Az NFT II. struktúrája, intézményei, a felsőoktatás lehetőségei
-
Upload
dominique-rivers -
Category
Documents
-
view
27 -
download
0
description
Transcript of Az NFT II. struktúrája, intézményei, a felsőoktatás lehetőségei
1
Az NFT II. struktúrája, intézményei, a felsőoktatás
lehetőségei
Dr. Köpeczi Bócz Tamás Főigazgató
Nemzeti Fejlesztési ÜgynökségHumán Erőforrás Operatív Programok Iránytó Hatósága
2007. Április 16.
2
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv
Miniszterelnöki Hivatal
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
KIH GPIH KPIH HEPIH KRPIH KPIH RFPIH
Koordináció GOP KEOP TÁMOP-TIOP ÁROP-EKOP KÖZOP ROP (7)
MAG Zrt. KVVMESZA, OMAI,
ESKIVÁTI
Pályázó 3
Pályázó 1
Pályázó 4
Pályázó 2
Pályázó n
KORMÁNY
Nemzeti Fejlesztési Tanács
Fejlesztéspolitikai Irányító Testület
Minisztériumok
Tervezés, S
tratégia
Ko
ord
ináció
Leb
on
yolítás
3
Operatív Programok listája az NSRK/ÚMFT 4. változata alapján
Az Operatív Programok Mozaikszavak
Gazdaságfejlesztés OP GOP
Közlekedés OP KÖZOP
Társadalmi megújulás OP (ESZA)
TAMOP
Társadalmi infrastruktúra OP (ERFA)
TIOP
Környezet és energia OP KEOP
Államreform OP ÁROP
Elektronikus közigazgatás OP EKOP
Regionális OP-k (7 db) ROP
4
Regionális Operatív Programok listája az NSRK/ÚMFT 4. változata alapján
Az Operatív Programok Mozaikszavak
Nyugat-dunántúli OP NYDOP
Dél-alföldi OP DAOP
Észak-alföldi OP EAOP
Közép-magyarországi OP KMOP
Észak-magyarországi OP EMOP
Közép-dunántúli OP KDOP
Dél-dunántúli OP DDOP
5
Főbb tervezési dokumentumok
• ÚMFT- (NSRK) – minden OP, általános• Operatív Programok (priorizált, meglévő problémákra
ad fejlesztési megoldást)
• Zászlóshajók – 7 évre részletes célokkal• Akcióterv – 2 évre konkrét konstrukciókkal
• Konstrukciók, alapelvei:• pályázat a több saját forrás bevonása érdekében,
automatikus, egy- és két fordulós. • Kiemelt program, állami szolgáltatások fejlesztése
érdekében, beruházásoknál egyedi megoldások (hidak, utak, közmű szolgáltatások)
6
IH és KSZ feladatai• A 1083/2006/EK rendelet 60. cikkében
foglaltaknak megfelelően az irányító hatóság felelős az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért
• A végrehajtás megfelelő adminisztratív, pénzügyi és technikai feladatait végző közreműködő szervezetek az IH Szakmai felügyeletet gyakorol a KSZ OP végrehajtásával kapcsolatos tevékenységei vonatkozásában.
7
Lisszaboni célok a foglalkoztatás területén
A Lisszaboni stratégia foglalkoztatási céljai
Foglalkoztatási ráta
EU átlag (2004)EUcél
(2010)Magyarorsz
ág(2004)EU-
15EU-10*
EU-25 EU-25
Összesen (15-64)
64,7 56,0 63,3 (6,5)
70(13,2)
56,8 (romák 29)
Nők 56,8 50,2 55,7(5)
60(9,3)
50,7 (romák 20)
Férfiak 72,7 62,0 70,9(7,8)
- 63,1 (romák 38)
55+ 42,5 32,3 41,0(9,9)
50(18.9)
31,1
9
Diplomások aránya a 30-34 éves korosztályban
EU-átlag: 24,3
(EU19, OECD-tagok)
Magyarország: 13,8
Forrás: EUROSTAT 2004
12
A népesség iskolázottsága 1960-2001
0%
20%
40%
60%
80%
100%
1960 1970 1980 1990 2001
Felsőfok
Érettségi
Szakmai oklevélérettségi nélkül
8 évfolyam
8 évfolyamnálkevesebb
Iskolai végzettség alakulása
F: népszámlálás 2001
2004-ben a középfokú végzettségű 22 évesek aránya 84,0% ami megfelel a EU 2010-es célkitűzésnek (85%).
13
Társadalmi Infrastruktúra OP
Átfogó célAz aktivitás növelése a humánerőforrások minőségének javításával
Specifikus célok
A humán infrastruktúra területiegyenlőtlenségeinek
mérséklése,a hozzáférés javítása
A humán infrastruktúra területi
egyenlőtlenségeinek mérséklése,
a hozzáférés javítása
A társadalmi megújulást szolgáló fejlesztések
hatékonyságának növelése
Prioritási tengelyek
Az oktatásiinfrastruktúra
fejlesztése
(formális, nemformális, informális)
Az egészségügyiinfrastruktúra
fejlesztése
A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást
támogató infrastruktúrafejlesztése
50,08%27,87% 18,46%
14
Társadalmi MegújulásOP
Specifikus célok
A munkaerő-piaci
kereslet és kínálat
összhang-jának
javítása
Prioritási tengelyek
Foglalkoztat-hatóság
fejlesztése, a munkaerőpiacra
való belépés ösztönzése
16%
Az aktivitás területi különb-
ségeinek csökken-
tése
A változás-
okhoz való
alkalmaz-kodás
segítése
Az egész életen át
tartó tanulás
elősegíté-se
Az egészségi
állapot és a munka
végző képesség javítása
A társadalmi összetarto-
zás erősítése, az esély-
egyenlőség támogatása
Alkalmazkodó-képesség javítása
Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása
mindenkinek
Az emberi erőforrások fejlesztése a
minőségi képzés, a kutatás és innováció
területén
Egészség-megőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése
19,7% 19,7% 11,2% 17,6%
Közép-magyarországi Régió 12,21%
15
Felsőoktatás szerepe a nem felsőoktatás fejlesztési programokban
• Diplomások LLL részvétele (átlag 3 évente)
• Tudás esély program• Szakképzés - TISZK• OKJ – moduláris?• Képzést kiegészítő szolgáltatások• Pedagógus nélkül nem megy• Vállalati képzési programok
16
A felsőoktatás - LLL
• Első diplomás képzés, részidős formában (esti, levelező, távoktatás)
• Újabb diplomás, döntően részidős képzés.• Kiegészítő alapképzés.• Felsőfokú szakképzés felnőttek számára (esti, levelező,
távoktatás).
A költségtérítéses hallgatói jogviszonyban lévők felnőttképzésben résztvevőknek tekintendők (a hallgatók mintegy 50% )
17
Iskolarendszeren kívüli felnőttképzési
tevékenység a felsőoktatási intézményekben • OKJ-ba tartozó, iskolarendszeren kívüli szakképzési
programok.• Kompetencia programok, tanfolyamok.• Tanácsadás.• Részvétel más gazdálkodó szervezetekkel közös
projektben, fejlesztésekben, a gazdálkodó szervezetek saját munkavállalóinak képzésében
Személyes tömegtermelés igényének kielégítése: az egyének és a munkaadók igényeihez igazodó rugalmas képzésirendszer (modulrendszer, sztenderdizálás, korszerű IKT)
18
A felsőoktatási intézmények felkészültsége a felnőttképzési
tevékenységre
• A felsőoktatási intézmények 10%-ában nem folyik a felnőttképzési törvény szerinti felnőttképzési tevékenység.
• Az intézmények 15%-a nem regisztráltatta magát, mint felnőttképzést folytató szervezet.
• Az intézmények több, mint 50%-ában nincs továbbképzés a felnőttképzésben oktatók számára.
• Nincs marketingstratégia a felnőttképzési tevékenység vonatkozásában (intézmények, több mint 40%-a).
• Nem alkalmaznak e-learninges tananyagot (több, mint 50 %).• A felnőttképzésből származó többletbevételek kevesebb, mint
felét forgatják vissza a felnőttképzés fejlesztésébe (az intézmények 40%-a).
Forrás: OM-Felsőoktatási Felnőttképzési Bizottság felmérése 2004.
19
Fejlesztési célok- Az LLL-hez kapcsolódó, oktatási tevékenység
fejlesztése különös tekintettel a Bologna-folyamat részeként bevezetésre kerülő új, többciklusú képzési szerkezetre.
- A felsőoktatási intézmények potenciáljának növelése a LLL szolgáltatások területén.
- Szoros együttműködés kialakítása az érdekeltekkel (egyének, más képző intézmények, gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, kormányzati szervek).
20
A TÁMOP főbb programjai a felsőoktatás és K+F területén
A felsőoktatási reform és a bolognai folyamat folytatása; Az IKT-val támogatott adminisztrációs és vezetési irányítási
rendszerek fejlesztése A felsőoktatás minőségi fejlesztése (pl.:nemzeti pályatárs
ösztöndíj program, doktori és posztdoktori ösztöndíjak, professzori ösztöndíjak, felsőoktatási minőségi díj, szakkollégiumi hálózat, hazai és nemzetközi oktatói, kutatói mobilitási programok)
Műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkezők számának növelése a gazdasági szereplők aktív bevonásával;
A gyakorlati oktatás fejlesztése; Vállalkozások és a felsőoktatási kutatóhelyek
együttműködésének ösztönzése (Regionális egyetemi- és főiskolai tudás- és közösségi központok, kiválósági központok létrehozása);
A tudományos eredmények társadalmi hasznosításának, ismertségének és elismerésének erősítése
21
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Dr. Köpeczi Bócz Tamás főigazgató
Nemzeti Fejlesztési ÜgynökségHumánerőforrás-fejlesztési Programok Irányító
Hatósága
Cím:1066 Budapest, Mozsár utca 16.Telefon: 06 1 354-3680
Fax: 06 1 354 39 11www.hefop.hu