AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE
-
Upload
nasim-witt -
Category
Documents
-
view
21 -
download
1
description
Transcript of AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE
AZ ISKOLAI RENDSZERŰ
SZAKKÉPZÉS JÖVŐJE
Dr. Czomba Sándor
foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár
2
Az iskolai rendszerű szakképzés helyzeteAlulképzettség
Minőségi problémák:
a munkaerő foglalkoztathatósága
a képzettség minden szintjén rosszabb, mint az uniós átlag
Az iskolarendszer nem reagált
időben a demográfiai hatásokra:
az iskolaszerkezet torzult
Az iskolarendszer nem képes
rugalmasan reagálni a gazdasági igényekre:
szakmaszerkezeti problémák
RFKB-k döntései korlátozott hatásúak,
nem kellően megalapozottak
TISZK-rendszer nem növelte az
elvárt mértékben a hatékonyságot és rugalmasságot
LLL hiányosságok
3
Az átalakítás céljai, prioritások• Szakmaszerkezet, tartalom és minőség – a gazdaság
igényeinek megfelelően• A duális képzés kiterjesztése, gyakorlatorientáltabb
képzések• Átlátható, koordinált, hatékony működés• Bemeneti követelmények érvényesítése minden szinten• Társadalmi felzárkózás, lehetőség mindenkinek• Első szakképesítés mindenkinek hozzáférhetően, az
iskolai rendszerben• A képzések minden szintjén minőségi javulás
4
A 2011-ben kihirdetett új jogszabályok a szakképzés újraszabályozására
• A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (új Szht.)
Az OGY a 2011. november 21-i ülésnapon fogadta el.
• 280/2011. (XII. 20.) Korm. r. a gyakorlati képzés költségeinek
a szh. terhére figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról
• A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (új Szt.)
Az OGY a 2011. december 19-i ülésnapon fogadta el.
5
Az új szakképzési hozzájárulási törvény főbb elemei• Kihirdetve: 2011. november 25-én
• Hatályba lépett: 2012. január 1-jénÁtalakult a szakképzési hozzájárulás rendszere: • az adózás rendjéről szóló törvény eljárási rendjébe
illesztve;• az eddiginél lényegesen egyszerűbben, kevesebb
adminisztrációval teljesíthető.• Cél, hogy ösztönözze a duális szakképzésben a
gazdálkodók szerepvállalását.
6
• Differenciált, szakmacsoporthoz igazodó normatív (Ft/fő/év) elszámolható költség a gyakorlati képzés után.
• A támogatási rendszert átláthatóvá teszi, a szak- és felnőttképzés támogatását szolgálja, egyenlő esélyt biztosítva a támogatásokhoz.
• Megszűnt a TISZK-eknek közvetlenül nyújtott fejlesztési támogatás rendszere, a felszabaduló forrással a decentralizált támogatási keretek emelkednek.
• Megszűnt a szakképzési hozzájárulás saját munkavállaló képzésére fordítható része
7
Az átalakítás főbb elemei az új szakképzési törvényben
Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól
Duális képzés erősítése
Felzárkóztatás (Hídprogramok), sokféle tanulási út, a felnőttoktatás kötelező állami feladat
Tanulószerződés újraszabályozása: kiterjesztés egyéb szervezetekre, felelősségi körök tisztázása, tanulókat védő garanciális szabályok
Jelentősen kiterjeszti a gazdasági kamara szakmai és hatósági feladatait a szakképzésben
Hatékony, szabályozott pályaorientáció
Kötelező, valós visszajelzést adó pályakövetési rendszer
8
OKJ, kerettantervek, vizsgaOKJ radikális átalakítása:
• Átláthatóbb képzési kínálat, kevesebb szakma
• Adott képzési idők
• Széles alapszakmák elsősorban iskolai rendszerben
• Ráépülések, specializáció iskolai rendszeren kívül
Kötelező kerettantervek a képzés
minden szintjén:
a tanulószerződésekre is érvényes
Tartalmi egységesítés
– ellenőrizhetőség
Egyenszilárdság, esélyegyenlőség
Komplex vizsga : rövidebb vizsgaidők, egyszerűbb, olcsóbb vizsgák, elkülönült
vizsgafeladatok helyett komplex szakmai ismeretek felmérése, egységes minőségi
követelmények, független vizsgabizottság (négy tagból három külső kérdezőtanár)
9
SzakiskolaA 3 éves képzés általánossá tétele
Valós munkahelyi gyakorlat, tanulószerződés lehetőleg a képzés második évétől
Gyakorlatorientált képzés
Zsákutca-jelleg megszüntetése: széles alapszakmák
Továbbtanulási utak
Kötelező komplex szakmai érettségi
Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól
Szakmai érettségi munkakör betöltésére jogosít
Szakirányú középfokú tanulmányokban további egy év alatt OKJ-s végzettség
Szakirányú felsőfokú tanulmányoknál előnyÁtjárhatóság minden iránybanSzakmacsoportos oktatás helyett ágazatok: OKJ-ban rögzítve
Szakközépiskola
10
Szakmaszerkezet, TISZK rendszer• Megyei fejlesztési és képzési
bizottságok • A javaslataikon alapuló
szakmaszerkezeti döntést fenntartókra lebontva a kormány hozza meg
• A döntés betartása feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak.
• A munkaerő-piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit.
• TISZK rendszer átalakítása:
• Uniós támogatásokat nem veszélyeztetve
• Valós széleskörű intézményi integráció, nagy tagintézményes szakképző intézmények az állami fenntartású körben
• Hatékony, átlátható működés az egész rendszer szintjén
11
2012-ben
Az új Szht. és Szt. végrehajtási rendeletei megjelennek 2012 folyamán.
2012 első félévében: • Szt. – új OKJ és követelménymodul kormányrendelet
kiadása; SZVK-k és kerettantervek kiadása megkezdődik; vizsgaszabályzat; szakképzési szakértőkre vonatkozó; tanulói juttatás, vizsgaszervezés; MFKB-k; gyakorlati képzők nyilvántartása, szakképzés megkezdése és folytatása.
• Szht. – általános végrehajtási rendelet és ösztöndíjakra vonatkozó
Sok kérdés más, az ágazatot érintő döntésektől és jogszabályoktól függ (köznevelési törvény végrehajtási rendeletei, finanszírozás, állami feladatátvétel)
A rendszer újraszabályozása
12
KÖSZÖNÖMMEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!