Az interaktív tábla módszertani használatára történő tanárfelkészítés
description
Transcript of Az interaktív tábla módszertani használatára történő tanárfelkészítés
AZ INTERAKTÍV TÁBLA MÓDSZERTANI HASZNÁLATÁRA TÖRTÉNŐ TANÁRFELKÉSZÍTÉS
Dr. Makó Ferencfőiskolai docens
Óbudai EgyetemTrefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ
E-mail: [email protected]
Budapest, 2011Forrás: http://prometheanworld.com
Forrás: http://smarttech.com
2
Bevezetés
A tudásközpontú társadalmakban a legfontosabb értékteremtő tényezővé az önfejlődésre képes, kvalifikált szakember vált.
• „A tudomány, technika és technológia eredményeinek a bevezetése és gyakorlati felhasználása az oktatásban annak hatékonyságának növelése céljából nélkülözhetetlenné vált.”
• A diákok, a tanárjelöltek már a formális tanulmányaik során tapasztalatokat és jártasságot kell, hogy szerezzenek a képzés és önképzés korszerű módszereivel és formáival való munka terén.”
A bizonyítottan hatékony és eredményes oktatástechnológiai alkalmazások elterjesztésére, tudatos pedagógiai
felhasználására minden korábbinál nagyobb szükséglet mutatkozik az oktatási rendszerekben.
3
Az egész életen át tartó tanulás, mint új művelődési paradigma
• A tanítás minősége, az innovációk és reformok sikere alapvetően a pedagógusokon múlik;
• Az oktatási rendszerek fejlesztésével kapcsolatos problémák megoldásában a tanároknak a korábbiaknál magasabb szintű oktatástechnológiai műveltségre kell szert tenniük;
Az oktatástechnológiai felkészítés egyre növekvő részét kell, hogy alkossa a digitális taneszközök használata, a
multimédia-ismeret, multimédia-pedagógia, illetve Internet – pedagógia.
Forrás: Szegedi Tudományegyetem - 2008
4
Paradigmaváltás az oktatási stratégiákban és atanítási-tanulási módszerek alkalmazásában
• Ma már, éppen az oktatástechnológia fejlődésének köszönhetően, a tudás közvetítésben, a tanulási folyamatban, olyan taneszközök és médiumok is megjelenhetnek a tantermekben, amelyek forradalmi változásokat eredményeznek;
• Az interaktív-tábla rendszerek által reprezentált technológiai forradalom (ICT, hipermédia)
és módszertani kultúraváltás (kooperatív és önszervezett tanulás) a tanulás alapvető megváltozását eredményezi;
A tanítás így megvalósuló paradigmaváltása nem spontán események sorozata lesz,
hanem több fázisból álló racionális folyamat.
5
A tanárképzés szerepe az oktatás paradigmaváltásában
A változás nem önmagában véve az új technológiák használatától várható, sokkal inkább a tanulási helyzetek újjászervezésétől és a tanárok azon kompetenciáitól, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy az új interaktív taneszközöket- és médiumokat a tanulási folyamatban eredményesen fel tudják használni;
Ennek reprezentáns taneszköze az interaktív tábla taneszköz-rendszere és módszertani alkalmazásai, amelyek a tanári szemléletmód váltásban meghatározó technológiát képviselnek.
Forrás:
http://www.lsk.hu
6
• A kulcsfontosságú eredmények között szerepelt, hogy: az interaktív táblát használó diákok jobb eredményeket értek el az anyanyelvi, matematika és természettudományos teszteken, mint azon diákok, akik ilyen táblát nem használtak.
• Az interaktív tábla használatán keresztül a tanulók gyorsabban haladtak a tananyag elsajátításával, mivel a tábla használat segítségével javult a párbeszéd a tanárok és a tanulók között.
• A felmérések arra is rávilágítottak, hogy az interaktív tábla használatát követően a brit tanárok könnyebben boldogultak az információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazásával.
.
Az interaktív tábla használat tapasztalatai a European Schoolnet (EUN) oktatási hálózatában
7
Oktatástechnológiai kutatások Csehországban
• A felmérések és elemzések alapján, ahhoz, hogy érdemben lehessen elterjeszteni és használni a képzésben ezeket az eszközöket négy feltételt kell biztosítani:
1. Hozzáértő felhasználók, akik magabiztosan tudják használni az IKT eszközöket;
2. Megfelelően motiváltak a tanárok az alkalmazásában;3. Elkötelezett iskolavezetők, akik hajlandó a szemléletváltásra a
tanítási-tanulási folyamatot illetően;4. Megfelelő technikai támogatás biztosítása.
A cseh fejlesztési programok egyik fontos eredménye volt, hogy az interaktív táblák funkcionális használatát hangsúlyozták ki és ehhez kapcsolódóan az interaktív tábla használatával tervezett órák tervezéséhez elemzési szempontrendszert dolgoztak ki.
8
ÓE-TMPK kutatási stratégia• Kidolgozható olyan kompetencia-katalógus,
amely az interaktív-tábla eredményes osztálytermi használatához szükséges attitűdök felmérésének alapjául szolgál;
• Kifejleszthető olyan moduláris felépítésű kurzus, amely az interaktív tábla használat kompetenciáit fejleszti;
• Pedagógiai kísérlettel igazolható a kísérleti képzési program eredményessége és hatékonysága.
A kompetencia alapú tanárképzés hangsúlyos részévé váljon a korszerű (interaktív audiovizuális) taneszközök szerepfüggő használatára történő felkészítés
9
A kutatás-fejlesztés metodikája Feltáró módszerek:• Az oktatásügy alapvető kihívásainak problémafeltáró szakirodalmi
elemzése- és jövő-scenárióinak áttekintése.• A technológia-használaton alapuló multimédiás-, hipermédiás oktatás
fejlődésére, alkalmazására és fejlesztésére vonatkozó pedagógiai gondolkodás feltárása.
• A tanárképzés nemzetközi- és magyarországi standard kritériumainak, kompetencia követelményeinek elemzése, különös tekintettel az oktatástechnológiai-, IKT használati-, interaktív-tábla felhasználói kompetenciákra.
Kérdőíves eljárás és gazdagító elemzés alkalmazása kompetencia-katalógusKialakításához; • kompetencia kérdőív, DACUM módszer, tanárképzési projektek;• Leonardo da Vinci és EU-s Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Programok
tapasztalatai;• Interaktív-tábla taneszköz-fejlesztési trendek analízise (a taneszköz gyártók
fejlesztési stratégiáinak elemzése).
Kompetencia elvű aktív-tábla használati kurzus fejlesztése elektronikustanuláshoz
• IBM LWCL, majd Moodle keretrendszer,
10
Diagnosztikai eszközfejlesztés és képzési tartalomfejlesztés
• Kompetencia katalógus- és tesztlap kidolgozása, amely korszerű oktatástechnológiai, multimédia pedagógiai, aktív-tábla használati tudás felmérési alapjául szolgál;
• A hatékony és eredményes interaktív-tábla használat kompetenciáinak önértékelésére és az azoknak tulajdonított fontosság (attitűd) felmérésére kompetencia felmérő kérdőív került kidolgozásra;
A kompetencia elvű tanárképzési modell preferálásával került kidolgozásra az a hat
oktató modul, amely a kompetencia-fejlesztéshez szükséges ismeretanyagot közvetíti, készség és képesség-formáló
feladatrendszert biztosít az elektronikus-, önszervezett tanuláshoz.
11
Interaktív tábla kompetencia-fejlesztő modulok
• 1. modul: A multimédiás aktív-tábla technológiák iránti tanári attitűd formálása;
• 2. modul: Multimédia technológiák fejlődésének nyomon követése aktív-tábla használathoz;
• 3. modul: A tanítási-tanulási folyamat aktív-tábla használaton alapuló pedagógiai tervezése;
• 4. modul: Aktív-tábla eszközhasználati kompetenciák;
• 5. modul: Az aktív-tábla szerepfüggő használata különböző helyzetű- és igényű célcsoportoknál;
• 6. modul: Aktív-tábla tananyagok kiválasztása, pedagógiai értékelése;
12
A kompetenciafejlesztő program e-kurzussá történő szervezése
13
A kompetencia kérdőív kompetencia területenkénti átlag és szórás eredményei
• A kompetencia területek önértékelése során a teljes vizsgált mintát a kompetenciák közepes szintűre történő értékelése jellemzi.
• Az interaktív táblás tananyagok kiválasztásában, didaktikai design feltételek szerinti értékelésében viszont gyenge szintű értékelés volt a jellemző.
• Saját önértékelési szintjüknél 18-24%-al tekintik fontosabbnak a kompetencia katalógusban szereplő területeket azok fontosságának megítélésénél.
14
A tanárjelöltek interaktív tábla használati kompetenciáinak erősségei és gyengeségei
A vizsgált szakmai pedagógusképzési szakon jellemzően gyengére értékelt kompetenciák:
• Informáltság az interaktív-táblás tartalomfejlesztésekről;
• Az interaktív-táblás programok-, tananyagok kritérium-listás értékelése;
• Átvett vagy adaptált interaktív-táblás képzési programok, módszerek, technikák hatékonyságának mérése;
• Interaktivitás, adaptivitás, konstruktivitás, kooperativitás megvalósítása az interaktív-tábla tananyag kidolgozása során;
• Az interaktív-táblás felhasználói felületek, interaktív multimédia elemek tervezése.
Kompetenciák rangsora
15
A kompetencia önértékelés összefüggés-rendszere és tartalmi értékelése
• A technológia-használat iránti attitűd szignifikánsan erős, lineáris összefüggést mutat az új technológiák nyomon követésével; azt pozitív irányban befolyásolja. A tanárképzésben ezért a szakterületre vonatkozó új információk gyűjtése, azok feldolgozása a tanári munka átalakulására, fejlődésére jelentős hatással van;
• Az informáltság a képzési tartalmak kiválasztásával is erős összefüggésben van. Ezért tekinthetők innovatív kezdeményezéseknek a tanárok számára létesített internetes szakmai portálok, fórumok működtetései.
• Az interaktív-táblacsaládok eszközeinek használatára a legjelentősebb hatást a multimédia-használat és az elektronikus kommunikációs eljárások használata gyakorol.
• A multimédia szerepfüggő használatára történő felkészülés a célcsoport analízis és a pedagógiai tevékenységrendszer tervezésének erős mértékű összekapcsolódását eredményezi.
http://weinstein.tvn.hu /interaktiv/start. html
16
A felmérésben szereplő szakokon erősnek megítélt kompetenciák:
• A saját tanári munkavégzésben a multimédia-technológiák nyújtotta lehetőségek felismerése és alkalmazása;
• Audiovizuális taneszközöket kezelni;
• Egyszerűbb, a digitális tartalomfejlesztést támogató szoftvereszközök (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, képszerkesztő, animáció szerkesztő, filmszerkesztő) használata;
• Tanulók együttműködésének szervezése és ösztönzése, jó tantermi hangulat kialakítása;
• A tanulási folyamat figyelemmel kísérése és visszajelzés a tanulóknak.
Az interaktív táblahasználat kompetenciának online önértékelése
A tanárjelöltek interaktív-tábla használati kompetenciáinak erősségei és gyengeségei
17
A kompetenciák fontosságának megítélését tekintve 12 olyan elem volt azonosítható a variancianalízis módszerét alkalmazva, amely mentén azonos kompetencia igények fogalmazódtak meg a tanárjelöltek körében (pl.):
• 1.5 Az IKT használatán alapuló kommunikációs érintkezési formák alkalmazása (pl. szakmai fórum, chat, blog, web-kamera használat, virtuális osztályterem);
• 2.1 Új multimédia-technológiák, termékek/szolgáltatások megismerése és beépítése az egyéni aktív-táblás oktatásba;
• 4.2 Elektronikus tábla hardver eszközeit működtetni (tanári-, tanulói tábla, szavazó eszközök).
• 4.3 Egy konkrét aktív-tábla típus szoftvereszközeit használni.• 6.4 Multimédia-tananyag szerkesztése prezentációkészítő szoftver
vagy tartalomfejlesztő keretrendszer használatával.
18
Az előteszt eredmények értékelése
• A kritérium orientált tanulmányi teljesítménymérési elvet követő előteszt felvételével kifejezetten gyenge kompetencia mérési eredmények (6-27%-os teljesítményszintek) adódtak;
• A kétmintás F-próba és t-próba alkalmazása során – összehasonlítva a részminták eredményeit - Null hipotézis elfogadása 14 esetben történt, 3 esetben nem, és nem volt értékelhető 25 esetben;
19
A kísérleti tananyag-modulok eredményességének értékelése-I. Az egymintás t-próba eljárását alkalmazva a tanulmányi eredményesség vizsgálat igazolta, hogy a pedagógia kísérlet -előírt feldolgozású- tananyagai (1-6 modul) érdemben javították a hallgatók interaktív-tábla használati kompetenciáit;
20
• A kísérleti képzési program feldolgozásával a tanárjelöltek aktív-tábla használati kompetenciája minden vizsgált kompetencia-területen érdemben javult, 74%-os összegzett teljesítmény szintet elérve, közepes mértékű relatív szórás (v%=11,8%) mellett;
• A modulok feldolgozását a hallgatók úgy értékelték, mint kifejezetten új oktatástechnológiai ismereteket nyújtó, a tanári szemléletmódot formáló tevékenységet;
21
ÖSSZEFOGLALÁS
• A tanítási kultúra fejlesztésében, átalakításában átvezető szerepet
betöltő interaktív tábla használat alapvetően járul hozzá a tanárok tervezési, tanítási, szerep ellátási, értékelési kompetenciáinak és szemléletmódjának fejlesztéséhez;
• A modulrendszer az oktatásügyben széles körben elterjedőben lévő interaktív-tábláknak a tanári problémamegoldásban történő felhasználására, az adaptív multimédia tervezésre és használatra, a konstruktív tanulás irányítására és az ellenőrzési-értékelési rendszer fejlesztésére készít fel;
• A kutató- fejlesztő munka eredményeként kipróbált, minőségében tovább fejlesztett oktatástechnológiai kurzus vált bevezethetővé a tanárképzésben és továbbképzésben.
22
Megköszönöm megtisztelő figyelmüket!