Az Európai Unió intézményrendszere

Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa)

székhely: Brüsszel összetétele napirend szerint változik fő döntéshozó, jogalkotó tagállamok és nemzeti érdekek képviselete részvétel a kormányközi együttműködésben közösségi törvények kidolgozása költségvetési döntés az EP-vel összetétel alapján 3 csoportra bontható

– ECOFIN, Külügy, Agrár – havonta– Ágazati tanácsok– „jumbo ülések”

egyhangúság mellett érvényesül az egyszerű (50%+1) és a minősített többségi döntés (345 szavazatból 255 - Mo.: 12) elve is

Az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa)

COREPER (Állandó Képviselők Bizottsága)

kétszintű testület a Tanács kisegítő szerve döntés-előkészítő, szakértő testület közvetítés, koordinálás, kapcsolattartás hetente ülésezik

Európai Tanács

állam- és kormányfők tanácsa székhelye: Brüsszel jogszabályt nem alkot stratégiai kérdések tagállamok közötti nézeteltérések soros elnökség

Magyarország: 2011 első félév

Európai Parlament

785 képviselő – Mo.: 24 (2009 után 736 – Mo.: 22) Strasbourg – Brüsszel – Luxembourg 5 évre, népszavazással évente 12 plenáris ülés 22 állandó bizottság törvényhozás, ellenőrzés, költségvetési döntés hatáskörei: egyszerű konzultáció,

együttműködés,

együttes döntés,

jóváhagyás

Európai Bizottság

székhelye: Brüsszel 27 tagú testület – 5 évre, kormányok delegálják felügyelő, végrehajtó – az EU ”Kormánya” hetente, egyszerű szótöbbség képviseli az EU-t nemzetközi szinten döntések megfogalmazása, alkalmazása,

ellenőrzése eljárást indíthat tagország ellen elnöke: Jose Manuel Barroso

Európai Bíróság

27 főbíró, 8 tanácsnok 6 évre a kormányok közös

megegyezéssel székhelye: Luxembourg jogi ellenőrző testület feladata: Közösségi jog alkalmazása,

értelmezése, egységesítése illetékességek szótöbbség, azonnali hatály

Európai Bíróság

Elsőfokú Bíróság kisegítő szerv 27 bíró itt fellebbezni lehet intézmények és tisztviselők vitái, kamatok,

kártérítése, versenyszabályok

Közszolgálati Törvényszék 7 tagú közszolgálati jogviták

Főügyészi Hivatal

Számvevőszék

székhely: Luxembourg 27 tag – Miniszterek Tanácsa nevezi ki feladata:

– ellenőrzés költségvetési szabályoknak

megfelelő felhasználás bevételek-kiadások

– tanácsadás, konzultáció

Ombudsman

székhelye: Strasbourg 5 évre nevezi ki az EP feladata: Közösségi szabálytalanságra érkező

panaszok kivizsgálása 1. megegyezés, 2. saját ajánlás nem foglalkozhat:

– jogerős ítélettel lezárt üggyel– folyamatban lévő üggyel– kormányok, önkormányzatok ügyeivel

Gazdasági és Szociális Bizottság

Brüsszel 344 fő, Mo.: 12 3 csoport:

– munkaadók,– munkavállalók,– egyéb érdekvédelmi szervezetek

tagállamok javaslatára a Tanács nevezi ki 4 évre

tanácsadás, konzultáció, döntés-előkészítés

Régiók Bizottsága

Brüsszel 344 fő, Mo.: 12 helyi és regionális önkormányzatok

képviselete tagállamok nevezik ki 4 évre tanácsadás, konzultáció, döntés-

előkészítés

Európai Beruházási Bank

Luxembourg közösségi és nemzetközi egyben alaptőkéje: tagállamoktól vezető testülete: Kormányzótanács

(Pénzügyminiszterek) célja: Pénzügyi eszközökkel segíteni az

EU gazdasági fejlődését

Európai Beruházási Bank (EIB)

Feladatai: Európai Beruházási Alap kezelése, az EU fejlesztési politikájához való hozzájárulás, a tagállamok közlekedési és távközlési

infrastrukturális fejlesztése, a környezet és élet minőségének védelme, az EU energiapolitikai céljainak megvalósítása, az ipari verseny fokozása, a kis- és középvállalkozások támogatása, az egészségügy és oktatás infrastruktúrájának

fejlesztése, EU-n kívüli országok gazdaságának támogatása kedvezményes kamatú kölcsönök, garancia

Európai Központi Bank (ECB)

székhelye: Frankfurt am Main ECB+Jegybankok= ESCB (Központi

Bankok Európai Rendszere) független alaptőkéje: tagállamoktól szervei: Kormányzótanács

Igazgatóság

Általános Tanács

Európai Központi Bank (ECB)

Feladatai: az euró-övezet monetáris politikájának

meghatározása és végrehajtása; devizaműveletek végzése; az euró-övezetbeli országok hivatalos

devizatartalékainak tartása és kezelése (portfoliókezelés);

a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása

bankjegykibocsátás engedélyezése pénzügyi stabilitás és felügyelet statisztika

Európai Konvent

székhelye: Strasbourg feladata: az EU Alkotmányának ki/átdolgozása 105 tagú tanácskozó testület összetétele:

tagállami+ tagjelölt kormányok 1-1 fő,tagállam+tagjelölt nemzeti parlamentek 2-2 fő,Európai Parlament 16 képviselőBizottság 2 tagélén 13 tagú elnökség (1 elnök, 2 alelnök)

2004 Alkotmány elfogadása (Franciao., Hollandia elutasítja→átdolgozás alatt van)

Europol

székhelye: Hága nemzetek feletti kormányközi testület Europol – 1995-ben döntöttek a felállításáról,

majd 1999-ben kezdte meg működését döntéshozó szerve: Ügyvezető Igazgatóság -

Belügyminiszterek feladata: tagországok rendőrségei közötti

információcsere,azok elemzése,az együttműködés keretében a szervezett bűnözés elleni fellépés és megelőzés

Európai Uniós ismeretek

Költségvetés

Költségvetés

szabályozó, újraelosztó funkció

EU GDP-jének 1,2%-t osztja újra

tagállamok között csoportosít át jövedelmet

nem lehet deficites

Költségvetés - Alapelvek

externalitás

oszthatatlanság

kohézió

szubszidiaritás

Költségvetés - Bevételek

1. tradicionális saját források vámok (25% visszatartható) importlefölözés (mezőgazdasági termékek)

2. áfa-alapú saját forrás VAT 0,3%-a

3. bruttó nemzeti jövedelem alapú forrás tagállami befizetés: max. a GNI 1,27%-a

Költségvetés - Kiadások

2006-ig: Közös Agrár Politika - 40-50%

strukturális műveletek – 30%

belső politikák – 6-7%

külső politikák – 6%

adminisztráció – 5%

tartalék 1-1,5%

Költségvetés - Kiadások

2007-től: Fenntartató fejlődés Természeti erőforrások Uniós polgárság és a szabadság,

biztonság és a jog érvényesülése Az Unió, mint globális szereplő Igazgatási kiadások Átmeneti (2007-2009): új tagállamoknak

nyújtott kompenzációs kiadások

Európai Uniós ismeretek

Regionális politika

Mi a régió?

„Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk. A régiók létrejöhetnek politikai, gazdasági okok következtében, valamint a kulturális értékek azonossága, azok elemeinek fenntartása érdekében.”

(Gaál-Párdányi – 2001)

Kohézió → a szociális és regionális különbségek csökkentés mint stratégiai cél

szociális politika regionális politika

A szabad piac által vezérelt EU-politikákkal párhuzamosan alkalmazzák és nem helyettük!

Mi határozza meg egy régió versenyképességét és ezáltal fejlettségét?

infrastrukturális háttér az emberi erőforrás minősége a kutatási és fejlesztési

területen elért szint és mindezek hatására a

közvetlen tőkevonzó képesség

Mik lehetnek a regionális politika eszközei?

• a tőke-, a beruházás és termeléstámogatás

• a képzési tréningek

• állami vásárlások

• a kamatráta csökkentése

• adókedvezmények nyújtása

• energia- és szállítási költség csökkentése

• kereskedelmi protekcionizmus

Az EU regionális politikájának összetevői

Római Szerződések – csak néhány cikk érinti később nyilvánvalóvá válik: közösségi

szinten kell foglalkozni a témával 2007-ig: Strukturális Alapok (Regionális

Fejlesztési Alap + Európai Szociális Alap + Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Része + Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz), Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések

támogatás mértéke: 25-75%

Az EU regionális politikájának összetevői – Strukturális Alapok

Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 1975-től működik fő cél: regionális egyenlőtlenségek

kezelése jelenlegi feladatai: régiók

fejlesztése, regionális különbségek csökkentése, gazdasági és társadalmi együttműködés erősítése

Az EU regionális politikájának összetevői – Strukturális Alapok

Európai Szociális Alap (ESZA) cél: foglalkoztatás elősegítése feladata:

– kezdetben – munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség és mobilitás segítése

– később – pályakezdők és tartós munkanélküliek segítése

– jelenleg – humán-erőforrás fejlesztése

Az EU regionális politikájának összetevői – Strukturális Alapok

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Része (EMOGA Orientációs Része)

cél: mezőgazdaság modernizálása feladatai:

– segítse a termelékenység növelését– emelkedjen a mezőgazdaságban dolgozók bére– piaci stabilitás– túltermelés kezelése– a mezőgazdaságban dolgozók számának

csökkentése

Az EU regionális politikájának összetevői – Strukturális Alapok

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE)

cél: a halászattal kapcsolatos ágazat szerkezeti átalakításának támogatása

Kohéziós Alap

cél: az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező tagállamok gyorsabb felzárkózásának támogatása

1993-ban jött létre támogatás mértéke: max. 85% nem tartozik a strukturális alapok közé jogosultság: egy főre jutó GNP nem éri el az

EU átlagának 90%-át

Európai Beruházási Bank szintén a regionális politika célkitűzéseit szolgálja

hitelek nyújtásával

Közösségi Kezdeményezések

Az EU bizottsága javasolja a programokat: INTERREG

– határokon átnyúló regionális együttműködéseket támogat

URBAN– válságban lévő városok és környezetük

fejlesztése LEADER

– hálózatszerű vidékfejlesztés EQUAL

– esélyegyenlőség a munkaerőpiacon (pl. nemi, vallási tekintetben)

Változások 2007-től

Strukturális Alap– Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)– Európai Szociális Alap (ESZA)

Kohéziós Alap Európai Beruházási Bank Leválasztódtak a közös agrárpolitika és halászati

politika eszközei és új nevet kaptak: – Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap

(EMVA) - EMOGA Orientációs Részlege helyett– Európai Halászati Alap (EHA) – HOPE helyett

Regionális Politika

Egységes Európai Okmány fordulat → a regionális politika bekerült a közösségi politikák közé

1989 – életbe lépett a strukturális alapok működéséhez kapcsolódó jogi szabályozás

1989-1993 – első támogatási programok 1993 módosítás a tapasztalatok tükrében

Regionális Politika

AGENDA 2000 – 2000-2006-ig terjedő időszakra vonatkozik – 3 fő cél:– fejlődésben elmaradt régiók megsegítése– a szerkezeti átalakulás miatt nehéz

helyzetbe került régiók támogatása– oktatási, képzési és foglalkoztatási

rendszerek támogatása

Alapelvek

szubszidiaritás és decentralizáció partnerség programozás koncentráció és addicionalitás

NUTS-rendszer

mesterségesen létrehozott területi-statisztikai rendszer

3+2 kategória Magyarország:

– Nuts 1: ország– Nuts 2: régiók (7 db)– Nuts 3: megyék+főváros (20 db)– Lokális 1.: kistérség (150 db)– Lokális 2: település (3135)

Regionális Politika

2007-től új pénzügyi időszak → változott a kohéziós és regionális politika szerkezete is

3 új cél:

1. konvergencia célkitűzés

2. regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés

3. európai területi együttműködés célkitűzés

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!