AZ EURÓPAI TERÜLETI POLITIKA VÁLTOZÁSAI A HAZAI

TERVEZÉS SZEMPONTJÁBÓL

FARAGÓ LÁSZLÓMTA KRTK RKI DTO

MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2013. NOVEMBER 21–22.

Készült a 104985 sz. OTKA kutatás keretében

Faragó László

RÓMAI SZERZŐDÉS: „…megerősítik gazdaságaik egységét és biztosítják azok harmonikus fejlődését a régiók

között fennálló különbségek csökkentésével, a kevésbé kedvező

helyzetűek elmaradásának a csökkentésével”

Faragó László

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A TERVEZÉS/PROGRAMOZÁS SZEMSZÖGÉBŐL

• 1957–1988: projekttervezés; a területpolitika lassú konszolidációja, bővítéssel párhuzamosan a források növekedése

• 1989-től többéves költségvetési ciklusokhoz igazodó programozás; az integráció, a Bizottság befolyásának az erősítése– 1989–1999 csak célok „policy driven budget”; – 2000–2013 adott célok és keretszámok „budget driven policy”;

általános fejlesztéspolitikai szempontok előtérbe kerülése, folyamatosan csökkenő nemzeti mozgástér

TERÜLETI POLITIKA NÉVVÁLTOZÁSAI

• Regionális politika 1975-től (1964 regionális politika, DG XVI 1967, elsődleges joganyagban: 1986 Egységes Európai Okmány)• Strukturális politika 1989-től• Kohéziós politika 1993-tól (Már a Római

szerződés 158. cikke!, Lisszaboni Szerződés 2. cikk, 3. területi kohézió is) • 2014-től: Európai strukturális és

beruházási politika (ESB alapok)

Faragó László

TERÜLETI POLITIKA → FEJLESZTÉSPOLITIKA

• Az EU regionális, strukturális és kohéziós politikája területorientált:– Az elmaradott és szerkezeti problémákkal küzdő régiókra

koncentrált– Területi alapú/szemléletű támogatási rendszer működött– Területi, területileg integrált tervek készültek

• Változás hozott a lisszaboni folyamat– Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés– Nincsenek pénzügyi forrásai a strukturális és a kohéziós

alapokat használja fel

Faragó László

LISSZABONI FOLYAMAT ÁLLOMÁSAI

• Lisszaboni stratégia (2000)• Sapir-jelentés (2003)• Barca-jelentés (2009)• Lisszaboni Szerződés (2009)• EU 2020 stratégia • 2007–2013-as tervezés • 2014–2020-as tervezés• Hangsúlyeltolódás:

– a szolidaritásról a gazdasági hatékonyság javítására – régiókról nemzeti (országok felzárkóztatása) és a városi szintre– regionális/területi különbségek mérséklése nemzeti hatáskör

Faragó László

LISSZABONI STRATÉGIA • Átfogó célok

– Az EU-nak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává kell válnia 2010-ig

– Biztosítani kell az évi átlagosan 3%-os gazdasági növekedést, amely 20 millió új munkahely létesítését teszi lehetővé 2010-ig

• Célok: – A versenyképesség javítása– K+F, innováció és infokommunikáció– Foglalkoztatás és képzés– A szociális gondoskodás modernizálása– Fenntartható növekedés és a természeti környezet

Területi cél?

Faragó László

SAPIR-JELENTÉS

• EU versenyképességi lemaradásának egyik oka a regionális fókusz– Túlterheli a bürokráciát – Elvonja a figyelmet a gazdasági kérdésekről – Erősíti a nemzeti kisebbségi problémákat – Lassítja a döntéshozatalt („German vote”)

• Javaslatai: – Egységes piac kiépítésének a befejezése– Növekedésösztönzés– A K+F fejlesztések növelése– Támogatási jogosultságot nem régiónként, hanem országonként kellene elbírálni

( kohéziós országok összefogása)

Faragó László

BARCA REFORMCSOMAG ALAPELVEI

1. A fejlesztési források koncentrálása2. A támogatások eredményorientáltságának a növelése3. Mobilizálás és tanulás4. Az Európai Bizottság szerepének erősítése5. A politikai „fékek és egyensúlyok” rendszerének a

megerősítéseEl kell választani a hatékonyságot, a növekedést és a szociális integrációt szolgáló intézkedéseket

Az alapelvek és célok között nincs egy területi sem

Faragó László

BARCA-JELENTÉS TERÜLETI MEGÁLLAPÍTÁSAI

• Nem jó a regionális fókusz: – A „konvergencia cél” (regionális GDP-k közötti

különbség mérséklése) nem jó, mert miden régió fejlődési lehetőségei sajátosak

– A polgárok jövedelemkülönbségét csak 6–8%-ban magyarázza, hogy melyik régióban lakik, meghatározóbb, hogy faluban, kisvárosban vagy nagyvárosban él-e, és mi a képzettsége

• Place-based szemlélet

Faragó László

LISSZABONI SZERZŐDÉS 2009

• Az európai területfejlesztési politika új felhatalmazást kapott: Az Unió „támogatja a gazdasági, a szociális és a területi kohéziót és a tagállamok közötti szolidaritást.” Art. 3(3)

• Miként kezeli az Európai Bizottság ezt az „új kompetenciát”? (EU 2020)

Faragó László

EU 2020 STRATÉGIA PRIORITÁSAI ÉS CÉLJAI

• Tudásalapú növekedés általi értékteremtés • Az emberek lehetőségeinek növelése a befogadó társadalmakban• Versenyképesebb, összekapcsoltabb és környezetbarátabb gazdaság• 1. Foglalkoztatás: Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-

ot.• 2. K+F/innováció: Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az

innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani.• 3. Éghajlatváltozás/energia : Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az

1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.

• 4. Oktatás: A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.

• 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

Direkt módon nem került bele a területi kohézió

UNIÓS TERVDOKUMENTUMOK KÉSZÍTÉSÉNEK „HAGYMAHÉJ” MODELLJE

Partnerségi Megállapodás

Faragó László

Operatív programok

Közösségi Stratégiai KeretOrszágspecifikus ajánlás

EU 2020szabályozás

Faragó László

AZ EU TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEI2014–2020

1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2. az információs és kommunikációs technológiák; hozzáférhetőségének, használatának és

minőségének javítása; 3. a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden

ágazatban; 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének támogatása; 6. a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása;7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati

infrastruktúrákban; 8. a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; 11. az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

Nincs egy „klasszikus” területi cél sem!

Faragó László

UNIÓS TERVEZÉS• Uniós szinten: szakpolitikai (stratégiai) tervezés • Tagállami, területi szinten:

– Stratégiai tervezés helyett forrásorientált tervezés

– Tartalom: EU 2020 + EU strukturális és beruházási politika → KSK + ország specifikus ajánlások + közös rendelkezések (CPR) → PM → OP

– Formailag mintasablon követése (fejezetek, táblák, módszerek, indikátorok)

– Tagállami szabadság? Participativ tervezés? Válasz: konkrét tartalommal való kitöltés! ??

• Az uniós stratégiai célok meghatározásánál az erős tagállamok (a centrum) érdeke dominál ( a periféria összefogása)

Faragó László

KÖZÖS UNIÓS (NEM TERÜLETI) CÉLOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ TERVEZÉS

• PM célrendszere: közös EU célokból top-down tervezés (tagállami hozzájárulás a közös célok teljesítéséhez)

• Ellentmondás:– EU 28 nem egységes (országcsoportok)– „place-base” szemlélet: adottságok, sajátosságok kihasználása;

„Előnyt kovácsolni a területi sokféleségből”– a PM és az OP-k esetében a participáció csak formális lehet – renacionalizáció (pl. regionális különbségek mérséklése)

• Célok, prioritások eltérítése, a forrásfelhasználás csak technikailag hatékony (eszközracionalitás)

Faragó László

TÁMOGATOTT RÉGIÓK2014–2020

• Kedvezményezett régiók meghatározása: NUTS2• Intelligens, fenntartható és befogadó növekedés• Kevésbé fejlett régiók < GDP 75%• Átalakuló régiók GDP 75%< X < 90% • Fejlettebb régiók > GDP 90%• A lehatárolás 2006-7-8-as adatok alapján

Faragó László

TERÜLETI BEAVATKOZÁSI EGYSÉGEK

• Nagy mozgástér: – Nem szükségszerűen egy adminisztratív egység, inkább

területi entitás, de kell valamilyen közös testület/fórum– Több szint is lehet– Különböző nagyságú funkcionális városi térségek és

speciális területek (pl. határ menti térségek)

MAGYAR VÁLASZ

• Nem a régió• „Place-based”, helyi bázis:– Megye – Megyei jogú városok– Várostérségek és megyei jogú városok térségei (statisztikai

kistérségek)

• Integrált területi alapú fejlesztések eszközei– integrált területi beruházások (ITI)– helyi közösségek által vezérelt fejlesztések (CLLD)

Faragó László

Faragó László

A TERÜLETI KOHÉZIÓ ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK HAZAI LEHETŐSÉGEI

• A területi szempontok jobb érvényesítése az ágazati tervezésben: – területi különbségek mérséklésének horizontális prioritásként való

kezelése– horizontális integráció, „cross-sector integrated approach”

területileg integrált komplex programok• Területi OP(-k) tervezésében: – A TOP források részarányának növelése – Szelektív területek kiemelt támogatása

• OP-k területi mátrixa területi kvóták • Decentralizáció (komplex programok végrehajtását az

önkormányzatokra lehetne bízni)

Faragó László

Megyei tervezés Sablonok és útmutatók alapján

Általános követelmények és térségi sajátosságok érvényesíthetőségének a helyes aránya

DECENTRALIZÁCIÓ vagy csupán DEKONCENTRÁCIÓ?

Faragó László

Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum

Megyei fejlesztési koncepció

Megyei fejlesztési program

OFTKOP-k

ITI CLLD

Gf

városi, városkörzeti

koncepció

program

DECENTRALIZÁLT ÁGAZATI RÉSZDOKUMENTUM

EFOP

IKOP

KEHOP

GINOP

Faragó László

ITI

Faragó László

OP-K FORRÁSMEGOSZTÁSAERFA, ESZA, KA, EMVA ETHA

• TOP 14 %• VEKOP 3,1• Tematikus (ágazati) Op-knak is szolgálniuk kellene

a területi különbségek mérséklését (Területi mátrix, kvóták)

Faragó László

MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAMOK INDIKATÍV FORRÁSELOSZTÁSA (1830/2013. XI. 14. KORM. HATÁROZAT)

• Megye Megyei gazdaságfejlesztési részprogram rendelkezésére álló keret (Mrd Ft) • Bács-Kiskun 35,80 • Baranya 25,61 • Békés 28,77 • Borsod-Abaúj-Zemplén49,51 • Csongrád 25,50 • Fejér 21,67 • Győr-Moson-Sopron 16,83 • Hajdú-Bihar 33,06 • Heves 19,95 • Jász-Nagykun-Szolnok 28,04 • Komárom-Esztergom 13,32 • Nógrád 20,11 • Somogy 21,96 • Szabolcs-Szatmár-B. 45,85 • Tolna 13,84 ↔ Győr-Moson-Sopron 16,83 • Vas 13,40 • Veszprém 21,55 • Zala 15,23

Nem differenciál másként és jobban mint mintha regionális szinten történne a beavatkozás

A status quo fenntartását szolgálja és nem a változtatást

Faragó László

Mrd Ft Fő• Észak-Alföld106,96 1 492 502• Debrecen 24,62 207 594• Nyíregyháza 14,00 • Szolnok 8,63• Várostérségek 61,13 • Összesen 215,34

• Dél-Dunántúl 61,44 947 986• Pécs 17,84 156 801• Kaposvár 8,38 • Szekszárd 3,90• Várostérségek 42.58 • Összesen 134,14

• 1,6 szeres különbség 1,57 szeres„Népességarányos” forráselosztás nem változtat a trendeken

Faragó László

ÖSSZEGEZVE

• A PM és az OP-k általános fejlesztéspolitikai dokumentumok, amelyek explicit módon a gazdaságfejlesztést támogatják az ország minden térségében

• A területi felzárkóztatás, a terület különbségek mérséklésének szempontjai leértékelődtek

• A becsülhető forrásfelhasználás tovább növeli a területi különbségeket

Faragó László

Köszönöm figyelmüket!farago@rkk.hu