PEA Konferencia

Az energiahatékonyság fogalma, fejlesztésének lehetőségei és akadályai

Bp., 2013. február 21.

Dr. Molnár László, ETE főtitkár

Alapvetés

Az energiahordozók folyamaAz energia útja a termelőtől és kereskedőtől a fogyasztóigForrások,Források, energia szektorenergia szektor és a végső energia felhasználásvégső energia felhasználás

HazaiTermelés

Import-Exportmérleg

Készletváltozás

ImportExport

Készletváltozás

Primer energiahordozók(földgáz, kőolaj, szén, megújulók stb.)

Szekunder energiahordozók(villamos energia, hő, kőolaj termékek stb.)

EnergiaÁtalakítások

Erő- és FűtőművekKőolaj Finomítók

KokszolókVárosi Gázművek stb.

Nem ener-getikai fel-használás

Végső energia felhasználás(Ipar, Közlekedés, Háztartások, Tercier és Egyéb szektorok)

η

EEgyszerűsített egyszerűsített energia mérlegnergia mérlegEnergia szektor:Energia szektor: energia termelő, szállító, tároló, átalakító, elosztó, kereskedő

vállalatok Hazai primerenergia termelés +/- Import-export szaldó +/- Készlet változás =Összes primerenergia felhasználás (TPED) -Energia átalakítások, input-output

Erőművek Kokszoló művek Gázművek Távfűtőművek Kőolaj finomítók, stb.

-Az energia szektor önfogyasztása -Elosztási veszteség =Összes végső fogyasztás -Nem-energetikai végső fogyasztás

=Energetikai végső fogyasztás (TFC)Ipar Közlekedés Tercier szektor Mezőgazdaság Háztartások

Energia forrásokEnergia források

Energia szektorEnergia szektorEnergia átalakítás, nemesítés

Erőmű η=40%Fűtőmű: η=90%Finomító: η=98%

Végső energiaVégső energiafelhasználásfelhasználás

Sokféle fogyasztó különféleenergiahatékonysággal

A gazdaságszektorai

Itt a primer energiábóla fogyasztók általfelhasználható szekunderenergia készül

Mi az energiahatékonyság?

Néhány definíció• Az energiahatékonyság definíciójaAz energiahatékonyság definíciója

– Az energiahatékonyság fogalma nem egyezik a fizikában található hatásfokkal, azaz az η = Ehasznos/Eösszes definícióval.

– Az energiahatékonyság = az egységnyi termék vagy szolgáltatás legyártásához/ellátáshoz szükséges energia. Pl. GJ/tonna acél, GJ/m2 síküveg, GJ/m2 lakóterület fűtés, év. Egy sajátos terméknél, a villamosenergiánál: GJ/kWh, azaz a fizikai hatásfok reciproka. Egy másik sajátos, de sokat emlegetett „termék” a GDP.

• Energiahatékonyság Energiahatékonyság (= ugyanannyiból többet, (= ugyanannyiból többet, same with less););

• Energiatakarékosság Energiatakarékosság (= olts le egy lámpát); (= olts le egy lámpát);

• Az energiaintenzitás definíciójaAz energiaintenzitás definíciója– Az energiaintenzitás = az egységnyi GDP

megtermeléséhez szükséges energiával.

Nemzetközi összehasonlítások• Az energiahatékonyságot illetve a hatékonyság változását ún.

indikátorokkal lehet mérni. • Egy sajátos és fontos mutató az energiafelhasználás/GDP

energiaintenzitás mutató, azonban egymagában nem alkalmas az ország hatékonyságának mérésére, mivel a nemzeti valutában kifejezett GDP Euróban kifejezett értéke gyakran torzított.

• Az intenzitás mutató nemzetközi összevetésénél korrigálni kell az intenzitás indikátort:

1. A vásárlóerő paritásnak megfelelően;2. Az időjárásnak megfelelően;3. A gazdasági ill. az iparszerkezetnek megfelelően;4. És esetleg a tüzelőanyag szerkezetnek (energia-mix) megfelelően. (Pl. hazánkban

2005-ben kb. 5 %-kal nőtt az összes energia felhasználás, mert fatüzelésű erőművekkel váltottunk ki magas hatásfokú földgáz-tüzelésű erőműveket, és így nőtt az energia intenzitás!)

• Az energiapolitika értékeléséhez fontos segítséget nyújtanak az energia indikátorok. Segítségükkel mérhető, hogy a kormányzati erőfeszítések-támogatások milyen eredményeket hoztak az energiahatékonyság terén.

Korrigált végső energia-intenzitás az EU-ban, %A korrekció során a vásárlóerő paritást, a gazdasági struktúrát és a A korrekció során a vásárlóerő paritást, a gazdasági struktúrát és a

klímatikus különbségeket vettük figyelembeklímatikus különbségeket vettük figyelembe

A korrigált végső magyar energia-intenzitás csak

néhány %-kal van az EU átlag felett.Vagyis túlzás óriási pazarlásról beszélni M.o.-onVagyis túlzás óriási pazarlásról beszélni M.o.-on

Az ellátásbiztonsági és környezetvédelmi kihívásokra adható válasz:Az ellátásbiztonsági és környezetvédelmi kihívásokra adható válasz:

EnergiahatékonyságEnergiahatékonyságMiért fontos az energiahatékonyság növelése?

• Gazdasági előnyök: hazai fosszilis készletek kímélése, importfüggőség csökkentése, a hazai energia-rendszer terhelésének csökkentése, a gazdaság nemzetközi versenyképességének növelése, import-export mérleg javítása, a lakossági energiafogyasztás anyagi terheinek csökkentése, stb.

• Környezetvédelmi előnyök: az emissziók csökkentése, a kiotói célkitűzések teljesítésének megkönnyítése, egészségesebb környezet biztosítása

En.hat.

Az emisszió-csökkentés lehetséges területeiA 450-es szcenárió szerint a CO2 csökkentés 52%-át képes biztosítani a végső-energia

felhasználásban meglévő energiahatékonysági potenciál

Végfelhasználóihatékonyság

Erőművek

Megújulók

Bioüzemanyag

Atom

Elmulasztott lehetőségekA 450-es szcenáriót nem fogják végrehajtaniA 450-es szcenáriót nem fogják végrehajtani

A Zéró Energia Ház (ZEB)Globális megtakarítási potenciál az épületekben

Az energiahatékonyság fejlesztése

A jövőt meghatározó EU enpol. célkitűzések 0. A 2000-re kitűzött célokA 2000-re kitűzött célok: Megújuló, Zöldáram, Lisszaboni cél (egyik sem

telj’t)

1. 3x20+10 (2007)3x20+10 (2007)20 %-kal csökkenti az ÜHG kibocsátását 20 %-ra növeli a megújulók részarányát (Magyarország 13% ill. 14,65%)20 %-kal javítja az energiahatékonyságot10 %-os arányt kell elérniük a bioüzemanyagoknak

2. A 3. Energiacsomag (2009)A 3. Energiacsomag (2009)--Tulajdonosi szétválasztás (TSO, ITO, ISO), fogyasztóvédelem, intelligens mérők--Egységes energia piac 2014-ig; Nem lehet egy ország sem sziget üzemben 2015-ig

3. Európa 2020 Stratégia (2010)Európa 2020 Stratégia (2010)A Bizottság a következő kiemelt uniós célokat javasolja 2020-ra:A Bizottság a következő kiemelt uniós célokat javasolja 2020-ra:– A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie.– Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani.

– Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (+10% bio)Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (+10% bio)– Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy a fiatalok 40 %-a rendelkezzen

felsőoktatási oklevéllel.– 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

4. Európai dekarbonizációs célok 2050-re: TPES -80%, Elektr -Európai dekarbonizációs célok 2050-re: TPES -80%, Elektr -95-100%95-100%(célok a fosszilis energiák kiszorításáról az energia-mixből és a villamos energia termelésből)

Egy optimista korszak vágyai?Egy optimista korszak vágyai?Tervgazdasági célok, melyeketTervgazdasági célok, melyeket

végre kell hajtani?végre kell hajtani?

Bioüzemanyag vs. Éhinség, erdőirtásBioüzemanyag vs. Éhinség, erdőirtás

Az EU hogyan igyekszik rákényszeríteni a Az EU hogyan igyekszik rákényszeríteni a tagállamokat az energiahatékonyság növelésére?tagállamokat az energiahatékonyság növelésére?

Többféle módon, pl.• Kötelező célkitűzések előírásával;• EU támogatások adásával (pl. a strukturális és kohéziós

alapok keretében a most folyó EU gazdasági ciklusban, 2007-2013 között, az EU kb. 8000 milliárd Ft támogatást juttat Magyarországnak (ehhez még a magyar állam is ad ún. önrészt), ennek jelentős része környezetvédelmi és energiahatékonysági célokra fordítódik;

• Kötelező Irányelvek (Direktívák) kidolgozásával. Az alábbi 4 direktíva különösen fontos a hatékonyság növelése szempontjából: Kogeneráció (CHP), Épület (épület tanúsítás), Energia Szolgáltatási és Hatékonysági és az új Energiahatékonysági direktíva.

Teljesül-e a 20%-os energiafogyasztás csökkenés?Teljesül-e a 20%-os energiafogyasztás csökkenés?Az EU primerenergia fogyasztásának előrejelzése 2020-ra Az EU primerenergia fogyasztásának előrejelzése 2020-ra

(a nem-energetikai felhasználás nélkül) Prognózis 2007-bőlPrognózis 2009-bőlA 20%-os energiatakarékossági cél A 2007-es

"szokásos üzletmenet" prognózis

A legújabb prognózis, a jelenlegi intézkedésekkel:-164 Mtoe

A 20%-os, 2020-ra kitűzött cél:-368 Mtoe

Prim

erenerg ia fogy asztás (Mt oe)

A jelen energiapolitikávalA jelen energiapolitikávalnem teljesül a 20 %-os cél.nem teljesül a 20 %-os cél.

Az elmaradás 11%.Az elmaradás 11%.

Az új EU Energiahatékonysági DirektívaAz új direktíva nélkül csak 10% lenne a megtak., a dir.-val 15 esetleg 17%

• Az új energia megtakarítási cél 17%Az új energia megtakarítási cél 17%.. The directive, aimed to cut down Europe’s energy consumption by 20%, but after negotiations the target will be set at 17%.

• Fel kell újítani az állami épületek alapterületének 3%-át évente. The directive would require Member States to renovate 3 percent of the total floor area of "heated and/or cooled buildings owned and occupied by their central government„.

• Ez 2015-ig az 500 m2 feletti, 2015 után a 250 m2 feletti alapterületű épületekre vonatkozik. This would apply to buildings with a "total useful floor area" of more than 500 m², and as from July 2015, of more than 250 m².

• Az energia szolgáltatóknak évi eladásaikat 1,5%-kal kell csökkenteni. Energy companies covered by the directive would have to achieve a "cumulative end-use energy savings target" by 2020. This target would have to be at least equivalent to achieving new savings, each year, from 2014 to 2020, of 1.5 percent of annual energy sales to final customers, by volume.

• Energia audit előírása. Energy auditing for all large enterprises • A kogeneráció előmozdítása. Promoting cogeneration by December 2015, of the scope for

applying high-efficiency cogeneration and efficient district heating and cooling. • Az új direktíva következményeiúj direktíva következményei, hatásai az energia szolgáltatókra:

– Energia eladás csökken, mert nő a hatékonyság– Fix költség nő, mert a szolgáltatók fizetik az en.hat. beruházásokat– Csőd v. átterhelik a plusz költségeket a fogyasztókra, áremelkedésáremelkedés

• Hatások az építőiparra: nagy fellendülés vagy mégsem?

Lakóépületek energiafogyasztása, kWh/mLakóépületek energiafogyasztása, kWh/m22,év,év

250

150

670

50

100

150

200

250

300

Magyar adat EU-15 adat Korszerű épület

A magyar lakó- és középületek rendkívül magas fajlagos A magyar lakó- és középületek rendkívül magas fajlagos fogyasztásafogyasztása

a magyar energetika egyik kritikus pontja. Egy új energia a magyar energetika egyik kritikus pontja. Egy új energia politikának kiemelten kell ezzel a területtel foglalkoznia.politikának kiemelten kell ezzel a területtel foglalkoznia.

De számos más témát és szabályozási feladatot is meg kell De számos más témát és szabályozási feladatot is meg kell vizsgálni az energia hatékonyság javítása érdekében.vizsgálni az energia hatékonyság javítása érdekében.

Új építési technológiák hatása a fogyasztásraÚj építési technológiák hatása a fogyasztásraAz osztrák építési szabványok szigorításaAz osztrák építési szabványok szigorítása

Épület fogyasztási trendek Felső-Ausztriában

Magyar épületállomány: 250 kWh/mMagyar épületállomány: 250 kWh/m22,év,év

Az energiahatékonyság útjában álló akadályokAz energiahatékonyság útjában álló akadályokCél: az akadályok megszüntetése

A tőkéhez-hitelhez jutás nehézségei;Az energiatakarékosság iránti közöny (egy hatékony épület nem "státusz-szimbólum")Az energiahatékonysággal kapcsolatos információ-hiány;Érdek ellentétek, pl. a tulajdonos és a bérlő között: a tulajdonos nem korszerűsíti az épületet,

mert a bérlő úgyis kifizeti az energia-számlát; a bérlő sem korszerűsíti az épületet, mert az nem az övé. Új épületek építésénél a pénzügyi befektető a minél olcsóbb megoldásokat preferálja, melyek viszont a későbbi bérlő vagy tulajdonos részére magas üzemeltetési/energia költséget okoznak;

További érdek ellentétek: a távhő vállalatok, ha korszerűsítik a távfűtött épületek szekunder fűtési rendszereit, akkor ezzel saját nyereségességüket ássák alá. Hasonló helyzetben vannak a villamosenergia- és gázszolgáltató vállalatok is;

Az önkormányzatok a finanszírozási nehézségek miatt nem tudnak kellő mértékben foglalkozni a hatékonysági fejlesztésekkel;

A lakosság szegényebb rétegei nem tudnak hitelhez jutni, saját pénzük nincs, így nem vállalkozhatnak lakásuk-házuk hatékonyságának fokozásával; a gazdag rétegek részére nem gond az energia-számla kifizetése, így azzal nem foglalkoznak.

Az energiahatékonysági alapok esetében 1. A támogatás-intenzitást és a támogatás abszolút nagyságát alapos elemzéssel kell megállapítani, mert a túl kis támogatás-intenzitás vagy az alacsonyra helyezett támogatási összeg kifejezetten fékezőleg hat ezeknek az alapoknak a működésére. 2. Akadály a komplikált pályázati kiírás továbbá a pályázatok sokfélesége, 3. Akadály a lassú adminisztráció, mely fékezi az alapok működését.

AA hatékonyság fejl hatékonyság fejlesztesztésése e a a végfelhasználói szektorokbanvégfelhasználói szektorokban

-Ipari energiafelhasználás (hatékony meghajtások, motorok, fejlesztett rendszer-konfigurációk);

-Feldolgozóipari folyamatok az energia-intenzív ágazatokban (nyersanyag feldolgozás hatásfokának növelése);

-Hatékony nyersanyag felhasználás az energia-intenzív ágazatokban;-Kapcsolt hő- és villamosenergia technológia alkalmazása;-Széntermelés, -szállítás, -tárolás ( a "legjobb megoldások" alkalmazása)-Magas energiahatékonyságú fogyasztó-készülékek gyártása

(hűtőszekrények, ipari motorok és világítási rendszerek);-Hatékony energia a mezőgazdasági feldolgozó-iparban;-Passzív házak (fűtés és hűtés; épület szabványok és tervek);-Kereskedelmi épületek (hatékony világítás és légkondicionálás);-Távfűtés és távhűtés (szigetelés, nyílászáró csere, a kazánok és a

szabályozás fejlesztése).

Még egy fontos akadályA hatékonyság gazdaságossága

A legfontosabb energiatechnológiai megoldások határköltségei USD/t CO2-ban Az el nem használt energia a legolcsóbb?Az el nem használt energia a legolcsóbb?

En.hat.

Egyedül a végfelhasználásiEgyedül a végfelhasználásihatékonyság fokozása hatékonyság fokozása

nyereségesnyereséges

Végfelhasználásihatékonyság

Villamosenergiaágazat

Ipari tüzelőanyag csere és CCS

Alternatív közl. tüzelőanyag

Az energiahatékonysági beruházások költség-hatékonysága a CO2 csökkentés szempontjából

A "baloldali", „negatív költségű”, azaz nyereséget hozó, jó beruházások közé tartozik: energiatakarékos izzók, háztartási elektronikai eszközök, háztartási gépek cseréje, fűtéskorszerűsítés, kereskedelmi épületek hőszigetelése, motor rendszerek hatékonyság-javítása stb.A "jobboldali", nyereséget nem hozó, rossz beruházások közé tartozik: CCS (karbon megfogás és elnyeletés) megoldások, erőművi biomassza tüzelés, szélerőművek, szoláris fotoelektromos rendszerek, villamos feltöltős hibrid gépkocsik, nukleáris és geotermikus energia, új épületek hatékonyságának szigorítása stb.

En.hat.

Az energiahatékonyság gazdasági hatásaAz energiaimport szerepe a külkereskedelmi mérlegben és a GDP-ben

4 terület, ahol sok lehetőség nyílik1. Az energia szektor: ez a szektor a legnagyobb fogyasztó, számos

elavult erőmű van Magyarországon, nemzetközi összevetésben magas ennek a szektornak az önfogyasztása, és nagyok az elosztási veszteségek.

2. Épületek: a hazai középületek és lakóépületek összesen a végső energia felhasználás 40-45%-áért felelősek. Ez az a terület, ahol nemzetközi összehasonlításban legnagyobb a lemaradásunk. Itt az államnak kell meghatározó szerepet játszania a szabványok szigorításával, az épületenergetikai tanúsítvány bevezetésével, a támogatási alapok hatékony és olcsó működtetésével.

3. Villamosenergia fogyasztó készülékek: A háztartásokban és a középületekben és a kereskedelemben a villamosenergia fogyasztása gyorsan nő, figyelmet kell fordítani a hetékony készülékek beszerzésére.

4. Közlekedés: A közlekedési szektor ugyancsak a nagyfogyasztók közé tartozik. A szállítmányozás jelentős mértékben átterelődött vasútról közútra. Fiskális és információs eszközökkel a vásárlókat a hatékonyabb, kisebb gépkocsik irányába lehet terelni. Az államnak illetve az önkormányzatoknak elsősorban a közlekedés-szervezésben van lehetősége az energiafelhasználás csökkentésére.

Az Európai Számvevőszék vizsgálata• Az Európai Számvevőszék vizsgálata a közelmúltban állapította meg, hogy a

Kohéziós Alapok forrásaiból az elmúlt évtizedben elköltött majdnem öt milliárd euró értékű energiahatékonysági beruházások nem voltak költséghatékonyak. A vizsgálatot Csehországban, Olaszországban és Litvániában végezte a számvevőszék, mert ez a három ország kapta a legtöbb hatékonysági támogatást. A vizsgálat azt mutatta ki, hogy a tagállamok lényegében arra használták a pénzt, hogy felújítsák középületeiket, miközben az energiahatékonyság a legjobb esetben másodlagos szempont volt. Ez a megközelítés okozta, hogy a beruházások átlagos beruházások átlagos megtérülési ideje ötven év, de egyes esetekben a 150 évet is elérimegtérülési ideje ötven év, de egyes esetekben a 150 évet is eléri. Nyilvánvaló, hogy a pénzeket nem ésszerű módon használták fel, a beépített anyagok és eszközök élettartama ugyanis ennél jóval rövidebb, vagyis az energiahatékonyság az energiahatékonyság szempontjából ez soha meg nem térülő, veszteséges beruházásként értékelhetőszempontjából ez soha meg nem térülő, veszteséges beruházásként értékelhető - állapítja meg jelentésében a számvevőszék.

• Sajnos Magyarországon is tapasztaltunk a korábbiakban ilyen vagy ennél hosszabb megtérülési idejű projektet. Pl. egy szegedi Phare projekt keretében több mint száz éves megtérülést számoltunk. Ezek a rossz megtérülési idők talán műemlék épületeknél elfogadhatók, de másutt nem. Nem szabad célratörő energiatakarékossági beruházások helyett egyszerűen tatarozásra költeni támogatásokat.

Javaslatok (1):Az energiahatékonyság piacosítása

• Az energiatakarékossági programokat nem csak állami támogatásból lehet működtetni, a bankok hosszú lejáratú, nagyon alacsony kamatozású energiahitel-konstrukciói sikeresek a piacon. A nagy hitelintézetek jóval az állam előtt megjelentek ezen a területen, mivel az energia-megtakarításból kis kockázattal lehet törleszteni a felvett hiteleket.

• Ne csak a támogatási piacot építsük, hanem a valódi piacot is.Ne csak a támogatási piacot építsük, hanem a valódi piacot is.• Az épületek energiahatékonyságának növelésében szakmai és

pénzügyi segítséget nyújthatnak az ún. ESCO[1]-k. Az ESCO-k elsősorban a nagy középületek és lakóépületek energetikai korszerűsítése pénzügyi hátterének megszervezésében és a szükséges beruházás levezetésében nyújthatnak segítséget.

• [1] ESCO = Energy Saving Company, az energiatakarékosság pénzügyi és műszaki előremozdítására alapított társaság, mely egyszerre segít a beruházásban és az üzemeltetésben.

Javaslatok (2): Kockázati alapú megoldások

• A megoldás a másutt már sikeresen bevezetett kockázati alapú vállalkozás ösztönzésével érhető el. A középületeknél már ismert „harmadik feles” (3rd party, perfomance contracting[1]), illetve a lakóépületek esetében a „negyedik feles” (Energy Saving and Finance Balancing System – EBS) konstrukciók jelentenek reális megoldást a fenti negatívumok feloldására:

• A vállalkozók garantálják a beruházás minőségét, valamint az energia-megtakarítást, és az utóbbit a beruházás finanszírozási forrásaként használják.

• Mint profitérdekelt üzemeltetők, garantálják az energiarendszerek optimális működtetését. [1] Harmadik feles illetve Teljesítményre szerződés

Javaslatok (3): Árszabályozási kérdések

• A valós költségeket tükröző illetve piaci energiaárak bevezetése az energiahatékonyság nélkülözhetetlen ösztönzője. Az árak adnak „üzenetet” takarékosabb üzemeltetésre, energiahatékonysági beruházásra. Sok ország példája bizonyítja, hogy árintézkedések nélkül az energiahatékonysági programok sem lehetnek sikeresek. Alacsony energiaárak mellett a fogyasztók számára nincs ösztönzés az energiahatékony technológiákba történő beruházásokhoz, illetve az energiapazarló fogyasztási szokások megváltoztatásához.

Egy fontos téma, mely 100 millió EU polgárt érintEgy fontos téma, mely 100 millió EU polgárt érint

az Energia szegénységEnergia szegénység3 fő tényezőtől függ: az épületek minőségétől, az energia áraktól és a lakossági

fogyasztók jövedelem szintjétől. Megoldások: az épületek energiahatékonyságának javítása, szociális tarifák bevezetése illetve a

fogyasztók által elfogyasztott energia egy részének kifizetése az állam által

Az E Sz csökkentésének pozitív hatásaiAz E Sz csökkentésének pozitív hatásai

Csökkenő nemkívánatosmobilitás

Magasabb energiaingatlan értékek

Kevesebb energiatámogatás

Csökkenő energiainfrastruktúra költségek

Csökkenő emissziók Javuló egészségügyihelyzet

Helyifoglalkoztatás

Szebb építettkörnyezet

Helyi Beruházások

És még egyebek…

energia-szegénység leküzdésének előnyei

Egy új megfigyelés: a Rebound effectEgy új megfigyelés: a Rebound effect Az ún. "rebound effektust" ("visszaugrási hatás") szerint az energiahatékonyság

javulása nem feltétlenül jár együtt az energiafogyasztás csökkenésével.

Lássunk erre 3 példát:

Energia hatékonyság csökken, mert:

1. Épületek hőszigetelése, fűtése javul;

2. Gépkocsik fajlagos fogyasztása csökken;

3. Háztartási gépek fajlagos fogyasztása csökken.

Energiafogyasztás nő, mert:1. Több a lakás, az egész (esetleg nagyobb) lakást fűtik, magasabb hőfokra;2. Autók száma, teljesítménye nő, éves futás nő;3.Több készülék van, nagyobbak, többet használják őket.

Általános probléma: a hatékony megoldás nemtörődöm, gondatlan, pazarló használata. A következmény:

a hatékonyság javulása ellenére nő a fogyasztása hatékonyság javulása ellenére nő a fogyasztás!!

Az energiatakarékosság és az energiahatékonyság alakulásaAz energiatakarékosság és az energiahatékonyság alakulásaA hatékonyság növelése egymagában nem vezet eredményhez.

Szükség van megfelelő energiapolitikára isIt’s the energy policies, stupid

Sikeres Energiahatékonysági TechnikákSikeres Energiahatékonysági TechnikákAz energiahatékonyság kulcsszerepet játszik,és a

megoldások máris rendelkezésre állnak

Az energiahatékonyság segítségével:

•Jelentős energia és CO2 megtakarítás

érhető el olcsón vagy negatív költséggel;

•Növelhető az ellátás biztonsága;

•Növekvő üzleti biztonság és szociális

jólét;

En.hat.

Új Környezetbarát TechnológiákA Technológiai Kihívás

Az üvegház gázok stabilizálása a légkörben

En.hat.