Az ember filozófiája

A szabad akaratról I.

V. Rész

Kant

• …a személyünkben fellelhető emberiséget szentnek kell tartanunk, hiszen az ember az erkölcsi törvény alanya, márpedig ez a törvény szent, s bármit csak miatta és vele összhangban nevezhetünk egyáltalán szentnek. Mert ez az erkölcsi törvény az ember akaratának mint szabad akaratnak az autonómiáján nyugszik, s ennek az akaratnak a maga általános törvényei szerint szükségszerűen képesnek kell lennie arra, hogy összhangban legyen azzal a törvénnyel, amelynek egyszersmind engedelmességgel tartozik.

Kant

• Mindebből immár magától következik, hogy a célok rendjében az ember öncél, azaz senki (még maga Isten) sem használhatja fel pusztán eszközként, anélkül, hogy egyszersmind cél is ne lenne…

A szabad akarat

• Szabadság a „világban”: Don Giovanni

• Szabadság a pszichológiában: nerurózis, komplexus

• Szabadság a metafizikában: az értelem és akarat elsősége az ösztönök felett

• Szabadság a vallásban: az emberi lét helyének megértése (bölcsesség) „Legyen meg a Te akaratod”

Bölcsesség

• Létezik, ó szerzetesek, az, ami nem született, nem keletkezett és nem teremtetetett, nem formáltatott… ha nem létezne, nem volna cél, -létezik tehát az útnak célja van.

• Az emberi szabadság értelmezhetetlen a „keretek nélkül”

• Az isteni szabadság az „infinita in actu”

Argomentum ad hominem

• A rab a bűncselekményt a „társadalom kényszere miatt” követte el.

• Az, hogy jó magaviselete miatt korábban szabadulhatott, a „saját érdeme” volt.

• Vagyis egyszer van, másszor nincs szabadság?

A szabadság filozófiai meghatározása

• Szabadság valamitől

• Szabadság valamire

• A szabadság: immanens, lelki (értelmi és akarati), céltól függő, reflexív cselekedet

• A szabadság alanya a személy, az „egész ember”

Az értelem és akarat

A szabad döntés lépései

• Érzékelés (elhatározás)– ösztönös

• Értékelés (akarat és értelem)– reflektált– célracionális

• Választás (végrehajtás, akarat)– ténnyé tevő– céltudatos

A döntések alapjai

• Habitus (tapasztalatok, szorgalom, hasznosság)

• Természetes törvények

• Szerzett törvények– Jogi – Erkölcsi

• Lelkiismeret

Az akarat alapjai

• Vágy az eredményre (boldogság)– Reflektált– Ösztönös

• Vágy a célra – Hosszútávú– Rövidtávú

Célok

• Végső cél (perfecta beatitudo)– Akaró akarat örök– Személyes cél, konkrét cél (Buber)– Ugrás (Kierkegaard)

• Köztes célok (hétköznapi döntések)– Bizonytalanság (lelkiismeret)– Tudatlanság, gyengeség– Megtérés

A szabadság veszélye

• Helytelen cél választás esetén rabszolgaság

• A jó cél választása esetén: „ima és áldozat”

• A véges és a végtelen metszéspontja

• Hamis szabadság: szorongás, félelem– Bérrabszoga (szegény)– Pénzrabszolga (gazdag)

A helytelen választás

• Az ember nem tudja a helyét a világban

• Nem érzi szabadságának lényegét

• Nem tudja, hogy Isten szabadsága különbözik az övétől, az ember nem lehet Isten

• Az ember nem akar gondolkodni és akarni

• Az ember nem érti a „létet”

A helytelen választás ellen

• Példamutatás

Az ember szabadsága függ:

• A célválasztástól (psziché)

• A transzcendens felismerésétől (egzisztencia)

• A lét törvényeitől (fizika, metafizika)

• Ebben a kontextusban kell a lehető legjobb világot megalkotni

Az ember

• Az értelem két képet fest a falra. Az egyiken történik a mindenség. A csillagok örvényéből kiemelkedik a kicsinyke föld, abból a kicsinyke ember. A képsor alatt ez áll: Egy és Minden

• A másik falon történik a lélek. Nőalak szövi minden teremtmény életét. Minden egyetlen szál szövedéke: érzetek és képzetek. A képsor alatt ez áll: Egy és Minden

• Ezentúl, ha az ember idegenségében eliszonyodik megpillant egy képet. Ott azt látja, az Én a világban benne van, valójában nincs is Én, így a világ vele nem tehet semmit. Megnyugszik.

• Vagy azt látja, hogy a világ az Én-ben van, nincs is világ. Megnyugszik.

• De jön egy pillanat: az eliszonyodó ember egy villanásban egyszerre látja a két képet. És mélyebb iszonyat ragadja meg őt.