Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának · tartalom bevezetÉs .....7

Az ELTEBárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának

önértékelése

MAB Intézményakkreditáció

2014

TARTALOM

BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................................71. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE..............................................................................................................9

1.1. Küldetés, jövőkép, értékrend..............................................................................................................................91.2. A kar szervezete és vezetési rendszere ..........................................................................................................12

2. A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI............................................................................................192.1. Oktatás ................................................................................................................................................................19

2.1.1. A kar képzési szerkezete ......................................................................................................................192.1.2. Képzési és kimeneti eredmények (felvettek és végzettek, lemorzsolódás)....................................212.1.3. Hallgatók versenyeredményei ..............................................................................................................312.1.4. Elitképzés, tehetséggondozás ..............................................................................................................322.1.5. Doktori Iskolák ......................................................................................................................................322.1.6. Végzettek elhelyezkedése (DPR) ........................................................................................................322.1.7. Képzési együttműködések ....................................................................................................................33

2.1.7.1. Intézményen belül (tanszékek, karok) ..................................................................................332.1.7.2. Hazai felsőoktatási intézményekkel való együttműködések ..............................................332.1.7.3. Partner együttműködések ......................................................................................................342.1.7.4. Külföldi felsőoktatási intézményekkel való együttműködések ........................................34

2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység eredményei ..................................................................342.2.1. Kutatás-fejlesztési tevékenység szervezete, működése ....................................................................342.2.2. Tudományos publikációk......................................................................................................................372.2.3. Tudományos, oktatási, tudományos ismeretterjesztési eredmények ..............................................372.2.4. Kutatási együttműködések....................................................................................................................37

2.2.4.1. Intézményen belül (tanszékek, karok) ..................................................................................372.2.4.2. Felsőoktatási intézményekkel való együttműködés ............................................................372.2.4.3. Partner (kutatóintézeti, vállalati, intézményi) együttműködések ......................................372.2.4.4. Nemzetközi együttműködések ..............................................................................................382.2.4.5. Pályázatokban való részvétel eredményei ............................................................................38

2.3. Kiemelt egyetemi és kutatóegyetemi minősítés ............................................................................................382.4. Gazdálkodás, infrastruktúra ............................................................................................................................39

2.4.1 A kar gazdálkodása, forrásainak megoszlása, saját bevételeinek növelése ....................................392.4.2. Kari infrastruktúra, állagmegóvás........................................................................................................41

2.5. Nemzetközi szerepvállalás................................................................................................................................422.6. Alumni ................................................................................................................................................................43

3. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA (AZ ESG RENDSZERE)....................453.1. Stratégiai eljárások a minőség biztosítására....................................................................................................45

3.1.1. A minőségbiztosítási rendszer ............................................................................................................453.1.2. A minőségbiztosítási rendszer szervezete ..........................................................................................453.1.3. A minőségbiztosítási rendszer értékelése ..........................................................................................46

3.2. Képzési programok létesítése és indítása, valamint követése és rendszeres belső értékelése ................473.2.1. Az új képzési programok összhangja az egyetemi stratégiával ......................................................473.2.2. A program által elérni kívánt tanulmányi kimenetek (learning outcomes) meghatározása ........483.2.3. A különböző képzési formák megfelelő működtetésének biztosítása ..........................................483.2.4. A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése ......................................493.2.5. A hallgatói felmérések eredményeinek hasznosítása a tantárgyfejlesztésben ..............................49

3

3.2.6. A programok rendszeres időszakonkénti felülvizsgálata (külső tagok bevonásával) ..................493.2.7. Rendszeres visszacsatolás kérése a munkáltatóktól, a munkaerőpiac képviselőitől

és más szervezetektől a képzésről és a végzett hallgatókról ..........................................................503.2.8. A kutatás és fejlesztés eredményeinek megjelenítése az oktatásban ..............................................51

3.3 A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere ..............................................................................................523.3.1. A hallgatókkal szemben támasztott követelmények nyilvánossága és egyértelműsége ..............523.3.2. Az értékelési eljárások és a hallgatói panaszkezelés rendszere........................................................523.3.3. A tanulmányi előrehaladás segítése ....................................................................................................52

3.4. Az oktatók minőségének biztosítása ..............................................................................................................533.4.1. Az emberierőforrás-tervezés, irányítás, fejlesztés az oktatók-kutatók körében............................533.4.2. Az emberierőforrás-tervezés, irányítás, fejlesztés az oktatást, kutatást segítő

személyzet körében................................................................................................................................553.4.3. Az oktatás értékelési rendszere ............................................................................................................553.4.4. Az oktatók, tudományos munkatársak besorolása és minősítése ..................................................553.4.5. Az oktatók, tudományos munkatársak tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenysége ..............563.4.6. Az oktatók, tudományos munkatársak szakmai-közéleti tevékenysége ........................................563.4.7. A kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulása ................................................................................563.4.8. Oktatásfejlesztési eredmények ............................................................................................................573.4.9. Doktori iskolák működtetése ..............................................................................................................57

3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások ..............................................................................573.5.1. Hallgatói tanácsadás ..............................................................................................................................573.5.2. Könyvtári szolgáltatás............................................................................................................................59

3.5.4. Sportolási, rekreációs, egészségmegőrző-egészségfejlesztő lehetőségek ......................................603.5.5. Öntevékeny közművelődési, kari közéleti lehetőségek ....................................................................603.5.6. Hallgatói szolgáltatások ........................................................................................................................603.5.7. Esélyegyenlőség......................................................................................................................................60

3.6. Belső információs rendszer ..............................................................................................................................613.6.1. A hallgatói előmenetel nyomon követése ..........................................................................................613.6.2. A hallgatói elégedettség mérése ..........................................................................................................613.6.3. A diplomás pályakövetés (DPR) ..........................................................................................................613.6.4. A kari polgárok információs csatornái (informatikai rendszerek, azok működése

és információval ellátottsága) ..............................................................................................................623.6.5. Az adatgyűjtések feldolgozása és eredményeinek felhasználása ....................................................623.6.6. A kar kulcsfontosságú eredményességmutatóinak mérése ..............................................................62

3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása ..................................................................................................643.7.1. Az információközvetítés csatornái ......................................................................................................643.7.2. A képzési programok iránt érdeklődők tájékoztatása ......................................................................643.7.3. A közérdekű és a kötelezően közzéteendő információk..................................................................643.7.4. A közvélemény tájékoztatása, sajtó- és médiaközlemények ............................................................64

4. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK ........................................................................................................674.1. C-SWOT-analízis ..............................................................................................................................................674.2. A kar fejlesztésének további irányai ................................................................................................................69

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................................71

4

3.5.3. Idegen nyelvi képzés ..........................................................................................................................59

BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR, ÖNÉRTÉKELÉS

SZÖVEGKÖZI ÁBRÁK1. ábra. A stratégiaalkotási folyamatban a kar jövőképe ....................................................................................102. ábra. A kar stratégiai céltérképe ........................................................................................................................103. ábra. A kar új szervezeti struktúrája ................................................................................................................134. ábra. Az ELTE BGGYK képzési kínálata és a képzések kapcsolata a munkaerőpiaccal ........................205. ábra. Összes jelentkezés 2009–2014 idősorosan ..........................................................................................226. ábra. Összes jelentkezés 2009–2014 közötti változása ................................................................................237. ábra. Első helyen jelentkezők 2009–2014 idősorosan ..................................................................................248. ábra. Első helyes jelentkezések változása 2009–2014 között ......................................................................249. ábra. Felvett hallgatói létszám a kari keretszámokhoz viszonyítva (feltöltöttség) (2009–2014)..............25

10. ábra. Az összes jelentkezés és az első helyen jelentkezők számának alakulása a felvett hallgatóilétszámhoz viszonyítva (túljelentkezés) (2009–2014) ..........................................................................25

11. ábra. Kiadott oklevelek számának alakulása (képzési szintenként 2010–2014) ........................................2712. ábra. Kiadott oklevelek arányának változása (képzési szintenként 2010–2014) ........................................2813. ábra. Hallgatói létszámok alakulása (jogviszony típusa aktív, passzív 2010–2014)....................................2814. ábra. Hallgatói létszámok alakulása (képzési munkarendenként 2010–2014)............................................2915. ábra. Aktív hallgatói létszámok alakulása (képzési szintenként 2009–2014)..............................................2916. ábra. Aktív hallgatói létszámok arányának változása (képzési szintenként 2009–2014) ..........................3017. ábra. Aktív hallgatói létszámok alakulása (finanszírozási forma szerint 2009–2014) ..............................3018. ábra. A BGGYK forrásmegoszlása 2010–2014 között ................................................................................3919. ábra. A saját és az állami bevételek aránya 2010 és 2014 között ..................................................................4020. ábra. Nemzetközi konferencián részvétel........................................................................................................4221. ábra. A 2010-től felmenő rendszerben bevezetett, új mintatanterv moduljai............................................5022. ábra. Oktatók, kutatók, 2014. szeptember ......................................................................................................5323. ábra. Oktatást, kutatást segítők, 2014 ..............................................................................................................5524. ábra. A kar által támogatott konferencia-részvételek ....................................................................................5625. ábra. A 2015–2017 közötti időszak stratégiai céljai........................................................................................69

SZÖVEGKÖZI TÁBLÁZATOK1. táblázat. A kar vezetése által elfogadott akciók listája ....................................................................................112. táblázat. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar képzési szerkezete (2010–2014) ................................193. táblázat. A kar hallgatói létszámainak alakulása (2009–2014) ......................................................................214. táblázat. A BGGYK képzéseire járó állami ösztöndíjas hallgatók száma ................................................215. táblázat. Lemorzsolódás (képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014) ............................................276. táblázat. A felnőttképzési tanfolyamok hallgatói létszámainak és a kiadott oklevelek számának

alakulása (akkreditált továbbképzések, OKJ-s képzések 2010–2014) ..........................................317. táblázat. Hallgatók versenyeredményei ............................................................................................................318. táblázat. Tudományos műhelyeink ....................................................................................................................359. táblázat. Az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere ....................35

10. táblázat. 2010 és 2014 között futó pályázati projektek ..................................................................................3811. táblázat. A kar gazdálkodása, forrásainak megoszlása, saját bevételeinek növelése ..................................3912. táblázat. Saját bevételeink aránya az állami támogatáshoz képest az elmúlt években ..............................4013. táblázat. Pályázatokból származó bevételek a 2013. évi adatok alapján......................................................4014. táblázat. Tantermeink befogadóképessége ......................................................................................................41

Tartalom

5

15. táblázat. Az infrastruktúra fejlesztése ..............................................................................................................4216. táblázat. A tanulástámogatás eszközei ..............................................................................................................5317. táblázat. A teljes állású oktatók minősítettségének változása (2010–2014) ................................................5418. táblázat. Kurzusok, oktatott órák......................................................................................................................5419. táblázat. OMHV kari kitöltési arány ................................................................................................................5520. táblázat. Tanácsadás témái..................................................................................................................................5821. táblázat. A kari könyvtár infrastruktúrája ........................................................................................................5922. táblázat. A BGGYK teljesítményének/eredményességének legfontosabb indikátorai ............................6323. táblázat. C-SWOT-analízis..................................................................................................................................6724. táblázat. A kar vezetése által elfogadott stratégiai akciók a prioritás sorrendjében ..................................70

MELLÉKLETEK1. sz. melléklet. A karon kiadott oklevelek száma szak szerinti bontásban (2010–2014) ..............................712. sz. melléklet. Publikációk részletes bontásban (2010–2013) ..........................................................................743. sz. melléklet. A kar képzéseinek összefoglaló adatai (képzések, amelyeknek a 2014/2015. tanév őszi

félévében van aktív hallgatója, hallgatói létszámmal együtt) ..................................................754. sz. melléklet. Felvételi adatok (2010–2014)........................................................................................................765. sz. melléklet. Oktatói létszámok, minősítettség, munkakör szerint (2014 ősz)............................................78

6


7

BEVEZETÉS

Az önértékelés elkészültének menete, a résztvevők megjelöléseA BGGYK kari önértékelését a Dékáni Tanács tagjai és a Dékáni Hivatal munkatársai készítették. Az adatok szö-veges elemzését és értékelését a Dékáni Tanács adott témáért felelős tagja és a PK GF kari gazdasági referenseírta meg, a formai és stilisztikai megjelenést a Dékáni Hivatal ügyintézője véglegesítette.

Az önértékeléshez az általános kiindulópontot a MAB intézményakkreditációra vonatkozó útmutatója je len-tette. A kar 2010 és 2014 közötti időszakban nyújtott teljesítményének az értékelését a következő dokumen-tumokban foglalt célokhoz viszonyítottuk: tervezett intézkedések a MAB 2009-es határozata alapján; a párhu-zamos szakakkreditáció végén kapott MAB-határozat (2012); dékáni program (2012); stratégiai tervezés ésfejlesztés (2013); a 2012–2015 időszakra megfogalmazott intézményfejlesztési terv. (A kar legfontosabb teljesít-ményindikátorainak teljesítését a 3.6.6. pont tartalmazza.) Továbbá fontos kiindulópontot jelentettek a MAB-út-mutatóban is megadott ESG-elvek.

Az információk forrása: a kari adatbázisok, a gazdasági jelentések, felvételi és oktatási beszámolók, kari ta -nácsi előterjesztések és határozatok, összoktatói értekezletek beszámolói, a Rektori Hivatal által rendelkezésrebocsátott adatok, továbbá a kar oktatóitól bekért adatok voltak. A kiegészítő adatgyűjtésben a Pedagogikum Köz-pont Oktatásszervezési és Tanulmányi Főosztály Tanulmányi Osztály kari referatúra munkatársai, a GazdaságiFőosztály kari referense, a könyvtár igazgatója, az intézetek munkatársai is közreműködtek. Az önértékelés fo-lyamatos témája volt a kari vezetői értekezleteknek. Az önértékelés első változatát a Dékáni Tanács fogadta el.Ezt a dokumentumot véleményezte az önértékelési folyamatot egyetemi szinten koordináló team. Az önérté-kelésnek a Szenátus számára benyújtott változatát a Kari Tanács 2014. november 26-i ülése fogadta el. A KariTanács dokumentumai (így az önértékelés is) a kar minden munkatársa számára elérhetők a www.barczi.elte.hulink alatt.

Az önértékelés törzsszövege számos melléklettel egészül ki, melyek az említett tevékenységek, adatok rész-letes kibontását, beszámolóját tartalmazzák. Ezen mellékletek egy kisebb részét beillesztettük a jelen nyomtatottdokumentum végére, ugyanakkor azok összessége egy jelszóval védett oldalon található; továbbá nyomtatott for-mában is a MAB Látogató Bizottság rendelkezésére fog állni.

A kari önértékelés legfontosabb megállapításaiAz ELTE BGGYK a 2010-es intézkedési terv, a 2012-es ELTE Intézményfejlesztési Terv, továbbá a 2012-benhivatalba lépett dékán dékáni programjában kitűzött célok, feladatok, prioritások alapján az alábbi eredménye-ket érte el:– Teljes szervezeti és működési átvilágítást követően kiemelt stratégiai prioritásként új szervezeti struktúrát ala-

kított ki. Az ehhez kapcsolódó SZMSZ-módosítást a Szenátus 2014 májusában fogadta el (ld. 1. fejezet).– A szervezeti átalakítást megelőzően részletes problématérkép készült, a valós problémák megoldására ki-

dolgozott stratégiai céltérkép meghatározza a következő 5 évben végrehajtandó fejlesztési irányokat, fel-adatokat (ld. még 1. és 4. fejezet).

– A kar bővítette és rugalmasabbá tette képzési portfólióját (ld. 2.1. és 3.2. fejezet):• A 2008-ban akkreditált gyógypedagógia mesterképzési szakot 2010-től nappali tagozaton is elindította.• A kar által az EMMI-nél 2009-ben kezdeményezett KKK-módosítást követően 2010-től a gyógypedagó-

gia alapképzési szakképzési programjának átalakításával ismét lehetővé tette a két szakirányos képzést.• Az alapképzési szakon 2011-ben a világon elsőként akkreditáltatta az autizmus spektrum pedagógiája szak-

irányt, ami 2012 óta nappali és levelező tagozaton is elérhető a hallgatók számára.• Hat új szakirányú továbbképzést létesített, melyből három képzés az elmúlt időszakban el is indult.• Az alapszak mind a nyolc szakirányát szakirányú továbbképzésként hozzáférhetővé tette az alapszakon már

végzett gyógypedagógusok számára.– Az alap- és mesterképzésben az EMMI által közel 20%-kal csökkentett felvételi keretszámok ellenére, a kép-

zési portfólió differenciálásának, az új szakirányú továbbképzések létesítésének és indításának köszönhetően

megtartotta hallgatói létszámait. A szakirányú továbbképzéseken, tanfolyamokon részt vevő (önköltséges)hallgatók létszámának növekedése és a fegyelmezett gazdálkodás segített megőrizni a gazdasági egyensúlyt.

– A BGGYK-n az országban egyedülállóan széles körű kutatási-fejlesztési tevékenység folyik a gyógypeda-gógiához kapcsolódó témakörökben. A kutatói, fejlesztői tevékenység mutatja a gyógypedagógia mint disz-ciplínákat összefűző tudományterület sokszínűségét. A korábban dominánsan individuális kutatásokat fo-kozatosan felváltja a nagyobb hatékonyságot biztosító műhelymunka. Az elmúlt öt évben 7 kutatóműhelykezdte meg működését.

– Az oktatói utánpótlás tudományos előmenetelének tervezett és egyénre szabott támogatásával az oktatók mi-nősítettsége 2013 őszére elérte az egyetemi karon előírt 51%-ot, 2014-ben 55%-os az arány, jelenleg is többmunkatársunk áll közvetlenül a védés előtt. Minden tanársegéd PhD-hallgató, több habilitációs eljárás is fo-lyamatban van.


8

1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE

1.1. Küldetés, jövőkép, értékrend

KüldetésMagyarországon a gyógypedagógia legfőbb letéteményese az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusz-táv Gyógypedagógiai Kara. A kar a jogelőd Főiskolával együtt 114 éves múltra tekint vissza, ezzel a világ elsőgyógypedagógus-képző felső iskolája. Az ezen a területen felhalmozott egyedülálló és komplex szaktudás kiter -jed minden életkorú fogyatékossággal élő ember rehabilitációja, képzése, fejlesztése, oktatása és életminőség-ja-vítása összefüggéseire, ennek érdekében a legmodernebb tudományos eredményekre támaszkodik, napjaink elő-rehaladott humanista szemléletének szóvivője. Tevékenységének alapját– az Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól (ENSZ, 2006);– a fogyatékos emberek társadalmi befogadásának elveit lefektető ENSZ-szabályrendszer, a Fogyatékossággal élő

személyek esélyegyenlőségének alapvető szabályai (1993), és– a speciális nevelési igényű gyermekek integrált oktatásának elveit lefektető nemzetközi dokumentum, az ún.

Salamancai Nyilatkozat (1994) képezi.A jogelőd Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 2000-ben vált az ELTE karává. Az azóta

eltelt tizennégy évben fokozatos felzárkózással bizonyította a tudományegyetemen belüli életképességét szakmai,szervezeti és gazdálkodási téren egyaránt.– Szakmailag saját erőforrásaira alapozva létrehozta:– az okleveles Gyógypedagógia egyetemi szakot;– a Bologna-folyamattal és a 2005. évi felsőoktatási törvénnyel összhangban a Gyógypedagógia alapszakot (BA)

nyolc szakiránnyal;– a Gyógypedagógia mesterszakot (MA) terapeuta és társadalmi integrációs szakirányokkal;– az új rendszerű tanárképzésben a gyógypedagógiai modulokat;– az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolája keretében a Gyógypedagógia Multidiszciplináris Dok-

tori Programot.– Szervezetileg racionalizálta működését, kisebb létszámmal is önálló kutatási és továbbképzési profilt ápol,

növekszik a tudományos minősítettség szintje, a kar teljesíti minden kötelezettségét és vállalását.– Gazdaságilag kiegyensúlyozott pénzügyi helyzete a jelentősen elbizonytalanodott környezetben is stabil, tar-

tósan pozitív szaldójú. Ennek alapját a kar munkatársainak folyamatosan kifejtett komoly erőfeszítései, ésa sok éve következetesen érvényesített gazdálkodási normák betartása képezik.

JövőképMa az országban gyógypedagógus-képzés a nagy szakember-szükségletű szakirányokon több helyszínen folyik.A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar azonban az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény, amely mind a nyolcfogyatékossági területre képez szakembereket – autizmus spektrum pedagógiája szakiránya BA-szinten egyedül-álló Európában –, egyben a gyógypedagógia meghatározó hazai kutatóhelye, tudományos műhelye.

A kar a változásokban rejlő pozitív lehetőségek megvalósítása érdekében a magyarországi gyógypedagógus-kép-zésben részt vevő felsőoktatási intézményekkel kapcsolatot tart fenn. Folyamatosan alakítja az együttműködések tar-talmi és szervezeti kultúráját azzal a célkitűzéssel, hogy szinergiát biztosítson a képzőhelyek kapcsolati rendszereiben.

A csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térséghez (EFT) az egyes országok gyógypedagógiai képzési rend-szerének közelítését célozza az átjárhatóság (oktatói és hallgatói mobilitás) érdekében. Arra van szükség, hogyaz Európai Felsőoktatási Térséggel együttműködve (azonos információkra szert téve, hasonló idői ütemezéssel) fejlesszüktovább többciklusú lineáris képzésünket. Fontos feladatunk az európai gyógypedagógus-képzést folytató felsőok-tatási intézményekkel folytatott célzott kapcsolattartás fenntartása, fejlesztése.

A BGGYK 2012 szeptemberében hivatalba lépő új dékáni vezetése 2013. január 31-én stratégiaalkotási ésszervezetfejlesztési projekt megvalósítását kezdte meg, külső tanácsadó cég által kísérve. A cél az volt, hogy

9

kiegyensúlyozott gazdálkodással rendelkező karunk olyan stratégiai és működési irányokat dolgozzon ki, ame-lyek lehetővé teszik alaptevékenységeink fejlesztését, a képzési portfóliónk és a kutatási tevékenységeink bőví-tését. Növekedési stratégiát szerettünk volna megalkotni, amely erősíti a versenyképességünket. Karunk jövő jénekújragondolását nem külső kényszer, vagy gazdasági nehézségek indukálták, hanem az aktuális működéssel kap-csolatos belső elégedetlenségünk.

1. ábra. A stratégiaalkotási folyamatban a kar jövőképe

A fenti jövőképet természetesen szeretnénk megvalósítani, így a stratégiai tervezés során az ELTE stratégiájá-hoz, aktuális Intézményfejlesztési Tervéhez illeszkedő, a helyzetértékelés problémáira reflektáló közös célkije-lölést hajtottunk végre egy operatív tervezői munkacsoport munkája és a kari közvélemény rendszeres bevonásaútján. A célokhoz kapcsolódóan akciókat definiáltunk, amelyeket egyértelmű felelősségi körökbe utaltunk.

2. ábra. A kar stratégiai céltérképe

Alap

fela

dato

kVe

vk

Foly

amat

okTa

nulá

s,

fejl

dés

A ar által szabadon felhasználható saját bevételek

növelése.A ar szolgáltatásai iránti

kereslet tudatos generálása.

Stratégiai szemlélet , bevétel-orientált gazdálkodás

mozgásterének és eszköztárának b vítése.

Gaz

dálk

odás

Fogyatékossággal él k és családjaik igényeire

reflektáló szolgáltatások megvalósítása.

A ar bels és küls célcsoportjai, érintettjei elégedettségét növel

feladatellátás megvalósítása.

A nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése, b vítése a gyógypedagógiai,

fogyatékosságügyi, rehabilitációs aktivitásokhoz

kapcsolódóan

A ar társadalmi-gazdasági

kapcsolatrendszerének b vítése.

A fels fokú képzési kínálat tartalmi és

strukturális megújítása,

b vítése.

Idegen nyelven elérhet , nemzetközi

igényekre épít képzések kialakítása

és indítása.

Feln ttképzési kínálat piacorientált

fejlesztése, b vítése.

Az önállóan m köd ar súlyának és

elismertségének növelése az ELTE keretein belül.

Eredményességet, hatékonyságot ösztönz m ködési folyamatok és szabályzatok kialakítása.

Az alaptevékenységek és a támogató tevékenységek

magasabb min ség ellátását biztosító szervezeti struktúra

és m ködés kialakítása.

Stratégiai jelent ség és szemlélet humáner forrás-

politika megvalósítása.

Oktatói, kutatói és vezet i utánpótlás tudatos

tervezése és fejlesztése.

Oktatási, kutatási, szolgáltatási infrastruktúra

fejlesztése.

A valós teljesítményt ösztönz , azt érdemben

elismer m ködési környezet kialakítása.

Munkatársak folyamatos szakmai fejl dését

biztosító, tudatos képzési politika kialakítása és

m ködtetése.5

A hazai és nemzetközi tudományos teljesítmény

növelése, láthatóvá tétele.

Alapfeladatokhoz kapcsolódó, azokat

támogató, piacképes szolgáltatások kialakítása és m ködtetése


10

A stratégiához kapcsolódóan koncepcionális szinten kialakítottuk azt a szervezeti-működési modellt, amely leg-inkább képes támogatni a céljaink elérését. Ezen a koncepcionális szinten határoztuk meg az intézeti struktúrakialakítását, az egyes szerepkörökhöz tartozó felelősségi és illetékességi körök rendszerét, és a képzési programokmenedzselésének eszközrendszerét.

A mindennapi működés mellett kialakítottuk a stratégiai akciók működtetésének folyamatát, irányítási-be-számolási rendszerét, hogy a megalkotott akciók valóban megvalósuljanak.

A stratégiai célrendszerben önálló elemként jelent meg „az alaptevékenységek és a támogató tevékenységek magasabbminőségű ellátását biztosító szervezeti struktúra és működés kialakítása”. Ezen stratégiai cél megvalósulását teszi lehetővéa kar új Szervezeti és Működési Szabályzata, melyet a megfelelő egyeztetések és kodifikáció után 2014. május 26-kán fogadott el az ELTE Szenátusa.

A stratégiai célok eredményessége érdekében a kar vezetése 9, rövid távon megvalósítandó, és további 4,közép-, illetve hosszútávon megvalósítandó akciót határozott meg.

1. táblázat. A kar vezetése által elfogadott akciók listája

A kar működési struktúrájának, szervezetének átalakítása az egyik kiemelt stratégiai akció lett. A dékáni vezetés,a tanszékvezetői körrel több körben és formában egyeztetve, kialakította a működés átalakításával, a szervezetfejlesztésével kapcsolatos részletes koncepciót, valamint a kapcsolódó szabályozási dokumentációt.

ÉrtékrendA kar nyitott arra, hogy befogadja más karok és egyetemek szakmai hozzájárulását a gyógypedagógia fejlődésé-hez.

A kar nyitott arra, hogy hozzájáruljon a társkarok gyógypedagógiai és fogyatékosságtudományi ismereteketigénylő szakmai munkájához, akár pedagógiai, akár pszichológiai, szociális, informatikai, egészségtudományi, bi-ológiai, jogi, filozófiai vagy bármely más szakterületi kérdésről legyen szó.

A kar felelős a gyógypedagógiai felsőoktatás, a gyógypedagógia szakterületének és tudományának jelenéértés jövőjéért, felelős a fogyatékos emberek társadalmi befogadásáért. A kar vállalja a szakmai és társadalmi felelős-ségéből következő kötelezettségeket, és – miként azt az elmúlt évtizedekben bizonyította – képes ennek a vállalá-sának eleget tenni. A jogelőd Főiskola önállóan teljesítette ezt a társadalmi kötelezettséget; azzal, hogy 2000-benaz ELTE karává vált, ezt a felelősséget az egyetem viszi tovább.

# Akció Prioritás

1 A kar szervezeti struktúrájának megújítása, a szervezeti átalakítás végrehajtása Kiemelt

2 Meglév képzési struktúra és tartalom felülvizsgálata Kiemelt

3 Új képzési programok akkreditálása és indítása Kiemelt

4 Szervezeti egységeken átível , katalizátor jelleg , új kutatási projektek elindítása Kiemelt

5 Bevételt termel szolgáltatások tudatos értékesítési politikájának kialakítása Rövid távon fontos

6 Tudatos kapcsolatmenedzsment rendszer kialakítása és m ködtetése, A célcsoportok elégedettségének és igényeinek mérése Rövid távon fontos

7 A ar bels szabályzatainak fejlesztése Rövid távon fontos

8 A ar bels és küls megítélésének javítása Rövid távon fontos

9 Kari infrastruktúra fejlesztési és üzemeltetési koncepciójának kialakítása Rövid távon fontos

10 Saját bevételek növelését támogató gazdálkodási környezet kialakítása Közép távon fontos

11 Saját bevétel növelését szolgáló infrastruktúra- fejlesztés megvalósítása Közép távon fontos

12 Teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása Hosszabb távon fontos

13 Humáner forrás-fejlesztés kari eszközrendszerének kialakítása/megújítása és bevezetése Hosszabb távon fontos

A kar általános helyzetképe

11

1.2. A kar szervezete és vezetési rendszere

A 2012 szeptemberében induló új kari vezetés, a dékáni programban leírtaknak megfelelően a kar szervezetiegység-struktúrájával kapcsolatosan feltette az alapvető kérdést, hogyan lehetséges olyan szervezet létrehozása és mű-ködtetése, ahol az erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználásával a legnagyobb hozzáadott érték termelő-dik a gyógypedagógus-képzés teljes vertikumában és a kutatásban.

Az utóbbi években a gyógypedagógus-képzés igen rövid idő alatt igen nagy változásokon ment keresztül. Ezekegyfelől mennyiségiek, hiszen többszörösére duzzadt a hallgatói létszám, másfelől minőségiek, amennyiben a ko-rábbi főiskolai képzés helyén ma teljes vertikumú, háromciklusú képzést folytat a kar BA-, MA- és PhD-szin-ten, igen kiterjedt továbbképzési palettával kiegészülve. A BA-szintű képzésben 2012-től kezdve ismét két szak-irányon tanulnak a hallgatók. A kar korábbi vezetésének és egyéb stratégiai kapacitásának jelentős részét lekötiaz egyetem és a Pedagogikum Központ szervezeti hierarchiájában folytatott érdekérvényesítési tevékenység, va-lamint a kívülről érkező, rövid határidős, sokszor rossz vagy felesleges feladatok miatt sok esetben tűzoltásszerűtevékenység folyt, ami megakadályozta a közép- vagy hosszú távú tervezést, az egyes feladatok és elemekösszehangolását és egymásra vonatkoztatását.

A fentiek miatt a vállalatirányítás és a teljesítményoptimalizálás terén nagy tapasztalatot szerzett IFUAHorváth & Partners cég segítségével stratégiát építettünk, belefoglalva a szervezet-átalakítás lehetőségét is. En-nek eredményeképpen 2014 szeptemberétől a teljesen új kari Szervezeti és Működési Szabályzat értelmében újszerkezettel működünk.

– A szervezeti és működési átalakulás alapelvei közé a következőket soroltuk:Stratégiai célok elérésének támogatása: A szervezeti struktúra átalakításának egyik legfontosabb alapelve, hogy olyan

struktúra jöjjön létre, mely a korábbinál hatékonyabban támogatja a kar stratégiai céljainak elérését. A helyzet-értékelés és a stratégiaalkotás során egyértelműen kirajzolódott, hogy a kar gyengesége a széttöredezett, kapaci-tásgazdálkodásra, egyenletes feladatterhelés kialakítására kevéssé alkalmas, elaprózott szervezeti struktúra, amelygátolja a hatékony feladatszervezést, és amely nem segíti elő az egyes szakterületek, munkatársak közötti tudás-megosztást, illetve a kooperációt. A kialakított stratégiai célok eléréséhez az aktuális működési modell megvál-toztatására, nagyobb, kapacitásgazdálkodásra alkalmas szervezeti egységek (intézetek) kialakítására volt szükség.

Felelősség és hatáskör megosztása: Az átalakítás alapelve a felelősségi és hatáskörök megosztása, hogy a dékán ésa dékánhelyettesek mellett a szervezeti egységek vezetői jelentős autonómiával bíró, meghatározó vezetői sze-repet töltsenek be a karon. A szervezeti egységek vezetői a korábbi tanszékvezetőknél kiterjedtebb felelősségiés utasítási jogkörrel rendelkeznek. A kar működéséért felelős első számú vezető természetesen a dékán, aki fel-adatainak egy részét a szervezeti egységek vezetőire delegálja.

Szinergiák hatékonyabb kiaknázása: Olyan szervezeti struktúra kialakítása volt a célunk, mely a korábbi szét-aprózottságot megszüntetve elősegíti a szervezeti egységek közötti szinergiák feltárását és kiaknázását. Ennekérdekében a tervezett szervezeti egységek erős, koncentrált humánerő-kapacitásként működnek, ahol egységes,az intézetigazgató által irányított, az egyes képzési és kutatási programokat koncentráltan kiszolgálni képes hu-mánerőforrás-gazdálkodás folyik.Feladatrendszerek és munkakörök összehangolása: A kar működése szempontjából meghatározó szerepeket egy-

mással összefüggésben kellett újradefiniálni a kooperációt erősítve, és a párhuzamosságot kiküszöbölve. Ki-emelt cél volt, hogy a szervezeti átalakulás során kialakuló régi-új szerepeket/munkaköröket az új működésistruktúrából, alapelvekből és szabályozásból levezethetően, összehangoltan határozzuk meg.

– A szervezeti struktúra legfontosabb változásai:– A kar korábbi tizenhárom képzési és kutatási feladatokat ellátó szervezeti egysége (tanszékek) helyett az új

szabályozási koncepció alapján öt intézet alakult.– Az intézeteken belül intézeti tanszékek – a kapacitásgazdálkodás és az igazgatás hatékonyságának szempontjai

miatt – nem működnek.– Az intézetek keretében gondozott, jól meghatározható, konzisztens szakmai témakörök, tématerületek

koor dinációja érdekében önálló szervezeti egységnek nem minősülő – az ELTE SZMSZ által is definiált –szakcsoportok alakultak. Az új szervezeti struktúrában összesen harminc szakcsoportot nevesítettünk, ame-lyekben a kar oktatóit, kutatóit saját preferenciáik alapján soroltuk be.

– A Kari Könyvtárat és a Gyógypedagógia-történeti Gyűjteményt összevontuk.– A Szakmai Szolgáltató Központ a kar szolgáltatásait fogja össze, irányítja.


12

– Az Illyés Sándor Kutatóközpont egyes kiemelt kutatási projektekhez szolgáltatat szükség szerint igénybe ve-hető szervezeti felületet.

– Az irányítási, döntéshozatali mechanizmusok legfontosabb változásai– A kari tanács delegációs/választási rendje az új szervezeti struktúrával és az új vezetői szerepekkel összhangban

megváltozott. Az intézetigazgatók és a Továbbképző Központ igazgatója szerepükből adódóan tagjai a karlegfőbb döntéshozatali fórumának. Emellett megmaradtak a választott képviselet alapján tagságot nyert sze-replők is, de számuk csökkent.

– A kar bizottsági struktúráját egyszerűsítettük. A korábbi 15 testületi fórum helyett 6 bizottság és 4 albizott-ság látja el a döntés-előkészítő, illetve esetenként döntéshozatali feladatokat.

– A dékán és a dékánhelyettesek feladatmegosztását, hatásköreit pontosítottuk. A szabályozási javaslatban a fel-adat- és felelősségrendszerek nem változtak, a munkaköri leírások szintjén a feladatokat és a hatásköröketpontosítottuk. A dékánhelyettesek a dékánt segítik meghatározott, koordinációt igénylő feladatkörökben,együtt működve az intézetekkel és a kari hivatalvezetővel.

– A kar igazgatási feladatait az új szerepkörként definiált kari hivatalvezető látja el. A korábbi működésben is-mert kari titkár és dékáni hivatalvezető szerepét összevontuk. A kari hivatalvezetőt a dékán nevezi ki.

– A szabályzatban és a munkaköri leírás szintjén is definiáltuk az intézetigazgatói szerepet. Az intézetigazga-tók a korábbi tanszékvezetőknél lényegesen nagyobb felelősségi, javaslattételi, utasítási és képviseleti jog-körökkel rendelkeznek, a munkatársak vonatkozásában munkairányítói jogokat gyakorolnak, az intézet mű-ködéséhez szükséges költségek megtervezésében és felhasználásában (kötelezettségvállalás kezdeményezése)nagyobb mozgásteret kapnak.

– Az intézetek létrehozásával összefüggésben definiáltuk az intézeti tanácsok funkcióját. Az intézetek intézetitanácsokat működtetnek, amelyekben igazgatók, választott oktatói-kutatói tagok és hallgatók rendelkezhet-nek tagsággal.

3. ábra. A kar új szervezeti struktúrája


13

a) Intézkedések a 2010/9/V. SZ. MAB-HATÁROZAT-ban megfogalmazott ajánlások alapján a 2011-2014 kö -zötti időszakban1

1. Szervezeti és működési javaslatok„1.1. Miután a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar és a Tanító- és Óvóképző Karegyüttes célja, hogy a pedagógusképzésben együttműködve érvényes modellt kínáljanak más pedagógusképző intézményekszámára is, ezért célszerű annak formálódó gyakorlatát időről időre monitorozni, mind a koordinatív, mind az oktatási,kutatási, fejlesztési szerepköröket illetően. Fontos, hogy a Pedagogikumban létrejövő modell (amelybe a pedagógiai társ-karok a stratégiaalkotás szervezeti kereteit, személyi feltételeit és a stratégiai döntési hatáskört delegálták) a centralizáltvezetés mellett a társkarok értékeinek integratív fejlesztését és tevékenységét foglalja magába, és az innovációs kapacitástnövelje, a képzési kínálat bővítését szolgálja.”2

A Pedagogikum működésének finomítása az első két év tapasztalatainak alapján történt. A kar sikerrel működ-tette az együttműködések nehézségeit feltáró, konzultatív, megoldáskeresésre törekvő működési kultúrát. Ter-mészetesen tudtuk, hogy a konzekvens célok megvalósulása nagymértékben függ az egyetem költségvetésétőlés a Pedagogikum belső allokációs irányelveitől, mindenesetre a kar képzési és kutatási érdekeinek hangsúlyozásáratörekedtünk. A permanens helyzetfeltáró és elemző tevékenységgel segítséget kívántunk nyújtani abban, hogya Pedagogikum Vezető Testülete mindhárom kar számára a legelőnyösebb szakmai és/vagy gazdasági döntés mel-lett voksoljon. Az adott időszakban két évig a kar vezetője töltötte be a Pedagogikum Központ Vezető Testüle-tének elnöki pozícióját, ebben az időszakban a fenti célokat maradéktalanul megvalósítottuk.

A kar a megjelölt időszakban tudatos és professzionális külső tanácsadó cég által támogatott stratégiaalko-tási folyamatot vitt végbe. Ennek egyik lényegi súlypontja a szervezetfejlesztés, a jelenlegi széttöredezett, a kép-zési és oktatási fejlesztési célokat korlátozottan szolgálni képes szervezetiegység-struktúra áttekintése és meg-változtatása, az egyes kari szerepkörök – vezetők, oktatók, kutatók, adminisztratív munkatársak stb. –újragondolása, a kar bizottságainak áttekintése, új Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotása volt. A mű-ködés szempontjából természetesen igen lényeges elem volt a kar és a Pedagogikum Központ hivatalainak kap-csolatrendszere és működési mechanizmusai, a stratégiaépítés folyamatában erre is különleges figyelemnek kel-lett irányulnia.

„1.2. További lehetőségek rejlenek a karon és a Pedagogikumban szerepet vállaló két másik kar oktatási és kutatásiegyüttműködésének elmélyítésében. Erőteljesebb támogatást igényel az oktatásszervezés hatékonyságát növelő folyamatokfelgyorsítása a Pedagogikum karai között. Célszerű a kar szakmai együttműködéseinek elmélyítése az ELTE egyéb ka-rainak egységeivel, kutatásaival, fejlesztéseivel, a „kutatóegyetem”-ben való szerepvállalás kidolgozása.”

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kar célul tűzte ki, hogy a Kelet-közép-európai régió vezető gyógypedagó-gia- és fogyatékosságtudományi központja legyen. A fogyatékos személyek nevelésével és (re)habilitációjával fog-lalkozó gyógypedagógiai, szociális és egészségügyi intézményekkel, szervezetekkel, valamint a civil társadalmi kez-deményezésekkel szorosan összefogva törekedtünk vezető szerepre. Az életképes karközi oktatásiegyüttműködések az integráló gyakorlóiskolákkal, valamint a közös gyógypedagógiai kutatások az Informatikaikarral és a Pedagogikum karaival voltak a legfontosabb részei a kooperációnak. A javaslatok megvitatása után a kar-közi oktatási együttműködések erősítése céljából közös kutatási pályázatokon vettünk részt, különös tekintettelazokra, amelyek erősítik a kar és partnerei pozícióját, presztízsét a kutatóegyetemi minősítéssel rendelkező ELTE-n belül. Ezért folyamatosan figyeltük a pályázati lehetőségeket, valamint támogattuk a multidiszciplináris kuta-tási együttműködéseket is, ezzel bizonyítottuk a gyógypedagógia tudományának nélkülözhetetlen fontosságát éslétjogosultságát a 21. század szellemi életében.


14

1 A kar – habár az ELTE 2011-ben elmulasztotta benyújtani a vonatkozó intézkedési tervet a MAB-nak – figyelembe vettea korábbi akkreditációs vizsgálat alapján a 2010/9/V. sz. MAB-határozatban megfogalmazott ajánlásokat, ezek megjelenneka 2012-es dékáni programban és a 2013-ban megkezdett stratégiatervezési és -fejlesztési dokumentumokban is.

2 A dőlt betűs szövegek a MAB-határozatból átemelt idézetek, a normál betűs szövegek a kari intézkedések, végrehajtott te-vékenységek.

„1.3. Indokolt a kar képzésének és az ország hasonló intézményeiben történő képzések összehasonlító elemzése, a helyiképzési tartalmak kiválóságainak növelése érdekében, és a kar országos és intézményi szerepvállalásának pontosításaa gyógypedagógus-képzésben.”

A gyógypedagógus-képző felsőoktatási intézmények egymás közötti korrekt kapcsolattartása rendkívül fontostényezőnek számított a kar életében. A vidéki képzőhelyek – a Szegedi Tudományegyetem, a Kaposvári Egyetemés a Nyugat-magyarországi Egyetem illetékes karainak vagy intézeteinek – szakmai támogatása és a részvétel egy-más tudományos rendezvényein hagyománnyá vált az elmúlt években. Az Országos Neveléstudományi Konfe-renciákon közös szimpóziumokat valósítottunk meg a képzések minél alaposabb bemutatása céljából. A szak-indító intézményekkel szívesen működtünk együtt, és minden segítséget megadtunk a kollégáknak a szakmaiszínvonal megőrzése érdekében. A társ-gyógypedagógusképző intézményekkel félévente konzultáltunk, ahol a kép-zéssel kapcsolatos közös kérdések tisztázása, egymás szempontjainak megértésén alapuló konszenzusos dön-téshozatala megtörtént. Lehetőség nyílt stratégiai együttműködési megállapodások kidolgozására és aláírására is,ahogy egy konzultatív testületet is életre hívtunk, amelynek feladata a képzőhelyek közötti együttműködés ko-ordinálása, a gyógypedagógus-képzés szakmai színvonalának emelése, szakmai ekvivalenciájának megteremtésevolt a képzési színterektől függetlenül, azaz a képzésfejlesztés összehangolása, a képzőhelyek közötti átjárható-ság biztosítása érdekében. További célul tűztük ki a gyógypedagógus-képzés érdekeinek, feltételrendszerének ös-szehangolt érdekképviseletét, és a területet érintő jogszabályalkotás szükség szerinti orientálását. Az együttmű-ködés főbb területei a következők voltak: a szakmai feladatok közös kimunkálása, a tantárgytartalmakat illető közösirányelvek megfogalmazása, a tananyagok kipróbálása, valamint az érdekképviseleti tevékenység folytatása a kép-zéssel összefüggő feladattámogatások érdekében.

„1.4. A gyógypedagógiai kutatások színvonalának emelése, a nemzetközi kutatások erősítése, a nemzetközi és a hazaipublikációk szorgalmazása.”

A kutatási feltételek javításának köszönhetően a karon sokrétű kutatómunka folyt. A műhelyek tudományos te-vékenységeivel összefüggésben a karközi és nemzetközi együttműködéseket folyamatosan bővítettük. A kar ku-tatási prioritásainak meghatározása a jelenlegi főbb kutatási irányvonalakat vette alapul. Ezek alapján a leglé-nyegesebb kutatási területeink a következők voltak: a gyógypedagógia-elméleti és módszertani kutatások;a fogyatékosságtudomány elmélete és módszertana, az integrált nevelés – inkluzív iskola pedagógiai elmélete ésfeltételrendszere, az atipikus kognitív, kommunikációs és érzékszervi fejlődés alap- és alkalmazott kutatása. A karistratégiai tervezés hangsúlyosan kiterjedt a kar kutatási teljesítményének növelését lehetővé tévő keretrendszerés a feltételek megteremtésére, hiszen – bár az integráció óta eltelt időszakban jelentős előremozdulás történte téren – ez az a terület, amelyen még komoly felzárkózás szükségeltetett az ELTE más karaihoz képest. Bár akar minősítettségi mutatói folyamatosan emelkedtek, további növelésük elsődleges kari prioritásként elkerülhe-tetlenné vált, így biztosítottuk a doktori kutatásukat végző kollégáink ütemezett és eredményes fokozatszerzé-sének támogatását (költségtérítési támogatás tanulmányi szerződéssel, szabad félév a disszertáció megírásánakidőszakában stb.). Összehangoltuk az oktatók publikációs tevékenységét. Az egyéntől függő, állandó publikálásilehetőség mellett, évente néhány jelentősebb, átfogó tanulmány megjelentetésével biztosítottuk a tanszékeink éstudományos műhelyeink számára a magas színvonalú szakmai nyilvánosságot.

„1.5. A kari stratégiai terv célkitűzéseinek megvalósítása, a speciális területek oktatói-kutató-fejlesztői állományánakmegtartása, az oktatók doktori képzésbe való fokozott bevonása.”

Sikerrel képviseltük a szakmai/kari érdekeket az egyetem, a Pedagogikum, a gyógypedagógus-képző felsőokta-tás egésze, valamint a felsőoktatás-politika felé. Rendkívül aktív szakmapolitikai tevékenységgel támogattuk ésösztönöztük a fogyatékos emberek életminőségének javítását.

A kar stratégiaalkotási folyamata és a kapcsolódó szervezetfejlesztés elemei között a fejlesztési irányok meg-határozását, a kar tevékenységének, feladatainak stratégiai szemléletű felülvizsgálatát, újratervezését, a kar mű-ködési hatékonyságának növelését, valamint a stratégiai feladatok és a szervezet közötti összhang megteremté-sét valósítottuk meg. A kar szinte minden tevékenységét, valamint a szervezeti, működési és gazdálkodásikörnyezetét is rendszeresen áttekintettük, elemezve a humánerőforrásainkat és kapcsolatrendszerünket.

A kar stratégiai céljaihoz szorosan kapcsolódott a kari oktatók tudományos előmenetelének támogatása, ter-vezése és a személyre szabott segítségnyújtási formák (szabad félév, helyettesítés, anyagi hozzájárulás) biztosítása.


15

Ennek érdekében felmértük oktatóink, kutatóink aktuális helyzetét, tudományos előmeneteli terveit, valamint el-készítettük a támogatások rendjét.

Fontosnak tartottuk, hogy a Bárczi példaértékűen működjön, mind a speciális szükségletű hallgatói, minda megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő munkatársai tekintetében. Ebben jelentős többletértéketmutattunk fel az ELTE-n belül.

„1.6. A kar tervei között az alapképzési szak szakirányú képzési programjainak kidolgozása és két szakirányú to-vábbképzés (korai gyógypedagógiai fejlesztés, bilingvális oktatás) megindítása szerepel. A szakirányú továbbképzésre valótörekvésük szakmailag megalapozott, s társadalmi igényt elégít ki. A törekvést azonban ma még nem követi megfelelőhumánpolitika támogatás.”

A terveink megvalósításához szükség volt a külső források bevonására. A bilingvális oktatás – bevezetésének elő -írt törvényi kötelezettsége miatt – szerepelt az oktatáspolitikai preferenciák között, ami a hozzárendelt pályázatiforrásokban is kimutatható volt. Ebben az esetben, a karon jelenlévő know-how bázisán és kiterjesztésének ér-dekében pályáztunk a szakemberképzési program kidolgozására, melynek keretében felkészültünk a képzés szak-emberigényének biztosítására, a képzési programok, a jó gyakorlatok megismerésére és az adaptáció feltételei-nek megteremtésére, valamint a vonatkozó releváns külföldi szakirodalom beszerzésére, fordítására.

2. Minőségbiztosítási, minőségfejlesztési javaslatok

„2.1. Szükséges a korszerű minőségbiztosítási elvek, módszerek és rendszerek (mindenekelőtt az ESG-alapelvek) tu-datos alkalmazása. Célszerű rendszeresen elvégezni az ELTE Minőségfejlesztési Programjának és az új kari státusz-nak a harmonizálását. Különösen fontos ez a humán erőforrások és a képzési paletta átalakulásakor. Mivel a funkcio-nális feladatok ellátása a Pedagogikumon belül történik, ennek időszakonkénti hatékonysági vizsgálatát ugyancsak szorosellenőrzés mellett ajánlatos megejteni.”

A felsőoktatási intézmény törvénybe foglalt kötelessége, hogy rendelkezzen átfogó minőségpolitikával és ehhezkapcsolódó eljárásokkal, melyek képzési programjainak és az általa kiadott diplomáknak a minőségét garantálják.Továbbá határozottan elköteleztük magunkat egy olyan kultúra mellett, amely elismeri a minőség és a minőség-biztosítás fontosságát, lehetővé teszi a minőség folyamatos garantálását. Az átláthatóság és a nyomon követhe-tőség érdekében fontos volt, hogy az intézményi minőségügyi stratégiának, a minőségpolitikának és az eljárá soknakformális státusza legyen, a dokumentumokat pedig elérhetővé tettük az egyetemi és az azon kívüli nyilvánosságszámára. Törekedtünk arra, hogy az ELTE minőségbiztosítási rendszerét átültessük a gyakorlatba, valamint be-kapcsolódtunk az egyetem felmérési tevékenységeibe. Értendő ezalatt részvételünk a Gólyafelmérésben, a Dip-lomás Pályakövetési Rendszerben és az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésében. Az adatokat pontosan ele -meztük, és a kar nyilvánosságát folyamatosan tájékoztattuk.

„2.2. Biztosítani kell, hogy az új képzési programok érzékenyen kövessék a kari hagyományt, a fejlesztés során a nem-zetközi trendekre figyelve.”

A legújabb kutatási eredményeket igyekeztünk hatékonyan, a piaci igényeket is hangsúlyozva visszacsatolnia gyógypedagógiai praxisba. Karunk hagyományai azonban legalább ennyire fontosak voltak, ezért a képzésben,valamint az utánpótlás nevelésében egyaránt együttműködtünk a szakma nagynevű és fejlődőképes intézményeivel.A már több kérdésnél említett, a kar következő időszakát és jövőjét meghatározó stratégiaépítési projektnek lé-nyegi eleme volt a Bárczi képzési portfóliójának áttekintése, revíziója és bővítése, úgy a jelenlegi alap- és mes-terképzés reformja, mint új BA- és MA-szintű képzések, valamint szakirányú továbbképzések tervezése tekin-tetében. Képzéseink kiszolgálták a szakterület igényeit, az ellátórendszereket és a jogszabályok változásaiból eredőúj szükségleteket, mint ahogy a gyógypedagógia-tudomány tudományegyetemi és kutatóegyetemi környezetbentörténő további erősödésének érdekét is.

„2.3. Mivel a kar a pedagógusképzésben is fontos szerepet tölt be, ezért az intézménynek különös hangsúllyal biztosí-tania kell, hogy a hallgatók felmérésének (zárthelyi, teszt, vizsga stb.) a követelményrendszere az egyetemével azonos el-veket kövessen, továbbá világos, egyértelmű, ismert és nyilvános legyen.”

A hallgatói ismeretek felmérését (zárthelyi, teszt, vizsga stb.), a követelményrendszerek kereteit az ELTESZMSZ II. kötet HKR szabályozta. Alapvető célkitűzéseink között szerepelt, hogy a HKR BGGYK-ra vonat-


16

kozó kari különös része összhangban legyen az általános résszel. Az összhang megteremtését és fenntartásáta HKR kari különös részének évenkénti felülvizsgálatával értük el. A felülvizsgálatba a PK OTF TO kari refe-ratúráját, a Tanulmányi Bizottságot és a HÖK képviselőjét is bevontuk. A HKR-t, illetve az oktatási ügyekbendöntéseket hozó bizottságok eljárásrendjét a honlapon közzétettük, és a változások mentén folyamatosan fris-sítettük. A kurzusokhoz tartozó követelményeket az oktatók határozták meg, a szemeszter elején tájékoztattáka hallgatókat a számonkérés formáiról és az elvárásokról. Feltétlenül törekedtünk arra, hogy az oktatók ismerjékés alkalmazzák a HKR előírásait, és annak fényében fogalmazták meg a félévi követelményeket, a hallgatói is-meretek felmérésének módjait. Az átláthatóság, a nyilvánosság, az egyértelműség és az egyenlő bánásmód elvé-nek érvényesítése érdekében ki kellett alakítani annak rendjét, hogy az oktatók írásos formában, minden hallgatószámára egyértelmű és hozzáférhető módon tegyék közzé a követelményeket (pl. e-learning felületen). A kö-vetelmények összehangolása és egységesítése érdekében a szervezeti egységek szintjén félévente egyszer meg-vitattuk a követelményeket, az oktatási vezetés pedig legalább félévente tájékoztatta az oktatókat.

„2.4. A kar oktatógárdája általában magas színvonalát hosszú távon is biztosítani kell, a karrier-életút mellett tervezniérdemes a vezető-oktató utánpótlást. Tervezni és gondozni kell az alacsony óraszámban oktató, speciális szakismeretek-kel rendelkező, a kar állandó oktatóállományába nem tartozó, külsős tanárok intézményhez kötődését is. Ugyancsak gon-dos, kontroll alatt tartott tervezést-lebonyolítást igényel a gyakorlati képzés, és az abban szerephez jutó szakemberek fel-vétele, bevonása. Mivel az oktatók munkaidejük jelentős részében az oktatási feladatok ellátását végzik, ezért a kutatóiés fejlesztői tevékenység helyenként háttérbe szorult. Ennek megakadályozására ki kell dolgozni a helyi viszonyoknak meg-felelő középtávú stratégiát.”

A kari vezetés a tanszékvezetőkkel együttműködésben a tanterveket folyamatosan felügyelte, és szükség eseténmódosította. A teljes közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, a részfoglalkozású, valamint a külső óraa-dói létszámok megfeleltetése a növekvő képzési kínálattal és az oktatási feladatokkal komoly kihívást jelentett,amit a kari összefogásnak köszönhetően abszolváltunk. Az oktatói terhelések különbözőségének enyhítése; a kül-önböző (tovább)képzések gazdasági hozadékainak „visszaforgatása” és a kari képzés kondícióinak jobbítása a leg-nagyobb vívmányaink közé tartozott, ebbe az irányba kívántunk továbblépni az elmúlt időszakban. Ugyanakkortisztában voltunk azzal, hogy az oktatói terhelés mérése, az oktatói minőségbiztosítás nem lehet független azegyetem költségvetésétől és a Pedagogikum belső allokációs irányelveitől. Mindazonáltal a céljaink között sze-repelt a kari képzési és a kutatási érdekek még erőteljesebb megjelenítése és érvényesítése. A gyógypedagógus-képzés gyakorlatigényes terület, rendkívül fontos a kapcsolattartás felülvizsgálata és állandó megreformálása a kép-zés gyakorlati szereplőivel együttműködve. Ennek érdekében karunk folyamatosan kereste és alakította a közösmunka lehető legjobb kereteit.


17

2. A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI

2.1. Oktatás

2.1.1. A kar képzési szerkezete

2. táblázat. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar képzési szerkezete (2010–2014)

képzés neve (szakirányú továbbképzés) szint tagozat nyelv indítás Adaptált testkultúra és sport szakirányú L magyar 2008 Autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakirányú L magyar 2007 Családközpontú koragyermekkori intervenció szakirányú L magyar 2010 Családközpontú koragyermekkori intervenciós konzulens szakirányú L magyar 2011 Dráma és színház a szociális ellátásban szakirányú L magyar 2014 Foglalkozási rehabilitációs szaktanácsadás szakirányú L magyar 2008 Gyermekjátékdráma szakirányú L magyar 2008 Gyógypedagógia alapképzési szak – autizmus spektrum pedagógiája szakirány szakirányú L magyar 2014

Gyógypedagógia alapképzési szak – értelmileg akadályozottak pedagó-giája szakirány szakirányú L magyar 2012

Gyógypedagógia alapképzési szak – hallássérültek pedagógiája szak-irány szakirányú L magyar 2012

Gyógypedagógia alapképzési szak – látássérültek pedagógiája szakirány szakirányú L magyar 2012 Gyógypedagógia alapképzési szak – logopédia szakirány szakirányú L magyar 2012 Gyógypedagógia alapképzési szak – pszichopedagógia szakirány szakirányú L magyar 2012 Gyógypedagógia alapképzési szak – szomatopedagógia szakirány szakirányú L magyar 2008 Gyógypedagógia alapképzési szak – tanulásban akadályozottak peda-gógiája szakirány szakirányú L magyar 2012

Gyógypedagógiai rehabilitációs konzultáció szakirányú L magyar 2009 Gyógypedagógus szakvizsga szakirányú L magyar 2009 Gyógypedagógus szakvizsga (Miskolc, székhelyen kívüli) szakirányú L magyar 2013 Hallássérült gyermekek és feln ttek komplex ellátása szakirányú L magyar 2011 Hallássérült gyermekek bilingvális oktatása-nevelése szakirányú L magyar 2010 Integrációs fogadó pedagógus szakirányú L magyar 2009 Integrált szül –csecsem konzultáció szakirányú L magyar 2014 Látássérült személyek elemi rehabilitációja szakirányú L magyar 2007 Óvodás és kisiskolás gyermekek nyelv- és beszédfejlesztése szakirányú L magyar 2009 Módszerspecifikus zeneterapeuta szakirányú L magyar 2009 Rehabilitációs úszásoktatás szakirányú L magyar 2009 Súlyosan és halmozottan fogyatékos emberek gyógypedagógiája szakirányú L magyar 2007

képzés neve (alap- és mesterképzés) szint tagozat nyelv indítás Gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérül-tek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány)

alap N magyar 2006

Gyógypedagógia (autizmus spektrum pedagógiája szakirány) alap N magyar 2012 Gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérül-tek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány)

alap L magyar 2006

Gyógypedagógia (autizmus spektrum pedagógiája szakirány) alap L magyar 2012 Gyógypedagógia (gyógypedagógiai terápia szakirány) mester N magyar 2010 Gyógypedagógia (gyógypedagógiai terápia szakirány) mester L magyar 2009

19

4. ábra. Az ELTE BGGYK képzési kínálata és a képzések kapcsolata a munkaerőpiaccal

A táblázat és az ábra alapján látható, hogy a kar képzési portfoliója széles körű. 2010 és 2014 között jelentősen bő-vült a képzési kínálat, rugalmasan reflektálva a szakmai elvárásokra, a munkaerő-piaci változásokra, a munkáltatóiés hallgatói igényekre (további részletek a képzések átalakításáról és minőségfejlesztéséről a 3.2. fejezetben).

képzés neve (feln ttképzés, továbbképzések) szint tagozat nyelv indításOktatói, pedagógiai képesítések (A matematikatanulás zavarai) feln ttképzés L magyar 2007 Oktatói, pedagógiai képesítések (Bevezetés a Waldorf - pedagógiába) feln ttképzés L magyar 2007 Oktatói, pedagógiai képesítések (Sindelar-Zsoldos program 1.) feln ttképzés L magyar 2007 Oktatói, pedagógiai képesítések (Sindelar-Zsoldos program 2.) feln ttképzés L magyar 2007 Oktatói, pedagógiai képesítések (Logopédiai diagnosztika) feln ttképzés L magyar 2007 Inklúziós index iskolafejlesztési program szakért inek képzése feln ttképzés L magyar 2010 Komplex vizsgálati eljárás, pedagógiai, gyógypedagógiai diagnosztika és tanácsadás a pedagógiai szakszolgálatoknál feln ttképzés L magyar 2010

Tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztése a DIFER mutatói alapján feln ttképzés L magyar 2010

Zene-élmény-terápia feln ttképzés L magyar 2011 Drámapedagógiai eszközök alkalmazása a sajátos nevelési igény tanulók integrációjában feln ttképzés L magyar 2011

Felkészítés sajátos nevelési igény tanulók együttneveléséhez közép-iskolai pedagógusok számára feln ttképzés L magyar 2012

Szakmai tanácskozás a hallgatói gyakorlatok során felmerül kérdé-sekr l feln ttképzés L magyar 2013

Gyakorlatorientált szakmai továbbképzés értelmileg akadályozott személyekkel szociális területen dolgozó segít k számára feln ttképzés L magyar 2013

Személyiségfejlesztés zeneterápiával feln ttképzés L magyar 2010

képzés neve (feln ttképzés, OKJ) szint tagozat nyelv indítás Hallásakusztikus feln ttképzés L magyar 2009 Jelnyelvi tolmács feln ttképzés L magyar 2010 Társalgási jelnyelvi tolmács feln ttképzés L magyar 2008 Társalgási jelnyelvi tolmács feln ttképzés L magyar 2010 Relé jelnyelvi tolmács feln ttképzés L magyar 2008 Gyógypedagógiai asszisztens feln ttképzés L magyar 2008 Audiológiai szakasszisztens feln ttképzés L magyar 2010 Waldorf-pedagógiai alapismeretek feln ttképzés L magyar 2011


20

3. táblázat. A kar hallgatói létszámainak alakulása (2009–2014)*

* Forrás: 2010-12:FIR-STAT/FOS; 2013-14: OSAP. Megjegyzés: A 2013. év „első évfolyam” adatai nem hasonlíthatókössze a többi év adataival, az eltérő számítási módszer miatt.

4. táblázat. A BGGYK képzéseire járó állami ösztöndíjas hallgatók száma

Az ELTE képzéseire járó állami ösztöndíjas hallgatók száma

Az állami ösztöndíjas hallgatók aránya az adott képzési formán belül

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Teljes idej és részidej összesen Teljes idej és részidej összesen Alapképzés 722 738 748 720 865 1077 37,8% 37,7% 37,2% 37,2% 43,7% 51,8%Mesterképzés 109 163 213 215 209 206 5,7% 8,3% 10,6% 11,1% 10,6% 9,9%Összesen 831 901 961 935 1074 1283 43,5% 46,0% 47,7% 48,3% 54,2% 61,7% Teljes idej képzés Alapképzés 482 512 507 508 570 680 Mesterképzés 36 16 39 38 20 27 Összesen 518 528 546 546 590 707

A BGGYK képzéseire felvett (els éves) állami ösztöndí-jas hallgatók száma

Az állami ösztöndíjas els éves hallgatók aránya az adott képzési formán belül

2009 2010 2011 2012 2013 2014 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Teljes idej és részidej összesen Teljes idej és részidej összesen Alapképzés 256 242 279 183 392 427 39,0% 35,2% 39,1% 30,7% 67,9% 70,5% Mesterképzés 83 116 134 125 126 132 12,7% 16,9% 18,8% 20,9% 21,8% 21,8% Összesen 339 358 413 308 518 559 51,7% 52,0% 57,9% 51,6% 89,8% 92,2% Teljes idej képzés Alapképzés 124 135 148 134 189 215 Mesterképzés 17 29 19 10 23 Összesen 124 152 177 153 199 238

A BGGYK képzéseire járó hallgatók száma

A hallgatók megoszlása képzési szintenként

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Teljes idej és részidej összesen Teljes idej és részidej összesen Alapképzés 1476 1471 1500 1421 1387 1451 77,3% 75,1% 74,5% 73,4% 70,1% 69,8%Mesterképzés 124 188 235 242 226 219 6,5% 9,6% 11,7% 12,5% 11,4% 10,5%Szakirányú továbbképzés 310 299 278 274 367 408 16,2% 15,3% 13,8% 14,1% 18,5% 19,6%

Összesen 1910 1958 2013 1937 1980 2078 100 100 100 100 100 100 Teljes idej képzés Alapképzés 564 589 610 650 684 740 93,5% 96,4% 93,6% 94,3% 96,6% 96,5%Mesterképzés 39 22 42 39 24 27 6,5% 3,6% 6,4% 5,7% 3,4% 3,5%Összesen 603 611 652 689 708 767 100 100 100 100 100 100 Részidej képzés Alapképzés 912 882 890 771 703 711 69,8% 65,5% 65,4% 61,8% 55,3% 54,2%Mesterképzés 85 166 193 203 202 192 6,5% 12,3% 14,2% 16,3% 15,9% 14,6%Szakirányú továbbképzés 310 299 278 274 367 408 23,7% 22,2% 20,4% 22,0% 28,9% 31,1%

Összesen 1307 1347 1361 1248 1272 1311 100 100 100 100 100 100

A kar kulcsfontosságú eredményei

21

2.1.2. Képzési és kimeneti eredmények (felvettek és végzettek, lemorzsolódás)

Az összes jelentkezést tekintve, a 2012-ben tapasztalt enyhe visszaeséstől eltekintve, folyamatos emelkedés ta -pasztalható. 2012-ben a januári kormányrendelet hatására jelentősen megemelkedett a levelező tagozatokonfizetendő önköltségek összege, ami sokakat elriasztott a jelentkezéstől. Különösen a diplomával már rendelkezőalapképzésre jelentkező felvételizők száma csökkent (2012-ben), mert sokak számára akkor még nem vált egyér-telművé, hogy állami ösztöndíjas képzésre is felvételt nyerhetnek, ha még nem használták fel a rendelkezésükre álló12 félévet. Az azt követő két évben erőteljes emelkedést mutat a jelentkezések száma, aminek két fő oka lehet.

5. ábra. Összes jelentkezés 2009–2014 idősorosan (alap- és mesterképzési szakok, képzési szintenként,munkarendenként, finanszírozási formánként)

Az alapképzésben emelkedik a diplomás felvételizők száma, mert a köznevelési törvény előírja a gyógypedagó-giai nevelési, oktatási intézményben a fogyatékosság típusának megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakemberalkalmazását. Ennek következtében sokan érkeznek más pedagógus végzettséggel vagy más oklevéllel, hogy rész-idős képzésben gyógypedagógus oklevelet szerezzenek. Feltételezhetően az érettségizettek körében is emelke-dik az érdeklődés a gyógypedagógia BA szak iránt, erre a nappali tagozatra érkező jelentkezések számának nö-vekedése enged következtetni.

A kereslet a mesterképzési szak iránt az indítás óta fokozatosan csökkent, 2013-ban a legalacsonyabb a je-lentkezések száma, mert abban az évben a felvételi eljárás során azt az információt kapták a jelentkezők, hogycsak középfokú nyelvvizsgával lehet jelentkezni. Csak a felvételi döntést megelőző két héttel derült ki, hogy idő-közben törvény- és rendeletmódosítás történt, és majd csak 2016-tól kell nyelvvizsga a mesterképzési jelentke-zésekhez. Így a nyelvvizsgával nem rendelkező gyógypedagógusok nem merték beadni jelentkezésüket.

680 74

0

750

730

600

612

2086 23

93

2428

2299 25

10

2897

1344 16

8516

3515

68 1724

2255

742

708

793

731

786

642

754 91

899

8 1283

1290 14

44

1332

1475 14

30 1016 12

2014

5318

08 1985

2041

2031 22

77 2482

278

408 387

268

233

415

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

2000

2200

2400

2600

2800

3000

3200

2009

2009

2010

2010

2011

2011

2012

2012

2013

2013

2014

2014

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2009

2010

2011

2012

2013

2014

kari keret összes állami költségtérítés nappali levelez alap mester


22

6. ábra. Összes jelentkezés 2009–2014 közötti változása (alap- és mesterképzési szakok, képzési szintenként,munkarendenként, finanszírozási formánként)

Az érdeklődés utóbbi évben tapasztalt jelentős növekedését a köznevelés rendszerében a pedagógus életpálya-modell bevezetése indokolhatja, ugyanis a mestertanár besoroláshoz mesterképzésben szerzett oklevél is szük-séges, ugyanakkor 2014 volt az utolsó év, hogy a 40 év feletti hallgatók mentesülhetnek a KKK-ban előírt ki-meneti nyelvvizsga-követelmények alól. Gyógypedagógia alapképzési szakkal a pedagógusképzés területén csaka BGGYK-n kínált mesterszak áll rendelkezésre. A többi mesterképzési szak, ahol elfogadják a gyógypedagó-gia alapképzési szakot bemeneti feltételnek, egészségtudományi, társadalomtudományi vagy bölcsészettudomá-nyi képzési területen található, így azok nem olyan keresettek a köznevelés területén dolgozó gyógypedagógusokkörében.

Az összes jelentkezésről elmondható, hogy 2009 és 2014 között a BGGYK-n az alap- és mesterképzési fel-vételi keretszámokhoz viszonyított túljelentkezés 3,26-szorosról, 4,73-szorosra emelkedett. Abszolút értékben21,5%-kal nőtt az érdeklődés a kar képzései iránt.

Az első helyes jelentkezőket bemutató grafikon (7. ábra) még egyértelműbben ábrázolja a fent vázolt ten-denciákat. A jelentkezések 2012-es csökkenése okozta, hogy 2012-ben a kari felvehető keretszámokat csak 82%-ban tudtuk feltölteni. A többi évben a feltöltöttség 93–99% között mozgott [ld. még Mellékletben: Jelentkezési,felvételi és végzési adatok (képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014) című táblázat].

Bár 2013-tól az EMMI jelentősen csökkentette a felvehető keretszámot, az érdeklődés folyamatosan emel-kedett az elmúlt két évben. Az első helyes jelentkezések tekintetében 2009 és 2014 között a túljelentkezés 1,39-szeresről 2,16-szorosára nőtt. Abszolút értékben 22,5%-kal nőtt a BGGYK alap- vagy mesterképzését első helyenválasztók száma.

680

612

2086

2897

1344

2255

742

642

754

1444

1332

1453

1808

2482

278

415

0200400600800

100012001400160018002000220024002600280030003200

2009 2009 2014 2014 2009 2014 2009 2014 2009 2014



23

7. ábra. Első helyen jelentkezők 2009–2014 idősorosan (alap- és mesterképzési szakok, képzési szintenként,munkarendenként, finanszírozási formánként)

8. ábra. Első helyes jelentkezések változása 2009–2014 között (alap- és mesterképzési szakok, képzésiszintenként, munkarendenként, finanszírozási formánként)

680

612

950

1315

745

1243

205

72

310

590

640

725

794

1040

156

275

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

2009 2009 2014 2014 2009 2014 2009 2014 2009 2014


680

612

950

1315

745

1243

205

72

310

590

640

725

794

1040

156

275

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

2009 2009 2014 2014 2009 2014 2009 2014 2009 2014



24

9. ábra. Felvett hallgatói létszám a kari keretszámokhoz viszonyítva (feltöltöttség) (2009–2014)

10. ábra. Az összes jelentkezés és az első helyen jelentkezők számának alakulása a felvett hallgatói létszámhozviszonyítva (túljelentkezés) (2009–2014)

680

612

950

1315

745

1243

205

72

310

590

640

725

794

1040

156

275

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

2009 2009 2014 2014 2009 2014 2009 2014 2009 2014


680

612

950

1315

745

1243

205

72

310

590

640

725

794

1040

156

275

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

2009 2009 2014 2014 2009 2014 2009 2014 2009 2014



25

A hallgatói létszámokra komoly hatást gyakorol a felvehető keretszám alakulása. Az alap- és mesterképzések te-kintetében a 2013-as felvételi eljárás során a felvehető létszámok a felsősoktatásért felelős minisztérium döntésealapján 20%-kal csökkentek – függetlenül attól, hogy 2012 kivételével a kar 93–95%-ban töltötte fel a rendel-kezésére álló keretszámot. 2013-ban a 2012-ben felvett – elmúlt években legalacsonyabb – létszám közelébe he-lyezték a kari keretszámokat. A 2012-ben tapasztalt jelentkezési csökkenés okait korábban már bemutattuk [a Je-lentkezési, felvételi és végzési adatok (alap- és mesterképzés, képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014) tábla ésa kapcsolódó grafikonok elemzése során]. A csökkenő keretszámok ellenére a jelentkezések újra emelkedni kezd-tek, így az elmúlt két évben 97–99%-os feltöltöttséget értünk el a felvételi döntés követően.

A Felvételi és végzési adatok (képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014) című táblából (ld. Mellékletek) látszik,hogy a felvételt nyert jelentkezők közül nem mindenki kezdi meg azonnal a képzést. A felvettekhez képest azelső évfolyamot megkezdett hallgatók aránya 79-92% között mozog. 2013-ban és 2014-ben már 85% fölötti a kép-zést megkezdők aránya, 2014-ben a felvettek 92%-a beiratkozott. Ebben természetesen benne vannak azok a hall-gatók, akik korábban halasztottak, és visszairatkoztak.

A táblában össze lehet vetni az alapképzésben 2010-ben I. évfolyamot kezdett és 2014-ben oklevelet szer-zett hallgatók arányait. Nappali tagozaton a hallgatók közel 70%-a tett záróvizsgát a 8. félév végéig, míg leve-lező képzésben csak 43%-a. Nappali tagozaton ennek az a legfőbb oka, hogy a 2010-ben hatályba lépett új KKKértelmében terepgyakorlatra csak az mehet, aki minden tanulmányi kötelezettségének eleget tett, és megszerezteaz összes szükséges kreditet. A hallgatók 10–15%-a nem tudta ezt a feltételt teljesíteni, ezért a terepgyakorlatu-kat csak a 9. tanulmányi félévben kezdhették meg. A nappalis hallgatók másik 10–15%-a esetében sikertelen vizs-gák miatt hosszabbodik meg a képzési idő, mert az előfeltételi követelmények miatt nem tudnak a mintatantervszerint haladni.

Alapképzésben részt vevő, levelező tagozatos hallgatók esetében gyakoribb a sikertelen vizsgázás és a kép-zés idő meghosszabbodása az előfeltételi követelmények miatt. Ebben a csoportban az is gyakoribb, hogy egy-egy tárgyat háromszori tárgyfelvétel után sem tudnak sikeresen teljesíteni, és ezért kerülnek elbocsátásra. A 2012.előtt felvett levelezős hallgatók körében nagyon magas volt a költségtérítéses hallgatók aránya, és gyakrananyagi okokból kellett halasztaniuk vagy a képzést félbeszakítaniuk. A levelező tagozatos hallgatók körében mind-emellett gyakoribb, hogy élethelyzetükből bekövetkezett változás miatt halasztanak félévet/féléveket (pl. gyer-mekszülés, munkavállalás). A záróvizsgát késleltetheti a szakdolgozat készítésének eltolódása.

Hasonló megállapításokat lehet tenni a mesterképzési szak különböző tagozatain. A nappali tagozatosok közel80%-a tesz időben záróvizsgát, a levelező tagozaton 60–75% fejezi be a képzést időben. A képzési idő rövid-sége miatt (3 félév) mindkét tagozaton gyakori eset, hogy a diplomamunka nem készül el az utolsó félévben, így1-2 félévvel később záróvizsgáznak a hallgatók. Levelező tagozaton az alapképzéshez hasonló indokok miatt (csa-ládi esemény, nem teljesítés, munkavégzés stb.) hosszabbodik meg a képzési idő. Az alapképzéshez viszonyítvaa mesterképzési szakon kisebb a lemorzsolódás, és a képzési idő meghosszabbodása is némileg ritkábban for-dul elő. Ennek hátterében az lehet, hogy a hallgatók nem szeretnének az állami ösztöndíjas félévek felhaszná-lása után önköltséges képzésre átkerülni, mivel a mesterképzés önköltsége igen magas.

Érdemes megnézni a záróvizsgát tett hallgatók és az oklevelet szerzett hallgatók létszáma közötti eltérést.Összességében átlagosan a záróvizsgázók 5–13% nem kap oklevelet. Ennek hátterében 2–3%-ban áll csak a si-kertelen záróvizsga, és 4–10%-ban a nyelvvizsga hiánya. Nappali tagozaton a hallgatók 96–98%-a már az okle-vél megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgával érkezik a karra, így az ő esetükben elenyésző esetben (1% alatt) for-dul elő, hogy nyelvvizsga miatt nem kapnak oklevelet. A levelező tagozatokon (alap- és mesterképzésbenegyaránt) jelentősen gyakoribb az az eset, hogy a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg a záróvizsgázott hall-gató az oklevelét.

A Felvételi és végzési adatok (képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014) című tábla (ld. Mellékletek) adatainakelemzését alátámasztja a lemorzsolódást bemutató tábla. A képzést abszolutórium nélkül elhagyó hallgatók ará-nya átlagosan 15% körül mozog, de képzési szintenként, tagozatonként és főként finanszírozási formánként igeneltérőek az arányok. Az önköltséges/költségtérítéses képzéseken jelentősebb a lemorzsolódás, mint az állami ösz-töndíjas képzéseken. Mesterképzésben lényegesen alacsonyabbak az arányok, mint alapképzésben. A lemor-zsolódás az alapképzés önköltséges levelező tagozatos hallgatók körében a legmagasabb (AE, ALK). Az oko-kat a Felvételi és végzési adatok (képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014) című tábla alatt már kifejtettük. Jelentősenrontja az összképet az AE-képzés, ami a 2006-ban indult, pedagógus diplomával rendelkezők számára a mi-nisztériumtól kapott többletférőhely volt, államilag finanszírozott képzésben. Csak kétharmaduk fejezte be a kép-


26

zést, 34%-uk az abszolutóriumig sem jutott el. Ennek hátterében az lehetett, hogy bár az 1993. évi Ktv előírtaa gyógypedagógiai intézményekben a gyógypedagógiai végzettséget és szakképzettséget, a munkáltatók ezta jogszabályi előírást nem vették elég komolyan, nem írták elő más pedagógus végzettségűek számára a köteleződiplomaszerzést, és nem támogatták megfelelően a munkavállalójukat, ezért sokan abbahagyták a képzést. Haezt a csoportot nem vesszük figyelembe, akkor a lemorzsolódás nem éri el a 12%-ot, ami az országos (25% kö-rüli) adatokhoz viszonyítva elég kedvezőnek mondható.

5. táblázat. Lemorzsolódás (képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014)

Mivel a lemorzsolódás a levelező tagozaton gyakoribb, és a képzés félbehagyásának vagy idő előtti befejezésé-nek hátterében oktatásszervezési okok is fellelhetők (munkáltató nem engedi el a hallgatót hétköznapokon), azelmúlt tanévben a kar komoly erőfeszítéseket tett, hogy a levelezős konzultációkat pénteki és szombati napokrategye (ld. még 3.2.3. pont). A visszajelzések alapján ez az intézkedés némileg csökkentette a lemorzsolódást.

Alap- és mesterképzési szakokon, továbbá szakirányú továbbképzési szakokon évente 400–460 oklevelet adki a BGGYK (ld. 1. sz. melléklet). A 2010–2014 közötti időszakban összesen 2167 oklevelet adtunk át, ebből alap-és mesterképzésben szerzett oklevelet szerzett: 1392 fő (65,3%), szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzett753 fő (34,7%).

11. ábra. Kiadott oklevelek számának alakulása (képzési szintenként 2010–2014)

221 24

1

221 232

228

38

40 74 62 57

186

121 17

3

147

126

0

100

200

300

400

500

2010 2011 2012 2013 2014

alapképzés mesterképzés szakirányú továbbképzés

szak szint/ tagozat/ finansz.

N aktív %

absz. %

ZV %

okl. %

képzés-váltó

%

lemor- zsolódó

% ANA 1435 46,6 2,2 0,1 31,3 13,7 6,1 ANK 259 41,7 3,5 1,9 15,4 21,7 15,8 ALA 1044 45,9 3,4 2,8 22,1 8,5 17,3 ALK 1438 28,7 7,5 6,8 21,4 12,9 22,7 AE 190 1,6 11,6 11,6 40,5 0,5 34,2 MNA 85 34,1 11,8 7,0 36,5 7,1 3,5 MLA 551 38,3 15,8 10,4 30,1 0 5,4 MLK 33 18,2 18,2 15,1 39,4 0 9,1 össz. 5035 38,1% 6,1% 4,5% 26,1% 10,6% 14,6% össz. AE nélkül

4845 11,8


27

12. ábra. Kiadott oklevelek arányának változása (képzési szintenként 2010–2014)

A kiadott oklevelek arányai: 50–60% alapképzés, 30–40% szakirányú továbbképzés és 10–20% mesterképzés. Meg-állapítható, hogy a vizsgált időszakban átlagosan kétszer annyian érkeztek szakirányú továbbképzésben meg-szerezhető újabb szakképesítésért, mint mesterfokozatért. A pedagógus életpályamodell bevezetésével várhatóanmegnövekszik az érdeklődés a mesterképzés iránt, bár ott nehezebb több hallgatót képezni, mert a felvételi ke-retszámok kötöttek, míg a szakirányú továbbképzések létszáma nem korlátozott.

13. ábra. Hallgatói létszámok alakulása (jogviszony típusa aktív, passzív 2010–2014)

A hallgatói létszám az elmúlt 5 évben 2300–2500 között mozgott, komoly ingadozás nem tapasztalható. Az összes,jogviszonnyal rendelkező hallgató létszáma ugyan csökkenő tendenciát mutat, ez annak köszönhető, hogy30%-kal csökkent a passzív hallgatók létszáma, miközben az aktív hallgatói létszám enyhén emelkedő tenden-ciát mutat.

2506

2536

2462

2367 24

64

1958

2013

1937

1980

2078

548

523

525

387

386

0200400600800

1000120014001600180020002200240026002800

2010 2011 2012 2013 2014

összes aktív passzív

221

241

221 23

2 22838

40

74

62 57

186 12

1

173

147

126

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

2010 2011 2012 2013 2014

alapképzés mesterképzés szakirányú továbbképzés


28

Képzési munkarendenként vizsgálva a hallgatói létszámokat megállapítható, hogy elsősorban a levelező tagozatoncsökkent a jelentősen a passzív hallgatók aránya, teljes idejű képzésben mindig alacsonyabb volt a kihagyás.

14. ábra. Hallgatói létszámok alakulása (képzési munkarendenként 2010–2014)

A nappali tagozatos képzések hallgatóinak létszáma erőteljesebb emelkedést mutat, mint a levelező tagozaté, azelmúlt 5 év távlatában 25%-kal nőtt a nappali képzésben résztvevők száma.

15. ábra. Aktív hallgatói létszámok alakulása (képzési szintenként 2009–2014)

A jelentkezési és felvételi adatoknál leírt elemzések hátterében rejlő okok a hallgatói létszámok alakulásán is nyo-mon követhetők. A köznevelési törvényben a gyógypedagógia szakos végzettség, illetve a fogyatékosság típu-sának megfelelő szakirányon szerzett szakképzettség előírása növeli a szakirányú továbbképzésekben jogviszonnyalrendelkező hallgatók létszámát és arányát.

1476

1471

1500

1421

1387 1451

124

188 235

242

226 219

310 299 278

274

367 408

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

2000

2200

2009 2010 2011 2012 2013 2014

alapképzés mesterképzés szakirányú

611

652

689

708 767

1347 1361

1248 1272 13

11

65 83 92 54 46

483

440

433

333

340

0

500

1000

1500

2000

2010 aktív 2010 passzív 2011 aktív 2011 passzív 2012 aktív 2012 passzív 2013 aktív 2013 passzív 2014 aktív 2014 passzív

részidejteljes idejrészidejteljes idej


29

16. ábra. Aktív hallgatói létszámok arányának változása (képzési szintenként 2009–2014)

17. ábra. Aktív hallgatói létszámok alakulása (finanszírozási forma szerint 2009–2014)

A finanszírozási formát tekintve 2009 és 2014 között az állami ösztöndíjas (korábban államilag támogatott) hall-gatók létszáma több mint 1,5-szeresére emelkedett. Ennek a legfőbb oka, hogy sok diplomás érkezik újabb alap-képzésre, és ők igénybe vehetik a még fel nem használt állami ösztöndíjas féléveiket, továbbá a nappali tagoza-ton sikerült emelnünk a hallgatói létszámokat, s ők rendszerint első alapképzésüket végzik, így körükben igenmagas az állami ösztöndíjasok aránya.

A képzési portfólióban a felnőttképzési programok is fontos szerepet játszanak. Az akkreditált továbbképzésiprogramok, illetve az OKJ-s felnőttképzési programok rendszerint hiánypótló szerepet töltenek be a hazai kép-zési „piacon”. A felnőttképzési programok létesítése és indítása viszonylag gyorsan kivitelezhető, ezért a mun-

1

1

1

1

1

2

2

0

200

400

600

800

000

200

400

600

800

2000

2200

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1910

22009

831

9

1958

a

1958

201

aktí

901

10

ív

2013

20

961

011

961

1937

2

álla

2012

ami

935

2

öszztönndíja

1980

as

1980

201

1074

13

2078

20

1283

014

1283

1476

1471

1500

1421

1387

1451

124

188

235

242

226

219

310

299

278

274

367

408

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

2009 2010 2011 2012 2013 2014

alapképzés mesterképzés szakirányú


30

kaerőpiacon felbukkanó képzési igényekre meglehetősen gyorsan lehet reagálni egy-egy specifikus témakörbenindított képzéssel.

Az ELTE BGYYK-n a 2010 és 2014 közötti időszakban átlagosan 180–200 tanfolyami oklevelet, tanúsít-ványt és felnőttképzési bizonyítványt adtunk ki.

6. táblázat. A felnőttképzési tanfolyamok hallgatói létszámainak és a kiadott oklevelek számának alakulása(akkreditált továbbképzések, OKJ-s képzések 2010–2014)

2.1.3. Hallgatók versenyeredményei

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar tudományos, oktatási eredményeit az oktatók és kutatók publikációi-nak száma, azok tudományági besorolása mutatja. A hallgatói eredményeket a gyakori részvétel az OTDK-n, ésaz ott elért helyezések jellemzik. Mindkét területen szembetűnő, hogy úgy a publikációk tudományági sokszí-nűsége, mint a hallgatói OTDK-szereplések megjelenése több szekcióban is a gyógypedagógia multidiszcipli-naritását tükrözik.

A tudományos diákköri tevékenység a minőségi, értelmiségi képzés fontos területe a tehetséges és ambici-ózus hallgatók számára, amelynek alapja a kötelező tananyag elsajátításán túlmutató diák–tanár szakmai kapcsolat,ami már az alapképzés idején lehetőséget ad a hallgatóknak az önálló kutatási munkára, egy-egy tématerület ésa feldolgozáshoz alkalmazható kutatási módszerek, eszközök részletesebb megismerésére, a kötelező tan-anyagon túlmutató új ismeretek megszerzésére. A kar és jogelőd intézménye a hallgatók tudományos munkájá-nak irányításához a TDK-kereteket hatékonyan felhasználja.

7. táblázat. Hallgatók versenyeredményei

OTDK eredmények 2009/2011/2013

Szekció

El adások száma (db)

Helyezettek száma (f )

Pro Scientia, Pro Arte

(db)

Mestertanár díj (db)

Egyéb díjak (db) 1.

hely. 2.

hely. 3.

hely. Pedagógiai, Pszichológiai és Közm vel dési Szekció (Ped., Pszich., Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció)

4/3/1 0/0/1 2/0/0 0/0/0 0/0/0 0/0/0 0/1/0

Társadalomtudományi Szek-ció 4/2/3 0/0/1 1/1/0 0/0/0 0/0/0 0/0/0 2/1/1

Tanulás- és Tanítás- mód-szertani-Tudástechnológiai Szekció

0/2/3 0/0/0 0/0/1 0/1/1 0/0/0 0/0/0 0/0/0

tanfolyam neve 2010 2011 2012 2013 2014 tanúsítványok, bizonyítványok

Sindelar-Zsoldos1. 78 116 52 48 0 294

Sindelar-Zsoldos2. 54 89 52 0 48 243

A matematikatanulás zavarai 16 30 20 17 45 128

Logopédiai diagnosztika 0 44 0 0 0 44

Waldorf-pedagógiai alapismeretek 21 21 32 34 30 83

Személyiségfejlesztés zeneterápiával 0 25 0 20 18 63

Zene-élmény-terápia 0 7 0 8 0 7

Hallásakusztikus 19 0 0 0 0 19

Társalgási és jelnyelvi tolmácsképzés 25 13 13 9 7 21

Tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztése a DIFER mutatói alapján 20 20

213 345 169 136 168 922


31

2.1.4. Elitképzés, tehetséggondozás

A tudományos diákköri tevékenység, mely a minőségi, értelmiségi képzés fontos területe a tehetséges és ambi-ciózus hallgatók számára, már az alapképzés idején lehetőséget ad a hallgatóknak az önálló kutatási munkára, egy-egy tématerület és a feldolgozáshoz alkalmazható kutatási módszerek, eszközök részletesebb megismerésére, újismeretek megszerzésére. A kar és jogelőd intézménye a hallgatók tudományos munkájának irányításáhoza TDK-kereteket hatékonyan használta. A kari vezetés a jövőben ösztönözni kívánja a nagyobb részvételi szán-dékot. Ezért a 2014-ben nyertes pályamunkák kötetben jelentek meg.

A Walter Bachmann-díjat a kar jogelőd intézménye alapította azzal a szándékkal, hogy elismerje a legkie-melkedőbb tudományos értékű szakdolgozatokat. Évente két szakdolgozatot díjazunk, egyet az alap-, egyet a mes-terképzésből.

A tehetséggondozás további lehetősége az Illyés Sándor Szakkollégium, ahol gyógypedagógus hallgatókatis fogadnak, illetve ahol a BGGYK oktatói kurzusokat hirdethetnek.

A demonstrátori megbízást évente intézetenként 4, összesen 20 hallgató nyerheti el. A megbízásra pályáznikell, a jelentkezők közül előnyt élvez az a hallgató, akinek kiemelkedő tanulmányi eredménye mellett az adott tan-szék kutatásaihoz, tudományos munkáihoz kapcsolódó szakmai munkája is van. A demonstrátor az intézet ok-tatási tevékenységének segítése mellett részt vesz az ott folyó kutatásokban is.

A gyógypedagógia szakos alapképzés elsősorban a gyógypedagógiai közoktatási és/vagy klinikai gyakorlatitevékenységekre készít fel. Az elitképzés elsősorban a mesterképzési szak feladata, ahol lényegesen nagyobb hang-súlyt kap a tudományos, kutató tevékenység, egyúttal felkészít a doktori képzésre történő belépésre. Mindkét kép-zési szinten lehetőség van a kari kutatásokba asszisztensként is bekapcsolódni.

A hallgatók számára hozzáférhető támogatás számos szolgáltatását a Hallgatói Önkormányzat biztosítja. A BGGYK különös figyelmet szentel a fogyatékos vagy krónikus beteg hallgatók tanulmányi támogatásá-

nak (ld. 3.5. fejezet).

2.1.5. Doktori Iskolák

A BGGYK önálló doktori iskolával nem rendelkezik. A Gyógypedagógiai Multidiszciplináris Doktori Program2009 szeptemberében indult 16 hallgatóval. A Doktori Program a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstu-dományi Doktori Iskola keretein belül, karközi együttműködéssel valósul meg. A Gyógypedagógiai Multidisz-ciplináris Doktori Program oktatóit többségében a BGGYK biztosítja.

2.1.6. Végzettek elhelyezkedése (DPR)

Az ELTE Diplomás Pályakövető Rendszer felmérése szerint, - melynek során az Eötvös Loránd Tudomány-egyetemen 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzetteket kérdezték meg – az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógype-dagógiai Karán végzett hallgatók elhelyezkedése az alábbiak szerint alakult.

(A felmérést 2012 májusában készítettük, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karról bevonandó 1017fő közül 183 hallgató közölt válaszokat, ami 18%-os részvételt jelent. Az összegyetemi szintű részvételi arány20.3% volt.)

A karon végzett hallgatók közül az abszolutórium megszerzése után 70 (38%) keresett munkát, ugyanakkor98 fő (54%) már ekkor rendelkezett munkaviszonnyal. A fennmaradó 8% folytatta tanulmányait, vagy egyéb ok-ból nem keresett munkát az abszolutórium megszerzését követően. Az abszolutórium megszerzése után munkátkereső személyek (70 fő) közül 40-en (53%) azonnal, egy hónapon belül találtak munkát, a megkérdezés idő-pontjában mindössze két fő nyilatkozott úgy, hogy nem talált még munkát. Az ELTE karai közül a Bárczi Karon

Szekció TDK-dolgozatok száma 2008 2010 2012

házi versenyen nevezett 10 10 10 OTDK nevezési jogot szerzett 9 7 7


32

végzett hallgatók azok, akik a legnagyobb arányban rendelkeztek már munkaviszonnyal tanulmányaik során, il-letve a legnagyobb arányban sikerült munkát találniuk rögtön a tanulmányaik befejezését követően.

A 2012-es vizsgálat tanulságai szerint a megkérdezés időpontjában a 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben vég-zettek 89%-a dolgozott, 74%-uk állandó jellegű és határozatlan idejű kinevezéssel, 66%-uk (121 fő) az első mun-kahelyén. A tanulmányok elvégzése óta mindössze 25 fő volt – rövidebb – hosszabb ideig – munkanélküli, a vég-zettség megszerzését követően átlagosan 7 hónapig, regisztrált munkanélküli mindössze 15 fő volt.

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán végzettek 84%-a alkalmazottként dolgozik, mindössze1%-uk vállalkozó. Az alkalmazottak aránya az Informatikai Kar után a Bárczin végzettek körében a legnagyobbaz egyetem karai közül.

A vizsgálat eredményei szerint jelenlegi munkájában – a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajá-tított tudást, megszerzett képességeket – 134 fő nagymértékben, vagy teljes mértékben használja . Míg össze-gyetemi szinten 17,4% egészen más szakterületen dolgozik, mint amire képezték – őket definiálhatjuk leginkábba vizsgált végzettség szempontjából pályaelhagyóként –, addig ez az arány a BGGYK végzettei körében a lega-lacsonyabb, alig 1,8%.

A „Bárczis válaszadók” közül 140 fő az oktatásban, 16 fő humán-egészségügyi, szociális területen dolgozik.66%-uk elégedett, vagy teljesen elégedett a munkájával.

Végezetül arra a kérdésre, hogy a végzett hallgatók főszakjukon az ország melyik felsőoktatási intézményéttekintik a legjobbnak, a karunkon végzett hallgatók 75%-a a Bárczira szavazott, mely eredmény az Állam- és Jog-tudományi Kar után a második az ELTE karai között.

2.1.7. Képzési együttműködések

2.1.7.1. Intézményen belül (tanszékek, karok)A karok közötti képzési együttműködés főként egyedi átoktatás formájában valósul meg. A BGGYK oktatóigyógypedagógiai, fogyatékosságügyi ismereteket oktatnak más karokon (pl. ÁJK, TÁTK), más karok oktatói pe-dig közreműködnek a BGGYK alap- és mesterképzési szakjain (pl. IK, PPK).

Példaértékű egy látássérült hallgató áthallgatása az IK-ra, aki az SHST közreműködésével a látássérültek pe-dagógiája szakirány mellett a hallgató az IK-n az infokommunikációs akadálymentesítéshez szükséges informa-tikai ismeretek megszerzése érdekében egyéni tanrend alapján hallgathatja a kiválasztott informatikai kurzusokat.Ez az együttműködés az IK nyitottságának és rugalmasságának köszönhetően 2014-ben indulhatott el.

A diagnosztikai, terápiás, korai fejlesztési, óvodai és iskolai nevelési, oktatási gyakorlati képzés tekintetébena BGGYK szorosan együttműködik az ELTE gyakorló intézményeivel (köznevelési intézmények, pedagógiai szak-szolgálat), a gyakorló intézmények munkatársai nemcsak gyakorlatvezető tanárként, hanem elméleti oktatókéntis részt vesznek a hallgatók szakmódszertani felkészítésében.

Az inkluzív nevelés elősegítése érdekében az ELTE gyakorló intézményeivel közösen valósította meg az„Együttműködés – együttnevelés” című TÁMOP-3.4.2.A-11/1-2012-0006 projektet.

2.1.7.2. Hazai felsőoktatási intézményekkel való együttműködésekGyógypedagógus-képzés Magyarországon négy helyen folyik. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pe-dagógusképző Kara, a Nyugat-magyarországi egyetem Apáczai Csere János Kara, a Kaposvári Egyetem Peda-gógiai Kara, valamint az ELTE BGGYK stratégiai együttműködést kötött azzal a céllal, hogy a képzőhelyek lét-rehozzák, fejlesszék, valamint összehangolják tevékenységeiknek egymással összefüggő, egymáshoz kapcsolhatórészeit annak érdekében, hogy a gyógypedagógus-képzés szakmai színvonala, tevékenységeik minősége, hatás-foka és eredményessége javuljon. A TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 „Országos koordinációval a pedagó-gusképzés megújításáért” című pályázat keretében konkrét képzésfejlesztési kérdésekben jött létre együttműkö-dés. A gyógypedagógus-képzésen túl a tágan vett pedagógusképzés intézményeivel is szoros az együttműködésaz együttnevelés támogatása érdekében. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel évek óta szo-ros a kapcsolatunk a kutatásokra vonatkozóan. 2014-ben többek között az autizmus kognitív hátterének fino-mabb vizsgálatát, az infokommunikációs eszközök fejlesztését és a gyermeki tudatelmélet fejlődésének vizsgá-latát valósította meg karunk.


33

A TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 számú, „A műszaki és humán szakterület szakmai pedagógusképzé-sének és képzők hálózatának fejlesztése” című projekt keretein belül készül a Gyógypedagógia-tanár szak indí-tási dokumentációja.

2.1.7.3. Partner együttműködésekAz alap- és mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésekben és a felnőttképzésekben számtalan külső part-ner vesz részt. Közülük a többséggel már együttműködési keretmegállapodást kötött a kar. Az együttműködőpartnerek a gyógypedagógia speciális területein végeznek kimagasló szakmai tevékenységet, szakmai tapasztala-taikat pedig elméleti és gyakorlati kurzusok formájában adják át a Bárczi hallgatóinak (néhány példa a teljességigénye nélkül: Bliss Alapítvány Segítő Kommunikáció Módszertani Központ, Budapesti Korai Fejlesztő Központ,Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Nonprofit Közhasznú Kft., MEOSZ, Kézenfogva Alapítvány,AOSZ, VGYOSZ, ÉFOÉSZ, SINOSZ, Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Magyar Lovasterápia Szövet-ség Alapítvány stb.).

A gyakorlati képzés töredéke valósul meg az ELTE által fenntartott gyakorló intézményekben. A nyolc szak-irányon több féléven keresztül félévközi gyakorlatok szerepelnek a tantervben, illetve a 8. félévben a hallgatóka választott szakirányaiknak megfelelő színtereken teljesítenek összefüggő szakmai gyakorlatot (terepgyakorla-tot). Ennek köszönhetően az ország minden pontján rendelkezünk gyakorlóhelyekkel, éves viszonylatban 1000körüli gyakorlatvezetői megbízási szerződést kötünk állami, egyházi és civil fenntartású köznevelési, egészség-ügyi, szociális, gyermekvédelmi, igazságügyi intézmények munkatársaival.

2.1.7.4. Külföldi felsőoktatási intézményekkel való együttműködésekAz ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának összesen 22 külföldi felsőoktatási intézménnyel van képzésiegyüttműködése (Erasmus mobilitás). Míg a beutazó hallgatók jelentős része Németországból érkezik, addiga BGGYK hallgatói elsősorban az angol nyelvű kurzusokat biztosító egyetemeket preferálják. A beutazó hallga-tókat a gazdag kurzuskínálat mellett egyéb szolgáltatások is segítik (mentorprogram, fogyatékos hallgatókat tá-mogató program, tájékoztatók a kari honlapon). Az elmúlt 4 évben a kiutazó hallgatói és oktatói létszám nem vált-ozott jelentős mértékben, ugyanakkor a beutazó hallgatók létszáma közel 50%-kal emelkedett. 2013 szeptemberétőlugyanis már mindkét szemeszterben 4 modul mentén kínálunk izgalmas, angol és német nyelvű kurzusokat(http://barczi.elte.hu/letoltesek/documents/Erasmus/ELTE_BGGYK_courses_2013_2014_homepage.pdf)

Mivel a gyógypedagógia gyakorlatorientált tudományterület, ezért kiemelten fontos, hogy hallgatóink olyankülföldi oktatási, szociális, és egészségügyi ellátóhelyeket is megismerhessenek, amelyek jó gyakorlatai a hazai in-tézményekben is hasznosíthatóak. 15 külföldi gyakorlóhellyel van intenzív partneri kapcsolatunk. A külföldönmegszerzett szakmai gyakorlat elismerése az érintett tanszékek kompetenciakörébe tartozik, az utóbbi három év-ben a gyakorlatok beszámításának aránya javult (több szakiránynál elérte a 100%-ot).

2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység eredményei

2.2.1. Kutatás-fejlesztési tevékenység szervezete, működése

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán az országban egyedülállóan széles körű kutatási-fejlesztési te-vékenység folyik a gyógypedagógiához kapcsolódó témakörökben. A nyolc szakirányhoz illeszkedő tudományostevékenység 7 tudományos műhely kutatási projektjeiben, valamint individuális kutatómunkákban reprezentálódik.


34

8. táblázat. Tudományos műhelyeink

A tudományos munka főbb célkitűzései: (1) az atipikus fejlődés, illetve a különböző fogyatékosságok „természetének”feltérképezése; (2) az alapkutatásokból származó eredményekre építve modern, evidenciaalapú felmérési és be-avatkozási módszerek fejlesztése; (3) a fogyatékosságok humán tudományos, társadalomtudományi és fogyaté-kosságtudományi nézőpontú vizsgálata; (4) hallgatók bevonása a kutatási, fejlesztési tevékenységekbe; (5) intenzívkooperáció – karon és egyetemen belül, valamint hazai és külföldi egyetemekkel és gyakorlati szakmai partne-rekkel; (6) a kutatási eredmények intenzív (vissza)áramoltatása a kari oktatási tevékenységekbe és a gyógypeda-gógiai gyakorlatba.

Kiemelt cél a szoros együttműködés minden olyan szakmai és érdekvédelmi szervezettel, intézménnyel, amelya gyógypedagógia bármely területéhez, célcsoportjához kapcsolódik. Mind a kar szervezeti egységei, mind tu-dományos műhelyei és kutatócsoportjai profiljukhoz illeszkedő, gazdag kapcsolati hálóval rendelkeznek.

A kutatói, fejlesztői tevékenység leképezi a gyógypedagógia mint diszciplínákat összefűző tudományterületsokszínűségét. A kutatások három nagy kutatási paradigma mentén, gyakran azok ötvözeteként épülnek fel: (1) természettudományos/naturalista pszichológia, gyógypedagógia, beleértve annak egyes tágabb idegtudomá-nyi, még tágabb biológiai, s esetenként egyes tudománymetodológiai és tudományfilozófiai vonatkozásait; (2) hu-mán tudományos, elsősorban antropológiai és filozófiai alapok és elemzési módszerek; a társadalomtudományimegközelítések konceptuális-teoretikus alapjai, az alapvető kvantitatív és kvalitatív társadalomtudományi mód-szerek; (3) kritikai fogyatékosságtudományi alapok és módszerek.

A 2010–2014-es időszak tudományos tevékenységében kiemelkedő szerepet játszott az „Európai Léptékkela Tudásért, ELTE” projekt, amely a TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR a felsőoktatás minőségnek javítását és az egye-temi kutatások előmozdítását célzó projekt támogatásával valósult meg.

9. táblázat. Az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere

„Az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere” alprojektben (vezetője Dr. Bár-dos György volt) karunk vezető kutatói, oktatói pillérvezetői és kutatócsoport-vezetői feladatokat is elláttak. Azalprojekt kutatásai jól reprezentálják a kar tudományos tevékenységének főbb irányait.

Az ELTE BGGYK „Az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere” alprojektben

Kutatás témája Felel s

Atipikus (kognitív) fejl dés: mintázatok, utak, eszközök pillérvezet és kutatásvezet : Dr. Gy ri Miklós (egyetemi docens)

Pszichiátriai és addiktív zavarok klinikai és pszichoszociális jellemz i fogyatékos emberek csoportjaiban

kutatásvezet : Dr. Gerevich József (tudományos f munkatárs)

A személyes életmin ségcélok megismerésén keresztül fogyatékos emberek motivációjának javítása, eredményesebb bevonása saját reha-bilitációjuk folyamatába

kutatásvezet : Dr. Kullmann Lajos (egyetemi tanár)

Diagnosztikus és terápiás eljárások hatásvizsgálata és fejlesztése a gyógypedagógiában

kutatásvezet : Dr. Marton Klára (tu-dományos f munkatárs)

Az iskolai és társadalmi inklúzió feltételrendszere és korlátai: a fogyaté-kosság társadalomtörténeti aspektusai, különös tekintettel az ellátó-rendszer kirekeszt mechanizmusaira és az inklúziót el segít differen-ciáló tanulási/tanítási lehet ségekre

kutatásvezet : Dr. Zászkaliczky Péter (f iskolai tanár)

TUDOMÁNYOS M HELYEK, ELTE BGGYK

Atipikus fejl dés m hely vezet : Dr. Gy ri Miklós, egyetemi docens Fogyatékosságtudományi doktori m hely vezet : Dr. Könczei György, egyetemi tanár Kognitív és nyelvi fejl dés m hely vezet : Dr. Marton Klára, tudományos f munkatárs Fogyatékos emberek társadalmi integrációja m hely vezet : Dr. Zászkaliczky Péter, f iskolai tanár Támogató technológia és tekintetkövetés m hely vezet : Dr. Gy ri Miklós, egyetemi docens TANAKodó közösségi m hely vezet : Dr. Mesterházi Zsuzsa, professor emerita Tanszékközi autizmus m hely vezet : Dr. Stefanik Krisztina, adjunktus


35

K+F tevékenységünk eredményei közül további példaként kiemelhető a 2011-ben igen eredményesen zárult„HANDS Projekt”, egy széles nemzetközi kooperációban, az Európai Bizottság 7. keretprogramjának támoga-tásával megvalósult fejlesztés, amely integrált mobil/web-alapú kognitív támogató szoftverrendszer létrehozásátcélozta autizmus spektrum zavarral élő személyek, elsősorban serdülők számára (lásd www.hands-project.eu).

Az oktatási tevékenységhez kapcsolódó fejlesztés a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0007 támogatásá-val 2013-ban zárult „Bárczi Gusztáv digitális tananyagfejlesztő program – Projektrendszerű oktatási formák ésezeket támogató digitális tananyagok fejlesztése a gyógypedagógus-képzés BA- és MA-szintű moduljaihoz” címűprojekt.

A kutatás-fejlesztési tevékenység támogatásában, a karon futó projektek összefűzésében elsősorban a tudo-mányos ügyekért felelős dékánhelyettes, valamint a tanszékvezetők/intézetigazgatók vesznek részt – többek köz-ött pályázati lehetőségek feltérképezésével, a kutatásokat támogató, karon belüli mikropályázati lehetőségekkel,a szakirodalmi kutatómunkához szükséges feltételek megteremtésével (célzott könyvtári beszerzések, könyvtár-közi kölcsönzés, adatbázis-hozzáférés), illetve a pályázatokkal kapcsolatos operatív/szervezési terhek átvállalá-sával (részállású projektasszisztens).

A minősített, kutatói gyakorlattal rendelkező, K+F projektekben jelentős szerepet vállaló munkatársaktöbbsége oktató. Ennek kétségtelen előnye, hogy a K+F tevékenyég és annak eredményei hatékonyabban for-gathatóak vissza az oktatásba, hátránya azonban, hogy a jelentős oktatói terhek mellett a kutatás-fejlesztés-innováció nem minden esetben kap megfelelő mennyiségű időt, energiát. A karon rendelkezésre állnak olyan helyi -ségek, amelyek a K+F tevékenységek infrastrukturális hátterét biztosítják, hozzáférhetőségük megfelelő. Ezekfelszereltségének és kapacitásának további bővítése azonban szükséges. Az eszközparkot tekintve egyedülálló,hogy a gyógypedagógia valamennyi szakirányához kapcsolódó kutatói tevékenység alapvető eszközei megtalál-hatóak, kiegészülve olyan fejlett kutatási technológiával, amely területeken átívelő, katalizátor projektek elindu-lását facilitálja (pl. „eye-tracker”).

Kutatási infrastruktúraA kutatási infrastruktúrát elsősorban azok a speciális helyiségek, műszerezettség és speciális szoftverek jelentik,amelyeket a kutatóhelyek (intézeteken belüli szakcsoportok) alkalmaznak szakmai munkájukhoz.

Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet Jelnyelvi Labor, mely 15 munkaállomással felszerelt, különféle perifériákkal (webkamera, fejhallgató, mikrofon)és szoftverekkel (operációs rendszer, vágóprogramok, hálózatkezelő stb.), jelnyelvi felvételek készítésére ren-delkezésre áll még kamera és DVD-felvevő.

Audiológiai vizsgálóhelyiség: A helyiség alkalmas audiológiai vizsgálatok és hallásakusztikai eljárások elvég-zésére, kiemelten alkalmas gyermekek vizsgálatának végrehajtására. A labor videolánccal felszerelt, mely több ok-tatóteremmel is kapcsolatban van. (Tárgyi eszközök: fülészeti vizsgálatok eszközei, műszerei, audiológiai diag-nosztikai eszközök, audiológiai és hallásakusztikai eszközök és műszerek, a szubjektív hallásvizsgálatokelvégzéséhez használatos eszközök, pedoaudiológiai eszközök, a hallókészülékek beállításához szükséges eszközök,számítógépes programok, korai diagnosztizálást lehetővé tevő, angol gyártmányú otoakusztikus emissziós„Echocheck” készülék.)

Vizsgáló eszközök: Teller kártya, távoli és közeli vízustábla, kontrasztérzékenység-vizsgáló tábla, Panel 16quantitatívszínlátás-vizsgáló (dupla), Hiding Heide gyermek kontrasztérzékenység-vizsgáló, Kognitív látás tesz-tek: Lea rectangles, LEA mail-boksz, LEA Grating Paddles, Cone adaptation test. Az eszközök Lea Hyvarinen,finn szemészorvos által kifejlesztett és forgalmazott, speciálisan látássérült emberek látási funkcióinak vizsgála-tára adaptált vizsgálóeszközök.

Fejlesztő eszközök: Light box + adaptált fejlesztő táblák, speciális fényforrások: fénykígyó, megvilágított víz-oszlop, zseblámpák, átvilágítható figurák, kontrasztos geometriai minták és felületek, kontrasztos, vizuális figye -lem felkeltésére alkalmas fejlesztőjátékok.

A kutatásokhoz kapcsolódó speciális eszközök: IntelliTools, IntelliKey, IntelliPics és Overlay Maker – spe-ciális számítástechnikai eszközök látássérült és halmozottan sérült gyermekek képességfejlesztésére; Versapoint-Braille nyomtató; Magic nagyító képernyőolvasó szoftver; Essenbach nagyítók és távcsövek; LH Domino, LHHiding Heidi, LH cards látásvizsgáló eszközök.

További vizsgálóeszközök (különböző szervezeti egységeknél): izomerő objektív műszeres vizsgálatának esz-közei, Panasonic VDR-D50., Sony DCR-DVD110E DVD kamera, Fujifilm FinePix J10, LEA Numbers Low


36

Contrast Translucent Chart, Quantum Illuminated Cabinet Uncalibrated, Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rend-szer (DIFER). Detektívtükörrel felszerelt vizsgálólabor. Antropometriai mérőeszközök.

Illyés Sándor KutatólaborE-Prime reakcióidő-mérő szoftver; SR box és lábpedál, Wacom digitalizáló tábla; OASIS, grafikus jelfeldolgozó,interpreter szoftver; Árnyékolt kísérleti helyiség árnyékolt ajtóval, mely bioelektromos mérések végzésére alkal-mas, eye-tracker.

2.2.2. Tudományos publikációk

A tudományos igényű publikációk mennyisége az utóbbi néhány évben kissé csökkenő tendenciát mutat, a köz-lemények minősége azonban emelkedik, az írások egyre rangosabb helyeken jelennek meg (növekvő összesítettimpakt faktor). (Lásd 2. sz. melléklet.) Továbbra is szükséges a tudományos publikációs tevékenység facilitálása.

2.2.3. Tudományos, oktatási, tudományos ismeretterjesztési eredmények

A gyógypedagógia gyakorlatközeli tudomány, így a BGGYK K+F tevékenységének eredményessége nem érté-kelhető kizárólag a tudományos eredményesség klasszikus „mértékegységeivel”. A BGGYK-n kiemelt cél a szo-ros együttműködés minden olyan szakmai és érdekvédelmi szervezettel, intézménnyel, amely a gyógypedagógiabármely területéhez, célcsoportjához kapcsolódik. A kooperáció egyik fajtája, hogy rendszeres rendezvények ke-retében (pl. Kutatók Éjszakája; Kitárt Ajtók Ünnepe; „Bárczi Gyógytea” rendezvénysorozat), ismeretterjesztőelőadásokkal és írásokkal igyekszünk elérni a K+F tevékenységből származó termékek közvetlen felhasználóit,a speciális szükségletű embereket és a szakembereket, valamint a „laikus” érdeklődőket. Az ismeretterjesztő mé-dia is leggyakrabban karunk oktatóit kéri fel szakértői interjúkra (pl. televíziós, rádiós és írott sajtóbeli szereplé-sek a Fogyatékosság világnapján, az Autizmus világnapján). Részben ennek a munkának is köszönhető, hogya BGGYK kétségtelenül a legszélesebb körben és a legnagyobb hatékonysággal befolyásolja Magyarországona gyógypedagógiai munkát (ld. még 3.7.2. és 3.7.4. pont).

2.2.4. Kutatási együttműködések

2.2.4.1. Intézményen belül (tanszékek, karok)A 2013–14-ben lezajlott stratégiaalkotás, illetve az ehhez kapcsolódó kari szervezeti átalakítás egyik kiemelt céljaéppen a karon belüli kutatási együttműködések előmozdítása volt, prioritásként kezelve a karon átívelő katali -zátorprojektek elindítását. A 2010-ben még elsősorban tanszéki szinten zajló munka fokozatosan tanszék közivévált. Jól mutatja ezt, hogy a 2.2.1. alfejezetben felsorolt 7 kutatóműhelyből 5 már tanszékközi együttműködésekreépült. Mindemellett jelentős K+F együttműködések alakultak ki az ELTE más karaival: elsősorban az InformatikaiKarral, a Pedagógiai Pszichológiai Karral, a Társadalomtudományi Karral és a Tanító- és Óvóképző Karral.

2.2.4.2. Felsőoktatási intézményekkel való együttműködésA hazai felsőoktatási intézmények közül a 2010–2014-es időszakban négy felsőoktatási intézménnyel volt/vanintenzívebb kutatási együttműködésünk: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BGGYK olda-láról: Vámos Tibor és Berencsi Andrea), Szegedi Tudományegyetem (BGGYK oldaláról: Szabó Ákosné dr.,Szenczy-Velkey Beáta dr.); Debreceni Egyetem (BGGYK oldaláról: Egri Tímea), Semmelweis Egyetem (BGGYKoldaláról: Vargáné dr. Molnár Márta).

2.2.4.3. Partner (kutatóintézeti, vállalati, intézményi) együttműködésekA K+F tevékenységhez is kapcsolódó hazai intézményi együttműködések igen sokrétűek, érdekvédelmi szer-vezetektől (pl. Autisták Országos Szövetsége), szakmai civil szervezeteken át (pl. Magyar Gyógypedagógusok Egye-sülete), kutatóintézetekig (pl. Addiktológiai Kutató Intézet), valamint nonprofit (pl. Fogyatékos Személyek Esély-egyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.; Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft) és piacorientált


37

vállalkozásokig (pl. MED-EL Medical Electronics) terjednek. A legfrissebb adatgyűjtés alapján összesen közelszáz olyan hazai partnert sorolhatunk fel, akikkel élő, a K+F tevékenységet is érintő kooperációnk van.

2.2.4.4. Nemzetközi együttműködésekAz ELTE BGGYK kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik (jelenlegi adatbekérésünk alapján közel 50nemzetközi partnerrel állunk rendszeres kapcsolatban – nem számítva a 2.1.7.3. és 2.1.7.4. alfejezetekben jelzettErasmus együttműködéseket). Ezek jelentős része korábbi kooperáció talaján kialakult, aktív kapcsolat, amelyekreépítve további nemzetközi projektek alakíthatóak ki.

2.2.4.5. Pályázatokban való részvétel eredményeiK+F+I célú pályázati bevételeink még mindig csak kis hányadát adják a tudományos tevékenység anyagi hát-

terének. A jó pénzügyi eredményesség elérését nehezíti az is, hogy az alkalmazott kutatásokon alapuló gyógy-pedagógiai fejlesztések ritkán alkalmasak arra, hogy piaci áron, jelentős haszonnal lehessen azokat terjeszteni.

10. táblázat. 2010 és 2014 között futó pályázati projektek

2.3. Kiemelt egyetemi és kutatóegyetemi minősítés

A fejezet az egyetemi kötetben olvasható.

2010 és 2014 között futó pályázati projektek

Projektgazda Projekt címe

Oktatásért Közalapítvány Iskolai er szak és konfliktusok Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE

Európai Bizottság ERASMUS ACADEMIC NETWORK – Logopédiai terápia Európában

Fogyatékos Személyek Esélyegyenl ségéért Közala-pítvány

Foglalkozási rehabilitációs fels fokú szakirányú továbbképzés-ben tanuló hallgatók költségtérítésének támogatása

OKM Támogatáskezel Igazgatósága Bárczi Gusztáv digitális tananyagfejleszt program

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok fejlesztése és új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n

Fogyatékos Személyek Esélyegyenl ségéért Köz-hasznú Nonprofit Kft. Jegyzetel szolgáltatás támogatása a Bárczi hallgatói számára

Oktatáskutató és Fejleszt Intézet Az ÉNEM értelme (M vészeti nevelési projekt a hallgatói tehet-séggondozásért)

Oktatáskutató és Fejleszt Intézet Formák kertje – akadálymentes kertépítés hallgatói tábor

Európai Bizottság Curriculum and Skill Development in Vision Rehabilitation (CSDVR)

Nemzeti Kulturális Alap Foniátriai egyetemi tankönyv nyomdai sokszorosítása Európai Bizottság BaGMIVI? Híd a múzeumok és a látássérült személyek között Oktatáskutató és Fejleszt Intézet Kutatástól a publikációig OTKA Bizottság Esélyegyenl ségt l a Taigetoszig Nemzeti Munkaügyi Hivatal A gyakorlatigényes szakok eszközfejlesztése az ELTE-n ESZA Kht. Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért


38

2.4. Gazdálkodás, infrastruktúra

2.4.1 A kar gazdálkodása, forrásainak megoszlása, saját bevételeinek növelése

11. táblázat. A kar gazdálkodása, forrásainak megoszlása, saját bevételeinek növelése

* Bevétel becslése 2014. 10. 16-i adatok alapján, az állami támogatás rész tartalmazza a Kiváló KutatóegyetemiTámogatásrészt is

18. ábra. A BGGYK forrásmegoszlása 2010–2014 között

A fenti ábra a kar forrásmegoszlását tartalmazza. Látható, hogy 2010-hez viszonyítva 2014-re jelentősen csök-kent a maradvány értéke. Az állami támogatás összege jelentős ingadozást mutat. Ennek okai az évközi zárolások,pénzügyi intézkedési tervek meghozatala és a hallgatói létszámok központi meghatározása.

2012 januárjában Kormányrendelet által meghatározottan jelentősen emelkedett a levelező tagozatos önköltségösszege, BA szakon 160 000 Ft-ról 250 000 Ft-ra, MA szakon 170 000 Ft-ról 325 000 Ft-ra. Ez jelentősen vissza-vetette – elsősorban BA szakon – az önköltséges jelentkezési kedvet (a korábbi 600–700 első helyes jelentkezés330 főre csökkent).

2012-től lehetséges a hallgatók számára, az állami ösztöndíjas megmaradt féléveket felhasználni, ezért 2012–2014-ben sok diplomás hallgató került be az újonnan felvettek közé. Ezen hallgatóknak többségében még voltállami féléve, tehát nem kellett önköltséget fizetniük. Ez átmenetileg jelentősen csökkentette a bevételeket, a ko-rábbi 200–250 fő önköltséges hallgatók száma 2014-re 50–60 főre csökkent. Ezek a hallgatók most sorolódnakát az önköltséges képzésbe. Ezt a hatást kompenzáljuk a szakirányú továbbképzések számának és hallgatói lét-számának növelésével. Továbbá jelentős hatással bírt forrásainkra, hogy 2013 óta a 370–390 fős levelezős ke-retszám 250 főre változott, amit az EMMI csökkentett.

Célunk a bevételeink növelése és megtartása azért, hogy a kar anyagi biztonságát és az oktatás minőségét meg-erősítsük az állandóan változó gazdasági környezetben. Ennek megvalósulásában komoly szerepet játszanak kol-légáink elhivatottsága és erőfeszítései.

2

201

201

201

201

2014

10

11

12

13

4*

50

El

0 64

58 9

z

44 0

953

évi

91

075

3 66

ma

1 63

100

10

Ft

1 Ft

arad

1 21

0 53

07 9

t

dván

11 F

3 77

921

ny

Ft

77 F

090

Ft

0 Ft

Államii tám

2

mog

2

11 7

gatá

226

708

ás

752

247

8 14

2 03

7 12

4 Ft

Saj

35 Ft2

21 9

t

ját b

t

29

290

284

3

990

bevé

1 09

3

0 00

926

301

Ft

étel

90 6

314

00 0

6 80

310

l

33

648

045

000

07 F

0 1537 5

Ft

5 31

Ft

t

57 F

348

571

16 F

Ft

8 15

887

t

54 0

7 Ft

000 Ft

2010 2011 2012 2013 2014* Saját bevétel 226 752 035 Ft 337 571 887 Ft 291 090 648 Ft 314 045 316 Ft 290 000 000 Ft Állami támogatás 284 926 807 Ft 301 310 157 Ft 247 121 990 Ft 211 708 144 Ft 348 154 000 Ft El z évi maradvány 91 631 211 Ft 100 533 777 Ft 107 921 090 Ft 50 644 075 Ft 58 953 661 Ft Összesen 603 310 053 Ft 739 415 821 Ft 646 133 728 Ft 576 397 535 Ft 697 107 661 Ft


39

12. táblázat. Saját bevételeink aránya az állami támogatáshoz képest az elmúlt években

*Becsült bevételi adatok. A támogatás mértéke 2014-ben magasabb az előző évhez képest, az ELTE módosítottbelső elosztási elvei alapján a karok viselik a tényleges közüzemi költséget.

Lényeges kiemelni, hogy karunk átlagosan fele-fele arányban finanszírozza működését állami és saját bevételi for-rásból.

Számszerűen ez a következőket jelenti.

19. ábra. A saját és az állami bevételek aránya 2010 és 2014 között

*Becsült bevételi adatok. A támogatás mértéke 2014-ben magasabb előző évhez képest, az ELTE módosítottbelső elosztási elvei alapján a karok viselik a tényleges közüzemi költséget

Saját bevételeink több részből állnak össze:– oktatásból származó bevételek (alap- és mesterszak, szakirányú továbbképzések és tanfolyamok bevétele)– bérleti díjból származó bevételek

Helyiségeinket az oktatáson kívüli, szabad időszakokban bérbe adjuk. Ennek köszönhetően pluszbevételreteszünk szert, és a nálunk megrendezésre kerülő konferenciák alkalmával szakmai kapcsolatainkat is építjük.– egyéb bevételek (könyvtár bevételei, egyéb eljárási díjak)– pályázatból származó bevételek

13. táblázat. Pályázatokból származó bevételek a 2013. évi adatok alapján

Pályázat száma Pályázat címe Elnyert támogatás összege Összes kiadás 2013. évben

3901/11 Önálló lépések a tudomány területén TÁMOP4.2.2./B-10/1/2010-0030

604 495 541 Ft összegyetemi szint pályázat 428 604 Ft

3719/13 NTP.FTMXT12-0028 A fels oktatási intézmények nyári táborainak támogatása

1 000 000 Ft 388 239 Ft

3704/13 ÉNEM értelme projekt 1 300 000 Ft 1 299 990 Ft

7702/13 A sajátos nevelési igény tanulók szö-vegértési és… 10 098 246 Ft 960430

E701/13 Jegyzetel szolgáltatás támogatása a fels oktatásban tanuló fogyatékos hallgatók érdekében

1 000 000 Ft 418 249 Ft

3702/09 TÁMOP 4.1.2-08/02 /A/KMR 20 010 638 Ft 10 928 444 Ft 3709/19 NKA Könyvkiadás Kollégium 8 000 000 Ft 7 948 738 Ft

2

2

2

2

20

2010

2011

2012

2013

014*

0 F

0

1

2

3

*

Ft

2226 7

29

3

29

752

33

91 0

314

90 0

200

035

7 57

090

045

000

0 00

5 Ft

71 8

648

5 31

000

00 0

887

8 Ft

16 F

0 Ft

00 F

Ft

Ft

S

Ft

Sajá

2

át b

40

84 9

evé

00 0

926

247

21

étel

000

807

7 12

1 70

3

000

7 Ft

30

21 9

08 1

48

Ál

0 Ft

t

01 3

90

144

154

lam

310

Ft

Ft

4 00

mi tá

6

157

0 Ft

mo

600

7 Ft

t

gat

000

ás

0 0000 Ft 8000 0000 0000 Ft

év 2010 2011 2012 2013 2014* arány 44% 53% 54% 60% 45%


40

A megtermelt saját bevételtöbbletből valósítjuk meg a kollégák szakmai továbbképzését, külföldi tanulmány -útjait, konferencia-részvételeit, lehetőség szerint támogatjuk a kutatási tevékenységeket, fejlesztjük az infra -struktúrát (számítógéppark, speciális eszközök) és biztosítjuk az oktatáshoz szükséges szellemi termékek, köny-vek megvásárlását.

Kiadásainkról elmondható, hogy tervezetten valósulnak meg. Éves költségvetéseinknek átlagosan 65%-a bérés személyi jellegű költség, 17%-a járulék, 18%-a egyéb dologi kiadás. Az infrastruktúrára fordított kiadások a Pe -dagogikum Központ mint ingatlangazda költségvetését terhelik.

2.4.2. Kari infrastruktúra, állagmegóvás

A kar Ecseri úti épületének 21 központi tantermét beépített projektorral, tanári asztalba épített számítógéppelszereltük fel. A tantermek jó állapotban vannak, és korszerűen bútorozottak. A hagyományos táblák mellett 2db, számítógéppel összekapcsolt intelligens interaktív tábla is az oktatók rendelkezésére áll. A termek méretei:két nagy előadó 200 fő, másik négy nagy előadó 100-150 fő befogadására alkalmas. Ezek a hangosítóberende-zéssel ellátott helyiségek konferenciák helyszínének is nagyszerűen használhatók. A többi tanterem 15-50 sze-mélyes. A két számítógépterem, 20, illetve 15 géppel, elsősorban a kutatásmódszertan és a jelnyelvi képzés cél -jait segíti. Az intézeti oktatótermek és laborok speciális felszereltsége a hallássérültek pedagógiája, a látássérültekpedagógiája, a szomatopedagógia és a logopédia szakirányok oktatásában jelentenek nagy segítséget. A jól fel-szerelt tornaterem nemcsak a testnevelés, hanem a szomatopedagógia fejlesztési céljainak is megfelel. A zene-és drámaterem, valamint a képzőművészeti terem a művészeti terápia céljaira szolgál.

14. táblázat. Tantermeink befogadóképessége

Fontosnak tartjuk a folyamatos állagmegóvást, ezért komoly figyelmet fordítunk az épület és az infrastruktúrakarbantartására. Lehetőség szerint kisebb fejlesztéseket is meg tudunk valósítani.

Darab tanterem (max. 15 f ig) 3 tanterem (max. 25 f ig) 3 tanterem (max. 50 f ig) 9 tanterem (max. 100 f ig) 3 tanterem (max. 150 f ig) 1 tanterem (max. 200 f ig) 2 számítógépes labor (max. 25 f ig) 2 sportpálya, tornaterem 1


41

15. táblázat. Az infrastruktúra fejlesztése

2.5. Nemzetközi szerepvállalás

A kar bilaterális egyezményei az Erasmus kapcsolatokhoz köthetőek (ld 2.1.7.4. alfejezet). Oktatóink, kutatóink 19 rangos nemzetközi szervezetben, bizottságban vállaltak/vállalnak szerepet. Néhány

példa: American Psychological Association (dr. Marton Klára); European Federation on Research in Rehabili-tation (dr. Kullmann Lajos); Deutsche Gesellschaft für Erziehzungswissenschaft (dr. Zászkaliczky Péter);International Society for Autism Research (dr. Győri Miklós); International Cluttering Association (dr. Lajos Péter);Council of Europe Committee on the rights of people with disabilities (dr. Stefanik Krisztina). Kevésbé erőtel -jesen jelenik meg a nemzetközi folyóiratok szerkesztői bizottságaiban történő szerepvállalás (összesen öt eset-ben). A részvételek száma a nemzetközi konferenciákon azonban jelentős (öt év alatt összesen 143 konferencia-részvétel, lásd az ábrán).

20. ábra. Nemzetközi konferencián részvétel

22010

3

0

1

20011

28

20012

19

2013

40

3

0

20014

25

Összeg Munkálat (2010–2014) 595 400 Ft Elektromos bejárati ajtó felújítása 815 763 Ft Rámpaépítés, falburkolás, festés és motorventilátor-csere

1 341 218 Ft Optikai taktilis vezet sávok elhelyezése az épületben 129 402 Ft Fatáblák festése

4 465 084 Ft A 19., 20., 21., 21/A. szobák tanteremmé alakítása, festés, mázolás, pvc-burkolás 11 209 984 Ft „B” épület fszt., „A” I–II. helyiségek festés, mázolás, burkolás és egyéb szakipari munkák 4 121 000 Ft Audiológiai vizsgáló kialakítása a B/63. helyiségben 2 295 293 Ft Lapostet lágyszigetelése

870 222 Ft A/104 és A/207. irodákban oldalfali split klímák felszerelése

1 961 598 Ft A 3., 4., 10., 57., 58., 64., 47., 111., 116., 205. sz. irodákban festés, mázolás, lamináltparketta-festés, csempézés és egyéb szakipari munkák

1 049 566 Ft Kutyafuttató kialakítása segít kutyáknak, parkrészben terület leválasztása, tereprendezés, kerítés építése ajtóval, vakvezet sáv kiépítése

888 112 Ft Tet javítás, 207/b. teremben vakolat javítása

1 365 331 Ft A/17., 18. számú termek összenyitása, új el adóterem kialakítása, a 114/c. iroda és az A/I. em. konyha festése

1 010 158 Ft A 17. számú el adóban bels térelválasztó és tokozott roletta felszerelése 1 118 796 Ft Szennyvíz- és es vízgy jt csatornájának épület alatti cseréje

7 519 646 Ft Építési munkálatok elvégzése, hatósági engedélyek beszerzése, szervezet-fejlesztéshez kapcsolódó átalakítás

6 177 393 Ft Karbantartási munkák, festés, mázolás, pvc-csere

214 899 Ft Szervezet-fejlesztéshez kapcsolódó átalakítás OTF-irodákban válaszfalbontás, 3 db beltéri ajtó beépítése

47 148 865 Ft ÖSSZESEN


42

2.6. Alumni

Az ELTE Diplomás Pályakövető Rendszer felmérése szerint, – melynek során az Eötvös Loránd Tudomány-egyetemen 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben végzetteket kérdezték meg – az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógype-dagógiai Karán végzett hallgatóknak mindössze 55%-a (101 fő) tudott arról, hogy az ELTE-n öregdiák szerve-zet működik, és közülük, mindössze 4 fő volt tagja az Alumninak. A 2013/2014-es tanévben az ELTE Alumniszervezete mellett elindítottuk a Bárczi Kar saját Alumnijának működését. Az elmúlt félévben közel 400 fő je -lentkezett tagjaink közé. Fontosnak tartjuk a kapcsolattartást a kar volt diákjaival, valamint – igényeik és lehető-ségeik szerint – bekapcsolódásukat a kar közéletébe. Tavaly önálló Alumni rendezvényt szerveztünk, melyet leg -alább évente meg kívánunk ismételni, ezenkívül tagjaink rendszeres értesítést kapnak a kar rendezvényeiről,programjairól.


43

3. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA (AZ ESG RENDSZERE)

3.1. Stratégiai eljárások a minőség biztosítására

Az elmúlt időszak során az IFUA Horváth & Partners Management Consultants támogatásával és a kar mun-katársainak széles körű bevonásával elindult a kar stratégiaalkotási folyamata és a kapcsolódó szervezetfejlesz-tés (ld. még 1. fejezet). Ennek legfontosabb elemei voltak: a kar jövőképének és stratégiai céljainak kijelölése, a fej-lesztési irányok meghatározása, a kar tevékenységének, feladatainak stratégiai szemléletű felülvizsgálata,újratervezése, a kar működési hatékonyságának növelése, valamint a stratégiai feladatok és a szervezet közötti össz-hang megteremtése. Az elmúlt két év során a kar szinte minden tevékenységét, valamint a szervezeti, működésiés gazdálkodási környezetét áttekintettük, elemeztük a humánerőforrásainkat és kapcsolatrendszerünket. Elfogadtuka kar vágyott jövőképét, meghatároztunk kilenc, középtávon fontosnak ítélt, valamint további négy, hosszú távústratégiai célt, melyekhez akciókat és akciócsoportokat rendeltünk. Ezen akciócsoportok többsége a 2013/14-estanév második félévében el is kezdte munkáját. Hasonlóan megtörtént – kari tanácsi, majd szenátusi felhatalmazástkövetően – a kari szervezet átalakítása, melytől a megalakult intézetek jobb humánerőforrás kihasználását, kie-gyenlítettebb munkatársi terhelést, a szakmai szinergiák jobb működtetését és új szakmai tématerületek megje -lenését várjuk. Az elkövetkező időszak nagy kihívást jelent az újonnan felálló kari szervezet számára, annak ér-dekében, hogy működésünk minél jobban szolgálja a közösen meghatározott stratégiai céljaink megvalósulását.

3.1.1. A minőségbiztosítási rendszer

Stratégiai céljainkhoz szorosan kapcsolódik a kari oktatók tudományos előmenetelének támogatása, tervezése ésa személyre szabott segítségnyújtási formák (szabad félév, helyettesítés, anyagi hozzájárulás) biztosítása. Ennekérdekében felmértük oktató-kutatóink aktuális helyzetét, tudományos előmeneteli terveit, valamint elkészítettüka támogatások rendjét. A BGGYK-n dolgozó munkatársak minden esetben élvezik a kar támogatását szakmaitovábbfejlődésükhöz, karrierépítésükhöz. A kutatási és tudományos költségkeretből konferencia-részvételi tá-mogatást kaphatnak – a beérkezett kérelmekről a Dékáni Tanács dönt. A PhD-képzésben részt vevő oktatók éskutatók tanulmányi szerződés keretében 50%-os támogatást kapnak tanulmányaik és kutatásaik folytatásához.A kar támogatja a habilitációs eljárás díját is.

Fontosnak tartjuk, hogy a Bárczi példaértékűen működjön, mind a speciális szükségletű hallgatói, mind a meg-változott munkaképességű, fogyatékossággal élő munkatársai tekintetében. Ebben jelentős többletértéket tudunkfelmutatni az ELTE-n belül. E cél megvalósítása érdekében tudatosan kezdtünk foglalkozni a „Fogyatékosság-gal élő hallgatók a felsőoktatásban” témával, négy szakértő (Lányiné dr. Engelmayer Ágnes, dr. Csányi Yvonne,Kovács Krisztina és dr. Aáry-Tamás Lajos) készített állásfoglalást a kérdéskörben, melyet a kar munkatársaivalközösen vitattunk meg. Egy alkalommal mediációs szolgáltatást vettünk igénybe fogyatékossággal élő hallgatópanaszának kezelésére. Az idei évben elnyertük a „Fogyatékosságbarát Munkahely” díjat, mely elismerést az or-szág második felsőoktatási intézményeként kaptunk meg. A díj elnyerése további feladatokat ró karunkra, hiszencélként jelöltük meg az elektronikus tanulmányi rendszer akadálymentes használatának biztosítását, valamint a fog-yatékossággal élő munkavállalók számának növelését az oktató-kutató munkakörben. Ez utóbbi cél egy fő mun-kavállaló jelen tanévtől történő alkalmazásával elindult a megvalósulás útján.

A kari Minőségfejlesztési Bizottság évente egyszer a kari tanácson számol be a Gólyakérdőívek és a Diplo-más Pályakövetési Rendszer egyetemre és karra vonatkozó eredményeiről.

3.1.2. A minőségbiztosítási rendszer szervezete

Az ELTE karainak delegáltjaiból kialakított Minőségirányítási Bizottság megalkotta az ELTE Minőségfejlesztési Prog -ramját, melyet az egyetem vezetése 2007-ben a XVI/2007. (II. 26.) szenátusi határozattal elfogadott.

45

A Program a karok és az egyetem vezetése által megfogalmazott, ezt követően a szenátus által jóváhagyottegyetemi Intézményfejlesztési Tervében foglalt jövőképéhez illeszkedő, annak elérését támogató minőségfejlesztésicélokat, eszközöket és folyamatokat, a minőségfejlesztési tevékenység szervezeteit, rendszerét, valamint személyi, anyagi feltételeitfoglalja magában.

A dokumentum alapján megszületett az egyetem Minőségfejlesztési Szabályzata, amelyet a szenátus ugyancsak2007-ben (CXCVII/2009. (VI. 29.) elfogadott.

A Minőségirányítási Bizottság szakmai felügyeletet gyakorol az egyetem Minőségbiztosítási Osztálya által végzettoperatív feladatok felett, véleményezi a kérdőíveket, javaslatokat fogalmaz meg a szenátus számára.

A kar által delegált munkatárs részt vesz a Minőségirányítási Bizottság ülésein, képviseli a kar álláspontját, fo-lyamatosan tájékoztatja a Dékáni Tanácsot és a Kari Tanácsot a Bizottságban felmerült, megvitatott kérdések-ről. Az ülések általában havi rendszerességgel szerveződnek az oktatási rektorhelyettes elnökletével.

A BGGYK minőségbiztosítási felelőse dr. Perlusz Andrea PhD Stratégiai és szakmapolitikai ügyekért fele-lős dékánhelyettes. A karon Minőségfejlesztési Bizottság működött, melynek tagjai voltak: Dr. Torda Ágnes,Horváth Péter László, Cserti-Szauer Csilla és Dr. Perlusz Andrea. A karon történt szervezeti átalakulás után a Mi-nőségfejlesztési Bizottság kibővülve újjáalakult, Stratégiai és Minőségfejlesztési Bizottság néven a Stratégiai és szak-mapolitikai ügyekért felelős dékánhelyettes vezetésével. Az új bizottságban az oktatók-kutatók mellett admi-nisztratív munkatársak és a hallgatók képviselői is részt vesznek a minőségfejlesztési munkában.

Tagjai: dr. Novák Géza Máté oktatódr. Csákvári Judit oktatódr. Szekeres Ágota oktatóLosoncz Mária kari hivatalvezetőHorváth Péter László ügyvivő szakértő, a GYTK szakmai igazgatójavalamint a Hallgatói Önkormányzat képviselője.

3.1.3. A minőségbiztosítási rendszer értékelése

Az elmúlt két év során a kar szinte minden tevékenységét, valamint a szervezeti, működési és gazdálkodási kör-nyezetét áttekintettük, elemeztük a humánerőforrásainkat és kapcsolatrendszerünket. A folyamat a kari munka-társak széles körének bevonásával valósult meg. Egyrészt létrehoztunk egy ún. 18 fős fejlesztő projektcsopor-tot, ugyanakkor az eredményeket folyamatosan megosztottuk a kar közvéleményével, illetve visszajelzéseiket,javaslataikat beépítettük a tervezési folyamatba. Kilenc középtávon, valamint négy hosszú távon fontosnak ítéltstratégiai akciót határoztunk meg. Jelenleg ezek megvalósítása zajlik.

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar folyamatosan figyelemmel kíséri a felhasználók visszacsatolásaita képzések fejlesztésében és azok tartalmainak karbantartásában. A gyakorlóintézményektől és a gyakorlóhelyektőlévenként megrendezésre kerülő gyakorlatvezetői fórumokon kérünk visszajelzést, a Magyar GyógypedagógusokEgyesületével folytatott szakmai egyeztetések, a pályakövető rendszer és a kari kutatások során folytatott elége-dettségi vizsgálatok fontos mozgatórugói és forrásai az egyeztető munkának.

A gyógypedagógus-képző társintézményekkel félévente tartunk konzultációkat, ahol a képzéssel kapcsola-tos közös kérdések tisztázása, egymás szempontjainak megértésén alapuló konszenzusos döntéshozatal törté-nik. A szegedi, kaposvári és győri képzőhelyekkel 2014-ben stratégiai együttműködési megállapodást írtunk alá,létrehozva a Gyógypedagógus-képzők Tanácsát. A konzultatív testület feladata a képzőhelyek közötti együtt-működés koordinálása, a gyógypedagógus-képzés szakmai színvonalának emelése, a gyógypedagógus-képzés szak-mai ekvivalenciájának megteremtése a képzési színterektől függetlenül (ELTE-BGGYK, SZTE-JGYPK, NYME-AK, KE-PK) – azaz a képzésfejlesztés összehangolása a képzőhelyek közötti átjárhatóság biztosítása érdekében.További célja a gyógypedagógus-képzés érdekeinek, feltételrendszerének összehangolt érdekképviselete, a terü-letet érintő jogszabályalkotás szükség szerinti orientálása. Az együttműködés főbb területei: szakmai feladatokközös kimunkálása, tantárgytartalmakat illető közös irányelvek megfogalmazása, tananyagok kipróbálása, ér-dekképviseleti tevékenység folytatása a képzéssel összefüggő feladattámogatások érdekében.

A kar megkezdte a képzési folyamat minőségének monitorozását: gyűjti és elemzi azokat a tapasztalatokatés információkat, amelyek a tantervi módosítások és a képzésfejlesztés számára hasznosaknak bizonyulnak (ESG6. fejezet). Az ELTE Minőségbiztosítási Osztálya ösztönzésére karspecifikus kérdésekkel bővítettük a Gólya -felmérés és a Diplomás pályakövetési rendszer kérdőíveit, melyek a gyakorlati képzésünkkel való elégedettséget,


46

illetve az MA-szintű gyógypedagógus-képzésre, valamint a speciális szükségletű hallgatókkal kapcsolatos infor-mációkra vonatkoztak. Az oktatók (és a kar vezetősége) olvassák és értelmezik az Oktatói Munka Hallgatói Vé-leményezése során elérhető információkat. A kari részvétel emelkedést mutat. Tantárgyanként azonban eltérőa kitöltöttség elemszáma, ahol 10-20-as nagyságrendű a kitöltöttség, ott nem reprezentatívak, és nem jó érvé-nyességi szintűek az eredmények. Reálisabbak az adatok a nagy létszámú kurzusok esetében, különösen, ha ma-gas arányban töltik ki. A kitöltöttség növelésére a HÖK és az EHÖK szervez akciókat, illetőleg az egyetem köz-pontilag többletponttal „jutalmazza” a következő félévi rangsorolásos tárgyfelvételnél az OMHV-ban aktívhallgatókat.

A kar honlapján a képzéssel kapcsolatos valamennyi információ a hallgatók és az érdeklődők számára elér-hető. Nemcsak a Bárczin folyó munkáról nyújt tájékoztatást, hanem a közösség élményeibe is betekintést kínál(szórakoztató rendezvények, tudományos konferenciák, diplomaosztó ünnepségek stb.). A kari munkatársak szá-mára a költségvetési pénzek felhasználásáról tanszékvezetői és munkatársi értekezleteken számol be (ESG 7. fej-ezet).

A kar folyamatosan felülvizsgálja és korszerűsíti képzési programjait, azzal a szándékkal, hogy diplomáinakminőségét, az átadott tudás korszerűségét biztosítsa. A képzési kínálat a szakmai igények folyamatos figyelem-mel kísérése nyomán bővül – alap-, mester- és doktori képzési szinteken, szakirányú továbbképzésekkel, tanfo-lyamokkal –, szolgálva ezzel a gyógypedagógus társadalmat, a sérült embereket és az életen át tartó tanulás euró-pai ideájának megvalósulását.

A hallgatói elégettség méréseiben a kar az egyetemi átlagnak megfelelően teljesít a hallgatói aktivitás tekin-tetében. A kar felvételi eredményei a többi karhoz és az országos rangsorban egyaránt a legjobbak között van-nak. Ez azt jelzi, hogy a kar kínálta diploma változatlanul vonzó, a nappali és a levelező rendszerű alap- és mes-terképzések (valamint a felnőttképzés) tekintetében.

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar folyamatosan figyelemmel kíséri a felhasználók visszacsatolásaita képzések fejlesztésében és azok tartalmainak karbantartásában. A gyakorló intézmények és a gyakorlóhelyek,a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületével folytatott szakmai egyeztetések, a pályakövető rendszer és a kari ku-tatások során folytatott elégedettségi vizsgálatok fontos mozgatórugói és forrásai az egyeztető munkának.

3.2. Képzési programok létesítése és indítása, valamint követése és rendszeres belső értékelése

3.2.1. Az új képzési programok összhangja az egyetemi stratégiával

Az új képzési programok kidolgozásának vezérelve – a Bologna-folyamathoz igazodva – a képzési szintek egy-másra épülésének megvalósítása volt. A gyógypedagógus-képzés akkor már több mint százéves hagyományai-nak és értékeinek megőrzése mellett a munkaerőpiac változó elvárásai, a gyógypedagógia mint multidiszcipliná-ris (komplex) tudomány új eredményei jelentős hatással voltak a képzési célok, feladatok meghatározásában,a képzési programok kidolgozásában.

A magyar gyógypedagógus-képzés Európa-szerte ismert, elismert hagyományai mindig magukban hordoz-ták a komplexitás és multidiszciplinaritás értékeit. A széles ismeretköröket tartalmazó természettudományi (hu-mánbiológia, fiziológia, patológia), bölcsészettudományi (pszichológia, pedagógia), társadalomtudományi (szo-ciológia, szociális ismeretek), művészeti (zene, vizuális kultúra, dráma) alapozást követően ismerkednek meg azalapképzésben résztvevők a szakirányokat alapozó, majd a szakirányú ismeretekkel. A gyógypedagógia mint tu-domány a fent felsorolt tudományágak ismereteiből áll össze, így az új képzési programok követik a nemzetkö-zileg is elfogadott multidiszciplináris trendeket.

Az oktatási programok kidolgozását különböző jogszabályok, illetve az ELTE képzési szabályzata határoz-zák meg. A 2009–2014 közötti időszakban a korábbi képzések mellett, az egyetemi stratégiával összhangban el-indult a gyógypedagógia mesterképzési szak levelező (2009), majd nappali (2010) tagozaton is – ennek akkreditációjamég 2008-ban megtörtént.

A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata

47

A mesterképzési szakok elindítása mellett húszéves adósságát „törlesztette” a kar, amikor a gyógypedagógia alap-képzési szakon létesítette (2011) és elindította az autizmus spektrum pedagógiája szakirányt, így alapképzésben 2012óta már nyolc szakirány hozzáférhető a BGGYK-n. Az autizmus spektrum pedagógiája szakirány képzési és ki-meneti követelményeit a szakterület legjelentősebb intézményeinek munkatársaival közösen állítottuk össze, fel-használva a korábban már létesített és indított autizmus spektrumzavarok pedagógiája szakirányú továbbképzésbenszerzett tapasztalatokat, valamint külföldi képzési programok anyagait. Egyedülálló a világon, hogy alapképzés-ben megszerezhető az autizmus spektrum pedagógiája szakirány.

Az akkreditációs beadványok szakmai tartalmát a szakfelelős/szakirányfelelős irányításával az erre a célra lét-rejött képzésfejlesztési team állítja össze. Az adminisztratív kialakításban és a jogszabályoknak való megfelelő-ség biztosításában az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes és titkársága működik közre. Az elkészült képzésiprogramot a kari Tanács elfogadja, majd az egyetemi Oktatási és Képzési Tanács véleményezi a Szenátus elé bo-csátás előtt. A MAB elé csak a szenátusi jóváhagyást követően kerülhet az akkreditációs anyag.

Szakirányú továbbképzések esetében a szenátusi jóváhagyást követően jelenti be az egyetem az OH felé azúj képzést. 2010–2014 között a BGGYK a Hallássérült gyermekek bilingvális oktatása-nevelése, a Családközpontú kora-gyermekkori intervenció, a Családközpontú koragyermekkori intervenciós konzulens és a Hallássérült gyermekek és felnőttek komp-lex ellátása szakirányú továbbképzéseket létesítette és vétette nyilvántartásba. A Hallássérült gyermekek biling-vális oktatása-nevelése szakirányú továbbképzés kivételével a létesített képzések elindultak. Az Integrált szülő–csecsemőkonzultáció és a Dráma és színház a szociális integrációban szakirányú továbbképzések létesítése és nyilvántartásba vé-tele megtörtént, meghirdetésük folyamatban van. Szakirányú továbbképzések esetében a képzések létrehozásaés működtetése során a többi képzéshez viszonyítva lényegesen hangsúlyozottabb az együttműködés a külső szak-mai szervezetekkel (külső óraadók megbízása, gyakorlatok szervezése stb.).

Fontos újdonságnak számít, hogy 2012-ben az alapképzési szak mind a nyolc szakirányát szakirányú továbbképzéskéntis tudjuk kínálni a már végzett gyógypedagógusoknak. A képzések KKK-ját hivatalból nyilvántartásba vette azOH, 2012. tavaszán elkészültek a képzési programok, melyek tartalmukban a gyógypedagógia alapképzési szakszakirányú moduljaival egyeznek, de lehetőséget adnak arra, hogy 3 félév alatt egy újabb szakirányhoz rendeltszakképzettséget szerezhessenek az érdeklődők. Mivel a 2011. évi Nktv (köznevelési törvény) előírja a fogyaté-kosság típusának megfelelő szakképzettségű gyógypedagógiai szakember alkalmazását, a BGGYK a szakirányútovábbképzések indításával segíti elő, hogy az intézmények hamar eleget tudjanak tenni ennek az előírásnak.

3.2.2. A program által elérni kívánt tanulmányi kimenetek (learning outcomes) meghatározása

Az elérni kívánt kimenetek – kompetenciák – meghatározása a szakfelelős/szakirányfelelős irányította szakmaiteam feladata. A kompetenciák meghatározását a már létesített képzésekben a KKK határozza meg. A KKK alap-ján kialakított képzési program kimeneteit befolyásolják a hatályos jogszabályok (köznevelés, egészségügy, szo-ciális ágazat, gyermekvédelem), a munkaerő-piaci elvárások a leendő szakemberrel szemben, a felhasználók (fo- gyatékos személyek és hozzátartozóik) igényei és elvárásai, a leendő alkalmazási környezet (intézményrendszer/ek)feltételei. A tanulmányi kimenetek meghatározása éppen ezért a szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevoná-sával történhet csak meg, ennek érdekében egyre bővülő körben kerül sor különböző szervezetekkel stratégiaiegyüttműködési megállapodások megkötésére, ami tartalmazza a képzések elméleti és gyakorlati megvalósításá-nak és rendszeres felülvizsgálatának szempontjait is. A tanulási eredmények következetes alkalmazása a gyógy-pedagógia alapképzési szakjának KKK módosítása során megvalósult (ld. részletesen 3.3.6. pont). A jövőbena képzésfejlesztési tevékenységet a Képzésfejlesztési Bizottság koordinálja.

3.2.3. A különböző képzési formák megfelelő működtetésének biztosítása

A BGGYK-n nappali és levelező formában zajlik a képzés. Nappali tagozaton a kiadott órarend szerint folyika képzés munkanapokon. A levelező képzés működtetésében az utóbbi években egyre komolyabb problémákatokozott a hétköznapokra szervezett konzultációk magas óraszáma, ami azt eredményezte, hogy a levelezős hall-gatók munkahelyi vagy egyéb okokból nem tudtak részt venni a tanórák egy részén. A levelező képzésben részt-vevők igényeihez alkalmazkodva a levelező munkarendű képzésben a konzultációk 70-75%-át sikerült szombatraszervezni, a nagyobb hallgatói részvétel segíti a tanórák hatékonyságának növelését és a képzés minőségének biz-tosítását. A tanórák mellett a BGGYK-n létrehozott saját e-learning felületen egyre több tananyag és tanulási se-


48

gédlet, kötelező és ajánlott szakirodalom elhelyezhető, ami segíti a hatékonyabb elsajátítást, biztosítja a jobb fel-készülés lehetőségét.

3.2.4. A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése

A hallgatók elégedettségét, tantárgyakkal kapcsolatos véleményét az OMHV-n keresztül ismerjük meg, az elhe-lyezkedési esélyekkel kapcsolatban a DPR-en keresztül szerzünk információt (ld. a megfelelő fejezetekben). Azegyetem központilag készít Gólya-felmérést, illetve a képzésben részt vevő hallgatók elégedettségét és moti-váltságát is vizsgálják hallgatói felmérésekkel Az adatokat a központi Minőségbiztosítási Osztály elemzi és jut-tatja el a kari Minőségbiztosítási Bizottsághoz. A kari Stratégiai és Minőségfejlesztési Bizottság a Kari Tanácsonismerteti az eredményeket. Kari szinten nem, oktatói és (korábban tanszéki) intézeti szinten viszont elemzik a hall-gatók előmenetelét. Az okok kutatása helyett az oktatók, intézetigazgatók fő célja a tanulástámogatás megfelelőmódjainak megtalálása. A nehezebben elsajátítható tananyagok esetében a félév folyamán is van számonkérés,hogy a folyamatos visszacsatolás kapcsán az oktató jobban szembesüljön a hallgatók nehézségeivel, hiányossá-gaival, óráin, konzultációin visszatérhessen a problémát okozó témákra, így is segítve a sikeres teljesítést. Egyénikonzultációkra is lehetőséget biztosítanak sikertelen teljesítés esetén.

3.2.5. A hallgatói felmérések eredményeinek hasznosítása a tantárgyfejlesztésben

Az oktatók (és közvetlen munkairányítójuk) a Neptun felületükön hozzáférnek az OMHV adataihoz, ami a tan-tárgyat és az oktatói munkájukat minősíti, beleértve a tananyag mennyiségét, minőségét, hozzáférhetőségét. A hall-gatók egy része hasznos ötleteket, javaslatokat ad a tantárgyra vonatkozóan, amit az oktatók belátásuk szerintmegfontolhatnak (pl. vizsgáztatás módja, interaktivitás igénye hallgatói részről, e-learning-igények). Az intézetiértekezleteken, illetve a szakirányokat gondozó szakcsoportok megbeszélésein a szakcsoportfelelős/ szakirány-felelős és/vagy intézetigazgató ellenőrzi a tantárgyfejlesztés megvalósulását – a legtöbb szervezeti egységnél min-den szemeszter elején frissítik a tematikákat, az oktatók többsége pedig igyekszik a hallgatói igényekhez alkal-mazkodva egyre modernebb oktatási módszereket alkalmazni: csoportmunka, projektmunka, multimédiásszemléltetés, e-learning-lehetőségek (jól mutatja ezt az e-learning-felülettel támogatott kurzusok számának ala-kulása).

3.2.6. A programok rendszeres időszakonkénti felülvizsgálata (külső tagok bevonásával)

A BA-képzés első felülvizsgálata 2009 őszén indult a BGGYK kezdeményezésére, a konzorciumi partnerek köz-reműködésével.

A 2010. május 10-én megjelent módosított KKK-rendelet az egyes képzési szakaszokhoz és modulokhozúj kreditkereteket adott meg. Az új kreditelosztás lehetővé tette, hogy a gyógypedagógia alapképzési szakon 8 félévalatt 240 kredit teljesítésével egy vagy két választott szakirányon folytathassa tanulmányait a hallgató. A 2010-tőlfelvett hallgatók számára tehát lehetővé vált a két szakirány választása. A KKK-felülvizsgálat következtében vég-rehajtott tantervi módosítás során megtörtént a képzési tartalmak korszerűsítése és a KKK-hoz illesztett tanu-lási eredmény szempontú újragondolása. Ennek végeredményeként állt össze a teljesen megújított BA-képzésiprogram, ami lehetőséget adott a tantárgyi programok frissítésére is.

A 2010-ben ismét két szakirányossá vált képzés, majd 2012-ben a végzett gyógypedagógusok számára újabbszakképzettség megszerzését lehetővé tevő 3 féléves szakirányú továbbképzések beindítása (3.2.1. pont) továbbiötletet adott a képzési program újabb felülvizsgálatára és rugalmasabbá tételére.

Jelentős ugyanis az érdeklődés diplomás szakemberek részéről a gyógypedagógia alapképzési (BA) szak iránt,ám a 8 féléves képzést többen túl hosszúnak és túl költségesnek tartják. Ha állami támogatással szereztek fel-sőfokú oklevelet (6–10 félév alatt), a jogszabályi előírások alapján jelenleg felhasználható 12 támogatott félév-ből már csak 2–6 félévük maradt. A diplomával jelentkező hallgatók egy része a fogyatékosságügy valamely in-tézményrendszerében dolgozik (köznevelés, szociális ágazat, gyermekvédelem stb.), és csak az általa ellátottfogyatékossági típusba tartozó személyek gyógypedagógiáját szeretné megtanulni.


49

21. ábra. A 2010-től felmenő rendszerben bevezetett, új mintatanterv moduljai

2014 tavaszán a diplomával rendelkező jelentkezők érdekében átalakítottuk a levelező tagozatos tantervet.A kreditbeszámítás (kreditátvitel) alkalmazásával lehetőséget biztosítunk arra, hogy a diplomások korábbi szak-képesítésük elismertetésével egy szakirányon végezhessenek. Az 58 kreditnyi „szakirányt bővítő és a közoktatás te-rületein pedagógiai jellegű feladatok ellátását erősítő ismereteket”, továbbá a „tanári szakképzettség megalapozásához szükségesszakterületi ismereteket” a diplomás hallgató nem a gyógypedagógia BA képzési ideje alatt gyűjti össze, hanem a ko-rábbi tanulmányaiból magával hozza. A beszámítás lehetősége elsősorban a gyógypedagógiához kapcsolhatószakok esetében könnyen megvalósítható, de bármely diplomás kérelmezheti a kreditvizsgálatot. Az 58 kredit be-számításával a teljes képzési idő 2 félévvel megrövidíthető. A jelenlegi 1. és 2. évfolyamos hallgatók körében ed-dig a diplomások 40-50%-a élt a lehetőséggel.

Fentiekből jól látszik, hogy a kar folyamatosan igyekszik a különböző jogszabályi és munkaerő-piaci válto-zásokhoz rugalmasan alkalmazkodni, hogy lehetőleg minden célcsoport számára a leghozzáférhetőbb és leg-színvonalasabb képzési programot tudja kínálni.

A változásokat minden esetben a Kari Tanács, illetve a Szenátus elé terjesztettük, így azok nyomon követéseaz előterjesztések és a határozatok alapján könnyen lehetséges.

3.2.7. Rendszeres visszacsatolás kérése a munkáltatóktól, a munkaerőpiac képviselőitől és más szervezetektől a képzésről és a végzett hallgatókról

A gyógypedagógiai szaktudást egyre bővülő munkaerő-piaci körökben igénylik. Korábbi felmérésekből (pl. egyesszakokon/szakirányokon oklevelet szerzett hallgatók körében végzett kérdőíves felmérések, pályakövetési kutatás,a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének tagságával, szakosztályaival folytatott konzultációk, országos szak-mai konferenciák stb.) kiderült, hogy a végzett gyógypedagógusok ismereteire, kompetenciáira a köznevelési in-tézményhálózaton túl az egészségügyi, a szociális, a gyermekvédelmi és az igazságügyi ellátórendszerek külön-böző intézményeiben, továbbá a nonprofit szervezeteknél egyaránt szükség van.

A munkaerőpiac imént vázolt széles köre az elmúlt huszonöt évben nagy változásokon ment keresztül, amikülönösen erősen érintette a fogyatékos népesség számára biztosított társadalmi segítségnyújtás legkülönbözőbbszíntereit, tevékenységeit. Az ellátórendszer minden területén, de különösen az oktatásban egyre hangsúlyosabbaz integrált, inkluzív nevelés, ami újfajta szakmai kompetenciákat követel a gyógypedagógusoktól. Az egészség-ügyben a komplex rehabilitációs szemlélet terjedése teszi szükségessé az orvosi rehabilitációt követően a fogya -tékos személyek segítésére alkalmas szakemberek foglalkoztatását. A szociális ellátórendszerben a fogyatékos

1

szakirán

yismeretei:

1.szakirán

yismeretei:

58kred

it58

kred

it1

+ S

"A"

1. áK

Sza

" váKÉ

ábrKép

akd

áltoÉT

2szakirán

yismeretei:

ra:pzé

Gyolg

ozaSZA

2.szakirán

yismeretei:

58kred

it

ELési

Áógygoza

t =1AKI

58kred

it

LTEpr

KÖÁltaypeat (

146RÁ

E Brog8

ÖZÖaláneda(10)

kreÁNY

összefüg

gszakmai

BGGgra8 fé

ÖS Knosgóg) +S

editY

összefüg

gszakmai

(terep

)gyako

rlat

GYamélé

KÉPalagiaiSza

t

(terep

)gyako

rlat

(szakirány

onké

nt15

15

YK G(nv,

ZÉSpoi alabad

(szakirány

onké

nt15

15kred

it):30kred

it

GYnap24

SI Szóapodon

kred

it):30kred

it

YÓGppa0 k

SÁVmoozón vá

GYali tkre

V (9odumoálas

1szakirán

yismeretei:

YPEtagedi

4 kl 31oduszth

1.szakirán

yismeretei:

58kred

it

EDAgot

redkre

ul 4hat

"B"

58kred

it

AGza

dit)edit41 kó (1

" váEG

GÓGt 2

tkred12)

áltoGY

GIA201

dit= 2

ozatSZA

1.szakirán

ytb

vít

A B0

2 kr

t =1AKI

yismeretek

:58kred

it

BA)

red

146RÁ

dit

kreÁNY

editY

összefüg

gszakmai

t

összefüg

gszakmai

(terep

)gyako

rlat:

(p)gy

30kred

it3


50

személyek ellátásán túl a normalizációs elv hatására kialakult új lakóotthonok, illetve a jelenleg egyre inkább elő-térbe kerülő elemi rehabilitáció és foglalkozási rehabilitáció további kihívásokat jelent a szakemberképzés szá-mára.

Az Európai Unióban az infokommunikációs akadálymentesítés élvez elsőbbséget, mely egyszerre irányul a fo-gyatékos személyekre, valamint az őket befogadó társadalom tagjai számára biztosított érzékenyítésre, ismeretter -jesztésre, a hatékonyabb beilleszkedés érdekében. Ez szintén az élet minden területén érezteti hatását, és egyreösszetettebb ismereteket, kompetenciákat követel a fogyatékosságügyben felkészült szakemberektől.

A BGGYK folyamatos kapcsolatot tart a gyógypedagógiai tevékenységet igénylő intézményekkel, szerve-zetekkel, közigazgatási hatóságokkal, szakmai és közéleti szervezetekkel. Az oktatók és kutatók szakmai, közéletitevékenysége segíti a munkatársakat, hogy folyamatos információkat gyűjtsenek a gyógypedagógiai segítségetigénylő népességet érintő aktuális problémákról, kérdésekről. A szakmai szervezetekben betöltött szerepük soráninformációt szereznek a különböző ágazatokban tevékenykedő gyógypedagógus szakemberek munkájáról.A szerzett információk hozzájárulnak a képzési tartalmak folyamatos alakításához, a változó munkaerő-piaci igé-nyek azonosításához.

A munkáltatóktól szerzett rendszeres visszacsatolás további lehetősége a külső gyakorló intézmények mun-katársaival (igazgatókkal, intézményvezetőkkel, gyakorlatvezető tanárokkal) szervezett évenkénti találkozó.A gyakorlóintézmények a végzett hallgatók egyik komoly piacát jelentik, így a gyakorlóintézményekben tevé-kenykedő volt hallgatóktól folyamatos a visszajelzés.

A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete és népességspecifikus szakosztályai évenkénti Országos SzakmaiKonferenciája alkalmával a munkaerőpiac képviselői, a képzésben résztvevő szakemberek és a hallgatók talál-kozhatnak, ahol az előadások, fórumok lehetőséget adnak a visszacsatolásra.

A BGGYK volt hallgatói közül sokan tartják a kapcsolatot a karral (ld. még Alumni). Újabb és újabb kép-zésekre jelentkeznek (szakirányú továbbképzések, gyógypedagógus szakvizsga, mesterképzés, tanfolyamok stb.),így a kar visszajelzést kap a munkaerő-piaci folyamatokról. Volt hallgatóink közül többen a közigazgatásbanés/vagy az érdekvédelemben vállaltak állást (OKM, SZMM, civil szervezetek stb.), a munkaerőpiac igényeit őkmegrendelőként közvetítik a kar felé. A különböző képzések kidolgozásában a közigazgatásban, az érdekvédelmiszervezetekben stb. dolgozó gyógypedagógusok külső szakemberként közvetlenül részt vesznek, így biztosíthatóa piaci igényeknek megfelelő képzési programok kialakítása, átalakítása, korszerűsítése.

3.2.8. A kutatás és fejlesztés eredményeinek megjelenítése az oktatásban

A tantárgyi programok tartalmát az oktatók és kutatók rendszeresen fejlesztik, melyekbe a hazai és nemzetközikutatások eredményei folyamatosan beépülnek (ld. még 2.2.1. pont). A tematikák megújítása mellett a kötelezőenválasztható modulokba, illetve a szabadon választható tárgyak közé illeszthetők a legfrissebb kutatási eredmé-nyeket tartalmazó kurzusok, így az oktató és kutató munkatársaknak lehetőségük nyílik aktuális kutatási ered-ményeik közvetlen átadására. A tartalmi megújítás mellett az infrastrukturális fejlesztések eredményeképpen azelektronikus tananyagok, az interaktív módszerek, továbbá az e-learning-felületek is egyre hangsúlyosabban je-lennek meg az oktatásban, ezek lehetőséget adnak a hallgatói felkészülés támogatására, a legfrissebb publikációkmegosztására is.

A tantárgyi tematikák évenkénti frissítésének elvárása biztosítja, hogy a legfrissebb szakirodalmak, publiká-ciók bekerüljenek a bibliográfiákba.

A gyógypedagógiához kapcsolódó témákban doktori képzésben részt vevő doktoranduszok – akik nem a karoktatói – szívesen jelentkeznek a karon, hogy a doktori képzéshez szükséges oktatási kötelezettségüket tel -jesíthessék. Kötelező, kötelezően választható és szabadon választható kurzusok keretében oszthatják meg ku-tatási eredményeiket a hallgatókkal.

A tudományos tevékenység iránt mélyebben érdeklődő hallgatók számára – a TDK tevékenység mellett –a szabadon választható kreditek terhére kutató-kurzusok is indulnak, melyek keretében a hallgatók bekapcsolódnaka műhelyek munkájába, és közvetlenül részt vesznek a kari kutatómunkában.

Az idegen nyelvi felkészítés (szaknyelvi felkészítés, szakszemináriumok) elősegíti, hogy a hallgatók külföldiszakfolyóiratok színvonalas cikkeit, kutatási beszámolóit eredeti nyelven olvashassák (ld. még 3.5.3. pont).


51

3.3 A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere

3.3.1. A hallgatókkal szemben támasztott követelmények nyilvánossága és egyértelműsége

A tanulmányi szabályozást az ELTE SZMSZ HKR határozza meg. A gyógypedagógus-képzés sajátosságaibóleredő eltéréseket a BGGYK kari különös része szabályozza. A HKR szabályozásait a képzési programok és a Nep-tunban rögzített információk egészítik ki. A mintatanterv tartalmazza, hogy az egyes kurzusokhoz milyen érté-kelési és vizsgáztatási követelmény tartozik. A mintatantervek a honlapon minden hallgató számára hozzáfér-hetőek. A HKR az ELTE és a kar honlapján minden hallgató számára elérhető.

Az egyes kurzusok vizsgáztatási követelményeit az oktatók határozzák meg. A pontosan megfogalmazott kö-vetelményeket a tematikában rögzítik, amit az oktató a Neptun-felületen oszt meg a hallgatókkal. A követelmé-nyek pontos meghatározását kurzusmail formájában, vagy az e-learning-felületen is elérhetővé teszik az oktatóka hallgatók számára. A követelmények a kurzusokon szóban is elhangozhatnak, de a hallgatók számára írásbanis elérhető információk az iránymutatók.

A hallgatók választott szakirányukon tesznek záróvizsgát. A záróvizsgatételeket a kari honlapon legkésőbbaz utolsó félév megkezdését követően teszik közzé a szervezeti egységek. A záróvizsga-tételsorokat a szakirányokatgondozó szervezeti egységek évente felülbírálják, aktualizálják a folyamatosan megújuló oktatási tartalmaknak,a fogyatékosságügyi változásoknak megfelelően. Az alapképzésben a 2010-es új KKK alapján biztosított két szak-irányos képzést végzők (2014-ben záróvizsgázó hallgatók) mindkét szakirányuk ismereteiből vizsgáznak. Egy szak-irány választása esetén a kötelező modul és a választható modul ismereteiből összeállított tételsorból egy-egy té-telt húzva számolnak be ismereteikről.

A záróvizsga formai lebonyolítását az ELTE SZMSZ II. kötet HKR szabályozza, kiegészítve a kari különösrésszel. A záróvizsgabeosztást a Tanulmányi Osztály készíti és teszi közzé a honlapon.

A szakdolgozat készítésének folyamatát az ELTE SZMSZ II. kötet HKR kari különös része szabályozza. En-nek kidolgozásában a Tudományos Tanács is részt vett. A honlapon külön Útmutató is található a szakdolgo-zat elkészítéséhez, ami szintén a Tudományos Tanács és a kari oktatási vezetés közös munkája. Az útmutató min-den fontos tudnivalót tartalmaz a szakdolgozat elkészítéséhez. Az elmúlt időszakban megújult a szakdolgozatiútmutató, melyben képzési szintenként differenciálva a korábbiaknál egyértelműbbek és átláthatóbbak a tartalmiés formai követelmények, tudományos elvárások, továbbá a szakdolgozat/diplomamunka készítésének menete,az értékelés és védés folyamata. A szakdolgozat/diplomamunka készítésével kapcsolatos legfontosabb előírásokbekerültek a HKR-be.

3.3.2. Az értékelési eljárások és a hallgatói panaszkezelés rendszere

Az értékelési eljárásokat a HKR szabályozza, a mintatanterv pedig tartalmazza a számonkérés módját mindentantárgy esetében. Az értékelési és vizsgáztatási követelmények, illetőleg az értékelési eljárás ellen a hallgatók pa-nasszal élhetnek. Vélt vagy valós méltánytalanság vagy igazságtalanság esetén a hallgató kérheti, hogy másik ok-tató, esetleg több személyből álló bizottság előtt tehessen vizsgát. A hivatali út értelmében először a szervezetiegység vezetőjénél lehet panaszt tenni, nem kielégítő megoldás esetén a dékánnál vagy az oktatási ügyekért fe-lelős dékánhelyettesnél. A Neptun rendszerében pontos határidőkön belül lehet panaszt tenni – például a hibásjegyrögzítés vagy hiányzó érdemjegy esetén. Minden panaszos eset kivizsgálásra kerül, nem kielégítő rendezésesetén a hallgató a HJB-hez (Hallgatói Jogorvoslati Bizottság) fordulhat.

3.3.3. A tanulmányi előrehaladás segítése

Az Ntfv. értelmében a hallgató joga, hogy tanulmányait a saját ütemében tervezze, szervezze. Ettől függetlenüla hallgatók tanulmányi ügyeikben számos fórumon keresztül kaphatnak támogatást, segítséget. Adminisztrációsügyekben a TO kari referatúra munkatársai segítenek, formálisan és informálisan szóban és írásban a dékánhoz,az oktatási ügyekért felelős dékánhelyetteshez fordulhatnak. A képzéssel kapcsolatos kérdésekben az intézetek,szakcsoportok munkatársai az illetékesek. Az elméleti és gyakorlati képzéssel kapcsolatban eligazodásukat se-gítik a Tanulmányi Osztály és a szakcsoportok által szervezett tájékoztatók, kurzusokhoz kapcsolódó, szak-


52

irányokhoz kapcsolódó és évfolyamhoz kapcsolódó tájékoztató körlevelek. A tanulmányi munka minél gördü-lékenyebb teljesítése érdekében a honlap Tanulmányi tájékoztató linkjén folyamatosan elérhetők az aktuális út-mutatók, tájékoztatók.

Sikertelen teljesítés esetén a tantárgy oktatója rendszeresen felajánlja segítségét személyes konzultáció, ta nu -lásmódszertani tanácsadás formájában a sikeresebb elsajátítás érdekében.

A Hallgatói Önkormányzat a senior-rendszer működtetésével vállal szerepet a tanulmányi előrehaladás se-gítésében.

A kar erőforrások biztosításával és különböző támogató tevékenységekkel segíti a hallgatók tanulását(könyvtár, internet, tanulásszervezési módok, speciális szemináriumi foglalkozások, munkafüzetek, e-learning,digitális tananyagok biztosítása, a tanulás akadálymentesítése a speciális szükségletű hallgatók számára stb.). 2012-ig (a Neptun bevezetéséig) az ELTE PK eLearning rendszerét használta a BGGYK, ami össze volt kapcsolvaaz ETR-rel, a Neptun bevezetését követően 2013–2014-ban már a kar saját eLearning rendszert működtet.

16. táblázat. A tanulástámogatás eszközei

3.4. Az oktatók minőségének biztosítása

3.4.1. Az emberierőforrás-tervezés, irányítás, fejlesztés az oktatók-kutatók körében

22. ábra. Oktatók, kutatók, 2014. szeptember

A kar vezetése az ezredforduló óta tudatosan foglalkozik az oktatók, kutatók utánpótlás-nevelésével. Ezt a te-vékenységet egyértelműen igazolják azok a számadatok, melyek szerint az 50 év alatti korosztály adja a teljes ok-tató, kutatói létszám 66%-át (teljes állású oktatók). Hogy a jelenlegi vezetés fókuszában is az oktatói utánpótlásnevelése áll, jól mutatja, hogy az 50 év alattiak 70%-át a 35–45 év közöttiek teszik ki. Az 50 év alatti tanársegé-dek magas száma is ugyanezt jelzi. A kar az utánpótlás nevelését a gyógypedagógiai doktori program, a belső mű-helyek, a struktúra átalakítását követően megerősített szakcsoportok oktatás- és kutatásfejlesztési tevékenységeáltal is támogatja.

3

5

15

12

4

12

4 4

0

2

4

6

8

10

12

14

16

25 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64

Oktatók, kutatók, 2014. szeptember

f

A tanulástámogatás eszközei 2010 2011 2012 2013 2014 E-learninges felülettel támogatott kurzusok száma 196 512 525 380 407


53

17. táblázat. A teljes állású oktatók minősítettségének változása (2010–2014)

A belső karriermenedzsmentre, továbbképzésre rendelkezésre álló lehetőségek: a doktori képzésben résztvevőkdoktori iskolai tanulmányainak és egyéb, a fokozat megszerzésével összefüggő kiadásainak támogatása (pl. kül-földi könyvbeszerzés, idegen nyelvi képzés); bel- és külföldi konferenciarészvétel támogatása. A habilitációs fo-lyamatban részt vevő kollégák esetében a kar átvállalja a fokozatszerzés díját. A korábbi időszakban mindkét fo-kozatszerzésben résztvevők számára lehetőség van kari mikropályázatok támogatására. A rendelkezésre álló keretmértéke évente a kari megtakarítások összegének függvényében alakult. Ezzel a lehetőséggel kevesen éltek: 2011-ben és 2012-ben 1-1 fő. 2012-től kezdődően, a rendkívül feszes kari költségvetés miatt erre nincs lehetőség.

A szervezeti struktúra átalakításával az intézetvezetők kezébe került az intézeti humánerőforrás tervezése.Ez a lépés a szakmai közösségek erősítését, az intézeti vezető jobb rálátására támaszkodva az oktatói óraterhe-lés rugalmas tervezését segíti elő, kiemelt figyelmet fordítva a fokozatszerzési eljárás eltérő időszakában lévő kol-légák támogatására. A kar szervezetfejlesztési stratégiájának eredményeként a 2014/2015-ös tanév őszi félévé-től kezdődően az oktatókkal, kutatókkal évente folytatott személyes karrierbeszélgetések is erőteljesenhozzájárulnak az intézetvezetők humánerőforrás-tervezéséhez (a karriertervek alapján évente elkészített egyénifejlődési tervek az oktatók, kutatók munkaköri leírásának kiegészítését képezik).

Az oktatók oktatási terhelése évente ugyanazt a mintázatot mutatja. 2010-ben az egy főre eső heti órater-helés átlagosan 9 óra volt. A külső óraadók hetente átalagosan 105 órát, a heti átlag óraszám 14%-át oktatták.2014-ben a heti átlag óraszám 10 óra. Az elfogadható átlag óraszám mögött jelentős egyéni eltérések rejlenek.A képzés komplex, multidiszciplináris jellegéből adódóan igen magas a külső óraadók által oktatott órák száma.

18. táblázat. Kurzusok, oktatott órák 2014 tavasza 2014 sze kurzusok 112 152 oktatott órák 1750 2035

2010 2011 2012 2013 2014 Egyetemi tanár 3 2 2 2 2 Egyetemi docens 2 2 2 1 1 F iskolai tanár 11 10 8 6 5 F iskolai docens 9 8 7 6 6 Adjunktus 16 17 22 21 21 Tanársegéd 16 17 18 20 19 Tanársegéd gyakornok 5 7 3 1 - Kutató 5 7 6 4 2 Egyéb tanár 6 7 7 12 13 Összesen: 73 77 75 73 69 MTA doktora 1 1 1 1 1 PhD 23 24 29 26 26 Tudományok kandidátusa 5 3 2 3 3 Oktatók száma: 62 63 62 57 54 Min sített oktatók aránya 47% 44% 52% 53% 56%


54

3.4.2. Az emberierőforrás-tervezés, irányítás, fejlesztés az oktatást, kutatást segítő személyzet körében

23. ábra. Oktatást, kutatást segítők, 2014

Az oktatást, kutatást segítők emberi erőforrás tervezése szétaprózott a karon. 2014 szeptemberétől az intézetiszaktanárok, nyelvtanárok, adminisztrátorok esetében a tervezés intézeti szinten valósul meg, míg a Dékáni Hi-vatalhoz tartozó ügyintézők, ügyvivő szakértők esetében a kari hivatalvezető tervezi a HR-folyamatokat. A di-agramon is látszik, hogy az oktatást, kutatást segítők többsége (66%) 40 év feletti, ezen belül 3 fő közvetlenülnyugdíjazás előtt áll. Ennek a munkavállalói rétegnek a továbbképzése, fejlesztése költségvetési forrás hiányábanmég várat magára.

3.4.3. Az oktatás értékelési rendszere

Az ELTE-n működő Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése rendszer keretében a kar a központi kérdésekentúl ún. karspecifikus kérdéseket nem tesz fel a hallgatóknak.

Az egyetemen belüli kitöltési arányokhoz mérten a kari kitöltési arány minden évben igen magas (2014 má-sodik félévében az egyetemen belül 3. hely).

19. táblázat. OMHV kari kitöltési arány

Az OMHV eredményei jellemzően nem hasznosulnak dominánsan a HR-tervezésben. Az új szervezeti struk-túrában az intézetigazgatók által kezdeményezett karrierbeszélgetések és a tervezett, éves oktatói értékelések (azegyéni fejlődési terv alapján) során az OMHV eredmények is szempontként szolgálnak.

3.4.4. Az oktatók, tudományos munkatársak besorolása és minősítése

Az oktatók, kutatók tudományos besorolásának, minősítésének adatai a 3.4.1. pontban kerültek bemutatásra. Azoktatói, kutatói munka minőségének értékelése korábban tanszékvezetői hatáskörben volt, 2014 szeptemberé-től az intézetigazgatók hatáskörébe került. A kar vezetése által kidolgozott stratégiai akciók között szerepelhosszabb távú feladatként a teljesítményértékelés rendszerének kidolgozása és bevezetése (ld. 1. táblázat, 12. és13. akció), ami rendszeres, objektív és átlátható képet ad majd az egyes oktatók és kutatók munkájának minő-ségéről.

2013/2014 2. félév 2013/2014 1. félév 2012/2013 2. félév 2012/2013 1. félév 60,49% 53,31% 44,32% 56,27%

1

4 43

11

6

4

23

0

2

4

6

8

10

12

20 24 25 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64

f


55

3.4.5. Az oktatók, tudományos munkatársak tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenysége

Az oktatók, kutatók tudományos tevékenységének tartalmai, valamint az ezeket támogató rendszerszintű jellemzőka 2.2.1. alfejezetben tekinthetőek át. Mindezek mellett a kar kiemelten kezeli a tudományos előmenetel kérdé-sét, valamint a hazai és nemzetközi tudományos életben való részvételt. A gazdasági lehetőségektől függően karimikropályázatokkal támogatjuk a tudományos előmenetelhez szükséges kutatásokat és a konferencia-részvételt.

24. ábra. A kar által támogatott konferencia-részvételek

Az alábbi diagram a kari oktatók/kutatók konferencia-részvételét mutatja be. Megjegyezzük azonban, hogy ittcsak azokat a konferencia-megjelenéseket tüntettük fel, amelyek részben vagy egészben kari forrásból kerültekfinan szírozásra. Ha e diagram adatait összevetjük a 2.5. pontban található adatokkal, akkor látható, hogy való-színűleg csak elenyésző konferencia-részvétel esetén kérnek az oktatók, kutatók támogatást. A 2.5. pontban ta-lálható diagramon 143 nemzetközi konferencia látható, ebből a kar csak 39-et (27%) tudott támogatni. Feltéte-lezhető, hogy a kar által támogatott 118 hazai konferencia-megjelenés is csak a valós adat 25-30%-át fedi le.

3.4.6. Az oktatók, tudományos munkatársak szakmai-közéleti tevékenysége

A nemzetközi szerepvállalást a 2.5. alfejezetben mutattuk be. Mindemellett a kar oktatói és kutatói jelentős sze-repet vállalnak a hazai szakmai közéletben is. A gyógypedagógiához és határtudományaihoz kapcsolódó szak-mai szervezetekben (pl. Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Magyar Pszichológiai Társaság, Magyar Reha-bilitációs Társaság, Magyar Szociológiai Társaság, Magyar Szondi Lipót Emlékalapítvány, Magyar LogopédusokSzakmai Szövetsége Egyesület, Magyar Zeneterápiás Egyesület) elnöki, szekcióelnöki, elnökségi tagi szerepet töl-tenek be kollégáink. Rendszeresen vesznek részt civil szervezetek munkájában, konferenciák szervezésében, tu-dományos programbizottságaiban, illetve gyakran kapnak szakértői felkérést közigazgatási, érdekvédelmi szer-vezetektől. A BGGYK oktatói és kutatói rendszeresen részt vesznek a gyakorlóhelyek, gyakorlati terepekinnovációiban, fejlesztéseiben, pályázati programjaiban. Rendszeres szakértői például a Kézenfogva Alapítványés a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Nonprofit Kft. és az Educatio Kft. fejlesztési programjainak.

3.4.7. A kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulása

A kar stratégiájában kiemelt szerepet kap a kutatási-fejlesztési projektek eredményeinek visszaáramoltatása az ok-tatásba. Kurzusainkon kötelező vagy ajánlott tananyagként jelennek meg a fontosabb kutatási eredmények pub-likációi. Ugyanakkor az is kiemelt cél, hogy eredményeink ne csak hallgatóinkon keresztül, hanem közvetlenülis befolyásolják a gyógypedagógiai ellátórendszer gyakorlatát. Ennek egyik eszköze a folyamatos, személyes pár-beszéd a gyakorlóhelyekkel, a gyógypedagógus-közösséget célzó konferenciák és műhelyek szervezése, valaminta publikálás a hazai gyógypedagógusok által leggyakrabban olvasott szaklapban, a Gyógypedagógiai Szemlében.Korábbi kutatási-fejlesztési tevékenységünkből kiindulva egyre több felkérést kapunk újabb fejlesztői projektekbentörténő, vállalkozás jellegű részvételre (pl. az Oktatási Hivataltól és az Educatio Kft.-től).

17

33

24

44

5 4

14 16

2010 2011 2012 2013

Hazai Nemzetközi


56

3.4.8. Oktatásfejlesztési eredmények

Az oktatásfejlesztési eredményeket (új képzések létesítése és indítása, képzések rendszeres felülvizsgálata, rend-szeres visszacsatolás kérése, a kutatási eredmények hasznosítása stb.) a 3.2. fejezet részletesen bemutatja.

3.4.9. Doktori iskolák működtetése

A BGGYK saját doktori iskolával nem, csak doktori programmal rendelkezik (ld. 2.1.5. pont).

3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások

3.5.1. Hallgatói tanácsadás

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán Hallgatói részönkormányzat működik („Bárczihök”), az alábbi,annak Küldöttgyűlése által választott tisztségviselőkkel, akik az Elnökség tagjai. Az elnök, a gazdasági alelnök,a szociális alelnök, a tanulmányi alelnök, a sport- és rendezvényszervező referens, a külügyi referens és a kollé-giumi referens tisztségükből fakadóan tagjai Kari Tanácsnak.– Elnök– Gazdasági alelnök– Szociális alelnök– Tanulmányi alelnök– Kommunikációs referens– Sport- és rendezvényszervező referens– Esélyegyenlőségi referens– Külügyi referens– Kollégiumi referens– Ellenőrző bizottság (3 fő)

Az egyes tisztségeket betöltő tagok saját szakterületükön látják el az Alapszabályban rögzített feladatukat.Tisztségük szerint a szakbizottságokban dolgoznak, munkájuk könnyítése érdekében (és az állandó utánpótlás-képzés végett) albizottságokat hozhatnak létre. A Hallgatói Önkormányzat szoros és jó kapcsolatot ápol a karvezetésével, kiszolgáló egységeivel, így segítve közösen egymás munkáját. A megfelelő információáramlás mára gólyatáborban elkezdődik, majd a beiratkozáskor minden tisztségviselő tájékoztatja az újonnan felvetteket ol-dottabb, közvetlen hangvételben is, a szakmai pontosság megtartásával. Információs gólyakiadvány, valamint a ha-vonta megjelenő hallgatói lap (Bárczium), minden évfolyam saját levelezőlistája, a faliújságra kifüggesztett tájé-koztatások és a tisztségviselők elérhetőségei, fogadóórái nyújtanak informálódási lehetőséget minden hallgatószámára. A demonstrátori rendszer ad lehetőséget a kapcsolattartásra az intézetekkel, a felsőbb éves, pályázás útjánválasztott hallgatókból pedig Seniorok lesznek, akik az első évfolyamosok tájékozódását, mindennapi – akár sze-mélyes – problémáik megoldását segítik. A Speciális Szükségletű Hallgatókat Segítő Testület (SHST) regisztrálttagjai kedvezményekben, személyi segítségnyújtásban részesülnek.

A BGGYK különös figyelmet szentel a fogyatékos vagy krónikus beteg hallgatók tanulmányi támogatásá-nak. Karunkon a fogyatékos hallgatók ügyeit a Speciális Szükségletű Hallgatók Segítő Testülete (továbbiakbanSHST) végzi. Az SHST tagjai olyan oktatók, akik valamelyik fogyatékossági területnek megfelelő gyógypedagó-gus szakemberek, így az érintett hallgatók közvetlenül fordulhatnak hozzájuk. Az SHST vezetését az intézményfogyatékosügyi koordinátora és a testület elnöke közösen végzi. Az SHST munkáját a 2003-ban elfogadott szer-vezeti és működési szabályzat (SZMSZ) rögzíti. A speciális szükségletű hallgatókat megillető jogok is ebben a sza-bályzatban találhatók.

Speciális szükségletű hallgató lehet látássérült, mozgássérült, hallássérült, hang-, beszéd-, nyelvi és kommu-nikációs zavarban szenvedő (ide tartozik a diszlexia, diszgráfia is), valamint súlyos, illetve krónikus megbetege-désben szenvedő egyén, amennyiben betegsége a tanulmányai elvégzését nehezíti.


57

Minden újonnan felvett hallgató személyes tájékoztatást kap szeptember első hetében a Tanulmányi Osztálytájékoztatója keretén belül a fogyatékosügyi koordinátortól. Itt kiosztják a nyomtatott tájékoztatófüzeteket is, ame-lyek a kar honlapján elektronikusan is elérhetőek, de a fogyatékossággal élő hallgatók már a http://felvettek.elte.hu/honlap tájékoztatójához augusztus hónapban is hozzáférhetnek. A kari fogyatékosügyi koordinátor minden hall-gatóval személyesen is találkozik október 15-ig bezáróan, amikor a hallgatók átadják az igazolásokat és a koor-dinátorral megbeszélik az egyéni igényeket. Ezeket rögzítjük, és a koordinátor ún. igazolást állít ki minden hall-gató számára, amelyben megjelöli a hallgatót megillető kedvezményeket és a hallgató egyéni tanulási szükségleteit.

Az SHST sokféle módon igyekszik segíteni az érintett hallgatókat. A szolgáltatások ingyenesek. A hallgatóbármilyen tanulással vagy életvezetési nehézséggel kapcsolatban bátran fordulhat az SHST koordinátorához, el-nökéhez, vagy bármelyik tagjához az általuk megadott fogadóórában. A fogadóórák időpontját szeptember vé-géig elérhetővé tesszük a kar honlapján.

A személyi segítő általában karunk hallgatója, aki a fogyatékos hallgató tanulmányait és ezzel kapcsolatos ügyeitintézi megbízási díj ellenében. A fogyatékos hallgatók tanulmányainak támogatására sokféle eszközzel rendel-kezünk, melyeket igény esetén kölcsönzünk az arra rászoruló, speciális szükségletű hallgatóknak. Speciális esz-közeink közül néhány példa: hordozható számítógépek JAWS-programmal; speciális jegyzetelőkészülékek angolultudó vak hallgatók számára; adó-vevő berendezés hallássérült hallgatók számára, nagyítók, távcsövek gyengénlátó diákok számára, digitális diktafonok. A kutatásmódszertan elsajátítását segíti, hogy karunk látássérült prog-ramozó oktatója egyéni vagy kiscsoportos számítástechnikai képzésben részesíti azon hallgatókat, akik koráb-ban nem tanulták meg a számítógép kezelését, a speciális programok használatát. Karunk Ecseri úti épülete minda mozgás-, mind a látássérült hallgatók számára akadálymentesen hozzáférhető.

A Hallgatói Önkormányzat elvállalta a speciális szükségletű hallgatók fénymásolási igényeinek a kielégítését,amely szolgáltatás számukra ingyenes. Az előadók által használt fóliákat a hallgató kérésre megkapja az előadó-tól, az előadásokat pedig kazettán rögzítheti. Tanáraink egy speciális domborítógéppel tapinthatóvá tehetik azábrákat, grafikonokat. A súlyos fokban hallássérült diák jelnyelvi tolmács segítségét is igénybe veheti.

A Bárczin tanuló fogyatékossággal élő hallgatók leggyakrabban a kari koordinátort keresik fel tanácsadás cél-jából. A tanácsadás az alábbi témákra terjed ki:

20. táblázat. Tanácsadás témáiTémák Átlagos hallgatói

igény/szemeszter tanárokkal történ kommunikáció segítségkérés érdekében (pl. egyenl esély hozzáférés a tananyaghoz és az el adás kivetítéséhez) 15

a Neptun akadálymentes használata 12 tanulási technikák megfelel megválasztása (pl. el adásokról hangfelvétel készítése; saját jegyze-telés, vagy megbízott jegyzetel igénybevétele; a tananyag adaptálása, ehhez a koordinátor, vagy személyi segít igénybevétele)

20

szakirányválasztás (az adott tanszék fogadókészsége; a szakirány elvégzéséhez szükséges kom-petenciák és az illet személyes képességeinek megfelelése) 5

tantárgyakkal kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás (ha a hallgató a fogyatékossága miatt nem tud egy bizonyos tárgyat teljesíteni, akkor a felmentés módja, illetve azon tárgyak ismertetése, melyekkel kiváltható)

4

vizsgatípusok és ezek kiválasztása a személy igényei alapján (írásbeli vizsga kiváltása szóbelire, vagy fordítva; az online vizsga kiváltása papíralapúra vagy szóbelire stb.) 25

vizsgákon többletid biztosítása, a technikai feltételek, vagy a személyes segítség megszervezése (pl. vak hallgatónak pontírógép, hallássérült hallgatónak er sítés) 18

a könyvtár és a HÖK szolgáltatásai, ezek igénybevételének módja 43 gyakorlatok megszervezése (akadálymentes közoktatási helyszínek; vakvezet kutyát szívesen látó közoktatási helyszínek; kéttanáros modell alkalmazása a gyakorló tanítások során stb.) 14

életvitelt érint kérdések (pl. szociális támogatások igénylése, speciális eszközök elérhet sége, beszerzése, pályázatok a speciális eszközökre) 7

lakhatást érint kérdések (akadálymentes kollégiumi fér helyek és ezek igénylésének módja) 2 Erasmus programban való részvétel esetén a külföldi egyetem fogyatékos hallgatókat segít koordinátorának elérhet sége, a segít szolgáltatások feltérképezése; a pályázatok megírásának segítése

1

munkavállalási esélyek (a gyógypedagógiai intézmények fogadókészsége, a munka elvégzéséhez szükséges kompetenciák, kapcsolat az ELTE Karrier Központtal) 5


58

3.5.2. Könyvtári szolgáltatás

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon található Magyarország egyetlen olyan szakkönyvtára, amely a gyógy-pedagógia és a fogyatékosságügy körébe tartozó hazai és idegen nyelvű szakirodalom széles gyűjteményével ren-delkezik, amelyet a karon folyó oktató és kutató munka igényeinek megfelelően gyűjt, megőriz és rendelkezésrebocsát. A kor követelményeinek megfelelően kialakított könyvtár 75 férőhelyes olvasóteremmel, tanulószobá-val, kutatószobával, szabadpolcos állománnyal és 26 (ebből 19 széles sávú internet-elérésű) számítógéppel álla könyvtárhasználók rendelkezésére. Archív gyűjteménye a magyar gyógypedagógia történetének egyedülálló ér-tékeit őrzi. 88 000 dokumentumból álló gyűjteményének részei: könyvek (64 000), bekötött folyóiratok (8100),diplomamunkák (14 000), audiovizuális dokumentumok (670), elektronikus dokumentumok (1200). Jelenleg 45belföldi és 30 külföldi folyóirat előfizetésével segíti az oktatók és hallgatók munkáját.

Szolgáltatásai: kölcsönzés, helyben olvasás, könyvtárközi kölcsönzés, számítógép-használat, internethaszná-lat, helyi és online elektronikus adatbázisok használata, felhasználóképzés, nyomtatás, fénymásolás, szkennelés,tudománymetriai szolgáltatás.

Igazodva a XXI. század igényeihez a könyvtár biztosítja a hazai és külföldi online folyóiratok és adatbázisokelérését, s megkezdte a védett archív gyűjtemény digitalizálását. Mivel az állomány egyre jelentősebb részét al-kotják az elektronikus dokumentumok, egy médiatárat alakítottunk ki. 2010-től a szakdolgozatok elektronikusadathordozón kerülnek a könyvtárba. A megváltozott olvasói szokásokhoz igazodva külön tanulószobát alakí-tottunk ki. A kar honlapjáról a könyvtár oldala közvetlenül elérhető, mely többféle szolgáltatással segíti a könyv-tárhasználókat. A könyvtár munkatársai részt vesznek a kari oktatók, kutatók tudományos publikációinak nyil-vántartásában.

Mint ahogy a kar épülete, úgy a könyvtár is akadálymentes. A látássérült olvasók információhoz jutását különmunkaállomás segíti (a speciális igényeiknek megfelelő nagy monitor, Jaws szoftverrel ellátott „beszélő számít-ógép”, nyomtatott szöveget felolvasó készülék, szkenner), valamint az olvasóteremben elhelyezett olvasó-tele-vízió.

A hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő további szolgáltatások, juttatások, a biztosított tan-eszközök (tankönyv, jegyzet ellátás stb.), mindezek az idegen nyelven folyó képzésben az adott idegen nyelvű anyag-gal!

Könyvtárunk külön pályázatokból nyert támogatás révén kialakított egy speciális számítógépes munkaállo-mást látássérültek számára (beszélőrendszer, Braille-nyomtató, képernyőnagyító program), valamint olvasótermihasználatra beszerzett egy korszerű, színes olvasótévét.

21. táblázat. A kari könyvtár infrastruktúrája

A könyvtár minőségügyi rendszert működtet, részt vesz az Egyetemi Könyvtári Szolgálat K21 minőségbiztosí-tási programjában, amelynek keretében 2010-ben és 2013-ban is önértékelést hajtott végre.

3.5.3. Idegen nyelvi képzésA bolognai képzési rendszer révén újrateremtődtek a kar szaknyelvi képzésének feltételei. A szaknyelvi oktatásaz utóbbi években jelentős változáson, fejlődésen ment át, és a teljes képzésen belül is egyre hangsúlyosabb a nem-zetközi szakirodalom és idegen nyelvű oktatói segédeszközök bevonása a pedagógiai munkába. Az angol és né-met nyelven biztosított szaknyelvi képzés célja a hallgatók bevezetése a gyógypedagógiai és fogyatékosságügyiszaknyelvbe szövegértés és szókincsfejlesztés révén. Az első év tematikája egyszerűbb, könnyen érthető és álta-lános jellegű szakmai szövegeket tartalmaz, míg a második év tisztán a nyolc szakirány szaknyelvi, kutatási és tu-dományos, formális jellegű szakszövegeire épít. A szakmai nyelv mellett természetesen sor kerül az idegen nyelváltalános nyelvi szintjének fejlesztésére, nyelvtani és beszédkészség-fejlesztő gyakorlatokra is. A nyelvi csoportokaz első év elején megírt szintfelmérő teszt alapján alakulnak ki, a nyelvi szintnek megfelelően.

Olvasóhelyek száma

Kötetek száma Hallgatók száma egy hallgatóra jutó fér he-lyek száma

egy hallgatóra jutó köte-tek száma

75 64 000 könyv 2087 0,036 31


59

A Gyógypedagógia alapképzési (BA) szak nappali képzésben részt vevő hallgatók tanulmányaik során négyféléven át részesülnek szaknyelvi képzésben. Az első és második félévben a Szaknyelvi felzárkóztató címen indulókurzus látogatása előfeltétele a harmadik és negyedik félévben Szakszövegfordítás címen meghirdetett kurzusnak.A képzés kiscsoportos szeminárium keretében zajlik, és az első évben aláírással, a második évben gyakorlati jeggyelzárul. Felsőbb évesek számára a kötelező szaknyelvi órákon túl az Idegennyelvi Lektorátus szabadon választhatóHaladó szintű szakszövegolvasó szemináriumot is tart mind angol, mind német nyelvből, mely órák további lehetősé-get adnak az elmélyedésre az idegen nyelvű szakirodalomban és fókuszálásra a hallgatók saját szakterületein.

A kar jelentős erőfeszítéseket tesz az ERASMUS nemzetközi diákcseréje keretében külföldi hallgatók foga-dására és a saját hallgatók külföldi oktatási és gyakorló intézményekbe történő küldésére.

3.5.4. Sportolási, rekreációs, egészségmegőrző-egészségfejlesztő lehetőségek

A nappali tagozaton a testnevelés tantárgy kritérium-feltételként szerepel a mintatantervben. Két féléven keresztüla hallgatók különböző sportágak művelésével vehetnek részt a testnevelés foglalkozásokon. A különböző sport-ágakban hirdetett testnevelés foglalkozások népszerűek, a hallgatók szívesen látogatják azokat. A kar épületébentalálható tornaterem hozzáférhető a hallgatók számára minden olyan időpontban, amikor órarendi foglalkozáscéljából nem foglalt.

A kar levelező tagozatos hallgatói között sok kisgyermekes édesanya található. Számukra alakítottuk ki a baba -barát környezetet, azaz egy baba-mama szobát, ahol a kisgyermekek szoptatása egészséges környezetben meg-oldható, illetve pihenése, amíg édesanyjuk konzultáción vesz részt, vagy éppen vizsgázik.

A Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet Illyés Sándor Kutatóközpontjának munkatársa drogprevenciós ügy-félfogadás keretében tart tanácsadást.

3.5.5. Öntevékeny közművelődési, kari közéleti lehetőségek

A Rektori Hivatal Sport és Közművelődési Pályázatának köszönhetően színvonalas kerekasztal-beszélgetések va-lósulhatnak meg, és karok közötti együttműködésekkel létrejövő rendezvények. Öntevékeny szerveződések él-nek a múzeum-, kiállításlátogatások csoportos kedvezményeivel. Önálló kezdeményezéseknek (intézményláto-gatások) és külső felkéréseknek eleget téve (pl. fogyatékos gyermekek napja az állatkertben) önkéntes munkakeretein belül fejleszthetik a hallgatók kompetenciáikat, közelebb kerülve a munka világához.

A „Nyíltan a fogyatékosságról” mozgóprojekt a gyógypedagógus szakmát és a fogyatékos emberek elfoga-dását hivatott szolgálni játékos programjaival

3.5.6. Hallgatói szolgáltatások

A Hallgatók kezelésében van egy tárgyalóhelyiség, egy klubhelyiség, egy melegítőkonyha és egy iroda, melyekszolgáltatásait mindenki igénybe veheti.

Félévente tanulmányi és szociális ösztöndíjak elosztásáról dönt a kari Tanulmányi és Hallgatói ügyek Bi-zottsága, de vis maior esetben is lehet rendkívüli támogatásra pályázni.

Az aktív részvétel a hallgatói közéletben, a közéleti szerepvállalás hallgatói jutalommal, sport és kulturális,közéleti, valamint tudományos ösztöndíjjal jutalmazható.

Az EU-s tagság kínálta külföldi ösztöndíj-lehetőségeken kívül a civil szférával fenntartott szoros viszony kö-vetkeztében a külföldi tanulási, gyakorlatszerzési és munkalehetőség is adott. A külső szervezetek nyújtotta ha-zai munka- és ösztöndíj-lehetőségek szintén elérhetők a már korábban említett információs felületeken.

A HÖK-nek saját internetes oldala van: http://barczihok.elte.hu/.

3.5.7. Esélyegyenlőség

A Speciális Szükségletű Hallgatókat Segítő Albizottság az illetékes a karon tanulmányokat folytató, fogyatékos-sággal élő hallgatók számára a tanulmányaikhoz szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételek megteremtésé-ben (ld. a 3.5.1. .alpontban). A kar képviselteti magát az ELTE Esélyegyenlőségi Bizottságában. A bizottsági mun-kában történő részvétel a stratégiai és szakmapolitikai ügyekért felelős dékánhelyettes alá tartozik. A bizottsági


60

munka eredményeképpen a Szenátus elfogadta az egyetem esélyegyenlőségi tervét, egyben elkötelezte magáta benne foglaltak megvalósítása mellett.

3.6. Belső információs rendszer

3.6.1. A hallgatói előmenetel nyomon követése

Tekintettel arra, hogy a tanulmányok szervezésében a hallgatóknak nagy szabadságuk van, elsősorban a képzésselkapcsolatos adatok gyűjtése történik rendszeresen. Minden évben megtörténik a jelentkezések és felvételt nyerthallgatók adatainak elemzése (nyelvvizsga, ponthatár). Ennek köszönhető elsősorban, hogy a kar rendelkezéséreálló mozgástéren belül sikerülhet a képzések meghirdetésekor a valós érdeklődésnek, igényeknek megfelelő kép-zési portfóliót (képzési formák, munkarendek, diplomás pontszámítás, létszámok meghatározása) meghirdetni.A felvételi meghirdetések során mindig készül létszámstatisztika a keretszámok megállapításához.

A hallgatói létszámok alakulásának nyomon követése a kari költségvetés készítésekor nagy jelentőséget kap,hiszen a gazdasági stabilitás megőrzéséhez fontos, hogy pontosan lássuk a várható bevételeket (önköltséges kép-zésekből).

Fontos elemzés tárgyát képezi minden évben a szakirányválasztás (szakiránypár-választás) adatainak elem-zése. A munkaerő-piaci szükségletek és a hallgatói igények összehangolása érdekében a szakirányok keretszámainakmeghatározásakor a hallgatói preferenciákat is figyelembe vesszük. Ám óvakodunk a „divathullámoktól”, azaznem engedjük meg, hogy a hallgatók divatból felkapjanak egy-egy szakirányt, és a valós szükségletnél lényege-sen több hallgatót képezzünk a területre.

Az elemzéshez szükséges adatokat a Neptunból, a felvi.hu-ról, a DPR-ből és a szakirány-választási adattáb-lákból gyűjtjük.

3.6.2. A hallgatói elégedettség mérése

A hallgatói elégedettség mérése több formában történik. Az oktatói munka hallgatói véleményezése során a hall-gatók kurzusonként és opcionálisan értékelik az elvégzett kurzusokat. Ezen adatgyűjtések eredménye az alacsonylétszámú kurzusok esetében többnyire nem megbízható, ugyanakkor jó támpontot nyújt a karon folyó oktatásszínvonalának általános megítéléséhez. Az OMHV-eredményeket minden oktató és a szervezeti egységek veze-tői kapják meg, ezek értékelése, illetve a hallgatók számára történő visszacsatolás szervezeti egységenként tör-ténik. Összességében elmondható, hogy az OMHV-felmérések kari átlagadatai 75–85%-os elégedettséget jelez-nek a tantárgyakra és oktatókra vonatkozó legtöbb kérdésben.

Az ELTE 2012. évi online hallgatói felmérésének törzsét az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.által kidolgozott, országosan kötelező kérdésblokkok alkották (Diplomás Pályakövetési Rendszer), amelyet karikérdések egészítettek ki. A karra vonatkozó eredmények alapján elmondható, hogy a Bárczi Gusztáv Gyógype-dagógiai Kar hallgatóinak 74%-a teljesen elégedett, vagy elégedett az oktatótermek felszereltségével, 75%-uk kö-zepesen vagy annál nagyobb mértékben elégedett a hallgatók tájékoztatásával tanulmányi és képzési ügyekben.A tanulmányi ügyintézés és a képzés szervezettsége a hallgatók értékelése alapján javításra szorul, annak ellenére,hogy a hallgatók közepesnek vagy annál jobbnak ítélték azt.

A hallgatók és oktatók viszonyáról a hallgatók több mint 70%-a úgy nyilatkozott, hogy azzal elégedett, vagyteljesen meg van elégedve. Hasonlóan jónak értékelték a hallgatói önkormányzat tevékenységét. A hallgatóinktöbb, mint 80%-a úgy nyilatkozott, hogy büszke arra, hogy az ELTE-n végezheti tanulmányait.

3.6.3. A diplomás pályakövetés (DPR)

A DPR-adatok elemzése a 2.1.6. pontban olvasható.


61

3.6.4. A kari polgárok információs csatornái (informatikai rendszerek, azok működése és információval ellátottsága)

A kari polgárok által használt információs csatornák/informatikai rendszerek: a kar honlapja, a Neptun, a kare-learning rendszere (https://moodle.barczi.elte.hu/login/index.php), a MANTA elnevezésű feladatkezelő, il-letve a kar dolgozói által hozzáférhető belső, kari szerverek (mint közös használatú tárterületek), továbbá 34 le-velezőlista és a negyedévente kiküldött kari hírlevél.

A kar informatikai rendszere rendkívül elavult. Ez főként a számítógép-állományra vonatkozik, ugyanakkora belső informatikai hálózat átalakítása is indokolt. A hálózati eszközök cseréje és az új hálózati szoftverre valóátállás a 2014/2015-ös tanév egyik fontos feladata. Az átállást rendkívüli módon nehezíti az elöregedett hard-verpark. Az informatikai rendszer üzemeltetése és fejlesztése tekintetében rendszeres és jó az együttműködés a Pe-dagogikum Központ informatikai csoportjával és az ELTE IIG illetékes munkatársaival.

A kari honlap fejlesztése ugyancsak a közeljövő feladatai közé tartozik. Cél a teljes akadálymentesség mel-lett a látó felhasználók számára is könnyen kezelhető, informatív és ergonomikus felület kialakítása. Erre 2014őszétől munkacsoportot működtetünk.

A jelenleg működő kari honlapon szerkesztési joggal rendelkeznek az egyes szervezeti egységek adminiszt-rátorai, illetve a PK Továbbképző Központ szakmai vezetője. A kollégák a honlap információval való ellátásátnaprakészen végzik.

3.6.5. Az adatgyűjtések feldolgozása és eredményeinek felhasználása

A kar által kezdeményezett adatgyűjtés egy jelentős részét a Pedagogikum Központ Oktatásszervezési és Ta-nulmányi Főosztálya, illetve a Humánpolitikai Főosztálya végzi. Ezenkívül különböző külső szervek által gyűj-tött adatok feldolgozása is történik (pl. KSH, FIR, DPR, MTMT, Neptun, OMHV, felvi.hu).

A gyűjtött adatokat jellegük szerint az illetékes dékánhelyettesek dolgozzák fel és építik be az eredményeketa tevékenységükbe. A feldolgozott adatokról tájékoztatást kapnak a kar oktatói, kutatói (az eddigi gyakorlat sze-rint összoktatói értekezlet keretében).

A 2013–2014-ben lezajlott szervezetfejlesztési folyamat és stratégiaalkotás keretében valamennyi rendelke-zésre álló és feldolgozott adat felhasználásra került. A kidolgozott és elfogadott akciók megvalósítása során ismaximálisan támaszkodunk a feldolgozott adatok eredményeinek felhasználására.

3.6.6. A kar kulcsfontosságú eredményességmutatóinak mérése

A kar eredményességének főbb mutatói: a felvételi jelentkezések száma, a felvételi ponthatár alakulása, a hall-gatói létszámok alakulása, a lemorzsolódás aránya, az oklevelet szerzők száma, a pedagógusképzés képzési te-rületen elért országos helyezés, az elhelyezkedettek aránya, a belföldi/nemzetközi konferenciákon való részvé-tel (előadás tartása), a képzésfejlesztési és felülvizsgálati tevékenység rendszeressége, a hallgatói elégedettség, azoktatói minősítettség aránya, az indított kutatások száma, a tudományos publikációk száma.

A mutatók teljesülésének adatai a 3.6.5 pontban leírtak szerint kerülnek gyűjtésre. A teljesült mutatókvisszacsatolásának fórumai: Dékáni Tanács, Kari Tanács, összoktatói értekezlet.

A 2014 tavaszán zárult stratégiafejlesztés során 13 akció került elfogadásra. Ezek mindegyikéhez elkészült egyakcióterv, amely részletesen tartalmazza az akció célját, leírását, kezdési és befejezési idejét, a feladatokat, a felelő-söket, a szükséges erőforrást és az elvárt eredményt. Az akciótervek teljes dokumentációja megtekinthető a karon.


62

22. táblázat. A BGGYK teljesítményének/eredményességének legfontosabb indikátorai

Terület 2010 2011 2012 2013 2014

OKTATÁS Felvételi adatok, hallgatói létszámok Túljelentkezés – az egy felvett hallgatóra jutó jelentkezések aránya (összes jelentkezés) 3,46 3,41 3,83 4,33 4,76

Túljelentkezés – az egy felvett hallgatóra jutó els helyes jelentkez k aránya 1,58 1,57 1,46 1,71 2,16

Kari felvételi keretszámok feltöltöttsége (%) 93% 95% 82% 97% 99% Összes aktív hallgató 1958 2013 1937 1980 2078 Nappali tagozatos aktív hallgató 611 652 689 708 767 Szakirányú továbbképzések hallgatóinak létszáma 299 278 274 367 408 A képzési programok indítása és rendszeres továbbfejlesztése

Új alap- és mesterképzések indítása 1 0 1 0 0 Új szakirányú továbbképzések indítása 1 1 0 9 1 Az oktatók min sége Min sített oktatók aránya 47% 44% 52% 53% 56% A tanulástámogatás eszközei E-learninges felülettel támogatott kurzusok száma 196 512 525 380 407 Tehetséggondozás OTDK dolgozatok száma 7 7 Végzettek elhelyezkedése DPR-eredmények szerint azonnal vagy rövid id n belüli elhelyezkedés - - 97% 95% 99%

KUTATÁS-FEJLESZTÉS Pályázatok EU-s pályázat 1 1 1 2 Elnyert pályázatok száma 4 2 3 2 5 Bolyai-díj 1 1 Tudományos publikációk Tudományos publikációk száma 201 263 135 140 n. a. NEMZETKÖZI SZEREPVÁLLALÁS Oktatás ERASMUS beérkez hallgatók száma 16 24 16 26 31 ERASMUS kiutazó hallgatók száma (részképzésre vagy szakmai gyakorlatra) 23 23 24 26 30

Kutatás-fejlesztés Nemzetközi konferencia-megjelenés (*2014. október 15-i adat) 31 28 19 40 25*

Gazdálkodás, infrastruktúra Saját bevétel (e Ft) 226 752 e Ft 337 571 e Ft 291 090 e Ft 314 045 e Ft 290 000 e FtHALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSOK Drogprevenciós tanácsadás igen igen igen igen igen Seniorrendszer m ködtetése igen igen igen igen igen Idegen nyelvi/szaknyelvi képzés igen igen igen igen igen Baba-mama szoba igen igen igen igen igen BELS INFORMÁCIÓS RENDSZER Hírlevél és honlap fenntartása igen igen igen igen igen NYILVÁNOSSÁG, A KÖZVÉLEMÉNY TÁ-JÉKOZTATÁSA

Ismeretterjeszt rendezvények szervezése (pl.: „Gyógytea” rendezvénysorozat, Kitárt Ajtók Ünnepe stb.)

van van van van van


63

3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása

3.7.1. Az információközvetítés csatornái

A nyilvánosság tájékoztatásának legfőbb csatornái a kari honlap, illetve a közösségi média (Facebook-oldal). A hon-lap tekintetében kiemelten fontos az információkhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. A honlap je-lenlegi formájában nem felel meg teljes körűen ezeknek a szempontoknak, így egy belső munkacsoport jelenlegis dolgozik a honlap strukturális és tartalmi fejlesztésén.A kar Facebook-oldalának látogatottsága 1105, kedvelések száma 2353. Az oldal nyilvános értékelésének átlaga4,7 (ld még 3.6.4. pont).

3.7.2. A képzési programok iránt érdeklődők tájékoztatása

A képzési programok iránt érdeklődők a kar honlapján tájékozódhatnak a http://barczi.elte.hu/oktatas/felvetelilinken, továbbképzések, tanfolyamok esetében: http://barczi.elte.hu/oktatas/tovabbkepzesek. Az adatokat, in-formációkat a felvi.hu felület megnyitása után tesszük közzé. A kar részt vesz az „ELTE-FESZT” összegyeteminyílt napon, ahol változatos előadásokkal, bemutatókkal, érzékenyítő interaktív programokkal hívják fel a fel-sőoktatás iránt érdeklődők figyelmét a gyógypedagógia sokszínűségére. A felvételi jelentkezések beadása előttaz egyes képzési szinteknek külön nyílt napot szervezünk, ahol nemcsak a felvételi eljárás rendjét és a pontszá-mítást ismerhetik meg az érdeklődők, hanem a képzés felépítését, a választható szakirányokat is. Egyéni jellegű kérdésekkel fordulhatnak személyesen vagy e-mailben a Tanulmányi Osztály kari referatúra mun-katársaihoz, az oktatási dékánhelyetteshez és ügyintézőjéhez.

3.7.3. A közérdekű és a kötelezően közzéteendő információk

A kart is érintő közérdekű és kötelezően közzéteendő információkat az ELTE központilag teszi közzé.

3.7.4. A közvélemény tájékoztatása, sajtó- és médiaközlemények

A kari honlap elérhetősége: www.barczi.elte.hu. A kari honlap az Intézménnyel kapcsolatos legfontosabb in-formációkat tartalmazza, a hallgatói, oktatói és kutatói közönség tájékoztatásának fontos csatornája, angol és né-met nyelvre történő fordítása folyamatban van. A honlap főbb információi: a kar bemutatása (történet, profil),a kari vezetés (vezetők és elérhetőségük), szervezetei egységek bemutatása (elérhetőségek, munkatársak, infor-mációk, szervezeti egységek saját honlapja), oktatási-tanulmányi információk (szabályzatok, eljárásrendek, űrlapok,tájékoztatók, részletes tantervek, órarendek), Neptun, felvételi információk, kutatás – tudományos tevékenység(Tudományos Tanács, kutatási stratégia, kiadványok), kari hírek és események, hallgatói információk.

A kari Könyvtár honlapján keresztül az egész egyetem könyvtárai elérhetők.A nyitólapon naprakész, aktuális információk találhatók, a bemutatott anyagok tájékoztatást adnak az in-

tézmény által kínált programokról, rendezvényekről. A honlap aktualizálása folyamatosan történik. A kar be-mutatkozik az egyetem központi honlapján, innen is elérhető a kari honlap. Az ELTE kommunikációs munka-társai számára is eljuttatjuk a híreket, kari rendezvényeket, így az információ az ő közreműködésükkel kerül felaz ELTE központi honlapjára.

A kar az ELTE központi honlapon megjelenő Egyetemi Hírlevél és Sajtó Hírlevél számára rendszeresen in-formációt biztosít, sajtóanyagot küld a kari rendezvényekről, eseményekről az egyetem központi és a kari saj-tólistát alapul véve tájékoztatja a médiumokat. A fontosabb rendezvényekről (kiemelten minden év decembe-rében a Fogyatékosok Világnapja alkalmából megrendezésre kerülő Kitárt Ajtók Ünnepe) összefoglaló anyagotküldünk a sajtó számára, sajtóközleményeket is kibocsátunk, sajtótájékoztatót tartunk. A kar részt vesz az Ok-tatási Hivatal koordinálásában kiadott anyagok szervezésében: a HVG Diploma különszámában és az oktatásimellékletben ismertető megjelentetése éves rendszerességgel. Sajtóközleményekből követhető társadalmi ismertség,elfogadottság: a kar kiterjedt szakmai hálózatot épített ki mind hazai, mind pedig nemzetközi terepen annak ér-dekében, hogy a fogyatékos emberek komplex rehabilitációjával kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudást,


64

tapasztalatokat minél szélesebb körben hozzáférhetővé, megvitathatóvá, kicserélhetővé tegye. A kar munkájá-val nemcsak a tudományos nyilvánosságot célozza meg, hanem projektjeit és eredményeit a társadalmi nyilvá-nosság számára is hozzáférhetővé teszi, ami fontos momentum a gyógypedagógia társadalmi felelősségvállalá-sának észrevételéhez.

A kari ügyek mellett szakmapolitikai kérdésekben is gyakran keresi fel az elektronikus média (rádió, televí-zió, online sajtó) a kar szakértőit, oktatóit, kutatóit, így nemcsak a gyógypedagógus-képzésre, hanem a tág ér -telemben vett fogyatékosságügyre vonatkozóan is részt vesznek a közvélemény formálásában (ld. még 2.2.3. pont).


65

4. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK

4.1. C-SWOT-analízis

23. táblázat. C-SWOT-analízis

67

Korlátok Er sségek Gyengeségek Lehet ségek Veszélyek

Okt

atás

Az oktatói lét-szám állandósága a b vül képzési kínálat és az emelked hallga-tói létszámok mellett. Bevételek reálértékének csökkenése. A pedagóguskép-zés képzési terület létszámainak jelent s csökkené-se az elmúlt évek-ben. A humán jelleg képzések-hez kapcsolódó pályázati lehet -ségek sz külése.

Magas szinten felké-szült oktatók. Kutatá-si eredményekkel folyamatosan b vített korszer elméleti és gyakorlati ismeretek. Kompetenciafejlesz-tésre alkalmas oktatási formák. Képzések folyamatos felülvizs-gálata, új képzések létesítése. Infokom-munikációs támogatás er södése az oktatói munkában. Színvona-las gyakorlati képzés. Magas presztízs a munkáltatók körében. A „Bárczi-képzés” márkanév.

A szabályozások gyors változása következtében nem mindig tájékozottak a hallgatók és az oktatók a képzé-sek közötti átme-netek id szaká-ban. A tömeg-képzés hatására gyengül a humán-elitképzés lehet -sége.

A képzések iránti „megren-del i kör” b vülése további bevételeket hozhat. Innová-ciót támogató gazdálkodás-sal az oktatói létszám eme-lése. Oktatói és hallgatói tájékoztatás fokozása. Pályázati források bevonása. Kari PR er sítése az önkölt-séges képzésekért. Új képzé-si területeken képzések indítása. Oktatásszervezés hatékonyabbá tétele.

Az állami ösztöndíj reálértékének csök-kenése. A gazdasági válság csökkenti a fizet képes keresle-tet az önköltséges képzések iránt, így az abból várható bevételek csökkené-se. Az oktatói túl-terhelés kiégést okozhat.

Kuta

tás

Csökken finan-szírozás. Az okta-tói óraterhelések miatt kevesebb id a kutatásra. Sz kül pályázati lehet ségek. A konzorciumi kutatá-sok/fejlesztések adminisztratív nehézségei.

Egyedülálló szaktudás és tapasztalat a gyógypedagógia tu-dományterületen. A ar a gyógypeda-gógiai és fogyatékos-sági kutatások legje-lent sebb m helye. Kutatóintézményi funkció: a fejleszt kutatások iránti igény gyors növekedése, a kutatási eredmények gyors hasznosulása. Egyedülálló gyógype-dagógiai szakkönyv-tár.

Relatíve alacsony kutatói létszámok az egyes speciális területeken. Hiá-nyosságok, el-évült eszközök a technikai felsze-reltség tekinteté-ben. A tényleges kutatási eredmé-nyek kommuni-kációja, tágabb értelemben vett tudományos elismertetése alacsonyabb szint , mint a valóságos ered-mények. A kuta-tások költségve-tési forrásainak besz külése.

EU-támogatottság és nem-zetközi elismertség a fogya-tékossági kutatások vonat-kozásában. Új területek irányába való el relépés (pl. ideg- és agykutatások, a befogadó társadalom, a fogyatékos feln ttek komplex rehabilitációja, infokommunikációs aka-dálymentesítés stb.). Termé-szettudományos megalapo-zottság és együttm ködések. Kutatóm helyi kondíciók további javítása. Szervezeti egységeken átível katalizá-torkutatási projektek. Gyógypedagógia kutatói mesterképzés és a Gyógy-pedagógiai Doktori Prog-ram szerepe az oktatói-kutatói utánpótlásban.

Társadalmi elismert-ség hiánya. Az okta-tási, az egészségügyi és a szociális szférát érint forráscsök-kentések esetleges negatív hatása a fogyatékossági kutásokra. A felso-rolt gyengeségek megszüntetésének nehezítettsége, kés-lekedése.


68

Korlátok Er sségek Gyengeségek Lehet ségek VeszélyekH

umán

erfo

rrás

Az oktatói lét-szám nem emel-kedett, a b vül képzési kínálat ellenére.

Magas szinten, speciá-lisan képzett oktatók, széles tudományági felkészültséggel. Bárczis identitás. Továbbképzési moti-váltság.

Oktatói túlter-heltség.

Oktatói létszám emelése az új képzések maradéktalan ellátása érdekében – a meg-felel források megteremté-sével.

Tanulás minden munkakörben. A fiatal munkatársak egzisztenciális okokból történ fluktuációja nehezíti a hatékony munka-er -gazdálkodást, az oktatás és kutatás színvonalának meg-tartását.

Veze

tés é

s irá

nyítá

s

A jól strukturált, áttekinthet mére-t intézményi keretek megválto-zása. Korlátozott kari autonómia a Pedagogikum keretei között. Nem átlátható szabályozási fo-lyamatok.

Átlátható, az együtt-m ködéseket el segí-t , a humáner forrás-gazdálkodást könnyí-t , új szervezeti struk-túra. Demokratiku-sabb vezet i m ködés (delegált felel sségi körök). Jól m köd kari testületek részvé-tele a döntésekben. Szakmai tradíciók, értékes diplomák, magas presztízs, jó szakmai kapcsolat-rendszer.

A kari gazdálko-dási és képzési érdekeltségi vi-szonyok megvál-tozása a Pedagogikum létrejöttével. A felel sségi viszonyok átala-kulása és bizony-talanságai.

A stabilitás és biztonság megteremtése a karon belül és Pedagogikummal való együttm ködésben. A kar és a Pedagogikum m ködési tapasztalatainak összegzése és hasznosítása. Az új kari SZMSZ-ben megfogalmazott, átlátható szabályozási folyamatok átvezetése a többi bels szabályzatba.

Zaklatott munka-végzés a törvényi szabályozás és a gazdálkodási feltéte-lek változásaival összefüggésben. A megfogalmazott lehet ségek megva-lósításának hiányos-ságai.

Stra

tégi

a

A rendelkezésre álló képzési és kutatási infra-struktúra fejlesz-tésének nehezí-tettsége.

Folyamatosan növek-v képzési kereslet. Komplex (elméleti és gyakorlati) képzés. Gyors reagáló-képesség a közneve-lés, az egészségügy és a szociális ágazat új igényeire. Szakmai közPéleti szerep.

Financiális bi-zonytalanság, változó szabályo-zási környezet. Megújításra váró karon belüli szervezeti struk-túra. PR-munka. Az oktatói teher-elosztás egyenet-lenségei. Az ellen rzési fo-lyamatok üteme-zése. Kevés kar-közi szakmai együttm ködés.

A 2013–14-ben kialakított stratégiai terv konkrét és kézzel fogható feladatokat és akciókat jelöl ki a célok eléréséhez. Az új kari szer-vezet. A szakmai/kari érde-kek hatékony megjelenítése és képviselete az egyetem, a Pedagogikum, a gyógypeda-gógiai fels oktatás egésze, valamint a fels oktatás-politika felé. A magyar gyógypedagógia szakmai és tudományos színvonalának és tekintélyének biztosítása, növelése. A fogyatékos emberek életmin ségének javítását célzó aktív szak-mapolitikai tevékenység. A kari misszió teljesítési feltételeinek biztosítása.

A szervezet integrá-ciója következtében a kar eddigi termé-szetes önfejl désé-nek megtörése. A kari státuszt ve-szélyeztet bizonyta-lanságok. A költségvetés bizonytalanságai.

Nem

zetk

özie

sedé

s Oktatói túlterheltség.

Európai képzési prog-ramokhoz csatlako-zás. Régóta m köd nem-zetközi kapcsolatok. Széles kör nemzet-közi tapasztalatok. Diplomák min sége.

Kevés és túlter-helt munkatárs.

Együttm ködés a szakterü-let legfontosabb európai intézményeivel. A középkorosztályhoz tar-tozó oktatók/kutatók kuta-tási feltételeinek javítása.

A feltételek megte-remtésének akadá-lyozottsága.

25. ábra. A 2015–2017 közötti időszak stratégiai céljai

4.2. A kar fejlesztésének további irányai

Az önértékelés 1. és 3. fejezetében részletesen bemutatásra került az elmúlt két évben végrehajtott stratégia-ter-vezési és -fejlesztési folyamat. A kar a következő három (de inkább öt) évében a dékáni vezetés, a Kari Tanácsés a kar széles nyilvánossága által elfogadott stratégiai célok a következők:

A kiemelt és rövid távon fontosnak ítélt célokhoz kapcsolódó akciók közül több már folyamatban van.1. Az 1. akció: végrehajtása megtörtént, a kar 2014 szeptemberétől az átalakított szervezetben működik.2. A 2. akció: a TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 „Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításá-

ért” című pályázat keretében megkezdődött az alap- és mesterképzési szakok strukturális és tartalmi felül-vizsgálata. Az esetleges KKK-módosítást követően 2015. június végéig meg kell kezdeni az új mintatanter-vek elkészítését.

3. A 3. akció: az ELTE-stratégiához alkalmazkodva (mesterképzések számának növelése) megkezdődtek a Kli-nikai logopédia mesterképzési szak létesítésének és indításának munkálatai, 2014 végére a dokumentációa Szenátus elé kerül. A nemzetköziesítés jegyében angol nyelvű képzések előkészületi munkálatai is folynak.Gyógypedagógus kutató mesterképzési szak készül angol nyelven, és az Autizmus spektrum pszichoeduká-ciós konzulens angol nyelvű szakirányú továbbképzési szak (Advanced Certification in Consultation ofPsycho-education of Autism Spectrum (AC ConPAS) dokumentációja is hamarosan a Szenátus elé kerül.

4. A 7. akció keretében az SZMSZ módosítást követően elkészült a HKR kari különös részének teljes átírása.Az új szervezeti felépítésben átalakultak a kari bizottságok. Az intézetigazgatók megválasztását követően át-tekintésre került az új bizottságok tagsága, az új bizottságok legkésőbb 2014 februárjáig aktualizálják és fris-sítik ügyrendjeiket.

Alap

fela

dato

kVe

vk

Foly

amat

okTa

nulá

s,

fejl

dés

A ar által szabadon felhasználható saját bevételek

növelése.A ar szolgáltatásai iránti

kereslet tudatos generálása.

Stratégiai szemlélet , bevétel-orientált gazdálkodás

mozgásterének és eszköztárának b vítése.

Gaz

dálk

odás

Fogyatékossággal él k és családjaik igényeire

reflektáló szolgáltatások megvalósítása.

A ar bels és küls célcsoportjai, érintettjei elégedettségét növel

feladatellátás megvalósítása.

A nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése, b vítése a gyógypedagógiai,

fogyatékosságügyi, rehabilitációs aktivitásokhoz

kapcsolódóan

A ar társadalmi-gazdasági

kapcsolatrendszerének b vítése.

A fels fokú képzési kínálat tartalmi és

strukturális megújítása,

b vítése.

Idegen nyelven elérhet , nemzetközi

igényekre épít képzések kialakítása

és indítása.

Feln ttképzési kínálat piacorientált

fejlesztése, b vítése.

Az önállóan m köd ar súlyának és

elismertségének növelése az ELTE keretein belül.

Eredményességet, hatékonyságot ösztönz m ködési folyamatok és szabályzatok kialakítása.

Az alaptevékenységek és a támogató tevékenységek

magasabb min ség ellátását biztosító szervezeti struktúra

és m ködés kialakítása.

Stratégiai jelent ség és szemlélet humáner forrás-

politika megvalósítása.

Oktatói, kutatói és vezet i utánpótlás tudatos

tervezése és fejlesztése.

Oktatási, kutatási, szolgáltatási infrastruktúra

fejlesztése.

A valós teljesítményt ösztönz , azt érdemben

elismer m ködési környezet kialakítása.

Munkatársak folyamatos szakmai fejl dését

biztosító, tudatos képzési politika kialakítása és

m ködtetése.5

A hazai és nemzetközi tudományos teljesítmény

növelése, láthatóvá tétele.

Alapfeladatokhoz kapcsolódó, azokat

támogató, piacképes szolgáltatások kialakítása és m ködtetése

Összefoglaló megállapítások

69

5. A 9. akció keretében megindult az informatikai fejlesztés koncepciójának kidolgozása, jóváhagyás előtt álla Helyiséghasználati Szabályzat.

24. táblázat. A kar vezetése által elfogadott stratégiai akciók a prioritás sorrendjében

A 2015–2019 közötti időszakban a BGGYK megvalósítja a 2013. február és 2014. április között kialakított stra-tégiai programját. A stratégiai fejlesztés több száz oldalas, teljes dokumentációja megtalálható a Dékáni Hivatalban.

# Akció Prioritás

1 A kar szervezeti struktúrájának megújítása, a szervezeti átalakítás végrehajtása Kiemelt

2 Meglév képzési struktúra és tartalom felülvizsgálata Kiemelt

3 Új képzési programok akkreditálása és indítása Kiemelt

4 Szervezeti egységeken átível , katalizátor jelleg , új kutatási projektek elindítása Kiemelt

5 Bevételt termel szolgáltatások tudatos értékesítési politikájának kialakítása Rövid távon fontos

6 Tudatos kapcsolatmenedzsment rendszer kialakítása és m ködtetése, A célcsoportok elégedettségének és igényeinek mérése Rövid távon fontos

7 A ar bels szabályzatainak fejlesztése Rövid távon fontos

8 A ar bels és küls megítélésének javítása Rövid távon fontos

9 Kari infrastruktúra fejlesztési és üzemeltetési koncepciójának kialakítása Rövid távon fontos

10 Saját bevételek növelését támogató gazdálkodási környezet kialakítása Közép távon fontos

11 Saját bevétel növelését szolgáló infrastruktúra- fejlesztés megvalósítása Közép távon fontos

12 Teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása Hosszabb távon fontos

13 Humáner forrás-fejlesztés kari eszközrendszerének kialakítása/megújítása és bevezetése Hosszabb távon fontos


70

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet. A karon kiadott oklevelek száma szak szerinti bontásban (2010–2014)

év képzési szint szak okl 2010 bachelor gyógypedagógia 1

152

2010 bachelor gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon) 17 2010 bachelor gyógypedagógia (hallássérültek pedagógiája szakirányon) 7 2010 bachelor gyógypedagógia (látássérültek pedagógiája szakirányon) 3 2010 bachelor gyógypedagógia (logopédia szakirányon) 36 2010 bachelor gyógypedagógia (pszichopedagógia szakirányon) 45 2010 bachelor gyógypedagógia (szomatopedagógia szakirányon) 14 2010 bachelor gyógypedagógia (tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon) 29 2010 egyetemi gyógypedagógia 38 38 2010 f iskolai értelmileg akadályozottak pedagógiája 8

69

2010 f iskolai látássérültek pedagógiája 5 2010 f iskolai logopédia 8 2010 f iskolai pszichopedagógia 10 2010 f iskolai szomatopedagógia 9 2010 f iskolai tanulásban akadályozottak pedagógiája 29 2010 szakirányú továbbképzés autizmus spektrum zavarok pedagógiája 28

186 2010 szakirányú továbbképzés foglalkozási rehabilitációs szaktanácsadás 20 2010 szakirányú továbbképzés nyelv- és beszédfejleszt pedagógus 24 2010 szakirányú továbbképzés pedagógus-szakvizsga 114 2010 összes 445 2011 bachelor gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon) 30

208

2011 bachelor gyógypedagógia (hallássérültek pedagógiája szakirányon) 15 2011 bachelor gyógypedagógia (látássérültek pedagógiája szakirányon) 5 2011 bachelor gyógypedagógia (logopédia szakirányon) 61 2011 bachelor gyógypedagógia (pszichopedagógia szakirányon) 31 2011 bachelor gyógypedagógia (szomatopedagógia szakirányon) 17 2011 bachelor gyógypedagógia (tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon) 49 2011 egyetemi gyógypedagógia 14 14 2011 f iskolai értelmileg akadályozottak pedagógiája 4

33

2011 f iskolai hallássérültek pedagógiája 1 2011 f iskolai látássérültek pedagógiája 1 2011 f iskolai logopédia 4 2011 f iskolai pszichopedagógia 6 2011 f iskolai szomatopedagógia 3 2011 f iskolai tanulásban akadályozottak pedagógiája 14 2011 mester gyógypedagógia 26 26 2011 szakirányú továbbképzés foglalkozási rehabilitációs szaktanácsadás 20

121

2011 szakirányú továbbképzés gyógypedagógia alapképzési szak – szomatopedagógia szakirány 7 2011 szakirányú továbbképzés látássérült személyek elemi rehabilitációja 15 2011 szakirányú továbbképzés nyelv- és beszédfejleszt pedagógus 2 2011 szakirányú továbbképzés pedagógus szakvizsga 55 2011 szakirányú továbbképzés zeneterapeuta 22 2011 összes 402

71


72

év képzési szint szak okl 2012 bachelor gyógypedagógia 205 205 2012 egyetemi gyógypedagógia 7 7 2012 f iskolai szomatopedagógia 1

16

2012 f iskolai logopédia 2 2012 f iskolai látássérültek pedagógiája 1 2012 f iskolai értelmileg akadályozottak pedagógiája 1 2012 f iskolai tanulásban akadályozottak pedagógiája 6 2012 f iskolai hallássérültek pedagógiája 1 2012 f iskolai pszichopedagógia 4 2012 mester gyógypedagógia 67 67 2012 szakirányú továbbképzés autizmus spektrum zavarok pedagógiája 33

173

2012 szakirányú továbbképzés foglalkozási rehabilitációs szaktanácsadás 24 2012 szakirányú továbbképzés gyógypedagógia alapképzési szak – szomatopedagógia szakirány 9 2012 szakirányú továbbképzés nyelv- és beszédfejleszt pedagógus 1 2012 szakirányú továbbképzés óvodás és kisiskolás gyermekek nyelv- és beszédfejlesztése 28 2012 szakirányú továbbképzés pedagógus szakvizsga 78 2012 összes 468 2013 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon 30

216

2013 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon 14 2013 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon 8 2013 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, logopédia szakirányon 53 2013 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon 37 2013 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon 32 2013 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon 42 2013 mesterképzés (MA/MSc) okleveles gyógypedagógus 62 62 2013 f iskolai képzés gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos tanár 1

16

2013 f iskolai képzés gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos tanár és terapeuta 1

2013 f iskolai képzés gyógypedagógus, logopédia szakos tanár 1 2013 f iskolai képzés gyógypedagógus, logopédia szakos tanár és terapeuta 1 2013 f iskolai képzés gyógypedagógus, szomatopedagógia szakos tanár 1 2013 f iskolai képzés gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár 3 2013 f iskolai képzés gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos tanár 2 2013 f iskolai képzés gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakos tanár 1 2013 f iskolai képzés gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakos tanár és terapeuta 1 2013 f iskolai képzés gyógypedagógus, logopédia szakos tanár és terapeuta 1 2013 f iskolai képzés gyógypedagógus, pszichopedagógia szakos tanár 1 2013 f iskolai képzés gyógypedagógus, pszichopedagógia szakos tanár és terapeuta 1 2013 f iskolai képzés gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár 1 2013 szakirányú továbbképzés autizmus spektrumzavarok pedagógiája 24

147 2013 szakirányú továbbképzés gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon 3 2013 szakirányú továbbképzés szakvizsgázott pedagógus (gyógypedagógiai szakterületen) 111

2013 szakirányú továbbképzés hallássérült személyek komplex fejleszt szakembere és terepgyakorlati mentora 9

2013 összes 441

Mellékletek

73

év képzési szint szak okl 2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon 24

216

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon és hallássérültek pedagógiája szakirányon 2

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon és látássérültek pedagógiája szakirányon 2

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon és logopédia szakirányon 1

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon és pszichopedagógia szakirányon 5

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon és szomatopedagógia szakirányon 3

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon és tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon 10

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon 8

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon és logopédia szakirányon 3

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon és pszichopedagógia szakirányon 2

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon és tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon 2

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon 8

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon és pszichopedagógia szakirányon 1

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon és szomatopedagógia szakirányon 2

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakirányon és tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon 9

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, logopédia szakirányon 29

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, logopédia szakirányon és pszichopedagógia szakirányon 4

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, logopédia szakirányon és szomatopedagógia szakirányon 4

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, logopédia szakirányon és tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon 8

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon 18

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon és tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon 19

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon és szomatopedagógia szakirányon 2

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon 9

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon és tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon 9

2014 alapképzés (BA/BSc) gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon 32

2014 f iskolai képzés gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon és pszichopedagógia szakirányon 1

12

2014 f iskolai képzés gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos tanár vagy/és terapeuta 3

2014 f iskolai képzés gyógypedagógus, látássérültek pedagógiája szakos tanár vagy/és terapeuta 1

2014 f iskolai képzés gyógypedagógus, logopédia szakos tanár vagy/és terapeuta 1 2014 f iskolai képzés gyógypedagógus, pszichopedagógia szakos tanár 1 2014 f iskolai képzés gyógypedagógus, pszichopedagógia szakos tanár vagy/és terapeuta 1

2014 f iskolai képzés gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár vagy/és terapeuta 4

A felnőttképzési tanfolyamok hallgatói létszámainak és a kiadott tanúsítványok, bizonyítványok számának alakulása (akkre-ditált továbbképzések, OKJ-s képzések 2010–2014)

2. sz. melléklet. Publikációk részletes bontásban (2010–2013)

Publikációk ELTE BGGYK 2010

Tudományterület Folyóiratcikk

Könyv-fejezet

Könyv Szerkesztett m

Disszer-táció

Egyéb dokumentum

Összes

Bölcsészettudományok 61 78 8 3 0 51 201 Publikációk ELTE BGGYK 2011



Bölcsészettudományok 38 54 5 2 1 40 140 Publikációk ELTE BGGYK 2010–2013

ÖSSZESEN 2010-2013 214 264 27 20 8 206 739

tanfolyam neve tanúsítványok, bizonyítványok Sindelar-Zsoldos1. 294 Sindelar-Zsoldos2. 243 A matematikatanulás zavarai 128 Logopédiai diagnosztika 44 Waldorf-pedagógiai alapismeretek 83 Személyiségfejlesztés zeneterápiával 63 Zene-élmény-terápia 7 Hallásakusztikus 19 Társalgási és jelnyelvi tolmácsképzés 21 Tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztése a DIFER mutatói alapján 20 összesen 922

év képzési szint szak okl

2014 egyetemi szint kiegészít képzés okleveles gyógypedagógus 1

57 2014 mesterképzés (MA/MSc) okleveles gyógypedagógus, gyógypedagógiai terápia szakirányon 4 2014 mesterképzés (MA/MSc) okleveles gyógypedagógus gyógypedagógiai terápia szakirányon 52 2014 szakirányú továbbképzés gyógypedagógus, autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakirányon 14

126

2014 szakirányú továbbképzés gyógypedagógus, értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon 5 2014 szakirányú továbbképzés gyógypedagógus, hallássérültek pedagógiája szakirányon 4 2014 szakirányú továbbképzés gyógypedagógus, logopédia szakirányon 16 2014 szakirányú továbbképzés gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon 3 2014 szakirányú továbbképzés gyógypedagógus, szomatopedagógia szakirányon 16 2014 szakirányú továbbképzés gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon 8 2014 szakirányú továbbképzés koragyermekkori intervenciós konzulens 1 2014 szakirányú továbbképzés koragyermekkori intervenciós szakgyógypedagógus 3 2014 szakirányú továbbképzés szakvizsgázott pedagógus (gyógypedagógiai szakterületen) 56

2014 összes 411 Összesen 2010–2014 2167Diplomák alap- és mesterképzésben 1392Diplomák szakirányú továbbképzésben 753


74

3. sz. melléklet. A kar képzéseinek összefoglaló adatai (képzések, amelyekneka 2014/2015. tanév őszi félévében van aktív hallgatója, hallgatói létszámmal együtt)

A felnőttképzési tanfolyamok hallgatói létszámainak és a kiadott oklevelek számának alakulása (akkreditált továbbképzések,OKJ-s képzések 2010–2014)

tanfolyam neve 2010 2011 2012 2013 2014 tanúsítványok, bizonyítványok

Sindelar-Zsoldos1. 78 116 52 48 0 294 Sindelar-Zsoldos2. 54 89 52 0 48 243 A matematikatanulás zavarai 16 30 20 17 45 128 Logopédiai diagnosztika 0 44 0 0 0 44 Waldorf pedagógiai alapismeretek 21 21 32 34 30 83 Személyiségfejlesztés zeneterápiával 0 25 0 20 18 63 Zene-élmény-terápia 0 7 0 8 0 7 Hallásakusztikus 19 0 0 0 0 19 Társalgási- és jelnyelvi tolmácsképzés 25 13 13 9 7 21 Tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztése a DIFER mutatói alapján 20 20

213 345 169 136 168 922

képzés neve

szin

t

tago

zat

nyel

v

indí

tás

aktív

lé

tszá

m

2014

-ben

gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány)

alap N magyar 2006

740

gyógypedagógia (autizmus spektrum pedagógiája szakirány) alap N magyar 2012 gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány)

alap L magyar 2006

711

gyógypedagógia (autizmus spektrum pedagógiája szakirány) alap L magyar 2012 gyógypedagógia (gyógypedagógiai terápia szakirány) mester N magyar 2010 27 gyógypedagógia (gyógypedagógiai terápia szakirány) mester L magyar 2009 192 autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakirányú L magyar 2007 29 gyógypedagógia alapképzési szak – autizmus spektrum pedagógiája szakirány

szakirányú L magyar 2014 65

gyógypedagógia alapképzési szak – értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirány


gyógypedagógia alapképzési szak – hallássérültek pedagógiája szakirány


gyógypedagógia alapképzési szak – látássérültek pedagógiája szakirány


gyógypedagógia alapképzési szak – logopédia szakirány szakirányú L magyar 2012 59 gyógypedagógia alapképzési szak – pszichopedagógia szakirány szakirányú L magyar 2012 3 gyógypedagógia alapképzési szak – szomatopedagógia szakirány


gyógypedagógia alapképzési szak – tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány


gyógypedagógus szakvizsga szakirányú L magyar 2009 112 gyógypedagógus szakvizsga (Miskolc, székhelyen kívüli) szakirányú L magyar 2013 módszerspecifikus zeneterapeuta szakirányú L magyar 2009 15 oktatói, pedagógiai képesítések (A matematikatanulás zavarai)

feln ttképzés L magyar 2007 18

személyiségfejlesztés zeneterápiával feln ttképzés L magyar 2010 18

Mellékletek

75

4. sz. melléklet. Felvételi adatok (2010–2014)

Jelentkezési, felvételi és végzési adatok (alap- és mesterképzés, képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014)

*Az alapképzés végzettségi adatai tartalmazzák a korábbi főiskolai szintű oklevelek, a mesterképzés adatait,tartalmazzák a korábbi egyetemi szintű oklevelek számát is.

Tanév

Jelentkez k száma Felvételi keret

(tervezett felvétel)

felvettek kapacitás feltöltöttsége

Felvettek száma Felvételi ponthatár

(áll./ önkts.)

Diplomát* szerz k száma Összes

jelentkezés 1.

helyenössz. % állami önkölts.

AN 870 354 180 180 136 44 401/221 221 AL 1115 502 390 392 107 285 390/227 MN 45 25 50 17 17 0 48 38 ML 360 210 120 102 99 3 45 2010/11 2390 1091 740 691 93 % 359 332 259 AN 919 377 200 200 148 52 397/262 241 AL 1122 529 370 370 131 239 381/291 MN 79 43 60 28 28 0 45 40 ML 308 172 120 114 105 9 40/50 2011/12 2428 1121 750 712 95% 412 300 281 AN 1231 385 224 224 136 88 399/319 221 AL 800 330 370 247 49 198 401/248 MN 52 25 21 19 19 0 24 74 ML 216 136 115 109 106 3 25/47 2012/13 2299 876 730 599 82% 310 289 295 AN 1250 400 200 203 192 11 383/381 232 AL 1026 446 250 247 202 45 364/363 MN 40 14 23 10 10 0 71 62 ML 193 136 127 120 117 3 51/76 2013/14 2509 996 600 580 97% 521 59 294 AN 1368 557 220 218 216 2 391 228 AL 1114 483 250 251 213 38 350 MN 76 33 26 23 23 0 78 57 ML 339 242 116 116 109 7 84/72 2014/15 2897 1315 612 608 99% 561 47 285


76

Felvételi és végzési adatok (képzési szintenként és tagozatonként 2010–2014)

*Az alapképzés végzettségi adatai tartalmazzák a korábbi főiskolai szintű oklevelek, a mesterképzés adatait,tartalmazzák a korábbi egyetemi szintű oklevelek számát is.

Tanév/ képzés felvettek

els évf.

els évf. záróvizsgázott Diplomát* szerz k száma

nem kapott oklevelet

össz. aktív aktív % passzívAN 180 157 43 96 221 1 AL 392 286 337 157 31 MN 17 15 2 28 38 1 ML 102 90 28 6 A+M össz. 691 548 79% 410 287 259 33 SZT 179 45 186 186 2010 össz. 727 473 445 AN 200 184 62 125 241 AL 370 298 288 123 11 MN 28 26 3 10 40 ML 114 103 33 42 13 A+M össz. 712 611 86% 386 300 281 24 SZT 116 45 121 121 2011 össz. 726 421 402 AN 224 206 68 112 221 1 AL 247 161 222 119 6 MN 19 16 6 12 74 ML 109 100 37 69 10 A+M össz. 599 483 81% 333 312 295 17 SZT 187 80 173 173 2012 össz. 670 485 468 AN 203 199 31 109 232 AL 247 193 107 128 21 MN 10 9 5 14 62 4 ML 120 105 26 72 17 A+M össz. 580 506 87% 169 323 294 42 SZT 250 48 147 147 2013 össz. 756 470 441 AN 218 211 24 108 228 1 AL 251 222 103 123 9 MN 23 19 3 12 57 9 ML 116 110 37 60 15 A+M össz. 608 562 92% 167 303 285 34 SZT 215 82 126 126 2014 össz. 777 249 429 411

Mellékletek

77

5. sz. melléklet. Oktatói létszámok, minősítettség, munkakör szerint (2014 ősz)

FOI-hez tartozás Min sítettség

MUNKAKÖR

egye

tem

i ta

nár

egye

tem

i do

cens

fisk

olai

taná

r

fisk

olai

doce

ns

adju

nktu

s

taná

rseg

éd

kuta

tó

nyel

vtan

ár,

test

neve

l-

taná

r

egyé

b ta

nár

össz

esen

AT (teljes munkaid s, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony)

MTA rendes tagja 0

MTA lev. tagja 0

MTA doktora 1 1 CSc 1 2 3 PhD 1 3 4 17 1 26 DLA 0 nem min sített 2 4 19 1 5 8 39

AT összesen 2 1 5 6 21 19 2 5 8 69

AE1 (részmunkaid ben munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony)

MTA rendes tagja 0

MTA lev. tagja 0

MTA doktora 0 CSc 0 PhD 1 1 DLA 0 nem min sített 1 9 10

AE1 összesen 0 0 0 0 2 9 0 0 0 11

V („vendégoktató”, aki nem adott „kizárólagossági nyilatkozatot” a FOI-nek)

MTA rendes tagja 0

MTA lev. tagja 0

MTA doktora 0 CSc 4 4 PhD 17 17 DLA 0 0 nem min sített 73 73

V összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 94 94 Mindösszesen 2 1 5 6 23 28 2 5 102 174


78

Teljes állású oktatók, kutatók, tanárok életkori adatai munkakör szerint (2014 ősz)

FOI-hez tartozás Életkor

MUNKAKÖR

egye

tem

i ta

nár

egye

tem

i do

cens

fisk

olai

taná

r

fisk

olai

doce

ns

adju

nktu

s

taná

rseg

éd

kuta

tó

nyel

vtan

ár,

test

neve

l-

taná

r

egyé

b ta

nár

össz

esen

AT (teljes munkaid s, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony)

<30 1 2 1 1 5 31–40 9 11 2 22 41–50 1 3 2 8 3 2 4 23 51–62 2 2 4 3 3 1 3 1 19 >63 0

AT összesen 2 1 5 6 21 19 2 5 8 69

Mellékletek

79

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának · tartalom bevezetÉs .....7

Documents

Transcript of Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának · tartalom bevezetÉs .....7