Az első dekád

1890. április 10-én gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi

miniszter rendeletben engedélyezte a 4 osztályú alreáliskola

indítását Egerben.

1890/1991. 1. tanév

Orlovszky István igazgató

„Adja az ég, hogy az új intézet hivatása szerint Eger város és

Heves vármegye kultúrájában az őt megillető helyet

elfoglalja, tegye közkinccsé a tudás áldásait, s a reá bízott

növendékeket istenfélelem-, hazaszeretet- s a

tudományokban művelve izmosodjék s édes hazánknak sok

munkás tagot neveljen.”

Az 1. osztály 65 fővel (midőn 60 lehetett volna a maximum) kezdte a munkát: „így biztosan

remélhető, hogy reáliskolánk a néptelenség betegségében szenvedni a jövőben sem fog.” A

feltöltés sorrendje: előbb az egriek, majd a vidékiek.

Tanév szeptember 4-én kezdődött és június 14-ig tartott. Vizsgák június 15-20-ig. Tanévzáró

június 29-én.

A szorgalmi idő alatt 17 ülést tartott a tantestület, amely ekkor csupán négy tanárból és 5

hitoktatóból állt.

1891/92. 2. tanév

Kemény Ferenc helyettesítő igazgató

Az évet a kacsaparti községi elemi iskola épületében kezdték

és október 31-én költöztették át őket a „gymnaziális”

laktanyába, vagyis a jelenlegi barokk épületünkbe.

Széchenyi István születésének 100. évfordulójára ünnepség

május 14-én. Baross Gábor lelki üdvéért is mise. A 25 éves

koronázási ünnepségre Kiss Alajos olajfestményét adták át az

iskolának (gondolom a királyt ábrázolta! Hova lett vajon?).

Az intézet első halottja febr. 27-én egyik legjobb s

legtehetségesebb tanítványunk Varga Rezső 1. osztályos

tanuló hosszas és gyötrelmes betegségben hunyt el. „Koszorút helyeztünk a szegény árva

Gróf Csáky Albin

(1841-1912)

Kemény Ferenc (1860-1944)

fiú ravatalára s testületileg kísértük utolsó útján, mely földi szenvedéseitől megváltotta.

Nyugodjék békében.”

1892/93. 3. tanév

Kemény Ferenc helyettesítőből, 1893.

március 2-tól rendes igazgató lett.

Három nagy halottról történt

megemlékezés: Szvorényi József ciszterci

tanár (76 éves), Kempelen Radó

rovargyűjteménye (4373 bogár és 1442

lepke) révén vált ismertté (77 éves),

Schwarz István alapítványt tett (56 éves).

A Csiky-utcai eredeti bejárat (jezsuita)

1892. augusztus 23-án lett áttörve, mert a kaszárnya idején befalazták.

A Széchenyi-utcai homlokzaton, kék alapon aranyozott ércbetűkkel tábla felirata: M. K. ÁLL.

REÁLISKOLA. (lásd mellékelt kép). Emellett az igazgató úr tavasszal a „kisded udvarunkon”

4 akácfát ültetett, a négy osztály szimbólumaként.

1893/94. 4. év

Kemény Ferenc királyi igazgató.

Vita a város és igazgató urunk között az iskola főreáliskolává fejlesztése körül.

Egri botránynak is nevezik ezt akkoriban. „Hogy kié az igazság, tekintetes és főtisztelendő.

uraim, azt ide lent a történet, oda fent Isten fogja megítélni, menten minden befolyásolástól,

etetéstől – itatástól és – káposztaföldektől.”

Dixi et salvavi animam meam! Ezt teljesítvén igen mély, hosszú és sértődött, de igaz és

őszinte gondolatokat vet papírra Kemény Ferenc. Lássunk néhány tanulságos megállapítást:

„Ki tehet róla, hogy a nagy 0 szakasztott olyan, mint egy nagy semmi (zérus)?

„Ha a tanár rossz lábon áll igazgatójával, amputáltassa magát, szerezzen magának jobb

lábat vagy adjanak neki jobbat – hogy mehessen!” (Ugyanis nem köszöntek a kollégák

Keménynek az utcán…)

„Tornacsarnok, jöjjön el a Te országod!” (Ugyanis az első években nem volt még

tornatermünk!)

„… mindenki a gymnasiumokba küldi gyermekeit, akár van talentuma, akár nincs;

mert a divatos felfogások szerint a tisztességes mesterember nem úr, de úr az éhező

hivatalnok, a kolduló literátus, vagy peres munkanélküli, sensáloskodó ügyvéd. Ily

felfogások mellett az ország nem gyarapodhatik közgazdasági tekintetben.” (Ezt 120

évvel ezelőtt írták!)

A felemás hozzáállás a „fejlesztésekben” is megnyilvánult. A falépcsőket keramit szegélyű

aszfaltra cserélték. Az elektromos csengőrendszert engedélyezte, de az elektromos világítás

kiépítését megtagadta a város az iskolától, pedig más városok már sokkal többet tettek

intézményeikért.

1894/95. 5. év

Bergmann Ágost igazgatással megbízott tanár.

Kemény Ferenc távozása után egy

kompromisszumkészebb igazgató került az iskola élére

Bergmann Ákos személyében, aki tárgyilagosan

értékelte elődje munkáját és hozzáállását. Összefoglalta

az intézet rövid történetét, s leszögezte: nem az a

kérdés, hogy szükséges-e, hanem lehetséges-e egy

főreáliskola. Mert ha nem valósul meg akkor félő:

„Tanítványuk… mindig lesz, elég nagy számmal;

csakhogy a tanuló-anyag minősége messzire elmaradna annak mennyiségétől.”

Megalakult a Jókai ösztöndíj-segélyező egyesület. A „Korona” telken fog felépülni a

főreáliskola, de vita a miniszterrel, hogy ki építse meg: a város vagy az állam. 1894-ben

43.000 forintot ért a barokk épület.

183 diákból 130 korcsolyázott, 42 korcsolya egyesületi tag. Kirándulás a Tiba-völgyben.

A legjobb tanulók „császári aranyat” kaptak jutalmul az év végén.

1895/96. 6. év

Ormay Sándor igazgató

Groszbauer József igazgatással megbízott tanár

Gyöngyösy László: Az iskola és a társadalom (részlet):

„Az egyház gyakran a tudománnyal szemben is állást

foglalt, hogy céljait elérje, iskoláiban minden olyan

ellen küzdött, amit a maga hitelveivel össze nem

férőnek tartott. Ily körülmények között igazi tudományos és szabadszellemű nevelésről

szó sem lehetett. Nem habozunk kimondani, hogy az iskolák államosítása sem kedvez a

nevelés szabad fejlődésének. Az államnak is megvannak és meglesznek a maga céljai a

neveléssel.”

1896. április 9-én Viberánszky Miklós IV. oszt. tanuló halt meg.

1896. április 23-án millenniumi emlékfákat ültettek és elnevezték azokat: Árpád, Szent István,

Ferenc József. 1896. május 14-én a város millenniumi ünnepélyén az egész város

fénytengerben úszott, mi is kivilágítottuk épületünket, két transzparentet, s a koronás

címert.

1896/97. 7. év

Groszbauer József igazgatói teendőkkel. megbízott rendes

tanár

A hat osztálynak is csak úgy volt hely, hogy egy szertárat és

kísérleti termet is tanteremként használtak. A szomszédos Heves megyei Takarékpénztár

épületének földszintjét bérelték ki nekik. A korábbi igazgatót Ormay Sándort a tanév elejétől

a brassói főreáliskolába küldték ideiglenes tanári szolgálattételre.

Hat évig nem volt tornatanítás. Az udvar bővülésével nyári tornatérré alakult. Gagyi Dénes

lett az ideiglenes tornatanár április 26-tól.

A koronázás 30. évfordulóján ünnepség.

30 tanuló és 3 tanár október 24-én Budapestre utazott és 3 napot töltöttek az ezredévi országos

kiállítás megtekintésével.

Az egri Irodalom- és Művészetbarátok köre az iskola múzeumának millenniumi emlékül a

pusztuló egri vár nevezetesebb pontjairól 5 fényképet ajándékozott és Bajza József

szülőházáról is egy képet. (Hol vannak?!)

Veréb Mátyás nyugalmazott járásbíró 179 db ezüst, 22 db nikkel és 200 rézpénzt adott az

éremgyűjteménynek. (Vajon hová lett a gyűjtemény?)

Sok a probléma az iskolai orvos vizsgálata szerint a látással: szabad szemmel nincs teljes látás

a tanulók jelentős részénél.

„Martalék híján a halál zordon nemtője még sem szűkölködött. Pilitzer Gábor III. oszt.

tanulója fürdés közben, egy másodrendű uszodában a vízbe fúlt. Koporsóján pedig

értékes szép koszorú jelezte társainak bánatos, igaz rokonszenvét.”

1897/98. 8 év

Groszbauer József királyi igazgató

Teljes 8 osztályos főreáliskola lettünk!

A szomszédos takarékpénztár földszintjét bérlik helyhiány miatt.

Új tanárok érkeztek Székelyudvarhelyről, Zsolnáról, Nagybányáról.

Gyöngyösy László rendes tanárt a Lugosi Állami Főgimnáziumba vezényelték. (Csak ne

adjunk ötleteket!) Groszbauer József november 7-én rendes igazgató lett.

1898. április 7-én Molnár Pál 1. osztályos tanuló „múlt ki” tüdővész következtében.

A király és királyné névünnepén istentiszteleten vett részt az iskola közössége.

Több tanulmányi kirándulás: pl. Salgótarjáni vas- és üveggyártelepre. 14 tanár jutott 315

gyerekre.

A 8 érettségizettből: 4 mérnök, 1 vasúti, 1 jogi, 1 vegyészi, 1 tanári. 4 érett, 3 jól érett és

1 jelesen éret.

Költségek: 1 ft beiratkozás, 1 ft ifj. könyvtár, 5 krajcár értesítőre, tandíj 18 ft, műének 2 ft,

gyorsírás 6 ft.

Szegény diák teljesen vagy félig mentességet kaphat. A 18 ft 4 részletben is fizethető. 2-nél

több tárgyból bukott diák osztályt köteles ismételni. „Kosztos” diákokat az ellátó család

köteles bejelenteni.

1898/99. 9. év

Groszbauer József királyi igazgató

Wind István egri építési vállalkozó 1899. december

27-én kezdte rombolni a nélkülözhető épületrészeket.

Fetti Macedon helyettes tanár rendes tanár lett!

Dr. Mandola József rendes tanárt 1898. aug. „latin

stilisztika, antik plasztika, pannóniai és dáciai

régiségeket tárgyaló szünidei tanfolyamra felvették.”

(Kicsit hazahúz a szívem…)

Ebben a tanévben egy hónappal rövidebb volt a tanítás, a következőben pedig fél hónappal

később kezdődött.

Dr. Czigler Henrik iskolaorvos és egészségtan tanár okt.12-febr. 2-ig „nehéz beteg” volt.

Sajnosan nélkülözte az ifjúság a téli korcsolyázást.

2 tanulót tanácsoltak el: „rendellenesség” és igazolatlan óramulasztások miatt.

„A tanárok részéről nem hiányzott a példaadás, mint a nevelésnek leghatásosabb

eszköze.”

Erzsébet királyné halála miatt 30 napos gyászt viselt az intézet, szept. 13. gyászmise, szept.

20-án gyászünnepély, ahol Kolosy Mór tanár tartott gyászbeszédet.

„Ugyanis a magyar nemzet, testvér nélkül, semmi rokonfajra nem támaszkodhatva,

csekély számmal van beékelve idegen, s reá alattomban mindig lesben álló népfajok

közé. E népfajok Szent István koronája peremén belől is helyet foglalnak, s míg a

magyar, megfogyva bár, de törve nem, úgy ahogy él Budán, ők megszaporodva nagyra

nőttek a magyar paizs árnyékában. Ezek szemében már az is bűn, ha valaki a magyar

nemzetet szereti, még akkor is, ha ugyanaz őket is szereti.”

Horvátországban a magyar zászlót megsértették.

Erzsébet érdemei: Tisza Kálmán javaslatát Erzsébet segített elfogadtatni. 1854 ápr. 24-én a

házasságkötéskor eltörölték a seregben a vesszőfutást. 1867 június 8-án a koronázáskor

40ezer arany a honvédeknek. Rudolf sírjába rejti ékszereit Korfun. Genfi tó partján hal meg,

de nem is érzi a szúrást.

1899. évi 148. főigazgatói 1513-as rendelet: „a leckékkel való túlterhelés megszűntetése

tárgyában.”

A Bajza Önképzőkör működését hivatalosan is engedélyezték.

1899/1900. 10. tanév

A 10. tanévet 1899.

szeptember 28-án az új

intézeti épületben nyitották

meg. 3 épület, mint ma.

Barokk: földszinten tanári

szoba, tanári és ifjúsági

könyvtár

1. emeleten

igazgatói iroda,

fogadóterem,

vallástani terem

és rajzszertár

2. emeleten:

vegytani

szertár,

laboratórium,

kísérleti terem

Új épület: fsz. 5 tanterem

tornaterem,

1. em. 4

tanterem és

szabadkézi rajz

2. em. mértani rajz, 2 természetrajzi szertár, kísérleti terem, fizikai laboratórium

és szertár.

Régi kisépület: földszint 2 szolgálati lakás, emeleten igazgatói lakás.

Latin nyelv oktatásáért 800 ft jutalomdíj.

Sztojánovics Mihály görögkeleti hitoktató 1899-ben kilépett, mert az 1 db ilyen vallású diák

is elhagyta az iskolát.

1899. november 13-án tífuszban meghalt Harmos Sándor V. osztályos diák.

1900. január 7-én Vendl Rezső VII. oszt. tanuló öngyilkos lett (családi bajok).

1 tanulót zártak ki az egri középiskolából lopás miatt.

Az első osztálykép 1900-ból (4. osztály)

Végezetül álljon itt a korszak neves költőjének pár sora az első tíz esztendő halottainak

émlékére.

Ha rám is lelsz e néma éjjelen,

Velem nem lesz más csak a félelem,

Lágy köpenyed sötét zsákjába zárt

Millió lélekporszemet találsz.

Eger, 2015. január 30.

Ujvári Csaba