AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDŐ ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI

AZ ÉGHAJLTI ELEMEK NAPI MENETE

Az éghajlati elemek napi járásaA hőmérséklet• Kialakításában a periódikus besugárzás és a

folyamatos kisugárzás együttes hatása érvényesül. A besugárzás napi menetéhez igazodik ahhoz képest kis fázis késéssel.

• Minimuma röviddel napkelte után, maximuma, a Nap delelése utáni 1-2 órában áll be.

• DE: pl. a trópusokon a du.-i felhőképződés miatt a maximum de. áll be.

• Fontos jellemző a hőm. Napi ingása.• Ez periodikus és aperiodikus okokra vezethető

vissza.

• Az aperiodikus ingás a mérsékelt övi ciklonok frontfelületei mögött érkező, eltérő hőmérsékletű légtömegek behatolásával (termikus advekció) függ össze.

• A periodikus ingás a besugárzás-kisugárzás dinamikus egyensúlyának eredménye. Jellemzője az ingás amplitúdója.

• A besugárzás és kisugárzás különbsége az térítőktől távolodva csökken, a hőm. járás napi amplitúdója is csökken a magasabb szélességek felé.

• A szárazföldek belseje felé a napi ingás növekszik az erősödő éjjeli kisugárzás miatt.

A légnyomás és a szél• A légnyomás az egyik legszabályosabb

napi menetet mutató éghajlati elem. • Kettős hullámot ír le: 10 és 22 órai max. 4

és 16 órai min. jellemzi. A nappali hullám amplitúdója nagyobb.

• Közepes és magas földrajzi szélességeken nyáron nagyobb, télen kisebb a napi ingás.

• Az amplitúdó az Egyenlítőnél 3-4 hpa, a Sarkkörnél csak pártized hpa.

• Az egyenlítőnél a kettős hullám zavartalan, míg magasabb szélességeken a mérsékelt övi ciklonok átvonulásához kapcsolódó ingadozások akár teljesen eltüntethetik.

• A légnyomás periodikus ingása nem, csak az aperiodkus zavarai hatnak közvetlenül az időjárásra.

• A légáramlások sebessége és iránya is mutat A légáramlások sebessége és iránya is mutat bizonyos napi dinamikát.bizonyos napi dinamikát.

• A A szélsebesség napi menetében egy szárazföldi szélsebesség napi menetében egy szárazföldi és egy tengeri típus különíthető elés egy tengeri típus különíthető el..

• A tengeri típusnál éjszaka lép fel a szélsebesség A tengeri típusnál éjszaka lép fel a szélsebesség maximuma, a minimum nappal van.maximuma, a minimum nappal van.

• A A szf-i típusnál éjjel kis nappal nagy szf-i típusnál éjjel kis nappal nagy szélsebesség jellemzőszélsebesség jellemző. Ált. erős besugárzás . Ált. erős besugárzás esetén erősebb a szél is.esetén erősebb a szél is.

• A A szélirányokszélirányok napi változásai eltérő fizikai napi változásai eltérő fizikai paraméterekkel rendelkező, eltérően melegedő, paraméterekkel rendelkező, eltérően melegedő, ezért eltérő légnyomással jellemezhető ezért eltérő légnyomással jellemezhető felszínek határán alakulnak ki. Ilyenek a felszínek határán alakulnak ki. Ilyenek a hegy-hegy-völgyi szél ill. a parti szélvölgyi szél ill. a parti szél..

A légnedvesség• A páranyomás, ill. abszolút nedvességtartam

három fő napi menet szerinti típust alkot: óceáni, kontinrntális, sivatagi- és sztyepptípus.

• Az óceáni területeken és a nedves trópusokon a felszín vízkészlete lehetővé teszi, hogy a hőmérséklettel párhuzamosan nőjön a párolgás, így a légnedvesség hajnalban a legkisebb és koradélután a maximuma.

• A kontinentális területeken a felszín vízkészlete kisebb. A légnedvesség fő minimuma hajnalban van. Délelőtt fő maximum. Délután másod minimum, este másod maximum alakul ki.

• Reggel és délelőtt a hőmérséklet, délben és délután az erősödő majd gyengülő turbulencia hatása érvényesül.

• A sivatagi és sztyepp területeken még kisebb a felszín vízkészlete. Ezért reggel főminimum, délelőtt másod maximum délután főminimum, este főmaximum jellemzi a görbét.

• A hegyvidékeken a légnedvesség az óceáni területekhez hasonlóan a hőmérsékleti görbét követi. Ezt a napközbeni felszálló légmozgások (pára advekció) okozzák.

A relatív nedvességtartalom• A levegő relatív nedvességtartalma a

hőmérséklettel ellentétesen változik minden területen. Kivételt képez a mérsékeltövi ciklonokhoz kapcsolódó pára advekció.

A felhőzet és a csapadék • Szoros kapcsoltban áll a hőmérséklet és

légnedvesség változásához. • A mérsékelt övi ciklonok frontjaihoz

sajátos felhő és csapadék fajták kapcsolódnak, de ezek nem sajátos napi dinamika szerint alakulnak ki.

• A felhőzet és csapadékképződés napi menetében 2 meghat. folyamat emelhető ki: 1. konvekció, 2 kisugárzás.

• Alacsony szélességeken a konvekció, a sarkkörön túl a kisugárzás a meghatározó. A mérsékelt övben évszakosan az egyik ill., a másik jelentősebb.

• Télen a kisugárzás a meghatározó. A felszín éjszakai kisugárzása és lehűlése következtében alacsony szintű rétegfelhő, v. köd alakul ki hajnalban. Szitálás gyenge eső kísérheti.

• Nyáron a felszín erős felmelegedése felszálló légmozgást (ún. konvektív cellákat) hoz létre, ami a kora délutáni órákban kumulusz képződéshez, esetleg zápor csapadék kialakulásához vezet.

• A hegyvidéki területeken a nappali felszálló légmozgásoknak tulajdonítható a felhőzet és csapadék koradélutáni maximuma, míg a minimum az éjszakai leszálló légmozgások következtében hajnalban jelentkezik.

• Az óceáni területeken éjjel van a felhőzet és a csapadék maximuma, mivel a melegebb tenger felszín felett akkor erős a konvekció.