Az égés és a tűzoltás elmélete
description
Transcript of Az égés és a tűzoltás elmélete
![Page 1: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/1.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
1
Az égés és a tűzoltás elmélete
![Page 2: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/2.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
2
Égés és tűzoltáselmélet
Az égés fogalma: Égésnek nevezzük azt a kémiai (fizikai)
folyamatot, amelynek során az éghető anyag oxigénnel egyesül, miközben hő és fény formájában energia szabadul fel.
![Page 3: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/3.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
3
Égés és tűzoltáselmélet
Az égés feltételei:
Megfelelő koncentráció Gyújtóforrás
Időbeli egyezés
Térbeli egyezés
Éghető anyag
Oxigén Gyulladási hőmérséklet
![Page 4: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/4.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
4
Égés és tűzoltáselmélet
Éghető anyag: Azok az anyagok, amelyek hő hatására lángra
lobbannak, parázslanak, szenesednek és a gyújtóforrás eltávolítása után is tovább égnek
Nehezen éghető anyag: Azok az anyagok, amelyek hő hatására lángra
lobbannak, parázslanak, izzanak, de a gyújtóforrás eltávolítása után e jelenségek megszűnnek
Nem éghető anyag: amelyek hő hatására nem képesek lángra
lobbanni, parázslani, izzani.
![Page 5: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/5.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
5
Égés és tűzoltáselmélet
Éghető anyagok
Éghető szilárd, folyadék, gáz Keverék anyagok Pirotechnikai anyagok Egyéb anyagok
![Page 6: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/6.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
6
Égés és tűzoltáselmélet
Oxigén ellátás
Levegő 21 tf% (78 tf% N2, 1 tf% egyéb gázok (0,04 tf%
CO2), vízgőz)
Oxigéntartalmú anyagok porózus szerkezetű anyagok
Oxigén hozzáadás
Felszabaduló oxigén oxidánsok (peroxid, robbanó anyagok),
![Page 7: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/7.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
7
Égés és tűzoltáselmélet
Gyújtóforrás (Karab G)
Vegyi energia Fizikai energia Elektromos energia Hőtermelő berendezés Nyílt láng Egyéb
![Page 8: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/8.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
8
Égés és tűzoltáselmélet
Gyulladási hőmérséklet: Az éghető anyag jellegétől függő
(halmazállapot, aprítottság, egyéb fizikai-kémiai tulajdonságok), eltérő nagyságú gyújtóforrás (hő) vagy más iniciáló hatás szükséges
Különböző vegyi anyagok reakciója: (pl.: víz + natrium)
![Page 9: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/9.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
9
Égés és tűzoltáselmélet
Az égés fajtái: Gyors égés:
ha az oxigénnel egyesülő anyag hőmérséklete eléri a gyulladási hőmérsékletet (láng jelenség)
Lassú égés: Fényjelenség nélküli, alig érzékelhető
hőmérsékletemelkedéssel, gyulladási hőmérséklet alatt. A keletkező hőt a környezete elvezeti (erjedés, rothadás – öngyulladás)
![Page 10: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/10.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
10
Égés és tűzoltáselmélet
Tökéletes égés: Az égési folyamatban résztvevő anyagok
olyan súlyarányban vannak jelen, amely megfelel a kémiai reakció elméletével (minden molekula részt vesz a folyamatban)
Tökéletlen égés: Nem megfelelő súlyarányban jelen lévő
anyagok égése – további éghető (robbanóképes) anyagok keletkeznek
![Page 11: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/11.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
11
Égés és tűzoltáselmélet
Kevert (kinetikus) égés: Az éghető gázok (gőzök) a szükséges
arányban még a begyulladás előtt összekeverednek (az égés gyorsan, robbanásszerűen végbemegy – nagy hőfejlődés)
Diffúz égés: Az éghető anyag gőzei, gázai a hő
hatására távoznak a felületről és a felett beindul a reakció (gyertya). Az oxigén a lángtérbe jutva keveredik az éghető anyaggal.
![Page 12: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/12.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
12
Égés és tűzoltáselmélet
Izzó égés:
Az éghető anyag a melegítés hatására már nem tud éghető anyagot kibocsátan, ezért a lánggal való égés nem jön létre, az anyag izzik
![Page 13: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/13.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
13
Égés és tűzoltáselmélet – hőátadási formák
Hőátadás:
A termikus energia átmenete hő alakjában a melegebb testről a hidegebb testre.
![Page 14: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/14.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
14
Égés és tűzoltáselmélet – hőátadási formák
Hővezetés (kondukció):
A termikus energia átmenete hő alakjában a melegebb testről a hidegebb testre úgy, hogy ott makroszkópi-kus anyagáramlás nem jön létre. A hő részecskéről részecskére terjed anélkül, hogy a közeg vándorolna. Légüres térben nem jön létre. Anyagra jellemző, mér-tékét a hővezetési tényező mutatja. (alfa) Mértékegysége: W/m*K Egységnyi hosszú és kereszt-metszetű anyagon egységnyi idő alatt áthaladó hő számértéke 1 fok hőmérsékletkülönbség esetén (ezüsthöz viszonyítva.)
Réz: 0,95; Vas: 0,2; Víz: 0,0014; Levegő: 0,000058
![Page 15: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/15.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
15
Égés és tűzoltáselmélet – hőátadási formák
Hővezetés (kondukció):
![Page 16: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/16.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
16
Égés és tűzoltáselmélet – hőátadási formák
Hőáramlás (konvekció): Folyadékra és gázra jellemző hőterjedési mód,
amelynél a hőenergiát a közeg részecskéi viszik magukkal.
![Page 17: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/17.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
17
Égés és tűzoltáselmélet – hőátadási formák
Hősugárzás (radiáció): Hősugárzáskor a hőenergia úgy jut el egyik testről a
másikra, hogy közben a testek közötti tér észrevehe-tően nem melegszik fel. (elektromágneses sugárzás) Ha a sugárzó test 500 C foknál melegebb, a sugárzás egy része látható fényként jelenik meg. A testek a hőenergájuk egy részét sugárzási energia alakjában kibocsátják, más testek rájuk eső sugárzásának egy részét pedig elnyelik. A test által kibocsátott energia nő a hőmérséklettel. A fekete és durva felületű testek több energiát nyelnek el.
Tűz esetén a védelem megszervezésekor számolni kell a szomszédos épületek hősugárzás okozta felmelegedé-se veszélyével.
![Page 18: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/18.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
18
Égés és tűzoltáselmélet – hőátadási formák
Hősugárzás (radiáció):
A közeg nem melegszik fel
![Page 19: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/19.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
19
Égés és tűzoltáselmélet – a láng
1-es zóna:A láng belső tere az éghető anyag bomlás-termékeiből (gőzök, gázok) áll, amelyek a hő hatására keletkeztek. Ebben a zónában az égés – oxigén hiánya miatt – nem tud végbemenni, ezért a hőmérséklet itt alacsony (300-500 C fok) A belső tér nagysága az égés felületétől, az éghető alkotórészek kiáramlási sebességétől és az égés sebességétől függ.
![Page 20: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/20.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
20
Égés és tűzoltáselmélet – a láng
2-es zóna:A tökéletlen égés zónája, a hő-mérséklet lényegesen megnő. (500 – 1500 C fok). A keletkező szabad elemi szén így fehérizzásig felhevül és látható fényt ad, világít. A koromképződés a zóna felső végében jön létre, ahol a diffúziós viszonyok a legkedvezőtlenebbek.
![Page 21: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/21.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
21
Égés és tűzoltáselmélet – a láng
3-as zóna:A tökéletes égés zónája, a tökéletlen égéstermékek itt égnek tovább. A hőmérséklet maximális. (1600 – 1500 C fok). A keletkező hő sugárzása innen történik.
![Page 22: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/22.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
22
Égés és tűzoltáselmélet – a tűz
A tűz az emberi élet, egészség veszélyeztetésével, az anyagi javak pusztulásával járó, az ember által nem kívánt, időben és térben nem korlátozott és nem ellenőrzött égési folyamat. Megszüntetése szervezett tűzoltással lehetséges.
![Page 23: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/23.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
23
Égés és tűzoltáselmélet – a tűz
A tűz osztályozása:
Környezettől függően Nyílt tűz Zárt tűz
Éghető anyag halmazállapota szerint Szilárd anyagok Folyékony anyagok Légnemű anyagok Porok Különböző halmazállapotú anyagok együttes
égése
![Page 24: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/24.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
24
Égés és tűzoltáselmélet – a tűz
A tűz osztályozása:
Fejlődése alapján Terjedő tüzek Nem terjedő tüzek
Tűzterület nagysága szerint Kis tüzek ( 100 m2 alatt) Közepes tüzek (100-1000 m2) Nagy tüzek (1000 m2 felett)
![Page 25: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/25.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
25
Égés és tűzoltáselmélet – a tűz
A tűz zónái 1. Az égés zónája
Ahol az égést közvetlenül megelőző, illetve az égési folyamatok végbemennek (a láng zónája)
Jellemzője a hőfeszültség: égési zóna egységnyi térfogatából ( 1 m3) egységnyi idő alatt ( 1 s) mekkora hőmennyiség (W) szabadul fel
2. Hőterhelésnek kitett zóna A gyulladási hőmérsékletig növekvő
hőmérsékletű, éghető anyagokkal telt tér, a tűz terjedési lehetőség zónája
![Page 26: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/26.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
26
Égés és tűzoltáselmélet – a tűz
A tűz zónái 3. Füstzóna
Ahol az éghető gőzök-gázok, a tökéletlen és tökéletes égés során keletkezett forró gázok-égéstermékek képződnek. Magas hőmérsék-letűek, mérgezőek és oxigénhiányosak is le-hetnek. Másképen alakul nyílt tárben és másképpen zárt térben.
![Page 27: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/27.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
27
Égés és tűzoltáselmélet – a tűz
A tűz zónái 3. Füstzóna
Ahol az éghető gőzök-gázok, a tökéletlen és tökéletes égés során keletkezett forró gázok-égéstermékek képződnek. Magas hőmérsék-letűek, mérgezőek és oxigénhiányosak is le-hetnek. Másképpen alakul ki és másképpen változik nyílt térben és másképpen zárt térben.
![Page 28: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/28.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
28
Égés és tűzoltáselmélet – a gázcsere
Gázcsere: a tűz során létrejövő fizikai jelenség
(légáramlás, szél), amely az égéstermé-kekkel szennyezett, a felszabaduló hőtől felhevült levegő és a tüzet körülvevő és azt tápláló hűvösebb levegő sűrűség-különbség miatt alakul ki.
![Page 29: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/29.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
29
Égés és tűzoltáselmélet – a gázcsere
A gázcsere nyílt területen:
![Page 30: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/30.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
30
Égés és tűzoltáselmélet – a gázcsere
A gázcsere nyílt területen:
![Page 31: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/31.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
31
Égés és tűzoltáselmélet – a gázcsere
A gázcsere nyílt területen: a röptűz kialakulása
![Page 32: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/32.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
32
Égés és tűzoltáselmélet – a gázcsere
A gázcsere zárt területen:
Alacsony nyomású tér
Magas nyomású tér
![Page 33: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/33.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
33
Égés és tűzoltáselmélet – a gázcsere
A gázcsere zárt területen: A semleges zóna
H1=
Alacsony nyomású tér
Magas nyomású tér
0 pont
H1
H2H
A2
A1
Tép
Tkö
H
A1
A2
2Tép
Tkö+ 1
![Page 34: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/34.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
34
Égés és tűzoltáselmélet – az égés megszüntetésének módjai
Az égés valamelyik feltételének megszüntetése
Éghető anyag Az éghető anyag tűzhöz jutásának
megakadályozása Az éghető anyag eltávolítása Az égő anyag eltávolítása
![Page 35: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/35.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
35
Égés és tűzoltáselmélet – az égés megszüntetésének módjai
Az égés valamelyik feltételének megszüntetése
Oxigén Az égő terek (helységek, tartályok)
lezárása Az égő terek (helységek, tartályok)
elárasztása, feltöltése
![Page 36: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/36.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
36
Égés és tűzoltáselmélet – az égés megszüntetésének módjai
Az égés valamelyik feltételének megszüntetése
Gyulladási hőmérséklet Az égő anyag gyulladáspont alá való
hűtése
![Page 37: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/37.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
37
Égés és tűzoltáselmélet – oltóhatások
HŰTŐHATÁS- csökkentjük az égő anyag és környezete hőmérsékletét annak gyulladási hőmérséklete alá
Párolgási hatás – 1 l vízből 1750 l vízgőz keletkezik, ehhez 2684 KJ hőenergia szükséges
Szublimációs hatás- köztes halmazállapot kihagyása hőenergia elvonással jár (pl. CO2 oltó) – nem jelentős
![Page 38: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/38.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
38
Égés és tűzoltáselmélet – oltóhatások
Bomlási hatás- tűzoltóanyagok alkotórészeire való bomlása hőelvonással jár – nem jelentős
Kiegyenlítő hatás- éghető folyadékok rétegei közti hőmérséklet különbség – keverés
Gátló hatás- az oltóanyag rossz hővezető, így megakadályozza a hő terjedését
![Page 39: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/39.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
39
Égés és tűzoltáselmélet – oltóhatások
FOJTÓHATÁS- az oltóanyag gőz-gáz-köd-por felhőként elzárja az égésteret, az éghető anyagot a levegőtől
Kiszorító hatás- a levegő kiszorítása az égéstérből (pl. vízgőz)
Elválasztó hatás- megakadályozza az éghető anyag ismételt kijutását az égéstérbe (pl. oltóhab)
Takaró hatás- az éghető anyag felszínén ellenhatást fejt ki a képződő gázokkal szemben
Emulgáló hatás- a víz és olajok keveredése habosodást eredményez, amely a felületen hat
![Page 40: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/40.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
40
Égés és tűzoltáselmélet – oltóhatások
ANTIKATALIKUS(INHIBÍCIÓS) HATÁS- az oltóanyag az égés láncolatába beépülve az égést megszakítja
Homogén inhibíciós hatás- az oltóanyag felbomolva a keletkező szabad ionok beépülnek a diffúz égés láncolatába (az oxigén helyére) és az égési láncreakciót megszakítják
Heterogén inhibíciós hatás- kettős hatás - az oltóanyag (por) részecskék falat alkotnak, amelybe az éghető részecskék beleütköznek, valamint homogén inhibíció is létrejön
![Page 41: Az égés és a tűzoltás elmélete](https://reader033.fdocument.pub/reader033/viewer/2022061410/56815025550346895dbe0de1/html5/thumbnails/41.jpg)
Önkéntes és Létesítményi Tűzoltó Parancsnoki Szak
41
Égés és tűzoltáselmélet – oltóanyagok
Az oltóanyag megválasztás szempontjai
Az égő anyag fizikai-kémiai tulajdonságai A rendelkezésre álló oltóanyag A tűz helyzetéből adódó taktikai lehetőségek A felhasználandó oltóanyag értéke A keletkező másodlagos károk mértéke