Az Argo-akció: A valódi CIA-ügynök visszaemlékezése

Azért esett a választás filmforgatócsoportra, mert mindenki tudja, hogy Hollywoodbármire képes, bárhová bármikor bejuttatja embereit, függetlenül attól, hogy éppenmi történik, és mennyire veszélyes a helyzet - mondta el a a BBC News hírszolgálatnakTony Mendez, az a CIA-ügynök, aki a való életben titkos tervet dolgozott ki és hajtottvégre 1980-ban a teheráni kanadai nagykövet rezidenciáján rejtőzködő hat amerikaiállampolgár kimentésére. A Központi Hírszerző Ügynökség beszivárgási szakértőjétAz Argo-akció című, Oscar-díjra jelölt filmben Ben Affleck alakítja.

1979-ben iszlám forradalom söpört végig Iránon, és megdöntötte a sah uralmát.A forrongó, feltüzelt tömeg elfoglalta és feldúlta az amerikai nagykövetséget, túszulejtve a képviselet 52 munkatársát. Hat amerikainak azonban sikerült a hátsó ajtónkimenekülnie, és a kanadai nagykövet rezidenciáján menedéket keresnie. A világ legin-kább a túszként fogva tartott diplomaták sorsával és megmentésével volt elfoglalva,Washingtonban azonban tisztában voltak azzal: csupán idő kérdése, hogy a forradalmigárdisták mikor fedezik fel a rejtőzködőket, és állnak véres bosszút rajtuk.

Az Argo akció valódi "szereplői", Jimmy Carter társaságában, 1980.

Tony Mendeznek azonban nemcsak azt kellett kitalálnia, hogyan hozza ki őket az ellensé-ges országból, hanem azt is, hogy milyen ürüggyel jusson be. "Próbáltunk valamit kiagyal-ni, de nem jutott eszünkbe egyetlen valamire való ötlet sem" - idézte fel interjújában ama már 73 éves CIA-ügynök. Visszaemlékezése szerint éppen Ottawában járt, hogy a ka-nadai kormánnyal konzultáljon, amikor felmerült benne, hogy egy tudományos-fantaszti-kus film előkészítő csapatát lehetne álcaként felhasználni.

"Mindenki tudja, hogy a hollywoodiak odamennek, ahová éppen csak akarnak, és cseppetsem érdekli őket az orruk előtt zajló történelem" - magyarázta.Mendez 1980 januárjában érkezett Los Angelesbe tízezer dollárral a zsebében. Felfoga-dott egy forgatókönyvírót - aki tüstént neki is látott a script írásának -, és kibérelt egyirodát az ál produkciós cég számára. A "társaságot" Studio 6-nak nevezte el a hat kimen-tendő amerikai után. Két napon belül a forgatókönyv készen volt, a tervezett produkciópedig az Argo címet kapta. A Studio 6 sorra felvette a kapcsolatot a legfontosabb szak-mai lapokkal és magazinokkal, köztük a Hollywood Reporterrel és a Varietyvel, hogy alehető legnagyobb hírverést csapja a készülő film körül - azért, hogy ha az iránihatóságok utánanéznek a forgatócsoportnak, minden apró részlet valódinak és hihetőnektűnjön."B-terv nem létezett. Általában mindig van menekülési útvonal, de mi tudtuk, hogy akijáratnál nem fog ránk várni gépkocsi járó motorral" - jegyezte meg Mendez.A mentőakcióról tájékoztatták Jimmy Carter akkori amerikai elnököt, aki egy cédulánannyit üzent a CIA-ügynöknek: "Sok szerencsét". A művelet annyira titkos volt, hogy mégMendez felesége, aki szintén a Központi Hírszerző Ügynökség munkatársa volt, sem tu-dott róla. Az akció végrehajtása után, 1980 márciusában az elnök a Fehér Ház ovális iro-dájában fogadta az ügynököt, később ki is tüntették a CIA Hírszerzési Csillagával - ámmivel a műveletet szigorúan bizalmasnak minősítették, az átadáson senki sem lehetettjelen, mi több, Mendeznek vissza is kellett adnia a kitüntetést.

Az amerikai nagykövetség egyik alkalmazottja, akit foglyul ejtettek Iránban (fotó: king-sacademy.com)

Az Argo-akció története tizenhét éven át páncélszekrényben pihent, még az ügynökségbelső terjesztésű magazinjában, a Studies in Intelligence-ben sem jelenhetett meg.Végül George Tenet CIA-igazgató (1997-2004) vette rá Mendezt, hogy tárja a világ elé avakmerő művelet történetét. Az akcióról könyv született, amely az Oscar-esélyes filmalapjául szolgált. Mendez felfedte a BBC-nek, hogy Ben Affleck - aki nemcsak őt szemé-lyesíti meg az alkotásban, hanem a film rendezője is - többször konzultált vele és felesé-gével forgatás közben. Affleck a filmet rákban elhunyt fiuknak, Iannak ajánlotta, és a

Mendez-család két tagja szerepel is az alkotásban: abban az autóban ülnek utasként,amelyben a filmváltozat CIA-ügynöke a teheráni repülőtérre tart, úton Európa felé.Amúgy éppen a film vége tér el valamelyest a valóságtól. Az AP hírügynökség rámutat,hogy Mendez könyvében azért szenved késedelmet az iráni fővárosból való elutazás,mert a zürichi járat meghibásodott: a problémát azonban gyorsan elhárítják, és avalóságban a repülőgép egy órán belül a levegőbe emelkedett - a felszállópályánkibontakozó üldözéses jelenet nélkül.

Forrás: MTI - mult-kor.hu