Áttekintés a vállalkozásokat érintő egyes adminisztratív és engedélyezési kötelezettségekről

2

Összefoglaló ............................................................................................................... 3 1. Székhely, telephely, fióktelep ................................................................................. 8 1.1 Székhely ............................................................................................................... 8 1.2 Telephely ............................................................................................................ 10 1.3 Fióktelep, külföldi fióktelep .................................................................................. 11 1.4 Egyéb szabályok ................................................................................................ 12 2. Tevékenységek és engedélyezés ......................................................................... 13 2.1 A feltételhez kötött tevékenységek ..................................................................... 13 2.2 Telep- és működési engedély ............................................................................. 19 2.2.1 Telepengedély ................................................................................................. 19 2.2.2 Bejelentési és működési engedély................................................................... 28 3. Különleges engedélyek, engedélyezési eljárások és kötelezettségek .................. 34 3.1 Az elektronikus kereskedelmi (e-kereskedelmi) tevékenység ............................. 34 3.2 Színesfém-kereskedelem ................................................................................... 38 3.3 Szennyvízszállítás .............................................................................................. 40 3.4 Élelmiszer-forgalmazás ...................................................................................... 45

3

Összefoglaló

1. Székhely, telephely, fióktelep 1.1 Székhely A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, amely a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. 1.2 Telephely A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. 1.3 Fióktelep, külföldi fióktelep A fióktelep olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Mivel a jogszabály szerint a fióktelep is telephely, értelemszerűen vonatkoznak rá azok a feltételek, amelyeket a hatályos előírások a telephellyel kapcsolatosan meghatároznak. 1.4 Egyéb szabályok Míg a törvényi előírások értelmében székhellyel valamennyi cégnek rendelkeznie kell, addig az elkülönült központi ügyintézési hely, illetve a telephely, és a fióktelep létesítése a vállalkozás akaratától függ. Fontos szabály: székhely, telephely és fióktelep csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. 2. Tevékenységek és engedélyezés A gazdasági társaság alapításakor a gyakorolni kívánt tevékenységet a tevékenységek egységes ágazati osztályozásának rendszerében (TEÁOR'08) feltüntetett négy számjegyű kódok alapján kell meghatározni. A gazdasági társaságokról szóló törvény kifejezetten kimondja a vállalkozói szabadság egyik alapelvét, hogy gazdasági társaság bármely tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt, vagy nem korlátoz. Ebből következően a tevékenységeknek három nagy csoportja létezik.

Az első csoport a minden korlátozás nélkül, szabadon gyakorolható tevékenységek. Ebbe a csoportba azon tevékenységek tartoznak, amelyek nem tiltottak, illetve gyakorlásuk semmilyen feltételhez nem kötött, szabadon gyakorolható.

4

A második csoport a tilos tevékenységek. Amint a neve is mutatja, gyakorlására gazdasági társaságot létrehozni nem lehet. Ilyen tevékenység lehet például bűncselekmény, szabálysértés elkövetése, tiltott reklámtevékenység.

Végül a harmadik csoport a feltételhez kötött tevékenységek. Itt az adott tevékenységet csak akkor folytathatja a társaság, ha bizonyos feltételeknek meg tud felelni. (Például: képesítéshez vagy formához kötött tevékenység.)

2.1 A feltételhez kötött tevékenységek Ebbe a csoportba azok a tevékenységek tartoznak, amit csak akkor folytathat a gazdasági társaság, ha bizonyos feltételeknek meg tud felelni. Az ilyen megkötéses tevékenységeket hat csoportba lehet sorolni: 1. Koncesszióköteles tevékenységek 2. Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek 3. Képesítéshez kötött tevékenységek 4. Formához kötött tevékenységek 5. Bejelentéshez kötött tevékenységek 6. Nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek 2.2 Telep- és működési engedély Bizonyos gazdasági tevékenységek folytatásához hatósági engedélyre van szükség. Az adott tevékenység tehát kizárólag az engedély birtokában végezhető. 2.2.1 Telepengedély A telepengedélyezés rendjéről szóló hatályos rendelet különbséget tesz a csak bejelentéshez kötött és a telepengedély-köteles ipari (és szolgáltató) tevékenységek között, amely alapján számos bejelentés-köteles és telephely-engedélyes ipari és szolgáltató tevékenység létezik a hatályos szabályozás alapján. - A bejelentés köteles tevékenységek esetében a tevékenységek folytatása előtt a gazdasági társaság képviselője (az ipari és szolgáltató tevékenység folytatója) a telep fekvése szerint illetékes település jegyzőjénél köteles írásban bejelenteni a folytatni kívánt ipari és szolgáltató tevékenységet. A bejelentést követően a jegyző meggyőződik arról, hogy a bejelentésben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. - A telepengedélyes tevékenységeket ugyanakkor csak jogerős telepengedély birtokában lehet folytatni. A telepengedély kiadására irányuló kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell a jegyzőhöz benyújtani, melyet követően az illetékességgel rendelkező jegyző köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. A jegyző köteles a telepen helyszíni szemlét is tartani, az érintett szakhatóságok közreműködésével. A szemlét követően a telepengedélyt akkor adja ki a jegyző, ha – a szakhatósági

5

hozzájárulásokat is figyelembe véve – megállapítja, hogy a telep megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. 2.2.2 Bejelentési és működési engedély A kereskedelmi tevékenységek működési feltételeiről szóló kormányrendelet szerint vannak bejelentés-köteles, illetve engedély-köteles kereskedelmi tevékenységek. - A bejelentési köteles kereskedelmi tevékenységek esetében a működési engedély kérelmet a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési jegyzőhöz, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, mégpedig csak az alábbiakban felsorolt, úgynevezett üzletköteles termékek forgalmazása esetén. Ilyenek a dohánytermékek; a veszélyes anyagok és keverékek, egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek, az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik, a fegyver, a lőszer, a robbanó- és robbantószer, a gázspray, a pirotechnikai termék, a növényvédő szerek és hatóanyagaik, a nem veszélyes hulladék, egyes. „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok. Más termékek forgalmazása esetén működési engedélyt nem kell kérelmezni, de a kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándékot be kell jelenteni a jegyzőnek. - Engedély köteles kereskedelmi tevékenység. Előfordulhat az is, hogy működési engedélyt ugyan nem kell igényelni, de bizonyos termékek forgalmazásához (például élelmiszerforgalmazás) külön hatóság engedélye szükséges. Ilyenkor a külön engedély iránti kérelmet – a tevékenység kötelező bejelentésével egyidejűleg – a jegyzőhöz lehet nyújtani, aki azt továbbítani fogja a külön engedély kiadására illetékes hatósághoz. Az eljárás során a jegyző a kereskedő kérelmére az illetékes szakhatóságokkal közös helyszíni szemlét tart. Ha a jegyző megadja a működési engedélyt, erről igazolást ad ki a kereskedőnek, és az üzletet nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. A jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot közli a fogyasztóvédelmi hatósággal; a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével és a munkaügyi felügyelőségével; az illetékes rendőrkapitánysággal; jövedéki termék esetében a vámhatósággal; élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék forgalmazása esetén a kerületi hivatallal, vagy termésnövelő anyag forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi igazgatósággal. 3. Különleges engedélyek, engedélyezési eljárások és kötelezettségek 3.1 Az elektronikus kereskedelmi (e-kereskedelmi) tevékenység Az elektronikus kereskedelmi tevékenység megkezdéséhez szükséges valamely gazdálkodási forma megléte (egyéni vállalkozás, betéti társaság, korlátolt felelősségű

6

társaság stb.), továbbá a termékek, vagy szolgáltatások értékesítéshez szükséges tevékenységi kör(ök) megléte. A 2001. évi CVIII. az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerint Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges. A web-áruház nyitásához sincs szükség a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnál nyilvántartásba vételre; üzlet, és vevőszolgálati helyiség fenntartására; kereskedelmi szakképesítésre; működési engedélyre (amennyiben nem üzletköteles termék forgalmazásáról van szó). 3.2 Színesfém-kereskedelem A főbb fémek begyűjtéséről és értékesítéséről a 2009. évi LXI. Törvény intézkedik. A törvény hatálya a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal az országban végzett fémkereskedelmi tevékenységre, a fémkereskedelmi tevékenység engedélyezésére, valamint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítésére, felvásárlására, továbbá begyűjtésére és hasznosítására terjed ki. A törvénybe foglalt rendelkezések megtartása nem mentesít a hulladékgazdálkodással kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítése alól. A fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok: alumínium; antimon, bizmut, cink, cirkónium, kadmium, kobalt, króm, magnézium, mangán, molibdén, nikkel, ólom, ón, réz, tantál, titán, vanádium, vas, wolfram. Az előbbi fémek kereskedelmi tevékenysége kizárólag a fémkereskedelmi hatóság (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) részéről kiadott érvényes engedéllyel (fémkereskedelmi engedély) rendelkező fémkereskedő által folytatható. 3.3 Szennyvízszállítás A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvényhez igazodva a 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet jelöli ki a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit. Települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása, a hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése. A települési hulladékok egyike a folyékony hulladék, azaz a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz. A települési szilárd és folyékony hulladék kezelésének közegészségügyi feltételeit külön jogszabály határozza meg. Települési hulladékkezelést a gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó akkor végezhet, ha rendelkezik a környezetbiztonságra, illetőleg az esetlegesen bekövetkező havária elhárítására vonatkozó tervvel; biztosítani tudja a kezelés azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek biztosítják a hulladékkezelés környezetvédelmi és közegészségügyi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását; rendelkezik az adott hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó engedélyekkel; a külön jogszabályban meghatározottak szerint megfelelő mértékű biztosíték, pénzügyi garancia meglétét igazolja. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyezi a települési hulladékkal kapcsolatos begyűjtést; üzletszerű szállítást.

7

3.4 Élelmiszer-forgalmazás Az 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet tartalmazza az élelmiszerek forgalomba hozatalára, valamint előállításának engedélyezésére, illetve bejelentésére vonatkozó szabályokat. A hús- és hentesáru, a hal, a tej és tejtermékek, a hideg-meleg ételek, a cukrászati készítmények, az édesipari termékek és az egyéb tengeri élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalát az élelmiszer-vállalkozó kérelmére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kerületi hivatala engedélyezi. A kerületi hivatal az engedély iránti kérelem alapján helyszíni szemlét tart, s adja ki az engedélyt, amely visszavonásig hatályos. Az engedélyező hatóság hivatalból elrendelheti az engedély felfüggesztését, ha az engedélyes nem tartja be a rá vonatkozó előírásokat.

8

1. Székhely, telephely, fióktelep

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi

V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 2007. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása

érintette a cég székhelyével, telephelyével és fióktelepével kapcsolatos előírásokat

is.

1.1 Székhely

A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe,

az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése,

rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a

székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét

cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég

székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye.

Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi

ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

Székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek

közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés

telephelye is.

A törvény tehát szétválasztja 1. a cég bejegyzett irodájának helyét (ahol az

adminisztráció folyik) és 2. a központi ügyintézés helyét (ahol a tényleges működés

történik). Elvárható azonban, hogy egy vállalkozás a hétköznapi működése során

elérhető legyen (hatóságok és potenciális ügyfeleik számára is), többek között

gondoskodjon a székhelyre érkező küldemények átvételére jogosult személy

jelenlétéről. Bírósági eseti döntés kimondta: a bejegyzett székhely csak akkor felel

meg a székhelyre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ha ott a hivatalos leveleket

9

átveszik; ennek hiányában a cég okot ad a törvényességi felügyeleti eljárás

megindítására, s neki kell viselnie az eljárás költségeit (Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf.

40. 373/2003.),

A székhelyet irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtó vagy ezek

hiányában helyrajzi szám útján kell megjelölni /Ctv. 31. §/, hogy az ügyfelek és a

postai kézbesítés számára is megtalálható, egyértelműen azonosítható legyen. Ezen

követelményt sem a létesítő okiratban, sem a bejegyzési kérelemben nem pótolja a

levelezési címként szolgáló postafiók megadása.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 25.

pontja a székhely fogalmánál az alábbiak szerint rendelkezik: eltérő rendelkezés

hiányában a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt

hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye.

Ha nemzetközi szerződés az adóügyi illetőséget az üzletvezetés helye szerint

állapítja meg, az üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű adózónak minősülő

külföldi személy esetén e törvény alkalmazása szempontjából az üzletvezetés helye

székhelynek minősül.

Ugyancsak rendelkezik székhely fogalommal az általános forgalmi adóról szóló 2007.

évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. törvény) is. Az Áfa. törvény 259. § 19.

pontja értelmében székhely: a gazdasági tevékenység folytatásának az a helye, ahol

a központi ügyvezetés helye van.

Székhelyszolgáltatás. A cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amely - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről (székhelyszolgáltatás) . Ebben az esetben ügyvéd (ügyvédi iroda) székhelye kerül a cég székhelyeként a cégjegyzékben feltüntetésre. A szerződés alapján a

10

székhely szolgáltatási tevékenység ellátásáról a megbízott ügyvéd gondoskodik. A székhely szolgáltatás igénybevételének lehetősége mentesíti a társaságot az ingatlan tulajdonának, használati jogának megszerzése alól. Garanciát jelent továbbá a vállalkozások elérhetőségének biztosítása szempontjából is: a szolgáltatás csökkenti az ún. „fantomizálódás” lehetőségét. Tekintettel a fogalmi meghatározásra, a székhely szolgáltatás az adminisztratív feladatok ellátását hivatott biztosítani: ha a cég székhelye a központi ügyintézés helye is, úgy a székhely ezen jogintézmény keretében nem biztosítható. A megbízási szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve azt az egyetlen esetet, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor. A vállalkozás a megbízási szerződésben köteles meghatározni azon iratait (azok fajtáit), amelyeket a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani. Ezen iratok köre legalább a cég cégiratait, hatósági engedélyeit, az adóhatóság felé történő bejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratait, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóját jelenti (természetesen a felek ettől eltérően a szerződés hatályát más iratokra is kiterjeszthetik). Az ügyvéd köteles tételes és naprakész iratjegyzéket és ingóságra vonatkozó jegyzéket vezetni azon iratokról és ingóságokról, amelyeket a székhely szolgáltatás alapján tart magánál. El kell különíteni a cég székhelyén rendelkezésre tartandó iratokat és ingóságokat a céggel (egyéb megbízókkal) kötött más megbízatásaiból származó irataitól, ingóságaitól. Az ügyvédnek az elkülönítési kötelezettségnek különösen az iratok és ingóságok külön helyiségben, illetve külön lezárható ingóságban (bútorában) való elhelyezéssel kell eleget tennie. Fontos szabály, hogy a cégnek a székhelyén lévő iratait, ingóságait érintő hatósági kényszerintézkedés kizárólag a szerződésben meghatározott iratokra és ingóságokra terjedhet ki. A székhelyet biztosító ügyvéd (ügyvédi iroda) a hatósági eljárást nem akadályozhatja, azonban jogosult haladéktalanul értesíteni a céget.

1.2 Telephely

A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében,

alapító okiratában, alapszabályában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi)

letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található /Ctv. 7. §

(2) bekezdése/.

11

Telephelynek minősül tehát minden olyan helyszín, ahol 1. a társaság úgy folytat

üzleti tevékenységet, hogy az nem esik egybe a székhelyével és 2. a társasági

szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) telephelyként kerül megjelölésre.

A kettő konjunktív feltétel, azaz együtt kell érvényesülniük. A telephelynek a

vállalkozás szempontjából vannak előnyei és hátrányai is: egyrészt többletköltséget

okoz (bejelentési kötelezettség, cég működtetésével együtt járó adminisztratív

kiadások stb.), másrészt viszont földrajzilag nagyobb lefedettséget jelent a

vállalkozási tevékenység folytatása szempontjából. Megvan a lehetősége annak,

hogy egy társaság több, akár tízes-húszas nagyságrendben is rendelkezzen

telephellyel.

Az Art. a telephelyre vonatkozóan is tartalmaz fogalmat. Az Art. 178. § 27. pontja

értelmében telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják,

ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-,

szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás

székhelyétől különböző közigazgatási területen található.

Ugyanígy megtalálható a telephely fogalma az Áfa. törvényben. Hivatkozott

jogszabály 259. § 2. pontja szerint állandó telephely: a székhelyen kívül a gazdasági

tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra létesített vagy arra

szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység - székhelyhez

képesti - önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen

rendelkezésre állnak, ideértve az adóalany kereskedelmi képviseletét is, de csak

annyiban, amennyiben a 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában az adóalany

kereskedelmi képviselete a legközvetlenebbül érintett.

1.3 Fióktelep, külföldi fióktelep

A fióktelep olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő

fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó

12

a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen

kereskedelmi képviselete esetében is. Magyar cég külföldön lévő fióktelepének a

cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a cégnek a külföldi cégkivonattal, illetve más

okirattal, valamint ezeknek magyar nyelvű hiteles fordításával kell igazolnia, hogy a

fióktelepet a fióktelep helye szerinti államban nyilvántartásba vették. /Ctv. 7. § (2)-(3)

bekezdései/.

Mivel a jogszabály szerint a fióktelep is telephely, értelemszerűen vonatkoznak rá

azok a feltételek, amelyeket a hatályos előírások a telephellyel kapcsolatosan

meghatároznak.

1.4 Egyéb szabályok

A törvény értelmében székhellyel valamennyi cégnek rendelkeznie kell, addig az

elkülönült központi ügyintézési hely, illetve a telephely, és a fióktelep létesítése a

vállalkozás akaratától függ. Fontos szabály: székhely, telephely és fióktelep csak

olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a

cég jogosult /Ctv. 7. § (4) bekezdése/. Ez a székhely valódiságának biztosítása

érdekében fontos. A Ctv. 1. számú, illetve 3. számú melléklete előírja, hogy a

cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez a székhelyül, telephelyül, fióktelepül

szolgáló ingatlan használatára feljogosító okiratot csatolni kell. A feljogosító személy

fennálló rendelkezési jogát viszont elegendő igazolni bármely okirattal, melyben az

ingatlan felett rendelkezésre vagy használatra jogosult engedélyt ad az ingatlan

használatára. A használat jogossága igazolása érdekében a cég tulajdoni lap

csatolására nem hívható fel, és közös tulajdonú ingatlan használata esetén nem

szükséges az összes tulajdonos nyilatkozata.

A bejegyzett cég az Európai Unió más tagállamában is jogosult tevékenysége

elsődleges folytatására, illetőleg tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét az

Európai Unió más tagállamába is áthelyezheti. A cég ez irányú döntése - külön

13

törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem igényli a székhelyére vonatkozó

cégbejegyzés módosítását /Ctv. 7/B. §/.

2. Tevékenységek és engedélyezés

Milyen tevékenységet folytathat egy vállalkozás? A gazdasági társaság alapításakor

a gyakorolni kívánt tevékenységet a tevékenységek egységes ágazati

osztályozásának rendszerében (TEÁOR'08) feltüntetett négy számjegyű kódok

alapján kell meghatározni. A gazdasági társaságokról szóló törvény kifejezetten

kimondja a vállalkozói szabadság egyik alapelvét, hogy gazdasági társaság bármely

tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt, vagy nem korlátoz. Ebből

következően a tevékenységeknek három nagy csoportja létezik.

Az első csoport a minden korlátozás nélkül, szabadon gyakorolható

tevékenységek. Ebbe a csoportba azon tevékenységek tartoznak, amelyek nem

tiltottak, illetve gyakorlásuk semmilyen feltételhez nem kötött, szabadon

gyakorolható.

A második csoport a tilos tevékenységek. Amint a neve is mutatja, gyakorlására

gazdasági társaságot létrehozni nem lehet. Ilyen tevékenység lehet például

bűncselekmény, szabálysértés elkövetése, tiltott reklámtevékenység.

Végül a harmadik csoport a feltételhez kötött tevékenységek. Itt az adott

tevékenységet csak akkor folytathatja a társaság, ha bizonyos feltételeknek meg

tud felelni. (Például: képesítéshez vagy formához kötött tevékenység.)

2.1 A feltételhez kötött tevékenységek

Ebbe a csoportba azok a tevékenységek tartoznak, amit csak akkor folytathat a

gazdasági társaság, ha bizonyos feltételeknek meg tud felelni. Az ilyen megkötéses

tevékenységeket hat csoportba lehet sorolni:

14

1. Koncesszióköteles tevékenységek

A koncesszió latin eredetű kifejezés felhatalmazást, engedélyt, kedvezményt jelent,

ezáltal a koncesszióra jogosult gazdasági társaság részleges vagy teljes piaci

monopóliumhoz jut. Ennek részletes szabályait az 1991. évi XVI. törvény

tartalmazza.

A koncessziós szerződés a kizárólagos állami, önkormányzati vagy önkormányzati

társulási tulajdonhoz, vagy a kizárólagos állami, vagy önkormányzati hatáskörbe utalt

tevékenységek gyakorlásához kapcsolódik. Az állam vagy az önkormányzat a

koncesszió keretében az előbb említett dolgok birtoklásának, használatának, hasznai

szedésének jogát, illetve a tevékenység gyakorlásának jogát engedi át a koncessziós

pályázat nyertesének. A pályázat nyertese tehát az adott dolog használatára,

birtoklására, hasznainak szedésére jogosult. A koncessziós szerződés határozott

időre köthető, melynek leghosszabb ideje harmincöt év. Aki a pályázatot megnyeri,

annak a szerződés aláírásától számított 90 napon belül, belföldi székhelyű, saját

részvétellel működő gazdasági társaságot kell alapítania.

Koncessziós szerződés tárgya lehet az országos közutak, közforgalmú vasúti pályák

vagy közforgalmú vasúti személyszállítás, nemzetközi kereskedelmi repülőterek,

csővezetékes termékszállítás és tárolás, hasadó- és sugárzó anyagok előállítása és

értékesítése, postai alapszolgáltatás, valamint szerencsejáték szervezése és

működtetése, stb.

2. Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek

Alapítási engedély akkor szükséges, ha a törvény a gazdasági társaság alapítását

hatósági engedélyhez köti. Az alapítási engedély hiányában a társaság nem jöhet

létre, tehát az alapítónak már a gazdasági társaság megalapítása előtt be kell

szereznie az engedélyeket. Az engedélyt a cégbejegyzési kérelemhez mellékelni

kell, ennek elmulasztása esetén a cégbíróság a kérelmet hiánypótlási eljárás nélkül

15

elutasítja. Alapítási engedély hiányában nem jegyzik be a cégnyilvántartásba például

a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozást, vagy temetkezési szolgáltatás végzésére

létrehozandó gazdasági társaságot. Az alapítási engedély megszerzése nem

kerülhető meg úgy, hogy a cégnyilvántartásban lévő gazdasági társaság

változásbejegyzési eljárás keretében olyan tevékenység bejegyzését kérje, amely

tevékenységnél a törvény a cégalapítást hatósági engedélyhez köti. Alapítási

engedélyt csak törvény írhat elő.

Az alapítási engedélytől eltérő a tevékenység gyakorlásához szükséges engedély.

Ilyenkor a társaság engedély nélkül megalapítható, a cégbíróság a

cégnyilvántartásba a társaságot és az érintett tevékenységi kört bejegyzi, az

üzletszerű gazdasági tevékenységét meg tudja kezdeni a vállalkozás. Azonban a

hatósági engedélyhez kötött tevékenységeit csak a működési engedély birtokában

szabad megkezdenie. Ha megvan az engedély, akkor a cégbíróságnak ezt be kell

nyújtani. Az engedély számát és érvényességi idejét a cégjegyzékbe be kell jegyezni.

Működési engedély szükséges például szakértői működéshez, üzletben

kereskedelmi tevékenység folytatásához, állatmenhely és állatpanzió

működtetéséhez stb. Tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyt törvény,

kormányrendelet és miniszteri rendelet írhat elő.

Fontosabb hatósági engedéllyel végezhető tevékenységek:

adószakértői tevékenység

állatszállítás

belföldi közúti fuvarozás

betegszállítás

borászati termék előállítása, kiszerelése

borászati üzem

bor nem palackozott kiszerelése

csomagolóanyag felhasználása

egészségügyi kártevőirtó tevékenység

egészségügyi vállalkozás, egészségügyi szolgáltatás

16

élelmiszer adalékanyag előállítása, új élelmiszer gyártása

építmény (közlekedési, hírközlési és vízi) tervezése

faiskola létesítése

fémkereskedelmi tevékenység

hajózási tevékenység

halkeltető állomás üzemeltetése

használt gumiabroncs behozatala

járműbontó tevékenység

járművezető-képzés

internetcímek, elektronikus levél címek, más azonosítók használata

kiskereskedelmi üzlet működtetése

kiállítás rendezése – országos, művészeti

kikötő létesítése

könyvvizsgálói tevékenység természetes személy által

könyvvizsgálói tevékenység gazdasági társaság által

közcélú és kábeles elosztási szolgáltatás nyújtása

közforgalmú gyógyszertár létesítése

közúti járművezető-képzés

komp- és révátkelőhely létesítése

kulturális javak kivitele

magánnyomozói tevékenység

munkaerő-közvetítés külföldre

munkaügyi szakértői tevékenység

nemzetközi közúti árutovábbítás

nemzetközi utazásszervező, közvetítő tevékenység

pénznyerő automata és sorsjegyek behozatala

pénzváltási tevékenység

pirotechnikai termékek vásárlása, behozatala

raktározás – telepen

sorsolásos játékok

sportrendezvény, sportszövetségi verseny szervezése

17

statisztikai szakértői tevékenység

személyvédelmi tevékenység

személytaxi-szolgáltatás

személyszállítás autóbusszal

szőlő és gyümölcsös telepítése, kivágása

szociális intézmény működtetése

temetkezéssel kapcsolatos szolgáltatás

telepengedélyhez kötött tevékenységek

új élelmiszer-előállító hely létesítése

új gyógyszertár létesítése

utazásszervezők idegenforgalmi szolgáltató tevékenysége

vagyonvédelmi tevékenység

vízi személyfuvarozás

3. Képesítéshez kötött tevékenységek

A hatósági engedélyhez kötött tevékenységektől meg kell különböztetni a képesítési

követelményekhez kötött tevékenységeket. Az ilyen megkötéssel végezhető

tevékenységnél szakmai ismeretek szükségeltetnek. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági

társaság valamelyik tagja, munkavállalója rendelkezik az adott képesítéssel. A

tevékenység abban az esetben is végezhető, ha a társaság tagja vagy alkalmazottja

ugyan nem rendelkezik a szükséges szakmai végzettséggel, de a társaság javára

egy harmadik személy megbízási jogviszony keretében elvégzi. (Például

egészségügyi tevékenységet egészségügyi szakképesítéssel vagy egészségügyi

szakképesítés nélkül megszerezhető felsőfokú szakirányú szakképesítéssel

rendelkező és a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. Vagy

például gazdasági társaságot létre lehet hozni társasházi kezelés ellátására úgy,

hogy a társaság alapító tagjai ugyan nem rendelkeznek ingatlankezelési képesítéssel

és jogosultsággal, azonban a társaság munkavállalójaként olyan személyt

(munkavállalót) alkalmaznak, aki ilyen képesítéssel rendelkezik. Ezen utóbbi esetben

a társasházi közös képviselet ellátása a társaság jogosult lesz, az nem fog

18

jogszabályi akadályba ütközni.) Képesítési követelményeket bármilyen jogszabály

előírhat, kivéve az önkormányzati rendeletet.

Engedélyköteles társas vállalkozói tevékenység vagy bármely egyéni vállalkozás

esetén a szükséges végzettségről a területileg illetékes okmányirodánál kell

érdeklődni. Náluk érhető el teljes terjedelmében a lista. Például képesítéshez kötött

tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban

meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve

segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik.

Nem elegendő, ha az egyéni vállalkozó vagy alkalmazottja az igazolvány kiváltásakor

még képzés alatt áll.

4. Formához kötött tevékenységek

A társas vállalkozások esetében érvényesülő formakényszeren belül még további

szűkítése lehet a választható gazdasági formának. Ugyanis egyes gazdasági

tevékenységek csak meghatározott társasági formában végezhetőek. Banki,

pénzintézeti tevékenységet, biztosítási, közraktári tevékenységet és a

koncesszióköteles tevékenységek egy részét csak részvénytársasági formában lehet

folytatni. Szabadalmi ügyvivő tevékenységet korlátolt felelősségű társaság formában,

míg gyógyszerészi, gyógyszertári tevékenységet betéti társaság formában lehet

végezni.

5. Bejelentéshez kötött tevékenységek

Egyes tevékenységek megkezdését a vállalkozásnak kötelessége bejelenteni a

gazdasági társaság székhelye szerinti illetékes közigazgatási szervhez. Például a

játékautomaták üzemeltetése, vagy időszaki lap kiadása ilyen bejelentéshez kötött

tevékenység.

6. Nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek

19

Ebben az esetben a gazdasági társaság addig nem kezdheti meg a tevékenységét,

amíg az adott jegyzékben nem szerepel. Ebbe a kategóriába tartozik például az

utazásszervezés, csomagküldő, ingatlanközvetítő vagy tolmácsolási tevékenység

stb.

2.2 Telep- és működési engedély

Bizonyos gazdasági tevékenységek folytatásához hatósági engedélyre van szükség.

Az adott tevékenység tehát kizárólag az engedély birtokában végezhető.

A gazdasági társaságok vonatkozásában a cégeljárásról szóló törvény kötelezően

előírja, hogy a tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyt az

engedélyköteles tevékenység megkezdésekor a cégbírósághoz kell benyújtani.

Ennek elmulasztása törvényességi felügyeleti eljárást, a működési engedély

beszerzésének az elmulasztása pedig egyéb hatósági eljárást vonhat maga után.

2.2.1 Telepengedély

A telepengedélyezés rendjéről szóló hatályos, 358/2008. (XII. 31.) rendelet a

telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes

termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés

rendjéről és a bejelentés szabályairól rendelkezik. A rendelet különbséget tesz a

csak bejelentéshez kötött és a telepengedély-köteles ipari (és szolgáltató)

tevékenységek között, amely alapján számos bejelentés-köteles és telephely-

engedélyes ipari és szolgáltató tevékenység létezik a hatályos szabályozás alapján.

Bejelentés-köteles tevékenységek

1. alsóruházat gyártása

2. ágybetét gyártása

3. áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása

20

4. bőr, szőrme kikészítése

5. bőrruházat gyártása

6. csap, szelep gyártása

7. csapágy, erőátviteli elem gyártása

8. csiszolótermék gyártása

9. csomagolás

10. egészségügyi kerámia gyártása

11. egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása

12. egyéb bútor gyártása

13. egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása

14. egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása

15. egyéb kerámiatermék gyártása

16. egyéb kötött, hurkolt ruházati termékek gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású

ruházati termékek gyártása

17. egyéb műanyag termék gyártása

18. egyéb nem vas fém gyártása

19. egyéb papír-, kartontermék gyártása

20. egyéb ruházat, kiegészítők gyártása

21. egyéb szárazföldi személyszállítás vagy közúti áruszállítás, költöztetés

alágazatba tartozó tevékenységek közül azon tevékenységek, amelyek esetében a

tevékenységhez igénybe vett gépjárműv(ek)et külön jogszabály szerint telephelyen

kell tárolni

22. egyéb textiláru gyártása m. n. s., kivéve a kéziszőttes-, necceltáru- és

csipkekészítés, kézi hímzés

23. egyéb szivattyú, kompresszor gyártása

24. elektronikus orvosi berendezés gyártása

25. emelő-, anyagmozgató gép gyártása

26. evőeszköz gyártása

27. élelmiszer-, dohányipari gép gyártása

28. építési betontermék gyártása

21

29. építési gipsztermék gyártása

30. épületasztalos-ipari termék gyártása

31. falemezgyártás

32. felsőruházat gyártása (kivéve: munkaruházat)

33. fűtőberendezés, kemence gyártása

34. gépi meghajtású hordozható kézi szerszámgép gyártása

35. gépjárműjavítás, -karbantartás

36. gumiabroncs újrafutózása, felújítása

37. háztartási kerámia gyártása

38. háztartási villamos készülék gyártása

39. hangszergyártás

40. illóolajgyártás

41. irodabútor gyártása

42. irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)

43. irodai papíráru gyártása

44. járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása

45. játékgyártás

46. kerámiacsempe, -lap gyártása

47. kerámia szigetelő gyártása

48. kerékpár, mozgássérültkocsi gyártása

49. konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)

50. konyhabútorgyártás

51. kőmegmunkálás

52. kötéláru gyártása

53. kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású

harisnyafélék gyártása

54. kötött, hurkolt kelme gyártása

55. lábbeligyártás

56. lakat-, zárgyártás

57. munkaruházat gyártása

22

58. műszaki kerámia gyártása

59. műszaki textiláru gyártása

60. nem szőtt textília és termék gyártása (kivéve: ruházat)

61. nem veszélyes hulladékok gyűjtése

62. nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

63. nem villamos háztartási készülék gyártása

64. nyomdai tevékenység alágazatba tartozó tevékenységek

65. orvosi eszköz gyártása

66. papír csomagolóeszköz gyártása

67. parkettagyártás

68. raktározás, tárolás (kivéve mezőgazdasági termények, mezőgazdasági vegyi

termékek, műtrágya, nitrogénvegyület raktározása, tárolása)

69. síküveg továbbfeldolgozás

70. sportszergyártás, kivéve úszómedence gyártása

71. számítógép, perifériás egység gyártása

72. szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatások közül a parkoló, parkolóhely,

garázs üzemeltetése, kivéve a közút kezelője által üzemeltetett, közút területén vagy

a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely

73. szerszámgyártás

74. szőrmecikk gyártása

75. tároló fatermék gyártása

76. testápolási cikk gyártása

77. textil-, ruházati, bőripari gép gyártása

78. táskafélék, szíjazat gyártása

79. textilszálak fonása

80. textilszövés

81. textil, szőrme mosása, tisztítása

82. tűzálló termék gyártása

83. villamos világítóeszköz gyártása

23

Telepengedély-köteles tevékenységek

1. acélcsőgyártás

2. acél tárolóeszköz gyártása

3. alumínium gyártása, kivéve a timföld (alumínium- oxid) gyártása

4. bányászati, építőipari gép gyártása

5. dohánytermék gyártása

6. egyéb gumitermék gyártása

7. előre kevert beton gyártása

8. égetett agyag építőanyag gyártása

9. festék, bevonóanyag gyártása

10. fémalakítás, porkohászat

11. fém épületelem gyártása

12. fémfelület-kezelés

13. fémmegmunkálás

14. fémöntés alágazatba tartozó tevékenységek

15. fémszerkezet gyártása

16. fémtartály gyártása

17. fűrészárugyártás

18. gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása

19. gőzkazán gyártása

20. gumiabroncs, gumitömlő gyártása

21. habarcsgyártás

22. háztartási, egészségügyi papírtermék gyártása

23. hidegen hajlított acélidom gyártása

24. hidegen hengerelt keskeny acélszalag gyártása

25. hidegen húzott acélhuzal gyártása

26. hidegen húzott acélrúd gyártása

27. hidraulikus, pneumatikus berendezés gyártása

28. huzaltermék gyártása

29. kohászati gép gyártása

24

30. könnyűfém csomagolóeszköz gyártása

31. kötőelem, csavar gyártása

32. központi fűtési kazán, radiátor gyártása

33. közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

34. kőolaj-feldolgozás

35. máshová nem sorolt egyéb általános rendeltetésű gép gyártása

36. máshová nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása

37. máshová nem sorolt egyéb jármű gyártása

38. máshová nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása

39. máshová nem sorolt egyéb speciális gép gyártása

40. máshová nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása

41. mezőgazdasági vegyi termék gyártása, raktározása, tárolása

42. mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása

43. mész-, gipszgyártás

44. motorkerékpár gyártása

45. motor, turbina gyártása (kivéve: légi, közútijármű- motor)

46. műanyag csomagolóeszköz gyártása

47. műanyag építőanyag gyártása

48. műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása

49. műanyag-, gumifeldolgozó gép gyártása

50. műtrágya, nitrogénvegyület gyártása, raktározása, tárolása

51. nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása

52. nemesfémgyártás

53. ólom, cink, ón gyártása

54. papírgyártás

55. papíripari gép gyártása

56. ragasztószergyártás

57. rézgyártás

58. szálerősítésű cement gyártása

59. száloptikai kábel gyártása

25

60. szintetikus kaucsuk alapanyag gyártása

61. szőnyeggyártás

62. tapétagyártás

63. tisztítószer gyártása

64. vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása

65. vegyi szál gyártása

66. villamos motor, áramfejlesztő gyártása

- A bejelentés köteles tevékenységek esetében a tevékenységek folytatása előtt a

gazdasági társaság képviselője (az ipari és szolgáltató tevékenység folytatója) a

telep fekvése szerint illetékes település jegyzőjénél köteles írásban bejelenteni a

folytatni kívánt ipari és szolgáltató tevékenységet. A bejelentést az erre a célra

rendszeresített formanyomtatványon kell megtenni.

A bejelentést követően a jegyző meggyőződik arról, hogy a bejelentésben feltüntetett

telepen az adott tevékenység végezhető-e.

- Ha igen, akkor a telepet haladéktalanul nyilvántartásba veszi.

- Ha nem, akkor az ipari és szolgáltató tevékenység végzését megtiltja, és a

telepet bezáratja.

A különféle ipari és szolgáltató tevékenységek a megkezdésükre irányuló szándék

bejelentését követően 1.) a jogszabály által ipari területként meghatározott

területen folytathatók, illetve 2) nem ipari területen is folytathatók akkor, ha a

telepként szolgáló építmény vagy építményen önálló rendeltetési egység a

tevékenység végzésének megfelelő rendeltetéssel 6 hónapnál nem régebbi jogerős

használatbavételi vagy végleges fennmaradási engedéllyel rendelkezik.

- Az előbbiekben összefoglalt telepengedélyes tevékenységeket ugyanakkor csak

jogerős telepengedély birtokában lehet folytatni. A telepengedély kiadására irányuló

kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell a jegyzőhöz

benyújtani, melyet követően az illetékességgel rendelkező jegyző köteles

26

meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott

övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és

védelméről szóló törvény szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott

tevékenység végezhető-e. Lényeges szabály, hogy az eljárás „nem íróasztal mögött”

történik, hanem a jegyző köteles a telepen helyszíni szemlét is tartani, az érintett

szakhatóságok közreműködésével.

A 358/2008. (XII. 31.) Korm. Rendelet szerint a Kormány a telepengedély kiadása iránti eljárásban 1) a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos, jogszabály által az egészségügyi hatóság jogkörébe utalt szakkérdésben az első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (a továbbiakban: ÁNTSZ) a telep fekvése szerint illetékes kistérségi intézetét, a másodfokú eljárásban az ÁNTSZ-nek a telep fekvése szerint illetékes regionális intézetét; 2) annak elbírálása kérdésében, hogy

2a) a telepen a hulladékgyűjtés és -tárolás eszközei, valamint a hulladékkezelés módja megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e a telepen történő hulladékkezelés környezetterhelést, biztosított-e a telep hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége,

2b) a tevékenység zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem követelményeinek,

2c) a tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, valamint a védelmi övezet kijelölési szabályainak,

2d) országos jelentőségű védett természeti területen, NATURA 2000 területen, vagy barlang védőövezetében annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e,

2e) a földtani közeg és a vizek védelme érdekében megfelelő műszaki védelmet alkalmaznak-e és a tevékenységből eredően a földtani közeget és a vizeket érő terhelés alatta marad-e a vizek védelmére vonatkozó követelményeknek, valamint ivóvízbázisok érintettsége esetén megfelel-e az ivóvízbázis védelmi előírásoknak az első fokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi

27

felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget;

3) annak elbírálása kérdésében, hogy a telep a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - az első fokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságot, a másodfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, Budapesten az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (e tevékenységeket lásd az alábbi keretes szövegben); 4) termőfölddel közvetlenül szomszédos földrészleten álló telep engedélyezése esetén annak elbírálása kérdésében, hogy az ipari tevékenység a termőföld talajának szennyeződésére, károsodására, roncsolására, valamint az ott folytatott mezőgazdasági tevékenységre, továbbá a növényvédőszerekkel folytatott ipari tevékenységek engedélyezése esetén a kezelőszemélyzet kitettségére, a lehetséges humán- és környezeti toxicitásra, terhelésre hatással van-e, első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (a továbbiakban: MgSzH) a telep fekvése szerint illetékes első fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban az MgSZH másodfokú szakhatóságként eljáró szervét; 5) ha a telepen az ipari tevékenységgel összefüggésben külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést, éghető vagy veszélyes folyadék tárolására szolgáló tartályt, ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket, legalább 50 kVA beépített összteljesítményű, 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert, nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomáson cseppfolyós- vagy cseppfolyósított-, illetve sűrítettgáz-üzemanyag-töltő berendezést használnak - az ezen építményekkel, berendezésekkel összefüggő műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében - első fokú eljárásban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak a telep fekvése szerint illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságát, másodfokú eljárásban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szervét; 6) ha az engedélyezés tárgyául szolgáló ingatlan műemléki védelem alatt áll - annak elbírálása kérdésében, hogy tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek -, első fokon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a telep fekvése szerint illetékes területi szervét, másodfokon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szervét szakhatóságként jelöli ki.

A szemlét követően a telepengedélyt akkor adja ki a jegyző, ha – a szakhatósági

hozzájárulásokat is figyelembe véve – megállapítja, hogy a telep megfelel a

28

vonatkozó jogszabályi előírásoknak. E körülmények fennállása esetén viszont

kötelesssége is kiadni a telelengedélyt.

A jegyző megfelelő határidő kitűzésével kötelezheti a telepengedély jogosultját

meghatározott átalakítások vagy változtatások elvégzésére, illetve intézkedések

megtételére. A jegyző a telepet a telepengedély megadásával egyidejűleg

nyilvántartásba veszi. A jegyző az általa vezetett nyilvántartást az interneten is

köteles közzéteszi.

2.2.2 Bejelentési és működési engedély

A kereskedelmi tevékenységek működési feltételeiről jelenleg a 210/2009. (IX. 29.)

Kormányrendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről előírásait

kell figyelembe venni1 2. Akadnak bejelentés-köteles, illetve engedély-köteles

kereskedelmi tevékenységek

a) A bejelentési köteles kereskedelmi tevékenységek esetében a működési

engedély kérelmet a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési jegyzőhöz,

Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, mégpedig csak az

1 Kereskedelmi hatóságok:

- Mozgóbolt, csomagküldő, automata és üzleten kívüli kereskedés esetében a

kereskedő székhelye szerinti település jegyzője

- Minden más esetben, bejelentés és működési engedély esetében is a tevékenység helye szerinti település jegyzője 2 Kereskedési formák: üzlet, mozgóbolt, bevásárlóközpontban folytatott ker.

tevékenység, vásáron-piacon folytatott ker. tevékenység, közterületi

értékesítés, közvetlen értékesítés, üzleten kívüli (házaló) kereskedelem,

csomagküldő kereskedelem, automatából történő értékesítés.

29

alábbiakban felsorolt, úgynevezett üzletköteles termékek (lásd az alábbiakban)

forgalmazása esetén.

A kizárólag üzletben forgalmazható termékek

1. dohánytermékek;

2. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek,

kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag;

3. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek

szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá

tartozó termékek;

4. állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;

5. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a

polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3.

pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;

6. növényvédő szerek és hatóanyagaik;

7. nem veszélyes hulladék;

8. „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj,

propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag.

Más termékek forgalmazása esetén működési engedélyt nem kell kérelmezni, de a

kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándékot be kell jelenteni a

jegyzőnek.

A bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység esetén a szükséges okmányok:

nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet

használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap

kivételével),

haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a

kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat,

közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak

közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat.

30

b) Engedély köteles kereskedelmi tevékenység. Előfordulhat az is, hogy működési

engedélyt ugyan nem kell igényelni, de bizonyos termékek forgalmazásához (például

élelmiszerforgalmazás) külön hatóság engedélye szükséges. Ilyenkor a külön

engedély iránti kérelmet – a tevékenység kötelező bejelentésével egyidejűleg – a

jegyzőhöz is be lehet nyújtani, aki azt továbbítani fogja a külön engedély kiadására

illetékes hatósághoz.3

Az engedély-köteles kereskedelmi tevékenység esetén a szükséges okmányok:

nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet

használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a

tulajdoni lap kivételével),

haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a

kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat,

közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak

közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat.

c) Ügymenet

A bejelentési kötelezettség esetén (működési engedély megszerzése), illetve az

engedély köteles kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó kérelmezés esetén

egyaránt meg kell adni:

a kereskedő fontosabb adatait, (nevét, címét, székhelyét stb.),

az üzlet adatait, (tulajdonosának nevét; az üzlet címét, helyrajzi számát,

alapterületét, használatának jogcímét;

az üzlet elnevezését és napi/heti nyitvatartási idejét,

3 Mivel olykor változás következhet be a bejelentési kötelezettség alá eső üzleti

tevékenység, illetve a működési engedélyhez kötött tevékenységek körében,

ezért a 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet mellékleteit a kérelem benyújtása

előtt feltétlen át kell tanulmányozni.

31

a forgalmazni kívánt üzletköteles és egyéb termékeket,

a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellegét (kiskereskedelem vagy

nagykereskedelem) és

a kereskedő nyilatkozatát arról, hogy kéri-e az engedélyezési eljárásban

szemle megtartását.

A kérelemhez csatolni kell nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az

üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okiratot (a tulajdoni lap

kivételével); haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a

kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot; közös tulajdonban álló

üzlet esetében pedig, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a

tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot.

A szakhatóságok szerepe az eljárásban

1) A higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az

ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos

közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai

biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások

érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben az Állami Népegészségügyi és

Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézete (a Magyar Honvédség

létesítményeinek területén működtetni kívánt üzlet működésének

engedélyezése esetén a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés

elbírálására jogosult hatóság).

2) Állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyaga, továbbá növényvédő

szer és hatóanyagai forgalmazása esetén - az állatgyógyászati készítmények

és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik

forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés kérdésében

- állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati

készítmény hatóanyagainak forgalmazása vonatkozásában a Mezőgazdasági

Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) Központja,

32

- állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme, valamint növényvédő szer és

hatóanyagai forgalmazása esetén az MgSzH területi szerve.

3) Ha nem veszélyes hulladékot forgalmaznak, és a tevékenység

megkezdéséhez környezetvédelmi engedély nem szükséges, annak elbírálása

kérdésében, hogy a hulladékgyűjtés és -tárolás eszközei, valamint a

hulladékkezelés módja megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek,

okoz-e a hulladékkezelés környezetterhelést, biztosított-e az üzlet

hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége, a

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség.

4) Olyan üzlet esetében, amelyben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba

tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és "C"

tűzveszélyességi osztályú építőanyagot, járművet vagy üzemanyagot

forgalmaznak, a tűzvédelmi szakhatóság (a Magyar Honvédség

létesítményeinek területén működtetni kívánt üzlet működésének

engedélyezése esetén a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés

elbírálására jogosult hatóság).

5) Ha arra az építményre, amelyben az üzletet működtetni kívánják, ugyanarra

a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül

használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, a

településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés

kérdésében az építésügyi hatóság.

Az eljárás során a jegyző a kereskedő kérelmére az illetékes szakhatóságokkal

közös helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemléről értesíti az üzlettel közvetlenül

szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlanok tulajdonosait

(társasház esetében a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét,

lakásszövetkezet esetében az elnököt) is. Az értesítésben a jegyző felhívja az

ügyfelek figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza.

33

Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban észrevételeket

lehet benyújtani, melyeket a jegyző a szemlén ismertet. Ha a jegyző megadja a

működési engedélyt, erről igazolást ad ki a kereskedőnek, és az üzletet

nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a

nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi.

A jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot közli a fogyasztóvédelmi

hatósággal; a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével és

a munkaügyi felügyelőségével; az illetékes rendőrkapitánysággal; jövedéki termék

esetében a vámhatósággal; élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek

nem minősülő állatgyógyászati termék forgalmazása esetén a kerületi hivatallal, vagy

termésnövelő anyag forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi igazgatósággal.

A kereskedő bejelentési kötelezettsége. Ha a működési engedély megadását

követően változás következik be az üzlet adataiban, azt a kereskedő haladéktalanul,

illetve a nyitvatartási idő megváltozása esetén az azt megelőző nyolc napon belül

köteles bejelenteni a jegyzőnek. (Az üzlet használatára jogosult személyében

bekövetkező változást az új jogosultnak kell bejelentenie.) Az üzlet megszűnését a

megszűnést követő nyolc napon belül kell bejelenteni a jegyzőnek.

A jogsértő kereskedővel szemben alkalmazható szankciók (az üzlet ideiglenes

bezáratása, a működési engedély visszavonása, illetve az üzlet azonnali

bezáratása). Ha a kereskedő a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve

annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, és a

jogsértés másként nem orvosolható, a jegyző az észlelt hiányosságok

megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra az üzletet ideiglenesen bezárathatja.

A jegyző a működési engedélyt visszavonja és az üzletet bezáratja, ha

1. a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

2. a kereskedő az üzlet ideiglenes bezáratásának időtartama alatt sem tesz

eleget a jegyző határozatában foglaltaknak,

34

3. a kereskedő veszélyes mértékű környezeti zaj esetén, a lakók egészséges

életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében, a

jogsértő állapot megszüntetéséig elrendelt kötelező éjszakai zárva tartási

időszak alatt továbbra is nyitva tart,

4. a kereskedő veszélyes mértékű környezeti zaj esetén a hirdetés vagy

figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszközt használatának

megtiltása ellenére tovább használja.

Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kereskedő működési

engedéllyel nem rendelkező üzletben forgalmaz üzletköteles termékeket, a jegyző

köteles az üzletet azonnal bezáratni.

3. Különleges engedélyek, engedélyezési eljárások és kötelezettségek

3.1 Az elektronikus kereskedelmi (e-kereskedelmi) tevékenység

Az elektronikus kereskedelmi tevékenység megkezdéséhez szükséges valamely

gazdálkodási forma megléte (egyéni vállalkozás, betéti társaság, korlátolt felelősségű

társaság stb.), továbbá a termékek, vagy szolgáltatások értékesítéshez szükséges

tevékenységi kör(ök) megléte. A 2001. évi CVIII. az elektronikus kereskedelmi

szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások

egyes kérdéseiről szóló törvény szerint Információs társadalommal összefüggő

szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély

vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges. A web-

áruház nyitásához sincs szükség a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési

Hivatalnál nyilvántartásba vételre; üzlet, és vevőszolgálati helyiség fenntartására;

kereskedelmi szakképesítésre; működési engedélyre (amennyiben nem üzletköteles

termék forgalmazásáról van szó, lásd 2.2.2 fejezet).

Általános szerződési feltételek

Az e-kereskedelmi vállalkozás köteles a szolgáltatásra/termékértékesítésre

vonatkozó általános szerződési feltételeket oly módon hozzáférhetővé tenni, amely

35

lehetővé teszi az igénybe vevő számára, hogy tárolja és előhívja azokat. Az általános

szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé

tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten

vagy ráutaló magatartással elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az

általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a

szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek

között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé,

ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten

elfogadta.

Tájékoztatási kötelezettségek

1) Vállalkozást (Kereskedőt) bemutató adatok:

A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen

hozzáférhető módon legalább a következő adatokat közzétenni:

a) a szolgáltató nevét,

b) a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét,

c) a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel

való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét,

d) ha a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését

jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a szolgáltatót a nyilvántartásba

bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi

számát,

e) ha a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles,

ezt a tényt az engedélyező hatóság megnevezésével és elérhetőségi adataival,

valamint az engedély számával együtt,

f) ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát;

g) a szabályozott szakmák gyakorlásának körében:

ga) annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek (kamarának) a megnevezését,

amelynek a szolgáltató akár kötelező előírás alapján, akár önkéntesen tagja;

36

gb) a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai,

tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölését, ahol ezt a

szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte;

gc) hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési

helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való

hozzáférés módjára.

2) Szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos tájékoztatások:

2a) Az e-kereskedelmi vállalkozás a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles

a fogyasztót tájékoztatni:

- a vállalkozás cégnevéről (nevéről) és címéről (székhelyéről, illetve lakóhelyéről)

azonosításra alkalmas módon;

- a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről;

- a terméknek, illetve szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező

terheket is magában foglaló áráról, illetve díjáról, valamint az összes járulékos

költségről, így különösen a fuvardíjról, szállítási vagy postaköltségről;

- a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről;

- az elállás jogáról;

- a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják

meg;

- a vállalkozás ajánlati kötöttségének idejéről;

- a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben

foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor.

2b) Az e-kereskedelmi vállalkozás a fogyasztót a megrendelésének elküldését

megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni:

- a forgalmazott termékek jellemzőiről;

- azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való

megkötéséhez meg kell tenni;

37

- arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a

szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb

hozzáférhető lesz-e;

- az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő

azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről;

- a szerződéskötés lehetséges nyelveiről;

- arról a – szolgáltatási tevékenységére vonatkozó – magatartási kódexről,

amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen;

továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférhető;

- a vállalkozás mely adatkezelési célokból mely adatfajtákat kezel, adatkezelés

idejéről, törlésének lehetőségéről.

Az e-kereskedelmi vállalkozás köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai

eszközökkel biztosítani, hogy a fogyasztó az adatbeviteli hibák azonosítását és

kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni.

Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses

nyilatkozatnak.

Az e-kereskedelmi vállalkozás köteles az igénybe vevő megrendelésének

megérkezését a fogyasztó felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni.

Amennyiben e visszaigazolás a fogyasztó megrendelésének elküldésétől számított, a

szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az

igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség

vagy szerződéses kötelezettség alól.

A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a vállalkozáshoz, illetve a

fogyasztóhoz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik.

Teljesítés

Ha a felek a teljesítés időpontjában nem állapodtak meg, az e-kereskedelmi

vállalkozás a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható időpontban,

ennek hiányában a fogyasztó felszólításában meghatározott időpontban vagy időn

38

belül, felszólítás hiányában legkésőbb a megrendelésnek a vállalkozáshoz való

megérkezésétől számított harminc napon belül köteles a szerződés szerinti

teljesítésre.

A fogyasztó elállási joga

A fogyasztó a szerződéstől (e-kereskedelmi megrendeléstől) nyolc munkanapon

belül indokolás nélkül elállhat.

3.2 Színesfém-kereskedelem

A főbb fémek begyűjtéséről és értékesítéséről a 2009. évi LXI. Törvény intézkedik. A

törvény hatálya a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal az országban végzett

fémkereskedelmi tevékenységre, a fémkereskedelmi tevékenység engedélyezésére,

valamint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítésére, felvásárlására,

továbbá begyűjtésére és hasznosítására terjed ki. A törvénybe foglalt rendelkezések

megtartása nem mentesít a hulladékgazdálkodással kapcsolatban külön

jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítése alól.

Engedélyköteles anyagok

A fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok: alumínium; antimon, bizmut, cink,

cirkónium, kadmium, kobalt, króm, magnézium, mangán, molibdén, nikkel, ólom, ón,

réz, tantál, titán, vanádium, vas, wolfram.

A fémkereskedelmi tevékenység fogalma: fémkereskedelmi engedélyköteles

anyagnak a fémkereskedő által - a fémkereskedő vagy más személy által történő

hasznosítás céljából - történő felvásárlása, fuvarozása, tárolása, raktározása és

értékesítése. Fémkereskedelmi tevékenységet kizárólag a fémkereskedelmi hatóság

39

(Nemzeti Adó- és Vámhivatal) részéről kiadott érvényes engedéllyel

(fémkereskedelmi engedély) rendelkező fémkereskedő folytathat.

Fémkereskedelmi engedély kérelem

A fémkereskedelmi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a tevékenység megjelölését;

b) az éves szinten a működtetni kívánt kapacitás mellett begyűjthető, felvásárolható,

raktározható és tárolható fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyiségét;

c) a kérelmező nevét, megjelölését;

d) a nyilvántartási és bizonylati rend bemutatását;

e) a telephely vagy telephelyek címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát és

berendezésének, valamint a technológiának a leírását;

f) az anyagkísérő okmány aláírására jogosultak körét;

g) a kérelmező nyilatkozatát az engedély érvényességi idejére felajánlott

tevékenységi biztosíték összegéről és teljesítésének módjáról;

h) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vállalja az engedély kiadását követő évtől

pénzügyi mérlege hitelesítésének kötelezettséget;

i) a kérelmező nyilatkozatát az e törvény szerinti adatszolgáltatás feltételeinek

ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően elektronikus úton

történő kialakításáról.

Előírások és ellenőrzés

A fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kizárólag a

fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen raktározhatja és tárolhatja.

Fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a fémkereskedő csak a külön

jogszabályban meghatározott adattartalmú anyagkísérő okmánnyal együtt szállíthatja

és raktározhatja.

40

A fémkereskedő nyilvántartási kötelezettsége. A fémkereskedő a fémkereskedelmi

engedélyköteles anyag értékesítéséről eladónként és vevőnként (címzettenként) az

anyag jogszerű beszerzésének igazolása céljából külön nyilvántartást köteles

vezetni.

A fémkereskedelmi hatóság (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) ellenőrzés keretében

kérelemre vagy hivatalból ellenőrzi a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységét,

valamint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok más személy általi

begyűjtését, értékesítését és hasznosítását.

3.3 Szennyvízszállítás

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvényhez igazodva a 213/2001.

(XI. 14.) Korm. Rendelet jelöli ki a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek

végzésének feltételeit. Települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységnek minősül a

hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása,

ártalmatlanítása, a hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése.

A folyékony hulladék

A települési hulladékok egyike a folyékony hulladék, azaz a szennyvízelvezető

hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz,

amely emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és

egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből; a nem közüzemi csatorna- és

árokrendszerekből, valamint a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű

tevékenységből származik.

A folyékony hulladék ártalmatlanítása, a folyékony hulladék környezetveszélyeztetést

és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fiziko-kémiai vagy biológiai

módszerrel történik. A folyékonyhulladék leürítő hely a közcsatornának az arra

jogosult által kijelölt aknája, illetőleg szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgya.

41

A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más

edényzetben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (tartályban)

történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. A hulladékkezelőnek

nyilvántartást kell vezetnie a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységéről a

nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabály előírásai

szerint. A hulladékkezelő tevékenység eszközeit kizárólag az engedélyezett

telephelyen szabad tárolni.

A települési szilárd és folyékony hulladék kezelésének közegészségügyi feltételeit

külön jogszabály határozza meg. A települési hulladékkezelés végzéséhez

szükséges egyes hulladékkezelő létesítmények kialakításának és üzemeltetésének

részletes műszaki szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

A települési folyékony hulladékra vonatkozó szabályok általános szabályok

Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési

folyékony hulladékot az e rendeletben, valamint a külön jogszabályban

meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, illetve az ingatlan

tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az

annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni.

Települési folyékony hulladék termőföldön történő hasznosítására külön

jogszabályban foglaltak irányadók.

A leürítő helyen elhelyezhető települési folyékony hulladék mennyiségét és

minőségét, az ürítés módját és időpontját a jegyző a közcsatorna üzemeltetőjével

történt egyeztetés alapján határozza meg. Az illetékes környezetvédelmi,

természetvédelmi és vízügyi felügyelőség - a jegyző véleményének kikérésével,

valamint a rendelkezésre álló szennyvíztisztító telepek üzemeltetőinek

nyilatkozattételre való felhívását követően - határozza meg, hogy a települési

folyékony hulladék elhelyezésére, az üzemeltető rendelkezésére álló

szennyvíztisztító telepek közül melyik vehető igénybe.

42

A települési hulladékkezelési tevékenység végzésének feltételei

- Települési hulladékkezelést a gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó akkor

végezhet, ha rendelkezik a környezetbiztonságra, illetőleg az esetlegesen

bekövetkező havária elhárítására vonatkozó tervvel; biztosítani tudja a kezelés azon

személyi és tárgyi feltételeit, amelyek biztosítják a hulladékkezelés környezetvédelmi

és közegészségügyi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását; rendelkezik

az adott hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó engedélyekkel; a külön

jogszabályban meghatározottak szerint megfelelő mértékű biztosíték, pénzügyi

garancia meglétét igazolja.

- A termelés vagy szolgáltatás során keletkező háztartási hulladékkal együtt

kezelhető hulladékot annak termelője (birtokosa) telephelye határain belül

hulladékkezelési engedély nélkül gyűjtheti, szállíthatja. A hulladékkezelői

tevékenységet végző vállalkozás felelős és a kezelési műveleteket közvetlenül

irányító vezetőjének külön jogszabály előírásai szerinti környezetvédelmi szakirányú

középfokú végzettséggel kell rendelkeznie. A települési folyékony hulladék

kezelésére jogosult gazdálkodó szervezet gépjárművezetőjének speciális

szakképzettséggel kell rendelkeznie.

- A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás keretében a közszolgáltatónak

az ingatlantulajdonostól, a gyűjtés helyéről a települési folyékony hulladékot az

ingatlantulajdonos előzetes bejelentése alapján, az ideiglenes tárolásra szolgáló

létesítmény kapacitásától függően kell elszállítani.

Engedélyezés és ellenőrzés

- A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyezi a

települési hulladékkal kapcsolatos begyűjtést; üzletszerű szállítást, kivéve az

országba történő behozatalnak, kivitelnek, átszállításnak minősülő szállítást,

valamint, ha a szállítási tevékenység az ország egész területére kiterjed; előkezelést.

43

- A hulladékkezelési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

a) az engedélyt kérő KSH azonosító kódját;

b) a tervezett kezelési tevékenység megnevezését;

c) a kezelni kívánt települési hulladék

ca) megnevezését, tervezett összetételét,

cb) tervezett teljes mennyiségét, figyelemmel a hulladékkezelő létesítmény

kapacitására,

cc) kezelési technológiáját, annak műszaki és környezetvédelmi jellemzőit;

d) a kezelés telephelyére vonatkozó műszaki jellegű információkat;

e) a tervezett tevékenységgel érintett település megnevezését;

f) az engedélyt kérőnek a hulladékkezelést szolgáló műszaki és pénzügyi eszközeit,

személyi feltételeit.

A hulladékkezelés engedélyezése iránti kérelmet a környezetvédelmi,

természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a

hulladékgazdálkodás részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő

is elkészítheti.

- A kiadott hulladékkezelési engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás általános

szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

a)az engedélyes KSH azonosító kódját;

b) az engedélyezett kezelési tevékenység megnevezését;

c) a kezelhető települési hulladék - külön jogszabályban közzétett hulladéklista

szerinti - megnevezését, az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódját, a

hulladékkezelő létesítményben összesen kezelhető hulladékmennyiséget, valamint a

hulladéklerakás engedélyezése esetén a lerakóban ártalmatlanítható biológiailag

lebomló hulladék összes mennyiségét, meghatározva a csökkentés - külön

jogszabályban meghatározott - ütemét;

d) az engedélyezett kezelési technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzőit;

e) a kezelés telephelyére vonatkozó műszaki követelményeket;

f) a hulladékkezelő telephely bezárásának feltételeit;

44

g) az engedélyezett tevékenység végzésének helyszínét település(ek) szerint;

h) az engedélyes hulladékkezelést szolgáló eszközeit, személyi feltételeit;

i) az engedély időbeli hatályát és területi behatárolását.

- A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a hulladékkezelési

engedélyben meghatározza az egyes engedélyezett hulladékkezelési

tevékenységek, létesítmények körét, valamint az üzemeltetés feltételeit.

Hulladékkezelési engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható. Az

ártalmatlanítással kapcsolatos tevékenységekre szóló engedély határozott időre, de

legalább 10 évre adható. A hulladékkezelési engedély hatályát a környezetvédelmi,

természetvédelmi és vízügyi felügyelőség az engedélyes kérelmére

meghosszabbíthatja.

- Ha az engedélyben meghatározott feltételekben változás következik be, az

engedélyesnek a változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül, a

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek be kell jelenteni. A

hulladékkezelési tevékenység megszüntetését a környezetvédelmi,

természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek be kell jelenteni. Hulladékkezelő telep

bezárásának feltételeiről a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi

felügyelőség dönt. A hulladékkezelő telep bezárására irányuló eljárásra a létesítési

engedélyezési eljárás szabályait kell alkalmazni. A hulladékkezelő telep bezárására

indított eljárás során az üzemeltetőnek be kell mutatnia a telep működése

következtében a környezetet ért hatások becslését, amely alapján a

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a kockázatok

mérlegelésével megállapítja az üzemeltető által elvégzendő további vizsgálatokat,

illetőleg az utógondozás, tájrendezés feltételeit.

- A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a hulladékkezelési

engedélyt visszavonhatja, ha az engedélyes nem felel meg az engedély

megkapásához szükséges feltételeknek, nem tesz eleget a más jogszabályok szerinti

nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, továbbá abban az esetben is,

45

ha az engedélyes akadályozza a hatóságnak a hulladékkezelési ellenőrzésével

kapcsolatos eljárását.

- A hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladékkezelőket a környezetvédelmi,

természetvédelmi és vízügyi felügyelőség az engedély kiadásával egyidejűleg

nyilvántartásba veszi, amelynek főbb adatait interneten bárki számára ingyenesen és

korlátozásmentesen hozzáférhető módon, naprakészen közzéteszi.

Eljáró hatóságok

A hulladékgazdálkodás ellenőrzésére a környezetvédelmi, természetvédelmi és

vízügyi felügyelőség képviselője jogosult, a hulladékszállítmány feltartóztatását a

közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság közreműködésével teheti meg.

3.4 Élelmiszer-forgalmazás

Az 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet tartalmazza az élelmiszerek forgalomba hozatalára,

valamint előállításának engedélyezésére, illetve bejelentésére vonatkozó

szabályokat.

Az engedélyezési eljárás szabályai

Az alábbi táblázatban felsorolt élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalát az

élelmiszer-vállalkozó kérelmére a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (2012.

március 15-étől Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) kerületi hivatala

engedélyezi.

A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletben meghatározott termékkörök szerinti azon

élelmiszerek, amelyek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához külön engedély

szükséges

A B

Termékkör Élelmiszer, melynek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához külön engedély szükséges

1. Hús- és hentesáru friss hús*

46

2. Hal friss halászati termék, az élő hal kivételével* 3. Tej, tejtermék nyerstej, valamint a hűtést igénylő tej és tejtermék*

4. Meleg, hideg étel

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény Mellékletének 71. pontjában meghatározott vendéglátó-ipari termék, az italok kivételével

5. Cukrászati készítmény, édesipari termék

azon hűtést igénylő cukrászati készítmények, amelyek forgalomba hozatala az előállítás helyén, illetve házhoz szállítással történik, a végső fogyasztó részére

6. Egyéb élelmiszer békacomb, élő kagyló, élő tüskésbőrű, tengeri csiga

- Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

Egyfelől:

a) az élelmiszer-vállalkozó vagy -vállalkozás nevét vagy cégnevét,

b) természetes személy esetén a születési helyet és időt,

c) cég esetében adószámot,

d) lakhely (székhely) címét,

e) telephely címét,

f) elérhetőséget,

g) az engedélyköteles létesítmény tevékenységének meghatározását,

h) szakképesítéshez kötött tevékenység esetén az előírt képesítés igazolását,

i) technológiai leírást és folyamatábrát,

j) technológiai elrendezési rajzot,

k) anyagmozgatási és személyforgalmi tervet,

l) az épületgépészet szerelvényezési, fűtési, szellőzési, világítási, hűtési terveket,

m) gyártástechnológia szerinti gépjegyzéket,

n) közmű nyilatkozatokat,

o) melléktermék és a hulladék kezelési és ártalmatlanítási tervét,

p) az ivóvíz minőségét tanúsító, 30 napnál nem régebbi vízvizsgálati eredményt.

Másfelől:

A eset) Az üzletben történő forgalomba hozatal esetén:

a) közmű nyilatkozatokat,

47

b) technológiai leírást és elrendezési rajzot,

c) anyagmozgatási és személyforgalmi és göngyölegtárolási tervet,

d) az áruszállítás tervezett módját,

e) tervezett alkalmazotti létszámot,

f) szakképesítéshez kötött tevékenység esetén az előírt képesítés igazolását,

g) tisztítási, mosogatási, takarítási utasítást,

h) melléktermék és a hulladék-kezelési és ártalmatlanítási tervet,

i) az ivóvíz megfelelőségét tanúsító, 30 napnál nem régebbi vízvizsgálati eredményt,

j) vendéglátó létesítmény esetében nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a

létesítményben szándékoznak-e előkészítetlen lőtt vadat feldolgozni.

B eset) Mozgóboltban vagy közterületen történő forgalomba hozatal esetén a külön

engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, illetve elhelyezés, energiaellátás leírását,

b) technológiai leírást, mely tartalmazza az árusító helyeket, árusítási módot és a

telephelyet,

c) a kézmosási, WC-használati lehetőség ismertetését,

d) a mosogatási, takarítási, fertőtlenítési utasítást,

e) a hulladékszállítás, elhelyezés leírását,

f) szakképesítéshez kötött tevékenység esetén az előírt képesítés igazolását.

- A kerületi hivatal az engedély iránti kérelem alapján helyszíni szemlét tart. A

helyszíni szemlén a kerületi hivatal eljáró tisztviselője jegyzőkönyvben rögzíti a

megállapításokat. Amennyiben a helyszíni szemle alapján megállapítható, hogy az

élelmiszer kiskereskedelmi forgalomba hozatala nem felel meg a vonatkozó

előírásoknak, az élelmiszer-vállalkozónak lehetősége van az általa vállalt határidőn

belül a hiányosságok pótlására.

- Az engedély visszavonásig hatályos, amelynek legalább a következő adatokat kell

tartalmaznia:

a) az engedélyező hatóság megnevezését és címét,

b) az engedély számát,

48

c) az élelmiszer-vállalkozó nevét,

d) az élelmiszer-vállalkozó címét (székhelyét),

e) nem mozgóbolt esetén az élelmiszer kiskereskedelmi forgalomba hozatali

helyének címét,

f) üzlet esetén annak elnevezését,

g) mozgóbolt esetén annak működési területét településenként - Budapesten

kerületenként,

h) a kiskereskedelmi forgalomba hozni kívánt élelmiszerek megnevezését,

i) előkészítetlen lőtt vadat feldolgozni szándékozó vendéglátó létesítmény esetében

az erre való alkalmasság tényét.

- Az élelmiszer-vállalkozó az engedély megadását követően a főbb adataiban

bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni az illetékes kerületi

hivatalnak.

Az engedély módosítására, szünetelésére, visszavonására vonatkozó szabályok

- A kiskereskedelmi forgalomba hozatalra vonatkozó engedély módosítása vagy új

engedélyezési eljárás során a korábban már az engedélyező hatóság

rendelkezésére bocsátott adatokat nem kell ismételten benyújtani.

- Az engedély szerinti tevékenység 30 napot meghaladó teljes vagy részleges

szünetelését az engedély jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) az engedélyező

hatósághoz írásban köteles bejelenteni. A szünetelés időtartama alatt a kérelemben

foglalt tevékenységet az élelmiszer-vállalkozás nem végezheti. A szünetelést

követően az engedélyköteles létesítmény működtetése, valamint a kiskereskedelmi

forgalomba hozatali tevékenység az engedélyező hatóságnál írásban megtett

bejelentés alapján folytatható. Ha az engedélyes kérelmére történő szünetelés

kezdetétől számított 1 éven belül a kérelmező a tevékenység folytatására vonatkozó

érdemi nyilatkozatot nem tesz, az engedélyező hatóság az engedélyt visszavonja. A

49

fenti bejelentéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az általa működtetett

adatbázisban rögzíti, és közzé teszi.

- Az engedélyes személyében történt változást, jogutódlást - amennyiben a változás

a létesítményt, a tevékenységet, illetve a forgalomba hozott termékkört nem érinti,

valamint a tevékenységre vonatkozó higiéniai követelmények betartása biztosított -,

az új jogosult, illetve a jogutód köteles, annak megfelelő igazolása mellett,

haladéktalanul bejelenteni. Az engedélyező hatóság az adatok megváltozását a

nyilvántartásba átvezeti, és 5 munkanapon belül új engedélyt állít ki.

- A kérelemre történő módosítás, illetve szünetelés esetén igazgatási szolgáltatási

díjat kell fizetni.

- Az engedélyező hatóság hivatalból elrendelheti az engedély felfüggesztését:

a) az engedélyesnek a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos jogosultságát érintő

vita esetén, annak jogerős befejezéséig, illetve megszűnéséig;

b) a tevékenység gyakorlásának ellenőrzésekor megállapított fennálló, az emberi

egészséget veszélyeztető, és 60 napon belül kijavítható vagy pótolható

élelmiszerbiztonsági és/vagy -higiéniai hiányosságok esetén azok megszüntetéséig.

Jogkövetkezmények

A szóban forgó előírások betartását a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

ellenőrzi. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az élelmiszer-

vállalkozó bejelentés vagy engedély nélkül folytat e rendelet szerint bejelentés- vagy

engedélyköteles tevékenységet, vagy üzemeltet bejelentés- vagy engedélyköteles

létesítményt a Hivatal köteles a tevékenység végzését vagy engedélyköteles

létesítmény működését azonnal megtiltani, ezzel egyidejűleg - engedélyköteles üzlet

esetén - kezdeményezni annak bezáratását.

Ugyanakkor a Hivatal köteles az engedélyt visszavonni fennálló,

a) emberek egészségét károsító, vagy

50

b) emberi megbetegedést okozó, vagy

c) az emberi egészséget veszélyeztető, és 60 napon belül nem kijavítható vagy nem

pótolható

élelmiszerbiztonsági, illetve -higiéniai hiányosságok esetén.

A Hivatal köteles az engedélyt visszavonni továbbá akkor is, ha a megállapított

határidőn belül az engedély felfüggesztésére okot adó hiány nem kerül kijavításra

vagy pótlásra.