Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Ásvány- és k�zettan

� Történeti áttekintés� Kristálytan� Ásványtan� K�zettan� Magyarország ásványai, k�zetei

Ásványok

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Ásványok fogalma� Az ásvány a földkéreg (a Hold és más

égitestek) szilárd, homogén, természetes eredet� része

� kb. 4000 ásványt ismerünk� szilárdak (kivétel: víz, higany)� homogén - vegyi összetételük állandó� kristályosak� általában szervetlenek� természetes eredet�ek

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Ásványok fizikai tulajdonságai� Keménység� Hasadás, elválás, törés� Ásványok fénye� Ásványok színe, porszíne és átlátszósága� Optikai tulajdonságok

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Keménység fogalma

� Keménység alatt értjük az ásványnak azt a tulajdonságát, hogy ellenállást fejt ki a meghatározott lapokon és irányban a mechanikai szétforgácsolódás ellen

� Keménység kifejezése: Mohs-féle keménységi skála

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Keménység (Mohs-féle skála)K Ásvány Meghatározási mód1. talk,

grafitkörömmel könnyen karcolható

2. gipsz,k�só

körömmel még karcolható

3. kalcit körömmel nem, t�vel könnyenkarcolható

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Mohs-féle keménységi skála II.K Ásvány Meghatározási mód4. fluorit t�vel nehezen, késsel

könnyen karcolható5. apatit t�vel nem, késsel

nehezen kar-colható,reszel� könnyen fogja

6. földpát reszel�vel karcolható

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Mohs-féle keménységi skála III.K Ásvány Meghatározási mód7. kvarc üveget karcolja,

acéllal szikrázik8. topáz acéllal szikrázik9. korund acéllal szikrázik

10. gyémánt acéllal szikrázik

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Hasadás� A kristálynak a nyomás, ütés hatására sík lap

mentén történ� elválását hasadásnak nevezzük.� Hasadás síkja a kristály legterheltebb és

legkiegyenlítettebb rácssíkjával párhuzamos

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Hasadás, elválás, törés

� Típusai: �kit�n� v. tökéletes - jó hasadási lap, elválási sík

sima, tükröz� felület� jó - hasadási lap könnyen létrehozható, sima és

gyengén tükröz� tökéletlen v. rossz - elválási sík egyenetlen és

nem tükröz�nem hasad

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Törés� Törésnek nevezzük azt a jelenséget, ha a

kristály mechanikai hatásra nem határozott felület mentén válik el.

� Törés lehet: �kagylós�sima�egyenetlen�Földes�Szilánkos, stb.

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Transzláció� Mechanikai hatásra – esetenként a kristály

maradandó alakváltozáson mehet át, miközben az egyes rácssíkok szabályszer�en elmozdulnak

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Ásványok fénye

� fényvisszaver� képességük alapján� fém-, félig fémes, gyémánt-, üveg-, zsír-,

gyöngyház-, selyem-, szurok és gyantafény�, valamint fénytelen ásványok

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Ásványok színe, porszíne és átlátszósága

� Ásványok színe - változatos, saját szín-e ?� Porszín: karcolási szín� A saját szín� ásványok esetén a porszín

megegyezik az ásvány színével

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Ásványok optikai sajátságai

� Egyik legrészletesebben tanulmányozott tulajdonságuk

� Csoportosítás (0,02 mm-es vastag lemezeik mennyire engedik át a fényt)�átlátszó, teljesen átengedi�áttetsz�, csak részben engedi át�át nem látszó (opak), nem engedi át a fényt

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Kett�störés fogalma� Izlandi kalcitkristályt vizsgálva megállapították,

hogy a kristályok - a szabályos rendszerben kristályosodok kivételével - a rajtuk áthaladófénysugarat két sugárra bontják, ez a jelenség a kett�störés

�

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Ásványok csoportosítása

� Alapja: � Kémiai összetétel (anionok elhelyezkedése és

típusai)� Szerkezet (szilikátoknál)� Rendszer megalkotója: Strunz (1957, 1978)

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Ásványosztályok� 1. Termésemelek� 2. Szulfidok� 3. Halogenidek� 4. Oxidok és hidroxidok� 5. Nitrátok, karbonátok, borátok� 6. Szulfátok, kromátok, molibdenátok,

wolframátok� 7. Foszfátok, arzenátok, vanadátok� 8. Szilikátok� 9. Szerves ásványok

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Terméselemek

� Csak egy elemet tartalmaznak� Csoportosításuk

�Nem fémesek�Félfémesek�Fémesek

� El�fordulásuk: ritkák

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Gyémánt (C)� Kristályrácsa: két egymásba

helyezett hexaéder� Keménysége (K): 10� Nagy keménység oka: bels�

szerkezet

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Grafit (C)� Keménység: 1� Grafit síkrácsos� Gyémánt:

térrácsos

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Terméskén(S)� Bipiramisos felépítés�, rombos

rendszerben kristályosodik� Vulkáni utóm�ködés során keletkezik

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Félfémesek

� Arzén (As)� Antimon (Sb)� Bizmut (Bi)

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Termésarany (Au)

� Négyzetesen kristályosodik

� Általában kvarccal, pirittel és arzénnel található együtt

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Termésezüst (Ag)� Négyzetes, oszlopos formája van

(rombododekaéderes, kocka, oktaéderes)

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Termésréz (Cu) � Rombododekaéderes,

kocka, oktaéderes� Nevét Ciprusról kapta

- ókorban fontos rézlel�hely volt

� Eredeti színét leveg�n gyorsan elveszti (templomtornyok)

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

További fémes terméselemek� Ólom (Pb)� Termésplatina (Pt)� Termésvas (Fe)� Higany (Hg) - folyadék

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Ásványosztályok

� 1. Termésemelek� 2. Szulfidok� 3. Halogenidek� 4. Oxidok és hidroxidok� 5. Nitrátok, karbonátok, borátok� 6. Szulfátok, kromátok, molibdenátok,

wolframátok� 7. Foszfátok, arzenátok, vanadátok� 8. Szilikátok� 9. Szerves ásványok

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Szulfidok és arzenidek� Általában ércek� Opakok, vagy nagy a fényt�résük� Jellegzetes a karcszín�k� Fémek kénnel alkotott vegyületei� Osztályozásuk a fém / kén arány alapján� Keletkezésük: legtöbbször hidrotermális úton

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Fémes szulfidok I.

� Fém : kén arány > 1 : 1� Ide tartoznak:

�Chalkosin (Cu2S)�Bornit (Cu5FeS4)�Argenit és Alanthit (Ag2S)�Pentlandit ((Ni, Fe)9S8)

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Fémes szulfidok és arzenidek II.

� Fém : kén arány = 1 : 1

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Galenit (PbS)� Keménysége: 2� Szabályos kristályrendszerbe tartozik

(hexaéderek, oktaéderekkel tompítva)� Színe: ólomszürke� Hazánkban: Mátrában� Hidrotermálisan keletkezik� Legfontosabb ólomérc

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Szfalerit (ZnS)

� Keménysége 3,4 - 4� Szabályos (hexaéderek, vagy ritkán tetraéderek)� Sárga, szürkésbarna, vörös, néha fekete� Kit�n�en hasad� Hidrotermálisan keletkezik� Legfontosabb cinkérc

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Kalkopirit (CuFeS2)� K = 3,5 - 4� Tetragonális� Zöldessárga, aranysárga� Utómagmás és üledékes

folyamatokban� Rudabányán els�dleges rézérc

(réztartalma 34,5 %)

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Pirrhotin (FeS)� Keménysége 4� Hexagonális� Sárga (aranyszín�), bronzbarna - gyorsan

megsötétedik� Neve: görög t�zszín� szóból� Ritka kristályai magmás eredet�ek

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Fémes szulfidok, szullfidarzenidekés arzenidek III.

� Fém : kén arány </= 1 : 1

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Pirit (FeS2)� Kett�s kénatommal� K = 6 - 6,5� Szabályos (hexaéder, oktaéder,

petagondodekaéder)� Aranysárga, fémfény�� Legelterjedtebb szulfidásvány

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Pirit � Talajokban is el�fordul. Nagy jelent�sége

lehet a talajsavanyodásban� Rideg (t�zk�nek)� Karca fekete

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Markazit (FeS2)� K = 6-6,5� Rombos (dipiramisos)� Zöldes sárga, fémes szín�� Neve - arab eredet�� Könnyebben bomlik, mint a pirit� Üledékes k�zetekben

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Komplex szulfidok, szolfosók

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Enargit (Cu3AsS4)� K = 3,5� Rombos� Szürkésfekete, vasfekete� Hidrotermálisan keletkezik� Legfontosabb rézércünk (Recsk)

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Nem fémes szulfidok

� Realgár (As4S4)� Auripigment (As2S3)

Bidló A.: Ásvány- és k�zettan

Felhasznált és ajánlott irodalom:

� Kiss János: Ásványtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, ELTE

� Matthes, Siegfried: Mineralogie, Springer Verlag, 2001