AR

TN

ER A

NN

AM

ÁR

IAA

GLO

BA

LIZ

ÁC

IÓ A

LULN

ÉZET

BEN

AR

TN

ER A

NN

AM

ÁR

IA

Glo

baliz

áció

alu

lnéz

etbe

n

ELN

YO

MO

TT

CSO

POR

TO

K

– LÁ

ZA

DÓ

MO

ZG

ALM

AK

(Kés

zült

a P

olit

ikat

örté

net

i A

lapí

tván

y tá

mog

atás

ával

)

Tar

talo

m

BEV

EZET

Ô .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.5

I. r

ész:

A g

loba

lizá

ció

társ

adal

mi

hat

ásai

. .

. .

. .

. .

. .

. .

. .

5

1.R

END

SZER

MEC

HA

NIZ

MU

SOK

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

51.

1.A

glo

baliz

áció

tar

talm

a . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

51.

2.A

glo

baliz

áció

kib

onta

kozá

sán

ak o

bjek

tív

és s

zubj

ektí

v fe

ltét

elei

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

1.3.

A g

loba

lizác

ió a

laps

truk

túrá

ja: a

hie

rarc

hia

. . .

. . .

. .5

1.4.

Ki

kit

fin

ansz

íroz

? .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.51.

5.A

pro

fitr

áta

esés

e .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2. A

GA

ZD

ASÁ

GI

MEC

HA

NIZ

MU

SOK

TÁ

RSA

DA

LMI

. . .

. . .

. . .

. . .

KÖ

VET

KEZ

MÉN

YEI

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

1.A

szo

lgál

tatá

si s

zfér

a té

rnye

résé

nek

ket

tôs

jele

nté

se .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.1.

1. A

szo

lgál

tatá

sok

térn

yeré

se m

int

a pr

ofit

ráta

emel

ésér

e te

tt k

ísér

let

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

1.2.

A s

zolg

álta

táso

k m

int

a tá

rsad

alm

i po

lari

záci

ó kö

vetk

ezm

énye

i . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

2.A

glo

baliz

áció

mun

kaer

ô-pi

aci

hat

ásai

. . .

. . .

. . .

. .5

2.2.

1.A

mun

kaer

ô sz

erep

e a

term

elés

ben

. . .

. . .

. . .

52.

2.2.

Fogl

alko

ztat

ás–m

unka

nél

külis

ég .

. . .

. . .

. . .

.52.

2.3.

A m

unka

erô

érté

ke é

s ár

a .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .5

2.2.

4.M

unka

idô

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

52.

2.5.

Szak

tudá

s . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.2.

6.Sz

aksz

erve

zôdé

s .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

2.7.

A m

unka

(nél

külis

égi)

kör

ülm

énye

k ro

mlá

sa .

.52.

3.A

glo

baliz

áció

jöv

edel

mi

hat

ásai

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

3.1.

Abs

zolú

t sz

egén

ység

? .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .5

2.3.

2.Jö

vede

lmi

diff

eren

ciál

ódás

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

4.A

glo

baliz

áció

ide

ológ

iai

és k

ultu

rális

hat

ásai

. . .

. . .

5 5

Meg

jele

nt

aN

emze

ti K

ultu

rális

Örö

kség

Min

iszt

ériu

ma

és a

Po

litik

atör

tén

eti

Ala

pítv

ány

tám

ogat

ásáv

al

ISB

N 9

63 9

350

66 4

Kia

dja

a N

apvi

lág

Kia

dó10

54 B

udap

est,

Alk

otm

ány

u. 2

.w

ww

. nap

vila

gkia

do.h

uEl

sô k

iadá

s: 2

006

@ A

rtn

er A

nn

amár

ia, 2

006

Jele

n k

önyv

et v

agy

ann

ak r

észl

etei

t ti

los

repr

oduk

áln

i,ad

atre

nds

zere

kben

tá

roln

i,

bárm

ely

form

ában

va

gyes

zköz

zel

– el

ektr

onik

us,

fén

ykép

észe

ti ú

ton

vag

y m

ásm

ódon

– a

kia

dó e

nge

dély

e n

élkü

l kö

zöln

i.

Min

den

jog

fen

nta

rtva

Prin

ted

in H

unga

ry

A k

iadá

sért

fel

elôs

Rév

An

drás

, a

Nap

vilá

g K

iadó

Kft

.üg

yvez

etô

igaz

gató

jaFe

lelô

s sz

erke

sztô

: Pál

völg

yi L

ídia

Fedé

lter

v: K

iss

Zsu

zsa

Szed

és:

Tör

delé

s: J

eges

Erz

siN

yom

ás, k

ötés

: Alf

adat

-Pre

ss, t

atab

ánya

Fele

lôs

veze

tô: W

. Cso

ma

Éva

igaz

gató

Meg

jele

nt:

.....

(A

/5)

ív t

erje

dele

mbe

n

HU

ISS

N 1

587-

6128

4.2.

1.R

észk

érdé

sek

– h

arm

adik

út

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

4.2.

2.A

ref

orm

izm

us g

yöke

rei

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

4.2.

3.„C

ivils

ég”

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.5

III.

rés

z: E

sett

anu

lmán

yok

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

5

1.V

ÁLS

ÁG

AG

LOB

ALI

ZÁ

CIÓ

BA

N: Á

TH

ÁR

ÍTÁ

S .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.A

Z19

97-E

SD

ÉLK

ELET

-ÁZ

SIA

IV

ÁLS

ÁG

RÓ

L .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

3.A

MU

NK

AER

ÔÁ

RÁ

VA

LK

APC

SOLA

TO

SST

AT

ISZ

TIK

AI

PRO

BLÉ

MÁ

K .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.54.

MIB

ÔL

TÁ

PLÁ

LKO

ZO

TT

AZ

AM

ERIK

AI

„IT

-BO

OM

”? .

. . .

. . .

. .5

5.S Z

EGÉN

YSÉ

GÉS

JÖV

EDEL

MI

DIF

FER

ENC

IÁK

AZ

USA

-BA

N .

. . .

.56.

A M

UN

KA

FOR

MÁ

LIS

ALÁ

VET

ÉSE

AT

ÔK

ÉNEK

: A

GÖ

RÖ

GPÉ

LDA

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

7.L E

CSO

RO

GA

JÓLÉ

T?

– ÍR

OR

SZÁ

GC

SUPA

SZO

N .

. . .

. . .

. . .

. .5

8.P I

LLA

NA

TK

ÉPA

MA

IM

AG

YA

RV

ALÓ

SÁG

RÓ

L .

. . .

. . .

. . .

. . .

.5

Függ

elék

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

BR

AZ

ILSZ

AK

SZER

VEZ

ETI

VEZ

ETÔ

KN

YÍL

TLE

VEL

EA

SZO

CIÁ

LIS

VIL

ÁG

FÓR

UM

HO

Z(T

AR

TA

LMI

ISM

ERT

ETÔ

) .

. . .

. . .

. . .

. . .

.5A

KC

IÓT

ÖR

TÉN

ET .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .5

GLO

BA

LIZ

ÁC

IÓK

RIT

IKA

ISZ

ERV

EZET

EK .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.5

1. t

áblá

zat

Álla

mi

szoc

iális

kia

dáso

k az

OEC

D-b

en,

az U

SA-b

an é

s az

EU

15-b

en 1

980–

2001

a

GD

P sz

ázal

ékáb

an .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2. t

áblá

zat

A f

ogla

lkoz

tatá

s eg

yes

jelle

mzô

mut

atói

az

EU

15-b

en 1

975–

2004

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

197

3. t

áblá

zat

A f

ogla

lkoz

tatá

s eg

yes

jelle

mzô

mut

atói

az

USA

-ban

194

8–20

05 .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .1

994.

táb

láza

tA

fog

lalk

ozta

tás

egye

s je

llem

zô m

utat

ói

Mag

yaro

rszá

gon

199

7–20

04 .

. . .

. . .

. . .

. . .2

01

Irod

alom

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5 7

2.4.

1.In

divi

dual

izác

ió .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

4.2.

Hom

ogen

izác

ió .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.4.

3.N

acio

nal

izm

us .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.4.

4.A

hár

om é

dest

estv

ér .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

4.5.

Irra

cion

aliz

mus

ok .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .5

2.4.

6.Em

anci

pála

tlan

ság

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

5

II.

rész

: A

glo

bali

záci

óval

sze

mbe

ni

vilá

gmér

etô

elle

nál

lás

5

1.A

GLO

BA

LIZ

ÁC

IÓIM

MA

NEN

SFÉ

KEI

– A

TÔ

KES

TR

UK

TÚ

RA

BEL

SÔEL

LEN

TM

ON

DÁ

SAI

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .5

2.A

TÔ

KE–

BÉR

MU

NK

AEL

LEN

TÉT

KEZ

ELÉS

ÉNEK

HA

GY

OM

ÁN

YO

SFO

RM

ÁI .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.1.

Szak

szer

veze

tek

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.52.

1.1.

A s

zaks

zerv

ezet

ek é

s az

új

típu

sú

civi

l m

ozga

lmak

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.1.

2.A

sza

ksze

rvez

eti

har

c je

llege

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.2.

A s

zoci

álde

mok

ráci

a al

kon

ya .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

2.3.

Ále

llen

állá

s: r

etro

grád

an

tigl

obal

izm

us .

. . .

. . .

. . .

.5

3.A

KÁ

RV

ALL

OT

TA

KÉR

DEK

VÉD

ELM

ÉNEK

ÚJJ

ÁSZ

ERV

EZÔ

DÉS

E .

. . .5

3.1.

„An

ti-”

, „al

ter-

” va

gy „

-kri

tiku

s”?

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

53.

2.R

egio

nál

is k

itek

inté

s .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

3.2.

1.La

tin

-Am

erik

a .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

3.2.

2.És

zak-

Am

erik

a .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

3.2.

3.N

yuga

t-Eu

rópa

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

53.

2.4.

Kel

et-E

uróp

a . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

53.

2.5.

Köz

el-K

elet

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

53.

2.6.

Afr

ika

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.53.

2.7.

Ázs

ia .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .5

3.3.

Az

új t

ípus

ú m

ozga

lmak

saj

átos

sága

i .

. . .

. . .

. . .

. .5

3.4.

A m

ozga

lmak

típ

usai

: for

mák

és

tém

ák .

. . .

. . .

. . .5

3.5.

A m

ozga

lom

épí

tôkö

vei:

rész

- és

rét

egm

ozga

lmak

. . .

53.

6.A

szo

ciál

is f

órum

moz

galo

m .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. .5

3.7.

A m

ozga

lom

mód

szer

ei: b

ékés

elle

nál

lás

. . .

. . .

. . .

.és

feg

yver

es h

arc

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

5

4.O

SZT

ÁLL

YÁ

VÁ

LÁS

FELÉ

? –

A G

LOB

ALI

ZÁ

CIÓ

KR

ITIK

AI

. . .

. . .

.5M

OZ

GA

LOM

FEJL

ÔD

ÉSE

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

.54.

1.A

z er

ôvis

zon

yok

kérd

ése

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

54.

2.A

mag

áért

-val

óvá

válá

s ko

rlát

ai .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .5

6

Bev

ezet

ô

Az

elôr

ehal

adó

tôke

kon

cen

trác

ió é

s a

„szo

cial

ista

” re

nd-

szer

ek ö

ssze

omlá

sa k

övet

kezt

ében

a k

ilen

cven

es é

vekr

e át

-tö

rt a

„gl

obal

izác

ió”.

És

min

tha

csak

az

len

ne

a cé

l, h

ogy

való

di t

erm

észe

te n

e le

gyen

láth

ató,

rög

tön

zav

aros

gyû

jtô-

foga

lom

má

vált

, am

ely

a ku

ltúr

ák t

alál

kozá

sátó

l és

ütk

ö-zé

sétô

l ke

zdve

az

inte

rnet

alap

ú ga

zdas

ágon

át

min

den

tm

agáb

an fo

glal

. Ekö

zben

a t

ran

szn

acio

nál

is m

onop

olka

pi-

taliz

mus

(a g

loba

lizác

ió lé

nye

ge) a

z im

peri

aliz

mus

min

den

láth

ató

jegy

ét k

itûz

te m

ellé

re: t

ôkek

once

ntr

áció

, ban

ktôk

eés

ipa

ri t

ôke

össz

eolv

adás

a, t

ôkek

ivit

el,

mon

opol

ista

szö

-ve

tség

ek,

a pi

acok

újr

afel

oszt

ásáé

rt v

ívot

t (h

a ke

ll f

egy-

vere

s) h

arc,

a t

ömeg

ek f

okoz

ott

eln

yom

ása,

szé

lsôj

obbo

l-da

li i

deol

ógiá

k té

rnye

rése

. E

hel

yzet

ben

szü

kség

szer

ûen

láth

ató

mér

etek

et ö

ltöt

t a

vele

sze

mbe

ni t

ársa

dalm

i ell

en-

állá

s is

.A

tár

sada

lmi-

gazd

aság

i fo

lyam

atok

sos

em e

gyik

pill

a-n

atró

l a

más

ikra

köv

etke

znek

be.

Így

a „

glob

aliz

áció

” se

maz

elm

últ

más

fél

évti

zed

term

éke.

Az

visz

ont,

hog

y eg

ye-

düli

foly

amat

kén

tés

ebb

en a

for

máj

ában

ural

kodh

at k

ies

boly

gón

kon

, tö

rtén

elm

i ér

tele

mbe

n m

egle

het

ôsen

fri

ss j

e-le

nsé

g. A

nn

ak a

köv

etke

zmén

ye,

hog

y a

tôke

tula

jdon

nal

nem

ren

delk

ezôk

szé

les

társ

adal

mi

csop

ortj

ain

ak t

örek

vé-

sei

szám

ára

a sz

ocia

lizm

us b

ukás

ával

min

den

alt

ern

atív

ave

szn

i lá

tszo

tt.

A g

yako

rlat

i ve

resé

get

telje

s el

mél

eti

meg

-se

mm

isül

és é

s zû

rzav

ar k

övet

te.

Ebbe

n s

iete

tt s

egít

sége

tn

yújt

ani

min

d N

yuga

ton

, m

ind

Kel

eten

az

érte

lmis

ég,

amel

y kö

ztes

lét

hel

yzet

ébôl

kif

olyó

lag

szív

eseb

ben

igy

ek-

szik

fel

felé

, m

int

teki

nt

lefe

lé.

Min

dez

azza

l já

rt,

hog

y a

társ

adal

om

oszt

ályt

agoz

ódás

a m

int

elem

zési

sz

empo

nt

végk

épp

kike

rült

a m

ain

stre

am t

ársa

dalo

mel

mél

etbô

l.

9

1M

indk

ét s

zó h

angs

úlyo

s: a

tec

hnik

áról

, eze

n b

elül

is a

z ab

ban

rej

-lô

lehe

tôsé

gekr

ôlva

n s

zó.

szin

te m

inde

nn

ek a

z el

len

kezô

jét

is e

l le

het

mon

dan

i: le

-h

etôv

é vá

lik a

z in

form

áció

elle

nôr

zése

, sz

ûrés

e és

tor

zítá

-sa

; a

mun

kaer

ô sz

aktu

dásá

t fe

lesl

eges

sé t

eszi

a s

zám

ító-

gép;

az

auto

mat

izác

ióva

l m

onot

onab

bá,

inte

nzí

vebb

é és

elle

nôr

zött

ebbé

vál

ik a

mun

ka;

nô

a tö

meg

ek m

anip

ulál

á-sá

nak

leh

etôs

ége,

így

sér

ül a

dem

okrá

cia;

a f

ejle

tt t

ech

no-

lógi

a kö

ltsé

ge é

s az

éle

s ko

nku

ren

ciah

arc

a m

unka

idô

meg

hos

szab

bítá

sára

ösz

tön

öz; a

z in

nov

áció

s ve

rsen

y m

iatt

erôs

ödik

a t

örek

vés

a te

chn

ológ

ia m

onop

oliz

áció

jára

, fej

lô-

désé

nek

vis

szat

artá

sára

; csa

k a

kevé

sbé

fejle

tt t

ech

nol

ógiá

-ka

t ex

port

áljá

k, a

zok

is e

nkl

ávék

mar

adn

ak;

a Fö

ld n

épei

taz

in

form

áció

mon

opól

ium

és

a tu

dási

par

révé

n k

önn

yeb-

ben

egy

más

elle

n l

ehet

usz

ítan

i st

b.A

z eg

ymás

el

len

téte

kén

t je

len

tkez

ô go

ndo

lats

orok

min

degy

ike

reál

is a

lapr

a ép

ül. H

onn

an s

zárm

azik

akk

or a

zel

len

tmon

dás?

Meg

gyôz

ôdés

ünk

szer

int

onn

an, h

ogy

a po

-zi

tívu

mok

nem

a t

ársa

dalm

i ren

dsze

r, h

anem

a –

tag

adh

a-ta

tlan

ul e

tár

sada

lmi r

ends

zer

álta

l kif

ejle

szte

tt –

tec

hnik

a(n

evez

etes

en a

z in

form

áció

s és

tel

ekom

mun

ikác

iós

tech

-n

ológ

iák)

leh

etôs

égei

t1ös

szeg

zik,

míg

a n

egat

ív é

rvre

nd-

szer

e l

ehet

ôség

ek t

ársa

dalm

i vi

szon

yok

álta

lel

torz

ítot

t,sô

t vi

sszá

jára

for

díto

tt m

egva

lósu

lásá

t ké

pezi

k le

. A

glo

baliz

áció

t gy

akra

n je

len

sége

k pu

szta

hal

maz

akén

tfo

gják

fel

, ré

szle

tes

elem

zéss

el t

öbb

síko

n i

s de

fin

iáljá

k,m

inte

gy t

öbb

tén

yezô

egy

idej

û h

atás

akén

t (t

ech

nol

ógia

ife

jlôdé

s, i

nfo

rmác

ióár

amlá

s, k

ultu

rális

glo

baliz

áció

, te

r-m

elés

i gl

obal

izác

ió s

tb.).

Min

deze

n v

onat

kozá

sok

term

é-sz

etes

en

fen

nál

lnak

, de

n

em

egym

ás

mel

lett

, h

anem

egye

tlen

egé

sz k

ölcs

önha

tó r

észe

ikén

t. A

glo

baliz

áció

t to

-tá

lis

ren

dsze

rnek

te

kin

tjü

k,

olya

n

szer

ves

egés

znek

,am

elyn

ek r

észe

i kö

lcsö

nös

en h

atn

ak e

gym

ásra

, de

am

e-ly

en b

elül

meg

hat

ároz

hat

ók a

leg

lén

yege

sebb

ele

mek

, vi

-sz

onyo

k és

mec

han

izm

usok

. A

kön

yv h

árom

rés

zbôl

áll.

Az

elsô

a t

ársa

dalm

i h

atá-

soka

t ta

glal

ja,

amel

yek

túln

yom

órés

zt a

tár

sada

lom

óri

ási

több

ségé

t ad

ó m

unka

válla

lóka

t, a

glo

baliz

áció

mun

káso

sz-

11

A t

énye

k az

onba

n m

akac

s do

lgok

. Le

gyen

bár

töb

b-sz

ázez

er f

éle

rova

r a

vilá

gon

, va

nn

ak o

lyan

meg

hat

ároz

óje

gyei

k, a

mel

yek

alap

ján

egy

érte

lmûe

n m

egkü

lön

bözt

eth

e-tô

k az

em

lôsö

k –

szin

tén

vál

toza

tos

– cs

opor

tját

ól.

Bár

-m

enn

yire

sok

féle

for

máb

an k

eres

ik i

s m

egél

het

ésük

et a

zem

bere

k m

illiá

rdja

i a

Föld

ön,

alap

vetô

vál

aszt

óvon

al k

öz-

tük,

hog

y ké

pese

k-e

mun

kaer

ejük

(va

gy a

nn

ak t

erm

éke)

árub

a bo

csát

ása

nél

kül

meg

éln

i, va

gy s

em.

Más

szó

val:

ren

delk

ezn

ek-e

köz

vetl

enül

vag

y kö

zvet

ve t

erm

elôe

szkö

z-ze

l (g

yárr

al,

föld

del,

érté

kpap

írra

l st

b.),

amel

ynek

rév

énm

ások

mun

kájá

ból

meg

élh

etn

ek.

Aki

k ily

enn

el n

em r

en-

delk

ezn

ek, a

zok

– vé

gezz

enek

fizi

kai v

agy

szel

lem

i mun

kát

– a

mun

káso

sztá

lyba

sor

olh

atók

. Ez

pers

ze n

em je

len

ti a

zt,

hog

y ez

en a

z os

ztál

yon

bel

ül n

e le

nn

ének

nag

yon

is

elté

rôér

dekû

, sô

t eg

ymás

elle

n k

üzdô

cso

port

ok,

azt

azon

ban

igen

, h

ogy

érde

kkül

önbs

égei

k cs

ak r

övid

táv

úak

(ha

úgy

tets

zik:

köz

vetl

enek

), tá

vlat

i és

obj

ektí

v ér

dekü

k eg

ybev

ágn

emcs

ak e

gym

ásév

al, d

e az

egé

sz e

mbe

risé

g ér

deke

ivel

.Ez

a k

önyv

a g

loba

lizác

ió,

ann

ak i

s „e

gyed

ural

kodó

”sz

akas

za á

ltal

leg

jobb

an s

újto

tt t

ársa

dalm

i cs

opor

tok

(aFö

ld l

akos

ain

ak t

úln

yom

ó tö

bbsé

ge!)

sze

mpo

ntj

ából

viz

s-gá

lja a

glo

baliz

áció

tár

sada

lmi

hat

ásai

t és

az

arra

szü

letô

polit

ikai

rea

kció

kat.

Meg

gyôz

ôdés

ünk,

hog

y ez

ekrô

l m

égan

nak

is

tudo

más

t ke

ll ve

nn

ie,

aki

nem

szi

mpa

tizá

l a

bu-

szon

szo

ron

gó,

izza

dtsá

gsza

gú,

és a

„to

huva

bohu

”m

eg a

„zsí

ró”

szav

ak j

elen

tésé

rôl

mit

sem

tud

ó tö

meg

ekke

l…A

glo

baliz

áció

val

kapc

sola

tban

sok

szor

fel

mer

ül a

kér

-dé

s: á

ldás

-e v

agy

átok

? A

legg

yakr

abba

n h

ango

ztat

ott

pozi

-tí

v tá

rsad

alm

i h

atás

ok a

köv

etke

zôk:

az

info

rmác

ió,

a tu

-do

mán

y m

inde

nki

szá

már

a el

érh

etô,

en

nek

köv

etke

ztéb

ena

mun

kaer

ô so

kold

alúa

n k

épze

tté

válh

at;

az a

utom

atiz

á-ci

ó m

egkö

nn

yíti

az

embe

r m

unká

ját,

így

ler

övid

ülh

et a

mun

kaid

ô;

az

info

rmác

iók

szab

adab

b ár

amlá

sa

mia

ttkö

nn

yebb

és

közv

etle

neb

b le

het

a t

ársa

dalm

i fo

lyam

atok

dem

okra

tiku

s el

len

ôrzé

se;

felg

yors

ul a

z in

nov

áció

, n

ô a

term

elés

; oly

an h

elye

ken

is m

egje

len

nek

a fe

jlett

tec

hn

oló-

giák

, ah

ol e

ddig

nem

; a k

ülön

bözô

kul

túrá

k, n

épek

meg

is-

mer

ik é

s eg

yre

jobb

an m

egér

tik

egym

ást.

A

tém

ával

fog

lalk

ozók

szá

már

a n

em m

egle

pô,

hog

y

10

2M

int

Mar

x A

tôk

e II

I. k

ötet

ében

(M

EM 2

5, 5

87.)

a fö

ldjá

radé

kka

pcsá

n a

kap

ital

izm

usra

von

atko

zóan

les

zöge

zi:

„…e

term

elés

i m

ódva

lam

enn

yi (

…)

tört

énel

mi

vívm

ányá

nak

(…

) m

inde

nek

elôt

t a

közv

et-

len

ter

mel

ôk t

elje

s el

nyo

mor

odás

a vo

lt a

z ár

a”.

gok)

. A

sz

egén

ység

ta

rtal

ma

térb

en

és

idôb

en

vált

ozó,

ahog

y a

mun

kaer

ôáru

ért

éke

is a

z. A

köz

vetl

en lé

t- é

s cs

a-lá

dfen

nta

rtás

i, va

lam

int

képz

ési

költ

sége

ken

túl

men

ôen

am

unka

erô

érté

ke, é

s íg

y a

szeg

énys

ég f

ogal

ma

is t

arta

lmaz

egy

tört

énel

mi-

erkö

lcsi

ele

met

(lá

sd M

EM 2

3, 1

62–1

63.).

Ezér

t m

ind

a m

unka

bér,

min

d a

szeg

énys

ég t

örté

nel

mile

gn

övek

vô é

s or

szág

onké

nt

vált

ozó

men

nyi

ségû

has

znál

ati

cikk

és

szol

gált

atás

bir

tokl

ását

-fog

yasz

tásá

t ta

karj

a. A

nyo

-m

or s

zin

tje

tört

énel

mile

g és

ors

zágo

nké

nt

rela

tív,

még

isbe

szél

het

ünk

absz

olút

sze

gén

ység

rôl,

ha

adot

t id

ôben

és

hel

yen

ala

pvet

ô sz

üksé

glet

ek k

ielé

gíte

tlen

ek m

arad

nak

, és

eln

yom

orod

ásró

l, h

a a

mun

kabé

r el

mar

ad a

mun

kaer

ô ér

-té

kétô

l.

Az

olva

só l

emér

het

i an

nak

a m

arxi

meg

álla

pítá

snak

koru

nkr

a vo

nat

kozó

érv

énye

sség

ét i

s, m

isze

rin

t a

prof

itrá

-ta

em

elés

ének

(a

prof

itrá

ta c

sökk

enés

ét e

llen

súly

ozó)

örö

kes

zköz

e a

mu

nka

erô

foko

zott

kiz

sákm

ányo

lása

(az

érté

k-tö

bble

trát

a, a

z m

/v n

övel

ése)

(lá

sd 2

.2.3

. és

2.2.

4. f

ejez

et).

A g

loba

lizác

ió k

itel

jese

dése

az

a po

nt,

ah

ol m

egje

len

ika

glob

aliz

áció

val s

zem

ben

i elle

nál

lás

is. P

onto

sabb

an s

zól-

va,

amik

or ú

gy j

elen

ik m

eg a

z el

len

állá

s, m

int

„a g

loba

li-zá

cióv

al”

szem

ben

i el

len

állá

s. E

z az

elle

nál

lás

a gl

obal

izá-

ció

aláv

etet

t tá

rsad

alm

i cs

opor

tjai

nak

, ös

szef

ogla

ló n

éven

a m

ások

mun

kájá

nak

els

aját

ítás

ához

szü

kség

es t

erm

elô-

erôk

kel

nem

re

nde

lkez

ô,

csak

m

unka

erej

ük

elad

ásáb

ólm

egél

ni

képe

s m

un

káso

sztá

lyn

ak a

kez

detb

en ö

sztö

nös

,de

gyo

rs fe

jlôdé

sre

képe

s el

len

állá

sa, a

mel

ynek

kim

enet

ele

azon

ban

egy

elôr

e n

em i

smer

t.

Enn

ek a

vilá

gmér

etû

társ

adal

mi

foly

amat

nak

a j

obb

meg

ism

erés

éhez

kív

án h

ozzá

járu

lni a

II.

rés

z, fe

nn

tart

va a

krit

ikai

meg

köze

lítés

jog

át a

bem

utat

ott

foly

amat

okka

l és

szer

veze

tekk

el

kapc

sola

tban

. El

ôszö

r a

tran

szn

acio

nál

isvá

llala

tok

álta

l ur

alt

kapi

taliz

mus

sal

(a g

loba

lizác

ióva

l)sz

embe

n a

glo

bális

tôke

stru

ktú

rán

bel

üli

elle

nté

tekb

ôl s

zü-

letô

, a r

ends

zer

kere

teit

an

nak

meg

kérd

ôjel

ezés

e n

élkü

l fe-

szeg

etô

elle

nál

lást

, va

gyis

a v

eszt

es o

rszá

gok

elle

nál

lásá

tm

utat

juk

be (1

. fej

ezet

). Ez

után

rát

érün

k az

osz

tály

elle

nté

-te

k el

emzé

sére

. A

z el

emzé

st a

z ily

en e

llen

téte

knek

moz

-gá

sfor

mát

adó

hag

yom

ányo

s es

zköz

ök (

szak

szer

veze

tek)

,

13

tály

át é

rin

tik,

a m

ásod

ik e

zen

hat

ások

pol

itik

ai k

övet

kez-

mén

yeiv

el,

a gl

obal

izác

ióva

l sz

embe

ni

elle

nál

láss

al f

ogla

l-ko

zik,

a

har

mad

ik

pedi

g es

etta

nul

mán

yok

soro

zatá

val

igye

kszi

k ki

egés

zíte

ni,

kon

kret

izál

ni

az e

lmon

dott

akat

–re

mél

het

ôleg

kül

ön i

s ta

nul

ságo

s ol

vasm

ányu

l sz

olgá

lva

aK

edve

s O

lvas

ó sz

ámár

a. A

z ak

ciót

örté

net

et é

s a

néh

ány

tuca

t gl

obal

izác

iókr

itik

ai s

zerv

ezet

röv

id i

smer

teté

sét

aFü

ggel

ékta

rtal

maz

za.

Az

I. r

észb

en a

glo

baliz

áció

tár

sada

lmi

hat

ásai

nak

be-

mut

atás

át a

ren

dsze

r fô

jelle

mzô

inek

(a g

loba

lizác

ió t

arta

l-m

ának

, fel

téte

lein

ek, a

laps

truk

túrá

ján

ak é

s al

apm

ech

aniz

-m

usai

nak

) be

mut

atás

ával

kez

djük

(1.

fej

ezet

). Ez

után

tár

-gy

alju

k a

társ

adal

mi

hat

ások

at (

2. f

ejez

et)

úgy,

hog

y el

ôbb

a tá

rsad

alom

jel

lem

zôi

közt

és

egyb

en a

mun

kavá

llaló

ksz

ámár

a fo

nto

s sz

erep

et j

átsz

ó te

rmel

ési

szer

keze

tvál

to-

zást

, n

evez

etes

en a

szo

lgál

tatá

sok

elôr

etör

ését

, ill

etve

en

-n

ek t

ársa

dalm

i-ga

zdas

ági

okai

t m

utat

juk

be (

2.1.

fej

ezet

),m

ajd

rész

lete

sen

tár

gyal

juk

a m

unka

erô-

piac

i (2

.2.

feje

-ze

t),

a jö

vede

lmi

(2.3

. fe

jeze

t) é

s az

ide

ológ

iai-

kult

urál

ish

atás

okat

(2.

4. f

ejez

et).

Egye

bek

mel

lett

arr

a ke

ress

ük a

vál

aszt

, ig

az-e

a k

api-

taliz

mus

nag

y el

emzô

jén

ek,

Mar

xnak

a k

apit

alis

ta t

ársa

-da

lom

ra

von

atko

zó

hár

om

alap

vetô

té

tele

: a

prof

itrá

tasü

llyed

ô te

nde

nci

ája

(1.5

. fej

ezet

), a

visz

onyl

agos

túln

épes

-sé

g(„

tart

alék

sere

g”) k

épzô

dése

(2.2

.2. f

ejez

et),

és a

zel

nyo

-m

orod

ás,2

pau

peri

záci

ótö

rvén

ye(2

.2.3

. és

2.3

.1.

feje

zet)

.M

ár m

ost

lesz

ögez

zük,

hog

y az

eln

yom

orod

ás k

ét,

egy-

más

sal s

zoro

san

öss

zeka

pcso

lódó

fol

yam

atot

jele

nt:

egy

fe-

lôl a

sze

gén

yek

szám

ának

növ

eked

ését

(am

elyn

ek a

lapj

a a

tart

alék

sere

g n

övek

edés

e), m

ásfe

lôl a

mu

nka

erô

árán

ak é

r-té

ke a

lá c

sökk

enés

ét.

Teh

át n

em e

gysz

erûe

n t

ársa

dalm

ipo

lari

záci

óról

van

szó

, am

ely

akko

r is

bek

övet

kezh

et, h

a a

szeg

énys

ég m

élys

ége

és k

iter

jedt

sége

csö

kken

(va

gyis

ha

asz

egén

yek

is g

azda

godn

ak,

csak

las

sabb

an,

min

t a

gazd

a-

12

volt

az,

aki

az

MT

A V

ilágg

azda

sági

Kut

atói

nté

zeté

nek

ve-

zetô

kut

atój

akén

t m

indi

g el

láto

tt k

utat

ási

fela

dato

kkal

és

inst

rukc

iókk

al

a gl

obal

izác

ióh

oz,

gazd

aság

i fe

jlôdé

shez

kapc

soló

dó p

roje

ktje

i sor

án, é

s vé

gül b

evet

t ab

ba a

pro

jekt

-be

, am

ely

végs

ô so

ron

leh

etôv

é te

tte

szám

omra

e k

önyv

meg

írás

át é

s m

egje

len

teté

sét.

Ez

a Fö

ldes

Gyö

rgy

inté

zet-

igaz

gató

vez

ette

és

a Po

litik

atör

tén

eti

Ala

pítv

ány

fin

ansz

í-ro

zta

több

éves

Glo

baliz

áció

– t

ársa

dalo

mtu

dom

ányi

meg

-kö

zelít

ésbe

ncí

mû

proj

ekt

volt

. Em

elle

tt

term

észe

tese

n

kösz

önet

tel

tart

ozom

cs

alá-

dom

nak

, m

inde

nek

elôt

t éd

esan

yám

nak

és

gyer

mek

eim

-n

ek,

akik

a t

ôlük

tel

het

ô m

ódon

és

mér

tékb

en i

gyek

ezte

kel

ôseg

íten

i, h

ogy

dolg

ozh

assa

k.

15

illet

ve i

deol

ógiá

k (s

zoci

álde

mok

ráci

a) ú

j h

elyz

etbe

n b

etöl

-tö

tt s

zere

pén

ek, v

álsá

gán

ak, é

s az

így

tám

adt

ûr b

etöl

tésé

-re

vál

lalk

ozó,

a t

ôkén

ek k

edve

zô i

deol

ógiá

knak

a b

emut

a-tá

sáva

l ke

zdjü

k (2

. fe

jeze

t).

A t

ováb

biak

ban

(3.

fej

ezet

) rá

-té

rün

k a

glob

aliz

áció

val

adek

vát

új

moz

galm

i fo

rmák

bem

utat

ásár

a, e

lôsz

ör r

egio

nál

isan

(3.

2.),

maj

d te

mat

iku-

san

. Ez

utób

bi a

z új

típ

usú

moz

galm

ak je

llegz

etes

sége

inek

,fo

rmái

nak

, m

ódsz

erei

nek

ele

mzé

sét

fedi

(3.

3. –

3.7

.). V

é-gü

l kül

ön fe

jeze

tben

(4. f

ejez

et) t

árgy

alju

k a

glob

aliz

áció

val

szem

ben

i m

ozga

lmak

fej

lôdé

sén

ek p

ersp

ektí

váit

és

akad

á-ly

ait.

Az

elem

zés

sorá

n m

indv

égig

sze

m e

lôtt

tar

tjuk

azt

,am

elye

t M

arx

az o

sztá

llyá

szer

vezô

dés

kapc

sán

a „

mag

án-

való

ból”

a „

mag

áért

val

óvá”

vál

ás,

Gra

msc

i pe

dig

a tá

rsa-

dalm

i er

ôvis

zon

yok

kapc

sán

a „

társ

adal

mi

csop

orto

k eg

y-n

emû

sége

, ön

tuda

ta é

s sz

erve

zett

sége

” ké

rdés

ekén

t tá

r-gy

alt.

* *

*

Abb

an,

hog

y e

kön

yv j

elen

legi

for

máj

át ö

ltöt

te,

soka

k se

-gí

tség

e kö

zrej

átsz

ott,

és

ha

bárm

elyi

küké

t n

élkü

lözn

ömke

llett

vol

na,

ez

a kö

nyv

nem

len

ne

az, a

mi.

Ezér

t az

alá

b-bi

fel

soro

lás

sem

mik

éppe

n s

em t

elje

s, é

s n

em t

ükrö

z ér

-té

ksor

ren

det

sem

. So

kat

kösz

önh

etek

Víg

h L

ászl

óba

ráto

mn

ak é

s ko

llé-

gám

nak

, a

BM

E do

cen

sén

ek,

nem

csak

a k

önyv

höz

kon

k-ré

tan

nyú

jtot

t kr

itik

ai m

egje

gyzé

sei

mia

tt,

han

em a

vel

efo

lyta

tott

bes

zélg

etés

ek é

s vi

ták

okán

is,

am

elye

kbôl

az

évek

sor

án s

okat

tan

ulta

m.

Hál

ás v

agyo

k B

lah

ó A

ndr

ás-

nak

, a

Cor

vin

us E

gyet

em t

ansz

ékve

zetô

tan

árán

ak,

aki

atr

ansz

nac

ion

ális

vál

lala

tokr

a vo

nat

kozó

évt

ized

es k

utat

á-sa

i al

apjá

n a

lapo

s kr

itik

ának

vet

ette

alá

az

elsô

rés

zt,

ja-

vasl

atai

nak

töb

bség

e ig

en h

aszn

osn

ak b

izon

yult

. Sz

iget

iP

éter

nek

, az

MT

A P

olit

ikat

udom

ányi

In

téze

t ve

zetô

kut

a-tó

ján

ak k

ülön

ösen

a g

loba

lizác

iókr

itik

ai m

ozga

lom

pol

iti-

kai f

ejlô

désé

vel k

apcs

olat

os fe

lvet

ései

t és

java

slat

ait

kösz

ö-n

öm, m

ert

ezek

a t

éma

tová

bbgo

ndo

lásá

ra, á

tsze

rkes

ztés

é-re

és

át

írás

ára

insp

irál

tak.

Fa

rkas

P

éter

kolle

gám

nak

alap

vetô

érd

eme

van

abb

an, h

ogy

e m

unka

meg

szül

etet

t: ô

14

I. r

ész:

A g

loba

lizác

ió

társ

adal

mi

hat

ásai

1. R

ends

zerm

ech

aniz

mus

ok

A g

loba

lizác

ió t

ársa

dalm

i hat

ásai

, val

amin

t ez

ek o

kai n

emér

thet

ôk

meg

an

élkü

l, h

ogy

gazd

aság

i al

apju

kat

felt

ár-

nán

k. A

gaz

dasá

gi t

örvé

nys

zerû

sége

k n

eglig

álás

a va

gy f

él-

reér

telm

ezés

e az

zal

jár,

hog

y a

társ

adal

mi

hat

ások

at jó

- és

ross

zin

dula

t fü

ggvé

nyé

vé t

essz

ük,

nép

léle

kkel

, ge

net

ikai

adot

tság

okka

l, ku

ltur

ális

szo

káso

kkal

mag

yará

zzuk

, de

jó

eset

ben

is g

azda

ságp

olit

ikai

hoz

záér

tés

vagy

hoz

zá n

em é

r-té

s kö

vetk

ezm

ényé

nek

tek

intj

ük.

Az

ilyen

mag

yará

zato

ksz

üksé

gkép

pen

hel

ytel

en g

yógy

mód

ot j

elöl

nek

ki:

az o

pe-

ráci

ó si

kerü

lhet

, de

a be

teg

min

den

képp

en m

egh

al.

Ezt

elke

rüle

ndô

teh

át a

gaz

dasá

gi a

lapo

kkal

kez

djük

.

1.1.

A g

loba

lizác

ió t

arta

lma

A m

arxi

sta

form

áció

elm

élet

ben

jár

tas,

vag

y ah

hoz

köz

elál

ló k

özga

zdás

zok

szám

ára

kezd

ettô

l fo

gva

vilá

gos

volt

,h

ogy

a gl

obal

izác

ió n

em ú

j jel

ensé

g, h

anem

egy

töb

b év

szá-

zada

tar

tó f

olya

mat

ter

mék

e, a

kap

ital

izm

us 2

00 é

ves

tör-

tén

etén

ek s

züks

égsz

erû

csúc

spon

tja.

A t

erm

elôe

rôk

fejlô

-dé

sén

ek

vele

járó

ja

növ

ekvô

tá

rsad

alm

asod

ásuk

, am

ely

végs

ô so

ron

fel

ölel

i az

egé

sz v

ilágg

azda

ságo

t. E

nn

yibe

n a

polg

ári

közg

azda

ságt

an a

lkot

ta „

glob

aliz

áció

” ki

feje

zés

he-

lyes

. U

gyan

akko

r m

egté

vesz

tô i

s, m

ert

azza

l, h

ogy

az ú

jfe

jlôdé

si s

zaka

szn

ak c

supá

n a

z eg

yik

moz

zan

atár

a, n

evez

e-te

sen

az

álta

lán

osra

(a t

erm

elés

nem

zetk

özie

sedé

sén

ek k

i-te

ljese

désé

re)

utal

, eg

ysze

rsm

ind

rejt

ve h

agyj

a a

foly

amat

más

ik t

ulaj

don

ságá

t, a

z ad

ott

hel

yzet

ben

meg

hat

ároz

ó kü

-lö

nös

for

mát

(a

kapi

tali

zmus

t),

amel

yben

az

meg

jele

nik

.A

„gl

obal

izác

ió”

kife

jezé

s te

hát

kiv

álóa

n a

lkal

mas

rá,

hog

y

19

4A

szo

cial

ista

forr

adal

om u

tán

köv

etke

zô p

erió

dus

szü

kség

szer

ûen

átm

enet

ije

llegé

re m

ár M

arx

is u

talt

. T

rock

ij A

z el

áru

lt f

orra

dalo

mba

nta

glal

ta a

form

áció

jegy

eit,

átm

enet

inek

,a s

zoci

aliz

mus

elô

kész

ítôj

ének

nev

ezve

azt

. N

apja

inkb

an R

ozsn

yai E

rvin

kiv

áló

mar

xist

a fi

lozó

fus

dol-

gozt

a fe

l az

idô

szak

ot a

Szo

vjet

unió

tör

tén

ete

alap

ján

. Lá

sd R

ozsn

yai,

(é.n

.) 19

4–22

0.

3A

z In

tern

atio

nal

Lea

gue

of P

eopl

es’ S

trug

gle

(ILP

S) a

lapí

tója

, Jo

seM

aria

Sis

on (1

999)

így

foga

lmaz

: „A

glo

baliz

áció

csa

k eg

y ra

vasz

és

üres

kife

jezé

s. E

lken

dôzi

a m

oder

n k

apit

aliz

mus

t va

gy m

onop

olka

pita

liz-

mus

t (…

) V

álla

lati

men

edzs

erek

, bü

rokr

aták

, bu

rzso

á ak

adém

iai

okos

-ko

dók

és a

z im

peri

alis

ták

álta

l al

apít

ott

NG

O-k

úgy

adj

ák k

özre

agl

obal

izác

ió k

ifej

ezés

t, m

inth

a az

val

ami ú

j, fé

nye

s és

elb

ûvöl

ô do

lgot

je-

len

ten

e.”

nek

kár

ára

bizt

osít

otta

a t

ársa

dalm

i n

yuga

lmat

, a m

unka

-er

ejük

et á

ruba

boc

sátó

töb

bség

vis

zon

ylag

os j

ólét

ét.

A „

szoc

ialis

ta”

(val

ójáb

an c

sak

a ka

pita

lizm

usbó

l a s

zo-

cial

izm

usba

igy

ekvô

átm

enet

ije

llegû

)4fo

rmác

ió k

elet

-eu-

rópa

i buk

ása

jele

nte

tte

az u

tols

ó ak

adál

y le

omlá

sát

a ka

pi-

taliz

mus

tud

omán

yos-

tech

nik

ai f

orra

dalo

m á

ltal

köv

etel

túj

sza

kasz

ának

tel

jes

áttö

rése

elô

tt.

Ekko

r –

a h

etve

nes

évek

ben

, az

elad

ósod

ási f

olya

mat

tal e

lôké

szít

ett

és a

nyo

lc-

van

as é

vekb

en b

ein

dult

fol

yam

atok

ra a

lapo

zva

– a

tran

sz-

nac

ion

ális

vál

lala

tok

jóré

szt

az á

llam

tól v

issz

avet

ték

az a

d-di

g rá

hag

yott

ter

ület

eket

, a k

apit

aliz

mus

ped

ig –

az

ural

ko-

dó

válla

lkoz

ási

form

ára

utal

ó n

évve

l –

a gl

obal

izác

ió,

kife

jezô

bb n

evén

a t

ran

szn

acio

nál

is m

onop

olka

pita

lizm

us

szak

aszá

ba l

épet

t (R

ozsn

yai,

2002

, 194

–220

.).

1.2.

A g

loba

lizác

ió k

ibon

tako

zásá

nak

ob

jekt

ív é

s sz

ubj

ektí

v fe

ltét

elei

A g

loba

lizác

ió k

ibon

tako

zásá

nak

obj

ektí

v fe

ltét

elét

a t

ôke-

felh

alm

ozás

tör

vén

ye, a

szu

bjek

tíva

t a

vilá

gpol

itik

ai á

tren

-de

zôdé

s(a

„sz

ocia

lista

” re

nds

zere

k bu

kása

) je

len

tett

e.

A k

apit

aliz

mus

ban

a t

erm

elés

i te

véke

nys

ég é

s a

(mû-

szak

i) fe

jlesz

tés

egye

tlen

haj

tóer

eje

és k

rité

rium

a a

lekö

tött

tôké

re v

etít

ett

nye

resé

g, v

agyi

s a

prof

itrá

ta (m

/(c+

v)).

A t

er-

mel

és e

lôre

hal

adó

auto

mat

izác

iója

azo

nba

n a

pro

fitr

áta

ten

den

ciál

is e

sésé

t er

edm

énye

zi (

lásd

1.5

. fe

jeze

t),

amel

yci

klik

us h

ullá

mzá

soko

n k

eres

ztül

val

ósul

meg

. A M

arx

ál-

tal f

eltá

rt, k

orun

kra

is é

rvén

yes

törv

ényt

tel

jes

körû

en ig

a-zo

lja W

ent

(200

2), v

alam

int

Fark

as (

2002

) kö

nyv

e.

Az

1973

–197

4-es

ola

járr

obba

nás

sal

fels

zín

re t

örô,

de

an

emze

tköz

i át

hár

ítás

i m

ech

aniz

mus

ok (

elad

ósod

ás,

adós

-sá

gvál

ság

és „

keze

lése

”) j

óvol

tábó

l el

odáz

hat

ó új

abb

vilá

g- 21

azt

a lá

tsza

tot

kelt

se:

az e

lmúl

t év

tize

dekb

en v

alam

i m

ásbo

nta

kozo

tt k

i a F

öldö

n.

Hol

ott

az e

mbe

risé

gen

nap

jain

k-ba

n u

ralk

odó

társ

adal

mi-

gazd

aság

i ren

dsze

r, a

ter

mel

ôesz

-kö

zök

mag

ántu

lajd

onár

a ép

ülô

kapi

taliz

mu

s, m

ég h

a fe

jlô-

dése

sor

án e

gyes

jel

lem

zôin

ek s

úlya

, fo

rmáj

a m

ódos

ult

is,

lén

yegé

t te

kin

tve

vált

ozat

lan

mar

adt,

sôt

, a

„glo

baliz

áció

-n

ak”

nev

ezet

t új

fej

lôdé

si s

zaka

ssza

l (a

tra

nsz

nac

ion

ális

mon

opól

ium

ok

ural

mán

ak

korl

átla

nn

á vá

lásá

val)

cs

akm

ég j

obba

n l

átn

i en

gedi

iga

zi a

rcát

.3

A k

apit

aliz

mus

t a

tôke

kon

cen

trác

iója

és

cen

tral

izác

ió-

jan

yom

án e

gyre

erô

södô

mon

opol

izác

iós

ten

den

cia

ural

ja.

A h

ilfer

din

gi-l

enin

i per

iodi

citá

sból

kii

ndu

lva

azt

mon

dhat

-ju

k, h

ogy

a sz

abad

vers

enye

s pe

riód

ust

az i

pari

for

rada

lom

jóvo

ltáb

ól a

mag

ánm

onop

olis

ta,

ezt

pedi

g az

álla

mm

ono-

polis

ta s

zaka

sz k

övet

te.

A m

ikro

elek

tron

ikai

ala

pú t

udo-

mán

yos

tech

nik

ai fo

rrad

alom

ez

utób

bit

írta

felü

l a „

glob

a-liz

áció

val”

. (S

zige

ti [

2005

] el

emzé

sébe

n e

nég

y sz

akas

z az

éjje

liôr

álla

m,

a se

gédf

unkc

iós

korm

ányz

ás á

llam

a, a

key

-n

esiá

nus

jól

éti

álla

m, m

ajd

a de

zeta

tizá

ció

szak

asza

.) A

z ál

lam

mon

opol

ista

sza

kasz

azo

nba

n k

itér

ô m

arad

tvo

lna,

és

sem

mik

éppe

n s

em f

ejlô

dhet

ett

voln

a a

„jól

éti

álla

m”

tén

yleg

esen

meg

való

sult

és

a tö

meg

ekbe

n a

kap

ita-

lizm

us p

roto

típu

saké

nt

meg

rögz

ült-

bele

suly

kolt

mod

elljé

-vé

, ha

a re

nds

zer

kárv

allo

ttai

nak

növ

ekvô

elle

nál

lása

(a p

e-ri

féri

ák f

orra

dalm

i m

ozga

lmai

) n

em t

ámas

zkod

hat

a k

api-

tali

zmu

s ör

ökké

való

ságá

t lé

téve

l cá

foló

or

oszo

rszá

gifo

rrad

alom

ra, a

bel

ôle

kin

övô

euró

pai f

orra

dalm

akra

, maj

da

„szo

cial

ista

” or

szág

ok p

éldá

jára

. A t

ôke

nem

zetk

özi j

öve-

dele

mát

csop

orto

sító

tev

éken

ység

ének

(a

fejlô

dô o

rszá

gok-

ból a

fejle

ttek

be s

ziva

ttyú

zott

jöve

delm

ek) j

óvol

tábó

l az

ál-

lam

mon

opol

ista

kap

ital

izm

us (

a ke

ynes

ián

us jó

léti

álla

m)

a fe

jlett

ors

zágo

kban

a t

ôkel

ogik

a kö

zvet

len

érv

énye

sülé

sé-

20

5A

„ké

sôn

jöv

ôk e

lôn

ye”

az A

lexa

nde

r G

ersc

hen

kron

(19

04–1

978)

gazd

aság

tört

énés

z n

evéh

ez f

ûzôd

ô h

atás

t ta

karj

a, a

mel

y sz

erin

t a

fejle

t-te

kkel

fen

nta

rtot

t ga

zdas

ági

kapc

sola

tok

a fe

jletl

eneb

b or

szág

ok s

zám

á-ra

leh

etôv

é te

szik

, hog

y eg

yes

fejlô

dési

fáz

isok

at á

tugo

rjan

ak.

viss

zan

yírá

sa,

prof

itad

ó-cs

ökke

nté

s, ú

j te

rüle

tek

mag

án-

gazd

aság

ba v

onás

a st

b.)

elte

rjed

ését

. Eb

ben

a h

elyz

etbe

nér

keze

tt a

men

tôöv

a sz

ocia

lista

ren

dsze

rek

össz

eom

lásá

-n

ak f

orm

ájáb

an. A

z új

pia

cok,

kés

zen

tal

ált

term

elôe

szkö

-zö

k és

az

olcs

ó, d

e ké

pzet

t m

unka

erô

kiak

náz

ásáv

al l

ehe-

tôvé

vál

t a

lefu

tott

ter

mék

ek,

tech

nol

ógiá

k új

raér

téke

síté

-se

. A

bó

nu

sz

pedi

g az

id

eoló

giai

gy

ôzel

em

volt

: a

tran

szn

acio

nál

is

válla

lato

k im

már

vi

ssza

veh

etté

k „k

öl-

csön

adot

t” g

azda

sági

bef

olyá

suka

t m

inde

n á

llam

tól,

hi-

szen

„a

vak

is lá

that

ta”,

hog

y a

mag

ántu

lajd

onú

gazd

aság

-ga

l sz

embe

n „

nin

cs m

egva

lósí

that

ó al

tern

atív

a” (

vagy

ha

van

, az

„még

ros

szab

b”).

A g

loba

lizác

ió (

a tr

ansz

nac

ion

ális

mon

opol

kapi

taliz

-m

us)

teh

átsz

üks

égsz

erû

fejlô

dés

ered

mén

ye, d

e n

emel

ke-

rülh

etet

len

és

sem

mik

éppe

n s

em ö

rök.

Szük

ségs

zerû

a t

er-

mel

ôesz

közö

k m

agán

tula

jdon

án a

lapu

ló t

ársa

dalo

mba

n,

amel

y az

onba

n c

supá

n a

z em

beri

ség

(elô

)tör

tén

etén

ek r

é-sz

e. N

em l

ehet

elé

ggé

han

gsúl

yozn

i, h

ogy

a gl

obal

izác

iót,

az á

llam

mon

opol

ista

kap

ital

izm

us

felv

áltá

sát

a tr

ansz

na-

cion

ális

sal

a ka

pita

lizm

uss

al s

zem

ben

alt

ern

atív

át k

ínál

ó„s

zoci

alis

ta”

ren

dsze

rek

össz

eom

lása

tet

te le

hetô

vé.

1.3.

A g

loba

lizác

ió a

laps

tru

ktú

rája

: a

hier

arch

ia

A g

loba

lizác

ióba

n a

tôk

ék s

zaba

d ár

amlá

sa ú

gy k

apcs

olja

egyb

e a

piac

okat

, ho

gy k

özbe

n m

egôr

zi (

sôt

erôs

íti)

azo

khi

erar

chik

us

ren

djét

.A

hie

rarc

hia

lép

csôi

n e

lhel

yezk

edô

álla

mok

a t

örté

nel

mi

fejlô

dés

sorá

n v

álto

zhat

nak

, de

a be

-re

nde

zked

és j

elle

ge n

em. S

zige

ti (

2005

) a

vilá

gren

dsze

r-is

-ko

la e

redm

énye

ire

(min

den

ekel

ôtt

a liv

erpo

oli

föld

rajz

tu-

dós,

Pet

er J

. Tay

lor

mun

káir

a) t

ámas

zkod

va r

ámut

at, h

ogy

a gl

obal

izác

ióba

n a

z ur

alom

gyak

orlá

s (h

egem

ónia

) n

emeg

ysze

rûen

léte

zô h

atal

mat

, han

em a

vilá

gren

dsze

r eg

észé

tje

llem

zô v

iszo

nyt

jel

ent:

az

ural

mi

stru

ktúr

ák a

nem

zeti

szin

trôl

(ors

zágo

n b

elül

rôl)

a n

emze

tköz

ire

(ors

zágo

k fö

löt-

tire

) to

lódt

ak e

l.Ez

az

össz

efüg

gés

áll

a h

iera

rch

iára

is.

Míg

a h

egem

ó-n

ia a

z ur

alt

és u

ralk

odó

közt

i vi

szon

yra

von

atko

zik,

add

ig 23

gazd

aság

i vá

lság

és

szer

keze

tvál

tási

kén

ysze

r m

egre

ndí

tet-

te a

jólé

ti á

llam

ala

pjai

t. A

tôk

elog

ika

érvé

nye

sülé

sén

ek (

an

agyv

álla

lato

k m

ozgá

ster

ének

) ál

lam

i ko

rlát

ozás

a m

eg-

boss

zult

a m

agát

. A v

álsá

gból

val

ó ki

lába

lás,

a s

zerk

ezet

vál-

tás,

a p

rofit

ráta

hel

yreá

llítá

sa a

kap

ital

izm

usb

an p

usz

takö

ltsé

gele

mm

é (!

) de

grad

ált

mu

nka

erô

kisz

orít

ását

, el

ér-

tékt

elen

ítés

ét k

övet

elte

.A

het

ven

es é

vekb

en a

z el

adós

odás

, m

ajd

a n

yolc

van

asév

ekbe

n a

z „a

dóss

ágke

zelé

s” r

évén

a f

ejlô

dô o

rszá

gokb

anúj

rah

aszn

osít

ott,

de

a te

chn

ikai

hal

adás

sze

mpo

ntj

ából

már

ela

vult

tec

hn

ológ

iák

a n

yolc

van

as é

vek

végé

re v

égér

-vé

nye

sen

ver

sen

ykép

tele

nn

é vá

ltak

. Ezt

biz

onyí

tott

a a

„ké-

sôn

jövô

k el

ônyé

t”5

has

znos

ító

újon

nan

ipa

roso

dó la

tin

-a-

mer

ikai

és

ázsi

ai o

rszá

gok

növ

ekvô

ver

sen

ye i

s. A

fej

lett

orsz

ágok

ban

ekö

zben

cse

nde

sen

és

lass

an fo

lyt

a te

chn

oló-

giai

-sze

rkez

eti

mod

ern

izác

ió,

több

nyi

re a

zon

ban

nem

lép

-te

át

azt

a h

atár

t, a

mel

yet

a fo

glal

kozt

atás

ra é

s a

társ

adal

-m

i jó

létr

e üg

yelô

jól

éti

álla

m s

zabo

tt n

eki.

Enn

ek e

llen

ére

a sz

üksé

ges

„pia

cfel

szab

adít

ó” l

épés

eket

Ron

ald

Rea

gan

amer

ikai

eln

ök (

1981

–198

9) é

s M

arga

ret

Tha

tche

rbr

itm

inis

zter

eln

ök (

1979

–199

0) m

ár a

nyo

lcva

nas

éve

kben

meg

tett

e, é

s N

yuga

t-Eu

rópa

töb

b m

ás á

llam

ában

is

meg

-n

yirb

áltá

k a

jólé

ti r

ends

zere

ket.

A n

yolc

van

as é

vek

elej

énm

egug

ró m

unka

nél

külis

ég a

mun

kan

élkü

li-el

látá

sok

csök

-ke

nté

séve

l já

rt e

gyüt

t, a

„fe

jlett

” n

yuga

ti-e

uróp

ai o

rszá

gok

pedi

gha

mar

osan

az

újsz

egén

ység

prob

lém

ájáv

al t

alál

ták

szem

ben

mag

ukat

(lá

sd B

alse

n e

t al

., 19

87).

Az

álla

m á

ltal

vezé

nyel

t„á

llam

tala

nít

ás”

azon

ban

még

nem

vál

t te

ljess

é.A

z út

ki

volt

jelö

lve,

a f

olya

mat

bei

ndul

t, d

e m

ég n

em t

el-

jese

dett

ki.

Gát

at v

etet

t nek

i a n

emze

tköz

i pol

itik

aihe

lyze

t.A

nyo

lcva

nas

éve

k vé

gére

az

álla

mm

onop

olis

ta k

apit

a-liz

mus

tar

talé

kai k

imer

ülte

k, d

e a

„szo

cial

ista

” re

nds

zere

klé

te,

dem

onst

ráci

ós h

atás

a le

het

etle

nn

é te

tte

a pr

ofit

bará

tkö

ltsé

gcsö

kken

tô l

épés

ek (

elbo

csát

ások

, jó

léti

ren

dsze

rek

22

8Pe

rkin

s sa

ját

szav

ai a

Dem

ocra

cy N

ow!

hon

lapj

án o

lvas

hat

ó eg

y20

04. d

ecem

beri

in

terj

úban

.

6A

spe

kulá

cióv

al n

em f

ogla

lkoz

unk

rész

lete

sebb

en,

azt

meg

tesz

iFa

rkas

(20

02,

44–5

4.),

itt

mos

t cs

ak a

nn

yit

jegy

zün

k m

eg,

hog

y a

spe-

kulá

ció

– lé

vén

tis

zta

forg

alm

i szf

éra

– ön

mag

ában

nul

lsza

ldós

játé

k. H

apo

zití

v er

edm

énye

van

, az

t cs

ak a

ter

mel

ésbô

l ki

von

tpr

ofit

szo

lgál

tat-

hat

ja.

7Á

thár

ítás

min

dig

is lé

teze

tt, a

mió

ta a

kap

ital

izm

us k

iala

kult

, de

atr

ansz

nac

ion

ális

vál

lala

tbir

odal

mak

jóvo

ltáb

ól „

nap

i” g

yako

rlat

tá v

álik

.

mûk

ödte

thet

ôk,

illet

ve a

val

uták

ere

je k

özti

kül

önbs

éget

kih

aszn

álva

has

zon

nal

for

gath

atók

. A

tôk

ekiv

itel

t ez

enfe

lül

a fo

gadó

ors

zágo

k „s

zívó

hat

ása”

is

öszt

önzi

. (A

zeg

yen

lôtl

en fe

jlôdé

s m

iatt

tôk

e n

élkü

l mar

adt,

tôk

ét fe

lhal

-m

ozn

i n

em k

épes

ors

zágo

k ad

óked

vezm

énye

kkel

és

egyé

bbe

ruh

ázás

kön

nyí

tô i

nté

zked

ések

kel

tesz

ik o

lcsó

bbá

a kü

l-fö

ldi

válla

lato

k be

fekt

etés

eit.

)A

z át

hár

ítás

i m

ech

aniz

mu

sokn

ak

kösz

önh

etôe

n

agl

obal

izác

ió v

iszo

nya

i kö

zött

a c

entr

um

vál

sága

hel

yi v

ál-

ságo

k lá

nco

lata

kén

t je

len

ik m

eg(l

ásd

bôve

bben

az

0és

0t).

A h

iera

rch

ia a

zon

ban

nem

pus

ztán

azt

jel

enti

, h

ogy

azon

os

játé

ksza

bály

ok

mel

lett

sz

üksé

gsze

rûen

az

el

eve

erôs

ebb

nye

r. A

hie

rarc

hik

us r

end

lén

yegé

hez

tar

tozi

k,h

ogy

az e

rôse

bb k

épes

meg

hatá

rozn

i va

gy m

egsz

egn

i a

já-

téks

zabá

lyok

at.

Az

áth

árít

ás t

ehát

kor

ánts

em „

tisz

tess

é-ge

s” m

ódon

meg

y vé

gbe.

Joh

n P

erki

ns,

aki

197

1 és

198

1kö

zött

a N

emze

tbiz

ton

sági

Hiv

atal

meg

bízá

sábó

l eg

y pr

i-vá

t ta

nác

sadó

cégn

él d

olgo

zott

, 20

04-b

en k

önyv

et j

elen

te-

tett

meg

arr

ól, h

ogy

az U

SA m

ikén

t cs

alta

tud

atos

an a

dós-

ságc

sapd

ába

a fe

jlôdô

ors

zágo

k so

rát.

A N

emze

tbiz

ton

sági

Hiv

atal

, a

CIA

és

mag

ántu

lajd

onú

tan

ácsa

dócé

gek

mun