Arany János Általános Iskola és - ajgm.mozanaplo.hu · SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3...

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Arany János Általános Iskola és Gimnázium, 1124 Budapest, Meredek utca 1.

Szervezeti és működési

szabályzat

A

RA

NY

JÁ

NO

S

ÁL

TA

LÁ

NO

S I

SK

OL

A É

S G

IMN

ÁZ

IUM

OM: 035289

Arany János Általános Iskola és Gimnázium

Budapest XII. Meredek utca 1.

OM azonosító: 035289

2013. március

Szerkesztette: Aszódi Judit

igazgatóhelyettes


2


Tartalomjegyzék

1. Bevezető ................................................................................................................................ 6

1.1. Az SZMSZ célja, tartalma és feladata ............................................................................. 6

1.2. Jogszabályi háttér ........................................................................................................... 6

1.3 Az SZMSZ hatálya ........................................................................................................... 7

2. Az iskola adatai..................................................................................................................... 7

3. Az iskola vezetési szerkezete ................................................................................................ 9

3.1 A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak ...... 9

és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ........... 9

3.1.1 A tanév beosztása ...................................................................................................... 9

3.1.2 A tanítási nap rendje: ............................................................................................... 10

3.1.3 Az iskola éves munkaterve: ..................................................................................... 11

3.1.4 A vezetők benntartózkodási rendje: - Az igazgató előre megbeszélt időpontokban

fogadja a bejelentkezőket. ................................................................................................ 11

3.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ...................................................... 11

3.2.1. Az iskolavezetés tagjai .......................................................................................... 11

3.2.2 A munkaközösség-vezetők ...................................................................................... 12

3.2.3 Osztályfőnökök ...................................................................................................... 12

3.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a.. 12

nevelési-oktatási intézménnyel ............................................................................................. 12

3.4. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a

vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti

egységek közötti kapcsolattartás rendje .............................................................................. 13

3.4.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája........ 13

3.4.2. A vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai . 14

3.4.3 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, valamint véleményezési és

.......................................................................................................................................... 17

egyetértési jogaik .............................................................................................................. 17

3.5 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a........ 26

helyettesítés rendje (EMMI rendelet 4 §) .......................................................................... 26

3.6 A vezetők és az iskolaszék, az intézményi tanács, valamint iskolai szülői szervezet,

közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje .............................................................. 26

3.7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ........ 27

ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések .......................................... 27


3


3.8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai

szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal,

valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való

kapcsolattartást (25.§) ........................................................................................................ 27

3.8.1 Igazgató: ................................................................................................................. 27

3.8.2 Igazgatóhelyettesek: ............................................................................................... 29

3.8.3. Pedagógiai szak szolgálatok: ( nkt. 18.§) ............................................................... 29

3.8.4 Gyermekvédelmi felelős és fejlesztőpedagógus: .................................................... 29

3.9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos ... 30

feladatok .............................................................................................................................. 30

3.9.1 Hagyományőrző tevékenységek ............................................................................. 30

3.9.2 Hagyományos iskolai rendezvények: ..................................................................... 31

3.10 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje,

részvétele a pedagógusok munkájának segítésében ......................................................... 32

3.11 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................. 34

3.11.1. Iskolaorvos: .......................................................................................................... 34

3.11.2. Iskolai védőnő: ..................................................................................................... 34

3.11.3 Kerületi fogorvosi szolgálat: ................................................................................. 35

3.12 Az intézményi védő, óvó előírások ............................................................................... 35

3.12.1 Dolgozók munkavédelmi feladatai:....................................................................... 35

3.12.2 Tanulók munkavédelmi feladata: .......................................................................... 35

3 12.3 Az alkalmazás munkavédelmi feltételei: ............................................................... 35

3.12.4 Az elsősegélynyújtás biztosításának rendje .......................................................... 36

3.13 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők (vhr.4.§) ........................... 37

3.13.1. Tanárok tűzvédelmi-munkavédelmi és baleset-megelőzési feladatai: ................ 37

3.13.2 Tanulók feladatai: ................................................................................................. 37

3.13.3 A dolgozók tűzvédelmi feladatai: ........................................................................ 38

3.13.4 A pedagógusok tűzvédelmi feladatai: .................................................................. 38

3.13.5 Teendők rendkívüli esemény (tűzriadó, bombariadó, stb.) esetén ....................... 39

3.13.6 Portaszolgálat feladata:......................................................................................... 40

3.13.7 Osztályfőnökök, tanárok feladata: ........................................................................ 40

3.13.8 Igazgató feladata: .................................................................................................. 40

3.13.9 Kiürítési terv ......................................................................................................... 40

3.14. Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a

pedagógiai programról ........................................................................................................ 41

3.15 Azokat az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ

véleményezési joggal ruházza fel ........................................................................................ 41

3.16. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi

eljárás részletes szabályai ................................................................................................... 42

3.16.1 Fegyelmi intézkedések .......................................................................................... 42

3.16.2 A fegyelmi intézkedések formái és fokozatai ....................................................... 43

3.16.3 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztetető eljárás részletes szabályai .................. 44

3.17 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének ............ 44

rendje (vhr. 87.§) ................................................................................................................ 44


4


3.18 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

.............................................................................................................................................. 45

3.19 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök,

munkaköri leírás-minták ...................................................................................................... 46

3.19.1 Tanár ...................................................................................................................... 46

3.19.2 Laboráns ............................................................................................................... 46

3.19.3 Pedagógiai asszisztens .......................................................................................... 47

3.20 Mindazok a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a

nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet

jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet

szabályozni ........................................................................................................................... 50

3.20.1 A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek

elbírálásának elvei ............................................................................................................ 50

3.20.2 Annak meghatározása, hogy a tanuló a tizedik évfolyam végéig milyen módon

választhatja meg az érettségi vizsgatantárgyra történő felkészülési szintet, továbbá, hogy

e választását milyen módon és feltételekkel módosíthatja (vhr.14.§) .............................. 50

3.20.3 Mobil telefon használata ....................................................................................... 51

3.20.4 Az SZMSZ nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés........................................ 51

3.20.5 Tankönyvrendelés szabályai ................................................................................. 52

3.20.6 Késés elbírálásának rendje .................................................................................... 54

3.20.7 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése ............................................................. 55

3.20.8 A reklámtevékenység szabályai. ............................................................................ 55

4. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei ........................................... 56

4.1 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások: ................................................................... 56

4.2 A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti

kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges

feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) . 58

4.2.1 A diák önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti

kapcsolattartás formája és rendje (vhr. 4.§)...................................................................... 58

4.2.2 A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek,

berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása (vhr. 4.§) ........................ 59

4.3 A mindennapos testnevelés szervezése, megvalósításának rendje ................................. 60

4.4 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és

rendje .................................................................................................................................... 61

4.5 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend .............. 61

4.5.1 A dohányzással kapcsolatos előírások..................................................................... 62

4.5.2 Egészséget veszélyeztető magatartásformákat a dohányzáson kívül ...................... 62

4.5.3 Egészséges táplálkozás ............................................................................................ 62

5. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata ............................................... 63

5.1 Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai ................................ 63

Részben és/vagy egészében érvényben lévő jogszabályok .................................................... 63

5.2. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok: ...................................................................... 64


5


5.2.1 Azonosító adatok ..................................................................................................... 64

5.2.2 Az iskolai könyvtár fenntartója: .............................................................................. 64

5.2.3 A könyvtár felügyelete: ........................................................................................... 64

5.3 A könyvtár gazdálkodása ............................................................................................... 65

5.4. Az iskolai könyvtár feladatai: ........................................................................................ 65

5.5 Gyűjtőkör ........................................................................................................................ 66

5.6 Gyűjteményszervezés ...................................................................................................... 66

5.6.1 Gyarapítás ................................................................................................................ 66

5.6.2 Az állományapasztás ............................................................................................... 68

5.6.3 A könyvtári állomány védelme................................................................................ 69

5.7. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek ..................................................... 71

5.7.1 A könyvtári állomány tagolása ................................................................................ 72

5.7.2 Könyvtárból kihelyezett letétek .............................................................................. 72

5.7.3 A könyvtári állomány elhelyezésének alapdokumentumai ..................................... 73

5.8. A könyvtári állomány feltárása ..................................................................................... 73

5.8.1 A dokumentum-leírás szabályai .............................................................................. 73

5.8.2 Osztályozás .............................................................................................................. 73

5.8.3 Raktári jelzetek ....................................................................................................... 73

5.8.4 A könyvtári állomány feltárásának alapdokumentumai .......................................... 74

5.9 Az iskolai könyvtár szolgáltatásai és használati rendje ................................................ 74

5.10 Záró rendelkezések ...................................................................................................... 75

5.11 gyűjtőköri szabályzat .................................................................................................... 76

5.11.1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre ............................................................................ 76

5.11.2 Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők ...................................... 77

5.11.3 Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai szempontból ............................................ 77

5.11.4 Állományrészek ..................................................................................................... 78

5.11.5 A gyűjtés terjedelme, szintje és mélysége ............................................................ 80

5.12 A könyvtárhasználat rendje ......................................................................................... 85

5.13 Az Internet-használat rendje ........................................................................................ 86

5.14. Az általános iskolai könyvtárak ................................................................................... 86

5.15. Munkaköri leírás ......................................................................................................... 98

6. Kiegészítés ........................................................................................................................ 103

7. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok .................................... 104

Mellékletek ............................................................................................................................ 107


6


1. Bevezető

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 162/2011. (XII.29.) 25.§ (1)

bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az

Arany János Általános Iskola és Gimnázium

1124 Budapest, Meredek u.1.

belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési

Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

1.1. Az SZMSZ célja, tartalma és feladata

Az SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban

érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben.

Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi

alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is

szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

Az SZMSZ feladata, hogy megállapítsa az Arany János Általános Iskola és Gimnázium

működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a

kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

1.2. Jogszabályi háttér

Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 162/2011. (XII.29.)

A nevelési-oktatási intézmények működéséről, a köznevelési törvény végrehajtásáról

(a továbbiakban: vhr.) szóló 20/2012. EMMI rendelet (VIII.31.)

A 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény (a továbbiakban:

tankönyvtörvény)

http://www.magyarkozlony.hu/pdf/11446

http://www.magyarkozlony.hu/pdf/11446


7


A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás

rendjéről szóló 16/2013. (II.28.)EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet)

26/1997 (IX.3) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

2011.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információs

szabadságról

335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének

általános követelményeiről

1.3 Az SZMSZ hatálya

A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása

feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb

alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak

megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával,

részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit,

létesítményeit.

2. Az iskola adatai

Arany János Általános Iskola és Gimnázium Alapító okirata alapján:

1. Az Intézmény

elnevezése: Arany János Általános Iskola és Gimnázium

székhelye: 1124 Budapest, Meredek u. 1.

OM azonosító szám: 035289

Intézmény típusa: többcélú, összetett iskola

Alapítási éve: 1954

Alapító szerve: Budapest Főváros XII. kerületi Tanács V.B.

2. Az Intézmény működésének kezdő éve és jogelődje:

1930: Notre Dame de Sion Líceum

1949: Oleg Kosevoj Szovjet Ösztöndíjas Iskola

1954: Arany János 12 évfolyamos iskola


8


3. Fenntartó és felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

XII. kerület Tankerületi Igazgatóság

Székhelye: 1126 Budapest, Hertelendy u. 13.

Telefon: 061/225-0028

Számlaszám: 10032000-00330565-00000000

Kód: 197001

Működés biztosítása: XII. kerület Hegyvidék Önkormányzat GESZ

Székhelye: 1126 Budapest, Királyhágó u.18.

Számlaszám: 12001008-00155869-05500004

4. Az intézmény évfolyamainak száma: 12-13

általános iskola: 8

gimnázium: 4-5

maximális tanulólétszám: 732 fő

5. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy

6. Az intézmény alaptevékenysége:

nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás

szakfeladat:

- 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.

évfolyam)

- 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.

évfolyam)

- 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés

- 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés

- 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam)

(nyelvi előkészítő évfolyamon angol nyelvi előkészítés)

7. Az intézmény működési területe:

Általános Iskola

Gimnázium


9


8. Az iskola pecsétjei:

3. Az iskola vezetési szerkezete

(20/2012. EMMI rendelet 4.§ (1) tartalmazza)

Igazgató

igazgatóhelyettesek

gazdasági vezető

vezetőség

kibővített vezetőség (törzskar)

3.1 A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak

és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje

3.1.1 A tanév beosztása

Miniszteri rendelet alapján történik.

A tanítási évet, az előző tanév befejezésével, konkrétan augusztus utolsó

hetében kell előkészíteni. A tanévet, a tantestületi értekezlet nyitja és zárja.

Témája: - az előző évi munka értékelése (írásban) - a tanév feladatai. A


10


tantestületi értekezletet az igazgató az iskolavezetőség tagjaival közösen készíti

elő, véleményük figyelembevételével.

A szorgalmi idő a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel

fejeződik be.

A szorgalmi idő két félévre tagolódik.

Szorgalmi időben a hivatalosan elfogadott tanítás nélküli munkanapon kívül,

tanítási nap nem maradhat el, csak indokolt esetben igazgatói engedéllyel.

A tanítási napokat az elektronikus naplóban vezetni kell. Tanítási napnak

számít a tanmenet szerinti tanulmányi séták és kirándulások napja.

3.1.2 A tanítási nap rendje:

Az iskola szorgalmi időben hétfőtől-péntekig reggel 6-tól 20 óráig tart nyitva.

A tanulókat 7 órától fogadjuk. A felső tagozatosok 7.30-ig a portán

tartózkodnak és 7.30-tól tanári ügyeletet biztosítunk a folyosón. 16.45 órától az

igénynek megfelelően, de legkésőbb 17.45 óráig az általános iskolások részére

ügyeletet tartunk.

A szülők a tanterem bejáratáig kísérhetik a tanulót.

A tanítás kezdete: 8 óra 15 perc. A gimnáziumi összevont órák 7.30-kor

kezdődnek.

A tanítási óra 45 perces. A szünetek rendjét a házirend határozza meg.

Kötelező a kilépő kártya használata, ha a tanítás előtt hagyja el a tanuló az

épületet. Ezt az osztályfőnök írja meg. Hiányzása vagy akadályoztatása esetén

az osztályfőnök-helyettes vagy az igazgatóhelyettes adja a kilépő kártyát.

A Sion lépcsőnél a bejárat zárva van 8.30-13.00 között.

Érkezéskor és távozáskor kötelező az elektronikus kártya használata. Elvesztés

esetén pótolni kell térítés ellenében.

A folyosókon, az udvaron, az alagsorban, az óraközi szünetekben, továbbá - az

ebédeltetés ideje alatt - az ebédlőben ügyelet működik.

Az iskola területén kamerarendszer védelmet biztosít

A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában 8 és 16 óra között

történik.

A félfogadás a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint történik.


11


A tanítási óra zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulókat az óráról kihívni

vagy más módon zavarni nem szabad. Rendkívüli esetben az igazgató kivételt

tehet.

A tanítás befejezése után az iskola területén csak azok a tanulók

tartózkodhatnak, akik napközisek, tanulószobára járnak vagy erre külön

engedélyt kaptak.

3.1.3 Az iskola éves munkaterve:

Ebben kell meghatározni:

tanítási szüneteket,

az ünnepélyek rendjét,

szülői értekezletek, fogadóórák rendjét,

az Arany Napok rendjét.

3.1.4 A vezetők benntartózkodási rendje:

Az igazgató előre megbeszélt időpontokban fogadja a bejelentkezőket.

- Az igazgatóhelyettesi ügyelet 7.30-tól 16.30 óráig tart. Ügyelete alatt felelős a napi

munka folyamatosságáért.

3.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

Az ellenőrzés az adott területen nemcsak jog, kötelesség is.

Az ellenőrzés az ellenőrzött fél tudtával történik.

Az ellenőrzést végzők tapasztalataikról tájékoztatják az iskolavezetést.

Ellenőrzést gyakorolhatnak:

3.2.1. Az iskolavezetés tagjai

az iskolai élet bármely területén:

Általánosan kiemelt ellenőrzési területek:

A munkaközösség vezetők munkája

A szaktanári munka (órák, szakkörök)

Az osztályfőnök nevelőmunkája

(osztályfőnöki órák, a tanulók neveltségi szintje)


12


A tanórán kívüli szabadidős munka

Az osztályfőnökök pályaválasztási munkája

Adminisztrációs tevékenység (elektronikus napló, ellenőrző,

tájékoztató)

Tanári ügyelet

Az iskola belső rendjének biztosítása érdekében az ügyeletet ellenőrzi az ügyeletes

igazgatóhelyettes.

A megbízásos feladatot teljesítő pedagógusok munkájukat megbízásuk szerinti

időben és helyen végzik (pl. gyermekvédelmi felelős, szabadidő felelős, stb.)

3.2.2 A munkaközösség-vezetők

munkaközösségük, szaktárgyuk területén,

(óralátogatások, adminisztráció, szakmai tervezés, eredményvizsgálat)

a kölcsönös óralátogatás nem ellenőrző tevékenység, de hasznosítható

tapasztalatai lehetnek a pedagógiai munkában.

3.2.3 Osztályfőnökök

Osztályukkal kapcsolatos minden területen (szakmai előrehaladás, rend,

fegyelem, adminisztráció stb.).

Az osztályfőnökök tanítványaik alaposabb megismerése és az osztályban tanító

tanárok nevelőmunkájának összehangolása érdekében látogassák osztályuk tanítási

óráit!

3.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a

nevelési-oktatási intézménnyel

Akik nem állnak jogviszonyban az iskolával, belépéskor a portán kötelesek bejelentkezni. A

portás telefonon értesíti azt a személyt, akihez a látogató jön. Szükség esetén „sétálócédulát”

kap. Kilépéskor a “sétálócédulát” a visszaérkezés idejének megjelölésével és a felkeresett

személy aláírásával a portán le kell adni.


13


3.4. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a

vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti

egységek közötti kapcsolattartás rendje

3.4.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája

tagjai ideje célja

Igazgatóság igazgató + 3 igh. folyamatos az aktuális problémák

megbeszélése

Vezetőség az igazgatóság, az a hét egy beszámolás az előző hét

érdekképviseletek kijelölt eredményeiről, a további

vezetői (PSz), napján feladatok kitűzése

a Közalkalmazotti

Tanács vezetője

Az Intézményi Tanács

vezetője

Meghívottak: a témában érintett felnőtt illetve ifjúsági vezetők

Kibővített a diákönkormányzat, félévenként a vezetők egységes

vezetőség a munkaközösségek, legalább informálása,

beszámoltatása

az iskolaszék és 1 alkalom jelzés - visszajelzés

az SZMK vezetője

Közalkalmazotti Tanács

Intézményi Tanács szülők,tanulók,pedagógus félévente: 1 alkalom jelzés-visszajelzés

kormányhivatal delegáltja

Nevelőtestület pedagógusok 2 havonta az Oktatási törvényben

szerda 14 h meghatározott döntési és

véleményezési jogok,

tájékoztatás

Szülői munka- osztályonként évenként az igazgató

közösség két szülő, legalább tájékoztatást ad

akivel az osztályfőnök két alkalom az intézmény

tart kapcsolatot, az munkájáról

SZMK vezetőjével az

igazgató tárgyal


14


Ügyvitel: általános iskolai iskolatitkár

gimnáziumi iskolatitkár

pedagógiai asszisztens

oktatástechnikus

laboráns

Technikai dolgozók: karbantartók, kertészek

takarítók

Iskolaszék

Az iskola igazgatója és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját

együtt állapítják meg.

3.4.2. A vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet

szabályai

3.4.2.1. Igazgató: a nevelési-oktatási intézmény vezetője (69§)

Az iskola igazgatója mint egyszemélyi felelős összefogja és irányítja az iskolában

dolgozók munkáját. Döntései előkészítésében kikéri a vezetőség ill. a kibővített

vezetőség véleményét.

Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként az iskola igazgatója

írhat alá, aki kiadmányozási joggal rendelkezik. Külső szervhez vagy személyhez

kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. Az iskola igazgatója saját kezűleg aláírja,

és aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel.

Sokszorosítás esetén elegendő a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés és a

kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata.

Az igazgató feladata a tantárgyfelosztás megtervezése, az új kollégák, munkatársak

felvétele, a beiskolázás ellenőrzése, a diákönkormányzattal, a szülői szervezetekkel, az

iskolaszékkel és a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel való megfelelő

együttműködés.

A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében

szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes

alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.


15


A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők

közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra

alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai

ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a

kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.

3.4.2.2. Igazgatóhelyettes

Az igazgatóhelyettesek napi rendszerességgel végzik feladataikat.

Az ügyeletes igazgatóhelyettes feladatai:

- nyilvántartani a távollévő nevelőket,

- helyettesítésükről (lehetőség szerint szakszerű) gondoskodik,

- az elektronikus naplóba rögzíti a helyettesítést,

- koordinálja az iskola zavartalan működését,

- ellenőrzi az ebédlői és folyosói ügyeleteseket,

- gondoskodik a pontos órakezdésekről,

Feljegyzi, ha rendkívüli esemény történt, majd tájékoztatja arról az igazgatót.

Baleset esetén a megfelelő felelőssel konzultál, ill. orvosi ellenőrzést szervez, értesíti a

szülőt.

Délután az ügyeletes igazgatóhelyettes feladata a külön foglalkozások, szakkörök,

sportkörök, napközi, tanulószoba ellenőrzése.

Az igazgatóhelyettesek konkrét munkaköri leírásai tartalmazzák azokat a feladatokat,

amelyeket közösen végeznek ill. egyénileg irányítják.

- irányítják a hozzájuk tartozó munkaközösségeket,

- szervezik a tanárok továbbképzését,

- irányítják a tanulmányi versenyeket,

- előkészítik a nevelési értekezleteket,

- mini értekezleteket és osztályozókonferenciákat szerveznek,

- rendezik, szervezik az iskolai ünnepélyeket,

- szervezik az érettségi vizsgákat ill. pót, osztályozó, javító vagy különbözeti

vizsgákat,


16


- ellátnak a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokat,

- órákat látogatnak,

- ellenőrzik a túlóra kimutatásokat,

- statisztikák, kimutatások készítenek,

- mérések zavartalan lebonyolítását szervezik,

- heti és havi programot állítanak össze,

- irányítják a közösségi munkát,

- irányítják a projekteket,

- koordinálják a team munkát,

- kialakítják és ápolják a partneriskolai kapcsolatokat,

- folyamatosan ellenőrzik a nevelési és oktatási tervek megvalósulását


17


3.4.3 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, valamint

véleményezési és egyetértési jogaik

3.4.3.1 Az iskolavezetőség

Az iskolavezetőségnek véleményezési joga van az iskola helyiségeinek

felhasználásában és karbantartásuk rendjében, valamint a pedagógusok megbízásainak

megállapításában, ezt a jogát a nevelőtestület ruházza át az iskolavezetőségre.

A kibővített iskolavezetőség véleményezési joga van, az igazgató felel a rendelkezésre

álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges

személyi és tárgyi feltételek biztosításáért

A nevelőtestület a következő döntési jogokat ruházza át az iskolavezetőségre:

az iskola teljes nevelő-oktató tevékenységére kiterjedő feladatok irányítása és

értékelése.


18


3.4.3.2 A nevelőtestület (nkt.70.§, vhr.117.§)

Az iskolát érintő legfontosabb nevelési-módszertani kérdésekkel a nevelési értekezlet

foglalkozik. Ezek témáját és előterjesztőjét az iskolaközösségek javaslatai alapján az

igazgató dönti el.

Mini értekezletek: (negyedévente: félév kezdetén és osztályozó konferenciák előtt)

Feladata:

- problémás magatartású és szorgalmú tanulók elbírálása,

- osztályozóvizsgára javasolt tanulók,

- nehéz családi körülmények között élő tanulók helyzetének felmérése és segítésére

elfogadott javaslatok

Osztályozó értekezletek: (évente kettő: félévkor és év végén)

Feladata:

- tantárgyi érdemjegyek megállapítása,

- magatartás és szorgalom elbírálása,

- év végén: felsőbb osztályba lépés, javítóvizsgára vagy évismétlésre utalás.

- Amennyiben a tanuló évi hiányzása a 250 órát, illetve egy adott tantárgyból a

szaktanár jelzése szerint a tanítási órák 30 %-át meghaladja és teljesítménye a

tanévközben nem volt érdemjeggyel értékelhető, annak eldöntése, hogy a tanuló

osztályozóvizsgát tehet-e, figyelembe véve az oktatási törvényt, illetve a hatályos

rendeleteket.

- A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, félévi és tanév végi osztályzatáról a

tantárgyat tanító pedagógus, magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban

nevelő-oktató munkát végző pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök dönt.

- A levezetést végző személy: az igazgató, akadályoztatása esetén valamelyik

igazgatóhelyettes, részt vesznek az osztályban tanító tanárok.

A záró és nyitó nevelőtestületi értekezleteken a kibővített iskolavezetés minden tagja

beszámol az éves munkájáról.

A nevelőtestület döntési jogköre

a nevelőtestület át nem ruházható döntési jogkörébe tartoznak:

a pedagógiai program,


19


az SZMSZ,

a házirend,

a továbbképzési program,

az éves munkaterv elfogadása,

az iskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben való döntés,

a tanuló osztályozó vizsgára bocsátása,

a házirend megállapítása,

a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása,

az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai

vélemény tartalma

A nevelőtestület véleményező jogkörrel rendelkezik (70.§):

a tanulóközösségek döntési jogkörébe tartozó kérdésekben,

az iskolai pedagógiai pályázatok kiírásában, díjazásában,

az igazgatóhelyettesek megbízásakor,

a pedagógusok továbbképzésben való részvételének tervezésében, a továbbképzés

erkölcsi és anyagi elismerésében,

a tantárgyfelosztás megállapításában,

a pedagógus álláshelyek pályázati kiírásában,

az iskola fejlesztési, beruházási és felújítási tervei megállapításában,

a külön jogszabályokban meghatározott ügyekben.

A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos

minden kérdésre.

Az iskola minden tanárának, a vezetés minden tagjának kötelessége:

- az iskola tanulóinak magatartását az épületben és azon kívül is figyelemmel

kísérje,

- nevelőtevékenységét szabadidejében is kifejtse,

- mozdítsa elő a tanuló erkölcsi fejlődését

- nevelje a tanulókat környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre és

a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére,


20


- mutasson példát a sokoldalú, közösségi ember neveléséhez,

- szakmai tudását folyamatosan gyarapítsa,

- tartson lépést szaktárgyai tudományának fejlődésével, azok módszertani

alkalmazásával - az önképzés illetve - a szervezetten biztosított továbbképzések

útján.

3.4.3.3. Szülői munkaközösség: (nkt.73.§, vhr.119.§)

Véleményezési joga van:

a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben,

a házirend megállapításában,

a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,

az iskola és a család kapcsolatának kialakításában,

az SZM saját működési rendjét és képviselőit választja,

Döntési joga van:

- saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározásában,

- a szülői munkaközösség tevékenységének szervezésében.

3.4.3.4 Az iskolaszék: (nkt.25.§ (4), 73.§, vhr.122.§)

Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg titkos szavazással. A

kapcsolattartás módját a köznevelési törvény határozza meg. Az igazgató

kapcsolattartás az igazgató kötelessége.

Döntési joga van:

- saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapításában,

- tisztségviselőinek megválasztásában.

Véleményezési joga van:

- az SZMSZ, a házirend, a pedagógiai program elfogadásakor vagy módosításakor,

- az intézmény működését érintő összes kérdésben.

Egyetértési joga van:

- a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SZMSZ szabályok elfogadásakor.


21


3.4.3.5 Intézményi tanács: (nkt.73.§ (3), vhr.121.§)

A kapcsolattartás módját a köznevelési törvény határozza meg. A köznevelési törvény

73.§-ának (3) bekezdése biztosít lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és

működésére, a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 121§-a pedig szabályozza az

intézményi tanács létrehozásának körülményeit.

3.4.3.6 Közalkalmazotti Tanács:

A kapcsolattartás módját a közalkalmazotti szabályzat határozza meg.

3.4.3.7. Diákönkormányzat: (nkt. 25.§ (4), 48.§, vhr. 120.§)

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete.

A diákönkormányzat SzMSz-ét a választott tanulóközösség fogadja el, és a

nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és

működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati

vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll.

A diákönkormányzatnak véleményezési joga van a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben:

- az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

- a házirend elfogadása előtt,

- a pedagógiai program elfogadása előtt,

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet

számára.

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja

össze, akit ezzel a feladattal- a diákközösség javaslatára- az igazgató bíz meg

határozott, legföljebb ötéves időtartamra.

A diákönkormányzat minden tanévben- az iskolai munkarendben meghatározott

időben- diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője

kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15

nappal nyilvánosságra kell hozni.


22


3.4.3.8. A pedagógusok feladatai

A pedagógusoknak munkakörükben és megbízás alapján ellátandó feladatai vannak. (62.§)

3.4.3.8.1 Munkaköri feladatok:

A kötelező óraszámban tartandó tanítási és nevelési feladatok ellátása:

- a tantervben előírt tananyag közös feldolgozása a tanulókkal,

- ehhez a saját szükséglete szerinti tanmenet elkészítése,

- az órarendben meghatározott órák előkészítése, színvonalas és eredményes

megtartása,

- a tanítási órákon a rend, fegyelem biztosítása,

- a tanulók egyéniségének, közösségi szellemének fejlesztése,

- a tanulók személyiségének, emberi méltóságának tiszteletben tartásával a

jutalmazási és büntetési lehetőségek pedagógiai célokkal összhangban álló,

célszerű alkalmazása,

- a tanulók szóbeli és írásbeli teljesítményének folyamatos, legalább havonkénti 1 db

osztályozással történő minősítésére törekedni kell,

- a tanterv előírásai szerinti dolgozatok megíratása, javítása (10 munkanapon belül)

és értékelése,

- az elektronikus napló vezetése

- a szülők folyamatos értesítése a tanuló előmeneteléről az ellenőrző könyv, a

tájékoztató füzet, az elektronikus napló, a fogadónapok és a szülői értekezletek

útján.

-

A tanórákon kívüli feladatok ellátása: (62.§)

- az iskolavezetés által meghatározott időben és beosztásban az óraközi

szünetekben, illetve az ebédlőben ügyeleti tevékenység ellátása,

- az iskolai ünnepélyek és rendezvények előkészítése és lebonyolításában való aktív

részvétel,

- a nevelőtestület részére rendezett nevelési és továbbképzési értekezleteken való

kötelező és aktív részvétel. A munkaközösség tagjai számára kötelező a

munkaközösségi értekezlet is,


23


- az előírt időközönként és időpontokban szülői értekezletek, illetve szaktanári

fogadóórák megtartása,

- az órarendben meghatározott időpontban kötelező helyettesítések ellátása,

megbízás alapján osztályfőnök esetenkénti helyettesítése, illetve szakkör-

vezetés(ek) ellátása.

- teljesíti maradéktalanul a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt

valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatot,

- együttműködik a diákképviseleti szervekkel.

3.4.3.8.2 A pedagógusok megbízásának elvei (61..§)

A feladatok elosztásánál figyelembe kell venni:

- a pedagógusok szakértelmét

- érdeklődését,

- pedagógiai ambícióit,

- egyenletes munkamegosztást,

- egészségügyi helyzetét.

Ha esetenként létszámhiány, betegség vagy egyéb ok miatt ez nem lehetséges az arra

jogosult vezető megbíz egy helyettesítő pedagógust az alábbi feladatok ellátásával.

Tartós hiányzás esetén állandó helyettesei vannak a hiányzó tanárnak. Az igazgatónak

az iskola érdekében jogában áll eltekinteni az önkéntesség elvétől. A pedagógus

köteles legjobb tudása szerint elvégezni a feladatokat.

A kísérleti-tudományos tevékenységgel az iskola, vagy az iskolától független, külső

szervek bízzák meg az iskola tanárait az iskolavezetés engedélye és a munkaközösség

vezető véleménye alapján.

Osztályfőnöki feladatok ellátásával olyan pedagógust kell megbízni, aki:

megfelelő nevelői tapasztalattal és gyakorlattal rendelkezik,

vállalja és el tudja látni az ezzel a munkával járó többletfeladatokat,

szakmai tudása és emberi magatartása alapján kollégái megbecsülik és a tanulók

tiszteletben tartják.

Osztályfőnök helyettesi feladatok ellátásával olyan pedagógust kell megbízni aki:

- megfelelő nevelői tapasztalattal és gyakorlattal rendelkezik,

- vállalja és el tudja látni az ezzel a munkával járó többletfeladatokat,


24


- szakmai tudása és emberi magatartása alapján kollégái megbecsülik és a tanulók

tiszteletben tartják.

Szakkör vezetésével magas szakmai tudású, kreatív gondolkodású tanárt célszerű

megbízni, aki a tehetségek sokoldalú kibontakoztatására képes.

Fakultáció: A tanárok közötti egyenletes munkamegosztás elve szerint

munkaközösségenként, a tanulók igényei szerint kell a korrepetáló tanárokat

kiválasztani.

Korrepetálás: A tanárok közötti egyenletes munkamegosztás elve szerint

munkaközösségenként, a tanulók igényei szerint kell a korrepetáló tanárokat

kiválasztani.

Felzárkóztató foglalkozásokat általában az adott osztályban tanító tanár tartson,

kivéve, ha a tanulócsoport létszáma ezt nem teszi lehetővé.

Az egyes szakmai munkaközösségek vezetőit a munkaközösséget alkotó tanárok

javaslata alapján az igazgató bízza meg legalább öt évre.

Táboroztatással Szigetszentmártonban és Szántódon önként vállalkozó, a gyerekekhez

közelálló pedagógusokat kell felkérni, akiknek egészségi állapota és családi helyzete

lehetővé teszi ennek a munkának az ellátását. A táborozásokhoz szülők segítségét is

igénybe lehet venni.

Határon túli kirándulás vezetésével az osztályfőnök kap megbízást.

A közösségi munka felügyeletére az osztályfőnök kap megbízást.

Az iskola vezetősége a fenti feladatok elvégzését a végzett munka színvonala és minősége

figyelembevételével elismeri, jutalmazza.

Erkölcsi, szakmai elismerést és bizalmat kaphatnak a pedagógusok e

többletfeladatok megfelelő elvégzéséért.

A vállalt és a megbízás alapján kapott, de el nem végzett munkáért a pedagógus

felelősségre vonható (szóbeli, írásbeli figyelmeztetés, stb.)

3.4.3.8.3 A pedagógus megbízás alapján ellátandó feladatai:

(jogszabályban, vagy a munkaügyi szabályzatban meghatározott díjazásért, vagy

órakedvezményért)

Pedagógiai jellegű, kísérleti, tudományos kutatói tevékenységben való részvétel.

Osztályfőnöki feladatok ellátása:


25


- az osztályban tanító tanárok nevelési elveinek összehangolása (minikonferenciák)

- a tanulók személyiségfejlődésének rendszeres figyelemmel kísérése,

- a tanulók motiválása (tanulás, versenyek, szakkörök, előadások,

környezetvédelem).

- a tanulók családi körülményeinek megismerése, figyelembevétele a nevelőmunka

során,

- rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel,

- együttműködés az osztályban tanító szaktanárokkal

- a tanuló tehetségét és képességeit figyelembe véve személyiségük kedvező

irányban történő alakítása,

- pályaválasztási és továbbtanulási feladatok ellátása,

- a tanulói önkormányzatra támaszkodva közösségi szellemben való nevelése,

- a tanulók munkára, hazaszeretetre, kulturált és igényes életmódra, a társadalmi

tulajdon védelmére és az egymás megbecsülésére való nevelése,

- az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos adminisztráció ellátása.

Osztályfőnök-helyettesi feladatok ellátása:

- házirend pontos ismerete /hiányzások, ünneplő viselet, beírási fokozatok stb./,

- adminisztrációban segítés: törzskönyv, hiányzások regisztrálása, bizonyítvány

írása,

- Kiránduláson való részvétel kísérő tanárként,

- Magatartási problémák orvoslása,

- Közösségi életben, osztálydekorációban való aktív részvétel,

Az osztályfőnök hiányzása esetén:

o kikérő írása

o osztályfőnöki óra tartása

o igazolások átvétele

A napközis foglalkozásokat vezető pedagógusok feladata a tanulással töltött és a

szabadidő arányának és célszerű beosztásának helyes meghatározása is.

Szakmai munkaközösségek-vezetőinek feladata: (71.§)

- a munkaközösség vezetők gondoskodnak a munkaközösségben lévő pedagógusok

együttműködéséről, kapcsolattartásuk rendjéről,


26


- segítik szakmailag a pedagógusok munkáját.

3.4.3.8.4 Szakmai munkaközösség (vhr. 118.§)

Létrehozható az iskolában dolgozó, legalább öt azonos tantárgyat, tantárgycsoportot,

illetőleg azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezésére. Éves terv szerint

vesznek részt az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. Legfeljebb 10

szakmai munkaközösség működhet.

3.5 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a

helyettesítés rendje (EMMI rendelet 4 §)

A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény (intézményegység) vezetőjét

is – a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint – köteles gondoskodni arról,

hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat

ellássák.

A helyettesítés rendje:

Az esetleg távollevő igazgatót azon a napon az ügyeletes igazgatóhelyettes helyettesíti,

jogosult dönteni, intézkedni a felmerülő problémák megoldásában. Az ügyeletes

igazgatóhelyettest akadályoztatása esetén a helyettes igazgatóhelyettes helyettesíti.

3.6 A vezetők és az iskolaszék, az intézményi tanács, valamint iskolai szülői szervezet,

közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje

A vezetők napi rendszerességgel találkoznak és folyamatosan tájékoztatják egymást az

aktuális feladatokról. Heti egy alkalommal vezetőségi ülést tartanak.

Az iskolaszék képviselője az igazgatóval együtt határozza meg az együttműködés

tartalmát. Szükség esetén képviselőjük részt vesz a nevelési értekezleten. Meghívót kapnak

az iskola rendezvényeire.

Az SZMK képviselőit az igazgató tájékoztatja a szülői értekezletek és fogadóórák előtt

vagy után az aktuális feladatokról, az iskola eredményeiről és gondjairól.

Rendszeresen tájékoztatja az osztályok SZMK képviselőit is, akik természetesen

problémáikkal, kéréseikkel bármikor fordulhatnak az igazgatóhoz.


27


Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről

az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját

megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, XII.

.kerület Tankrület Igazgatója számára.

3.7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok

ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

Ha a nevelési-oktatási intézmény, illetve a tagintézmény (intézményegység) vezetője a

szükséges intézkedéseket nem tudta megtenni, a vezetői feladatokat a szervezeti és

működési szabályzatban meghatározott alkalmazott köteles ellátni.

A szükséges intézkedések megtételére az igazgatóhelyettesek egyikét bízzák meg a feladat

elvégzésével, a döntések meghozatalára. Bármely más esetben a rangidős illetve a

legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező és tiszteletnek örvendő alkalmazott

pedagógus látja el a feladatot.

3.8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai

szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal,

valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való

kapcsolattartást (25.§)

Cél:

A partnerközpontú működés fenntartása, fejlesztése érdekében szükséges a partnerek

igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése, (az együttesen, több partner részéről jelentkező)

különböző igények koordinálása, a prioritási sorrend megállapítása. Ezt követheti – a

lehetőségekhez mérten – az igények folyamatos elemzése, és azok kielégítése.

3.8.1 Igazgató:

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató, illetve megbízásából az igazgatóhelyettesek

képviselik. Kapcsolatot tartanak fenn a következő intézményekkel:

- Klebelsberg Intézményfenntartó Központ,

- XII. kerület Tankerületi Igazgatóság,

- Hegyvidék Önkormányzat,


28


- Oktatási Hivatal,

- Budapest Főváros Kormányhivatal,

- Emberi Erőforrások Minisztériuma,

- az ELTE tanszékei,

- kerületi Sportközpont,

- XII. kerület Művelődési Központ és a Virányosi Közösségi Ház,

- Kerületi iskolák, óvodák,

- Solti György Zeneiskola,

- Farkasréti Plébánia,

- Hegyvidék Tv, Újság,

- A Svábhegyi Gyermekkórház,

- Oxford Oktatási Központ,

- Csillagszemű Táncegyüttes,

- Magyar Speciális Olimpiai Szövetség,

- Magyar Géniusz Portál,

- Tehetségpont Hálózat,

- Ökoiskolák Hálózata,

- Nemzetközi Pető Intézet Általános Iskolája,

- Csiky Gergely Főgimnázium, Arad,

- Ady Endre Alapiskola, Párkány,

- Bródy Imre Gimnázium, Ajka,

- Milada Horáková Gimnázium, Prága,

- Csaba Királyfi Cserkészcsapat,

- XII. kerületi Rendőrfőkapitányság,

- Polgári Védelem,

- ÁNTSZ,

- Hunniareg

- Resmál 2004

- Soccer field kft.

- Aranyélet Nevelési, Oktatási és Személyiségfejlesztő Alapítvány,

- Sashegyi Arany Iskolaalapítvány,

- ELTE


29


Reál osztály támogatóival:

- Magyar Tudományos Akadémia,

- 77 Elektronika Kft.,

- Magyar Innovációs Szövetség,

- Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet,

- EGIS Gyógyszergyár,

- Richter Gedeon Gyógyszergyár,

- SE (Semmelweis Egyetem) Partner iskolája,

- Vöröskereszt Bázis Iskolája,

- Sas-hegyi Természetvédelmi Terület,

3.8.2 Igazgatóhelyettesek:

A vezetői feladat megosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel,

intézményekkel, az iskola egészségügyi ellátását biztosító szolgálattal.

3.8.3. Pedagógiai szak szolgálatok: ( nkt. 18.§)

A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény

feladatainak ellátását segíti.

Feladatainak, működési feltételeinek, feladatai ellátásának részletes szabályait az

oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

Pedagógiai szakszolgálat:

- a gyógypedagógiai tanácsadás,

- a fejlesztő nevelés,

- a nevelési tanácsadás,

- a logopédiai ellátás,

- a továbbtanulási tanácsadás,

- a gyógytestnevelés,

- a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.

-

3.8.4 Gyermekvédelmi felelős és fejlesztőpedagógus:

A nevelési-oktatási intézmény ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos

feladatokat – melynek megvalósításához gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst és fejlesztő

pedagógust jelöl ki az igazgató a 20/2012. EMMI rendelet 69.§ (2) f bekezdése alapján.


30


Feladatuk felmérni a tanulókat veszélyeztető okokat. Ha az okok elhárítása pedagógiai

eszközökkel nem lehetséges, akkor kapcsolatot létesítenek a Gyermekjóléti és Családsegítő

Szolgálattal. Kérhetnek segítséget az Oktatásügyi Közvetítő Szolgálattól is. A

Gyermekjóléti szolgálat felkérésére esetmegbeszéléseken vesznek részt.

3.9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos

feladatok

A mindenkori felelősök nevét az éves munkaterv tartalmazza.

3.9.1 Hagyományőrző tevékenységek

Fontos feladat az iskola névadójának, Arany János emlékének ápolása. Minden

osztályban elhelyeztünk egy Címert, valamint egy Arany János képet idézettel

együtt. Arany János születésnapján minden évben Arany napot rendezünk.

Verseiből szavalóversenyt tartunk, a névadó sírját és iskolánkban elhelyezett

szobrát megkoszorúzzuk. Arany jelvényt adunk diákjainknak és tanárainknak az

összetartozás jeleként.

Iskolánk bejáratánál tábla emlékeztet arra, hogy itt tanított a Notre Dame De Sion

rend 1930-tól. Minden évben fogadjuk a volt sionos vendégeket, akik

idelátogatnak a világ minden részéről. Az egykori neogótikus kápolna

altemplomában helytörténeti kiállítást nyitottunk, ahol féltve őrzött relikviák

válnak láthatóvá az érdeklődők számára.

Határon túli kirándulást szervezünk a Felvidékre és Erdélybe általános iskolánk 7.,

8. és a gimnázium 11. évfolyamán. Ismereteket szerezhetnek az elszakított

területeken élő magyarság életéről, reálisabb képet kapnak a kisebbségi létről.

Célunk, hogy toleránsabbak, nyitottabbak legyenek más népekkel kapcsolatban, és

szorgos résztvevői legyenek a magyar kapcsolatok kiépítésének. Közben fontos a

szakmai tapasztalatok gyűjtése. A kirándulás után nevezhetnek az Erdélyben

jártam… című pályázatra, ahol a legemlékezetesebb pillanataikat örökíthetik meg.

Közösségi munkát (szociális munkát) szervezünk minden évben a 11.

évfolyamosok számára. Az első félév végén a Nemzetközi Pető Intézet Általános

Iskolája fogad minket, ahol gondos előkészítés után diákjaink különböző

korcsoport problémáival ismerkednek meg, az 5-6 évesektől a 16 évesekig.

Mozgássérült-látássérült és gyengén látó gyerekek ellátásával és gondozásával


31


/etetés, öltözködés, önellátási-önkiszolgálási teendők, járás…/ bízzák meg a

tanulókat és részt vesznek mozgásfejlesztő foglalkozásokon a konduktorok mellett.

Célunk, hogy az ép gyerekek a másság mellett az értékeket is észrevegyék a beteg,

vagy valamilyen fogyatékkal élő társaikban.

Külföldi partneriskolai kapcsolat kiépítésére törekszünk és ápoljuk a meglévő

kapcsolatot az aradi Csiky Gergely Főgimnáziummal, a prágai Milada Horáková

Gimnáziummal, és a párkányi Ady Endre Alapiskolával. Nagyon jó alkalom ez

arra, hogy mi is részt vegyünk egy együttműködési programban, ami elősegíti az

oktatás-és kultúrpolitika kiemelt szerepét az Európai Unióban. Közös érdekünk a

régió további erősítése ezen a téren is, aminek a leghatékonyabb módja, ha

bepillanthatunk a mindennapi gyakorlatba. Fontos, hogy diákjaink megismerjék

más népek történelmét és kultúráját.

Iskolai megemlékezések: a nemzeti ünnepeink /március 15., október 23./

megünneplése

3.9.2 Hagyományos iskolai rendezvények:

Nyílt nap szervezése bemutató

órákkal, valamint szülői

értekezlet tartása a leendő 1. és

9. osztályosok számára

Aszfaltrajzverseny

Osztálydekorációs verseny

Őszi terménykiállítás

Gólyabál

Márton napi fáklyás felvonulás

Adventi koszorúkészítés

Adventi kirándulás Bécsbe

Mikuláskor ajándékozás

Mikulástúra

Luca napi vásár

Karácsonyi koncert

Angol karácsony

Nyelvi nap

Farsang

Szalagavató

Húsvéti tojásfestés

Alapítványi est

Drogprogram

Táncünnep

12 órás labdarúgás

Tanulmányút Nagy Britanniába

Külföldi utak

Versenyek kerületi általános

iskolások számára

Házi idegen nyelvi versenyek

Föld Napja

DÖK nap

Anyák napja

Ballagás

Környezetvédelem:

Papírgyűjtés


32


Arany plakett azoknak, akik 4-

8-12 évig kitűnők voltak

Táborok: Gólyatábor, Ökotábor,

táborok idegen nyelvi és

természettudományos

tehetséggondozást segítő

programokkal, sí-tábor, nyári

táborok Szigetszentmártonban,

Szántódon,

Erdei iskola

Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek képviseletére, érdekvédelmére, a tanórán

kívüli szabadidős tevékenység segítésére alakult az egyes osztályok 2-2 képviselőjéből.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: nívócsoportos oktatás (idegen nyelv,

matematika, történelem), korrepetálás, szakkörök, fakultációk, tehetséges diákok mentorálása.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok: munkaközösségi szaktárgyi versenyek,

országos versenyek, országos pályázatokon részvétel, a felkészüléshez tanári segítség

biztosítása.

Rendhagyó órák: Múzeumi órák, könyvtári órák, kutató órák, csoportos látogatások különféle

közművelődési intézményekben egy-egy tantárgy témájának feldolgozásához, kutatók

éjszakája, egyetemi látogatások, színházi előadások.

Tanulmányi kirándulások: Az osztályfőnökök az osztályfőnök helyettesek segítségével

kirándulást szerveznek egy vagy több alkalommal évente, és a szervezésbe bevonják a

diákokat is.

A kötelezően megtartandó ünnepek rendjét az évente kiadott minisztériumi rendelet határozza

meg. A műsorok rádióban vagy élő előadásban hangzanak el, alkalmanként filmvetítéssel,

mozi vagy múzeumlátogatással kötjük össze. Az iskola hagyományainak ápolása a

vezetőségen kívül az egész közösség feladata. Rendszeresen bővítjük a jelesebb évfordulók

alkalmából az iskolatörténeti kiállítást.

3.10 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje,

részvétele a pedagógusok munkájának segítésében

Feladatai:

A szakmai munkaközösségekre átruházott nevelőtestületi feladatok:

A munkaközösségek szakterületéhez tartozó tantárgyak gondozása, az adott

tantárgy (nevelési terület) eredményességének ellenőrzése és javaslat

továbbfejlesztésére (tantervek adott körülményekhez adaptálása, javaslat a


33


tantervek korszerűsítésére, a tantervi anyag ésszerű átrendezésére, kiegészítő

programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre, módszerekre,

központi alternatív programok választására, helyi alkalmazására, tanórán kívüli

foglalkozások programjaira, tanmenetek ellenőrzése és véleményezése, egységes

követelményrendszer biztosítása stb.

Javaslatot tesz a felvételi tartalmi követelményeinek meghatározására,

jutalmazásra, pedagógiai pályázatok kiírására és azok díjazására.

Megszervezi és lebonyolítja a munkaközösség által gondozott tantárgyak

tanulmányi versenyeit.

Felvállalhatják a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a sajátos nevelési igényű

tanulók integrációját szolgáló feladatokat. Ezzel segíthetik a gyermek- és

ifjúságvédelmi felelős és a fejlesztő pedagógus tanár munkáját.

Javaslatot tehetnek a szabadidő hasznos eltöltésére, tanácsot adva a szabadidőt

szervező kollégák részére.

Az iskolai szakmai munkaközösség évente javaslatot tesz a munkaközösség-vezető

személyére, dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról a tanév rendjének

figyelembevételével.

Az iskolai szakmai munkaközösség véleményét kell beszerezni: (EMMI rendelet

118.§)

a továbbképzési program elfogadásához,

a pedagógiai programról elfogadásához,

az iskolai tanulmányi versenyek programjához.

A pedagógust titoktartás terheli a tanulók családi és magánéletével kapcsolatos dolgokról -

ezek a gyermeket nevelő tanárokkal és az igazgatóval közölhetők, ha a gyermek érdeke azt

kívánja.

A munkaköri leírások egy tanévre szólnak. A fentiekre utalva tartalmazzák a pedagógusok

konkrét feladatait.


34


3.11 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fent a tanulók iskola-egészségügyi ellátását

biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami

Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi.

Az általános iskolában szerdán délelőtt van orvosi rendelés. Fogászati rendelés hétfőn és

szerdán ugyancsak délelőtt.

A gimnázium számára hétfőn és csütörtökön van iskolaorvosi rendelés. Fogászati rendelés

kedd és csütörtök délután.

A rendelési idők a portán kifüggesztve láthatók.

Elsősegélynyújtás ugyancsak a portán biztosított.

A kapcsolattartást az iskola igazgatója megbízásából igazgatóhelyettesek biztosítják az alábbi

személyekkel:

3.11.1. Iskolaorvos:

Feladatait a Köznevelési törvény 25.§, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012.

EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. NM rendelet szerint

végzi, ami szerint elvégzi az általános iskolai és gimnáziumi tanulók rendszeres

egészségügyi felügyeletét és ellátását.

Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az

iskola igazgatójával.

3.11.2. Iskolai védőnő:

együttműködik az iskolaorvossal,

felvilágosító, egészségnevelő munkát végez együtt az osztályfőnökökkel és

előadásokat tart,

kapcsolatot tart a segítő intézményekkel,


35


figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon

való megjelenésüket, leleteik meglétét,

elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság,

hallásvizsgálat stb.)

3.11.3 Kerületi fogorvosi szolgálat:

Évente kétszer ellenőrzi a tanulók fogainak állapotát, tanácsot ad és kezelést alkalmaz

szükség esetén.

3.12 Az intézményi védő, óvó előírások

3.12.1 Dolgozók munkavédelmi feladatai:

vegyenek részt a munkavédelmi oktatáson, orvosi vizsgálaton,

a munkahelyen kötelesek munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni, az

előírásokat megismerni, a védőfelszereléseket használni,

kötelesek minden sérülést, rosszullétet a munkahelyi vezetőnek haladéktalanul

jelenteni.

3.12.2 Tanulók munkavédelmi feladata:

a technika órákon tartsák be a munkavédelmi előírásokat,

fokozott figyelemmel kísérjék a közlekedés, az elektromos berendezések, valamint a

testnevelési foglalkozások baleseti veszélyeit, óvják egymás testi épségét,

ismerjék meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos életvitel alapvető

szabályait.

3 12.3 Az alkalmazás munkavédelmi feltételei:

a munkavállaló csak érvényes orvosi alkalmassági engedéllyel állhat munkába,


36


minden dolgozót felvétel előtt előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatra kell küldeni a

foglalkozás-egészségügyi szolgálathoz (XII., Rácz Aladár u. 3-5. sz. alatti orvosi

rendelő). A vizsgálat a rendeletben foglalt időközönként ismételendő,

tanulók munkavédelmi oktatása,

tanulók részére évente egyszer osztályfőnöki órán általános jellegű munkavédelmi

oktatást kell tartani.

Tárgya:

- elektromosság veszélyei,

- közlekedés veszélyei,

- forgó, mozgó gépek veszélyei,

- mérgező anyagok veszélyei,

- játék közben, testnevelési órán előforduló baleseti veszélyek,

- elsősegélynyújtás, életmentés.

A gyakorlati órák megkezdése, illetve az osztálykirándulások megkezdése előtt az adott

veszélyhelyzeteket kell ismertetni (tankonyha, varrás, stb.).

3.12.4 Az elsősegélynyújtás biztosításának rendje

Az elsősegélynyújtás célja, hogy az életet vagy egészséget veszélyeztető heveny

állapot miatt azonnali egészségügyi ellátásra szoruló személy haladéktalanul – addig is

amíg a szükséges orvosi ellátás biztosítható – egészségügyi állapotának

helyreállítására, illetve rosszabbodásának megakadályozására irányuló szakszerű

ellátásban részesüljön.

Az elsősegélynyújtók kinevezése az igazgató feladata.

Az elsősegélynyújtók felelősek az elsősegélyládák feltöltéséért, készenléti állapotba

helyezéséért, a benne levő füzetek vezetéséért, a járóképes sérült gyógyintézetbe

küldéséért, a járóképtelenek sérült mentővel vagy gépkocsival történő elszállításáért, a

sérülések szakszerű ellátásáért.


37


3.13 Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők (vhr.4.§)

3.13.1. Tanárok tűzvédelmi-munkavédelmi és baleset-megelőzési feladatai:

vegyenek részt a tűzvédelmi- balesetvédelmi oktatáson,

a tanévkezdést követő osztályfőnöki órán ismertessék a tanulókkal a tűz elleni

védekezés, a bombariadó valamint a baleset megelőzés feladatait, a jelenléti ívet

juttassák el a balesetvédelmi felelőshöz,

a kémia és fizika előadókban valamint a technika termekben tartott foglalkozások

előtt ismertetni kell a közvetlen veszélyeket,

a testnevelési foglalkozások előtt fel kell hívni a tanulók figyelmét egymás testi

épségének a megóvására,

baleset, sérülés esetén elsősegélyt kell nyújtani, a sérültet orvoshoz kell kísérni

vagy szállítani,

minden dolgozói és tanulói sérülést be kell jelenteni a balesetvédelmi felelősnek,

tűz esetén (tűzriadó gyakorlat) kapcsolják ki az elektromos fogyasztókat, zárják el

a gázvezetéket és az előre meghatározott menekülési útvonalon a lehető

legrövidebb időn belül vezessék ki a tanulókat az épületekből,

az épületek kiürítése után gyülekeztetni kell és létszámellenőrzést kell tartani, majd

az igazgató vagy igazgatóhelyettes utasítása szerint eljárni,

a tanulók figyelmét fel kell hívni a tűzvédelmi felszerelések megóvására,

kísérjék figyelemmel a közlekedési utak szabadon tartását,

bombariadó esetén a tanítást meg kell szakítani, a tanulók és a tanárok a saját

személyes holmijukat vigyék magukkal és a helyiségeket hagyják nyitva.

3.13.2 Tanulók feladatai:

vegyenek részt a tűzvédelmi- balesetvédelmi oktatáson,

tilos minden olyan tevékenységet végezniük, amely tűzveszélyt okozhat (pl.

dohányzás)


38


tűz esetén a lehető legrövidebb időn belül hagyják el az épületet a tanár által

meghatározott lépcsőházon és kijáraton keresztül,

a legkisebb sérülést is jelenteni kell a tanárnak, a baleseti jegyzőkönyv felvételéhez

részletesen ismertetni kell a körülményeket,

a testnevelési és technikai órákon vigyázzanak egymás testi épségére,

bombariadó esetén vigyék magukkal a személyes holmijukat, hagyják nyitva a

helyiségeket,

amennyiben az épületekben baleset vagy tűzveszélyt észlelnek kötelesek jelenteni

az óraadó tanárnak, lázas, fertőző betegség esetén közegészségügyi okból az

iskolát nem látogathatják.

3.13.3 A dolgozók tűzvédelmi feladatai:

a tűzvédelmi előírások, utasítások végrehajtásában való tevékeny részvétel, az

előírások megtartása,

részt vesznek a tűzvédelmi oktatáson, továbbképzésen,

a tudomásukra jutott tűzvédelmi szabálytalanságot, veszélyhelyzetet haladéktalanul

jelentik a munkahelyi vezetőnek, valamint a tűzvédelmi megbízottnak,tűz esetén

felszólítás nélkül közreműködnek a jelzésben, a tűz oltásában, az élet és a vagyon

mentésében

3.13.4 A pedagógusok tűzvédelmi feladatai:

Az előző pontban előírtakon túl:

minden pedagógus a tanulók oktatásánál vegye figyelembe a tűzvédelmi

előírásokat, hívja fel figyelmüket azok betartásának fontosságára és követelje meg

ezek érvényre juttatását,

a tanítás befejezését követően a tantermet, előadótermet ellenőriznie kell és a tüzet

kiváltó ok(ok) megszüntetéséről gondoskodnia kell,

tűzriadó gyakorlat (bombariadó) esetén a tanítást meg kell szakítani és a területet

fegyelmezetten el kell hagyni.


39


3.13.5 Teendők rendkívüli esemény (tűzriadó, bombariadó, stb.) esetén

A riasztási jelzés után fegyelmezetten el kell hagyni az épületeket a menekülési

útvonalak igénybevételével. Menekülési útvonalak leírása külön mellékleten, mely

szerint a menekülés a folyosó és a tartózkodási helyhez eső legközelebbi

lépcsőházon keresztül történik.

A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetősége és az

iskolatitkár, esetenként az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok

végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló

tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során

rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy

telefonon az illetékesnek jelezni.

A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő hosszú, éles

jelzésével történik.

Az a munkavállaló, aki a bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz vagy

bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, azonnal jelenti az iskola legkönnyebben

elérhető vezetőjének. Ő azonnal elrendeli a bombariadót.

A tanulók és munkavállalók azonnal kötelesek elhagyni az épületet a menekülési

terv szerint.

A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul

köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség

megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!

Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola

igazgatója haladéktalanul köteles az eseményt a fenntartónak és a

Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga

mielőbbi folytatásának megszervezéséről.

A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A

bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás

meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.


40


3.13.6 Portaszolgálat feladata:

A lépcsőházakból a szabadba vezető ajtók nyitva tartása, szükség esetén

áramtalanítás, az épületek helyszínrajzainak előkészítése.

3.13.7 Osztályfőnökök, tanárok feladata:

A tanulók kivezetése az épületből biztonságos helyre, létszámellenőrzés. További

teendőkről az igazgató intézkedik.

3.13.8 Igazgató feladata:

Tűz esetén megszervezni a mentést, a dolgozók bevonásával előkészíteni a

tűzoltást. Bombariadó esetén biztosítani a feltételeket a rendőri szervek részére a

munka zavartalan elvégzéséhez.

3.13.9 Kiürítési terv

Főépület

Nyugati kapu

(technika felőli udvari kapu)

Keleti kapu

(Konyha felőli udvari kapu)

III. emelet: 301, 302, 303 III. emelet: 300, 304, 305, 306, 307

II. emelet: 206, 207, 210, 211, 212, 213,

214, 215,

II. emelet: 201, 202, 203, 205, 216, 217,

218, 219, 220, könyvtár

I. emelet: 106, 108, 110, 112, 113, 114,

115, 116

I. emelet: 101, 103, 104, 105, 117, 118,

119, 120, 121

Alagsor: klub, 3-as tornaterem, fiú öltöző,

leány öltöző, technika termek

Alagsor: konyha, étterem, 4-es tornaterem

Földszint: az összes teremből a főbejáraton át.

Új szárny kijáratán:

az új szárnyban dolgozó pedagógiai asszisztens, iskolatitkár,

23, 21, 26, 29, termek


41


Főkapun, nyugati és keleti kapun:

az földszinti,

1. emeleti,

2. emeleti termekből,

Tanárikból

Igazgatói, igazgatóhelyettesi irodából a két lépcsőházon át.

3.14. Annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a

pedagógiai programról

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 82.§ (1)-(5) bekezdése szerint a szülők,tanulók

részére tájékoztatást kell adni a pedagógiai programról. A pedagógiai program

nyilvános. Az intézmény igazgatója köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a

pedagógiai programról:

a honlapon,

az első-,és kilencedikes osztályos beiskolázási szülői értekezleten,

az év elején tartandó SzMK értekezleten,

az iskola könyvtárában elhelyezésre kerülő, nyomtatott példányban

az igazgatói irodában elhelyezésre kerülő nyomtatott példányban.

3.15 Azokat az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ

véleményezési joggal ruházza fel

A szülői munkaközösségnek véleményezési joga van: (nkt.43.§, 73.§, vhr.119.§)

a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben,

a házirend megállapításában,

a pedagógiai program elfogadásakor,

az SZMSZ elfogadásakor,

az adatkezelési szabályzat elfogadásakor

a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,


42


az iskola és a család kapcsolatának kialakításában,

tanórán kívüli programok tervezésében és szervezésében.

Az SZM saját működési rendjét és képviselőit választja.

3.16. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi

eljárás részletes szabályai

A Köznevelési törvény 37.§, 58.§ és a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q

szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes

szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

A fegyelmi eljárás a fegyelmezési eszközök legsúlyosabb formája.

A büntetés lehet: megrovás, szigorú megrovás, áthelyezés másik osztályba vagy iskolába,

eltiltás az adott év folytatásától végül kizárás az iskolából.

3.16.1 Fegyelmi intézkedések

Azt a tanulót, aki a házirendet megszegi, fegyelmi intézkedéssel sújtjuk. Alapelvünk, hogy az

intézkedés legyen arányban az elkövetett vétséggel, de érvényesüljön benne a fokozatosság, és

ne a megtorlást, hanem a nevelő szándékot hangsúlyozza. Ezért mértékéről az intézkedő

pedagógus, illetve testület a vétség súlyossága, gyakorisága, időtartama, a tanuló esetleges

korábbi büntetései és egyéb nevelési szempontok szükség szerinti figyelembe vételével dönt.

Különösen indokolt esetben fegyelmi fokozat(ok) is átugorható(k), illetve azonos vétséget

elkövető tanulók is sújthatók eltérő fokozattal. A szaktanári figyelmeztetést és intést kivéve

minden fegyelmi fokozatból csak egy adható, a következő vétség legalább eggyel súlyosabb

intézkedést von maga után. A fegyelmi intézkedéseket az osztályfőnök minden esetben

köteles az elektronikus naplóba is beírni.

A fegyelmi eljárás megindítása a kötelességszegést követő 30 napon belül történik

meg.

Az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az

elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a

fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.


43


A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a

nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. Az elnök

megválasztására javaslatot tehet.

A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges

időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. Jelen van a

tárgyaláson: a tanuló, szülei, a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője.

A jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi

értekezletet megelőzően legalább két nappal ismertetni kell a fegyelmi jogkört

gyakorló nevelőtestülettel.

A fegyelmi tárgyalás írásos jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell

csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.

3.16.2 A fegyelmi intézkedések formái és fokozatai

Formák:

- figyelmeztető, intő, rovó, fegyelmi eljárás

Fokozatok:

- szaktanári - a szakórán elkövetett kisebb fegyelmi vétség büntetése,

- osztályfőnöki - a szakórán, az iskolai élet más területén, de az osztályfőnök által

kezelendő fegyelmi vétség büntetése,

- igazgatói - az osztályfőnök hatáskörében már nem kezelhető (kötelezően az

igazgató elé kerülő) súlyos fegyelmi vétség büntetése,

- nevelőtestületi - az osztályfőnök hatáskörében már nem kezelhető (kötelezően az

igazgató elé kerülő és az igazgató által a testület elé utalt) súlyos fegyelmi vétség

büntetése

Megvalósítása:

- Általános iskolai tanulóknál a szakórán elkövetett kisebb fegyelmi vétség

büntetésére a szaktanár írja be először a figyelmeztetőt, utána az intőt, majd a

rovót. Ezután az osztályfőnök adja ezeket a büntetési formákat a szakórán, az

iskolai élet más területén elkövetett vétségek büntetéseként.. Végül az

igazgatóság elé kerülnek a súlyos fegyelmi vétségek tárgyalása.


44


- A gimnáziumi tanulók esetében a szaktanár egyetlen beírása után az

osztályfőnök veszi kézbe az ügyet. A figyelmeztető, intő és rovó után az

igazgatóság elé viszi a problémát. A szaktanároknak és az osztályfőnöknek az

elektronikus naplóba is be kell írni a fegyelmi intézkedéseket dátummal

ellátva.

3.16.3 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztetető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a Knt. 53.§-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti

meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése,

ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti

megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a

kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem

orvoslása érdekében.

Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes

találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről.

Határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző

egyeztető eljárás lehetőségéről, meg kell jelölni a megállapodás határidejét.

Az egyeztető eljárás időpontját az igazgató tűzi ki. A megbízott pedagógus

elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket.

Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az

egyeztető eljárás 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon.

Írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető

pedagógus írnak alá.

Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó

tanuló osztályközösségben kizárólag tájékoztatási céllal lehet információt adni, hogy

elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása.

3.17 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének

rendje (vhr. 87.§)

Az elektronikus naplóba az adatokat az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős

alkalmazottak viszik fel. Az adatok tárolása az üzemeltető központi szerverén történik. Az e-


45


napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a

hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését.

Az elektronikus úton előállított nyomtatvány az intézmény pecsétjével és az igazgató

aláírásával került hitelesítésre.

Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák,

túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézményigazgatójának és a

munkaközösségekért felelős igazgatóhelyetteseknek alá kell írni, az intézmény

körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni.

Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért év végi eredményeket, a tanulók

igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait

tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola

körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni.

Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és

igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony

megszűnésének más esetében.

3.18 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén

tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt

dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak

megfelelően.

Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató

aláírásával hitelesített formában tároljuk.

A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola irattárában adathordozókon

tároljuk. Az adathordozóhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az

iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.


46


3.19 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök,

munkaköri leírás-minták

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása

van, átvételét aláírásával igazolja.

3.19.1 Tanár

Főbb tevékenységek összefoglalása:

a tantárgyfelosztásban meghatározott feladatok ellátása,

helyettesít: helyettesítési rend alapján,

kötelező központi feladatokat lát el: érettségi, mérések, OKTV, tanulmányi

versenyek, stb.,

feladata a pedagógus beosztásával összefüggő adminisztrációk pontos elvégzése, és

az elektronikus napló használata,

ökoiskolánk arculatának megfelelően a környezettudatosságra való nevelés,

szemléletformálás, a környezetvédő gondolkodás és viselkedési mód kialakítása. Az

iskola erőforrásainak gazdaságos felhasználása,

a hatékony és gyors információáramlás és munkavégzés érdekében naponta figyeli az

elektronikus postáját.

Felelősséggel tartozik:

3.19.2 Laboráns

Felelős a biológia, kémia, földrajz, fizikaszertárban és az oktatási teremben elvégzett

laboránsi munkákért.

Feladata:

a tanári és tanulói kísérletek előkészítése a szaktanár útmutatása alapján, a felhasznált

eszközök elmosogatása, elrakása,


47


részt vesz a szaktanárral együtt a természettudományi tantárgyak érettségi tételeinek

gyakorlati előkészítésében, és a tanórán kívüli foglalkozások igényeinek

kiszolgálásában,

szertárak rendben tartása (szekrények, eszközök),

szertárak leltározása, leltárfelelősség,

szertárak fejlesztése (eszközök, vegyszerek, ismerethordozók, megrendelése,

beszerzése),

az ÁNTSZ előírások (méregszekrények) betartása,

az audiovizuális eszközök kezelése,

a tanári adminisztráció segítése,

szemléltető anyagok készítése, igény szerint,

a kísérleteknél felhasznált anyagok beszerzése, megvásárlása.

3.19.3 Pedagógiai asszisztens

Feladatkörébe tartozik:

A pedagógiai asszisztens általános pedagógiai asszisztensi feladatai keretében

átveszi, átadja a tanulót a szülőtől, gondozótól, a pedagógussal egyeztetve

tájékoztatja a szülőt a tanulót érintő napi eseményekről.

Részt vesz a szülői értekezleteken, esetenként családlátogatáson, a

team/munkaközösségi megbeszéléseken, intézményi értekezleteken.

Közreműködik az intézmény rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában,

felügyeli a rábízott tanulókat, vigyáz a tanulók testi épségére.

Felismeri az alapvető elsősegélynyújtást igénylő, az orvosi segítséget igénylő

helyzeteket. Jelzi az intézkedés szükségességét. A pedagógussal együtt ügyeletet lát

el a tanítási órák előtt, az óraközi szünetekben, a napközis foglalkozások

befejeztével, szünidőben. Intézményen belül (foglalkoztató termek, WC, ebédlő,

tornaterem stb.) szükség szerint kíséri a tanulót.

Intézményen kívül foglalkozások, programok helyszíneire, kirándulásokra,

tanulmányi sétákra, erdei iskolában stb. kíséri a tanuló(ka)t. Gondoskodik a

foglalkozásokon való megjelenésről, tevékenyen részt vesz a tanuló környezeti,


48


személyi higiénés szokásainak kialakításában (személyes élettér, közös élettér

tisztasága, rendje stb.).

Tevékenyen részt vesz a tanuló öltözködési, étkezési szokásainak kialakításában

(terítés, evőeszközök használata stb.). Gyakoroltatja a tanulóval a mindennapi

élethelyzetekben szükséges tevékenységeit. Ellenőrzi a tanuló higiénés és

önkiszolgálási tevékenységét. Szükség szerint korrigálja a tanuló higiénés és

önkiszolgálási tevékenységét. Szervezi, felügyeli a csoportos étkezéseket.

Ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, orvosi előírásoknak

megfelelően gyógyszert ad be, orvosi ellátást nem igénylő sérüléseket lát el, lázat

mér, felügyeli a beteget, sérültet.

Segíti a tanulót az általánosan használt gyógyászati segédeszközök használatában,

részt vesz a tanulók intézményen belüli, illetve kívüli szabadidős programjainak

szervezésében, előkészítésében (terem berendezése, eszközök, anyagok előkészítése

stb.).

Felügyeli, segíti a tanulót a szabadidős tevékenységben, egyezteti a pedagógussal a

tanórai foglalkozásokhoz szükséges teendőket, előkészíti a tanórai foglalkozások

során szükséges eszközöket.

Berendezi a termet a tanórai foglalkozások igényeinek megfelelően, együttműködik a

pedagógussal a tanórákon az általános jellegű oktató- nevelő munkában.

Segíti, bátorítja a tanulót általános jellegű egyéni és csoportos feladatai

megoldásában. A pedagógus irányításával közreműködik a tanulót fejlesztő,

korrekciós tevékenységben, egyénileg segít a tanulónak a tanórai és tanórán kívüli

foglalkozásokon.

A (gyógy)pedagógus útmutatásai alapján egyénileg segít a tanulónak íráskészséget

fejlesztő feladatok, olvasási készséget fejlesztő feladatok, számolási készséget

fejlesztő feladatok megoldásában.

A (gyógy)pedagógus útmutatásai alapján egyénileg segít a lelassult mentális

fejlődésű tanulónak a fejlesztő feladatok megoldásában, a magatartási nehézséggel

küzdő tanulónak a fejlesztő feladatok megoldásában és a magatartás rendezésében, a

beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulónak a fejlesztő feladatok megoldásában és a

beilleszkedési problémák rendezésében, a hiperaktív tanulónak a fejlesztő feladatok


49


megoldásában és a hiperaktivitás rendezésében, a figyelemzavarral küzdő tanulónak

a fejlesztő feladatok megoldásában és a figyelemzavar terápiájában, az autisztikus

viselkedésű tanulónak a fejlesztő feladatok megoldásában és a speciális problémák

rendezésében, a tehetséges tanulónak tehetsége kibontakoztatásában.

Közreműködik a tanórák és a napközis foglalkozások rendjének biztosításában, a

tanórai foglalkozásokon az általános jellegű oktatási és technikai eszközök

kezelésében.

Esetenként (pl. ügyeleti időben, szünidőben) foglalkozást szervez, tart (sport, játék,

kézműves foglalkozás), beszámol a pedagógusnak a tanulók tevékenységéről.

Vezeti a tanulókra vonatkozó általános jellegű nyilvántartásokat (pl. hiányzás).

Közreműködik adminisztrációs teendők ellátásában, az iskolai dokumentumok

elkészítésében.

A pedagógiai asszisztens az oktatási tevékenysége keretében: egyeztet a tanárral a

tanórán elvégzendő feladatokról és átveszi a szükséges eszközöket, segédanyagokat.

Önállóan kezeli az óravezetéshez szükséges eszközöket, megszervezi és előkészíti a

pedagógus által kijelölt tanórai feladatok elvégzését.

Együttműködik a pedagógussal a tanórákon a "Magyar nyelv és irodalom", az "Élő

idegen nyelv", a "Matematika" az "Ember és társadalom", az "Ember a

természetben", a "Földünk – környezetünk", a "Művészetek", az "Informatika", az

"Életvitel és gyakorlati ismeretek", a "Testnevelés és sport" műveltségi területi,

illetve tantárgyi munkában.

Közreműködik a tanulók által elvégzett feladatok eredményének értékelésében, a

haladási napló vezetésében és az iskolai adminisztrációban.


50


3.20 Mindazok a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a

nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet

jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet

szabályozni

3.20.1 A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek

elbírálásának elvei

Iskolánkban elsőtől negyedik osztályig minden jelentkező tanulót felveszünk a

napközibe, amíg a tárgyi és személyi feltételek ezt biztosítani tudják. Osztályonként

egy-egy napközis csoportot indítunk.

Az ötödik-hatodik évfolyamon a szülők kérésére összevont napközis csoporttal állunk

rendelkezésre.

A hetedik-nyolcadik osztályban tanulószobát szervezünk. Különösen az elfoglalt

szülők gyermekei, valamint a tanulásban lemaradó tanulók számára szervezzük a

tanulószobai foglalkozásokat. Itt biztosítunk lehetőséget az egyéni felzárkóztatásra,

korrepetálásra is szaktanáraink segítségével.

3.20.2 Annak meghatározása, hogy a tanuló a tizedik évfolyam végéig milyen

módon választhatja meg az érettségi vizsgatantárgyra történő felkészülési szintet,

továbbá, hogy e választását milyen módon és feltételekkel módosíthatja (vhr.14.§)

Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy hány tanuló, milyen szabadon

választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a

szülőnek írásban kell bejelentenie, hogy jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási

órára.


51


Ezért iskolánk minden évben megkínálja a 10. évfolyamon tanulókat a közép- és

emeltszintű érettségire felkészítő szabadon választható órákkal. A 11. és 12. illetve a 13.

évfolyamon heti 2 órát biztosítunk a középszintű érettségire való felkészítésre a következő

tárgyakból: magyar, matematika, történelem, nyelvek, biológia, fizika, kémia, földrajz,

ének-zene, rajz- és vizuáliskultúra, informatika, testnevelés.

Emeltszintű érettségire is minden tárgyakból vállaljuk a felkészítést. A felkészítést a helyi

tanterv és az általános érettségi vizsga követelményei alapján végezzük. (Lásd. Pedagógiai

Program)

A meginduló tanév szeptember első hetében írásbeli kérésre a tanuló módosíthatja a

választott tárgyát. Az emelt óraszámú tanóra látogatása ezt követően az egész tanévben

kötelező. Újabb módosításra a következő tanév elején kerülhet sor.

Értékelése az alapóraszámban nyújtott teljesítményre épül be.

3.20.3 Mobil telefon használata

Tanítási órán mobiltelefont üzemeltetni vagy bekapcsolva tartani tilos! A kilapcsolás

elmulasztása esetén a tanár felszólítására a tanuló köteles ezt kikapcsolva a tanári

asztalra helyezni.

Dolgozatírás idején, versenyhelyzetben, érettségi vizsga alkalmával köteles a tanuló a

tanári asztalra helyezni kikapcsolt állapotban.

3.20.4 Az SZMSZ nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés

A szervezeti és működési szabályzatot a következő helyeken lehet megtekinteni.

Egy példányát a könyvtárban helyezzük el. A nyitvatartási idő alatt a szülők számára

megtekinthető.

Egy példányát az igazgati irodában

Egy példányát az igazgatóhelyettesi irodában, ahol minden nap 9 órától 16 óráig az

érdeklődő szülők elolvashatják.

A társalgóban található számítógépeken is megtalálhatóak és olvashatóak


52


Ezeken a helyeken megtalálható az iskola Pedagógiai programja, valamint a Házirend

egy-egy példánya.

3.20.5 Tankönyvrendelés szabályai

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:

Nkt. 2011. évi CXC. törvény

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2011. évi XXXVII. Törvény

A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás

rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet

3.20.5.1 A tankönyvellátás célja és feladata

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott

tankönyvek a tanuló részére megvásárolhatóak legyenek. Az iskola feladata: a

tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata.

Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe

venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv

kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a

tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló

szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az

igazgató határozatban állapítja meg.

Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában

teszi meg.

3.20.5.2 A tankönyvfelelős megbízása

Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a

különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó

szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvforgalmazóktól

értékesítésre átveszi.


53


Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének

kikérésével évente az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig és

erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót.

A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott saját hatáskörben

gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek hivatalos

jegyzéke a pedagógusok rendelkezésére álljon.

Az iskola igazgatója az iskolaszék ülése elé és az iskolai diákönkormányzat elé

terjeszti a tankönyvrendelés előkészítésével kapcsolatos elképzelést, valamint a tartós

tankönyvek tervezett listáját. Az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményezési

jogot gyakorol. Az ennek alapján elkészült tankönyvrendelést az igazgató aláírásával

engedélyezi.

3.20.5.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése

Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány

tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni.

Írásban tájékoztatni kell a szülőket, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre és

mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói

esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni,

hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt

legalább 15 nappal megkapja.

A tankönyvfelelős megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív

kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív

kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az

intézmény vezetőjével.

A kedvezmény iránti igényt igénylőlapon kell benyújtani. A jogosultságot igazoló

iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni.

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok

bemutatása szükséges:

a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás,

sajátos nevelési igény esetén a szakértői bizottság szakvéleménye,


54


rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.

3.20.5.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása

A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja a

nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot.

Az igazgató december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját.

3.20.5.5 A tankönyvrendelés elkészítése

A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült

létszámát is figyelembe kell venni.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy

azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes

tankönyvet megkívánja-e vásárolni.

3.20.6 Késés elbírálásának rendje

a késések időtartamát percben jelölni kell a digitális naplóban, s ha ez összeadódva

eléri a 45 percet, akkor igazolatlan órának minősül;

a digitális napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából

rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az

iskolába.


55


3.20.7 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

A 20/2012. (VIII.31.)EMMI rendelet 51.§(3) bekezdésének előírásai szerint

történik

3.20.7.1 Tanköteles tanuló esetén

az első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése,

a tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő

értesítése,

a tizedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékeses jegyző értesítése,

a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése,

az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése,

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan

mulasztás következményeire.

3.20.7.2 Nem tanköteles tanuló esetén

az első igazolatlan óra után: a digitális napló révén a szülő értesítése

a tizedik igazolatlan óra után: a szülő postai levélben történő értesítése,

a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai levélben történő értesítése,

a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése.

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal

postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan

mulasztás következményeire.

3.20.8 A reklámtevékenység szabályai.

Az iskolánkban bármilyen reklámcélú plakát, szórólap kifüggesztése igazgatói engedélyhez

kötött. A törvénynek megfelelően csak akkor teszünk ki reklámot, ha a reklám gyermekeknek

és tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi és


56


közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. A reklámok elhelyezését

esztétikai szempontjaink is befolyásolják.

4. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei

4.1 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások:

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődésé, igényei,

szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán

kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az

igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.

A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán

kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

Szakkörök

A szakköröket a munkaközösségek tervezik annak figyelembe vételével, hogy minden

korosztály megtalálja az adott szaktárgyhoz kapcsolódó érdeklődésének megfelelő

lehetőséget, figyelembe véve a diákönkormányzat igényét.

A szakkörök jellege szerint:

- tehetséggondozó: nívócsoportos oktatás (idegen nyelv, matematika,

történelem),

- felzárkóztató, korrepetáló:, szakkörök, fakultációk, tehetséges diákok

mentorálása,

- hobby-jellegű

Az általános iskolában néptánc oktatás folyik a mindennapos testnevelés keretében. Alsó

tagozatban iskolánkban már korábban bevezettük, felső tagozatban, pedig felmenő

rendszerben történik a néptánc oktatás. Igénytől függően a gimnáziumra is kiterjeszthető

szakkör keretében.

A gyerekek számára a szakkörön való részvételt nem lehet kötelezővé tenni, de a szülőket

és a gyerekeket pedagógiai ráhatással lehet késztetni a számukra hasznos foglalkozásokon

való részvételre.


57


Ugyanez vonatkozik a kifejezetten tanulást segítő tevékenységi formákra:

felzárkóztatás

napközi korrepetálás.

A fenti foglalkozásokon a vezetőtanár naplót vezet, ahova a résztvevő tanulók nevét és az

adott foglalkozást bejegyezni.

Énekkar:

Az énekkaron való részvételt az énektanár ajánlhatja, de kötelezővé nem teheti. Az

énekkar számára az iskola szereplési lehetőségeket biztosít.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok: munkaközösségi szaktárgyi versenyek,

országos versenyek, országos pályázatokon részvétel, a felkészüléshez tanári segítség

biztosítása.

Rendhagyó órák: Múzeumi órák, könyvtári órák, kutató órák, csoportos látogatások

különféle közművelődési intézményekben egy-egy tantárgy témájának

feldolgozásához, kutatók éjszakája, egyetemi látogatások, színházi előadások.

Tanfolyam

Tanfolyamot bármely pedagógus indíthat az iskolavezetés előzetes engedélye alapján.

A szervezés után a tanfolyamvezető köteles a tanfolyamot a KLIK-nek bejelenteni. A

tanfolyamot tartó tanár terembérletet fizet. A tanfolyami jelentkezés egy félévre szól,

ezért a díj egy félévre szedhető be. A tanfolyamvezető köteles vállalt kötelezettségének

pontosan eleget tenni, a foglalkozásokat hiánytalanul megtartani. (Elmaradás esetén

pótolni.)

Az iskolai szervezésű tanórán kívüli foglalkozások:

Időpontja: a szervezett csoportok és a vezetőtanár megegyezése szerint tanítás előtt,

illetve utáni időben.

Rendje: munkaterv szerint, hiányzási, illetve haladási napló vezetése mellett.

Lehetőségük van tanulóinknak erdei iskolában részt venni. Szigetszentmártonban, a

Duna mellett, illetve Szántódon nyári táborozásra biztosítunk lehetőséget. Ezen kívül

napközis tábort is szervezünk


58


A kerületi Zeneiskola kihelyezett tagozata lehetőséget nyújt délutánonként a szolfézs-

és hangszeres tanulásra.

Kirándulások rendje

A diákönkormányzat és az iskolaszék megszavazza azt a legmagasabb összeget,

amelyet egy tanév során a kirándulásra, kulturális programokra fordítani lehet. Mivel

nem tartozik az ingyenes szolgáltatások körébe, nem lehet kötelezővé tenni. Azoknak a

tanulóknak a részére, akik nem tudnak részt venni osztályuk közös iskolán kívüli

megmozdulásán, felügyeletet biztosítunk. A pedagógiai programunkban ugyanezt

megfogalmazzuk, kiegészítve azzal, hogy pályázatokon kívánunk kulturális

programokra, erdei iskolára stb. pénzt elnyerni, hogy a hátrányos helyzetű tanulók is

élvezhessék a tanórán kívüli foglalkozásokat.

A kirándulások 2 naposak és ezeket a tavaszi középszintű írásbeli érettségi első 2

napján tartjuk.

Az iskola könyvtárát és folyóirat-olvasót az intézmény minden dolgozója igénybe

veheti. Működéséről a könyvtárban kifüggesztett szabályok és a Házirend intézkedik.

4.2 A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti

kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges

feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása)

4.2.1 A diák önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők

közötti kapcsolattartás formája és rendje (vhr. 4.§)

Iskolánkban diákszervezet működik a gimnáziumban. Az iskola igazgatója és a

diákönkormányzat vezetői az igazgatóhelyettesek részvételével folyamatosan megvitatja

a tanulókat érintő kérdéseket.

Az iskola igazgatója az osztályok és évfolyamok diákvezetőivel kisebb csoportokban is

beszélget rendszeresen. Az iskolában működő diákönkormányzat a kapcsolatot

elsősorban azokkal a szaktanárokkal tartja, akiknek a tevékenységéhez a

diákönkormányzat tevékenysége a legközelebb esik.


59


4.2.2 A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek,

berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása (vhr. 4.§)

A diákönkormányzat céljainak megvalósításához pályázatok útján szerez forrást.. A pénz

felhasználásáról el kell számolni. Számukra az iskola kijelölt helyiségei, berendezései

ingyenesen vehetők igénybe. Rendezvényeiket, megmozdulásaikat az Arany teremben, a

tornateremben, az udvari pályákon, vagy az előre megbeszélt tantermekben tarthatják, de

figyelembe kell venni a használati rendet.

Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje:

Az iskola létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt lehet

használni.

Az iskola Munkavédelmi Szabályzata konkrét utasításokat ad, meghatározza az alábbi

helyiségek használati rendjét:

szaktantermek,

tantermek,

a gyakorlati oktatás színterei (műhely, tankonyha),

szertárak,

tornatermek, sportcsarnok, sportudvar,

könyvtár,

Arany terem

étterem.

A szaktantermekre egységesen érvényes, hogy rendjéért, állagának megóvásáért a terem

felelős tanárán túl valamennyi érintett szaktanár is felelős. Leltári jegyzékben feltüntetett

anyagi felelősséggel tartoznak.

A berendezések épségéért jogszabályokban meghatározott módon a tanulók és tanulói

közösségek is felelősséggel tartoznak.

A szertárak leltári jegyzéken túli értékeinek megőrzése is a munkaközösségek érdeke és

feladata. A szertárak elsősorban az oktató-nevelő munka műhelyei.

A szaktantermek szakirányú fejlesztéséről a munkaközösségek gondoskodnak, a fejlesztésre

szánt anyagi lehetőségek ésszerű felhasználásával.


60


A sportlétesítmények használatáról az iskola igazgatója által aláírt szerződésben kell

rendelkezni. Ezek kinyitásáról és nyitva tartásáról a portaszolgálatot ellátó személy köteles

gondoskodni.

Az ebédeltetés ideje alatt a tanulók felügyeletét mindvégig biztosítani kell.

4.3 A mindennapos testnevelés szervezése, megvalósításának rendje

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27.§ 11. bekezdésében

foglalt kivételekkel az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra

keretében szervezi meg.

A 11.(c) bekezdés alapján az öt, órarendi keretek között megszervezett órából két óra

az órarendi keretek végén van és a „versenyszerűen sporttevékenységet folytató tanuló,

igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján

sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a

sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között

szervezett edzéssel váltható ki.

A mindennapos testnevelés bevezetése 2012. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben

valósul meg az általános iskola 1. és 5. évfolyamán, valamint a gimnázium 9.

évfolyamán.

A heti 5 óra testnevelés órából 1 óra Néptánc óra a következő évfolyamokon:

2012-2013: 1-5. évfolyam

2013-2014: 1-6. évfolyam

2014-2015: 1-7. évfolyam

2015-2016: 1-8. évfolyam

Tanrendünkben kiemelt helye van a mindennapos testmozgásnak, testnevelésnek,

melynek minden feltétele adott intézményünkben. Két tornaszoba, sportcsarnok,

szabadtéri sportpályák, télen fedett, műfüves futballpálya biztosítja a teret a

mozgásra. A Soccer Field Kft. üzemeltetésében van az iskola területén ez a műfüves

pálya, ami télen is használható. A pályát a tanítási időben az iskola használja, ami a

mindennapos testnevelés megvalósítása érdekében feltétlenül szükséges.


61


Alsó tagozaton már jelen van az órarendben a mindennapos testnevelés és ezt a

törvénynek megfelelően, felmenő rendszerben az 5. és 9. évfolyamon is bevezettük

2012. szeptember 1-jén.

A gyógytestnevelésre járó diákok közül a testnevelés alóli felmentéssel rendelkezők a

rendes testnevelési órákon nem vesznek részt. Osztályzatukat a gyógytestnevelőtől

kapják

4.4 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje

Ezek idejét, helyét lehetőségeit minden félév elején jól látható helyen meghirdeti a

munkaközösség. A kijelölt igazgatóhelyettes a munkaközösség-vezetővel egyeztet

lehetőségekről.

A foglalkozások beosztását a munkaközösség tagjai arányosan osztják el egymás között.

A tömegsport a tanulók rendszeres testedzését kell hogy szolgálja. A foglalkozásokon minden

tanuló részt vehet.

Diáksportkörön belül a szakosztályi foglalkozásokat a tanulók igényének megfelelően

indítjuk.

A további tevékenységekről a pedagógiai programban olvashatunk.

4.5 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend

Elvárásaink a tanulóinktól az egészségfejlesztés területén:

A diákok az egészségfejlesztés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában

ismerjék fel a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét saját egészségük

szempontjából. Ismerjék az egészségfejlesztéssel összefüggő alapfogalmakat, különös

tekintettel az egyéni felelősség jelentőségére.

A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi,

lelki, szellemi és szociális jólét állapota, valamint, hogy a mindennapi életvezetés, az

életmódbéli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat,

életkilátásaikat.


62


4.5.1 A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú

területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe

látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai

rendezvényeken (pl. osztálykirándulás) tanulóink számára a dohányzás és az egészségre

káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai

rendezvényeken olyan tanulót, aki egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog,stb.) hatása

alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak

tekintjük.

4.5.2 Egészséget veszélyeztető magatartásformákat a dohányzáson kívül

Tudjanak különbséget tenni a „kockázatos” és „veszélyes” dolgok, tevékenységek között.

Ismerjék fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat, valamint azokat az

élethelyzeteket, amelyek választások elé állíthatják őket. Legyenek tisztában a dohányzás,

az alkohol és a kábítószer fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel.

Tudjanak különbséget tenni a kábítószert is tartalmazó gyógyszerek használata és

visszaélésszerű fogyasztása között. Felvilágosító-, drogprevenciós előadásokat

szervezünk, amely keretein belül szakembereket hívunk iskolánkba. Ebben segítségünkre

van a XII. kerületi Rendőrkapitányság.

4.5.3 Egészséges táplálkozás

Ismerjék fel a kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető jelentőségét az egészségi állapot

fenntartásában.


63


5. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata

5.1 Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai

Részben és/vagy egészében érvényben lévő jogszabályok

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

A 2003. évi LXVI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény

módosításáról

A 3/1975. (VIII. 17.) KM–PM rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről

(leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról, valamint az

Irányelvek a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelettel megállapított szabályzattal

kapcsolatos kérdésekről az állományból való törléséről.

11/1994. (VI.8) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

1/1998. (VII. 4.) OM rendelet nevelési-oktatási intézmények működéséről a 11/1994. (VI.

8.) MKM rendelet módosításáról

1/1998. (VII.24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszközeiről és

felszereléséről (A könyvtárhelyiség és eszközszükséglete) Művelődési Közlöny, 1998. 26. sz.

16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló

11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és módosításai

Új jogszabályok:

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről

110/2012. (VI. 24.) korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról.

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

2012. évi CXXC. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény

módosításáról.

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről.


64


Az iskola pedagógiai programja

5.2. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok:

5.2.1 Azonosító adatok

1. A könyvtár elnevezése: Arany János Általános Iskola és

Gimnázium Könyvtára

2. Címe, telefonszáma: 1124 Budapest, Meredek u. 1.

Tel.: 319-33-79/111

3. A könyvtár elhelyezése: Az iskola második emeletén

önálló helyiségben, 2 teremben.

4. Alapterülete: 197 m2

5. A könyvtár bélyegzője:

5.2.2 Az iskolai könyvtár fenntartója:

1. Az iskolai könyvtár az Arany János Általános Iskola és Gimnázium szervezetében

működik. Fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó KLIK gondoskodik.

2. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a

fenntartó KLIK közösen vállal felelősséget.

5.2.3 A könyvtár felügyelete:

14/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelet a könyvtári szakfelügyeletről

3. § (1) Az iskolai könyvtár szakfelügyeleti vizsgálatával kapcsolatosan az e rendeletben

foglaltakat a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A szakfelügyelet feladatai az iskolai könyvtárak esetében:

a) ellenőrzi a könyvtári szakmai tevékenységről szóló jogszabályok érvényesülését,

b) vizsgálja és értékeli a könyvtár részvételét a könyvtári rendszerben,

c) vizsgálja a dokumentumok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályok


65


érvényesülését,

d) ellenőrzi a kulturális célú központi költségvetési támogatások felhasználását,

e) ellenőrzi az iskolai könyvtári szakfelügyelet javaslatainak megvalósítását.

(3) Iskolai könyvtár szakfelügyeleti vizsgálatára csak az a szakértő kaphat megbízást, aki

szerepel a közoktatásról szóló törvény szerint elkészített országos szakértői névjegyzékben is.

(4) A szakfelügyeleti vizsgálatot a közoktatásról szóló törvény szakmai ellenőrzés

lebonyolításáról szóló rendelkezéseinek megfelelően kell megszervezni.

(5) Az iskolai könyvtárak szakfelügyeletének részletes szempontrendszerét az oktatási

miniszter és a miniszter által létrehozott, az iskolai könyvtárakkal foglalkozó Tárcaközi

Bizottság javaslata alapján a miniszter hagyja jóvá és közzéteszi mind az Oktatási, mind a

Kulturális Közlönyben.

7. § (1) A Könyvtári Intézet a minisztérium előírása szerint vesz részt a szakfelügyeleti

vizsgálatokban, a szakfelügyeleti dokumentumok gyűjtésében és megőrzésében.

(2) A megyei könyvtárak a minisztériummal kötött megállapodás szerint vesznek részt a

szakfelügyeleti vizsgálatokban.

(3) Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum a minisztériummal kötött megállapodás

szerint vesz részt a szakfelügyeleti vizsgálatokban.

5.3 A könyvtár gazdálkodása

Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges feltételeket az iskola költségvetésében

biztosítja. Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges

eszközökről és a szociális feltételekről.

A könyvtáros feladata az iskolai könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok (könyv,

tartós tankönyv, folyóirat, egyéb információhordozók, könyvtári nyomtatványok) beszerzése

és a könyvtári költségvetés tervezése, egyéb financiális források (alapítványok, pályázatok)

felhasználása.

5.4. Az iskolai könyvtár feladatai:

Könyvtárunk, mint az egységes könyvtári információs rendszer tagja a hatályban lévő

könyvtári jogszabályok szerint működik.


66


Az iskolai könyvtár a szakszerűen fejlesztett és feltárt gyűjteményére épülő szolgáltatásaival

az iskolai nevelő-oktató munka szellemi bázisa.

Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium működéséhez, a pedagógiai program

megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres

gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek

használatát, továbbá könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény

könyvtárpedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. (20/2012. EMMI rendelet

163. § (1)

Alaptevékenysége:

Dokumentumok (könyvek, időszaki kiadványok, audiovizuális dokumentumok) és egyéb

információhordozók folyamatos, a tanári és tanulói igényeket figyelembe vevő beszerzése,

szakszerű feldolgozása, őrzése és rendelkezésre bocsátása.

A könyvtárpedagógia program megvalósítása, melynek keretében megalapozza a tanulók

könyvtárhasználóvá nevelését, segíti a kívánatos olvasói szokások kialakítását, az önálló

ismeretszerzés és az informálódni tudás képességének fejlesztését.

5.5 Gyűjtőkör

5.6 Gyűjteményszervezés

A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola pedagógiai

szellemiségét.

A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs érté-két,

használhatóságát.

5.6.1 Gyarapítás

A beszerzés forrása:


67


A könyvtár állománya vétel, ajándék útján növekszik.

Szerzeményezés

Az iskolai könyvtár gyarapításának legfontosabb tájékozódási segédletei: gyarapítási

tanácsadók, kiadói katalógusok, kereskedői tájékoztatók, folyóirat-ismertetők,

készlettájékoztatók, ajánló bibliográfiák.

Az állomány /könyv, időszaki kiadvány, audiovizuális dokumentum (AV)/ gyarapítására

szolgáló összeget az iskola költségvetésében kell előirányozni. Az állomány folyamatos

gyarapítását rendszeres (havi két-három alkalom) beszerzéssel kell biztosítani.

A könyvtár éves költségvetésében megtervezi a könyvtári kiadásokat. A gyűjtemény

gyarapítására fordítható összegek felhasználásáért a könyvtárosok felelősek.

Hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára senki nem vásárolhat könyvet vagy egyéb

dokumentumot.

Az iskolai könyvtár állományába még ajándékként sem kerülhetnek a gyűjtőkörbe nem tartozó

dokumentumok.

A gyarapítás nyilvántartásai

A könyvtárba bevételezett könyvekről, audiovizuális és elektronikus dokumentumokról

bibliográfiai leírás készül, mely betűrendes keresztkatalógusba, szakrendi és sorozati

katalógusba kerül. A könyvtár ezen felül rendelkezik irodalmi analitikus katalógussal is, mely

1996 óta folyamatosan épül (ezen állományegység feltártsága jelenleg 90 %-os).

Az állomány számítógépes feldolgozása folyamatos napi feladat, melyet a könyvtárosok

munkaidőn belül látnak el.

Számlanyilvántartás

A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő

könyvelése az iskola gazdasági szakembereinek a feladata.


68


A dokumentumok állományba vétele

A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár

tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal, raktári jelzettel.

A leltári nyilvántartás jellege szerint lehet időleges és végleges, formája szerint egyedi vagy

összesített.

Végleges nyilvántartás

Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szán, hat napon belül

végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentum egyedi nyilvántartásba vételét jelenti.

A végleges nyilvántartás formái: - leltárkönyv (címleltárkönyv)

- számítógépes katalógus

Időleges nyilvántartás

A nevelői kézipéldányok (tankönyvek, tanári segédanyagok, tantervek), valamint a gyorsan

avuló tartalmú, egy ívnél kisebb terjedelmű kiadványokról kisnyomtatvány-nyilvántartás

vezetendő (kód: TS = tanári segédkönyv).

Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok nem leltárkötelesek, de ezekről is nyilvántartást

kell vezetni (Tanári segédkönyvek leltárkönyve).

Folyóirat-nyilvántartás

Az állományalakítás során a könyveken kívül külön gondot kell fordítani a folyóirat-állomány

évi rendszeres előfizetésére. A szükséges és lehetséges újságféleségek beszerzése a

Hírlapelőfizetési Irodán vagy lapkiadókon keresztül történik.

A kurrens periodikumokról cardex nyilvántartást kell vezetni.

AV-, illetve elektronikus dokumentumok

A könyvtár állományának szerves részét képezik az audiovizuális és az elektronikus

dokumentumok. Leltárba vételük a könyvekhez hasonlóan történik, külön AV leltárkönyvbe

kerülnek.

5.6.2 Az állományapasztás

Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi

a gyűjteményszervezés folyamatát.


69


Dokumentumok az alábbi okok miatt törölhetők az állományból:

- tervszerű állományapasztás: az elavult és felesleges dokumentumok folyamatos kivonása,

- természetes elhasználódás,

- hiány: elháríthatatlan esemény, kölcsönzés közben keletkezett és állományellenőrzési

hiány.

Az állománykivonás, törlés ügymenete, nyilvántartása

Az olvasók által elveszített (és pótolt vagy megtérített) dokumentumokat rendszeresen törölni

kell. A térítés összege a könyv árának elvesztéskori beszerzési árának a könyvtár vezetője

által meghatározott többszöröse, általában a háromszorosa.

A könyvtérítés alkalmával az olvasónak számlát kell adni, az összeget pedig az iskola

pénztárába kell befizetni.

A törölt könyvekről törlési jegyzőkönyv készül. A könyvek értékével csökkenteni kell az

állomány összértékét.

Minden kivonási folyamatot állományelemzési tevékenység előz meg.

Az állomány nyilvántartásának vezetésénél, a törléseknél és a leltározásnál a 3/1975.VIII. 17.

KM-PM. sz. együttes rendelet előírásai szerint kell eljárni.

5.6.3 A könyvtári állomány védelme

A könyvtáros-tanár a rábízott könyvtári állományért, rendeltetésszerű működéséért az

intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül anyagilag és erkölcsileg

felelős (ld. Munkaköri leírás). A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat,

a leltározás, valamint a nyilvántartásból való kivezetése során biztosítani kell.

Az állomány ellenőrzése

A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény

dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással.


70


A teljes körű tételes leltározás csak a tartós megőrzésre szánt dokumentumokra terjed ki. Ilyen

leltározásra a dokumentumok mennyiségétől függően a 3/1975./1975./VIII.17/ KM-PM. sz.

rendelet 4. /1./ bekezdése alapján kerülhet sor.

Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra a rendelet nem vonatkozik, nem

leltárkötelesek.

Az állományellenőrzés módját, menetét, lebonyolítását meg kell tervezni.

A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve személyi változás esetén, amikor

az átvevő könyvtáros is kezdeményezheti az állományellenőrzést.

Soron kívüli leltározást rendelhet el a fenntartó:

- személycsere esetén

- költözés során

- lopási kár gyanúja miatt

A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a gazdasági vezető –

mint az iskola leltározási bizottságának vezetője – a felelős.

Az állomány jogi védelme.

A könyvtáros-tanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos

gyarapításáért, a könyvtári keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár

számára senki sem vásárolhat dokumentumokat. Szaktanári beszerzés esetén az állományba

vétel csak a számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet.

A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését.

A könyvtáros-tanár felelősségre vonható a hiányért, ha:

- bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtári nyilvántartási, kezelési, használati és

működési szabályait,

- kötelességszegést követett el,

- a leltározáskor mutatkozó hiány túllépte a megengedett mértéket.

A tanulók és az iskolai dolgozók tanuló- és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári

tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kiléptetést

intéző személyt terheli az anyagi felelősség.


71


A szaktanárok részére létesített letéti állományt névre szólóan kell átadni. A

dokumentumokért az átvevő tanár anyagilag felelős, ha az intézmény által biztosított hely

vagyonvédelmi szempontból dokumentumtárolásra alkalmas.

A könyvtár biztonsági zárainak kulcsai a könyvtáros-tanárnál helyezendők el. A kulcsok csak

indokolt esetben adhatók ki, de csak az iskola igazgatójának.

Az állomány fizikai védelme

A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat.

Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A dokumentumokat védeni kell a fizikai

ártalmaktól.

A beteg, rovarok által megtámadott, penészes dokumentumokat azonnal el kell különíteni.

Az állományvédelem nyilvántartásai:

- állományellenőrzési jegyzőkönyvek

- kölcsönzési nyilvántartások (füzetes)

A gyűjteményszervezés alapdokumentumai

A kulturális miniszter és pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM sz. együttes rendelete a könyvtári

állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról.

5.7. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek

A könyvtárat az iskola központi épületében, jól megközelíthető helyen kell kialakítani. A

helyiség kiválasztása során figyelembe kell venni:

- az állomány nagyságát

- a dokumentumtípusok mennyiségét

- a könyvtár differenciált szolgáltatásait

- az iskolai igények mértékét.


72


A különböző típusú dokumentumokat szabadpolcon kell elhelyezni.

A helyben olvasásra, a könyvtári foglalkozások megtartására olvasóhelyet kell kialakítani.

Alapvető követelmény az önálló tanulói és szaktanári kutatóhelyek biztosítása.

5.7.1 A könyvtári állomány tagolása

A „felnőtt” - könyvtárban elhelyezett dokumentumok (szabadpolcos rendszer):

- kézikönyvtár

- kölcsönözhető szépirodalom (regények, versek, drámák)

- ismeretterjesztő irodalom

Gyerekkönyvtár és folyóirat-olvasó (szabadpolc):

- gyermek kézikönyvtár

- ismeretterjesztő irodalom

- ifjúsági regények

- mesekönyvek

- folyóiratok

- AV és elektronikus dokumentumok (zárt rendszer)

1. raktárhelyiség:

- idegen nyelvi állomány, pedagógia

2. raktárhelyiség:

- tankönyvek, feladatgyűjtemények

- tanári segédkönyvek

- tartós tankönyvek

A könyvtárból kihelyezett letétek (biológia, ének-zene, matematika, technika,

földrajz, művészet)

5.7.2 Könyvtárból kihelyezett letétek

A letéti állományrészekkel segíteni kell az iskola oktató-nevelő munkáját. Ezek a

dokumentumok megfelelő példányszámban kézikönyvek, munkaeszközként használt

szakirodalom.


73


A könyvtárból kihelyezett letétek: szaktantermek, tantermek, napközis termek, tanulószobák

és nevelői szoba.

Letéti állományként kezelendő a hivatali segédkönyvtár.

A letéti állományt egy tanévre veszik át a megbízott nevelők, akik az átvett dokumentumokért

anyagi felelősséget vállalnak.

A letéti állomány nem kölcsönözhető.

5.7.3 A könyvtári állomány elhelyezésének alapdokumentumai

Könyvtári raktározási táblázatok / szerk. és összeáll. Rónai Tamás. szerk. Varga Ildikó. - 8.

átdolg. kiad. - Bp.: Múzsák: OSZK KMK, 1989. - 140 p.

5.8. A könyvtári állomány feltárása

Az iskolai könyvtár állományáról betűrendes keresztkatalógus, szak-, sorozati és irodalmi

analitikus katalógus készül.

A könyvtár megkezdte az állomány számítógépes bibliográfiai nyilvántartását, mely kiegészíti

a már meglévő és folyamatosan gondozott cédulakatalógusokat.

Az állomány feltárásával kapcsolatban az alábbiakat kell szabályozni:

5.8.1 A dokumentum-leírás szabályai

Bibliográfiai leírás

Besorolási adatok: a besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét.

5.8.2 Osztályozás

A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az Egyetemes Tizedes Osztályozás és a

tárgyszójegyzék.

5.8.3 Raktári jelzetek

A raktári jelzetet rá kell vezetni a dokumentumra és a dokumentum összes katalógus

cédulájára.


74


A dokumentumok tematikus elhelyezése a raktári jelzet alapján történik. A raktári jelzet

mellett azt is jelölni kell, hogy a dokumentum kölcsönözhető-e vagy sem, illetve a felnőtt-

vagy a gyermekkönyvtárban kap-e helyet.

5.8.4 A könyvtári állomány feltárásának alapdokumentumai

A katalógusok szerkesztése: útmutató az iskolai és kis közművelődési könyvtárak számára

/ Rácz Ágnes. - Bp.: OPKM Könyvért, 1987. - 110 p.

Könyvtári raktározási táblázatok / szerk. és összeáll. Rónai Tamás, szerk. Varga Ildikó. - 8.

átdolg. kiad. - Bp.: Múzsák: OSZK KMK, 1989. - 140 p.

MSZ 4000-77 Egyetemes Tizedes Osztályozás: rövidített kiadás

1. köt. Táblázatok

2. köt. Betűrendes mutató az MSZ 4000 -77 szabványhoz

Tárgyszójegyzék iskolai könyvtárak részére. Bp.: FPI, 1996. - 159 p.

Így működik az iskolai könyvtár. - Bp.: FPI, 1998.

A házirendnek tartalmaznia kell:

- a könyvtár használatára jogosultak körét,

- a használat módjait (kölcsönzés, egyéni és csoportos helyben használat) és feltételeit,

- a könyvtár egyéb szolgáltatásait (tájékoztatás, információszolgáltatás, témafigyelés,

bibliográfia összeállítása, fénymásolás stb.),

- a nyitva tartás és a kölcsönzés idejét,

- az állomány jogi és fizikai védelmére vonatkozó rendelkezéseket.

5.9 Az iskolai könyvtár szolgáltatásai és használati rendje

Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy biztosítsa gyűjteményének használatát,

szolgáltatásainak igénybevételét a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül.

A csak helyben használható dokumentumok (kézikönyvtári, AV állomány, folyóiratok)

kivételével kölcsönzi állományát.


75


Tájékoztató szolgálata keretében eligazítást ad a használathoz szükséges ismeretekről,

valamint bibliográfiai, ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segít a nevelőknek és a tanulóknak az

iskolai munkához kapcsolódó irodalom megtalálásában.

Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és a könyvtárhasználatra épülő tanítási

órák, foglalkozások rendjének kialakításában, előkészítésében és megtartásában.

Maradéktalanul ellátja a szolgáltatásokkal összefüggő nyilvántartási feladatokat.

Gondoskodik az állomány rendjéről, gondozottságáról és védelméről.

A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti, melyet

nyilvánosságra kell hozni.

5.10 Záró rendelkezések

Az iskolai könyvtár az iskola szerves része. Az iskolai könyvtár működési szabályzata az

iskola működési szabályzatának mellékletét képezi. A jelen szabályzatban nem említett

kérdésekben az iskola működési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni.

A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtáros-tanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevők

körére és mindazokra, akik a könyvtárat érintő tevékenységet végeznek.

A szabályzat gondozása a könyvtáros-tanár feladata, aki köteles:

- a jogszabályok változása esetén, továbbá,

- az iskolai körülmények megváltozása miatt szükségessé váló módosításra javaslatot

tenni.

A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja.

Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.


76


5.11 gyűjtőköri szabályzat

5.11.1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre

Az iskolai könyvtár a tantervi követelményeknek megfelelően – az iskola pedagógiai

programjában megfogalmazott szempontok alapján – folyamatosan, tervszerűen és arányosan

fejleszti és apasztja állományát.

A dokumentumok kiválasztása a könyvtáros-tanár és a tantestület együttműködésével

történik.

A könyvtár alapfunkcióját az iskola pedagógiai programjában meghatározott cél- és

feladatrendszer határozza meg.

Az állomány főgyűjtőkörébe a könyvtár elsődleges feladatainak megvalósításához

szükséges dokumentumok tartoznak.

Az állomány mellékgyűjtőkörét a könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek

kielégítését szolgáló dokumentumok képezik.

A könyvtár elsődleges feladatainak megfelelően az alábbi szakirodalmi dokumentumokat

gyűjti:

Fő gyűjtőkör

- a pedagógia és a társtudományok kézikönyveiaz iskolai szaktárgyak tankönyvei, tanári

segédkönyvei,

- tantervek, tanmenetek,

- iskolapolitikai dokumentumok,

- a tantervben megjelölt házi olvasmányok, kötelező és ajánlott irodalom,

- a világ- és a magyar irodalom klasszikusainak munkái,

- valamennyi tantárgy fontosabb, a tanulók életkorának megfelelő szakkönyvei,

- az iskolai hagyományok őrzését szolgáló művek,

- az iskola névadójának művei, róla szóló kiadványok,


77


- iskolatörténeti dokumentumok,

- könyvtári szakirodalom.

Mellék gyűjtőkör

A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségleteinek kielégítését szolgáló

dokumentumok:

- a pedagógia határtudományai,

- a tananyagon túlmutató ismeretterjesztő kiadványok,

- audiovizuális ismerethordozók.

5.11.2 Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők

A NAT, az alapvizsga, az érettségi vizsga követelményei

Az MKM tájékoztatója a műveltségterületekhez szükséges dokumentumokról

Az iskola

- típusa, szerkezete

- nevelési és oktatási céljai

- helyi tanterve, tantárgyi programjai

- módszertani kultúrája

- könyvtári, információs szükségletei

- az igényelt dokumentumok didaktikai szerepe (munkáltató anyagok, házi és ajánlott

olvasmányok)

Az iskola szociokulturális adottságai

Az iskola könyvtári környezete

Az 2.1 - 2.5 alapján meghatározott könyvtári alap- és kiegészítő feladatok

5.11.3 Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai szempontból

Írásos nyomtatott dokumentumok

- könyv (segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv)


78


- periodika

Audiovizuális ismerethordozók

- képes dokumentumok

- hangzó dokumentumok (CD, kazetta)

- képes-hangos dokumentumok (videokazetta)

-tabletek

Számítógéppel olvasható dokumentumok (CD-ROM)

5.11.4 Állományrészek

Kézikönyvtári állomány

Az iskolai könyvtárban gyűjtjük az általános művelődéshez és az egyes műveltségi

területekhez szükséges alapdokumentumokat, segédkönyveket, kézikönyveket, adattárakat,

atlaszokat stb.

Ismeretközlő irodalom

Gyűjtjük a helyi tantervnek, a tantárgyi programoknak, valamint a vizsgakövetelményeknek

megfeleltetett ismeretterjesztő és szakkönyveket. A házi, ajánlott és munkaeszközként

használt olvasmányokat optimális mértékben, tanulócsoportnyi példányban szükséges

beszerezni.

Szépirodalom

A műveltségterület tantervi és értékelési követelményei által meghatározott antológiákat, házi

olvasmányokat, szerzői életműveket, népköltészeti irodalmat teljességgel, a tanulók

személyiségfejlődését, olvasóvá nevelését előmozdító értékes irodalmat pedig kellő

válogatással gyűjtjük, figyelembe véve az életkori sajátosságokat.

Pedagógiai gyűjtemény

Gyűjtjük a pedagógia és határtudományainak alapvető segédkönyveit, a mindennapi

pedagógiai munkát segítő szakirodalmat, tantárgymódszertani segédkönyveket, folyóiratokat

és az iskolai élettel összefüggő jogi, helyismereti és történeti forrásokat.


79


Pedagógiai művek:

- pedagógiai lexikonok

- neveléstörténeti összefoglalások

- az oktatás elméletével foglalkozó kézikönyvek

- a művelődés- és oktatáspolitikával foglalkozó dokumentumok

- a családi életre neveléssel kapcsolatos művek

- tanári kézikönyvek, módszertani segédletek

A pedagógia határtudományai:

- pszichológiai szótárak, enciklopédiák

- a pszichológia alábbi területeivel foglalkozó kézikönyvek: általános lélektan,

fejlődéslélektan, a gyermek- és ifjúkor lélektana, szociálpszichológia, a személyiség- és

csoportlélektan legalapvetőbb művei

- a nevelés- és oktatáslélektannal foglalkozó alapművek

- a pszichológiában alkalmazott kutatási, vizsgálati módszerek elvi és gyakorlati problémáit

tárgyaló kézikönyvek, összefoglaló munkák

- a szociológia, szociográfia, statisztika irodalma enciklopédikus szinten

Könyvtári szakirodalom (a könyvtáros segédkönyvtára)

- a könyvtárüggyel kapcsolatos összefoglaló művek

- a könyvtári szakmai munkához szükséges segédletek (szabványok, szabályzatok)

- könyvtári jogszabályok, irányelvek

- a könyvtárhasználatra és olvasásra nevelés módszertani segédletei

Hivatali segédkönyvtár

Az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával kapcsolatos kézikönyvek,

jogszabályok, közlönyök és egyéb folyóiratok.

Időszaki kiadványok gyűjteménye


80


A tantárgyi programok és versenyek követelményeihez kapcsolódó napilapok,

ismeretterjesztő, irodalmi, gyermek- és ifjúsági folyóiratok, pedagógiai és tantárgymódszertani

lapok, könyvtári szaksajtó

- napilap

- pedagógiai hetilapok, folyóiratok (erős válogatással)

- a tantárgyak módszertani folyóiratai (erős válogatással)

- gyermek- és ifjúsági lapok (erősen válogatva)

Audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok

A tananyag szemléltetését, többoldalú bemutatását, interaktív elsajátítását segítő anyagok

gyűjteménye.(tabletek)

Tankönyvtár

Tankönyvek, tanári segédkönyvek, tartós tankönyvek gyűjteménye (fejlesztés alatt).

5.11.5 A gyűjtés terjedelme, szintje és mélysége

Iskolai könyvtárunk erősen válogatva gyűjti anyagát, teljességgel egyetlen tantárgy irodalmát

sem. Az állományalakítás során arra törekszünk, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom

megfelelő válogatással tartalmilag teljes legyen.

Több példányban kell gyűjteni a helyi tantervekben meghatározott házi és ajánlott

olvasmányokat, a munkáltató eszközként használatos műveket.

Az ismeretterjesztő dokumentumok közül a tantárgyak oktatásában felhasználható

tudományterületek enciklopédikus szintű gyűjtése élvez elsőbbséget.


81


SZÉPIRODALOM - ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGOZAT

A gyűjtés terjedelme és szintje A gyűjtés mélysége Dok.típus

Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák /világ-

és magyar irodalom/

Teljességgel Könyv

Házi és ajánlott olvasmányok Kiemelt teljességgel Könyv, AV dok.

A tananyag által meghatározott klasszikus és

kortárs szerzők válogatott és gyűjteményes

művei


A magyar és külföldi népköltészetet és

meseirodalmat reprezentáló antológiák,

gyűjteményes kötetek

Teljességre törekvően Könyv

A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő

kortárs magyar és külföldi alkotók művei

Válogatással Könyv

Tematikus antológiák Válogatással Könyv

Regényes életrajzok, történelmi regények Válogatással Könyv

Gyermek- és ifjúsági regények, elbeszéléses- és

verses kötetek


Az iskola névadójával kapcsolatos irod. Teljességgel

Könyv


82


ISMERETKÖZLŐ IRODALOM - ÁLTALÁNOS ISKOLAI TAGOZAT


Alap- és középszintű ált. lexikonok és

enciklopédiák

Teljességgel

Erős válogatással

Könyv

AV dok.

A tudományok, a kultúra, a hazai és az

egyetemes művelődéstörténet alapszintű

összefoglalói


A tananyaghoz kapcsolódó tudományok

szakirányú segédkönyvei

Az életkori

sajátosságokat

figyelembe véve

válogatva

Könyv

A tantárgyak elméleti és történeti összefoglalói Kiemelt teljességgel Könyv

AV dok.

Munkáltató eszközként használatos művek Kiemelt teljességgel Könyv

AV dok.

A tananyagon túlmutató, a tájékozódást

kielégítő alapszintű irodalom

Erős válogatással Könyv

Érvényben lévő tantervek, tankönyvek,

munkafüzetek, feladatlapok


Pályaválasztási útmutatók, felvételi

követelményeket tartalmazó kiadványok

Teljességgel

Válogatással

Könyv

AV dok.

Az idegen nyelvek tanításához felhasz-nálható

segédletek


AV dok.

Az iskola névadójáról szóló irodalom Teljességgel Könyv

Helyismereti, helytörténeti kiadványok Válogatással Könyv


83


SZÉPIRODALOM - GIMNÁZIUMI TAGOZAT


Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák /világ-

és magyar irodalom/


Házi és ajánlott olvasmányok Kiemelt teljességgel Könyv

AV dok.


kortárs szerzők válogatott és gyűjteményes

művei



kortárs szerzők teljes életműve


A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő

kortárs magyar és külföldi alkotók művei


Tematikus antológiák Válogatással Könyv

Regényes életrajzok, történelmi regények Válogatással Könyv

Az iskola névadójával kapcsolatos irod. Teljességgel Könyv

A tanított idegen nyelvek olvasmányos

irodalma

Válogatással Könyv


84


ISMERETKÖZLŐ IRODALOM - GIMNÁZIUMI TAGOZAT


Közép- és felső szintű ált. lexikonok és

enciklopédiák


A tudományok, a kultúra, a hazai és az

egyetemes művelődéstörténet közép- és felső

szintű összefoglalói


A tananyaghoz kapcsolódó tudományok

szakirányú segédkönyvei


A tantárgyak elméleti és történeti összefoglalói Kiemelt teljességgel Könyv

AV dok.

Munkáltatóeszközként használatos művek Kiemelt teljességgel Könyv, AV dok.

A tananyagon túlmutató, a tájékozódást

kielégítő közép- és felsőszintű irodalom


Érvényben lévő tantervek, tankönyvek,

munkafüzetek, feladatlapok


Pályaválasztási útmutatók, felvételi

követelményeket tartalmazó kiadványok

Teljességgel

Válogatással

Könyv

AV dok.

Az idegen nyelvek tanításához felhasználható

segédletek


AV dok.

Az iskola névadójáról szóló irodalom Teljességgel Könyv

Helyismereti, helytörténeti kiadványok Válogatással Könyv


85


5.12 A könyvtárhasználat rendje

Az Arany János Általános Iskola és Gimnázium minden dolgozójának és tanulójának

joga térítésmentesen használni a könyvtár szolgáltatásait, kivéve a fénymásolást, mely

térítésköteles.

A nyitva tartás rendje:

Hétfő – csütörtök: 8–15.30 h

Péntek: 8–14.00 h

Kölcsönözni csak diákigazolvány bemutatásával lehet.

A kölcsönzés időtartama három hét. Ezután a kölcsönzési idő meghosszabbítását lehet

kérni.

A muzeális értékű és a kézikönyvtári könyvek nem kölcsönözhetők.

Az egyszerre kivehető könyvek száma:

1.–4. osztály: egy

5.–8. osztály: kettő, esetenként (pl. versenyre, pályázatra készülőknek) három

9.–12. osztály: három, esetenként (pl. versenyre, pályázatra készülőknek) négy.

A könyvtár használói elfogadják a könyvtár szabályait, és anyagi felelősséget vállalnak

a kölcsönzött könyvekért.

Ha az olvasó elveszíti vagy megrongálja a kikölcsönzött könyvet, köteles ugyanannak

a műnek egy másik, kifogástalan állapotban lévő példányát beszolgáltatni a

könyvtárnak, vagy a könyv árának az aktuális beszerzési ártól függően a könyvtár

vezetője által megállapított többszörösét megtéríteni.

A könyvtár használója kulturáltan viselkedik a könyvtárban, élelmiszert nem hozhat

be, beszélgetéssel, hangoskodással nem zavarhatja a többi olvasót. Kabátját a

fogasokon, táskáját a kijelölt helyen köteles elhelyezni.


86


5.13 Az Internet-használat rendje

Az iskola 5–12. évfolyamának tanulói ingyen és önállóan (de folyamatos ellenőrzés

mellett) használhatják az Internet szolgáltatásait. Az alsóbb osztályosok csak

szervezetten, tanári kísérettel és felügyelettel vehetik igénybe a hálózatot.

Az Internethasználónak előre fel kell iratkoznia az erre rendszeresített füzetben. Ha

befejezte a munkát, aláírásával kell igazolnia, hogy valóban igénybe vette a

szolgáltatást.

Egy gépnél legfeljebb ketten tartózkodhatnak egyszerre.

A könyvtár belső termében tartott tanítási órák alatt az Internet-használat szünetel.

Hetente kétszer egy órát Internetezhet egy tanuló.

A számítógépekbe lemezt berakni nem szabad!

Ha a tanuló nem az életkorának és a jó ízlésnek megfelelő anyagokat hív be a

hálózatról, fegyelmi felelősségre vonható, és meghatározott ideig nem használhatja az

Internetet.

Használat után bekapcsolva kell hagyni a gépet!

Ha bármilyen nehézség (üzemzavar, meghibásodás) támadna használat közben

azonnal segítséget kell kérni!

5.14. Az általános iskolai könyvtárak

Tankönyvtári szabályzat – megváltozott jogszabályok

I. A tankönyvtári szabályzat elkészítését meghatározó jogszabályok

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és ennek

módosításai a 16/1998 MKM rendelet, 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet, 30/2004 (X. 28. ) OM

rendelet

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről

Az adott évre vonatkozó költségvetési törvény

5/1998. (II.18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint

az iskolai tankönyvellátás rendjéről


87


1159/2002. (IX.26) az ingyenes tankönyvellátás meghatározott körben történő

bevezetéséről

23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás,

valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény

módosításáról

16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás,


II. A fenti rendelet hatálya kiterjed:

a fenntartóra tekintet nélkül az iskolákra,

a pedagógusokra (alkalmazottakra),

a szülőkre,

az iskola tanulóira,

a tankönyvellátásban résztvevőkre (kiadók, forgalmazók, tankönyvszerzők, digitális

tananyag előállítóira, szerzőire),

az egyházi jogi személyekre,

az oktatásért felelős hivatalra,

az állami intézményfenntartó központra (központ).

III. A tankönyvellátás szereplőinek együttműködése (24., 25.§)

A tankönyvellátás szereplői: Kiadók, KELLO, KLIK, Iskolák, Iskolai könyvtárak

IV. Az iskolai könyvtár tankönyvtári állománya:

- a tartós tankönyvek állománya,

- a támogatott tanulók részére vásárolt tankönyvek és segédletek.


88


Mindkét állományt elkülönített állományrészként tartjuk nyilván, és önálló leltári egységként

kezeljük.

V. A tankönyvek fogalma (16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet II. fejezet 2. §)

a) munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben

elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható feladatlapon

kell az előírt feladatot megoldania,

b) munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy

elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé

nyilvánított kiadvány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv

tananyagának gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse,

c) könyvhöz kapcsolódó kiadvány: szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény,

képletgyűjtemény, táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap,

lexikon, hangfelvétel vagy audiovizuális mű, szótár, tananyagelem, oktatóprogram,

feladatbank, továbbá az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett

vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé

nyilvánított kiadvány és digitális tananyag, amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó

tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el; amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely

műveltségi terület, műveltségi részterület, modul, valamint szakképzési szakterület,

szakképzési részszakterület, modul ismeretanyagának átadásához, feldolgozásához,

d) használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói

jogviszonyban álló tanuló részére az iskola általa ingyen, vagy térítés ellenében átadott,

legalább három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola

részére felajánlott tankönyv,

e) tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány,

amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele


89


megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai

feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják.

VI. A tartós tankönyvre vonatkozó technológiai követelmények (IX. fejezet 35. §):

a) a tankönyv lapjainak cérnafűzéses vagy szálfelsütéses kötészeti eljárással történő

összeillesztése,

b) keménytáblás vagy flexibilis kötésmód,

c) B/5-ös vagy A/4-es méretű könyvtest,

d) időtálló, ugyanakkor könnyű kötésmód (könnyített táblakötés) és könnyű belív papír

(volumenizált, ofszet) használata,

e) keménytábla esetén táblaborító felületkezelése (fólia, lakk).

VII. Gyarapítás

VII/1. A tankönyvek kiválasztásának elve

27. § (2) Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület

kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet

az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen

tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a

tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ.

X. fejezet. Záró rendelkezések (7)

A 27. § (2) bekezdésében foglaltakat először a 2013/2014. tanévi tankönyvrendelés során kell

alkalmazni az általános iskolák első évfolyamai vonatkozásában, majd azt követően felmenő

rendszerben.”

(3) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a

szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a

tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleményezési joggal rendelkezik. A

szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e

vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel

kívánja megoldani.


90


25. § (4) …. a Könyvtárellátó köteles segítséget nyújtani…

a) a használt tankönyvek iskoláknak történő forgalmazásában, kölcsönzésében.

VII/2. A tankönyvjegyzék

IV. fejezet. 19.§ (1) A tankönyvnek a KIR alrendszereként működő tankönyvjegyzékre

történő felvételét a kiadó és a 3. § (2)-(3) bekezdés szerint a szerző kérheti a hivataltól a

hivatal által működtetett elektronikus rendszeren keresztül.

(2) A miniszter az oktatásért felelős minisztérium honlapján minden év október 1-jéig azt az

összeghatárt, amelynél magasabb fogyasztói ár alkalmazása esetén … a következő tanévben a

tankönyv nem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre.

(5) A hivatal évente összeállítja a tankönyvek hivatalos jegyzékét, és közzéteszi azt az

oktatásért felelős minisztérium honlapján, továbbá gondoskodik a jegyzék folyamatos

felülvizsgálatáról és frissítéséről.

(8) Az adott tanévi tankönyvjegyzékre felvett tankönyv ára a tankönyvjegyzék hatályának

időtartama alatt nem emelhető.

VII. fejezet. 22. § (1) A fakultatív hit- és vallásoktatásban alkalmazható tankönyvek, továbbá

a hit és erkölcstan órákon alkalmazandó tankönyvek jegyzékét a tankönyvjegyzék külön-külön

részeként kell megjelentetni.

IX. fejezet. Vegyes rendelkezések

31. § (3) Ha nincs a tankönyvjegyzéken a két tanítási nyelvű oktatáshoz alkalmazható

tankönyv, akkor a tankönyvellátást az oktatás nyelvének megfelelő, külföldről behozott

tankönyvvel is biztosítani lehet.

VII./3 Beszerzés forrása(i)

2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről

7. § (4) szerint:

„Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt

százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok,


91


elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell

fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az

iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.”

16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás,


25. § (1) szerint:

„A Könyvtárellátót a tankönyvterjesztési közfeladata ellátása ellenértékeként a tankönyv

kiadójától a közfeladata ellátásának költségeit fedező díjazás illeti meg, amelynek mértéke az

adott kiadótól terjesztésre átvett tankönyvek iskolai terjesztési árának

a) nem kispéldányszámú tankönyvek esetében a 20%-a,

b) kispéldányszámú tankönyvek esetében 10%-a.

A kispéldányszámú tankönyvek tankönyvterjesztési feladatainak ellátására a Könyvtárellátó a

kispéldányszámú tankönyveket előállító kiadókkal megállapodás megkötését

kezdeményezheti.

(2) A Könyvtárellátó a tankönyvterjesztéssel összefüggésben felmerült kiadásai és a

közfeladata ellátásának költségei levonását követően fennmaradó összeget átadja az iskolai

tanulólétszámok arányában

a) a központ által fenntartott iskolák esetében a központ bevonásával az iskoláknak,

b) a nem a központ által fenntartott iskolák esetében az iskoláknak

az iskola könyvtári állományának a Nemzeti alaptantervben meghatározott célok

teljesítését támogató könyvekkel történő fejlesztésére.

A beszerzés forrását jelentheti még az iskolafenntartó külön döntés és egyedi elbírálás alapján

juttatott, differenciált eseti támogatása.

VII/4. Beszerzési források nagysága

A rendelkezésre álló forrás nagysága évenként változik (normatív támogatás). Ennek nagysága

függ az adott évben támogatott tanulók számától, az adott évben érvényes tankönyvcsomag

áraktól az egyes évfolyamokon, illetve osztályokban, illetve attól, hogy abban az évben

hányadik osztályba fognak járni a támogatásra jogosult tanulók.


92


2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről

„27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség

46. § (5) kimondja, hogy „2013. szeptember 1-én lép hatályba Az elsőtől a nyolcadik

évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-

oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen

álljanak rendelkezésre.

A 46. § (5) bekezdés szerinti térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/14.

tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára, ezt követően felmenő rendszerben

kell biztosítani.

Ez a jogszabály kitér a pedagógusokra

63. § (2) az iskola könyvtárán keresztül használatra kapja a munkájához szükséges

tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti

informatikai eszközöket.”

VII/5. Az állományból való törlés

13.§ (1) „A könyv tankönyvvé nyilvánításának érvényessége annak a tanévnek az utolsó

napjáig tart, amelyik a határozat jogerőre emelkedését követő ötödik naptári évben fejeződik

be. ..”

VIII. A tanulói tankönyvtámogatás

29. § (4)

A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján (lsd. Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig,

továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam

biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.) az

állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató

az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban

elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az

iskola házirendjében meghatározottak szerint.


93


(5) A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt.

2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről

8. § (8) A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív

kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján

adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói

jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az

adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból

vizsgát lehet vagy kell tenni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv

elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni

a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló

részére értékesíthető. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv

elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség

mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendjében kell

meghatározni.

16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet

23. § (1) Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak

kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából

történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való

hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során

tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény 46. § (5) bekezdés alapján kik

jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés

alapján

a) tartósan beteg,

b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy

beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-

vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

c) három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él,


94


d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy

e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A

gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más

bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós

nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.)

várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre,

továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek

fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a

felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

(2) Az iskola az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány

tanuló

a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket,

b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt,

c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)–b) pontokon túl. Az a)–b) pont szerinti

igényeket az 5. mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap

benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot

igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra.

27.§ (5) Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon – közzé kell

tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket

az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

(6) Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett

iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, ….amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a

kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá

szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell

alkalmazni a 31. § (5)-(7) bekezdésben meghatározott tankönyvek vonatkozásában.

(nemzetiségi iskolai nevelésben és oktatásban, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók

oktatásában, nevelésében)


95


IX. Az iskolai tankönyvrendelés rendje: tankönyvellátási szerződés

Törvényi

hivatkozás Időpontok

Feladatok

26. § (1) a) Március utolsó munkanapja A központ fenntartásában működő iskola

– a KIR alkalmazásával – KELLÓ-nak -

2013. március utolsó

munkanapja és 2013.

május 15-e között

A 26. § (3) bekezdést a 2013/2014. tanévi

tankönyvrendelés során azzal az

eltéréssel kell alkalmazni, hogy az iskola

a tankönyvrendelést … módosíthatja és

kiegészítheti a kerettantervi rendelet

alapján jóváhagyott tankönyvekkel.

26. § (1) b) Június 15. Módosítás határideje – csak indokolt

esetben

26. § (1) c);

26. § (3) Szeptember 5.

Pótrendelés – csak 10 %-ban térhet el

26. § (4) 10 napon belül KELLÓ – adatok összesítése –

Kiadóknak továbbítás

26. § (5) 5 napon belül Kiadók – KELLÓ – intézmények,

fenntartók értesítése

10. mell. 4. Szeptember 30-ig

A központ vagy az iskola a visszárut

köteles (a felek eltérő megállapodása

hiányában) saját helyiségében a

Könyvtárellátó rendelkezésére bocsátani

10. mell.3. számlaadási kötelezettség

A KELLÓ legkésőbb a tankönyveknek a

tanulóknak történő átadásával

egyidejűleg köteles teljesíteni

9. mell. 4. folyó év október 31-ig A KELLÓ a terjesztésre átvett

tankönyvek ellenértékével,

9. mell. 4. következő év január 31-ig pótrendelések tekintetében, számol el a

tankönyvkiadók felé


96


9. mell. 5.

a tankönyv megrendelésével

érintett tanévet követő

december 31-ig

A kiadó ……..köteles a visszáru

átvételére

36.§ (7) A 27. § (2) bekezdésében foglaltakat először a 2013/2014. tanévi tankönyvrendelés

során kell alkalmazni az általános iskolák első évfolyamai vonatkozásában, majd azt követően

felmenő rendszerben.

26. § (2) A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell

megtenni.

Adatok megadása:

kiválasztott tankönyvek címe,

darabszámok,

az érintett tanulók (ha ismertek),

és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetése,

azoknak a tanulóknak a feltüntetése, akik számára nem rendel tankönyvet – az okok

megjelölésével.

A vak és gyengén látó tanulókat nevelő-oktató iskolára vonatkozó további sajátos

szabályok

28. § (1) A vak és gyengén látó tanulókkal foglalkozó iskola igazgatója az iskolai

tankönyvellátást vagy annak egy részét a Szövetség vagy a Vakok Óvodája, Általános

Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Módszertani Intézménye, Diákotthona és

Gyermekotthona (a továbbiakban: Módszertani Intézmény) – általános iskolai oktatásban

részesülő tanulók esetén a Vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye –

közreműködésével (a továbbiakban együtt: közreműködők) is megszervezheti.

(2) Ha az iskola a közreműködőket kéri az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez, a

tankönyvrendelést a közreműködőknek kell megküldeni. A közreműködőkhöz beérkező

tankönyvrendelések összesítése alapján a Szövetség vagy a Módszertani Intézmény megkeresi

az érintett kiadót, hogy a kívánt tankönyvet elektronikus úton bocsássa a Szövetség

rendelkezésére. Pontosan meg kell határoznia, hogy a kért tankönyvet melyik iskolába, hány


97


példányban kívánják megküldeni. A kiadó a megkeresést tíz napon belül ingyenesen köteles

teljesíteni.

(3) Ha a kiadó a megkeresésnek nem, vagy késve tesz eleget, a Szövetség vagy a Módszertani

Intézmény írásos tájékoztatása alapján a tankönyvet a hivatal törli a tankönyvjegyzékből. A

Szövetség vagy a Módszertani Intézmény írásos tájékoztatásához csatolja az adott tankönyv

kiadójának küldött megkeresésé másolatát. A közreműködők az elektronikus úton megküldött

tankönyveket a vak és gyengén látó tanulók részére alkalmazható formára átdolgozzák, és

megküldik az iskoláknak. Az előállított tankönyveket sorszámmal kell ellátni. A

közreműködők

az előállított és az iskoláknak megküldött tankönyvekről nyilvántartást kötelesek vezetni.

(4) A nyilvántartást oly módon kell elkészíteni, hogy abból meg lehessen állapítani, melyik

iskolának hány darab és milyen sorszámú könyvet küldtek meg. A közreműködők az általuk

megküldött tankönyvekért kizárólag az előállítással összefüggő költségeik – általános

forgalmi adóval megnövelt – összegének a megtérítésére tarthatnak igényt az iskolától.

(5) A tankönyv kiadója jogosult ellenőrizni, hogy a közreműködők részére megküldött

tankönyvet kizárólagosan a vak és gyengén látó tanulók iskolai tankönyvellátására – beleértve

az iskolai könyvtári ellátást is – használták-e fel.


98


5.15. Munkaköri leírás

2012/2013-as tanév

A munkakört betöltő neve: Sipos Szilvia

A munkakört betöltő közalkalmazotti osztálya: F1

Kulcsszáma: 3060112

A közalkalmazott FEOR száma: 2431

Munkakör: könyvtáros-tanár

Alkalmazási feltétele: szakirányú főiskolai végzettség

Közvetlen felettese: igazgató

A munkakör heti munkaideje: 40 óra (kötelező: 22 óra)

A hatékony és gyors információáramlás és munkavégzés érdekében folyamatosan figyeli az

elektronikus postáját.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. és 63. §-a tartalmazza a

pedagógusok kötelességeit és jogait.

Főbb tevékenységek összefoglalása:

Elektronikus könyvtári programmal kezeli az iskolai könyvtárat

(új könyvek, tankönyvek bevételezése, kölcsönözése, visszavételezése, leírása),

referensz-szolgálatot lát el,

könyvtárhasználati órákat szervez és tart,

előkészíti a szaktanárok óráihoz rendelt anyagot,

kezeli az iskolai fénymásolót,

felügyeli az Internet használatot,

az iskola vezetőjének utasítása alapján állományellenőrzést tart,

felkészíti a területi könyvtárhasználati versenyen részt vevő tanulókat,


99


részt vesz az iskolában rendezett könyvtárhasználati versenyek és egyéb kerületi

megmozdulások lebonyolításában,

részt vesz az állomány gyűjtőkör szerinti gyarapításában,

a munkaközösség-vezetők bevonásával igényfelmérést végez a szakkönyvek

beszerzéséről,

megszervezi és felügyeli az iskola folyóirat-ellátását (igényfelmérés, év végi

kollacionálás),

az iskola gazdasági vezetőjének bevonásával megtervezi a könyvtári költségvetési igényét

és a gyűjtőköri szabályzatban leírtak szerint fejleszti a könyvtárat,

a könyvtárat érintő számlák alapján bevételezi a beérkezett könyveket,

a könyvtár gyarapítására kiírt pályázatok elkészítésében közreműködik,

az igények alapján előkészíti a szükséges könyvtári dokumentációkat (érettségi,

mérések…),

tanulók tankönyvellátása és árusítása, a 2004. évi XVII. törvényben előírtak alapján,

igazgatói hatáskörből leosztva a törvény 4. § (8. §) (4.) bekezdése alapján.

Felelős:

Az iskola tulajdonát képező – tanév elején átvett oktatási segédeszközökért.

A könyvtár rendeltetésszerű használatát felügyeli és az ott felmerült problémák megoldása

érdekében intézkedik.

Budapest Hegyvidék, 2012. szeptember 17.

…………………………… …………………………

könyvtáros-tanár Patkó Lajos

igazgató


100


Iskola neve: címe:

OM azonosító:

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ÉRTÉKELÉSE

IGEN NEM RÉSZBEN

Általános bevezető

Az iskolai könyvtár működését meghatározó

jogszabályok, alapdokumentumok

Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok (név, székhely

telefonszám, e-mail cím)

Az iskolai könyvtár jellege, jogállása (nem nyilvános,

zárt körűen működik)

Az iskolai könyvtár fenntartása, felügyelete és szakmai

irányítása (2013. január 1. óta)

Az iskolai könyvtár gazdálkodása

Az iskolai könyvtár tárgyi feltételei (pl. szabadpolc,

számítógép, CD, DVD lejátszó, TV stb.)

Az iskolai könyvtár személyi feltételei (főállású,

részmunkaidős könyvtárostanár/tanító)

A könyvtárhasználat szabályai

A könyvtárhasználók köre (az iskola tanulói,

pedagógusai, egyéb alkalmazottai)

A beiratkozás módja

Az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének

módja


101


Az iskolai könyvtár működési célja

Az iskolai könyvtári szolgáltatások igénybevételének

feltételei

Alapszolgáltatások:

- helyben használat

- kölcsönzés

- a kölcsönző anyagi felelőssége

- csoportos foglalkozás

Kiegészítő szolgáltatások

A szolgáltatások igénybevételének feltételei

A nyitva tartás, kölcsönzés módja, ideje

Az iskolai könyvtár feladata:

- alapfeladatok

- kiegészítő feladatok

- egyéb feladatok (részvétel az iskolai

tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában)

A könyvtáros-tanár munkaköri feladatai, munkarendje

(a ….. sz. mellékletben).

Az iskolai könyvtár állományalakítása

- az állománygyarapítás forrásai

- az állomány nyilvántartása

- állományfeltárás

- állományapasztás

- állományvédelem

- állományellenőrzés/leltározás

Tanári kézikönyvtár, letéti állomány (Hol került

elhelyezésre? pl. szertár, szaktanterem)

Tűzvédelmi és egészségvédelmi előírások

Ellenőrzés és felügyelet


102


Záró rendelkezések

Az iskolai könyvtári SZMSZ-t és mellékleteit közzé

kell tenni

Mellékletek

Gyűjtőköri Szabályzat (1. számú melléklet)

A könyvtárhasználati szabályzat (2. számú melléklet)

A könyvtáros-tanár munkaköri leírása (3. számú

melléklet)

A katalógus szerkesztési szabályzat (4. számú

melléklet)

A tankönyvtári szabályzat (5. számú melléklet)


103


6. Kiegészítés

A különös közzétételi lista, melyet az iskola honlapján is bemutatunk, a következőket

tartalmazza évente aktualizálva:

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

tanterv tantárgyfelosztásához

A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és

szakképzettsége

Az országos mérés- értékelés eredményei, évenként feltüntetve

Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói

Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért

eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási

mutatók

Középiskolákban az érettségi vizsgák átlageredményei, évenként feltüntetve

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége

Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai

Iskolai tanév helyi rendje

Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma


104


7. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok

A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek

Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve

tartály felszerelése az épületben szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka

kivételével nem végezhető.

A tanuló által nem használható gépek, eszközök:

- villamos köszörűgép,

- barkácsgép faesztergálásra

- faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép,

- szalagfűrészlap-hegesztő készülék,

- valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök.

A tíz évesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható

eszközök, gépek:

- villamos fúrógép,

- barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész,

polírkorong,

- törpefeszültséggel működő forrasztópáka,

- 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, úgynevezett „pillanat”-forrasztópáka,

- Villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló,

varrógép stb.)

- Kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló).

Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.

A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók

esetében, az iskolaorvos véleményezésével, szükség esetén ki kell terjeszteni az 1-4.

pontokban felsorolt korlátozásokat.

A szakképzésben folyó gyakorlati képzés során és a szakmai előkészítő ismeretek

oktatásakor, illetőleg a gimnáziumban folyó munkába állást – segédmotoros kerékpár

szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló).


105


A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége

A tanuló- és gyermekbaleseteket az e rendelet 2. számú mellékletében előírt

nyomtatványon nyilván kell tartani.

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket

haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható

személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről az e rendelet 2. számú

mellékletében előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy

példányát kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig

meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak; gyermek és kiskorú

esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény

őrzi meg.

Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás

határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek – telefonon, telexen, telefaxon

vagy személyesen – azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével

az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú

munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely

a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, melynek bekövetkezésétől számított 90

napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét

vesztette),

b) valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű

károsodását,

c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást

d) súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének

elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart

okozott.

A nem önkormányzati intézményfenntartók a részükre megküldött jegyzőkönyvet

nyolc napon belül megküldik a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges

engedélyt kiállító jegyző, főjegyző.


106


A jegyző, főjegyző a nevelési-oktatási intézményektől, illetve a fenntartóktól érkezett

baleseti jegyzőkönyveket a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az

Oktatási Minisztérium részére

A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az óvodaszék, iskolaszék, illetve a

kollégiumi szék, ezek hiányában a szülői szervezet (közösség) és az iskolai

diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbalesetek

kivizsgálásában.

Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a

hasonló esetek megelőzésére.


107


Mellékletek

1.számú melléklet: Adatkezelési szabályzat

Arany János Általános Iskola és Gimnázium 1124 Budapest, Meredek u. 1.

Adatkezelési szabályzat

a szervezeti és működési szabályzat 1. sz. melléklete


108


1. Általános rendelkezések

A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs

kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta a 2003. évi XLVIII. törvényt a

személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi

LXIII. törvény módosításáról.

1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja

Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési

szabályzat határozza meg.

a) Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült:

- A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló

1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban „adatvédelmi törvény”)

- A 2003. évi XLVIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok

nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról

- A közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény

b) Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak:

- a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.

évi LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása,

- az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,

- azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel

jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, közalkalmazottairól az

intézmény nyilvántart,

- az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése,

- az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,

- a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,

- az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének

közlése.

Összefoglalva tehát szabályzatunk célja az adatkezelésben érintett személyek egyértelmű és

részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az

adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult

személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.

1.2 Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

a) Az Arany János Általános Iskola és Gimnázium működésére vonatkozó adatkezelési

szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2012. …………-i

értekezletén elfogadta.


109


Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolta az

iskola szülői munkaközössége és a diákönkormányzat, véleményezési jogát gyakorolta az

intézmény közalkalmazotti tanácsa, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak.

b) Jelen adatkezelési szabályzatot a fenntartó Budapest Hegyvidék XII. kerület

Önkormányzata hagyta jóvá, melyet a címlapon dátumozott időpontban aláírásával ismer el.

c) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola

könyvtárában a könyvtár nyitva tartása alatt, valamint az igazgatói irodában. A

dokumentumok megtekinthetők az iskola www.aranyj..hu weblapján Tartalmáról és

előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az

igazgató ad felvilágosítást.

1.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya

a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi

közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű.

b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és

határozatlan időre szól.

c) Adatkezelési szabályzatunkat, a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti

jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, erről a munka törvénykönyve

76. § /6/-/7/ bekezdése, valamint a 76/B § szakaszai szerint készült írásos tájékoztatóban

figyelmét fel kell hívni.

2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre

A nyilvántartott adatok körét a közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási

intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti.

Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint.

2.1 Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai

A közoktatási törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok:

a) név, születési hely és idő, állampolgárság

b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám

c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen

- iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,

- munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással

kapcsolatos adatok,

- alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,

- munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre

irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,

- munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat

terhelő tartozás és annak jogosultja,


110


- szabadság, kiadott szabadság,

- alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,

- az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,

- az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,

- a többi adat az érintett hozzájárulásával.

A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása

céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát.


111


2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai

A közoktatási törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok:

a) a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és

tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a

tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma

b) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma

c) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen – felvételivel kapcsolatos adatok.

- a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése,

vizsgaadatok,

- a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,

- a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,

- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló

rendellenességére vonatkozó adatok,

d/ a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,

e/ a tanuló diákigazolványának sorszáma

- a tanuló azonosító száma,

f/ a többi adat az érintett hozzájárulásával.

3. Az adatok továbbításának rendje

3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása

Az intézmény pedagógusainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a

fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi

önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések

ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

3.2 A tanulók adatainak továbbítása

Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el.

Az elrendelést a közoktatási törvény 2. számú mellékletének „A közoktatási

intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” fejezete rögzíti.

Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban:

A tanulók adatai továbbíthatók:

a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv,

nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat

b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési

igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek


112


c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon

belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új

iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének

d) a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány

kiállításához szükséges valamennyi adat,

e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási

intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza

f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi

állapotának megállapítása céljából

g) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és

ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló

veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából

h) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a

bizonyítványok nyilvántartása céljából

Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelynek a jogszabályokban

biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (például ingyenes tankönyvellátás, tanulók

50 %-os étkezési kedvezménye) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az

adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való

jogosultsága.

4. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat

karbantartásáért az intézmény igazgatója az egyszemélyi felelős. Jogkörének

gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat

betöltő pedagógusokat, a gazdaságvezetőt és az iskolatitkárt hatalmazza meg.

A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény

igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja

el.

Az igazgató személyes feladatai:

- a 2.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása,

- a 3.2 fejezet a) és b) szakaszában meghatározott adatok továbbítása,

- a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése,

- a 3.1 és 3.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése,

- a 3.2 fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és

tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új

iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,

- a 2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése,

az érintettek hozzájárulásának beszerzése.


113


Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az

alábbi közalkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben.

Igazgatóhelyettesek:

- a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2 fejezet c),

f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért,

- a 3.2 fejezet e),f),h) szakaszaiban szereplő adattovábbítás.

Gazdasági vezető:

- beosztottjainak az érvényes munkaköri leírások szerint feladatait

továbbadhatja, az adatkezelői feladatkörért azonban személyes felelősséggel

tartozik az alábbi körben,

- a 2.1 fejezet c) szakasza szerint munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra

vonatkozó összes adat kezelése,

- a 2.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1 fejezetben meghatározott

esetekben,

- a pedagógusok és alkalmazottak személyi anyagának kezelése,

- kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát.

Iskolatitkár:

- a tanulók adatainak kezelése a 2.2 a),b),e) szakaszai szerint

- a pedagógusok és alkalmazottak adatainak kezelése a 2.1 a) és b) szakaszai szerint

- adatok továbbítása a 3.2 d) szakaszában meghatározott esetben

Osztályfőnökök:

- a 3.2 fejezet c) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás,

szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon

belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek

- a 2.2 fejezet d) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a

tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:

- a 2.2 fejezet d) szakaszában szereplő adatok,

- a 3.2 fejezet g) szakaszában szereplő adattovábbítás


114


Munkavédelmi felelős:

- 2.2 fejezet d) szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok

jogszabályban előírt továbbítása.

Az érettségivizsga-bizottság jegyzője:

- a 3.2 fejezet c) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom

és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása az érintett osztályon

belül, a nevelőtestületen belül, adattovábbítás a vizsgabizottság számára.

Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott pedagógus:

- beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és

szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk

jelennek meg.

- Beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és

diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a

honlapon (a csoportképen szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem

szükséges)

- A fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása

5.1 Az adatkezelés általános módszerei

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:

- nyomtatott irat

- elektronikus adat

- az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép


115


Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is

vezethetők. Az oktatási miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti.

5.2 Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése

5.2.1 Személyi iratok

Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz

felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony

létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a

közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

A személyi iratok köre az alábbi:

- a közalkalmazott személyi anyaga

- a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat

- a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (például

illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok)

- a közalkalmazott bankszámlájának száma

- a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat

tartalmazó iratok

5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:

- a közokirat vagy a közalkalmazotti írásbeli nyilatkozata,

- a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,

- bíróság vagy más hatóság döntése,

- jogszabályi rendelkezés.

5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak:

- az intézmény vezetője és helyettesei,


116


- az intézmény gazdasági vezetője és – munkaköri leírásuk alapján –

beosztottai,

- az iskolatitkár, mint az adatkezelés végrehajtója,

- a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (például adóellenőr, eb-

ellenőr, revizor)

- saját kérésére az érintett közalkalmazott.

5.2.4 A személyi iratok védelme

A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:

- az intézmény igazgatója

- az intézmény gazdaságvezetője

- az adatok kezelését végző iskolatitkár

A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés,

megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisülés, valamint a

véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb

informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása

érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket

(ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie.

5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása

A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a

közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen

szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más

anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva,

keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben

kell őrizni.


117


A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett

közalkalmazotti alapnyilvántartás, amely szabályzatunk mellékletét képezi. A közalkalmazotti

alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes

módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell

nyomtatni a következő esetekben:

- a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor

- a közalkalmazott áthelyezésekor

- a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor

- ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak

A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a

munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős.

Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a

gazdaságvezető és az iskolatitkár végzik.

5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése

5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme

A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek

- az intézmény igazgatója

- az igazgatóhelyettesek

- az intézmény gazdaságvezetője

- az iskolatitkár

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás,

nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és

sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján

történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és


118


az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az

elküldés után a hálózatról való törlés) kell tennie.

5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása

A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi

adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A

diákok személyi adatai között a 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A

személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni:

- összesített tanulói nyilvántartás

- törzskönyvek

- beírási napló

- osztálynaplók

- a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma

5.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás

Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása, a szükséges

adatok biztosítása, igazolások kiállítása tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása

céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja:

- a tanuló neve, osztálya

- születési helye és ideje, anyja neve

- állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma

A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül,

majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói

nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az igazgató felelős. Tárolásának

módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az

elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását

biztosítani kell.


119


A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles

tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

5.4 Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és

érvényesítésük rendje

5.4.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintettek adatainak módosítására

Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az

adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az

adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak

kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az

adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a tanuló, illetve gondviselője jogosult

megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben

továbbították.

A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok

helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy

döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti.

Az érintett közalkalmazott, tanuló, illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője

tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által

feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó

nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és

milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem


120


benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a

tájékoztatást.

5.4.2 Az érintett személyek tiltakozási joga

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha

a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő

jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény

rendelte el.

b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-

kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik,

c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a

kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt

megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a

tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és

adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az

annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett

személyes adatot korábban továbbított, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog

érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az


121


ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatvédelmi törvény szerint bírósághoz

fordulhat.

5.4.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége

Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett

közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A

bíróság az ügyben soron kívül jár el.


122


Záró rendelkezések

Jelen adatkezelési szabályzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának

melléklete.

Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott

és e szabályzatban jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával.

Budapest, 2012. március 19.

…………………………………

igazgató

A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom,

hogy az adatkezelési szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

………………………………..

a közalkalmazotti tanács elnöke


123


Az iskola szülői munkaközössége, ill. az iskolai diákönkormányzat képviseletében és

felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy az adatkezelési szabályzat

elkészítéséhez és elfogadásakor egyetértései jogunkat gyakoroltuk.

…………………………….. ……………………………….

a szülői munkaközösség elnöke a diákönkormányzat vezetője


124


2.számú melléklet: KÖNYVTÁRI GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT

ÉRTÉKELÉSE

IGEN NEM RÉSZBEN

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó

tényezők, a gyűjtőkör indoklása

- az iskolán belüli tényezők (cél és

feladatrendszer)

o az iskola pedagógiai programjának kiemelt

nevelési területei

o az iskola pedagógiai programjának kiemelt

oktatási területei

- az iskolán kívüli tényezők

Az iskolai könyvtár gyűjtőköri alapelvei

- általános alapelvek (gyarapítás, apasztás)

- a fő- és mellékgyűjtőkör - fogalma

- fő gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok

- mellék gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok

Az iskolai könyvtár állományrészei (terjedelem, szint, beszerzési példányszám, a gyűjtés

mélysége)

- szépirodalom

- ismeretközlő irodalom, kézikönyvtár és

kölcsönözhető állományrész


125


- pedagógiai gyűjtemény

- könyvtári szakirodalom (a könyvtárostanár

segédkönyvtára)

- hivatali segédkönyvtár

- iskolatörténeti gyűjtemény

- nem nyomtatott dokumentumok gyűjteménye

(CD, DVD, számítógéppel olvasható

ismerethordozók)

- tankönyvtár

- egyéb (kotta, zenemű-, hangtár, nyelvi

gyűjtemény stb.)

- időszaki kiadványok (periodikumok,

- évkönyvek)


126


3. számú melléklet KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT

ÉRTÉKELÉS

IGEN NEM RÉSZBEN

A könyvtárhasználat szabályai

A könyvtár használóinak köre

A beiratkozás módja

Az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének

módja

Az iskolai könyvtár működése/nyitva tartás

Az iskolai könyvtár nyitva tartásának közzététele

(Pontosan, a hét minden napján – mettől meddig)

Az iskolai könyvtár működési célja

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai

- Alapszolgáltatások

- Helyben használat

- Kölcsönzés módja

- Kölcsönzés ideje

- A kölcsönző anyagi felelőssége

- Csoportos foglalkozás

- A könyvtár egyéb szolgáltatásai

- A szolgáltatások igénybevételének feltételei


127


4. számú melléklet: KÖNYVTÁROSTANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

ÉRTÉKELÉS

IGEN NEM RÉSZBEN

A munkáltató neve (Klebelsberg Intézményfenntartó

Központ)

A munkáltató címe

Az oktatási intézmény neve (iskola)

Az oktatási intézmény címe

A munkavállaló neve (könyvtárostanár)

A munkakör megnevezése - pedagógus

A beosztás megnevezése- könyvárostanár

A könyvtárostanár végzettsége (pedagógus, könyvtáros)

Heti munkaidő (40 óra)

- nyitvatartási idő (kölcsönzés, könyvtári órák) - 22

óra

- könyvtári feldolgozó munka ideje – 13 óra

- iskolán kívüli felkészülésre fordított idő – 5 óra

Anyagi és fegyelmi felelősség

A könyvtáros feladatköre

Ellátandó feladatok

- a könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos

feladatok

- az állományalakítással, nyilvántartással,


128


állományvédelemmel kapcsolatos feladatok

- olvasószolgálat, tájékoztatás

- egyéb feladatok

Általános rendelkezések (anyagi felelősség, tűzvédelmi,

munkavédelmi előírások betartása)


129


5. számú melléklet: TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT

ÉRTÉKELÉS

IGEN NEM RÉSZBEN

Törvényi rendelkezés

Az iskolai könyvtár tankönyvtári állománya

- a tankönyvek fogalma

- a tartós tankönyvekre vonatkozó technológiai

követelmények

A gyarapítás

- a tankönyvek kiválasztásának elve

Leltározás

- törlés módja, rendszere

A nyilvántartás formái (egyedi)

A tankönyvtár kezelése, elhelyezési rendje

A tankönyvtári állomány feltárásának módja (pl.

tantárgyanként, kiadónként, évfolyamonként stb.)

A tanulói tankönyvtámogatás (államilag ingyenes – pl.

1. osztály - 2013. szept. 1-től)

Térítésmentes (ingyenes) – normatív támogatásból

Tankönyvellátásra jogosultak köre (rendeletből)

Térítéses – nem támogatott

Iskolai könyvtárból kölcsönözhető dokumentumok (tankönyvek) szabályai

- kölcsönzési idő


130


- a kölcsönzés nyilvántartása

- nyilatkozat az átvételről

Kártérítési kötelezettség

A kártérítési összeg felhasználhatósága (könyvtári

állomány fejlesztésére)

Az ingyen kapott tankönyvek elhasználódásának

mértéke


131


6. számú melléklet: KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT

ÉRTÉKELÉS

IGEN NEM RÉSZBEN

A könyvtári állomány feltárása

A dokumentum leírás szabályai

Alkalmazott hagyományos könyvtári feldolgozás, az

iskolai könyvtár katalógusai - cédulakatalógus

- betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű

címe alapján)

- tárgyszavas katalógus (ETO)

Alkalmazott számítógépes könyvtári feldolgozó

program – Winisis, SZIRÉN, Szikla, Kis téka, stb.

Tárgyszójegyzék, raktári jelzetek

Címleírás adatai

- Kölcsönzési nyilvántartás

Leltározás

Selejtezési jegyékek kezelése

Arany János Általános Iskola és - ajgm.mozanaplo.hu · SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3...

Documents

Transcript of Arany János Általános Iskola és - ajgm.mozanaplo.hu · SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3...