1-7

A Q U I L A A M A G Y A R KIRÁLYI MADÁRTANI INTÉZET FOLYÓIRATA

Z E I T S C H R I F T DES KÖNIGLICH UNGARISCHEN :: O R N I T H O L O G I S C H E N I N S T I T U T E S ::

X X X V I - X X X V I I . É V F O L Y A M * 1929-1930. * J A H R G A N G X X X V I - X X X V 1 I . 4 TÁBLÁVAL ÉS 24 SZÖVEGÁBRÁVAL. MIT 4 T A F E L N UND 24 T E X T F I G U R E N .

B U D A P E S T A MAGYAR KIRÁLYI MADÁRTANI INTÉZET KIADVÁNYA. V E R L A G DES K. UNG. ORNITHOLOGISCHEN INSTITUTES.

1930.

idatott 1931. október 1. — Herausgegeben a m 1. Oktober 1931 .

gjelenik 5 5 0 példányban. — Ersche int in 5 5 0 E x e m p l a r e n .

B U D A P E S T . 1931. M A G Y A R KIRÁLYI ÁLLAMI NYOMDA.

S004.

T A R T A L O M . Oldal

AGÁRDI E D E : Hajnalmaclár a M e c s e k b e n 302 B A L A S S A T I V A D A R dr . : V a d g e r l e fészkelése B u d a p e s t belterületén 307 B A L Á S H Á Z Y B E R T A L A N : Rét i f i i l e s b a g o l y :i0C B A R T H O S G Y U L A : Feliéi gólyák s z o k a t l a n csoportosulása 312 — — Motacilla alba-páx áttelclése méhészet közelében 315 B Á R S O N Y G Y Ö R G Y : Oedemi« fuica 29» — — Vándorsólyom tömeges galambpusztitása 314 — — Repülős k a k u k o t etető barázdabillegető 3 1 5 - 3 1 6 B O R O V S Z K Y K Á R O L Y : Füstös réce B u d a p e s t e n 299 C E R V A F R I G Y E S : A réti fülesbagoly fészkelése 306 C S A T H A N D R Á S : A tövisszúró gébics fészke az u d v a r o n 307—30« C S Ö R G E Y T I T U S : A z a m s t e r d a m i nemzetközi madártani k o n g r e s s z u s , 1930. június 1 — 7 11—14 — — Vándormadaraink védelméről — . . . 15 — 17 — — A s z o b a m a d a r a k tartásának kérdéséhez 17—19 — — A harkályok dobolásának mechanikája 27—29 — — Madárvédelmi tanulmányok 1922—80-ból. (4 szövegábrával) 209—219 DORNING HENRIK dr . : V a l t o z t a t j a - e a költése h e l y . ) a ke r t i sármány (Emberiza horhihnia L.)1 306 — 307 — — A b u b o s b a n k a (l'pupa epops L.) az Alföldön r endsze r in t kétszer költ 309—310 — — A bankafiókák fartőmirigyének váladéka védekező eszköz 321—322 — — Néhány madár szólásáról .'. 3 2 2 - 3 2 3 GARNIER E . : Mámoros inagtöröpiiityck 315 GELEI JÓZSEF dr.: Brachydáctylia foglyok knzött. (7 szövegábrával . ) 45—52 G Y Ö R F F Y ISTVÁN dr . : T i s z a m e n t i „lépfa'-. (1 táblával.) - 21—23 K A B Á C Z Y E R N Ő : A réti f i i l e sbago ly fészkelese Tarpán . . . 91—92 K Á L L A Y Á R P Á D : E r d e i s z a l o n k a vonulás a királyréti u r a d a l o m b a n - 295—29« K Á L M Á N B É L A : Fehérgólya viselkedése a r izsföldeken. . 311—312 KIRÁLY I V Á N : A k i s kócsag (Ardea garzetta L.) előfordulása Békésmegyében 300 KISS V I L M O S d r . : Kéli fülesbagoly fészkelése Konyáron 31)6 KLEINER E N D R E : A m a d a r a k c s iga - és kagylótápláléka 1 0 5 - 1 1 6 — _ U j j a s l i l e (Squatarola helveiica L.) ada tok 298—299 _ — A ba j szos sármány (Emberiza eia L.) előfordulása B u d a p e s t kornyékén 301 _ N a g y bukó (Merguí merganser L.) nyári előfordulása a Dunán 304 K O L T A Y G Y U L A : N i k i t a montenegrói f e jede lem vadászsólyma 323—324 LINTIA D É N E S : Gypt fulvus 3 0 2

L Y N E S H U B E R T : CisHeola juncidis n e m fordu l elő Magyarországon 297—298 M A J O R B A L Á Z S : Észleletek a fészekoduk lakóiról M A N N S B E R G ARVÉD báró: A füleskuvik előfordulása B u d a p e s t környékén 301 MÁTÉ L Á S Z L Ó : A n a g y póling első fészkelése Magyarországon 304 M E D R E C Z K Y I S T V Á N : A gólya biográfiájához 3 1 2 - 3 1 3 — — Viperától megölt ragadozómadarak -MIKOLÁS K Á L M Á N : Városban fészkelő fürjek MOLNÁR L A J O S : A függőcinke fészkelése Vasmegyében — — Gyümölcsevö nagyfakopáncs 314—315 M U R A K Ö Z Y D E Z S Ő : A harkályok, m i n t a k a r v a l y o k je lzői -N A G Y L Á S Z L Ó : Tringa canutus újabb előfordulása •- — — — Fehér vadlúd 2 9 9

300 — — Acanthis flavirustris brevirostrts -— — Buteo communis és Syrnium aluco élet-halállurca - 3 1 8 3 1 9

N O Z D R O V I C Z K Y L A J O S : A z e rde i s z a l o n k a nyári húzása - 9 a

1 *

j. T A R T A L O M .

O l d a l RÉZ E N D R E : . » / . « . . . . . . , • . . parea Beehat. fészkelése Diósjenőn 305 _ — A csicsörke terjedése Diósjenön 30« S A L M E N JÁNOS : K g y n a p a ke r t i rozsdafarkú 'Erithacui phoenicurus L.) családi életéből . . . 125—12«

— A huhuról ( B u o o ignamu Forst.j 3 , 0 — 8 1 1 — — Héja által leiitOtt réti fülesbagoly 319

_ Lemim rotlurio különös viselkedése 321 S C H E N K H E N R I K : Gatyásölyv invázió 1928/28 felén 296 — — Áttelelő bölömbikák 296 — — A reznek-túzok gyakori átvonulása 297 — — A Bordély rohamos megfogyatkozása Óverbászon 301 — — U j a b b megfigyelések a b e r k i poszátáról Óverbászon .103—304 — — E O I W M collurio L. u j abb fészkelése a nádasban 308 — — Nádasban költő b i b i . ek 308 _ _ A gyöngybagoly kétszeri költése 310 S C H E N K J A K A B : A z e rde i s z a l o n k a t a v a s z i vonulásának prognózisa Magyarországon.

(6 szövegábrával.) 33 - 4 4 _ _ A gegelúd (Anser ne;;!. . • * » * Snshk.) Magyarországon. (3 s z i n e s táblával és 1 térképpel.) 54—«5 _ A hamvas rétihéja (Cireus pyyaryus L.) fészkelése Magyarországon. (1 szövegábrával.) «8—72 — — Jegyze t a h a v a s i csóka magyarországi előfordulásához 7 8 - 8 0

_ A keresztcsőrű 1928/30 évi inváziói Magyarországon 164—IHK — — A m . k i r . Madártani Intézet 1928/30 évi madárjelölései. X I I I . jelentés. (1 szövegábrával .) 170—20O

_ _ L'j madargyürüzési állomások - - 293—294 _ I smere t l en Syrrhaptrs paradoxits Patt. a d a t 298 _ Seregély fészkelése gólyafészekben 308

— — S z a r k a kártétele a szőlőben 314 — — Csató értekezése a madárvédelemről - 323 _ _ Kó<sagvédelem — Természetvédelem. 1929—31 évi je lentés . (1 szüvegábrával.) 357—360 SIKO S Z I L Á R D : A nagy póling (Kumenius arquattis / . .^fészkelése a Hanságban. 305 S Ó L Y M O S Y L Á S Z L Ó báró: A galléros túzok a m a g y a r madárfaunában 297 . - — F e k e t e gólya S o p r o n megyében 300—301 SPIESS S I L V I A : K a p h a t - e a madár i s lépfenét? 320 S T E I N B A C H E R F R I G Y E S : A magyarországi nádisármányok 85—88 S T R I S S L A J O S : Üstökös re. e Hajdúszoboszlón 299

— Bütykös ásólúd és vörösnyaku lúd Hajdúszoboszlón _ 299 S Z E M E R E Z O L T Á N : Jelentés a m a r g i t s z i g e t i madárvédehni kísérleti telepről 120—122 S Z E N T I V Á N Y I GÁBOR : A z e rde i s z a l o n k a vonulása Háromszékmegyében 294—295 S Z E N T P É T E R Y GÉZA : A zöld küllő különös viselkedése 3 2 0 S Z M I R N O V N . : A seregély t a v a s z i fölvonulása Keleteurópában és Nyugatszibériában.

(Ké t szövegábrával.) 95—86 S Z O M J A S G U S Z T Á V • A réti fülesbagoly fészkelése 306 TARJÁN TIBOR dr.: Bütvkös ásólúd Békésmegyében 300 — — Madártani h i r c k k Hortobágyról 302—303 V A S V A R I MIKLÓS dr. : A harnakánya és darázsölyv különös táplálkozási módjáról 129 — 131

— Tanulmányok a vörösgém (Ardea pitrpurea L.) táplálkozásáról. (1 szövegábrával .) 231—267 — — Denevér vándorsólyom gyomrában 313 W A L C H E R A L A J O S : A b a v a s i . s o k a (Pyrrhocorax yroculns L.) a Kárpátokban 77—7S W A L Z E L JÓZSEF: Idatok a / Anthoscopus penäulinui /.. v a s m e g y e i fészkeléséhez 305—3oß — — A kék . i n e g e liókáit pusztító n y a k t e k e r c s 317 A A HC. A K Á L M Á N : A sátoraljaújhelyi e rde i gémtelep 135 — 136

— — t'ftturnfx communis, méretek 138 — 140 — — A tnadarfogás a madárgyürüzés szolgálatában 142—150 — — A BombyciUa forrnia 1929—80 évi inváziója 159—161 — — AeanthÍM ftarirtjstris _ _ 300 — Vadgerlék idegen fészkekben 309 — — < Isalmadárra vágó Cirrtus eyaneus 319—320 W Á H L IGNÁC : Télen vonuló uagypóling 29« Z S I N D E L Y ENDRE M . . . t i g \ elesek a k a k u k fiókéról 316—317

Kitebb költemények 293—324 Intézeti ügyek 364—3t>« Személyi ügyek 367 Gyűjtemények 367—368 Index alphabeticus avium 369—373 Sajtóhibák 10

T Á B L Á K J E G Y Z É K E - KÉPEK J E G Y Z É K E . 5

T Á B L Á K J E G Y Z É K E . O l d a l

I, Tiszamenti lépfa 22—2íí II- Gegelud. Anser neglectus Sushi:. _ tii—65

III. A gegelud csőre 72—7S IV. Buturlinlud. Anser cameirostris Hitt 80—81

K É P E K J E G Y Z É K E . O l d a l

1—4. Időjárási (érképek az e rde i s z a l o n k a vonulási prognózisához 34—36 5. A z e rde i s z a l o n k a t a v a s z i fölvonulásának g ra f ikon ja 37 « . Időjárási térkép az e rde i s z a l o n k a vonulási prognózisához 39 7—13. F o g l y o k braehydactyliája 46—49 14. A gegelud elterjedési térképe 57 15. H a m v a s rétihéja, nászruhás h i m 70 16—17. A seregély t a v a s z i felvonulásának izepiptézisei Oroszországban . . . 97. 99 18. B i b i e e k által v i s e l t gyűrűk _ 172 19. A C-jelü o d u uj mintája 211 20. Deszkabetét léglarés-oduhoz 212 21. Alulnyi ló ablaketetö legújabb mintája - --- 212 22. Galambdúcetetö, e r e s s z e l 213 23. Vürösgém-köpetek - - 236 24. A k i s b a l a t o n i megfigyelő-torony 358

DEC 10 '£32

6 I N H A L T - C O N T E N T S .

I N H A L T . C O N T E N T S .

S e i l e AGÁRDI E D U A R D : Alpenmauerläufcr i m M e c s c k g e b i r g e 332 B A L A S S A T H E O D O R dr . : N i s t e n de r T u r t e l t a u b e i m W e i c h b i l d e v o n B u d a p e s t 3 3 8 - 3 3 9 B A L Á S H Á Z Y B A R T H O L O M Ä U S : E i n e S u m p f o h r e u l e _ 337 B A R T H O S J U L I U S : Ungewöhnliche A n s a m m l u n g v o n w e i s s e n Störchen 344 _ Überwinterung e ines M o t a c i l l a a l b a P a a r e s i n de r Nähe v o n Bienenständen 347 B Á R S O N Y G E O R G : (Irdemia fusca 329

- _ M a s s e n h a f t e V e r n i c h t u n g v o n T a u b e n d u r c h d e n W a n d e r f a l k e n . . 345—3*6 — — B a c h s t e l z e füttert e i n e m flüggen K u c k u c k 347—348 B O R O V S Z K Y K A R L : S a m t e n t e i n B u r t a p s t 329 C E R V A F R I E D R I C H : N i s t e n de r S u m p f o h r e u l e 337 C S A T H A N D R E A S : N e s t des rotrückigen Würgers i m Hofe 339 CSÖRGEY T I T U S : B e r i c h t über d e n I n t e r n a t i o n a l e n O r n i t h o l o g e n K o n g r e s s i n A m s t e r d a m v o n

1—7 J u n i 1930. ( U n g . T e x t . ) 11 — — V o m S c h u t z e der Wandervöge l . ( U n g . T e x t . ) 15

Z u r F r a g e der Stubenvögel-Liebhaberei 19—21 — — Oie M e c h a n i k des T r o m m e i n s de r Spech te 30—32 _ _ V o g e l s c h u t z - S t u d i e n aus d e n J a h r e n 1 9 2 2 - 3 0 . ( M i t 4 Tex t f i gu ren . ) 220—231 DORNING HEINRICH dr. : Ändert d ie G a r t e n a m m e r (Emberixa liortulana L.) i h r B r u t g e b i e t V 388 _ _ D e r W i e d e h o p f (Upupa >po><s L . ) brütet i n de r T i e f ebene gewöhnlich z w e i m a l 340—341 — — Die Ausscheidung der Bürzeldrüse der W i e d e h o p f - J u n g e n e i n Schutzmittel 354—355 _ _ O b e r d i e S t i m m e n e in ige r Vögel — 355—356 GARNIER E . : B e r a u s c h t e K i r s e h k e m b e i s s e r 347 GELEI J O S E F dr. : BraehydaetyUe au Rebhuhnfilssen. (Mit 7 Textfiguren.) 52—53 G Y Ö R F F Y S T E F A N rlr. : Leimbäume e n t l a n g des T i s z a t l u s s c s . ( M i t 1 T a f e l . ) 25 K A B Á C Z Y E R N S T : D a s N i s t e n der Sumpfohreule be i T a r p a 93—94 KÁLLAY ÁRPÁD : W a l d s c l m e p f e n z u g i n der Királyiéter Domäne 326 K Á L M Á N BÉLA : B e n e h m e n des w e i s s e n S t o r c h e s a u f d e n H e i s f e l d e r n 342—344 KIRÁLY I V A N : Vorkommen des S e i d e n r e i h e r s (Egretta garuHta I..J i m K o m i t a t e Békés 331 KISS W I L H E L M dr. : N i s t e n d i r S u m p f o h r e u l e i n Konyá i 337 K L E I N E R A N D R E A S : D i e C o u c h y l i e n - A u f n a h m e d e r Vögel 116—120 — — D a t e n über d e n K i e b i t z r e g e n p f e i f e r [SquataroJa kelvéUca L.) 329 — — Vorkommen der Zippammer (Embtriza cia / . .) i n de r U m g e b u n g v o n B u d a p e s t 332 — _ Soinmer-Vorkommeo des (länsesägers (ilergu* merganscr L.) a u f de r D o n a u 335 K O L T A Y J U L I U S : K i n B e i z f a l k e des Königs X i k i t a von Mon teneg ro 357 LINTIA D I O N Y S I U S : Oyps/uJous... 332 L Y N E S H U B E R T : Citticola j -xdis does not i nhab i t H u n g a r y 327—328 M A J O R B L A S I U S : B e o b a c h t u n g e n a n Nisthöhlenhewobnern 350—361 M A N N S B E R G A R V E D . Baron: Vorkommen der Z w e r g o h r c u l e in Budapest 332 MÁTÉ L A D I S L A U S : Das e r s l e N i s t e n des ••rossen B r a c h v o g e l s in U n g a r n 335 M E D R E C Z K Y S T E F A N : Z u r B i o g r a p h i e des S to rches 3 4 t — — D u r c h V i p e r n gelötete Raubvögel 351 MIKOLÁS K O L O M A N : I n de r S t a d t n i s t ende W a c h t e l n 338 MOLNÁR L U D W I G : N i s t e n der B e u t e l m e i s e i m K o m i t a t e Vas 387 — — G r o s s e r H u n t s p c bt als O b s l f r e s s e r 346

I N H A L T . 7

Se i te M U R A K O Z Y D E S I D E R I U S : Die Spech te a ls A »kundiger des Sperbe r s _. N A G Y L A D I S L A U S : N e u e s V o r k o m m e n von Tringa canutus _ _ 329 — — W e i s s e W i l d g a n s 3 3 0 — — Acanthis jtacirostris brevirosiris ... ... ... ... ... . . . ___ 331 — — K a m p f a u f L e i t e n u n d T o d z w i s c h e n Buteo communis u n d Syrnium aluco 351 N O Z D R O V I C Z K Y L U D W I G : D e r S o m m e r s t r i c h de r W a l d s c h n e p f e 325 RÉZ A N D R E A S : N i s t e n von . i / » » . w / w /..»•'•.» lf.-el.xi. i n Diósjenő 336 — — A u s b r e i t u n g des G i r l i t z i n Diósjenö 337 S A L M E N H A N S : E i n T a g aus d e m F a m i l i e n l e b e n des G a r t e n r o i s c h w a n z e s (Erithacus

phoenicurus L.) 127—128 — — E i n i g e s über d e n U l m (Hulio ignavus Forst.) 341—342 — — V o m Hühnerhabicht gesch lagene S u m p f o h r e u l e 351—352 — — S o n d e r b a r e s B e n e h m e n e ines N e u n t S t e r s 353—354 S C H E N K H E I N R I C H : R a u h f u s s b u s s a r d - I n v a s i o n i m W i n t e r 1928/29 326 — — Überwinternde R o h r d o m m e l n - 32ti — —• Häufiger D u r c h z u g v o n Otis ictrax 327 — — S t a r k e r R U c k g a n g der G r a u a m m e r i n Óverbász. . 331—332 — — W e i t e r e B e o b a c h t u n g e n über Cettia cetti sericea Temm. i n Óverbász 334—335 — — W i e d e r h o l t e s N i s t e n v o n Lanius coliurio i m B o h r 339 — — I m R o h r brütende K i e b i t z e 339 — — Z w e i m a l i g e s Brüten der S c h l e i e r e u l e . 341 S C H E N K J A K O B : D i e P r o g n o s e des Frühjahrszuges der W a l d s c h n e p f e i n U n g a r n . ( M i t 6 T e x t ­

figuren. U n g . T e x t . ) 33 — — D i e S u s c h k i n g a n s (Anser neglectus Sushk.) i n U n g a r n . ( M i t 3 F a r b e n t a f e l n u n d 1 K a r t e . ) 65—67 — — D a s N i s t e n de r W i e s e n w e i h e (Circus pygargus L.) i n U n g a r n . ( M i t 1 T e x t f i g u r . ) 72—76 — — B e m e r k u n g z u m V o r k o m m e n der A l p e n d o h l e i n U n g a r n . S2—8t — — K r e u z s c h n a b e l - I n v a s i o n i n U n g a r n i n d e n J a h r e n 1928—1930 167—170 — — D i e V o g e l b e r i n g u n g e n des K g l . U n g . O r n i t h . Ins t i tu tes i n d e n J a h r e n 1928—30.

X I I I . B e r i c h t . ( M i t 1 T e x t f i g u r . ) 201—209 — — N e u e B e r i n g u n g s z e n t r a l e n - 324 — — E i n e u n b e k a n n t e A n g a b e Uber Sprrhaptes paradoxus Pall. i n U n g a r n 328—329 — — N i s t e n des S ta res i n e i n e m S t o r c h n e s t — 339—340 — — S c h a d e n d e r E l s t e r i m W e i n g a r t e n 346 — — J o h a n n C s a t o s A b h a n d l u n g über V o g e l s c h u t z . . . . . . 356—357 — — E d e l r e i h e r s e h u l z — N a t u r s c h u t z . B e r i c h t 1929—31. ( M i t 1 Tex t f igur . ) 361—363 SIKÓ K O N S T A N T I N : D a s N i s t e n d e - C r o s s e n B r a c h v o g e l s (Numenius arquatus /..) i n der

Hanság 336 S M I R N O W N : D i e Frühlingsankunft d e s S ta res i n O s t - E u r o p a u n d W e s t - S i b i r i e n . ( M i t 2 T e x t ­

figuren.) - 9 6 - 1 0 4 S Ó L Y M O S Y L A D I S L A U S , B a r o n : Chlamydotis undulata maqu ii Gray i n der u n g a r i s c h e n

F a u n a - - - - 327 — — S c h w a r z s t o r c h i m K o m i t a t S o p r o n . . . 331 S P I E S S S I L V I A : O b Vögel a u c h an M i l z b r a n d e r k r a n k e n ? 368—863 S T E I N B A C H E R F R I E D R I C H : D i e R o h r a m m e r n von U n g a r n . . . - 88—91 S T R I S S L U D W I G : Nyroea ruf.no / ' » ' / . i n Hajdúszoboszló 389 — — Tadorna cornnta L. u n d Branta ruficollis J'all 330 S Z E M E R E Z O L T Á N : B e r i c h t ü b e r die V o g e l s c h u t z - V e r s u c h s s t a t i o n auf der M a r g a r e t e n - I n s e l

( B u d a p e s t ) - 1 2 3 - 1 2 5 S Z E N T I V Á N Y I G A B R I E L d r . : D e r Z u g der W a l d s c h n e p f e i m K o m i t a t e Háromszék 324—325 S Z E N T P É T E R Y G É Z A : S o n d e r b a r e s B e n e h m e n d e s Grünspechtes 353 SZOMJAS GUSTAV : N i s t e n d e r S u m p f o h r e u l e -TARJÁN TIBERIUS dr. : Tadorna cornuta i m K o m i t a t e Békés 330 — — O m i t h o l o g i s c h e N a c h r i c h t e n aus der Hortobágy-Puszta 882—88* V A S V Á R I N I K O L A U S dr . : B e s o n d e r e Ernährungsweise des B r a u n e n M i l a n s u n d W e s p e n -

b u s s a r d s - - 1 3 1 - 1 3 4 — — S t u d i e n über d i e Ernährung des P u r p u r r e i h c r s (Ardea j.urinireu (Mi t 1 T e x t ­

figur.) 2 6 7 - 2 9 3 — — F l e d e r m a u s i m M a g e n des W a n d e r f a l k e n . 3*.> W A L C H E R A L O I S : Über d a s V o r k o m m e n der A l p e n d o h l e (l'yrrhocorax gracnlus L.) i n d e n

K a r p a t h e n 80—82 W A L Z E L J Ó Z S E F : D a t e n über das N i s t e n v o n Anthoscopus pendulinus i m K o m i t a t e V a s 33G—3".7 — — W e n d e h a l s a l s Vern ich te ! ' der B l a u m e i s e n b r u t 848 —800

8 i . M i A i r

Seit«; W A R G A K O L O M A N : Die Reiherkolonie des Sátoraljaujhelyer Waldes 136—137 — — Masse von Coturnia communis 140—142 — — Der Vogelfang im Dienste der Beringung 180—159

_ nie BombyeUla f/arrulo-Invasion in Ungarn in den Jahren 1989—-1930 161—164 — — Aratithis fianrirustris -- - 330—331 — — Turleltaulien in fremden .Nestern 340

— Auf den Lockvogel 9tossende Kornweihe 362 W A H L IGNAZ : In. Winter ziehende] grosser Brachvogel (Jíifmeniiií arquatas /..) 326—327 Z S I N O E L Y A N D R E A S : Beobachtungen an Kuckuck-Jungen 348—349

Kleinere Mitteilungen - - 324 35/ Instituts- Angelegenheiten - 366—367 Personalia . . . - - —- — - --- — 367 Sammlungen - - - — 368 Index alphabeticus avium - - 369 373 Druckfehlerbertchtigung - - — - - 10

V E U Z K . I C H N I S I ) K I ! T A F E L N - V E R Z E I C H N I S DIÍK A B B I L D U N G E N . 9

V E R Z E I C H N I S D E R T A F E L N . I -Seite

I. Leimbäume e n t l a n g des T i s z a f l u s s e s 22—23 II. S u s c h k i n g a n s , A n s e r neg lec tus S u s c h k 64—65

III. S c h n a b e l de r S u s c h k i n g a n s _ . . . 78—73 I V . B u t u r l i n g a n s , A n s e r c a t n e i r o s t r i s B o t 80—81

V E R Z E I C H N I S D E R A B B I L D U N G E N .

Se i t e . 1 — 4 . W e t t e r k a r t e n z u r Frühjahrszug-Prognose d e r W a l d s c h n e p f e 34—36 5. G r a p h i k e n des Frühjahrszuges de r W a l d s c h n e p f e i n U n g a r n 37 6. W e t t e r k a r t e z u r Frühjahrszug-Prognose de r W a l d s c h n e p f e 3 » 7—13. B r a c h y d a c l y l i e a n Rebhuhnfüssen 46—49

14. V e r h r e i t u n g s k a r t e v o n A n s e r neg lec tus . 57 15. W i e s e n w e i h e . Männchen i m P r a o h t k l e i d e . - 70 16—17. D i e I sep ip t e sen des S t a r e s i n R u s s l a n d 97, 99 18. V o n K i e b i t z e n get ragene R i n g e 178 19. N e u e s M o d e l l de r C-Nisthöhle — 211 20 . B r e t t e i n s a t z für Mauerloch-Nisthöhlen . . . 212 21 . N e u e s t e r Fens t e r fu t t e r appa ra t 218 2 2 . T a u b e n s i h lagfu t te rappara t m i t F u t t e r d a c h 213 23. Purpurreiher-Gewölle 236 24. B e o b a c h t u n g s t u r m i m K i s b a l a t o n . . .

10 SAJTÓHIBÁK - I)KUCKFEHI>:RBKHH".HTIOUNí.,.

S A J T Ó H I B Á K .

70. o l d a l . Felülről 3 . sor : „ E z t az ada to t tehát n e m l ehe t figyelembe v e n n i - m o n d a t a lábjegyzet végére t a r t o z i k . 79. . Felülről 4. s o r : D o m b r o w s k i Róber t he lye t t : D O M B R O W S K I ERNŐ. 91. . Alulról 4 . s o r : . B e r e g megye j e l e n l e g i fővárosának" he lye t t „Bercg m e g y e v o l t i de ig l enes fő­

városának*.

D R U C K F E H L E R B E R I C H T I G U N G .

Pág. 74. 10-te Z e i l e v o n u n t e n „Diese A n g a b e k a n n m a n a l s o n i c h t i n B e t r a c h t z i e h e n - i s t a n d e n S e h l u s s de r F u s s n o t e z u s t e l l e n .

. 74 . 9-te Z e i l e v o n u n t e n ans ta t t . R o b e r t D o m b r o w s k i " i s t . E r n s t D o m b r o w s k i " z u s e t z e n .

. 93. 9-te Z e i l e v o n u n t e n s ta t t . d e m j e t z i g e n H a u p t o r t " i s t z u l e sen „dem g e w e s e n e n H a u p t o r t . "

J1

Az amsterdami nemzetközi madártani kongresszus 1930. június 1—7.

I r t a : C S Ö K G E Y T I T U S .

Bericht über den Internationalen Ornithologen Kongress in Amsterdam von 1—7 Juni 1930.

V o n T I T U S C S Ö R G E T .

A z 1 9 2 6 - i k i kopenhágai kongresszust követőleg D K . E I N A E L Ö N N -

B E E G elnöklésével most másodízben gyűltek össze a nagy világégés óta a kulturnemzetek ornithologusai, m i n d látogatottságban, m i n d pedig tar talomban gazdag eszmecserére. E kongresszus kettős vol t , mert programmjába a tudományos madártantól el nem választható nemzet­közi madárvédelem is helyet kapott , hogy az 1928 . májusában Genfben tartott madárvédelmi értekezlet határozmányai nagyobb fórum előtt legyenek tárgyalhatók.

A madártan egyetemes kérdései ilymódon 60 előadásban szere­peltek, melyekből 12 volt a nemzetközi madárvédelemmel kapcsolatos. Magyarországot 3 szakember képviselte az előadók sorában. A m . k i r . Madártani Intézet részéről kívülem S C H E N K J A K A B kisérletügyi igazgató, a m . k i r . Földtani Intézet kiküldöttjeként pedig D u . L A M B R E C H T K Á L M Á N

palaeornithologus szerepelt, ak i az első egyetemes ülésen , ,F o r t-s c h r i t t e d e r P a 1 a e o r n i t h o 1 o g i e ; t (A palaeornithologia haladásáról) cimen tartot t értékes, nagyhatású előadást. M i n t a Madár­tani Intézet kiküldöttjei egyrészt, mint a Nemzetközi Madártani B izo t t ­ság tagja i l l . megbízottja, másrészt mint a Madárvédők Világszövetsége magyar szekciójának vezetői vettünk részt, utóbbiban a 2 év előtt Genf­ben tar tot t nemzetközi értekezleten való szereplésünk folyománya-képen is. A kongresszuson mindkettőnkre szakosztályi elnökség ruház­tatott, a madárvédelmi osztály rendkívüli összejövetelein pedig mint a szűkebb bizottság tagja vet tem részt.

A kongresszus általános madártani szempontból messzire menő várakozásoknak is megfelelt, a nemzetközi madárvédelem ügye azonban a szinte legyőzhetetlen nehézségek következtében a remélteknél kisebb lépésekkel ju tot t csak előbbre.

12 CSÖKGEY TITUS I Aquila

A madárvonulási osztály munkálatainak g a z d a g sorozatában S C H E N K JA KA B , , U i e P r o g n o s e d e s F r ü h j a h r s z u g e s der W a l d s c h n e p f e i n U n g a r n ' ' ( A z erdei s z a l o n k a t a v a s z i vonulásának prognózisa Magyarországon) címen t a r t o t t vet í tet t képek­kel kisért igen nagyhatású és széles körben élénken tárgyalt előadást. A szalonka-felvonulás ü t e m e i n e k a meteorológiai jelenségekkel való szoros és e d d i g kétségbevont összefüggését úttörő vizsgálatai alapján o l y meggyőző érvekkel i smer te t t e , aminőket c sak i s a m i intézetünk és az általa megszerveze t t kiváló m a g y a r megfigyelőgárda munkájával lehetet t egybegyűjteni és he lyes metodikával köztudo­másra a d n i .

Intenzív m u n k a folyt a nemzetközi madárvédelem terén is. sajná­latosképen épp azért, me r t az elmúlt 2 év n e m vál tot ta be a genf i érte­kez le thez fűzött reményeinket. M i n t az A q u i l a 1 9 2 7 — 2 S - i k i kötetében már j e l ez t em, a genfi értekezlet az 1 9 0 2 - i k i párisi nemzetközi madár­védelmi egyezmény idők folyamán szükségessé vál t revíziójának elő­készítését célozta. I ly értelemben k a p t a m a k k o r az elnökségtől m e g -bizatást o ly előadás tartására, a m e l y a párisi egyezmény hiányait fe l ­tárva, egy ujabb törvényhez szolgáltasson a n y a g o t és speciálisan a m a g y a r madárvédelem és az olaszországi tömeges madárfogás között i k o m p r o ­m i s s z u m tervét ismertesse — a b b a n a reményben, h o g y a rendelkezésre álló 2 év a la t t a többi államok megbízottai is hasonló előkészítő munká­l a t o k a t fognak végezni. E munkában a z o n b a n m i m a g y a r o k m a g u n k r a m a r a d t u n k s reánk nézve csak az a megnyugtató, h o g y genf i előadásom értelmében m e g t e r e m t h e t t e m az összeköttetést Olaszország o r n i t h o l o g u -s a i v a l s e baráti tárgyalások eredményeképen t u d j u k már, h o g y O l a s z ­ország a legközelebb megjelenő uj vadászati törvényben megvalósítja m i n d a z o k a t a r e f o r m o k a t , a m e l y e k az olaszországi speciális v i s z o n y o k közepette az o t t a n i madárfogás és vadászat korlátozása terén e d d i g lehetségesek v o l t a k . A tárgyalásokat továbbra is f o l y t a t o m , mer t ezek alapján lehet csak reményünk a m a g y a r részről leginkább kimélendőknek minősített vonuló madárfajok f o k o z o t t a b b védelmére.

A z a m s t e r d a m i madárvédelmi kongresszus előkészítése a z o n b a n m i n d e n egyéb irányban m e g a k a d t . A svájci megbízottnak, D r . P i T T E T L . - n e k . a k i a genfi határozatok érvényesítését vállalta, s em az n e m sikerült, h o g y a határozatok továbbvi te le a Népszövetségre ruháztassák, s e m ped ig az a m a g y a r o k által már eleve j a v a s o l t t e r v s em, h o g y a tovább­v i t e l a Kómái Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetre bízassék. S a m i még szomorúi)!). Franciaország kiküldöttje kormányának a v v a l az u t a ­sításával j e len t meg A m s t e r d a m b a n , h o g y feltétlenül akadályozza m e g az 1902- ik i párisi konvenció r e v í z i ó j á n a k tárgyalását, a m e l y az apró madaraknak Franciaországban még m i n d i g d ívó tömeges fogását

A Z A M S T E R D A M I N E M Z E T K Ö Z I M A D Á R T A N T K O N G R E S S Z U S I

és élelmicikkül piacrahozását, v a l a m i n t az északról átvonuló r i t k a m a d a ­r a k pusztítását is h i v a t v a le t t v o l n a megszüntetni. I l y körülmények közt az én — alábbiakban közölt — előadásom v o l t az egj'edüli, a m e l y „ V o m S c h u t z e d e r \ Y a n d e r v ö g e 1' ( A vonuló m a d a r a k védelme) címen a párisi konvenció revíziójával f o g l a l k o z o t t . Továbbá a s z o b a m a d a r a k tartásának még kielégítőleg m e g n e m o l d o t t kérdé­séhez E L A E N E L K \ K O I , Y bajorországi kiküldöttön kívül csupán m a g a m te r jesz te t tem elő j a v a s l a t o k a t „ Z u r F r a g e d e r S t u b e n v o g e 1-L i e b h a b e r e i " ( A s z o b a m a d a r a k kérdése) címen.

H o s s z a s és szenvedélyes, egy ese tben késő éjjelig tartó tárgyalá­sa ink eredményeképen végül is a b b a n állapodott m e g a kongresszus , h o g y az [ügyek továbbvi te lé t egy m a j d a n Brüsselben, D R . D E R S C H E I D I . M . vezetése a l a t t működő Nemzetközi Információs Irodára bízza, a m e l y az összes európai államok képviselőinek j a v a s l a t a i t egybegyűj tve és a z o k a t kölcsönösen tudomásra h o z v a , egy éven belül a párisi k o n ­venciónak n e m gyökeres revíziója, h a n e m csak kiegészítése érdekében, kész t e rveze t r e hív e g y b e u j a b b madárvédelmi értekezletet .

E n n e k a t e r v e z e t t brüsseli irodának működéséhez n e m fűzhetünk sok reményt. S o k egyében kívül azért s em, m e r t a fenntartásához szük­séges és i g e n tekintélyes összegű nemzetközi pénzalap egybegyűlésére a l i g v a n kilátás.

Tárgyalásaink kevésszámú örvendetes eseményeinek e g y i k e az v o l t , h o g y a bizottság lelkesedéssel t e t t e magáévá intézetünk a m a javaslatát, h o g y a pusztulástól féltett n e m e s k ó c s a g vonulási utján i s , tehát a déli államokban is védelemben részesüljön. A kongre s szus ezirányu határozatait alább i s m e r t e t e m . M i m a g y a r o k a f e n t e m i i t e t t körülmények között az t látjuk l eghe lyesebbnek , h o g y a brüsszeli i r o d a reménybeli működését be n e m várva , f o l y t a t j u k a tárgyalásokat Olaszországgal, a m e l y m i n k e t madárvédelmi szempontból leginkább érdekel, t e k i n t e t t e l a r r a , h o g y vándormadaraink tömege o t t h a l a d keresztül.

A kong re s szus sa l k a p c s o l a t o s kirándulások során a l k a l m a m v o l t T e x e l szigetének azt a csodás gazdasági madárvilágát is m e g i s m e r n i , amelyről S C H E N K J A K A B a kopenhágai kongresszusról szóló jelenté­sében már megemlékezett . A Haematopus ostralegus L . , a Recurvirostra avocetta L . és Tadorna cornuta G M . tömeges jelenléte, v a l a m i n t a m e g ­lepően b i z a l m a s P a v o n c e l l a - c s a p a t o k szemlélése nyújtotta örömet n a g y b a n növelte nemzetünk koronás barátjának, F E R D I N Á N D v o l t bolgár cárnak lebilincselőleg k e d v e s társasága. N e m t u d v a , h o g y e g y i k h o l l a n d o r n i t h o l o g u s barátunknak m a g y a r felesége már évek óta o t t él a sz ige ten , a m i k o r egy dankasirály-fészektelepen mega lko t tunk , ezt m o n d t a : „Az az egy b i z o n y o s , h o g y mióta ez a sziget m e g v a n , m a beszéltek r a j t a először m a g y a r u l , m i k e t t e n !"

I i C S Ö R G E Y TITUS [Aquo*

Jó emlékekkel jöttünk el a záróünnepélyről is, amelyen S C H E N K

J A K A B , aki Hollandia madár barátainak anyagi támogatását annak idején számunkra megszerezte, igen sikerült beszédben mondott köszö­netet a Hol land nemzetnek, mint amely nemcsak beteg gyermekeinket fogadta oltalmába, hanem a magyar kócsagokat is. A z ünnepi est be­fejezéseképen pedig Hollandia H E N R I K királyi hercege, aki felesége V I L M A királynő képviseletében jelent meg. magához kérette kettőnket és elbeszélgetett a magyar kócsag védelemről, a gyermekakeióról és az általa jól ismert magyar cserkészekről.

A kongresszusok időpontjait illetőleg az a változás történt, hogy ezután nem ö, hanem 4 évenként fog egybegyűlni. A legközelebbi össze­jövetel eszerint, 1934-ben lesz, még pedig Londonban. Di; . S T K K S K M A N X

EIÍVIN berlini professzor elnöklésével. A kongresszus nemzetközi madárvédehni osztályának határozatai

valamint az intézetünk részéről megtartott előadások itt következnek.

A VII. Nemzetközi Madárvéde lmi Kongresszus (V. osztály) alkalmával elfogadott határozatok.

1. A ragadozó madarak pusztításának díjazása ma már idejét multa és az ornithológiai kongresszus V. osztálya kifejezésre juttatja azt a reményét, hogy mindazok az államok, ahol ez még dívik, ezt mielőbb abbahagyják.

2. A tengeri és vízi-madaraknak a hajók olajával való pusztításának megakadályozása céljából a kongresszus V . osztálya azt sürgeti, hogy alkalmazzanak oly módokat, melyek ezt a pusztítást kiküszöbölnék, főleg, hogy alkalmazzanak a hajókon olaj-szeparátorokat. E határozat megküldendő a következő tengeri államoknak : Belgium, Kanada , Dánia. Kszt-. Finn-, Francia- és Németország. Anglia. Olaszország, Japán, Lettország. Litvánia, Németalföld, Norvégia Lengyel-, Orosz-, Spanyol-, Svédország és az Északamerikai Egyesült Államok.

Felismerve azt. hogy a f ü r j . mint fészkelő az összes európai államokban igen megfogyott, minek oka a vándorúton hálóval való nagymérvű fogás, a VII. ornithológiai kongresszus arra kéri az összes államok kormányait ugy Európában, mint Észak-Afrikában, hogy legalább három évre tiltsák be a fürj bevitelét, kivitelét és szállítását.

4. Minthogy a n a g y k ó c s a g o t a déleurópai államokban — Jugoszlávia, Albánia, Bulgária, Görög-, Török- és Olaszország — eddig még sehol se védi a törvény s így az szabadon vadászható, nem úgy mint Magyarországon, ahol védik és óvják — a V I I . ornithológiai kongresszus arra kéri az említett államok kormányait, hogy e madár törvényes védelmére a szükséges intézkedéseket mielőbb tegyék meg.