Alternatív gyógyászat

Alternatív gyógyászat

Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Alternatív gyógymód és tudomány Az orvosi társadalmat tekintve, az két fő részre oszlik, sebészekre és

belgyógyászokra. A sebészek méltóak a legmagasabb elismerésre, akik megmentik a balesetben szenvedőket, szíveket, vagy más szerveket tudnak átültetni, vagy éppen egy begyulladt vakbelet operálnak ki. Lényegileg látják és tudják, hogy mit csinálnak.

Ezzel szemben a belgyógyászok se nem látják, se nem tudják, amit tesznek. Ha egy beteg bejön hozzájuk, azt megvizsgálják és azonnal kezelni kezdik gyógyszerekkel. De sosem keresik a betegség okát, így nem tudhatják, hogy a páciens pillanatnyilag gyógyítható állapotban van-e, vagy sem. Ez a helyzet áll fent, ha a betegség földsugárzásnak a következménye, amikor a beteg ágya Hartman-sávok vagy vízerek felett van. Ebben az esetben semmiféle orvosi kezelés nem tud segíteni, mivel a beteg minden éjszaka pusztító sugárzásnak van kitéve.

Amivel tisztában kell lenni, hogy az orvosoknak betegekre van szükségük ahhoz, hogy megéljenek. Tehát nem kereshetik a betegség okozóját, mivel a földsugárzás az emberek 70%-át sújtja, ahol az orvosi kezelés helyett a beteg ágyát kellene sugárzásmentes helyre tenni, és az magától meggyógyulna. Ez azt jelentené, hogy a belgyógyászok mintegy 50%-a elveszítené a betegeiket és mehetnének használt autókat eladni, ami képtelenség lenne. … Az egyedüli logikus megoldás, ha valaki megbetegszik, hogy elmegy a táltos rendelőbe.


Ez meg mi volt? Példa egy meggyőzési kísérletre

Az előző szöveg egy táltoshonlapról származik (honlap még aktív, az oldal eltűnt)

Ilyen és hasonló meggyőzési kísérletekkel nap, mint nap találkozunk Tv-reklámok, plakátok, szórólapok….

Óriási küzdelem folyik az állampolgárok és egészségbiztosítók pénzéért

Az egészség kérdése mindenkit érint szemben pl. az asztrológiával, kreácionizmussal,

parapszichológiával

Az egészségügy hatalmas üzlet


Az egészségügy anyagi oldalról Állami támogatás

Egészségbiztosítási Alap költségvetése pl: 2010-ben a központi költségvetési hozzájárulás: 617,3

milliárd forint; a gyógyszertámogatás: 357,2 milliárd forint

További milliárdok… Gyógyhatású készítmények és orvosi segédeszközök

nagyon gyorsan növekvő szegmens Sport, fitness és wellness

fontos, hogy itt sem ismert egy csomó hatásmechanizmus, kockázat. Mennyi mozgás egészséges? (futók megfázásai, mozgásszervi panaszok stb.)

Biomedicina által nem támogatott hagyományok pl. pi-víz, reinkarnációs hipnózis, antropozófiai orvoslás,

homeopátia, távol-keleti gyógymódok (ayurvéda, aromaterápia, herbalizmus stb.), írisz-diagnosztika, kineziológia, holisztikus reflexológia, vitaminterápiák…


Miért nem egyszerű a döntés? Miért nem egyszerű döntés, hogy milyen

gyógymódot válasszunk? Melyik orvosnak higgyünk? Miért különbözhetnek annyira orvosi vélemények?

Vagy ha egyeznek a diagnózisban, hogyan térhetnek el a gyógymódot illetően?

Nincsenek objektív válaszok az orvoslásban?

A hétköznapi ember nem azzal a tudománnyal találkozik a gyógyászat terén, mint Amit láttatnak vele – pl. a fizikaórán. Ez általában a kész

tudomány, ahol a diák a tudás szigorú rendben, biztos alapokra épülő tornyának első emeleteit pillantja meg – tehát ez biztosan így van egészen a csúcsig…

Ami látszik a tudományból: technológiai fejlődés kérdéses, hogy ennek mi köze a tudományhoz (19 vagy 18

centért készít egy fejlődő országbeli egy mobiltelefont?)


Orvoslás és tudománykép A biomedicina tudományos

kísérleti eredmények alapján ismeri meg az emberi testet betegségek valódi okait feltárva igyekszik megtalálni a

gyógymódot ezért is más társadalmi jogok és kötelezettségek vontakoznak rá,

mint más medicinákra DE: sok esetben nem kész, hanem készülő tudomány

viták a nyilvánosság előtt az orvosok nem értenek mindig egyet

hatalmi harcok, bizonytalanság, a készülő tudomány plasztikussága

pár éve azt mondták, hogy ne vajat egyek, hanem margarint – most meg azt, hogy ne margarint, hanem vajat

Vagyis a medicina és a gyógyítás gyakorlata azért is különösen fontos, mert nagyban hozzájárul ahhoz, hogy milyen a tudományképe az emberek többségének!


A téma szűkítése – HKO A biomedicina mint készülő tudomány

nem csak saját hagyományán belül alakul, hanem más hagyományokkal is kapcsolatba kerül, amelyek harcolnak azért, hogy elfogadott medicinává váljanak

Egy esettanulmány: a „paradigmatikusan” különböző Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) más testkép, emberkép, betegségkép, diagnosztika ugyanakkor a képzése ugyanolyan „szigorú”, meg lehet pl. bukni évszázadok óta működik, stabil hagyomány, de nem merev –

folyamatosan van lehetőség újítani az elmélet keretein belül Számos jól fejlett diagnosztikai és terápiás technika

pulzus, nyelv, arcdiagnosztika gyógynövénykoktélok akupunktúra és moxibuszció dietetika, mozgáskultúrák (yoga, TaiJi, QiGong) kevés intruzív technika (8. században még szívműtét Tibetben)


A hagyományos kínai testmodell

és gyógyászat

Az akupunktúra


Tartalom I. Testmodell

I/1. Filozófiai alapok I/2. Hasonlóság más kultúrákkal

II. Akupunktúra II/1. Történeti források Kínában II/2. Kínai gyógyászat Nyugaton II/3. Kínai gyógyászat az USÁ-ban

III. Esettanulmány Nyugati kísérlet az akupunktúra megértésére


I. A testmodell

qi – mint szervező energia, mely a meridiánokban áramlik Egészség: szabad és akadálymentes

qi-áramlás meridiánok (csatornák)

összefüggő hálózat meridánonként megfelelő szervek.

Ezek a szervek, ha névre meg is felelnek a nyugati elnevezéseknek (kivéve pl. szívburok), több funkciójuk van azoknál

pl. külső megnyilvánulások (szív/arcszín; tüdő/szőrzet); anatómiai szervrendszer (szív/erek; tüdő/bőr); klimatikus energia, ami hat rájuk (szív/hőség; tüdő/szárazság) …

radikálisan más testmodell, mint a nyugati biomedicina testmodellje


I/1. Filozófiai háttér Yin-yang

Yin: hold, nőies, hideg, stagnálás, befelé, lefelé… Yang: nap, férfias, meleg, mozgás, kifelé, felfelé…

egyik sem létezhet a másik nélkül; mindkettő magába foglalja a másikat

ha egyensúlyban vannak, természet harmonikusan működik a qi-nek is yin-yang egyensúly szükséges az egészséghez

Az 5 elem tana dinamikus körforgás, ahogy a természeti folyamatok lezajlanak

Fa Tűz Föld Fém Víz

irány kelet dél közép nyugat észak

klíma szél hőség nedvesség szárazság hideg

évszak tavasz nyár nyárutó ősz tél

szerv máj, epe szív, vékonybél

lép, gyomor tüdő, vastagbél

vese, h.hólyag

testnedv könny izzadság nyál takony vizelet

érzelmek indulatok öröm aggódás bánat félelem


Harmónia a természettel

Természetet és az emberi testet ugyanazok az elvek irányítják

Emberi test egyensúlyának helyreállítása Akupunktúra Moxibúció Gyógynövények Masszázs Torna

QiKong


I/2. Összevetve keleti testmodellekkel Talán nem is annyira egyedi a HKO testmodellje

Máshol is hasonló elemek India: energiacsatorna, prána, Nap-Hold….


Összevetve nyugati testmodellekkel A hagyományos kínai testmodell sokban hasonlít az európai

kultúra mára letűnt testmodellje

Galénosz és az ókori eredetű négy testnedv elmélete (humorológia)

A testnedvek tisztaságán és arányain alapulóegészség- és betegségkép

lásd: vérmes, epés, kolerikus, melankolikus, flegmatikus alkat…Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

II. Az akupunktúra Csatornák

12 ősi csatorna A 12 holdhónap és a nap 24 órájának

kétórás ciklusai a kínai testmodellben összekapcsolhatók a 12 szervvel és 12 csatornával

A csatornák és a szervek az öt elem és két alapelv (yin és yang) alapján is rendszerezhetők

némi kavarodást okoz, hogy ilyenkor már nem 12, hanem 10 fő szerv van, a szívburok és a hármas melegítő nem szerepel ezen a listán

Akupontok Sokféle szúrási technika Alkat, kor, napszak, meridiánrégió, évszak, egyéb tünetek mind-

mind befolyásolják, hogy mi és hogyan van szúrva Régi szövegek szerinti az aktív akupontok száma 365

ma már 1000 felett


Nem csak embereknek Állatok gyógyítására is alkalmazható gyógymód


II/1. Az akupunktúra történetéről Első írásos emlék: A Sárga Császár belső könyve

Dátuma bizonytalan: ~Kr.e. 200 A Qiről nem tesz említést – bár sok hasonlóról igen

színekről, időjárásról, ciklusokról… A qi a Kr.e. 2 századtól jelenik meg az írásos emlékekben

A mikro- és makrokozmosz közötti kozmológiai párhuzam sem jelenik meg

Pl. akupontok – év napjai Ez csak Kr. u. 3 sz.

környékén tűnik fel

Széles körű elfogadás csak a Tang-dinasztia (618-906) idején


Az akupunktúra fejlődése Csatornákat leíró elméleti rendszer nem merev

268-ban első „kanonizálása” a fő csatornáknak De későbbi századok során sok új pont és kollaterális csatorna

A jelenlegi reprezentációk korábbi kulturális reprezentációkra épülnek


II/2. És mi a helyzet Nyugaton? Már középkorban születtek beszámolók Nyugaton a keleti

orvoslásról Több forrásból

ferences szerzetesek kereskedők, mint pl. Marco Polo

A HKO elképzelései nem voltak nagyon eltérőek a korabeli galénoszi orvoslás fogalmaitól

de már ekkor, a reneszánsz korában a fejletlenség jelének tekintették az anatómiai ismeretek szegényességét, ami a boncolási gyakorlat hiányából származott

A koraújkorban is hasonló források Szerzetesek: Matteo Ricci (1552-1610) és más jezsuita

misszionáriusok számos fontos kínai szöveget fordítottak le, amelyek a pulzusterápiát,

az ötelem-tant és a qi fogalmát ismertették Kereskedők

információ gyógynövények, ginzeng, kámfor, gyömbér, tea szállítása


Akupunktúra a 17. századtól Nyugaton

A 17. sz. második felétől egyre rendszeresebb beszámolók a moxibuszcióról és az akupunktúráról az európai könyvtárakba és boltokba több

száz kínai kézirat érkezik a korabeli európai felfogást még mindig nem

látták alapvetően különbözőnek a kínai qi fogalomtól

1683: Willem ten Rhijne első alapos tanulmány az akupunktúráról

1737: A jezsuita rend kivonul Kínából az egyik legfontosabb intellektuális kapcsolat

megszűnik a Távol-Kelettel A tud. forradalom és a felvilágosodás

hatására Európában a kínai tudományt általában visszamaradottnak tartják Ehhez hozzájárul Kína fokozódó és közel 200

évig tartó elszigetelődése mind kulturálisan, mind gazdaságilag


Újabb kapcsolatfelvétel A 19. sz.-ban ismét megnő az úti beszámolók száma, egyre

pontosabb fordítások készülnek A sajtó és egyre több orvos foglalkozik – ám főleg a korábbi

jezsuita anyagok alapján – a keleti gyógymódokkal A gyógynövények, a moxa és akupunktúra a kínai gyógyítás

elfogadott elemei lesznek a nyugat szemében Viszont az ezek mögött meghúzódó ember- és kozmoszkép

(a qi, a yin-yang fogalmai) továbbra is babonaságnak és egy lassan hanyatló civilizáció tévedésének tűnt

Számos országban komoly támogatást nyer az akupunktúra Ez a támogató orvosoknak köszönhető

Pl. Franciaországban támogatta az akupunktúrát René T.H. Laennec (1781-1829), a sztetoszkóp feltalálója Pierre Bretonneau (1771-1862), a tífusz első leírója Jules-Germain Cloquet (1790-1883), a kor egyik vezető

anatómusa, aki maga is gyakorló akupunktőr volt


II/3. És mi a helyzet az USÁ-ban? Az USA-ban az akupunktúrát a 20. sz.-ig csak ázsiai

bevándorlók űzték illegálisan szemben a francia, német, angol területekkel, ahol már 100-200

éve ismerték és gyakorolták Akupunktúra 1971-től kerül reflektorfénybe

1971 júliusában a New York Times ismert rovatvezetője és alelnöke, James Reston Pekingben vakbélműtéten esik át

A műtét utáni éjszaka komoly alhasi fájdalmai vannak, amit a kórház akupunktőre a jobb könyökébe, illetve a térdei alá szúrt tűkkel szüntet meg

Kínában 1958 és 1970 között 400 000 műtét során alkalmazták az akupunktúrás érzéstelenítést

A New York Times azonban pár nappal Reston műtétje után már címlapján számol be az esetről

Nixon 1971 szeptemberében Kínába látogat egy sor neves orvos tart vele, hogy meggyőződjenek az akupunktúra

hasznosságáról


Egy siker történet Az Amerikai Orvosi Szövetség delegációja nyilatkozatában

további vizsgálatokat és komoly figyelmet kért az ügynek 1972-től az akupunktúra kezelési költségei orvosi kiadásnak

számítottak, megszervezték a tűk minőségének biztosítását megalakult a Kínai Orvoslás Amerikai Társasága szakmai folyóirat indult 1974-ben végeztek az első, akupunktúrát használó

aneszteziológusok 1971 és 1976 között megnégyszereződött az akupunktúrával

foglalkozó dolgozatok száma, 1974-re a tudományos publikációk ötöde az USÁ-ból származott, 1975-ben pedig a körülbelül 1200 szakcikk fele angol nyelvű volt


Elfogadásból elutasítás: a kontroll formái De hivatalos elfogadás ellenére egy 1972-es felmérés alapján

az orvosok 41%-a további kutatások igénye nélkül veti el az akupunktúrát

A vizsgálatok során az akupunktúra kínai elméletét leegyszerűsítették, és megpróbálták a már létező nyugati fogalmi keretbe kényszeríteni A hetvenes években szinte csak az akut fájdalomcsillapítást

vizsgálták preventív alkalmazás, krónikus fájdalmak enyhítése nem jelent meg

Komplex emberkép helyett leegyszerűsített modell (így viszont csökken a kezelések hatékonysága…)

A magyarázathoz reziduális kategóriák: pszichoszomatika, operáns kondicionálás, placebohatás

Jelenség kezelése, mint „pszichogenikus” (pszichés eredetű) Az amerikai orvosok kulturális autoritást szereztek az

idegen technika fölött, elfogadtatták a közvéleménnyel, hogy ők hivatottak vizsgálni és ítéletet mondani az akupunktúráról – ami semmiképpen sem tekinthető magától értetődőnek!


Társadalmi kontroll A biomedicina a társadalmi kontrollt is igyekezett szerezni

Az Amerikai Orvosi Társaság (AMA) 1974-es rendelkezése szerint az akupunktúra kísérleti fázisban lévő orvosi technika (ők tették azzá), így gyakorlata megfelelően képzett orvos közvetlen felügyelete alatt és felelősségvállalásával történhet

Vagyis egy Kínában képzett akupunktőr diplomáját nem fogadták el, hiszen más képzést kapott, mint az amerikai orvos. Az évtizedek óta gyakorolt technikákat csak olyan amerikai orvos jelenlétében alkalmazhatta, akinek jó eséllyel halvány elképzelése sem volt arról, hogy mit csinál a kollégája (ez azóta lassan megváltozik)

Amerikai orvosképzés szakágankénti felosztásához igazították az akupunktúra amerikai képzését

A holisztikus világképet teljesen feldarabolták. Ez nagyban hozzájárult a hatékonyság csökkenéséhez


Merre mutat a jövő? Mind a nyugati, mind a keleti orvosláson belül számtalan

áramlat, tradíció – valójában sokkal gazdagabb és ellentmondásosabb a kép, mint amilyennek hinnénk Kínán belül hatalmas változások – új HKO betegségtipológia

(hasonló a nyugatihoz) Déli és Északi iskolák – más betegségosztályozás, különböző

hozzáállás a modernizáláshoz és a standardizáláshoz PhD-hallgatók (farmakológiai esettanulmányok) és tanítványok

(receptírási hagyomány) Nagyon félrevezető azt hinni, hogy két (vagy több)

rivalizáló hagyomány van: a Nyugati és a Keleti A történelem meg tudja mutatni, hogy nem nyilvánvalóak az

olyan kijelentések, mint „nem lehet kétféle medicina, ortodox és alternatív”

Valójában a tudomány is más, mint gyakran hisszük – az orvoslás fejlődésében is látszanak a különös hibridizációk Ennek bemutatása következik egy konkrét esettanulmányon

keresztül


III. Kezdjük a végénél: az eredmények

Tudományos cikk egy elfogadott tudományos folyóiratban, amely az akupontok hatását vizsgálja agykérgi régiók fMRI vizsgálatával

Zang Hee Cho (Irvine, CA) az USA Tudományos Akadémiájának tagja, 40 éve képalkotó eljárásokkal foglalkozó professzor

Hye-Jung Lee – koreai Kyunghee Egyetem, Meridianológia tsz.


A feltett kérdés Akupont-agy-szerv/izmok

háromszög akupont-agy oldalának vizsgálata, amelyaddig teljesen ismeretlen Akupunktúra során

mérhető agyi aktivitás-változás mérése

Alapvetően a modern tudomány nyelvén íródott, de a klasszikus Sárga Császár Belső Orvosságos könyvében leírt pontokatteszteli

Cáfolható hipotézist állít fel Ugyanakkor furcsamód nem

egyértelműen rendeli alá a klasszikus kínai orvoslási modellt a nyugati (bio)medicinának


A kísérlet Vizsgálat: a lábon található

akupontok ingerlése és fMRI vizsgálat + kontroll kísérlet

BL 60-67 (VA 8-VA 1)– hólyagmeridián akupontjainak látáshoz kapcsolódó, elérhető pontjai (a többi jórészt háton ill. fej/nyak régióban)


Az eredmények A szúrt akupont által kiváltott agyi aktivitás mintázat összevetése

vizuális ingerek által kiváltott mintázatokkal (+kontrol kísérlet)


Az eredmények értékelése A modell azonban nem

tudja teljesen a nyugati fogalmakkal értelmezni a hatást

Az adatok feldolgozásához alapvetőnek bizonyult egy nem világos (redukált) dichotómia, a yin/yang kifejezések használata Annak értelmezésére, hogy az

akupont ingerlés hatására a vizuális ingernek megfelelő, vagy azzal ellentétes volt a jel erősség változása


Milyen út vezetett az eredményekig? Dr. Zang-Hee Cho 60 évesen hegyet mászik, elesik, másnap Szöulból

LA-be repül A háta megfájdul, mozdulni alig tud – de csak családja kérésére

megy el a helyi akupunktőrhöz – meglepi az eredményesség Kutatóév 1996-7, Szöul: Soon-Cheol Chung, doktorandusz elkezdi

Cho irányítása alatt a kísérleteket tervezni Kezdetben koreai kézakupunktúra pontok és vizuális stimuláció (Ogawa)

vizsgálata: kis botokkal szurkálják egymást Kim (2006) a laborjegyzőkönyvek alapján megállapítja, hogy fogalmuk

sem volt az akupunktúráról 1997 feb 20- az első kísérletek sikertelenek

Fontos, hogy Cho folytatja a kutatást, mert 1) tudósként nem hiszi, hogy egy sikertelen kísérlettel sok értelmeset lehet mondani a világról, 2) „tudja”, hogy itt van valami

Egyszerre ragaszkodik tudományához (hogy jó kutatóként megtalálja az értelmezést) és a jelenség valódiságához.

Egyértelműen a nyugati tudomány irányából közelít (és reméli a sikert)


Kísérleti eszközök változása Kapcsolatok keresés Hye-Jung Lee-vel (Department of

Meridianology, Kyunghee University) és két doktoranduszával (továbbá Dr. Byung-Il Min-nel, aki neurológus és akupunktőr) Létrejön egy hibrid kutatócsoport: radiológusok és akupunktőrök

– közös projekt (mindkét csoport saját céljai + közös érdek a siker)

1997 márc-ápr. – közös „oktatás” és kísérlettervezés

A kísérlet változik Visszatérés modern kézakupunktúra pontokról a Sárga Császár

Belső Orvosságos könyvében leírt pontokhoz Profi akupunktőr használata Megfelelő pont / tű használata

Nincs eredmény (a siker érdekében csökken a „nyugati” kutatócsoport monopolhelyzete, egyre több „keleti” elem)


Kísérleti csoport változása Chung vett részt a kísérletben – Park döfi

Rohadt hangos a gép – hat az agyműködésre – füldugó Chung nem szokta meg az akupunktúrát – fájdalmak hatására

mozog kicsit: rossz kép Másnap Park fekszik a gépbe és egy másik akupunktőr szúrja

(már a személyek sem „nyugatiak”) „megvan” a korreláció

„Pilot” után valódi kísérlet: 12 egyetemi diák vizsgálata Szignifikáns korreláció

de megjelenik a különös yin/yang felosztás is


Szemléletmód-változás „Hibrid” kutatás: végül „nyugati” kísérlet és publikáció – de a

nyugati módszerekbe vetett hit hatására addig dolgoznak a kísérleten, míg elválaszthatatlanul beépül egy csomó „keleti” elem

Mégis mi a különös? Egy népi gyógymód is lehet hatásos, és vizsgálható tudományosan: a jelenségeket a modern tudomány nyelvén újra tudjuk írni és így is gyarapszik a tudásunk… De itt tolerancia nem csak a fogalmi keretben jelentkezik, hanem a

kiértékeléskor is megjelenik


Lásd mégHarry Collins - Trevor Pinch: Dr. Gólem - útmutató az

orvostudományhoz . Kim, J. 2005. Hybrid Modernity: The Sceintific Construction of

Korean Medicine in a Global Age. PhD értekezés, University of Illinois Urbana-Champaign.

Kim, J. 2006. Mangling Acupuncture with functional MRI. Social Science and Medicine.

Kutrovátz, Gábor, Láng, Benedek és Zemplén, Gábor. 2008. A tudomány határai. Budapest: Typotex.

Kutrovátz, Gábor és Zemplén, Gábor Á. 2010. A tudomány heterogenitása és a naturalizmus. Magyar Filozófiai Szemle (1):89-112.

Scheid, V. 2002. Chinese Medicine in Contemporary China: Plurality and Synthesis. Durham, NC: Duke University Press

Unschuld, Paul U. 2000. Medicine in China. Historical artefacts and images. Munich: Prestel

WHO standard akupunktúra nómenklatúrája: http://www.wpro.who.int/internet/files/pub/72/toc.pdf

Zemplén, Gábor Á. 2009. Távol-Keleti orvoslás és a tudomány-tanulmányok poszthumanista fordulata. In Határmunkálatok a tudományban, szerk. Kutrovátz, Gábor, Láng, Benedek és Zemplén, Gábor. Budapest: L'Harmattan.

Images: thnx to Imi.


Alternatív gyógyászat

Documents

Transcript of Alternatív gyógyászat