Általános balesetvédelmi szabályok
description
Transcript of Általános balesetvédelmi szabályok
Munkavédelem és környezetvédelem a szépségiparbanSomorjai Gáborné könyve alapján készítette:Halászné Császár Judit
Általános balesetvédelmi szabályok
Baleset fogalma Baleset: Az emberi szervezetet ért
olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást ill.halált okoz.
Általános szabályok: Mindig legyünk körültekintőek, ha
elterelik a figyelmünket hagyjuk abba a tevékenységet amit végeztünk
Fáradság esetén pihenjünk Csak olyan tevékenységet végezzünk
amit a kezdetétől a végéig értünk és be is tudjuk fejezni.
Az eszközöket a rendeltetésüknek megfelelően használjuk.
Általános szabályok: Munkavégzés közben ügyeljünk a
környezetünkre Mozgásunkat igazítsuk a környezet
állapotához Szemmagasságnál magasabb helyről
csak létra használatával vegyük le a dolgot
Repedt üvegtárgyat ne használjunk
Általános szabályok: A szabad mozgásnak 60 cm helyet kell
hagynunk, hogy egy személy kényelmesen elférhessen
Ha elektromos készüléken gyanús jelet észlelünk akkor azt ne használjuk, azonnal válasszuk le a hálózatról
Laza, lógó dugaszolóaljzatot, kapcsolót ne használjunk
Vizes helyiségbe, vizes kézzel ne nyúljunk elektromos készülékhez!
Ellenőrző kérdések TK:10.old.Mi a teendő ha az elektromos vezeték vagy elektromos készülék meghibásodását észleli?Mi a teendő üvegtárgyak és magasan elhelyezett tárgyak esetén?
Épületek mint veszélyforrás
Épületek használatba vétele csak tervezői és kivitelezői nyilatkozatokkal, engedélyekkel lehetséges
Hosszabb használat során keletkezett veszélyforrások: Meglazult korlátok,ablakok,ajtók Síkosra kopott padló Hulló vakolat, díszítőelemek Törött kapcsolók, lámpatestek
Épületben rejlő veszélyforrások fellelésekor a teendőink Otthonunkban a hiányosságok azonnali
megszüntetése Az épület fenntartójának figyelmét
felhívni a veszélyre A fenntartó kötelessége a hibára
táblákkal felhívni a figyelmet és a hibát mihamarabb megszüntetni ellenkező esetben kártérítési felelősséggel tartozik.
Ellenőrző kérdések TK:11.old.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A SZÉPSÉGSZALONOK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATBAN
Telephely, üzlethelyiség
Üzlethelyiség telepítése ÁNTSZ jóváhagyásával, száraz, jól
szellőztethető helyiség lehet Külön vendég és dolgozói mosdó
biztosítása Egy munkahely területe min. 6m2
A belmagasság 2,5 m-nél kevesebb nem lehet
A falak résmentesek és moshatók legyenek
A padlózat csúszásmentes, résmentes, mosható és fertőtleníthető legyen
Szennyező forrás közelében nem létesíthető szépségszalon
Pincehelyiségben - külön bejárat,önálló légtér, más célt nem szolgálhat
Tilos: A közterület felől nyíló üzlethelyiség
felől a lakás felé bejáratot létesíteni Az üzletben a szolgáltatás
végzéséhez nem használatos tárgyakat tartani
Állatot tartani
Ellenőrző kérdések TK:14.old.
A szépségszalon kialakítása, berendezése
Berendezésektől, helyiségtől elvárható tulajdonságok: Kényelmes kezelőszék A dolgozó részére forgatható állítható
ülőke, szerszámtartó Ruhatár kialakítása a vendégek számára Olvasnivaló, TV, PC+internet Vendég mosdó szúnyogháló
Az üzlethelyiséggel szemben támasztott követelmények:
Jó megvilágítás elsősorban természetes megvilágításra
kell törekedni- az ablak világító felülete az üzlet alapterületének 1/6-od része kell legyen
A világítás káprázatmentes, térben és időben egyenletes legyen
A mesterséges megvilágítás lehet központi vagy helyi – a fényforrás lehet izzólámpa vagy fénycső
Az üzlethelyiséggel szemben támasztott követelmények: Biztonságos elektromos
berendezések Csak ellenőrzött és engedéllyel ellátott
elektromos berendezéseket szabad csak használni!)
Megfelelő hőmérséklet Természetes szellőztetés Ivóvíz minőségű víz használata
(ÁNTSZ-nél ellenőriztetni!)
Ellenőrző kérdések TK:15.old.
Tisztaság, higiénia
Hulladékok a szépségiparban Közönséges – kommunális hulladék
Normál hulladékszállítás Veszélyesnek minősülő hulladékok
I. Különösen veszélyes II. Fokozottan veszélyes (fertőtlenítő szerek
dobozai) III. Mérsékelten veszélyes (kozmetikumok
maradványai) A veszélyes hulladékok elszállításához,
kezeléséhez engedély szükséges
Veszélyes hulladékokkal szembeni teendők Elkülönített tárolás (veszélyes vegyi
folyamatok elindulásának megakadályozására)
Külön elszállításról kell gondoskodni A veszélyes anyagok biztonsági
adatlapuk alapján veszélyességi kategóriákba kell sorolni
biztonsági adatlap hypo.pdf
Települési hulladékok csoportosítása Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Biohulladék (szépségszalonban a
levágott haj, köröm) – a biohulladékot is külön kell tárolni!
A szalon tisztítása Fertőtlenítőszerrel Gumikesztyűben Nyitott ablaknál A tisztítószereket tilos összekeverni! A textíliákat folyamatosan cserélni kell
és tisztítani (mosással, vasalással) Minden vendégnek frissen mosott és
vasalt törölközőt kell biztosítani
Ellenőrző kérdések TK:17.old.
Személyi tisztaság
Szépségiparban dolgozókkal szemben támasztott követelmények EÜ. Alkalmassági vizsgálat (évente) Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat –
háziorvos végzi nincs fertőző betegsége Eü. Kiskönyv Tiszta, fehér vagy világos munkaruha Kéz, köröm tisztán tartása és minden
vendég előtt és után kézmosás Szappanos víz , kézfertőtlenítő, papírtörlő
Ellenőrző kérdések TK:18.old.
MUNKAVÉDELEM
A MUNKAVÉDELEM CÉLJA A MUNKÁBAN RÉSZT VEVŐK
EGÉSZSÉGÉNEK, MUNKAVÉGZŐ KÉPESSÉGÉNEK MEGÓVÁSA, A BIZTONSÁGOS MUNKAFELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE: Megfelelő eszközökkel Megfelelő munkakörnyezettel Védőeszközökkel Zavartalan információáramlással Szakképzett munkaerővel
A biztonságos munkavédelem feltételei: Technikai feltételek
A munkahely megfelelő kialakítása Megfelelő munkaeszközök Berendezések, felszerelések megfelelő
műszaki állapota Munkafolyamatok megszervezése Megfelelő munkakörülmények biztosítása
A biztonságos munkavédelem feltételei: Emberi tényező
A dolgozók színvonalas szaktudása A munkával kapcsolatos veszélyhelyzetek
pontos ismerete Gyakorlat, rutin a munkaeszközök
használatában
Ellenőrző kérdések TK:20.old.
A munkavédelem területei
Fogalmak Munkabiztonság: az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat határozza meg ill. ellenőrzi ezek betartását
Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre veszélyt vagy ártalmat jelent.
Veszélyforrások csoportosítása Fizikai veszélyforrások Veszélyes anyagok Vendég védelme Dolgozók pályaalkalmassága Biológiai veszélyforrások Higiénia A munkavégzés körülményei
Fizikai veszélyforrások Munkaeszközök Csúszóssá váló felületek Zaj, rezgés Szennyezett levegő Nem megfelelő világítás Áramköri feszültség Normálistól eltérő hőmérsékletElkerülésük MEGELŐZÉSSEL!
Ellenőrző kérdések TK:22.old.
Veszélyes anyagok Vegyi anyag regisztrációs
rendszer /REACH – EU rendelet/ Célja: a vegyi anyagok nyilvántartása
követése Biztonsági adatlap
Célja: biztonsági, kockázati, veszélyességi információk nyújtása a veszélyes anyagokról
biztonsági adatlap hypo.pdf
Vegyi anyagok a fodrászszalonban
Hajfestékek Fertőtlenítőszerek Dauer Stb.
Veszélyes anyagokVendég védelme
Érzékenységvizsgálat- próba
Nyilvántartást vezetni a vendég érzékenységéről
Dolgozók pályaalkalmassága
Pályaalkalmassági vizsgálat
Eü. Könyv
Biológiai veszélyforrások Mikroorganizmusok
Vírusok Baktériumok Gombák
Védekezés: Higiéniai szabályok betartása Védőfelszerelés Rendszeres fertőtlenítés
Higiéniai, Fertőtlenítés Higiénia fogalma: a fertőzés
megelőzését, az egészség megőrzését szolgáló eljárás.
Fertőtlenítés fogalma: minden olyan mikrobaellenes eljárás, amely a fertőző forrásból a külső környezetbe kikerült és így a kórokozók elpusztításával ill. fertőzőképességük megszüntetésével foglalkozik.
A munkavégzés körülményei, fiziológiai , idegrendszeri és pszichés tényezők jelentősége
Pszichés igénybevételek: A vendégkör sokrétűsége, változatossága Sokféle munkatevékenység Monotonitás Minden vendéghez alkalmazkodni kell
A baleset és a munkahelyi baleset Baleset: az emberi szervezetet ért
olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más, (testi, lelki) egészségkárosodást ill. halált okoz.
Munkabaleset: az a baleset amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagmozgatás stb. során éri.
A baleset bekövetkeztének folyamata
Veszélyforrás •Pl: hibás aljzat•Csúszós padló
veszélyhelyzet •figyelmetlenség•kapkodás
Baleset •Megrázza az áram•Elcsúszik és eltörik a lába
A baleset alapvető tényezői Külső hatás A sérült akaratától függetlenül bekövetkező
esemény Hirtelen, rövid idő alatt bekövetkező esemény Megelőzésük:
Balesetmentes környezet kialakítása Szervezett munkafolyamatok Szakmai fogások tudatos alkalmazása,
szakszerű fegyelmezett munkavégzés
Ellenőrző kérdések TK:28-29.old.
Foglalkozási megbetegedések
A foglalkozási megbetegedések kiváltó okai Fizikai tényezők Kémiai tényezők Biológiai tényezők Ergonómiai tényezők
Fizikai tényezők Zaj okozta halláskárosodás Ionizáló sugárzás Levegőben lévő por Repülő száraz haj Védekezés:
Csendes működésű eszközök nem ionizáló sugárzást kibocsátó
készülékek A szalon rendszeres tisztítása
Kémiai tényezők Klór által okozott megbetegedések Vegyszerek gőze Foglalkozási asztma
Védekezés: Klórmentes szerek használata,
védőkesztyű, maszk Vegyszeres edények lezárása
Biológiai tényezők Gombák okozta bőrbetegségek Szerzett gyulladás (hepatitisz) Szerzett tuberkolózis Egyéb fertőzések (influenza)
Védekezés:védőkesztyű, fertőtlenítős lemosás, maszkszellőztetés
Ergonómiai tényezők Csontok, izmok megbetegedése Fokozott megterhelés okozta
megbetegedés
Védekezés: Állítható magasságú ülőkék, testtámaszok Kerülni az egyoldalú terhelést Mozdulatsorok váltakozása
Ellenőrző kérdések TK:33.old.
Munkahelyi ártalmak Állómunka következtében kialakuló
foglalkozási megbetegedések Lúdtalp Bokasüllyedés Visszértágulat gerincbántalmak
Kémiai ártalmak Bőrgyulladás Ekcéma Légúti megbetegedések
Mechanikai ártalmak ínhüvelygyulladás
Állómunka következtében kialakult foglalkozási megbetegedések
Lúdtalp Bokasüllyedés Visszértágulat gerincbántalmak
Lúdtalp
A láb haránt-, ill. hosszboltozatának lesüllyedése, a harántboltozat ellapulása
A belső boka megsüllyed, a láb külső éle megemelkedik
Az izmok majd a szalagok elváltoznak, majd visszafordíthatatlan csontos deformáció jön létre
A lúdtalpas beteg tünetei: Nem tud soká járni vagy állni Gyorsan elfáradnak Fájdalom a bokaizület tájékánMegelőzése:
Kényelmes cipő Láb tornáztatása Egyoldalú terhelés csökkentéseKialakult lúdtalpat lúdtalpbetéttel
segíthetünk helyreállítani
Lúdtalp fajtái: Gyerekkori
Kialakulása: Nem megfelelő gyerekcipők- korrigálható
gyógytornával, gyógycipőkkel, gipsszel Felnőttkori
Kialakulása: Túlsúly, terhesség, állómunka
Gyógytornával, lúdtalpbetéttel korrigálható
Bokasüllyedés- hosszboltozat süllyedés
A láb hosszanti boltozatának ellaposodása Kialakulása:
A láb túlzott igénybevétele Nem megfelelő cipő A lábizomzat túlfárasztása
Megelőzése: Gyógycipővel Gyógytornával sportolással
Visszértágulat
Visszértágulat A visszérbetegség lényege az, hogy elromlik a
vénákban a vér egyirányú - a szív felé tartó - áramlását szabályozó billentyűk működése, emiatt visszafelé, továbbá kóros módon a mély vénák felől a felületesek felé is áramlik a vér, ami ez utóbbi erek túlterhelését és bennük a vér pangását eredményezi.
A Visszértágulat tünetei: A végtag estére megdagad A láb nehézzé válik Fekély alakulhat ki a lábonOkai:
Örökletes hajlam Mozgáshiány, egyoldalú terhelés Fogamzásgátló tabletta Magas cipősarok elhízás
Ellenőrző kérdések TK:36.old.
Gerincbántalmak Kiváltó okai a szépségiparban:
Álló testhelyzet miatt Helytelen testtartás miatt Egyoldalúan terhelt gerincoszlop
Gerincferdülés porckopás
Következ-mény
Gerincbántalmak megelőzése Egyoldalú terhelés elkerülése Tudatos helyes testtartás gyógytorna
Kémiai ártalmak (TK.38) Bőrgyulladás Ekcéma Légúti megbetegedések
Kémiai ártalmak -Bőrgyulladás Kialakulása: általában vegyszeres
munkák során bőrrel érintkező vegyszerek váltják ki.
Megelőzése: gumikesztyű használata Kezelése: savas öblítés, kézvédő,
bőrtápláló krémek használata
Kémiai ártalmak -Ekcéma (bőrgyulladás)
Fogalma: A bőr felszínes gyulladása, mely viszketést, hólyagosodást, bőrpírt, duzzanatot, nedvedzést, pörkképződést, hámlást okoz.
Okai: A bőr súlyos szárazsága, tartós vakarása, irritációt okozó anyagokra, allergénekre adott reakciója.
Kezelése: A kiváltó tényező kiderítése és megszüntetése Bőrvédelem, a bőr szárazságának megszüntetése Gyulladáscsökkentő kezelés
• Megelőzése: védőkesztyű használata, rendszeres kézápolás
Kémiai ártalmak - Légúti megbetegedések Okai: szálló por, haj Megelőzése: gyakori szellőztetés
Mechanikai ártalmak - Ínhüvelygyulladás
Kialakulása: a helytelen eszközhasználat, vagy helytelen technika kialakulása. (Pl: kéz, kar rossz helyen tartása mosáskor)
Megelőzése: a legmegfelelőbb mozdulatsorok begyakorlása
és azok következetes alkalmazása. Ergonómikus munkaeszközök beszerzése és
megfelelő használata. A monoton , ismétlődő mozdulatsorok
kerülése, váltogatása.
A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele
A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása
A munkabalesetek bejelentése1. A sérült, ill. a balesetet észlelő személy köteles a
balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni
2. A munkáltatónak minden bejelentett ill. tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinthető-e.
3. A súlyos balesetet a munkáltatónak (telefonon, személyesen) azonnal be kell jelentenie a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségének.
Munkaügyi szervezet Az Országos Munkavédelmi és
Munkaügyi Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet beolvadásával létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.
Súlyos munkabalesetnek tekinthető ami:
A sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta.
Valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását okozta.
Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott
Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése) Torzulást, bénulást, elmezavart okozott.
A munkabaleset nyilvántartása1. Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet
legalább 5 évig meg kell őrizni. A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei:
A munkabaleset sorszáma A sérült személyes adatai A sérült munkaköre A sérülés időpontja, helyszíne A sérült ellátására tett intézkedés A sérült folytatta-e a munkát
A munkabaleset nyilvántartása2. A munkabaleseti nyilvántartást a
munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél kell vezetni.
A munkabalesetek kivizsgálása során meg kell állapítani: A létesítmények, gépek, berendezések,
szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a baleset okozója ismerte-e ezeket.
A védőeszközök meglétét, a használatunkra vonatkozó előírások ismeretét és betartását
A környezeti tényezők hatását ( világítás, tisztaság stb.)
A balesetet kiváltó okokat Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet
A kivizsgálás utáni teendők A munkáltató köteles a kivizsgálás
befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet: A sérültnek, vagy halála esetén a
hozzátartozójának A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg
illetékes szervének ha a munkabaleset halált vagy 3 napot meghaladó keresőképtelenséget okozott.
Foglalkozási megbetegedések bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés,
foglalkozás gyakorlása közben, azzal összefüggésben bekövetkező minden heveny és idült egészségkárosodás.
Foglalkozási megbetegedések bejelentése
A bejelentést a Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének kell megtenni:
A diagnózis felállítását követő 24 órán belül Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási
megbetegedés esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal és írásban 24 órán belül
A bejelentés az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni és a bejelentőlapot zárt borítékban postára kell adni.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a bejelentést nyilvántartásba veszi és 3 napon belül a bejelentőt értesíti.
Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása A kivizsgálást a Nemzeti Munkaügyi
Hivatal illetékességgel rendelkező szervei vizsgálják ki.
A vizsgálatokba az érdekképviseleti szervek bevonhatók (szakszervezet, üzemi tanács)
A vizsgálatok eredményeit jegyzőkönyvben összesítik, melynek célja a tapasztalatok szűrése.
Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása A jegyzőkönyv tartalmi elemei:
A bejelentés azonosítása A munkavállaló előző munkahelyein előforduló
kóroki tényezők A betegséget kiváltó tényezők műszeres
vizsgálatának eredményei Valószínűsíthető okok A munkavállaló magatartása hozzájárult-e a
megbetegedés kialakulásához A kivizsgálást követő intézkedések A kivizsgálás tapasztalatainak részletezése
A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai a munkavédelemmel kapcsolatban
A munkáltató kötelességei és jogai Középfokú végzettségű munkavédelmi
szakembert kell foglalkoztatnia a munkaadónak : - heti 1 órában, legfeljebb 9 főt alkalmazó
vállalkozás esetén - napi 1 órában, 10-49 főt foglalkoztató
vállalkozás esetén
A munkáltató kötelességei A munkavállaló egészséges és biztonságos
munkafeltételeit megteremteni A munkavállalókat időben tájékoztatni, utasítani Munkaeszközöket, védőfelszerelést és azok
utánpótlását biztosítani Új gépek és berendezések használata előtt ill.
évente egyszer munka- és tűzvédelmi oktatásban részesíteni az alkalmazottakat
A munka- és foglalkozási megbetegedéseket bejelenteni és nyilvántartani
A munkavállalók kötelezettségei A munkavállaló köteles munkaképes
állapotban megjelenni és a legjobb szakmai tudásának megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot
Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen használni, a védőruházatot hordani
A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni
A munkavállalók jogai Az egészséges és biztonságos
munkafeltételekhez Az egészség védelmére és a
biztonságos munkavégzésre vonatkozó ismeretek rendelkezésre bocsátására
A munkavégzéshez szükséges védőfelszerelésekhez, védőitalhoz, tisztálkodó szerekhez
Egyéni védőeszköz fogalma Minden olyan készülék, berendezés,
felszerelés, eszköz, amelynek a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából.
Az egyéni védőeszközök kategóriái Az egyéni védőeszközöket jogszabályi
keretek között szakember segítségével a munkáltató sorolja be kategóriákba a fennálló kockázatok alapján
I. kategória Azok a védőeszközök amelyeknél a
gyártó feltételezheti, hogy kellő időben meg tudja majd állapítani a felhasználó szükséges-e a védőfelszerelés Felületi sérülést okozó mechanikai
veszélyek (szúrt seb, horzsolások elleni védelem – kéz- ujj- fejvédők
Gyengén agresszív hatású tisztító ill. karbantartó szerek elleni védelem –kesztyű
II. kategória Azok az eszközök tartoznak ide amelyek
sem az I. sem a III. kat.-ba sem tartoznak: Védősisakok Arcvédők Szem-, fényvédők Kar-, kézvédők
III. kategória Kiemelt veszélyességű munkafolyamatokban
használandó védőeszközök (a szépségiparra ez nem jellemző) Pl: védőeszközök, amelyek erősebb kémiai hatások
és ionizáló sugárzás ellen korlátozott védelmet jelentenek
Amelyek a villamosság által okozott kockázati tényezők ellen biztosítanak védelmet
Elsősegélynyújtó eszközök A védőeszközök használata mellett is
előfordulhatnak balesetek Minden munkahelyen elsősegélydobozt,
gyorskötést, 8-10 cm3 orvosi jódot ill. bőrfertőtlenítő szert kell tartani.
Már egyetlen foglalkoztatott esetén kötelező a mentőláda
10 fő felett 2 mentőláda kötelező minden további 50 fő felett újabb mentőláda beszerzése kötelező
Mentőláda típusai a MSZ (Magyar Szabvány)szerint I. típ. 30 főig II. típ. 31-50 főig III. típ. 51-100 főig IV. típ. 101-200 főig
Magatartási szabályok a nevelési és oktatási intézményekben
Általános magatartási szabályok az oktatási intézményekben
Az intézmény épületét, helyiségeit, berendezéseit csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni
Tilos az épületben szaladgálni, csúszást okozó anyagot eldobni, szemetelni
Pihenni az óraközi szünetekben az erre kijelölt helyiségekben mások zavarása nélkül szabad
A tantermekben a terem re ndjétől eltérő tevékenységet folytatni TILOS!
A tanulók csak felügyelettel tartózkodhatnak a tanteremben, baleset okozására alkalmas eszközöket csak tanári irányítással kezelhetnek
Elsősegélynyújtás
Égési sérülések Első teendők:
Szüntessük meg az égés okát Kezdjük meg az égett testrész hűtését Égési sebek gyógyítására soha ne
használjunk krémeket vagy kenőcsöt
Égési sérülések- kisebb égések forrázások A sérülés kis területet érint, bőrpír
hólyagosodás jelentkezik Első teendők:
Kezdjük meg az égett testrész hűtését Égési sebek gyógyítására soha ne
használjunk krémeket vagy kenőcsöt kivéve napozás utáni enyhe leégés esetén: bőrnyugtató krémek használata
Az égési sérülések ellátása1. A ruhadarabokat óvatosan távolítsuk el az égett
testrészről2. Merítsük az égett testrészt legalább 10 percre
hideg vízbe3. Ha a testrész lehült és a fájdalom enyhült az
égett területet fedjük be száraz, puha kötéssel. Ne használjunk vattát vagy rojtosodó kötszert
4. Polcoljuk fel az égett végtagot ha eszméleténél van itassunk a sérülttel kortyokban hideg vizet
Mérgezések Általában 5 év alatti gyermekeknél fordul elő,
vagy felnőttek esetében szándékos vagy véletlen gyógyszer túladagolás fordul elő
Mérgezés esetén azonnal hívjunk orvost Az orvosi segítség érkezéséig a teendőnk:
Ha a mérgezett eszméleténél van hánytassuk Légzésleállás esetén szájból szájba kell
lélegeztetni, egyébként stabil oldalfekvő helyzetbe helyezzük
Mérgezés esetén az orvossal közölni kell: Mit vett be a mérgezett Mennyit vett be Mikor vette be Kórházba szállításkor magunkkal kell
vinni azt az üveget, poharat amely feltehetően a mérget tartalmazta
Vegyszermérgezés A leggyakoribb mérgezést okozó
anyagok: Háztartási tisztítószerek Paraffin Petróleum Polírozó szerek Oldószerek és festékek
Vegyi anyag okozta sérülések – szembe jutott vegyszer
A szembe jutott vegyszer erős égető fájdalmat okoz Teendők: a szemet azonnal ki kell mosni
(desztillált vízzel vagy szemöblítő folyadékkal végzik a szemre szorítják és a sérült belepislog így kimossa a szemhéj alá került vegyszert. Ezt többször is meg kell ismételni!
Vegyi anyag okozta sérülések – lenyelt vegyszer A lenyelt mérgező anyag egy ideig a
gyomorból hánytatással, gyomormosással eltávolítható
Kivétel!!!: Erős sav vagy lúg lenyelésekor NE
HÁNYTASSUNK MERT A VISSZAFOLYÓ ANYAG ÚJABB SÉRÜLÉST OKOZ A NYELŐCSŐBEN!- ORVOSI SEGÍTSÉG!
Eszméletlen sérültnél soha ne próbáljuk meg a hánytatást!
Vérzések
A vérzések fajtái Orrvérzés Súlyos vérzés Vénás vérzés Artériás vérzés Kisebb vágások, horzsolások
Orrvérzés Többnyire kisebb sérülések
következménye Magas vérnyomás esetében, vagy sérült
érfalú személyeknél is gyakran előfordul Ellátása:
Leülni és kissé előrehajolni Nyitott szájjal lélegezni és a beteg fogja be
közben az orrát kb. 10 percig Véralvadás után pár óráig ne fújja ki a beteg
az orrát Ha 20 perc után sem áll el a vérzés hívjunk
orvosi segítséget
Vénás (visszeres) vérzés A vénás vér színe a csökkent oxigéntartalom miatt
sötétpiros A vérzés nem lüktető (a vénákon belül a nyomás
kisebb) A vénás vérzés csillapítása:
A sérültet a hátára fektetem, vérző végtagját a magasba emelem
A sebre tiszta textildarabot helyezzünk és gyakoroljunk rá egyenletes nyomást
A végtagot nem szabad elkötni, elszorítani Hívjunk mentőt
Artériás vérzés A vér oxigéntartalma nagy ezért a színe
élénkpiros A vér az érben lévő nagy nyomás miatt
spriccelve távozik a szívműködéssel azonos ritmusban – kivérzést, sokkot, halált okozhat
Fontos a vérzés mihamarabbi csillapítása
Artériás (ütőeres) vérzés csillapítása a sérült lefektetése (ha ül, akkor is); a sérült végtag (fej, láb, kéz) felemelése, az artériás nyomópont elnyomása; artériás nyomókötés alkalmazása; ha a kötés átvérzik, akkor újabb nyomókötés alkalmazása
(de az előzőt ekkor sem szabad levenni); ha a vérzés eláll, akkor a sérült végtagot a szí v feletti
magasságban fel kell polcolni, és rögzí teni kell (ne vérezzen át);
sokk-fektetés alkalmazása, a létfontosságú szervek vérellátásának biztosí tására.
Artériás nyomópontok
Súlyos vérzés Súlyos vérzések:
Erőteljes sugárban ömlő(spriccelő vérzés) Több mint 250 ml-es vérveszteség 5 perc után sem szűnő vérzés
Sürgős orvosi ellátás szükséges! (mentő, orvos hívása)
Súlyos vérzés ellátása Fektessük le a sérültet és emeljük magasra
a vérző végtagot A könnyen eltávolítható idegen testeket
(szilánk)távolítsuk el a sebből A sebszéleket egymáshoz közelítve
helyezzük el a nyomókötést (ha a sebben mélyen idegen test van ne nyomjuk meg)
A sebet szorosan kössük be gézzel vagy valamilyen ruhadarabbal, hogy a sebre állandó nyomás nehezedjen
Ha a kötés átüt ne cseréljük ki hanem tegyünk rá újabb kötést!
Kisebb vágások, horzsolások
A vérzés kimossa a sebet és magától megszűnik
Gyorsabban elállítható ha a sebre tiszta kötszert nyomunk
Ha a vérzés megszűnt tisztítsuk meg a seb környékét tiszta vattával, kendővel a sebtől távolodó mozdulatokkal
Szúrt sebek Hegyes szerszámok használata során
fordulhat elő A seb elfertőződése fennállhat A kis vérzés nem mossa ki a sebet így
teendők: A seb fertőtlenítése Mély seb esetén orvos felkeresése-
antibiotikum, tetanusz
Eszméletlenség
Eszméletlenség fogalma Az a személy amely öntudatlan, nem
tudjuk felébreszteni, magához téríteni aluszékony, zavart, nem reagál a külvilág ingereire: kérdésekre, felszólításra , fájdalomingerre
Teendők eszméletlenség esetén1. Állapítsuk meg a beteg lélegzik-e2. Távolítsuk el a szájüregéből ha van
benne idegen anyag3. Szájból szájba lélegeztetés
megkezdése4. Ha a légzés visszaáll lazítsuk meg a
szorosabb ruhadarabjait5. Tegyük a sérültet stabil oldalfekvésbe
Stabil oldalfekvés
Stabil oldalfekvés lépései A sérült oldalához térdepelünk a dereka magasságában Térdei alá nyúlunk és lábait térdben felhúzzuk A térdeket erősen magunk felé húzzuk, ezáltal
megdöntjük a medencét, és a törzsének középső részét A sérült túlsó karját nyújtott helyzetben becsúsztatjuk a
kissé megemelkedett medence alá A hozzánk közel eső felkarját vállmagasságban
megfogjuk és a térdénél fogva egy erőteljes mozdulattal átbillentjük a sérült törzsét
Elrendezzük a sérült fejét és végtagjait Ha fennáll a gerincsérülés veszélye ne
alkalmazzuk!
Sokk Fogalma: életveszélyes állapot, amelyet
súlyos sérülések, nagy vérveszteség, égés vagy mérgezést előidéző fertőzések okozhatnak.
Legfőbb jellemzője a mérhetetlenül alacsony vérnyomás
Gyanú áll fenn ha a sérült: Sápadt Hideg verejtékezés tüneteit mutatja Aluszékonyság, zavartság
A sokk kezelése A sokkos beteget fektessük hanyatt Lábait emeljük magasra Szorosabb ruhadarabjait lazítsuk meg Takarjuk be melegen Igyekezzünk megnyugtatni
Áramütés Megelőzése:
Száraz,vagy szigetelő anyagú padlón, száraz és szigetelőanyagból készült vagy ilyen talpú cipő viselése
Elektromos készüléken kívül ne érintkezzünk mással (fémtárggyal, elektromos berendezésekkel stb.)
Készülékeink, munkaeszközeink állapotának folyamatos ellenőrzése
Elektromos hálózat karbantartása
Áramütés esetén keletkező sérülések Elsődleges sérülések : gyenge rázás-
halálos áramütés Külső és belső égési sérülések
Sérült ellátása áramütés esetén Kapcsoljuk ki az áramot, vagy szakítsuk meg a
beteggel való összeköttetést Hívjunk segítséget (akár kiabálással is)Ne
érintsük meg a sérültet csak áramot nem vezető eszközzel szabadítsuk ki a sérültet az áramkörből
Állapítsuk meg lélegzik-e, ha szükséges, kezdje el az újraélesztést – ha a légzés visszatér tegyük stabil oldalfekvésbe
Hívjon orvost, mentőket, ha kell más szerveket is.
Elsősegélynyújtás rándulás, ficam, törések esetén
Izületek sérülései Fajtái:
Húzódás: az izmok, szalagok erőhatásra megnyúlnak
Rándulás: az izületi tok, szalag megnyúlik, elszakad,
Ficam: az izület természetellenes helyzetbe kerül és ott rögzül
Izületi sérülések ellátása Felismerése: fájdalom, duzzanat,
mozgáskorlátozottság Ellátás:
A sérült izületeket ne terheljük ne mozgassuk
Helyezzük nyugalomba, rögzítsük Ellátás után hívjunk orvost!
Törések, az elsősegélynyújtó feladata A törés keletkezési helyének megállapítása
(gerinc, koponya stb.) A törés jeleinek felismerése
Zárt törés esetén: Természetellenesen eldeformálódott végtagok, a sérült mozdulatai rendellenesek, fájdalmasak
Nyílt törés esetén: seb keletkezik- ellátása elsődleges A törött végtagot sínbe kell tenni és kendővel
átkötve rögzíteni A törött végtagot az ép végtaghoz rögzítsük
Hívjunk orvost!
KÖRNYEZETVÉDELEM
A környezetvédelem fogalma: Egy társadalmi tevékenység, amely
az ember által okozott ökológiai károsodások megelőzésére, mérséklésére vagy elhárítására irányul.
Az ökoszisztéma Fogalma: az élővilág több száz millió
éves fejlődési folyamata alatt létrejött rendszer
Az ökoszisztéma alkotóelemei: Föld Víz Levegő élővilág
A környezet terület szerinti csoportosítása Makro környezet: A veszélyeztetés
kiterjedt hatású: savas esők, szennyezett folyók, tavak stb.
Mezokörnyezet: A veszélyeztetettség helyi hatású :levegő,talaj, járványveszély
Mikrokörnyezet : az ember közvetlen környezete: ivóvíz, füst, mérgezések stb.
Energiaforrások Szén,Kőolaj,Földgáz Cellulóz alapú energiahordozók:
fa,szalma, kukorica Napenergia, geotermikus energia,
szél-,vízenergia
Nyersanyagok Élelmiszer alapanyagok Ruházat,bútor, épületek alapanyagai Háztartási vegyszerek ( a szépségipar
nagy fogyasztója) Műszaki cikkek alapanyagai: fém,gumi,
üveg
Levegő, víz szennyezése
Környezeti ártalmak Globális felmelegedés Szmog Savas eső
Globális felmelegedés Az a folyamat melynek során Földünkön
a hőmérséklet folyamatosan nő. Oka elsősorban az, hogy a légkörben megnőtt azoknak a gázoknak az aránya (CO2) amelyek megakadályozzák, hogy a földfelszínt érő napsugarak és a főleg ipari tevékenység során keletkezett hő kisugározódjék az űrbe.
Szmog A környezetszennyezés miatt kialakult
füstköd. Feltétele a szélcsendes idő és a kedvezőtlen feltételek összejátszása.
Savas eső Az ipari tevékenység során nagy
mennyiségű szén- és kéndioxid jut a levegőbe amely a levegőben lévő vízpárával egyesülve savakká alakul. Ez az élővilág minden elemét károsítja.
A környezetvédelem módszerei, területei Módszerei:
Aktív és passzív védekezés Aktív: csökkentjük, vagy megakadályozzuk
a környezetszennyező anyagok kibocsátását
Passzív: a szennyező anyagok kibocsátása nem haladja meg az előírt koncentrációt= természetes egyensúly fennmarad.
TŰZVÉDELEM
Fogalmak Tűz: az az égési folyamat, amely veszélyt jelent
az ember életére, testi épségére vagy az anyagi javakra ill. ezekben károsodást okoz.
A tűzvédelem feladata a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása tűz okainak kivizsgálása.
Tűzmegelőzés a tüzek keletkezésének megelőzése, továbbterjedésének megakadályozása, a munkahelyek tűzbiztos kialakítása, a tűzvédelmi jogszabályok érvényesítése
Éghető anyagok, az égés feltételei Égés: az éghető anyag és az oxigén
egyesülésével, hőfejlődéssel és fényjelenséggel azonos térben és azonos időben végbemenő kémiai folyamat.
Éghető anyagok csoportosítása: Gáz Folyadékok Szilárd anyagok
Tűzvédelmi szabályokA tűz jelzéseRiasztás tűz eseténTűzvédelmi oktatásTűzveszélyességi osztályok
A tűz jelzése 105 Aki a tüzet észleli köteles azt haladéktalanul jelenteni a
tűzoltóságnak A tűzjelzés elmulasztása szabálysértést von maga után. Tűz esetén a tűzjelzést az állampolgárok minden
rendelkezésre álló eszközzel kötelesek segíteni A nyilvános távbeszélő állomás tűzjelzésre díjtalanul
használható A hamis tűzjelzést a törvényt bünteti! A tűzoltóság munkájáért nem számol fel díjat! Egységes segélyhívó 112
Észlelt tűz bejelentése Értesítéskor a következő
kérdésekre kell válaszolni: A tűz pontos helye? Mi ég milyen káreset történt? Mi van veszélyben? (emberélet,
gázpalack) A jelzést adó azonosítója (név, cím, tel.)
Ellenőrző kérdések TK:86.old.
Riasztás tűz esetén
5< főt foglalkoztató gazdálkodó cégnek 50< személy befogadására képes
létesítmény esetén
Tűzvédelmi tervet kell készíteni!
Tűzvédelmi terv tartalma:
Éghető anyagok fajtái és elhelyezése Tárolt anyagok veszélyességi osztályokba
való sorolása Tűzveszélyes tevékenység végzésének
szabályai Tűzjelző eszközök, tűzoltáshoz megfelelő
oltóanyag és eszközök biztosítása, azok helyének kijelölése
Tűzriadó terv
Tűzriadó terv kialakítása során figyelembe kell venni: A tűzjelzés módját A riasztás rendjét A létesítmény elhagyásának módját
(menekülési útvonalak, elsősegély nyújtó hely) Tűz esetén a tennivalókat A fő veszélyforrásokat Évente gyakorolni a tűzriadó tervben
foglaltakat
Tűzvédelmi oktatás
Tűzveszélyességi osztályok