Alkossunk együtt [2015] // az integráció élménye
-
Upload
liget-muhely-alapitvany -
Category
Documents
-
view
217 -
download
4
description
Transcript of Alkossunk együtt [2015] // az integráció élménye
AlkoSS unk együTT az integráció élménye
MÓDSZERTANI AJÁNLÁS
integrációval foglalkozó
szakembereknek
Írta | L. RITÓK NÓRA
Lektorálta | HORGAS JUDIT
Design | GRÁFIUM
Kiadja | ÉLMÉNYLELŐ IFJÚSÁGI EGYESÜLET
A programban résztvevők szervezetek, intézmények
Módszertan, szakmai vezető
IGAZGYÖNGY ALAPÍTVÁNY | igazgyöngy-alapitvany.hu
Pályázó szervezet, projektmenedzsment
ÉLMÉNYLELŐ IFJÚSÁGI EGYESÜLET | elmenytartanoda.wordpress.com
Partnerek
PRESSLEY RIDGE MAGYARORSZÁG ALAPÍTVÁNY | pressleyridge.hu
FAÁG BARÁTI KÖR EGYESÜLET | fb.com/faagbarat
ZÖLD PÓK ALAPÍTVÁNY | zpok.hu
LIGET MŰHELY ALAPÍTVÁNY, SZITAKÖTŐ OKTATÁSI PROGRAM | szitakoto.com
MOTIVÁCIÓ OKTATÁSI EGYESÜLET | fb.com/MMuhely
BUDAI VÁROSKAPU ISKOLAKÖZPONT | budaivaroskapu.hu
„AZ INTEGRÁCIÓ MINT KÖZÖSSÉGI ÉLMÉNY” program
a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatásával valósult meg.
Jelen kiadvány a NYÍLT TÁRSADALOM ALAPÍTVÁNYOK támogatásával készült.
Az Igazgyöngy Alapítványban, melynek egyik fő célja a minőségi integráció lehetőségének
megteremtése, minden területen megpróbáljuk fejleszteni az ezt segítő készségeket.
A gyerek, a szülő, a közösség és a szakemberek készségeit is igyekszünk fejleszteni a
gyakorlati munkánk során szerzett tapasztalatokkal.
Δ ΔMegrögzötten integrációpártiak vagyunk, azt valljuk, hogy ezeket a készségeket kizárólag
integrált közegben lehet elsajátítani, más módon nem megy. Mivel ilyen helyzetek nem
teremtődnek mindenhol maguktól, a szakemberek feladata, hogy pedagógiai tudatossággal
létrehozzák, megszervezzék ezeket az alkalmakat, és igyekezzenek a legtöbbet kihozni belőle.
Mindez egyszerű lenne, ha a probléma nem jutott volna már olyan szintre, hogy a szakemberek
sem szívesen foglalkoznak vele. Az integrációhoz kapcsolódó gondok már rég túlnőttek az
oktatás keretein, a szegénység összes hozadéka begyűrűzött az iskolába, kiégetté téve azokat
is, akik korábban még hittek benne. Az is lehet, nem voltak elég erősek, be sem épültek a
mindennapi munkájukba ezek az ismeretek, készségek, szándékok, hiszen sok a mulasztás
ezen a téren a felsőoktatástól az oktatáspoltikai döntésekig.
Δ ΔPedig létezik megoldás: szerte a világban sok-sok módszer, jó gyakorlat működik, amelyek ha
nem is tudják 100%-ban megoldani, de élhetővé teszik az integrált helyzetet mindkét oldalnak.
Teljes megoldást talán sosem várhatunk, mindig lesznek ezen a területen is olyanok, akik
nem értik meg az együttélés üzenetét. Ám nem mindegy, ez az arány milyen a társadalomban,
csökkenő vagy növekvő tendenciát mutat, és mennyire társul hozzá agresszív magatartásforma.
Δ ΔEbben a projektben kettős célcsoporttal dolgoztunk. Egyrészt a gyerekeknek akartunk
alkotóélményt adni, amely az együtt-tevékenykedés pozitív megtapasztalása mellett a szociális
kompetenciafejlesztésekkel erősíti az integrációs készségeket, másrészt a pedagógusoknak,
szakembereknek saját élményű tapasztalatokat biztosítani az integrált közegben munkálkodás
sikeres, örömteli módjáról. Mindkét célcsoport számára az integráció pozitív élménye az üzenet.
Ezért egy olyan területet választottunk, amely az Igazgyöngy Alapítvány gyakorlatai között
már évek óta jól kipróbált: a képzőművészeti alkotást. Ez a tevékenység természetes módon
Az integráció mint közösségi élmény
és könnyedén segíti a személyes kompetenciák között az önbecsülés, önbizalom, identitás,
önértékelés fejlesztését, és a társas kompetenciák között az együttműködési készségeket, az
alkalmazkodást, a kompromisszumkészséget, az elfogadást, a munkamegosztást, a csapat-
érzést, csupa olyasmit, ami az integrációhoz nélkülözhetetlen.
Δ ΔA közös alkotás sikerének titka a jó feladat, amelyet tudatosan felépítve, minden elemében
pedagógiailag alátámasztva kell a gyerekek elé vinni, hogy a hatások egymást erősítve
adjanak pozitív élményt mindenkinek. Ezekhez a feladatokhoz nálunk is hosszú út és ismételt
tapasztalatszerzés vezetett, amely közben megismertük a buktatókat és a megoldások
sokféleségét is.
Δ ΔMa már tudjuk, mikor kell didaktikusabb menettel bebiztosítani a sikert, hol vannak azok a
pontok, amikor az egyéni megoldások a folyamat megtörése nélkül kiteljesedhetnek, és mire
kell vigyáznunk, nehogy a produktum sikere elmaradjon. Tudjuk, hogy először kötöttebb lépések
kellenek, hogy megalapozhassák a későbbi szabadabb alkotást.
Δ ΔFelmerülhet a kérdés, hogy a folyamat vagy a produktum a lényeg. Úgy hisszük, itt mindkettő. Az
alkotások esetében ugyanis számolhatunk még egy multiplikáló hatással, ami a folyamat hatását
meghosszabbítja a látványos eredménnyel, amely még sokáig megerősítheti a pozitív élményt, a
fejlesztett kompetenciákat, és csoportidentitást és az integráció szempontjából rendkívül fontos.
A kész produktumok dekorációnak is erősek, és a helyiségek falán továbbviszik az üzenetet.
Δ ΔA projektben olyan kipróbált feladatokat választottunk, amelyek tanulságait már beépítettük a
leírásokba. Ha betartjuk a lépéseket, már nem rejtenek buktatókat, amelyek veszélyeztetnék
a munka sikerét. Magától persze nem megy. A pedagógusnak is hinnie kell benne, az ő
motiváltsága, kisugárzása az alap, ami a gyerekeket is beindítja. A pedagógus személye
kulcsfi gura ebben a fejlesztésben is. Csak ő tudja a gyerekek számára hihetővé tenni az
üzenetet, hogy együtt alkotni jó, együtt lenni örömteli. Csak ő tudja feloldani a konfl iktusokat,
bátorítani a bizonytalant, a lépések betartására fi gyelmeztetni a gyerekeket, csak ő képes
folyamatosan megerősíteni a pillanatok pozitív érzelmi töltetét.
Δ ΔMert amiben mi, pedagógusok nem hiszünk, abban nem hisznek majd a gyerekek sem.
Tőlünk indulhat el a változás. Ehhez szeretnénk segítséget adni ezekkel a feladatleírásokkal.
SOK SIKERT A MEGVALÓSÍTÁSUKHOZ!
Feladat-
leírások
A JÁ NLOT T KO ROSZ TÁ LY | Á LTA L Á N O S I S KO L A 2– 8 . É V F O LYA M A
1. ANYAGSZÜKSÉGLET
• 3 db színes A/1-es méretű karton vízszintes sávba rendezve, összeragasztva
(vagy tekercspapír, 3 méteres hosszúságban)
• a létszámnak megfelelő számú 4x4 cm-es és A/6-os rajzlapok
• ceruza
• radír
• fi lctoll
• színes ceruza
• porpasztell
• olajpasztell (+ babahintőpor)
• vízfesték
• tempera
• ragasztó
• olló, ecsetek, vizes edények
I. A KÖZÖS UTAZÁS
2. A LEBONYOLÍTÁS, A TÖRTÉNET FŰZÉSE
A tapasztalat szerint érdemes több részletre bontani a feladatot, így folyamatosan fenntartható
az érdeklődés a következő lépés váratlan megismertetésével, az új technikai megoldásokkal.
a) Első lépésként mutatkozzunk be egymásnak rajzban! A 4x4 cm-es lapra mindenki rajzolja
le magát! Csak a fejét és a vállát, mintha egy ekkora ablakon nézne ki. Használhatnak ceruzát,
színezhetik fi lctollal vagy színessel, ahogy nekik tetszik. A portrék hátterét ún. becsomagolt
vonallal díszíthetik, ami újdonság annak, aki még nem használta így a fi lctollat. Ez egy
dekoratív, szokatlan felületkitöltés, lényege, hogy a formát (jelen esetben a fi gurát) a formát
követve vegyék körbe színes fi lctollsávokkal, váltakozó színekben.
Δ Δb) A kész bemutatkozó portrékat tegyük félre, majd folytassuk egymás megismerését az A/6-
os rajzlapokra dolgozva. Vizuális memóriájuk segítségével idézzenek fel és rajzoljanak valamit,
amit a saját lakóhelyükön láthatnak, és szívesen megmutatnák másoknak is. Ezt meg is lehet
beszélni, ami segítség lehet a bizonytalankodóknak. A forma tulajdonképpen bármi lehet, amit
szívesen rajzolnak (ház, fa, kocsi, ember, autóbusz, kedvenc állat stb.). Ceruzával vázolhatnak,
majd színezhetik valamilyen vizet nem igénylő nyomhagyó eszközzel (hogy ne kelljen majd várni
a száradással, mert nedvesen nem lehet felragasztani). A hátterét nem kell színezni, ha készen
van a forma, vágják ki.
Δ Δc) Innen az egyéni munkát felváltja a közös kép és történetalakítás. Fontos, hogy hagyjuk a
gyerekek interakcióit, beszéljék meg, tervezzék meg együtt, csak annyit és ott avatkozzunk be,
ahol feltétlenül szükséges, pl. a kész alkotás összhangja, léptéke miatt. Bár a fantáziarajz elég
nagy mozgásteret ad ebben is.
Δ Δd) Elsőként a kis portrékat ragasszuk fel, egészen közel egymáshoz két vagy három sorban. A
kompozíció rendezése miatt indítsuk azzal, hogy ezek tulajdonképpen egy szuperbusz ablakai,
amiben most mind együtt utazunk. Célszerű még egy nagy térrendező elemet tanári javaslatra
elhelyezni a felületen: a kép szuperbusz mögötti részére egy domb kerüljön, ami a lakóhelyünk,
és a gyerekek önállóan népesíthetik be az általuk már elkészített elemekből. Innen, a
képzeletbeli lakóhelyünkről utaztunk el a szuperbusszal.
e) Azt, hogy hová megyünk, egy ötletbörze keretében közösen beszéljük meg. Fontos, hogy
ebben mindenkinek egyenlő részvételt biztosítsunk, és vonjuk be a kevésbé aktívakat. A
megbeszélés során született ötleteket külön papíron vagy egyből a nagy közös felületre
átültetve is megrajzolhatjuk, de célszerű szabályként bevezeti, hogy a döntéseket a ragasztás,
rajzolás előtt ismertessék a segítő tanárral, így elkerülhetők a viták, és egységben tartható a
kép is.
Δ Δf) A formákra és a háttérre is lehet bármilyen technikát alkalmazni, az a lényeg, hogy a
nagyobb felületeket vastagabb nyomhagyó eszközökkel, a kisebbeket vékonyabbakkal töltsék
be. A háttérben célszerű fedőfesték (tempera) több árnyalatával dolgozni, a kiemelésekre
és a komplementer színekre a tanár utaljon a munka során. (Kiemelés: olyan színre festeni
a hátteret, amiből jól kilátszik, kiemelkedik a forma. Komplementer színek: a piros-zöld,
sárga-lila, kék-narancs párok egymás színerejét kioltják, beszürkül a színárnyalat, ezek
összekeverését, ha tiszta, élénk színeket szeretnének, kerülni kell.)
3. A KÉSZ ALKOTÁS MEGTEKINTÉSE, BESZÉLGETÉS A KÉPRŐL
(Irányított beszélgetés: neked melyik rész tetszik leginkább, miért, kinek a rajza (portréja,
lakóhelyi formája) a legérdekesebb neked, te hova szeretnél elutazni, honnan tudjuk, hogy
ez egy mesebeli utazás, stb…). Lényeges, hogy ebben a megelégedettséggel, örömmel teli
pillanatban mindenki átélhesse: ő is részese a csodának, amit itt közösen megalkottak.
4. PEDAGÓGIAI CÉLOK, FEJLESZTÉSEK
• Az egyéniség hangsúlyozása (mindannyian mások vagyunk, másképp látjuk a világot,
más az egyéniségünk, és ez tükröződik a rajzainkban is.)
• A közös produkció mindannyiunk alkotásaival lesz teljes. Az egyéni produktumokat felerősíti
a közös felületen történő megjelenés.
• A közös alkotás élmény. A kész festmény mindannyiunk közös öröme.
• Vizuális kommunikációfejlesztés: fantáziafejlesztés, egyéni üzenetek kódolása vizuális jelekkel,
szín- és formakontrasztok érzékelése, alkalmazása.
• Kompozíciós érzék fejlesztése (a nagy felületen történő elhelyezéssel).
• Finommotorika fejlesztése.
• Csoportidentitás fejlesztése.
• Társas kompetenciák fejlesztése.
A JÁ N L O T T KO R O S Z TÁ LY | Á LTA L Á N O S I S KO L A 3 – 8 . É V F O LYA M A
1. ANYAGSZÜKSÉGLET
• 3-4 db színes A/1-es méretű karton vízszintes sávba rendezve, összeragasztva
(vagy tekercspapír, 3-4 méteres hosszúságban)
• a létszámnak megfelelő számú A/4-es méretű rajzlapok
• ceruza
• radír
• színes ceruza
• fi lctollkészlet
• fekete alkoholos fi lc
• színes tusok (kármin, kék)
• vízfesték (anilines festék)
• tempera
• ragasztó
• olló
• ecsetek
• vizes edények
II. CIRKUSZ
2. A LEBONYOLÍTÁS, A TÖRTÉNET FŰZÉSE
A részekre bontott feladat, ha jól irányítjuk, végig fenntartja az érdeklődést. Egy ekkora felület
betöltése nagy munka. Szakaszosan haladjunk, váltogatva az egyéni alkotást a közös tervezéssel,
festéssel.
Δ Δa) Az első lépés a beszélgetés a témáról: kinek milyen élménye volt a cirkusszal kapcsolatban,
milyen szereplőkkel találkoztak ott, kinek, mi tetszett a legjobban. Ezt megbeszélhetjük az
ötletroham módszerével, amikor mindenki szabadon ötletel, vagy úgy, hogy egymás után
mindenkinek mondania kell egyet, vagy mozdulatokkal eljátszva (a többieknek ki kell találnia,
milyen cirkuszi szereplőt, szereplőket jelenített meg a társuk), esetleg egy kezdőbetűt mond
a tanár, amihez cirkuszi szereplőt kell rendelniük. Lehet úgy is, hogy a kezdőbetűt kihúzzák
előre elkészített lapokból, és úgy kell gondolkodniuk róla, vagy színeket mondunk, és erről kell
asszociálniuk szereplőkre, vagy egyszerűen mesélünk a cirkusz mindennapjairól, és közben
megkérjük őket, írjanak fel minél több szereplőt stb. Az a lényeg, hogy játékosan indítsunk, ami
oldja az esetleges feszültséget a gyerekekben, és megteremti a közös munka alaphangulatát.
Δ Δb) Amikor jó sok szereplőt összegyűjtöttek, jöhet a célkitűzés: Készítsük el a mi fantasztikus,
világhírű cirkuszunkat! Ezután következik a fő kompozíció megtervezése. Az összeragasztott
nagy lapok közepére a gyerekek közül egy vállalkozó kedvű rajzolja fel a cirkuszi sátrat, jó
nagyban, amekkorában csak tudja. ( Ha bizonytalan, mutassa az ujjával a lapon, mekkorára,
milyenre szeretné, a többiek ezt fi gyeljék, véleményezzék, majd vázolja fel ceruzával.) A feladat
folytatása: A következő részben népesítsük be a sátrat és környékét gyakorlatozó cirkuszi
szereplőkkel! Rajzolhatjuk magunkat is, cirkuszi szerepben, vagy bárkit, akit láttak már vagy
elképzeltek. Próbáljuk jellemző mozdulatban ábrázolni!
Δ Δc) Egyéni munkafázis. Ebben az A/4-es rajzlapra mindenki megrajzolja az általa elképzelt fi gurát.
Fontos, hogy akkorát készítsenek, amekkora csak ráfér a lapra. (Hogy ne legyenek túl aprók a
fi gurák a felülethez képest.) Vázolhatnak ceruzával, majd húzzák át a vonalakat alkoholos fi lccel,
végül színezzék fi lctollal. Vágják ki ollóval a kész formákat!
Δ Δd) Helyezzük el a felületen a fi gurákat! Döntsünk közösen, ki kerüljön a sátorba, ki gyakoroljon
mellette, ki hol csábítsa be a látogatókat! Ha mindegyik formának megtaláltuk a helyét, ragasszuk
fel őket! ( A sátoron kívüli résznél jelölhetjük a talajt is, lehet dimbes-dombosra is rajzolni….).
e) Most közösen töltsük be a hátteret! A cirkusz alkonyatkor nyit. Amikor még kicsit nappal van,
kicsit este. Jelöljük ezt úgy, hogy a fél háttérben a nappal színeit és formáit, a másik felében
az este hangulatát idézzük meg! Osszuk két részre a csoportot, ki, hol szeretne dolgozni, és
hagyjuk, hogy szabadon, egymásnak ötleteket adva népesítsék be a felületet. A nappali részre
rajzolhatnak napot, felhőket, szivárványt, madarakat, lepkéket, vagy repülőt, hőlégballont is.
Az éjszakain hold, csillagok, denevérek, baglyok, ufók, bármi lehet, amit elképzelnek, akár
mesebeli lényekkel. A formák mögötti háttér betöltéséhez használhatnak anilines festéket,
vagy színes tusokat is, temperával keverve. Hagyjuk, hogy a színárnyalatokkal bátran
kísérletezzenek, de ezeket keverőlapon próbálgassák, hogy a legmegfelelőbb árnyalat kerüljön
a kész képre.
Δ Δf) A kész munkát helyezzük el a falon. Beszélgessünk róla: kinek melyik rész a kedvence,
és miért? Végül rögtönözzünk kis cirkuszi jelenetet az alkotásunk előtt! Ez lehet élőkép
(fényképezzük is le), vagy néhány zsonglőrtrükk bemutatása, esetleg gúlaépítés. Ha van idő,
arcfestéssel is befejezhetjük, a gyerekek egymásnak készítsenek bohócarcot, arcfestéssel,
közös fotózással zárva.
3. PEDAGÓGIAI CÉLOK, FEJLESZTÉSEK
• Az egyéniség hangsúlyozása (mindannyian mások vagyunk, másképp látjuk a világot,
más az egyéniségünk, és ez tükröződik a rajzainkban is.)
• A közös produkció mindannyiunk alkotásaival lesz teljes. Az egyéni produktumokat felerősíti
a közös felületen történő megjelenés.
• A közös alkotás élmény. A kész festmény mindannyiunk közös öröme.
• Vizuális kommunikációfejlesztés: formaérzékenység, karakterek, arányok tartása,
egyéni üzenetek kódolása vizuális jelekkel, szín- és mintakontrasztok érzékelése, alkalmazása.
• Kompozíciós érzék fejlesztése (a nagy felületen történő elhelyezéssel).
• Térábrázolás fejlesztése, előrébb-hátrébb, egymásmellettiség.
• Finommotorika fejlesztése.
• Csoportidentitás fejlesztése.
• Társas kompetenciák fejlesztése.
III. KÖZÖS JÁTÉK
A JÁ N L O T T KO R O S Z TÁ LY | Á LTA L Á N O S I S KO L A 2– 8 . É V F O LYA M A
1. ANYAGSZÜKSÉGLET
• 3 db színes A/1-es méretű karton vízszintes sávba rendezve, összeragasztva (vagy tekercspapír,
3 méteres hosszúságban)
• a létszámnak megfelelő számú A/5, A/6 és A/7-es rajzlapok
• ceruza
• radír
• hegyező
• fi lctoll
• színes ceruza
• olajpasztell (+ babahintőpor)
• vízfesték
• tempera
• ragasztó
• olló
• ecsetek
• vizes edények
2. A LEBONYOLÍTÁS, A TÖRTÉNET FŰZÉSE
A feladatot több részre bontva célszerű a gyerekek elé tárni. Elmondani is sok a felületbetöltés
lépéseit, egyszerre nem is értenék, és a hosszú bevezetés a kedvüket is elvenné. Kis lépésekre
bontva viszont az érdeklődés fenntartható.
a) Bevezetésképpen arról beszélgessünk a gyerekekkel, hogy ki milyen játékkal játszik, milyen
eszközzel sportol legszívesebben szabadidejében. Lehet ezt játékosan is kérdezgetni, pl. felírni
a sporteszközök, játékok nevét, majd azoknak a gyerekeknek a nevét aláírni, akik szeretik (ezzel
ismerkedhetnek is egymással), vagy lehet fantáziajáték: ki mivel szeretne játszani, sportolni,
de még nem volt lehetősége kipróbálni. Lehet ez valamilyen kis kedvenc (kisállat), az a lényeg,
hogy szóban gyűjtsenek össze minél több eszközt, dolgot, amihez érzelmileg kötődnek.
Δ Δ
b) Ezután a kiosztott A/5-ös lapra rajzolják le a gyerekek magukat, kezükben a sporteszközzel,
játékkal, felszereléssel, amit választottak. Használhatnak ceruzát, színezhetnek fi lctollal vagy
színessel, tetszés szerint. A megrajzolt fi gurák pólójára ráírhatják a nevüket is. Az elkészült
figurákat ollóval vágják ki és tegyék félre.
Δ Δc) Most a felület előkészítése következik. Varázsoljunk a nagy lapra egy kis várost, ahol együtt
játszhatunk! Épülhet ez egy dombtetőn vagy hegyvidéken, folyóparton vagy síkságon, ahogy a
gyerekek szeretnék.
Δ Δd) Célszerű úgy irányítani a tervezést, hogy előtér, középtér és háttér legyen rajta, így több
formát tudunk majd komponálva elhelyezni. A formákat rá is rajzolhatják (ezt a dombok esetében
mindenképpen célszerű megtenni), de külön lapra is elkészíthetik. Rajzolhatnak házakat,
árnyat adó fákat (ezeket az A/6-os rajzlapokra készítsék el), virágokat, felhőket, lepkéket,
madarakat vagy más állatokat (ezeket az A/7-es lapra rajzolják meg). Egy gyerek többet is
készíthet. Színezhetik filccel vagy színessel, majd vágják ki a formákat. Alkothatnak ebben a
munkafázisban csoportokat is: „házkészítők” csapata, „faültetők”, „felhőfaragók”, „madarászok”,
„lepkészek” stb. Ez további motivációt biztosít és a kapcsolatépítésre is remek lehetőséget ad.
Δ Δe) Most népesítsük be a domboldalt (felületet)! Elsőként a fi gurákat ragasztjuk fel, inkább a lap
közepéhez igazodva (ezzel kompozíciós hangsúlyt adunk a fő formáknak, nem esik szét a kép).
A gyerekek döntsék el, ki mellé szeretnének kerülni. Csak akkor kezdjük el a felragasztást,
amikor mindenki megtalálta a helyét. A háttér berendezését is közösen tervezzék meg, hogy hova
kerüljenek házak, hova fák, és egyéb, korábban megrajzolt és kivágott elemek. Fontos hagyni a
gyerekeket, hogy maguk beszéljék meg, tervezzék meg, mi hova kerül, csak annyit és ott segítsük
a munkát, ahol láthatóan megakad, vagy a kép összhatásában csorbul. Ilyenkor se tiltsuk, hanem
mutassunk rá a problémára, hogy maguk találjanak ki megfelelő megoldást. Arra kell törekednünk,
hogy mindennek megtaláljuk a helyét, hiszen mindenkinek a munkájára, rajzocskájára szükség van.
Δ Δf) A szabadon maradt felületet színezzék be. Használhatunk ehhez zsírkrétát, festéket vagy
viaszkarc technikát is, amikor a zsírkrétával erősen beszínezett részt hintőporral bedörzsölve
vízmegkötővé tesszük, majd tussal lefestjük, és az ecset végével mintákat karcolunk rá. A háttér
színezésénél fontos, hogy hívjuk fel a fi gyelmet a kiemelésre, (hogy olyan színt használjanak,
amiből jól kiemelkednek a formák), és arra, hogy próbálják ki a színárnyalatokat keverőlapon,
mielőtt a felületre viszik (a komplementer színpárok megtapasztalása miatt). Ilyenkor általában
kiválasztódnak azok a gyerekek, akik irányítják a körülöttük levőket. Figyeljük őket, hogy
minden gyerek lehetőséget kapjon az alkotásra. Ha valaki valahonnan kiszorul, keressünk
neki más feladatot. A gyerekek itt, ilyen létszámban, egymást alig ismerve még nem tudnak
egymásra fi gyelni. Ez a fi gyelő csapatépítés a pedagógus feladata.
Δ Δg) Az alkotás elkészülte ötletbörze keretében adjunk nevet a városunknak. Írjuk fel egy lapra az
ötleteket (a legvadabbakat is), majd szavazással döntsünk a végső névről. Fontos, hogy mindenkinek
egyenlő részvételt próbáljunk adni ebben is, és vonjuk be a kevésbé aktívakat (lehet a lebonyolításba
is, pl. a szavazatszámlálásba). A városkánk nevét kis útjelző táblára fel is írhatjuk a nagy képre.
Δ Δh) A kész alkotás megtekintése, beszélgetés a képről. Kinek melyik rész tetszik a legjobban,
és miért. Vajon milyen lehet az élet egy ilyen fantasztikus helyen? Találjunk ki napirendet az
ott élőknek! Nézzük meg a fi gurákat is! Válasszunk polgármestert közülük a városunkba!
Milyen feladatokra lenne még szükség? Kit választanátok arra a munkára? (A beszélgetés
élményszerűvé teszi az elkészített városkát a gyerekek számára, egyre vonzóbbá téve az
alkotásukat. Sokáig lehet egy ilyen képpel a közösségépítést továbbfűzni, miközben különféle
fejlesztő feladatokat is megoldanak. pl. készíthetnek személyi igazolványt maguknak,
kitalálhatnak mesét, amit dramatizálhatnak vagy találós kérdéseket, pl. gondoltam egy
gyerekre a képen…kérdezzetek, de csak igennel és nemmel válaszolok stb.)
3. PEDAGÓGIAI CÉLOK, FEJLESZTÉSEK
• Az egyéniség hangsúlyozása (mindannyian mások vagyunk, másképp látjuk a világot, más az
egyéniségünk, és ez tükröződik a rajzainkban is.)
• A közös produkció mindannyiunk alkotásaival lesz teljes. Az egyéni produktumokat felerősíti a
közös felületen történő megjelenés.
• A közös alkotás élmény. A kész festmény mindannyiunk közös öröme.
• Vizuális kommunikációfejlesztés: formaérzékenység (formakarakter, formavariációk), egyéni
üzenetek kódolása vizuális jelekkel, szín- és mintakontrasztok érzékelése, alkalmazása.
• Kompozíciós érzék fejlesztése (a nagy felületen történő elhelyezéssel).
• Térábrázolás fejlesztése (térszeletekbe rendezés: előtér, középtér, háttér).
• Finommotorika fejlesztése.
• Csoportidentitás fejlesztése.
• Társas kompetenciák fejlesztése.
A JÁNLOT T KOROSZ TÁLY | ÁLTAL ÁNOS ISKOL A , 2– 8 É V FOLYAMOK
1. ANYAGSZÜKSÉGLET
• 2 db A/1-es fehér karton vízszintesen egymás mellé ragasztva, vagy 2 m hosszú, 1 m magas
papírsáv
• minden gyereknek 1-1 db A/4-es rajzlap (műszaki rajzlap)
• ceruza
• radír
• vékony és vastag fi lctollkészlet
• olló
• ragasztó
• szivacs
• kék tempera
• olajpasztell (zsírkréta)
• színes ceruza
• kék és zöld tus
• ecsetek
• vizesedény
IV. ARANYHALAK
2. A LEBONYOLÍTÁS, A TÖRTÉNET FŰZÉSE
Ismeritek a mesét, amelyben az aranyhal teljesíti a szegény halász kívánságát, aki kifogta, de
visszaengedi a vízbe? Milyen kívánságokra emlékeztek?
Ma elkészítjük egy közös folyó rajzát, amelyben a ti kívánságteljesítő halacskáitok úsznak.
Mindenkinek lesz egy ilyen halacskája… és titkosan elrejtjük rajta a kívánságotokat is! Ezért ne
áruljátok el senkinek, hogy mit kívántok. Maradjon ez a ti titkotok. A kívánság betűit a hal testén
rejtjük majd el. Nektek kell majd kitalálni azt is, milyen rendszer szerint írjátok a hal pikkelyeire
a betűket. Ha akarjátok, lehet úgy is, hogy más is elolvashassa, de lehet úgy is, hogy csak ti
tudjátok értelmezni azt.
Δ Δa) Az A/4-es rajzlapra rajzoljátok fel ceruzával a halatokat. A formája is legyen különleges,
egyedi. Idézzétek fel, amit a halakról a suliban tanultatok (hányféle úszó van a testén, hol van
a kopoltyú, a pikkelyek) és emlékezzetek a természetfi lmekre vagy akváriumi halakra is…A
természet rengeteg formát teremtett itt is. Vannak gömbölyű halak, hosszúkásak, némelyiknek
alig látszik az uszonya, másnak óriási nagy, más az arcuk, szemük…főleg a trópusi halak
mutatnak hihetetlen változatosságot.
Ha a hal formája kész, jelöld a pikkelyeket a testén. A kívánságodat egy rövid szóval fogalmazd
meg, majd bontsd betűkre, és rejtsd el a testén. Lehet úgy, hogy minden második pikkelybe írsz,
vagy egyet a másodikba, a következőt a harmadikba, és ha betelt, kezdheted elölről…a végén csak
te tudod majd elolvasni, amit írtál, a többiek számára érthetetlen betűhalmaz lesz.
Ha felvázoltál mindent, fi lctollal színezd ki a halakat. Vigyázz, a betűk látszódjanak majd! Ha a
betűket sötét fi lccel írod, és a pikkelyt világossal színezed, minden betű olvashatóan látszik majd.
Végül vágd ki a haladat!
Δ Δb) Amíg a gyerekek az egyéni szakaszban dolgoznak, a kék tempera és a szivacs segítségével
a tanár nagy kék hullámokkal betölti a két, egymás mellé ragasztott A/1-es lapot. A hullámok
keresztezhetik egymást, lehetnek benne világosabbak és sötétebbek is, végül teljesen be kell
tölteniük a lapot.
A gyerekek felragasztják a halakat a folyóba. A formák széléig gondosan ragasztózzanak,
hogy később ne kunkorodjon fel a szélük, hanem simuljanak a felületbe. Csak száraz papírra
ragasszanak, ha a folyó még nedves, meg kell várni, míg megszárad. (Érdemes ezért ezt a
gyerekek önálló munkájának kezdeti szakaszában elkészíteni.)
A halak felragasztása után a gyerekek állják körbe a rajzlapot, és az üresen maradt vízfelületre
rajzoljanak zsírkrétával vagy színes ceruzával vízinövényeket, apró halakat, buborékokat
(ezeket ecsettel, kék vagy zöld tussal is megtehetik), hogy a kívánsághalakat gazdag vízi világ
vegye körül.
Δ Δc) Nézzük meg közösen a kész munkát! Mindenki válasszon egy halat (nem a sajátját), amit
szívesen kifogna. Mondják el, miért így döntöttek. A hal „gazdája”, ha akarja, elmondhatja, mit
kívánna a haltól. Ha titokban kívánja tartani, azt is megteheti.
3. PEDAGÓGIAI CÉLOK, FEJLESZTÉSEK
• Az egyéniség hangsúlyozása (mindannyian mások vagyunk, másképp látjuk a világot,
más az egyéniségünk, és ez tükröződik a rajzainkban – a halak ábrázolásában – is).
• Kell, hogy legyenek titkos vágyaink. Ha lehetetlennek is tűnik, gondolnunk kell ezekre,
és küzdeni értük.
• A közös produkció mindannyiunk alkotásaival lesz teljes. Az egyéni produktumokat felerősíti
a megjelenés a közös felületen.
• A közös alkotás élmény. A kész festmény mindannyiunk közös öröme.
• Vizuális kommunikációfejlesztés: formaérzékenység, egyéni üzenetek kódolása vizuális jelekkel,
színkontrasztok érzékelése, alkalmazása. Kompozíciós érzék fejlesztése (a nagy felületen
történő elhelyezéssel).
• Finommotorika fejlesztése.
• Logikai készségek fejlesztése (a betűk egyéni rendszer szerinti elhelyezésével).
• Társas kompetenciák fejlesztése.
A JÁ N L O T T KO R O S Z TÁ LY | Á LTA L Á N O S I S KO L A 1– 8 . É V F O LYA M A
1. ANYAGSZÜKSÉGLET
• 2 db A/1-es fehér karton vízszintesen egymás mellé ragasztva,
vagy 2 m hosszú. 1 m magas papírsáv
• minden gyereknek 1-1 db A/5-ös rajzlap (műszaki rajzlap)
• ceruza
• radír
• vékony és vastag fi lctollkészlet
• olló
• ragasztó
• ecsetek
• szivacs
• vízfesték
• vizesedény
V. A MI VÁROSUNK
2. A LEBONYOLÍTÁS, A TÖRTÉNET FŰZÉSE
Az emberek sokfelé megfordulnak az életük során. Vannak, akik pár évet élnek egy-egy
városban, vagy másik országban, mert a munkájuk oda köti őket. Ismertek ilyen embereket?
Minden városban vannak lakóházak, ahol családok élnek, és vannak középületek, amelyeket
mindenki használ. Fel tudtok sorolni középületeket? (Iskola, bolt, kórház, kultúrház,
sportcsarnok, posta, templom, stb...)
Ma olyan képzeletbeli várost rajzolunk, ahol mi, akik most itt vagyunk, mindannyian együtt
élünk. Mindenki megrajzolja a saját házát, és rajzolunk középületeket is. Utána utcákba
rendezzük őket….és rajzolunk még fákat, villanyoszlopokat, parkokat is, mindent, amit
szeretnénk, hogy körülöttünk legyen.
Δ Δa) Az A/5-ös lapra két épületet rajzoljatok. Az egyik legyen a ti lakóházatok (lehet régies,
modern, földszintes, emeletes, mesebeli), a másik egy középület. Elég, ha szemből ábrázoljátok,
a homlokzatát, nem szükséges az oldalát is. Az épület vázolását ceruzával végezzétek, majd
fi lctollal színezzétek ki kedvetek szerint. Csak magát az épületet színezzétek, a hátteret nem
kell. A színezés legyen különleges, egyedi. Mintázhatjátok is a falakat, háztetőket. A középület
feliratáról se feledkezzetek el!
A kész, beszínezett házakat vágjátok ki!
Amíg a gyerekek a házaik készítésével foglalatoskodnak, a tanár a két, vízszintesen
összeragasztott kartonnak megadja a színhangulatát. Érdemes két térszeletre bontani a teret
úgy, hogy a rajzlapot vízszintesen egy hullámvonallal (dombokból álló középteret létrehozva)
kettéválasztjuk. Ezt a vonalat meghúzhatjuk zsírkrétával, majd szivaccsal, aztán kétféle zöld
vízfestékkel gyorsan színezzük át a dombokat, majd kékkel a levegőt is. Mire a gyerekek
elkészítik a házakat, a felületnek meg kell száradnia.
(Ajánlatos, és a gyerekeknek is örömteli, ha a tanár is elkészíti a házát. Amikor majd a felületre
helyezzük, sok gyerek szeretne mellénk kerülni. Ha olyan gyereket választunk, aki a csoport
perifériáján van, példát adunk az elfogadásra, megerősítjük a gyereket, és felhívjuk rá a többiek
fi gyelmét is. Ez egy remek nevelési szituáció, amit érdemes kihasználnunk.)
Δ Δb) Kezdjük építeni a városunkat. A kivágott házakat sorba, egymás mellé ragasztjuk a lap
aljára sorakoztatva. Beszéljétek meg, ki, kivel szeretne szomszédságban lakni, és azt is, milyen
középületeket ragasztotok az utcába. Lehet úgy, hogy a házakat közvetlenül egymás mellé
ragasztjátok (nagyvárosokban nincs tér a házak között), és úgy is, hogy hagytok közöttük egy kis
teret, ilyenkor kerítést is rajzoljatok a házak közé. Rajzolhattok fákat, villanyoszlopokat is. Ha az
első utca „betelt”, a domb tetején folytassátok.
Ha minden ház a helyére került, alakítsuk tovább a városképet. A két házsor között lehet
park, fákkal és virágokkal, játszótér, utak, autók, emberek, az égen nap, felhők, madarak,
pillangók….csak arra kell vigyázni, hogy a formák egymáshoz viszonyított aránya megfelelő
legyen. (Autó-ház, fa-ház, virág-ház, ember-ház, madár-pillangó stb. arányai.) A formákat
rajzolhatjátok a lapra színes ceruzával, fi lctollal, ecsettel, de lehet másik lapra is felrajzolni, és
kivágva felragasztani. Adhatunk nevet is a városkánknak, amit egy „táblára” fel is írhattok, és
felragaszthatjátok a képre.
Δ Δc) Végül nézzük meg közösen a kész várost! Szeretnétek itt élni? Miért? Ki milyen munkát
képzelne magának ebben a városban? Ki lenne szívesen polgármester? Mit tenne azért, hogy
mindenki jól érezze magát a városában? Beszélgessetek, hallgassátok meg egymás ötleteit,
véleményét.
3. PEDAGÓGIAI CÉLOK, FEJLESZTÉSEK
• Az egyéniség hangsúlyozása (mindannyian mások vagyunk, másképp látjuk a világot,
más az egyéniségünk, és ez tükröződik a rajzainkban is.)
• A közös produkció mindannyiunk alkotásaival lesz teljes. Az egyéni produktumokat felerősíti
a közös felületen történő megjelenés.
• A közös alkotás élmény. A kész festmény mindannyiunk közös öröme.
• Vizuális kommunikációfejlesztés: formaérzékenység (formakarakter, formavariációk), egyéni
üzenetek kódolása vizuális jelekkel, szín- és mintakontrasztok érzékelése, alkalmazása.
• Kompozíciós érzék fejlesztése (a nagy felületen történő elhelyezéssel).
• Térábrázolás fejlesztése (térszeletekbe rendezés: előtér, középtér, háttér).
• Finommotorika fejlesztése.
• Csoportidentitás fejlesztése (közös város, névválasztás).
• Társas kompetenciák fejlesztése.
A JÁ N L O T T KO R O S Z TÁ LY | Á LTA L Á N O S I S KO L A 4 .O S Z TÁ LY T Ó L
KÖ Z É P I S KO L A 4 .O S Z TÁ LY I G
(sőt, ez még felnőtteknél is bejön….)
1. ANYAGSZÜKSÉGLET
• 1 db A/1-es , színes karton
• minden gyereknek 1-1 db A/4-es rajzlap (műszaki rajzlap)
• ceruza, radír
• vékony és vastag fi lctollkészlet
• színes ceruza
• olló
• ragasztó
2. A LEBONYOLÍTÁS, A TÖRTÉNET FŰZÉSE
Mindenki más egyéniség. Más színeket szeret, más ételek a kedvencei, más zenét hallgat, mást
olvas, másképp beszél, máshogy oldja meg a konfl iktusokat stb. Nem vagyunk egyformák, és ez
így van jól. Ettől lesz sokszínű és kerek a világ, ettől haladnak a dolgok előre, hiszen mindenki
más tudást, élményt, gondolatot tesz hozzá az élethez. A közösségeket ez mozgatja.
VI. MINDANNYIAN MÁSOK VAGYUNK
A mai alkalommal a sokszínűségünket fogjuk megmutatni egy különleges kép segítségével.
Δ Δa) A rajzlapra mindenki rajzolja körül a kezét ceruzával. Az ujjaitokat, amennyire a lap engedi,
nyissátok szét. Jobbkezesek a bal kezüket, bal kezesek a jobb kezüket rajzolják körbe.
Képzeljük azt, hogy ez egy kesztyű, aminek a színe, mintája a legjobban tükrözi az
egyéniségeteket.
Most gondolkodjatok, mivel tudnátok jellemezni magatokat leginkább. Milyen színekkel, formákkal?
Aki a virágokat szereti leginkább, az virágosra díszítse. Aki focizni, annak lehet a focikapu
hálójával, vagy a pálya beosztásával, esetleg a focilabdával jelölni ezt. Ha valaki az ékszereket
szereti, készíthet egy olyat, amin gyűrűk, karkötő vagy karóra van. Ha a kedvenc zenéd jellemez
leginkább, akkor felírhatod az együtteseid nevét, ha olvasni szeretsz, írj bele egy idézetet, ha a
matekot, akkor számokat, ha kirándulni, akkor hegyeket. Csak a képzeleted szab határt!
Ceruzával vázolj, hogy tudj javítani, ha kell, majd fi lctollal, színes ceruzával színezd! Végül vágd
ki ollóval a formát!
Δ Δb) A kartonra, körben, úgy, hogy a „kesztyűk” széle színeljen a karton színével, ragasszuk fel a
kivágott formákat. (Így olyan lesz, mintha egy asztal fölé mindenki benyújtaná a kezét. Ha nem
a széléhez ragasztjuk, olyan, mintha levágott kezek lennének a térben – és ez nem túl jó üzenet.
Így viszont középen marad egy tér, amit még közösen díszíthetünk.)
Alaposan ragasztózzatok, minden ujjat külön-külön, hogy jól megtapadjanak.
Az elhelyezésnél ügyeljetek, hogy a halványabb mellé erősebb színű kerüljön. Lehet olyan
helyzet is, hogy az ujjaknál picit takarják egymást.
Középre találjatok ki egy csoportnevet, vagy a találkozónak adjatok nevet, és írjátok be. Ha
akarjátok, a betűk köré még mindenki rajzolhat egy apró formát, feliratot, ami jelzi, hogy
érezte magát ezen a foglalkozáson. A kezek körül hagyjuk érintetlenül a lapot, hogy a kezek
sokszínűsége jól kiemelkedjen.
Δ Δc) Nézzük meg közösen a kész alkotást. Próbáljuk meg kitalálni, melyiket ki készítette. (Akik
egymás mellett ültek, és látták, ne árulják el!).
Válasszatok egy-egy kezet (ne a sajátotokat), és próbáljátok kitalálni, milyen személyiség lehet.
3. PEDAGÓGIAI CÉLOK, FEJLESZTÉSEK
• Az egyéniség hangsúlyozása (mindannyian mások vagyunk, másképp látjuk a világot,
más az egyéniségünk, és ez tükröződik a rajzainkban is.)
• A közös produkció mindannyiunk alkotásaival lesz teljes. Az egyéni produktumokat felerősíti
a közös felületen történő megjelenés.
• A közös alkotás élmény. A kész festmény mindannyiunk közös öröme.
• Vizuális kommunikációfejlesztés: egyéni üzentek kódolása vizuális jelekkel, szín- és
mintakontrasztok érzékelése, alkalmazása.
• Lényegmegragadó képesség fejlesztése.
• Finommotorika fejlesztése.
• Csoportidentitás fejlesztése .
• Társas kompetenciák fejlesztése.
A JÁ N L O T T KO R O S Z TÁ LY | Á LTA L Á N O S I S KO L A 1– 8 . É V F O LYA M A
1. ANYAGSZÜKSÉGLET
• 1 db A/1-es zöld karton vízszintesen kettévágva és egymás mellé ragasztva,
vagy egy 2 m hosszú, 50 cm magas papírsáv
• minden gyereknek 1-1 db A/4-es rajzlap (műszaki rajzlap)
• ceruza
• radír
• vékony és vastag fi lctollkészlet
• olló
• ragasztó
2. A LEBONYOLÍTÁS, A TÖRTÉNET FŰZÉSE
Megfi gyeltétek már a fákat? Ahány fajta, annyi forma, szín, magasság, levél, termés. Némelyik
számunkra elképzelhetetlenül óriási, mint a mamut-fenyők, másik meg apró és cserépben
nevelgetik, mint a bonsait. Van, amelyiknek egyenes a törzse (épp ezért használják az épületeknél,
bútorok készítésénél), a másik ezerfele görbülve, görcsök halmazával a kerteket díszíti. Van,
amelyiknek a kérge foltos, másé sima, egyszínű. A lombkorona formája is változatos: a gömbtől a
nyíl formáig mindenfélét találtok közte. Van, amelyik felfele terjeszkedik, más éppen oldalirányban.
Δ ΔA fák formagazdagságukkal kifejezhetnek egyéni tulajdonságokat is.
Kössetek emberi tulajdonságokat a következő fákhoz:
• magas, egyenes törzsű nyárfa
• öreg, hatalmas törzsű tölgy
• szúrós, vékony akácfa
• szomorúfűz
VII. FÁK AZ ERDŐBEN
Ma megpróbáljuk a saját egyéniségünket egy-egy fa formájával kifejezni, majd egy közös
erdőt „ültetünk” belőle.
Δ Δa) Milyen fa lennél, ha fa lehetnél? Gondolkodj el rajta! Lehet olyan, amilyet már láttál, és olyan
is, amit sosem, ami csak a fantáziádban létezik. Gondolkodj szabadon a lombkorona formájáról,
a levelekről és a színekről is. Lehet rajta virág, vagy termés is. Rajzoljátok fel ceruzával a
formát, majd színezzétek kedveket szerint. Legyen minden fa nagyon egyéni, különleges,
amilyenek ti vagytok. A kész formákat vágjátok ki!
Δ Δb) Ragasszuk a fákat a lap aljára egymás mellé, mintha erdőszél lenne. A fák takarhatják is
kicsit egymást. Az elhelyezésnél próbáljátok ügyelni, hogy különféle formájúak kerüljenek
egymás mellé.
Filctollal, színes ceruzával rajzoljatok felhőket, madarakat, napot a fák fölé. A levegőt kékkel át
is színezhetitek. A fák tövén lehetnek virágok, gombák, pillangók, apró állatok. Rajzoljatok rá
minél több élőlényt!
Δ Δc) Nézzük meg közösen a csoport erdejét! Próbáljuk meg kitalálni, melyik fa, kié lehet (az
egymás mellett rajzolók ne árulják el, ha tudják)! Jellemezzük a tulajdonságait!
Milyen veszély fenyegeti ma az erdőket? Hogyan lehetne megvédeni őket?
3. PEDAGÓGIAI CÉLOK, FEJLESZTÉSEK
• Az egyéniség hangsúlyozása (mindannyian mások vagyunk, másképp látjuk a világot, más az
egyéniségünk, és ez tükröződik a rajzainkban is.)
• A közös produkció mindannyiunk alkotásaival lesz teljes. Az egyéni produktumokat felerősíti a
közös felületen történő megjelenés.
• A közös alkotás élmény. A kész festmény mindannyiunk közös öröme.
• Vizuális kommunikációfejlesztés: egyéni üzenetek kódolása vizuális jelekkel, szín- és
formakontrasztok érzékelése, alkalmazása.
• Lényegmegragadó képesség fejlesztése.
• Finommotorika fejlesztése.
• Csoportidentitás fejlesztése.
• Társas kompetenciák fejlesztése.
KO R O S Z TÁ LY | Á LTA L Á N O S I S KO L A , 2– 8 É V F O LYA M O K
1. ANYAGSZÜKSÉGLET
• 3 db A/1-es fotókarton vízszintesen egymás mellé ragasztva
• minden csoportnak 1-1 db A/2-es fotókarton és fehér műszaki rajzlap
• ceruza
• radír
• vékony és vastag fi lctollkészlet
• olló
• ragasztó
• fehér tempera
• olajpasztell (zsírkréta)
• színes ceruza
• ecsetek
• vizesedény
VIII. ABLAKOK EGY HÁZ FALÁN
Célszerű az ablakkereteket előre elkészíteni úgy, hogy az A/2-es fotókartont függőlegesen
kettéhajtjuk, majd az egyik rövidebb oldalon kb. a szélétől 10 cm-re vízszintesen bevágjuk, kb. míg
a függőleges oldaltól 10 cm-re érünk. Ezután a függőleges hajtás mentén vágjuk szét, kb. 10 cm-re
a tetejétől álljunk meg a nyírással. Hajtsuk össze újra az eredeti állapotba, majd a csúcstól ívesen,
kb. 20 cm hosszan nyírjuk, míg az oldalától kb. 10 cm-re leszünk. Fektessük az asztalra, majd a két
„ablakszárnyat” hajtsuk ki, ügyelve, hogy a hajtásvonal párhuzamos legyen a függőleges oldallal.
Helyezzük mögé a fehér A/2-es lapot, és a csúcsíves ablakformát belül, ceruzával rajzoljuk körbe.
A munka három egységből áll. Az első az ablakokban megmutatkozó belső világ ábrázolása
(mintha benéznénk az ablakon). A másik az ablakszárnyak díszítése. Végül az összeragasztott,
és a „falra” rögzített ablakok melletti falrészek díszítése.
A feladat minden évszakban elkészíthető, akár mesehősök lakásaival is, de mi karácsony előtt
dolgoztunk, így az ünnepkörhöz kapcsolódtunk a feladattal.
2. A LEBONYOLÍTÁS, A TÖRTÉNET FŰZÉSE
Képzeljétek el, hogy egy társasház ablakain nézünk be, és látjuk mindenhol a karácsonyi
készülődést. Lehet olyan szoba, ahol már ajándékot bontogatnak, máshol a fát díszítik, vagy
éppen a karácsonyi asztalt terítik a vacsorához. Van, aki a családot várja, máshol a gyerekek az
ablakban leselkednek, jön-e már a Jézuska… Az egyik ablakban talán karácsonyi gyertya ég, és
a fényétől nem is látjuk, mi van a szobában. Lakhat itt egy öreg néni is a macskáival, akik éppen
az ablakban fekszenek, lustálkodva. Nekik aztán édes mindegy, karácsony van-e, vagy sem...
Bármit elképzelhettek, bárkinek a karácsonyát megrajzolhatjátok!
a) Alakítsunk 4 –5 fős csoportokat. Beszéljék meg, kinek a lakásába, karácsonyába
kukkantanak be, mit rajzolnak belülre! Milyenek legyen az ablakszárnyak? Készítsenek
csoportbeosztást is: kik foglalkoznak a belső képpel, kik az ablakokkal (kik dolgoznak a fehér
papírra, kik a feketére)! Az anyaghasználat tetszőleges.
b) A kész (fehér lapra készült) szobabelsőt ragasszák a (fekete lapra készült) ablakkeret mögé.
Ezután a csoportok helyezzék „alakjaikat” a házfalra. (Lehet háztetőt is készíteni vízszintesen
félbevágott fotókartonra, amit egymás mellé ragasztunk. Mintázhatjuk is a tetőt! Fehér
temperával, az ujjunk hegyével hópihéket is tehetünk a házfalra (célszerű az ablakkeretek
fekete vagy színezett felületét kihagyni a kiemelés miatt). A hópihék lehetnek sűrűbbek a ház
alja felé haladva, ott szinte már összefüggő hófelületet is alkothatnak.
c) Nézzük meg közösen a kész képet! Ki, melyik lakásban karácsonyozna szívesen? Miért?
3. PEDAGÓGIAI CÉLOK, FEJLESZTÉSEK
• Együttműködési képességek fejlesztése.
• Csoportidentitás fejlesztése.
• A közös alkotás élmény. A kész festmény látványa mindannyiunk közös öröme.
• Vizuális kommunikációfejlesztés: az ünnepkör szimbólumai. Kompozíciós érzék, kiemelés,
kontrasztok alkalmazása, felületképzés, színhangulat. Hasonló – különböző.
• Finommotorika fejlesztése.
IGAZGYÖNGY
ALAPÍTVÁNY
2014-2015