Alapvizsga tételsor(Levelező tagozat)

A dőlt betűvel szedett tételek az előadások anyagából sajátíthatók el.

1. A héber állam és jog [I. 37-38]2. Spárta társadalmának és államszervezetének jellemzői [I. 44-46]3. Az athéni társadalom- és államfejlődés jellemzői [az arisztokratikus és timokratikus

korszakban] [I. 47-50]4. Az athéni demokrácia [Kr. e. V. század] államszervezete [I. 47-51]5. Az ógörög jog jellegzetességei. [TK: 51-55.]6. A recepció [I. 118-121]7. római jog recepciója a Német-római Szent Birodalomban [I. 123-128]8. A középkori város jogtörténeti ismérvei [I. 140-143]9. A városi jog rétegződése [a városi jog forrásai] [I. 145-146]10. ranciaország államszervezete a rendi korban [I. 148-152]11. Franciaország államszervezete az abszolutizmus idején [I. 152-153]12. Jogforrások a középkori francia jogban [I. 153-154]13. Birtoklási és vagyonjogi viszonyok a középkori francia jogban [I. 154-156]14. A francia büntetőjog és eljárásjog a rendi korban [I. 157-158]15. A francia abszolutizmus joga [I. 159-161]16. A germán közszervezet időszaka [I. 162-165]17. A frank társadalom és állam [I. 165-167]18. A germán és frank jogrendszer [I. 167-170]19. A Német Birodalom középkori alkotmánytörténete [I. 171-174]20. A Német Birodalom középkori jogrendszere [I. 174-176]21. A cseh jog középkori forrásai [I. 178-180]22. A lengyel jog középkori forrásai [I. 181-185]23. A cseh-morva jog a Habsburgok alatt [I. 186-190]24. A lengyel-litván jog a nemesi köztársaság időszakában [I. 190-194]25. Bizánci jogfejlődés a X. századig [I. 195-198]26. A bizánci jog a hanyatlás időszakában [I. 198-200]27. A középkori orosz jogforrások [I. 201-206]28. Büntetőjogi, magánjogi és eljárásjogi jellemzők a középkori orosz jogfejlődésben [I.

206-213]29. A középkori bolgár és szerb jogfejlődés jellemzői [I. 224-230]30. A muzulmán jog forrásai I. [jogforrások, magánjog] [I. 236-238]31. A muzulmán jog forrásai II. [büntetőjog, eljárásjog] [I. 238-240]32. A klasszikus állami és jogi alapelvek [I. 248-254]33. Korai angol jog és jogrend [I. 258-261]34. A normann hódítás hatása az angol jogfejlődésre [I. 262-263]35. A cammon law kialakulása és középkori forrásai [I. 263-267]36. A Magna Charta Libertatum és az angol parlament kialakulása [I. 268-270]37. A Tudor központosítás Angliában [I. 270-271]38. Jogi kommentárok Angliában. A római jog és a cammon law viszonya [I. 272-273]39. Anglia XVII. századi alkotmányfejlődése [I. 274-277]40. A cammon law modernizációja Angliában [I. 277-279]41. A modern kormányzat kezdetei Angliában [I. 279-282]42. Európa-fogalmak, az integráció történeti vázlata a XX. század elejéig [I. 513-518. o.]43. Európai egységkoncepciók a középkorban [I. 518-520. o.]44. A „Nagy Terv” Európa újraosztásáról [I. 520-522. o.]45. A felvilágosodás Európa-koncepciója. Rousseau és Jeremy Benthem Európa-terve I.

522-528. o.]46. A szabad államok föderalizmusa, mint a kanti etika követelménye [I. 528-529. o.]

47. Jogalanyiság a koloniális jogrendszerben Észak-Amerikában [I. 290-292]283-290-ig elolvasni!!!!!!!GYARMATI KORSZAK1492- Amerika felfedezéseEurópai gyarmatosítóknak nem volt érdekes Amerika, mivel nem találtak elsőre aranyat, így sokáig üres volt.Az üres területeken Rt.-k jöttek létre (VIII. Henrik, de főleg Erzsébet korában), ahol a kereskedők telepeket hoztak létre (Anglia ekkor még szegény, tehát a gyarmatosítás ne kp-lag, hanem magánemberek teszik)XVI. sz végén megindulnak a hajók Amerika felé, ezek nagy része eltűnik, meghalnak az utasok, de fontos a kereskedelem szempontjából (hal, szőrme: Szibériából nem lehet kereskedni, mert nem szabad az útvonal). Minden vegyes:- lakosság- településszerkezet: északon városias, délen elszórt farmok- vallás: római katolikus (Maryland) puritán (Boston, Massachusetts)- polgári irányítás: demokratikus, arisztokratikus- gyarmatok

1. koronagyarmatok földterület az angol királyé, a király adományozza, mint egy hűbérbirtokot (Anglia ekkor már nem felosztható)

2. kartális gyarmatokalapító okiratot kap a királytól magántársaság (India: Kelet-Indiai Társaság)

3. tulajdonosi kolónia: földet birtokba vevő telepesek irányítják, főleg vallási jellegű menekültek hozzák létre (mivel plusz könnyű földet szerezni)

A gyarmatok statusát hamar rendezik, alkotmányos struktúrát hoznak létrevegyes jogrendszer1. holland jog: New York2. Puritán Biblia alapján: Massachussets- ír befolyás3. Folk law: minden telepes hozza a saját jogátAlapítás: I. Jakab, 1606-

2 Rt-nek ad alapító levelet; Virginia társaság (Erzsébet után) hajói hozzák a gyarmatosítókat: angol, ír, skót, holland, német, telepeket hoznak létre.

1607- Jamestown: az első telep1619-Polgárok Háza (helyi Önkormányzat) létrehozása itt-nagyon gyors

I. Károly: 1632- ben hűbérbirtokot ad Calvert Cecilisnek, aki Baltimore 2. lordja- katolikuslétrehozza Marylandet, ahová más vallásúak is jöhettek vele.mintha tulajdonos lenne, önálló politikai, gazdasági berendezkedést hozhat létre, felosztja a földeket a családok között, kormányzót nevez ki a királytól kapott hatalma alapjántörvényhozó testületben minden család részt vesz, választójoggal

Az angolok nem foglalkoznak Amerikával, nagy távolság miatt is. aki nem anglikán, mehet Amerikába boldogulni.Az első alkotmányos modellekben elsősorban angol gondolatok- kontinentális hatás nincs- John Locke, 1690- „Two Threaties of Government” (Két értekezés a kormányról) c. munkája

alapján, de vannak államok, amelyek fel is kérik. hogy írjon nekik alkotmányt (Észak és Dél Karolina)

- Thomas Paine- munkájában az uralkodó és kormányzó ellen van (megelőzi korát), ezek jogait szerinte meg kell nyirbálni.

- Sir William Balckstone- Common Law jogász, munkája nem túl nagy minőség, de közérthető és sok, Amerikában így lehet alkalmazni.

1620- My Flower hajón 87 db szeparatista puritán utazik, Virginiától északra vetődnek partra, Plymouthban kötnek ki. A hajón aláírnak egy dokumentumot, amelyben megalakítanak egy polgári politikai testületet, és többségi határozattal elfogadják, hogy földet érve méltó alázattal fogják betartani az igaz és egyenlő törvényeket: AZ ELSŐ ALKOTMÁNY

1636 Primus Codex- modern kartális alkotmány- polgári házasság- alapvető jogok- önkormányzatiság elveMinden állam elkezd alkotmányozni, ezek rövidek, de a szereplőket és teendőiket meghatározza.

1 puritán telep= 1 egyházmegye, ahol teljes jogú választójoggal rendelkező polgárok élnekMindig vannak elégedetlenek, kiválnak, és újabb telepet hoznak létre, idővel kapnak a királytól alapító levelet is, így legalizálják magukat. 1 telepen belül lehet több város is lehetséges.

Törvényszéket hoznak létre, ami 2 kamarás parlamentként működikFelsőház: kormányzó (választott vagy kinevezett), elöljárókAlsóház: választottak, városok követei 2-2

1636- Roger Williams- megalapítja Road Islandet- vallási szabadság- 1641-ben alapító okiratot kap- jól prosperáló telep lesz

1682-re a keleti part egybefüggő lesz É-Am-ban1690-e években vannak itt is boszorkányperek, de inkább politikai okok miatt és nem olyan erős, mint Eu-ban

Ebben a korban általános jelenség, hogy az ember jogképességét neme és szabadságának állapota is befolyásolta. NEMAngliában a férjezett nő társadalmi státusza magas, de jogképessége korlátozott. A házasságkötéssel férj és feleség eggyé vált, a nő önálló jogalanyisága megszűnt, vagyoni jogai is férjére szálltak. Nem köthetett szerződést, nem pereskedhetett, a férj jogi védelme alatt állt, bűncselekményéért is az felelt. A hajadon rendelkezett korlátozott jogképességgel, lehetett tulajdonos és szerződő fél.Koloniális jogban nagyobb szabadság a nőknek, de jogi függőségük fennállt. A család a legfontosabb termelő egység, a nők nagyobb gazdasági szerepe jogaikat is növelte. A házasságkötéssel itt is csökkentek jogaik, de kisebb mértékben.

- New England korlátozott jogalanyiság, távollévő férjet ügyvédként képviselhette.- Gyarmatokon: jogképességük elismerése, földtulajdon feletti jogaik garantálása,

szerződési, kártérítési igényeket támaszthattak. Társadalmi funkciókban egyenlők, de státuszuk függőségi.

- 18. sz. végi gazdasági liberalizmus és kereskedelem megszüntette a funkcionális egyenlőséget is, ezzel korlátozott jogalanyiságuk is megszűnt

SZABADSÁG ÁLLAPOTASzolgaság: csökkentett jogállású társadalmi réteg.Szerződéses szolgaság: a szerződött időre munkaadójuk személyes tulajdonába kerültek. Bevándorlás pénzügyi fedezete, szakmai képzés, szociális biztonság. Korlátozott szabadság: nem köthettek szerződést, házasságot, nem iparosodhattak. Bíróság előtt elvben felelősségre vonhatták munkaadójukat, szerződéses idő letelte után visszanyerték szabadságukat, szolgaság ideje alatt is beperelhették a munkaadót („keresztény nem lehet rabszolga) Rabszolgaság: 1619 Virginia az első megjelenés. Jogi státuszukat törvényekben rögzítették, melyeket a későbbi rabszolgatörvények átvettek. Minden gyarmat elismerte a rabszolgaság intézményét, de egyes területek törekedtek a korábbi szabályok betiltására, korlátozására. Élethosszig tartó, anyai ágon átörökíthető állapot. Kizárólag a feketéket tekintették rabszolgának. Adásvétel tárgyát képezték. A rendszert a gazdasági kényszer és a faji diszkrimináció alakította ki.

48. Gazdasági jog és büntetőjog a gyarmati korban Észak-Amerikában [I. 292-294]

GAZDASÁGI JOGJogi szabályozási területek: bűncselekmények, gazdasági kérdések. Gazdasági növekedés szabályozását a kormányzat feladatának tekintették. Kapitalizálódó viszonyok, piacorientált termelés, specializálódás, tőkefelhalmozás miatt az anyaországi kereskedelem már nem állt a kolóniák érdekében. A birodalom az egyes gyarmatok közötti kereskedelmet is adóztatta, szabályozta a keresletet, kínálatot. A szabályozás csak helyi szinten lehet eredményes. Városi tisztviselők ellenőrizték az árakat és a minőséget. A törvényhozás is törekedett a piacszabályozásra: pl: munkaadók jogszabályban rögzítették a maximális béreket, hogy megakadályozzák a ritka munkaerő elvándorlását; vagy független gyarmati MEOT üzemeltettek, amely tanúsítványt állított ki. A leglényegesebb eszköz a jog volt ebben a környezetben. A szolgáltatásokat is szabályozták, pl: vendéglő működési engedélyében fix szolgáltatási árak; vasárnap megtartása; szerencsejátékok betartása. A gyarmati kormányzat aktív szerepet vállalt a gazdaság ellenőrzésében. Fokozódó igény közraktárakra, minőség és csomagolás ellenőrzésére, árszabályozásra, áruk tanúsítványozására. Ennek legjobb eszköze a jogalkotás, de gyakran eredményesebb volt a törvényalkotás, mint annak betartatása.A földtulajdon és az elidegenítés szabályozása kiemelkedő fontosságú volt. Gyarmati területeken a föld feletti hatalom a koronáé, gazdasági társaságokra és vállalkozókra ruházva át a tulajdonjogot. Mentes a feudális kötöttségektől. Korai korszakban közösségi osztatlan birtoklás a gyülekezet vagy telepes csoport által. 18. sz-ban megjelent az egyenlőségen alapuló egyéni földtulajdon, szükségessé vált a földnyilvántartás. Angliában már a 16. sz-ban is létezett, ezt vitték magukkal a telepesek. Minden változásról feljegyzés készült, ezeket a városi tisztviselők hivatalában őrizték. Jogvitában a bizonyítás legfontosabb eszköze lett. Öröklés primogenitúra helyett a fiú utódok egyenlő öröklése, ha nincs végrendelet. Szerződési jog még nem volt önálló jogág, a tulajdonjogba tartozott. Feladata a tulajdoni jogcím biztosítása. Az ügyleteket azonnali teljesítésre kötötték, később teljesítendő pénzügyleteket nem kötöttek.BÜNTETŐJOGKezdetben kevés számú bűncselekmény, legfőbb ellenőrző szerv a család, települési közösség, gyülekezet. Az erőszakos bűncselekmények kezdetben hirtelen felindultságból fakadtak. 18. sz. megnőtt a társadalmi mobilitás, vándorló nincstelenek, nagyvárosok jelentek meg. A korábbi kisközösségi ellenőrző fórumok már nem tudták ezt a feladatot ellátni. Megnőtt az erőszakos és vagyon elleni bűncselekmények száma. A hivatásos bűnözés a gyarmati korszak végén a vagyoni különbségekkel alakult ki.Büntetőjog forrásai az angol büntetőjog, a Biblia és a vallási parancsok. Radikálisan protestáns helyeken a Biblia volt a legfontosabb. Kevesebb halálbüntetés volt, leginkább visszaesőknél. Gazdasági szempontból értelmetlen volt az értékes munkaerő elpusztítása, ezért a büntetés célja az elrettentés lett: nyilvános büntetésvégrehajtás, megszégyenítés (skarlátbetű), megkülönböztető betűk, korbács, pellengér. Különbséget tettek az elkövető szociális státusza szerint is a büntetéskiszabásánál. 17. sz-ban a bírák nagy szabadsággal rendelkeztek a büntetés kiszabásakor. 18. sz. elején kodifikálták a tételeket, common law szerepe csökkent. Cél továbbra is az erkölcsi ráhatás. A jogszabályok egyszerűek, humánusak, racionálisak. A jog megegyezésen alapuló szabályokból állt, cél a méltányosság és a jogszerű eljárás. Legitimitást a közösség széles körű egyetértése biztosított. A függetlenségi harc és a következő időszak is a megegyezésen alapuló jogalakokat tekinti elméleti alapnak.

Államok működése1. Kormány (és tanács)

angol király nevezi ki, határozatlan időre, általában a gyarmati gyűléstől függetlenüljogköre: egész végrehajtó hatalom nála

hadsereg irányításaabszolút hivatali hatalomrendeletalkotás: executive orderskegyelmezési jogkörkülkapcsolatok (indiánok)

2. Gyarmati gyűléskp.i népképviseleti szervtv.hozó szerv részben- adóztatáshoz kell a hozzájárulásanem határozták meg pontosan a jogkörét, nem tudott jelentőssé válniAZ itt hozott tv-ket a Privy Council felülvizsgálathatja- megsemmisítheti (5 % volt csupán)A gyűlés hatáskörét csak a kormányzó, így a király rovására tudja növelni.

3. Békebíróság„iuruisdictio” ex has- önkényesbékebíró: ló+colt=jogtudomány

polgári ügyek, kisebb helyi bűncselekményekCounty bíróság- súlyos bűncselekményekben,

fellebbezés a kormányzóhozPrivy Council- legfelsőbb bíróság, árulási ügyek

KülönbíróságokAdmiralitás Bíróságok- tengeri kereskedelem ellenőrzésére

Gyarmati jog- vallási jelleg- büntetőjog: angol minta, de kevesebb a kemény büntetés, inkább megszégyenítő

intézkedések (puritán elv)- nők helyzete: angol mintát hozzák be, de változik, mert szükség van a nőre

(jogképesség, tulajdonképesség, perképesség) stb.egyházi bíróságok : nincsenek, egyházi ügyekben is laikus bíróság fog ítélkezni

49. Függetlenségi küzdelmek, a konföderációs korszak, az alkotmány előkészítése (Egyesült Államok) [I. 295-299]

Az anyaország és a gyarmat közötti kapcsolat a gazdasági, kereskedelmi szabályozás és az adókivetés miatt mérgesedett el, hiszen a gyarmatra a londoni parlament hozhatott tv-t, mint népképviseleti szerv azonban nem fogadott képviselőt a gyarmatról. A 17. sz-i elv szerint a gyarmat az anyaországot szolgálja, és a gyarmatok nem voltak elég erősek az ellenállásra, de az indiánokkal sem tudtak egyedül megküzdeni, vagy a többi idegen hatalommal. Tehát katonailag és gazdaságilag is szükségük volt a britekre. 1760 után azonban erősebb a brit nyomás, megfogalmazódik a fő gondolat: nem fogadják el a londoni tv-ket, mivel nem ismerik el a tv. hozó fennhatóságát a gyarmaton. GazdaságDélen mg-gal foglalkoznak: gazdagodás, rabszolgatartás (Carolina- ütközés a spanyolokkal; Charlestown- déli területek fővárosa)Északon: hollandokII. Károly: A Cormwelli hajózási törvényt kihirdeti újra: Angliába csak brit hajó hozhat árut, a gyarmatok is csak így kereskedhetnek, Anglián keresztül

pl a dohányt először Angliába kell vinni, függetlenül attól, hogy hol adják elpl egyaránt nem lehet konkurencia gyártásban , termelésbengyarmati nyersanyag felhasználást viszont cserébe támogatták

XVIII. sz elejére felvirágzik a gazdaság (fa, búza, zöldség, dohány főleg), tipikus ker. háromszögek (India- Anglia-Am)1733- „Melasz-törvény”: tilos külföldi melasz, cukor behozatal Amerikába.

tehát csempészni fognakegy sor tiltó tv. születik Anglia védelméreAmerikában nincs fémpénz, mivel az aranyat Angliának kell adni, fém pénzt nem lehet nyomni, csak idegen pénzek jönnek be és az is kevés.Papírpénzt kezdenek nyomni, amit Angliában nem fogadnak el. Az angol hitelezők viszont nincsenek biztosítva, mivel értéktelen nekik az amerikai pénz= csak annyi papírpénzt lehet nyomni, amennyire van fedezet fémpénzben (no solution)

IgazgatásKereskedelem Lordjai Bizottság: irányítja a gyarmati ügyeketKereskedelmi és Ültetvényes testület: gyarmati szakértők a tagjai, tanácsadás a z államtanácsnak Angliában.

1660-1763- Angolok szervezkednek Amerikában1660- után az angolok észreveszik, hogy gazdagodik Am., be akarják hajtani maguk alá:

- adókat vetnek ki- önkormányzati rendszerüket megbontják

1664-I.- Károly öccsének, York hercegének, a későbbi II. Jakabnak adományozza a holland területeket, így New Amsterdamból ekkor lesz New YorkA restauráció alatt sok gyarmati törvény születik, sok a hűbérbirtok adományozás is

Carolina- 8 nemes kapja, mint tulajdont1685- minden telepet Anglia saját gyarmattá nyilvánít, ezek élére kormányzót nevez ki (kivéve: Road Island, Connecticut, néhány magánkézen lévő gyarmatot visszaadnak)1688- II. Jakabot elűzik, hatalom meggyengül, Amerikában a kormányzókat elűzik1691- Orániai Vilmos elrendeli, hogy a törvényhozó testületek visszakerüljenek, a kormányzót viszont a király nevezi ki; a választójog ekkorra már cenzus alapján van (eredetileg mindenkinek volt egyenlően)1691- Admiralitás Bíróságok létrehozása: kereskedelmi szabályok védelme, csempészek ellenAnglia mindennek a csúcsa, a felső bíróság stb.Kormányzó: Király nevezi ki

kereskedelmi testülettől kap utasítást vétójoga van a gyarmati döntések ellen (amit Anglia is természetesen megtehet)

gyarmati gyűlés szavazza meg a költségvetését1721-1760 között ismét elhanyagoljon Amerikát, csak fizessen adót

az önkormányzatiság beindul ismét, több variációban 2 kamarás parlament1760- újra gyarmatosítani akarnak az angolok: megszavazzák, hogy a kormányzó költségvetését ne a gyarmati gyűlés szavazza meg, hanem beszedett adókból legyen megIII. György király eladósodott, adókat akar kivetni Amerikára1764- papírpénz kibocsátást megtiltja1765- katonai beszállásolás+ eltartási kötelezettség (1628- Petition of Rights in England)az újabb tiltóvámok, bár alacsonyabb, de következetesen beszedik= ezen nagyon megdöbbennek az amerikaiak és nem is ismerik el a kivetettet adókat, mivel egy olyan népképviseleti szerv szavazta meg, ahová ők nem küldhetnek képviselőket.1765- bélyeg törvény: mindenhez kérelem kell, arra pedig illeték

erre már titkos csoportosulások, szabotázs alakul ki12gyaramt egyezménye: import bojkottot hirdetnek

1766- visszavonják a bélyegtörvényt1767-újabb vámtörvény4ek újabb árucikkekre

újra bojkottot hirdetnek,erre mindent visszavonnak, kivéve a teára vonatkozó védővámot

1773- újabb tea tv.Kelet-Indiai Társaság monopóliuma- export vám nélkül adhatja, vagyis olcsó lesz: nem kell csempészni, de nem lehet vele kereskedni

„az olcsó teával a szabadságjogunkat akarják megtiporni” Sons of Liberty 1773- Boston (45 tonna tea a tengerbe 90.000 Pound összeg)

lezárták a kikötőt a kártérítésigÖnkormányzati jogokat megcsorbítjáktisztviselőket bíróság elé állítjákkatonák beszállásolása

Így ez már egész amerika ügyévé vált1774- Philadelphia: 55 küldöttből (Georgia nem állít küldöttet) létrehozzák a Kontinentális kongresszust, feladata:

1. kiegyezést leszavazzák2. kontinentális szövetséget kötnek védelmi és támadó szövetségeket alakított ki, kontinentális és tengeri haderőt hozott

létre, megteremtette saját anyagi bázisát gyarmatok között import/export tervezése bizottságokat alapítanak bojkottra. Később ezekből lesznek a kormányszervek terjesszék a szövetség hírét (bojkott megszegőt megbélyegezzék)

1775- Boston: újabb katonák érkeznek, addigra Amerika is gyűjt fegyvert1775/04/19- összecsapás= a kormányzókat elűzik

II. Kontinentális kongresszus

ALKOTMÁNYOZÓ KORSZAK1775-1783 Függetlenségi Háború1776. június- Bizottságok alakulnak

1. Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazására2. új állam alkotmányának szabályozására

1776. május 10: felszólítja a gyarmatokat, hogy alkotmányukban biztosítsák „a nép teljes és szabad képviseletét”, választójog kiszélesítése cenzus alapján és speciális bizottságok alkotmányozásra. Közös vonások az államok alkotmányozásában: népszuverenitás elsődlegessége, széles körű Bill of Rights-ok, hatalmi ágak megosztása inkább csak elméletben, végrehajtó hatalom előjogainak szűkítése, választott tisztviselők mandátuma előre meghatározott idejű, vétójog intézménye, de a működésben jelentős különbségek, a politikai hatalom csúcsa a nép által választott törvényhozó testület, amely három állam kivételével kétkamarás: alsóház a képviselőház, felsőház a szenátus, nincs külön normakontroll, a törvényhozás bírája önmagának. A végrehajtó hatalom alárendelt pozíciója, a kormányzó hatalmát az államtanáccsal együtt gyakorolja, a törvényhozás még az

alkotmány biztosította jogköreibe is beavatkozott. Pl. Massachusetts: 1778-as terv: a kormányzót évenként választják, tevékenysége a felsőház kontrollja alatt, 1780-ban átformálás a N. Y-i szerint: kormányzói jogkör a törvénykezdeményezés, kegyelmezés, a törvényjavaslatokkal szemben.1776/07/02- Egyesült Államok létrejötte1776/07/04- Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetése (J. Locke elvei alapján) Thomas Jefferson

1. amerikai polgárok egyenlősége2. angol király gazságainak felsorolása_ háborúban ellenség, békében barátként fogunk

veletek viselkedni, nem a régi szeretettel.”

Az államok alkotmányának közös jellemzői- szabadság jogok széles körben- hatalom megosztás elve- a végrehajtó hatalom túlsúlyát visszaszorítják és a tvhozót erőstik meg, ez Jefferson

szerint többségi türanniszt hoz létre. nem jó- jó alkotmányok: Massachussets- John Adams a későbbi 2 . elnök írta

N.Y.: a föderáció alapja, a kormányzót veszi alapul

Az átmeneti korszakban a „Due proccess of Law” (Megfelelős jog eljárás) nem érvényesül, kihirdették,hogy az angol és kormányzóbarát hivatalnoknál ezt sosem fogják alkalmazni, nekik nem jár a tvnyes eljárás.

1777 november - Konföderációs szabályzat előterjesztése = Konföderációs cikkelyek, amely szuverén államok közötti szerződés, amellyel szövetséget hoztak létre.1781- januárig a gyarmatok, ráhatásra, sorban elfogadják (Maryland, Virginai az utolsók)Államszövetséget hoznak létre 13 államból (nem tagállam)

minden államnak 1 szavazat (megszavazás legalább 9 szavazattal)Fő szerve: Kongresszus (1774-1781 Kontinentális Kongresszus)

- tv.hozó, de nem igazi tv, csak egy közös döntés ez- államfői hatalmi jogosultságok- kinevezési jogkör (katonatisztek, államok élére)- hadüzenet, külügyek- nincs saját hadserege- szerződéskötések- indiánok felügyelete- egységes súly,és mérték rendszer bevezetése- nincs saját pénze- ne szed adót, - Végrehajtó Bizottság: Comitee of States

- Kongressus nevezi ki a tagokat- évente- maguk közül elnököt választanak (max 3 évre)

- magánügyekbe csak földperekbe avatkozik be- postaszolgálat biztosítása

A hatalmi ágak nem válnak szét, nem tudja szabályozni az államszövetséget: módosítani kell1787: Northwest Ordinance, a Konföderációs Kongresszus Bill of Rights-a, alapvető szabadságjogok: vallásszabadság, tulajdonvédelem, trial by jury, writ of habeas corpus, „kegyetlen és szokatlan büntetésekkel szembeni védelem”, iskolák és nevelés szabályai; ezek már a Föderációs Alkotmányba is átkerülnek. 1783. január Washington új megállapodást szorgalmaz az unió és az egyes államok fennmaradása érdekében1785 Virginia és Maryland küldöttei döntenek négy állam összehívásáról (Pennsylvania, Delaware)1786 januárban határozat, szeptemberben gyűlés Annapolisban a reformok meghozatalára1787 május 14 helyett 25 a konvenció megnyitása, elnöke Washington, titkára William Jackson,

bizottság az eljárási szabályok kidolgozására, végrehajtó bizottság, Committee of the Whole (közgyűlés)1787- Alkotmányozó gyűlés, elnöke G. Washington Virginia Plan a kormányzótól, Madison átdolgozta, a nagyobb államok érdeke szerinti, az alkotmány alapja: a Konföderációs Cikkelyek radikális átalakítása, népességarányos képviselet, kétkamarás törvényhozás (az egyikben a népképviseleti elven alapuló képviselők – lakosság szerinti megoszlás a másikban az államok képviseltessék maguka, a képviselőházat a nép küldötteiből, a szenátust elektorok útján választják. A végrehajtó hatalmat a törvényhozás választaná, hatásköre a törvényhozói akarat közvetítése és a közigazgatási rendeletek megalkotása. Szövetségi bírósági rendszer kialakítása, tagjait a végrehajtás nem mozdíthatja el. „Council of Revision” felügyelő bizottság az alkotmányossági normakontrollhoz. New Jersey Plan a déli, kisebb államok érdeke szerint, csak terv, államok egyenlő képviselete, növelné a kongresszus hatalmát, adóztatási, kereskedelem szabályozási jog, végrehajtó hatalom, Legfelsőbb Bíróság normakontrollal. Antiföderalista, az államok szuverenitása sokkal fontosabb; itt alacsonyabb a népsűrűségNépképviselet mértékéről különböző felfogások, de az első kamara népi megválasztása mellett döntöttek.

Az alkotmányHatalommegosztás elvénHatalommegosztás:

- elnöknek tv. kezdeményezési jog- elnök vétójoga- szövetségi bírákat nevezi ki- Kongresszus jóváhagyása kell a kinevezésekhez, szerződésekhez, háború indítás- Kongresszus bizalmatlansági indítványa a végrehajtó hat-ban dolgozók feletti

ellenőrzésreSzuverenitást megosztották államok és föderáció között.Kormány: állampolgárok felett közvetlen hatalmaz gyakorló kormányzat. Jogai: Konf. Cikkelyek szerint, valamint a nemzetközi és hazai kereskedelmi szabályozás, Demokratikus garanciák: a törvények felülvizsgálatába a bíróság is kapcsolódjon be, elnök felelősségre vonható hűtlenség, árulás és más súlyos bűncselekményeknél, hivatala lejárta után általános büntetőbíróság előtt is.Elnöki hatalom: tanácsadók megválasztása, külpolitikai és katonai vezető, mentesség bizonyos esetekben.Föderalisták: egyházi, kereskedelmi, manufaktúratulajdonosi, bankári, hitelezői érdekek képviseleteAntiföderalisták: farmerek, eladósodottak, városi munkások érdekképviselete.

50. Az alkotmány ratifikálása, gyakorlati érvényesülése.(E. Államok) [I.299-303]Föderalisták: Madison és Hamilton, támogatók: polgárok, bankok , kereskedők, jogászok, klerikusok- erős kp-i kormányzat sokkal hatékonyabb gazdaságot eredményezett. A Föderalistákat segíti, hogy a Kongresszus kezességet vállalt a felvett hitelekért; „The Foederalist”- propaganda újság, ebben Madison cikke a „ Checks and Balances’ elvéről, amelyet J. Locke gondolatai alapján fogalmazott meg. A cikksorozatok később, amiben a lakosságot kívánták meggyőzni, az alkotmány magyarázatok közé emelkedtek. Antiföderalisták, támogatók: farmerek- attól féltek, hogy a szövetségi állam könnyen a pénzemberek befolyása alá kerülhet. 1878-88: az alkotmányt ratifikálják, 1789.03.04-től a Konföderációs cikk.-t felfüggesztik. 1791- Bill of Rights – az első alkotmány-kiegészítések1. szabad vallás és szólásszabadság2. fegyverek birtoklása3. katonaság beszállásolása háborúban csak tv.ben előírt módon, békeidőben csak hozzájárulással

lehetséges4. megalapozatlan házkutatás elleni ellenállás joga5. 8 habeas corpus (eljárási garanciák: ártatlanság vélelme; saját államból való esküdt bíróság

dönt, védelemhez való jog, tanú szembesítés (no családtag)9. jogokat kiterjesztőleg, kötelezettségeket szűkítőleg kell értelmezni, vagyis ezen kívül további

jogok is megilletik a személyeket10. a föderációra rá nem ruházott, de az egyes államoknak meg nem tagadott jogok megmaradnak a z egyes államok hatáskörében

A kormányzatok egyetértéséből eredeztetik a kormányzati hatalmat, megfogalmazza a személyek veleszületett jogait, a tv. Előtti egyenlőséget. A felvilágosodás eszméit a kormányzat alapelveiként fogalmazták meg, ami egyedülálló alkotmányos kísérletnek tekinthető. Ez a legrégebben hatályban lévő chartális alkotmány, mivel rendelkezései általánosak és a jogértelmezés lehetőségei nyitottak a változó viszonyoknak megfelelően. 1789-ben az új alkotmány szerint tartott választásokon a föderalista párt került ki győztesen, elnök G. Washington. kiépül a kormányzati szerv, Kabinetje: Hamilton, Marshall és John Adams. Föderalista párt: gazdasági érdekek védelme, Nagy-Britániával keresett megállapodástAntiföderalistákból álló demokrata- republikánus párt: (Thomas Jefferson) a nemzeti kormányzattal szemben az államok jogait védte; Fr.o-t támogatták.Hamilton projektjei:1. 50 M USD adósság visszafizetéséért álljon jót az állam

ezt pedig kontinentális kötvények kibocsátásával, állami fedezettel. Így a vállalkozások bizalma megnő, további kölcsönök érkeznek EU-ból; a vagyonosok pedig a kormányt támogatják

2. tagállamoknak is van 20 M USD adóssága: ezt vállalja át az USA. Cserébe újabb vámokat vetnek ki ( pl égetett szenekre adó)

3. Szövetségi bankot kell létrehozni: ez nem volt benne az alkotmányban, tehát nem lehetne csinálni, de Hamilton arra hivatkozik, hogy az alkotmány rengeteg feladatot adott, amely elvégzéséhez a bankra szükség van. Ebből lesz a „Beleértés doktrínája”, vagyis lehet, hogy nincs benne, de a többi elvégzéséhez erre szükség van. A Bank of England mintájára Szövetségi Bank.Bank: vegyes vállalatként működik= 4/5-e magánkézben; 1/5-e állami kézben

vagyon szövetségi kötvények: ¾; + nemesfém fedezet: ¼ 4. iparosítás támogatása- még nagy az agrárérdekeltség, nem fogadják el az államok.

Az ameriakiak jogi reformokat nem hirdettek meg. A szokásjogi gyakorlat a republikánus elvek irányába tolódott (pl: örökjogban a primogenitúra eltűnik, egyenlően osztották meg- individuális elv átültetésével). A gazdaság, a jog, a politika és kereskedelem területén a jeffersoni mérséklet jutott érvényre, amely egy legitim kormányzati ellenzék megszületéséhez vezetett. (föderalisták- radikális republikánusok).Mérsékeltek: decentralizált, hierarchikus jogrend. Egyszerre felvilágosult és amerikai kapitalista.

- demokratizálták a gazdasági változásokat,

- független bírói hatalmat hoztak létre- jog politikai konfliktusok megoldásának eszköze lett

Társadalmi változások: a függetlenedés után a szabadság és egyenlőség eszméi éles ellentétben álltak a rabszolgaság intézményével, amely a gazdaság alapját jelentette. Az északi államokban a rabszolgaság eltűnőben volt, de a felszabadított, szabad közösségben élő feketék jogállása hátrányosabb volt a fehérekénél. Déli ültetvényeken viszont a fajelmélet támogatta meg a rabszolgatartást. Az indián őslakosokkal kapcsolatosan sem volt egységes politika- az USA-N belül autonóm politikai egységet képeztek, nem voltak állampolgárok, nem fizettek adót sem. „ függőségi viszonyban álló belföldi nemzet”-nek tekintették őket,nem voltak a tv. előtt egyenlők. Elzavarták a földjeikről és betelepültek a fehérek az ÉNY-i területeken. Nők társadalmi szerepe is változott- a háborúk idején a gazdaságok vezetését ők látták el. A republikánus eszmék terjedése hatására oktatásban, jogállásban és társadalmi szerepvállalásban egyenlőséget követeltek. Ennek hatására néhány államban változtak pl az örökjogi szabályok (ingatlanok egy része örökölhető nők által), de nem lettek egyenlők a férfiakkal. Vallás területén a felvilágosodás eszméi hatottak: szabad vallásgyakorlás, az állam egyet sem részesít előnyben.

A tervezet 7. cikkelye szerint kilenc állam ratifikációja elegendő az Alkotmány életbe lépéséhez. A ratifikációt speciálisan erre a célra választott konvenciók, és nem az államok törvényhozása által rendelték megvalósítani. Szerkezete: hét cikk, huszonhárom szakasz, I törvényhozó II végrehajtó III bírói hatalom IV tagállamok és állampolgáraik jogállása V alkotmánymódosítás lehetősége VI vegyes rendelkezések VII alkotmányratifikáció. Képviseleti demokrácia: a népszuverenitást a képviselőház tagjainak kétévenkénti, az adott állam által delegált formában történő közvetlen választása biztosítja. A képviseletre nézve csak nemi, életkori, állampolgársági és helybennlakási cenzust ír elő. Lélekszám szerinti quóta. Szenátus: a szenátorokat az egyes államok törvényhozása delegálta, a 17. kiegészítéssel (1913) közvetlenül. Elnökválasztás: a népképviselet itt is közvetett, elektori választás, akiket az államok törvényhozása választ. A 12. kiegészítés (1804) függetleníti az elektorok választását az egyes államok törvényhozásától. Prezidenciális jelleg: elnök: államfő, kormányfő, hadsereg parancsnoka. Törvényhozási jogköre a törvénykezdeményezés és a vétó. „President proposes, Congress disposes.”Állami feladatkörök elhatárolása: az elnöki hatalom korlátozása a szenátus által: hozzájárulása szükséges nemzetközi szerződések megkötéséhez, tisztviselők, legfelsőbb bírósági bírák, diplomaták kinevezéséhez.Kongresszus: angol alkotmány szerinti szervezeti, működési jogok, saját tisztségviselők választása, képviselők, állami tisztségviselők felelősségre vonása. Az elnök elleni eljárásban a Legfelsőbb Bíróság elnöke az elnök.Föderalizmus értelmezése: 1) szuverén államok összessége: az államok előbb léteztek, mint az unió, az az államok alkotása, ezért a föderáció szervezetét, működését az államok alakíthatják, 2) egységes nemzet: a nemzet alkotmányozott, legfőbb törvényhozói hatalom a népszuverenitás, ami megelőzi az egyes államok szuverenitását. Alapvető szabadságjogok garanciája, alapelvek: ex post facto law (visszaható erejű jogalkotás) és bill of attainder (fej- és jószágvesztő ítélet alkotásának) tilalma. Nemességet, privilégiumot nem adományoz az állam A kongresszus törvényalkotási jogköre kiterjed minden olyan jogalkotásra, amelyeket a rá ruházott hatalmak végrehajtásához szükségesnek gondol. Az államok viszonya a föderális kormányzathoz: Virginiai iskola: az államok szuverenitása az első, az átruházott és a fenntartott hatalmakat el kell különíteni. A 10. kiegészítés (1791)!!! A föderáció fennhatósága: adók, vámok, illetékek, közös külső és belső védelem, közös haderő és bizonyos esetekben az államok milíciáinak vezetése, általános jólét, eladósodás, „interstate commerce law”, pénzverés.

51. A törvényhozás szervezete és működése az USA alkotmányában- Alkotmány 1. Cikke

1. §. A törvényhozó hatalom a Kongresszusé, ami a Képviselőházból és a Szenátusból áll.2. §. A Képviselőház tagjait az egyes államok választják. Képviselő az a 25. évét betöltött személy lehet, aki legalább hét éve az USA állampolgára és a választáskor az adott állam lakosa. A képviselői helyeket és az adókat az államok lélekszámaránya szerint osztják el: szabad személyek, adott ideig szolgálatra kötelezettek, rabszolgák 60 %-ban, nem adózó indiánokat nem számolják. A számarány megállapítása tízévente történik. A megüresedett képviselői helyre az adott állam új választást tart. Tisztségviselőit maga választja és vonja közjogi felelősségre.3. §. A Szenátusba minden állam két szenátort delegál, akiket az államok törvényhozása választ. Mandátumuk hat évre szól, de harmaduk helyett kétévente újat választanak. Megüresedett helyre az állam végrehajtó hatalma jelöl ki új szenátort a törvényhozás következő üléséig, akkor újat választanak (17. kiegészítés módosította). Szenátor az a 30. évét betöltött személy lehet, aki legalább kilenc éve az USA állampolgára és a választáskor az adott állam lakosa. A Szenátus elnöke az USA alelnöke, de szavazati joggal csak szavazategyenlőség esetén rendelkezik. Egyéb tisztségviselőit, ideiglenes elnökét maga választja és vonja közjogi felelősségre. Az USA elnökének közjogi felelősségre vonásakor a Legfelsőbb Bíróság elnöke az elnök, csak 2/3-os többséggel marasztalható el.4. §. A szenátorok és képviselők megválasztásának körülményeiről az egyes államok határoznak, de azt a Kongresszus módosíthatja, ami évente legalább egyszer összeül december első hétfőjén (20. kieg. módosította). 5. §. Az egyes házak bírálják el a választásokat, azok eredményét és tagjaik választhatóságát. Saját szabályaikról, tagjaik büntetéséről, kizárásáról maguk döntenek. Üléseikről naplót vezetnek, titkosság kivételével közzéteszik, 20 %-uk kérésére az igen-nem szavazatokat is feltüntetik.6. §. A szenátorok és képviselők tiszteletdíjat kapnak. Hazaárulás, békebontás, súlyos bűncselekmény kivételével az ülésen, oda-vissza úton nem tartóztathatók le, kongresszusi beszéd, vita miatt sehol nem vonhatók felelősségre. Mandátumuk alatt más állami hivatalra nem nevezhetők ki és fordítva. (mentelmi jog és összeférhetetlenségi szabályozás)7. §. Állami bevételekre irányuló törvényjavaslatokat a Képviselőház kezdeményez, a Szenátus módosíthatja. A törvényjavaslatokat az elnök elé kell terjeszteni, egyetértésekor aláírja, ellenvetés esetén visszaküldi. Újbóli megvitatáskor 2/3-os többségű elfogadás esetén a másik háznak is át kell adni az ellenvetésekkel együtt. Ha ez a ház is elfogadja 2/3-osan, akkor törvényerőre emelkedik. Csak igen-nemmel lehet szavazni, név szerinti közölve. Ha az elnök tíz napon belül nem reagál, a javaslat törvényerőre emelkedik, kivéve ha elnapolás miatt nem teszi.8. §. A Kongresszus hatásköre: 1) adók, vámok, illetékek, járulékok kivetése, behajtása, adósságok fizetése a közös védelem és az

általános jólét biztosítására, ezek egységes mértékűek és fajtájúak az egész USA-ban; 2) kölcsönfelvétel az USA számára; 3) kereskedelem szabályozása; 4) állampolgárság megszerzésének és csődeljárás lefolytatásának egységes szabályozása; 5) pénz verése, értékének megállapítása, szabványok, mértékek rögzítése; 6) pénzhamisítás büntetése; 7) Legfelsőbb Bírósághoz tartozó bíróságok, postahivatalok és –utak létesítése; 8) tudomány és művészet támogatása; 9) kalózkodás és nemzetközi jog elleni cselekmények üldözése; 10) hadüzenet; hadsereg, hajóhad szervezése, fenntartása, irányítása, szabályozása; milícia

igénybevétele;11) kisajátítás állami érdekből;12) törvényalkotás a felruházott hatáskörök érvényesítésére.

9. §. Személyiségi jogok védelme: 1) személyek bevándorlása, behozatala a tagállamok érdekből megengedett; 2) a Habeas Corpus csak kivételes esetekben függeszthető fel; 3) visszaható hatályú és kivételes törvény nem alkotható; 4) fejadó, egyenesadó csak népességarányosan vethető ki;

5) kereskedelmi, hajózási szempontból az egyes államok egyenlőek; az államkincstár csak törvényes kifizetéseket teljesíthet, az állami költségvetésről mérleget, beszámolót kell készíteni; az USA nem adományoz nemesi címeket, egyéb kiváltságokat.

10. §. Az egyes tagállamok különjogai: 1) nem lehetnek külföldi szerződés, szövetség, konföderáció tagjai; 2) nem bocsáthatnak ki pénzt, hitellevelet; 3) nem hozhatnak az USA törvényeivel ellentétes szabályt, intézkedést; 4) csak a Kongresszus hozzájárulásával vethetnek ki saját vámot, illetéket; 5) békeidőben nem tarthatnak fenn haderőt; 6) nem háborúzhatnak, kivéve a megtámadás és fenyegető veszély esetét.

52. A végrehajtó hatalom az USA alkotmányában Alkotmány 2. Cikke

1. §. A végrehajtó hatalom feje az elnök, megválasztása: minden állam törvényhozása a képviselőinek és szenátorainak megfelelő számú elektort jelöl ki, akik két személyre szavaznak. Legalább az egyik más állambeli. A szavazatok száma szerinti abszolút többségű lesz az elnök. Szavazategyenlőség esetén, vagy ha nincs abszolút többség, a Képviselőház dönt, utóbbi esetben az első öt közül. A második legtöbb szavazatú lesz az alelnök, szavazategyenlőség esetén a Szenátus dönt Mindkettőt négy évre választják (a 12. Kiegészítés módosította). Elnök az a 35. évét betöltött személy lehet, aki az USA állampolgáraként született vagy az Alkotmány elfogadásakor már az és 14 éve annak lakosa. Az elnök elmozdítása, elhalálozása, lemondása, hivatalképtelensége esetén az alelnök elnököl. A hivatali idő alatt tiszteletdíjat kapnak, mértéke ez időben nem változtatható, más juttatást nem fogadhatnak el. Hivatalba lépéskor esküt vagy fogadalmat tesznek. 2. §. Az elnök jogkörei: 1) a haderők főparancsnoka; 2) büntetés végrehajtás felfüggesztése és kegyelmezés; 3) nemzetközi szerződések kötése, diplomaták, legfelsőbb bírák, állami tisztviselők kinevezése,

alsóbb szintű tisztviselők kinevezésének átruházása; 4) megüresedett helyek betöltőinek átmeneti kijelölése.

3. §. Az elnök tájékoztatja a Kongresszust az unió helyzetéről, intézkedéseket ajánlhat, elnapolhatja és rendkívüli esetben összehívhatja a Házak üléseit, fogadja más országok diplomatáit, felügyeli a törvények betartását, átadja az állami tisztviselők kinevezési okmányait.4. §. Az elnököt, alelnököt, tisztviselőket közjogi felelősségre vonásuk esetén el kell mozdítani hivatalukból hazaárulás, vesztegetés, egyéb súlyos bűncselekmény és vétség miatti elítélésükkor.

53. A szövetségi bírósági rendszer Alkotmány 3. Cikke [I. 303-305] 1. §. A bírói hatalom a Legfelsőbb Bíróságé és a Kongresszus által megalkotott bíróságoké ami egyben az alkotmánybíróság is. Az alsóbb bíróságok létrehozása szövetségi szinten a Kongresszus hatáskörébe tartozik. A bírák hivatalukat jó magaviseletük tartamáig gyakorolhatják, a végrehajtó hatalom nem mozdíthatja el őket (angol garancia). 2. §. Hatálya:

1) a törvény és méltányosság (equity) alá tartozó ügyek; 2) az USA eddigi és jövőbeli jogalkotása; 3) nemzetközi szerződések; 4) diplomatákat érintő esetek; 5) tengeri jogi esetek; 6) az USA érintettsége esetén; 7) két vagy több szövetségi állam érintettsége esetén; 8) egyik állam és a másik polgárai közötti esetben; 9) idegen állam polgárai vagy alattvalói érintettsége esetén (11. kiegészítés módosította).

Állam és a saját polgárára viszont nem, csak ha földjogi vita van közöttük Diplomáciai és nemzetközi ügyekben eredeti, a többi esetben fellebbviteli joghatóság jog- és ténykérdésekben egyaránt.

Magánbűnügyekben esküdtszék dönt a bűnösségről, tárgyalás az elkövetés államában, több helyszín esetén a Kongresszus jelöli ki a tárgyalás helyszínét.3. §. Árulás elkövetésének esetei: háborúindítás, csatlakozás az ellenséghez, tanáccsal, tettel való segítése. Elítélni csak két tanú vallomása vagy nyilvános beismerés alapján lehet. Ez esetben a Kongresszus dönt a büntetésről, de az a hozzátartozókat és a vagyont csak az elítélt élete alatt sújthatja, (kongressus tárgyalja) örökösöket nem sújtja, jószágvesztés.Normakontroll: az Alkotmány nem tartalmazza, a Legfelsőbb Bíróság lát el alkotmányosság vizsgálati feladatot. Legfontosabbak az emberi jog védelme és az állam túlzott gazdasági beavatkozásának megakadályozása. A mai jogélet egyik legfontosabb kérdése, ami az Alkotmány nem precíz megfogalmazásából ered.1789. évi Bírósági törvény: az állami bíróságok döntéseinek felülvizsgálata a Legfelsőbb Bíróság és a Kongrsszus jogköre. 1789-1865 között alkotmányos hatalmának megszilárdításán fáradozott LB (legfelsőbb)Első elnöke John Marshall: Marbury versus Madison eset kapcsán- „a végrehajtó hatalom elmozdíthatja-e a kinevezett bírót?”- előbbiek az ún. éjféli bírák, vagyis a hatalomváltáskor lettek kinevezve,az utolsó napon az elnök kinevezte, de másnap az új elnök nem (Jefferson) akarja kinevezést átadni. Madison az államtitkára nem adja át a megbízólevelet. A bíróság döntése alapján a kinevezési okmányt aláírás után kötelesek kiadni, mivel a kinevezés egyúttal tulajdoni jogosítványt is biztosít a megbízó levélre (elidegeníthetetlen jog). Másrészről viszont megtagadta Marbury igényét- a writ of mandamus-ra (az oklevél kibocsátására vonatkozó kötelezés), mivel az alkotmányban nevesített jogköre erre nem tejed ki.Marshall döntésének jelentősége: elidegeníthetetlen jogok védelme a LB által; jogszabályok LB általi felülvizsgálatának gyakorlatát alapozta meg. Mi a bíróság feladata, ha két törvény egymással, vagy egy törvény az Alkotmánnyal ellentétes? A bíróság feladata eldönteni, hogy az ellentétes szabályok közül az adott esetre melyiket alkalmazza! Egyben jogforrási hierarchiát állít fel, melyben a föderatív jog megelőzi az egyes államokét. Szintjei: 1) Legfelsőbb Bíróság: legfelsőbb fellebbezési szint; 2) 11 fellebbezési bíróság: meghatározott területi beosztás (13 db állam); 3) szövetségi kerületi bíróságok: az egyes államokban meghatározott számban működnek: magánjogi, kisebb büntető ügyek és tengerjogi (ha volt neki) ügyekben ítélkeztek. Innen a felsőbíróságokhoz lehetett fellebbezni: évente kétszer üléseztek, ahol a Legfelsőbb bírák utazó bíráként ítélkeztek

54. A gazdaság jogi szabályozása az Egyesült Államokban a polgárháború előtt [I. 305-307]

A függetlenedés után a gazdasági esélyeik felett már az amcsik rendelkeztek. Polgárháború előtti 70 év az antebellum. Jellemzően kisvárosi, vidékies élet. A 19. sz-ban a gőzgép forradalmasította a piacgazdaságot. A koloniális amerika helyén egy szövetségi és nemzetközi piacgazdaság jött létre. Lakosságnövekedés (magas születési ráta és bevándorlás) pl N.Y. 1 millióra duzzadt. ÉK volt a legsűrűbben lakott, kereskedelmi és ipari érdekeltséget jelentett a déli államoknak. Hamilton projectjei nyomán a reformok először a kamatlábak emelt, majd belső adókat és illetékeke vetett ki az adósságok visszafizetésére és a belső gazdaság védelmére, nemzeti bankot hozott létre.Szövetségi kormányzat támogatta a vállalkozókat: kedvező gazdasági körülményeket teremtett az kereskedelmi és ipari tevékenységhez; p.ü-i támogatásokat nyújtott az infrastruktúra fejlesztéséhez. Ez a belső mg-i és ipari termékek belső piaci fejlődését hozta magával. Déliek (Jefferson vezetésével) szembe helyezkedtek a föderalista gazdaságpolitikával, mivel a Jeffi a mg-t kívánta fejleszteni az államok tevékenységére támaszkodva.A polgárháború előtt az állam mérsékelt beavatkozási politikát folytatott: a köz érdekében avatkozott be a magángazdaságok működésébe: tv-alkotással a piac előmozdítását és szabályozását érték el. Gyakoribb volt az államok szintjén, inkább itt törtpéntek gazdasági beavatkozások- tehát a föderáció elve érvényesült. Szövetségi szintű szabályozás a gőzhajózás miatt vált szükségessé: a gőzgép robbanásai miatti katasztrófák meggyőzték a szövetségi tvhozást, hogy nem lehet csak a magánprofitcsinálás kezében hagyni ezt a tevékenységet. 1852 évi tv.a gőzhajók működésének szabályozásáról. Engedélyezi testület felállítása, működési feltételek megszabása.Bankgazdaság: bankjegeket az államok bankja kibocsátották ki, a kölcsönök voltak a legjelentősebb ügyletek. Bankjegy értékét a bank arany- ezüst készletei határozták meg. Egyre több bankjegyet bocsátott ki, hogy több hitelt tudjon kihelyezni, de nem volt rá sokszor fedezet, elértéktelenedett. A Szövetségi bankot 1791-ben alapították, az Alapítólevél 20 évre garantálta a működést.Jogosult-e a kongresszus bankot és más gazdasági társaságot létrehozni?1811- republikánus nézet győzött: bankalapítás joga kizárólag az államokat illette meg, a Szövetségi Bank alapító levelét nem újították meg. P.ü-i válságot idézett elő: az állami bankok fedezet nélküli csekkeket bocsátották ki, ezeket más bankok nem fogadták el.1816-ban létrehozták az Egyesült Államok Második Bankját.McCulloch versus Maryland (Marshall tárgyalta az LB-n): az alkotmány felhatalmazta a kongresszust a „szükséges és megfelelő” intézkedések megtételére- Beleértés-doktrínája.Működése: alaptőke egy részét a szövetségi kormány jegyezte, az ig.tanács tagjainak 1/5-t az elnök nevezte ki. P.ü tartalékul szolgált a szövetségi kormányzat, a szövetségi p.ü-i alapok és a külföldi beruházásoknak. Fedezetet nyújtott a szövetségi bankjegy kibocsátáshoz. Stabilizálta saját bankjegyeinek értékét (nem fogadta el a többi bank értéktelenjeit), így a z állami bankokat elővigyázatosabb üzletpolitikára ösztönözte. 1832-ben Jackson elnök megvétózta az alapítólevél meghosszabbítását.1913-ban Federal Reserve néven alapították újra a Szövetségi Bankot.

55. A magánjog fejlődése az Egyesült Államokban a polgárháborút megelőző időszakban [I. 307-309]

A common law szerepe a függetlenedés után is meghatározó marad, a 19. sz-tó la kontinentális jog hatása is megfigyelhető.Kontinentális hatás: Luisiana kódexe fr. hatás alatt; egykori DNY-i, mexikói-spanyol befolyási övezetben (Kalifornia, Nevada, Utah, Arizona, Texas): család-, örökjog, földbirtoklás jogcímei spanyol mintára fejlődtek (még ma is család és örökjogban hatás).A common law kodifikációja többször is szerepelt tervként, Jeremy Benthem tanai alapján.A legjellemzőbb viszont a common law amerikanizálódása, amely elsősorban a bírósági értelmezések következtében jött létre. A szövetségi és nemzeti bírói értelmzés hatására teljes mértékben átalakult, az 1861-re kialakult társasági-, munka-, tulajdon-, szerződési és felelősségi jog teljesen eltért az 1787-es szabályoktól.A magánjogi változások a tulajdonjog fejlődésén nagyon jól nyomon követhetők:18. sz-ban puszta biztosítékként kezelték, amely rangot jelentett és társadalmi helyét határozta meg. A statikus tul.jog megszilárdulásában W. Blackstone művének, amely az abszolút tulajdon és az elidegeníthetetlen jog doktrínáját fogalmazta meg, nagy szerepe volt. „a tulajdon hasznosítása nem történhet mások jogainak megsértésével”; „a tulajdon terjedelme a földtől az égig tart”, valamint az önkényes, adminisztratív beavatkozástól mentes a tulajdon. A kisajátítási jog- közcélra megfelelő kártalanítással- a gazdasági fejlődés, vasútépítés, út, csatorna stb. nyomán kifejlődött. Így a tulajdon értékét már nem a puszta birtoklás, hanem a hasznosítása határozta meg. Ez a dinamikus szemlélet a Kht.-nél volt jelentős. A kisajátítási jog egyensúlyban tartotta a tul. Elidegeníthetetlen jogát és az állam gazdasági fejlesztő érdekeit. Az 5. kiegészítés tartalmazott ilyen szabályt, de a föderatív szabályozás nem befolyásolhatta az államit, vagyis az államokban ezt újra kellett szabályozni. Erre egy korábbi példa a vízimalmok szabályozása: az állam először avatkozott be a tul.jog elidegeníthetetlen szférájába, rögzítette a kisajátítás elveit: a vízimalmok kváziközérdeknek minősültek, a tevékenység támogatása az állam érdekében állt. Tv.hozás útján megváltoztattak egy common law szabályt (gátépítés a tul.jog korlátozása). A tul. Pert indíthatott a tv-i kártérítésre, de ha az nem fedezte a valós kását, többet érnem követelhetett. Ez ellentétes az 5. kiegészítéssel, de az alkotmány nem befolyásolhatta az állami szintű tv.hozást az államok szuverenitására hivatkozva.

- gyarmatok közjogi helyzetét charták szabályozzák, magánjogi viszonyok: gyarmati trvhozás is- common law kiegészítő a koloniális jog mellett- angol jury rendszer működik- 18.sz.: hivatásos jogászrend, jogászképzés- tananyag: Blackston: Kommentárok (1765)- függ háb után más európai jogot alkalmazó országok lépnek be az Unióba, common law kezdetben kiegészítő, majd saját jog lesz a common law kiegészitõje- nagy hatás: Harward és Columbia (szakvélemények a LB-nak)- nõi váljog-i törekvések

- 1848: összehangolt fellépés, megalakul a Nõi Jogok Nemzeti Szövetsége- polg háb: négerek jogegyenlõséi küzdelmeihez kapcsolódnak- Colorado és Idaho: nõknek váljog

56. A büntetőjog fejlődése az Egyesült Államokban a függetlenségi harc után [I. 309-312]1790 után vita arról, hogy létezik-e szövetségi (common law) büntetőjog.1789-es bírósági tv: az USA hatalmába ütköző- nem nevesített- bűncselekményeket kerületi felsőbírósági hatáskörbe utalta, tehát nem rendelkezett szövetségi hatalom kiterjesztéséről; - ellenzékiek: föderlisták: szokásjogi bűncselekmények; common law bíróságok felállítása1790- Kongresszus: Tv. A bűncselekményekről

- 17 fajta bűncselekmény nevesítése (akadályozástól a hazaárulásig)- eljárásjogi garanciák- állami tv.hozás és szöbetségi bírói jogértelemezésnek adott helyt

Common law érvényesülése figyelhető meg általában Pl. Worral- ügy: hivatali vesztegetés. 1790-es tv. Nem állapítja meg ezt a tényállást, de a common law áltaálban tiltja a vesztegetést, + 1789-es tv. Alapján általános felhatalmazásnek vették, hogy minden azt USA-t érintő bűncslekmény üldözendő- ez vád. A védelem viszont azt mondta, hogy nem lehet common law alapján bíráskodni, a szövetségi bíró csaka tv.-t értelmezheti. + 10. kiegészítés+ az alkotmány nem rendelkezik az angol common law érvényesítéséről. Eltérő védelpények miatt lehetett fellebbezni a LB-hez- az ítélet 3 hónap bünti,nagyon kedvező, komprosmisszumos hajlam miat:

- LB tagadja a common law bűncselekmények létjogosultságát; a szöveségi bíróság nem alapozhat erre- csak szokásjogi normát sértettek meg a vádlottak

1798- államellenes nyilatkozatokról szóló tv- ellenzék visszaszorítására fogadtak el- szövetségi kormányzattal szembeni bizalmatlanságot keltő nézetek publikálását- megváltoztatta a publikálás common law szerinti közvetlen felelősség elvét

vagyis: az igaz állítást helyben hagyta, ha azt a jury előtt bizonyítani tudtaVélemények megoszlanak a tv-ről, de biztos hogy a szövetségi büntető tv.hozáshoz egy lépés.Függetlenségi harc után: reformokat követelnek- az addigi angol szabályok túl kegyetlenek1784- New Hampshire alkotmánya pl már a tv. hozó hatáskörébe sorolta a büntetőjog megváltoztatását, de nem éltek vele igazánVirginia: tv-ek felülvizsgálata, hogy a republikánus nézetűek legyenek. A bizottság tagja Thomas Jefferson, aki Cesare Beccaria hatása alatt kidolgozott egy tv.tervezetet a büntetések új rendszeréről (tört. tanulmány büntetésekről/büntetettekkel szembeni magat.-ról)

- elrettentés a fő cél- ezt nem kegyetlen tv-kel, ezeket nem hajtják mind végre, sok bűntett büntetlen les- tükröző büntetések legyenek (szimbolikus válasz a bűntettre)- enyhe büntetések kiszabása felvilágosodás eszméi szerint- halálbüntetés: csak hazaárulás és gyilkosság büntetésére marad meg

Elvetették a tervezetet, de az Eu-i elméletek hatására a szövetségi és az állami büntetőjog humánusabb irányba tolódott el. Pl . 1794- Pennsylvania: differenciálta a szándékos és gondatlan emberölést és büntetésüket ez a 2 fokozatú büntetés bekerült a szövetségi büntetőjogba és az államok is alkalmazták1820- Livingstone-kódex: - Jeremy Benthem hatása alatt, Luisiana megbízza Livingstone-t egy büntető tv.könyv elkészítésével. A tv.tervezet, amit végül nem fogadtak el:

- büntetőjog első átfogó kodifikációs kísérlete négy könyvben- büntettek és büntetések joga- eljárásjog- börtönügyi javaslatok- elveti a bírói jogalkotást, saját erkölcsi megítélését is visszaszorítani kell- csak taxatíve meghatározott bűncselekményeket lehet büntetni- tervbe vette a halálbüntetés eltörlését- bűncselekmények forrása: szegénység és a tétlenség, így az elkövetőket foglalkoztatni

kell a börtönökben- elítéltek ellátása: ruha, élelem- börtönőrök képzése; magatartási szabályozás- börtönbüntetés célja: az elítéltek későbbi társadalmi integrálása és a visszarettentés

57. A polgárháború előzményei: a rabszolgaság kérdése az Egyesült Államokban [I. 312-314]

Általában csak állami szinten szabályozták a rabszolgaság intézményét

1787- Északnyugati Ordinance- első szövetégi szabály, amelyben eltörölte a rabszolgaságot Ohio, Indiana, Illinois, Michigan, Wisconsin államok területénAz USA alkotmánya nem rendelkezett a rabszolgaságról- nem volt akkor lényeges kérdésA függetlenségi háború után gyors területnövekedés: erőszakos terjeszkedés az indiánok rovására, vásárlások: 1803 Lousianát a franciáktól, 1867 Alaszkát az oroszoktól, egyebek: 1819 Florida, 1850-ig Texas, California, Arizona, Nevada, Utah, New-Mexico, Colorado. 1823 Monroe-elv: a külpolitika új irányvonala – „Amerika az amerikaiaké”Ipar, pénzügy, szállítás, mezőgazdaság gyors fejlődése, élesedő ellentét az északi ipari és a mezőgazdasági déli államok között, központi problémává emelve a rabszolgaság kérdését.

Újabb államok felvételekor merült fel a rabszolgaság kérdése prblémaként (Csatlakozás: területfoglalással, hozzácsatolással, új felvétellel, katonai segítség nyújtás utáni önkéntes csatlakozással (Mexikó) vagy vásárlással (Luisiana1803- Jefferson veszi Napolentól; 18xx Alaszka az Oroszoktól) {Canadat nem tudták megszerezni Angliától, mert 1867-től domíniumi jogállást kap az anyaországtól, azóta is alá tartozik})Mivel az uniót megosztotta, mivel észak nem volt rabszolgatartó, az alkotmányozás idején a két terület lakosságának száma megegyezett. 1819-ig arányosan vettek fel rabszolgatartó és ún. szabad államokat az unióba1820- Missouri kompromisszum: rabszolgatartónak vették fel, de határaitól északra teljesen eltörölték a rabszolgaságotÉ: vasútépítés-van munka a volt rabszolgáknakD: rabszolgalázadások után minden államban rabszolgakódexek születnek

- rabszolgatartói tulajdonjog- rabszolga kötelessége- rabszolgatartás formái- őrség a helyi lakosság védelmére- szökött rabszolgát vissza kell szállítani a tulajdonosnak

1848- Mexikó felvétele + Wilmot tv.tervezete: egykori mexikói területen minden önkényes szolgasági forma eltörlését követelte, vele szemben a déli államok egyenesen alkotmánykieg-t kértek a tulajdonjoguk deklarálására.1854- Kansas-Nebraska Act: kongresszus az államokra delegálta a rabszolgaság rendezésének jogát; ezzel megfogalmazta az ún. populáris szuverenitás elvét

1849- Roberts versus Boston városa- szegreció elleni fellépés: LB álláspontja: mindenki egyenlő, de a bíróság tehet megkülönböztetés színre való tekintettel.

1857-Dred Scott-ügy: Scott déli rabszolga Minnesotaban éveket dolgozott a családjával, ahol eltörölték a rabszolgaságot, majd visszatértek Missouriba, ahol Scot kérte a bíróságtól szabadságjoga elismerését.Van-e joga pert indítani? A védelem szerint sem állami sem szövetségi szinten a feketék nem állampolgárok, így nem perképesek. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja: a négerek az Alkotmány szerint nem „állampolgárok” leegyenek szabadok vagy szolgák. A missouri kompromisszumos is alkotmányellenesnek ítélte, mivel nem lehet bárki tulajdonjogát így befolyásolni, sőt a tul.jogot védenie kellene. Ezzel szövetségi szintre emelte a rabszolgakérdést és jogi alapot teremtett a feketék statusának jogi korlátozására.É és D között kiújult a régi vita: ezt a döntést csak alkotmánymódosítással lehetnek megváltoztatni, ehhez viszont kellene a déliek együttműködése, amire perszenem lehetett számítani.1858. június 17. Lincoln állásfoglalása:

1) rabszolga vagy leszármazója nem lehet az Alkotmány szerinti értelemben egyetlen állam polgára sem;

2) a Kongresszus és a kerületi törvényhozások nem tilthatják be a rabszolgaságot; 3) a törvényszékek nem döntenek a rabszolgák szabadsága kérdésében, ez az államok feladata.

A kialakult egyensúly D-I befolyás alatt ez az egyensúly felborul, 1850-es években Dél adja az Elnököket Azonban 1860-ban kiderül, hogy az északi Lincoln lesz elnök. 1860-Lincoln elnökké választják1861- 11 déli állam, Carolinával, kiválnak Amerikai Államok Konföderációja (11 államból)1861-1865 Polgárháború (a megnyert háború ünneplésekor Lincolnt lelövik)Fel kell szabadítani a rabszolgákat, de ehhez nem volt elképzelés. 1863.01.01. 13-k kiegészítés: Lincoln kihirdeti a rabszolgafelszabadítást, kivéve a büntetésből szolgává válást (az iparosítás, vasútépítés adott munkát, és egyenlő politikai jogokat)Erre a Déli államok elkészítik a Fekete Kódexet:, ebben korlátozzák a gyülekezési, tulajdon, szólás és utazási jogukat1865 az északi államok győzelme, társadalmi hatásai:

1) agrárkérdés demokratikus megoldása, nagymértékű fejlődést tett lehetővé; 2) rabszolgaság megszüntetése, a négerek társadalmi befogadásának kezdete.

1868- 14. kiegészítés: szövetségi állampolgárság jön létre: az álam szerinti állampolgárságot az állam törvényes eljárás nélkül nem korlátozhatjaSzegregáció korszaka: a megkülönböztetett, de egyenlő szolgáltatások elve= az alkotmánybíróság a 14. cikkellyel konformnak ítélte

58. A polgárháború utáni alkotmánykiegészítések az Egyesült Államokban [I. 314-318]

1865 az északi államok győzelme, rebellis államokat katonai körzetekbe sorolták, társ. hatás: 1) agrárkérdés demokratikus megoldása, nagymértékű fejlődést tett lehetővé; 2) rabszolgaság megszüntetése, a négerek társadalmi befogadásának kezdete. Az új alkotmányos rendet 3 kiegészítés (13-14-15) fogalmazta meg: rabszolgák társadalmi és politikai statusa; kp-i kormányzat és az államok viszonya;13. kiegészítés: rabszolga-felszabadításról szóló Lincoln-i kiáltvány Alkotmányba emelése, faji megkülönböztetés jogi alapjának megszüntetése. Ezzel a kongresszus a végrehajtásról szóló tv-k megteremtésének jogát megkapta, mely lerontott minden ellentétes állami szabályt.Fekete Kódex: a déli államok válasza, melyben korlátozzák a déli államokban felszabadítottak polgári jogait, a korlátozások megsértőit büntetőjogi szankciókkal sújtják. A feketéket nem tekintették állampolgárnak (Drad-Scott ügy)1866 első szövetségi polgári törvénykönyv a felszabadítottak védelmére a jogi diszkriminációkkal szemben munkavállalás, házasságkötés, ingatlanszerzés terén. Minden állampolgárnak azonos jogok (szerződéses, per, tanú, örökjog, tulajdon) feketék is egyenlőek a tv. Előtt, azonos jogokat élveznek a fehérekkel. DE Indiánok: továbbra sem állampolgárok, törzsi igazgatás alatt állnak.1868- A konföderációsok tagadták a polgári tv.könyv alkotmányosságát, Johnson elnök is megvétózta, a republikánus többség a lényegi elemeket a 14. kiegészítésben alkotmányos szintre emeltette: 1) szövetségi állampolgárság intézmények létrehozása2) a jogok egyenlő védelmének kiterjesztése a felszabadítottakra; 3) a föderális képviselet csökkentésének lehetősége azokban az államokban, ahol a 21. évüket

betöltött férfiak választójogát faji alapon korlátozzák; 4) szavazati formák felsorolása, amelyekkel a polgárok politikai jogaikat gyakorolhatják: elnök,

helyettes, föderatív és állami törvényhozó szervek, önkormányzati és bírói szervek. A későbbi gyakorlat különbséget tett a négerek választójogában közvetlen és közvetett választások terén.

5) Állampolgárok immunitását és privilégiumait nem lehet csorbítani- jogszerű eljárás nélkül nem lehet korlátozni az élethez, szabadsághoz és tulajdonhoz való jogot.

6) Az állampolgárok jogainak védelmére a szövetségi tv.hozás jogosult az államokéba beavatkozni, ellenőrizheti az államokat a polgári jogok betartásában.

7) Államok szuverenitása így csökkent, a szövetségi kormányzaté pedig megnőttAz államok ¾-e ratifikálta; végleg hatályon kívül helyzeték a Dred-Scott határozatot.1867 első rekonstrukciós törvény a 14. kiegészítés kikényszerítésére szintén elnöki vétó ellenére született meg. Az országot katonai körzetekre osztva a katonai vezetők döntésére bízza a déli intézmények működését. 1868 június a 14. kiegészítés ratifikációja a kényszerítő szabályok hatására.14. kieg körüli viták:1. Bill of Rights vonatkozik-e az államokra?1833- Marshall bíró: Barron v. Baltimore ügy: „az alkotmányt az Usa állampolgárai magukra és

kormányzatukra vonatkozóan határozták meg, amely azonban nem kötelezi az egyes tagállamokat”- ezt a 14. kieg megváltoztatta: állampolg. Jogokat a szövetség védi.

2. Due process of law elve:5.kieg. A Bill fo Rightsban- jogszerű eljárás már van, de a 14. kieg-gel a jogvédelmet eljárási szintről tv.hozási szintre emelték- tehát a tv-ek nem sérthetik az állampolgári jogokat. Ezzel a 14. kieg a jogalkotás felülvizsgálatának motorját jelentette: 1873-1888 között az LB 70, 1888-1918 között 725 due process döntést hozott.Kezdetben tehát kisebbségi védelemre született a kiegészítés, majd a tulajdon és a vállalkozások jogi védelmére, később pedig a gazdasági kisebbségek védelmére is kiterjesztették. A Lochner-ügy: NY a pékek munkaidejét 10 órában határozta meg- LB megsemmisítette, mivel az asz 14-k alapján a szerződési szabadságot sérti. Ez a lassiez-faire gazdaságpolitikai korszak nyitása is egyben.

Déli államok visszanerik politkai jogaikat, ismét korlátozzák a feketék jogait, így a rabszolgaságot az önkényíes szolgaság váltotta fel gazdasági és tarsadalmi alapon (a fekete munkás nem mondthatta fel a munkszerződését, nem szerződhetett máshová, a munkakadónak caka neve váéltozott meg rabszolgatartóról)14. kieg. LB a myegkülönbözetett, de egyenlő szolgáltatások elvét dolgozza ki= szegregáció (Plessy v.Ferguson ügy) utasok kényelmére külön kocsiban utaznak afeketék, kiterjesztették az iskolákra is. Fura: az I VH-ban a demokráciáért harcoltak,d e a feketeéknek még mindig nem volt semmilyen joguk.

1875-Polgári tv.könyv: preambuliumban minden ember tv-i egynelőségét fogalmazták meg; ezzel együtt felhatalmazták a a kormányzatot, hogy aa szegregációt szüntessék meg.1883-bn az LB ezt alkotmányellenesnek nyilvánítva elutasítotota, sőt e feketékkel együtt már minden népet faji alapon diszkriminált, így a kianiakat és az indiánokat.

1869- 15. kiegészítés : a választójogi diszkrimináció direkt megtiltása: „Az Egyesült Államok polgárainak szavazati jogát sem az Egyesült Államok, sem pedig bármelyik állam nem tagadhatja meg vagy korlátozhatja faj vagy előző rabszolgaságbeli állapot miatt.”1875 Civil Rights Act (Polgári Jogi Törvény) a 13., 14., 15. kiegészítés érvényesítésére. Szegregációt szabálysértésnek minősíti és büntetni rendeli1877 Redemption: északiak és déliek közötti megegyezés, home-rule (helyi szabályozás), melynek hatására a déliek nem korlátozzák direkt módon a feketék jogát, de kialakítják a fehérek jogi magasabbrendűségét.1888 Missisipi, 89 Texas, 90 Lousiana, 91 Alabama, Arkansas, Kentucky, Georgia szegregációs törvények: elkülönítés bíróságon, iskolában, könyvtárban, parkban, hotelben, kórházban, temetőben. Ezt a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása tette lehetővé, mely szerint a Kongresszusnak nincs joga szabályozni az államok törvényhozásának tárgyát. Az ilyen kongresszusi szabályokat érvénytelennek nyilvánította. Célja a polgári jogok értelmezésétől való elzárkózás, ez csak a XX. században enyhül a polgárjogi küzdelmek hatására.

59. Az állam szabályozó szerepe a gazdaságban, a progresszivizmus kora (Egyesült Államok) [I. 318-322]

VH előtt tömeges bevándorlás jellemzi, a lakosság nagy része városokban él; az ország gazgazsági nagyiparrá fejlődött. A gazdasági fejlődés különösen a textilipar és a fémgyártás területén okozott robbanásszerű változásokat. Individualizmus, a szociális darwinizmus és a gazdaságban a laissez-faire ideológiája dívott, vagyis kormányzat beavatkozása a gazdaságba alkotmányellenes; a szerződés kötés szabadságát nem korlátozhatja (szabadverseny); (darwinizmus) az egyének túlélési képessége alapján vívott harctól függ a gazdasági fejlődés, ezt pedig az állam nem korlátozhatja.A gazdasági expanzió következtében a szövetségi kormányzatnak be kellett avatkoznia a közérdeket szolgáló vállalkozásokba (vendéglők, malmok, utak stb)Az I. világháborút megelőző évek politikai-gazdasági irányzata: 1) privilegizáltak kikapcsolása a politikai, gazdasági ellenőrzésből; 2) demokrácia kiterjesztése az elesettek felé; 3) munka társadalmi védelme;. 1890-Sherman-Act: trustellenes tv.1887- Államközi Kereskedelmi Bizottság- szövetségi szinten rendezte a vasutak működtetését.A vasúti szabályozásnak (földterületektől, építésen át a működetésig) jelentős politikai és adminisztratív hatása volt az államokra. Az államok felügyeletet gyakorlatnak a biztosítótársaságok felett is. A társasági jog egyesítésével pedig a gazdasági vállalkozásokat kívánták ellenőrizni, ez a laissez-faire ideológiája alapján.

Progresszivizmus korszakaXIX-XX eleje: Teodor Rossevelt és Wilson ideje1. polgári radikális farmervédő, városi populista mozgalom; 2. értelmiség mozgalmaReformmozgalom, amelyben a gazdasági, társadalmi és kulturális változásokat aktív állami beavatkozás kísérte. gazdaságban: 1) monopóliumok, bankok, korlátozása; 2) fuvarozási díjak korlátozása; 3) alacsony adószint; illetékek kivetése a piac belső védelmére5) munkaidő—és munkafeltételek szabályozásatársadalomban: 1) női és gyermekmunka védelme; 2) környezetvédelem és élelmiszerek minőségellenőrzése; Állami hatáskörbe tartoztak:1) közegészség; közbiztonság, közerkölcs védelme1898- Holden v. Hardy ügy: az LB megerősítette a munkavédelmi tv-k hatályát, amely szerint a különösen veszélyes munkakörülmények igénylik az állami beavatkozást. De Lochner-ügy: N.Y i pékek munkaideje- 14 kieg alapján alkotmányellenes, illetve a szakszervezeti szocialista törekvéseket tiltotta meg. Ezen ügytől kezdve a liberalizmus körszaka kezdődött, vagyis az állam nem tekintette többé feladatának hogy a munkaadó-munkavállaló jogviszonyba beavatkozzon.A kongresszus 1906-1916 között rengeteg szociális tv-t alkotott, ezzel egyidőben az LB alig vizsgálta ezek alkotmányosságát.

1912 Wilson: Az Új Szabadság (The New Freedom); új politikai irányvonal, melyben az állam közvetlenebbül avatkozik bele a gazdasági folyamatokba, kérdés, hogy ennek szükségessége mikor következik be.Sherman-Act trösztellenes intézkedéseit hatálytalanítja a szakszervezetek támogatása érdekébenClayton törvény rendelkezéseit csak a monopóliumok ellen alkalmazhatják, a szakszervezetek ellen nem.

Az állami ellenőrzés eszközei az üzleti körökkel kötött szerződések és a kormánybizottságok rendszere.1913. 02. 3. 16. kiegészítés (1870 után először): a Kongresszus felhatalm. államonként eltérő mértékű és fajtájú adók beszedésére – megerősítette az unió pénzügyi alapjait.1913. 04. 8. 17. kiegészítés: szenátorok közvetlen, nép szerinti választása, állami tv.hozás alap1919. 01 16. 18. kiegészítés: alkoholtilalom, amit 1933. december 5-én a 21. kiegészítés hatálytalanított. 19. kiegészítés: a nők választójogának elvi megteremtése.

New Deal KorszakaA Progresszivizmus logikus folytatása: Rossevelt N.Y. kormányzó, Wilson elnök, így R. elnökként W. embereire támaszkodik. Szakít azzal a gyakorlattal, hogy nagyiparosokra támaszkodik, ehelyett egy ún. „agy-trösztöt” hoz létre USA egyetemekről professzorokkal dolgoztatja ki a programokat.

I: „segély”; „újjáéledés”; „reform” címszavak menténSegély: stabilabb bankok támogatása állami segélyekkel

1933- Glass-Steagal Act (betétesek védelme)a beruházási bankokat és a kereskedelmi bankokat kettéválasztja1. bezárnak2. álllam megvizsgálja az engedélyét3. újra megnyitják (2000 bank nem nyithatott újra)

Civilian Corporation Corps (CCC)Közmunka elősegítése állami megrendelések útján (Keynes)- erdőtelepítések voltak, fontosabb beruházások

Újjáéledés:National Industrial Recovery Act (NIRA)szociális munkásvédelmi tv.- kollektív szerződés- szakszervezetek működésének szabályozása, legalizálása (7§)- max. munkaidő meghatározása- minimálbér- TB szabályok- munkanélküli szabályok

Ez az alkotmánybíróság elé került: alkotmányellenesnek ítélték a minimálbér és max. munkaidő megszabása miatt- miszerint az állam nem avatkozhat bele a felek megállapodásába

(AAA) Mezőgazdasági kiigazítási tv.- mg-I termékek árát felvitte mesterségesen- támogatások a farmerek termeléscsökkentésére- ipar támogatása meg-I termékek feldolgozására

Reform:újabb válságok megakadályozásatőzsde, bank tvvidék infrastrukturális megerősítése (folyószab., villamosítás; öntözés; erdővédő területek stb)

Nemzeti lakástv.- állami kölcsön állampolgároknak felújításra, modernizálásra

II: 1934-36 programcsomag- gazdasági stabilitás megteremtése

- igazságtalanságok kiigazítása- lehetőség minden kreatív fiatal számára- nem segély, hanem munka- Nemzeti Ifjúsági Hivatal, amely gondoskodott egyrészről a

munkaadásról (iskolapark, közmunka), de a tanulás lehetőségéről is; valamint állami megrendelésre támogatta a művészetet.

- terméketlen területekről családokat áttelepítenek; saját áramfejlesztőt adnak- TB- öregkori és munkanélküli eg. bizt.

Wagner-tv= kis New Deal Tv.ennek következmény lett. Roosevelt nem állt e tv. mellett, de mivel a NIRA-t elutasították az alkotmánybíróságon, átállt emellé. Roosevelt nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróság vadkapitalista alkotmányértelmezésével, de mivel e bíróságot megszüntetni nem lehet, személyi összetétele is fix 9 fő, indítványozza, hogy „az öregek kisegítéseképpen” vegyenek fel fiatalokat a sok munka végzésére. Az indítványt mindeki elutasítja, de a bírák észbe kapnak (meg is halnak lassan) és hagyják előre menni a New Dealt.Work Progress Administration

- nem segélyt, hanem több munkát kell adni (5 mrd usd per 3 m embernek)- modernizálni kell (villamosság)- nincs gyermekmunka- minimálbér- max munkaidő

III: 1937-38 programcsomag1938- Mezőgazdasági tv.

- termelési kvóták bevezetése1939- Elnöki hivatal létrehozása

- és az egy tröszt elhelyezése az elnöki hivatalban

A New Deal nem oldotta meg a problémát, de legalább nem lett belőle diktatúra, mint Eu-ban.

60. A modern polgári állam alapjainak lerakása Franciaországban I. 339-341. o.

klasszikus polgári átalakulás állama és joga Franciaországban Az abszolutizmus válsága. A forradalom elsõ szakaszának alkotmányfejlõdése- francia forradalom legjelentõsebb világtörténelmi hatás tekintetében

- legnépesebb korabeli ország- legradikálisabb forr- közvetett, vagy közvetlen minták a jogintézményeknek

- 18. sz.: gazdasági és demográfiai növekedés- forr. elõtt 3 rend:

1. papság (ellentét fõ- és alsópapság között)2. nemesség (kard és talár, régi és uj, vidéki és udvari nemesség között)3. polgárság, parasztság, városi tömegek

polgárság: - járadékos polg- szabadfoglalkozásu értelmiség- kistulajdonosok

parasztság: - dologilag kötött jobbágyok- szabadparasztok- személyileg kötött jobbágyok

városi t.: - kisiparosok, kiskereskedõk, segédek, értelmiség- felvilágosodás hatása- forr kirobbanásának okai:

- 1788-89: gazdasági válság- pénzügyi válság (USA támogatása miatt államcsõd)

- elõforradalom:- 1787: Elõkelõk Gyülését összehivják (király személyesen hivja)

- az Általános Rendi Gyülés összehivását követeli- a király feloszlatja

- ellenállás: parlament- rendi felsõbiróságok voltak- beiktatási és figyelmeztetési joga van (király által kibocsátott intézkedések

érvényességi kelléke a parlament elõzetes bejegyzése. A király személyesen megjelenhet és a birói székbõl megparancsolhatja a bejegyzést)

- 1788: Dauphine tartományi rendi gyülése követeli az Általános Rendi Gyülés összehivását- 1788: király összehivja az Ált. Rendi Gyülést, kétszeresre növeli a 3. rend követeinek számát

- elsõ két rend 300-300 követét közvetlenül választják- 3. rend 600 követét: 25 év, állandó lakóhely, adófizetõ, francia alattvaló férfiak

közvetett választása (elektorokat választanak- választók panaszai: panaszfüzetek

- jogi forradalom: 3. rendnek eléri-e az együttes ülést és a személyenkénti szavazást- 1789 jun 17: 3. rend követei Nemzetgyüléssé nyilvánitják magukat- jun 20: labdaházi eskü: uj alkotmány kidolgozásáig együtt maradnak- jun 23: Nemzetgyülés tagjai sérthetetlennek nyilvánitják magukat- jun 27: a király a 3. rendhez való csatlakozásra szólitja fel az elsõ 2 rendet- jul 9: együttes ülés Alkotmányozó Nemzetgyüléssé nyilvánitja magát- király fel akarja oszlatni az AN-t- népforradalom-labdaházba vonulnak ahol a királyság alkotmányát akarják megalkotni

- párizsi felkelés (jul 14)- uj fegyveres erõ: nemzetõrség- állandó bizottságok (uj közigazg)

- municipiális forradalom (vidéken párizsi mintára)- nagy félelem (arisztokrata összeesküvéstõl való paraszti félelem)- versailles-i tömegtüntetésn (1789 okt 5-6)

- királyi udvar + Nemzetgyülés Párizsba

- 1789 aug 4: Joglemondó Nyilatkozat/Augusztusi határozatok/Alkotmányozó nemzetgyűlés - kártalanitás nélkül megszünnek a személyi szolgáltatások, a robot, egyes földesuri

monopóliumok- megváltható: dologi szolgáltatások, eztföldesúr-paraszt önkéntes megegyezésétől függ- uriszék megszüntetése- egyházi tized, adózási kiváltságok, tartományi és városi kiváltságok, hivatalok

megvásárolhatóságának megszüntetése(- földesuri jogok teljes megszüntetése: 1793)

rendek önként lemondanak előjogaikról- deklarálva eltörlik a feudalizmust- földesúri bíráskodást- hivatalok adás-vételét- városi kiváltságokat- adózási kiváltságokat- királyi kegydíjakat felülvizsgálják- minden polgár minden tisztséget betölthet- Lajos Király a Francia szabadság helyreállítója

- 1789 aug 26:az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata: alkotmány elvi bevezetésének szánják. - alapjai:

- Bill of Rights- Virginiai Nyilatkozat- francia parl határozatai

- felvilágosodás elvei- szerkezet:

- bevezetés (praeambulum):minden bajok okozója az emberi jogok hiánya- 17 szakasz (emberi jogok + államszervezeti szabályozások)

I. - alapvetõ emberi jogok:- elnyomással szembeni ellenálás(- egyenlõség nem jog, hanem elv- születési kiváltságok elutasitása- hivatalviselésben és közteherviselésben)- szabadság mindenki szabadnak születik és marad (csak Fr.o. területén, a

gyarmatokra nem vonatkozik)- szabad, ami másnak nem árt (tartalmi)- szabad, amit trv nem tilt (formai)- vélemény és vallásgyakorlás szabadsága- szólás- és sajtó szabadságamegkülönböztetés: közjó, erény, tehetség alapján lehetséges csak, minden

állampolgár viselhet tisztségeket, vagyona alapján köteles adót fizetnitv. előtti és adózási egyenlőség

- tulajdon- magántul sérthetetlensége: a tulajdon szent és sérthetetlen jog, megfosztani

attól senkit sem lehet, kivéve ha a közszükség azt tvesen megállapítva azt nem követeli, de a tulajdonost még ekkor is megilleti az igazságos és előzetes kártérítés

- biztonságSenki sem kötelezhető arra, amit a tv nem parancsol, mindenki ártatlannak

vélelmezendő, amíg bűnössége megállapítást nem nyer. A tv által meghatározott feltételek hiányában senki nem vádolható és nem fogható el

- csak társ-ra veszélyes magatartások büncselekmények- csak feltétlenül szükséges mértékü büntetés- büntetõ trv visszaható alkalmazását + analógiát tiltja- elõzetes letartóztatás trv-i feltételekhez kötve

- bünösség bizonyitása az államhatalmat terheliII. - államszervezet alapelvei

- nemzeti szuverenitás elve- trv-hozásban és költségvetés megállapitásában népképviselet- hatalommegosztás - tisztvis anyagi és erkölcsi felelõsségea népszuverenitás: polgár részt vehet a tv.hozói szervben- adó megajánlás,

adófelhasználás ellenőrzése; tv. végrehajtás ellenőrzése (parlament)- az állam közhatalom, feladata az ember, polgár jogainak biztosítása-

1. 1789 Egyházi tv: szekularizáció kimondása, egyházi vagyon a nemzet tulajdona, assignata kibocsátása fedezetül, az Állam a szertartások és egyházi személyek vagyoni hátterét biztosította, szegényekről gondoskodik

2. 1790 feb- szerzetes rendek felszámolása- Vér folyik- el kell hagyni az épületeket- nyugdíjat kapnak- apácáknak nem kell kiköltözni3. 1790. 07.- papság polgári alkotmánya- Vér folyik

püspökségek= department civil közig. (180-helyett 83 lett)miden tisztséget választani kell, az alkotmányra esküt kell tenni (száműzetés)ű

Politikai vita az állam további sorsáról royalisták és köztársaság pártik között (szavazás a római senatusi rendszer szerint. jobb és bal oldalra állnak, király mellettiek jobb oldaliak)

61. Az 1791-es francia alkotmány [I. 341-343]

1789.06.20. labdaházi eskü: alkotmány létrehozása1789.07.09-1791.09.30. Általános Rendi Gyűlés Alkotmányozó Nemzetgyűléssé alakul1789.08.26. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata – az emberi jogok deklarálása1791.09.03. az alkotmány elfogadása, 1791.09.13. az alkotmány szentesítése – államszervezet alapintézményei Az 1791-es francia alkotmány A nyilatkozatot emelték át: szabadság, egyenlőség, magántulajdon sérthetetlensége, elnyomással szembeni ellenállás; államszervezet alapelvei, nemzeti szuverenitás, hatalommegosztás. Az alkotmány: új jogok a helyváltoztatás és gyülekezés szabadsága, petíciós jog, közsegély, közoktatás-megszüntnek jelenti ki: 1. a hűbériséget, 2. az összes kiváltságokat,, 3.a rendi előjogokat címeket rangokat, 4. a céheket. A tulajdonjog általános garantálása mellett biztosítja az 1789 óta elidegenített birtokok új tulajdonosainak a tulajdonjogát. . kimondja, hogy a szuverenitás a nemzeté amelyet nem gyakorolhat közvetlenül, csak képviselő útján. Tehát:1. Deklaráció (jogok) része az alkotmánynak= a király a népszuverenitás kegyelméből uralkodik

Állampolgárságot meghatározzák: fr. nemzet fogalma megszületikapa után való születésselházasságból5 év helyben lakás+ vagyoni cenzus

Nemzeti szuverenitás Hatalommegosztás elve

2. alkotmányos monarchia alkotmányamódosítása: 3 egymást követő Tv.Hozó testület egyöntetű véleménye kell, hogy tárgyalják a módosítást, a 4 . tv.hozó testület elfogadja a módosítás szükségességét, ezúton Felülvizsgáló Gyűlést hív össze 250 taggal 1000 tagra kiegészülve

TÖRVÉNYHOZÁSTörvényhozó Nemzetgyűlés: 745 tag

1 kamarás; 2 évre választott képviselők; választás közvetett módonösszehívás: önmagától május 1-én, maga dönt aró, hol és mikorerős jogosítványok; király nem szabályozhatja az üléseket. (30 mfd belül no katonasága)összeférhetetlenségi szabály: a mandatum lejárta után a Végr.haj-nál nem vállalhat el kinev.Tagjainak sérthetetlenség/ mentesség-mentelmi joguk van:eljárás csak akkor indítható

ellnük, ha,a tvhozó testület az általa kijelölt bíróságnak engedélyt adülések nyilvánosak (teremőrséget hoznak létre+ más fegyveres erőt is be lehet vonni ha kell

a zavartalanság biztosításáraFeladata:- tv.hozás (királynak csak javaslattételi jog)- önálló költségvetési jog- miniszteri felelősség érvényesítése (mér nem csak a királynak felel)- háború/béke kérdésében dönt- nemzetköz szerződések ratifikálásaVálasztási rendszer: -aktív választójog: politikai +választójoggal rendelkezik- állampolgárság- életkor: 25 betöltött- fr.állampolgár férfi- vagyoni cenzus (3 napi munkabér összegét kell igazolni)- helybenlakás- 1 év min. ua. kantonban- szabad

- letette a polgári esküt- elektorokat válsztanak a választók100aktív polgárra egy-egy elektort választhatnakpasszív váalsztó jog= magasabb életkor, cenzus; belőlük lehetnek tanácstagok

fontos kérdésekbe a vagyonosabb polgárok beleszólhatnakHatásköre: tvhozás-ebben a király+államhatalmi ágak elválasztása korlátozza

Teljhatalom a pénzügy terén vád alá helyeztethet minisztereket hadseregről dönt; hadüzenetet jóváhagy nemzetközi szerződések (Diplomáciai Bizottság) csak jóváhagyásával érvényesek előzetes

hozzájárulásával a krály nem üzenhet hadat és nem köthet békétVÉGREHAJTÓ- feje a király: XVI. Lajos- személye : tv. nevében uralkodik; sérthetetlen, örökletes fiágon primogenitura szerint

alkotmányra esküt kell tenniefunkciója megszűnik: nem esküszik fela z Alk-ra, letett esküjét visszavonja; hadsereg élén a nemzetre támad (hazaárulás), 2 hónapnál hosszabb ideig Fro-n kívül van és nem jön vissza; ha megszűnik a funkciója: állampolgár

Funkciója: miniszterek, közig. tisztviselők kinevezése, - Nemzetgyűlés megkérdezésével, köztük az általa bármikor elmozdítható 6 minisztert, akik habár képviselők nem lehetnek, a nemzetgyűlésen megjelennek felszólalnak, kötelesek a hozzájuk intézett kérdésekre válaszolni

külügyek diplomáciai írányítása (de béke/ háború az Tvhozó Gyűlésnél) legfőbb végrehajtó hatalom közig. irányítása és ellenőrzése; = konkrét utasítás és

rendeletalkotás miniszteri ellenjegyzéssel; jogellenes hat. megsemmísitése közrend, közbiztonság felügyelete katonai tisztviselő csak javaslattételi joga van, de vétójoga- 2-szeris: visszaküldheti, de pénzügyi

kérdésbe nem szólhat (ktg.vetés, adó, stb. tv-ek) tiszteletdíjat kap melyből udvartartásának költségeit fedezi nem számonkérhető korlátozza őt a miniszteri ellenjegyzés, ill. a miniszteri felelősség

intézménye:bármely javaslata csak miniszteri ellenjegyzés ellenében érvényesKözigazgatás: nem sokat szól róla az alkotmány, nagyjából 1970-ig nem is nyúlnak hozzá. Fontos alapelv, hogy a hatalom megosztás elve alapján semmilyen átjárás nem lehetséges a Végreh. és a bÍráskodás között- nem alakul ki a közigazgatási bíráskodás- legvégül az Államtanácshoz lehet fellebbezni (mint a Közig csúcsa)helyi szervek vonatkozásába:83 db megye- departement/kerület/kanton/község re oszlik- Megye élén+kerületekben is: Megyei Tanács: 36 tagú testület- elektorok útján választják

ebből 8 főt delegál végrehajtó szervül- Direktórium Tanács végrehajtó szerveKantonok: Tanács, élén békebíróKözségek: itt az aktív polgárok az elektorságra képes polgárok közül közvetlenül választják meg a községi elöljáróságot, amelyet minden fontos kérdésben vagyonos polgárok bevonásával községi főtanáccsá egészítenek ki.Járások/ városokAz önkormányzatok működésébe a KP-I igazgatásnak kevés beleszólása van

BÍRÁSKODÁS- bírákat elektorok választják- esküdtszékek működnekPolgári Bíróság1. Békebíróság:

Kisebb értékű polgári perekben:0-50 livre értékhatárig jár el , nincs fellebbezés

50-100 livre értékhatárig, van fellebbezés2. kerületi bíróság (kanton): nagyobb polgári perekben, 5 évi joggyakorlattal rendelkező jogászok

közül 6 évre választott100-1000 livre értékhatárig, nincs fellebbezés1000 feletti livre értékhatárig, van fellebbezés

Nincs legfelsőbb bíróság, a kerületi bíróságokból választanak fellebbviteli bíróságokat.Büntető Bíróságtrigotomia /súlyozásBűntett/ vétség/ kihágás1. Békebíróság v. Kihágási bíróság (községtanácsból áll össze a bírói team)-kisebb ügyek2. Büntető tv.szék: bűntett és vétség szakbíróság, megyeszékhelyeken (83 db)Esküdtbíráskodásvan mindkettőm.Felsőbíróság-a hierarchia csúcsán- Semmítőszék: tv vagy eljárási szabály megsértése esetén új eljárás elrendelése mellett 2

alkalommal megsemmisítheti a panasszal megtámadott ítéletet, 3szor már a Nemzetgyűlés dönt- Nemzeti Főtörvényszék: kinevezéseket megerősíti, miniszterek stb bűnügyeit bírálja el.

Elektorok200 polgár 1 elektort

Választják: Semmítő szék bíráit; Nemzeti Főtörvényszék bíráit; követeket; megyei végreh. szervet

Bírói hata Büntető eljárás 1. vádemelés (magánszemély, hatóság)2. vádesküdtszék- vádat helyben hagyja-

tagjait- választó polgárok listájáról egyszerű többséggel választják3. ítélkező esküdtszék: bűnösségben dönt

12 tag; 10/12 arányban dönt igennel4. Büntető tv.szék: ítéletet hoz

FelsőbíróságSemmítőszék: tv.sértés vagy eljárási hiba miatt jogorvoslati lehetőség

2-szer lehet ezt kérni- új eljárásra utasítja az alsóbb bíróságot3-ra a Nemzetgyűléshez kerül az ügy,

Nemzeti Főtörvényszékhivatalnokok ellenállambiztonság elleni bűncselekmények

közigazgatás és igazságszolgáltatás szétválasztása, választással, elmozdítás kötött lehetőségei

1) központi bíróság : Legfelső Nemzeti Törvényszék, Semmítőszék2) helyi szervek : területi beosztás szerint, vádesküdtszék 8, ítélőesküdtszék 12 fő, járásokban

békebírók1792.08.10. a monarchia megdöntése, az alkotmány hatályát veszti.

62. Az 1793-as francia alkotmány [I. 343-345]

Az 1791. évi alkotmány alig 10 évig marad hatályban. 1792- király amatőr szökési kísérlete (egyértelműen segítséget kérni, de nem tudták bizonyítani)+ a konvent egy határozattal megszünteti a királyságot, I. Köztársaság kikiáltása-81792.09.21)a király pere: egyik funkció megszünési pontot sem sértette bizonyíthatóan, és megszűnt a királyság is, tehát ő király vagy sem????? Ekkor jön San-Juste: csak az a kérdés, hogy megöljék-e vagy sem?Ki is végzik az ügyvédjével együtt (szavazási zűrzavar volt- a király unokaöccsének szavazata döntött, aki naivan remélte, király lehet ezután)1793-as Polgári Demokratikus Alkotmány- Az alkotmány első tervezetét girondista tgokból álló bizottság szövegezte meg. A girondista

kormány bukása után a Közjóléti Bizottság átdolgozta a javaslatot, melyet a Konvent 1793.06.24-én elfogadott

- soha nem lett hatályos (ún. jakobinus alkotmány)- elfogadás után felfüggesztettékLegfőbb újításai:- rabszolgaság eltörlése- 2 generációs jogok bevétele.az emberi jogok közül a fő hangsúlyt a szabadság helyett az

egyenlőségre teszi, deklarálja a munkához, a köztámogatáshoz és az általános oktatáshoz való jogot, a tényleges egyenlőséget nem biztosítja, hiszen fenntartja a magántulajdon szentségét, és kimondja az ipari-kereskedelmi, azaz a gazdasági szabadságot is

- Új még a gyülekezési jog elvi garantálása és a népszuverenitás a nemzetszuverenitás helyett- népszuverenitás a tv.hozásban – ősgyűlésekkel szavaztatják meg a tervezetek, mert a hatalom

birtokosa a nép és megváltoztathatja alkotmányát, másrészt köteles is felkelni ha a kormányzat megsérti jogait

Bevezető: Deklaráció 1-2. generációs jogok (állam kötelezettségei- munka, tanulás, művelődés, stb)Az alk. Szerint Franciaország-köztársaság, a nép gyakorolja benne az állami főhatalmat. Jogalkotói hatalmát közvetlenül választott képviselői útján vagy népszavazással, közigazgatási és igazságszolgáltatási hatalmát közvetve gyakorolja, úgy, hogy elektorokat küld , akik megválasztják a tisztségviselőket és a bírákat.TÖRVÉNYHOZÓKonvent- a nép jogalkotó hatalmában osztozik az egykamarás nemzetgyűlésVálasztási rendszerLegfőbb különbség az 1791-1793 as alkotmányok között: az 1791-es csak az aktív polgároknak adja meg a szavazati jogot és az esküdtképességet, az elektorrá vélaszthatóságot súlyos feltételhez köti, addig az 1793-as minden fr. Felnőtt férfi számára megszorítások nélkül biztosítja az aktív+passzív vál. Jogot.- általános- férfi ; 21 év; szabad polgár- nincs cenzus- közvetlen- 6 hónap helybenlakás- titkos szavazásFeladata: 1 évre1 kamarásTv-hozás, rendeletalkotás, aminek módja a következő:A tvhozó testület vita után elfogadja a tv.javaslatokat, majd a megszavazott szöveget kinyomtatják, és megküldik a polgárok ősgyűléseinek (ez a kötelezettség a rendeletalkotásra nem vonatkozik)- ha a megyék többségében az ősgyűlések 10% a 40 napon belül nem tiltakozik a határozat ellen a

tervezet tverőre emelkedik, ellenkező esetben össze kell hívni az ősgyűlést, ahol a választásra jogosult polgárok igennel, vagy nemmel döntenek.

VÉGREHAJTÓVégrehajtó Tanács- 24 fő

- 2 évre- felerészben évente rotáció- elektoros választás (200 -200 polgárra választanak egy-egy elektort, akik a megyénként

szervezett elektorgyűléseken, egy-egy, összesen 83 személyt jelölnek. E jelöltek közül a NGY válogatja ki a tanács tagjait, akik a tvhozó testületnek felelősséggel tartoznak)

Feladata:- közig legfelsőbb irányítása- miniszterek, közig. és diplomácia kinevezéseBÍRÓSÁGmaradt ua.

1792.09.20-1795.10.26. Nemzeti Konvent, szavazati jog: 21 év, egy év helybenlakás, francia állampolgárság 1792.09.20-1793.06.21. Girondista Konvent, 1793. 06.02.felkelés, politikai hatalom a Hegypárté1792.09.21. az első köztársaság kikiáltása (formailag 1804-ig)Törvényhozó hatalom: Nemzeti Konvent, Végrehajtó hatalom: Ideiglenes Végrehajtó Tanács1793.02. girondista kezdeményezés új alkotmányra, a Hegypárt 06. Hónapban módosította1793.06.2-1794.07.27. Jakobinus Konvent1793.06.24. az I. év alkotmányának elfogadása, 1793.08.10. törvénybe iktatás, soha nem lett hatályosátveszi az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, egyenlőség, népszuverenitás, gazdasági szabadságTörvényhozó hatalom: Törvényhozó Nemzetgyűlés, egykamarás, egy évre, általános és közvetlen választásVégrehajtó hatalom: Végrehajtó Tanács, 24 tag, éves rotációKözigazgatás helyi szervei, bírói hatalom: az 1791-es alkotmány szerint.1793.10.10. és 12.04. dekrétumok: Forradalmi kormányzat: Törvényhozó hatalom: Nemzeti Konvent – hatalma egyre formálisabbVégrehajtó hatalom: Közjóléti Bizottság – közigazgatás, 12 végrehajtó bizottság, nemzeti megbízottakKözbiztonsági Bizottság – rendészet, forradalmi igazságszolgáltatásBírói hatalom: rendes bíróságok változatlan szervezete, Forradalmi Törvényszék: politikai bűncselekményeknél fellebbezési, semmítőeljárás nélkül, azonnali ítéletvégrehajtással.1794.07.27. thermidori államcsíny: a jakobinus Konvent tömegbázisa leszűkült.

63. A jakobinus diktatúra forradalmi államberendezkedése I. 345-347. o.

A jakobinus diktatura hat-i mechanizmusa- TNGY: uj vál-i rendszer

- aktiv és passziv polgárok közötti különbség megszüntetése- 21 év, egy éve 1 helyen élõ, munkájából élõ francia férfi- megválasztható: min 25 év.- egyfoku közvetett vál-i rendszer

- Nemzeti Konvent (1792 szept 20 - 1795 okt 26)- a jakobinus dik. Legfőbb államhatalmi szerve- tagjait 1792 szeptemberében ált. Férfi vál. Jog alapján a forradalom megvédésére kész

kisebbség választja: polgárság1. szakasz (1792 szept 20 - 1793 jun 21)

- hatalom a Gironde kezében- 1792 szeptr 21: köztársaság kikiáltása- trvhozó hat.- végrehajtó hat: Ideiglenes Végrehajtó Tanács (Közjóléti Bizottságig)- 1793 jun 2: felkelés: Gironde megy. Hegypárt jut hatalomra

2. szakasz: Jakobinus konvent (1793 jun 2 - 1794 jul 27)- uj alkotmány (1793-as gironde-i tervezet módositása)

- nem lép életbe- egyenlõség a legfõbb JOG (nem elv)- nemzeti szuverenitás helyett népszuverenitás- munkához való jog- gazd-i szabadság elismerése- államforma: köztársaság- trvhozó hat: TNGY (egy kamarás, egy évre)- vál.jog: közvetlen, 21 év, munkájából élõ francia férfi- Ngy szabályai:

- trv (elsõdleges gy-nek küldik)- rendelet

- végrehajtó hat: Végrehajtó Tanács (24 tagu)- 2 évig, évente fele megujul- tagjait a Ngy választja- nemzetközi szerzõdéseket köt- kormányzati megbizottakat nevez ki (nem az ngy tagjai)

- forradalmi kormányzat (1793 okt 10, dec 4-i dekrétumok)- trvhozó hat: formális lesz- végrehajtó hat: kormánybizottságok- Közjóléti Bizottság

- Konvent saját tagjai közül választja- honvédelem szervezése, közig (kivéve pénz- és biztonságügy- 6 miniszter alárendelve a Köz. Biz.-nak

- Közbiztonsági Bizottság- Konvent választja tagjai közül- rendészet és forr.-i igszolg irányitása- helyi szervei a községekben müködõ felügyelõ bizottságok (rendõri feladatok)

- helyi szervek:- kerületek és községek a legfontosabbak- községi szervek 10 naponként beszámolnak a kerületi szerveknek, ezek meg a kormánybizottságoknak- választott ügyészség megszünt., helyettük nemzeti megbizottak- konventbiztosok küldése a megyékbe és a hadsereghez

- birói hatalom

- rendes biróságok mellett rendkivüli biróságok- Forradalmi Törvényszék

- tagjait a konvent választja- azonnali végrehajtás pol-i büncselekményekben

- 1794 jul. 27: thermidori államcsiny: Hegypárt megy, helyére Sikság- thermidóriánus Konvent: forr. kormányzat felszámolása

Nemzeti convent:A girondisták eltávolitása után a jakobinusok és a párizsi szegény nép tvhozó munkába fog. Elrendelte pl. az emigránsok elkobzott birtokainak,majd az összes nemzeti javaknak a 10 évig részlezizetéssel való kiárusítását, kis parcellákban.

o -elrendelte a földek visszaadását, a községi földek felosztását, egyenlően az állandó lakosok között

o 1793.07.17-eltörli az összes földesúri szolgáltatásto ventose-I dekrétumokban: gyanusak vagyonából földosztást helyez kilátásbao -megszüntette a rabszolgaságot a fr. Gyarmatokono -évjáradék, sagely a munkaképteleneknek és a sokgyermekesekneko -.kimondja a kötelező ingyenes oktatás elvéto -bevezette az ált. Hadkötelezettséget, forradalmi hadsereget állított fel az

ellenforradalmárok megfékezéséreo -Halálbünti a közszükségleti cikkek rejtegetőinek, elrndeli élelmiszerek és a bérek

maximálásáto -Új időszámítás a köztársaág kikiáltásától, ünnepek bevezetése.o --Tvhozó tevékenysége mellett választja, utasítja és ellenőrzi a kponti igazgatási

szerveket,o -kinevezi a Forradalmi Törvszék bíráit, esküdtjeit.

A jakobinusok kormánya a Közjóléti Bizottság: 9-11 taggal Comité du salut Public- Közjóléti Bizottság átveszi a Végrehajtó hatalmat- nem kormánynak szánták, de fokozatosan kiterjeszti a hatáskörét, ez legalább működött, majd ténylegesen kormányként kezdett el működni. Tagjaita koventképviselők közül havonta újraválasztják, titkosan tanácskoznak és ellenőrzik az Ideiglenes Végr. Bizottság munkáját, Közvetlen felügyelete alá helyezteék a 6 minisztert, minden tv által létrehozott testületet, hatáskörét kiterjesztették a hadügy a diplomácia az államkincstár kivételével a gazdasági élet minden területére. Működéséről 8 naponta jelentést kellett tennie a konventnek ami felelősségre vonta.

A helyi szerveknél is a centralizáció elvei érvénysülnek. Az önkormányzattal rendelkező körzeteket a KJB által kinevezett nemzeti megbízottak ellenőrizték, akik új megbízottakat nevztek ki élüre-jakobinusok meghallgatásával persze.ezek 10 naponként beszámoltak a tevékenységükről.Voltak teljhatalmú konventbiztosok akik az ellenforradalmi lázadások megelőzése céljából működtek ezeket is a KJB próbálta összehangolni.1793- Forradalmi Tvszék megalapítása: vádesküdtszéket megszüntették benne, egy egyidejűleg eljáró tagozatba osztották és kizárták ítéletei ellen a jogorvoslati lehetőségétVidéken a konventbiztosok statáriális bíróságokat szerveztek az ellenforradalmárok felelősségrevonására kizárták ítéletei ellen a jogorvoslati lehetőségét.1793 09.17-gyanúsakról szóló tv akiket a Közbiztonsági Bizottságnak alárendelt forradalmi bizottságok letartóztathattak és a Forr. TVSZ elé állíthattak

64. A thermidori ellenforradalom alkotmánya [I. 347-348]1794 07.27 ellenforradalmi kormányzt megszüntette a jakobinusok szerveit és az államhatalom centralizáltságát. Elrendelte hogy a konventbizottság tagjainak negyedét havonta cseréljék ki egy hónap elteltével a lelépőket újra lehet választani..

o 16 konventbizottság között osztotta meg a hatalmat: KJB-hadügy, diplomácia, KBB-rendészet, Törvhozási Bizottság-közig.+igazságszolg→

1795.05. az alkotmány előkészítése, két hónapos vita1795.08.22. a thermidori(III. év) Alkotmány elfogadása, 1795.09. népszavazás az elfogadásról+kétharmados tv-ről: arra kötelezték az elektorgyűléseket, hogy az új képviselők 2/3-át a konventtagok közül válasszák ki, és felhatalmazták az újraválasztott konventtagokat, hogy új új tvhozó testületek létszámának 2/3-ra egészítsék ki magukat, ha az arány nem jön létre választással. Köztársaság intézményét az alk. fenntartja.. 1793—as jakobinus lkotmányhoz képest:

o Népszuverenitás helyett a fr polggárpk összességének szuverenitásáról beszélo Nem ismeri el a munkához, az ált. oktatáshoz, felkeléshez való jogot

1795.09.23. hatályba lép az 1799.11.09-es államcsínyig1795-ös Direktóriális Alkotmány- virilizmus elve: minél többet ad valaki az államnak, annál több politikai jogosítványt kap- polgárok szuverenitás (nem nép vagy nemzet), vagyis aki adófizető- kimaradnak a 2 generációs jogokTÖRVÉNYHOZÓ2 kamara:tagjaiknak 1/3-át évente újra kell választani- Felsőház: Vének tanácsa 250 tag- 40 év felettiek+ vagyoni cenzus+ családban él/özvegy

tv. megerősítés, direktórium- Alsóház: 500-ak tanácsa: 500 tag- 30 év felettiek+ 10 Fro-ban lakás

elektoros választás o tv. megszavazása, határozatai akkor válnak tv-nyé, ha a Vének tanácsa megerősíti o adómegajánlás; tv. kezdeményezés; végrehajtó hat.-ból vád alá helyezés; hadüzenet;

nemzetközi szerződések kötése- 1 évre- tv.hozás (Lasóház+Vének tanácsa megerősíti)- Direktórium megalakítása: Alsóház listájáról a Felsőház választ, évente rótáció miatt)Választási rendszer:- 21 év (passzív 25 év) aki írni+olvasni is tud, polgár ; férfi; szabad- 1 év helyben lakás (kiváltható, ha hadjáratban részt vett a köztársaság oldalán- cenzus: fizessen adót (200 Fr. éves jövedelem, vagy bolt); műveltségi is- a szavazati joggal rendelkező polgárok az ősgy.eken minden 200 polgárra előírt egy-egy

elektort választanak a legalább 25 éves fr férfiak közül akiknek a tulajdonában olyan ingatlan van ami eléri a 200, a 6000 lakosságnál kisebb településeken a 150 napszámbért . Az elektorok évente választják a tvhozó testület a Semmítőszék a megyei polgári és a büntető tvszékek tagjait, a Nemzeti Főtörvszék esküdtjeit és a megyék 5 tagú végrehajtó bizottságait.

VÉGREHAJTÓ -Direktórium- 5 tagú- évente 1 sorshúzással megújul, 40 év min. korhatár- Ezeket az Öregek Tanácsa választja az 500-ak Tanácsának titkos szavazással összeállított 10-

szeres létszámú, először 50 nevet tartalmazó listája alapján- Feladata : Törvények végrehajtásának biztosítása, ellenőrzése, állambiztonság, letartóztatások,

nemzetközi szerződések- Helyi szervek: megye, járás, község; megyei direktórium, kinevezett direktóriumi megbízottak,

decentralizációBÍRÓSÁG- marad ua. csak megszüntetik a polgári bíráskodás terén a kerületi bíróságokat, s azokat 5 évre választott megyei polgári tvszékekkel helyettesírik

65. A konzulátus és a császárság alkotmánya [I. 349-351]1795-ös választások után a királypártiak lesznek többségben, az alsóházban, amit a katonasággal szétkergettetnek, így a Direktórium parlamenti kontroll nélkül kezd el működni, katonai támogatottsággal. Amíg vannak katonai sikerek, nem is bánja senki, 1799 után viszont felmerül a legitimitás kérdése. A Direktórium teljesen impotenssé válik, Bonaparte polgártársnak akad segítője a katonai puccsban(Sheiaze abbé)- 500-ak tanácsát szétkergetik- Vének tanácsa „önként” 3 tagú konzuli bizottságot választ1799.11.09. napóleoni államcsíny: Öregek Tanácsa, Ötszázak Tanácsa feloszlatása1799.12.24. a VIII. év alkotmánya, 1800.02. népszavazási megerősítés, 1814-ig hatályos. Nem tartalmazza az emberi jogok nyilatkozatát, bár formailag nem helyezték hatályon kívül.Az alkotmány a végrehajtóhatalom gyakorlását a nem felelős, 10 évre választott és újraválasztható 3 konzul kezébe teszi le. Tényleges ügyintézési jogköre csak az első konzulnak van, a 2.3. konzulok inkább csak tanácsadó szerepet játszik 1.konzul kezében:

o Államtanács tagjait, a felelős minisztereket, a követeket, a magas rangú katonatiszteket ,a helyi igazgatás vezetőit bírákat ügyészeket kinevezi.

o T kezdeményezés, kihirdetésének a jogao A Tvhozó Gy.megerősítési jogávalnemzatközi szerződéseket köthet és hadat üzenheto Hatalmát némileg korlátozza a miniszteri ellenjegyzés

Törvényhozó hatalom: Szenátus, 60, később 80 tag, 40 feletti francia polgár férfiakból, Konzulokat a szenátus választja , de 31 szenátort a 2.3. konzul nevez ki az alkotmány hatálybalépésével távozó idiglenes 2.3. konzullal együtt, és ezek kiegészítik magukat 29 fővel, hogy aztán a 60 tagú testület 10éven át évente 2-2 személyt kooptáljon a konzulok jelöltjei közülTörvényhozó Testület: 300 tag, 35 feletti francia polgár férfiakból, a nemzeti listáról a Szenátus választotta.Tribunátus: 100 tag, 25 feletti francia polgár férfiakból, a nemzeti listáról a Szenátus választotta. Választójog a 21 feletti francia állampolgár férfiaknak de többszörösen közvetett. Községi, megyei, nemzeti lista az előzőnek a 10 %-a.-tehát a polgárok egytizedüknek megfelelő számú elektort a községi listára ezek megint egytizede a nemzeti listára, úgyhogy az alapfokon választásra jogosultaknak csak kis része kerül a legfőbb államszervekbe.A tvhozási eljárás:

1. -Törvénykezdeményezési jog az első konzulé az általa kinevezett Államtanácsban2. Államtanács megszövegezi a tvjavaslatot, majd átteszi a 3. Tribunátushoz aki megvitatja azt az államtanács 5 tagjával és vagy elveti, vagy elfogadás

esetén4. javaslattétel a Törvényhozó Gyűlésnek,amely az Államtanács és a tribunátus küldötteinek a

meghallgatása után, vita nélküli titkos szavazással elfogadja vagy elutasítja5. a gyűlés határozata még nem jogerős mert a tribunátus panasszal élhet ellene a Szenátusnál6. , az első konzul kihirdeti.

Az alk.antidemokratikus voltát az államszervek létrejötte is mutatja. Végrehajtó hatalom: első konzul 10 évre választva, kinevezések, nemzetközi szerződések, háború és béke. Központi irányítás a hét miniszter kezében. Államtanács: törvényjavaslatok kidolgozása, közigazgatás felügyelet 1800. Közigazgatási törvény: megye, kerület, járás, község; megyei tanács, prefektusi tanács, prefektus; kerületi tanács, alprefektus; -ezeket az 1 konzul nevezi ki községi tanács, polgármester; centralizáció. Második és harmadik konzul csak a tanácsadó. Tehá Közigazgatási rendelkezések1800-Közig tv.- centralizálni akar1. megye

Megyei Tanács: egyenes adók szétosztásaPrefektusi Tanács, élén Prefectus (1. consul nevezik ki): hatósági határozatok ellenőrzése

2. kerületKerületi Tanács, élén Alprefectus (1. consul nevezik ki)

3. járáscsak bírói szerv működik

4. község/városKözségi Tanács; élén polgármester (1.consul vagy prefectus nevezi ki)

1801- Pápai Állammal kötött konkordátum- diplomáciai siker- Egyház lemond a foradalom alatt államosított javairól- invesztitúra joga Bonaparte-nél, kinevezi a püsiket- fr. papok felesküdnek az Alkotmányra, az állam gondoskodik a papság fizetésérőlnem kapnak kártérítéstBírói hatalom: csak a békebírákat és a Semmítőszék tagjait választják, elmozdíthatatlanság elve maradt. Kerületi törvényszékek visszaállítása. 1802-es alkotmány: a X. év alkotmánya, a Szenátus senatusconsultumaival értelmezhette az alkotmányt. Az első konzuli tisztséget örökössé és örökletessé tette.népszavazás alapján életfogytig tartó kormányzással ruházzák fel

+ utódörökítési jogot kap: aprólékosan szabályozta a 2 testvére és gyerekei szerint- senatorokat az 1 consul nevezi ki (előtte 2-3 consul)- semmítőszék bíráit az 1 consul nevezi ki- Senatusnak jogában áll értelmezni és kiegészíteni az alkotmányt, módosítani- trbunatus 50 főre csökken, 3 évente 50 % rotáció- nemzeti lista megszűnik: 1 consul választja ki a tribunatus/ Tv.hozó testület tagjait a bármely

szintű közig listáról

1804-es alkotmány: a XII. év alkotmánya, alkotmányrevízió szenátusi határozati formában. Konzul helyett császár, trónöröklés szabályozása, a Szenátus 80 tagú.

1. nagyjából az 1799-es alkotmány marad2. eredetileg csak senatsusi határozat volt3. consulatus megszűnik császárság4. senatus 80 fős, kiegészül az új arisztokráciával5. Tv.hozó testület titkosan már vitatkozhatott a tv.ről, nem csak dönt az el(nem) fogadásról6. nemesi címek osztogatásával új arisztokráciát hoz létre, a császári dinasztia tagjait megilleti

a fr hercegi cím, és civillista szerint részesülnekévdíjban7. -1807- alkotmány revíziója:8. tribubatus megszűnik9. alsó bíróságokon kinevezett bírók vannak csak (elmozdíthatatlanok10. modern az alkotmány, a polgári maántulajdon alapján áll, acsászárnak esküt kell tennie arra,

hogy tizteletben tartja a jogegyenlőséget, a politikai és apolgári szabadságot

1807-es alkotmány: Tribunátus eltörlése, bírák kinevezésének, elmozdíthatatlanságának elve általános.

66. A Code Civil és a Kereskedelmi Törvénykönyv [I. 352-353]A feudális jogrend már nem alkalmas a szabályozásra- bár a polgári jogi szabályozásban már előzőleg is voltak részújra szabályozások (polgári házasság)1791-La Chapelier tvmegtiltja a sztrájkot és a szervezkedést

1861- szt rájkolni lehet1884- szervezkedni is lehet

Polgári Törvénykönyv (Code Napoleon) : Code Civil 1804 (1807)2281 §-ból áll, rövid, világos, érthető (alapevel-szabályok-kivételek zárt rendszere)Alapelvek: törvény előtti egyenlőség, a polgári magántulajdon teljessége, szerződés szabadsága., polgári házasság Forrásai: korábbi francia jog, római jog, forradalmi jogalkotás, garanciák a régi viszonyok visszatérése ellen.Bevezető: alapelvek: szabadság, testvériségI. könyv: személyekről

Családi jog : a házasság polgári szerződés, ami felbontható, polgári anyakönyvvezetés. Apakutatás tilalma. A feleségnek igényt biztosít a férj vagyoni helyzetéhez és társadalmi állásához igazodó tartásra, lakóhely megválasztásának joga a férjet illeti meg, a feleség engedelmeskedjen férjének, nélküle nem mehet bíróságra, és nem is rendelkezhet vagyonáról, nem egyenrangúak tehát.. Temészetes gyerek helyzete hátrányos, csak eltartásra jogosultházasság: 1804-től polgári házasság (előtte 1563-as zsinati határozat- ezt 17 évig nem lajtromozzák be)válás: itt vannak eljárásjogi szabályok is

II. könyv: a dolgokrólCentrális helyet foglal el a magántulajdon szabadsága: Tulajdonjog: javak élvezetére a velük való rendelkezésre irányuló legteljesebb jogosultság, tilos azonban azzal a tvbe vagy rendeletbe ütköző módon élni. Tulajdonelvonás csak közszükségből, előzetes és igazságos kártalanítás ellenében.”Tulajdonának átngeéséresenkit sem lehet kényszeríteni, kivéve közsszükségből előzetes és igazságos kártérítés mellett.Szerződések : felek között törvény gyanánt érvényesek, munkaszerződés csak határozott időre szólhatnak.

III. könyv: tulajdonszerzés módjairól (kötelmek és röklés egyben)öröklés: tv-es, cognát, a házastárs a felmenők előtt örököl

végrendeleti: új, mert előtte csak z eygházra lehetett hagyni ¼-ed a tv-es öröklésen túl; csak a kötelesrészen felüli részről lehet szabadon végrendelkezni Öröklési jog: korlátlan végrendelkezési jog, de csak felmenők, és lemenők hiányában. Ha vannak egyenesági rokonok azoknak van köteles része, nincs különbség ingó és ingatlan, szerzett és ősi vagyon között. Leány- és fiúgyermekek egyenlő arányban.Forgalmi biztonság: a tulajdonos tárgyát max 3 évig visszakövetelheti, ha a birtokos a tárgyat piacon vette meg a kifizetett ár ellenében vissza kell neki fizetni a vételárat

1793. Alkotmányozó Nemzetgyűlés bizottságot jelöl ki az előkészítésre, első tervezet elkészült. 1794. thermidori Konvent tárgyalta. 1800. Újabb bizottság, új joganyag, egyes fejezetei külön törvények.1803. törvény a személyekről, a jogegyenlőségről, a házasságról.Polgári Eljárási Törvénykönyv (Code de Procedure Civil): békebíró előtt sommás perek, szóbeliségKerületi törvényszék: sommás per, rendes polgári per. Jogorvoslati és végrehajtási eljárás szabályai. Kereskedelmi Törvénykönyv (Code de Commerce): négy könyv.I. kereskedelmi jog általános szabályai, II. tengeri kereskedelmi jog, III. csőd, IV. kereskedelmi bírói eljárás.A kereskedelmi jog egész területét átfogja, de nagyrészt az abszolút monarchia joganyagát ismétli.

67. A modern büntetőjog és büntetőeljárás-jog alapjainak lerakása Franciaországban [I. 353-356]

Személyes szabadság szabályozása: Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata1791. Büntető Törvénykönyv (Code Penal), az Alkotmányozó Nemzetgyűlés fogadta el. „Általános Rész”: a könyv első része, pl. büntetési nemek, visszaesés„Különös Rész”: második rész, egyes bűncselekmények törvényi tényállása, eltörölte a vallás elleni bűncselekményeket, kegyetlen büntetéseket. Trichotómia: Bűntett, vétség, kihágás. Bírói önkény elleni védekezésként abszolúte határozott büntetési rendszere: merev büntetési tételek. Korlátozza a halálbünti kiszabásának körétvédelmet nyújt az önkény ellen Elismeri a tv előtti egyenlőséget1789. „ideiglenes” dekrétum a büntetőeljárásról: kínvallatás tilalma, nyilvánosság, védelem szabadsága, nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege elve , szóbeliség, 1791. „végleges” dekrétum a büntetőeljárásról: kihágás: községi elöljáróság, vétség: békebíróság ülnökökkel.. az utolsó szó joga a védlmet illeti meg.a bírói hatalom gyakorlását a közig-tól elválasztott szervekre bízza, tv előtti egyenlőség biztosítása, védelemhez való jog, vádesküdtszék vádhatározatától nyilvánoság. Bírósági tárgyaláson:szóbeliség, közvetlenség+kontradiktórius eljárás(vád-védelem kölcsönös meghallgatásaBűntett: megyei törvényszék, vizsgálat: békebíró, vádhatározat: vádesküdtszék, közvádló, szabad bizonyítási eljárás, ítélet: ítélő esküdtszék, mértéke: királyi biztos indítványa, kiszabása : hivatásos bírák; semmisségi panasz1808. Büntető Eljárási Törvénykönyv (Code d’Instuction Criminelle): Bevezetés: alapelvek, funkciómegosztásI. könyv: vizsgálat, bűnügyi rendőrség (1795), ügyész, vizsgálóbíró, vádemelés vagy az eljárás megszüntetése.II. könyv: bírósági szakasz, nyilvános, ítélő esküdtszék; rendes jogorvoslat: kihágás, vétség esetén fellebbezés, semmisség, büntetőeljárásban csak semmisség, rendkívüli jogorvoslat: perújítás, jelentős új bizonyíték.

→Büntető eljárásjogi tv.Bevezetés: alapelvek: vád/védelem/bíróságok elkülönülnek/illetékesség stb.I. Könyv Vizsgálati szakasz

nyomozó hatóság- ügyész/vizsgáló bíró- titkosII. Bírói fórumrendszer

összetétel; előkészítés; perújítás; nyilvános meghallgatás; bizonyítékok, mérlegelés; ítélet; végrehajtás: ún. vegyes rendszer (acc+inkv)

Büntető eljárás1. vádemelés2. Vádtanács (volt vádesküdtszék- 3 bíróból: feladata a törvényességi felügyelet3. ítélkező esküdtszék4. tv.szék (van már kerületi is)

békebíróság: kihágás (itt a vádtanács)kerületi tv.szék: vétségmegyei tv.szék: büntett

Jogorvoslat: - rendes: fellebbezés- bűntett esetében nincs, nincs a megyei tv.szék mellett kijelölt bíróság- rendkívüli: perújítás- lefolyt. eljárás után felmerülő új tény, ami változtathat az ítéletet pozitíve

- rehabilitáció: hátrányos jogkövetkezmény alól mentesít

1810. Büntető Törvénykönyv (Code Penal): szükség volt a modernizálásra, egy bevezetés, négy könyv, 484 szakaszBevezetés, I., II. könyv: általános rész,(büncselek osztályozása, a tvkönyv hatályát, a kisérletetbüntinemek, végrehajtás, visszaesés, részesség esetei-felbújtás, bűnsegély, bűnpártolás III.

könyv különös rész: bűntettek, vétségek (definitiók és az azokra kiszabható büntik), IV. könyv: kihágások – különös rész.Csak olyan bünti szabható kiamit a cselekmény lkövetése előtt tv rendelt el.elrettentést célozza.. bűnjavítás céljából lehet vkit szabadságvesztésre ítélniTörvény előtti egyenlőség, visszamenőleges hatály tilalma, nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege. Bírói mérlegelésnek gyakran ad helyet: relatíve határozott büntetési rendszer. Jogtechnikai megoldásai jelentős hatásúak.Forgalom biztonságát is biztosítani akrja: a nem csalárdul vagyonbukottakat súlyos büntikke fenyegeti, a hamis bukásban vétkes tőzsdeügynököket életfogytiglani munkára ítélik Code Pénal (1810)I-II konyv: általános rész, alapelvek, definíciók, stb.III-IV. könyv: Különös rész: bűncselekménye k+szankció

szűk mérlegelési lehetőségIII. Könyv: bűntett, vétségIV. kihágás

1814- komoly hadi veszteségekSenatus visszahívja Bourbonnokat

68. A restauráció és a júliusi monarchia államszervezete Franciaországban [I.356-357]

1814. Napóleon lemondása, „szenátusi” alkotmányTörvényhozó hatalom: Szenátus, Törvényhozó Testület, Végrehajtó hatalom: XVIII. LajosAdományozott (liberalizált) Alkotmány 1830-ig volt hatályos, kivéve Napóleon 100 napját.Monarchikus legitimitás, isteni kegyelem, népszuverenitás elutasítása, a biztosított jogok nem az államhatalom természetjogi korlátaiból, hanem a király által adományozott és visszavonható jogokból erednek. Törvény előtti egyenlőség, hivatalviselés, vallás-, sajtó-, személyes szabadság, tulajdon sérthetetlensége, államadósság elismerése, közteherviselés, új nemesi címek, katolikus államvallás.Törvényhozó hatalom: 2kamarás: Pairek Háza – születés és királyi kinevezés alapján örökös és örökletes tagság. Titkos tanácskozás, felségsértési, államellenes ügyek. Képviselőház – ötéves megbízatás rotációs rendszerben, nyilvánosan tanácskozik Elektori rendszer, 40 feletti francia férfi állampolgár ki évi egyenes 1000 frank adót fizet. A két ház írásban érintkezik egymással. Képviselőknek mentelmi joga van. A tvhozásban mindkét kamara részt vesz, a pénzügyi javaslatokat azonban először a képviselőháznak kell letárgyalni és elfogadni ahhoz hogy tverőre emelkedjen.Törvénykezdeményezés a királyé, pénzügyit a Képviselőháznak, más témájút mindkét kamarának benyújthatja. Elfogadás a kamarák egyetértésével, királynak abszolút vétójoga, Képviselőház feloszlatásának joga. Összehívhatja és feoszlathatja a képviselőházat de csak azzal a feltátellel, hogy 3 hó belül újat hív összeSzavazati jog::30 év felett, 300 frakk évi egyenes adó.Végrehajtó hatalom: a király szent és sérthetetlen, az állam feje, hadsereg főparancsnoka, hadüzenet, nemzetközi szerződések, kinevezések, kegyelmezés, büntetésenyhítés, végrehajtási rendeletek alkotása. Központi szervei a miniszterek. Ellenjegyzés, felelősségvállalás. Helyi szervei változatlanok.Bírói hatalom: változatlan, bírák elmozdíthatatlanok.1824. X. Károly kísérlet az abszolutizmus restaurációjára az alkotmányosság korlátozásával1829. túlzókból álló kormány, feloszlatta a Képviselőházat, új választások1830.07. rendeletben sajtószabadság felfüggesztése, szűkítette a választójogot, feloszlatta az új Képviselőházat.1830.07.29. forradalom a restauráció hatására, dinasztia- és rendszerváltás: Orleans-i Lajos Fülöp1830-as alkotmány: az 1814-es alkotmánynak a kamarák általi sorozatos módosítása.Népszuverenitás, monarchikus legitimitás, katolikus államvallás megszüntetése.Törvényhozó hatalom: a Pairek Háza a Képviselőházzal együtt, nyilvános ülések, örökíthetőség tilalma. Képviselőház: évenkénti rotáció megszűnt, kettős szavazati jog eltörlése, törvénykezdeményezési jog nekik is.Végrehajtói hatalom: király alkotmányos korlátozással, rendeleteket kibocsáthat, törvényeket nem függeszthet fel, végrehajtásuk alól nem adhat felmentést. Helyi szervek: választott testületek külön törvények alapján.Bírói hatalom: változatlan. „Polgárkirályság”, pénzügyi polgárság gazdasági és politikai ereje.

→Charte Octroyée- Charte Constitutionelle

1. Paeambulumban: a király isten kegyelméből uralkodik, de alkotmányos keretek között2. 1. generációs jogok3. katolikus államvallás4. tulajdonviszonyok sérthetetlensége5. Napoleon által kiosztott méltóságokat elismerik6. korábbi politikai szavazások/ vélemények nem kutathatóakIgazi kompromisszumos, mindenki megkapja, amit akar.TVHOZÓ2 kamarás

- Chambre des pairskirály nevezi kiiörökletes is lehet a kinevezésmin 25 év tagnak, felszólaláshoz 30 év életkortitkos ülések

- Képviselő Kamaravagyoni cenzus- magasközvetett elektoros választás

VÉGREHAJTÓkirály:- hadsereg főparancsnoka; hadüzenet, békekötés- miniszteri és közig kinevezési jog (miniszt.a Tvvhozás felé is felel)- tv.kezdeményezés és kihirdetés- tv-es vétójog (abszolút) vagyis több mint 1791-ben kapottBÍRÓSÁGmarad ua.1819-sajtótörvény. A nyomdaköltségeknek nagyjából 2szeresére rúgó sajtóbélyeg fenntartása mellett a lapindításhoz a megjelenési helytől időtől függően biztosítékpénzt kell letenni.1820-1822-kormány lapbetiltási joga1827-rendeleti úton cenzurát vezetnek be időlegesen

69. A II. Francia Köztársaság alkotmánya [I. 357-359]

1840-es évek: a polgárkirályság válsága, választójogi reform1848.02.22. Lajos Fülöp betiltja a választójogi reformot megvitató bankettet, forradalom!1848.02.24. Lajos Fülöp lemond unokája javára1848.02.25. az Ideiglenes Kormány kikiáltja a II. Köztársaságot: sajtó- és gyülekezési szabadság, adósok börtönét bezárják, munkához való jog, nemzeti műhelyek, általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog.1848.05.04. Alkotmányozó Nemzetgyűlés, Ideiglenes Kormány felmentése, Végrehajtó Bizottság 5 tag.1848.06. felkelés a nemzeti műhelyek bezárása miatt, sajtószabadság és egyesülési jog korlátozása1848.08. új alkotmány végső tervezet 1848.09. vita: munkához való jog, közvetlen választás, egy kamara.1848.11.04. az alkotmány elfogadása, kiegészítő alaptörvények még kellettek, 1851-ig hatályos.Alapjogok: személyes szabadság, magánlakás és magántulajdon sérthetetlensége, rabszolgaság felszámolása, vallás-, szólás-, sajtó-, tanszabadság, egyesülési, gyülekezési, petíciós jog, közteherviselés, államadósság garantálása, halálbüntetés eltörlése politikai bűncselekményeknél; lehetőség a korlátozásokra. A szuverenitás a francia polgárok összességét illeti meg. Államhatalmi ágak szétválása. Külön fejezetben szól a fgyveres erőről:nemzetőrség, gadsereg, haditengerészet, köteles engedlmeskedni a tves hatóságoknak, nem politizálhat a rend fenntartása érdekében.Törvényhozó hatalom: a Törvényhozó Nemzetgyűlésé: egykamarás, népképviselőket (díjazottak, újraválaszthatók, és nem utasíthatók)3 évre választják közvetlen általános és titkos szavazással, mentelmi jog, összeférhetetlenség (a képviselők nem viselhetnek fizetéses hivatalt, ilyenre nem nevezhetők ki a végrehajtó hatalom által), szabad mandátum, díjazás, köztársasági elnök nem oszlathatja fel. Hatáskör: törvényhozás, amit a képviselők bármelyike kezdeményezhet köztársasági elnök megválasztása és miniszterek ellenőrzése, vád alá helyezése, hadüzenet, nemzetközi szerződések, közkegyelem. Törvénykezdeményezés: bármelyik képviselő. Szavazati jog: általános, egyenlő, közvetlen, titkos, 21 felett. Választhatóság 25 felett, 1849. köztörvényesek, 1850. politikai bűnösök kizárása.Végrehajtó hatalom: köztársasági elnök, 4 év, 1 mandátum után választható újra, 30 felett, abszolút többség. Hatáskör: törvénykezdeményezés, egyszeri szuszpenzió, kihirdetés és végrehajtás, főparancsnok, hadüzenet előzetes, nemzetközi szerződés utólagos jóváhagyással, közkegyelem, kinevezések, miniszteri ellenjegyzéssel. Központi szervek: miniszterek, számukat, hatáskörüket a Nemzetgyűlés határozza meg. Államtanács: a köztársasági alelnök elnökletével, tagjait a Nemzetgyűlés választja 6 évre, törvényjavaslatok, véleményezés, közigazgatás felügyelete. Helyi szervek: 1800-as törvény szerint: megye, kerület, járás, község; prefektus, alprefektus, polgármester.Bírói hatalom: változatlan szerkezet, elmozdíthatatlan bírák, Semmítőszék, törvényszékek, békebíróságok. Legfelső Nemzeti Törvényszék: 5 tag a Semmítőszék tagjai közül maguk, esküdtek a megyei főtanácsokból. Prezidenciális köztársaság, alkotmánymódosítás bonyolult, hatalmi ágak merev szétválasztása.1848.12. köztársasági elnök-választás: Louis Bonaparte 1849.05. Törvényhozó Nmzetgyűlési választások, konfliktus a köztársasági elnökkel, államcsíny.

70. Állam és jogfejlődés a II. császárság idején [I. 359-361]

1851.12.02. katonai államcsíny, Nemzetgyűlés jogtalan feloszlatása, ostromállapot.Proklamáció: általános választójog visszaállítása, elnöki megbízatás meghosszabbítása 10 évre. 1852.01.14. új alkotmány, 1870-ig maradt hatályos, népszavazás erősítette meg az igényt.Törvényhozó hatalom: Szenátus: főpapok, tábornagyok, tengernagyok, kinevezett örökös tagok, nem kapnak rendszeres fizetét, hanem szolgálataikért évi 30 frakkot , hatásköre:

1. jogalkotás,2. alkotmányértelmezés és –kiegészítés, törvényjavaslatok, alkotmánymódosítás,

alkotmánybíróságTörvényhozó Testület: 10 év, nyilvános ülésezés, adó- és törvényjavaslatok a köztársasági elnöktől.Végrehajtó hatalom: köztársasági elnök, 10 év, tvhozó végrehajtó és bírói hatalomba is döntő szava van

1. utódkijelölési jog, 2. felelős a nemzetnek, 3. kinevezések, pl.szenátus elnöke, alelnöke és tagjai, tisztségviselőket felülről-lefelé4. szenátus összehívása, elnapolása, feloszlatása,5. Tvhozó Gy feloszlathatja de ebben az esetben 6 hónap alatt köteles újabb gyűlésról

gondoskodni 6. törvénykezdeményezés, 7. tv+szenátusi végzés szentesítése, kihirdetése, 8. végrahajtóhatalomban korlátlanul jár el.9. abszolút vétó, 10. kihirdetés, 11. főparancsnok, 12. hadüzenet, békekötés13. szerződések, 14. ostromállapot, 15. legfőbb bíró, kegyelmezés,16. utódajánlási jog17. rendeletek a végrehajtásra.

Központi szervek: miniszterek, ellenjegyzés; Államtanács: 40-50 tag, törvényjavaslatok, rendeletek kidolgozásaközigazgatás felügyelete, tagjait a ktársasági elnök nevezi ki.Helyi szervek, bírói hatalom rendszere nem változott.1852.11. népszavazási módosítás, II. császárság, többszöri alkotmánymódosítás.1856. kormányzóság intézménye; 1860. császári rendelet a felirati vitáról; 1861. szenátusi határozat a minisztériumok költségvetéséről; 1862. szenátusi határozat a jegyzetek kiadásáról; 1868. Interpellációs jog.1870. új alkotmány: általános választójog, miniszteri felelősség visszaállítása, Szenátusból felsőház.Végrehajtó hatalom megerősítése, vagyoni előkelők, diktatórikus, majd parlamentáris módszerek. 1870. porosz-francia háború véget vet a II. császárságnak.

71. A Belga Királyság 1831. évi alkotmánya [konzultáció]Utrechti Unió- összehangolt véd és dacszövetség a Sp. ellen. Nincs központi szerve, nem egyes államok akarnak benne részt venni1648- Vesztfáliai béke: után különválnak a holland területek, sp., maj (örökösödési háború után) osztrák fennhatóság alattAnasi Unió- sp. fennhatóság elismerése; Kormányzó Tanács személyében - kompromissum jogi létre- székhelye?. Bruxelles- adót fizet, egyébként autonóm- II. József szeretné egységesíteni- forradalomÉ és D között állandó konfliktus,amit a király rendelkezései csak fokoznak:- választás- népkép. egyenlő é-d, de D-en 2* annyian élnek- államnyelv az északiak nyelve- ipari védővámokat szeretnének a D-I iparosok, az É-I kereskedők viszont nem- 1830-forrdalom- D-I területek függetlenednek, amit a nemzetközi jog azonnal elismer í- Megalakul Belgium- alkotmánya szűz területen születik1815- egy közös államba rendezi az Ultrechit és az Anasi unnió közöttI. Vilmos lesz a király (Angliából)1791-es francia alkotmány alapján, de jelentős fejlődéssel, alkotmányos monarchia, 1993-ban jelentős revízió.

TV:HOZÓsenatus: nincsnek előjogok, képviselő ház: asszimetrikus rendszerben a vagyunk

- tv. kezdeményezés- önálló költségvetési jog- 8 éves ciklussal- nincs kizárólagos jogkör senkinek

Miniszteri felelősség: 1) politikai: a kormány a parlamenti többség, a népképviseleti kamara politikai irányvonalát kövesse, a bizalom megvonását az országgyűlésnek nem kell indokolnia, bizalommegvonás lehetősége az egész kormányt, vagy az egyes minisztereket is érintheti, konstruktív bizalmatlanság intézménye, kormány függ a királytól és képviselőháztól is.2/1) büntetőjogi felelősség: a miniszter köztörvények szerint felelős, miniszteri megbízatás miatt nincs mentelmi jog, csak a királynak, törvényhozóknak, de indokolás szükséges.2/2) alkotmányjogi felelősség: ha törvényt sértenek, de az nem bűncselekmény: ellenjegyzés, mulasztás, tett.Felelősségre vonás: - vád alá helyezés az alsóház által, a felsőház bírálja el esküdtszéki alapon, a „nulla poena sine lege” miatt bármilyen BTK büntetést alkalmazhatnak; - különbíróság felállítása adott esetre.Kormányalakítás szabályai: király is, parlament is elmozdíthatja, csak a király nevezheti ki a többségi pártból.Alkotmánymódosítás lehetősége: 1) formai : eltérő szavazati aránnyal; 2) tartalmi : népszavazással, alkotmányozó nemzetgyűléssel. A Belga Alkotmányt alkotmányozó

nemzetgyűlés fogadta el, a módosításhoz is az szükséges. Előtte új nemzetgyűlést kell választani, módosítás elfogadásakor a meglévőt fel kell oszlatni és újat választani. A módosítás elfogadása, elutasítása után rendes parlamentként maradhat tovább.

Választójogi rendszer: először egyenlő, de nem általános választójog, majd általános férfi választójog, 1-3-szoros szorzók vagyon és végzettség szerint.

72. A Szárd Királyság 1848. évi alkotmánya [konzultáció]XVIII. sz-ban széttöredezett államiság- abszolút monarchák (sp;fr., osztrák állami mintákat követnek, nincs nagy különbség közöttük); a rendi gyűlések semmilyen komoly funkcióval nem rendelkeznek, petíciókat adtak be; városi önkormányzatokat a kormányzat nevezi ki.Risorgimento; majd Fr. forradalom után a fr. hadsereg benyomul a félszigetre 1796- tól és újraosztják a félszigetet. A kormányzati rendszerben a fr. mintát követik, régi kp-k újjáélednek (Velencében a Jakobinuos Alkotmányt recipiálják, Rómában 5 tagú konzuli testületet alakítanak ki) Általánosa elmondható:- fr. deklarációt mindenhol elfogadják- a kis államok közötti ellentétek újjáélednek, sőt továbbiak születnek3 egységre osztják a félszigetet:- ciszpadán- ciszalpin- liguriai köztársaságezeknek a Direktoriális Alkotmányt szó szerint lefordítják, de nem tudták kipróbálni, mert Napolennol megszületett az Olasz Királyság, és megkapják a Konzuli Alkotmányt. , valamint 3 db elektori kollégiumot alakítanak ki, amelyek együttesen nemzeti szuverenitás letéteményesei1. földbirtokosok-300 tag2. kereskedők- 200 tag3. értelmiség-100 tagKomoly jogokat kaptak volna, ha 1805-től nem lett volna az Olasz Királyság, amelynek alkirály véletlenül Napóleon rokona. A tv. hozó testület tényleg nekiállt törvénykezni, ezért hadsereggel szétkergették; a polgármestereket kinevezik, így megszűnik az önkormányzatiság is.1815- Bécs Kongresszus: status quo visszaállítása

Genova- Szárd KirálysághozVelence- osztrákokhoz tartozik

Ezzel egy időre megszűnik a fr. behatásA fr. államszervezeti megoldások egy részét megtartják, pl- 3 fokozatú bíróság- hatalmi ágak szétválasztása1830-40- Egységmozgalom (előtte e Carbonarik)1. Mazzini- radikális változtatás híve- demokratikus irány

létező dinasztiák akadályai a modernizálódásnak és a z olasz egységnek, így el kell őket távolítani

2. reformisták- egy-két dinasztiával óvatos reformokat kell tenni, amelynek a végén elérhető a modernizáció és az egység- föderalista állam létrehozásával.

1848-49-es forradalmak, mindenhol elbuknak,de a Szárd királyságban meglehetősen sokáig tartják magukat, a királynak alkotmányoznia kell, méghozzá kompromisszumosan.1848/49→alkotmányozás időszaka Italiaban1848-tól oktrojált alkotmányok (nem demokratikus módon megfogalmazott alkotmányok: megfogalmazom a törvényt, majd felajánlomLegfontosabb alkotmányok: Sicilia, Toscana, Sardegna

Szárd alkotmány=Statuto Albertina 1848.03.04. Károly Albert: oktrojált alkotmány, „a rendkívüli körülmények” miatt „hozzáalakítsa az idők követelményéhez”, 84 szakasz.

- Károly Albert egy kiáltványban adja ki, francia +belga hatás érvényesül benne- Ez lesz az egységes Itália alkotmánya, IX. Pius szentesíti 1848 március 14-én, ezután lesz

alkotmány Sicilianak majd Romanak 1849 február 29-én (ekkor 23 alkotmányos dokumentum létezik, de csak a Szárd éli túl.

- 48-as követelések részben teljesülneko tv. előtti egyenlőségo közteherviselés (no feudaliznus)o személyes szabadságo levéltitok, lakás biztonsága

o tulajdon szabadsága- tv. tv-es kisajátításo sajtó szabadságDE a Királynak is, ami neki jár:o Biblia és egyházi tárgyú könyvek kiadása csak is püspöki engedéllyel (sajtószao hivatalos vallás: római katolikus- nincs vallás szabadságo gyülekezési jog garantált, ha békés és fegyvertelen

- 84 cikkely. 1-23ig →alapelvek, 24→alapjogok, kötelezettségek („Szabadságot ne válasszuk el a rendtől” ), államvallás a katolikus, stb.

- Hatalmi ágak tekintetében : o élen a király áll, aki a miniszterekkel együtt képviseli a végrehajtó hatalmato tvhozás: képviselőház+senatuso igazságszolgáltatás külön

- alkotmány végén általános rendelkezések- államforma: alkotmányos monarchia-királyság

TV.HOZÓ-Senatus: - Tagjait a király nevezi ki életfogytig

- nincs fix létszáma- 21 senatori kategóriából választ a király (pl. tudom, műv., főurak; főpapok; stb)

államigazgatás, diplomácia, igazságszolgáltatás, hadsereg vezetői, tudósok, 7 évnél régebben akadémiai tagok, művészek, 3 éve 3000 líránál több egyenes adót fizetők

- Dinasztia anyakönyvi hivatala. Törvényjavaslat: egyszerű szótöbbséggel, elutasított javaslat csak a következő szakaszban kerülhet vissza.

- Alsó ház működését ellenőrzi (fura, hisz inkább a tvhozásban szokott közreműködni- kicsi jogkör (néha bírói funkció)

Képviselőház- Tagjait 5 évre választják, - közvetlen, tisztán egyéni választókerületi választással- Vagyoni/műveltségi cenzus alapján- 30 év korhatás- Nők csak a II. vh után- Nemzet képviselői- Nem lehet őket utasítani semmire- Mentelmi jogot élveznek- nincs fizetésük (politika= úri passzió)

VÉGREHAJTÓkirály jogosítványai: - összehívás, berekesztés, feloszlatás (4 havonta köteles összehívni), törvénykezdeményezés,

jóváhagyás, kihirdetés, a király tetszése szerint hozza a tv-ket, persze miniszteri ellenjegyzéssel

- hadsereg főparancsnoka, béke/háború- kinevezések, protokoll- formális a tv. felett áll

BÍRÓSÁG- Független testület, de nem ellenőrzi a kormányzatot: az alkotmányt tulképpen úgy lehet

módosítani mint egy egyszerű tv-t.- nem értelmezheti a tv-t;mivel azt a király és a tv. hozó 2kamara együtt teheti csak meg, ez

pedig a bíróra nézve kötelező- lemozdíthatatlan; tilos különbíróságokat létrehozni- nyilvános tárgyalás

Egyéb rendelkezések: megőrzi a királyi lobogót, de Lombardia ellenezte, ezért módosították ezt a részt. Hatályos maradt az 1848/49-es forradalmak leverése után is. Később az egységes Itália alaptörvénye lett.

1849- Mazzini vezetésével Római Köztársaság alakul (Stato Pontefice megszűnésével) (02-06 hó között áll fenn- a radikális reformizmus gyakorlati életben megbukott.

Marad a reformista elgondolás, alapja a Szárd alkotmány. II. Vittorio Emanule-t ráveszi Cavour, hogy auz 1848-as alkotmányt ne vonja vissza, sőt tegyen további reformokat: sajtó szabi; zsidók vallásszabija; no egyházi privilégiumok; feud. előjogok eltörlése; közbiztonsági tv.; korrupció elleni tv.)1859- Lombardia Szárd Királyság része leszGarribaldiák partra szállásaBuorbonnok megdöntése Nápolyban (Stato Pontefice és Velence helyzete nincs rendezne)

1860-Szárd királyság felhatalmazást kap, hogy egyesítse az országot.1861-Italia egyesítése (nem föderatív, hanem uniform)A szárd mintát recipiálják, de nem befogadó az ország (nagy eltérések a kül. részek között), valamint hogy mindenkit kielégítsenek (régieket és újakat), rengetegen dolgoznak a burokráciában, Malgoverno

- egységes jogrendszer:o piemonti tv-ek kiterjesztéseo új tv-ek születése

1866- Velence csatlakozikAz alkotmány statuum volt, a XIX.sz végére alkotmányos monarchiává alakul

1870-gondok a Vaticano-val: mindig meg akarják nyirbálni a pápa jogait.1871- Garanciális tv-ben igyekeznek trendezni a Pápat jogállását, baj az, hogy ez nemzetközi kérdés, és nem lehet nemzeti szinten kielégítően rendezni. Pápa: Róma egy része felett szuverenitást kapott, olyaz tisztviselő csak engedéllyel lehet oda be,

éves járadékot kap a kormányzattól, posta/ vasút ingyenes. a pápa ezt a tv-t visszautasította, nem ismeri el királynak (IX. Pius „vatikán foglya)

Mussolini1922/10/28-Marcia su Roma, 2 napra rá Mussolini miniszterelnök lesz-felesküszik az 1848-as statútumra (Szárd), normalizálni akarja a helyzetet, és erre jó eszközt talál: lebontja az alkotmányos intézmények nagy részét- nem ellenőrzi őt senki-az alkotmányt is úgy lehet módosítani, mint egy tv-t, nem kell hozzá többség: szabad a pálya!!!-1924-eltörli a sajtószabadságot-1925-feloszlatja a polgári pártokat-1926-Muss. kimondja , hogy rendeleti úton lehet törvényt módosítani (≈No. Felhatalmazási tv-1933, lehet, hogy olasz hatás?)+ megszünteti az önkormányzatokat (általában ez van, vagy központosított hatalmat építenek rá-Napoleone)-1927 aprile- Costo del lavoro –Munkatörvénykönyv: korporációkat hoz létre és erre alapoz (nem választok, mint állampolgár, benne vagyok egy korporációban, amit természetesen felügyelnek.) A fasiszták felügyelnek mindent-ez tulképpen egy párt alapú szakszervezet-végül majd 22 korporáció alkotja az egész államot-1928 maggio-

- Totalitárius állam létrejötte: korporációs rendszer váltja fel a területi képviseleteket-- 9 szindikátus működik, amelyek a fasiszta szakszervezetek csúcsán állnak, szoros

kapcsolatban a korporációkkal, szindikátusok közjogi funkciókat látnak el- Parlamenti demo megszűnik- Fasiszta Nagytanács is ekkor jön létre, bár már 1923 óta működik: közjogi intézmény, ettől

függ a kormány, a tvhozási akaratot is ez hagyja jóvá. Mussolini áll mögötte, miközben még egy csomó szervet működtet (Hitler)

-1939-Fasciók+korporációk kamarája létrejön: feladata: tvhozás, tagjait a párt vezetői választják

73. A milánói és nápolyi iskola, Beccaria munkássága konzultációCesare Beccaria- Dei delitti e delle pene MilanoMűvének előzménye a Callas-ügy, amely egész Ue-t megrázta: egy protestáns család fiát holtan találják- az apát kivégzik, a nőket kolostorba zárják, semmi bizonyíték, csak az a tanítás, hogy a reformátusról katolikusra áttérőt meg is lehet ölni, mert jobb halva, mint katolikusan. 1764. Beccaria: Bűntett és büntetés magyarul 1834. A bűnökről és büntetésekről, 1887. Bűntett és büntetés – a Code Penal alapján, büntetőjogi alapelvek, melyek később be is épülnek a büntetőjogi és büntető eljárásjogi kódexekbe. „Nullum crimen sine lege” és „nulla poena sine lege” elvének rögzítése, ártatlanság vélelme a jogerős ítéletig, bizonyítási kényszer a vádlónál, minden kétséget kizáró bizonyítás szüksége, az elkövetést nem kell azonos mértékben bizonyítani, az függ a cselekmény súlyosságától. Előzetes letartóztatás problémája: csak törvényben meghatározott okok miatt, 1) szökés, 2) újabb bűncselekmény, 3) bizonyíték megsemmisítés veszélye.„ Levonható hasznos tapasztalat, hogy minden büntetés ne legyen az egyes ember vagy sokak által elkövetett erőszak egy magányos polgár szemében; feltétlenül nyilvánosnak, gyorsnak, szükségesnek, az adott körülmények között a lehető legkisebbnek, a bűnökkel arányosnak, a tv-ek által előírtnak kell lennie.”1 . vagyis büntetés célja nem a bosszú, hanem a társadalom védelme a bűnöző felrúgja a társadalmi szerződést, kényszeríteni kell a szerződés megtartására3. aranyosítást egy fix ponthoz kell rögzíteni

ez a társadalom védelme; a bűncselekményeknél lesz mindig egy relatív arány és az fogja megszabni a büntetések arányát is

4. Gyors: visszatartó ereje nem a szankciónak van, hanem a nyomozás hatékonyságának, a szankciónak csak gyorsaságánál fogva van (csak börtön, de mindenkit biztosan elkapnak)

- Halálbüntetés ellen fellép- nem a bosszú a lényeg, mert a társadalmi szerződésben az emberek nem mondtak le az életükről, nem hatékonymódszer

- Tortura ellen fellép- Arányosság elve fontos (bünti a bűncselekménnyel legyen arányos- Vagyonelkobzás ellen- tett központú- a szabad akarat gondolatára épülve, mindenki azt tesz, amit akar (előtte a

tettest vették számba)Óriási hatása van e műnek (Melykém, Madarász…)Ez még az abszolutizmus kora, inkvizitórius eljárás van még-nagyon aktuális, tehát 1786- Toszkán nagyhercegség-Lipót: BTK-ez az első, ami a Beccaria féle hatást tartalmazza: no a halálbüntit, tortúrát vagyonelkobzást, felségsértés problémáját, +nullum crimen ….+nulla poena…

Filangieri-képzett jogász NapoliEnciklopédikus egységbe foglalja az addigiakat, a Törvényhozás tudománya c.művében:

- Általános tételek- Politikai igazgatási törvény- Megfogalmaz egy egységes gazdasági tv-t- Anyagi+eljárási tv-ek

Filangeri: dogmatikus, szeniális logikai építményt hozott létre, nem tudta befejezni a minimalista művet. Ez inkább jogfilozófiai mű, nem törvénykönyv. Jó.

Cesare Lombroso-kriminológus, kriminál-antropológiai irányzat(1835-1909)Bűnözőket tanulmányozza-mindent az antropológiai adottságokban kell keresni. Az emberek biz csoportja stigmákkal rendelkezik, ezek öröklődnek, 3 csoport:

1. született bűnözők: ki kell őket selejtezni (életfogytiglan, vagy halál)2. elmebeteg3. bűnözésre hajlamos-megelőző intézkedés kell

Érdeme: a kutatásokat fellendítette. Előtérbe kerül a bűnmegelőzés a megtorlás helyett.

74. Az olasz büntetőjog és büntetőeljárás a XIX. század második felében [konzultáció]1813- Bajor Büntető tv.könyv- Aurel Feuerbachtrihotomián alapul

van minősített eset (különös kegyetlenséggel) nincs halálkbünti, kínzás, kínvallatás; csonkítás modernizálás: tetthez és tetteshez arányos büntetés

XIX. sz II. fele- a büntetőjog fejlődése1865- büntető-eljárásjogi kódex Mi változik?- Vannak olyan perek, amiket meg lehet gyorsítani, ha pl kisebb súlyú a

bűncselekmény+tettenérés esetében: ilyenkor szinte a tettenéréssel egyidejűleg meg lehet hozni az ítéletet.

Járásbíróságok hatáskörét kibővíti. A járásbírók abban is vizsgálódhatnak, ami nem éppen az ő hatáskörük

Ideiglenes szabadlábra helyezést ismeri, még az ítélethozatal előtt (ma előzetes…) :a bíróság irodavezetőjéhez kell küldeni a kérelmet, amit ezután a királyi ügyész véleményez+dönt a kaucióról, majd a törvényszéki tanácshoz küldi, aki dönt.

Kizárt az ideiglenes sz lábra helyezés: Ha a büntetés btk szerint életfogytiglan Csavargóknál Rendőri felügyelet alatt állóknál Visszaesőkkel szemben sem lehet

+kauciót meg kell fizetni, addig nem lehet elhagyni a börtönt( ha bűnös és van pénzbünti is a kauciót a végén, leszámítják ebből)+fontos a vizsgálódás is az eljárás előkészítésében, mert vannak olyan intézkedések, amiket meg kell tenni, egyébként az adott személyt nem engedik ki.+fontos, hogy ésszerűtlenül ne lehessen fellebbezni

- Laikus bíráskodás-esküdt bíráskodás 25-60 év közötti férfi lehet esküdt Vagyoni cenzus nincs, de 21 kategória van, hogy ki lehet esküdt, pl:

Tvhozási testület aktív+volt tagjai Aki megfelelő nagyságú adót fizet az államnak Aki helyi szintű testület tagja Községi tanácsnokokból azok akik olyan községben tanácsosok, ahol 3000 főnél többen

élnek Állami+magánvégek tisztségviselői, akiknek megfelelő vagyona van Ø lehet: miniszter, katona, pap+bűncselekmény miatt elitét+akit jogaitól megfosztottak Szellemi, testi fogyatékos+analfabéta+cseléd

- Van továbbá egy jelentkező lista azok számára akik esküdtek akarnak lenni, ezen van min. 200 név, Nápolyban legalább 1000 a bűnözés miatt…:

Az eljárásban illetékes bíróság elnöke 2 héttel előtte a listáről 30 rendes+10pót esküdtet választ

Ezek tárgyalási alaplistára kerülnek 12 rendes+2 pótesküdtet választ a vád és a védelem A válogatás során mindkét fél 8-at visszautasíthat egy semplice NON –nal.

Bűnügyi nyilvántartás: 1865-ös ez is.- Számon tartják a bűnözőket- Ki lehet terjeszteni a csődbejutottakra+kiutasítottakra+veszélyes elemekre- Minden büntetőtörvényszék mellett van nyilvántartás- Minden bíróságnak kötelessége átküldeni az ítéletet annak a bíróságnak, akinek a

hatáskörébe tartozik az akit elítéltek máshol

- A halál után törölnek mindenkit, nehogy kellemetlenség legyen a név-ből…

1890-Codice Zanardelli (igazsgügyminiszter) -Büntetőjogi törvénykönyv Nincs halálbüntetés Tág teret enged a büntetési keret meghatározására-pl 3 napra 24 év között lehet vkit börtönbe

zárni tett központú Feltételes ítéletet ismeri Bírói feddést is ismeri Szobafogságot is ismeri (ha 1 hónapi elzárásra ítéltetik, akkor otthon is maradhat, ezt bárki

kérhette…) Ismeri a visszaesését (általános+speciális)-minél többször esik vissza annál súlyosabb a bünti Fiatalkorúaknál sokkal humánusabbak: minél közelebb van a felnőttkorhoz, annál nagyobb

büntit lehet rá kiszabni, de még akkor sem akkorát mint egy felnőttre

75. Államszervezeti változások a német jogterületen 1789 és 1815 között [I. 362-367]

1795. a bázeli béke: francia megszállás egykori német kisállamokban, megszűnt a feudalizmus struktúrája, a céhrendszer, az egyházi birtokok, polgárosult igazgatási rendszert hoztak létre. Fr.szomszéd hatására Bajorországban fontos állanszervezeti reformok születtek.1803. a lunéville-i béke (Ausztri veresége után): a Német Birodalom felosztása francia-orosz tervek szerint, megszűntek a birodalmi városi önállóságok, Ausztria jelentős területeket vesztett Poroszok javára= fejedelmek forradalma- 112 miniállam szűnt meg.1805. az austerlitzi csata: Ausztria veresége Napóleontól1806.08.06. a Német Nemzet Szent Római Birodalma megszűnése II. Ferenc császár lemond üres címéről, Napóleon nem veszi fel, Napóleon Rajnai Szövetsége: 16 tagállam nemzetközi jogi jellegű kapcsolata, egyesítették a jelentősebb német területeket. 63000 fr. katona itt állomásozik, hadi területeket kell biztosítani. Új képviseleti rendszer lett volna, Uralkodói Kongresszus: királyi és fejedelmi kollégium – soha nem hívták össze. Államszervezeti reformok fr. minta szerint minden államban: a dinasztia és az állam érdekei eltávolodtak; bürokratikusan szervezett szakapparátus kezébe került a kormányzás. Helyi igazgatást szervezték, új területi beosztás Napoleont is túlélte.PoroszországIII. Frigyes Vilmos ultimátumot küld Napolenonnak, jól meg is veri őt Napcsi: 1807. a tilsiti béke: Poroszország ütközőállam Franciaország és Oroszország között. 1/3 területét elvesztette, 150000 fr. katona bent állomások, porosz had csak 42000 lehet, önálló állami léte csak Napcsinak és az oroszoknak köszönhető (jó nekik, konfliktus ütköztető)Bizonyossá vált, hogy a porosz rendszer elavult. A modernizálás feladatát a király Karl von Stein, August von Hardenberg miniszterekre bízta: Stein: kp-I államszervezet átalakítása- államélet átalakításának szükségessége, területi széttagoltság megszüntetése, korszerű felső- és szakigazgatás, dikasztériumok helyett minisztériumok létrehozása: egyszemélyi vezetés, miniszteri ellenjegyzés a király döntéseihez; ügydöntő, felelősséggel tartozó központi hivatalok; rendi képviseleti ellenőrző szervek. A hadsereget is radikálisan átalakították, polgári származásúak is csinálhattak karriert.1817. Államtanács: törvénytervezetek véleményezése, központi tanácsadó szerv, kormányzat koordinálása. Tagjai: fő tisztviselők, dinasztiák fiai, szakemberek1808. városi rendelet: városi önkormányzati rendszer kialakítása, földesurak városok feletti hatalmának megszüntetése, állami főfelügyelet csökkentése, egységesített városi polgárjog, rendi különbségek eltörlése, közszolgáltatói jogviszony modern szabályait fogalmazta meg- összeférhetetlenség, hivatali előléptetés rendje Titkos és egyenlő választójog, önkormányzat. Hardenberg: állampolgári és gazdasági szabadság kiszélesítése, 10 provinciára osztotta az országot, általános hadkötelezettség bevezetése, katonai, kincstári és igazságszolgáltatási ügyek szétválasztása.

Habsburg császárjozefinizmus után az addig érdekeiben sértett csoportok restaurációs törekvését látjuk, felülkerekedik a rendi szeparatizmus a birodalom kp-I szervei befolyásának korlátozásával. Csehek- rendi OGY összehívását követelik ; stájerország: előszedték a régi hercegi koronájukat szemben az osztrák császárral ; tirol- tartományi autonómiát követelmagyar- nemesi mozgalom újjáéledII. József- toszkánai negyhercegség államfőjekét modernizálta a közig-t, eltörölte a céheket, mintaállamot valósított meg. Beccaria hatása a büntetőjogban és Montesquieu hatása az államéletben: a 11 tartomány összehívhatta rendi gyűléseit, terheket törölt el nekik az uralkodó. Megszilárdította hatalmát- reformokba kezdett: nem nemesen is az OGY-ben legyenek; 1792- II Ferenc császár- kabineti abszolutizmus, az igazi absz., a rendőrség volt a legfontosabb kormányzati szerv, tagállamok önállóságát visszaszorította.

76. A Német Szövetség [I. 367-369]

1813. Lipcsei csata-fr. elleni közös harc után mégis kiújult ellentét Ausztria és Poroszország között, egységes állam vagy szövetség.1815. Bécsi kongresszus: Német Szövetség – föderatív államalakulat, „szuverén német fejedelmek és szabad városok nemzetközi jogi egyesülése” amelyek egykor a Német-római birodalomhoz tartoztak, Ausztria és Poroszország dominanciája, de Anglia (Hannover birtokai), Németalföld (Luxemburg ura), Dánia (holsteini hercegség), valamint a Lübeck, Hamburg, Bréma, Frankfurt birodalmi városok is tagok lettek (összesen 41).Alaptó okirat szerint a szövetség célja: Külső, belső biztonság, tagállamok függetlensége, sérthetetlensége, belső rend fenntartása. Metternich politikája a restauráció a monarchikus-dinasztikus és föderatív rendszer fenntartásáért, kereskedelem korlátozása, sajtótermékek engedélyeztetése.1819. Karlsbadi határozat: tanszabadság, egyesülési és gyülekezési jog korlátozása, központi vizsgálóbizottság.Legfontosabb szerve a Szövetségi Gyűlés: = állandó követi kongresszus, nem népképviseleti jellegű, tagállamok, jogosult városok kormányinak, tanácsainak képviselőiből, plenáris és szűkebb testület, 1-4 szavazat, 2/3-os többség; egyhangúság kellett viszont az alapokmány módosításához és vallási reformokhoz.1820. Bécsi záróakta: szövetségi végrehajtást bevezették az államokkal szemben, de nincs egységes hadsereg, központi bíróság, törvényhozás. 13. cikkely: „minden szövetségi államnak országrendi alkotmánya lesz”, de a fejedelmi teljhatalom marad. Az így létrejött alkotmányok a rendi –patríciusitól az alkotmányos monarchiáig minden félék lettek, Ausztria nem is csinált ilyet. Dél: Bajorország, Baden, Würtenberg, Hessen-Darmstadt: alkotmányos monarchia Észak: Szászország, Hannover, Kurhessen, Braunschweig: képviseleti elvek az államberendezkedésben az 1830. júliusi forradalom és az 1831-es belga alkotmány hatására. Kisebb államokban órendi alkotmányok.Bréma, Frankfurt, Hamburg, Lübeck: rendi-patrícius berendezkedés maradt.Ausztria, Poroszország: nem készítettek alkotmányt a rendszer konzerválása miatt.Sok rendelkezés csak papírok létezett, de az egységes német állampolgársági jog alapjait teremette meg: szabad átköltözés és vagyonátvitel másik szövetségi államba,nem lehetett a másik állam polgárát idegennek tekinteni.

77. Össznémet államszervezet 1848/49-ben (a frankfuri parlament tevékenysége) [I. 369-371]

1) A frankfurti parlament tevékenysége „Népek tavasza” elsöpörte a Német Szövetséget. 1848.03.05. Heidelberg liberálisok javaslata az össznémet nemzetgyűlés megtartására. Ennek előkészítésére 1848.03.31. „előparlament” hívták össze, a választások kiírása és lebonyolítására tartományi kormányok segítségét kérték.1848.05.18. Frankfurti parlament: alkotmányozó nemzetgyűléssé nyilvánítja magát a társadalmi

reformok meghozatalához. Átmeneti kormány, élén Habsburg János főherceg: tudatos kompromisszumok, rendi intézmények megtartása, vámunió meghiúsult Ausztria miatt.

Nem volt megállapodás a német egységről :Délnémet államok: belső polgári átalakulás, egységes föderatív birodalom lehetősége. Kisnémet megoldás: Ausztria nélkül, Nagynémet megoldás: Poroszország nélkül, Nem dőlt el. Két érdemem viszont, hogy

- elfogadták a (1848. vége) törvényt a „német nép alapjogairól”: a német polgár szabadságjogai, birodalmi polgárjog, általános védkötelezettség, személyi szabadság, lakás és tulajdon sérthetetlensége, gondolati, lelkiismereti és egyesülési szabadság, rendi kötöttségek megszüntetése, bírák függetlensége, nyilvános eljárás, szóbeliség. Jogállamot akartak kiépíteni.

- 1849.03.28. alkotmánytervezet: szövetségi állammá alakul, birodalom és tartományok hatásköre jól elkülönítve, élén a császár az államhatalom egyik tényezője. követkinevezés; diplomáciai kapcsolatok.Végrehajtó hatalom: birtokosa a császár, miniszterei útján gyakorolja, diplomáciai és nemzetközi kapcsolatok, hadüzenet, békekötés, főparancsnok, miniszteri ellenjegyzés, felfüggesztő vétójog.Törvényhozó hatalom: kétkamarás birodalmi gyűlés.

- Alsóház: közvetlen választás, 25 felett, 3 év helybennlakás. - Felsőház: ½-e az államok kormányai kinevezéssel, ½-e az államok tv.hozó szervei

választással.IV. Frigyes Vilmos porosz király lett volna a császár, de nem fogadta el, nem lépett hatályba, Ausztria visszahívta követeit, nem jött létre egységes birodalom, kiadta olmützi alkotmányát- nem lesz másodhegedűs egy birodalomban. 1849.05. a délnémet államok szándéka a frankfurti alkotmány mellett, Stuttgart: csonka parlament: feloszlatás, katonaság szétkergette. Ismét abszolutizmus következett.

78. Ausztria államszervezete 1848/49-ben [I. 371-373]

1848- Milano-osztrákellenes harc- Toscanaban liberális alkotmány tvezetnek erre. Bécsben alkotmányos jogokat, cenzúra eltörlését, kormány lemondását követelték. 1848/03/13-án Metternichet menesztik (odadobják), megszüntetik a cenzúrát és nemzetőrséget hoznak létre, megígérik a rendi gyűlések összehívását, dikasztériumok minisztériumokká alakulnak át. 1848-04/08- Cseh Charta- cseh önállóság elismerése, nyelvük egyenrangúMo- áprilisi tv-ket megerősíti.

V. Ferdinánd ezek után közölte az alkotmányát, ami nagyon is ellentétes volt. Császári pátens néhány alapjog biztosítására: sajtó- és tanszabadság.1848.04.25. az áprilisi alkotmány életbe lépése (Pillersdorf-tervezet), elvben 1849.03.04-ig hatályos.Monarchikus legitimitás, szuverenitás az uralkodóé, alkotmányos monarchia, decentralizált egységes állam (no cseh önállóság). 1831-es belga alkotmány alapján: uralkodó, Birodalmi Gyűlés, bíróságok rendszerben. Alapjogok: nemzetiségek védelme, törvény előtti egyenlőség, helyváltoztatási, ingatlanszerzési, lelkiismereti, vallás-, tan-, szólás-, sajtó-, egyesülési, gyülekezési, személyes szabadság, petíciók, bíróválasztás joga, levéltitok és magánlakás sérthetetlensége.Törvényhozó hatalom: a Birodalmi Gyűlés. Szenátus: hercegek, nagybirtokosok, császár által kinevezett tagok, 24 év korhatás, 150 tag.. Képviselőház: 383 tag, 24 év, fél év helybennlakás, férfiválasztással. Választási rendszerről külön törvény. Császár: törvénykezdeményezés, kamarák összehívása, abszolút vétójog. Egyszerű törvények egyszerű, alkotmánytörvények minősített többséggel. Végrehajtó hatalom: császár „szent és sérthetetlen”, miniszteriális rendszer, kül-, bel-, pénz-, igazság-, oktatás-, hadügy. Közigazgatás. Miniszteri ellenjegyzés, politikai felelősség a Birodalmi Gyűlésnek, Bir. Gyüli összehívása, elnapolása, feloszlatása.Hatalommegosztás birodalom és tartományok közt. Tartományi gyűlés önkormányzati, helytartó birodalmi.Bírói hatalom: Legfelső Törvényszék, Semmítőszék, tartományi felsőbíróságok, kerületi bíróságok.Heves ellenállást váltott ki: nemzetiségi kérdés megoldatlan, rendi maradványokAlkotmányrevízió: Szenátus megszüntetése, egykamarás Birodalmi Gyűlés.Választójogi pátens: 24 év feletti, állandó lakóhelyi, adott évi egyenes adót fizetők. Közvetett választás. Polgárság és parasztság, illetve szláv népek növekvő képviselete. 1848.09. császári pátens a földesúri jogok gyakorlásának felfüggesztéséről1849.03. törvény a jobbágyfelszabadításról: parasztság által művelt földet a tulajdonába adja, vegyes megváltás. V. Ferdinándot lemondatták, Ferenc József császár az alkotmányozó gyűlést áttette morvába: Kremsieri alkotmánytervezet az alapjogokról és az államszervezet alapintézményeiről szerződéses alapon: népszuverenitás, alkotmányos monarchiát rögzíti, föderáció, Magyarországra, Lombardiára, Velencére nem érvényes Az emberi jogok a hatalom természetjogi korlátai, újabb liberális elvek jelennek meg az 1848-ashoz képest.Választójog: 24 éves adófizető férfiTörvényhozó hatalom: Birodalmi Gyűlés: Tartományok Kamarája tagjait a tartományi gyűlések delegálják. Nép Kamarája választással. Uralkodó: összehívási, korlátozott feloszlatási, elnapolási jog, szuszpenzív vétójog. Törvénykezdeményezés: uralkodó, kormány, kamarák. Tartományi gyűlések. Közvetlen választások.Végrehajtó hatalom: császár, miniszteri ellenjegyzés. Közigazgatás. Birodalmi Tanács: tanácsadó testületHelyi szervek: tartományok: tartományi gyűlés: önkormányzati közigazgatás, helytartó: állami közigazgatás, kerületek: kerületi tanács, községek: községi tanács, önkormányzati és állami közigazgatás együtt.Bírói hatalom: Legfelső Törvényszék, Semmítőszék, tartományi felsőbíróságok, kerületi bíróságok,

Birodalmi Bíróság: alkotmány- és emberi jogi bíráskodás. Birodalmi Gyűlés feloszlatása miatt nem lépett hatályba, helyetteFerencJózsef úgy ítélte meg, az alkotmányozók nem teljesítették a feladatukat, ezért ajándékoz egy alkotmányt a népének.1849.03.04. márciusi (olmützi) oktrojált alkotmány: alkotmányos monarchia, decentralizált egységes állam;alapjogi pátens: ennek hatálya Magyarországra, Lombardiára, Velencére nem terjed ki: az 1848-as alkotmány vonatkozó részei kiegészülnek: jobbágyfelszabadítás, tulajdon sérthetetlensége, telekkialakítási jog.Törvényhozó hatalom: Birodalmi Gyűlés: Felsőház tartományi gyűlések 2 főt delegálnak, 40 felettiekből választ Alsóház cenzusos, közvetlen, szóbeli, nyilvános választással a 30 felettiekből. Választójog: nagykorú osztrák férfiak. A kulturális cenzúrát először tartalmazta, vagyis a lakosság minden csoportja azonos számú képviselőt állíthat. Négy kúria: nagybirtokosok, iparosok, kereskedők, községek. Uralkodó: abszolút vétójog, törvényerejű rendeletek ellenjegyzéssel. Rendkívüli helyzetben rendkívüli teljehatalommal. Törvénykezdeményezés: uralkodó, kormány, kamarák. Végrehajtó hatalom: császár, kormány, Birodalmi Tanács, miniszterek jogi felelőssége. Birodalmi Gyűlés a Birodalmi Bíróságnál. Birodalmi Tanács: miniszteri és császári tanácsadó testület. Helyi szervek: tartományok: tartományi gyűlés: önkormányzati, helytartó: állami; kerületek: kerületi elöljáró, állami; járások: járási elöljáró, állami; városok, községek: községi tanács, önkormányzati, polgármester, állami.Bírói hatalom: Legfelső Törvényszék, Semmítőszék, tartományi felsőbíróságok, kerületi bíróságok, járásbírók: polgári és kihágási ügyek, járásbíróságok: vétségek. Birodalmi Bíróság: emberi jogi és alkotmánybíráskodás.Gyakorlati érvényesülése soha nem volt teljes. Nem volt birodalmi és tartományi gyűlés választás.

79. Poroszország államszervezete 1848/49-ben [I. 373-375]

1847. IV. Frigyes Vilmos egyesült tartománygyűlést összehívja, mert pénzre volt szüksége, fegyveres segítség Oroszországtól, de a nép a reformokat nem várt erővel követelte, a király kéntelen volt összehívni az alk. nemzetgyülit.1848.04.27. alkotmányozó nemzetgyűlés: alkotmánytervezet: Waldeck Charta: belga hatás; 28 év feletti ffi fegyverviselés joga (nagyon új ez Eu-ban). Monarchikus túlhatalom, népszuverenitás kinyilvánításának mellőzése, kétkamarás törvényhozás választással. A király feloszlatta a alkotmányozó n.gy-t és- mível megígérte- alkotmányt ajándékozott: 1848.12.05. oktrojált alkotmány: a királyé a végrehajtó hatalom teljessége, kinevezés, felmentés, törvénykihirdetés, végrehajtási rendeletek, a hadsereg fővezére, hadüzenet, békekötés, nemzetközi szerződés, törvényhozói testület feloszlatása. A második kamarát fel is oszlatta, mert az jogszerűtlennek ítélte az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feloszlatását és a frankfurti alkotmánytervezetet preferálta.Törvényhozó hatalom: király és kétkamarás testület együtt, az elsőbe 40 év, 5 év helybenlakás, másodikban 30 év, 1 év helyben lakás. Poroszok jogai: (Waldeck Charta szerint) állampolgári egyenlőség, hivatalbetöltés szabadsága, tulajdon szabadsága, elvétele és kártalanítás a Code Civil szellemében, tudomány, oktatás, sajtó, vallásszabadság, korlátozott gyülekezési jog, no cenzúra.A második kamara nem ismerte el az alkotmányozó n.gy-t jogszerű feloszlatását, a király feloszlatta ezt a testületet, új váalsztójogi tv.-t adot ki:1849.05.30. háromosztályos választójogot szabályozó rendelet- célja, hogy a nép parlamenti befolyását csökkentse: I: 153000, II: 409000, III: 2651000 választó. Osztályonként azonos számú elektor- ezek nyílt szavazással választanak, a népképviselet jelentős korlátozása. 1918.11-ig érvényben maradt. (Hohenzollern-dinasztia bukásáig)v

80. A német államok szervezete 1850 és 1866 között. [I. 375-377]

1815 után az abszolutizmus megszilárdult ismét, a német államok nagy része a liberális reformokat hatálytalanítja. Poroszország ismét hegemóniára tört. Ausztria kizárásával akart német területeket egységesíteni, de cár támogatta Ausztriát, Olmützben megállapodást kötnek, amely szerint Poroszok nem bántják az osztrákokat, feloszlatták a 21 államból álló porosz uniót és elismerte a Német Szövetséget. Ausztriai abszolutizmus:1851.12.31. szilveszteri pátensek: az 1849-es alkotmány és alapjogi pátens felfüggesztéséről. Megmaradt viszont a törvény előtti egyenlőség, jobbágyfelszabadítás, vallásszabadság. A birodalom koronaországait autonómia nélküli területi egységekké nyilvánította. Megszüntette a községi önkormányzatot, a tisztviselőket a kormány nevezte ki, igazgatási szervek bíráskodtak; felszámolta az esküdtszéket.A Birodalmi Tanács csak véleményezett, nem nevezhetett ki új miniszterelnököt a császár, maga elnökölt. Népek börtöne lett- 19 ezred csendőr vigyázta- rendőrállam. 1851-60. neoabszolutizmus: a hadsereget újjá kell szervezni, ehhez viszont szükség van pénzre. Kibővítette a Birodalmi Tanácsot és ennek vélemény alapján került kiadásra 1860/10/20-án az Októberi Diploma kiadására, mint „állandó és visszavonhatatlan alaptörvény”. Következetlen: abszol+mornachia+ föderatív+ centrlistikus: SHITTv.hozó: Felsőház= Urak Háza. császár jelöli ki, arisztokraták, egyházfőők, egyéb kitűnőségek. Alsójház= Képviselőház: 343 tag a tagállamok OGY-nek delegáltjaiból, de nagyon aránytalanul a népességszámhoz viszonyítva. Végrehajtó: Császár- főhataloma megmaradt, tv. alkotási joga csak a Birodalmi Gyűléssel közösen volt, Nála a had-, külügy. Birodalmi Tanács- legfontosabb ügyek megtárgyalására, jóváhagyási joga volt adó, vámmegállapításnál.Birodalmi Kormány- csak az uralkodónak felel, szükségrendeleteket adhat ki.jogokat a császár adományozta, nem alapvető emberi jogok!Nagy ellenállást váltott kiPoroszorszában:1850.01.31. revideált alkotmány 1918.11-ig érvényben maradt. Katonaiból rendőrállammá alakult át. Személyi szabadságjogok: szinte teljes felsorolás, de jelentős korlátozások megszorításokkal, külön törvényekkel. Kivándorlás korlátozása honvédelmi, egyesülés, gyülekezés korlátozása közbiztonsági érdekből. Háború esetén a szabadságjogokat fel is lehet függeszteni!!Törvényhozó hatalom: kétkamarás országgyűlés. I. kamara: királyi hercegek, király által kijelöltek, 1854-ig a háromosztályos választójog alapján megválasztottak, utána csak a király által kiválasztottak lehettek tagok.1860-as évek eleje: alkotmányjogi konfliktusok, IV. Frigyes halála, I. Vilmos trónra kerülése.1862. I. Vilmos Otto von Bismarckot nevezi ki kancellárrá.Bismarck diktatórikus és parlamentáris kormányzati módszereket alkalmazott vegyesen, hadsereg modernizálása, hivatalnoki apparátus „depolitizálása”, ellenzéki hivatalok áthelyezése, parlament gyakori feloszlatása, újbóli cél a német egység megteremtése lehetett így megerősödve.

81. A német jogrendszer és kodifikációs törekvések 1866 előtt [I. 378-379]

Francia forradalom, napóleoni hódítások, francia polgári jog és Code Civil érvényesülése több német területen.1753. Mária Terézia megbízása egységes osztrák magánjogi kódex elkészítésére. 7400 cikkből állt, Gaius: Institutioit követve. 1766. Kaunitz kancellár vezetésével átszerkesztik az előző tervezetet: rövidítés, egyszerűsítés, nem homályos és kétértelmű1786. II. József Galíciában hatályba lépteti az I. könyvet: személyi jogi részt Galíciában. Karl Martini jogtudós folytatja a mű kiegészítését.1811. Zeiler professzor irányításával végleges változat1812.01.01. hatályba léptetés, 1502 §.-t tartalmaz, 3 részre oszlik, a természetjogot követveBevezető rész: polgári jog fogalma: az állam lakosainak egymás közötti viszonyait rendező normák összessége. Szabályosan kihirdetett törvény nem ismeretére senki sem hivatkozhat, magánjogi törvények visszaható érvényének kizárása, általánosan csak a törvényalkotó értelmezheti, kivételesen megengedhető az analógia. Természetjogi szabályok, a szokásjog csak utalás alapján alkalmazható.Első rész: a személyekről. Az ember természetes jogai, rabszolgaság és örökös szolgaság tilalma, méhmagzat jogait védi. A házasság a két különnemű fél egyenrangú szerződése, amit a felek önhatalmúlag nem szüntethetnek meg. A Férj a főnök. Megkülönböztetés törvényes és házasságon kívüli gyermek között. Ők nem örökölhetnek, de ápolást, nevelést, ellátást követelhetnek, polgári megbecsülésben és előmenetelben nem szenvedhetnek hátrányt. Aprólékos rendelkezések a gyámságról, gondnokságról.Második rész: „A tulajdon azon szabadság, miszerint valaki a dolog állagával s annak hasznaival kénye szerint bánhatik s abból minden mást kizárhat” (Code Civilhez hasonló megfogalmazás). Kettős tulajdonjog intézménye, hűbéri kötöttségekből eredő tulajdoni korlátozások, hitbizomány, öröklés rendje.Harmadik rész: kötelmek teljesítése, megszűnése, elévülése, elbirtoklás szabályai.Telekkönyvi nyilvántartás bevezetése: nyilvános, reális és közhitelű: ingatlan, tulajdonos adatai, fennálló terhek.1813. Anselm Feuerbach: Bajor Büntető Törvénykönyv. Bűntett, vétség, kihágás trichotómiája.„Nullum crimen sine lege”: csak az a cselekmény bűncselekmény, amit elkövetése előtt a törvény annak nyilvánított. Visszamenőleges hatály tilalma, jogforrási feltétel =statutum, szokásjog nem keletkeztet büntetőjogi tényállást)Nulla poena sine lege”: csak olyan büntetésnem alkalmazható, amit a törvény kiszabás előtt rögzít. Cél az általános megelőzés, elkövetéstől való visszatartás.

82. A Német Birodalom államszervezete 1866-1918 között [I. 379-382]

1866. Porosz győzelem Ausztria felettPoroszok újabb német egységtörekvése Ausztria kizárásával:1867.07.01. Észak-Német Szövetség: 21 német kisállam Poroszország vezetésével. A porosz király a szövetség örökös elnöke és főparancsnoka, övé a kancellár kinevezésének joga, dönt háborúról, békéről. A szövetség irányítja külkereskedelmét, belgazdaságát. Általános, egyenlő és titkos választójog, népképviseleti ellenőrzés.1870. győzelem Franciaország felett, a délnémet államok is csatlakoztak a szövetséghez, Német Birodalom létrejön.1871.04.17. alkotmány, megegyezik az Észak-Német Szövetség alaptörvényével.Törvényhozó hatalom: Szövetségi Tanács: föderatív jellegű, 58 képviselő, elnöke a birodalom kancellárja, tagja állandó bizottságokban dolgoztak: honvédelem, tengerészet, kereskedelem, közlekedés, igazságszolgáltatás, bevándorlás, adók, vámok. Birodalmi Gyűlés: a 25 feletti német férfiak választják a tagokat, mentelmi jog, felelősségre nem vonhatók, no fizetés. Törvényhozás a két testület többségi határozata alapján, tárgya nincs körülírva. VégrehajtóVezető tisztségviselő a császár, hadüzenet, békekötés, törvényhozás összehívása, berekesztése, elnapolása, kihirdetés, szövetségi végrehajtás. 1884-től közvetlenül igazgatta Elzász-Lotharingiát (II. Vilmos)Kancellár: kinevezéssel, egyben porosz miniszterelnök. A kormányzat csak a császárnak felelős. Császár nevezi ki, neki felelősek az államtitkárok Birodalmi külügyi hivatal, admiralitás, vasútügy. (Bismarck)Igazgatás: a tagállamok hatásköre. lassanként megjelent az intézményesült, szolgáltató közig., szakszerű hivatali apparátus épült ki az államnak korlátozott területi felügy. joga van csak.1879.10.01. tv: birodalmi bíróság szervezeti rendszere, az igazságszolgáltatás tagállami jogkörben marad járásbíróságokon első fokon, de a bonyíbb ügyeket törvényszékek tárgyalják. Nemét szövetség idején létrehozott Lipcsei Kereskedelmi Bíróság, 1879-től Birodalmi Főtörvényszékké szerveződik át.. Speciális bíróságok: Kereskedelmi-, iparbíróságok. Kvalifikációs Törvény (újjjj): a jogászi működés feltétele a szakértelem és gyakorlat. Valamint esküdtszéket állítanak fel a súlyosabb bűncselekményekhez.

83. Német jogfejlődés 1866-1918 között [I. 382-384]

1866. megteremtődtek a német jog egységesítésének államjogi feltételei1869. Ipartörvény:

- vállalkozási szabadság- vállalatalapítási szabadság,- céhkötöttségek felszámolása, - nők majdnem azonos vállalkozói jogai.

1870. Kereskedelmi törvény: - kereskedelmi társaságok szabályozása.

1873. Polgári jogi ügyek, 1881. Szociálpolitika törvényi szabályozása. Pénzügyi jogsz. a tagállamok fin önáll.t korl.1883. Betegbiztosítás (1-2 m.adó/m.vállaló ktg) 1884. Balesetbiztosítás:.1886. Öregségi és rokkantnyugdíjbiztosítás: korhatár 70. év bazi magas.1872/01/01 Büntető Törvénykönyv:

- Általános rendelkezések: a Code Penalt- különös részek a német hagyományokat és az 1851-es porosz szabályozást követte.- Nem teremtett teljes egységet, különös részi tényállásai hatással voltak a Csemegi-kódexre.

1877. Büntető perrendtartási törvény: - védelem joga,- 16 év alatt kötelező védelem. - Magánvádat csak testi és becsületsértés esetén enged, államérdeket túlhangsúlyozza. - Előzetes letartóztatás széles lehetősége. - Nincs egységes közvádlói rendszer. Birodalmi Főtörvényszék, Főügyészi hivatal.

1900.01.01. Polgári Törvénykönyv: polgári liberális és rendi elemek. 2385. szakasz. Előzmények:1756. Bajorország, 1863. Szászország: önálló szabályok, Baden: Code Civil érvényesül1873. a birodalmi alkotmánymódosítás lehetőséget biztosít a magánjog egységes birodalmi szabályozására1881. 11 tagú előkészítő bizottság, ötkötetes mű hat év alatt.- túlzottan tudományos lesz1890. az igazságügyi hivatal új bizottságot jelöl ki az átdolgozásra a korabeli gazdasági érdekek és a sajátos német jog figyelembe vételével1895. elkészül az új tervezet, 1896. a törvényhozás elfogadja, jelenleg is hatályos.Max Weber boldog lehet: Absztrakt fogalmi rendszer, tárgyszerűség, tudományos precizitás, pandektajogi hagyomány, öt kötet. I könyv: általános kérdések, személyek jogai és kötelezettségei, felelősség kérdése, dolgok

felosztása, jpg és cselekvőképesség, szerződések általános kérdései II könyv: kötelmi jog, teljesítés szabályai, szerződésszabadság, szerződés előírásai és fajtái,

polgári gazdaság érdekei III könyv: dologi jog, a birtok és a tulajdon tartalma, védelme, átruházása, polgári gazdaság

érdekei IV. könyv: családi jog, patriarchális jegyek, germán tradíciók a házassági vagyonjogban. 625

szakasz V. könyv: öröklés szabályai, római jogi hatásokVitathatatlan egységteremtő érdemű mű, vannak azonban engedmények a tartományi partikularizmus javára: sok magánjogi rendelkezése, bányajog, vadászat, vízügy, örökhaszonbérlet normái maradnak; családjog patriarchális, nem házasságban született gyermek megkülönböztetésben részesül, házassági vagyonjogban germán tradíciók, öröklésben a római jog. 1900-as évek eleje: biztosítási, kiadói, csekktörvény.

84. A Weimari Köztársaság államszervezete [I. 384-386]

1917-18. világháborús vereségek, belpolitikai válság.1918.10. alkotmánymódosítás: hadsereg és haditengerészet főparancsnoksága kikerül a császár kezéből, a kancellár a Birodalmi Gyűlésnek felelős, megszüntették a háromosztályos választási rendszert. Mindezek ellenére az elégedetlenség, éhínség,stb nagy volt, 1918.11.24. II. Vilmos Hollandiába menekül.1919.02.06. az Alkotmányozó Nemzetgyűlés új alkotmányt fogad el.1919.08.24. hatályba lép az új alkotmány.

- Preaambulumban a népszuverenitás deklarálva, - választójog az addigi legdemokratikusabb: minden 20 év feletti német polgárnak.- Köztársasági elnök közvetlen választása. - Bírák függetlensége, - különleges bíróságok felállításának tilalma, - törvény szabályozza a személyes szabadság és a tulajdon korlátozásait, - lakás sérthetetlensége, levél- és postatitok, vélemény-, vallás-, egyesülési, gyülekezési,

petíciós szabadság.- Modern jogelvek: születési előjogok eltörlése, férfiak és nők egyenjogúsága, házasság,

család, anyák védelme, családtámogatás, házasságon kívüli gyermekek egyenjogúsága, de alacsonyabb jogszabályok a megvalósításra nem születtek meg.

- Köztársasági államforma, parlamentáris kormányforma, - államhatalmi ágak egyensúlya nem született meg. A birodalmi elnök túlzott hatalma a többi

elem gyakori módosítása miatt, hadsereg-főparancsnok, nemzetközi-jogi képviselő, törvényhozás feloszlatásának joga, tagállami végrehajtás joga,. 48 §: szükségrendelet alkotási jog, rend helyreállítására hadsereget is lehet alkalmazni.

Birodalmi centralizáció: 1920-as pénzügyi reform csökkentette a tagállamok financiális önállóságát, egységes vasúti, posta- és hadiigazgatás, tagállamok száma 25-ről 17-re csökkent összevonások miatt. Poroszország hatalmi túlsúlya megmaradt.

85. Az osztrák jogállamiság kiépítésre tett kísérletek 1867 - 1918 között [I. 386-388]

1865-67. Birodalmi Tanács nélküli kormányzás, 1866. vereség Poroszországtól1867. XII. tc. a kiegyezésről. Ausztriában: februári pátens és Birodalmi Tanács visszaállítása.1867.12.21. a decemberi alkotmány= hat alaptörvény hatályba lépése: a februári pátens és kiegészítő alaptörvények tv.hozás útján születtek:- tv.hozás kötöttségei; szervezeti eljárás rendje; a birodalmi képviseletről, az állampolgárok alapjogairól, a Birodalmi Bíróságról, a bírói hatalomról, a kormányzati és végrehajtó hatalom gyakorlásáról, igazságszolgáltatás függetlensége;kiegészítésként: a delegációkról, a kiegyezés beiktatása, a miniszteri felelősségről. 1918.10.16-ig maradt hatályban.Monarchikus legitimitás, népszuverenitás, alkotmányos monarchia, decentralizált egységes állam. Törvényhozó hatalom: Birodalmi Tanács-- Reichsrat:- immunitás, mentelmi jog, ház engedélyével lehet letratóztatni, perbe vonni. Felsőház: főúri jogon, örökletes vagy császári kinevezéssel nyert tagság- 1909-től maximalizált létszámmalKépviselőház- népképviseleti elv a birodalmi képviselettel rendelkező tartományok gyűlései delegálták. 1873-tól választójog módosítása. Hatáskörét taxatív felsorolás

- a lakosságot terhelő államszerződések felülvizsgálata és ellenőrzése- ktg.vetési és adóügyek, közlekedés, posta távírda- ipari, kereskedelmi szabályozás- oktatásügy- ig.ügyi tv.hozás

egyéb témákban a tartományi gyűlések. A tágabb Birodalmi Tanács megszűnt. Szükségrendelet alkotásának részletes szabályai. Végrehajtó hatalom: Császár

- szent s sérthetetlen- Reichsrat összehívás évente egyszer télen, elnapolás, feloszlatás stb.- miniszteri ellenjegyzéssel az uralkodó I aktus- tv.szentesíítés, kihirdetés- hadsereg, államszerződések, - a kormány miniszterelnökkel, reszort- és tárca nélküli miniszterekkel kinevezés, a Birodalmi

Tanácsnak felelősek. Jogi felelősség: kamarai vádemelés az Állambíróságnál, a politikai felelősség bizalmatlansági indítványi formáját nem szabályozta. Parlamentarizmus nem alakult ki.

Helyi ig.tartományok: tartományi gyűlés: önkormányzati, egykamarás, kuriális választójog, tartományi bizottság: folyamatos közigazgatás, tartományi főnök: tartományi gyűlés és tartományi bizottság elnöke, tartományi helytartó: állami, császár nevezi ki őket. Járások: állami közigazgatási szerv. Községek: községi tanács: önkormányzati, polgármester: állami.

Bírói hatalom: Legfelső Törvényszék, Semmítőszék, Birodalmi Bíróság: alkotmánybíróság; alapjogok bírói védelme, hatásköri viták. Állami, tartományi szervekkel szembeni igények, alkotmánybírósági feladatok. Közigazgatási Bíróság. Állambíróság, tartományi felsőbíróságok, tartományi bíróságok, járásbíróságok, kereskedelmi bíróságok.Alapjogok: annak tételes katalógusa; birodalomban élő nemzetiségek teljes egyenlősége

Kivételes hatalom: szükségrendelet alkotási jog, 1914. hadigazdálkodási rendelet; ostromállapot kihirdetési jog. 1873. 1. választójogi reformtörvény: többségi elvű választás, kuriális választójog: 1) nagybirtokosok , itt a nők is szavazhattak, 2) 2) városok , adócenzus,

3) 3) kereskedelmi és iparkamarák , 4) 4) községek , adócenzus, közvetett szavazás, kúriánként eltérő értékű szavazati jogok.1882. 1I. választójogi reformtörvény: 2. és 4. kúriában csökkentették az adócenzust.1896. 1II. választójogi reformtörvény: 2. és 4. kúriában tovább csökkentették az adócenzust, 5. kúria: általános választójog a 24 feletti osztrák férfiaknak, plurális választójog: 1-4. kúriák a nők kivételével itt is szavazhattak. 1907. 1V. választójogi reformtörvény: általános, egyenlő, közvetlen és titkos férfi választójog, 1. Kúria női szavazati jogát megvonták. Tartományok adófizetés arányos képviselete. Nemzetiségi kérdés: 1) dualista rendszer trialistává alakítása: 19. sz. végén cseh, 20. sz. elején délszláv kísérletek 2) föderációvá alakítás, 3) alkotmányos módosítások: fokozatos módosítás lehetősége. 1871. Galícia miniszteri képviselet a kormányban. Szejm: tartományi gyűlés, kuriális választójog.

86. A polgári jogfejlődés történeti előzményei az Orosz Birodalomban [I. 389-396]

16. sz-tól az Orosz Birodalomban megnő a saját jogalkotás szerepe a bizánci jog hanyatlása miatt.(Oo. Soknemzetiségű birodalom lett K-Kelet Európában, megmő természetesen az orosz birodalimi jog szerepe, azaz keleti szláv jog→orosz birodalmi jog)16-17. sz. orosz rendi jogalkotás, kodifikáció, formailag még bizánci mintát követ, II. Szugyebnyik, Sztogláv (1551): családi viszonyok, házasság érvényességi kellékei: korhatár, felek szabad akarata. Keleti keresztény egyház: első házasság valódiságának védelme. Paraszti házasságnál földesúri hozzájárulás is kell. A házasságban élő nő vagyonjogi helyzete fokozatosan enyhült, de még az Ulozsennyije is megkövetelte az elhalt férj kötelezettségeinek teljesítését. Tovább élt a lemenők osztatlan vagyonközössége is, amit a vagyonmegosztásra való törekvés csak a 18.sz második felében számolt fel.1649. Alekszej Mihajlovics cár Szabornoje Ulozsenije: a rövid éltű orosz rendiség utolsó nagy jogalkotása: második jobbágysággal, ill. az árutermelő földesúri gazdaság védelmével összefüggő büntetőjog rendszerbefoglalására került sor.robotrendszer, feudális viszonyok konzerválásaOrosz birodalmi jog összefonódott az örökös jobbágyság rendszerével és a pomesztye-birtokosok-dvorjansztvo- érdekével. (főleg ezek voltak érdekeltek az örökös jobbágyság kialakításában, ezk kényszerítették ki a Sz. Ulozsenije rendelkezéseit is. Ezek után lehetővé vált a szökött jobbágy felkutatása, testi fenyítése, adásvétele A költözködési szabadság korlátozása már a 15. sz végén elkezdődött, majd a teljes röghözkötéssel fejeződött be.17. sz. Az orosz birodalmi államhatalom területi terjeszkedése nagy lehetőséget ad a cári domínium, ill. udvari földek gyarapítására. Ezek elidegeníthetetlen földek amelyek az ún. adózó fekete földek. A termelő szervezet alapőját itt is a függő kötöttség képezte, joghelyzete alig különbözik a votcsina és a pomesztyebirtokon élőkétől.a sokféle votcsinabirtok mellett tág lehetőség nyílik a szolgáló nemesi (pomesztye ) birtok kiterjesztésére.a pomesztyét birtokló nemesség sorsa jól összefonódik a kponti hatalom törekvéseivel, uis a pomesztye-birtokosok-dvorjansztvo-igényét csak újabb hódításokkal lehetett kielégíteni. Először intézményesült a szolgáló birtokos nemesség birtokjogának átörökíthetősége. A votcsina és a pomesztye, mint tulajdonjogi forma nagymértékben hasonlóvá váltak. Az államhatalom területi terjeszkedése az „adózó fekete földeket” növelte, amit a függő közösség művelt.1714. Nagy Péter reformjai: egységes örökösödési normák a két tulajdonformára, törzsöröklési rend- a birtokok elaprózódásánakakart gátatszabni. Persze folytatódik a birtokadományozás, amire módot ad →1764. egyházi földek szekularizációja, hódítás :növelik az adományozható földek mennyiségét.Birtoklási, vagyonjogi viszonyok változása:mutatja, hogy az orosz birodalmi jog elhatárolta tulajdon és birtok fogalmát ill. az idegen dolgok feletti jogokat. Így a birtoksérelem helyreállítását államigazgatási úton, a tulajdonjogi igényt pedig csak bírói úton lehetett érvénysíteni. A zálogjog növekvő szerep is fontos.Az adós szmélyes felelősségét a vagyomi felellősség váltotta fel, a törvhozás maga tiltotta az adósszolgaságot. A törvények szabályozták a hitelező kielégítésének módozatait, tiltották idegen dologbeli jogok elzálogosítását. Merkantilista gazdaságpolitika, első kereskedelmi és iparos társaságok megjelenése, persze ezek működését is korlátozták a növekvő állami érdekek.Öröklés : A házasságban élő nő vagyonjogi helyzete fokozatosan enyhült, de még az Ulozsennyije is megkövetelte az elhalt férj kötelezettségeinek teljesítését. Tovább élt a lemenők osztatlan vagyonközössége is, amit a vagyonmegosztásra való törekvés csak a 18.sz második felében számolt fel. A férj halálának esetén az özvegy hozományának, ill. a lemenőket megillető törvényes résznek a kötelező kiadása is elismerést nyert, de ez sem állhatta útját a szülő által vállalt terhek teljesítési kötelezettségének. Megfigyelhető továbbá: a törvényes öröklés kiszélesedése, a végrendeleti öröklés: 1) okleveles végrendelkezés: az okleveles végrendeletet maguk az egyháziak állították ki, és a végrenelkező azt kézjegyével erősítette meg 2) tanúkkal megerősített, oklevél nélküli végintézkedés: itt is megkövetelték az egyháziak előtt történő bemutatást. Mindkét változat érvényességi kellékeinek a legiszlálására szükség volt, ami a 18. sz-ban meg is valósult.

1731. törvényes öröklés szabályozása: mindaz a vagyon, amely felett az elhalt végrendeleti úton nem rendelkezett, mostmár a lemenőket illette meg: lemenők, →oldalrokonok, +leánygyermeknek az ingatlan 1/4, ingók 1/8.Büntető- és eljárásjog: állami központosítás a büntetőjog fokozottabb igénybevételével, miután a feudális viszonyok tartós konzerválódása, ill. a robotrendszeren nyugvó földesúri gazdaság létérdekei is szoros történelmi kölcsönhatásba kerültek a birodalmi törekvésekkel. A bojárok, az egyháziak és a szolgáló nemesség egyaránt a földesúri hatalom kiterjesztésére törekedtek, ez kiélezte a társadalmi ellentéteket minden eddiginél jobban.I., II. Szugyebnyik, Ulozsenyije: elrettentésre alapozott büntetőjog, állami, egyházi és birtokosi érdekvédelem, minősített halálbüntetések, testcsonkítások, kollektív büntetések, feudalizmus jogrendjének konzerválása.-bizánci hagyományokon alapul ez is. Az átmenetileg megrendülni látszó államhatalom ismé a külső jogminták felhasználásához nyúlt, pl. a Litván Statútum flhasználásával stabilizálta a közállapotokat.Már az 1649-es Szobornoje U.-ben: Bűncselekmények osztályozása tárgy szerint: állam, egyház, hivatali hatalom ellen elkövetett jogellenes cselkmények definiálása.. Élet, becsület, vagyon elleni: lopás, rablás, fosztogatás; társadalom, állam ellenes, hivatali bűncselekmények.. Megfigylhető továbbá egy előrelépés a jogegységtörekvésre: fogalmi meghatározatlanság kiküszöbölése a cél. A jogalkotó elhatárolja a szándékos, ill a gondatlnságból elkövetett büncseleket, ismeri a bűnös szándék fogalmát. Megfogalmazták az önvédelem, a végszükség eseteit, a tv azonban nem mentesített soha a bünti alol, a bírói szabad mérlegelés határait ővítette.A bizánci joghatásból fakadó fejlett jogdogmatika jlenlétét mutatja pl. a kísérlet és a befejezett büncselek elhatárolása, a részesség különböző fokozatainak figyelembe vétele…Cél az elrettentés és az állami bevételek fokozása, kevésbé az anyagi és erkölcsi elégtétel. Kegyetlen megtorlás: halálbünti testi sanyargatással. A kincstári, katonai, cári érdekek védelmét szolgálja kiterjesztve a legsúlyosabb bűncselekmányek körét. Mondhatnók, hogy az Ulozsenyije a bizánci mintákat követő orosz birodalmi jogegységkövetés utolsó sikeres alkotása. Persze itt is vannak joghézagok, de a TK a modern polgári társ. Küszöbéig hatályos maradt. A késői feud. Jogrendjének a tartós konzerválását a benn erejlő fejlett büntető jogdogmatika is hatásosan alátámasztotta Az Ulozsenyijét kiegészítette még: 1716. Hadseregszabályzat, 1720. Tengerészeti Usztáv: +a bűncselekmények további osztályozása:

1. államhatalom+egyeduralkodó személye elleni bünti2. pravoszláv hit és az egyházszervezet elleni támadások3. istenkáromlást,hitehagyás4. jog és- cári hatalmasság megsértése5. államigazgatás megkárosítása

Legiszlálták a politikai büncselek fogalmát (uralkodó elleni merénylet, lázadás ,árulás

+füljelentési kötelezettség fontos. A két kiváltságos rend jogainak a védelme az élet, a becsület és a vagyon elleni

büncselek körülírásával Lopás rablás, fosztogatás bűntettének az elszenvedett kár nagysága szerint történő

megkülömnböztetése. Hivatali büncselek legiszlálása Közrend sérelmére elkövetett büncselek definiálása Élet, testi épség becsület védelme területén kizárólag a nemesi érdekeket védelmezi

a cári feudalizmus joga. Felvilágosult abszolutizmus: börtönépítési program: ez tulképpen kényszermunka

Ebben a korszakban a nyomozó-inkvizitórius eljárás és a nyílt jogegyenlőtlenség a jellemző. Persze az akkuzatórius –vádelvi eljárás is létezik, misebb ügyekben. Menete:1. az ítélkezési joggal felruházott szerv minden ilyen esetben a panaszt írásba foglalata és a megf illeték lefizetése ellenében prisztávot jelölt ki a perbehívás lebonyolítására2. az alperest 3Xkellett perbehívni, a formaságok betartásával. A perbe hívott fél személyesen, de a 17. sz. végéig nemzetsége(rokonai) útján is képviseltette magát.

3. meg nem jelenés esetén a bíró bűnösnek mondta ki avádlottat, erről okmányt adott ki, ammely felhatalmazta afelperest a prisztáv jelenlétében történő vagyoni elégtételre.4. később a perbe hívó okmányt a helyi államigazgatás szervei kapták meg az előállítás foganatosítását célozva5. a végrehajtásban is a helyi szervek közreműködését igényelte a kormányzat.6. az ilyen eljárás tehát a perbe belépés után a felek és azok esküdttársai , illetve a tanúk párbeszédévé vált.A vádelvi eljárás bizonyítási rendszerében is változások történtek:

1. a 16.sz végén az istenitéletek elvesztették jelntőségüket2. eszközzé vált a feszületre tett eskü3. az eskü alatt szerzett tudakozódás 8tanúbizonyítás94. írásbeli okirati igazolás5. eleinte megvoltak a perorvoslati lhetőségek, mígnem a 17.szban a rendes fellebviteli eljárás

megszünt, és csak a jogot sértő, ill a megveztegetés vádjával lehetett a felsőbb bíróságokhoz fordulni

1694. bírósági törvény: a vádelvi rendszer felszámolása, a nyomozó eljárás kizárólagossága. A beismerő vallomás kizár minden további bizonyítékot. Visszatérés az inkvizitórius eljárás középkori módszereihez: beismerő vallomás kikényszerítése.1723. felső rendek mentesítése inkvizitórius eljárás alól. 1763., 1775. II. Katalin korlátozza a szélesítését.18. sz. végén feudlizmus válsága belülről az árutermelő tőkés viszonyok fejlődése miatt, valamint kivülről a modern gazdasági-piaci kapcsolatok hatása miatt. A polgári átalakulás még várat magára.Sajátos történelmi feltételek között megkezdődik Oo. Áttérése a kaitalizmusra. (395-396 történelmi hatter…)

87. Az önkényuralom átalakítását célzó törekvések Oroszországban [I. 397-402]

18. sz. : felduzzasztott államapparátus, a hanyatló feudális jog, fenntartásának a biztosítéka lett. Az állam belső elnyomása nyomasztóan nehezedik a jobbágyságra és a hódító háborúk folyamán leigázott népekre. A jobbágytartó rend fenntartása és a fejlődő polgárság visszaszorítása kiélezi az ellentéteket, politikai reakció. A cári feud abszolutizmus nemcsak Oo.-t akadályozza, hanem kisérletet tesz a polgári átalakulás útját egyengető fr. Forradalom vérbefolytására is. :Önkényuralom állama↔kapitalizmus világméretű kibontakozása.1796. I. Pál hatalomra jutása, központi államszervek vezetőit leváltotta, önkényuralom fokozódása.I. Sándor: államberendezkedés átalakítása, reformok, önkényuralom korlátozása, újabb terrorintézkedések az elégedetlenkedők ellen. Titkos Bizottság-ot szerveznek a reformok megvalósítására, feladata: államélet rendezése, mérsékelt reformokkal vegye elejét a forradalmi megmozdulásoknak, kollégiumi rendszer felszámolása, és a TBizottság tanácsára létrehoznak:1802. kezdetben 8 minisztériumot: hadi, tengeri, külügyi, kereskedelmi, belügyi, pénzügyi, igazságügyi, népművelési. . 1811-től 11-re emelkedik a minisztériumok száma: +rendőrminisztérium, hírközlési és az állami ellenőrzési minisztériumok.Minisztertanácskominyet minyisztrov) : a miniszterek egyesített bizottsága, élén az uralkodó (tehát az önkényuralom fokozódik). Tagjai hivatalból és cári kinevezés útján kerülnek be. Így kerülhettek be ide az államtanács ügyosztályinak elnökei, az államtitkárok+kponti igazgatási szervek vezetői is. Legfőbb szerepe a tanácsadás maradt. Majd átadta az elnöki posztot Arakcsejevnek(az uralkodó kegyetlenségéről ismert bizalmasa …). Kezdetben miniszteri ellenjegyzés, majd megszűnik. Európai államépítési tapasztalatok átvétele. 1802- Szenátus átszervezése: a birodalom legfőbb államigazgatási és bírósági szerve lett, a cári jogalkotás ellenőrzésétől megfosztottáka birodalom legfőbb hatalmi szerve, döntéseit csak a cár korlátozhatja. ése: legfőbb államigazgatási és bírósági szerv, a tvnyek , rendeletek kiadását ellenőrizte. De a cári jogalkotás ellenőrzésétől megfosztották, és el is vesztette így értelmét, hiszen eredeti célkitűzése szerint a birodalom legfőbb hatalmi szerve, döntéseit csak a cár korlátozhatja. 1803. Szperanszkij: Memorandum az állam átszervezéséről, szerepe csak 1806-tól növekedett. Törekszik a bíráskodás általános rendezésére is.1809. Szperanszkij „Az állam általános átalakításának terve”, felülről adományozott alkotmányos államberendezkedésre törekedett megvalósítás esetén. A tervezet előírta állami duma:- birodalmi képviselőtestület léterhozását, új rendi beosztás, vagyoni cenzus alapján választották volna, feladata lett volna az adók, pénzügyek, a költségvetés megtárgyalása miniszterek ellenőrzése, de a törvénykezdeményezés a cár kezében maradt volna amit kinevezett tagokból álló tanács segítségével gyakorolt.-a nemesség ellenállása miatt nem valósult meg.1810. Államtanács megalakítása: kinevezett főhivatalnokokból alkították törvénykezdeményezés a cárral együtt. Összetételét az uralkodó hat meg, kb. 90 fő. Általábna a miniszterek, hivatalnokok és az udvari arisztokrácia tagjai kerültek de.Kancellária: az Államtanács ügyeinek vitelére, élén : államtitkárral.1811. rendőr, hírközlési, állami ellenőrzési minisztérium.Ügyosztályok+kollégiumok alakultak a miniszterek mellett.A miniszterek hatáskörét részletesen szabályozták, valamint a tudatlanikat képeítés megszerzésére ösztönözték-1809- Polgári rangfokozatról szóló rendelet!!!1815. Arakcsájevcsina: Arakcsjev által vezetett reakciós rendszer: felszámolta a miniszterek és az uralkodó közvetlen kapcsolatát. minisztertanács irányítását is magához vonja, kémhálózat, cenzúra, politikai rendőrség létrehozása. Katonai telepeseket szervez:olcsón akarta biztosítani az állami parasztok katonai szolgálatát.Dekabristák: nemesi forradalmárok alkotmányos elképzelései az állam átalakítására, új jogrend kialakítását szorgalmazzák, sürgetik az államberendezkedés szükségességét, a törvények uralmának kialakíthatóságá, az állampolgárok jogait hangsúlyozák, a tv előti egyenlőséget, na és persze a hatalmi ágak szétválasztását

Déli Társaság: Pesztyel: cél a köztársasági államforma kialakítása, a nemességnek le kell mondania kiváltságaikról, amelyek ellenkeznek a józanész alapelveivel. Hirdetik a jogegynlőség szükségességé is.Északi Társaság: Muravjov: alkotmányos monarchia megteremtése, dekabrista Alkotmány.. Szólás sajtószabadság, éhek felzámolása.

A dekabristák tervezeteiben világosan flismerhetők a népszuverenitás, a hatalommegosztás a népképviselet és a parlamentarizmus eszméi.

„Egyesült Szlávok Társasága”: a szláv népek egységének hirdetése, föderatív köztársaság megteremtését hirdetik.

Murajov alkotmányában megjelenik a nullum crimen sine lege elve is, valamint egyforma bűntettre egyforma bünti kiszabását, a rendi megkülönböztetések felszámolását és a rendkívüli bíróságok önkényének megszüntetését akarják

Sürgették a vádelvi eljárás szükségességét és az esküdtek közreműködésétDekabristák: Fegyveres leverése a nemesi forradalmárok, elképzelésének kivihetetlenségét mutatja.I. Miklós: önkényuralom erősödése, további központosítás, uralkodó személye körüli kancellária szerepét megnövelik: a kancellária cár irányítása alá kerül, így az uralkodó állandó ellenőrzést gyakorol a minisztertanács, az államtanács és az egyház felett

Kacellária: 6 ügyosztályt szerveztek benne, közülük a legfontosabb a III. ügyosztály 1826-ban: ez a politikai titkos rendőrség szerepét tölti be, vezetője a birodalmi csendőrség parancsnoka.

1. az országot csendőri kerületekre osztották, élükön csendőrtábornokkal2. megszervezték ezzel együtt a titkosrendőrséget, amely az államélet minden területén

spionkodott3. III. ügyosztály rendszeresen tájékoztatta az uralkodót az államellens tev-ről, amegtorló

intézkedésk végrehajtásáról és azok eredményeiről.4. a titkosrendőrség figyeli a gyanúsakat és a külföldieket.5. fontos a II. Üo. Is ami a feud jogrend uralmának fenntartását szolgálja+az elavult jog

rendezésével is foglalkozott6. V. Ügyosztály: állami javak kezelése: 1837. állami javak minisztériuma

A cári hivatalnokok önkénye+ Szibériában és a Távol_keleten a kormányzók hatalmaskodás növeli az elégedetlenséget. Orosz adminisztrátorok szervezik meg pl. Kazahsztánban a gyarmati igazgatást.1822. Szperanszkij a szibériai területek főkormányzója lett 1822 idegen nemzetiségek kormányzásáról szóló szabályzat+szervezeti szabályzat megalkotása. A birodalom egyes részei lazább szálakkal (engyelo.+Finnország), mások vazallusi kötelékekkel Kaukázus) kerültek a cárizmus alá.Varsói nagyhercegség pl. Napoleon leverése után került Oo.hoz, de alkotmányos charta kiadásával. A cárt a helytartó képviselte, aki a birodalmi mintára szervezett államtanáccsal ill. az ún. adminisztrativ tanács útján gyakorolta hatalmátHelytartó: cárt képviseli, Közigazgatási tanács: miniszterek: hadi, igazgatási, művelődési, rendőrségi, hitügyi.1830-31. lengyel felkelés leverése: liberális engedmények felszámolása, közigazgatási tanács fennhatósága.+alkotmány felszámolása, élére helytartót álítottak, 1832- Organikus Statutum kibocsátása, szabályzat, ami a lengyel szerint a lengyel korona örökösödési joga az orosz uralkodókat illeti meg, nem kellett többé az orosz cárokat külön lengyek királlyá koronázni.a lengyel szejmet is felszámolták.1832. Organikus Statútum: a lengyel korona örökösödési joggal az orosz uralkodóé, szejm felszámolása.1833. münchengratzi konvenció: Ausztriával, Poroszországgal,európai forradalmi mozgalmak ellen.:kölcsönös támogatási kötelezettség+Oroszország is.1856. burzsoá-alkotmányos mozgalmak, államberendezkedés átalakítása kell.II. Sándor is fenn akarta tartani abszolutisztikus törekvéseit, de szükség volt reformokra:-jobbágyfelszabadítás+államberendezkedés ügy kerül előtérbe

1858. parasztügyek főbizottsága lesz a Titkos tanácsból 1861. felülről kezdeményezett jobbágyfelszabadítás:

jobbágyfalvakból közigazgatási egységek lettek, a falugyűlés választotta a falu bíráját+tisztségviselőket is.Több falu járási gyűlésen választotta meg a járási vezetőséget: voloszty-tanács: járási vezetőség, +voloszty-bíróság, Békebírák járási kongresszusa,+ kormányzósági parasztügyek felügyelősége, kormányzó nevezte ki a békebírókat és a paraszti felügylőség tagjait is. belügyminiszteri jóváhagyás ellenében

88. Polgári jellegű állami reformok az Orosz Birodalomban [I 402-404]A polgári jellegű reformok 1863- és 1874 között születtek. Ezeket a forradalmi helyzet kényszerítette ki az önkényuralomtól, de egy általános népforradalom elmaradása miatt azok radikális átalakulást nem eredményezhettek.1860-as évek: pénzügyek és költségvetés rendezése, feudális adózási rend felszámolása, egyenes és fogyasztási adók kivetése, állami hivatalokat költségvetés összeállítására kötelezték.. Az állami adók nagy részét a parasztokra hárították, a földbirtokosok csak jelentéktelen földadókat fizettek. Bürokrácia, erőszakszervek felélték az állami jövedelmek nagy részét.1863- Államtanács átalakításáról szóló tervezet: a kormányzósági és a városi zemsztvók számára biztosítani akartaa jogalkotás előkészítésében való közreműködést, miután a zemsztvók gyűlése évente egyszer jogot nyert volna arra, hogy az Államtanács elé kerülő törvényjavaslatokat megvitassa (Valujev-terv)-eme tervek nem valósultak meg.1863. I. bírósági reform: a feudális bíráskodás felszámolása, új bírósági szervezet kialakítása, közigazgatás és bíráskodás formális szétválasztása, modern jogelvek fokozatos érvényre juttatása. Pénzügyi, katonai közoktatásügyi reformok.Új bírósági kerületek, polgári és büntetőbíráskodás szétválasztása. 106 elsőfokú körzeti bíróság: büntető ügyekben esküdti közreműködés. 11 fellebbviteli bíróság: külön polgári és büntető osztályok, esküdti közreműködés, fellebbezés nincs. Semmítőszék: törvénysértés esetén, általános felügyeletét a Szenátus adja.Kontradiktórius eljárás: nyilvánosság, szóbeliség, védelem joga, bizonyítékok szabad mérlegelése.Közjegyzői hivatal, jogászi szakképzés, ügyvédségek, ügyészségek átszervezése, vizsgálóbírói rendszer 1863. új egyetemi szabályzatok: testületi autonómia, a tanszabadság nem valósult meg.1864. iskolareformok: nép- és középfokú oktatás átszervezése1864. közigazgatási reformok: zemsztvoreformok amelyek választott önkormányzati szervek kialakítását tették lehetővé a kormányzóságokban és a kerületekben: guberniumok, ujezdek.Zemsztvo-gyűlések: a helyi önkormányzatok legfőbb szervei kormányzósági és kerületi szinten. Hatáskörük: helyi ipar, kereskedelem, népoktatás, egészségügy, szociális és köztevékenység, belügyminisztériumi felügyelet. Intézőszékek: határozatok végrehajtásának szervei. A Zemsztvo mellett működnek. Az önkormányzati szervek választásában megszüntették a rendi előjogok uralmát és helyette a liberális nemeség és a polgárság számára előnyös vagyoni cenzust állítottak.a választások persze a birtokos nemesség túlsúlyát eredményezték eme reformokkal a polgári állmberendezkedés kifejlődése megindult, de a feudális erőket ezek az ártelmatlan önkormányzati szervek nem tudták nagyon megfékezni.. A kormányzósági és járási zemsztvók hatáskörébe a helyi ipar, a kereskedelem, a népoktatás és az egészségügy, +szociális és köztevékenység tartozott. Tevékenységüket a Belügyminisztérium ellenőrzi.1864-ben elkészült és életbe lépett 1870-ben. városi reformtörvény: vagyoni cenzus alapján választott városi duma (eddig rendi alapon keletkeztek a városi dumák). Legnagyobb adófizetők túlsúlya érvényesült azonban. Az adót nem fizető szegényeket kirekesztették a választásból.. Duma jogai: Helyi gazdasági, kulturális ügyek, szabályzatok megalkotása. Városi intézők végzik a végrehajtástA városi önkormányzati szervek hatásköre: helyi ipar, kereskedelem, a városrendészet, a piacok, az egészségvédelem és a népoktatás.Polgármester: a városi végrahajtó szervek élén álla kormányzók vagy közvetlenül a belügyminiszter erősíti meg kinevezésüket.→a városi önkormányzatok élete is általában a kponti kormányzat ellenőrzése alá került.. a belügyminisztérium felfüggeszthette a zemsztvo+duma határozatait, megtilthatta végrehajtásukat amennyiben azok tvbe ütköztek.1874. Katonai reform: általános hadkötelezettség, katonaidő csökkentése, tartalékos képzésInsomma: az említett refprmok eredményként Oo.ban porosz mintájú átalakulás zajlott le, amely a burzsoa monarchiára történő áttérést jelentette. Fontos: a polgári átalakulást nem a következetes polgári forradalom, hanem a tőkés fejlődés követelményeihez való alkalmazkodás elkerülhetetlensége szülte, tehát a feudális maradványok mindenhol fennmaradtak.

89. Jogfejlődés az orosz önkényuralom válsága idején [I. 405-409]

19. sz. második feléig az ország jogrendje feudális rendszerű maradt. Az önkényuralmi államrend konzerválja a feudális jelleget.1649. Szobornoje Ulozsenyije: formálisan a 18. sz-ban is érvényben maradt, bár egy comó kiegészítéssel, azaz kezdett elavulni a jó öreg Ulozsenyije-felmerült sokszor a jog rendzésének szükségessége, de ez mindig a nemesség ellenállásába ütközött.1767. II. Katalin: Nakáz, új kodifikáció, kisérlet a felhalmozódó ellentmondások leküzdésére, sikertelen jogegységesítő próbálkozás, nemesi reakció.19. sz. eleje: ismét felmerül a feudális jog reformjának szükségessége. Érdekes , hogy nem a polgárosodás igényei, hanem még mindig az átkozott feudális jogrend megszilárdításasának igénye jellemzi. 1803. Szperanszkij: Memorandum az állam átszervezéséről.1803. Rendelet a szabad földművesekről: megváltásos felszabadulás, birtokot szerezhettek1804. I. Sándor kodifikációs bizottságot szervez, nemesi reakció meggátolja.1810. polgári ulozsenyije (projekt Grazsdanszkovo Ulozsenyija) a Code Civil felhasználásával, az Államtanács előtt Karamzin vezetésével megbukik.Az arakcsájevcsina ideje alatt minden reform és kodifikációs törekvés megreked.1816-18. észt, kurlandi, livóniai parasztok föld nélküli felszabadítása.1825. ipari védővámok bevezetése: ösztönző hatás a tőkés termelési viszonyokra.1826. manufaktúratanács: ipari tevékenység szabályozása.1826. II. Ügyosztály felállítása az elavult jog rendezésére, ugyanis a cári feud abszolutizmus erőszakos uralmáta dekrabista felkelés után a törvényesség látszatával akarták leplezni.1830. Orosz Birodalmi Törvények Teljes Gyűjteménye, I.: 45 könyv, 1649-1825 közötti minden jogszabály, használhatatlan.II. gyűjtemény: +6. Könyv, I. Miklós korának törvényei, rendeletei, rendezetlen gyűjtemény.1832. a még érvényben lévő jogszabályok gyűjteménye amit az újabb cári tvhozással kiegészítve 1835-ben mint egyedül érvényes Törvénytárt (Szvod Zakonov) léptettek érvénybe, tehát:1835. Törvénytár (Szvod Zakonov): az 1832-es gyűjtemény kiegészítése, egyedül érvényes gyűjtemény.I. kötet: Állami Alaptörvények, X. kötet: feudális magánjog, XV. kötet: büntetőjog, XVI. kötet: bíráskodás. Földtulajdonjog korlátozása: kincstári, paraszti közösségi föld nem lehet tulajdonviszony tárgya. Polgári jogképesség korlátok rendi, nemzetiségi, vallási alapon is. A közigazgatási, bírói gyakorlat kézikönyve, jogfejlődésre nem hatott, jogalkalmazás átmeneti könnyítése.

Magánjogi jellegzetesége: polgári jogképesség korlátozottsága rendi, nemzetiségi és vallási alapon+cselképesség ugyanígy.

Vagyonjogi viszonyok: földtulajdonjog korlátai előtűnnek-sem a kincstári sem a paraszti föld nem lehetett tulajdonviszonyok tárgya.

A nemesi birtok elidegenítésének minden módozatát korlátok közé szorította a nemzetség visszavételi joga, a hitbizomány jellegű majorátus pedig ki volt zárva a forgalomból.

A papaságot vallási normák tartoták vissza a pénzforgalomtólZsidók és más nem tűrt vallásúak jogait korlátoztákA pravoszláv házassági jog is megmerevedett diszkriminációkat követett-érvénytelen

házasság nem kereszténnyelCsaládjog: érintetlen a patriarchális hatalom. Továbbra is vallási alapon különböztették meg

az érvényes házasság és válás feltételeit, a házastársi, a kiskorúak és a sógorság jogait. A családfő jogait sértő nő 4-8 hónapi börtönt is kaphatott. A szülői hatalommal szembeszegülő gyareket is elzárással lehetett büntetni. Bambini illegittimi ellen diszkrimináció.

Örökjog: tvényes és végrendeleti öröklés különféle módozatai. A törvényes öröklésben a vér szerinti leszáemazók részesülnek a rokonság foka szerint változó mértékben. A lemenők nem együttesen örökölnek a közelebbi kizárhatta a távolabbit…a végrendeleti öröklést az elavult jog részletesen szabályozta: vallási, nemzetiségi diszkrimináció: lengyel zsidó nem szerezhet ingatlant, külön szabályok parasztokra, polgári, +özvegy nő végrendeletére. Oldalági öröklés csak az egyenes

ág hiányában nyílt meg, itt is kizárta a közelebbi a távolabbit. A felmenőt csak életre szóló haszonélvezet a házastársat törvényes rész illette meg (ingatlanból 1/7, ingóból ¼ rész) kivéve ha a nemzetségi vagyon egész életre szóló használatát kapta meg. A végrendelet végrehajtását a felek végezték, hacsak az örökhagyó nem jelölt ki erre meghatározott személyt.

A meghódított területek némelyikén találhatunk utalást a magánjograTulajdonjog, a birtokjog a szolgalmak, szabályozást nyertek (Hajrá…)Kötelmek és ezek biztosításának eszközei is léteznek már.Előtérbe kerül a vagyonbérlet, a szállítási szerződés, a megbízás és a bérmunka jogi

szabályozásaTárasági szerződésekre is figyelmet fordítottak.A Szvod zakonov polgári jogi anyaga ismeri már a közkereseti a betéti és a

rézvénytársaságokat, de még van a személybérlet amivel a földbirtokosok magukhoz kötötték munkásaikat.1839. Pénzreform a pénzügyek rendezésére a Manufaktúratanács javaslatai alapján.1840. az urali gyárakban dolgozó jobbágyok felszabadítása.1842. rendelet az elkötelezett parasztok felszabadításáról: szerződéses szabadság kiterjesztése, meggátolta a tehetős parasztok megváltásos felszabadítását.1846. új büntető törvénykönyv:-Ulozsenyije o nakazanyijah ez az abszolutizmus társadalmi haladást gátló büntetőjogi rendszere. Büntetési rendszere a megtorlást és a tömeges elrettentést állította előtérbe. A társadalmi haladás ellen irányul .Büntetőjogi felelősség rendi különbségei érvényesülnek, nyílt jogegyenlőtlenség változatlanul megmarad. A kodifikált jog ellenére a modern jogelvek és intézmények csak kevéssé érvényesülnek. A büntetőjogi felelősség még mindig a rendi állás, illetve a feudális kiváltságok adta keretek közt alakult. A privilegizáltak a tv szerint is enyhébb büntiben részesültek. Nemesk, papok , tiszteletbeli polgárok és a két leggazdagabb kereskedői gildához tartozók privilegizált helyzete nyilvánvaló.Rendi jogok kiterjesztését jelentette a vagyonos polgárok és kereskedők testi fenyítés aloli felmentése. Az egyszerű iparos, a városi szegénység =jobbágyság.

Felelősség elhatárolása a szándékos és a gondatlan cselekményk esetében Kísérlet, előkészület és a befejezett büncselek definiálása, Bűnsegéd, felbújtó és a űnészs felelősségének behatárolása 35 fokozatra osztott kegyetlen büntetési rendszer Megtorlás és a javító büntik két nagy csoportja közti különbségek eltünnek: első csopi:

halálbünti változatai, kényszermunka, száműzetés, illetve a hozzájuk kapcsolt jogfosztás, a kiváltságosoknál az adott jogállapot és vagyon elvesztése, másoknál a polgári halált jelentette. Javító büntik a meghatározatlan idejű száműzetéstől a megrovásig változtak. Különleges jogfosztás. Rangok, címek elvesztése, tanúzás, gyámság tilalma…-mint a középkorban.

Bűncselekmények felosztása: 1. politika állam elleni cselekményeko 2. hit, állam védelme fontoso Istenkáromlás, szentségtöréso Lázadás, államhatalom, cár elleni szövetkezés puszta

gondolata is halállal járo Tulajdonjog védelmeo Testi épség, egészség, becsület védelme

90. A polgári reformok hatása az orosz társadalomra [I. 409-412]

19. sz. a feudalizmus válsága, a cárizmus felülről végrehajtott intézkedéseivel kezdeményezője az átalakulásnak, ami utat nyitott a tőkés fejlődés előtt. Pl. állami és földesúri manufaktúrák keletkeznek, amlyben a tőkés termelés sajátos kelet-eu-i formái alkultak ki+az európai Oroszország fejlettebb területein a földesúri gazdaságok egy része áttért az árutermelésre és bekapcsolódott az áruforgalomba. A fejlődő árutermelés miatt nőtt a robot és növelték a jobbágyok pénzbeli kötelezettségit. A pénzszolgátatások előteremtése végett a jobbágyok elszegődtek a manufaktúrák szolgálatába. Ez peis a jobbágy személyi függőségének meglazulásához vezetett. Növekedett a városi kereskedő-iparosrétegek gazdasági tevékenysége is.a városi polgárság kezében nagy tőke halmozódott fel és elkeződnek a tőkés állalkozások is.Új jogi viszonyok keletkeztek tehát, amlyk a feudális jog mellett alárendlt szerepet játszottak.az államhatalom engedménykre kényszerült.a földesurak ragaszkodnak földtulajdonjogi monopóliumukhoz, azonban ekkor megnyílik a lehetőség arra, hogy kereskedők, polgárok és valamennyi városi jogokkal felruházott lkos földet szerezzenek vásárlás útján. Az elavult feud jog szervesen összefonódott a jobbágyság megőrzésével1801- ukáz a jobbágy nélküli fölek vásárlásáról.1803. Szperanszkij: Memorandum az állam átszervezéséről.1803. Rendelet a szabad földművesekről: megváltásos felszabadulás, birtokot szerezhette a paraztok. A megállapodáokat csak a kormány útján lehetett realizálni és nem teljesíés esetén a felszabadítottak földdel együtt előző állapotukba kerültek. Így csak a jobbágyok 1,5% szabault fel-kialakult legalább egy vékony paraszti réteg aki szabad rendelkezési jogot kapott a föld felett.visszanyerték kültözési jogukat, vásárolhattak földetés köthettek jogügyleteket a földesúr beleegyezése nélkül is.1816-18. észt, kurlandi, livóniai parasztok föld nélküli felszabadítása.-jogrend tarthatatlanságának nyílt beismerése. A parasztokat föld nélkül szabadították fel: a jobágyok innentől a birtokosokkal kötött szabad bérleti és ledolgozási szerződések alapján tarthatták meg telekbirtokaikat. Ezzel egyidőben lehetővé tették a nem nemesek szabad ingatlanvásárlását. Van már tehát valamiféle szerződéss szabadság1825. ipari védővámok bevezetése: ösztönző hatás a tőkés termelési viszonyokra.de még mindig akadály az alacsonyrendű jobbágymunka1826. manufaktúratanács: ipari tevékenység szabályozása, 1839. pénzreform, pénzügyek rendezése1840. az urali gyárakban dolgozó jobbágyok felszabadítása. Csak az iparban dolgozó kis hányadának adott szabadságot1842. rendelet az elkötelezett parasztok felszabadításáról: szerződéses szabadság kiterjesztése, meggátolta a tehetős parasztok megváltásos felszabadítását. A birtokosok a föld örökletes tulajdonjogát megtartották de a személükben felszabadított lakosságnak szerződés ellenében használatra adták át a földeket. A birtokosok fenntartották a falu rendje feletti ellenőrzés jogát is.1861.02.19. cári manifesztum: elavult jogrend felszámolása, jobbágyfelszabadítás1861.03.05. rendelet a jobbágyi függésből felszabadultak helyzetéről: 1) jobbágyi függés megszűnése: föld feletti szabad polgári magántulajdon, de csak a megváltási szerződés megkötése után kaphatták meg, porosz utas átalakulás, szabad megegyezéses földhöz juttatás.2) paraszti szolgáltatások: a feudális kötöttségek továbbélése a megváltási szerződés megkötéséig. Addig a parasztok ideiglenesen elkötelezettek, a jobbágykötelezettségek meghosszabbítása, de már korlátozott önkény. 3) „megváltási műveletek”: polgári jellegű átalakulás, államilag váltságdíjhitel, és hitelbehajtás.4) új jogrend kialakulása: a falvak és felszabadítottak jogi és társadalmi helyzete gyökeresen változott. Ingó és ingatlan szerzési képesség, függetlenség a magán-, család- és örökjogi viszonyokban.Földesúri hatalom maradványai: békebírák az ő soraikból, akik közvetlenül beavatkoztak a megváltási szerződések megkötésébe, falusi közigazgatásba, kollektív felelősség fenntartása.Nemzetiségi területek: késleltetett modernizáció a jobbágyfelszabadításban, bírósági reformokban.

1870. városi reformtörvény: vagyoni cenzus alapján választott városi duma. Legnagyobb adófizetők túlsúlya. Helyi gazdasági, kulturális ügyek, szabályzatok. Városi intézők: végrehajtás. Polgármester: a kormányzók vagy közvetlenül a belügyminiszter erősíti meg kinevezésüket.1874. Katonai reform: általános hadkötelezettség, katonaidő csökkentése, tartalékos képzés

91. A polgári reformok hatása az orosz jogfejlődésre [I. 412-414]

19. sz. második feléig az ország jogrendje feudális rendszerű maradt. Önkényuralmi államrend konzerválja.1649. Szobornoje Ulozsenyije: formálisan a 18. sz-ban is érvényben maradt.1767. II. Katalin: Nakáz, új kodifikáció, sikertelen jogegységesítő próbálkozás, nemesi reakció.19. sz. eleje: ismét felmerül a feudális jog reformjának szükségessége.1804. I. Sándor kodifikációs bizottság, nemesi reakció meggátolja.1810. polgári ulozsenyije a Code Civil felhasználásával, azÁllamtanács előtt Karamazin vezetésével megbukik. Az arakcsájevcsina ideje alatt minden reform és kodifikációs törekvés megreked.1826. II. Ügyosztály felállítása az elavult jog rendezésére.1830. Orosz Birodalmi Törvények Teljes Gyűjteménye, I.: 45 könyv, 1649-1825 közötti minden jogszabály.II. gyűjtemény: 6. Könyv, I. Miklós korának törvényei, rendeletei, rendezetlen gyűjtemény.1832. a még érvényben lévő jogszabályok gyűjteménye.1835. Törvénytár (Szvod Zakonov): az 1832-es gyűjtemény kiegészítése, egyedül érvényes gyűjtemény.I. kötet: Állami Alaptörvények, X. kötet: feudális magánjog, XV. kötet: büntetőjog, XVI. kötet: bíráskodás. Földtulajdonjog korlátozása: kincstári, paraszti közösségi föld nem lehet tulajdonviszony tárgya. Polgári jogképesség korlátok rendi, nemzetiségi, vallási alapon is. A közigazgatási, bírói gyakorlat kézikönyve, jogfejlődésre nem hatott, jogalkalmazás átmeneti könnyítése.1846. új büntető törvénykönyv: abszolutizmus társadalmi haladást gátló büntetőjogi rendszere. Büntetőjogi felelősség rendi különbségei, nyílt jogegyenlőtlenség. 1862. testi fenyítések megszüntetése bírósági végrehajtásban

Következetes polgári forradalom hiányában az új jogrend csak fokozatosan tudott kifejlődni, mivel a modern jogelvek alkotmányos lerögzítése nem volt lehtséges, nem volt lehetséges a jogegység és a kodifikáció megteremtése sem. Ekkor születik az1863-as. bírósági reform: (ucsrezsgyenije szugyebnih usztavlenyij-HURRÁÁÁ) a feudális bíráskodás felszámolása, új bírósági szervezet kialakítása, közigazgatás és bíráskodás formális szétválasztása, modern jogelvek fokozatos érvényre juttatása.A bírósái szervezeti törvény és az azt kiegészítő eljárásjogi szabályok összessége alkotta ettől kezdve a hatályos törvénygyűjtemény (Szvod Zakonov) XVI. Kötetét. Új bírósági kerületek, polgári és büntetőbíráskodás szétválasztása. 106 elsőfokú körzeti bíróság: büntető ügyekben esküdti közreműködés. Az esküdtek a bűnösség felett döntöttek, majd az elnök két szkbíró segítségévl állapította meg abünti mérték. Az elsőfokú bíróságok felett 11 fellebbviteli bíróság működött: külön polgári és büntető osztályok, esküdti közreműködés, fellebbezés nincs, csak az esküdtek nélkül hozott elsőfokú döntések –polgári ügyek kerülhettek a tövényszékek fellebbezési fórumai elé. . Semmítőszék: törvénysértés esetén mindenfajta bírói döntés ellen. Az általános felügyeletet a Szenátus adja..A bírósági reform tette lehetővé a Kontradiktórius eljárá bevezetését: nyilvánosság, szóbeliség, védelem joga, bizonyítékok szabad mérlegelése. Közjegyzői hivatalt hoztak létre-ez az okirati bizonyíékokat hitelesítette, jogászi szakképzés, ügyvédségek, ügyészségek átszervezése, vizsgálóbírói rendszer 1864. usztáv a büntetésekről, polgári bíráskodásról, ami kisebb ügyekben a békebíróságoi eljárások szabályozását adta. Választott békebírák látták el a feladatokat városban és falun (mirijov szugyja, volosztybíróságok) a békebírákat vagyoni cenus alapján választották, ezeket a gubernator, illetve a Szenátus erősítette meg. A felebbviteli fórum a békebírák kerületi gyűlése volt, a békebírókat a Szenátus kasszációs ügyosztály felügyelte. 1864. usztáv megvalósítását átolta az érvényben maradt egyházi és katonai különbíróságok, a politikai büncseleket eleve kivették az esküdtbíróságok hatásköréből1864. közigazgatási reformok: választott önkormányzati szervek kialakítása: guberniumok, ujezdek.

Zemsztvo-gyűlések: a helyi önkormányzatok legfőbb szervei kormányzósági és kerületi szinten. Hatáskörük: helyi ipar, kereskedelem, népoktatás, egészségügy, szociális és köztevékenység, belügyminisztériumi felügyelet. Intézőszékek: határozatok végrehajtószervei. 1866. sajtóügyek elvonása az elsőfokú bíróságoktól1871. csendőrség szerepének fokozása a bűncselekmények felderítésében1872. közigazgatási szervek intézkedési joga a bíróságok ellenőrzéséreA feudális jogrendszer felülről kezdeményezett átalakítása lehetőséget biztosított a polgári átalakuláshoz.

92. A Porta jogfejlődésének általános jellemzői [I. 416-421]

7. sz. a római birodalom afrikai, arábiai, kis-ázsiai területein. Hatás a DK-európai népek jogáraA két roman fejedelemséget kivéve a Balkánon uralkodóvá vált a török katonai-feudális államhatalom-primitív katonai-feudális vonások jellemzik, nemnagyon különbözik attól ami még az iszlám kifejlődését követő századokban vált ismertté.Kalifák: Mohamedtől származtatják, ők alapozták meg a hit terjesztésével összefonódó állami struktúrát. Az iráni tradíciókat hordozó Omajjád-dinasztia szolgáltatta a mintátá a törököknek. Cél: a hit uralmának kiterjesztése, központosítás, Szultán=: birodalom élén áll, Allah küldüöttei, istenség felkent földi helytartói, akinek kezében egyesül a világi és az egyházi hatalom. Választják: a katonai arisztokrácia szűk csoőportja, majd bevezették a hivatali arisztokrácia és a nép előtt. Ismert a dinasztián belüli kijelölés, amikor a szultán isteninek mondott kinyilatkoztatásával emeli trónra utódát.. feltételek: a szultán legyen járatos a hitben, minden cselekedetével az iszlám vallás terjesztését kellett szolgálnia.. Feladatai: hit szerinti igazságszolgáltatás, hadügyek, kinevezési jogkör, a leigázott népek adóztatásának megszervezése.A vezír , legfőbb állami tisztságviselő.,a szultán nevében irányította a központi hivatalokat. Mellette állnak szűkebb hatalmi befolyásoltsággal rendelkező vezérek akik ellensúlyozzák a nagyvezírt.. Pl. a szultán dívánja is ellenőrzi., ez tanácsban hozza döntéseit::tagjai:janicsárok agája-főparancsnoka+a sejhüliszlám, azaz a mohamedán papság (ulemák) vezetőjeKancellária, ez a díván.: a központi tevékenység vitelére szervezték., szigorú írásbeliség alapján működik.+a kponti hivatalok mellett is szerveznek dívánokat.. Jelentős a hivatalnokok dívánja ami a tisztségviselők kinevezését rögzíti, valamint ellátását, és aaz elvárható kötelezettségek teljesítésének mósját. Pl. pénzügyek és adók dívánja: defterdár (ez egy személy) vezeti, egyedül itt lehet észrevenni az állami tevékenység funkcionális elkülönülését.. a pénzügyi irányítás alsóbb egységeiben ez már nem érvényesült..Főfelügyelő: ez áll a dívánok felettA polgári és katonai igazgatást nem lehet szétválasztani..Közigazgatási egységek: tartományi felosztás- vilajetek: ezek váltották fel az egykori kalifátusrendszer emírégeit később pasalikoknak nevezték őket pasával az élükön; : itt élt a török szpáhik-nehézlovasság nagy része, a janicsárok (akiket eredetileg kerestényekből válogattak ki) a főváros közelében éltek, zsoldot kapott.,ezeken belül: nahijék, kazákok vannak ezek is egységek; katonai igazgatási egység: szandzsákok.A mohamedán jog- Shari’ah az iszlám térhódítása idején keletkezett.. ez a jog alkalmas a afudális termelőmód megszilárdítására.-feudális jogtípus. Népszerűségéhez hozzájárul a személyszerűségének az elve, amely egyébként észrevehető a barbárságból a feudális termelőmódra átért népek mindegyikénél. Fonto: a hitre tért vagy a hitben született moszlimmindenhová magával viszi jogát és csak aszerint élhet.-ez hozzájárul az adott jogcsoport kiterjesztéséhez is., Jogi konzervetivizmus is jellemzi: Istentől származtatják, őseredeti és megváltoztathatatlanJogforrások: 1) Korán: 7. sz. egységes törvénykönyv, célja az egyedüli igaz hit kiterjesztése. Meghonosodik a római birodalom afrikai, arábiai, kis-ázsiai területein. Hatás a DK-európai népek jogára. Mohamed tanításai és beszédei, recitálás: Allah megnyilatkozásait közölte az emberekkel a prófétán keresztül. . A próféta halála után a tanítványai és a hitben jártas atyák szerkesztették egységbe. 114 szúra (fejezet), vallási és jogi normák. A hódítások miatt át kellett dolgozni, mert a feudális rendszerre már nem alkalmas. Sariah: a Koránból fakadó jogok összessége. Erre építenek a hatalmasra duzzadt kaliifátusok is.2) hagyomány (szunnah ) : a próféta cselekedetei, megnyilvánulásai a kor igényeinek megfelelően, tanítványok és kísérők „hiteles” elbeszélései.a Korán alapján megoldhatatlan viszonyok rendezésére is zt alkalmazzák, aztán ez a forrásanyag is megmerevedeik és beépül az iszlám jog statikus anyagába. Mindezt a mohamedán török katonai-feudális állam készen kapta örökül, és mivel nem volt önálló jogi kultúrája nem is törekedett ennek megváltoztatására.3) ijma: adott időszak teológusainak és jogászainak egybehangzó véleménye.4) kijas: analógián alapuló jog,

→„az isteni és emberi törvények” összessége, elferdítése súlyos büntivel jár. Az iszlám hitű népek megrekedtek a feudalizmus szintjén. A muzulmán hit felvétele egyben a muzulmán jog elfogadását is jelenti. Személyszerűség: a muzulmán emberre mindenhol a muzulmán jog vonatkozik. Tehát a hitbéli kötelezettségek mindenütt jelen voltak, majd birtoklás vagyonjogi normák, büntijog, hitetlenek elleni harc kötelmei, piaci kapcsolatok, rabszolgafelszabadításra vonatkozó előírások. A birodalmat jellemzi a katonai-feudális uralkodó osztály tagjainak és az államhatalom önkénye, az önkényes kádiitélkezés, megvesztegetés5) kádibíráskodás, irányelvei: az igaz hit szerint élők vitas ügyeinek eldöntése, közügyek felügyelete. Munkájukat a főkádi ellenőrizteilletve a birodalom kpontjában megszervezett bírósági hivatal élén a kazasterrel. a római és Ny-európai feudális jogtól is eltér. Hitbeli kötelezettségek, magán- és büntetőjogi szabályok, hitetlenek elleni harc, bírói eljárás, tanúskodás, rabszolga felszabadítás szabályai.6) szultáni jogalkotás: -kanune: a változó körülményekhez igazítani az isteni törvényt. Törvényt pótló kinyilatkoztatás, amely az uralkodó körök érdekeit szolgálva nyert elismerést-bejratja: állami tisztségviselőknek adott utasítás-fermán : a katonai-papi-hivatali arisztokrácia egyetértésével születő reformjogalkotás. Nem jön létre egy tudományos jogalkotás, nincs kodifikáció sem

Ez már inkább a következő tétel, de zért itthagyom, itt is érdekes lehet (Piroska)

Birtoklási, vagyonjogi viszonyok:Minden fold isteni vagyon, amely felett még a kalifák is korlátozott jogokkal rendelkeznek.A hit által birtokolt fold szent fold, nem álhat kapzsiság tárgyáváa szent földet a hitetlenek lába se,m érheti tilos rajta a vadászat.a hódítások révén egész tartományok kerülnek a kalifák kezébe. A hitért harcoló törzsi arisztokrácia, a behódolt iráni és bizánci nemesség elsőként jutott a meghódított földek birtokába.-ez kb olyan mint a germánoknál ismert allodium. Itt mülknek hívjuk: a kalifa földtulajdonjogát ideiglenesen átruházza az ott élő lakosság megadóztatása ellenében . magánbirtokláés nem igazán jellemző.Sajátos elem az egyházi szentélyek, vallási és jótékonysági intézmények stb elidegeníthetetlensége.. a mülkföldek egyébként khászbirtokká nőnek és ezek a defterdár alatt áló hivatalnokok irányítása alatt állnak.ezekből folyik be a legnagyobb állami jövedelem.a khászbirtokok nagy része iővel állami tiztségviselők kezébe került. Ebben az esetben is khász maradt, azaz a szolgálat jutalmaként tekintették a rajta élők adóját.A török birtokrendszer a jövedelem nagyágát tükrözi: 10000akcse-tímárok., 100000akcse-ziametek.a jövedelem élvezője nem rendelkezhet a bírtok felett nem örökítheti.a szultán bármikor elveheti tőle. A birtoklás lényegét a ráják adják, akikkel a földeúr azonban nem rendelkezik: a szökött ráját viszatérítheti de a földet xcsak akkor veheti el tőle ha azt 3 éven át nem művelte meg.Eljárásjog: kádi bíráskodás és helyi közügyek felügyelete, tájékozottság hitben, jogforrásokban. Segítség a jogtudósoktól, állami ellenőrzés szükséges volt, mert zsarnokoskodtak. Sajátos közéleti szerep. Vádelvi rendszer általában, írásbeliség, fontos szerep írnokoknak, titkároknak, küldöncöknek, tolmácsoknak. Megkülönböztetés muzulmánok és nem muzulmánok között: élhettek saját hitük és joguk szerint, de bűncselekményeikért a muzulmán jog szerint feleltek. Külön szabályozták a nem muzulmánok egymás közti ügyleteit. Tilos volt mohamedánnal házasodniuk, ilyen rabszolgát tartaniuk.17. sz. felülről irányított reformkísérletek szultáni fermánok és kánunok segítségével, de a rendszer belső konzervativizmusa gátolta a megújulást. A gyarmatosító hatalmak egyenlőtlen szerződései kényszerítik a Portát idegen, modern jogok átvételére, pl. a kereskedelemben.

93. A magánjog és büntetőjog fejlődése Török Birodalomban [I. 421-428]

Birtoklási és vagyonjogi viszonyok: a legkidolgozatlanabb rész. Önálló magánjog nincs.1) földtulajdonjog: minden föld isteni vagyon a kalifa korlátlan rendelkezési jogával. Az uralkodó csak használatra adhatja át a földet, a meghódított terület sem válhat tulajdonná.-Khász-birtok: a defterdár vezetése alatt álló központi igazgatású kincstári birtok. Vezetőik a pasák, katonai-igazgatási feladatokkal megbízva. -Mülk allódium jellegű földterület, a kalifához közel állók juthattak először hozzá. Nem kapcsolódik hozzá rendelkezési jog, csak a beszedett adók illetik a birtokost.Ikt szolgálat idejére, élethosszig vagy meghatározott időre adott földbirtokjog, benefícium jellegű, jog a járadékra. Föld feletti közvetlen rendelkezési jogot nem biztosít.-Vakuf-birtok: a khászból egyházi célokra rendelt birtok. Szultáni adományleelet kapnak melyben azt rögzítik, hogy valmely egyházi célra adót fiztnek. Z örökös használatra szól!!! A tímár ill zimaet birtokok is átalakíthatók ilyenné-Csiftlik-rendszer: a muzulmán jogtól idegen rendszer, a birtokos szpáhi által a parasztoktól felvásárolt földek összevonása, a paraszt bérlő marad volt földjén. A szpáhik szép lassan ezeket a csiftlifalvakat összevonták és kialakítottáka laifundiumhoz hasonlóan. Ez már idegen a mohamedán jogban hiszena csiftlik tulajdonosa paraszti jogon tartotta kezében a birtokot, és paraszti jogon tartotta átörökíthetőnek is. A paraszt nagyon rosz helyzetbe kerülhetett, hogy már csak az örökös eldósódást kifejező csifzlikügylettel tarthatta fenn magát.ez olyan mint az örökös szolgaság-nem olt prz legalzálva ez az egész.

Kötelmi jog: földbirtok terjedésével fejlődik, rögzített szerződéstípusok. Forrásai: kis-ázsiai, római , iráni és bizánci jog Feltételek: felek egyetértése azaz egybehangzó akaratnyilvánítáa, , jogilag rendezett szerződési tárgy, uzsoraszerződés semis, valamint ha a szerződés tárgya nincs vagy félreérthetetlenül van meghatározva,. vétel, csere, váltás, bérlet, kölcsön-szbályozást nyernek.. Tisztában kellett lenni, hogy az isteni törvény mely dolgokat veszi ki az emberek közti forgalomból, sok tisztátalan dolog ismert, melyek ki vannak zárva a forgalomból.Házzassági, és családi viszonyok a hit szerint élő török házassága a kötelmi jog része, ugyanis: , a szerződés tárgya a nő, alanyai a vőlegény és a menyasszony gyámja, a vagyonokat elkülönítik-ez a feleségek vagyonjogi viszonyait rndezi. Tanúk előtt kötik, poligámia él. Ideiglenes és határozott idejű vallási szekták részére. Nem szabad nővel kötött házasság az anyagi alap nélküliek között. Ismeri a jegyajándékot ami a feleség elkülönített vagyonát növelte, de köteles volt azt visszaadniváláskor, ill házasságtól történő elálláskor.Akadályok : vérrokonság, sógorság, bálványimádás, korábbi kiátkozás. Az iszlám jog szerint a nő hlyzete rossz,. A válást csak a férj kezdeményzheti, mert a bálványimáó férj házassága nem nem bontásal, hanem semmisség útján szünt meg.a nőt minden pici dologért el lehetett bocsátani, pl. csak mert rondán viselkedett.. egyik mgalázó formája, amikor a biro előtt elbocsátják, majd nyomorba taszítják a nőt. Örökösödé s : végrendelkezés maximum a vagyon 1/3 részéig, poligámia miatt törvényes gyermekek bonyolult rendszere, külön végrehajtó rendezte. Büntetőjo g : vérbosszú fokozatos visszaszorítása, de maradványai sokáig élnek. Részleges jogi elismerés, hogy a hozzátartozót ki kellett engesztelni. Eszközei: szigorú böjt, muzulmán rabszolga kiváltása, pénz. Súlyos tettek: szentföldi bűncselekmény, saját vér pusztítása. Enyhébb: feleség, rabszolga, hitetlen megölése. Kollektív büntetőjogi felelősség: megengedett, ha a gyilkos ismeretlen marad.Korán: kiengesztelés alá nem eső bűncselekmények: lázadás, hitelhagyás, istenkáromlás, súlyos testi büntetések, testcsonkítás is. Enyhébb büntetési nemek: korbács, pénzbüntetés, száműzetés, kártérítés rabszolgáért, hitetlenért.A büntetőítélkezés a kádi feladata volt, aki a tartományi pasáktól kapta megbízatását.. tekintélyét szakértelme tette magasra, kijelölése szigorú feltételekhez kötött. Ismernie kell az isteni tv-ta hagyományokat megrontás nélkül kell alkalmaznia. Jogtudósok véleményét meghallagathatta de maga döntött.

-Vádelvi rendszer általában, írásbeliség, fontos szerep írnokoknak, titkároknak, küldöncöknek, tolmácsoknak.. a felek maguk adták elő a vádat és ők mutatták be a bizonyítékokat is.a kádi még a büntiperben sem lehet vádló a pert nem is ő hanem állami tisztségviselő kezdeményezi.a percselekben a kádititkárok, küldöncök tolmácsok jutnak nagy szerephez. Pogányok és zsidók nem kaptak jogvédelmet.mindez együttvéve érthetően oda vezetett, hogy a török birodalom leigázott népei a Balkáno az uralkodó jog határán kívül rekedve saját jogszokásaik illetve a bizánci eredetű egyházjog szerint megtűrt normák szerint éltek.. sokszor falvak, nagycsaládok választottak maguknak bírát, valamelyest megőrizték jogrendjük önállóságát. Fő elv , hogy a szokás nem ronthatja le soha a a Shariahot, valamint a kununname és a fermán előírásait. Kialakultak a leigázottak szokásjogának öszefüggő területei.A polgárosodás megjelenésével a leigázottak szokásjoga válságba kerültMegkülönböztetés muzulmánok és nem muzulmánok között: élhettek saját hitük és joguk szerint, de bűncselekményeikért a muzulmán jog szerint feleltek. Külön szabályozták a nem muzulmánok egymás közti ügyleteit.Elavult jogrend fontosabb változásai: Sem a jobbágykisjátítás Nyugaton ismert formáját, sem a második jobbágyság kelet-európai formáink az árutermelő földesúri gazdálkodáshoz vezető útját nem láthatjuk itt.A aporta a 18-19 szban nagy anygi gonokkkal küzd, a keleti kereskedlem monopolizálásán meggazdagodó gyakran görög uzsorások hozzájárultak a kincstár nehézségeinek megoldásához.. szolgálataik ellenében a birodalom kpontjában kiváltságos koloniává fejlődő Fanar pénzarisztokráciákja kizárólagos jogot nyert arra hoyg közvetítse a keleti árukat Nyugat felé.A porta gyakran egész tartományik adóját elzálogosította-ebből alakult ki az adóbérlet is.Munkata: az adóbérlet útján szerzett jövedelem-iltizámrendszer a defterdári gyakorlat szerint. A bérlő az adó többszörösét is behajtahatta, osztozott a megvesztegethető állami tisztségviselőkkel.Kerekedelmi konceszio: a Porta nyugati kereskedők kiváltságolása ellenében enyhíti pénzügyi zavarait. Az egyház is elgörögösült, mert a Porta pénzbeli szolgálataikért ezeket ültette eme helyekre is. Kialakul egy sajátos görög autonómia, a porta eltűrte, hogy görög parasztok közigazgatási területeken egyesültek. A kerületek élére arkhónokat állítottak+primátusok megválasztása akik a görögök érdekeit képviselték a török államhatalmi szervek előtt.

94. A délkelet-európai népek jogrendje a hanyatló török uralom alatt [I. 429-433]

A Porta fennhatósága különböző függési formákban kiterjedt Szerbiára, Montenegróra, Macedóniára, Bulgáriára, Moldvára, Havasalföldre, Görögországra. A 19. sz-ban fokozatosan csökkent a függő viszony. Szerbia: 18. sz. gyengülő török befolyás, függetlenségi mozgalmak megélénkülése. 1793,94,96. III Szelim szultáni fermánjai a belgrádi pasalik szerb lakosságának helyzetéről: kötelezte a nagyvezíreket, hogy megfékezzék a garázdálkodó janicsárokat, állatkereskedő szerbek jogainak kiterjesztése, hatti serifekkel biztosította a balkáni szabad kereskedelem visszaállítását. (mindez eredménytelen a bolgárlakta vidini pasalik területén, ami szeparatista hatalmaskodás szintere lett. Fosztogató rablócsapatok sabnyargatták az országot., ami kiváltja a bolgárok helyi ellenállását.. az 1806-1812 török-orosz háború idején az Odesszába menekült bolgárok fegyveres harca nem vezet eredményre-1829 drinápolyi béke.→bolgárok függetlenségi harca zátonyra fut. Bebizonyosodik hogy nem elésg a fegyveres harc hanem maradandó eredmények csak kedvező viszonyok meglétében születhetnek.1804. első szerb felkelés: központi és helyi államszervezetek alakulnak ki, alkotmányos törekvések: kormányzó tanács, tagjai miniszterek, skupstina a felkelés vezetőiből, vajdákból. Hatásköre rendezetlen, a polgári és katonai igazgatás nincs szétválasztva.1807. Tilsiti béke: további engedmények az 1806-12-es orosz-török háborúban.1808. Karadjordje kísérlete alkotmányos törvénybe foglalni az első szerb felkelés eredményeit, amiket az 1811. orosz védnökség garantál, amit a skupstina is elfogad, nem minősül chartális alkotmánynak.1812. Bukaresti béke: korlátozott szerb autonómia.1815. második szerb felkelés: kedvezőbb nemzetközi helyzet, Milos Obrenovic főkenézségének elismerése, ipar és kereskedelem szabadsága, szabad vallásgyakorlat, közigazgatási önkormányzat.1816. vám-, kereskedelem-, adó-, bíráskodásszabályozó fermánok a Portától, elismerik a helyi jogalkotást is.1826. Akkermani konvenció, 1829. Drinápolyi béke: a szerb autonómia elismerésére kötelezte a Portát1829-30. szultáni hatti serifek a szerb fejedelemség önkormányzatának elismeréséről. A szerb jogtörténetírás az 1829-est tekinti az első államjogi lépésnek , elismeri az Obrenovicok főkenézi hatalmának örökletességét. Önálló belső önkormányzara jogot kap, továbbá konstantinápolyi képviseletre, helyi igazgatás, bíráskodás, szpáhi- és csiftlik-birtokok átadása, adózó hűbéres fejedelemség elismerése. Szerb fejedelmek az autonómiát kiterjesztik. Kialakulnak egyes központi és helyi államszervek, alkotmányos örekvések a francia kapcsolatok hatására. Kormányzó tanácsot szerveznek a felkelések vezetői mellé, tagjait miniszterek nevezik ki.a fővezér skupstinát szervez a felkelés vezetőiből.hatásköre rendezetlen marad sokáig.Tanzimat: Porta reformjogalkotása, jogot vindikált a vitás kérdésekbe hatti serif útján való beavatkozásra. Szokásjogi és egyházi jellegű joganyagok hatnak a napi ügyletekben, a jogrendszer megkettőződik.1830. önálló szerb patriarchátus visszaállítása, újra független az egyház. 1833. a Szerb Fejedelemség területileg is gyarapodik, a Porta ezt is kénytelen elismerni.A nagyhatalmak érdekeltek a meggyengült Porta fenntartásában, de még nem gátolják a nemzetállamokat. 1837. házassági vagyonjog, piaci kapcsolatok, kamat szabályozása, paraszti robot eltörlése: a fejedelmi rendeleti jogalkotás első termékei. Polgári jellegű jogrend kialakításának lehetőségei.Bulgária: nemzet megújulási mozgalom. Nylvi kulturális harc indult el, majd kifejlődnek a mozgalom antifeudális elemei is. bolgárlakta vidini pasalik területe:, ami szeparatista hatalmaskodás szintere lett. Fosztogató rablócsapatok sabnyargatták az országot., ami kiváltja a bolgárok helyi ellenállását.. az 1806-1812 török-orosz háború idején az Odesszába menekült bolgárok fegyveres harca nem vezet eredményre-1829 drinápolyi béke.→bolgárok függetlenségi harca zátonyra fut. Bebizonyosodik hogy nem elésg a fegyveres harc hanem maradandó eredmények csak kedvező viszonyok meglétében születhetnek.

Vazrazsdanie: nemzeti megújulási mozgalom. Nincs önálló feudális uralkodó osztály. Görögország: kedvező gazdasági helyzet a Portán belül. A görögök haszonélvezői a törökök válságának1822. filhellén mozgalom: eredményes fegyveres harc, proklamált görög függetlenség.A görög nemzetgyűlés Nagy-Britannia védnökségét kérte,ez formailag alapot teremt az angol beavatkozásra,. a Porta újabb háborúja Oroszországgal+angol-francia fellépés Görögország oldalán, elvezetett a 1830. Londoni egyezményhez: Görögország függetlenségének elismerése nagyhatalmi támogatással.

95. Román jogfejlődés a török uralom végéig [I. 435-439]15. sz-tól román fejedelemségek adófüggése a Portától, állami függetlenségük formailag megmaradt, adófüggés mellett. Nincs állami kpontosítás, fejedelmek jogalkotása gyenge , eleinte a szokjog és a bizánci eredetű právilák jellemzik.. 1711-1821. Dimitrie Cantemir moldvai fejedelem bukása, görög fanarióta fejedelmek uralma.Növekvő adóigények, de a fejedelemségek megőrzik nemzeti tagozódásukat.Calaca: a bojárok robotmunkára alapozott árutermelő gazdasága. Jobbágykisajátítás. 1774. Kücsük-Kainardzsi béke: török kereskedelmi monopólium elvesztése Oroszország javára, moldvai kereskedelemi utak újjáéledése.Protipendata: a bojár arisztokrácia hivatalnokbojársággá válása.1821.Tudor Vladimirescu fegyveres felkelése, újra nemzeti fejedelmek a megalkuvó bojárok

közül.1822.Moldvai bojárok és polgárok alkotmánytervezete: törvény előtti egyenlőség, szerződéses

szabadság.1829. Drinápolyi béke: Moldva, Havasalföld autonómiájának szélesítése: nemzeti fejedelem választása élethosszig, végrehajtó hatalom a bojár divánnál, saját karhatalom, török erődök felszámolása.1830. átmeneti orosz protektorátus, állami berendezkedés kiépítése.Szervezeti Szabályzatok: elfogadására rendkívüli nemzetgyűlések a vagyonosok, tisztviselők köréből. A nemzeti fejedelmeket a nagybojárok közül választják, végrehajtás elválasztása a jogalkotástól, bíráskodástól. Nemzeti hadsereg, nemzeti nyelvű oktatásügy, „robotmunka kódexe”, kizárólagos bojár földtulajdon.Jogélet: a román társadalom saját joga szerint élt. Központi hatalom hiányában központi jogalkotás sincs. A szokásjog és a bizánci eredetű právilák adják a jogelveket. Válsága a 18. sz-ban már nyilvánvaló.megfigyelhető a jogrendező tevékenység elvilágiasodása. A jogbizonytalanságra jellemző, hogy a nomokánon feljegyzések mellett Harmenopulosz Hexabibloszát, a bizánci tk-et (Prokheiron, Epanagone) a földművestk-et (Nomosz georgikosz, használják.1780. Pravilniceasca Condica: a feudális jog hatályos anyaga egyházjogi törvényekkel kombinálva.:alattvalói népelemről is rendelkezik, amely csak egyoldalú kötelezettségeket ismer, szabályozza a robotnak pénzen történő megváltását is. A röghözkötés, a közösségi földek kisajátítása a szököttek kézre kerítése nemcsak az erőszak legalizálááról tanúskodik, hanem arról, hogy nem érezték a büntető és magánjogi normák elhatárolásának szükségét. Másik rendelkezése ami fonto: földesúr jogait tartalmazza lakosai felett-bojárreakció kifejeződése, feudális jogaik védelmére.1799. bírói törvénykönyv: földesúri kizsákmányolás ellen, áruviszonyok jogi védelmeA bojár-reakció utolsó kísérlete a fennálló állapotok konzerválására.1814. Donici Andronache-féle jogi kézikönyv: polgári jellegű jogrend kialakításának hazai kézikönyve. Természetjogi alapon támadja a jelenlegi rendszer létjogosultságát. Nemesi liberalizmus és a liberális értelmiség antifeudális mozgalmának összefonódása, független nemzetállam és önálló jogrend, reformjogalkotás megteremtésének szándéka. Cél az osztályuralom konzerválása. Jogi kodifikáció szükségessége, latin-francia jogminták átvétele.1817. Moldva: Codul Calimach anyagi magánjogi normakodifikáció a Code Civil és az ABGB alapján. Elitéli a rabszolgaságot, megfogalmazza a bojárok kiváltságo jogait.

Tulajonjig korlátlan és szabad Földesúri tulajdonjog szentsége Természetes-jogi személy fogalmát ismeri Jobbágybirtok használati joggá lett, jogilag elismert tartozéka a robot+szolgálati

kötelezettség Pozitívuma a amagánjogi viszonyok elvilágiasodása Házassági vagyonjog területén elismeri az egyházjog érvényesülését.

1817. Havasalföld: Legiuire Carageat a Code Civil alapján.

A két Regulamentul Organic hatása a magánjogi viszok fejlődésére és a 40-es években születő kereskedelmi jog

Regulamentul organic: közjogi jogforrás az osztrák urbáriumokhoz hasonló teleknormák megállapítását tartalmazták a Szervezeti Szabályzatok. Föld minősége igásállatok száma a mérvadó.a jobbágy közösségi eredetű haszonélvezeti jogait a felére csökkentették, a bojárok kizárólagos tulajdonjogát rögzítették a közösségi használatból kivont föld felett.

Tizedszolg mértéke független a termeléstőlTelek után rögzített robot, meghatározott munkamennyiség lettKötelezettségek közigazgatási úton való kikényzeríthetősége

1826. Moldva: Condica criminaliceasca, 1850-51. Havasalföld: Stirbei Barbu-féle kódex: büntető anyagi jog és büntető eljárásjog rendszerbe foglalása, a burzsoá jogrend kibontakozásának része. 1832. katonai és hadijogi törvényköny mindkét államban: fejedelmi államhatalom védelme. 1840. Kereskedelmi törvény: kereskedelmi jog önállósulása a Code de commerce átvételével. Nyugati jogminták folyamatos átvétele a jogélet minden területén a modernizáció érdekében.

96. A Tirnovói Alkotmány [I. 443-449]

1830-as évek: bolgár szabadságküzdelmek kedvezőtlen nemzetközi helyzete.1835., 1841. Elszigetelt fegyveres próbálkozások, 1848-49. A magyar szabadságharc eredményeitől új reményeket ébresztenek a bolgárokban1850. fegyveres felkelés a szpáhi-birtokosok ellen, a Porta kegyetlen megtorlása, szpáhi-birtokok felszámolása.Krími háború ideje: újabb fegyveres harc, nagyhatalmi beavatkozás miatt eredménytelen. A csiftlik-birtokosok, katonai közigazgatási szervek a régi elvek szerint nyomták el a parasztdágot.1866. Bukarest, Georgi Rakovszki: Bolgár Titkos Központi Bizottság, korai halála, megalkuvók túlsúlya.1870. a bolgár egyház önállósága1870. Vaszlij Levszki újraszervezi a forradalmi mozgalmat: Bolgár Forradalmi Központi Bizottság1873. Hriszto Botev az új vezető Vaszlij Levszki halála után, cél a demokratikus köztársaság.1875. a Bolgár Forradalmi Központi Bizottság határozata a fegyveres harc megkezdéséről egy időben a bosnyák és hercegovinai parasztfelkeléssel. Újabb kudarc.1876. Konstantinápoly: nemzetközi konferencia, angol nyomás a Porta hatalmának megőrzésére, a bolgár autonómia biztosítása ismét elmarad.1877. a Porta nyilatkozatot ad ki a bolgár alkotmányos rend bevezetéséről1878. San Stefano-i béke: a Porta elismeri az egységes Bulgária szuverenitását, Oroszország befolyása nő.1878. Berlini kongresszus: Kelet-Ruméliát ismét török fennhatóság alá helyezik. 1879. Kelet-Rumélia közigazgatási önkormányzat, a nagyhatalmaknak nem érdeke az egységes Bulgária.56 tagú tanács, 36 választott tag a görög, török, bolgár lakosságból önálló jogalkotási felhatalmazás nélkül. Rendészeti, pénzügyi, nevelési, mezőgazdasági, kereskedelmi igazgatóság, helyi önkormányzati szervek. A népképviselet csak 10 %, kinevezésekhez, végrehajtási rendeletekhez a Porta jóváhagyása kellett. Orosz megszállás alatti bolgár területek: a Porta hűbéres államának nyilvánították, állami élet rendezését az orosz kivonulás utánra kívánták halasztani. Oroszország célja: polgári jellegű szilárd államhatalom. Berlini kongresszus határozata: alkotmányt kell készíteni. Orosz befolyás folyamatos. Kormányzat Tanácsa: központi végrehajtó hatalom szerve, hét ügyosztály, ideiglenes szabályzat a rendőrségről, csendőrségről, bírósági szervezet kiépítéséről: falusi, megyei, kormányzósági bíróságok.

Innentől kezdődik a tétel.

1879. Tirnovó: Alkotmányozó Nemzetgyűlés 231 taggal(kialakult állami tisztségviselőkből+egyházi főméltóságok), 89 köldött választott(helyi igazgatási szervek képviselői voltak), 142 kinevezett tisztviselő, főméltóság. Előkészítő Bizottság, Szervezeti Szabályzat: orosz befolyás, konzervatív szempontok, cél a behatárolás.Gradovszkij pétervári államjogász ajánlásai, jelentős polgári vívmányokat tartalmaz az első tervezet.Karavelov a liberális szárny vezetője, céljuk egy polgári demokratikus alkotmány és egységes Bulgária. . az alkotmányozó NGY visszautasította az előkészítő bizottság ravasz ajánlásaitA korabeli DK-Európa leghaladóbb alkotmánya: törölték a felsőházra, cenzusos választójogra, a Portától való függésre vonatkozó ajánlásokat. Elfogadását a nagyhatalmak sem tudták megakadályozni.1879.04.17. Battenberg Sándor II. Sándor unokaöccse az alkotmányos monarchia uralkodója.Az alkotmány: alapja a belga alkotmány, jó közelítése a polgári demokratikus modellnek.Cél a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom szétválasztása, a népképviselet és parlamentarizmus megvalósítása, de ezutóbbiak mint alapelvek, nem kerültek rögzítésre. Feudális előjogok törlése,

nullum crimen sine lege elvének kimondása megtörtént. Emberi szabadságjogok a Bolgár Fejedelemség állampolgárai c. fejezetben: szabad tulajdonlás, formális jogegyenlőség, emberi jogok garantálása a nemzetállam érdekeinek meg nem sértéséig, nemzeti kultúra és művelődés védelme.Törvényhozó hatalom: a törvényhozó hatalom vezető szerepe, egykamarás Nemzetgyűlés, választójog a 21 év feletti, bírósági ítélettel nem korlátozott állampolgároknak. Választhatóság 30 év felett műveltségi cenzussal. Törvényhozó hatalom a népképviseleté és a fejedelemé. Interpellációs jog, bizalmatlansági indítvány, miniszteri felelősség, appropiációs jog: adókról, kölcsönökről csak törvény útján lehet rendelkezni. Rendkívüli ügyekben dupla létszámú Nagy Nemzetgyűlést kell összehívni, garanciái nincsenek rögzítve.Végrehajtó hatalom:élén a fejedelem összehívási, elnapolási, feloszlatási joga. Kinevezési jog: miniszterek, karhatalom, diplomácia vezetői, döntéseit miniszteri ellenjegyzés után a Nemzetgyűlés sem akadályozhatja meg. Minisztertanács: törvényerejű rendeletek, hadiállapot elrendelés, államkölcsön felvétel, nemzetközi szerződések. Bírói hatalom: nincs részletesen szabályozva. Szervezetét már korábban kialakították.1880. bírói szervezeti törvény: orosz minta alapján. Falusi békebírák, megyei bíróságok polgári és büntető osztállyal, fellebbviteli törvényszék. Ügyészség, vizsgálóbírák. Legfelsőbb Semmítőszék.:jogsértő bírói határozat felülvizsgálata.

Az uralkodó szűkebb környezetében német befolyás uralkodott. Battenberger meggyőződése: a nép méltatlan a polgári demokráciára, ezért kijelölt egy konzervatív kabinetet. A kormányrendelelti jogkörével ecs csomó kponti hivatalt teremtett: posta vám, stb.A nemzetgyűlést amikor az az idegen németek ellen tiltakozott feloszlatta és az orosz cár jóváhagyásával az alkotmány megváltoztatását szorgalmazta. Aztán az a paraox helyzet állt elő, hogy az O-M Mon. Ill No. Befolyásának növekedését látva a cári udvar vélelmezte a liberálisokat. A második konzervatív kabinet bukása ztán a liberális NemzGy megerősödött és kitöltögette az alkotmány hézagjait.:

Tv utján szabályoztáka fejedelemség új közig felépítésétRendezték az illetékügyeket1880. 43. tv. Legfelsőbb Állami Számvevőszék, 49. Tv. Járási igazgatás, 90. Tv.

Iskoláztatás, újoncozás.

97. Az 1869. évi szerb alkotmány [I. 454-455]

1860-as évek: polgári jellegű államhatalom kiépítésének lehetősége, polgári pártok, szerb egységmozgalom.1869. Obrenovic Mihály halála, fia, Milán kiskorú, ezért Helytartóságot szerveztek.Ristic a Helytartóság irányítója az új alkotmányt igénylők vezéralakja.Alkotmányozói Bizottságot alkotott 76 fővel, a tényleges munkát néhány miniszterével maga végezte.1869.06.10-29. Kragujevaci Skupstina a tervezetet elfogadta, átalakult törvényhozó Népskupstinává.A nyugati alkotmányos jogalkotás tapasztalatainak és a helyi követelményeknek a jó ötvözete. Kerettörvény, ami további alkotmánykigészítő törvények megalkotásával válik teljessé. A polgári nemzetállam szuverenitását adja.A fejedelem: összehívja törvényhozó gyűlést, törvénykezdeményezés, a többségi szavazattal elfogadott tv aláírásával jogerős. A képviselők egy negyedét maga jelölheti ki az állami főtisztviselők közül.Miniszteri felelősség, a kormány jogosult az állami költségvetési törvényt visszautasítani. Nagy Népskupstina: rendkívüli körülmények (fejedelemválasztás) esetén, csak népképviselőkből áll.Választás: a jövedelemadót fizetők választanak, alacsony jövedelműek elektori, magas jövedelműek közvetlen választással.Államtanács megőrzése: törvényjavaslatokat készíthet, csak a fejedelemnek felelős. Nem helyettesíti a Népskupstinát. Tagjait az uralkodó nevezi ki, úgy mint a minisztereket. Az Államtanács tagjai csak a fejedelemnek, míg a miniszterek a Népkupstinak is felelősséggel tartoznak.Polgári szabadságjogok: taxatív felsorolás, de kimaradt az egyesülési és gyülekezési jog, ez korlátozza az emberi és választói jogok érvényesíthetőségét.1870. alkotmánykiegészítő jogalkotás: a néptömegek jogainak korlátozása1870. választójogi, sajtótörvény 1871. esküdtszéki törvény: államrendet veszélyeztető esetek kivonhatók alóla.1875. sajtótörvény: engedmények, 1876. Önkormányzati törvény: önkormányzati jogok kiterjesztése.1881. cenzúra eltörlése, törvény a bírák kinevezésérőlNagy előrelépés ez a Balkánon.a polgári demo nem tudott kialakulnimert a polgári átalakulás nagyonmegkésett és a parlamentáris monarchia formáinak megszilárdítására már nem maradt idő.

98. A Szerb Fejedelemség jogrendjének változása [I. 455-457]

1830. hatti serif a Szerb Fejedelemség autonómiájáról, a szerb államalakulat önállóságának első deklarálása.1835. Milos Obrenovic alkotmányos törvénye: 100 fős Népskupstina összehívása.1839. gülhanei hatti serif: reformok felülről, török alkotmány, nemzeti egységmozgalom kibontakozása.1844. Garasin szerb belügyminiszter tervezete a dél-szláv egységről, Nagy-Szerbia létrehozásának terve.1844. Legfelsőbb Bíróság Belgrádban, szerepe az 1850-es évekig tisztázatlan.Bírói hatalom korszerűsítése folyamatos: fejedelmi hatalom korlátozása, községi békebíróságok, kerületi bíróságok első fokúak, Fellebbviteli Bíróság Belgrádban. Hiányzott a jogtudó értelmiség.1844. a Szerb Fejedelemség első Ptk-ja: az AGBG némileg módosított recipiálása, változatlan szerkezet, lerövidített anyagi jogi rész, szokásjogi kiegészítések. Teljes ügyleti szabadság, munkaerő áruvá nyilvánítása, feudális előjogok eltörlése a polgári jog egész területén.1847. fejedelmi céhtörvény, visszalépés a gazdasági jogalkotásban.1852. polgári perrendtartási törvény: szintén osztrák minta. Kontradiktórius eljárás, túlzott bürokratizmus.1856. új polgári perrendtartási törvény előkészítése, Kereskedelmi Tanács megalapítása a korszerűsítéshez.1858. törvény a Népskupstináról, cél az adócenzuson alapuló népképviseleti rendszer kialakítása.1859. anyagi büntetőjogi jogalkotás a porosz Btk alapján, ez a szerb Btk általános része1860. a szerb Btk különös része, porosz minták további mechanikus átvétele1860. Kereskedelmi Törvénykönyv a francia Code de Commerce recipiálásával: váltó- és pénzforgalmi szabályok1861. Államtanácsi, Hadsereg, 1862. Központi hatalmi szerv újraszervezési, 1865. Bírósági szervezeti, Büntető perrendtartási törvény1866. Helyi közigazgatási önkormányzati, 1867. Ügyvédi törvény: cél az állami struktúra korszerűsítése.1869. Kragujevác: kerettörvény az alkotmányról1870. alkotmánykiegészítő jogalkotás: a néptömegek jogainak korlátozása1870. választójogi, sajtótörvény 1871. esküdtszéki törvény: államrendet veszélyeztető esetek kivonhatók alóla.1875. sajtótörvény: engedmények, 1875. törvény az önkormányzatok pénzügyi önállóságáról1876. Önkormányzati törvény: jogok kiterjesztése. 1881. cenzúra eltörlése, törvény a bírák kinevezéséről. A Szerb Fejedelemség vegyes jogminták alapján a polgári államalakulatnak megfelelő jogrendszert alakított ki.

99. Ioan Cuza reformjai [I. 463-465]

1848.03.27. Jasi forradalom: 35 pontos petíció a reformokról a Szervezeti Szabályzatok megtartásával. Forradalmi tömegek nélkül nem lehetett eredményes. Cuza első nyilvános szereplése.1856. Párizsi kongresszus: garantálja a két fejedelemség autonómiáját Oroszország és Ausztria védnökségével1859. Moldva és Havasalföld élén is Ioan Cuza, a Porta elismeri az egyesülést.1861. a nagyhatalmak is elismerik az egyesülést, hozzájárulás közös törvényhozó gyűlés összehívásához. Cuza célja az állami mechanizmus és elavult jogrend korszerűsítése. Államjogi kapcsolatok a Portával megmaradnak. Focsani-bizottság: 16 fő az egységes jogalkotás kidolgozására.Cuza eszközei: törvényjavaslatok, a bizottság 8 tagjának kijelölése, semmítőszéki ítélkezés, nemzetőrség. Az országgyűlések összetétele nem kedvezett a reformoknak, többször is feloszlatták a reformok érdekében.Fejedelmi hatalomra alapozott reformok: 1863. Egyházi javak szekularizációja, elfogadta az országgyűlés.1864. Románia első alkotmánya: végrehajtó hatalom jogainak szélesítése, új választójogi rend, adócenzus csökkentése, második kamara a törvényhozásban kinevezés alapján 64 tagja van, később tanácskozó szervvé alakították szenátus elnevezést kapott. Törvényerejű rendeletek kiadása az államhatalom korszerűsítésére: Semmítőszék újraszervezése, Állami Számvevőszék és Állami Főszámvevőszék, államilag monopolizált termékek központi igazgatósága, vámhivatal, Kereskedelmi Kamarák felállítása, oktatásügy rendezése, önkormányzatok felállítása, helyi rendfenntartó erők, Rendőri Főigazgatóság a belügyminiszter irányítása alatt, belbiztonság szervezete, csendőrség, jobbágyfelszabadítás. A nagyhatalmak is elismerték, „beavatkozástól mentes” államhatalom elismerése.1864. Megyei önkormányzati törvény: tanácskozó és végrehajtó szervek választását írta elő, vagyoni cenzuson alapuló népképviselet, megyék közigazgatási szerepe, önkormányzatok feladatai-ezeket is rögzítette1864. Községi önkormányzati törvény: választott községtanács, kijelölt elöljáró, cenzusos képviselet. Járás: élén főszolgabíró, önkormányzati jogköre nincs.Az államszervező törvények a polgárosodó román társadalom igényeit rögzítik a jog eszközével.

100. Az 1866-os román alkotmány [I. 465-466]

41) Az 1866-os és az 1923-as román alkotmány 1866.02.10. Ioan Cuza fejedelemségét megdönti a bojár reakció és a konzervatív koalíció. A polgári jellegű államhatalom kiépítése megszakadt.Monarchikus alkotmány: fejedelmi ház a Hohenzollern-dinasztia egyik hercegétől, örökletes monarchia.Formailag átveszi a Román Fejedelemség államszervezetét, Cuza-féle fejedelmi jogkörök, az uralkodó nem vonható felelősségre, az ellenjegyző miniszterek a parlamentnek felelősek. Helytartóság: ha a fejedelmi szék megüresedik, Régenstanács: ha a fejedelem kiskorú.Nemzeti szuverenitás: a két házból álló parlament kezében.Fejedelmi jogkörök: törvényhozó gyűlés összehívása, elnapolása, feloszlatása, törvényerejű rendeletek alkotása, törvénykezdeményezés, a két ház és a kormány is. A kormány alsóbbrendű jogszabályait a parlament nem vizsgálhatta felül. Nem történt meg a hatalmi ágak szétválasztása, a parlamenti jogkörök alkotmányos biztosítása, a polgári szabadságjogok garantálása. 1866. választójogi törvény az alkotmánnyal egyidejűleg: porosz minta, vagyoni cenzus, azon belül is adófizetés szerinti négy csoport, akik azonos számú elektort választhatnak.A határozatokat szótöbbséggel hozták, de kellett fejedelmi megerősítés. Alkotmánymódosításhoz minősített többség. 1921-ig nem történt lényeges változtatás.Az alkotmány a parlamentáris monarchiának csak a formai jegyeit őrizte meg, de a végrehajtó hatalom volt túlsúlyban. Ez Cuzánál is így volt, de ő progresszív jogalkotásra használta azt fel. A Hohenzollern-alkotmány a bojár-reakció érdekeit szolgálta, és a nemzeti szuverenitás sem jutott magasabb fokra.1879. San Stefano, Berlin: a Román Fejedelemség nemzetközi jogi elismerése.

101. Az 1906-os cári alkotmány Oroszországban [I. 484-485]

A liberális ellenzék megalkuvása következtében az orosz polgári demokratikus forradalom nem juthatott el az önkényuralmiállamszervezet összzúzásáig. A cári bürokrácia lett az október 17-I manifesztum végrehajtója, mialatt az állami erőszakapparátus minden erejét a néptömegek ellen fordította.a manifestumban megígért tvhozó duma kialakítása végett új választójogi tv kibocsátására került a sor 1905.12.11, de Vitte a választójogi tvben már olyan megkötéseket rögzített amelyek a kormányzatnak engedelmes duma létrehozását vélozták (végrehajtásra)Előírták a többfokozatú választások végrehajtását a polgárok egy részét (nők, egyetemi hallgatók, katonák) kizáták a választójogból.A választásra jogosultakat kúriákra osztották(mint a poroszok), így földbírtokos-, burzoá-, paraszti- és munkskúriára. Kúriánként a választásra jogosultak gyűlése is csak elektorokat választhatott. Nyílt jogegyenlőség érvényesül az elektorok kúriánkénti megosztásában, mivel 2000 földbirtokos, városokban 7000 vagyonopolgár küldhetett egy egy elektort, a parasztkuriákban 30000, a munkásban 900000 választóra juthatott egy egy elekto.A tvhozó duma választásában antidemokratikus elvek voltak. Kegyetlen rendőrterror és a polgái szabadságjogok figyelmen kiülhagyása közepette folyt az I. állami duma megválasztása 1906.03-a kormányban szereplő partook vereséget szenvedtek. →kibocsátották tehát az állami alaptörvényeket-1906,április 23.Állami alaptörvények:az öszorosz imperátort megillető legfőbb egyeduralkodó hatalom lerögzítésére szolgált.

Uralkodó kezében marad a végrehajtó hat. Irányítása, a külügyek,a háború és a békekötés joga, a nemzetközi szerződések megkötése, hadsereg+flotta feletti ellenőrzés joga

az újjászervezett államtanácsot egynjogúvátették az állami dumával-eza manifesztumnyílt megsértését jelentette+az államtanács jogainak a kiterjesztése valójábanna tvhozó szerv munkájánakkorlátozáát is jelentette

a duma tvjavaslatai csak az államtanács jóváhagyásával kerülhettek az uralkodó elé. Az államtanács tagjait az uralkodó nevezte ki a legmagasabb rangú állami tisztségviselők

közül, a többit az önkormányzati szervek, az egyetemek, az egyház , valamint az Akadémia választott képviselői alakították.

Fel akarta számolni, mivel a duma puszta létévelvolt ellentétes: a tvhozó hatalom a a cart illeti meg aki azt az államtanáccsal és az állami dumával egyetétésben gyakorolja.

Lehetővé tették, hogy az állami duma ülései közt eltelt időben a Minisztertanács il terjeszthessen az uralkodó elé tvjavaslatokat.

Az I. állami duma még ekkora megkötések ellenére is veszélyesnek bizonyult, a kadétpárt ugyanis a dumának felelős kormányzat megteremtését, a végrehajtóhatalom ellenőrzését követelte-a dumának pusztulnia kell!!!-a kormány feloszlatta.Az ellenforradalmi rekció felülkerekedett az államélet minden területén. A kormány élére Sztolipin került, a polgári partook nagy része behódolt a kormányzatnak. Aztán megalakul a II. Duma. E a polgári partook számára nem volt igazából kedvező, sőt ezek csak gyengültek, mert jelentős baloldali erők gyülekeztek a tvhozó szervben a II duma is feloszlatás alnya lesz a kormány 65 szociáldemokrata képviselő kiadtását kérte, majd száműzte őket

102. A modern jog térhódítása Oroszországban [I. 492-493]

A bérmunka alkalmazása és az árutermlés a reformokat követően nagyon megnövekedett az orosz birodalom területén.a bányászat és a tőkés ipar csak úgy halad előre így kialakul egy erősen koncentrált munkásosztály. A tőkés nagyüzemek magukhoz kapcsolják a porosz utasfelszabadítás útján elszegényedő lakosságot.A bérmunka jogi szabályozása sokáig rendezetlen marad, sőt az elavult jog alapján tovább élnek a jobbágy-gyári munka megalázó feltételei, máshol a tőkések által diktált munkafeltételek alaklnak ki.1870-első sztrájkrendeletek megjelenése, az iparo proletariátus megmozdulásai eredményeként.A munkás-tömegmozgalmak ereje a 80-as évektől kikényszerítette a gyári munkafeltételek jogi rendezését:

Női-gyermkmunka korlátozása 1882-(1885 végleg)gyerekek éjszakai fogélalkoztatását megszüntetik-tilalom ellenőrzésére

felügyelőket állítanak 1884-foglalkoztatott gyerekek kötelező oktatásáról szóló intézkedések 1886-gyári tv.-munkásokra kivethető bírságokat szabályozta 1897-munkaidő általános rendezése 11 és fél óra!!!

Megnőtt a polgári jog szerepe, egyre kevesebb lehetőség van az elavult jogi normák alkalmazására.A külföldi tőkebehatolás miatt egymást követik azok a tv-ek amik a kifejlődő bankok, kereskedelmi és ipari társaságok működésének lehetőségét terjesztették kiModern magánjog egységes szabályozása is felmerül-eredménytelen lesz.+a klasszikus polgári jog tvkönyvben való lerögzítésének az akadályává lett a monopoliumok megjelenése is. A monopoliumok számára a haadó jogelvek meghonosítása és a jog egyes ágainak az egységes szabályozása már nem volt célzerű, mivel a nyersanyagforrások kiaknázására irányuló törekvéseiket az állam biztosította.A gazdasági életben a külöldi tőke és a monopoliumok akarata vált elsődlegessé, máshol éltek tovább a feudális maradványok.-óriási a jogbizonytalanság més mindig, a nép elnyomása, fokozódik a megtorlás.Ezt semi nem akadályozta, sem alkotmánytvek, sem jogi biztosítékok.Ebbel a rettenetes állapotból a kivezető utat csak a polgári demokratikus forradalom következetes végrehajtása jelenthette volna

103. A gazdaság megreformálását célzó jogalkotás II. 25-31Az államrendszerek többségében lezajlott egyfajta súlypont áthelyeződés a végrehajtó hatalom javára. Az alkotmányosság válság felszínre tört, de nem zárta ki a chartális rendszerek formális, tartós fennmaradását. A monopolizálzt gazdaság lazább állami keretet igényelt, a kékeket és ellensúlyokat meglazítva. Ez a folyamat a az adminisztratív szervek szerepének térhódításával járt a folyamatos összefonódás az (erőszak)szervezetek és a monopóliumok között a totalitárius rndszerek kialakulásához vezetett. Az átalakulás 25 évében a parlamenti elemek nem lehetett felszámolni, de ezek fokozatosan mechanikusakká váltak, e folyamatot csak a II VH utáni jogállamságot helyreállító törekvés tudott ezen lassítani.- képviseleti jogot kiterjesztették- féket ennek pedig a Felsőház adhatott (örökletes, közvetett

választás)- vezető gazdasági szervezetek jog szerinti képviselő a tv.hozó testületben (Iparkamarák, egyletek

stb.). A bankok befolyásolni tudták a tv.hozó össztétetlét (manipulálás), monopoliumok számára kedvezően.

- lobbyzásEzek az összefonódásokat az összeférhetetlenségi tv. nem tudta megakadályozni, mivel ezek nem jogi területen kötettek.- a megingott hatalomi viszonyok miatt egyre több politikai válság fenyegetett- ciklikusan visszatérő gazdasági depresszió- nehézkedő tv.hozóhelyett jobbnak látszott a gyors és hatékony állami döntéshozatal. A kormányok kivételes felhatalmazásokhoz jutottak (“szükséghelyzet, “közérdek”, rendkívüli állapot”) alkotmány által. Sokszor a t vhozó hatalmazza fel a kormányzat az ilyen állapotot megoldására, olyan kerettörvények születnek, amelyek az egész nemzetre kiterjedő hatáskörű rendelalkotás kezdődött, mindez alkotmányosan. Minden politikai válsághelyzetet ilyennek minősítettek. Végülis a tv.hozót az ilyen szükségállapot tv-k kizárták a tv.hozásból, az alkotmányosság kereteit segítettek felrúgni, a kodofikált jog szerepét gyengítette. Ez a :delegált jogalkotás (monop-t segíti)- állami mechanizmusban szervesen beillesztett kormányzati szervek jogalkotása- állami gépezeten kívül működő intézményekezek hatására a végrehajtó hatalom szerveit mentesítették a képviseleti szervek ellenőrzése alól. A változások nem kímélték a bíróságokat sem.- Az alkotmányos kereteket a döntő/ választott bíróságok feszítették szét: a kartell bíróságok,

iparbíróságok- így viszont kizárták a magánjogi eljárásjogi garanciákat, valamint a jog határain kívülről indulva újabb jogalkotás indult meg, pl kartelljogalkotás.

- a laikus részvétel a bíráskodásban visszaszorult (hatásköri, illetékességi szabályok, vagyoni és műveltségi cenzus alkalmazása révén)

- válsághelyzetet “rendkívüli állapotnak” minősítettek, ez pedig minden eljárásjogi garanciát kiküszöbölt statáriumok bevezetésével

- egyes bírói forumokat (LB leginkább) új irányelvek kidolgozásával ruháztak fel- a tartalmi felülvizsgálatot célző LB állásfoglalás később alkotmányvédő funkcióvá lépett elő, de

tul képpen a monopolumok veszélyeztető tv. ellen véd csakAz állam minden területen gyámkodik; az önkormányzatok részleges felhatalmazást kapnak, hogy gazfasági jellegű szabályokat alkosson, de államilag korlátozott formában. HA az állam, a parlamentarizmus hanyatlásával nem tudta ezeket ellenőrizni, mint a hatáskörbe utalt tv.hozó, akkor “hatásköri túllépés miatt. Mindez eltérően jelentkezett; pl. gyarmattartó államoknál a gazdasági érdekek erősebbek voltak: a chartális keretek között nyilvánvalóbbak, a történeti alkotmányosságban burkoltabb volt; keleten a feud. viszonokkal összefonódott; a balkánról nem is beszélve.

104. Állammonopolista direkt irányítási rendszerek II. 35-40Magánjog Sem a keresked. tv novelellására irányuló törekvés, sem a kartell jogalkotás (antitrust) nem vezettek eredményre. A monopolizáció a tőkés társadalmakban belső ellentmondásokat gyártottak (állami beavatkozás a szabad versenybe- szerződési jog).Legnagyobb változások a I. VH. előtti válságok a klasszikus kapitalizmus jogrendszerének válságához vezetett- végletes monopolizálódást kellett az államnak megoldania. Az állammonopolista rendszerek) a beavatkozások különböző lehetőségeit alakították ki, amely a jogban is bonyolult formában jelentkezett:- áruforgalom monopol. ellen:

- monopóliumokat tiltó tv. (antitrust tv.): de hosszútávon legalizálták azokat- generálkluzulák a tisztességes piaci magatartásra, üzleti verseny szabályai- fogyasztói és munkavállaló érdekek képviseletére vonatkozó tv.hozás

- kartellrendészet alakul ki, ám kartelljog nem önálló jogág vagy terület, csak a II VH után önállósodik a gazdasági jog részeként

- mivel a kormány= állam monopol befolyás alatt, így a legiszláció is e hatás alatt születik, további monopol.-t idézett elő

- tömegszerződések,blankettaszerződések: állami ellenőrzés alatti üzemekben, államosított vasutak, és a háborús kényszerintézkedések (közellátás, haditermelés, árszabályozás, lakásbérleti szükség int.)

- a magán jog így elközjogiasodik- pl. válságjog behozza: kisárutermelő(adósvédelem, kamat max., valoráció), a kartelltv.hozás és az állami ell. alatti kollektív szerződések bevezetését (sztrájktv., munkaviszonyok szabályozása)

Büntetőjog (anyagi és eljárási) A modern kapitalizmus heves ellentéteket szült, a békés korszak a XIX szában lezárult.- klasszikus büntetőjogi eszközök elégtelennek bizonyultak a modern életre (tömegmozgalmak,

gazdasági bűncselekmények, tömeges bűnözés); a tvkönyvek elvesztették a stabilitásukat.- nem volt idő újabb irányokat kidolgozni, a régi alapelvek is megrendültek (nulla poena…), így a

megtorlás eszközéhez nyúlt a gyámkodó állam, valamint az olasz nagy felvilágosult áramlatok helyett furcsa eszmék folyásolták be a büntetőjogot.

- antropológiai iskola és szociológiai iskola- keleten az áttérés korszakában tart még a modern büntetőjog adaptációja (fr.-olasz tvkönyvek;

belga kodifikáció; magyar 1878-as tvkönyv is). - Mivel ezeket nem lehetett 100%-ban recipiálni, létrehoztak ún. kaucsuk normákat (adott

tényállásra lehet ráhúzni- főleg a gazdasági-politikai bűnözéshez tapadtak- megrögzött bűnözés fogalma kialakul- itt megtorlás és elrettentés elvét alkalmazzák- hagyományos büntetéseket kiegészítették: preventív börtön a főbüntetéshez; tartózkodási

kényszer, megfigyelés alatt tartás stb.- büntetőjogi segédtudományok születnek (kriminológia; kriminálstatisztika)- magánjogból a büntetőjogba kerületek át az áttérés korszakában: munka megzavarása;

tisztességtelen munkagyakorlat, sztrájk (pl. Anglia 1906- ban elismeri sztrákjogot;de 1909-ban trade unionok büntetőjogi felelősségét előírja; 1890 Sherman Act: sztrájk szervezői összeesküvő m,nopolisták), vagyis megtorlás a magánjogi területre is kiterjed.

- politikai bűncselekmények ellen internálás- állam ellenes lett mindenki egy válság esetén; ezt a “veszélyes állapotot” kiterjesztették a bridágvezetőkre is

- eltorzulnak: szándék, gondatlanság, kísérlet, befejezett bűncselekmény, bűnsegédi és bűnrészes fogalmai

- bíró a klasszikus alapelvek helyett: hat.lan idejű szabadság vesztés és internálás; - de feltételes elítélés(1891- fr; 1888 belga itt a bűnösség megállapításával egyidőben

megállapítják a büntetést- pozítív hatást érnek el) - és próbára bocsátás rendszerét (angol-amerikai 1887: büntetés kiszabása csak visszaesés

esetén szabandó ki, 6 hó alattiaknak járhatott) is bevezették

105. Az I. világháború utáni államfejlődési tendenciák II. 45-48

- köztársasági államforma térnyerése jellemző, ahol a 1920-as évektől kezdve egyre nagyobb befolyást nyertek diktatórikus hatalmi rendszerek . ennek történeti oka vannak

- a modernizációs folyamatokból kimaradó periféria országok jogrendje az I VH után megrendültek, de a gazdasági-társadalmi ellentétek a vezető országok jogrendjében is új áramlatokat indítottak el

- cári Oroszo. két forradalmak + polgári demokratikus mozgalmak idézte elő a - jobboldali fordulatot

- Olaszo: 1922- Mussolini- Bulgária: 1923 Cankov államcsínye- Spanyolo: 1923 Rivera tábornok katonai állama, maj 1936-tóél Franco- Albánia: 1925- Portugália: 1926- Costa tábornok- Litvánia: 1926- katonai ig.- Jogu: 1929 I Sándor cár- Német o. 1933/01/30 nemzeti szocik nyernek- Gr.o: 1936- Románia: 1938

- Gyarmatokon ezzel egyidőben polgárosodás indult meg; nemzeti függetlenedési mozgalmak- modern jog nemzetközi méretű átvétele történt meg. Ehhez a kereteket a:

- versailles-wasinghtoni rendszer adja (Clemanceau; Woodrow Wilson; Lloyd George):- 1919 Versailles- Német o; 19919 Saint-Germain- Osztrákok; 1919 Neully- Bulgária; 1920

Server-Tr.o; 1920 Trianon- Mo. békeszerződések- ezek eredménye a demokratikus átalakulás megakadályozása- Wilson 14 pontos prograemja a fr. és angol érdkeket szolgálta, - 1921-ben létrejött a Kisantant (Románia, Szerb-Horvát-Szalvón Kir., Cseh és Szlo Közt) a fr.

érdekszfére kiterjesztőiként létek fel- a kisantant környezete ingatag és ellenmondásos volt, a békeszerződések megerőítésére

1921-1922-ben Wasington konferencián megalakították a Népszövetséget.- Németo. az elszigetelődést nem bírta, egyezménykötött (rapalloi egyezmény) Oroszo-val-

ezzel ez is nemzetközi tényezővé vált- laussane-i konferencia: államok köüzöttiegyüttműködés és a népek önrendelkezési jogábnak

rögzítése: államok közötti kapcosaltok erődödtek, de az állammonopolista törekvések a tőkés országokban ezt gátolták. A gazadaság9I küzdelem a békeszerződések alatt vergődő országokban a széslsőséges erőken kkezdveztek (Japán annektálja Mandzsúriát1931-33; Olaszo- Etiópiába megy gyarmatért; Sp.o. a námet-olasz intervenció célpontja

- III. Német Birodalom kilépett a Népszövetségből (1933)majd Anschluss; 1935-től Lengelo .német függésbe kerül; Szudéta vidék bekebelezése (1936); Csehszlo Közt elfoglalása Molotov-Ribbentrop paktum (1939). Addig a nagyhatalmak csak a 1939/09/01-után voltak hajlandók megmozdulni, pedig Námet-Olasz-Japán hadi szövetséget már 1933-ban megkötötték.

106. A fasiszta állam jellegzetességei és intézményei II. 48-52

A kialakult totalitároius államok nmem monden esetben számolták fel azt aalkotmányos kereteket. E totális államokban a főnök államfő, és az osztatlan politikai hatalom birtokosa, vagyis a vezérelvű hatalom nyiltan szakit a hatalom megosztás eszéjével. Ez pedig a törvényhozó hatalom hanyatlásával járt; a végrehatjtó szervek túlhataalma z emberi jogok súlos megsértésével járt. Az alkotmányos kereteket teljesen felszámolták, vagy új alkotmányt írtak. Pártstruktúra nmegváltozott. Felszámolták az önkormányzatokat. Az állami felügyeletet a direktutastásos rendzser váltotta fel. Korporációk és kamarák szerveződtek, amelynek csúcsszerve a Korporációs Minisztérum volt (tv.hozóhoz tartozott), több szervezeti szabályozó tv. született, ezt a modell a latin népk (pl Vichy) követte, amig a német hivatásrendi szervezetek modelljét a német bábkormányok vették át: ennek alapja , hogy a képviesleti rendszert fel kell váltak alkalamasabb csoportszerveződésekkel pl német parasztság hivatásrendje, az ünkormányzatiságnek egy hamis változata volt. Vezérelv: “nemzettől idegentől meg kell tisztítani”pl. Mussolini1922 Marcia Su Roma- végrehajtó hatalom élére kerül1923- tv.hozó hatalmat megkapja Fasiszta Nagytanács1925- től teljehatalma van1939- korporációk Ordinamento Corporatio- területi kiterjesztés, és kamarák megszerzése1941- Carte del Lavoro. pártmozgalom programja lés nem alkotmány értékűpl.: Vichy-rendszer1940- fasiszta alkotmánykiadása, az alőzőt, mint általában mindenhol, felkfüggesztettékpl: Spanyol1939- a fasiszta alkotmány feleszámolta a parlament szervét és helyébe a (Falange) mozgalom csúcsszervét állította. pl: Német országA versailles-wasingtoni rendszer kereti között a weimari köztársaság nem tudott regenerálódni. belső viszályok aNemzeti szociknak kedveztek. 1932-+es választásokon Hitler lesz a kancellár (1933/01/30), mivel aReichstagban nagy befolyása volt, kiszélesítette a jogkörét:- egyszemélyi vezető hivatásrendi éátalakítás- pollgári pártok felszámolása- birodalom egységesítése- kormánynak teljehatalom- Reichstag ellenőrzései jogi megszünt a kormáyn felett- felhatalmazási tv(alkotmányellen is rendeletalkotás joga), ami a weimari alkotmányos rendet fel

is számolta hamar.Bevezették az egypárt rendszert, - párt főszervei közjigi jogsítványokazt kaptak.- szövetségi állam felszámolása is megkezdődött ( 1934/01/30); - a tv.hozó jogkörét a birodalmi kabinet vette át- Hindenbur ghalállával Hitler államelnöki jogkörrel jutalmazta saját magát

107. A jogrendszer jellemzői, a jogállamiság felszámolása II. 52-56A két VH között jogrendszerek válságban voltak. Felmerült az erős demokrácia ,illetve a prezidenciális rendszer kiépítésének igénye. Már eddigre is gyakoribb a rendeleti jogalkotás, mivel az aktuális tár, gazd. pol helyzet megkívánja, hogy gyors legyen az állam válasza, a parlamenti jogalkotás pedig lassú. A kodifikált jogot is háttérbe szorították a hadi intézkedés, kényszerintézkedések. A keleti blokk jogrendszerei nagyon megrázkódtak, a nyugatiaknak könnyebb volt a felállás. A versailles-wasington programban a modern társadalom fejlődés elakadt. Németországban válság és az elszigetelődés erőszakos monopolizálódáshoz vezetett, amely kitermelte e kartell és válságjogot; valamint fasiszta tv.hozás a magán jog teljes tv-I kihagyásával (“Német gazdaság szerves felépítéséről” 1934).

Hat gazdasági kamarába sorolta a magánjogi alanyokat, nekik alá van rendelve a kis és közp váll., tényleges rendészeti jogkört gyakorolhattak. Az állammonopolista jelleg a hadiipa beindulásával erősödött, így a kodifikált jog a háttérbe szorult. A gazdaság militarizálódása tette e háttérbe igazán a jogot. A gazdasági jogban: a parasztok relatív függetlenségét a demagóg hitbizományi tv. tette tönkre (korlátozott földjog; telepítési akciók.)Büntetőjog területén irdatlan terror- politikai bűncselekmények száma nagy, fajelmélet;- rendkívüli állapotra hivatkozva a hatályos jog felfüggesztését tették- megszállt országokra katonai statáriális tv-alkalmaztak - népirtásBüntetőjog a különböző népcsoportok ellen a formális ítélkezést sem alkalmazta. De általános volt, hogy a perjogi garanciákat (ártatlanság vélelme stb) és jogelveket nem alkalmazták. A tett-felelősséget a bűn-felelősség váltotta fel (bűnös szándék, bűnözésre hajlamos)Bíróságok: eljárásjogi szabályok nem voltak, direktutasításos rendszer. Minden, ami az “egészséges népi érzület” –be ütközött, büntetendő volt. (pl gazdasági szabotázs; kényszermunka megszegése; hadi érdekek megsértése).Családjog :“Német vérről és becsületről”- vegyes házasságokat felbontása,

Olaszország Munkásságot korporációkba tömörítették, ezeket pedig 22 iparágankénti csúcsszindikátusba, ennek pedig lett egy Koporációs minisztériuma. A gazdaság adminisztratív irányítása és a dolgozók önszerveződésének megtiltsa; alanyi jogot teljes megszűnése. Magánjogba drasztikusan beavatkoztak Carta del Lavoro (1941), hol a munkaadót és munkavállalót egyaránt militarizálták, ill Codice Civile alapvetően ki lett rekesztve.Ezen a bázison fasiszta kényszerszabályozást teremtett meg, ahol kollektív szerződések szabályoztatták az állampolgárok jogait és kötelezettségeit- fegyelmi normákkal telített munkaügyi intézkedések voltak. Megszűnt a vállalkozás szabadsága, a bérharc. 1926- polgári és munkáspártok feloszlatása; nem kívánatos elemek internálása mellett. Katonai és rendkívüli bíráskodás mellett kiépült a titkosrendőrség1931- Codice Penale – Codice Zanardelli háttérbe szorult- átfogalmazása az állam érdekeket védte;- előkészületi tev.-t bűncselekmény minősített,kiterjesztette a büntetés határát,- szellemi fertőzés és bomlasztás büntetendővé vált1942-es magánjogi kodifikációs kísérlet- policiális szabályok (korporációk maradnak)- polgári perek államérdekű átalakításaEzeket az olaszok nem, de szatelitállamok (Vichy, Albánia, Gr.o.) modellként alkalmazták Összefoglalaás- felszámolták a jogállami rendet- formális és anyagi értelemben is- alkotmány nem jelentős;jogszab. a pártakarat szerint; direktutasítás a bíráskodásban- nincs hatalommegosztás; garanciák, sem jogbiztonság, sem materiális igazságosság- nem védte az állam polgárait; privátszféra megszűnt

108. Eltérések a modern nevelési világmodellek fejlődésében II. 96-104Klasszikus kor: 1. angol-amerikai; 2. klasszikus francia 3. Lehrfreiheit-szisztémaLegújabb kor: negyedik- állammonopolista tudományos nagyüzembenKözvetlen kapcsolatban van a tudomány-technikai forradalom korszakával, mely az oktatás-nevelés intézményeinek megjelenésével vonta magára a figyelmet. Ebben az időben sok a diáklázadás, a tudományos nagyüzemben, bizonyítva az előző modellek elégtelenségét, hiszen még az egyetemi modellek is prakticista követelményeknek kellett megfeleljenek, csak a ‘60-as évektől terelik e tudományos modelleket a professzionizmus felé. Szent-György Albert: “ az egyetemek hivatása mindig is a tudományok művelése ls előbbre vitele volt és lesz … de előtérbe lép a szakképzés. Az egyetem egyik hivatását sem hanyagolhatja el”, mivel az új helyzet új feladatokat ró a az egész szervezetre. K-é sNy-on egyaránt a gazdasági növekedés volt e negyedik modell iránya, megtagadva az elitképzés létjogosultságát. A tömeges szakemberképzéssel viszont a hagyományos tanszéki struktúra elégtelen volt. A permanens válsághoz ez vezetett, az eredménye pedig, hogy a diploma nem konvertálható, elhelyezkedési problémák vannak, ebbe pedig az államnak bele kell avatkoznia, ezzel pedig a mammut intézmények és a politika összekapcsolódik. Az állammonopolista tudományos nagyüzemben tagadják az előző modelleket, a történetiségét, lezárult a tudományos és oktatói szabadság. A termelést közvetlenül támogató tudósok születettek, a konformizmus előtérbe helyezésével. 1. Anglia: XIII-XIV.sz: college-k, módos bentlakásos iskolák, hamar megvolt az egyetemi autonómia, és közösségi hagyományok, amelyek a modern egyetemi életnek alapot tudtak teremteni. A történelmi hagyományokhoz való kötődés nagyon sokáig fennmarad, csak a XIX sz-ban lesznek apróbb változtatások. (Oxford) USA :1836- Boston; 1867- Baltimore-az angol college-rendszer szerint hoznak létre egyetemi rendszert. A Departmen/Faculty rendszer egy idő után, az hatalmas állami vállalkozás kiteljesedésével inkább praktikus célokat szolgált- kutatás és szakképzés dominál. Erőteljes szakosodás után már szakiskolák lettek, a régi college-k főiskolák lesznek, és külön szakképzők nagy számban születnek.2. Klasszikus franciaCsak ez a modell született eleve állami jelleggel és nyíltan a szakemberképzésre terelte a hangsúlyt. A latin világ első egyeteme (Bologna) is csak 100 évig volt autonóm, a XIII. sz-ban a pápa rátette a kezét. A történelmi hagyományok itt nem lehettek alapok, hiszen a Konvent rendelkezési megszűntették a régi fakultásokat, az ancien regime tudatlansága ellen születtek a szakemberképző iskolák (École polytechnique, École normale, superiore), a magas színvonala miatt viszont a modern polgári kornak hamar tudott jó szakembereket nyújtani. 3. Lehrfreiheit-szisztéma: köz-k- eu-ban: történelmi sajátosság: Napcsi elől menekülő, de még alapjaiban feudalista országokban. Porosz Kir-ban W. Humboldt, I.Kant és J.G. Fichte (idealisták) nevéhez kötődnek az előkészületek. Humboldt szózatai a megalázott németekhez egy új nemzedék új nevelését irányozta elő; az ifjú Németország harcos nemzedéke Hegel történelemfilozófiai gondolatait gyümölcsöztetve már az állami neveléspolitika alkotmányos garanciáinak kiépítését követelte. Innen kiindulva az Elbatól K-re minden nemzetben meggyökeresedett a tanszabadság eszméje. Történelmi előzményekre hivatkoztak, így a lassan, vállaltan a középkori egyetemekre hasonlító intézmények nőttek ki. Ebben a rendszerben a tudományos egyetemek nem tekintették magukat szakemberképzőnek. A tanszabadság eszköz volt a nemzet felemelésére, történelmi igazságtételre, az emberi jogok sajátos kifejeződésére. 1848-as forradalmak után az elnyomók felső reformja már óhatatlanul tartalmazták a tanszabadság eszméjét, ahol a poroz példa lett az irányadó. Lassanként, a társ-gazd környezetben deformálódott és a szabadság helyet inkább szabadosság lett jellemző, az állami politika ellenőrzése alatt tartotta, de a történelmi kötődés töretlen maradt. Összefonódott a történeti és jogi szemlélettel. Szisztéma fő sajátosságai: Vizsgadíj bevezetése- eredményserkentő, tanári fizetés; vizsgarend elvetése- tanuló maga tudja, milyen rendben akar vizsgázni; tanárok párhuzamos képzése- nem lett szűklátókörű az oktató ; tanszabadság ideális formájában nem létezhet ;Ezek aztán az állammonopolista korba n elenyésztek.

109. Az egykori NDK államszervezeti sajátosságai II. 222-2261945-Jatai Konferencia: Orosz-Fr-angol- Usa szövetségesek megszállják az országot Megszállt zónákban katonai parancsnokság volt a vezető Mind a 4-naek más politikai célja volt: USA nagyon akarta, hogy meginduljon a fejlődés. Létrehozták a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot, mint közös szervet, tagoknak 1-1 szavazata volt. Ennek joga volt a potsdami döntések végrehajtását célzó tv. erejű rendeletek kiadására, így az önkormányzatiság, a pártszerveződések és népképviseleti választások megszervezését tudták megteremteni. (+ háborús bűnösök felkutatása; porosz államiság felszámolása). Az egységes, demokratikus helyreállítást várták a felek, de az nem tudott megvalósulni;. Moszkoviták hazatértek, akik jó helyismerettel rendelkeztek és elkezdték a kommunista szervezkedést (Ulbricht). A végleges szakadás ellen 3 Népkongresszus t hívtak össze; a szövetséges nagyhatalmak 1948-as londoni konferenciáján más utat választottak (pénzreform, elkülönített megszállási statútum), bonni kp-tal megalakult az NSZK (1949.09. 07). Itt a hagyományos polgári állam és jogrend visszaállítása zajlik le, népszavazásokkal, az államhatalom gyorsan kiépül, 1949. bonni alaptv. ( csak átmenetinek veszi a helyzetet, annak érdekében hogy a későbbiekben könnyen lehessen egységesíteni az országot; most 10 tartományt + Hamburg+Brema városállamokat egyesített; Berlin városállam a szerződés értelemben nem tartozhat a NSZK-ba, de állandó képviseletet adhat, és így az NSZK döntései érvényesülni tudnak.K: 1946 a két munkáspárt egyesülése nyomán létre jött a Német Szocialista Egységpárt. Hely szovjet parancsnokság kivonul az Ellenőrző Tanácsból átadta a helyét a Szovjet Ellenőrző Bizottságnak, ami a keleti zóna népi államhatalmának egyoldalú elismerését jelentette, ezzel egyidőben a szocialista jog átvételét is. Így megszületett az NDK. 1948-ban a népfrontpolitika alapjainak lerakása, a demokratikus földreform nyomán keleti blokkban a népi demokratikus fejlődés első fázisa megtörtént, a szocializmus előkészületei voltak. Berlin fővárossá teszik, amit a szerződés alapján nem tehettek volna.Alapjaiban az 1919-es weimari alkotmányt használják (új: Alkotmány 1968)Jogalkotó- Népi Kamara (Volkskammer)

- tagjai: a nemzeti frontban egyesült pártok és tömegszervezetek népképviseleti úton megválasztott képviselői

- hatásköre: tv.alkotás, alkotmányos jogalkotás (2/3-os); kormányzati politika kialakítása; a kp. I végrehajtó szervek működésének ellenőrzése; államigazgatás általános felügyelete; a költségvetés, a népgazdasági tervek jóváhagyása, nemzetközi egyezmények ratifikálása; küzdelem,

- Legfelsőbb bíróság tagjait, a legfőbb ügyészt, az államtanács tagjait 1960-tólm, államtanács elnökét kinevezi

- bizottságokban működik- Elnöksége: jelentősÖregek tanácsa (nem a 2. kamara)

- tagjai: elnökség tagjai;szakszervezeti vezetőkVégrehajtó- Köztársasági elnök 1960-ig, onnantól Államtanács+ elnök

- 4 évre a Népi kamara választja (mindig túlélte a megválasztó Népi Kamarát)- 24 tagú- nincs összeférhetetlenségi szabály

- tv. erejű rendeletek adhatott ki; elnöki utasítások is normatív erejűek;- tv. értelmezés joga- népképv. választások kiírása; az új Népi Kamara első ülésének összehívása; állam nemzetközi

képviselete; elfogadott tv-k aláírása; védelmi erők feletti rend.- Kabinettanács (minisztertanács): ide tartoztak a szakminisztériumok, az Állami tervbizottság;

államtitkárságok, munkás-paraszt ellenőrzés szerve, egyéb állami hivatalok, Állami döntőbizottság.

1956- tanácsrendszert hoztak létre, átfogó szabályozás a helyi szakigazgatásban. A helyi igazgatást eleve az államhatalom részeként fogták fel.

110. Csehszlovákia “népi demokratikus” államszervezete II. 226-230A kormány londoni emigrációból próbált irányítani, az antifasiszta háborúban és a hazai fegyveres ellenállásban nem tudott olyan hatékonyan részt venni, mint a moszkvai emigráció szervezete. A szlovák Nemzeti Tanács kassai programja 1945.04.05-én az új alkotmányos rend megteremtését sürgette, a régi államhatalmi szervek felszámolásával és azok antifasiszta nemzeti bizottságainak behelyettesítésével, az ideiglenes kormány feladata pedig a népválasztotta bizottságok munkájának összehangolása. Mások fontos része a cseh és szlovák nemzeti kérdése megoldásának sürgetése; a háborús bűnösök felkutatása-ahol egyes népcsoportok kollektív felelősségét konstatálták, földreform. Békés átmenet volt, hiszen a baloldal zökkenőmentesen nyert: a két egyenjogú nemzet 1948.05.09-is alkotmány, amelyet a z államhatalom népi-nemzeti jellege határozott meg. JogalkotóNemzetgyűlés

- Elnöksége: 30 tag- helyettesíti a Nemzetgyűlést- Közt Elnök helyettesítése az új megválasztásáig

- 300 tag- bizottságokban dolgoznak- Jogalkotás- LB tagjainak megválasztása- Végrehajtó ellenőrzése- Alkotmány védelmezője és őre (Szlovák Nemzeti Tanács döntéseknek ellenőrzése)VégrehajtóKöztársasági elnök- széles jogkör 1960-ig- Nemzetgyűlés választja 7 évre, 1960-tól 5 év- nem felelős senkinek 1960-tól a Nemzetgyülinek- nem hozhat rendeletet- összehívja, feloszlatja a Nemzetgyűlést- tv. megerősítés, felfüggesztő erejű vétójog- Nemzetgyüli helyettesítési jogkör 1960-ig- kormány kinevezés

Kormánynemzeti bizottságok feletti ellenőrzés jogaSzlovák Nemzeti Tanács

államig nemzeti szerve Szlovákiábantv. kezdeményezési jogvégrehajtó ellenőrzi a munkáját

Nemzeti Bizottságokminiszteriális szervek lebontásaként működnek a járásokbanalbizottságok, szakbizottságok alakítása: tervgazd ellenőrzésére

Helyi igazgatásÖnkormányzatok helyén nemzeti bizottságok alakultak még az antifasiszta felkelések idején, az államhatalmi szervezet alapjaivá lettek, így községi/járási/kerületi nemzeti bizottságok alakultak. Saját tagjaikból választottak szakbizottságokat ill. a végrehajtó nemzeti tanácsokat. Legmagasabb egységei a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács.

Választás: általános, egyenlő, titkos és közvetlen; a passzív joghoz kellett a politikai megbízhatóság. Választókerületek népképviselet szerint. Tv.hozási sor nyomán kifejlődött a közvetlen kormányirányítás, Szlovákiában “meghatalmazottak” testületének a szlovák nemzeti bizottságok feletti ellenőrzése.

Az 1960-as új Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmánya sem rendezte még a két egyenjogú nemzet egymáshoz való viszonyát. A szlovák Nemzteti Tanács mellé a kormány

megbízottakat állított, akik beavatkozhattak a Tanácsa munkájába, vagyis a tényleges végrehajtó a “”” megbízottak “ voltak.1968- Csehszlovák Föderatív Szocialista Köztársaság- megváltozott a népképviseleti rendszer felépítése

Bíróságkétfokozatú, LB a csúcsszerv (polgári, büntető és katonai tagozattal) laikus részvételleltörvényességi felügyelet (ügyészség) szervezet alapjai 1952-1953-ban teremtődnek meg.Ügyvédség munkaközösségekben dolgozik; a közjegyzőség is állami Forum lesz. A gazdálkodó szervezetek vitáit kivonta a rendes bíróságok alól és állami döntőbíróságokat hoztak létre.

111. A lengyel népi demokratikus állam II. 230-235I-II VH közötti rövid életű Köztársaság összeomlásának okai az elszigeteltség, emigráns kormány, fegyveres ellenállás. Az antifasiszta ellenállást szervező Lengyel Nemzeti Felszabadítási Komité csak az illegális nemzeti tanácsokra támaszkodhatott. Programnyilatkozatában hirdeti a visszatérést az 1921- es alkotmányhoz- szorgalmazta a népi demokratikus átalakulást, az új nemzeti tanácsokra való támaszkodás, polgári szabadságjogok betartsa; égető társ-gazd reformok megvalósítása (föld, ipar stb); nyíltan orosz szellemiség átvételét is deklarálta. Az e nyilatkozat szellemében szerződő ideiglenes népi hatalom (Komité ideiglenes kormány) az elsőként szervező helyi igazgatás szerveit, a Tartományi Népgyűléseket ismerték el. Ez alátámasztotta az 1946-os választások népi demokratikus győzelmét, az a békés átmenetet. Az 1952-es alkotmány előzménye az ún. kisalkotmány, amely több alkotmányos tv, de elsősorban a köztársasági elnök megválasztására vonatkozó 1947 évi, ill., a tv.hozó szervek emberi szabadságjogokat elismerő deklarációja szerepeltek. Tv.hozóSzejm +Elnökség (2 marsall+ 2 vicemarsall házrendi szabályok, házelnök, alelnök);- feladatát általánosan fogalmazzák csak meg- jogalkotás: egyszerű szótöbbséggel tv.alkotás, 2/3-os az alkotmányos tv.alkotás- 4 évre választják- demokratikus pártok blokkja; népképviseleti választások által; - többpártrendszer- a pártok külön Klubokban működnek- Öregek tanácsa (előkészítő munkák)- Parlament mellett tanácsadó

- tagjai: Szejm Elnöksége; pártok klubjainak vezetői; egybe meghívottak- évente kétszer rendesen ült össze, közt. elnök hívta össze- Köztársasági elnököt választ 2/3-os jelenlétben minősített többséggel egy listáról, ahol min. 50

képviselő által javasolt lehetséges elnökök szerepelnek- ktg.vetési tv., mérleg elkészítése- kormányt felruházza az államügyek általános irányításával, de azt ellenőrizte- Legfelsőbb

Felügyelete Kamara (saját tagjaiból), amely a ktg. vetés revízióját végezte.- Államtanácsot hozza létre (1952-ig)- 19 bizottságban működikVégrehajtóKöztársasági Elnök- Szejm választja, felette nincs ellenőrzési joga, de nem is felelős- nemzetközi képviselet ; tisztviselők kinevezése; tv. kihirdetés; kegyelmi jogkör- kormány kijelölése, kormánytagok visszahívása- Államtanács - Tartomány Népgyűlés elnökségi gyakorlatából alakult ki- nemzeti tanácsok feletti felügy.; véghajtó hat. rendelkezéseinek és a Legfőbb Ellenőrzési

Kamara jelentéseinek ellenőrzése- Minisztertanács

- dekretum kiadási jog- Legfőbb Ellenőrző Kamara alakítása

- Min. Tanács jelentései- Államtanács ellenőrzi

Helyi igazgatásNépi Tanácsok

alattuk szakig. szervek, saját bevétellel3 tagú

Csak az államgépezet csúcsszervei intézményesültek. Rendezetlen maradt az állam és az egyház viszonya; polgári önkormányzatok felújításának ügye; így az államigazgatás és helyi igazgatási szervek külön fejlődése(önkormányzatok és nemzeti tanácsok kettőssége); rendesbírósági fórumrendszer, ügyészi felügyelet szervezete. 1950-től indult meg komolyabb államépítési munka, így az egységes helyi és államhatalmi igazgatás szervezetének kiépítése; a vajdasági és járási nemzeti tanácsok hatásköre nagyon kibővült; a tanácsok viszont továbbra is közvetett népképviselet

alapján szerveződtek (pártok saját tagjaik közül), a többpártrendszer továbbélt. Törvénykezési és szervezeti és ügyészségi reformok főként az alapnormákat rögzítették, de egységes 3 fokozatú bírósági fórumrendszer kialakítása; a ügyész szervet- a főügyészt az Államtanács nevezi ki. A szakigazgatásban a szovjet mintát alkalmazták, mechanikus adaptálás rugalmatlanná tette. 1952- Lengyel Népköztársaság első chartális alkotmánya (sztálini alapján)Közt. elnök feladatát az Államtanács veszi át; valamint a Szejm helyettesítési jogát is megkapja. Végrehajtó hat. általános túlhatalma van. Felszámolta a helyi és államigazgatás kettőségét és alsóbb szinteken is kiépítették a tanácsok szerveit.Új, demokratikusabb választójogi rendszer bevezetése (1956)= a Szejm a nép szuverén jogainak a gyakorlója két ismét fontos szerepeket kapott az állami munkában1976-os új chartális alkotmánynem népi demokratikus állam, hanem szocialista állam- rögzíti az Egyesült Munkáspárt vezető szerepét; kisárutermelők magántulajdonának

alkotmányos védelme, így elhatárolták a személyi tulajdon tárgykörétől- Államtörvényszéket szervez, ami az Államtanácstól elvesz I a tv. alkotmányosságának

felügyeletét, alkotmánybíróságként működik. A Legfőbb Ellenőrzési Kamara hatáskör e meggyengül ezzel egyidőben

A rendszerváltozásig folyamatos államépítő útkeresésben voltak.

112. Európai integrációs koncepciók a XX. században [Tk. II. 297-309. o.]

VH hatása az Eu-I egységgondolatra.1. Az Eu egyensúly I VH utáni megrendelése után a politikai nagyhatalmak is az egység gondolatot vették fel. Az gazdaság ekkorra már átlépte a nemzeti határokat, de számolni kellett a USA konkurálásával, valamint a szovjettípusú bolsevizmussal, mint ideológiával. Richard Coudenhove-Karelgi e kettőtől tartva épített fel egységgondolatát “Páneurópa” (1923) c. művében, ahol a régi kontinentális megújulás lehetőségét az államok politikai és gazdasági együttműködésében látta. Az egység csak fokozatosan teremthető meg többoldalú szerződésekkel a határok sérthetetlenségéről, majd Szovjetunió elleni szövetség létrehozásával. Ezután lehet a vámunióról szerződni. Usa mintára kellene létre hozni az Eu. Egysült Államokat.1923-ban megalakult a Páneurópai Unió, 1926-ban volta z első kongresszus Bécsben.2. Ezen túl számos más liberális pacifista szervezet alakult, amely elsősorban a Népszövetség befolyását akarta növelni a kereskedelmi korlátok megszüntetésével, nemzetközi döntőbíráskodás bevezetésével, illetve a britekkel és Usa-al való együttműködéssel (ellenben Cuodenhove-val).3. Fr. Csehszlovák, Belga, Svájc gazdasági igényekből indultak ki, vámhatárok lebontását sürgették. International Commitee for a Eurpean Union néven 1924-ben szervezetet alapítottak (német és magyar (Hantos Elemér) szekciói is alakultak). Első lépés az 1926-os acélkartell amelyben acélkohó tulajok vettek résztEzek a tervek először 1929-ben kerültek nemzetközi fórumok elé. Aristide Briand a Népszövetségen vette fel az együttműködés gondolatát, egy “eu-I konferencia” és egy “állandó politikai bizottság” felállítását javasolta. Biztonsági garanciákat akart létrehozni, miszerint a Német birodalom K-I határait garantálja, De Német revíziós követelésekkel lépett fel, másrészről Anglia “ a brit nemzetközösség érdekeire hivatkozva” nem akarta a szövetségben részt venni.Jött a II VH.

II. VH alatti egységelképzelésekBizonyos volt, hogy az államok polgáriakat nem tudják megvédeni, Angliában is elindult a demokratikus államok együttműködését szorgalmazó gondolat- laza Federal Union 1939-40ben tartott konferenciákat. Fr-kal akartak szövetséget kötni a németek ellen, de Fro aláírta a fegyverszünetet, Anglia egyedül maradt (együtt kellene tehát működni a kontinenssel). Eu államok német megszállás alatt jelentéktelenek lettek, az Usa gazdasági, Szovjetunió pedig a katonai nagyhatalom lett egyidőben. A legkonkrétabb együttműködési tervek a kk-I menekült kormányok párbeszédéből alakult ki. (1940. nov. 11- Sikorski (POL) és Benes (CHSLO) közös nyilatkozata- háború után föderációról döntöttek államok közötti szerződés alapján (1942). Ilyet kötött Gro és Jugo) de voltak hasonlók nyugaton is (belga Paul-Henri Spaak- Benelux és Fro együttműködését; Carlo Sforza pedig latin szövetségben gondolkodott)De Gaulle menekült kormánya szintén tervezett egy nyugat-eu-I föderációt: nehézipar egységes irányítás alatt, német birodalom szétzúzása, tagállamok integrálása. Kezdetben tagok Benelux és Fro, de lehet később csatlakozni. Az első tárgyalásokat Skirovski kezdeményezte,létrehozandó az “Európai Közösség” szervezetét (PL; GR; CHSlo; NOR; BEL; NL; LUX; Jugo) 1942- teljes egyetértés: demokratikus belő rendért egy kis szuverenitásról le kell mondani, a háború győztese is benne kell legyen, nem elég csak aut-I keretek között garantálni a békét- az emberi jogokat, szoci és kúlt. eredményeket csak nemzetközi szinten lehet garantálni. Remélték, hogy az antifasiszta összefogás a szocialista forradalom kitörését segíti elő. Németországot pedig gyámság alá kell helyezni.Egységes volt az elképzelésekben, hogy nem kell feladni a nemzetállamot a föderáció létrehozásáért, csak a kontinensen volt erős egységkoncepció. USA is támogatat az ilyen egységet, új Népszövetség létrehozását kezdeményezték.

Győztes hatalmak közötti konfliktusokChurchill: legyen Eu Tanács, mely minden államot egyesít, LB vel kiegészülve és egy állandó hadsereggel. Az egyesült Nemzetek Szövetségének egy szervezete lenne a kisállamok csatlakozásnak lehetősével. (Eu, ázsia, am-I tanácsaok)Sztálin: lehet 3 tanács, de Eu-ban legyenek jelent Szovjetunió és Usa, különben egy kapitalista angol agresszió szerv lenne csak az Eu tanács. Roosevelt: semmilyen szövetséget nem szeretett volna, Szovjetunió különben sem akarja feladni a K-I pozícióit.Semmilyen terv megvalósulására nem volt esély, Churchill Ez gondolat tárgytalanná vált Mindenki az aktuálpolitikára koncentrált. Gr. De Gaulle: együttműködés Angliával, ha az elismeri Eu-I vezető hatalmátVégül is csak a Benelux államok szövetsége tudott létrejönni: vámunióval.

Harmadik erő koncepciója (közvetítő felfogás)Usa és Szovjetunió között jöjjön létre egy egységes, független Eu. Konzervatívok a fasizmus alatt eltűntek, a baloldal nyert mindenhol. Angol Munkáspárt “Eu-I Szocialista Államok” föderalista terve. Ehhez viszont GB és Fr.o együttműködése elengedhetetlen (Leon Blum). Ez az irány a szoc.demekben dívott.1947- Union Européenne des Fédéralistes: nem liberális kapitalista, nem totalitárius, hanem egy nyitott társadalmú Eu. t akartak. A német újjáépítést konstruktíven fogták fel, és egyetértettek, hogy nem megoldás a területi felosztás, valamint, ha nem alakul ki ez a szövetség Eu-ban K és Ny között végletesé válik a különbség

Angol terve harmadik erő megvalósítására1946-Ernest Bevin Célja: németo kontrollja és Anglia gazdasági nagyhatalmának biztosítása. A sort Fro-val kell kezdeni (Ruhr-vidék nemzetközi ellenőrzés alatt), sőt Szovjethatalomnak sem ártott vele. Léon Blumot kérte fel a propagálására. Sztálin csak annyit akart, nem legyen antikommunista mozgalom.Az első angol-fr tárgyalások alkalmával a német kérdést akarták tisztázni. Sorozatos egyeztetések után sikerült egy francia tervet elfogadni, ami nem tartalmazott túlzott követelések (ellenben De Gaulle-val) és egy esetleges későbbi német agresszió ellen garanciákat teremtenek fr-szovjet és brit-szovejt szerződések által.1947-Dunquirkban szerződést írtak alá fr-brit- minden állammal szembeni német agresszióra fellépnek. Erre Truman elnők is nyilatkozta az elnyomás elleni világméretű harcában támogatást nyújt.

Korai nyugati integrációs tervek3. erő felfogástól eltérően Adanauer úgy gondolta, hogy a világbéke és az önrendelkezési jog biztosításához szükséges Németo egyesítése. Az egyesült kontinens legfőbb feladata Szovjetunió elleni védelem. Szoros kapcsolatot kell kiépíteni az USA-val a demokratikus rend és gazdaság helyreállítása érdekében. Wilhel Röpke- 1945 Elbától Ny-ra egységes szabadkereskedelmi övezetet akartAlbert Kramer Majna-Rajna-Duna menti államok, porosz centralisták, szovjet típ.ak nélkülChurchill- 1945- angol-amerikai szövetség megerősítése, Fulton I beszédében vasfüggönynek aposztrofálja a K-I határokat, Szovjetunió ellen, és a német végleges felosztás ellen az angolajkúak szövetségét kérte, minden állam később csatlakozhatna. Europa Tanács létrehozásával kezdetben (konzultáció); Anglia mint Eu új barátja volt megfogalmazva (nem tisztázott a helye)Shuman-terv 1950 német –francia kiegyezés+ NATo megalakításával indultak el au igazi egységszerveződések.