2013.04.23.  

1  

A  tőzsde  

Aktuális  gazdaságpoli8kai  ese9anulmányok  9.  előadás    

2012-­‐13.  tavaszi  félév  

Tőzsde,  története,  fogalma  •  13.  sz-­‐i  Itália,  majd  Belgium,  Amszterdam  1611  •  Tőzsde  definíciók:  

–  Koncentrált  piac,  ahol  a  helye9esíthető  tömegáruk  adásvétele  történik.  

–  Nyilvános,  központosíto9  és  szerveze9  piac.  –  Információs  központja  a  bevezete9  termékeknek  –  A  tőzsde  helye9esíthető,  homogén  tömegáruk  koncentrált  piaca,  ahol  szerveze9  keretek  közö9,  szokványok  szerint  zajlik  a  kereskedés.  

•  Áru  nemcsak  a  hús,  gabona,  hanem  az  értékpapír  és  a  származékos  termék  is.  

•  Helye9esíthető  tömegáru,    •  Koncentrált  piac  •  Különleges  szerveze9ség  •  Tőzsdei  nyilvánosság.  

2013.04.23.  

2  

Tőzsdék  csoportosítása,  formái  •  Forgalmazo9  termék  alapján:  

–  Árutőzsde  (kereskedelmi  árukat  forgalmaznak,  i9  az  effekZv  ügyletek  a  dominánsak,  az  ügylet  lejártával  a  befektető  ténylegesen  birtokolni  kívánja  a  mögö9es  terméket)  

•  Általános  (több  árucsoport)  kon8nentális  Európában  terjedt  el  

•  Speciális,  főként  az  USA-­‐ban  – Árucsoport  (pl  gabonafélék)  – Egyetlen  áru  (nyersgumi)  

–  Értéktőzsde    •  Általános  (arany,  deviza,  értékpapír,  származékos)  •  Speciális:    

– Deviza  és  származékos  vagy  – Értékpapír  és  származékos  

Tőzsdék  csoportosítása,  formái  •  Tőzsdék  jogállása  alapján  

– Német  (közjogi  szervezet,  jelentős  állami  ellenőrzéssel)  •  államnak  joga  van  kinevezni  és  visszahívni  a  tőzsde  8sztségviselőit  és  alkalmazo9ait,    

•  szava  van  a  belső  szervezet  és  a  szabályok  kialakításban,    

•  gyakran  az  állam  alapítja  a  tőzsdét.  – Angolszász  (magánjogi  jogállású,  rt  formában)  

•   működési  feltételeit  maga  alakítja  ki,    •  az  állam  főként  a  jogszabályok  betartását  felügyeli  

2013.04.23.  

3  

Tőzsdék  csoportosítása,  formái  •  Kereskedési  rendszer  alapján:  

– Ajánlat  vezérelt  •  Brókerek  beviszik  a  vételi  és  eladási  ajánlatokat  az  ajánlati  könyvbe,  egyezőparaméterek  alapján  spontán  módon  egymásra  talál  a  két  oldal  és  megkötésre  kerül  az  ügylet.  

– Kétoldali  árjegyzés  •  Piacvezető  (árjegyző,  market  maker)  kötelezettséget  vállal  arra,  hogy  meghatározott  mennyiség  erejéig  a  meghatározott  ársávon  belül  vételi  és  eladási  ajánlatot  tartson  fenn.  

•  Technikai:  – Nyílt  kikiáltásos  – Elektronikus  kereskedés  

Tőzsde  jellemzői  –  Mivel  a  kereskedés  az  áruk  fizikai  jelenléte  nélkül  folyik,  ezért  az  áruk  

legyenek  helye9esíthetők  vagy  kicserélhetők.  –  Tőzsde  a  kereskedésnek  csak  helyszíne,  de  nem  részese.  Megterem8  a  

technikai  és  személyi  feltételeit  a  kereskedésnek,  különösen  fontos  hogy  a  tőzsdei  információk  minél  gyorsabban,  minél  több  szereplőhöz,  minél  pontosabban  jussanak  el.  

–  Szokásjog  alapján  kialakult  íratlan  szabályok  a  szokványok,  míg  a  mesterségesen  alakult  szabályok  a  szabványok,  de  ma  minden  tőzsdei  szabályt  szokványnak  hívunk.  

–  Ado9  tőzsdén  meghatározo9  (mh)  árukat,  mh  helyen,  mh  időben,  mh  módon,  mh  személyek  adhatnak-­‐vehetnek.  •  Mh  áruk:  pontosan  meg  kell  határozni,  hogy  ado9  részvény  mely  sorozatai  kerültek  bevezetésre.  

•  Mh  hely:  korábban  a  tőzsde-­‐parke9en  vonallal  megjelölt  területen  belül  lehete9  üzletet  kötni,  ma  az  egy  ado9  számítógépes  rendszerben  megkötö9  ügyletek  számítanak  ilyennek.  

•  Mh  idő:  termékcsoporta  időintervallum,  részvényekkel  de.10-­‐12  közö9  lehet  kereskedni.  

•  Mh  személyek,  azon  természetes  és  jogi  személyek,  akik  jogosultak  ügyleteket  kötni.    

2013.04.23.  

4  

Tőzsde  jellemzői  –  A  szabályokat  tőzsdei  szabályzatok  tartalmazzák.  –  A  tőzsde  információs  központ.  –  Üzletkötések  nyilvánosak,  bárki  számára  hozzáférhetőek,  árfolyamok  

állandóan  változnak.  –  Lehet  spekulaZv  és  effekZv  ügyletet  is  kötni.  –  Likvid  a  tőzsde  ado9  termékből,    

•  ha  a  bevezete9  termékre  kellő  mennyiségben  van  kínálat  és  kereslet,    

•  ha  az  ado9  árura  megfelelő  számú  ajánlat  érkezik,  és  az  ügyletet  meg  is  kö8k.  

–  Van  nyereségorientált  és  nem  nyereségorientált  tőzsde  is.    

A  tőzsdei  befektetők  •  Befektetési  szándék  szerint  

– Spekuláns  – Arbitrageur  – Hedger  

•  Befektetési  időtáv  szerint  – Hosszú  távú  befektető  

•  Fundamentumok  alapján  

– Swing  trader  •  Hírek,  trend  alakulás  alapján  

– Day  trader  •  Trend  alakulás  alapján  

 

2013.04.23.  

5  

Tőzsde  szerepe  

•  Tőzsdének  árfolyam-­‐meghatározó  szerepe  van,  

•  Egy-­‐egy  társaság  értékét  megmutató  szerepe  mia9  vagyonértékelő  szerepe  van.  

•  A  tőzsdéknek  tőkeelosztó  szerepe  is  van,  mivel  részt  vesz  a  tőkeáramlásban.  

2013.04.23.  

6  

2013.04.23.  

7  

Tőzsdei  ügyletek  fajták    

•  A  tőzsdei  ügyletek  a  teljesítésének  esedékessége  szerint  lehet:  –  Prompt  (azonnal  esedékes)  –  Termin  (későbbi  időpontban  esedékes,  határidős  ügylet)  

   •  Az  üzletkötők  kockázatához  fűződő  viszonya  alapján  lehetséges,  mely  szerint  megkülönböztetünk:  –  Spekulációs  –  Fedeze8  (hedge)  –  Arbitrage  ügyleteket    

2013.04.23.  

8  

Prompt  vagy  spot  (azonnal  esedékes)    •  A  prompt  ügyeknél  az  adásvételi  szerződés  megkötése  és  az  ügylet  teljesítése  (lebonyolítása)  annak  idejét  tekintve  nem  szakad  el  egymástól  (  eltérés  néhány  napra  korlátozódik)    

•  Készpénzügyletnek  nevezik  (comptant  ügylet,  kassza  ügylet)  amikor  az  ügylet  2-­‐5  napon  belül  bonyolítják  le  

Határidős  ügyletek,  Termin  ügyletek  •  későbbi  időpontban  esedékes,  úgyneveze9  határidős  ügyletek  •  olyan  piac,  ahol  a  termékeket  előre  rögzíte9  áron  adják  és  veszik,    •  A  teljesítés  (mind  áru  szállítása,  mind  az  ellenérték  kiegyenlítése)  az  

ügyletkötés  során  meghatározo9  későbbi  fix  időpontban  történik  •  Az  ellenértéket  a  vevőnek  viszont  a  kötés  napján  jegyze9  árfolyamon  

kell  kiegyenlítenie  •  Áru  lehet:  deviza,  kötvény  vagy  részvény  vagy  egy  összete9  árú,  mint  

pl.  részvényindex    •  Határidős  ügyeltek:  spekulációra  ad  alkalmat  •  Az  árak  az  idő  vagy  földrajzi  hely  függvényében  való  változására  teszi  

érdekelté  az  üzletben  a  spekulánsokat  

2013.04.23.  

9  

Határidős  ügyletek  

   1.            A  forward  (előre  továbbít,  szállít)    2.            A  futures  (jövő  ügyletek)    3.      Az  opció  (díjügyletek)    

Forward  •   A  forward  ügylet  olyan  határidős  ügylet,  melyet  a  tőzsdén  kívüli  piacon  kötnek.    –  A  szerződő  felek  a  szerződésben  vállalt  köteleze9ségeiket  teljesíteni  kötelesek,    

–  elmaradásáért  polgári  peres  eljárásban  lehet  jogorvoslatot  kérni.    

–  A  felek  egy  későbbi  időpontra  vállalják  az  áru  szállítását,  egy  az  üzletkötéskor  megszabo9  áron.    

–  Az  egyik  félnek  hasznot,  a  másiknak  veszteséget  hoz  az  ügylet.    –  A  forward  ügylet  gyakran  egy  külkereskedő  és  a  bankja  közö9  jön  létre    

2013.04.23.  

10  

FORWARD  •  A  forward  piac  nem  centralizált:  ügyletkötés  a  tőzsdén  nem  fordul  elő,  OTC  piacon    

•  Ilyenkor  a  klíring  vagyis  elszámolóház  hiányában  az  üzletet  csak  az  erede8  partnerrel  lehet  felmondani  

•  Ha  az  egyik  fél  nem  teljesí8  a  vállalat  köteleze9séget  a  határidő  alapján,  ebből  fakadó  vesztesség  közvetlenül  a  másik  felet  terheli  

•  A  forward  ügyleteket-­‐  jellemző  időtávok  és  lejára8  napok  (az  ado9  naphoz  viszonyítva  1,3,6,12  hónap  múlva  esedékes),    

•  szerződés  személyre  szabo9,    ára  egy  jövőbeni  árat  jelez  (adás  és  vételi  ár),  

Példa  •  Egy  cég  tudja,  hogy  nov.  25-­‐én  127  650  Dollárt  utal  át  partnere    

•  A  költségei  forintban  keletkeztek,  emia9  nem  akarja  magát  kitenni  semmiféle  kockázatnak  a  hátralévő  időben.    

•  Határidős  dollárügyletet,  a  cég  eladja  devizáját,  a  bank  megveszi  

•  Példa  •  CME:  Chicago  Mercan8le  Exchange  –  Canadian  Dollar  (CD)  szerződés  –  Árfolyam  (spot  price)  of  0,7294  dollar/CD  –  30  days:  0.7302  Dollar/CD  –  90  days:  0,7318  Dollar/CD  –  to  180  days:  0,7341  Dollar/CD  –  Forward  árak  a  jövőbeni  árfolyam  változást  mutatják,  a  dollár  valuta  le  fog  értékelődni.    

2013.04.23.  

11  

Futures    

•  Ügylet  centralizált,  ügyletkötés  a  tőzsdén  elő  fordul  a  meghatározo9  szokványok  betartásával  

•  Az  elszámoló  ház  is  bekapcsolódik  (KELER  Rt)  •  határidős  ügylet,    

– amelyre  kötö9  szerződésben  az  egyik  fél  arra  vállal  köteleze9séget,  hogy  a  másik  félnek  meghatározo9  mennyiségű  és  minőségű  árut  meghatározo9  időben,  áron  átad,  átvesz    

– naponkén8  pozícióértékelés  és  elszámolás.  

FUTURE  

•  szabvány  mennyiségre  (kontaktusokat  határoznak  meg:  pl  az  előző  példából  az  127,650  dollár  nem  lehetséges!  

•  szabvány  lejára8  időpontra  (csak  bizonyos  időkben,  dátum)  szól,  a  szállítási  határidők    

•  nem  személyre  szabo9,    •  egy  külön  számlára  be  kell  fizetni  egy  bizonyos  összeget  mely  fedeznek  szolgál    (óvadékot),  általában  a  szerződésben  foglalt  összegnek  4%,    

2013.04.23.  

12  

Opciós  (szabad  akarat)  ügyletek    

•  Olyan  spekulaZv  ügylet,  amelyben  az  opciót  megvásárló  fél  díj  (prémium)  fejében  jogot  szerez  arra,  hogy  a  szerződésben  kikötö9  határidő  lejárata  napján  (declera8on  date)  opciós  joggal  élve  dönthessen  a  felől,  hogy  a  szerződést  az  abban  meghatározo9  feltételekkel  realizálja,  vagy  a  díj  elvesztése  fejében  visszalépjen  az  ügyle9ől    

Opciós  ügyletek  •  Vásárló  tehát  jogot  szerez  (eladáshoz,  vételhez)  köteleze9ségvállalás  nélkül  

•  Típusok:  – Európai  opció:  megvásárlás  egy  meghatározo9  napon  (lejáratakor)  

– Amerikai  opció:  beváltható  bármikor  a  szerződés  tartalma  ala9    

2013.04.23.  

13  

Opciós  ügyletek  

•  A  vételi  (call)  opció  vásárlója  a  díj  előzetes  lefizetés  fejében  jogot  szerez  egy  meghatározo9  árú  előre  megállapíto9  fix  áron  (kötési  árfolyam)  való  megvásárlására  egy  meghatározo9  jövőbeni  időpontban.    

•  Eladási  (put)  opció  vásárlója  a  prémium  ellenében  arra  szerez  jogot,  hogy  lejáratakor  (amerikai  opcióknál  lejárataiig)  a  kötési  árfolyamon  adhassa  el  a  szerződéses  árut,  vagy  a  díj  elvesztése  fejében  visszalépjen  az  ügyle9ől.    

Tőzsdei  árfolyamok  •  Tőzsdei  árfolyam:  

–  a  tőzsdére  bevezete9  kereskedelmi  áru  és  pénzügyi  eszköz  kereslet  –kínálat  hatására  kialakuló  ára,  

–  közmegegyezésen  kialakuló  egyensúlyi  ár  tükrözi  a  befektetők  múltra  vonatkozó  következtetéseit  és  a  jövőre  vonatkozó  várakozásait.  

–  Típusai:  •  Hivatalos  tőzsdei  árfolyam  akkor  lehet  a  kialakult  árfolyam,  ha  az    

–  egy  ado9  tőzsde  elismert  piacán,    –  tőzsdére  bevezete9  termékre,  –   tőzsdeidőben,    –  üzletkötésre  jogosult  közreműködők  által  megkötö9  ügyletben  meghatározo9  ár  

vagy  árfolyam  •  Tőzsdén  kialakuló  nem  hivatalos  árfolyam,  ha  valami  nem  teljesül  a  fen8ekből  

–  Pre  market  trading,  ha  nyitás  előt  árfolyamról  van  szó  –  Curb  trading,  ha  tőzsdezárás  után  alakul  ki  az  ár.  

2013.04.23.  

14  

•  Tényleges  árfolyam,    –  ha  az  tőzsdei  termékre  megkötött  egyedi  üzlet  konkrét  ára.  –  Névleges  árfolyam,  ha  azt  különböző  elvek  alapján  mesterségesen  alakítják  ki  (pl.  átlagárfolyam)  

•  Promt  árfolyam  –  Ha  a  szerződéskötés  és  szállítás  időpontja  egybeesik,  –  Termin  árfolyam,  ha  nem  esik  egybe,  vagyis  jövőbeni  időpontra  vonatkozó  azonnali  piaci  ár.  (általában  termin>promt,    

–  Corner,  szélsőséges  áruhiány  esetén,  ha  egy  befektető  az  árut  és  az  arra  szóló  határidős  szerződéseket  is  felvásárolja,  corner  spekuláció,  amivel  az  árfolyamot  befolyásolja,  felnyomja.  

•  Nyitó  ár  – Meghatározásának  módja  tőzsdefüggő  –  Záró  ár  is,  (kereskedési  szakaszok:  nyitó,  szabad,  zárószakasz)  

•  Elszámoló  (likvidációs)  ár  –  Származékos  ügyletek  esetén  van  értelme  –  Tényleges  ár-­‐  elszámolási  ár  jelenti  a  nyereséget/veszteséget  

 

•  Ajánla8  árak  –  Limitár  (vételnél  a  legmagasabb,  eladásnál  az  a  legalacsonyabb  ár,  amelyen  a  megbízó  még  hajlandó  üzletet  kötni.  

–  Stop  limitár  (ak8válási  ár),  ha  ezt  elérte  az  árfolyam,  akkor  teljesíthető    –  Piaci  ár,  az  ajánlat  a  legjobb  ELLENAJÁNLATI  árral  kerül  párosításra  –  Bru9ó  és  ne9ó  árfolyam  kötvényeknél,  

»   bru9ó=ne9ó+utolsó  kamaxizetés  óta  felhalmozódo9  kamat  –  Ne9ó  névérték  kötvényeknél  

»  Ado9  kötvény  törlesztő  részletekkel  csökkente9  névértéke  –  Maximális  ár    

»  ado9  napra  kötö9  legmagasabb  egyedi  ár    »  Minimális  ár  a  legkisebb  

–  Átlagárfolyam  »  Üzle8  órák  végén  pl.  a  volumennel  súlyozo9  egyedi  árak  

–  Kínála8  (vagy  áruárfolyam),  »   amin  még  hajlandóak  árut  eladni  »  Keresle=  (vagy  pénzárfolyam),  amin  még  hajlandóak  venni.  

–  Emelkedő  (hausse,  hossz),  ha  időben  nő  az  árfolyam  »  Csökkenő  (baisse  vagy  bessz)  árfolyam,  ha  időben  csökken.    

2013.04.23.  

15  

Árfolyamok  közzététele,  annak  szabályai,  tőzsdei  információ-­‐szolgáltatás  rendszere  

–  Árfolyamjegyzés  •  Árfolyam  regisztrálása,  megállapítása,  ez  tőzsdei  adatként  kerül  megállapításra,  tartalmát  a  tpt  határozza  meg,  

•  Tőzsdei  adat    –  minden  tőzsdetermék  vonatkozásában    –  a  tőzsdei  kereskedők  által  a  kereskedési  rendszerbe    –  bevi9  és  sorba  rendeze9  ajánlatok,  –  A  létrejö9  tőzsdei  ügyletek  árinformációi,    –  számíto9  és  közzéte9  indexértékek  

•  Tőzsdei  információk  –  Honlapon  20  perccel  keletkezés  után  a  tőzsde  köteles  közzétenni:  

»  Tőzsdei  információkat,  kereskedési  adatokat,  szabályzatok  szövegét,  közgyűlés  határozatait,  azok  időpontját  és  napirendjét,  cégjegyzékben  nyilvántarto9  adatainak  változását,  részvényeseinek  nevét,  tulajdoni  hányadát  

»  Kötvények  árát  a  névérté  %-­‐ában,  részvények  ára  HUF-­‐ban.  

–  Tőzsde  információ-­‐szolgáltatási  rendszere  •  Tájékoztatási  kötelezettsége  VAN:  

–  a  kibocsátóknak  –  tőzsdei  kereskedési  joggal  rendelkezőknek,  –  az  elszámoló-­‐házaknak  –  Információszolgáltatás  lehet:  rendszeres,  soron  kívüli,  és  egyéb  

•  Terméklista,  (é.p.  neve,  kibocsátó,  bevezetés  napja,  mennyisége,  kötésegység,  ármeghatározás  módja,  árlépés  köz,  keresk.  idő,  stb)  

•  Rendszeres  tájékoztatási  kötelezettség  –  Felsorolás  (külön  dia)  

•  Soron  kívüli  tájékoztatási  kötelezettség  –  felsorolás  (külön  dia)  

•  Egyéb  tájékoztatási  kötelezettség  –  felsorolás  (külön  dia)  

•  Tőzsdei  szankciók  –  Ha  nem,  vagy  nem  határidőben  szolgáltatnak  információt,    –  Akkor  a  tőzsde  (figyelmeztetéssel,  pénzbírsággal,  értékpapírtörléssel  )  

szankcionál  –  Mérlegelni  szankciónál  az  okozott  károkat,  az  okokat.  –  A  szankciót  a  tőzsde  közzéteszi.  

2013.04.23.  

16  

Rendszeres  tájékoztatási  kötelezettség  1  •  Kibocsátók  kötelesek  a  tőzsde  rendelkezésére  bocsátani:  – Gyorsjelentést,  – Éves  beszámolót  (+könyvvizsgálói  jelentést)  

•  Részvénykibocsátók  éves  jelentése  •   „A”  kategóriás  részvény  esetén  

–  IAS  vagy    US  GAAP  szerint  készült,  és  –  Jóváhagyó  testület  (köz-­‐,  v.  taggyűlés)  elfogadta.  

•  „B”  kategóriás  részvény  esetén  – Hazai  számviteli  szabályok  szerint  is  elkészí8k  – Testület  ezt  is  jóváhagyja.  

Rendszeres  tájékoztatási  köteleze9ség  2  •  Beszámolóknak  tartalmazniuk  kell:  

–  Általános  cégadatok,  –  Kibocsátó  értékpapír-­‐struktúrájának  bemutatása,  –  Kibocsátó  tulajdonosi  körének  bemutatása,  –  Menedzsmen9el,  foglalkoztatással  kapcsolatosak:  

•  Vezetőállású  személyek  neve,  kinevezésük  időtartama,  •  Részvénytulajdonuk  megjelölése,  •  Alkalmazo9ak  száma  és  átlagbérének  alakulása.  

–  Tevékenység  és  gazdálkodás  részletes  bemutatása:  •  Történe8  á9ekintés  •  Piaci  környezet  és  pozíció  bemutatása,  •  Éves  gazdálkodás,  •  Pénzügyi  helyzet,  •  Tevékenység,  •  Auditált  beszámolókra  (mérleg,  eredmény-­‐kimutatás,  cash  flow)  vonatkozó  összehasonlító  elemzések  

2013.04.23.  

17  

Rendszeres  tájékoztatási  köteleze9ség  3  •  Összehasonlító  elemzések:  

– Árbevétel  kategóriák,  Üzle8  ráfordítások,  – Pénzügyi  műveletek  eredménye,  Rendkívüli  eredmény,  Adózás  előt  eredmény,  Adófizetési  köteleze9ség,  Adózo9  eredmény,  Mérleg  szerin8  eredmény,  

–  Immateriális  javak,  Tárgyi  eszközök,  Rövid  lejáratú  köteleze9ségek,  Vevők,  készletek,  saját  tőke,  céltartalékok,  köteleze9ségek,  időbeli  elhatárolások,  cash  flow  és  befektetések  tekintetében.  

Rendszeres  tájékoztatási  köteleze9ség  4  •  Ismertetni  kell,  ha  50%-­‐nál  kisebb  a  tulajdoni  hányad,  akkor    

–  Kibocsátó  tulajdoni  hányadát,  –  Annak  értékét,  –  A  befektetés  várható  hozamát.  

•  Ha  50%-­‐nál  nagyobb  a  tulajdoni  hányad,  akkor  fen8eket  kiegészí8:  –  A  befektetés  tárgyát  képező  társaság    

•  korábbi  és  jelenlegi  tevékenységét,    •  árbevételét,    •  az  általa  fizete9  osztalékot,    •  valamint  tőke-­‐  és  a  hitelkapcsolatokat  is.  

•  Minden  olyan  tényt  és  adatot  is  be  kell  mutatni,  amely  a  kibocsátó  gazdálkodásáról  alkotható  valós  képet  befolyásolhatja.  

•  Kockáza8  tényezők  évközi  változása  

2013.04.23.  

18  

Rendszeres  tájékoztatási  köteleze9ség  5  •  Gyorsjelentés:  

–  Mérleg,  eredmény  kimutatás,  cash  flow  –  Ado9  %  eltérés  fele9  a  magyarázó  eseményeket  is  be  kell  mutatni  –  %-­‐os  eltérés  nélkül  is  magyarázandó  az  adózás  előt  eredmény,  üzemi  

eredmény,  értékesítés  ne9ó  árbevétele,  befektete9  eszközök  és  köteleze9ségek  állománya.  

–  Bemutatandó  a  kibocsátó  alkalmazo9ainak  létszáma,  saját  részvény  mennyiségét,  ado9  %-­‐nál  nagyobb  részesedéssel  rendelkező  tulajdonosokat  

–  Mérlegen  kívüli  tételek  (jelzáloggal  biztosíto9  ingatlanok,  opciós-­‐,  és  lízing  ügyletek.  

–  Bemutatandók  a  releváns  társasági  események,  •  Tőkebefektetési  társaságokra  alkalmazandók    

–  a  részvénykibocsátókra  vonatkozó  szabályok,  –  Befektetések  felsorolása,  céltartalékok-­‐,  köteleze9ségek  ismertetése  –  Gyorsjelentés  tartalmazza    

•  a  saját  részvények  mennyiségét  •  5%-­‐nál  nagyobb  tulajdonosok  bemutatását.  

Tőzsdei  indexek  •  Index  kialakítható  az  egész  tőzsdére  nézve,  vagy  egy  

ágazatra  (pl.  vegyipar)  •  Árfolyamindex  a  tulajdonosi  jogokat  megtestesítő  papírok  esetén  

•  Hozamindex  a  hitelviszonyt  megtestesítő  papírok  esetén  

•  Trendek  (Dow  Jones  elmélete,  6  megállapítás):  –  1)  Átlagok  mindent  magukba  foglalnak  –  2)  Piac  3  fő  trendből  áll  (Elsődleges  trend  több  évre,  másodlagos  trend  több  hónap,  Kistrend  egy,  néhány  nap)  

–  3)  Elsődleges  trend  3  szakasza:    •  Jól-­‐informált  befektetők  agresszív  vételei  •  Javuló  vállalati  eredmények  és  gazdasági  teljesítőképesség,  •  Rekord  vállalati  eredmények,  gazdasági  csúcsteljesíőképesség    

–  4)  Az  átlagoknak  (ipari  és  szállítási)  igazolniuk  kell  egymást  –  5)  A  forgalom  igazolja  a  trendet  –  6)  Trend  addig  érvényes,  amíg  nincs  egyértelmű  ellenirányú  jelzés  

2013.04.23.  

19  

                                                 BUX  index  

                                                 BUMIX  index  

2013.04.23.  

20  

Külföldi  indexek  

•  CESI  Central  European  Stock  Index  •  CETOP20  •  QQQ  index  •  DJIA  30+DJTA  20  szállítási+DJUA  15  gáz  és  elektromosság=DJCA  65  ez  az  előzőek  

•  S&P500  •  FAZ  •  FANKFURTI  DAX  •  LONDONI  FTSE  

BudapesH  Értéktőzsde  

Típus:   Részvénytársaság  

Alapítva:   1864  

Központ:   Budapest,Magyarország  

Vezetés:   dr.  Mohai  György  vezérigazgató  

Pénznem:   HUF  Részvények  száma:   41  Honlap:   www.bet.hu    BSE  Nyitvatartás:   09:02  -­‐  16:30  

2013.04.23.  

21  

         Egy  kis  történelem    •  A  magyar  tőzsde  1864.  január  18-­‐án  kezdte  meg  működését  Pesten.    

•  A  II.  világháborút  követően  a  magyar  ipar  nagyobbik  részét  érintő  államosítás  után,  1948.  május  25-­‐én  Budapes8  Áru-­‐  és  Értéktőzsdét  feloszla9ák,  annak  vagyonát  pedig  állami  tulajdonba  ve9ék  

•  A  Budapes8  Értéktőzsde  a  rendszerváltást  követően  -­‐  1990.  június  21-­‐én  -­‐  újra  megnyito9a  kapuit:  41  alapító  taggal  és  az  induláskor  egyetlen  bevezete9  részvénnyel,  az  IBUSZ-­‐szal.  

•  A  Budapes8  Értéktőzsde  2010.  január  14-­‐től  tagja  a  CEESEG  AG  Holdingnak,  amely  68,8%-­‐ban  tulajdonosa  a  BÉT-­‐nek,  100%-­‐ban  a  bécsi,  92,74%-­‐ban  a  prágai  és  81,01%-­‐ban  a  ljubljanai  tőzsdének.    

                               Szerveze8  felépítés  

2013.04.23.  

22  

       Főbb  szabályok  

       Tőzsdei  kategóriák  

2013.04.23.  

23  

       A  BÉT  szervezete  

1. Részvény szekció •  Itt alapvetően tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal (részvények, befektetési jegyek) lehet kereskedni. •  Speciális értékpapírként itt szerepelnek a kárpótlási jegyek. 2. Hitelpapír-szekció •  Ide tartoznak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, így az állampapírok (diszkont kincstárjegyek és államkötvények), valamint a vállalati kötvények és a jelzáloglevelek. 3. Származékos szekció •  A BÉT származékos szekciója részvény és index alapú, deviza és kamat alapú határidős, valamint opciós termékeket tartalmaz. 4. Áruszekció •  A BÉT és a Budapesti Árutőzsde piacainak 2005. novemberi összeolvadását követően a BÉT-en lehet áru, elsősorban gabona alapú termékekkel kereskedni. •  A többi szekciótól eltérően itt azonnali, határidős és opciós ügyleteket is lehet kötni.

       A  BÉT  szervezete