Az idők nagy tanúi

A szélsőségesen csapadékmentes nyári időszak után a SEFAG Zrt. munkatársai visszafogott reményekkel indultak neki a szeptemberi szarvasbőgésnek. Az eredmények értékelésére, illetve a behozott bikák nagy részének mustrájára az erdőgaz-daság október 19-én megtartott trófeaszemléjén került sor a Lábodi Vadászerdészeténél. Az érdeklődő szakmai közönséget az Alexandra vadászház parkjában Barkóczi István vezérigaz-gató, Dr. Varga Gyula vadgazdálkodási osztályvezető, valamint a házigazda erdészet igazgatója, Horváth Mihály köszöntötte.

XXXIX. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM l 2012. DECEMBER

A SEFAG ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZRT. TÁRSASÁGI ÉS KÖZÉLETI LAPJA

A képen látható szép öreg cser Cserénfa határában, a 29D er-dőrészletben található. Mell-magassági kerülete 459 centi-méter, magassága 26-28 méter.

Ahogy Kaponya József ke-rületvezető erdész elmondta, a területen egykor fás legelő volt, amely a legeltetés felhagyása után spontán beerdősült. Az öreg fa környékén, rajta kívül még sok öreg cser, gyertyán, bükk és tölgy található. A han-gulatos erdőrész korábban ma-gántulajdonban volt, de jelen-leg a SEFAG Zrt. kezelésében van. A terület gyalogosan lá-togatható, hiszen néhány száz méterre van tőle a Cserénfa és Zselicszentpál között vezető zöld turistajelzés.

* * *

Közel húsz éve kaptam hírt egy Kelevizen élő szép öreg kocsá-nyos tölgyről, amelyet e rovat-ban, az 1994. évi első számunk-ban be is mutattam. Gazdája kárpótlás útján jutott az egy-kori családi birtokhoz. Akkor, a tulajdonosváltások kapcsán írtam a fáról: „Ő” már magán. Gazdája büszke rá, és reális helyzetismerettel, reális tervek-kel kezdte meg erdőtulajdonosi kötelezettségeinek teljesítését. Így az öreg tölgy és környékének jövője biztosítottnak látszik. Va-jon hány öreg tölgy és más ma-

Ezúton szeretném megköszön-ni valamennyi dolgozónknak az év során kifejtett áldozatos munkáját. Nem volt egyszerű évünk! Az időjárás sem ked-vezett tevékenységünknek. Je-lentős aszálykáraink voltak, a tenyészidei csapadékhiány miatt. A rendkívüli szárazság miatt sajnos erdei tűzkárok is nagyobb mértékben sújtot-tak bennünket, mint egy átla-gos esztendőben. A csapadék-szegény időjárás a pajorkárok mértékét is fokozta. Összességé-ben több mint 263 millió forin-tos összegű kár felszámolásáról kellett, kell gondoskodnunk.

A károsított területek egy részén az idén sikerült az er-dőállományok regenerálása, de jelentős feladatok hárulnak még ránk e tekintetben az előt-tünk álló esztendőben. Sajnos a már érzékelhető klímaválto-zás nem kedvez ezen tevékeny-ségünknek. Ha eredményeket akarunk elérni, akkor az ed-dig is fegyelmezett erdősíté-si munkát még precízebben, nagy odafi gyeléssel kell végez-zük. Csak így tudjuk erdeink állapotát a szakmailag elvárt szinten tartani, csak így tu-dunk szigorú költséggazdálko-

A több mint százezer hektárt kitevő vadászterületeken 181 gímbikát ejtettek el a bőgés alatt, amelyből 142 agancsot mustrálhattak végig a meghí-vottak. A tavalyival szinte azo-nos minőségi eredményeket hozó időszakban 14 bika agan-csa múlta felül a tíz kilogram-mos határt, három trófea pedig meghaladta a tizenegy kilót. A statisztikát tekintve szeptem-beri átlagsúly megközelítette

Kedves Munkatársaim!dásunknak megfelelni. Idén újra teljes egészben az anyacégébe ol-vadt a CS-Fa Kft . A régi-új hely-zetben a csurgói gyár fi nanszíro-zása egyszerűbbé válik, a mun-kahelyek nagyobb biztonsággal megtarthatók. Csurgó verseny-képességét az ott megvalósult beruházásokkal jelentősen nö-velni tudtuk. Európai színvona-lú fafeldolgozást valósítottunk meg, mely azért is fontos, mivel ily módon nagyobb hozzáadott értékkel tudjuk a kezelésünk-ben lévő erdők kiváló faanyagát hasznosítani a piacon. A fej-lesztések természetesen nem áll-nak meg, a jövő esztendőben is folytatódnak, például egy fedett csarnok megépítésével.

Úgy gondolom, hogy eddig is a folyamatos fejlesztés, fejlődés volt egyik erőssége cégünknek. Ha sikeresek akarunk maradni, és miért ne ez lenne a célunk, akkor jövőben is ezt az utat kell járnunk. Ugyan ez az út nehéz, kihívásokkal teli, de ha nem így cselekszünk, akkor most nem büszkélkedhetnénk a 2012-es év folyamán elért eredménye-inkkel. Csak egy rövid szemle az elmúló esztendő fontosabb be-ruházásaiból: Az év folyamán jelentős közjóléti fejlesztéseket

valósítottunk meg. Elkészült a mesztegnyői kisvasút pályajaví-tása, illetve a gördülő állomány részleges felújítása, IPA pályá-zat keretén belül megvalósult a Studinka-ház felújítása, elké-szült a tanösvény és a vadas-park, felújítottuk a kardosfai kiszolgáló épületet. Az elkövet-kezendő esztendőben tovább folytatjuk ezt a munkát, sőt a kívülállók szempontjából talán ez még látványosabb lesz. Már az idén elkezdődtek a kiemelt kormányzati pályázati kere-tében megvalósuló Csillagos-égbolt-projekt előmunkálatai. Folytatni fogjuk a mesztegynyői kisvasút gördülőállományának a felújítását, valamint a vas-út környéki infrastruktúra fej-lesztését. Az épület bontásával megindult a nagysalléri vadász-ház felújítása, és reméljük, hogy szeptember elsején egy új, kor-szerű épületet avathatunk, mely minden szempontból megfelel a mai igényeknek.

Szakmai ágazataink, az erdő-művelés, a fahasználat és a vad-gazdálkodás egyaránt kiemelke-dően teljesítettek az elmúlt év-ben. E kiváló teljesítményükkel megteremtették az említett fej-lesztések stabil pénzügyi alapjait. A három ágazat jól összehangolt munkájának eredményeként er-dőgazdálkodásunk egyensúlya

immáron éveken keresztül sta-bil, és ezt a stabilitást mutat-ják előremetszéseink is. Úgy érzem, cégünk a válságot tö-résmentesen élte meg, amely nem kényszerített bennünket a tartalékaink felélésére. Ugyan-azt a kiegyensúlyozott gazdál-kodást tudjuk folytatni, mint ami az elmúlt tíz évben is jelle-mezte gazdálkodásunkat. Biz-tosnak látszik, hogy – a ben-nünket sújtó természeti károk ellenére is – a tervekben meg-fogalmazott tulajdonosi elvá-rásoknak megfelelünk. Mind-ezek alapján elmondhatjuk, hogy a somogyi erdők valóban jó kezekben vannak.

Ismételten megköszönöm valamennyi munkatársamnak az év során tanúsított lelkiis-meretes, odaadó munkáját. Kívánok kollektívánk minden tagjának, leányvállalataink dolgozóinak, nyugdíjas kollé-gáinknak, továbbá a velünk együttműködő vállalkozók-nak és kereskedelmi partne-reinknek Boldog és Békés Ka-rácsonyi Ünnepeket, valamint Eredményekben Gazdag Sike-res Újesztendőt!

Barkóczi Istvánvezérigazgató

gántulajdonú kisebb-nagyobb erdő van az országban, melynek új gazdái úgy kezdték meg er-dőgazdálkodói pályafutásukat, hogy az erdészkedés szakmai, jogszabályi, etikai írott és írat-lan törvényeiről fogalmuk sincs? Akik a gyors és könnyű meggaz-dagodás reményében vásároltak erdőt? Akik sok esetben a vásár-lásra fordított kárpótlási jegynél több anyagival, a gazdálkodás feltételeivel nem rendelkeznek? Csak reménykedni tudunk, hogy az erdők jövője megnyug-tatóan rendeződik.

Öreg „fáimat” – ha csak al-kalom adódik – ismételten fel-fel szoktam keresni. A kelevizi tölgyet, mivel távolabb esik szokásos útjaimtól, azóta sem láttam, akárcsak a gazdáját sem. Néhány hete/hónapja kö-zös ismerősünk révén üzent a tulajdonos, hogy az öreg fa be-tegeskedik, van-e esetleg olyan ismerősöm, aki kissé meg tud-ná hosszabbítani az életét. Mi-vel hirtelenjében ilyen nem ju-tott eszembe, gondoltam majd érdeklődök utána. Nem kap-kodtam el a dolgot, úgy véltem, egy 250-300 éves fánál néhány hét már se nem oszt, se nem szoroz. Aztán a napokban szo-morúan olvastam egy gyászje-lentést: Lechner Antal Vilmos 68 éves korában elhunyt. Ő volt a gazda, kedves fájáról már nem jutott ideje gondoskodni!

Agancsmustra a SEFAG Zrt.-nél

a 7,1 kilogrammot az érmesek aránya pedig a 63%-ot tett ki.

A legnagyobb tömegű tró-feát viselő – 11,82 kg-os agan-csú – bikát a szántódi vadász-terület aliréti tömbjében hoz-ták terítékre, amely a megyei bírálaton 225,23 C.I.C. pontot érdemelt ki. Megemlítendő, hogy az ezen területről beho-zott 57 bika átlagsúlya elérte a 7,72 kg-ot, az érmesek aránya pedig elkerülte a 72%-ot. A

lábodi és zselici vadászterüle-tek is kiváló – több 10 és 11 kg feletti – bikákat adtak, illetve említésre méltó a lábodi terület

déli körzetében terítékre került mintegy húsz bika tíz éves be-csült átlagkora!

(folytatás a 6. oldalon)

A Hotel Kardosfa konfe-renciatermében rendezte a SEFAG Zrt. a hagyományos október 23-i megemlékezé-sét. A látványelemekkel is színesített ünnepi beszédet Kocsis László, a mesztegnyői

Megemlékezés az 56-os forradalom 56. évfordulójánerdei vasút üzemvezetője tar-totta.

A megemlékezést követően a hagyományos kitüntetések átadására került sor. A legran-gosabb sefagos elismerést, a Somogyi Erdőkért aranygyű-

rűt Takács József-nek, a Nagybajo-mi Erdészet igaz-gatójának adta át Barkóczi István vezérigazgató.

Az Elismerő Oklevél kitün-tetésben a cég tíz munkatársa

részesült. (Hi-deg Tamásné, Barcsi Erdészet, Málovics Józsefné, Marcali Erdészet, Dr. Vidóczi Hen-riett, Iharo-si Erdészet, Lasán Ti-borné, Nagy-bajomi Er-dészet, Kurdi Róbert, Zselici Erdészet, Ta-kács Tiborné, Kaposvári Er-dészet, Rátky Tamás, Lábo-di Vadászerdészet, Simonics

Ervin, Szántódi Erdészet, Szolnokiné B. Katalin, Ho-tel Kardosfa, Berényi Ildikó, SEFAG Központ.) Tárgyju-talmat kapott Detrich Mik-lós, lapunk szerkesztőbizott-ságának a vezetője.

„Az innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely megvalósítja az ötletet. Az in-nováció elméleti alapjai legelőször 1934-ben Schumpeter tanulmányában jelentek meg. Ennek nyomán ma a következő típusait különböztetjük meg: új termék bevezetése, új gyártási mód bevezetése, új piac megnyitása, új nyersanyag- vagy félkész termék-forrás megszerzése, iparági átszervezés. A második modernizáció elméletének (Garai László) nyomán az innovációt ma már a gép helyett az ember-gép-rendszerre értelmezzük. A kreativitástól annyiban különbözik, hogy olyan folyamatot jelöl, amelynek egyik első állomása maga a kreativitás, vagyis az alkotóerő, új ötlet, elképzelés, koncepció, amely alapja lehet minden fejlesztésnek. A kreativitás (például felta-lálói ötlet) akkor válik innovációvá, ha meg is valósul (a feltalált dolog, eszköz gyártása megindul), vagyis ha az ötletet, elképzelést végül a napi gyakorlatban is alkalmazzák, ha tehát a kreativitás innovatív produktummá válik. Az innováció nem azonos a reformmal, ez utóbbi átfogó, makro-szintű modernizációs eljárást jelent, míg innováción a mikroszinten zajló fejlesztések értendők” – foglalja össze az innováció lényegét Százdi Antal. Az innováció, mint idegen szakkifejezés ma-gyarosítására tett javaslat az újdonságművelés.” (Forrás: Wikipédia).

MÉRLEGEN

2

Elnézést kell kérnem az olva-sótól a fentebbi terjedelmes fogalom-meghatározásért, de sajnos jobbat, érthetőbbet, az innovációt, mint folyamatot bemutatót, szorgos keresés után sem találtam. Az „Idegen szavak és kifejezések szótára” (Bakos 1986.) egyértelműen csak „újítás” szóval írja le.

Még érthetőbbé tenni a fo-galmat, a folyamatot talán az alábbi módon lehetne:

A probléma felismerése.

A probléma tudományos igényességű megoldása.

Az új eredmény, eljárás

oktatása az alkalmazóknak.

Az eljárás bevezetése a napi gyakorlatba.

Az eljárás hatékonyságának

mérése.

A szükséges korrekciók elvégzése.

2003-ban mikor társasá-gunk már látta, hogy a törvé-nyi szabályozás lehetővé teszi bizonyos pénzeszközök ilyen célokra történő felhasználását, meghatározta azokat a fő cé-lokat, melyeket el kellene ér-nünk, hogy termelésünk, min-dennapi gyakorlati munkánk az előttünk álló – helyzetünk-ből következően alapvetően biológiai, vagy a faállományok állékonyságára ható – kihívá-sokkal szemben felvértezett legyen. A kihívások, mint lát-ni fogjuk, nem csak biológiai okokra vezethetőek vissza, ha-nem annak gyökerei több eset-ben abiotikus tényezők hatásai, esetenként összhatásai a két té-nyezőnek.

Az alábbi fő célok kerültek meghatározásra, azzal a kité-tellel, hogy a kutatási eredmé-nyek ismeretében ezeken fino-mítások történhetnek.

1. A cserebogár pajor által okozott károk mérséklé-se, védekezési technoló-giák kidolgozása a termé-szetvédelmi korlátozások függvényében;

2. Faállományaink erdő-nevelésének racionali-zálása (kiemelt fafajok: kocsányostölgy, cser), gyakorlati gyérítési út-mutató kidolgozása kerü-letvezetők részére;

3. Faállományaink termé-szetes felújíthatóságának vizsgálata a termőhely és a faállományviszonyok fi-gyelembevételével;

Innovációs eredmények és kudarcok 2004 -2011

4. A klímaváltozás várható, és már érezhető hatásai-nak mérséklése a gazdál-kodás menetére, prognó-zis a várható változások-ról;

5. A fafajmegválasztás raci-onalizálása, a klímaválto-zás várható következmé-nyei miatt;

6. Vadfajok élőhely-haszná-lata, különös tekintettel a dámvadra.

7. A működési területün-kön található erdőre-zervátumok (Ropoly, Boronka, Vaskereszt) vé-dőzónáinak kezelési terv irányelveinek, kezelési paramétereinek megha-tározása.

A megfogalmazott célok el-éréséhez meg kellett keresi azo-kat a tudományos partnereket, melyek ezekben segítségünkre lehettek, jogosultak innovációs járulék befogadására, képesek a feladat elvégzésére. Ennek érdekében a 2004. év elején „Innovációs keretszerződét” kötöttünk a Nyugat-magyar-országi Egyetemmel, valamint az Erdészeti Tudományos In-tézettel. A két kutatóhellyel el-végeztük a szükséges egyezte-téseket (témafelosztás, kutatási ütemterv kidolgozása). A ke-retszerződés tartalmazta, hogy az éves feladatokat tárgyév-re vonatkozó szerződésekben rögzítjük. Ez lehetővé tette azt is, hogy az eredmények isme-retében a szükséges korrekci-ók könnyen keresztülvihetőek voltak.

Mint a címben is jeleztem, sikerek és kudarcok egyaránt értek bennünket. De több volt a siker!

Nézzük tételesen az egyes megfogalmazott célok megva-lósulását. A bemutatást – hi-vatkozva ugyan a megfogal-mazott cél sorszámára – nem a megfogalmazás sorrendjében tárgyalom.

A 7. cél: Mindhárom erdő-rezervátumunk védőzónájá-nak független szakértők által készített kezelési terve rendel-kezésünkre áll. A független szó azért lényeges, mivel a ter-mészetvédelem – mulasztásos törvénysértést elkövetve – nem készítette el ezt a dokumentá-ciót, de a törvény lehetőséget adott, hogy ezeket az irány-elveket a Nyugat-magyaror-szági Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdőművelési és Er-dővédelmi Intézetének Erdő-művelés Tanszéke Dr. habil. Koloszár József vezetésével

megtegye. A terv azóta is folya-matosan épül bele az üzemter-veinkbe, s a napi gyakorlatunk-ba. Joggal kérdezheti azt bárki, hogy mi ebben az innováció. Az irányelvek olyan, korukat megelőző (készült 2006), eljá-rásokat írnak elő, melyek majd csak a 2009-es erdőtörvényben jelennek meg. Ráadásul a tör-vénnyel ellentétben, figyelem-be veszik a faanyag nemzet-gazdasági használhatóságának megőrzését is.

A megfogalmazott célt teljes mértékben sikerült teljesíteni.

A 6. cél: 2008-ban kezdő-dött a munka. A legkorszerűbb GPS telemetriás nyomkövetés segítségével a Nyugat-magyar-országi Egyetem Erdőmérnöki Karának Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézeté-nek közreműködésével fontos adatok birtokába jutottunk – elsősorban a dámvad – élő-hely-használatáról. A napi gya-korlatban ezt a vadföldek raci-onális vetéstervének (kedvelt takarmányforrás) elkészíté-sénél, ily módon a csatlakozó mezőgazdasági területek vad általi használatának (vadkár okozásának) csökkentéséhez jól tudjuk használni. A mé-rések és a tapasztalatgyűjtés, értékelés 2011-ig folyamatos volt. Az eredmények nem csak helyben, hanem több tudomá-nyos konferencián is bemuta-tásra került.

Sajnálatosnak tartom azt a tényt, hogy a jelentős eredmé-nyek után – mikor elérhető kö-zelségbe került a dám esetében megvalósítható racionális vad-föld-gazdálkodás kontrollja – a kísérlet az anyagi források más elosztási rendszerbe tere-lése miatt megszakadt. Az ed-digi eredmények viszont már a gyakorlat számára hasznosít-hatóak.

A 4. és 5. cél: A két témában a munka a teljes vizsgált idő-szakban folyamatos volt. A fel-vetett két probléma egymással szorosan összefügg, a térség jö-vendőbeli erdőgazdálkodására meghatározó problémákat vet fel. A helyzetet nem dramati-zálva, hanem jogos kérdéseket felvetve: úgy gondolom, hogy stratégiai döntést kíván, hogy mi lesz akkor, ha a térség (So-mogy) klímája az erdőssztyepp irányba mozdul, mi lesz ekkor az eddig zárt erdőt képző ko-csányos-tölgyesekkel? Mi lesz az erdő jövedelemtermelő-ké-pességével, mi lesz az ebből élő emberekkel? Mi lesz az ehhez kapcsolódó faiparral?

Ezek a súlyos kérdések fo-galmazódtak meg, ami miatt az Erdészeti Tudományos Intéze-tet megbíztuk, hogy járja, jár-juk körül ezt a problémakört, azaz ennek az elejét. Neveze-tesen azt, hogy milyen válto-zásokra számíthatunk, mit tu-dunk ellene tenni. Az elvégzett vizsgálatok körvonalazzák a je-lenség várható hatásait. A meg-oldás lehetőségét teljeskörűen ugyan nem adják meg, mivel az csak nagyobb léptékekben gondolkodva kezelhető, de re-gionális problémakezelésre már irányt mutatnak (pl: víz-gazdálkodási eljárások javítá-sa). Ugyan a gondokra általá-nos érvényű megoldását nem találtunk, de megtudtuk, hogy mi a legfontosabb teendőnk. Alapvetően a vízügyi szervek-kel kell összefognunk, mivel csak erre a természeti (termő-helyi) tényezőre tudunk rö-vidtávon eredményes hatással lenni.

A szerző sajnálatos módon megjegyzi, hogy ehhez továb-bi kutatások, és pénz kell. Ezek hiányában az erdőkárok me-gyénkben még Európa legszi-gorúbb erdőtörvénye mellett is nőni fognak. A témát országos szinten kiemelten kellene ke-zelni, ugyanis ez nemzetgaz-dasági stratégiai kérdés.

Az 1. cél: A cserebogár pa-jorjának a károsítását az erdé-szeti tudomány, és gyakorlat már régóta ismeri. A problé-ma súlyosságával kapcsolat-ban már számos írás megje-lent. Egyik-másik a sötét jövőt is előrevetítette. A nagykani-zsai homokvidéken a vízren-dezések után (1932 – 34) már előkerült a probléma, a cse-rebogár pajorjának tömeges fellépése, mely az ott végzett erdősítéseket rendre tönkretet-te. Ez a folyamat megyénkben is lejátszódott. A melioráció a talajvíz éves mozgását erősen korlátozza, főleg az április, má-jusi magas talajvízszintet köze-líti az éves átlagszinthez. Ez a pajorok, valamint a bebábozó-dott, kikelő nemzők életfeltét-eleit mintegy feljavítja, hiszen nem fognak a magas talajvíz miatt megfulladni. Ezért sza-porodásuk töretlen, egyre na-gyobb mennyiségben lesznek jelen a területen. A helyzetet súlyosbítja, hogy immáron nem csak a májusi cserebogár, hanem az erdei is jelentős po-pulációval rendelkezik térsé-günkben. A múlt század 80-as éveiben a nemzők légi úton történő gyérítésével (irtásával) a probléma kezelhetőnek lát-szott. Jogszabályi változások miatt ez viszont egyre nehe-zebb volt. Ezt követően a talaj-ba történő vegyszer-injektálás mutatkozott megoldásnak. Saj-nos nem váltotta be a hozzá fű-zött reményeket. A valamikori hatásos vegyszer-hatóanyago-kat kivonták a forgalomból. Ez nem is baj! A baj ott kezdődik, hogy semmi hatásos védekezé-si módszer nincs a kezünkben a pajorok károsítása, elnézést a szóért, erdőirtása ellen. Ho-mokvidékünk mellett a csere-bogár egyre jobban terjed me-

leg löszvidékeinken is. A prob-léma kezd katasztrofális mére-teket ölteni. Nem csak nálunk, sok társ-erőgazdaságnál is.

A cikk írójának ismételten az olvasó elnézését kell kérni, hogy ilyen hosszasan vezet-te be ezt a fejezetet. Tette ezt azért, mivel erdőgazdálkodá-sunk jelen pillanat szerinti leg-égetőbb problémájával állunk szemben.

Hát a fentebb leírtak miatt lett a cserebogár-pajor az 1. számú megoldandó gond. A feladat nehézségére tekintettel úgy döntöttünk, hogy az erő-ket koncentrálni szükséges, ezért megbíztuk a Nyugat-ma-gyarországi Egyetem Erdő-mérnöki Karának Erdőműve-lési és Erdővédelmi Intézeté-nek Erdővédelmi Tanszékét (Dr. habil. Varga Szabolcs), és az Erdészeti Tudományos Inté-zet Erdővédelmi Osztályát (Dr. habil. Csóka György), hogy próbáljunk megoldást keresni.

A vizsgálatok szerteágazóak voltak (fajok, törzsek, táplálko-zásbiológia, védekezési tech-nológiák, környezetkímélő el-járások légi védekezés során), ráadásul az Erdészeti és Fa-ipari Regionális Tudásközpont (ERFARET) integrálásában több erdőgazdaság is finanszí-rozta a kutatást, a megoldás ke-resését.

Sajnos csak részsikereink voltak. A helyzetet teljesen tisztán látjuk a kutatások se-gítségével. Láttuk a megoldás lehetőségét is! Ennek érdeké-ben – bővítettük az érintett, és a kutatásban finanszírozó erdőgazdálkodói kört – a fi-nanszírozásra nem került sor, mivel az akkori FVM-től ígért 50 millió forintot erre a célra nem adták át. A megelőző idő-ből pedig tudták az erdőgazda-ságok, hogy e nélkül a kívánt eredmény elérhetetlen.

A SEFAG Zrt. szervezésé-ben folyt ez a megbeszélés, és egyeztetés, ahol négy erdő-gazdaság (ZALAERDŐ Zrt., KASZÓ Zrt., KEFAG Zrt., SEFAG Zrt.) vett részt, vala-mint a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kará-nak Erdőművelési és Erdővé-delmi Intézetétnek Erdővédel-mi Tanszékét Dr. habil. Varga Szabolcs képviselte. További érdekelt erdőgazdaságok je-lezték részvételi szándékukat, ha sikerül az együttműködés anyagi feltételeit megterem-teni (minisztériumi segítség) KAEG Zrt., NYÍRERDŐ Zrt., MEFA Zrt.

Az ott felvetett elképzelhető megoldásról nem kívánok írni, hiszen a résztvevők, és érintet-tek reményei szerint – a kérdés fontosságára való tekintettel – még vissza fogunk térni.

Szerzői megjegyzés: Mivel a vázolt probléma megoldásá-ban egyelőre vereséget szen-vedtünk, abban reménykedek, hogy ez csak csatavesztés a há-borút meg fogjuk nyerni. Ez alapvető érdeke a jövő magyar erdeinek. Erre a pénzt nem szabad sajnálni – nyilván nem nyakló, és eredmények elvárása nélkül – de ebben igazán euró-pait lehetne alkotni.

A 2. és 3. cél: Egy híradást akkor tartanak jónak – az er-dészeket nem, vagy felületesen ismerő emberek – ha abban a végén van valami jó a hír. A jó hír az, hogy ezt a kitűzésün-ket majdnem maradéktalanul sikerült teljesíteni. Ezek vol-tak azok a feladatok, melyek a mostani gyakorlatunknak a megváltoztatásával gyors ered-ményeket képesek produkálni. Köszönhetően kerületvezető kollégáinknak. Nehéz feladat az alsószintű gyérítésről átállni a felsőszintű faegyed-váloga-tásra.

Köszönhetően Koloszár professzor egyszerű szavainak, terepi tapasztalatának, talán itt értük el a legnagyobb előre-lépést. De még nem lehetünk elégedettek! A megalkotott se-gédlet használatához további oktatásra, valamint a folyama-tosan végzett ellenőrzésekre van szükség.

Az ilyen irányú ellenőrzés nem hibakeresés! A hibakere-séssel ellentétben, javító szán-dékú segítség, a helyes erdőne-velési munka végzéséhez!

A természetes felújítások előkészítése, azok végrehajtá-sa szintén javult, mind hoz-záállásban, mind pedig annak megítélésében, hogy hol, és milyen módszerrel alkalmaz-zuk.

Itt a siker megvan, az inno-vációs eredmények napi hasz-nosítása jó úton halad.

Néhány gondolat: A beve-zetőben a Wikipédiából idézett innováció nem egyezik meg az erdészeti innovációval. Ugyan rövidtávú erdészeti tevékeny-ségeink körébe be tudjuk il-leszteni a majd azonnal ter-melést szolgáló innovatív tevé-kenységeinket, de tudomásul kell venni, hogy a mi munkánk tárgyát képző erdő nem azon-nali „termék”. Az éppen létesí-tett erdő igazából 30 – 100 év múlva lesz késztermék, melyet a nemzetgazdaság hasznosí-tani tud. Nem mindegy, hogy az átadott portéka milyen. Ezért az erdészeti innováció egy folyamat. Egy olyan folya-mat, melynek elemei egymásra épülnek. Amennyiben ez a fo-lyamat logikusan épül fel, ak-kor a termék – az idők próbáját kiállva – hasznos lesz, szolgál-va a társadalom érdekeit.

Erdészeti téren a legfonto-sabb dolog az innováció terü-letén megteremteni az erdő-gazdálkodással szembeni tár-sadalmi elvárások összevetését, a valós elvárásokkal. Ezek nem esnek egybe.

Azt a hosszútávú gazdálko-dási ciklusunkból adódó el-lentmondást nem fogjuk tud-ni feloldani, sőt feloldhatatlan, hogy az ál- és valós érdekeket is szolgáljuk. A fa az egyetlen igazán újratermelhető nyers-anyag. Az erdő természetesen még sok dolgot juttat. Ezt a lé-tével teremti meg.

A kutatásokra, az erdőgaz-dálkodás környezeti feltételei-nek javítására azért van szük-ség, hogy ez az erőforrásunk ki tudjon teljesedni.

Dr. Takács László

çç

çç

ç

3

ELISMERÉSEK / AKTUÁLIS

Az ember életét, életének ala-kulását, alapvetően a gyer-mekkori élmények határozzák meg. Szerencsésnek érzem magam, hogy falun születtem. Andocson töltöttem a gyer-mekkoromat, amely azon kí-vül, hogy közismert egyházi zarándokhely, természeti kör-nyezete is csodálatos. A falu környéke alapozta meg a ter-mészethez való kötődésemet, de innét ered az erdészember másik kötődése, a vadászat is. Édesapámtól – még gyerek-koromban – kaptam egy lég-puskát és korán megtanított a biztonságos fegyverkezelésre is. Akkoriban még nem kellett semmiféle engedély a légpuska használatához. Kezdetben még fel sem tudtam húzni, így az el-ső vadászataim úgy zajlottak, hogy töltött puskával kimen-tem a közeli rétre, rálőttem egy verébre, vagy más célpontra, és mentem haza az újabb töltésre. Aztán a későbbi légpuskás ki-rándulások, az ottani erdők és a halastó környékének megis-merése, megalapozta a termé-szet iránti érdeklődésemet. Az erdő, a víz, a „vadászatok” és a természetjárás együttesen ha-tározta meg a pályaválasztáso-mat. Az, hogy végül Sopronba pályáztam, volt gimnáziumi osztálytársamnak, az erdőmér-nöknek készülő Dobribán Gé-zának köszönhető. A vele való barátkozásom, és beszélgetése-ink egyértelmű indíttatást ad-tak erre a pályára.

Én nagyon szívesen jártam Sopronba, életem egy külö-nösen kellemes időszaka volt. Kiváló évfolyamba kerültem, melyből később több évfo-lyamtársam került szakmánk élvonalába. Számomra a szak-mai tárgyak mellett, itt is a hobbim, a vadászat, a halászat, a vadgazdálkodás, a halgaz-dálkodás voltak a kedvencek. Már egyetemista koromban vadásztársasági tagként hó-dolhattam a szenvedélyem-nek. A diplomamunkámat is a Vadgazdálkodási Tanszéken

készítettem: a somogyi vizes élőhelyek, halastavak haszno-sítását tekintettem át. Ez – bár nem kimondottan erdészeti téma –, jelenleg egyre inkább aktuális, fokozott figyelmet ér-demel. A víz szerepe napjaink erdőgazdálkodásában kiemelt fontosságúvá vált, különösen a mostani munkahelyemen található erdőállományok víz-gazdálkodási helyzete, a vizes élőhelyek gondjai mutatnak rá erre a problémára.

Az élet sűrűjében

1982-ben, friss diplomámmal – a tanulmányi szerződésem-nek megfelelően – jelentkez-tem a Sefagnál. Úgy gondol-tam, hogy néhány hetes lazí-tással pihenem ki a vizsgák fáradalmait, ám a sors más-képp rendelkezett. A Barcsi Erdészet igazgatójának kine-vezett Kökény István munká-ját kellett átvennem, és másfél nap „pihenés” után bekerül-tem a mélyvízbe. A helynek különösen örültem, hiszen a lakóhelyemmel szomszédos faluba, az Igali Erdészethez ke-rültem. Örömömnek érzelmi és praktikus okai egyaránt vol-tak. Gyermekkori kóborlásaim helyszíne a munkahelyemmé vált, és közel lehettem korábbi lakóhelyemhez, így az időköz-ben született ikergyermekeink ellátásában szüleim segítségét élvezhettük.

Tizenöt évet töltöttem az Igali Erdészetnél. Pályám kez-detétől sok segítséget kaptam az igali kollégáktól, amit most utólag is megköszönök ne-kik. Szükség is volt rá, hiszen az ideálisnak tekinthető egy-éves gyakornoki idő helyett én szinte azonnal a fahasználati műszaki vezetői teendőket lát-tam el. A főmérnöki rendszer bevezetésével az erdészet fő-mérnöki munkakörének ellá-tására kaptam megbízást. Igali éveimben alapvetően mindig a fahasználat volt a szakterüle-tem, csak a főmérnöki idősza-

komban foglalkoztam részben az erdőműveléssel is. Fontos tanulság, hogy szükséges a gyakornoki idő, és ez alatt le-hetőleg mindkét ágazatnak a folyamatával, adminisztráció-jával célszerű és hasznos meg-ismerkedni.

Amikor 1997-ben a cég-vezetés több vezetői állásra is pályázatot írt ki, megpályáz-tam a Nagybajomi Erdészet igazgatói beosztását. Ezt meg-előzően gondolkoztam, hogy kimozduljak-e Igalból részben a szüleimhez való ragaszkodás, részben a munkahelyhez és az ottani kollégákhoz fűződő kö-tődésem miatt. Úgy gondoltam azonban, hogy az embernek szakmailag is fejlődnie kell és egyfajta kihívásnak tekintet-tem az új lehetőséget. Volt kol-légáimra a mai napig is barát-sággal gondolok vissza. Az új és régi erdészetem kollektívái éveken keresztül baráti, szak-mai kapcsolatot ápoltak egy-mással. Tartalmas és kellemes szakmai találkozók voltak ezek a két erdészet között.

Szakmánk nagy gondjai

Elszomorító az a helyzet, amit az elmúlt néhány évtized időjá-rás-változása okozott a Nagy-bajom és a Mesztegnyő kör-nyéki vizes élőhelyeken. Meg-győződésem, hogy a vízzel és a vízgazdálkodással, az erdé-szeteknek komolyan kell fog-lalkozniuk. Sajtóhírek alapján már felmerült a mezőgazda-ságban egyfajta öntözési mi-nisztérium létrehozása, ugyan-akkor az erdőgazdálkodás még ma sem kezeli kellő súllyal ezt az igen súlyos problémát. Ha-zánk számára a klímaváltozás miatt alapvető fontosságú fel-adat a vízzel történő ésszerű és okos gazdálkodás. Erdőál-lományainkat leginkább a le-hulló csapadék mennyisége, eloszlása és hektikussága be-folyásolja. Ezen belül Nagyba-jom környéke abban a speciális helyzetben van, hogy a város-on átvezető 61-es út a földrajzi vízválasztó, így a területen át-folyó víz csak a lehulló csapa-dékból képződő patakokban található. A lehulló csapadék innét vagy a Dráva, vagy a Ba-

laton vízgyűjtőjébe folyik. Ez a vidék, illetve az itteni erdőállo-mányok kizárólag arra a vízre számíthatnak, ami a csapadék-ból leesik. A környéken több csapadékmérő állomás van, és a tavalyi, illetve az idei mé-réseik alapján évente mintegy négyszáz milliméter hiány mu-tatkozik. Ez hatalmas mennyi-ség, a régebbi hét-, nyolcszáz milliméteres csapadékmeny-nyiséghez képest. A korábbi vi-zes élőhelyek, „lábas” égeresek gyakorlatilag eltűnnek – kivé-ve a még üzemelő halastavak környezetét. És ez jelenleg nem időszakos helyzetnek, hanem véglegesnek tűnik. Most már a halastavak is vízhiánnyal küszködnek. Idén már a nyár közepén le kellett halászni a tavakat, hogy a halpusztulást megelőzzék. Jelenleg a legtöbb halastó szárazon áll. Ez a hely-zet azt jelzi, hogy a rétegvizek mozgása miatt az erdőállo-mányok alól is eltűnt a víz. A nagybajomi homoktalajokban a korábbi gyökérzóna – amely igazodott a magasabb talajvíz-szinthez és a periodikus talaj-vízmozgáshoz – szárazzá vált. A lehulló csapadékot a jövőben mindenképpen meg kellene tartani a területen!

Sajnos a korábbi tendencia az volt, hogy az extenzív me-zőgazdasági művelés érdeké-ben a területeket lecsapolták, az Aranyos és a Boronka pata-kok medreit közel három mé-ter mélységben lemélyítették. Amit ez a két patak jelenleg tudna még pótolni, az erdőál-lományok számára már hasz-nosíthatatlan.

Új megoldásokat

Mindig igyekeztem összhangot teremteni nem csak a szakmai munkámban, hanem a külső környezettel is. A külső kör-

nyezet alatt értem azokat a ha-tósági, szervezeti egységeket is, amelyek gyakorlatilag keretek-be foglalják a tevékenységün-ket. Munkámat ezeket a szem-pontokat mérlegelve, felvál-lalható kompromisszumokkal összhangba hozva végeztem.

Keresni kell az új megol-dásokat, módszereket. Ne-hézségek hosszú sorával kell szembenéznünk: a korábban említett problémák – a klíma-változás, a vízhiány, a pajorkár – valamint a korlátozó intézke-dések, az erdőtörvény jelentős szigorításai, a különféle ható-ságok szigorodó elvárásai, a va-dászat helyzete, a vadkárosítás, stb…

Aki az erdővel kapcsolat-ba kerül, csaknem mindenki-nek nehezebb lett a helyzete, és ezek a gondok szinte mind az erdőgazdálkodásnál szin-tetizálódnak. A munkánkat e hatásoknak az összevetésével, a lehető legoptimálisabb meg-oldást keresve kell a jövőben végeznünk.

A fafaj politikánk sajnos nem követi a természetben be-következett és várhatóan bekö-vetkező gyors változásokat. A termőhelyi tényezők draszti-kus változásai: a hőségnapok, a talajvízszint csökkenés, a rovarkárosítások, a vadkáro-sítások kapcsán a szakma ál-tal korábban felállított, ezelőtt még igaz megállapításokat az erdőrendezés, erdőterve-zés a mai napig is alkalmazza. Azonban ezek a tervezési me-tódusok nem minden esetben igazak és követendőek. Fontos szempont, hogy a szakmánk döntései nem egy, vagy két év-re vonatkoznak. Az, hogy egy területre milyen fafajt ültetünk és milyen felújítással indítjuk az adott munkát, az a dön-tés hosszútávra vonatkozik. A mezőgazdaságban viszonylag

könnyen tudják évente korri-gálni a hibákat. Ha nem jött be egy vetőmag, jövőre más fajtá-val próbálkoznak, vagy geneti-kailag kísérleteznek egy újabb fajtával. Úgy látom, hogy a mezőgazdaság hamarabb felis-merte a klímaváltozáshoz való igazodás szükségességét.

Fontosnak tartom, hogy szakmánk is minél előbb ké-szüljön fel a várható környezeti változások hatásaira.

Elismerés a csapatmunkáért

A természet szeretetét családon belül is igyekeztem továbbad-ni. Fiammal gyakran jártuk az erdőt, velem együtt vadászik, mindketten szenvedélyes hor-gászok vagyunk. Gimnázium-ban a kedvenc tantárgya a bi-ológia volt, és továbbtanulási célként az erdészeti, illetve az állatorvosi egyetem merült fel. Végül az utóbbi valósult meg, jelenleg az ötödik évfolyamot végzi. Lányomat már kevésbé tudtam ez irányba befolyásol-ni, ő a gyógyszerészetet válasz-totta.

Az aranygyűrűt – amely nagy örömet jelentett számomra – ugyan én kaptam, de ebben a sikerben benne van annak a csapatnak is a munkája, akikkel együtt dolgoztam, dolgozom. Ebbe a csapatba beleértem, az erdészet valamennyi dolgozó-ját, de még azokat a vállalkozó-kat is, akiket foglalkoztatunk.

Tudom, hogy egy erdészet jó működéséhez és eredmé-nyességéhez a lehetséges leg-jobb összhang megteremtése szükséges. Az egyéni sikere-ket is csak ezen az úton lehet elérni. Úgy érzem, hogy ezt itt Nagybajomban, és koráb-ban Igalban is megtaláltam, és büszke vagyok az itteni és az ottani csapatra egyaránt.

Lejegyezte: Detrich Miklós

A Kardosfán megrendezett Október 23-i ünnepségen Somogyi Erdőkért aranygyűrűs kitüntetést kapott Takács József erdő-mérnök, a Nagybajomi Erdészet igazgatója, aki harminc éve kezdte erdőmérnöki pályafutását.

Aranygyűrű a Somogyi ErdőkértA kitüntetett vallomása pályájáról, hivatásáról

„Ha az élet harmóniáját akarjuk, ne a természetet alakítsuk a magunk képére,

hanem magunk alakuljunk a természet képére.”

Pálos kegyhely SzemesenAz erdő mélyén, Balatonszemes községhatárában az egykori, 1323-ban épített pálos kolostor helyén új kegyhely avatására került sor a közelmúltban. A valaha Telekihez tartozó hely a Szán-tódi Erdészet területén, annak kezelésében van, és ők gondoskodnak a környék kaszálásáról, rendbentartásáról. A kegyhely kialakítását a teleki Ordoszi Napsugár Alapítvány kezdeményez-te, Sebestyén Erzsébet vezetésével.

PÁLYÁZATOK / AKTUÁLIS

4

Egy erdőgazdaság feladata a kezelésére bízott erdőterület, mint élőközösség gondozása, védelme. Érdekes párhuzamban áll ezzel a pályázatírók munkája: mindkét terület képviselői egy „renge-teg”-ben dolgoznak, csak míg az egyiket fák alkotják, a másikat pályázati felhívások és útmuta-tók. Míg az erdész soha nem téved el (vagy legalábbis ügyesen titkolja azt – én legalábbis még nem hallottam olyan esetről, hogy egy kolléga valaha nem talált volna ki az erdőből!), addig a pályázati referens csak megpróbál tájékozódni és nem elveszni (esetleg morzsákat szór az útra, hogy visz-szataláljon).

A SEFAG Zrt. az elsők között ismerte fel, hogy a vállalkozá-sok számára a versenyképes-ség megtartása, illetve fokozá-sa érdekében – beruházásaik, fejlesztéseik megvalósításához – a vissza nem térítendő támo-gatások sora áll rendelkezés-re, melyek azonban kizárólag pályázatok útján szerezhetők meg. Egy cég csakis technoló-giája fejlesztésével, már meglé-vő kapacitásának bővítésével, illetve a „több lábon állás” ide-áljának megvalósításával tud versenyképes maradni a mai üzleti világban. Ezekhez a fej-lesztésekhez azonban általában olyan mértékű tőke szükséges, melyet a vállalkozás gyakran nem képes önmaga erejéből ki-termelni.

Mondhatjuk azt is, aki nem készül fel arra, hogy egy-egy pályázati kiíráson „pénzt hoz-zon el”, az előbb vagy utóbb (verseny)hátrányba kerül azokkal szemben, akik rend-szeres résztvevői a pályázatok-nak. Ma már a fejlődés, a ver-senytársaktól való lemaradás elkerülése érdekében a pályá-zati támogatási rendszer egy megkerülhetetlen eszköz. Hol is tartunk most e téren?

Jelenleg igazán mozgalmas időszakát éljük a pályázatok-nak. Az elmúlt pár hónapban több igazán nagy volumenű fejlesztési elképzelést nyújtot-tunk be európai uniós források elnyerésére a Közreműködő Szervezeteknek.

A cél a csillagos ég

Ezek közül az egyik legfon-tosabb és legnagyobb érdek-lődésre számot tartó a „Csil-lagoségbolt-projekt”. Méltán büszkék lehetünk erre a pályá-

zatra, melyet a Regionális Ope-ratív Programok keretében új, kiemelt turisztikai projektek akciótervi nevesítéséről, vala-mint támogatásuk jóváhagyá-sáról szóló 1347/2012. (IX. 7.) Korm. határozatában neve-sítettek a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság javaslata alapján.

„A határ a csillagos ég’’ – A Zselici Csillagoségbolt-park komplex turisztikai fej-lesztése” (DDOP-2.1.1/E,F-12-k2-2012-0004.) című pro-jekt a Zselici Tájvédelmi Körzet részeként funkcionáló, világ-szerte egyedi értéket képviselő Csillagoségbolt-park komplex turisztikai fejlesztése valósítja meg több mint 710 millió fo-rint értékben, közel 100%-os támogatás mellett. Igen, nem véletlen a jelen idő és a kijelen-tő mód, ugyanis a napokban aláírásra került a fejlesztésre vonatkozó támogatási szerző-dés, így a támogatók részéről zöld utat kapott a projekt. Az elkövetkező másfél évben e beruházás során a kapcsoló-dó kiegészítő infrastruktúrá-val együtt kialakításra kerül a „Csillagvár” multifunkcionális csillagvizsgáló (kiállítóhely-lyel, 54 fős planetáriummal, médiateremmel, távcsőkupo-lával, kutatóhellyel, -teremmel és ajándékbolttal), megvalósul a „Csillagpark” játszótér, a 25 méter magas „Csillagles” kilá-tó, a csillagvizsgálóhoz vezető „Csillagösvény” úton pedig in-teraktív információs/bemutató pontokat helyezünk el. A tény-leges 2013 márciusi kezdéshez azonban még szükséges a ha-tósági engedélyek beszerezése, mely az elkövetkező hetek, hó-napok legfontosabb teendője lesz.

E pályázat „kistestvére-ként” projekttervet nyúj-tottunk be „Kalanderdő” – Természetközeli élmények a Deseda környékén (DDOP-2.1.1/A.B-12-2012-0037) cím-mel a Deseda-tó, a Desedai ar-borétum és a Gombás-Desedai parkerdő természeti és környe-zeti értékeinek megőrzése és ökoturisztikai fejlesztése céljá-ból.

Elképzeléseink szerint e projekthelyszíneken kimon-dottan az iskolás korosztály részére egy ún. „Lombfedeles tanösvénypark”-ot, kalandpá-lyát, illetve a kisebbeknek ját-szóteret hozunk létre, a moz-gáskorlátozottak, a kisgyerme-kes családok „Guruló tanös-vény”-en barangolhatnak, de lehetőséget kapnak a lovas tu-risták is a „Pa-tanösvény” be-járására. Kuriózum lesz az ún. „Lebegő sétány”, ahol a látoga-tók a terepviszonyokat kihasz-nálva több méteres magasból csodálhatják a környéket, vagy a mélybe ásott „Elmerengő” a különböző talajrétegek szem-léletes bemutatására, illetve a tóparti madármegfigyelő. A 138,6 millió Ft végösszegű pá-lyázat jelenleg a Közreműködő Szervezet elbírálására vár.

Turisztika, közjólét

Ugyanebben a konstrukció-ban konzorciumi tagként pá-lyáztunk „Az Országos Kék-kör (OK) Dél-Dunántúli Ré-giót érintő nyomvonalának és attrakcióinak multifunkciós fejlesztése, a túraútvonalak téradat alapú nyilvántartá-si és fenntartási rendszerének kialakítása a kapcsolódó szol-gáltatások fejlesztése” (DDOP-2.1.1/A.B-12-2012-0065.) cím-

mel. A konzorcium vezetője a Magyar Természetjáró Szö-vetség, tagjai a SEFAG Zrt., a Mecsekerdő Zrt, a GEMENC Zrt. és a Mecsek Egyesület. Az 50 millió Ft bekerülési ér-tékű projekt a Nagybajomi, a Zselici, illetve a Kaposvári Er-dészetet érinti. Legfontosabb beruházáselemei a SEFAG Zrt. vonatkozásában:

• 5 km gyalogos útvonalfelújítása,

• kerékpáros útvonal ki-jelölése a Mesztegnyői Erdei Vasút nyomvonala mellett,

• fedett,illetvefedetlenpi-henőhelyek kialakítása, felújítása (pl. Meszteg-nyői Erdei Vasút indu-ló állomásánál, valamint Felsőkakon),

• hidaklétesítéseaCsipány-pataknál és a Pölöskei ré-ten,

• forrásfelújításDugás-kú-ton,

• illetve madármegfigyelőlétesítése Mesztegnyőn a Busvári tónál.

A projekt hiánypótlása a na-pokban megtörtént, jelenleg szintén az értékelésre várunk.

Szintén turisztikai, közjó-léti célzattal külsős támoga-tó partnerként részt veszünk a Kaposvár és a Zselic Vidéke Turisztikai Desztináció Me-nedzsment Egyesület „TDM szervezet fejlesztése Kapos-váron és környékén” (DDOP-2.1.3/B-11-0006.) című, jelen-leg is megvalósítás alatt álló pályázatában, amelyben a ter-vezettek szerint 2013 június végéig a következő tevékenysé-gek valósulnak meg 14,5 millió Ft értékben a kezelésünkben lévő megyeszékhely környéki parkerdőkben, illetve turiszti-kailag kiemelt egyéb területe-ken:

• a Deseda-Gombás park-erdőben tornapálya fel-újítás, „Nordic walking” pálya létesítése;

• a Gyertyánosi Parkerdő-ben gyalogos ösvény ki-alakítása, a kemence, a fi-

lagória, valamint a „Négy testvér” forráshoz vezető híd és a parkoló felújítása;

• a Tókaji Parkerdőbenforrás foglalás, „Nordic walking” pálya létesítése, a szigetre vezető híd, a filagória, a futó-és torna-pálya felújítása;

• aVilágos-Hárserdőtúra-útvonal, az esőbeálló és a parkoló felújítása;

• a Róma-hegy – NádasdiParkerdő túraútvonal és a forrás felújítása;

• aKaticatanya–Kardosfatúraútvonal felújítása, il-letve kialakítása.

Szakértői rendszer, a jövő erdőgazdálkodásáért

A közjóléti tevékenység ellátá-sa mellett kiemelten fontosnak tartjuk a tudományos életben való szerepvállalást is. Több kísérleti-fejlesztési projektöt-letünk közül „A klímaváltozás előrevetített kedvezőtlen hatá-sainak mérséklése céljából er-dőgazdálkodási döntéstámo-gatási rendszer kidolgozása, gyakorlatba történő bevezeté-se és piaci termékké alakítá-sa” (GOP-1.1.1-11-2012-0298) címmel konzorciumi pályá-zatot nyújtottuk be szeptem-ber végén a MAG Zrt.-hez. A konzorcium vezetője a SEFAG Zrt., tagjai a KEFAG Zrt.. és az ERTI.

Az ERDTÁR projekt egy olyan erdőgazdálkodást segí-tő döntéstámogatási szakértői rendszer kialakítása, mely al-kalmas a klímaváltozás hatása-inak földrajzi koordinátához, vagy helyrajzi számhoz köthe-tő finomléptékű értékelésére, és a hatásokból fakadó gazdál-kodói döntések megalapozásá-ra, egy olyan ágazatban, amely akár évszázados termesztési ciklussal is jellemezhető, és amelyet a klímaváltozás hatá-sai ezért különösen nagy súly-lyal érintenek.

A cél egy olyan, interneten elérhető, előzetes regisztráci-óhoz kötött, piaci termékként megjelenő szolgáltatás kiala-kítása, amelynek alkalmazása hozzájárul a természeti erő-források fenntartható haszno-sításához az erdészeti ágazat gazdasági szereplői, erdőt te-lepíteni szándékozók és szak-igazgatás szervezetei számára. A mintegy másfél éves időtar-tamú, 105 millió Ft összértékű projekt során a kollégák aktív közreműködésére is szükség lesz a terepi mérések, mintavé-telezési, rögzítési tevékenysé-gek ellátásában.

„A SEFAG Zrt. komp-lex humánerőforrás-fejlesz-tési programja” (TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0411) című

projektünk biztos alapokat nyújt kutatási-fejlesztési prog-ramjaink megvalósításához, il-letve a mindennapi munkához szükséges tudás továbbfejlesz-téséhez.

A projektben a szakmai, an-gol nyelvi és térinformatikai alap, illetve haladó szintű kép-zések mellett sor kerül vezetői továbbképzésre is. A képzések egy éves időtartam alatt való-sulnának meg többnyire saját helyszíneinken, amennyiben a Közreműködő Szervezet is tá-mogatásra érdemesnek ítéli a projektötletet.

Fontos infrastrukturális be-ruházásunk a 111/2011. (XI. 24.) VM rendelet alapján meg-valósuló Kercseliget-Szalacska mezőgazdasági út (erdészeti feltáró út) felújítása is. A beru-házás a terveink szerint jövő év tavaszára készül el, bekerülési értéke 108,6 millió Ft, melyből az Mezőgazdasági és Vidék-fejlesztési Hivatal támogatása közel 68 millió Ft.

…és amelyek már megvalósultak

Természetesen a pályázatok-nak is van egy „életciklusa”, így azokról is szót kell ejtenünk, amelyek már befejeződtek. Az elmúlt hetekben érkezett meg a három évig működő „Ener-giaerdő” projekt (GOP-1.1.1-08/1-2008-0064) hivatalos le-zárásáról szóló tájékoztató a Közreműködő Szervezettől. Ez azt jelenti, hogy a projekt megvalósította a pályázatban megfogalmazott célkitűzéseit, sikerült létrehozni azt a komp-lex technológiai prototípust, amely megfelelő eredményt produkált mind pénzügyi, mind szakmai-tudományos té-ren.

Ezt követően már csak az ötéves fenntartási és monitor-ing teendőket kell ellátnunk vele kapcsolatban.

A napokban lezárult a munkavédelmi jellegű bír-ság felhasználására benyújtott (OMMF-II-10-P-0365) pályá-zatunk is, melynek keretein belül rendeztük meg ez év ta-vaszán a kétfordulós STIHL-kupát, a fahasználati terme-lésirányítók, erdészeti vállal-kozók, alkalmazottak és egyéb érdeklődők számára a modern, munkabiztonságot segítő esz-közök és módszerek megis-mertetése céljából.

Egy régi mondás szerint: „Kétféle módon lehet feljut-ni egy tölgyfa csúcsára. Az egyik, hogy felmászol rá, a má-sik, hogy ráülsz egy makkra és vársz”. Mi a mászást választot-tuk és csodaszép innen a kilá-tás...

Szakáné Burányi Mária

Nyertünk?! – Egy erdőgazdaság a pályázatok erdejében

A Nyugat-magyarországi Egye- tem Erdőmérnöki Kara 2012. december 5-én rendezte meg Tudományos Diákköri Konfe-renciáját.

Az „Erdészeti szekció” leg-kiválóbbja Fülöp Tamás lett. Tamás a dolgozatát az „Ezüst-hársas-bükkösök fatömeg-tari-fa tábláinak megszerkesztése és erdőnevelési szempontú vizs-gálata” címmel írta, melyhez vizsgálatait a Zselici Erdészet területén végezte. A hallga-tó hatalmas adatmennyiséget dolgozott fel (37 750 faegyed átmérője, valamint ehhez kap-csolódóan 6 984 fa magassá-gának meghatározása), mely a dolgozat bírálóinak őszinte elismerését vívta ki. A munka egy nyári gyakorlat során kez-dődött.

Társaságunk számára is fontos volt, hogy a „Ropolyi erdőrezervátum” védőzónájá-

nak kezeléséhez megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek segítségével az ellenőrzési nö-vedéket egyszerűen, de ponto-san meg tudjuk határozni. Ta-más ezzel a munkájával meg-

Somogyi siker a soproni TDK Konferencián

SzemélycsereKözös megegyezéssel megszűnt Jankó Gábor erdészetpo-litikai osztályvezető munkaviszonya, aki egyben lapunk szerkesztőbizottságának elnöki tisztét is betöltötte. Utódja Ihárosi Péter erdőmérnök lett, aki eddig a Lábodi Vadászer-dészet területgazdasági ágazatvezetője volt.

teremtette ennek lehetőségét. A munka kiállta a tudományos megmérettetés nem kis próba-tételét.

A cikk írója ezúton tolmá-csolja a hallgató köszönetét

mindazon kollégánknak, se-gítőinek, akik biztosították azt a feltételt, hogy a kitűzött célt eredményesen meg tudta ol-dani.

Gratulálunk Tamás!

5

FÓKUSZBAN

A rendes gazdálkodás körét meghaladó mértékű 2012. évi természeti károsítások jelentős többlet feladatot és költséget jelentenek a társaság számára. Míg a korábbi években a heves viharok és annak velejárója-ként a levonuló rendkívüli víz-tömeg okozott jelentős károkat erdeinkben és az erdészeti inf-rastruktúrában, addig 2012-ben a súlyos csapadékhiánnyal és annak következményeivel kellett megküzdenünk.

A szárazság következtében több tűzeset is előfordult er-deinkben. Kollégáink, vállal-kozóink és közfoglalkoztatott dolgozóink közreműködésével, egyes esetekben illetékes ka-tasztrófavédelemi szakembe-rek segítségével legtöbb eset-ben súlyosabb károk keletke-zése nélkül kezelni tudtuk az egyes eseteket. Kárfelszámolási tevékenységet is keletkeztető jelentősebb tűzeset a Kaposvári Erdészetnél és Lábodi Vadász-erdészetnél történt. A tűzese-tek kialakulásában a külső kö-rülmények (szárazság, szél) és sajnos ismeretlen személy(ek) felelőtlen tevékenysége játszott szerepet. A legsúlyosabb tűz-eset Lábodon volt, ahol 16 hek-táron a szomszédos magáner-dőből átterjedő tűz pusztított.

A fiatal erdősítésekben ennek következtében 4,2 millió forint kár keletkezett. A tűz idősebb, szálas állományokat is érintett, ahol a lábon álló faanyag érték-vesztesége meghaladta 2,5 mil-lió forintot.

Míg megyénkben a csapa-dék évi átlagos mennyisége 700 mm körül alakul, az idei évben az augusztus végéig lehullott csapadék mennyisége nem érte el még a 250 mm-t sem, s nov-ember közepén is csak 360 mm körül alakult. A kedvezőtlen időjárási körülmények súlyos következményekkel járnak az erdei életközösségek, erdőállo-mányok számára.

A megfelelő mennyiségű és eloszlású (időbeli és térbeli) csapadék megjelenése elenged-hetetlen az erdősítések meg-felelő fejlődéséhez. A március közepéig elhúzódó téli időjárás után jelentkező csapadékhiány, majd a májusban két alkalom-mal is jelentkező erős kései fagyok (-4 C° és -8 C°) miatt legyengült erdőfelújítások a nyári hónapokban számotte-vő csapadék nélkül vegetál-tak. Hasznosítható csapadék-mennyiséghez – területenként változó mértékben – csupán május végén jutottak erdőál-lományaink. Mindezek miatt –

augusztusig – drasztikus mér-tékű, 667,3 hektár mennyiségi aszálykár jelentkezett a folya-matos erdősítésekben.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a csapadékhiány, a légköri aszály, a lecsökkent talajvízszint és a későbbiek-ben részletezésre kerülő egyéb természeti károk (fagy, rovar-károsítások) hatásai a klíma-változáshoz kapcsolódnak. Az évről-évre egyre súlyosabb kö-vetkezményekkel járó károsí-tások hatásai egymást erősítik, amelynek megoldására nemze-ti intézkedési terv kidolgozá-sára lenne szükség, mert olyan nagyságrendű – hosszútávra kiható – problémát jelentenek, amelyeket az egyes gazdálko-dók külön-külön nem képesek kezelni.

Az aszálykárok felszámolása jelentős mennyiségű talaj-elő-készítési és ültetési (újraerdő-sítési és pótlási) többletmunkát és ehhez kapcsolódóan várha-tóan 213 millió forint költséget jelent a társaságunknak.

Fel kell hívni a figyelmet ar-ra is, hogy már nem csupán a fiatal erdősítések, hanem az idősebb erdőállományok is jel-zik a kedvezőtlen körülménye-ket. Jelentős mértékű a homoki termőhelyeken álló fenyőállo-mányok lombvesztése, s egyre aggasztóbb a tölgy állományok száradása is. A mezőgazdasági termelésbe vont területeken a termés-kiesés miatt 20 millió forint eredmény-kieséssel kell kalkulálni.

Természeti károk a SEFAG Zrt-nél 2012-ben2012. évben a hosszan elhúzódó téli időjárás és a kései fagyok mellett rendkívüli aszály is sújtotta a magyar agrárgazdaságot. Somogy megyében – így a SEFAG Zrt. működési területén is – az országos átlagnál is súlyosabbak a szélsőséges időjárás követ-kezményei.

A korábban már említett jelentős fagykárosítás miatt a friss hajtások pusztulása az el-ső jelentések szerint több mint 700 hektáron okozott megtor-panást a fiatal erdőállományok fejlődésében. A növények ter-mészetes visszaszerző képessé-gének köszönhetően – és a kü-lönböző károsítások együttes jelentkezése miatt – a jellem-zően fagykárosításból adódó mennyiségi kár 6,3 hektáron volt számszerűsíthető

Évről-évre fokozódó problé-mát jelent a cserebogár károsí-tása. Az idei évben a jellemző-en pajor által károsított meny-nyiségi kár 69,6 hektár volt. A rovar elleni hatékony kémiai védekezés nem engedélyezett, károsítása ma már nem csak a fiatal erdősítéseket, hanem az idősebb állományokat is veszé-lyezteti.

Részvénytársaságunk szor-galmazza az országos összefo-gás megteremtését, hiszen ez a több erdőgazdálkodót is érintő probléma megoldása, kutatása meghaladja az egyes társasá-gok lehetőségeit.

A fagy és rovarkárosítások esetében jelentkező – korábbi éveknél kisebb – mennyiség csupán azt jelzi, hogy a káro-sítások komplexitása miatt az idei évben inkább az aszály ha-tását találták erőteljesebbnek (jellemzőbbnek) a társaság és a hatóság szakemberei a műsza-ki átvételek során.

Az erdősítésekben keletke-zett 244,9 millió forint nagysá-

gú kár visszatükrözi felszámo-láshoz kapcsolódó munkamű-veletek költségeit.

Ki kell hangsúlyozni, hogy a fenti összeg csupán a kárfel-számoláshoz kapcsolódó elen-gedhetetlenül szükséges költ-ségeket mutatja, s nem tartal-maz több, nehezebben szám-szerűsíthető következményt (pl.: növedékveszteség, átfutási határidő megnövekedése mi-att szükséges többlet-munkák

költségei), amelyek a társaság eredménytermelő képességére a jövőben kihathatnak.

A kárfelszámolási tevékeny-ség kivitelezését már megkezd-tük és az őszi tavaszi ültetési időszakban azt maradéktala-nul el szeretnénk végezni. A szükséges költségek fedezésé-

re igénybe vesszük a kínálko-zó pályázati lehetőségeket, s bízunk abban, hogy a tulajdo-nosi jogokat gyakorló MFB – a tavalyi évhez hasonlóan – is-mét támogatást tud nyújtani a rendkívüli károk felszámolásá-hoz.

A kárfelszámolási munkák mennyiségét, megoszlását és helyreállítási munkák megva-lósításának tervezett ütemét az alábbi táblázat mutatja.

A szokásosnál lényege-sen nagyobb pótlási feladatok megvalósítása jelentős többlet-feladatot ró a részvénytársaság szakembereire és a kárfelszá-molási munkákat ténylegesen elvégző vállalkozókra, közfog-lalkoztatottakra egyaránt.

Spingár Péter

Kárfelszámolás ütemezése

Érintett terület (ha) SEFAG Zrt. összesenTűzkár Aszálykár Pajorkár Fagykár

2012. 12,1 425,8 43,9 5,3 487,12013. 241,5 25,7 1,0 268,2Összesen 12,1 667,3 69,6 6,3 755,3

Feltáróút felújítás a Kaposvári Erdészetnél

A meglevő feltáró hálózat kar-bantartása jelentős erőforrá-sokat igényel. Fokozza a gon-dokat az a tény, hogy az utak pályaszerkezete maximum 10 tonna teherbírásra lett mére-tezve, miközben a napjainkban rendelkezésre álló szállítójár-művek átlagos tömege eléri a 20 tonnát. A tömeg mellett a forgalom intenzitás is hatvá-nyozottan növekedett. Ebből következően a karbantartások és felújítások során a vízelveze-tés, a műtárgy és a felületi zárás javítása mellett megoldást kell találni a pályaszerkezet komp-lex megerősítésére. A túlzó terhelés miatt a pályaszerke-zet lemez hullámos lett, oldal

irányba szétnyomódott, mély egybefüggő kátyúk és nyomvá-lyúk keletkeztek. Az utak feltö-redezésének következménye a baleset veszélyen kívül a pálya-szerkezet teljes megsemmisü-lése lehet. A sántosi, a cserénfai és a simonfai útszakaszokon 2012-ben lehetőségünk nyílott beruházás keretében komplex útfelújításra, amellyel ezeket a problémákat kellett megolda-ni.

A pályaszerkezet felújítá-sához a hideg remix techno-lógiát választottuk, amelynek alkalmazása a mai erdészeti útfelújítások esetében egyedül álló. A hideg remix a meglévő útpálya-szerkezeti rétegek ho-mogenizálásával készülő út-pálya alapréteg típus, melynél a pályaszerkezet anyagát és a szükséges rétegvastagság, illet-ve a megfelelő összetétel eléré-sét biztosító javítóanyagot egy speciális célgép segítségével kötőanyaggal és vízzel keverik át és építik be. A régi pálya-szerkezet anyagából maradék-talanul felhasználhatók a kü-

lönböző típusú hengerelt asz-faltok, a cementstabilizációs-, vagy soványbeton alaprétegek, illetve a makadám rendszerű alaprétegek maximum 55-60 mm-es szemnagyságig.

A kiegészítő, javító anyag-ként szóba kerülhető ásványi anyagok közül legjelentőseb-bek a különböző zúzott kő-anyagok, homokos kavicsok, mart aszfaltok, de felhasz-nálható minden olyan anyag, mely az ÚT 2-3.207 sz. Útügyi Műszaki Előírásban szerepel.

Kötőanyagként elsősorban a különböző típusú cementek, meleg-, vagy higított bitume-nek, bitumen emulziók alkal-mazhatók, de kiegészítő kötő-anyagként előfordulhat mész-, vagy salaktermék, esetleg per-nye használata is.

A meglévő pályaszerkezet felmarása, átkeverése, elterí-tése a helyszínen történik egy speciális önjáró célberendezés segítségével. Ez a gép esetünk-ben egy gumikerekes maró-ke-verő gép volt. A szükséges ja-vítóanyagot előzetesen a felújí-tandó felületre ki kell teríteni. A por alakú cement kötőanyag adagolása előszórással törté-nik. A cement kötéséhez szük-séges vizet szállító tartályko-csikat a vezérgép elé kell kötni, melyekből az adagolás a célbe-rendezés által számítógéppel vezérelve történik.

Az eljárás ott alkalmazható eredményesen hosszútávon is,

Az erdőhasználat kiemelten fontos művelete a fakitermelés által előállított termékek szállítása az értékesítési pontokra, melyhez megfelelő feltáróúthálózatra van szükség. A SEFAG Zrt. Kaposvári Erdészetének területe az egyik legmagasabb fel-tártsággal rendelkezik, a feltártsági mutató 3,2 fm/ha. Köves és aszfaltozott útjaink építése a ’70-es évek elején kezdődött, az utolsó kő alapú utat 1998-99-ben építették. Ettől függetlenül még mindig vannak olyan erdőtömbök, ahol stabilizált utakra lenne szükség a faanyag biztonságos szállítása érdekében.

ahol meglévő útszakasz föld-mű teherbírása, vízelvezetése megfelelő, csupán a régi pálya-szerkezet teherbírása nem fe-lel meg a mai, illetve jövőbeni megnövekedett nehézforgalom igényeinek. Ezekben az ese-tekben egy kellően teherbíró alapréteg megépítésével és egy, vagy több réteg aszfaltburko-lattal, esetleg kétrétegű felületi bevonattal egy tartós, környe-zetkímélő, gazdaságos új pá-lyaszerkezet alakítható ki.

Az összesen 5380 folyómé-ternyi útfelújítást a Magyar Közút Zrt. végezte el.

A technológiai sor

1. Az út vízelvezetésének tel-jes körű biztosítása

a. A meglévő útpadka, víz-elvezető árok, árokrézsű meg-tisztítása a felverődött lágy-, és fás szárú növényzettől.

b. Az évek során eliszapo-lódott vízelvezető árkok új-rametszése az erre a célra ki-fejlesztett árokmetsző célgép segítségével, valamint a régi vízelvező létesítmények kitisz-títása nagynyomású csőtisztító berendezés segítségével.

c. A meglévő földútcsatla-kozásoknál a vízelvezetés ki-építése vasbeton csőfejjel ellá-tott csőátereszek beépítésével. Ezek csatlakozásonként átla-gosan 6 méter szélességben készültek és összesen mintegy 33 db lett belőlük a felújítás so-

rán kialakítva. Ezután történik a leágazók kis frakciójú zúzott mészkővel történő megteríté-se 10-15 méter hosszan, az ún. sárrázó kialakítása céljából.

2. Az út pályaszerkezetének felújítása remix technológiávalAz előzetes vizsgálatokból ki-derült, hogy a felújítandó pá-lyaszerkezet vastagsága átlago-san 15-17 cm, ami még stabi-lizálva is kevés ahhoz, hogy az út teherbírása az elvárt értékre (20 t/m2) emelkedjen, ezért a pályaszerkezetet meg kell „vas-tagítani”.

a. 15cm vastagságban zúzott mészkőréteg felhordása az út-testre, a vastagság egyenletessé-gének beállítása teherautó után vontatott kőterítő segítségével.

b. A stabilizáláshoz szüksé-ges, esetünkben cement kötő-anyag elterítése a zúzottkő fe-lületre.

c. A régi úttest felmarása és összekeverése az előzetesen ki-

terített zúzottkővel és cement-tel, teljes úttest szélességében két menetben, a cement köté-séhez szükséges víz folyamatos biztosítása mellett.

d. A pályaszerkezet profiljá-nak kialakítása útgyalu segít-ségével, majd az így elkészült útalap letömörítése úthenge-

rek segítségével. A továbbiak-ban 3-4 napig a víz folyamatos biztosítása a cement végleges kötéséig.

e. Az így elkészült útalap-ra záró és kopórétegként az út egy szakaszán kétrétegű felü-leti bevonat felhordása 1,5 cm vastagságban. Ez a bevonat tu-lajdonképpen nagyon finom frakciójú bazaltzúzalék és bi-tumen keveréke, amely minő-ségben majdnem megközelíti az aszfaltét. A korábban leg-rosszabbnak ítélt simonfai út-szakaszon további 4 cm vastag aszfaltréteg került kopó és záró rétegként felhordásra.

f. Az útpadka kialakítása zú-zott mészkőből 1-1 méter szé-lességben.

Bacsi András, Merczel István

Kiadja a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 21. Telefon: 82/505-170, Fax: 82/505-133

E-mail:marketing@sefag.hu•www.sefag.huA szerkesztőbizottság vezetője: DETRICH MIKLÓS

A szerkesztőbizottság tagjai: Bálint László (Központ), Ihárosi Péter (Központ), Kovács László (Központ), Merczel István (Központ),

dr. Takács László (Központ), Pintér Ottó (Zselic)Felelős kiadó: Barkóczi István vezérigazgató

Készítette a Somogy Design Kft . Felelős vezető: Csere Tamás ügyvezető

A S E F A G E R D É S Z E T I É S F A I P A R I Z R T . T Á R S A S Á G I É S K Ö Z É L E T I L A P J A

RÖVID HÍREK

6

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafi gyelője az »OBSERVER«OBSERVERBUDAPESTMÉDIAFIGYELŐKFT.1084BudapestVIII.ker.,Aurórau.11.Tel.:303-4738•Fax:303-4744•http://www.observer.hu

Az országosan megszervezett XVI. Erdők Hete programso-rozat részeként Somogyban is jelentős események zajlot-tak. A SEFAG Zrt. központi nyitórendezvénye a „Fedezd fel a somogyi állami erdőket az erdészekkel” címet viselte. Három kaposvári helyszínen, közel kétszázötven alsó tago-

(folytatás az 1. oldalról)A mustra külön érdekessége volt a gímtrófeák mellett kiállí-tott mintegy ötven dámagancs is, amelyek szintén az idei – de még javában tartó – barcogási időszakban kerültek birtokba. A szemle kiemelkedő látniva-lója volt a 2012. október 9-én terítékre került 5,08 kg tró-feasúlyú, 200,27 C.I.C. pontos dámbika agancsa amit – egy hajnali cserkelés alkalmával – szlovák vadász hozott teríték-re, Ács Kornél fővadász kísé-retében. Az első öt kilogramm feletti dámbika 1992-ben esett Lábodon. Az 5,05 kg, 197,71

C.I.C. pontos dámtrófea egy német vadász gyűjteményét gazdagította, az elejtőt Hefft er Tibor fővadász vezette sikerre. A lábodi súlyrekorder dámot, amelynek 5,15 kg tömegű tró-feája 184,65 nemzetközi pon-tot ért el 2002. október 14-én ifj abb Galamb Gábor kísére-tében ejthette el a szerencsés vadász.

A szemle igényes kivitele-zéséért gratulálunk a Lábodi Vadászerdészet szakszemély-zetének!

Az idei bőgésben esett bikák egy részéről, illetve a szem-léről készült képek a www.

A Magyar Tudományos Aka-démiának (MTA) több re-gionális alapon szerveződő Bizottsága van. Baranya, So-mogy és Tolna megyék tudo-mányos életét a Pécsi Akadé-miai Bizottság (PAB) fogja össze. A Bizottság képviseli a három megye tudományos téren jelentkező érdekeit, szolgálja az egyes tudomány-területek fejlődését a régi-óban. A területi akadémiai bizottságok számos szak-bizottsággal rendelkeznek.

Elkezdtük a szervezéstEzek egy – egy tudományte-rület fejlődésének régiós le-téteményesei, az ott lévő – a tudomány által még meg nem oldott kérdések – megol-dásának bázisai.

2012. november nyolcadikán az MTA Erdészeti Bizottságá-nak Erdőgazdálko-dási Albizottsága Bu-jákon kihelyezett űlést tartott. Az ülésen részt vett Dr. Solymos Rezső erdész akadémikusunk is. Az egyik

szünetben felvetette azt a saj-nálatos tényt, hogy vannak olyan területi elven működő akadémiai bizottságok, ahol

nincs működő erdészeti szakbizottság. Sajnos

a mi régiónk is ezek közé tartozott. Öröm-mel számolhatok be, hogy akadémikusunk

hathatós közreműkö-désével a szervezőmun-

ka elindult! Úgy gondoljuk, hogy az erdészeti szakbizott-ság megalakítása mellett, an-

Az 1982. decemberi számban Göndöcz Gyula osztályvezető Újabb lépés a Barcsi Erdészet létrehozása című cikkében a több éve zajló erdészeti átszervezés egyik állomásáról tudósít. „A So-mogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója 1982 szeptember 1-i hatállyal megszüntette a Ladi- és a Középrigóci Erdészeteket és átszervezés, szervezeti továbbfejlesztés révén létrehozta a két erdé-szet összevonásával a Barcsi Erdészetet. Az erdészet létrehozása is egy lépés annak a gazdasági elképzelésnek a megvalósítása terén, amely az üzemi erdészeteink komplex átszervezését, az optimális üzemnagyságú erdészetek kialakítását tartalmazza. A fejlesztés tanulmányterve már 1977-ben elkészült. Ennek alapján alakítot-tuk ki 1978-ban Zamárdi és – 1980-ban – a Zselici (kaposvári) Erdészetet. A nagyságrend eltérő volta miatt a Zselici Erdészetnél az irányításban az ágazati jelleg (műszaki vezetők fölött ágazat-vezető) érvényesül. A Zamárdi-, illetve a most kialakított Barcsi Erdészetnél egy lépcsővel az irányítás kevesebb: ágazatvezető nincs, a főmérnök, az erdészetvezető közvetlenül a műszaki vezetőkön ke-resztül irányít.”

A Fagazdasági Híradó1992-ben a SEFAG új kitüntetéséről tudó-sított. „Gazdaságunk vezetése a szakszervezeti bizottsággal közö-sen az erdőgazdálkodásért végzett kimagasló tevékenység elisme-résére „SOMOGYI ERDŐKÉRT” kitüntetést alapított. A kitünte-tettek – évente legfeljebb három fő – arany pecsétgyűrűt kapnak, amelybe tölgyfalomb és az adományozás éve van bevésve. A gyűrű átadására minden év október 23-án kerül sor... Az első évben tizen-egy főre nyújtottak be javaslatot, közülük Gubányi Imre ágazatve-zető főmérnök Szántódról, Pálinkás József iharosi ágazatvezető, és Tóth Lajos a Nagybajomi Erdészet kerületvezető erdésze nyerte el a kitüntetést.”

Ugyancsak az 1992 decemberi számban Tájékoztatás a SEFAG átalakulásáról címen jelent meg Bóna József vállalati biztosnak a dolgozókhoz írott levele. „Tájékozatjuk Önöket, hogy vállalatunk 1993. január 1-vel részvénytársasággá kíván átalakulni. Az átala-kulás előkészítése folyamatban van, megkezdését az 1992. évi LIII. törvény írta elő vállalatunk számára. A jogszabály szerint a válla-latnak 1993. február 28-ig az átalakulási tervét be kell nyújtania az Állami Vagyonkezelő Rt. részére. Az átalakulási terv előkészíté-sében megbíztuk a budapesti székhelyű – az ÁVÜ hivatalos tanács-adói körébe tartozó – Takarék Vagyonkezelő, Csődmenedzselő és Felszámoló Rt.-t…

… A munkavállalói érdekképviseleti szervek a tájékoztatásban foglaltakra vonatkozó véleményüket, illetve a jóléti és szociális cé-lokat szolgáló vagyontárgyak esetében egyetértésüket – annak kéz-hezvételétől számított 15 napon belül – írásban közölhetik a válla-lati biztossal.”

2002-ben Maczinkó László rövid hírben számolt be egy sziágyi fejlesztésről Út az erdei iskolához címen. Az iskola megközelí-tése „… a jelenlegi, négy és fél kilométeres földúton meglehetősen bizonytalan, időjárásfüggő – volt eddig. A SEFAG RT. 22 millió forintot nyert pályázaton az Agrárgazdasági célok 2002. évi költ-ségvetési támogatásából, a közjóléti alapba történt átcsoportosítása révén…A 2003-as erdei iskolai idénytől kezdődően ezáltal egyrészt az iskolát igénybe vevők, másrészt az esetleges mentésben részt ve-vők (tűzoltók, mentők, orvos…) biztonságosabban és gyorsabban érhetnek céljukhoz.”

Válogatta (szemezgette): Detrich Miklós

Tíz, húsz, harminc éve írtuk…

A Sefag Zrt., a Somogy Megyei Erdész és Természetvédő Egye-sület, valamint az Országos Erdészeti Egyesület Kaposvári Helyi Csoportja ismét lehető-séget biztosított tagtársai szá-mára a természet szépségeinek a bemutatására.

A Természet és az EMBER című fotókiállításon húsz al-kotó mutatkozott be: Albert Péter, Bálint László, Bálint Ta-más, Balog Tamás, Bíró Dániel, Borbás Ádám, Detrich Miklós, Farkas Péter, Füsi Balázs, He-gyi Norbert, Horváth Ildikó, Keszericze Jenő, Major Lász-ló, Papp Árpád, Puskás Eszter,

Közel kétéves fejlesztési folya-mat zárult le a napokban a Lá-bodi Vadászerdészet területén, melynek keretében turisztikai célú beruházások valósultak meg. A horvátországi, Našicei Erdőgazdaság és a SEFAG Zrt. – együttműködve a Somogy Megyei Erdész és Természet-védő Egyesülettel – közös pá-lyázat keretében álmodta meg a lábodi térség természeti érté-keinek bemutatását segítő pro-jektet.

A pályázat a horvát oldalon a lisičinei arborétum növény-kultúrájának és infrastruktúrá-jának helyreállítását és fejlesz-tését, valamint az arborétum bemutatását és promóciójá-nak kiépítését, a magyar olda-lon a petesmalmi „Studinka”

Természet és az EMBERRuzsics Balázs, Simon Tamás, Skáfár Jószef, Valent Sándor, Zsobrák Roland.

A kiállítást 2012. október 18-án Kaposváron, az Együd Árpád Kulturális Központ Agóra kiállító termében Ko-vács Tibor fotóművész nyitot-ta meg. Itt az anyag első be-mutatkozójaként – az 1956-os forradalom 56. évfordulójának tiszteletére – 56 fotóból álló vá-logatást mutattunk be.

Jelenleg a tárlat teljes anya-ga a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium aulájában látható. A későbbiekben – vándorkiál-lítás jelleggel – több helyszínen

is megtekinthető lesz. Olyan menetrendet állítottunk össze, hogy az erdészetek működési körzeteiben, akár a legkisebb iskolában, illetve faluban is al-kalmuk legyen az érdeklődők-nek megtekinteni a díjazottak páratlan szépségű alkotásait.

sefaghunting.com weboldal galériájában megtekinthetők!

Szerző: Balog Tamás

Agancsmustra a SEFAG Zrt.-nél

Erdők Hete - tizenhatodszorzatos gyermek ismerkedett Európa természeti örökségé-vel, az erdei munkahelyekkel és a fa energetikában betöltött szerepével. A Megyei és Városi Könyvtárban a somogyi erdők sokszínűségéről, jellemző nö-vényfajairól dr. Takács László vetítettképes előadását nézhet-ték a gyerekek, majd az elhang-zottakról számot is adhattak.

A Nyugdíjasok Egyesületé-nek helyiségében „A fa, mint megújítható energiaforrás” című előadásában Dobos Ildi-kó közjóléti referens beszélt a fák növekedéséről, a táplálék-láncban betöltött „szerepük-ről”, hasznosításukról (gyer-mekjátékok, bútorok, épületfa, illetve pelletről, aprítékról, tű-

zifáról, stb.), valamint megújít-hatóságukról. Interaktív feladat-ként a gyermekek tölgymakkot vetettek cserépbe, amit aztán gondozásra haza is vihettek.

Az Együd Árpád Művelő-dési Ház (AGÓRA), oktató termében Győrke Gábor és Isó Lajos „Munkahelyek az erdő-ben” című előadásukban az er-dőművelési, erdőgazdálkodási tevékenységekről adtak tájé-koztatót. A program második felében aktivizálták a hallgató-kat: vetítettképes interaktív já-tékon mérték fel a gyermekek felkészültségét.

A Sefag mind a nyolc er-dészeténél, több helyszínen is megszervezték a „Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” ve-

télkedőt, és az erdészek tanös-vény túrára is vezették a tanu-lókat. Természetesen részt kért a programokból a sziágyi Ma-dárlátta Suli, valamint a Mesz-tegnyői Erdei Vasút is.

A legnagyobb létszámot – példás társadalmi összefogás-sal – a záró eseményt tartó Bar-csi Erdészet és a Dráva Völgye Középiskola tudta mozgósíta-ni. A kétnapos rendezvényen – együttműködve a Duna Dráva Nemzeti Parkkal és a Vízügyi Igazgatósággal – a helyi és a környékbeli iskolák több mint kilencszáz tanulója számára szervezték meg programjaikat.

Összességében – az időjárás által nem mindig „támogatott” sefagos rendezvényeken – több mint kétezer gyermek ismer-kedett az erdő életével, az erdé-szek munkájával. – DM –

nak vadgazdálkodási albi-zottságát is szükséges létre-hozni, mivel a három megye mindkét téren meghatározó országunkban. A régióban megvan az az erdőgazdálko-dási és vadgazdálkodási tu-dásbázis mely képes e téren tudományosan előremutató-an, a jövőt szolgálni.

A bizottság és az albi-zottság előreláthatóan 2013. január végén alakul meg a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában. Tisztségvise-lőiről, tagjairól, és program-járól, valamint rendezvénye-iről folyamatos tájékoztatást fogunk adni.

erdész-vadászház felújítását, természetismereti központ-tá alakítását és Nagysallérban egy vadaspark létesítését, va-lamint egy Petesmalomtól Sziágyig vezető, közel tíz kilo-méter hosszú tanösvény kiépí-tését tűzte ki célul. A napjaink-ra megvalósult létesítmények ünnepélyes avatására október végén került sor. Mára a Ter-mészetismereti Központ a tra-dicionális formákat megőrizve új köntösben emlékeztet a régi időkre, a kis vadászlak híres lakóira, vendégeire. A híres lábodi vadgazdálkodás alapító „urára”, Dr. Studinka Lászlóra, a nemzet nagy vadászírójára gróf Széchényi Zsigmondra, és a jó barátra, báró Schell József grafi kus-festő művészre, kinek

keze nyomát megőrizték az ősi falak és a gondos utódok.

A vadasparkban megcsodál-hatjuk a térség kérődző állatait: gím- és dámszarvasok, őzek, valamint mufl onok fi gyelhe-tők meg. Az Erdei Iskolát és a Természetismereti Központot összekötő tanösvény ismeret-terjesztő táblái a változatos belső-somogyi táj természeti értékeit, érdekességeit mutat-ják be a turistáknak. Az isme-retterjesztő anyagokat az erdé-

szeti társaság munkatársainak természetfotói illusztrálják, a szerkesztők pedig „Tudod-e?” rovattal kedveskedtek a legki-sebbeknek.

Az avatásokat követően az Alexandra Vadászházban ren-dezett projektzárón, Barkóczi István, a SEFAG Zrt., vezér-igazgatója és Vlatko Podnar, a Našice Erdőgazdaság igazga-tója vonta meg a beruházások mérlegét.

Detrich Miklós

Erdők a közjóért