Afrikai óriáscsigákAz afrikai óriáscsigák, vagy achátcsigák tulajdonképpen nem egyetlen faj, a meleg, mocsári környezetet

kedvelő, nagy méretű csigákat látjuk el ezzel a gyűjtőnévvel.

Ezek a fajok többnyire az Achatina nemzetségből kerülnek ki:

•Achatina achatina

•Achatina fulica

•Achatina smithii

•Achatina imaculata

•Achatina marginata

•Achatina varicosa

Elterjedt Kelet-Afrikában, Floridában, Kínában, Japánban, és Vietnamban. Kedvelik az üde, párás élőhelyeket.

A nagy mocsári csigák általában agresszív fajok, az őshonos csigafajokat kiszorítják, mivel könnyen

szaporodnak és méretükből adódóan is képesek az egyéb fajok elnyomására. Testük nagy, házuk akár 30 cm-esre is nőhet, testtömegük elérheti a 0,5 kg-ot, így az ide sorolt csigafajok a

legnagyobbak a Földön. Két pár tapogatójuk van, a második pár hegyén helyezkedik el a szemük. Házuk és

testük általában barna, balra csavarodott, kúpos. A csigák általában hímnősek, ez alól az Achatina fajok sem kivételek. Bármelyik két csiga képes szaporodni

egymással, ilyenkor kölcsönösen megtermékenyítik egymást. Ezután képesek akár egy évig is tárolni a hím-

és nőivarsejteket, hogy egy kedvezőbb időpontban rakjanak petét. A peték száma fajonként változó, az

Achatina fajok képesek egyszerre akár 150-200 petét is rakni, melyeknek mérete körülbelül 0,5 cm. Trópusi erdők aljnövényzetében élnek, növényevő fajok. Levelekkel, gyümölcsökkel, zöldségekkel

táplálkoznak, de sok faj szereti a korhadó fatörzsek kérgét, valamint a gombákat, esetenként dögevőkis

lehetnek, de ez utóbbi viszonylag ritka. Rendszerint éjjel aktívak, de nappal is látni őket. Amennyiben tartósan

20°C alatt van a hőmérséklet, bezárkóznak a csigaházba, lezárják a ház száját egy mészlappal és "áttelelnek".

Ha nem válnak más állatok, például trópusi madarak táplálékává, hosszú életkort elérhetnek, akár 10-12 évet

is, azonban a fogságban tartott csigák életkora a felére is csökkenhet. Egy-két csiga 30x40x50-es terráriumban tartható, ez elegendő helyet biztosít két felnőtt példánynak, de mivel

alapvetően társas lényekről van szó, többet is tarthatunk ekkora helyen. Talajnak tőzeget, virágföldet, esetleg

kis mennyiségben homokot is tehetünk, célszerű keverni ezeket. 25-30°C-os hőmérséklet és 80%-os

páratartalom az ideális mindegyik Achatina faj számára. Szaporításkor ügyelni kell arra, hogy ne száradjanak ki

a peték, különben a kis csigák még a mészburkon belül elpusztulnak. A növekedésükhöz és a házépítéshez

szükséges kalciumot szépiacsonttal lehet biztosítani, amelyet a csigák életük végéig igényelnek. Bár ezek a puhatestű állatok nem tartoznak a simogatható vagy trükkökre tanítható élőlények közé, de érdekes dolog lassú és fura világukba, különös szokásaikba bepillantást nyerni.

Az achát csigák tartása és gondozása

Terrárium fedő szellőző lyukakkal (Megteszi egy műanyag lap is, de kellően szilárd legyen, hogy ne hajoljon meg majd a felnőtt állat súlya alatt sem)

- Valamilyen talaj

- Cserép vagy hasonló (megteszi egy sima virágcserép, amit az oldalára fordítva teszel be úgy, hogy ne tudjon dülöngélni, ebben fog aludni őkelme. Célszerű félig a földbe ágyazni a későbbi önkéntes költöztetések ellen.)

- Szépiacsont (A házhoz kalciumforrásra van szüksége az állatnak, ezt folyamatosan biztosítani kell)

Fűtés és szellőzés: A csigák általában 24 és 26 Celsius-fok között jól érzik magukat. Ez egyes fajoknál mutathat némi eltérést, de nem túl nagyot. Ha lakásunkat nem tudjuk ezen a hőfokon tartani, érdemes beszereznünk fűtőkábelt vagy fűtőlapot terrarisztikai szaküzletekből. Lámpával való melegítés nem jó, mert a csigák fényérzékenyek, nem szeretik az erős fényt.

Dekoráció: Csigánk számára készülő tartályunkat számos elemmel dekorálhatjuk, tehetjük szebbé, izgalmasabbá. Használhatunk műanyagcserepeket, műanyagnövényeket, avagy ezek élő társait, faágakat. A legfontosabb az, hogy a keményebb anyagokat, mint a kerámia, tégla, kő elkerüljük. Erre azért van szükség, mert a csiga háza könnyen károsodhat. Festett dekorációs tárgyak csigáink halálát okozhatják!

–

Az egyszerű virágföld, tőzeg vagy kókuszrost tökéletesen alkalmas a csigák számára. A kártevők elszaporodás illetve megjelenése kis odafigyeléssel és az élelem rendszeres időben való eltávolításával azért megelőzhető. Ha mégsem akkor egy teljes aljzat csere általában orvosolja a problémát. A talajt érdemes többször is felhasználni, ha lehetséges.

Kókuszrost:A kókuszrost kiváló közeg a csigák számára, könnyen tudnak „ásni” benne és

ezáltal szaporodáskor tojásaikat is könnyedén eltemetik benne. Könnyű és tiszta dolgozni

vele, jól tartja a nedvességet, nem savas, könnyen újrahasznosítható. Mindezeken

túlmenően pedig környezetbarát és relatíve olcsón lehet hozzájutni.

Tőzeg:a tőzeggel is könnyű dolgozni, sőt akár még egyszerűbb is, mert helyenként

durvább a felülete, jó nedvességtartó és a csigák könnyedén bele tudják ásni magukat.

Könnyen újrahasznosítható és szintén olcsó talaj. A tőzeg hátránya, hogy enyhén savas,

ezáltal okozhat a csiga házában némi hegesedést, ám ez pusztán esztétikai kérdés.

Virágföld: Ha hagyományos virágföldet választunk a legfontosabb, hogy meggyőződjünk

róla, nem tartalmaz-e bármilyen növényvédő szert. A tőzeggel és a kókuszrosttal

ellentétben ezzel a talaj típussal sokkal nehezebb dolgozni, mert jóval több kosszal jár.

Összetevői jóval kisebbek, szabályosabbak, mint a tőzegnek, vagy a kókuszrostnak. A két

előzőleg említett talajhoz hasonlóan a virágföld is olcsó. A csigák könnyen ásnak benne,

könnyedén eltemetik tojásaikat, jól tartja a nedvességet, környezetbarát, könnyű

újrahasznosítani és nem savas.

Tőzegmoha: A tőzegmoha kiválóan alkalmas aljzat csigák számára. Remekül tartja a

nedvességet, ám nem annyira olcsó, mint más használható talajok. A tőzegmoha öblítéssel

könnyen újrafelhasználható. A tőzegmohát inkább más talajokkal kombináltan érdemes

tartani. Ilyen esetekben a csigák szívesen fúrják be magukat alá, vagy akár a tőzegmoha

réseibe is. Sajnos jól fűtött tartályban sokkal hamarabb kiszárad, mint mondjuk a tőzeg,

pedig jól tartja a nedvességet. Sokan, akik tőzegmohát használtak, arról számoltak be, hogy

atkák szaporodtak el a tartályukban.

Fakéreg: A fakéreg használatakor csökkennek a kártevők, olcsó és jól tartja a

nedvességet. Sajnos a csigák ásásához nem túl jó, mivel azok inkább a komposztosabb

talajokat kedvelik. Annak ellenére, hogy tartja a nedvességet, nehéz egyensúlyt találni. A

víz könnyen szivárog le a tartály aljáig és ott stagnál, majd elkezd penészedni. A fakérget

nem könnyű tisztítani és újrafelhasználni sem.

Agyag: Az agyag egy rendkívül omlós, porhanyós fajta talaj. Az agyagnak nagy előnye,

hogy teljesen sterilizáltan kapható, így garantáltan mentes bármiféle kártevőtől, amit

sajnos más talajokkal kapcsolatban nem lehet 100 %-osan elmondani. Ezt a fajta talajt a

savanyúbb közeget kedvelő növényeknél szokták alkalmazni, és lúgossága tökéletes a

csigák számára, nem csak azért, mert megóvja a házukat, hanem kalciummal is ellátja őket.

Amennyiben szeretnénk, különböző fajtájú agyagok közül választhatunk. Csigák számára

olyat érdemes választani, melynek kisebb a homok tartalma. Ez a fajta, omlós és könnyű.

Az agyag remekül megtartja a nedvességet és tartalmaz olyan ásványi anyagokat, melyek

számos lúgosság kedvelő növénynek kiválók, ha úgy döntünk, hogy a csigák tartályába

növényt is ültetnénk.

Humusz: Humusznak általában az erdőből vagy más természetes eredetű helyről kinyert

érett komposztot hívjuk. Ez a fajta aljzat, különböző szerves anyagokat tartalmaz, mint

például kéreg darabok, ágak, levelek és természetesen föld. A humuszt rendkívül jónak

ítélik, mert kiváló nedvesség tartó, számos ásványi anyagot tartalmaz és elősegíti a jó

talajszerkezetet.

Nem megfelelő talajok

Minden olyan talaj alkalmatlan, mely sót, növényvédő szereket esetleg

élesebb köveket, kavicsokat tartalmaz. Szintén nem jók azok a talajok,

melyekbe a csigák nem tudják magukat beásni.

Ami TILOS:Erővel leszedni a csigát az üvegről.Tilos a házánál fogva húzni, mivel benne van zsigerzacskója - azaz a létfontosságú szervei. Ha rácuppan az üvegre nagy korában, igen komoly tapadásra képes, ergo az erőszakos lerángatásával kitéped a beleit és meghal.Fűszeres kajákat, emberi ételeket adni.A só nedvességmegkötő, ezért halálosan szeretik... De a többi fűszer sem tesz jót nekik, miként a zsíros ételek sem, ne kísérletezz ilyesmikkel!

- 12 óránál tovább hagyni a terráriumban bármilyen kaját, kajamaradékot.

12 órán túl megkezdődik a rothadás és ezzel az élősködők szaporodása. Nehéz megszabadulni tőlük, mivel a csiga testére tapadnak, főleg ha ilyenkor behúzódik a házába. A terrárium teljes átmosása és földcseréje sem kellemes...SOSE HAGYJ maradékot a terráriumban!

ETETÉSE

Zöldség és gyümölcs akkora mennyiségben, amit 12 órán belül el tud fogyasztani. Jó alaposan moss meg mindent, mielőtt beraknád - egyrészt az esetleges kosz eltávolítása, másrészt a szükséges nedvesség biztosítása miatt. A maradékot távolítsd el mindig. Kedvencek a saláta és uborka, valamint a lédús gyümölcsöket preferálják, de nem túl válogatósak. A brokkolit nálam nem szerették :) Etető- itató tálka használata kifejezetten hasznos lehet, mert számos előnnyel jár: segít megelőzni a kártevők elszaporodását, mivel az élelem nem érintkezik közvetlenül a földdel, illetve sokkal tisztábbá és egyszerűbbé teszi az élelem napi eltávolítását a tartályból. Etető – itató tálkának számos dolog lehet alkalmas, a leginkább a konyhai műanyag eszközök között érdemes keresgélnünk a színben, méretben és kialakításban megfelelőt. Hasznos lehet ha nincsen túl nagy pereme.

Zöldségek: padlizsán, babcsíra, brokkoli, káposzta, sárgarépa, karfiol, cukkíni, uborkafélék, zöldbab, kelkáposzta, póréhagyma, fejes saláta, gomba, paszternák, borsó, burgonya, sütőtök, spenót, kelbimbó, csemegekukorica, édesburgonya, karalábé, fehérrépa (gyökér), kaliforniai paprika, tv paprika, jégsaláta, paradicsom

Sok helyen nem tüntetik fel, pedig érdekes tény, hogy a burgonya és a

kukorica megköti a vizet. Így ha ezt adunk a csigáknak fontos, hogy biztosítsuk

számukra a megfelelő nedvességet, nehogy nagyon kiszáradjanak!

Gyümölcsök: alma, sárgabarack, avokádó, banán, szeder, tök, sárkánygyümölcs, szőlő,

kiwi, mangó, dinnye, nektarin, narancs, papaya, fügekaktusz, őszibarack, körte, szilva,

málna, eper,

Egyéb: kender, vajdió, napraforgómag, tökmag, zab, nyers tojás, barna kenyér, tejpor,

némi nyers hús. Kutya, macska vagy teknős szárazeledel nedvesen vagy szárazon. Zabot és

más magvakat is adhatunk, de azokat érdemes előtte benedvesíteni.

A sokak által ismert zöldségeken és gyümölcsökön kívül akad azonban pár érdekesebb dolog is, amit adhatunk nekik.

•Gomba: a csigák előszeretettel fogyasztanak különböző gombaféléket.

•Szedett zöld: sokan elfelejtkeznek róla, hogy nincs is jobb a természetben szedett zöldnél,

néha érdemes egy kirándulás alatt sok pitypangot, útilaput, csalánt, lóherét, eperlevelet,

tyúkhúrt gyűjteni, mert a csigák hálásan fogják fogadni.

•Száraz teknőstáp: a csigák téli időszakban szívesen eszik a teknősöknek készült száraz

tápokat, ugyanakkor ennek a hosszabb ideig való adása nem kifejezetten javasolt. A tápot

szárazon vagy vízzel átitatva is felszolgálhatjuk nekik.

•Különböző húsnemű: a csigák a természetben gyakran fogyasztanak húst már elhunyt

állatok teteméről, ezért néha napján egy kis csirkehúst juttassunk nekik. De mivel a

természetben sem jutnak hozzá naponta, érdemes ritkábban adagolni.

•Sör: Ki gondolná, hogy a csigák még ezt is szeretik? Pedig bizony. Arról nincsenek pontos

adatok, hogy mennyi sört képes egy csiga meginni, de azért itatáskor érdemes nem túl nagy

mennyiséggel megörvendeztetni őket, nehogy problémák adódjanak. Ne felejtsük el, hogy a

természetben nem gyakran fognak sörrel találkozni. Ugyanakkor a „részeg” csiga látványa

megéri, hogy egyszer kétszer megkínáljuk őket.

A köles, a tészta, a kukorica, a rizs és a burgonya megkötik a vizet, ezért könnyen a csigák kiszáradáshoz és halálához vezethetnek. Ezeket az élelmeket ne adjuk nekik, vagy csak igen korlátozott mennyiségben.

•A sós ételek halálosak lehetnek a csigák számára. Mint az állatok többségének, a csigáknak

sincs szükségük nagyobb mennyiségű sóra a természetben. Így odahaza se adjunk nekik.

•Érdemes vigyázni a magas oxalát tartalmú élelmekkel is. Ezeket érdemes csak kisebb

mennyiségben adagolni. Amennyiben ilyen táplálékot akarunk adni csigánknak, állítsuk

össze gondosan az étrendjét és ügyeljünk arra, hogy ebből a csoportból mindig csak kisebb

mennyiség kerüljön a tányérjára, és akkor is meghatározott időnként. Magas oxalát

tartalmú élelmek: szeder, áfonya, málna, eper, ribizli, kiwi, lila szőlő, füge, mandarin,

szilva, spenót, cékla zöldje, mángold, petrezselyem, póréhagyma, zeller, mandula, kesudió,

mogyoró, szójabab, zöldbab, tofu, búzakorpa, búzacsíra, kakaó, csokoládé, fekete tea

ITATÁSA:(A csigák nem tudnak ellenállni a sörnek, vidéken sörcsapdával irtják a meztelen csigákat - leásnak egy

poharat a földbe, aljára sört öntenek, csiga belemegy és megfullad.)Amúgy nem kell neki külön inni adni, a vizet a kajával veszi fel, ezért kell kicsit vizesen adni neki.

PÁRÁSÍTÁS, FÜRDETÉS:Afrikai óriáscsigáról van szó, amely az afrikai dzsungelek aljnövényzetében él eredetileg. Tehát a páradús, meleg környezetet kedveli, és nem bírja a tűző napot, inkább félhomály párti. A nagy nyári melegben a spricnivel néha szórjuk körbe a terrárium falait, hogy biztosítsuk a párát és a kellő nedvességet - imádják lenyalni a vizet az üvegről...Emellett rendszeresen fürdessük meg őket langyos vízben, vagy legalább biztosítsunk egy lapos tálkát, amelyben meg tudnak mártózni időnként. Arra ügyeljünk, hogy a tálka ne tudjon felborulni, és természetesen időnként cseréljük benne a vizet. Az achát csigák a tüdőscsigák rendjébe tartoznak, s ennek megfelelően tüdővel lélegeznek.

Kalcium

A szépia

A csigáknak bőséges kalcium utánpótlásra van szükségük, mert a kalciumot beépítik

házukba és sérülés esetén ennek felhasználásával regenerálódnak. Éppen ezért mindig kell

a tartályukban tartanunk egy darabka szépiát. A szépia kifejezetten olcsó, és a legtöbb

állatkereskedésben megtalálható. Inkább kicsi darabokban adjuk a szépiát, mint egy

nagyban csigáinknak. Ha nem fogy el a nagy darab szépia, megszívja magát nedvességgel,

amit már nem biztos, hogy megesznek állataink. Szépián kívül vásárolhatunk hüllők

számára gyártott folyékony vagy por alakú kalcium kiegészítőket (Korvimin). Ha vitamin

tartalmú változatot vásárlunk, érdemes tudnunk, hogy a vitamin szobahőmérsékleten

lebomlik, tehát tartsuk hűtőben mindig. Porított osztriga héj: sajnos kevés helyen lehet

beszerezni, pedig 99%-ban tartalmaz kalciumot, míg a szépia csak 80-85%-ban. A csigák

legalább annyira odavannak érte mint a szépiáért, ha nem még jobban. Tojáshéj: Mielőtt

magát a tojáshéjat odaadnánk a csigának, el kell távolítanunk annak belső bőrét, majd jó

alaposan mossuk meg. Ha össze szeretnénk morzsolni a héjat akkor célszerű kisütni azt,

mert így könnyebben lehet összezúzni. Nem kifejezetten jó kalcium forrás, de ha a csigánk

semmi mást nem hajlandó elfogyasztani, akkor érdemes megpróbálkozni vele.

Kézbevétel, simogatás

Mielőtt kézbe vennék csigánkat fontos, hogy mindig alaposan mossunk kezet, nehogy olyan

anyag kerüljön velük érintkezése ami ártalmas lehet nekik. Mint minden állat után a csiga

után is érdemes kezet mosni. Tehát elmondható, hogy mind előtt, mind utána javasolt a

kézmosás. A csiga kézbevételekor fokozottan figyeljünk arra, hogy bár a ház maga igen

robosztusnak és masszívnak tűnik, a szájánál a friss növekedésű részek nagyon könnyen

letörhetnek. Ezért igyekezzünk azon a ponton nem piszkálni a csiga házát. Amennyiben

mégis letörnénk belőle egy darabkát ne aggódjunk, ugyanis a csiga természetes

regenerálódás során saját maga orvosolni fogja a letört darabka problémáját. Ha elejtenénk

és nagyobb törés következne be akkor érdemes kicsit utána olvasnunk a dolognak a

„problémák – megjelenés – a ház sérülése” részen.

A csigák alapvetően nem túl félénk vagy szégyenlős állatok, így kézbevételkor megfelelő

várakozás után hamar előbújnak házukból. Pár dolgot azonban érdemes lehet megfontolni,

mikor kivesszük őket tartályukból:

•Mind a kezünk, mind pedig a csiga legyen kicsit nedves.

•Ha már ráhelyeztük a kezünkre, ne erőltessük, hogy bármerre is elinduljon, várjuk meg

míg ő maga dönt így.

•Se a kezünkről, se más helyről ne ”rántsuk le” a csigát! Mindig szépen lassan csúsztassuk

végig azon a felületen, amin van, és óvatosan húzzuk le róla. Így nem károsodnak a belső

szervei és a tapadóképességét sem befolyásoljuk. A csiga belső szervei mind a házában

találhatók így, ha függőleges felfelé erőltetve húzzuk, könnyen kihúzhatjuk őt a házából

mindenestül. Ez természetesen halált okoz.

•Ne lepődjünk meg ha kézbevételkor a csiga párszor megrágcsálja a kezünket. Ez teljesen

normális, és nem különösebben fájdalmas vagy kellemetlen dolog. De akinek még nem volt

a kezében csiga, azt meglepheti és akár ijedtségében el is ejtheti. Ezért ha másnak adjuk a

kezébe csigánkat, figyelmeztessük előre!

•Ha kivesszük az állatot mindig figyeljünk oda rá! Ne lankadjon el a figyelmünk, elvégre

azért vettük ki, hogy vele foglalkozzunk. Ha nem vagyunk elég óvatosak könnyen nagy esés

és akár törés is lehet az eredmény.