Adattárolás - Fényképezőgépek -...
Transcript of Adattárolás - Fényképezőgépek -...
FÉNYKÉPEZŐGÉPEK
Készítette: Musza Alexandra Anyagtudomány MSc
• A fotográfia vagy fényképészet a fény által közvetített képi információk rögzítése technikai eszközök (fényképezőgép, fényérzékeny anyag stb.) segítségével.
• Kezdetben a fotó nem akart többnek látszani, mint precíz leképező eszköz – 19 - 20.századtól művészet
• Elnevezése a görög φως phosz („fény”), és γραφις graphisz („rajz”) szóból ered, együtt „fénnyel rajzolás” vagy „fényrajz” a jelentése.
A legalapvetőbb – a szem
• pálcika(fény)/csap(szín)
• retina (ideghártya)
• látóideg (vakfolt)
• látóköteg (keresztezés)
• nyakszirtlebeny - látóközpont
információ 95%-a
A szem képalkotása
Az első – camera obscura = lyukkamera
• legegyszerűbb • doboz - szoba
• fordított állású kép
• mai fényképezők is ezen alapulnak
• fényképezés előtt fizikai és csillagászati eszköz
• soha nem lesz tökéletesen
éles
17. századtól
forrás: Ugi Dávid
példák: • Erzsébet híd kereszttartó elemeiben (videó) • Magyar Képzőművészeti Egyetem régi bejárata
Joseph Nicéphore Niépce – a feltaláló
• camera obscura képének fixálása ezüst-kloriddal
(már tudtak az ezüstsók fényérzékenységéről – Shulze)
legalkalmasabb anyag a bitumen (1818 – 3 hónap)
• 1826 – 27 első időtálló fénykép
Kilátás a dolgozószobából
• Niépce és Daguerre közös munkája
dagerrotípia: 1839. augusztus 19. • ezüstözött rézlemez siker kulcsa a polírozás!!!
• halogén- gőzben sötétsárga színű lett
• kamerába helyezték és exponálták
• előhívás: előhívóládában gyertyával, borszeszégővel melegített higany gőzével
• keletkezett higany-ezüst amalgámot Na2S2O3-ban fixálták.
• tartósítás céljából arannyal színezték
• légmentes csomagolás az oxidáció miatt
• 1850-es évekre már lerövidült az expozíciós idő • Archer – nedves kollódiumos eljárás
• hátránya: frissen, helyszínen kellett előhívni a képet
• ezüsthalogenid érzékenyítés
• kollódium = alkohol és éter keverékében oldott kollódiumgyapot
• 19. század második felében hatalmas népszerűség
• kamerákra több lencsét illesztettek (képes levelezőlap)
• harmonikaszerű illesztés
• 1861 – az első színes kép • James Clerk Maxwell
• piros, kék és zöld szűrők használata
• 1893 – az első víz alatti kép • Louis Boutan
• 1907. első színes-film (Kodak) • Lumière testvérek – az első színes eljárás
• 1937. Polaroid Corporation – helyben előhívó kamera fejlesztése (1947) • az eljárás a mai napig gyártási titok
• 1959. Nikon – egy adott objektív használata különböző Nikon gépeken
• 1959. első teljesen automata fényképezőgép – Agfa Optima
• 1973. első digitális fényképezőgép – AT&T Bell Laboratories • CCD: töltés-csatolt-eszköz
• 1986 - Kodak – 1 MP kép, de drága és körülményes
• 1995 – fényképezőgép + videokamera = Ricoh RDC-1 • horribilis ár (13.000 $)
• 1999 – Nikon – olcsóbb, nagyobb felbontás
• 2003 – Canon – <1000 $ és >6 MP
A fényképezőgép fizikája
Bevezetés - törvények
• Ha a tárgyról (T) kiinduló fénysugarak irányváltoztatás nélkül jutnak a szemünkbe, akkor közvetlenül a tárgyat látjuk. Ha a fénysugarak valamilyen felületen visszaverődtek, közeghatáron megtörtek, vagy optikai eszközön haladtak át a szemünkbe érkezés előtt, akkor a látszólagos kiindulási pontokat, vagyis a tárgynak csak a képét (K) látjuk.
• Tárgytávolság (t): a tárgy optikai tengelyre eső vetülete és az optikai középpont távolsága. Valódi tárgy esetén pozitív, összetartóan érkező sugarak esetén negatív.
• Képtávolság (k): a kép optikai tengelyre eső vetülete és az optikai középpont távolsága. Valódi kép esetén pozitív, látszólagos kép esetén negatív.
• Nagyítás (N): a képméret (K) és a tárgyméret (T) hányadosa. A nagyítás negatív is lehet, a kép és a tárgy viszonylagos állásától függően.
• Leképezési törvény:
• Lencsék képalkotása: • Szórólencsék
• egyenes állású, kicsinyített, látszólagos kép
• pozitív előjel
• Gyűjtőlencsék: • távoli tárgy: fordított állású kicsinyített kép
• nagyon közeli: egyenes állású, nagyított kép
• felbontóképesség: az a legkisebb távolság, aminél közelebbi pontok már nem különböztethetők meg egymástól. • Az objektív átmérőjének a növelésével a felbontóképesség is
nő
• pixel: (=képpont) egy pixelgrafikus képen egy pont. A képpont a legkisebb megcímezhető illetve szerkeszthető alkotóeleme a képnek vagy képernyőnek. információtartalmát a színe adja. Színes képekben minden képernyőbeli képpontnak három tulajdonsága van, ezek a vörös (red), zöld (green) és kék (blue) intenzitás (röviden RGB), amelyekből a megfigyelhető szín additív színkeveréssel jön létre.
• megapixel: megmutatja, hogy az adott eszközben hány darab fényérzékelő elem található, vagyis milyen maximális felbontásban tud digitális képet alkotni.
1 megapixel = 1 000 000 pixel
Az objektív
• alanyról visszaverődő fény összegyűjtése • kép minősége függ az anyagától (Zeiss) • tökéletlen leképzés (=lencsehibák) több lencse • exponálás biztosítása (=elkészítés) • fontos a lencse minősége • mélységélesség • a fókuszálás legegyszerűbb a tükörreflexes kameráknál • tárgyról valódi képet ad • emberi szem
Tükörreflexes kamerák • objektíven keresztül látjuk a kompozíciót
45°-os szögben elhelyezett síktükör
• exponáláskor a tükör felcsapódik
• kezdetben felcseréltoldalú - korrigálás: prizma
Expozíció
= kép elkészítése
• zár kioldásával a filmet/érzékelőt a tárgyról visszaverődő fénysugaraknak kitesszük
• expozíciós idő: • függ fényerősségtől (nappal rövidebb)
• zárszerkezet vezérli
• objektívvel szabályozható a fény mennyisége
Zárszerkezet
• gyűrű alakú rugós szerkezet
• manapság 2 fajta: • redőnyzár – gépváz
• közvetlen az érzékelő előtt helyezkednek el
• gomb lenyomása után lefut
• lassan mozognak, így nehéz: sport, vaku, gyors mozgás
• központi zár – objektív • rugóval megfeszített fém lamellák
• áthaladó fény útjának biztosítása
• vakuhoz könnyebb
Rekeszszerkezet
=blende
• lencsén áthaladó fény mennyiségének
• expozíciós idő hosszának szabályozása
• rekeszszámok • minden állás az előzőhöz képest feleannyi fényt enged
be mértani sor
• ha a fény csökken, nő az expozíciós idő
Szűrők • átlátszó anyagok – fénysugár átengedése
• beeső fény egy részének elnyelése, másik részének átengedése • vékony lemezek készítése – fény összetételének
változtatása FÉNYSZŰRŐK
• csoportosítás - milyen célra? milyen anyagból?
színszűrők folyadékszűrők
szürke szűrők színes üvegszűrők
polarizációs szűrők interferenciaszűrők
zselatin- ill. műanyagszűrők
Papír
• legnagyobb mennyiségben fotopapír • fotokémiailag tiszta alapanyag, szennyezések kerülése • nem lehetnek fémnyomok • nyerspapír alapanyag: nemesített szulfit-szulfát-
cellulóz, pamut • enyvezéshez gyanta,keményítő, zselatin • átlátszatlanság növelése fehér pigmentekkel • színezés színezékkel és optikai fehérítőkkel • fontos tulajdonság:
• mechanikai szilárdság • fehér szín (fehér valamely árnyalata)
Felhasznált irodalom
• https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9nyk%C3%A9pez%C3%A9s
• Morvai György – Szimán Oszkár : Fotozsebkönyv
• Babiczky,Tőkés,Gara,Radó – Mikrofilmezés,dokumentációs fényképezés
• http://www.bykyny.hu/fenykepezes-alapfogalmak.shtml
• http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-11-evfolyam/a-fenykepezogep-es-a-diavetito/fenykepezogep-es-kepalkotasa
• https://www.youtube.com/watch?v=azaLV9pQimY
• http://index.hu/belfold/budapest/mozi4560/
• http://www.buvarfotosob.hu/sites/default/files/buvarfoto-tortenelem.pdf
Köszönöm a
figyelmet!