Adalekok Udvarhelys:z;ek nepraj:z;aho:z;.Peleszes es nuikkasz8s. Almeecei.

A Vadrozsakban van egy Sikl6di fancdsl cimii vcrs (96. I.). amelyigazaban gunyvcrs es ha valahol tancoltak is ra, Siklodon bizonyara nem,A vcrs ket szakaszt is szentel ,e bikfa' dicsereterc; meg is erdemli, mertcz a farago falu Ieginkabb a bukkfabol penzel, keszitven bclole vasarravalo farnunkait, De dicseri a vers - gunnyal vegyest - masert is. amintkovetkezik:

Nines ojan fa, mind a bikfu,Abbol lcssz e vcka, kupa,Kover pele ez udvaba,Panko sUI C7. olajaba.Hcj ha], hujja haj,Nincsen rnostan semmi baj!

Mond a vers ilyet is:Zabbol kisxi szilvalevel..16 kaposzta friss pclevel.

Kitetszik a sorokbol, hogy a bikfa nemcsak faja rniatt dicserctes, hanernaz odvaban feszkelo pele miatt is, valarnint azert is. mert panko sliI,ez olajabs', - pcrsze ncrn a peleeben, hanern a bikfaeban, pontosabban amakkjaeban. Igaz ugyan, hogy sul panko a pelc zslrjdban is, de ez marnern olaj, hanern zsir, bar ez a zslr, azaz a pclc szalonnaja, megint csakbtikkmakbOl Icsz, minthogy a pele ezen a tajon a btikkmakkon hizik meg.

Maga a vers, mint versclmeny, a gunyversck ama csoportjaba tarto-zik, amelyek, elmaradottsagot, osdisagot vesznek tollhegyre. Tollhegyre,mondorn, s nem ,ajakra' vagy eppen ,szajrul.szajra', hiszen a nepkolteshangjat ismero ember mindjart latja, hogy ezt a verset - Irtak. De ha avcrselmeny nem is sorolhato a nepkoltes ,gyongyei' koze, mert nem igazivadrozsa, neprajzi tekintetben megis erdekes, mert ket olyan osi, mar avers keszulte idejen is osdi rnivelkedetre figyclmeztet, amelyek a neprajzlertelemben ertcndo vadaszat es gyujtogetes fogalma ala tartoznak, Mint-hogy neprajzl irodalmunk eppen az effete, rendkivtil primitiv vadaszo esgytijtoget(i foglalkozasbeli adatok dolgaban nagyon szegeny, erdemes meg-bccsiilniink minden folbukkano adalekot, mint a regi megeles, megelhetesm6djainak IcgiSsibb emlekeit.

1931oktoberl erdelyi utam rendjen olyan idoben erkeztern az udvarhely-szeki Siklodra, amikor a peleszes, azaz pelefogas es az olajert vale makka-szas - ra!;!yogo idoben - legjavaban folyt s modom volt mindkettot latnis le is fenykcpezni.

.'10

Peleszes.MielOh tovabb mcnnenk, valarnit a peleszes szavarol is szolanunk

kell. A mfivelet pontos siklodi neve ugyanis nem ez, hancm pelheszes,vagy pontosabban, minthogy a szotagzaro I, Z', j nvujto hatasa ebbena nvelvjarasban is altalimos: piilheszes, ami akusztik.ailag csak nnnyi,

mint pelheszes. Ritkabban igy is moudjak: piJlize.s. 1\ pele neve pedigpiile, ritkabban peli. Minthogy c videk nyclvjarusaban ket vagy tobbtaguszo vegen a zart e hang nem szokasos .._ de meg a pelhcszes (pi:!lhet stb.alakbol is) -. nyilvanvalo, hogy a S:':l> tulajdonkepeni alakja piHeh volna,ha a vegen a h nem volna nema, mint ezek ben is: juh, cseh, oleh stb. IlveniVegha,ngzos alakban Isrneri a szot az crdclyi Pilriz-Papai-Bod'szotitr'is;peleh, de ismeri pelyl: es pelye alakjat is. A stklndi peW (piJ{hcJszes stb.)alak tehat a hangrovidito tovuck arna csoportjaha tartozik, ahova at~~eh : terhei, kehely : kelyhet alakparok, de a hangatvctcs tiincmcnyc net.kul (tereh: ieher, kelyeh : kehely stb.), rninthogy a pelenek pehel (pehe/y)alakja - tudomasom szerint -- nines: bar a kiiznyclvi pehely egykori alakjaeppugy pelyh, mint a pelee a fentidezett szorar adatai szerint s ctirnolo-gikus kapcsolat is lehet kettejiik kozott, (L. Simonvi: TMNv .. 174. l.)Udvarhelyssek 6zo teruleten van p6Ihesz(ik) alak is s magAnak "a pclEinekugyancsak Iabialis piilii alak-ja. (L. Vadr.: piiW alatt.gy.eb alakvaltozatait 1. NySz., Tsz.) A siklodi peli (pe;lizik, pelizes} i-je nyilvanelebbi e;b61.

Maga a peleszes, mintaz osi dolgok altalaban, igenegyszerti, Semmi kiilonlegeseszkoz nero kell hozza: amikell, minden bokorban meg-szerezheto. Ez az eszkoz egyhosszabb-rovidebb, vekony,friss, tehat hajlekony vesszo,ha ezt a peleszo megszerez-te, elindul pelhet keresni.A kereses evadja oktober,amikor a pele, ez a teli al·mot alv6 sziirkes, hamvas-szinu ragcsalo makkon, rno-gyor6n e1hizva, tell agyatkezd vetni maganak, vala-mely fa, rendszerint a biikkfa odvaban, ahonnan, ha .az ldo jo, iddnkcnt,sziirkuletkor meg ki-kijar, ICl-{aJahbIakM{tj:ira. Tcli szallasara rendczkcdvc,az oduba s az odu szajaba friss Falevclct hord. A pelcszo a pete feszketarrol ismeri fel, hogy az odu szajaban zod lepi, azaz friss, tobbe-kcvesbbemeg zold faievelek is vannak. Ilyen tanyak Icgbovebbcn az crdoszclekcnv,a,gy tisztasok szelein talalhatok s nem az cru{) surtijeben.

Osz . vegefele erdo alatt, kezukben bottal, tetovan jarkal6 cmberckbizonyara pelez6k. Meg azonban hiaba kerdezzuk, hogy ,pelhesznek:e', mertmindnyajan eltugadjak. ,Megfogni megfogtam - de nern cszcm meg', -mondja a pasztor. ha tarisznyajaban a pelet llleghUjuk. N eha ket pelcsz{)dolgozik egytitt. Egyiknek a kezeben vcsszu, 11 rnasikcban koszt, hosszabb·rovidebb husang. Ha az odunak csak cgy szaja van. akkor e!lY ember isboldogulhat, de h,a font is van kijar6 nyilas. a pele a f.ira kap s agai kozotteltiinik. Ha nagyon elhizott s ijedten. nagy gy()rsasag~<lI akar fOUclc mene·kiilni, gyakran foJdre pottyan. A koszt arra val6, hogy a fclso lyukon ki·bukkano vagy foldre eso aUatot letissek vclc. Ila az iites sikeres. minnyai kj;ftijja az orran a verit. H.a az·odunak csak e~y szilda van, a pei6sz6 liZ odubatolja a vesszot, lassan fonnebb-fomlebb (1. .1.bra). Hu a pele oUhon van,mihelyt a zaklatast -e..szreveszi, kiilonos. ritmikus. merges. f(ljtahisszcriihangot hallatt. ami ket szaraz ag szelben val<>.tavoli. :"uru ()Sszcsur!6das{tra

l. abra.I'ch:szGk. A szcmhcu lcvo fiu az oduba szurkal ;a hattal all6 jobb kczeben pclet tart. - Siklod,

lJ dvurhcly mcuyc.

114 Viski Kd1'oly.

emlekcztet. A pelc szol. Ha az odu ssaja szeles, az allat utat talal s a vesszomellett kiugrlk, Ha a peleszd ilyenkor tenyerevel veletlenul az allat hatul=[ara csap, csak a konnycn lesiklo farkapremje marad a markaban, Ha azodu szaja sziik, a pele ovatosan nyomul elore. orrat is kidugja s ket nagyszemevel Iarkasszemet nez a tamadoval, meg vissza-visszahuzodik. A peleszoaz egyik kezevel (a vesszovel] ostromol, a masikat - hiivelyk- es mutate-ujjat, ujjal Iefele, a fa oldalara tcnyerelve, az odu szaja felett szetfeszitvc -tartja nyakonragadasra keszen. A kello pilla nathan a kifele igyekvo illatotnyakoncsipi s (nyakat) rendszerint nyomban a fahoz szoritja; igy fojtja meg.tgy, rnegfojtottan naphosszat elhordozza tarisznyajaban. Szerencses peJeszo'"nek, kiilonosen pasztorfelenek, tiz-tizenket pele is lehet a napi zsakmanya,Ebbol egyparat elfogyaszt kint a mezon, a tobbit hazaviszi a konyhara.

Kunn a mezcn tiizet rak s crnellctt a pelet elebb megperzseli, mint adisznot, Szala padlasaba nyarsat iit, aminck 3 hegye az orra f6lott jon ki,Langra tartja, hogy a szbre piruljon le. Ha lepirult, a nyakon It bort kuriil-szakitja s egy darabban hUzza Ie rola. Ogy leguad Tola, ahogy a gatya lefutaz emberrbl. Fejet levagja, eldobia, azutan torkan kezdven vegighasitja,beleit, tiidejet, farkatovet kiveti, kormeit levagja, Kozben a tiizet cireveI(apro, szaraz rozsevel) taplilja. Ha van viz a kozelben, a teternet is, kezeris tobbszor megmossa. Miutan meg megsozta, nyarson, szen felett sdti, bi)zsirjat kenyerre csepegteti. A jo pete rncgvan harornnegyed kilo s szalonnajaegy centimeter vastag, Az ilyenbol, mint mondjak, egy deciliter zsirt leherkiolvasztani, Nemelyek a hammas parazs szelen siitogetik nyars nelkiil s hakeszen van, bicsok elivel a pernyet, hamut-mit /ehlirongatjak. Ktils6 reszeiropogosra siilnek, belseje, kidonosen ha harnrnas parazsban .siitik, olyanzslros, hogy martani lehet. Legtzletesebb falatnak a hatulso comjat, cubok»jat tartjak. be kellemes, bar - nyilvan a rnakktol - kisse kesernyes izti,Ha otthon, a tfizhelyen siitik, rendesen hosszaban kcttehasitjak s tepsiberakva, gyenge szenen siitik. Martjak puliszkaval vagy kenyerrel, Fozikkaposztaba is, ahogy a Ienti gunyvers rnondja; rantjak hagymaval vagycsinaljak borsosan, ki hogy szereti. Zsfrt is olvasztanak bclole s ugy hasz=naljak, mint ,a, diszn6zsirt. Sutnek benne pank6t is. lia/lam, hoty hasznajjitk- mondjak ,az asszonyok -, de az sohasem "hasznalta" (= fogyaszto~ta).akitOl eppen kerdezxiik. Nem dicsckcdnek veJe,

A peieszes termeszetesen nem csupan Sikl6don szokasos, hanem egye"butt is - tobbe·kevesbbe - az egcsz biikkovezet tertiIcten. *

.Makkasz{ls.Amilycn kozos~iiltatanos szokas - sot a Jegtinkek koreben sport is -

a peleszes, olyan liltalanos a makkaszas is, Az evi munkak sOl'lendjebena makklisz.lis eppen olyan elm.aradhatatlan, mint a szantas vagy az aratas.,Ahogy a fold a gabonaval, kenderrel, szenaval, ugy tartozik az erdo a bukk ..makkal, a ma.kk olajava}, 1931 oszen annal ink:1bb vett reszt minden hilza. makkaszasban, mert az erda emberemIekezet ota nem termett olyan boven.mint 1931·ben. A munka inkabb asszonyi, jobbara ok jarjak az erdot. kisebbcsoportokban, kettcn-harman-negyen; de latni ferfiakat is feleseglikkel;nemktilonben gyermekeket, kivalt ha a gyiijtogetest peleszessel valtogatvafolytathatjak. A makkaszasnak is, mint a peleszesnek, legjobb helyc ax:erdoszel. tisztasok szele. A makk is tobb Hycn hdyen s a tal.aj sem olyanfiocdves vagy cppen saros, mint a suriiben. Az ilyen talaj a gyujtest meg"neheziti. A szedeshez ugyanis hozza ken tilni. Ie a foldrc, mert a makk

1 Hasonl6 m6don Krajnaban is fogjak a Pelet. nemcsa,k husacrt. hanem prcm,.jeert is, amib61 sapkat esinalnak. A pel s.zloven neve: pilch; (lenRyeliil: poth). L. LudSloviDnski, 1931. B. 213•

•

sulyosabb levcn a szelbcn cgyebkent is f{)Iiilkcrcked{) falcvclnel, rcndcsena levelretcg alatt van S szine is azonos az avar szincvcl. A szejo!cnycbb

,:i...:0-

E S.;.. .,;

-:::l -:::l::> ;:J

-0 ~ .• :> -o~ -<..:.:.:r. <iJ.i",_ I .. I.0 ...c." ..;~ ot) dN .{j '"... :!!,§, .~...." '"0..:.: ..~ ~:o:! ..:.:E ~-< 6.

«

ember igy, foldon ulve S odabb-odabb csuszva cgycnkint szerneli zsakba,atalvetobe, a nok leggyakrabban kotenyiikbc. Meg sopnijiik sines, amivcla makkrol a Falevclct elherongessek, Viszont clonyiik, hogy a makkot igyrnindjart meg is szemclik, a Ichajat nem szedik fol s egveb giz,gaz scm jutHZ atalvctobe vagy zsakba tchernck. A jobban Ielkeszultck rovid nyirag.

~.~

sopruvel es borrostaval dolgoznak: a makkot az avarral egyiitt osszesoprik(2. a.) s a bolyuku rostaban ugy rostaljak - egyet-egyet karejba kanyarltva-e-,hogy a level folulkerekedjek s egyuttal a makknal aprobb szemetfcle ki-rostalodiek, Az avart nehany lendites utan kezzel kihanyjak s a rostabaumaradt szemet zsakba vagy atalvetobe toltik (3. A.).Ha 8 f:ik alatt Iogyobauvagy gyeren van a makk, egy-egy husanggal meghajigaljak a fa koronajat,agait megrazaak, kosziiel megverik, fejsze fokaval megkopogtatjak, Ketember - harmat utan kezdve - soprtivel es rostaval harom vekat is gytijt<het egy nap (4. a.). Aki nem szernelve szcdi, hanem rostara gytijt. otthonszerneli meg gytijtemenyet s ha szarazon szedte is. tovabb szfkkasztja apadlason kiterftve, mint a diot: vagy aszalasforman kemenceben szaritja,hogy meg ne peneszedjek.

A feldolgozashoz ugyanis azert nern Iehet mindjart hozzafogni, merlegy=egy faluban rendszerint csak egy-ket olajiltfi van s a dolog szerre megy,

mint a malomban. Me~ azolajtitO$!8zda azert is szereti,ha folyamatosan megy amunka, mert a makk perge-lese vcgett fiitenie is ken sezt kar volna meg-megszakftani. Ezert Marton<nap dottnern szokott rnunkaba fo~ni.Ekkorra mindenki elv.ej:lziamakkszedest s megallas nel"ktil mehet a munka.

Az olajtitomunka tores»hOI, dagasztasbol, pergeles-hOI s a tulajdonkepeni olai-tite'shOl all. Ezt a munkat -minthogy ottletemkor megnem erkezett el az ideje -nem lathattam, csupan ahoezavalo szerszamokat nez-hettem meg s meg kellettclegednem az olajiiWgazdak

mllgyaraz~taval. Eszerint a makkot eloszor megtorik abban az titO.keszulekben, amelyen kezzel hajthato Iorgattyukar szegekkel ellatottvizszintes hengert mozgat; a henger szcgei sulyos tonkoket emelaetnekes ejtegetnek valuba, Elve szerint egyezik a szekely vanyoloval (I. trl.1931, 55); Europa-szerte elegge ismeretes. Hegyi Izsak olajtitO sztniebenkct ilyen szerkezet van. A tokrnagot is ezzel irttctik. Erdekesebb azugyane szinben leva masik tordkesztilek, mely sokkal terjedelmesebb(5. a.). Koralaku valuban egy tengelyre szerelt ket malomko nagysagukorong gorog. Nagyobb sulya kedveert az iittetok is - kivalt gyerekek -raiilnek a tengelyre s fogodzasukra nagy Iaszegek vannak fij~goleg atengelybe iitve. A7- ilyen elvu tord sem ismeretlen nalunk: megvan a Bulka-non, Nyugat-Azsiaban s egyebiitt is. (V. o. a vaci eredetileg koleshdntolokendertorovel: Ert, 192i. VI. teble.) A legregibb sikl6di toro kolyiiszerii volt.hatalmas tolgyfatalpba vajt mozsdrsor, amelyben nem kezzel tortek, hanemIabbal tiportak kalapacsszeriien mozg6 btit(iit. amelyek vizszintes tengeiyrevoltak szerelve. Ezt 1930·ban szetszedtek es elttizeltek. Masa, ha jovsl fiata"labb is. Eteden rna is hithat6 (6. <1.). Ez ut6bbi otk6lyus. tengelyen ot kala.pacsos. A tipro emberek megfo~6dzasara derekmagassagban vizszintes kor"hit szolgal. (Hasonl6 alkotasu masat I.: £rt. Xl. 122. I.; kczdetleges egykolyiisformajat a hunyadme~yei ollihsag koreb61.

A szaraz biikkmakk eloszor e torok valamelyikcbc keriil. .ahol ossze<

n. ahraOlajuto. - Etcd, Udv. m.

z(!zodik vagy morzsolodik. Ezutan a wzaIek megdagasztasa kovetkezik,annyi gyengen 50S vlzzel, amennyit folvesz anelkiil, hogy a keehez tulsago·san ragadna, Dagasztas utan a pergeles kovetkezik. A pergelo katlanszeriialkotas, rendszerint a sajto vagy olajUto kozeleben, A katlantol csak abbanktllonboaik, hogy az iist helyebe badogtalca van siillyesztve: ez alatt tuzel-nek, ha a talcara Ioltettek a gyurmanyt, hogy folmelegediek s reszben vizeis elparologjon. A megpergelt gyurmanyt azon melegeben harisnyaposstobavagy vaszonba gongyolik s a sajtoba vagy olajfjtobe helyezik, A Hegyi Izsaksiklodi sajtoja ujmodi, valami ~ep hasznalt csavarjaval van folszerelve sezert kevesbbe erdekes, Az etedi keszseg nem sajto, hanem regimod! olai-lito, .amelyet reszletesen leirni folOsleges. Szolnokdobokal Iormajat kozolteBatky (Umutet«: 8. tabla), bihari, magyarremetei alakjat Gyorffy (,trt. 1916.106. I.). Lenyegeben ilyen a szekely is. Mindezekben a sajtolas ket vizszintjaro ek utogetesevel tortenik, folfUggesztett, fogantyUval ellatott sulyosbunkok segitsegevel. Ez az igazi olajiito. Egyik helyen a modern szolopresekleckosaraval ellatott szerkezetbe teszik a begongyolt gyuradekot, Etedene celra rostakereghez hasonlo, lyuggatott biikkfakava szolgal.

Az olajpogacsa az olajiito gazdijanak marad, de reset vesz az ofajb61 is.A kesz olajat rna tobbnyire uvegekben tartjak, regen kisebb hordokbanvagy faedenyekben tettek el, Legtobb olaja az olajiitO tulajdonosanak van,aki nagyobb hordoba gyiijti rnunkadljat sa slklodi gazda tobbnyire Csikban(katolikus videken) adja el. Az oIajat fOleg etolajul, de gyogyszeri.il. viJagi.tasra s szcrszamok, eszkozok kenesere is hasznaljak.

Majdnem minden siklodi hazban, tobbnyire a hatulso hazban (szobdban),ott van az almaecetes horde, benne az otthon kesziilt ecet, A hozzavalo vad-almat erddn-mezon gytijtogetik ossze. Otthon aztan erre szolgalo vahibanfor~atyus bunkoval megtorik (7, i.).kadba dontik s korulbeliil annyi vizettoltenek ra, amennyi az alma. Ka-varni, "f 0 r ga t n i" (= levet alul ki~engedni s feliil visszatolteni, mint a sOs-kaposztaet) nem kell, Kinn a szabad-ban, eresz alatt, pinceben va.f;!ya haz>ban hat napig allani ha,gyjak. Csak arravigyaznak, hogy meg ne fagyjon. Hatnap alatt leve savanykassa valik, Ek-kor lehuzzak hord6ba, arra is tigyelvemar elebb is, hogy a hordo leheto'leg megteljek. Ha az almalevel telihordo nem all nagyon huvos helyen,nehany nap mulva erjedni kez,d. egy·ket hctig forrik. majd Jeszall. Ha azalma. nem volt erett vagy a hordohuvos helyen all. kierjedese egy.keth6napig is eltart. Szine aranysarga,mint a bore, ize sokkal kellemcsebb.mint a mas ina e c e t e. Penzt semkeU adni erte. Egyebkent keszitenekecetct va c k 0 r b 01 (vadkortebol), j o-f e Ie almab61 es j 6 f e I e kortebol(k 0 r t 0 v e j hOI) is.

Almaecet.

Viskj Karoly.7, abra. A vadalmn me~tOrese,

Siklod, Udv. m.

118 Viski Karoly,

Ii lekodelmt premes (vagy peremes),

Ciponagysagu kalacstesztat kerek, cifraszelii cscrepforrnaba tesznek;a tetejere kcresztbe harem agbOl font tesztafonatot illesztenek; a negy kor=cikkbe negy r6zsaf. A r6zsa ugy kesztil, hogy vekonyra siritett tesztat f{~ligbevagdalnak, aztan kigy6szetiien osszecsavarjak, vigyazva, hogy fJ, bevag-dalt resz foltil maradjon: igy siitcskor szetnyilva: rozsa alakul.. Ez ,a.premes alja,

Kovetkezik a premes.ag vagy premes viraga, rendesen rneghantottszllva-, meggy- vagy korisfilMl. Egy 5-7 agu gallyat ugyanazon tesztabolbecsavarnak kiirtos-kaldcsszertien (nehol a vegere rozsat vagy madarat isformalnak} es beteszik kemcncebesiilni; kiildn az aljat, kiilon az aget.Mashol parazs felett forgatjak, migszep pirosra siil, Stiles utan az aljat

1. libra. A premes legegyszertibb alakja, 2. libra. Bokretakkal diszltett pr~mes.Udvarh. m. Udvarh. m.

kiveszik a formabol es keresztbc tctt fonatja kozepebe beleszurjak a premcs-agat. Ezt azutan fcldiszitik; csoroget, kekest (pattogatott tengerit) fuznckcernara es ezekkel a fiizcrckkel az a~akat osszehalozaak es szines papir ..szalagokkal is osszekotozlk. Az ag,ak vegere viragcsokrokat kotnek, a ko.zcpsoag vegere pedig madarat cslnalnak. Azutan tesztab6J is, amit kulon siitnek,husnak az agakra. Nadsaallal atsz,urt di6nagysagu tesztadarabokat sutnekmeg bo zsirban s ezeket az apro lyukas fankokat ffizik fel szorosan a le-hantott agakr.a. A rnadarnak a buziban talalhato fenycs fckete borsoboltesznek szemet. A teszta tetejet - meg stites elott - cukros tojassargajavalkenik be, hogy szep szmt kapjon.

Minden lakodalomba hivott csalad stit egy premest s viszi magaval avendegsegbe: amikor a ndsznep gyiilekezik, 8.tadjak a hazigazdanak. Kesobb,mikor a volegeny viszi a menyasszonyt, a szebb premeseket a lanyok eslegenyek viszik a vdlegeny hazahoz. Ott a lanyos vofely bekoszont, hogyclhoztak a menyasszony hatralevd portckajat - mclyek kozt elsd helyenallanak a premesek -: ha elfogadjak, itf hagyjuk, ha nem, vtssztik vissza,

.A.dalekok U ilvat'helY8zek neprrQjztihoz. 119

A nasznagy termeszetescn orommel fogaclja az ajandekokat, kulonosen apremeseket s kivanja, hogy adjon az Uristen az uj parnak mindeg ilyenszep aldast, - hogy az aszta-lukrol soha el ne fogy jon azIsten adta kenyer, rnelynek jel-kepe most a premes, A Nya.rad menten a kelengyet vivookros Iogat jarrnahoz erositika cifra premcs-agat,

N ehol, a vacsora veaen. anasznagy atadja a premeseketa nyuszujaknak, akik agakkimtszettordclve kiosztjak .8. Yen'degek kozott,

A premes ercdcterol a sza]..hagyomany a kdvetkezoketmondja: A katholicizmus ide-jeben buzaszentelc vasarnap(- Mark.napra kovetkezd va-sarnap -) keszitettek a hiveka premest es kivittek .a pro'cessioval a mezore, hogy a papa zsenge buzaval egyszerre akesz termest is szentelje meg.N emelyek a megszentelt pre-.mest megtartottak es lakoda-Iomkor az uj parnak vittekajandekba, hoay valamint azsenge buzab61 Isten akarata-val ily szep termes lett, az 0zsengesegtlk is, Isten megszcn-telese utan, szep termest hoz-zon. Azzal a kivansaggal adtak,hogy soha tOliik ki ne fogy jona munkajuk altai megerdemeltes Isten altai mcgszentelt ke-nyer, - amit a nasznagy rna iskivan. A reforrnaciora teres utanelmsradt a katholikus szentelesszokasa, de a lakodalmon meg-maradt a diszes premes,

A premes nevet azzal masgyarazzak, hoay egesz diszttesehasonlo az akkoriban szoka-sos premcs es zsinoros ruhak-dtssltesehez.

Sainos, rna mar kivcszdfelben van a. prernes is, mint Altaliban a szekely. lakodalmi szokasok.

Sok helyen csak a premes aljat sutik, de hianyzik a tulajdonkepeni.crdekesscge. a diszes ag.1 Heez F. Rezso tis Sik16di Pal.*

3. abra. Szalagokkal diszitett premes,Udvarh. m,

* A rajzokat Haaz F. Rezso kcszitette.1 A premes, mint az usi tesztasiitO.m6d emleke is figyelemre melt6: a fara tekert

teszta szabad tiiz mellett forgatva siil meg. Ugyancsak Iakodalmi siitemenyiil masutt.is kesziil hasonlo m6don ilyen kezdetleges tesztafele, peldaul Esztergom megyebcn

120 Viski Karoly.

Faeke.

A Iaeke rna mar ritkasag errefele, Siklodon Szilveszter Martonnal akad=t,am egyre. :E:rtesitese szerint Iaekeie 70 eves, amivel utoljara 1891~benszantottak. Vaseket eldssor 1889·ben lattak s 1895~ben mar teljesen kiszori ...

1. libra.Faeke. Siklod, Udvarhely megye. - 1. Ekeszarv, 2. kodok, 3. ekef6, 4, kerman,5. hosszuvas, 6. kakasszeg. 7. feszityufa, 8. gerendcj, 9. patingazeg, 10. pating, 11. (a

gerendcjkarika helyet a. hosszuvas elott - fOnt - hithato kis negyszog jelzi),

o 1

2,

3c~

(!"

[0"" cit;

~ ~~.1~

~ ~~ ~~o 15

10

11 it

• .rn~ifij. isa

2. abra.Osztovata reszletci, Siklod, Udvarhely megye. - 1. Hatulsoshasajohk, 2. hatulso lab,3. talp, 4. hatuls6 kozdeszka helye, 5. karla. 6. kanko, 7. elsd lab, 8. elsd hasajolik,9. elso kozdesska helye, 10. tetejire valo, 11. bordica, 12. rangato, 13. bordahejalj,14. else; kozdeszka, 15. hatuls6 kozdesaka, 16. Iabitt6fo helye, 17. hatuls6 hasajo,

18. elsd hasajo,

(t.rt. 1913. 47-48.), N6grad megyeben (MBgyaror8z~ es Erdely kepekben, 1854. 34.),a Balaton melleken (Janko: A Beleton-mell, lek, nepr. 390. 1.); ez ut6bbi helyen "azeJetfa ugy kesziilt. hogy a. bujtorjan k6rojat vagy a bOrok (= burok) agat tusokba(tuskoba) Utottek be, az egeszet finoman betekertek tesztaval, kiilon a tuskot, kulona szarat es kuldn minden egyes Agat" stb. A botretekert es kurtOskalBcs is ilyenszabasu siitemeny, ' Viski K.

Adalekok UdvarllClY8Zek neprajzdlwz. 121

totta ,a faeket, ElOszor Neufeld lives falubeli kereskcdo szerzett vaseket.Nyomban kovette ot ket gazda: Ballizs Istvan es Balint Peter. A f.aJu zomekezdetben gyanus szemmel nezte ezt az ujsagot, de kiprobalas utan kezzel-Ioghatova valt mindenki clott, hogy a vasekevel idot es erot lehet meg-takaritani s a munka jobb. Szilveszter Marton szerint: kef marha hnzbett«,a Iaeke ele pedig negy kellett.

A regi faeke talyigajan egyaltalan nem volt vas. meg a kereken sem.liven azonban rna mar nern talalhato. A vasat Torockorol hoztak a kere-set remenyeben onkent vallalkoze szekeresek, A vasazast a helybeli kovacsvegezte.

Az eke reszei a kovetkezok: 1. ekeszarv, 2. kddok, 3, ekefc (72 em).4. kerman, 5. hosszuvas, 6. kakasszeg, 7. Ieszityiifa, 8, gerendej (192 em),9. patingszeg, ..amellyel ahogy akarja, ugy jartassa!" (rnelyen vagy szinben),10. pating, II. gerendejkarika. "arra valo, hogy a hosszuvas ne vagjon belea Iaba". Az ekenek a biikkfat osszel vagtak le s tavaszra dolgoztak fel.A kormanyt (biikkf,a·) gyiiker~bol, a gerendelyt es a kddokot korisfab61keszitettek. Kere stely J Ozsef, t'I

A sikiod: osztovata:csinalas.

Osstovdtanak olyan tisztanovesu es bog nelkiil valo, egyenes szalubiikkfa szukseges, rnclynck vastagsaga a tovetol fnUde legalabb negyolnyire olyan, hogy abbol a l 1 arasz hosszura vagott comp 8 olyan cse»iertte legyen haslthato, rnelybcl cgy hiivelykesstenyer szeles es negy ujjvastag osztovata·talpat lehesscn faragni, Nemkulonben egy hiivelykes-tenyers egy hiivelyk szelcs es masfel hiivelyk (col) vastag lcibakat. A hatulso lab6 arasz hosszu, az else lab pedig 4. A ket kbzdeszks: szinten 6 arasz h05SZU,egy-egy hiivelykes-tenyer szeles es egy hiivelyk vastag. A ket hasaj6, abordshe], bordebej-bordice; ietejere va16, a kerie es a negy /abitt6 ugyan-csak 6 arasz hosszuak, (Egy hiivelykes-ienyer = az osszezart ujjakkal alko-tott hiivelykkel egyiittes tenyer szelessege. A negy ujj pedig = az 05SZ":'z8rt negy ujj egyiittes szelessegc.)

Az osztovatanak val6 (ent jclzett alkalmas fat oktober vagy novem-ber honapban elfureszeltk, elhasogatjak es kifara~j<1.k,meg pedig eloszorcsak nagyjAb61 (bardoljak), Sirnara farago [ejszeve! faragjak. Hazahordjakes megszaritjak, Azutan minden reszet meggyaluljak. Eloszor a bordehejet,hasaj6kat. 18bittot es a kozdcszkakat csinaljak meg. Az osztovata:talpat akovetkezckepen merik fel: az elso labtol az elsd kozdeszkaig a tavolsag egyarasz, az clso la.bt61 d karfaig kilt os felarasz, a karfat6I a hatuls6 kozdes.z.kaig hirom arasz, a hittuls6 k6zdeszkat61 a hatulso labig ket arasz. Meresutan a negy lab, a ket ka.rIa, a ket kozdeszka helyet oly pontossaggal vesikki, hogy az azokba paszitand6 reszek ott a legerosebben megalljanak.

Most kovetkezik az osszeaUitas: a kozdeszkak a helviikbe belcpaszittat~nak s igy azok osszetartj'ak az osztovatat. A ket osztovKta.talp egymask6ztitavolsaga harom es f{:larasz, A kivesendo helycket e1oszor itfurjAk, megpedig a kozdeszkamil csapfuroval, a lab· cs karfanal bokaz6 furoval esazutan fales vesovei kivesik, A Iabak felso reszen a hasaj6 likat kalan;fur-6val furjak ki.

Hat darab osztovata egy terii osztovata, melyet szckerrc rakva elviszneka Mezosegre es mas olyan videkckrc, aho] j6 pcnzert vagy gabonaert me~.veszik. Hegyi J6zsef.

• A rajzot SamBi Bela keszitette,

122 . Viski Karoly.

A szekely bokaj.Ma mar ritka, de mestergerendas szekely hdzak falain meg talalhato

cgy<egy par.Regebben nagy szerepe volt a bokajnak, elmaradhatatlan resze volt a

kelengyenek, minel nagyobb szamban.Rendes id6ben a boka] a falon, az erre a celra keszult taltarto alatti

fogason fiiggott, de osszejoveteleken: lakodalom, keresztelo, tor, kalakaalkalman lekeriilt a Iogasrol, megmosult s borral toltve minden szemelyde keriilt egy.egy. Amelyik kiiiriilt, a gazda ujra tolrotte egy nagyobbbokajbol, amely ketkupas is volt. mig a rendes kezbeli csak fertalyos.(~ kupa),

Egyszerf falusi fazekas keszitette, kett6t sem egyformat. Elso pilla-natra azt hiszi a nez6. hogy mind egyforma, de kozelebbrol figyeivc, egysem aZODOS a masikkal. Siklod! Pal.

Szekely eled'elek.(Egy szekely asszony magyaraaata szerint.)

Giill6dor. A marhanak belit, gyomrat kimossuk szepen s felvagdos-suk egy arasz szelcs, masfel arasz hosszu szeletekre, fnrro vlzbe rnartsuk,hogy a bama bore lejdjdn, olyan maradjon, mint a gy6cs; a rnajat, tiidejit,lepit, szivit rnegfozziik, oztan fevagdossuk aprora (mint ket rtzskasa egy.mas mellett), hagymaval, peterzsejemmel, soval, borssal osszedogozzuk.A toteleket elosszuk a belbe s a gyomorba, esszehajtsuk es esszevarrjuk,vizbe rakjuk es fcfozziik. Ki szereti, megrantsa zslrba, kl nem, edes levetf6z: ezt ugy csinajuk, hogy vizbe fCizziik j6 sokaig, megsozzuk a lever,ereszteket tojassal, ,edes tefellel csinalunk, j6 sok edes tejet totiink beli,

(Regebben a lakodalmak es osszejovetelek alkalmaval a haziakat es azott levi) segitsegeket ezzel vendegeltek meg. rna mar. a fiatalok, nem igen.keszitik, )

Pisztiric. (Gombaleves.) Ez a gomba biikkfan tercm; a gombit j6.aprora kockara vagjuk, vizbe fozzuk cgy lobbanast. tesziink beli zod hagy-maszart, peterzsejemct, zod tarkonyt, ecetet, ereszteket tojassal, edestefellel, edes tejjel, Szalonnat kockara vagdosunk, sulni haggyuk, teszunkbele hagymat, hogy dinsztelodjek, osztan beletocsiik a lebe,

Maresik (N agypenteki etel.) A lisztet s6s vizzel esszegyiirjuk j6 ke •.menyre, oztan kis ujjnyi szeles gomboiegot sirittunk, sing hosszura hagy.gyuk. Vlzbe fef6zziik s bikmakkolajjal leontjuk, [Marcsik nekiil nines isnegypentek - mondiak. Amint hallottak a regiektol, a paradicsornbelimegkisertes emlekere keszitik meg rna is. (Ogy·e, ott vat a kigya? - ker-destek ... 1 .

Klszi}. A zabot megtisztltsuk, kenyersiites utan kernenccbe tesszuk,hogy szaradjon. Csak igy viszik a malomba orolni. Vasrostaval megszitAhjuk, hogy a heja maradjon ki, ozbin b6f6razzuk klidba: mikor kihult, be-kovasz6jjuk. mint a kenyeret; mikor megkott, langyos vizzel feelegyitsiik;a kad tetejirc fehcrszinii. mint ate, szall fe s ezt szedjiik Ie, fOzziik kavar.gabis kozt j6 surure; mikor eleg kemeny, tanyerba tCitjiik, aludjek meg.mint a kocsonya; ha sikeriilt. sirna kell legyen, a teteje ne hasadozzon meg.Forralt tejjel essztik. [Ki::izmondas errol: kiszij kiisz6bik! a kasafelekrolmeg: kasa kapuigJ Ma mar a kiszijt sem kcszitik; csak ,s. regiek ismerik.)

Sikl6d. Udvarhely megye. Kerestely J6zsefne.

.Adalekok U{lvarhelY8zek neprajz6hoz. 123

Betegsegek es gy6gyitasuk.(Slklod, Udvarhely megye.)

Igezef::/ejfajits. Gyogyitasa a fejnek igezetvizzd vaIn megkenese, Azigezetviz igy kesziil: egy kannat teIe vizzel a szoba foldjere huzott keresztretcve, abba nehany (lehetoleg kcresetlen faboronafogbol valo)' eleven sze»net dobnak ezen igek mondasa kdzben: Fekete szemnek igezeiire, mecske»szemnek igezetire, cigimynak, magyarnak igezeiire. Az igy keszult igez.e~vizboI a betcggel harem cseppet megitatnak s azutan kezzel val6 eros dor~golcssel - igczetvizzel - a homlokot, vakszemet es nyakat megkenik.A megrnaradt vizet pedig az ajtosarkara ontik, mondvan: Akkor fajjon afejed. mikor az eltoserke.

Pokolvar:fejfajas. Gyogyitasa a pokolvarnak eziistpenzzel vagy ko-vasszal valo lekerWlese a kovetkezckepen: a beteg homlokara az eziist«penzzel (vagy kovasszal) cgy kercsztet huznak, mondvan: Atya, fiEi, szent»lelek, teljes .szentharomsag, egy orok lstenl Vidd el ezi a nehez fajdalmata jordan vize melle s szipesd a jordan vtzit, ne e szegeny artatlimnak a verii.Egyidejtileg a penzdarabbal (vagy kovasszal) nepvisszejere keridlik a feiets keriilles kozben a nyakcsigolyan szlnten keresztet huznak, Az eljarasharomszor ismetlendo. Utana a beteg azonnali meggyogyulasat varjak.

Vaknap~fejf8jas. Gyogyitasa: napfeljotte elott olyan keletre foly6 viz"nel vagy kutfonCl, amelybe a felkelo Nap elsd sugarat lovell, ezt mondiaa beteg: Szaladj veknep, mert jon ez Eijnap s utana egy~egy marek vizet afeje fOiott haromszor keresztul dob. Ezt harem egymasutan kovetkezo reg ..gel ismetelni kell, Mas mod a z6d::talbamezes, a kovetkezokepen: egyfenyes, zoldmazas tal teletoltendo vizzel es pont delben a szabadban teljesnapsiiteses helyre teend6; a beteg hasrafekve a talban levo viz tukreben.addig nezi a napot, amig egyszerre ket napot lat, s ekkor a nezest abba ..hagyva, a vizet a talbot kionti, Harmadik mod a vaknap::iefozes, igy: egyfelkupas uj cserepfazekat teletoltenek vizzel s kilenc szelmebogro: eskilenc darab csiipiicsuke»: tcsznek bele s azutan felfOzik. A beteget egy.szekre ultetik, fcjere egy sold talat tesznek, amelybe az emlitctt fOzetetbeletoltik, ezalatt az orvoslo kilenc darab fakalant fog es zorget, 5 a bete-get napvisszajara kerulve, ez-t mondia: A veknepot ez Eijnap erje ufOl,hogy menjen ki a fejibOl.

Hiilles4ejflijas vagy fejszorullas. Orvossaga a tejparlatO. A beteget.agyba iiltetik, meleg pokroccal betakarjak; egy felkupa jol felforralt tejetforro melegen (hogy el ne egesse ma~at) egy kis iapii6ra (= gyurodeszka)az 6Iebe tesznek s negy vagy ot darab tojasnagysagu izzora hevitett kov~t.a tejbe eresztenek. A para, s a tej megetcle, a beteget kiizzasztja; e mive~let utan a beteget lefektetik es jol betakarjak; igy marad, amig a takar6.alatt izzadtsagab61 meg nem szarad. - A gyogyuhlst biztosra veszik.

Csomor4ejfajas. Tiinete szediiles, neme]y eteltol valo undorodas. Gyo~gyitasa: a fejnek fokhagymas almaecettel valo megkenese, az igezet ellenval6 mcgkeneshez hasonlo mOdon. - Ha a betegseg a gyornorba szall,akkor k6zonsegcs hasmenes vagy verbe::eses. Orvossaga borsas palinka,vagy fagyiikeriifiives almaecet; ezeket chomra kelt inni, mentiil tobbet;mas orvossaga juhsajt ehomra jollakasig; ezek a szerek a gyomor ,rendetl:len 6zekeleset meggatoljak. , '

. ,Fiilfajlis. (HiiIesbOl szarmazott vagy kozonseges.) OrvosIasa: egy kisdarab kamfor vattaban a. fUlbe teendo. Ha a fiil zug es a hallas gyengUl.a~kor a fiilet megparoljak a· kovetkezo modon: egy kupanyi vizet leI"f01raInak Iehetoleg olyan sziiknyaku fazekban, hogy a ritett papirtolcsera fazekat befodje, a tolcser szara pedig a faj06 ftilbe dughato legyen;hogy a meleg vizpara a fm belseJebe juthasson.

lZ4 Viski Karoly.

Szentantal::tiize (az arculatnak megtiizesedese es Ieldagadasa: betegekfnzo egesi fajdalmat chez). Gyogyitasa: ecelle; es kovilval a fajdalmasarera vaM cseheles.

FogfZjas. Orvoslasa tobbfele; ha a fog odvas, az odvaba egy szembors teendo; ha nem hasznal, egy kis darab SO; ha ez sem hasznal, a leg"erosebb dohanybol kepzodott bag6; szoktak ellene az arva csihilnyt ispipalni, vagy csomborrel elcgyitett mezet tesznek a fogra. A nem odvas,epnek latseo fajOs fognak legjobb orvossaga a ieiben fozoit kokenyf8~gyiiker. amclyet megtorve, egy tiszta rongyderabbal a fajos fog tajan azarcra kotnek, oly melegen, aho2Y csak a test elszenvedi.

Szemfajas es orbenc ellen regi ido Uta nagyon ajanlott szer a mertek«Ietes dohanyzas. A szemfaiasnak egyeb orvossagai a kovetkezok: tisztafoly6vizben valo kes6i mosdas: a szemvegeknek dohanylevel valo meg ..kenese, Dtes vagy hajogindullas eseten finomta tort kristalyiiveg es sargacukorpor egyenld mertekti kevereke egy arra a celra atfurt facsovbn aszembe fuvando. Ha a szemhe] viszket es megdagad, akkor arpa van a.szemen; gyogyitasa az arpanak a szemhejrol valo Iearatase a kovetkezd ..kepen: egy sarl6val a flijos szem elott (- egeszen kozel a szemhez -) alevegdben az aratas mozdulata csinalandc ezen szavak mondasa kozott:Arpa-Arpa leeretlek, kevebe kotlek, kalangyaba reklek, elcsepellek, meg»6rollek, megszit811ak, megdagaszlIak, megsiiilek .s megeszlek.

Orrverzeskor a fejteto es a nyakcsigaja hidegvizes vaszondarabbalborongatando,

Szajfajas rendesen kemeny ennivalok (mint szaraz kenyerkere, eros:ti;robUzakakas [:::::pattogatott tengcri] vagy sok diobel) megragasa miattkeletkezik; orvossagul timsot forgatnak a szaiban,

Natha ellen az orrlyukakon hideg viz szivand6 feI; vagy pcdig mint",egy 24 oranyi ido alatt semmi inniva16t nem ken fogyasztani.

Hiilles (rehume); orvoslasa tobbfele: 1. a fajos resz terpeniinoleiieleste, lefekveskor, jill megkenendo; 2. ha a fajdalom oly nagy, hogy azember rniatta mar munkakeptelen, akkor sos kadfiirdoben minden napketszer, este cs reggel, egy MI, esetleg egy {mUg Fiirdeni kell, mig csak a.fijdalom meg nem sziinik; 3. 9 darab disznoepet ket liter Jampaolajhan(::::: petroleumban) meg kell fozni, j61 megsozni s a faj6s reszt ezzelmegmosni.

Torokieis«. Ha fcj faj assal cgyszerre jelentkezik (de csak 15 evenaluliaknal), akkor pepecshim16 (azaz toroklob). Ttinctci: a beteg ajkai meg"feketednek, egy napon tul eszmeletet veszti; orvosolni nem lehet, halalos.A kasahimlO ismerleto jelc: apr6 voros (kasaszeru) kiiitesek a testen.Orvossaga az 6hor. melynek haszna!atat61 a himl6 mind kijon a test kiiI,.,.eejeTe; ezalatt a bete2nek meleg szobaban, a kiils.o levegotol elzartan kelllennie; harom heire meggyogyul.

Hi11les~kohOges. Orvossaga: olvasztott vaj, zsiros palinka, borsoskaposztal.e, ludzslr- es vizben fozott bodzafabogy6; mindezen szereket estep

Iefekveskor ken oly melegen inni. ahogy csak a szlij elszenvedi. Szoktakhasznalni a tejben fozott bodzafaviragot is, amellyel a beteget a hailes::fejfiljasnil emlitett mMon megparoljlik.

HiillesbOl szarmazott torokfajas. Orvoslasa: tejben fozott zsajalevetj6 melegen, cste, lefekveskor, a torok kiilso reszere kotnek, a. zsalyas tejetpedig, ami egy felkupa kell hogy legyen, a beteg megissza, szinten j6melegen. Masik mod: egy babszemnagysagu indit (::::: parizsi trek) vagypedig egy evokamilnyi Limpaolajat Ie kell nyelni.

Jjedtseg ellen legregibb orvossag az cnOntes, a kovetkezokepen: azonat egy serpenyoben megolvasztjak; a beteget egy torpe szekre iiltec:ve,a fejere egy vizzel telt talat tesznek; ebbe a fotro onat beleontik, e szavakkisereteben: ne !elj - ne feli! Az a targy, ember vagy mas egyeb. amit61

AdaUkok Udvarkelyszek neprajzahoz. 125

az illetO megijedt, a vfzbe ontott onbol kiformalodik. Az ontes liZ ijedt-segnek kisebb vagy nagyobb volta szerint paratlan szamban, kevesebb-szer vagy tobbszor ismetlcndd: el6szor a fejre, azutan a hanyattfekvdmellere, iilohelyzetben a ket tenyerere, hasra fckiidve a talpara es ahatara ; - mas orvossaga a [eruzselemi balzsemolei, amely szer gyogy'"szertari ugyan, de szekely nepiink regen ismeri es hasznal]a, mint hazi-szert; reggel ehomra egy regi evo-fakalan vizbe a balzsambol 2 cscppetadnak a bctegnek,

Csikkene« (ficamodas). Minthogy a forgokban fordul elo, ugy ismondjak, hogy "kiment helyebol", vagy hogy az in meghagta egymast.Orvoslasa a fajos resznek olyankepen val6 megfcgdosasa, hogy a helve-hOI kiment forgo oda visszatetessek: ehhez a mfivclethez nem sok emberert. Rossz lepes vagy a lab elcsuszasa kovetkezteben torrent csikkansskor(- a forgo helyen van, csak az inak huzodtak meg -) a bjos reszt sosbUzakorpaval kotik be.

Leb« vagy kart ores eseten az eltorott csont pontos osszeillesstese utana labat, kart lapockaba kotik: ez ugy tortenik, hogy a testreszt egy puharongydarabbal kortilcsavarjak s erre korulbelul eldarasznyi kis lapos f3.cs.kakat (lapockakar) raknak, egy·egy hiivelyk tavolsagban koroskoriil; azutanelegendo szorosan, de hogy a verkeringest el ne zarjak, spargaval korul·kotik: igy marad gy6gyulasig.

Vekiite« (ha az utes miatt aver nern jon ki), Egyediili, reg ismert hasz-nos orvossaga a vizesborogatss,

Ebsemereg, azaz a bdrnek voroses repedezese (amely nagyon viszket).Orvossaga: ego nyirfat hideg vashoz tartanak, erre az ego nyirfab61 olai-szeru nedv rakodik Ie; a semergei ezzcl kotik be.

Sargasag. Orvossaga: bors, szer, szegfii,· fahe], bebermeg (banfilmag),szerecscndio.: szerccsendiovirag, safran es sargagyomber; ezekbol egy'forman cgy.cgy evokanalnyi mennyiseg negyedresze: azutan [ekeie csihany"gyiiker. nadgyiiker es rozsvirag; czekbol egy·egy sziik Ielrnaroknyi; e sze-reket egy kupa palinkaba teszik s a beteg naponkent haromszor egy.egyfeldecit (negyed Iertalyt) hasznal belole: ket honapra meggyogyul.

Targyag (gorccsel jaro kinzo hasfajas: a betege sokszor a foldet isharapja es koncsorog). Orvossaga: egy felkupa tejben egy kis darabfarkashus (nem baj, akarmilyen regi is) teendo. hozza nagyon keyes puska·por vagy saletrom; ezt jo mdegen a beteg megissza. Rendesen egy naponbelii} meggyogyul tole.

Korella (= kolera) ellen cgy felliter palinkaba egy yagy ket ag zsalyaes ugyanannyi fodol'minta teendo; mintegy 24 orai .HJas utan hasznalhttt6.

Kurvakoszveny. Ogy bimad, hogy az ember kiilonbozo piszkos szemc·tet (fUrdolevet, tisztatalan nok also jngenek mosolev'et ·stb.) mezitlab feljar;ismertetO jete: a testen apra, voros, ego, viszketo csomocskak. Orvossa,ga,szapullaihamu tejben megfozve; e fozettd keU a testet bekenni.

Riih .ellen feher kutyafa hejanak a sargajat kov.asszal kell eleszteni;a kovasz vizzel annyira legyen higitv.a., mint a kozonseges kenyertesztatszokas; azutan j6 sok kutyafahejsar!!at keU tenni belc s ha j61 megeledt,zsirral vigyitve. a testre annyiszor kell kenni, amig hasznal. - Szoktcikmeg a kekkovet (rezgalic) is hasznalni, .de eredmenyteleni.il.

Farane (veszedelmes feke.ly = szifilisz). Orvoshisa a fUstoles. Okatnem ism erik. Nagyon taga.d6s. Ifjak kozi)tt a nemi erintkez·es utjan ragad.A betegnek eloszor a torka kezd fajni, bereked. azutan egy hetre kivera testen is. eLOszor ott .(a nemzQ szerven), ahol ,a. betegseg raragadt. -A fustOlOszer lit gyogyszertarban kaphat6, de valodi neve a nep kozottismeretlen. csak fustofij neven ismerik es kerik. Emberemlekezet ota hasz·nlilja a nep .ez.enszert, mint a faranc ellen - hite szerint - egyetlen sike~res orvossagot. A ftistoIes a kovetkez6: a betegseg kisebb vagy nagyobb

126

voltahoz kepest a fiistolcshez .crtO asszeny megallapitja a sziikseges fiis~toldszer mennyiseget. Ezt azutan elosztja 3, 5, 7 v,agy 9 egyenlo reszre.A beteget egy nagy kadba iilteti s melle a kadba, egy edenybe, torobuza::csussabol 'egetett eleven szenet tesz, amelyre egy resz fiistalOszert hint.A keletkez6 fiistot .a. letakart beteg belelekzi. Mikor a fust a kadban marelenyeszett, a beteget agyba £ektetik es betakarjak, Ez az eljaras annyi-szor ismetlendo, ahanyszor a betegseg nagysaga megkivanja.

Veszes (= veszettseg), Orvossaga a kovetkezo: gyiihiibogart (hosszu-dereku fekete bogar), gyiihiifiigyiiker (---'"a gyiihiifii igen gyakori erdoszele-ken; magas k6r6ja van s azon haranghoz hasonlo nagy kek viragok, atavet61 majdncm a tetejeig -),9 darab n!ZpenZ (- csak vOrOsr.ez lehet -)egy kupa horban, uj cserepfazekban, kenyerhe] elett, levcgomentesen meg-fozendo s leve 5 egyenl6 reszletben fogyasztando el, Kozhit szerint biztoseredmennyel szokott jarni.

Szarazbetegseg (= tiidovesz]. Orvossaga a kovetkezo: egy font iros.ve] osszefosendd egy kupa borral, uj cserepfazekban, kenyerhe] alatt; af6zetet a betcg j6 melegen egyszerre mind megissza s nyomban hideg (tir...dobe iiI, ahol ismet egy felfont megolvasztott vajat iszik meg s addigmarad a vizben, mig csak ki nem mclegszik: azutan lefektetendo es jolbetakarando.

Tiidogyulladas. Kezdcte onnan ismerbeto fel, hogy a bcteg a willa&kupajat fajtatja. Gy6gyitasa: a beteg egesz felso testenek minden naplegalabb harornszor hidegvizes lepedobe val6 fogasa.. Hidegcsipes. Orvossaga a ,iegir. Ez ugy kesziil, hogy olvasztott fagy.gyut egy darab jcgre ontenek s megfagyasa utan a jegrol levesztk es sos-kaposzta levere teve, a scbre kotik,

Hiilles miatt vale feldagadas, valarnint nehezen valo hUgyasnal j6orvossag a meleg, tiszta vizbol csinalt kadfiirdo,

Verkeles es marin. Orvossaga egy Ir, amely a kovetkezokep kesziil:annyi vesefsggyu es haj olvasztand6 osszc egyenld mennyisegben, hogyegyutt egy negyed fertaly Iegyen: tenni kell bele cgy Ielfe] voroshagymat,egy darab Iokhagymat, tovabba cgy di6nyi viaszt, egy darab szcrecsen-diot, egy lej ara szegfiinek a felet, ugyanannyi 8zert es egy szem baber"magot; ezeket j61 ossze kell fOzni. Az igy keszult kcnocsot teszik a kelesrevagy a marinra; (a marin abban kiilonbozik a verkelest61, hogy nagyobb);ettol az irt61 mindketto kierik, kifokad es hamar meggy6gyul.

Szokd6so poko["ar. (Mogyor6nagysa~u, merges, tuzes, fa.j6s kelesek,amelyek kethetenkent egyik helyen meggy6gyulnak, mas helycn kiutncks igy sokszor egy evig is e1tart a betegseg.) Szoktak orvosolni voros"hagymarctegben megolvasztott feny6szurokkal, amit a hagymahejjal egyuttkotnek a keIesre; nem igen hasznal, csak ritka esetben. - A rcgi tapasz~talat azt mondja; hogy a szokdoso pokolvar addig .nem gyogyul meg, mig.II! test minden reszen jot ki nem fujja magat.

Vagott seb. Orvoslasa tObbfcle: 1. Egerfarku tii avas. hajj.al osszegyu.rando es a sebre kotend6; nemely esetben hasznAI. 2. Szoktak a sebreto1vajlapit is tenni; (erd6kben gyakori noveny; magllS kor6ja van es afiizfalevelhez hasoillo /apija). 3. A sebre ravizelnek. Le~'jobb orvossagaazonban 4. a zlldbiikktalapi folyovizben es tiszta edenyben megfOzve;levevel a sebet megmossak, a lapit pedig a sebre kotik.

lIorzsolas (kormoies) ellen palinkaban vert szapp.a.nhab a szokasosorvassag .

. Hidegraz8s. Fajtaja ijtfele: harmadnapos.hideg, mindenn8pos~hideg.'bolond-hideg, diszno&hideg es forr6::hideg. - A harmadnapos orvossaga:

1 Erdclyben :1zt,. hogy megv(!sz, igy mondjak: megdiihi.idik; veszetf kutya:,dijhiis kutya; (gyiihii teha't = diihii).