ClHKEK, T A N U L A Í A N Y O R =

SZAKÁLY Dezso

ABSZORB METER

- A TÉRSÉGI ÉS VÁLLALKOZÁSI ABSZORPCIÓSKÉPESSÉGEK VIZSGÁLATI MODELLJE

Az abszorpdós képességek vizsgálatára irányuló kutatások egyik fontos indítéka az a felismerés volt,miszerint: a regionális fejlettségbeli külonbségek a világ minden kis- és nagytérségében, gazdasági-po-litikai tomorülésében (EU, ASEAN, OECD), országában kimutathatók. A jelenség feltárására irányulóempirikus kutatások egybehangzó megállapítása szerint az egyes értelmezett területi egységek inno-vációs teljesítményének tartos eltérései vezetnek - torténetileg - az abszorpciós potenciálok markánskülonbozóségéhez. Ezen belül két fontos tényezó' - és ebbez kapcsolódó elméleti keret - az eltéréseklétrejottének okozója. Az egyik a tudáskoncentrádó mértéke, a másik az innovációs aktivitások térbenieloszlása.'

Kulcsszavak: abszorpdó, modellek, abszorpciós kapadtás, ökonometria

A pályázatok világának vezetó hírei sorába emelkedettegy a napokban (2012.06.07.) tartott sajtótájékoztatótényanyaga, amely az unios támogatási források fel-használásának aktuális állapotáról adott osszefoglalót.

Az ósszegzo megállapítás szerint:„A helyzet (ugyanis) az, hogy az említett kifizetések

üteme jelenleg a fele annak, ami ahhoz kellene, hogya 2007-2013-as tervidâszakban rendelkezésre álló8500-8700 milliard forintnyi támogatást a 2015 végihatáridare felhasználjuk. Tekintettel pedig arra, hogya 7+2 éves támogatási idâszaknak mar csak a harma-da van hátra, a léc, amelyet át kellene ugrani, naprólnapra magasabbra kerül. A nemzetközi osszehasonlításugyancsak kedvezó'tlen. 2010 elsâ negyedévének végénaz EU-országok rangsorában az ötödik helyet foglaltukel, és az új tagállamok közül csak Lengyelország álltelóttünk" (Heil, 2012).

A problema hátterében kimutatható okokat elemez-ve kiderítették az elemzôk, hogy nem az NFÜ eljárás-rendje, annak lassü végrehajtása az alapveto szuk ke-resztmetszet, hanem az, hogy „felá.... Magyarország„abszorpciós tartalékai" kimerüloben vannak. Arra,hogy a jelenlegi feltételek mellett az országban egysze-rüen nines elég jó projekt ahhoz, hogy az EU-forrásokatidó1?en elköltsük. "

VEZETÉSTUDOMÁNY

Az abszorpciós kapacitás fogalma

Az abszorpciós kapacitás fogalmát makroókonómiaiosszefüggések magyarázatára, a nemzetgazdaság befo-gadóképességének érzékeltetésére Adler (1965) hasz-nálta eloször.

Az innovációmenedzsment terén használt tarta-lommal, a fogalmát Cohen és Levinthal (1990) alkottameg. Az általános értelmezés szerint: az abszorpcióskapacitás olyan összetett fogalom, amely a folyamatostanulási képességet befolyásoló egyedi tulajdonságok-ból vezethetö le. A fogalom nem egyszerüen egyfajtamásolási, imitációs képességre utal, hanem az onállómegismerésre, kutatásra és fejlesztésre való képessé-gek kialakulását is magába foglalja. Ez valójában avállalkozás tudásalapü mukodésének megalapozását isjelenti. Az eredeti Cohen és Levinthal-féle (1990) értel-mezésben az abszorpció folyamatának tudástranszferá-lási elemeként három mozzanatot külonítettek el:

• az üj tudas felismerése, számbavétele (evaluate),• feldolgozása (assimilate) és• alkalmazása (apply).

Az eredeti deñnícióban benne rejlik egy visszacsa-tolásra épülo folyamatos tanulási lánc is, amelynek ele-mei: az abszorpciós kapacitás - a megszerzett ismere-

XLIII. ÉVF. 2012. KÜLONSZAM / ISSN 0133-0179 39

ClKKEK, TANULMÁNYOK --

tek - bovülése az új abszorpciós képességek használata.Természetesen mindez egy piaci versenykömyezetbenjelenik meg, amelyben ezzel párhuzamosan a vállal-kozás újrapozicionálódása is megvalósul. A cégek efolyamatok keretében a kömyezeti változásokhoz valóigazodás lehetoségét is keresik, miközben a legeredmé-nyesebben alkalmazható tudást is azonosítani próbál-ják. A külso új tudas befogadásának és hasznosításánakképessége minden szervezet innovációs tevékenységé-nek fontos része. Amikor eroteljes abszorpciós korlátokléteznek, akkor a befogadó képtelen a külso forrásbólszármazó tudas megfelelô hasznosítására.

A gondolatot kozreadó kutatók az abszorpció értel-mezésekor elsosorban a külso forrásból megszerzendotudásra koncentráltak, és ennek szervezetközi dimenzi-óit hangsúlyozták.

Késobb, a fogalom értelmezésének ámyalásakor,többen (például Van den Bosch, 1999) a nemzetközitársaságok példáin keresztül, a vállalaton-szerveze-ten belüli ismeretcsere jelentoségét is hangsúlyoznikezdték, jelezvén, hogy a nagyvállalati rendszerbenaz anya- és leányvállalatok hálózatán belüli tudas- éstapasztalatcsere az abszorpciós kapacitás novelésénekvagy kiegyenlítésének hatékony eszköze lehet (belsotechnológiai partí ció).

Az elmúlt három évtized abszorpciós kapacitásrólszóló releváns publikációinak áttekintése alapján azalábbi világos értelmezési-elemzési területek külonít-hetok el:

• az abszorpció folyamata és annak elemei,• az abszorpció szervezeti szintjei, szervezetközi és

hálózati osszefüggései,• az abszorpciós kapacitás és az innováció, illetve

a technológiatranszfer folyamatainak osszefüg-gései,

• a tanulás - egyéni és szervezeti - és az abszorpci-ós kapacitás változásának interdependenciái.

A folyamatok, az eredeti - Cohen és Levinthal(1990) - értelmezéssel összhangban a technológiatranszferálásának fo fázisait követik nyomon.

A szervezeti és hálózati megkozelítések a transz-ferek strukturális és irányítási rendszerének jellegze-tességeit tekintik át, beleértve a nemzeti innovációsrendszerek sajátosságait is. Minden folyamat eredmé-nyessége a végrehajtásukhoz rendelkezésre álló poten-ciálok (kapacitás, képességek és készségek, eroforrá-sok rendelkezésre állása stb.) függvénye. Apotenciálokfolyamatosan átalakulnak a kömyezeti kihívásoknakés a tanulási motivációknak megfelelôen. Ezek mindegyéni, mind szervezeti, mind térbeni változásokat ger-jesztenek és eredményeznek. A vizsgálati és elemzési

keretek - fentiekben is érzékeltetett - változatosságaaz eredeti fogalmi keretek kiteljesedését eredményezte,amelyek sok esetben a kutatók speciális nézopontjánakegy-egy dimenzióját emelik ki.

Vannak olyan kutatók, akik az abszorpciós képessé-gek alatt a technológiák befogadására, mukodtetésére,adaptációjára és megváltoztatására vonatkozó ismere-teket és jártasságokat értik. Kim (1998) ezt a gondo-latot azzal egészítette ki, hogy a tanulási képességet,a problémamegoldási képességet mint az abszorpcióskapacitás novelésének lehetoségét azonosította.

Mások tágabban értelmezve beruházási, termelési,együttmukodési és megújítási képességekrôl beszélnek.

A gazdaságstatisztikával foglalkozók gyakran azegyes statisztikai egységek (térség, iparág stb.) tôkefel-vevô és -megkotô képességeként, az erre épülo, meg-valósuló, újdonságteremtés fokmérôjeként értelmezika fogalmat, és ennek megfelelôen adják meg a mérésirendszer paramétereit.

A külso új tudas befogadásának és hasznosításánakképessége minden szervezet innovációs tevékenységé-nek fontos része. Amikor eroteljes abszorpciós korlá-tok léteznek, akkor a befogadó képtelen a külso for-rásból származó tudas megfelelô felismerésére és belsóhasznosítására.

A hálózatalapú innovációs rendszerekben az ab-szorpciós kapacitást három szinten kell és lehet értel-mezni: egyedi szervezeti, hálózat- és rendszerszinte-ken. Minden innovációs folyamatban a sikerességhezszükség van e potenciálokra, és ezek osszhangjára. Azúj tudas forrásának felkutatása és megszerzése, illetveaz új tudásban rejlô lehetoségek kiaknázása egymástkiegészíto adottságai szervezeteknek, hálózatoknak éskülönbözo aggregáltságú innovációs rendszereknek.

Az abszorpciós kapacitást az ismeretforráshoz köt-ve is célszeru elküloníteni. Beszélünk

• iparágon belüli,• iparágak közötti,• tudományos ismerethez kotôdôabszorpciós kapacitásról.

E külonbségtétel azért lehet fontos, mert a különbö-zo forrásokból szánnazó új tudas különbözo csatomá-kon keresztül érhetô el, és különbözo módon integrál-ható a vállalat folyamataiba.

Napjainkban az innovációs folyamatokat olyankomplex tevékenységnek tekintik, amely kapcsán sokinterakciót feltételez a folyamat intézményi szereplôiközött, miközben szociális és szervezeti változások so-rozata is generálódik a technológia megújulása köze-pette. A változások egyre inkább - différenciait adott-ságú szereplôket tartalmazó - hálózatokban jönnek

VEZETÉSTUDOAtÁNY

40 XLIII. ÉVF. 2012. KÜLONSZÁM / ISSN 0133-0179

ClKKEK, TANULMÁNYOR --

létre. E hálózatokban a bizalomnak, az együttmukodésikészségnek dönto szerepe van az eredményességben.

Zahra és George (2002) az elôzményekre építve, deaz ezredforduló technológiaváltozási trendjeit is figye-lembe véve - az eredeti gondolatot nem cáfolva - azabszorpció folyamatának, és az így kialakuló abszorp-ciós kapacitásváltozásnak négy jól elkülonítheto moz-zanatát azonosította, és ezzel egy komplexebb méréslehetôségének elvi alapjait is megteremtette. Az általukértelmezett, kibovített és újratagolt folyamat, az infor-máció- és tudásfeldolgozás folyamatának fázisaira épü-ló elemeket azonosította, mint a tudas (technológia):

• megszerzése (acquisition),• befogadása (assimilation),• átalakítása (transformation),• felhasználása (exploitation).

Zahra és George (2002) az abszorpciós kapacitástartalmának két jól elkülonítheto tartományát írta le

• a potenciális abszorpciós kapacitás és• a realizált abszorpciós kapacitásfogalmának bevezetésével.

A relativ abszorpciós kapacitás fogalmát - torténe-tileg - Len és Lubatkin (1998) vetette fel és értelmezteeloször. Ók abból a feltételezésbôl indultak ki, hogyegy tudástranszferálási folyamatban az átadó és az át-vevô cégek közötti külonbségek (szervezet, irányításirendszer, ösztönzes, egyéni mozgástér stb.) is befolyá-solják az abszorpció mértékét. Ennek megfeleloen astmkturális és a mfíkodtetési külonbségeket is vizsgálattárgyává teszik az egymással kapcsolatban álló vállal-kozások abszorpciós kapacitásainak értékelésekor.

Az abszorpciós kapacitás mérése, modellezése

Az abszorpciós kapacitás mérésének jelenleg ninesegységesen elfogadott mérési, elemzési rendszere. Azabszorpciós képességek mérésének két nagy tartomá-nya lehet:

• a tudásállomány pillanatnyi mértékének kimuta-tása (szabadalmak, kutatási akciók),

• a tudásállomány változásának kimutatása (sa-ját fejlesztés, képzettség novekedése, magasabbtechnológiai színvonalü termeloeszközök, tech-nológiatranszfer keretében megszerzett tudas).

Elméleti és gyakorlati síkon egyaránt mindig a meg-bontó jellegu innovációk a forrásai a tudásállománydrasztikus változásának. Ha ilyen változásokat kívánokgenerálni, akkor az ehhez szükséges - új paradigmákatmegismerteto - tanulási folyamatokat kell generálni, ésaz ehhez szükséges külso információkat biztosítani.

Az abszorpciós kapacitások megváltoztatását célzóbeavatkozásokat úgy is lehet osztályozni, mint:

• misszió- vagy diffúzióorientált, vagy• piaci szívást vagy technológiai nyomást kiszolgálóintézkedések.

Az ilyen folyamatok fenntartására irányuló megol-dások, amelyek metrológiailag is követhetok:

• szakértôk kikozvetítése a vállalkozások számára,• transzferintézmények számának novelese,• a technológiai transzferek létrejottének támogatá-

sa a kozvetítoi hálózatban, teljesítményorientáltösztönzesi rendszerekkel,

• ingyenes, állami forrásokból finanszírozott infor-mációs bázisok elérhetôségének biztosítása a tá-mogatott intézmények számára,

• technológiai szolgáltatások igénybevétele lehetô-ségének biztosítása kedvezô ártámogatások revén,

• a jobb abszorpciós potenciállal rendelkezô nagyvál-lalatok ösztönzese, hogy beszállító kkv-ik számáratudást adjanak át, üzleti akciók keretében,

• technológiai auditokra épüló reorganizációs akciók,• tudásátadással járó outsourcing akciók támogatása.

A tudományos teljesítmények a tudománymetriaimódszerekkel viszonylag pontosan leírhatók (kozlemé-nyek mennyisége, kozlemények megjelenési helyeinekértéke, kozlemények idézettsége). Ezek a módszerekugyan csak mennyiségeket rogzítenek, és közvetlenülnem vizsgálják az eredmények hasznosulását, mégis el-terjedtek, mivel a potenciáhs új tudas mértékét képesekszemléltetni. A másik fontos mérési dimenzió a szabadal-mi és egyéb szellemi termékvédelmi adatok számbavéte-le. A harmadik gyakran használt méroszám a formalizáltK+F együttmfikodésekben való részvétel (szovetség, ko-operáció, ismeretcsere, egyéb transzferakció).

A K+F ráfordítások nagyságrendjét kifejezô mutatók(K+F koltség, létszám, idoráfordítás) természetes mérô-számai a tudásgyarapítás folyamatának. Itt az abszolútszámok helyett elsosorban az e számokból levezetett faj-lagos mutatók alkalmasak az osszehasonlításra, pozicio-nálásra. A K+F terén felhasznált eroforrásokon tul lénye-ges lehet a fejlesztési programok száma, az azokba be vontszakemberek aránya is (Dalum - Villemsen, 2001).

A mérések során fontos szempont lehet az új tudasirányába mutatott nyitottság értékelése. Ennek egysze-ru mérésére ad lehetôséget a kooperációs hajlandóságminosítése. Gyakran használt kategóriái:

• stratégiai partnerségben való részvétel, szövet-ségépítés,

• kooperáció innovációs akciókban,• kooperáció a legfontosabb stratégiai feladatok el-

látásában.

VEZETÉSTUDOMÁNY

XLIII. EVF. 2012. KULONSZAM / ISSN 0133-0179 41

ClKKEK, TANULMÁNYOK =

A képzés a felzárkózásnak, a lépéstartásnak, az újtechnológiákra való felkészülésnek egyaránt indu-ló akciója. A tanulási akciók számszerusítése ennekmegfelelôen szinten általános mérési tartományt jelölki. Ennek fô mutatói a képzésben részt vevô létszámmutatói (arányszámok, pénzbeni és idôbeni ráfordítá-sok, tréningalkalmak és szintek). Külön kiemelten mé-rik általában az egyetemekkel és a kutatóintézetekkelfenntartott kapcsolatokat, mivel ezek a szervezetek atudásteremtés különleges szereplôi.

A K+F ráfordítások mérése minden vizsgálatnakrésze mind a szervezetek, mind a területi egységekelemzése kapcsán. A K+F tevékenység hatásának to-vagyûrûzôdését (spillover), mint gazdaságélénkítohatást keltô jelenséget, számos szerzô (Nelson, 1959;Arrow, 1962; Girma, 2002) azonosította és magyaráztaaz elmúlt évtizedekben. A most tárgyalt kontextusban,az értelmezésében, azonban vigyázni kell arra, hogy emutató sokkal inkább a jövobeni abszorpciós kapaci-tást befolyásolja, mint a jelenlegi állapotot, ami a múlt-

beli ráfordítások alapján alakult ki. Az értékelés azértis nehéz, mert a helyi K+F intézmények megléte mégnem egyenértékû azzal, hogy ezek alkalmasak is a kül-SÔ tudas fogadására és terjesztésére.

A vállalati abszorpciós kapacitás mérésének hagyo-mányos mutatói:

• a K+F ráfordítások mértéke,• a human eroforrás képzettsége,• az egyéni és szervezeti tudas,• az egyéni képességek és szervezeti kompetenciák,• a szervezetek közötti együttmukodések száma,

intenzitása, kiterjedtsége,• a kooperációs hálózatok mérete és eredményes-

sége.

Az abszorpciós jelenség külonféle jellemzôinekfeltárására jól használhatók a külonféle tanulási, tu-dástranszferálási, támogatásbefogadási és egyébmakroökonomiai leíró vagy hatáselemzo modellek.

A leggyakrabban használt modellek áttekintését az1. táblázat foglalja össze.

1. táblázatAbszorpciós modellek

A modell megnevezése

Empirikus abszorpcióskapadtásvizsgálatok

Hatáselemzési modellek

HERMIN modell

QUEST II modell

EcoRET modell

RAEM-Light modell

Beutel modell

Pereira modell

HELM (Hainaut Lead-in Model)

A mérés dimenziói

Alapvetó'en a tanulási folyamatok jellegzetességeitmutatták ki az outputjaik alapján innovatívnak, illetvenem innovatívnak tekintett cégek esetében.

Arra a kérdésre keresik a választ, hogy a különbözocsatomákon keresztül az egyes országokba juttatotttámogatások (Strukturalis és Kohéziós Alapok) hogyanbefolyásolják az adott ország rövid és hosszú távúnovekedését.

A kereslet-kínálat együttes mérése.

A keresleti-kínálati oldal hatáselemzésén tul a monetárispolitika befolyásait is értékelik.

Az elsô lépcsôben a tényezô a termelékenységet,a befektetések és a foglalkoztatottság hatásait próbáljameg kimutatni, majd a második lépcsôben ezeknck a fôbbmakroökonomiai mutatószámokra gyakorolt hatásainakbccslését végzi el.

Az elôzô modell továbbfejlesztett, és a területi hatásokszámszerú'sítésre is alkalmas modellel kombináltváltozata.

A külso transzferek hatásait egy nemzetgazdasági szintûinput-output modellre vezeti vissza.

A GDP változását méri. Ezen belül a fejlesztési forrásokhatását arányossági alapon becsli, feltételezve, hogy amagán, és állami kiegészíto források megjelenéséhez atámogatások biztosítják a kiindulási alapot.

A kibocsátás novekedése és a termelékenység novekedéseközötti pozitív osszefüggést feltételezi.

Források

Grosz A. - Rechnitzer J. (2005)

Borkó T. - Oszlay A. (2007)Halász A. - Gaspar P. - Somogyi Á. (2005)LosonczM.(1999)

Gács J. (2006)Czuriga E. (2009) ECOSTAT (2007)

Czuriga E. (2009)Bíró A. - Elek P. - Vincze J. (2007)

Varga A. - Járosi R - Sebestyén T. (2011)

TrónZs.(2009)

Borkó T. - Oszlay A. (2007)Trón Zs. (2009)

Trón Zs. (2009)

Trón Zs. (2009)

VEZETÉSTUDOMÁNY

42 XLIII. ÉVF. 2012. KÜLONSZÁM / ISSN 0133-0179

CiRRER, TANULMÁNYOR =

A magasabb szinten aggregált modellek és az idézettempirikus vizsgálatok is kiterjedtek a vállalkozásokabszorpciós potenciáljainak mérésére. Közös elemüke próbálkozásoknak, hogy a szervezet tudásállapotát -induló paramétereit és a fejlesztések utáni állapotokatjellemzô (elvárt vagy tervezett) indikátorait - rögzitik.Logikai szerkezetúket pedig a kömyezeti elemek és anovekedési források által kijelölt mozgástérben tudjukazonositani (1. abra és 2. táblázat).

Abszorb Meter

Modellünkkel a fejlesztési szakpolitika hatékonysá-gának és társadalmi konszenzusteremtô képességé-nek együttes erosítését próbáljuk meg támogatni.Módszertanunk széles körben adaptálható, mivel jóltestre szabható keretmodellt hoztunk létre. A gazda-sági fejlôdés különbözo korszakaiban az abszorpcióspotencial más és más elemei válnak hangsúlyossá,így e változások kovetése fontos feladata e módszer-tanok kialakításának és rendszeres használatának.

L abra.A tudásbefogadás vállalati modellje

Az „Abszorb Meter" fan-tázia névvel megnevezettmódszertanunkat, az ab-szorpciós kutatások elméletiés empirikus elôzményeitosszefoglaló elotanulmánya-ink (Szakály, 2010) tapasz-talataira építve alakítottukki (ökonometriai modellek,HERMIN, QUEST, RAEMmodellek). Ennek fô el vi ke-retei a következok:

• Az abszorpciós képessé-gek mérése két tartomány-ban valósuljon meg:> a tudásállomány pil-

lanatnyi mértékénekkimutatása,

> a tudásállomány vál-tozásának kimutatása.

Forras: Globalization and Knowledge Absorption in ECA(World Bank, 2008), Global Economic Prospects (World Bank, 2008)

A vállalati tudas mérésének fô dimenziói2. táblázat

Tiidásalapú termék/szolgáltatás

A vezetés orientációja

Teyesítménymenedzsment fejlesztése

Versenyképesség elemzése

Stratégiai szovetségek építése

Hosszú távú eló'rejelzések készítése

Ibdástoke fejlesztése

A kulcskompetenciákra épül6 új termék/szolgáltatás jelenléte a kínálati portfólióban.A fejlesztések világos fókuszálása és a folyamatos megújulás bizonyítása.

A tudásmenedzselés eszkoztárának szisztematikus alkalmazása a vezetési folyamatokban.A saját, megkülönbözteto tudas létrehozása érdekében tett erofeszítések.

Az innovativ teljesítmények megléte, és ezek kikényszerítésének eszközei,motivációs háttere.

A versenyképesség folyamatos elemzése, a versenypozíciók megváltoztatására irányulókömyezeti akciók aliando figyelése.

A kuleskompetenciák fejlesztése érdekében kialakított és fejlesztett hálózati együttmííkodésekmegléte, azok eredményessége.

Stratégiaorientációjú hosszú távú prognózisok készítése, és azok érvényesítése.

Az intellektuális tokeelemek folyamatos bovítése.

• A modell több aggregációs szinten leképezhetô(regionális, térségi, hálózati, szervezeti). Jelenkutatás keretében mi a térségi dimenzióra kon-centrálunk, saját empirikus vizsgálataink is ezt aszinten érintik (Észak-magyarországi regió).

VEZETÉSTUDOMÁNY

Forras: saját szerkesztés

• A modellben használt mérési dimenziók alkalma-sak a tudásállomány adott állapotának felmérésé-re és a változások kimutatására (stock és flow).

XLin. ÉVF. 2012. KÜLONSZÁM / ISSN 0133-0179 43

CiRRER, TANULAÍANYOR =

A hangsüly a változásokon van,hiszen az abszorpciós poten-ciálok mindig hosszabb távonfejtik ki hatásukat (pl. oktatásszerkezeti változásának hatása agazdaságra).

• Modellünk kialakításakor arratörekedtünk, hogy a magyar sta-tisztikai rendszerbôl kinyerhetô,rendszeresen kozzétett adatokraépítsünk, mivel a különbözomintákon keresztül egyedilegnyert adatok torzító hatásai ron-tanák a hosszü távü elemzés le-hetôséget.

• Fontosabb adatforrásaink:>" KSH országos és regionális

adatbázisai,> GKI nyilvánosságra hozott

jelentései,> NKTH K+F statisztikái,> MSZH éves jelentései,> kamarai tagvállalatainak

rendszeresen összegyujtöttadatai (TOP 100),

> NFT és ÚNFT nyilvánosadattáraiból legyujtött ada-tok,

>• cél vizsgálatok eredményei:NAV, munkaügyi hivatal, il-letékes minisztériumok.

Az abszorpciós felmérés tartal-ma és tagolása

Az „ABSZORB METER"módszertan mérési rendszerét a 3.táblázat rogzíti. (A fantázianév az„abszorbeálás": megkotés, felszíváskifejezésbôl származik.) A mérés 13dimenzióban torténik. A tudásbefo-gadó képességet meghatározó fô tu-lajdonságokat ezekbe a fô csoportok-ba rendezzük. A csoportokon belülrogzítjük a mért paramétereket. Ezekvalamely gazdasági jelenség leírásá-ra alkalmas - a gazdasági statisztikáirendszerekben pontosan definiált -fogalmakat testesítenek meg (GDP,kozoktatásban résztvevôk számastb.). Minden mutatószám esetébenmegadjuk az adat rendszeres megje-lenésének helyét, az adat forrását.

3. táblázatAz „ABSZORB METER" szerkezete

Mérési dimenzió

1. Gazdasági szerkezet

2. K+F aktivitása

3. Beruházások

4. Mükodótokejelenléte

5. Iskolázottság

6. Infrastrukturalisháttér

7. Fejiesztési és forrás-szerzési aktivitás

8. Kockázatitoke bevonása

9. Nemzetkoziesedés

10. Vállalkozásokinnovációs aktivitása

11. 'Ridáscentrumokaktivitása

12. Cégalapításés továbbélés

13. Hálózatosodás

Mért parameter

1.1. GDP alakulása1.2. Hozzáadott énék nagysága1.3. Tercier ágazat részesedése1.4. High techiparágakjelenléte1.5. Technológia- vagy eróforrás-orientált ágazat jelenléte1.6. Termelékenység alakulása1.7. Foglalkoztatottak száma1.8. Munkanélküliek száma

2.1. K+F helyek száma2.2. Vállalati K+F helyek száma2.3. K+F ráfordítások mértéke2.4. K-i-F beruházások mértéke2.5. K+F foglalkoztatottak száma2.6. K+F foglalkoztatottak képesítése2.7. Szabadalmi és termékvédelmi adatok2.8. K+F helyek publikációs adatai

3.1. Fejlesztésre fordítható források3.2. Beruházások osszértéke3.3. Gép, berendezés import - technológiavásárlás3.4. Gép, berendezés belföldi - technológiavásárlás

4.1. Külföldi tulajdonú cégek száma4.2. Külföldi tulajdonú cégek novekedése

5.1. Kozoktatásban résztvevôk számának alakulása5.2. Felsofokú oktatásban résztvevôk száma

(alap- és mesterképzés, nappali)

6.1. Kozlekedés - telephelyek elérhetôsége6.2. IKT-infrastruktúra kiépítettsége6.3. Számítógép ellátottság a gazdasági szervezeteknél6.4. IKT-eszközök használatáneik elterjedése és

használata6.5. Ipari-technológiai parkok rendelkezésre állása6.6. Telephely-engedélyeztetés egyszerCísége

7.1. Hazai központi fejlesztési források megszerzése7.2. Regionális fejlesztési források megszerzése

8.1. Tózsdei forrásszerzésbe bekapcsolódott cégek száma8.2. Üzleti angyalok bevonása8.3. Kockázatitoke-bevonás

9.1. Exportvolumen9.2. Vegyesvállalati tulajdonszerzés

10.1. Innovációs aktivitást mutató vállalkozások aránya10.2. Innovációs aktivitást mutató vállalkozások

telephelyi elrendezôdése, koncentrációja

11.1. Tudáscentrumok száma11.2. Tudáscentrumok innovációs aktivitása11.3. Kooperációs partnerek száma11.4. Kooperációk terjedelme

12.1. Cégalapítás egyszerusége12.2. Túlélésiráta

13.1. Stratégiai szovetségek száma13.2. Klaszterek száma

Forras: saját szerkesztés

VEZETESTüDOAiANY

44 XLIII. ÉVF. 2012. KÜLONSZAM / ISSN 0133-01 79

: ClKKEK, TANULMÁNYOK =

A mérési módszertanA módszertan szerves része az egyes elemek (mért

paraméterek) minosítésére kialakított mérési skálánk.Ennek megtervezésekor három szempontot vettünk fi-gyelembe (4. táblázat és 2. abra):

• egyértelmü és markáns differenciálásra adjon le-hetoségét,

• a mérési eredmény logikailag kapcsolódjon a mértjelenség pozitív vagy negativ tartalmú mozgása-ihoz,

• vizuálisan is jól megjelenítheto legyen.

ABSZORB METER profilgörbe4. táblázat

Dimenzió

1

2

Paramétcir

1.11.22.12.2

Erosronriás

-2» • — -

Gyengeromlás

-1^ — . . . „

StagnMás

0

-

• » —

En^heJmnjlás

*1

> * »

'•"-̂ -.:

Marttímsjavulás

+2

Kt

Forras: saját szerkesztés

2. abraAz ABSZORB METER profilgorbéje (peída)

• Fejlesztésre fordítható források• Beruházások osszértéke• Gép, berendezés import - technológia vásárlás• Gép, berendezés belfoldi - technológia vásárlás• Külföldi tulajdonú cégek száma• Külföldi tulajdonú cégek novekedése• Kózoktatásbanrésztvevók számának alakulása• Felsofokú oktatásban résztvevok száma (alap- és mesterképzés, nappali• Kozlekedés-telephelyek elérhetôsége• IKT infrastruktúra kiépitettsége• Számitógép ellátottság a gazdasági szervezeteknél

Osszefoglalás

Kialakított modellünk és mérési módszertanunk, azelsô elemzések és visszajelzések alapján, hitelesen írjale az empirikus vizsgálatunk térbeli kereteit adó Bor-sod-Abaúj-Zemplén megye abszorpciós - innovációs- technológiai transzfer jelenségeit. A primer adatokrelative jó elérhetôsége megalapozza egy gyors moni-torozás lehetoségét is.

A kutatások további fázisában e monitoring kiala-kításának és mukodési feltételeinek megteremtésévelkívánunk intenzíven foglalkozni.

Lábjegyzet

' AbemutatottkutatómunkaaTÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelú projekt részeként az Európai Unió támogatásával, azEurópai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Felhasznált irodalom

Adler, J.H. (1965): Absorptive Capacity: The Concept andits Determinants, Brookings Institution, Washington.Annual Cambridge Technology ManagementSymposium, Cambridge, 13-14th July, pp. 10-11.

Management of Engineering andTechnology (PICMET), 27-31st July.

Acs Z. J. - Varga A. (2000): Térbeliség,endogen növekedes és innováció. Térés Târsadalom, 14,4, 23-39. o.

Acs Z. J. - Anselin L. - Varga A. (2002):Patents and Innovation Counts asMeasures of Regional Production ofNew Knowledge. Research Policy,31,6, p. 1069-1085.

Ácsné Danyi I. (2004): A kockázati tôkeszerepe a hazai kis- és kozépvállal-kozások finanszírozásában. Szakdol-gozat. Budapest: Corvinus Egyetem

Alter, C. -Hage, J. (1993): Organizationsworking together. Newbury Park,CA: Sage

Attawell, P. (1992): Technology Diffusionand Organizational Learning.Organization Science, Vol. 3/1.

Bajmócy Z. (2004): Az üzleti inkubációszerepe a vállalkozásfejlesztésben.Közgazdasägi Szemle, LI. évf., 2004.december, p. 1132-1150.

Bajmócy Z. (2005): „Vállalkozó egyetem"vállalkozásfejlesztési szemszögbol. in:Buzas N. (szerk.): Tudásmenedzsmentés tudásalapú gazdaságfejlesztés.SZTE Gazdaságtudományi KarKozleményei, 2005. Szeged: JATEPress, p. 312-327.

Bajmóczy Z (2008): A regionális innovációs képességértelmezése és számbavétele a tanulásalapú gaz-daságban. in: Lengyel 1. és Lukovics M. (szerk) (2008):Kérdojelek a régiók gazdasági fejlôdésében. Szeged:JATE Press

Bass, FM. (1969): A New Product Growth Model for ConsumerDurables. Management Science, 13/5, p. 215-227.

Bíró A. - Elek P - Vincze J. (2007): A PM - KTImakrogazdasági modell: Ósszefüggések és szimulációk.Kozpénzügyi Füzetek. V. kötet

Borkó T. - Oszlay A. (2007): Az EU koltségvetési forrásainakvárható makrogazdasági, fiskális hatásai Magyarországon2007-2013 között. ICEG. Munkafüzet. 21. szám

Forras: saját szerkesztés

VEZETÉSTUDOMÁNY

XLlIl. ÉVF. 2012. KÜLONSZÁM / ISSN 0133-0179 4 5

CIRRER, TANULMÁNYOR =

Borsi B. - Papanek G. - Wouter, M. (2007): A regionálisinnovációs és kutatási politika legjobb gyakorlataitfeltérképezô módszertani ájanlas. ProAct ProjektTanulmánykotet

Borsi B. - Papanek G. (2008): Regional Innovation and ResearchPolicy Outlook - Policy Practices in Eight EuropeanRegions. Budapest: GKI Economic Research Co.

Bradley, J. - Morgenroth, E. - Untiedt, G. (2004): Macro-regional evaluation of the Structural Funds using theHERMIN modelling framework. Dublin: Economicand Social Research Institute; Münster: Gesellschaft fürFinanz- und Regionalanalysen

Brown, R. - Phaal, R. (2001): The use of technologyroadmaps as a tool to manage technology developmentsand maximise the value of research activity. IMechEMail Technology Conference (MTC 2001), Brighton,24-25thApdl2001

Camillas, J. (1993): Crafting the competitive corporation:Management systems for future organizations, in: P.Lorange, B. Chakravarthy, J. Roos, and A. Van DeVen (Eds.), Implementing strategic process: Change,learning, and cooperation. Oxford, UK: Blackwell, p.313-328.

Cheung, K. - Lin, P. (2004): Spillover effects of FDI oninnovation in China: Evidence from the Provincial Data.China Economic Review, 15, p. 25^44.

Cohen, W.-D. Levinthal (1990): Absorptive capacity: a newperspective on learning and innovation. AdministrativeScience Quarterly 35 (1), p. 128-152.

Cooke, P. (2001): Regional Innovation Systems, Clusters andthe Knowledge Economy. In: Industrial and CorporateChange, Vol.10, No. 4, pp. 945-974.

Czuriga E. (2009): Az Európai Unió regionális politikájaés annak eredményei Portugáliában. Konvergencia ésdivergencia a gyakorlatban. PhD-értekezés. BudapestiCorvinus Egyetem

Eccles, R. (1981): The Quasifirm in the Construction Industry.Joumal of Economic Behavior and Organization. 2 (4),p. 335-357.

Gács J. (2006): A HERMIN makroökonometriai modellszerkezete, felhasználásának tapasztalatai és azoklehetséges hasznosítása a magyar munkaerô-kereslet és-kínálat elôrejelzésénél illetve annak modellezésénél.Budapest: MTA Kozgazdaságtudományi Intézet,Mûhelytanulmànyok http://www.erak.hu/szakmak01/2[l].l+hennin-modell.pdf (letoltés: 2012. 06. 12.)

Grosz A. - Rechnitzer J. (2005): Régiók és nagyvárosokitinovációs potenciálja Magyarországon. Magyar Tudomá-nyos Akadémia Regionális Kutatások Központja Pécs-Gyôr

Halász A. - Gaspar P. - Somogyi Á. (2005): Az uniostámogatások és a gazdaság abszorpciós kapacitása.ICEG EC. Munkañizet 10.

Heil, P. (2012): Apénz bajjal jar? http://hazaeshaladas.blog.hu/2012/06/08/a_penz_bajjal J a r

Losoncz M. (1999): A közössegi támogatáspolitika ésMagyarország. Kozgazdasági Szemle, XLVI. évf.november, p. 1030-1038.

Szakály D. (2010): A technológiapolitika és az abszorpciósképességek osszefüggéseinek vizsgálata. Technológiaihatáselemzés, a térségi és vállalkozási modelljénekkifejlesztésére és elorejelzések készítésére. BarossPályázat. Kutatási jelentés. 2010. január

Trón Zs. (2009): Az Európai Unió regionális politikájánakcéljai és eredménye. PhD-értekezés. Debreceni EgyetemKozgazdaságtudományi Doktori Iskola. http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/89559/3/ertekezes.pdf (letoltés: 2012. 06. 12.)

Varga A. - Járosi P -Sebestyén Z (2011): A GMR - Europamodell és alkalmazása EU kohéziós politikai reformokelozetes hatásvizsgálata során. Kozgazdasági és Regioná-lis Tudományok Intézete Pécsi Tudományegyetem, Koz-gazdaságtudományi Kar. Mûhelytanulmànyok

VEZETÉSTUDOMÁNY

46 XLIII. ÉVF. 2012. KÜLÖNSZAM / ISSN 0133-0179