A zsidó anyakönyvezés MagyarországonToronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár

Pre-modern zsidó közösségek Communitas Judaeorum Autonóm közösségek, egy összegben

fizetnek adót az államnak; Önálló belső adózással, igazgatással és

bírósággal Nyilvántartás szükséges: körülmetélések

és halálozási évfordulók (jahrzeit) feljegyzése;

Ezek mellett a közösségi adózók listája és az egyesületek tagnyilvántartása is létezik.

Móhelkönyvek A körülmetélések

rituáléja mellett általában tartalmazza a körülmetéltek neveit is, ekképpen az anyakönyvezés egyik előzménye.

Hiányossága: csak a fiúkat jegyzik fel.

Adónyilvántartás Közösségi adót

fizetők jegyzéke, közösségenként;

Helyenként a közösségi segélyből élők nevét is tartalmazza.

Közösségi nyilvántartások Különféle

adminisztratív feljegyzések a közösség tagságának nyilvántartására.

Türelmi adó bevezetése, 1749 A zsidó közösség egészének kellett

meghatározott összeget befizetnie; Adófelosztás mértéke közösségi belügy,

de a gyakorlat: mindenkinek ki kell fizetnie a rá eső adó 1/3-ad részét, a többit vagyoni helyzet alapján;

Adóösszeírás, adófelosztás hatalmas adminisztrációt alakított ki.

Igazságos adókivetéshez szükséges: összeírás, vagyoni helyzet ismerete, stb.

Türelmi adó nyilvántartása, Óbuda

Közösségi összeírások A közösség

tagjainak, családtagjainak stb. nyilvántartására.

Tartalmazza a vagyoni helyzetet, jogviszonyt, egy helyben élés adatait, stb.

Zsidó közösségi nyilvántartások Héberül íródtak, a hatóságok számára ismeretlen nyelven és betűkkel, ezért „hivatalos” célra nem alkalmasak.

1840:XXIX törvény: „ a zsidók köteleztetnek, hogy állandó

vezeték és tulajdonnevekkel éljenek, a születendők pedig vallásuk papjai által vezetendő anyakönyvekbe bejegyeztessenek”

DE: nem sikerül átvinni a gyakorlatba,

nem indul meg az anyakönyvezés

1851. Július 4. rendelet: A zsidó közösség hatásköre egyházi,

jótékonysági és tanügyi kérdésekre korlátozódik

Zsidó községből (communitas judaeorum) hitközségekké alakultak.

Szabályozta az izraelita anyakönyvek vezetését: Hitközségek feladata az anyakönyvvezetés Német nyelven kell anyakönyvezni Módosítás ehhez (1863): ország bármely

nyelvén

1852. november 29. rendelet: Magyarországon is bevezeti az osztrák

polgári törvénykönyvet: Zsidók házasságkötési engedéllyel

házasodhatnak;

1867: XVII: zsidók emancipációja

Egységes szervezet hiánya Az emancipáció egyénekre, és nem

közösségre vonatkozott; Valamennyi hitközség autonóm, nincs

egysége szervezet: A modern államnak szüksége van egy

hierarchikusan felépített, egységes szervezetre:

Eötvös javaslatára összehívták az Egyetemes Gyűlést (Kongresszus).

A modernizációs lehetőségeket, az állam szerepét a zsidó közösségi ügyekben, az egységes szervezet létrehozását stb.

A különféle zsidó irányzatok eltérően ítélték meg:

Létrehozta a „neológ” Országos irodát, de a magyar zsidóság irányzatokra szakadt. 1871-ben létrejött az ortodox országos szervezet is.

Az 1868/69-ben megtartott Kongresszus

Kongresszusi határozatok: A kongresszus határozatait elfogadó

közösségekre (kb 50%) vonatkozik csak; Létrehozza a hitközségek országos

szervezetét: 26 községkerület, fiók – és

anyahitközségek, Minden zsidónak tartoznia kell egy

hitközséghez, Rabbik vezetik az anyakönyveket: születési, házassági, halotti.

Anyakönyv, Baja, 1850-es évek

Német-héber kétnyelvű változat;

Dátumokat héberül is megadja,

Szerepelnek benne a héber (zsinagógai használatra) nevek is.

Baja, példa

Samuel

1853. September 15.

+ Shmuel, Elul 12, 5613 (= 1853, szeptember 15.)

Fontosabb dátumok 1827: anyakönyveket két példányban

kell vezetni; 1868: anyakönyvek vezetésének a

nyelve választható; 1873: haláleseteket a községi

elöljáróságnak jelenteni kell; 1877: örökösödési ügyekben a szül. akvi

kivonat illetékmentes; 1878: közokirat hamisításról.

1886/1924. VKM rendelet: Izraelita anyakönyvi községkerületek

kialakítása: 465 anyakönyvi kerület, (ez 1895 és

1914 között 560-ra emelkedett); Anyakönyvvezető csak rabbi v

rabbihelyettes lehet; Be kell jegyezni a névmagyarosításokat; Az anyakönyvezés kötelező.

Problémák Hol kell anyakönyvezni? (születés vagy

az anya lakhelye szerint / haláleset vagy temetés helye szerint);

Héber név bejegyezhető-e vagy sem; Körülmetélést megtagadók

anyakönyvezése; Zsidó vallásjogilag törvénytelen

(mamzer) kategóriák feljegyzésének kérdése (ez vallásjogilag jelenthet később házassági akadályt, polgári jogilag nem);

Problémák Egyes települések anyakönyvezése hova

tartozik; Ki lehet anyakönyvvezető rabbi és ki

nem; Ortodox-neológ „vegyes” házasságok

anyakönyvezése; Stb.

Anyakönyvek sorsa Anyakönyvezést folytatták 1895, a

polgári anyakönyvezés bevezetése után is, általában 1944-ig;

1944-ben a gettókban az anyakönyvek első példányainak jelentős része megsemmisült, jelenleg csak a másodpéldányok kutathatóak;

1950-es évektől próbálták összegyűjteni a megmaradt anyakönyveket.

Az iratok, anyakönyvek jelentős része elpusztult.

Feldúlt hitközségi iroda 1944-ben, Szeged.

Régi iratok egy nem használt zsinagógában

Anyakönyvek a Zsidó Levéltárban Eredeti anyakönyvek mindössze 70

hitközségből; Valamennyi zsidó felekezeti anyakönyv

1895-ig mikrofilmen (mormon gyűjtés másolata)

Néhány a szomszédos hitközségekből (Dunaszerdahely, Szabadka).

Európa legteljesebb zsidó közösségi levéltára, mely a közösség alapításától napjainkig a közösség kezelésében van.

Magyar Zsidó Levéltár, Budapest

www.milev.hu

Magyar Zsidó Levéltár

Eredeti anyakönyvek gyűjtése: 1990-es évek: néhány megszűnő

hitközség anyakönyveinek begyűjtése, 2008 néhány alföldi hitközség

anyakönyveinek begyűjtése, 2009: nagyváradi és segesvári

anyakönyvek bukkantak fel aukción: az esetben a KÖH segítségét kérve végül hozzájutottunk a dokumentumokhoz.

1885-1914, aukcióról visszavonva megvásároltuk.

Segesvári hitközségi születési anyakönyve,

http://milev.2kal.hu/web/index.php/informationobject/show/isad/299

Anyakönyvek listája a fondjegyzékben

Anyakönyvek kutatása ma: Családtörténeti kutatások; Héber nevek kutatása temetéshez,

leszármazottak esketéséhez; Kárpótlási eljárásokhoz igazolások; Állampolgársági ügyekhez igazolások.

Elsősorban genealógiai kutatáshoz ad segítséget

„Családkutató” terem a levéltárban

Egyetemistáknak, családkutatóknak – a levéltár iratainak feldolgozásához

Héber (Judendeutsch) paleográfiai oktatás

Módszertani segédlet Levéltárunk

kiadványa a héber nevek elolvasását;

A héber betűs dokumentumok feldolgozását segíti.

www.milev.hu tzs@milev.hu

Köszönöm a figyelmet!