1

2009.

Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum

Szőlészeti, Borászati Kutatóintézet,

Badacsony

Molnár E., Májer J., Lakatos A.,

2009.10.30.

A Zalai borvidék borturisztikai koncepciója

2

Tartalomjegyzék

Előszó .................................................................................................................................. 3

Vezetői összefoglaló ........................................................................................................... 5

Elemzés ............................................................................................................................... 6

SWOT elemzés .......................................................................................................... 6

STEP elemzés ............................................................................................................ 9

Jövőkép ................................................................................................................................ 16

Mellékletek .......................................................................................................................... 19

A Zalai borvidék gazdasági makro- és mikrokörnyezetének elemzése ..................... 20

Zala megye ....................................................................................................... 20

Zalai borvidék .................................................................................................. 23

Zalai Borút Egyesület ............................................................................................... 30

Rendezvények a Zalai borvidéken ............................................................................. 33

Szlovénia-Magyarország Operatív Program 2007-2013 az első pályázati felhívás

keretében jóváhagyott projektek listája ..................................................................... 38

Falusi vendéglátás ...................................................................................................... 40

Fürdők, gyógyfürdők ................................................................................................. 44

3

Előszó

A szőlő-, borgazdaság a rendszerváltás egyik nagy kedvezményezettje, de egyben szenvedő

alanya is Magyarországon. Kedvezményezettje, hiszen kiszabadulhatott a szocialista

nagyüzemi gazdálkodás és az államközi egyezményeken alapuló piaci szállítási

kötelezettségek uniformizáló hatása alól. Szerencse gyerek, hiszen egyszerre sokak figyelme

irányult felé, divatos beszédtéma lett, jobb körökben ma már kötelező kellő borismerettel

rendelkezni, és egyre inkább sikk saját szőlőből termelt bort is felmutatni. Boldogabb

borvidékeinket nem kevés befektető szemelte ki portfóliója kiegészítésére, és vitathatatlanul

sok – különböző forrásokból származó – támogatás is javítja a szőlőtelepítések statisztikáját, a

pincészetek technikai felszereltségének színvonalát. Ugyanakkor indokolt szenvedő alanynak

is nevezni, hiszen az állami gazdaságok, szövetkezetek felbomlása, sokszor indokolatlan

felosztása, széthordása, meglévő borászati kapacitásainknak teljességgel ellentmondva háztáji

méretűre zsugorította az alapanyag termelés átlagos ültetvényméretét. Ennek okán nehéz

gazdaságosan termelni, egyben felvenni a versenyt a hazai piac nagyjaival, valamint az

időközben egyre nagyobb számban megjelenő külföldi konkurensekkel. Természetesen az új,

kisgazdaságok számos hátránya közt nem hallgatható el a más bortermelő nemzeteknél

évszázadok hagyományaira támaszkodó, apáról-fiúra átörökített szaktudás, a magas szintű és

marketingorientált szakmai oktatásban tökéletesített professzionalizmus hiánya. A számos

sebből vérző, adott helyekre koncentráló befektetéseket leszámítva, a jelentős tőkehiánnyal

küzdő ágazatot gyengíti a szakmai viszálykodás, az ésszerű, gazdaságilag indokolt

összefogásra való hajlandóság alacsony szintje.

Az előzőekben leírtak alól sajnos a Zalai borvidék sem képez kivételt. További hátránya,

hogy bár a történelem során a szőlő mindig jelentős szerepet játszott a vidéken, mégis az

elmúlt húsz évben az útkeresés során olyannyira elbizonytalanodott, hogy a borvidék még

történelmi nevét is megváltoztatta egy időre. Szerencsére ismét a történelmi elnevezés

használata mellett döntöttek a termelők, amely megegyezik a területét többnyire lefedő

közigazgatási egység, a megye nevével.

Zala – közigazgatási területét tekintve, de borvidékként is – számos vonzerővel rendelkezik a

maga eredetiségében, szépségében megőrzött természeti értékektől, a népi építészet

jellegzetes alkotásain keresztül az egyre több helyen kiaknázott termálvízkincsig és a

hagyományos népi ízeket őrző gasztronómiáig. Mindez új szövetségek kialakulását teszi

lehetővé a megélhetésüket helyben megteremteni szándékozók között, akik sorába a zalai

4

szőlős-, boros gazdák szervesen tartoznak. Az új együttműködés alapja és motorja a turizmus,

a meglevő értékek idegenforgalmi vonzerővé, versenyképes piaci kínálattá való fejlesztése.

A szőlő-, bortermelők termékeikkel, szolgáltatásaikkal nélkülözhetetlen kiegészítői e

kínálatnak, és számukra a vendégforgalom egyben kedvező értékesítési lehetőséget is kínál.

Jelen tanulmány – a Zalai borvidék Hegyközségi Tanácsa megbízásából és a Magyar

Bormarketing Alap támogatásával – a turisztikai együttműködésben rejlő lehetőségek minél

hatékonyabb kihasználására igyekszik javaslatot tenni.

Badacsony, 2009. október 15. PE AC Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony

5

Vezetői összefoglaló

A történelmi hagyományokkal rendelkező, egykor méltán híres és igen nagy kiterjedésű Zalai

borvidék napjainkra 1 400 hektárosra zsugorodott, gyönyörű dombos vidéken elhelyezkedő

területe ma is kitűnő természeti, szakmai, emberi adottságokkal rendelkezik, hogy

termékeivel a magyar „bor liga” élvonalában és nemzetközi szinten is eredményesen

szerepeljen. Számos tartaléka közé sorolhatjuk a borvidék jelenlegi hivatalos összterületét

mintegy négyszeresen meghaladó szőlőtermesztésre alkalmas domboldalait, a felélesztésre

váró présházak sorát, a megélhetésüket a szőlő-, bortermelésben, vendégfogadásban remélő

gazdák sokaságát, a zalai táj szépségét, az egyedi gasztronómiai hagyományokat,

termálfürdőket, kulturális emlékeket.

A kedvező adottságokat azonban számtalan – többnyire a hazai szőlő-bor és idegenforgalmi

ágazatra is általánosan jellemző – negatívum árnyékolja, továbbá hiányzik a célok egységes

megfogalmazása, a hosszú távú, stratégiai együttgondolkodás és a megvalósításhoz szükséges

együttműködés.

Felméréseink, elemzéseink egyértelműen azt tárták fel, hogy a fogyasztók egyre nagyobb

figyelemmel, várakozással fordulnak a Zalai borvidék nevet szerzett termelői, a vidék gazdag

idegenforgalmi kínálata felé, azonban hosszú még az út, amíg az érdeklődés kedvező forgalmi

és értékesítési mutatók formájában is lecsapódik. Az üzletláncokban, borszaküzletekben

fellelhető termékkínálat jelenleg néhány elismert zalai pince palackozott boraira korlátozódik.

A termelés zöme beleolvad a folyóbor kínálat „névtelen” tömegébe és jószerével csak

helyben, vagy a Nyugat-Dunántúl közel eső területein hozzáférhető. A borvidék nem

rendelkezik egységes bor arculattal, így a fogyasztó nehéz helyzetben van, amikor a külföldi

borokkal is jelentősen kibővült hazai választékban próbál eligazodni.

Mindezek alapján reálisan megfogalmazható elvárás, hogy a Zalai borvidék, bortermelőként

és borturisztikai desztinációként egyaránt letisztult, markáns profillal, magas minőségi

asszociációval, pozitív imázzsal rendelkező, jól értékesíthető, versenyképes, márkázott

termékké váljon, a hazai, és a külföldi borpiacokon, s ez az ismertségben, az idegenforgalom

és a borértékesítés relatív mennyiségi és érték mutatóiban egyaránt érvényre jusson.

A kitűzött cél elérésében fő eszköz a régióban fellelhető értékekre épített borturisztikai

termékkínálat fejlesztése, annak hatékony, célcsoportokra fókuszált kommunikációja,

valamint a felkeltett érdeklődés versenyképes, színvonalas, vendégorientált, professzionális

szolgáltatásokkal való kiszolgálása.

6

Elemzés

Ebben a fejezetben a szekunder kutatás során összegyűjtött anyagok, információk vizsgálata

alapján, valamint a helyi felmérések, interjúk, fókuszcsoportos vizsgálatok eredményeinek

feldolgozásával elemezzük a Zalai borvidék turizmusának jelenlegi helyzetét, a jelenlegi

helyzethez vezető okokat és a jövőbeni fejlődés lehetséges útjait, az elkerülendő buktatókat.

SWOT elemzés

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

Földrajzi elhelyezkedés (a borvidék három

országgal határos); közelség a nyugati

piacokhoz;

Spontán fejlődés – a hatékony „gazda”

szerepkör betöltetlensége

A táj szépsége Nehézkes megközelíthetőség, belső

közlekedési gondok

Változatos természeti táj, vonzó

természetföldrajzi adottságok

Az örökölt középszerű kínálat lassú

korszerűsítése – lemaradás a versenytársaktól

Védett természeti területek gazdagsága A szolgáltatások változékony színvonala

Sokszínű tájépítészeti és kulturális vonzerő,

a területen található falvak eredeti szépsége

Tőkehiány a térségben, a pályázati

forrásokhoz szükséges önerő hiánya

Népi építészet emlékei, sajátos település-

szerkezet

A desztinációs marketing hiányosságai, a

borvidéki és regionális e-marketing

gyengesége

Egész évben működő gyógy- és

termálfürdők, jelentős gyógy- és termálvíz-

források

Forgalomképes / OBI engedéllyel

rendelkező, palackozott borok alacsony

aránya a kínálatban

A természeti és kulturális értékek elkezdett

védelme

Régión túlmutató vonzerővel rendelkező

események, programok, rendezvények és

vonzerők kis száma, a meglévők többnyire

amatőr szervezési színvonala (utolsó

pillanatokban is alakuló rendezvénynaptárok,

kifelé irányuló tudatos piaci munka hiánya).

7

Az ökoturizmus kiváló lehetőségei Nyelvtudás hiánya a szolgáltatók körében

A lakosság vendégszeretete Identitástudat alacsony szintje

Bővülő kereskedelmi és magánszálláshely

kapacitás, javuló szolgáltatási színvonal

Az együttműködés hiánya a szőlő-,

bortermelők körében és a turizmus szereplői

között

Az aktív turizmus feltételeinek megléte:

gyalogtúrázás, horgászat, kerékpározás,

lovaglás, vadászat;

Öregedő népesség, alacsony

foglalkoztatottság

A szőlő- és bortermelés hagyományainak

feléledése, jelentős számú lelkes

hobbitermelő megjelenése, akik

„kitermelhetnek” profi gazdaságokat

Helyi termékek és ajándéktárgyak hiánya

Jelentős szakmai hátteret, korszerű

technológiát, tőkeerőt és piacot felmutató

vállalkozás megjelenése a borvidéken

Helyi gasztronómiai hagyományok

ápolásának alacsony szintje, klasszikus

éttermi kínálat túlsúlya

Nemzetközi repülőtér működése Sármelléken

és az M 7-es autópálya országhatárig történt

meghosszabbítása

Mikro vállalkozások túlsúlya a szőlő-,

bortermelésben, nem rendelkeznek

idegenforgalmi koncepcióval, szaktudással,

néha még a vendégfogadáshoz szükséges

idővel sem

A visszaszoruló ipar és az átalakuló

mezőgazdaság mérséklődő környezeti

terhelése

Alulreprezentáltság a régión túlmutató,

országos, nemzetközi turisztikai

kiállításokon, vásárokon

Az alulról való építkezés megindulása Rövid távú gondolkodás túlsúlya, hosszú

távú tervezés hiánya

Erősödő határon átnyúló együttműködések Gazdasági válságra hatásaira való

rugalmatlan reagálás, letargia, apátia

8

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

A gazdaság teljesítőképességének

javulásával az infrastrukturális fejlesztések

meggyorsulása az országban és a térségben

Az infrastrukturális fejlesztések elmaradnak

(út, közmű)

A turizmus intézményrendszere

korszerűsödik, a TDM modell integrálja a

borturisztikai szolgáltatókat is

Tartós recesszió a főbb küldő piacokon, a

belföldi fizetőképes kereslet nem vagy csak

lassan nő

A jelenlegi gazdasági válságból való

kilábalás után a lakosság jövedelmének

növekedése és a belföldi turizmus erősödése

A külső források és a befektetők elmaradnak

Az országos és Európai Uniós vidék- és

térségfejlesztési támogatások növekedése

A közgazdasági szabályozórendszer nem

javul, a "feketegazdaság" erősödik

A terület vonzáskörzetében levő, saját szőlő-,

bortermeléssel nem, vagy csekély mértékben

rendelkező nagyvárosok lakosságában rejlő

potenciális piac kihasználása

A gazdaságilag aktív népesség csökkenése

Zalában, negatív mérlegű be- és

kivándorlások

A Balatoni Borvidéki Régió tényleges

működésének beindulásával egy erős

Balatoni márka létrehozása kedvez a zalai

termelők értékesítési esélyeinek is

Belső viszályok, széthúzás következtében

nem indul meg Magyarországon a szőlő-

borágazatban a régiós együttműködés

A motivációk változásával nő a speciális,

egyedi termékek iránti kereslet

A fiatalok elpártolnak a munkaigényes és

legjobb esetben is bizonytalanul jövedelmező

gazdálkodástól

Dinamikusan nő a Zala által kínált egyéb

vonzerők (termál-, aktív-,

konferenciaturizmus, stb.) iránti igény

Szőlőterületek csökkenése, hobbi-,

pihenőtelkekké való átalakítása, ill. egyéb

mezőgazdasági célú hasznosítása

Komplex turisztikai termékek kialakítása az

igényesebb, hazai és külföldi fizetőképes

kereslet kielégítésére

Befektető és kezdeményezés hiányában a

meglevő épített értékek megsemmisülése

A professzionalizmus és az igényesség

fokozódása

Romló közbiztonság

9

Az egyes hegyközségek területeihez

igazodva, esetleg több hegyközséget

egyesítő, turisztikai szolgáltatások nyújtására

is alkalmas termelői csoportok, értékesítési

szövetkezetek kialakítása

A régióban nem valósul meg az összefogás

és együttműködés

Közös bor és borturisztikai kínálat

kialakítása és marketingje a hasonló

adottságokkal rendelkező határon túli

termelőkkel, szolgáltatókkal – közös márka

és imázs kialakítása

Érdeklődés, anyagi eszközök hiányában

elvesznek a generációk óta átörökített népi-,

gasztronómiai-, kézműves hagyományok

Együttműködés egyéb hazai borrégiókkal,

borvidékekkel, elsősorban a zalaitól eltérő

kínálattal rendelkező, kiemelkedő turista

forgalommal rendelkező balatoni, ill. egyéb

dunántúli borvidékekkel

Parciális, egyéni érdekek meggátolják a

markáns, közösségi borarculat kialakulását

Autochton és hagyományos fajtákra épülő,

koherens, zalai borászati arculat kialakítása

és bevezetése a piacon

Tovább csökken Magyarország, mint

idegenforgalmi desztináció nemzetközi

vonzereje

A következőkben a zalai borvidéket, a zalai termelőket, idegenforgalmi szolgáltatókat,

egyszóval a területen működő piaci szereplőket körülvevő társadalmi, technológiai, gazdasági

és politikai környezet vázlatos elemzésével foglalkozunk.

STEP elemzés

S – Sociological (társadalmi környezet)

A társadalom által preferált értékek, életstílus:

A rendszerváltás utáni kezdeti gazdasági fellendülés, majd később a hitelezés széles

körű elterjedése elsősorban a kisebb pénzű, nagyvárosi értelmiséget indította,

befektetési szándékkal a már felhagyott, vagy az elöregedő gazdálkodók által

elhagyni kívánt mezőgazdasági-, ill. szőlőterületek, pincék, présházak, tanyák

10

felvásárlására. Az ílymódon megszerzett ingatlanokból többnyire üdülési, pihenési

célokat szolgáló hétvégi házas telkek, nyaralók ill. hobbikertek alakultak ki. Ezek

egy része a nagyvárosi stresszes életmódtól megcsömörlött városlakók nyugdíjas

kori otthonává válik, ill. lehetőséget nyújt a megélhetést biztosító falusi turizmus,

vendéglátóhelyek kialakítására. A jelenlegi recesszió ezen a területen is nagy

arányban kényszeríti ki a tulajdonos váltást és ezzel hozzájárul nagyobb

birtokvagyonok létrejöttéhez, ílymódon megteremtve a gazdaságos termelési

üzemméret, ill. megfelelő turisztikai kapacitások kialakulását.

A gazdasági válság hatására megfigyelhető a még az előző társadalmi rendszerben

épült, és a rendszerváltás óta eltelt időben a hozzáférhetővé vált és vonzóbb külföldi

nyaralások által háttérbe szorult üdülők, hobbi telkek, mint nyaralási lehetőségek

felértékelődése. Ez a folyamat együtt jár a helyi termékek (gyümölcsök,

zöldségfélék, tej- és hústermékek, ásványvizek, forrásvizek, borok) iránti érdeklődés

és kereslet növekedésével. A zömében városlakó közönség kényelmesebbnek találja

a helyi beszerzési lehetőségeket az esetleg autóval elérhető, otthonról megszokott

bevásárlóközpontoknál.

A magasabb jövedelmi kategóriába tartozók az egyedi kínálat, a különlegesség okán,

akár hajlamosak mélyebben a pénztárcájukba nyúlva honorálni a megfelelő

minőségű és presztízzsel rendelkező lokális specialitásokat.

A gazdasági válság okán beszűkült, ill. jelentősen átalakulóban levő hitelezési

gyakorlat és a „keserű ébredés” okozta sokk hatására hosszabb távon is várható a

nyaralási szokások tartós eltérülése a hazai üdülési lehetőségek irányába, ami kedvez

a borok helybeni értékesítésének.

Életmód és életmódváltozások:

Megváltoztak a vásárlási szokások és a szabadidő eltöltésének módjai is. A családok

bor beszerzéseinél is dominánssá váltak a hiper-, szupermarketek, a diszkont

áruházak. Ez a tendencia jelenleg nem kedvez a Zalai borok értékesítésének, mivel a

borvidék termékei ebben az értékesítési csatornában meglehetősen

alulreprezentáltak. Ugyanakkor hosszabb távon, a palackozott termékek arányának

növelésével, markáns helyi márkák kialakulásával, ill. közösségi borvidéki imázs

11

megteremtésével növelhető az értékesítés mennyiségi és érték szempontból

egyaránt. Feltétele a kiegyensúlyozottan jó minőségű, mennyiségi borkínálat.

Napközben az autózás szükségszerűsége miatt nullára redukálódik az

alkoholfogyasztás, a házon kívül elfogyasztott étkezésekhez is csak kivételes

esetekben fogyasztanak bort, vagy egyéb szeszesitalt. A rendszeres borfogyasztás

jellemzően az otthoni fogyasztásra korlátozódik, ahol a választást elsősorban a

megszokás motiválja. Megfelelő kommunikációs alátámasztással (pl. „a nyaralás

íze”) és színvonalas szolgáltatást (pl. web shop – házhozszállítás) is nyújtó közös

értékesítéssel a jó ivású zalai borok, akár nagyobb kiszerelési formákban (dobozos

borok, nagyobb űrméretű palackok, 5 literes műanyag palackok) a mindennapok

kedvelt kísérőivé tehetők.

Az évi egyszeri, hosszabb egybefüggő (1-2-3 hetes) szabadságot a dolgozó korú

felnőtt lakosság körében felváltották az évente többszöri hosszú hétvégék, pár napos,

maximum 1 hetes kikapcsolódások, melyeknél jelentős szerepet játszik az élmény-

turizmus. A jövőre nézve ez a folyamat tartósnak látszik, részint, mert a munkahely-

féltés, ill. az üzletektől való elesés aggodalma határozza meg a rekreációs szokásokat.

A zalai borturizmus az élmény jelleget kihasználva, szinte évszaktól függetlenül

generálhat vendégforgalmat a régióban, feltételezve, hogy kiépül a megfelelő

infrastruktúra, és az üzenet eljut a célcsoportokhoz.

A társadalmi osztályok helyzete:

A rendszerváltás óta eltelt 20 évben jelentősen nyílt az olló az alacsony és a magas

jövedelmű rétegek között. A régebbi nyugati demokráciákhoz hasonlóan a gazdasági

válságból kikerülve is várhatóan tovább nőnek a jövedelemkülönbségek, valamint

ezzel párhuzamosan szűkül a legtehetősebbek köre, de egyben lassul a középrétegek

leszakadása, stabilizálódik helyzetük. A borvidéki származási hely megnevezéssel

forgalmazott, jellemzően a termékpiramis alsó harmadában elhelyezkedő közép-

árkategóriájú borok, ezáltal stabilabb felvevő piacra találnak. Ugyanakkor nagyobb

tömegű, minőségi bor értékesítésére nyújt lehetőséget a borvidék részvétele a

Balatoni Borvidéki Régió működése során kialakuló, erős Balatoni márkanév alatti

forgalmazásban.

12

Demográfiai helyzet:

Zalában is jellemző a helyi lakosság elöregedése, a betelepülők szintén az idősebb

korosztályba tartoznak (jellemzően a zalai településeken nyaralókkal rendelkezők

döntenek a végleges letelepedés mellett, de csak a nyugállományba vonulást

követően) – ez a borfogyasztásnak kedvez.

A zalai idegenforgalom fellendülése és a megcélzott piaci szegmens igényei

várhatóan munkahely-teremtéssel jár, bővíti a szakképzett fiatalok elhelyezkedési

lehetőségeit a térségben.

T – Technological (műszaki fejlődés)

A tudományos-technikai fejlődés hatásai:

Alapvetően a kevésszámú közepes- ill. hazai mértékkel mérve nagyvállalat engedhet

meg magának nagyobb volumenű technológiai beruházásokat. A kisebb pincészetek,

családi vállalkozások csak a támogatási rendszer fennmaradása esetén képesek

technológiájuk korszerűsítésére, azonban vélhetően nagy számban rá fognak

kényszerülni közös beszerzések eszközlésére, ill. a szükség fel fogja értékelni – mint

az Franciaországban, Olaszországban megfigyelhető – az ún. kézműves borokat.

Ugyancsak fontos a széles körben hasznosítható eredményeket produkálni képes,

állami, vagy egyéb közösségi finanszírozású szőlészeti- borászati kutatóhelyek

fenntartása, megerősítése.

Az informatika, a számítástechnika hatásai:

A termelésben, kereskedelemben, marketing területen egyaránt kívánatos és

támogatandó, ösztönzendő az informatika és számítástechnika a jelenleginél

általánosabb és hatékonyabb felhasználása. A magyar szőlő - bor ágazatnak, így a

Balatoni Borrégió borvidékein működő vállalkozásoknak is létszükséglet az

általánosan hozzáférhető, a piac és a termelés között az információ oda-

visszaáramlását lehetővé tevő információs rendszer kialakítása.

13

A környezetvédelem követelményei és hatásai:

Agrárterületen hatványozottan fontos a környezet megóvásának kérdése, mellyel a

kutatóhelyeink, intézetünk is hosszú idő óta foglalkozik. A világgazdaságban, így az

európai közösségi gazdaságpolitikában is kiemelt költségvetési támogatást élvező

terület. Ezt meglovagolva a régió termelői gazdálkodásuk korszerűsítéséhez

kaphatnak ílymódon hathatós pénzbeli segítséget és szellemi támogatást.

E – Economical (gazdasági helyzet)

A gazdasági növekedés vagy a recesszió hatásai:

A jelenlegi recesszió szűkíti a Zalai borok piacát is, elsősorban azokat sújtja, akik

nem rendelkeznek integrációs elkötelezettséggel és/vagy kialakult piaci

kapcsolatokkal, törzsvásárlói körrel.

A Zalai borvidékeken is meggyorsul a termelői háttér szerkezeti átalakulása:

a kereskedelemhez hasonlóan a termelésben is koncentrációs folyamatok indulnak

be (nagyhal megeszi a kishalat). Ugyanakkor a közös érdekeket felismerve,

nemzetközi együttműködések során a pozitív külföldi mintákat megtapasztalva

létrejönnek azok a szervezett együttműködési formák – esetenként határon átnyúló

összefogással – amelyek képesek a termékfejlesztéstől az értékesítésig és a

turisztikai kínálat marketingjéig bezárólag a teljes folyamat professzionalitását,

hatékonyságát és jövedelmezőségét megteremteni.

A recessziót követő stabilizálódás ill. várható enyhe növekedés stabilizálja az

alapanyag termelés bázisát (folytatódó szerkezetátalakítás, ültetvények átlag

életkorának csökkentése, új telepítések).

A kormányzat gazdasági politikája:

A kormányzat (függetlenül a választások kimenetelétől) gazdaságpolitikájának

irányát az Uniós tagországokhoz való felzárkózás, az Euró-zónához való csatlakozás

feltételeinek teljesítése jelöli ki, ami – az Európai Unió fennmaradásának és

prosperitásának függvényében – viszonylag megbízhatóan kiszámítható kereteket

kell teremtsen a vállalkozások működéséhez.

14

Az infláció mértéke és alakulása:

Magyarország Európai Uniós tagsága és az Euró övezethez való csatlakozásunk

feltételeket szab a magyar gazdaság számára, az infláció tekintetében is. Ennek

mentén a jelenlegi 6-6,5%-ról további csökkenés várható, ami a keresleti és a

kínálati oldal felvevő - ill. teljesítő képességét egyaránt kedvezően befolyásolja.

Árfolyamok, kamatlábak, adók alakulása:

Az előzőekben is hivatkozott Euro-zóna csatlakozás, valamint a Forint, mint

fizetőeszköz leváltása az Euróval, az eddigi meglehetősen hektikus

árfolyamváltozásokat kiegyenlíti, ill. Uniós viszonylatban megszünteti. Az inflációs

ráta alacsony szintre való beállása logikusan magával hozza a kamatlábak

csökkenését, ami gazdaságélénkítő hatása révén kedvezően hat a zalai

borgazdaságok fejlődésére is. A stratégiai időhorizontot tekintve a jelenlegi

központosított adórendszer továbbra is fennmarad, azonban az adótételek

szükségszerűen mérséklődnek (munkahelyteremtés, vállalkozásélénkítés, több

adózó, adópreferenciák, kedvezmények).

A munkanélküliség alakulása:

A munkanélküliség a stratégiai időhorizontot tekintve eleinte várhatóan enyhén

tovább emelkedik, majd igen lassan fog csak csökkenni. Ezáltal a létfenntartáshoz

nem szükséges áruk kereskedelme szenved károkat, kivétel azonban az alkoholos

italok, ezen belül a borok kereskedelme. A munkahelyét, rendszeres jövedelmét

elvesztett fogyasztó erről az élvezeti cikkről hajlandó legutolsóként lemondani.

Természetesen ez a helyzet elsősorban a legalacsonyabb árkategóriába tartozó,

tömegborok forgalmát tartja életben.

15

P – Political (politikai stabilitás)

Politikai helyzet, stabilitás, a törvényhozás és jogszabályalkotás hatásai:

A gazdasági és politikai rendszerváltás után 20 évvel stabilitásról ugyan még nem

beszélhetünk, sem politikai sem törvényhozási, jogszabály alkotási értelemben.

Az Európai Unió bizonyos kényszerítő hatása érvényesül, azonban a kreatív hazai

jogalkotás, a politikai és gazdasági csoportok közötti háttér-megállapodások képesek

az egyébként előremutató uniós direktívákat is eltéríteni. Sokszor megfigyelhető a

gazdasági logikától független, vagy épp ellentétes kedvezményezés, bizonyos

gazdasági szereplői csoportok önhatalmú kiemelése, vagy éppen háttérbe szorítása.

A hazai szőlő- borágazat szereplői, ideértve a Zalai borvidék vállalkozásait is akkor

tudják hosszú távú fennmaradásukat biztosítani, ha naprakészen követik a

szabályozás változásait és kellő rugalmasságot tanúsítanak. Ehhez szintén

nélkülözhetetlen az előbbiekben vázolt információrendszer megléte és működése.

Érdekcsoportok támogatása:

Az érdekérvényesítés nemcsak szakmánkban, de általánosan gyermekcipőben jár

Magyarországon. Épp ezért fontos, hogy a Zalai borvidék közreműködjön a

megalakuló Balatoni Borvidéki Régió szervezetének munkájában, amely a szigorúan

vett szakmai feladatok mellett aktívan vesz részt a szőlő-bor szakmai

érdekegyeztetés folyamatában, valamint szükség szerint lobby tevékenységet végez,

vagy végeztet.

Nemzetközi kapcsolatok:

A nemzetközi színtéren elsősorban a stratégiai szövetségek kialakítása kell előtérbe

kerüljön az elkövetkező években. Hasonló adottságú borvidékekkel, borrégiókkal

(Balatoni Borrégió borvidékei, Villány, Sopron, szlovén és osztrák borvidékek)

közösen érdemes a nemzetközi fogyasztói tendenciákat kutatni, az új generációt

megcélzó korszerű termékek kialakításán dolgozni, valamint a hagyományok

megőrzésére és továbbvitelére, ill. a természeti környezet megóvása kapcsán

felmerülő kérdésekre megoldásokat keresni és találni.

Borturisztikai szempontból elengedhetetlen a fogyasztói piacok, ill. ún. küldő

országok fogyasztói szövetségeivel, egyesületeivel való kapcsolattartás az igények

felmérésére és a kínálat kommunikálására.

16

Jövőkép

A Zalai borvidék több helyen érintetlenül megőrzött természeti környezetével, építészeti

emlékeivel, az aktív pihenés és rekreáció szolgálatába állítható adottságaival, hagyományos

konyhájával, boraival és vendégszeretetével hosszabb távon is a 21. század felgyorsult,

stresszes nagyvárosi életviteléből időlegesen kiszakadni, pihenni vágyó, rusztikus környezetet

és programokat kedvelő hazai és külföldi (elsősorban hasonló gyökerekkel rendelkező

európai) közönség „titkos tippje”. Desztinációként szervesen beépül az igényes, hazai

értékeinkre büszke, egészség- és környezettudatos hazai közönség életmódjába.

A borturisztikai fejlesztés céljait a következőkben foglaljuk össze:

Értékmegőrzés és kommunikáció

Vendég orientáció

Professzionalizmus

Versenyképesség

A célok eléréséhez szükséges tevékenységek:

Értékmegőrzés és kommunikáció

- Tovább folytatandó és kiszélesítendő a civil szervezetek által már megkezdett munka a

kulturális, történelmi, tájesztétikai, építészeti, gasztronómiai értékek feltárása és védelme

(bormúzeumok, „bor skanzen”, kiemelt szőlőterületek védelme, gasztronómiai hagyományok

életben tartása) érdekében.

- A borturizmushoz kapcsolódó épített értékek megmentésére, állagmegóvására és

újrahasznosítására megfelelő támogatási források, hosszú távú elkötelezettséggel rendelkező

intézményi, ill. magán szakmai befektetők felkutatása, ehhez a szükséges információs

anyagok összeállítása.

- Meglevő kulturális, gasztronómiai, szőlő-, bortermelési, kézműves hagyományok összeírása,

lajstromozása, írott és digitális képi formában való rögzítése, archiválása. Digitális

„hagyománytár” létrehozása.

- Hagyományőrző rendezvények felülvizsgálata, szükség esetén az eredetiség szellemében

való megtisztítása, újragondolása. A lajstromozott hagyományokra építve újak szervezése,

népszerűsítése.

17

- Markáns zalai borturisztikai arculat kialakítása és bevezetése a hazai és nemzetközi

piacokon.

- A régió értékeit bemutató nyomtatott és internetes felhasználásra alkalmas digitális

kiadványok, mozgóképes anyagok, tv-, rádióműsorok készítése, terjesztése.

- A borvidék értékeit reprezentálni képes „celeb” arcok, véleményformáló személyek

felkutatása és megnyerése.

- Célpiacokon rendezett, turisztikai kiállításokon, vásárokon, bemutatókon való részvétel,

célcsoportoknak szóló önálló termékbemutatók szervezése.

- Zalai arculathoz, borvidéki misszióhoz illeszkedő akciók, rendezvények, programok (pl. táj-

és természetvédelemmel, egészségmegőrzéssel kapcsolatos) szponzorálása.

- Lokális, regionális önkormányzatok, intézmények, kormányzati intézmények,

minisztériumok megfelelő információval való ellátása, megnyerése a zalai komplex

borturisztikai program ügyének.

- Nemzeti és nemzetközi szintű lobby tevékenység az ökológiai értékek védelme érdekében.

- Hasonló adottságokkal és elkötelezettséggel rendelkező külföldi vidékek szervezeteinek

felkutatása, együttműködés kialakítása.

Fogyasztó orientáció

- Piaci információs rendszer létrehozása és működtetése.

- Célzott piacfeltáró kutatások folytatása, rendszeres csatlakozás omnibusz típusú

kutatásokhoz.

- Különböző, turisták által frekventált helyen és idényben működő turisztikai információs

pontok kialakítása és színvonalas információs anyagokkal való ellátása (Balatoni pontok

[idegenforgalmi szezonban szervezett bornapok, Tourinform irodák, Borok háza,

borszaküzletek, stb.] , M7 autópálya, egyéb főközlekedési utak mellett, jelentősebb közeli

városokban elhelyezkedő).

- Piacfeltárás eredményeire épülő új borturisztikai termékek létrehozása.

- Fogyasztói célcsoportokra szabott marketing kommunikáció.

- Vendégfogadás, vendéglátás, idegenforgalmi programok, rendezvények színvonalának

folyamatos ellenőrzése, emelése.

18

Professzionalizmus

- A termelői, idegenforgalmi szolgáltatói oldal folyamatos képzése (szakmai, marketing,

borturisztikai, idegen nyelv, tanulmányutak).

- Az információs pontokon, turisztikai programok értékesítésében közreműködő személyek,

szervezetek folyamatos oktatása, képzése.

- Fogyasztók számára bor-, gasztronómiai-, kézműves, kulturális hagyományőrző

ismeretterjesztő- és oktatóprogramok kidolgozása, működtetése, népszerűsítése.

- Marketing kommunikáció referenciával rendelkező, borra, ill. borturisztikára szakosodott

ügynökséggel való végeztetése.

Versenyképesség

- Borturisztikai fogadókapacitás korszerűsítésének támogatása.

- Megfelelő gyakorlat fejlesztése, elterjesztése.

- Vállalkozások versenyképességének elősegítése a közösségi marketing eszközeivel.

- A – reményeink szerint – tevékenységét hamarosan megkezdő Balatoni Borvidéki Régió

által biztosított ernyőmarketing minél hatékonyabb kihasználása, csatlakozás a nemzeti bor-,

és turisztikai marketing által szervezett programokhoz, akciókhoz.

- A szőlő-, bortermelők, borturisztikai, gasztronómiai, falusi vendéglátó, ill. egyéb

vendéglátó, szolgáltató, programgazdák hajlandóságának függvényében közös értékesítési,

marketing és / vagy promóciós szervezetek, szövetségek kialakítása a borvidéken, ill. az

együttműködésben érdekelt borvidéken kívüli, kapcsolódó területeken.

- Folyamatos konkurencia-figyelés, elemzés, a tapasztalatok leszűrése és gyakorlati

hasznosítása.

19

Mellékletek

20

A Zalai borvidék gazdasági makro- és mikrokörnyezetének elemzése

Zala megye

A Zalai borvidék a Nyugat- dunántúli régióban, Zala megye területén helyezkedik el.

Zala megye a Délnyugat-Dunántúlon terül el, déli szomszédja az országhatár túloldalán

Horvátország és Szlovénia. Zala megye székhelye Zalaegerszeg. A megyeszékhelytől

mindössze 50 kilométer távolságra van Ausztria.

Zala megye Horvátországgal, Szlovéniával, Vas- Veszprém- és Somogy megyével határos.

Legforgalmasabb határátkelőhelye Szlovénia irányába Rédics, Horvátország felé Letenye.

Területe két nagy tájegységre, a Keszthelyi-hegységre és a Zalai-dombságra bontható.

Területe: 3 784,11 km2, településeinek száma: 257.

Zala megye népessége nem éri el a 300.000 főt, 2008-as mérések szerint a megye népessége

291 678 fő, népsűrűsége: 77 fő/km2. A megye lakosságának megközelítőleg 56%-a városlakó,

38%-a pedig valamelyik megyei jogú városban él. A lakosság egyharmada a Zalaegerszegi

kistérségben, további 22%-a pedig a Nagykanizsai kistérségben él. Lakónépessége szerint

Zalaegerszeg Magyarország 17., Nagykanizsa 20., Keszthely pedig 57. legnagyobb városa.

Lakossága alapján Zala megye Magyarország megyéi közül a 16.

Az 1990-es rendszerváltás követő évektől a megye látványosan változott: Nyugat-Európa

közelsége miatt jelentős nagyságú tőke áramlott ide. A megye gyógyturizmusa sokat

köszönhet a vidéken az 1930-as években beindult kőolajkutatásnak.

A megye területe idegenforgalom szempontjából két régióhoz, a Nyugat-Dunántúl turisztikai

régióhoz illetve a Balaton turisztikai régióhoz tartozik. A vidék természeti értékei között első

helyen kell említeni Hévízi-tavat, amely 4,4 hektáros kiterjedésével a világ legnagyobb

gyógytava. Egyedülálló látványosság a zalakomáromi bivalyrezervátum, amely 30 hektáros,

bokros, zsombékos, mocsaras, szigetekkel tűzdelt területet ölel fel. A keszthelyi Festetics-

kastély Zala megye műemléki látványosságai közül a legismertebb. Ez Magyarország

negyedik legnagyobb - 101 helyiséggel rendelkező -, ugyanakkor legigényesebben

helyreállított és berendezett kastélya. A műemlék épületben működő múzeum kiállításai közül

21

kiemelkedik a főúri életmódot és a Festetics család történetét bemutató rész, a könyvtár, a

Windischgrätz trófeakiállítás és a díszfegyver-kiállítás, valamint meg kell említenünk a

Balatoni Borok Háza-t, amely célul tűzte ki (interaktív bormúzeumával, amely innovatív

vinotéka is egyben) a minőségi magyar borok minél szélesebb körben való megismertetését

hazai és külföldi vendégeivel.

Balaton Kiemelt Üdülőkörzet

A megye fő turisztikai vonzerejét ezenkívül az érintetlen természet, a gyógyfürdők, a

romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelentik.

A nagy kiterjedésű erdők kiváló túrázási lehetőséget biztosítanak.

Turisztikai régiók Zala megyében

Balatoni Turisztikai

Régió

Nyugat-Dunántúli

Turisztikai Régió

22

A megye vízfolyásokban igen gazdag, az országban itt a legsűrűbb ez a hálózat.

Legjelentősebb vízfolyásai a Mura, Kerka, Cserta, Szentgyörgyvölgyi patak-, Kebele, Alsó-

Válicka-Principális (Foglár) csatorna és a Zala: Szévíz, Felső-Válicka, Sárvíz Gyöngyös.

A nem túlzottan tagolt dombvidék és a vízfolyások nem akadályozták jelentősen a

közlekedési utak kialakítását, hidak építését, bár egyes időszakokban az elmocsarasodott

területek nehezítették a közlekedést: híd-, illetve dorongutakat kellett építeni. A földrajzi

adottságok igen sűrű településhálózatot engedtek meg. A településsűrűség a legnagyobb az

országban: 257 település, 15 km2-es átlagos területtel.

A megye fontosabb főútjai: Az 1971-ben elfogadott településhálózat fejlesztési terv a megye

főúthálózatát 1973-ban (7, 74, 75, 76) tudatosan úgy módosította, hogy markáns kelet-nyugati

és észak-déli útvonalak szolgálják a belföldi és külföldi igényeket. A rómaiak egyik

legfontosabb főútja a híres Borostyánút, 86-os számmal ma is a megye fontos főútja.

Zalaegerszegen folytatódik a főutak elkerülő szakaszának építése. Napjaink jelentős

úthálózat-fejlesztési munkája az M7 és M70 gyorsforgalmi utak építése volt.

Fontos megemlítenünk a Sármelléki Fly Balaton repülőteret, amely fontos szerepet töltött be a

megye légiközlekedésében.

23

Zalai borvidék

A borvidék általános jellemzői, ökológiai háttere

A Zalai borvidék Zala megyében, a Balatontól nyugatra, a Zala völgyében, ill. a Muravidék

magyarországi részén helyezkedik el. Földrajzi, ökológiai szempontból ezért két, egymástól

sok tekintetben eltérő körzetre, a Zala-menti és a Muravidéki körzetre osztható.

A borvidék hegyközség szerinti területe: 1.396 ha

A 2001-2002-ik évi KSH összeírás szerinti területe: 1.172 ha

A borvidékbe tartozó települések száma: 38 db

A borvidék termőhelybe sorolt területei: 6.079 ha

Az átlagos birtokméret a borvidéken: 0,25 ha

A borvidék legfontosabb fajtái:

Fehér borszőlő fajták:

Olasz rizling, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Zöld veltelíni, Chardonnay, Zala gyöngye,

Királyleányka, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Tramini

Vörös borszőlő fajták:

Cabernet sauvignon, Zweigelt, Merlot, Kékfrankos, Kékoportó, Pinot noir

Hungarikum jellegű fajták

Pintes, Furmint, Cserszegi fűszeres, Pátria, Királyleányka, Kövidinka

24

A borvidék ökológiai jellemzése:

Zala megye a szőlőtermeléshez ideális klimatikus viszonyokkal rendelkezik. A hőmérsékleti,

csapadékeloszlási, széljárási adottságok optimálisak a minőségi bor előállításához.

A klimatikus tényezők közül legfontosabb szerepet a hőigény biztosítottsága jelenti. A

borvidék területén az évi középhőmérséklet 9 - 11°C, a nyári hónapoké pedig 16 - 25°C

között mozog. A szélsőségesen nagy hideg (tartósan -15 °C alatti) és a nagy meleg

(35 °C feletti) - amely jelentősen károsítaná a szőlőt - ritkábban fordul elő. A nagyobb

hőmérsékleti ingadozásokat jelentősen tompítják a Zala menti ártéri területek, a Kovácsi-hegy

lábánál a kitermelt tőzegbányák vízfelülete, sőt a Kis-Balaton visszaállításával a közeli

dombokon a kiváló minőségű bor termelésének feltételei tovább javultak.

A borvidék klimatikus mutatói:

napfénytartalom: 1950 -2000 óra

évi középhőmérséklet: 9-10 C0

csapadékmennyiség a tenyészidőszak alatt: 400-450 mm

éves csapadék: 650 -700 mm

Geológiai és talajtani viszonyok:

A Zalai dombvidéket a pleisztocén korban képződött lösz borítja, melynek ezen a területen

egy érdekes fajtája a völgyi lösz található. Ily módon, mindazokon a területeken, amelyeket a

szőlőtermesztés szempontjából figyelembe lehet venni, a talajképző kőzet a lösz.

A borvidék területén elsősorban a barna erdőtalajok fő típusaiba tartozó talajok a

meghatározóak. Ezek közül az agyagbemosódásos barna erdőtalajok és barnaföldek, valamint

ezek altípusai fordulnak elő a leggyakrabban a szőlőtermő területeken.

A vidéken a dombok É-D-i irányban húzódnak, amelyeket NY-K-i irányú völgyek

szabdalnak, teret adva az eróziónak. A sűrű völgyhálózat következtében a talajpusztulás

helyenként jelentős.

25

A borvidék története

A mai Zalai borvidék szőlőtermő területei a közelmúltban kapták vissza borvidéki rangjukat.

Hogy nem méltatlanul nyerte el ezt a státuszt a térség szőlőtermesztése, azt rangos történelmi

múltja is igazolja.

A mai Zala megye területéről származó első tárgyi emlék az I. századból származó kelta

ivóedény és boroskancsó „Da Bibere” felirattal, melynek jelentése: „Adj innom”. A sok

tárgyi bizonyíték közül való a fenékpusztai (Keszthely környéke) sírból előkerült római kori

díszláda is, melynek verete a szőlőistennek rendezett ünnepi tiszteletet ábrázolja. Ezek a

leletek is a szőlőkultúra meglétét bizonyítják e területen.

A szőlőtermesztés római tárgyi emlékei a mai napig megtalálhatók (metszőkések), sőt az

ókori szőlőkultúrát idéző bálványprésekhez hasonló borsajtókat helyenként még ma is

használják a Muravidékén.

A hun, majd az azt követő avar birodalom idején is folyt szőlőművelés ezen a területen. Az

i.sz. VIII. századból (avar kor) csupán egyetlen szőlőmag leletanyag maradt fenn, melyet a

Keszthelyi múzeum őriz. A Zala menti szőlőművelésről tesz említést egy 868-ból fennmaradt

oklevél is.

Következő szőlészettel kapcsolatos emlékünk már a honfoglalás utáni, első Árpád-házi

királyaink nevéhez fűződik. I. István és II. Endre a szőlőtelepítéseket különböző

kiváltságokkal ösztönözte a királyi birtokokon. Ezt az építőmunkát folytatta II. Endre fia,

Kálmán - Tótország hercege - is, aki például 1241-ben a zalai ispán fennhatósága alól kivette

azokat a várszolgákat, akik szolgáltatási kötelezettségeiket borban teljesítették és kimondta,

hogy csak ő vagy megbízottja ítélkezhet felettük.

A középkorban is virágzó szőlő-borkultúrája volt Zalának. Ezt bizonyítja, hogy a IV. László

által 1288-ban kiadott esztergomi vámtarifában zalai borok is szerepelnek. A zalai borok jó

minőségét bizonyítja ez, mert a megyének nem lévén vízi útja, elég nehéz és körülményes

volt innen a borszállítás, s mégis érdemes volt megtenni ezt a nagy utat Veszprémen és

Fehérváron át.

26

A vidék bortermelése az Anjou királyok idején is megőrizte jó hírét, hisz egy korabeli oklevél

szerint ”kedvelt borok voltak a zalai, balatonvidéki, Somogy, Vas, Győr, Esztergom,

Székesfehérvár, Baranya, Nógrád, Borsod, Szabolcs megyék területén termesztettek, de

leghíresebb a soproni volt.” Ez a hosszú felsorolás is mutatja a korabeli szőlőkultúra

elterjedésének nagyságát. Ebben az időben a zalai bor után hordónként egy garast kellett

fizetni.

Mátyás idején az akkori Magyarország Európába irányuló borkereskedelmében a

legnépszerűbb szerémségi borok mellett, a zalaiak is jó hírnevet vívtak ki maguknak.

A Mátyás halálát követő politikai zűrzavar - mint annyiszor történelmünk során - ismét

visszaveti az ország gazdasági fejlődését, így ezek a kedvezőtlen változások a szőlészetre is

kihatnak. Ezt a folyamatot tetézi be a török hódítás. Az ország három részre szakadása

teljesen átrajzolja hazánk politikai, kereskedelmi és mezőgazdasági térképét is.

A törökök által meg nem szállt területeken továbbra is folyt szőlőművelés, de ennek jellegét

meghatározta az, hogy főleg a háborúskodásban felmerült igényeket kellett kielégíteni. Az

általános hanyatlás mellett azonban néhány pozitívumot is meg lehet említeni, hisz a

hódoltsági területeken a török telepítések nyomán terjed el a csemegeszőlő, ami később a

Zala-völgyének szőlőtermesztésében is jelentős szerepet játszik majd.

A törökök kiűzése után, a megszilárdult Habsburg uralom alatt újabb fellendülés veszi

kezdetét.

A XVIII. században Zalában már a vörös bort adó szőlőket (fekete Rag, Oportó)

termesztették a legnagyobb sikerrel. Ebben az időben a vörösbort adó szőlők mintegy

60 %- ot tettek ki. A fehérbort adó fajták közül a termesztésben a legelterjedtebbek: a tót

szőlő- Lepovina, a Szlankamenka, a Cseke és a keresztes Rag fajták voltak. A borvidéket ma

is uraló Olasz rizlinget a XVIII. század második felétől kezdték el telepíteni.

A XIX. század első felében a mai zalai területeken, a borszőlő mellett már csemegeszőlőt is

jelentős felületen termesztenek. Főbb fajták: a Chasselas fehér és piros változata, a Duhamel,

a Wibert gyöngyszőlők, a Sárga mézes és a különböző muskotályok (közönséges, Hamburgi,

Alexandriai, Ottonel).

A Filoxéra-vész Zala megyében is kipusztította az addigi szőlőterületek nagy részét. Hatására

teljesen átalakult a szőlőtermesztés szerkezete, területi megoszlása. A megye egyes

területeiről teljesen eltűntek az európai fajták (Novai, Lenti járás), valamint a kötött talajú

borvidéken megindult a gyökeres oltványok telepítése. A Zala-völgyét övező dombokat – az

27

akkori piaci viszonyokhoz alkalmazkodva – zömmel csemegeszőlővel telepítették be. Ebben

az időben vált uralkodó fajtává a Chasselas és az Olasz rizling. A bécsi és a grázi piacon

értékesítették a csemegeszőlőt, míg a bort a nyugat-magyarországi borkereskedők, illetve az

osztrák kocsmárosok vásárolták fel.

Az 1893-as bortörvény az akkori Zala vármegye területét két borvidékre osztotta:

1. Badacsonyi Borvidék: magába foglalja Zala vármegye tapolcai járását, továbbá Meszes-

Györök községet és Keszthelyt.

2. Balatomelléki Borvidék: kiterjed Zala vármegye többi részére, Veszprém vármegye

veszprémi, enyingi, devecseri, továbbá Somogy vármegyének lengyeltóti, marczali és tabi

járásaira.

A mai megye szőlőtermesztésének akkori rangját jelzi, hogy 1874-ben a londoni

borkiállításon egy zalaszabari Rajnai rizling is rangos helyezést ért el.

A megye egyes területein, főleg a göcseji hűvösebb, csapadékosabb részeken azonban a

Filoxéra-vészt követő rekonstrukció direkttermőkkel történt meg. Az I. világháború utáni

kaotikus állapotok tovább sújtják a zalai táj szőlőtermesztését. Az 1923. évi törvény, a

direkttermők telepítésének tilalmával megpróbál gátat szabni ennek a kedvezőtlen

folyamatnak. A törvény azonban nem érte el a kívánt hatást, a direkttermők továbbra is

terjednek, főként Zala és Somogy megyében, tovább rontva a táj borainak ekkorra már amúgy

is megtépázott hírét.

Bár a Zala-völgye kitűnő adottságú területein direkttermő szőlőt soha nem termeltek, mégis a

köztudatban sokat azonosították e területeket a megye más elhíresült részeivel (Göcsej).

Ez a kedvezőtlen kép is hozzájárult ahhoz, hogy megtört a több mint 2 évezredes borkultúra

fejlődése a területen, így 1941-től a Zala-völgye bortermő helyei már nem tartoztak a

Balatonmelléki borvidékhez, ekkor Csemegeszőlő termelő körzeti besorolást kaptak.

A borvidék újraszervezése egybeesik a hegyközségi rendszer újraszervezésével. Az 1994. évi

hegyközségi törvény a korábban jó bortermőhelyi besorolású községek, nevezetesen:

- Nagyrada,

- Pakod-Zalabér,

- Pogányvár,

- Szentgyörgyvár,

28

- Zalakaros,

- Zalaszentgrót területét bortermőhelyként sorolja be. Ezeken a településeken a hegyközségi

szervezetek 1995. évben alakultak meg.

A hegyközségek a törvény értelmében a legközelebb megalakuló hegyközségi tanácshoz, a

Balatonmellékihez csatlakoztak. A hat zalai hegyközségi szervezet 1996. december 5-én

határozott a Zala-völgye borvidéki besorolásának visszaállítása ügyében, mellyel a

hegyközségi tanács egyetértett.

1997. január 28-án hat zalai hegyközségi szervezet kérelmet nyújtott be a Földművelésügyi

miniszterhez, hogy „számukra a borvidéki besorolást visszaállítani szíveskedjen”.

Ennek a kérelemnek helyt adva az 1997. évi CXXII. törvénnyel jött létre a Zalai borvidék,

ezen belül a Zalai Borvidék Hegyközségi tanácsa, Zalaszentgrót székhellyel. A kérelemhez

csatlakozott még két addig nem klasszifikált önkormányzati terület, melyek beékelődtek a

bortermőhelyi területekbe.

A kérelemmel párhuzamosan a Homokkomáromi, Letenyei, Muraszemenyei önkormányzatok

területéhez tartozó hegyközségek is bortermőhelyi besorolást kértek.

A 1997. évi CXXII. törvény értelmében a kérelmeknek helyt adva megalakulhatott az önálló

Zalai borvidék oly módon, hogy a Muravidéki bortermőhelyi besorolást kérő települések is a

megalakuló borvidékbe való átsorolásukat kérték. A borvidék Hegyközségi Tanácsa 1998.

június 19-én alakult meg.

A borvidék alakuláskori területe: 2186 ha, s ekkor még három körzetre oszlik:

1. Csáfordi körzet (a Zala folyó kanyarulatában, Csáford, Zalakoppány környéke)

2. Szentgyörgyvári körzet (Keszthelytől délnyugatra, a Zalai-dombság keleti részén)

3. Muravidéki körzet (Nagykanizsától délnyugatra, a Zalai-dombság déli részén)

1999. május 22. óta a történelmi hagyományok alapján, miután a Balatonmelléki borvidék

visszakapta a Balatonfelvidéki nevet, Zala joggal kérte és kapta vissza a Balatonmelléke

borvidék nevét. A névváltozásra elsősorban azért volt szükség, mert az itt termett borokat

Zalai néven nem szívesen fogadták. Ebben az évben a bortörvény módosításával lett

borvidéki település Bérbaltavár, amely 1998-ban csatlakozott a Balatonmelléke

borvidékhez.

A bortörvény módosításával a korábbi három körzetet két körzetté vonták össze:

1. Balatonmelléki körzet (a korábbi Csáfordi és Szentgyörgyvári körzet)

2. Muravidéki körzet

29

Napjainkban ismét „Zalai” a borvidék neve és 2 körzetre tagolódik:

A Zalai-menti körzet, melyhez 19 település tartozik (Bérbaltavár, Csáford, Dióskál,

Egeraracsa, Galambok, Garabonc, Miháld, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék,

Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó,

Zalaszentgrót), és a Muravidéki körzet, melyhez szintén 19 település tartozik (Bak,

Becsehely, Csörnyeföld, Dobri, Eszteregnye, Homokkomárom, Kerkateskánd, Lenti, Letenye,

Magyarszerdahely, Miháld, Murarátka, Muraszemenye, Nagykanizsa, Rigyác, Söjtör,

Szécsisziget, Tormafölde, Valkonya, Zajk).

A Zalai borvidék hegyközségeihez tartozó települések listája a hegyközségek 2008. évi

átszervezése után(aktuális állapot)

Zalaszentgróti Hegyközség: Zalaszentgrót (Zalaudvarnok, Zalakoppány,

Tüskeszentpéter,Tekenye), Csáford, Pakod, Zalabér, Szentgyörgyvár, Sármellék, Zalaszántó,

Vindornyalak, Vindornyaszőllős, Bérbaltavár

Zalakaros Térsége Egyesült Hegyközség: Miháld, Galambok, Zalakaros, Garabonc,

Nagyrada, Zalaszabar, Orosztony, Egeraracsa, Dióskál

Nagykanizsai Hegyközség: Nagykanizsa, Homokkomárom, Magyarszerdahely, Bak, Söjtör

Kerka- Muramenti Hegyközség: Murarátka, Letenye, Zajk, Csörnyeföld, Tormafölde,

Szécsisziget, Muraszemenye, Lenti, Kerkateskánd, Dobri, Becsehely, Rigyác, Eszteregnye,

Valkonya

30

Zalai Borút Egyesület

Története

A Zalai Borút Egyesület már hét éve várja a zalai gasztronómiai specialitások és a kitűnő

zalai borok, a Zalai borvidék ízei, speciális zamatai iránt érdeklődő vendégeket. A Zalai

borvidék szétszórtan, apró településekből áll Zala megyében. Átmenetet vagy inkább hidat

alkot az Alpokalja vörösbortermő régiója, a Balaton környékének történelmi borvidékei és

délre a Muravidék felé a szlovén, horvát borrégiók felé.

A Zalai Borút Egyesület tagjai: borosgazdák, szőlősgazdák, érdekvédelmi- és

civilszervezetek, önkormányzatok. A Zalai Borvidék Balatonhoz közelebb eső termőterülete a

Zala-menti körzet: a Zala völgye, a Kis-Balaton környéke és Zalaszentgrót, Zalakaros

városok. A Muravidéki körzet pedig, a szlovén és horvát határ mentén Lentitől, Letenyén

keresztül Nagykanizsáig húzódik. A Zalai borúton található szolgáltatások, vendéglátóhelyek,

éttermek, kellemes hegyi hajlékok, falusi szálláshelyek, termálfürdők környékén (Zalakaros,

Lenti, Letenye, Kehidakustány, Zalaszentgrót) pedig hotelek, panziók, lankás

szőlőhegyeinken szép pincékben, présházakban a borkóstolók, pinceszerek nyújtanak

kikapcsolódást, kellemes élményeket. A szőlőhegyeken, a borházakban, több száz éves

pincékben a szőlő- és borkultúra emlékeivel, élő hagyományaival, a páratlan zalai táj

történelmi, kulturális örökségével is megismerkedhetnek a vendégek. Programjaik Zala

megye csodálatos tájain kitűnő szórakozást nyújtanak időseknek, fiataloknak egyaránt!

A borutak és a borturizmus fejlesztésének kezdete Zalaszentgrót környékén 1994-96-re nyúlik

vissza. Ekkor a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás a vidéki turizmus fejlesztésére

irányuló projektet hajtott végre Phare programban. Ennek a munkának a keretében

természetesen a bor, mint az egyik helyi jellegzetes termék már megjelent, ez az időszak

egybe esett a hegyközségek megalakulásával. A Villány-Siklós Borút Egyesület 1998

augusztusában pályázatot nyújtott be a Dél-Dunántúli Kísérleti Phare Programra „Borutak

kialakítása és fejlesztése a Dél-Dunántúl történelmi borvidékein" címmel, ebben a projektben

a Zalaszentgrót környéki területek is részt vettek partnerként. A projekt ideje alatt elindított

folyamatok továbbvitelére szervezetet kellett létrehozni, így alapítottuk meg 1999-ben a Zalai

Borút Egyesületet. A Zalai Borút Egyesületnek jelenleg 95 tagja van. A tagság Zala megye

borvidéki településein él és működtet borutas szolgáltatásokat. A Zalai Borút Egyesület

tagjainak borutas szolgáltatásai Zalaszentgrót, Zalakaros, Letenye és Lenti környékén

találhatók.

31

Tagság

Természetes személyek Balogh Elemér Bak, Rákóczi F. u. Bebesi Krisztina Zalaszentgrót, Aranyodi u. 39. Béres Zsolt Zalaszentgrót, Kanizsa u. 35. Borovics József Csörnyeföld, Fő u. 32. Budai Lajos Zalaszentgrót, Zalka M. u. 25. Dr. Bussay László Muraszemenye, Béke u. 8. Deutsch Bálint Zalakaros, Szent Orbán u.12. Farkas Károly Zalaszentgrót, Ady u. 12. Dévényiné Balogh Gyöngyi Keszthely, Dózsa u. 14. Dóka Éva (Tarsoly Róbert) Zalaszentgrót, Tekenye tér 2. Dóka László Zalaszentgrót, Farkasné Pete Ildikó Zalaszentgrót, Ady u. 12. Fülöp András Lenti, Alkotmány u. 10. Gál Attiláné Garabonc, Fő u. 46. Gécsekné Hegyi Zita Zalaszentgrót, Hévízi u. 99. Géri Kálmán Zalaszentgrót, Csáfordi u. 3. Grebenár Margit Zalaszentgrót, Balatoni út 44. Guitprechtné Molnár Erzsébet Türje, Táncsics u. 7. Halász Lívia Zalabér, Hunyadi u. 22/a Hermán Gyöngyi Söjtör, Petőfi S. u. 3/d Horváth Miklósné Pakod, Vasút u. 9. Horváth Zsolt Szalapa, Fő u. 128. Kajdel Tiborné Zalaszántó, Fő u. 199. Kiglics László Zalaszentgrót, Balatoni u. 44. Kovács Dezső Zalaszabar, Deák Ferenc u. 29. Kovács Lajos Lenti, Vörörmarty u. 35. Kovács Ottó Nagyrada, Petöfi u. 3. Kovács Tibor Söjtör, Deák u. 150. Kránicz László Garabonc, Fő u. 65. Kránicz Tamás Bak, Rákóczi Ferenc u. 13. Lábodi Dezső, Zalaszentgrót, Tekenye Kossuth tér 9. Dr. Lázár Sándor Szeged, Szent István tér 11-13 Léhárt Tamás, Zalaszentgrót, Hegy u. 14. Martincsevics István Pakod, Kossuth u. 8. Molnár László Zalaegerszeg, Vizslapark u. 21. Molnár Szilvia Cserszegtomaj, Rezi út 5. Mikolás Gergő Pakod, Fő u. Mikolás Zoltán Pakod, Fő u. 56/b Mörkné Rem Gitta Pakod, Endes Major Nemes Attila Keszthely, Klempa köz 4. Németh Károly Zalabér, Ibolya u. 2. Dr. Pálfi Dénes Nemessándorháza, Ady u. 36. Pethő István Zalaegerszeg, Tölgyfa u. 4. Pozovecz József Söjtör, Szabadság u. 13. Pupos Kálmán Szigliget, Eötvös u. 9. Rába Szilárd Zalaegerszeg, Szabadság u. 9/a Rádler Rita Keszthely, Martinovics u. 18. Ritók Lajos Gyula, János zúg 0657/7 hrsz. Rozmán Krisztina Zalaszentgrót, Eötvös K. u. 12. Sabján István Söjtör, Deák u. 136. Sebestyén Ferenc Zalaszentgrót, Szentpéteri u. 51. Simon Ferenc Söjtör, Felszabadulás u. 24. Simon Gyula Bak, Petőfi S. u. Simon Zoltán Csörnyeföld, Dózsa u. 23. Süsletz Árpád Zalakaros, Liget u. 20/d Szakács Zsolt Zalaszentgrót, Alkotmány u. 8.

32

Szegedi Sándor Surd, Kanizsai út 43. Székely Péter Zalaszentgrót, Szabadság u. 35. Szemlics Dezső Garabonc, Csobogó köz Szilasi Imre Zalabér, Kossuth u. 10. Szili Dezső Garabonc, Kossuth u. 32. Szládovics László Gyenesdiás, Csokonai köz 10/b Szőkéné Hajduk Andrea Pakod, Rózsa u. 3. Takács Tamás Pakod, Kossuth u.8. Takácsné Martincsevics Veronika Pakod, Kossuth u. 8. Tamás Béla Bak, Ady u. Tóth Antal Pókaszepetk, Zrínyi u. 24. Tóth Győző Türje, Sporttelep u. 27.

Veress János Zalaszentgrót, Csáford Alsóhegy 2638.hrsz.

Vízvári Ottó Pakod, Ifjúság u. 11. Vízvári Sándor Bérbaltavár, Rákóczi u. 28.

Önkormányzatok Bak Község Önkormányzat Bak, Rákóczi u. 2/a Becsehely Önkormányzat Becsehely, Béke u. 2. Felsőrajk Önkormányzat Felsőrajk, Kossuth u. 8. Letenye Önkormányzat Letenye, Kossuth u. 10. Nemeshetés Önkormányzat Nemeshetés, Vörösmarty u. 5. Söjtör Község Önkormányzata Söjtör, Petőfi u. 2. Vindornyaszőlős Önkormányzata Vindornyaszőlős, Dózsa Gy. u. 21. Zalabér Önkormányzat Zalabér, Rákóczi u. 2. Zalaszabar Önkormányzat Zalaszabar, Újtelep u. 1. Zalakaros Önkormányzat Zalakaros, Gyógyfürdő tér 7. Zalaszentgrót Önkormányzat Zalaszentgrót, Dózsa Gy. U. 1.

Szakmai és társ szervezetek Humán Európa Szövetség Zalaegerszeg, Iskola köz 2. Kiscsehi Borbarát Klub Egyesület Kiscsehi, Baross Gábor u. 58. Szőlő és Gyümölcstermelők Egyesülete

Letenye, Szabadság tér 15.

Ökorégió Alapítvány Dötk, Fő u. 39. Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsa Nagyrada, Kossuth u. 51.

Vállalkozások Cezar Winery Nagyrada, Szelemi hegy 020/10 HRSZ Fiáker Vendéglő és Panzió Zalaszentgrót, Eötvös Károly u. 3. Platán Park Hotel Zalacsány, Csány u. 10. Széchenyi Pince Szentgyörgyvár, Kossuth L. u. 25. Szent Antal Fogadó Zalabér, Hunyadi u. 6. Zal-Agro Rt. Sárközi Pince Zalaszentgrót, Alkotmány u. 5.

33

Rendezvények a Zalai borvidéken

Zalakaros Rendezvénynaptár 2010

Időpont Esemény neve

Március Zalakarosi termelő borverseny

Május 22. Orbán-nap

Május 22. Szent Orbán teljesítménytúra

Július 16.-18. Kannavirág fesztivál

Augusztus 5.-8. Bornapok

Szeptember 17.-18. Szüreti mulatság

Szept. 18. Szüreti felvonulás

December 27.-31. Szilveszteri forralt boros esték

34

Zalaszentgrót rendezvénynaptár 2010

Időpont Esemény

MÁJUS 1. Városi Majális a Részönkormányzatokkal

Termálfürdő

Szentgróti táncnapok és borestek

Városi Művelődési Központ

Autentikus néptánc műsor (Zalaszentgrót, Lenti, Barcs)

Városi Művelődési Központ

MÁJUS 2. Borkóstoló

Városi Művelődési Központ

Borban az igazság (operett előadás)

Városi Művelődési Központ

MÁJUS 17. Ivó Napi pincebejárás

Indulás Kisszentgrótról

AUGUSZTUS 22. Szentgróti borcsata

Szent István tér

35

SZEPTEMBER 27. Szüreti felvonulás búcsúi kavalkáddal

Kisszetngrót

OKTÓBER 3. Szüreti Fesztivál

Szent István tér

Szüreti barangolások pincétől – pincéig

Aranyodi hegyek

36

Szlovénia-Magyarország Operatív Program 2007-2013

„A hagyomány élménye” projekt promóciós programjai

1. 2010. június 12. Zalaszentgrót, Kis-Korona Étterem

„Bor és dödölle” – ízelítő a borvidék boraiból a hagyományos zalai étel, a dödölle

kóstolójával egybekötve

A rendezvény keretein belül a projekt céljának, tevékenységeinek ismertetése.

2. 2010. július 28. Keszthely, színház

Zalai Borcégér – augusztus 01. rendezvény keretén belül

„ Gasztronómiai hagyományok a Dráva , Mura és a Zala mentén”

- Cey-Bert Róbert Gyula, főiskolai tanár, a gasztronómia és a borok nemzetközileg

elismert szaktekintélyének előadása.

- borbemutató és borlovagrendi találkozó

3. 2010. augusztus 07. Kehidakustány Termálfürdő

„A zalai dombok ételei és legfinomabb borai” – zalai borok és hagyományos ételek

kóstolója

4. 2010. október 02. Alsópáhok Kolping Hotel

„Zalai ételek és borok találkája Bobo ország határában” – zalai borok, mustok és

hagyományos zalai ételek bemutatása, kóstolója kicsiknek és nagyoknak

5. 2010. május 28. Nagykanizsa

„ A hagyományos Balaton-melléki fajták „ dr. Májer János , a Badacsonyi Szőlészeti és

Borászati Kutatóintézet igazgatójának előadása, borbemutató valamint tájékoztatás a

program előrehaladásáról a IV. Vinalia Canisa napok keretében.

37

6. 2011. augusztus 11-14. Kehidakustány Termálfürdő

„ Zalai Bornapok”

- Zalai borászok bemutatkozása

- „ Bor és egészség „ prof, dr. Fehér János MD, Dsc emeritus professzor, az

orvostudomány ( MTA ) doktora előadása

- Néptánccsoportok, népdalkörök bemutatója

- Imago Mundi concert

- Zalai gasztronómiai est

7. 2011. október 01. Tormafölde

„ Újbor és gesztenye ünnepe” – a 2011-es szüretelésű újborok és murcik kóstoltatása,

gesztenyesütéssel egybekötve

8. 2012. augusztus 10. Zalakaros Mendan Hotel

Zalai borok, és a hagyományos zalai ételek a hotel mesterszakácsaitól.

A program bemutatása, eredményeinek ismertetése a résztvevő közönség körében.

38

Szlovénia-Magyarország Operatív Program 2007-2013 az első pályázati felhívás

keretében jóváhagyott projektek listája

Operativni program Slovenija – Madžarska 2007-2013

SEZNAM OPERACIJ, POTRJENIH V OKVIRU 1. JAVNEGA RAZPISA

Vodilni partner /

VezetőPartner

Naslov operacije

/ Projekt címe

Akronim /

Rövid cím

Znesek

dodeljenih

ESRR* sredstev

(v EUR)

/ Projektre

jóváhagyott

ERFA* összeg

(euró)

1. prednostna naloga / 1. prioritás

1

Obmocna obrtno-podjetniška

zbornica Murska Sobota /

Muraszombati Területi

Kézműves

Kamara

Doživetje

panonske

gastronomije /

Pannon

gasztronómiai

élmények

Doživetje

panonske

gastronomije /

Pannon

gasztronómiai

élmények

578.937,45

2 Urad samouprave županije

Vas /

Vas Megyei Önkormányzati

Hivatal

Skupna

bogastva naše

preteklosti -

živa dedišcina /

Múltunk közös

értékei – élő

örökségünk

Živa dedišcina /

Élő örökségünk

328.150,62

3 Društvo Zalska vinska cesta

/ Zalai

Borút Egyesület

Vinska kultura

brez meja /

Határtalan

borkultúra

Vinska kultura

brez meja /

Határtalan

borkultúra

310.221,81

39

4

Razvojna agencija slovenska

krajina

/ Szlovén Vidék Közhasznú

Nonprofit Kft.

Porabje in

Goricko –

povezana v

kulturi /

Rábavidék és

Goricko –

kultúrájában

összefonódva

Sosed k sosedu /

Szomszéd a

szomszédhoz

910.671,06

5

Regionalna razvojna

agencija Mura

d.o.o. /

Mura Regionális Fejlesztési

Ügynökség Kft.

Kulturno in

medijsko

sodelovanje

obmejnega

prostora med

Rabo in Muro /

Kulturális és

médiumok

közötti

együttműködés

a Rába és a

Mura közötti

határterületen

MURA-RABA

TV

646.507,75

6 Slovenije - Kmetijsko

gozdarski zavod Maribor /

Szlovén Mezőgazdasági és

Erdészeti Kamara – Maribori

Mezőgazdasági és Erdészeti

Intézet

Nova doživetja

na tradicionalnih

obmocjih med

Dravo, Muro in

Zalo / Új

élmények a

Dráva-Mura-

Zala megye által

határolt nagy

hagyományú

területen

Doživetja

tradicije /

A hagyomány

élménye

501.619,45

7 Turisticno-informativni center

Moravske Toplice (Tic)

Razvoj turisticne

destinacije za

turiste s

posebnimi

potrebami /

Idegeforgalmi

desztináció a

speciális igényű

turisták számára

Turizem brez

meja /

Turizmus határok

nélkül**

1.173.863,99

40

Falusi vendéglátás

A Falusi Vendéglátók Zala megyei Egyesülete

Egyesületi tagok szálláshelyei

mintegy 90 településen

NÉHÁNY AJÁNLOTT PROGRAMLEHETŐSÉG

Természeti értékek

Tormafölde /Vétyemi ősbükkös/

Kiscsehi /Budafai arborétum/

Csács /Csácsi arborétum/

Zalavár /Kis - Balaton/

Kápolnapuszta /Bivalyrezervátum/

Zalaszántó /Tátikai ősbükkös, bazaltfolyosó/

Surd /Szelidgesztenye matuzsálemek/

Keszthely /Balatonfelvidéki Nemzeti Park/

Újudvar /Csibiti-völgy/

Zalaegerszeg /Azáleás-völgy/

Szentgyörgyvölgy /tájvédelmi körzet/

Kulturális, történelmi nevezetesség

Zalaegerszeg /múzeumok: Olajipari, Göcsej,

Kisfaludi Strobl kiállítás, Skanzen, TV-torony, Zsinagóga/

Nagykanizsa /Thury múzeum, Vasemberház/

Keszthely /Balaton, Georgikon múzeum/

Lenti /vár/

Zalaszentgrót /Batthyány kastély/

Letenye /Szapáry kastély/

Zalalövő /római kori romok/

Felsőrajk /cölöpvár/

Söjtör /Deák szülőház/

Böde /Árpád kori templom/

41

Türje /Árpád kori templom/

Kallósd /kerek templom/

Zalaszentgyörgy /Árpád kori templom/

Szentgyörgyvölgy /református templom/

Zalacséb /Szabolcs Péter szoborgaléria/

Zalaszántó /Sztupa/

Balatonederics /Afrika múzeum/

Zalavár /Ciril Metód emlékmű/

Kehidakustány /Deák kúria/

Szécsisziget /Szapáry kastély/

Egervár /Várkastély, Várszínház/

Zalai borút

Pakod

Zalabér

Vindornyaszőlős

Zalaszentgrót - Csáford

Zalaszántó

Balatonfelvidék

Garabonc, Zalaszabar

Dióskál /Pogányvár/

Sármellék

Csörnyeföld

Homokkomárom

Gyógyvíz - Termálvíz

Hévíz

Zalakaros

Lenti

Kehidakustány

Zalaszentgrót

Zalaegerszeg

Bázakerettye

Várak, kastélyok

Keszthely /Festetics kastély/

Lenti /vár/

Egervár /várkastély/

Rezi /várrom/

Zalaszántó /Tátika várrom/

Zalaszentgrót /Batthyány kastély/

Letenye /Szapáry kastély/

42

Búcsújáró helyek

kegyhelyek

Bucsuszentlászló

Homokkomárom

Kerékpártúra, -

szervíz információ

www.bringaklub.extra.hu

szervíz , kölcsönzés:

Zalaegerszeg, Jákom u. 1.

Kerékpárbolt Tel.:92/312-433

Tavak, horgászhelyek

Kistolmács

Galambok

Miháld

Nagykanizsa

Zalaszabar

Bak

Kustánszeg

Pacsa

Pölöske

Pötréte

Zalaegerszeg - Gébárt

Zalalövő

Zalaszentmihály

Zalacsány

Kis - Balaton

Újudvar

Várfölde

Csömödér

Szepetnek

Belezna

Surd

Zalaszentgrót

Erdei kisvasút

Lenti - Csömödér -

Kistolmács között

Tel./fax:36 06 92/359-033

Mobil: 36 06 30/474-2146

E-mail: erdeivasut@zalaerdo.hu

43

Lovaglás

Rádiháza

Boncodfölde

Lenti

Nemesnép

Miháld

Zalaegerszeg - Csács

Zalaszentgrót

Gyenesdiás

Gyürüs

Csöde

Behiák puszta Zalakaros

Molnári

Zalacsány

Zalaszentlászló

Cserszegtomaj

Oroklán

Pölöskefő

Népművészet

Galambok, Csesztreg, Zalalövő,

Kávás, Zalaszombatfa

Zalaszántó /tájházak/

Nemesnép /szoknyás harangláb/

Gébárt, Letenye, Pókaszepetk,

Nagykanizsa, Zalabaksa

/kézműves alkotóházak, táborok/

44

Fürdők, gyógyfürdők

Kehidakustányban páratlan iramú idegenforgalmi fejlődés vette kezdetét 2002-től, a Kehida

Termál Gyógy- és Élményfürdő átadásától kezdődően. A térségre folyamatosan jellemző a

fejlesztés. A fejlesztéshez a Gazdasági Minisztérium és a Széchenyi Terv forrásai nyújtottak

támogatást.

A ma már teljesen elkészült létesítményben szálloda és konferencia központ, étterem,

komplex gyógyászati terek, 2400 négyzetméter vízfelület, fedett gyógy- és élményfürdő, 94 m

hosszú belső térben elhelyezett csúszda, pezsgő és hullámfürdő, az öltőző és a higiéniás

részleg található. A látogatók 60 %-a belföldről, 40 %-a külföldről érkezik. Számottevően

Ausztriából és Németországból érkeznek az idelátogató külföldi vendégek. A vendégek

35 %-a gyógyulási szándékkal keresi fel a fürdőt.

Aquacity-Zalaegerszeg

A termálfürdő fejlesztéssel egy korszerű technológiával, színes, változatos környezetben

kialakítandó fiatalos fürdőre törekedtek, melyben, attrakciókban bővelkedő fedett és nyitott

medencék, látványban és élményekben gazdag gyerek és bébi medencék találhatóak. Két

komoly hagyományokkal rendelkező fürdő helyezkedik el a környéken, ezek szándékait

kiegészítve választották az egészségturizmus és a szórakozás szolgálatát. Ezekkel az

elemekkel próbálják gazdagítani a termálturizmust a térségben.

A 6 – 8 éves fejlesztési program a megfelelő minőségű és mennyiségű szálláshely kialakítását

is feltételezi. Azt kívánják elérni, hogy egy család számára minimálisan 3 napos elfoglaltságot

jelentsen az ott tartózkodás, mindennap találjanak újat a szórakozás és az egészségmegőrzés

területén. Zalaegerszegen Közép – Európa egyik legnagyobb és egyúttal a Dunántúl egyetlen

aquaparkja épült fel. A park 7,5 ha területen, több mint 6.000 m2 vízfelülettel várja a

vendégeket. 18 db különféle, egyenként 54 – 120 méter hosszú csúszda készült el, amelyek 12

méter magas dombról indulnak, ide egy kilátót is építettek, amely a város és a zalai táj

gyönyörű panorámáját kínálja. További szolgáltatásként hullámfürdőt, bébi és

gyermekmedencét, 3 db jacuzzit, ugrómedencét, strandfürdőt és egy 300 méter hosszú

lassúfolyót találhatunk meg az attrakciók között. A vízi paradicsom összesen

4.500 főt tud naponta befogadni. A létesítményhez kulturált öltözők, kiszolgálóegységek,

turista információs pontok és színvonalas vendéglátóegységek is tartoznak. Két pályázat

45

folytán összesen 690 millió forint támogatásban részesült a projekt.

A látogatók 90-95 %-a érkezett belföldről, 5-6 %-a pedig külföldről.

Termál és Szabadidőközpont - Zalaszentgrót

A Termál és Szabadidőközpont a családoknak és az idősebbeknek is egyaránt felhőtlen

kikapcsolódást nyújt. A fürdő jelenleg négy medencével rendelkezik, de a célok közé tartozik

a további fejlesztés, melynek keretén belül egy fedett medencét, egy tanmedencét,

élményfürdőt és pezsgőfürdőt kívánnak létesíteni.

Felújították az öltözőket, a higiéniás blokkokat, a pihenőtereket. Különböző sportpályákat

létesítettek és átadtak egy parkolót is.

A zalaszentgróti fürdőbe kb. 60 %-ban érkeznek Magyarországról a vendégek. A becslések

szerint a külföldiek leginkább az őszi hónapokban, főleg szeptemberben keresik fel a fürdőt,

amikor arányuk a 70 %-ot is elérheti. A vendégek elsősorban Németországból,

Ausztriából,Hollandiából és Svédországból érkeznek.

Lenti

Egy város, aminek története a római korba nyúlik vissza, egy korszerű fürdőtelep, és egy

természetgyógyászati szempontból különleges bioenergiájú energiatelep, az osztrák, szlovén

és a horvát határtól nem messze. Ez a körülírás Lenti városát, a Lenti Gyógyfürdőt és a

mellette található Szent György Energiaparkot takarja.

A medencék 36-38ºC-os hőfokú gyógyvize nátrium-hidrogénkarbonátos termálvíz.

Fürdőkúraként alkalmas különféle mozgásszervi, ízületi és keringési problémák gyógyítására.

A fürdőkúra mellett különféle gyógyászati szolgáltatások is igénybe vehetőek, mint például

gyógy masszázs, gyógytorna - egyéni illetve csoportos), víz alatti sugármasszázs,

iszappakolás, magneoterápia, interferencia, diadinamika, iontoforézis. A gyógyászati

kezelésekhez orvosi vizsgálat és ezt követően kontroll is igényelhető.

További gyógyulási lehetőségeket kínál a Szent György Energiapark. Ez a terület

bioenergetikai természetgyógyászok vizsgálatai alapján bizonyítottan olyan fekvésű, ahol ún.

Szent György sugárzások találhatóak. Ezek olyan gyógyító erejű sugárzások, melyek csillag

alakú rendszere a Föld energetikai hálózatának részét képezik. Korábban ilyen helyekre

templomokat építettek. Napjainkban egyre elterjedtebb a természetgyógyászati kezelések

használata. Természetgyógyászati szempontból minden betegség egyfajta energia hiányból

46

fakad. Az itt található sugárzás erősen energia töltő hatású, alkalmas lehet arra, hogy a

betegség okozójaként fellépő energiahiányt pótolja. E mellett, mivel nem csak a beteg, sérült

részekre, hanem az egész szervezetre hat a sugárzás, a természetes regenerálódási

folyamatokat is gyorsíthatja.

A vendégek elsősorban a területtel határos országokból, valamint a volt szocialista tábor

államaiból érkeznek, de jelentős a belföldi vendégforgalom is.

47

Felhasznált irodalom

1) DARIN-SÉLLEI L. – DARIN S. Borfogyasztási és borturisztikai szokások

Magyarországon (2009) www.wineroads.eu 8p

2) MAGYAR BORMARKETING KHT. Közösségi Bormarketing Stratégia 2009-2013 (2009)

144p

3) GFK HUNGÁRIA PIACKUTATÓ INTÉZET Bor feltáró kutatás kivonat (2008) 49p

4) RÉGIÓFÓKUSZ KHT. Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája

2007-2013 (2006) 96p

5) MOLNÁR E. A Balatoni Borvidéki Régió közösségi marketing programja 2008/2009

(tervezet) Lehetőségek a borturizmus terén (2008) Előadás – Elhangzott a LEADER

megbeszélésen, Szentantalfán 2008. 02. 06.-án.

6) LAKNER Z. – MOLNÁR E. Identitás és borturizmus (2008) Előadás – elhangzott a

Kéknyelű virágzás ünnepén, Badacsonyban 2008. 06.06.-án.

7) MOLNÁR E. Befektetés vagy áldozat? A Borvidéki Régió intézményi működésének

szerepe és lehetséges keretei a Balatont körülvevő borvidékeken (2008) Előadás –

elhangzott a Borászati szakmai napon, Badacsonyban 2008. 06.12.-én.

8) MOLNÁR E. A Borrégiók lehetőségei Magyarországon (2008) Előadás – elhangzott a XVI.

Balatonlellei Borhét – Országos Szőlőtermesztési és Borászati Tanácskozáson, 2008.

augusztus 6..-án, valamint a Zalai Borvidék Szőlőtermesztési és Borászati Tanácskozásán,

Nagyradán 2008. 08.07.-én.

9) MOLNÁR E. Egymásra utalva – A szőlő-, bortermelés és az idegenforgalom közös

fejlesztésének aktuális lehetőségei (2008) Előadás – elhangzott a Borászati konferencián,

Monoron, 2008. 10.04.-én.

10) LICHTNECKERT ANDRÁS Borászok titkai – titkok gazdái Források és szemelvények

szőlészetünk és borászatunk múltjából 1700-1871. (Balatonfüred, 2007, LA könyvek) 224 p

11) LT CONSORG KFT. A balatoni turizmus fejlesztési koncepciója és programja (2005)

készült a Balatoni regionális Idegenforgalmi Bizottság megbízásából 69p

12) AGRÁRMARKETING CENTRUM (2003): Borfogyasztási szokások Magyarországon –

Tanulmány, www.amc.hu , 164p

48

13) BOTOS ERNŐ PÉTER (2002): Nemzeti Borstratégia Tézisei, 14p

14) Központi Statisztikai Hivatal elektronikus adatbázisai, http://www.ksh.hu

15) LAKNER ZOLTÁN-TOTTH GEDEON- TÓTH-HOFMEISTER ÁGNES (2005): Global

challenges, national and entrepreneurial responses in wine economy of the World, EU

Working Papers

16) MAGYAR TURIZMUS ZRT (2005): A magyar lakosság utazási szokásai – Gasztronómia

39p

17) RADÓCZNÉ KOCSIS TERÉZ-GYÖRE DÁNIEL (2006): A borpiac helyzete és kilátásai,

Agrárgazdasági Kutató Intézet, Tervezet, p 6-47. 142p.

18) TARJÁN BALÁZS: A Nemzeti Bormarketing Stratégia alapelvei, 2005

19) Szőlészeti-borászati zsebkönyv 1942, A Borászati lapok kiadása, Budapest, 1942, 152p

20) PARRAGH GÁBOR A Szőlőmívelésről és borkezelésről. Pest, Nyomt. Boldini Róbertnál

1860. 121p

21) SZILÁRD GYULA Szőlőművelés és borgazdaság (Harmadik átdolgozott és lényegesen

bővített kiadás) Országos Magyar Gazdasági Egyesület Könyvkiadó Vállalata, Budapest,

1908, 316 p

22) MÁJER J. - LAKATOS A. (2004): Balatonmelléke borvidék .- A magyar

borvidékek komplex stratégiai programjainak megalapozása c. projekt tanulmánya