A válság és a társadalmi konfliktusok összefüggései, válságmenedzsment Horvátországban
-
Upload
mark-barnes -
Category
Documents
-
view
35 -
download
0
description
Transcript of A válság és a társadalmi konfliktusok összefüggései, válságmenedzsment Horvátországban
A válság és a társadalmi konfliktusok összefüggései, válságmenedzsment Horvátországban
Lőrinczné dr. Bencze EditGyőr, 2014. május 15.
Társadalmi konfliktusok-társadalmi jól-lét és biztonság
Versenyképesség és társadalmi fejlődés(TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)
A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásai
A válság 2008-ig csak kis mértékben érintette;Számottevő visszaesés csak 2009 első felétől;Gazdasága látszólag stabil, valójában strukturális problémák: A növekedés motorjai: magánbefektetések, fogyasztás növekedése, import emelkedése, olcsó nk. hitelek, a külkereskedelem és a pénzpiacok liberalizációja; strukturális reformok hiánya; a folyó fizetési mérleg növekvő hiánya; az államadósság növekedése; külkereskedelmi mérleg hiánya; a csökkenő belső fogyasztás; a beruházások – FDI – visszaesése; munkanélküliség; nagy mértékű külföldi tőkebefektetések hiánya; nem jött létre modern nagyipar;
A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásai
a meglévő cégek likviditási gondjai; nem képesek exporttevékenységre; a mezőgazdaság korszerűtlen; a birtokstruktúra az elaprózott; a közlekedési infrastruktúra hanyatlik ; olyan iparágak megerősödése – építőipar, pénzügyi szektor, kiskereskedelem – amelyek termékei nem a kereskedelmi forgalom részeként eredményezték a gazdaság bővülését;Atipikus gazdaság: fogyasztást, a kereskedelmet, az importot ösztönzi és erőteljes külső eladósodást, túlzott költségvetési hiányt, a termelés és foglalkoztatás csökkenését eredményezi.
tovább csökkenő export; a csökkenő belső fogyasztás; a beruházások – FDI – visszaesése (2009-ben -
63%,)Mélyíti a válságot: a válság által érintett államokkal való
kereskedelem, az import és a válság következtében az árak
erőteljes növekedése, a külföldi munkavállalók támogatásának
csökkenése (2009-ben -9%); nehezedő hitelfelvétel;Horvátország makroökonómiai és versenyképességi mutatói negatív irányt vesznek;
A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság
hatásai
Horvátország fő makrogazdasági mutatói
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
reál GDP % - 0.9 2,9 4,4 5,6 5,3 4,3 4,3 4,8 5,6 2,4 - 6,9 - 2,3 0.0 -2 ,0
infláció % 4,0 4,6 3,8 1,7 1,8 2,1 3,3 3,2 2,9 6,1 2,4 1,1 2,3 3,4
államháztartásegyenlege GDP%
-7,1 - 7,5 - 6,8 - 4,9 - 6,2 - 4,8 - 4,0 - 3,0 - 2,3 - 3,3 - 4,6 - 5,4 - 5,5 - 4,0
folyó fizetési mérleg GDP %
-7,7 - 2,8 -3 ,7 - 8,6 - 7,2 - 5,0 - 6,3 - 7,9 - 8,6 - 9,3 -5 ,1 - 1,1 - 0,9 0,1
munkanélküliségi ráta %
13,6 16,1 15,8 14,8 14,3 13,8 12,7 11,2 9,6 8,4 9,1 11,8 13,5 15,8
Prociklikus fiskális politika
2008-ig gazdasági expanzió és gazdaságélénkítés, miközben az állami kiadások növekedtek az adók pedig csökkentek, recesszió idején fiskális megszorítások,.
Tovább növekedett a költségvetési hiány és ennek következtében az állam eladósodása, 2008 (30%) és 2013 között megduplázódott és elérte a GDP 66,8%-át.
Államháztartási hiány
Átlagosan GDP 6%-a.Válságmenedzsment: Államháztartás nagy rendszereinek reformja; (egészségügy - GDP 7,7% nyugdíjrendszer – GDP 11,5%) Jóléti rendszer átalakítása, szociális kiadások csökkentése; Közszolgálati rendszerek szerkezeti átalakítása, részben liberalizációja; Állami garanciák és támogatások csökkentése a közszolgáltatásokban, közlekedési ágazatokban;
0
10
20
30
40
50
60
70
19.823.7
29.435.1 36.5
41.6
10.1
12.9
15.4
16.719.3
24.1
%
Külső és belső államadósság (2008-2013)
2008 2009 2010 2011 2012 2013
külső
belső
Túlzottdeficit-eljárás
2014. január 28.mind a költségvetés hiánya (GPD 3%-a)mind az államadósság – (GDP 60%-a)tartósan átlépi a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett értéket.2016 végére eredmény
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
8.4
9,1
11,8
13,6
15,8
17,6
Munkanélküliség (2008-2013)%
2008 2009 2010 2011 2012 2013
Szegénység
Válság előtt: 10% alatti, 3 éve munkanélküli, szakképzetlen munkaerőVálság: növekvő szám, aktív munkaképes lakosság, képzettebbek, sok fiatal, oka: tartós munkanélküliség, reál bérek csökkenése,
2009 2010 2011 2012 2013
szegénységi ráta 2,9 3,2 2,8 3,0 3,6
GINI mutató 23,9 23,0 22,1 22,6 22,9
2013-14 2012-13 különbsé
g
Montenegró 67 72 5
Macedónia 73 80 7
Horvátország 75 81 6
BiH 87 88 1
Albánia 95 89 -6
Szerbia 101 95 -6
Horvátország és a Nyugat-Balkán államai a versenyképességi rangsorban 2013-
14-ben és 2012-13-ban
Horvátország versenyképessége a Nyugat-Balkán államaival
összehasonlítva 2005-20132005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
0
20
40
60
80
100
120
MontenegróMacedóniaHorvátországBiHAlbániaSzerbia
1 1-2átmenet
2 32-3átmenet
Horvátország fejlettségi szintje (WEF)
tényezővezérelt
hatékonyságvezérelt
innovációvezérelt
intézményekinfrastruktúra
makroökonómiai környezet
egészségügy, alapfokú oktatás
felsőoktatás, szakképzés
árupiaci hatékonyságmunkaerőpiaci hatékonyság
pénz és tőkepiacok fejlettsége
technológiai háttér
piacméret
üzleti, gazdasági kompexitás
innováció
0
5
10