A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 8. -...

A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 8.

Vadaskertek

A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 8.

Vadaskertek

A konferencia címe:A hazai vadaskertek helyzete és lehetőségei

a jövő vadgazdálkodásában

Helyszíne és idõpontja:Vajdahunyad Vár, Magyar Mezőgazdasági Múzeum díszterme

2008. június 5.

Országos Magyar Vadászkamara2008

Az elõadások elhangzottak az Országos Magyar Vadászkamara

és az Országos Magyar Vadászati Védegylet Vadvédelmi és Vadgazdálkodási

Bizottsága közös szervezésében

ISBN 978-963-9783-12-6

Kiadja: Dénes Natur Mûhely az Országos Magyar Vadászkamara megbízásábólFelelõs kiadó: Dénes RitaNyomdai elõkészítés: Kitaibel Bt.

A borító fotóit Blaumann Ödön és Nagy János készítette

Szerkesztõ:

dr. Nagy Emil, az OMVK Vadgazdálkodási Bizottságának elnöke,

Bíró Gabriella

Lektorálta:

Gellér Tibor

�

tartalom

Elnöki megnyitó (Pechtol János) .................................................................................... 6

A hazai vadaskertek helyzete és lehetőségei a jövő vadgazdálkodásában

(Prof. dr. Nagy Emil) ................................................................................................. 6

Kutatási eredményeink vadaskertekben (Dr. Jánoska Ferenc) .................................... 22

Vadaskerti állategészségügy – problémák és megoldások (Dr. Sugár László) ........... 32

A SEFAG Zrt. vadaskerti tapasztalatai és ajánlatai

(Dr. Buzgó József – Dr. Varga Gyula) ...................................................................... 37

A bőszénfai különleges rendeltetésű vadaskert működése és gyakorlati tapasztalatai

(Nagy J., Sebestyén J., Petrási Zs., Szabó J.) ............................................................. 48

A VADEX Zrt. intenzív vadgazdálkodása és lehetőségei a régió fejlődésében

(Haas Béla) ................................................................................................................ 58

A vadászturisztikai támogatások lehetőségei az Új Magyarország Vidékfejlesztési

Program III. tengelyében (Arnóczi Rozália) ........................................................... 65

6

Elnöki megnyitóLevezető elnök: Pechtol János

OMVK főtitkár, OMVV ügyvezető elnök

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Vadász Barátaim!

Köszöntöm a rendező Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság, valamint az OMVK és az OMVV közös rendezvényén megjelenteket.

Köszönetet mondok a Kamara elnökségének, hogy lehetővé tették a konferencia megrendezését és az előadóknak, hogy felkérésünkre vállalták az előadások megtar-tását.

A konferencia témája: a hazai vadaskertek helyzetének megismerése.A konferencia célja: a hazai vadaskertek helyzetének értékelése, a bennük rejlő lehető-ségek áttekintése, ajánlás a vadászoknak és a vadgazdálkodóknak.

Felkérem a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság elnökét, bevezető előadásának megtartására.

* * *

a hazai Vadaskertek helyzete és lehetőségei a jövő vadgazdálkodásában

Prof. dr. Nagy Emil Szent István Egyetem

Előzmények

A vadaskerteket a tudatos emberi tevékenység hozta létre, a nagyvadgazdálkodás szer-vezeteként. Számuk és szerepük az idők során változott. Céljuk a vadgazdálkodási eredmények növelése.

A vadaskertek múltja a középkorba vezethető vissza. Mátyás királyunk vadászkirály és vadaskert-alapító is volt. A vadaskertek fénykora a nagybirtokosok (Károlyi, Pálffy és Széchenyi) korszakában volt. A nemzetközi hírnevet a herceg Esterházy család ozorai fővadászatai jelentették.

7

Rendeltetése a nagyhatalmi pompa, a társasági kapcsolat és a bőséges vadászati le-hetőség megteremtése volt. 1920-ban már 235 vadaskert működött. Az első világhá-ború, Trianon és a második világháború viharai a vadas-kerteket is elsöpörte.

1945 után a vadászati jog elvált a földtulajdontól, a vad és a vadászati jog az államé lett. Létrejöttek a vadásztársa-ságok és az állami vadászterü-letek. A vadgazdálkodás célja a vadászat, a beszolgáltatás és

a valutaszerzés volt. A nagyüzemi agrártevékenység vált általánossá. Kezdetét vette a vadászati turizmus és a monopol vadkereskedelem. A vadászterületeken a termelőszö-vetkezetek és állami gazdaságok nagyüzemi, nagytáblás agrárművelést folytattak.

1940 és 1980 között gyakorlatilag nem volt vadaskert Magyarországon. Létrejöttek a protokoll vadászterületek, ahol kezdetét vette az intenzív vadgazdálkodás, és kialakult a nagyvadtúlsúly is.

A rendszerváltás új tulajdonviszonyokat és új vadászati rendet teremtett. Megszűntek a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Felszámolták a fácántelepek nagy ré-szét is. Az 1996 évi vadászati törvény a vadászati jogot a földtulajdonosnak adta, a vad tulajdonjoga az államé maradt. A legkisebb vadászterület 3000 hektár, az átlagos vadász-terület nagysága 7000 hektár lett. A földtulajdon a kárpótlás során nagyrészt magánkéz-be került. A vadásztársaságok szervezete, valamint az állami vadászterületek nagy része is megmaradt. Az EU-hoz való csatlakozás új helyzetet és lehetőséget teremtett a vad-gazdálkodók számára is: földet bérelhettek, és pályázati jogosultságot szerezhettek.

A vadaskertek jelenlegi helyzete

A globalizáció hatására világviszonylatban növekedett a vadaskertek száma. Német-országban kb. 5000, Ausztriában kb. 4000, Magyarországon 113 vadaskert létesült – ez az összes vadászterület l%-át sem éri el (kb. 66 995 ha). A vadgazdálkodók közötti megoszlása egyenlőtlen, mivel a mező-

1. ábra: Az Esterházy család ozorai fővadászatának meghívója, ahol már vadaskerti vadászat is szerepelt.

2. ábra: A hazai vadaskertek százalékos megoszlása a vadászatra jogosultak között.

8

gazdasági és erdőgazdasági Zrt.-knél 82, a vadásztársaságoknál csupán 16, egyebeknél pedig 15 ilyen létesítmény található.

A vadásztársaságoknál a vadaskert létesítése törvényi korlátok miatt akadályozott, mi-vel nem rendelkeznek földtulajdonnal, és tízéves bérleti ciklusban gazdálkodnak.

A vadaskertek hazai növekedését a kialakult nagyvadtúlsúly, a piac igénye, valamint az intenzív agrárművelés sürgette.

Megye VGE Kód Vadászatra jogosultVadaskert neve, elhe-

lyezkedése, típusaTerület

(ha) gím dám őz

vadd

isznó

mufl

on

Bács-Kiskun 03-601400-334Kiskunsági Erdészeti és Faipari RT

Hetényegyházi dámoskert

1200 X X X

Bács-Kiskun 03-602500-141 Hubertus VT Izsáki vaddisznóskert 98 X


Bácsszöllős-Kunbajai vaddisznóskert

601 X X X


Mélykút-Tinójárás vegyesvadas kert

611 X X X

Bács-Kiskun 03-607300-234Gemenci Erdő- és Vadgazdaság RT

Lenesi vaddisznóskert 453.3 X

Bács-Kiskun 03-607300-234Gemenci Erdő- és Vadgazdaság RT

Hajósi vaddisznóskert 462.3 X

Baranya 02-500400-141Szkíta Aranyszarvas VT

Gödrei vegyesvadas kert

731.2 X X X X

Baranya 02-501000-134 Mecseki Erdészeti RT Sasréti vaddisznóskert 400 X

Baranya 02-501000-134 Mecseki Erdészeti RT Sasréti gímszarvaskert 800 X X X

Baranya 02-501100-134 Mecseki Erdészeti RTNagymátéi vaddisznóskert

470 X

Baranya 02-503400-234 Mecseki Erdészeti RTSellye-Alsóerdői vaddisznóskert

300 X

Baranya 02-504900-143Bólyi Mg. Termelő és Szolg. RT

Békáspusztai vaddisznóskert

301.34 X

Békés 04-950400-141 Füzesgyarmati VTFüzesgyarmati dámoskert

167.4 X

Békés 04-950700-141 Töviskesi VTTöviskesi vaddisznóskert

120 X

Békés 04-951200-141 Körösladányi VTKörösladányi vaddisznóskert

418 X

Békés 04-953500-234Délalföldi Erdészeti RT

Sarkad-Remetei dámoskert

665 X X X

1. táblázat A magyarországi vadaskertek nyilvántartásaOrszágos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján (2008. 05. 08.)

9



(ha) gím dám őz

vadd

isznó

mufl

on

Békés 04-956600-241 Hidasháti Mg. RTBélmegyer-Vadas-i vaddisznóskert

236 X

Borsod-Abaúj-Zemplén

05-652300-134Észak-Magyarországi Erdőgazdasági Rt. (Bükk)

Kisgyőr-Mocsolyás, dámoskert

119.8 X


05-652300-134Észak-Magyarországi Erdőgazdasági Rt. (Bükk)

Várerdei Kft., Mályinka 159 X X X


05-659400-134Szonta Safari Mg. ésVadg. Kft.

Szonta Safari vegyesvadas kert

511.43 X X X X X

Csongrád 06-801701-134Délalföldi Erdészeti RT

Ásotthalmi vaddisznóskert

349.7 X X

Fejér 07-400300-134 VADEX Mezőf. RTFehérvárcsurgói vegyesvadas kert

1127.3 X X X X

Fejér 07-400300-134 VADEX Mezőf. RTTímár-Sövénykúti vegyesvadas kert

819.4 X X X X

Fejér 07-400300-134 VADEX Mezőf. RTTárnok-Vadhányási vegyesvadas kert

510 X X X

Fejér 07-400500-141 Nádor VT Csilléri vaddisznóskert 415 X X X

Fejér 07-403500-134HM Budapesti Erdőgazd. RT

Lovasberényi vaddisznóskert

338.3 X

Fejér 07-403900-334 VADEX Mezőf. RTBelsőbárándi vaddisznóskert

155.67 X X

Fejér 07-403900-334 VADEX Mezőf. RTSoponyai vaddisznóskert

436 X X X

Fejér 07-403900-334 VADEX Mezőf. RT Táci vaddisznóskert 404.7 X

Fejér 07-404500-134 VADEX Mezőf. RT Váli vegyesvadas kert 653 X X X X X

Fejér 07-405400-134 VADEX Mezőf. RT Vérti vegyesvadas kert 874.7 X X X X X

Győr-Moson-Sopron

08-102000-134Kisalföldi Erdőgazdaság

Sokorópátkai-Ravazdi vaddisznóskert

247.2 X

Győr-Moson-Sopron

08-104700-134Kisalföldi Erdőgazdaság RT

Gálici vaddisznóskert 313 X

Hajdú-Bihar 09-900910-234Nyírerdő Nyírségi Erdészeti RT

Bodorhegyi vaddisznóskert

279.3 X


Gáldarvasi vaddisznóskert

230 X

Hajdú-Bihar 09-901400-141 Nagyerdő VTHajdúböszörményi vadaskert

454.1 X X

10



(ha) gím dám őz

vadd

isznó

mufl

on

Hajdú-Bihar 09-901500-341Nimród Tanulmányi VT

Böszörményi vaddisznóskert

325.4 X


Monostorpályi vaddisznóskert

478.7 X

Heves 10-703600-133 FAUNA RTBesenyőteleki vadaskert

274 X X

Heves 10-701101-130Bodony Vadászati Közösség

Baláta vadaskert 228.71 X X

Heves 10-701101-130Bodony Vadászati Közösség

Keselyű fészek vaddisznóskert

254.82 X

Heves 10-701400-134 Egererdő ZRTGyöngyössolymosi vadaskert

348.3 X X

Heves 10-701801-130 Tekeres Vadaskert KFTTekeres (Abasári) vadaskert

253.9 X X

Komárom-Esz-tergom

11-250400-131 Bábolna RTTárkányi vaddisznóskert

377.4 X

Komárom-Esz-tergom

11-252300-130HM Bp-i Erdőgazd. Süttői Erd.

Margitoki vaddisznós-kert

921 X X X

Komárom-Esz-tergom

11-252400-130Vértesi Erdészeti és Faipari RT

Vértestolnai vaddisznóskert

480 X

Komárom-Esz-tergom

11-252800-130 Pilisi Parkerdő RT Történelmi kert 322.8 X X

Komárom-Esz-tergom

11-252800-130 Pilisi Parkerdő RT Rókási vaddisznóskert 300.8 X X

Komárom-Esz-tergom

11-252800-130 Pilisi Parkerdő RT Muflonkert 122.5 X

Komárom-Esz-tergom

11-250700-141 Bakonyalja Dózsa VT Rédei vaddisznóskert 522.1 X

Komárom-Esz-tergom

11-251800-130Vértesi Erdészeti és Faipari RT

Császári vadaskert 1038.6 X X

Nógrád 12-550101-318 Bárna Vad KFT Bárnai vadaskert 231.9 X X X X X

Nógrád 12-550200-134 Ipoly Erdő RT Kazári vaddisznóskert 275.6 X

Nógrád 12-552500-141 Cserhátvidéke VTCserhátsurányi vadaskert

210 X X

Nógrád 12-553200-134 Ipoly Erdő RT Alsópetényi vadaskert 210.2 X X

Pest 13-570900-134 Pilisi Parkerdő RTVisegrádi vegyes nagyvadas vadaskert

220 X X X

11



(ha) gím dám őz

vadd

isznó

mufl

on

Pest 13-570900-134 Pilisi Parkerdő RTPiliscsaba-Piliscsévi vaddisznóskert

229.9 X X

Pest 13-571600-234 Pilisi Parkerdő RTGalgamácsai vegyes nagyvadas kert

282.4 X X

Pest 13-571700-141Dám Bt. Kartal / Magyalosi VT

Kartali dámoskert 186 X

Pest 13-571900-134 Pilisi Parkerdő RTBudakeszi-Páty vegyes nagyvadas fotó szafari és vadaskert

1744.8 X X X X

Pest 13-571900-134 Pilisi Parkerdő RTBudapest-Budakeszi vegyes nagyvadas vadaskert

370 X X X X

Pest 13-572800-134 Pilisi Parkerdő RT Babati vaddisznóskert 171.7 X

Pest 13-572800-134 Pilisi Parkerdő RTIsaszegi vaddisznóskert

880 X X

Pest 13-579400-131Vadker Kft. / Nefag Rt. / Csókáserdei Vt

Nagykőrösi dám és őz vadaskert

676.1 X X

Pest 13-571200-134 Ipoly Erdő RT Váci Erd.Kisnémedi vaddisznóskert

269.6 X

Pest 13-571200-134 Ipoly Erdő RT Váci Erd.Püspökszilágyi muflonkert

201.5

Pest 13-571600-234 Pilisi Parkerdő RTKálló-Galgamácsai vaddisznóskert

438.3

Pest 13-578500-144Nagykunsági Erdészeti és Faipari RT

Pusztavacsi vegyesvadas kert

500.9 X X

Pest 13-579300-310Sarlóspuszta Vad., Mg. És Turisztikai Központ KFT

Sarlóspusztai vaddisznóskert

212.45 X

Somogy 14-356400-330Pannon Lovasakadémia

Bőszénfa vadászkert 605.6 X X X X

Somogy 14-356510-233 Lábod-Mavad RT Nagysallér muflonkert 54 X X

Somogy 14-356510-233 Lábod-Mavad RTBojtorsűrű vaddisznóskert

196 X

Somogy 14-353410-234Kaszó Erdőgazdaság RT

Iharosi vaddisznóskert 177,2 X

Somogy 14-353300-234 SEFAG IharosCiperesi vaddisznóskert

188 X

12



(ha) gím dám őz

vadd

isznó

mufl

on

Somogy 14-353500-234 SEFAG Nagyatád Lapodi dámoskert 155 X X X

Somogy 14-350700-234 SEFAG Somogyvár Karádi vaddisznóskert 258 X

Somogy 14-350700-234 SEFAG SzántódTótokilapi vaddisznóskert

219 X

Somogy 14-350700-234 SEFAG Szántód Aliréti vaddisznóskert 134 X

Somogy 14-350700-234 SEFAG Kási vaddisznóskert 210,6 X

Somogy 14-353000-141Újvárfalvai Széchenyi Zs. VT

Nagybajom-Fehértói vaddisznóskert

210,55 X

Somogy 14-350700-234 SEFAG RT Kereki vaddisznóskert 211,5 X

Somogy 14-353500-234 SEFAG RTCsöpröndi vaddisznóskert

264,3 X

Somogy 14-354700-234 SEFAG RTTótfalusi vaddisznóskert

205,4 X

Somogy 14-354700-234 SEFAG RTSásostói vaddisznóskert

299,2 X


Bőszénfa vaddisznóskert

399 X

Somogy 14-353110-134 FAUNA RT Csikóta vaddisznóskert 216 X

Somogy 14-353120-330 FAUNA RTHáromházi vaddisznóskert

312,2 X


Bőszénfa tenyészkert 307,6 X

Szabolcs-Szat-már-Bereg

15-851300-134Nyírerdő Nyírségi Erdészeti RT

Tiszakerecsenyi vadaskert

500 X X X


15-856100-141 Dr. Szederjei Ákos VTNyírkátai vaddisznóskert

254.44 X X X


15-853000-141 Hunor ‘96 VT Kisvarsányi vadaskert 150 X X X X


15-853700-141Napkori Erdőgazdák Szövetkezete

Magoskereszti vegyesvadas kert

500 X X X X


15-853700-141Napkori Erdőgazdák Szövetkezete

Csikóslaposi vaddisznóskert

335 X

Tolna 17-453700-134 Gyulaj EV RT Hőgyész Csurgói vaddisznóskert 716 X

Tolna 17-453700-134 Gyulaj EV RT HőgyészCsibráki vaddisznóskert

387 X

Tolna 17-450600-134Gyulaj EV RT Németkér

Kistápéi vaddisznóskert

263 X

13



(ha) gím dám őz

vadd

isznó

mufl

on

Tolna 17-454400-244 Gyulaj EV RT TamásiGyulaji dámrezervátum

7376 X X X X

Tolna 17-451200-134Gemenci Erdő- és Vadgazdálkodási RT

Gemenci vadászterület 13 298 X

Tolna 17-453400-134Gyulaj Erdészeti és Vadászati RT (Tamási)

Nagyszékelyi vadaskert

701.2 X X X

Tolna 17-453700-137Gyulaj Erdészeti és Vadászati RT (Tamási)

Csibrák vaddisznóskert II

747.1 X

Vas 18-153600-134Szombathelyi Erdészeti RT

Gasztony-Csákánydoroszlói vaddisznóskert

524.9 X X X X

Veszprém 19-300900-130 Jóbarátság MVSZ Sikátori dámoskert 64.4 X

Veszprém 19-301200-141 Marcal-Bitvaközi VTDabronyi vaddisznóskert

248.1 X

Veszprém 19-303100-131Bakonyi Erdészeti és Faipari RT

Sáskai vaddisznóskert 416.2 X

Veszprém 19-303700-244Bakonyi Erdészeti és Faipari RT

Gici vaddisznóskert 322.6 X

Veszprém 19-302400-131Dörögdi Medence VT (Papp István)

Taliándörögdi vadas-kert

300.3

Veszprém 19-303802-234 Koronás Szarvas KftMátyás Király Vadaskert

3891.4 X X X

Zala 20-200500-234 Zalaerdő RTBánokszentgyörgyi dámoskert

92.2 X

Zala 20-200500-234 Zalaerdő RTHomokkomárom--Zsigárdi vaddisznóskert

205.7 X

Zala 20-200600-234 Zalaerdő RTKerkakutasi vaddisznóskert

237.5 X

Zala 20-200600-234 Zalaerdő RTHernyéki vaddisznóskert

328.6 X

Zala 20-201200-134 Zalaerdő RTPölöskei vaddisznóskert

210.3 X

Zala 20-203500-134 BEFAG RTSümeg-Lesenceistvándi vaddisznóskert

309.6 X

14

Jelenleg mintegy 500 000 nagyvad és 1 millió körüli apróvad található hazánkban. A nagyvad az erdei vadvédelmi kerítések miatt a mezőgazdasági területeken találja

meg táplálékát, ahol soha nem tapasztalt vadkárt indukált. A hazai vadaskertek zömmel korszerű tartási, tenyésztési és hasznosítási technológiát alkalmaznak. A szabad területi vadgazdálkodásnak biztonságos kiegészítői lettek. A vadaskertek adják a hazai vad-disznóteríték 10-15%-át, árbevételük számos esetben a szabad területi vadgazdálkodást is eltartja.

A vadaskertek 90%-ban vaddisznót tartanak, de megtalálható bennük a dám, a gím-szarvas és kis számban a muflon és az őz is.

Magyar módszernek tekinthető az erdőgazdaságoknál alkalmazott eljárás, mely sze-rint a vadkárral veszélyeztetett területekről a vaddisznó szaporulatának mintegy 50%-át önműködő csapdákkal befogják, majd a vadaskertekbe helyezik. A kerteket úgy alakít-ják ki, hogy külön van a vadászkert, a tenyészkert és a kantároló. A kantárolóban 3-4 évig tartják a kanokat, ahol 16–18 cm-es agyarhosszat érnek el. A vaddisznó nagy terí-tékű vadászata keresett lett, ahol a 30–50 db feletti terítéknek általában mintegy 30%-a kan, aminek folytán az árbevétel akár ötszöröse is lehet az egyéni vadászaténak.

Ez az eljárás csökkenti a vaddisznólétszámot, a mezőgazdasági vadkárt, és növeli a hasznosítási árbevételt.

Ahol nem létesíthető vadaskert, módosított formájában még ott is ajánlható ez az eljárás, ahol átmenetileg 2-3 hektáros bekerített területen tartják a vaddisznót az őszi vadászatokig, vagy élve értékesítik. Van olyan erdőgazdaság, ahol évente 100 millió forintot fizetnek ki vadkárra és vadkárelhárításra. Ebből az összegből az illető erdőgaz-daság évente 4, egyenként 300 hektáros vadaskertet tudna létesíteni.

3. ábra: A vadaskertekben tartott nagyvadfajok megosztása 90%-a vaddisznó, 5%-a dámszarvas, 3%-a gímszarvas, 1%-a muflon, 1%-a őz.

4. ábra: A vadaskerti nagy terítékű vaddisznóvadászat teríték kialakításának megoldásai

1�

A nagyvadfajok védelme

Az elmúlt negyedszázad globalizációs ártalmai közül a gigantikussá növekedett gépjár-műforgalom és az ország egészét átszövő kerítésrendszer komoly kárt és veszteséget okozott vadfajainkban.

Eddig 1000 km autópá-lya épült, s további 290 km-nyi útszakasz építése van folyamatban. Az autó-pályák mellett épült dupla soros kerítés hossza 2000 km, ami nagy területeket zár le, akadályozza a gím- és dámszarvas vándorlását, s megakadályozza a gén-keveredést. Az épített vad-átjáróknak csupán mint-egy 5%-a alkalmas a vad átjárására. 5 ábra: A hazai autópályák kettős kerítése nagy, zárt

területű egységeket alakított ki

a

cb

6. ábra: A hazai autópályák vadátjáróinak helyzetea, b – alkalmatlan a vad átjárására; c – a vadváltón nem épült átjáró

16

A vad eredeti élőhelyén általánossá vált az új erdősítések bekerítése is, melynek ko-moly anyagi vonzata van. Jelenleg 7085 km kerítés épült mintegy 50 000 ha területen, s ez évente további 2%-kal növekszik. Ebből a kerítésmennyiségből kb. 700 darab, egyenként 300 ha-os vadaskertet lehetett volna kiépíteni. A mezőgazdasági területe-ken is számos kerítés létesült, a szabadon tartott haszonállatok legeltetése céljából. A kiépített kerítésrendszer tájvédelmi és állatvédelmi szempontból is zavaró, drasztikus beavatkozást jelent a természet életközösségébe.

Az orvvadászat a vadgazdálkodás feketegazdasága, melynek ma már két változata ismert: a külső és a belső vadászat, melyek együttes „részesedése” az évi teríték kb. 30%-a.

Milyen változások várhatóak a vad élőhelyén?

A Nemzeti Erdőprogram keretében 700 ezer hektár új erdő telepítése várható, főleg a mezőgazdasági művelésből kivont területeken. Sajnos vadászerdők létesítéséről nem tudunk.

A Natura 2000 hálózat 2 millió hektár területet érint, mely az ország területének 21%-a. A közel 1400 vadászatra jogosult háromnegyede érintett általa.

A Tisza felső folyásánál 12 víztározó létesül, mintegy 200 ezer ha területen. A hazai mezőgazdaság nagy

fejlesztés előtt áll. Nálunk a mű-velt terület 49%-án élelmiszer-termelés folyik. Az EU átlaga 26%. A jövőben a nemzetközi piac nagy felvevője lesz az élel-miszernek.

Az Új Magyarország Vidék-fejlesztési Program 30%-os me-zőgazdasági hozamnövekedést tervez. Előtérbe kerül az energia-növények termesztése is. E prog-ram 2007–2013 között 1300 milli-árd Ft támogatásban részesül.

Várható törvényi változások

Módosulni fog a termőföldről szóló 1994. évi törvény. A javaslat szerint a magánsze-mély mellett jogi szervezetek és jogi szervezetekkel nem rendelkezők, így pl. a vadász-társaságok is szerezhetnek földtulajdont.

Az államnak 2,5 millió ha földtulajdona van: ebből 1,1 millió ha erdő, 900 ezer ha mezőgazdasági terület. A szántóterület felét hosszú távon bérbe adják, így ebből a va-dászatra jogosultak is részesülhetnek.

7 ábra: A Natura 2000 hálózat az ország területének 21%-án van jelen

17

2009-től az ország áttér az EU egyszerűsített területalapú támogatásáról az összevont (SPS) támogatásra, mivel ez utóbbi előnyösebb. E változásokat még 2011, azaz a kül-földiek földvásárlási moratóriumának lejárta előtt végre kell hajtani.

Az 1996. évi vadászati törvény is módosulni fog, mely változtatások kidolgozása most van folyamatban. A nagyvadas vadászterületek bérleti ciklusát 20 évre kellene növelni. A vadaskertek létesítését egyszerűbbé kell tenni, ne csak a vadászatra jogosult létesít-hessen vadaskertet és vadasparkot. A kertek működését szabályozottabbá kell tenni. Az élő vaddisznó értékesítésekor a fajazonosságot, valamint a fertőző betegségek elleni mentességet is vizsgálattal kell igazolni.

Külön kell választani a vadaskertben elejtett vad trófeájának bírálatát a szabad terü-letiétől.

Fel kell készülni arra is, hogy az EU korlátozni kívánja a lőtt vad húsának feldolgozá-sát is. A tervek szerint a jövőben csak elvéreztetett vadhús kerülhet exportra.

A vadgazdálkodók szervezeti helyzetében is változás várható. Amennyiben a jogsza-bályi változások lehetové tennék, úgy az Országos Magar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet összevonásával új szervezet jöhetne létre.

A vadkereskedelem és a vadászati turizmus helyzete

A hazai vadkereskedelem sajátosan alakult. Az évi hasznosított vadmennyiség jelentős része vadkereskedelmi szervezeteken keresztül hasznosul.

Korábban a MAVAD monopolhelyzetben volt, bevételének meghatározott százalékát juttatta vissza a MAVOSZ-nak, amelyből az jelentős fejlesztéseket végzett (pl. fácán-program).

Ma mintegy 130 vadkereskedelmi iroda tevékenykedik. Ezek az irodák differenciált színvonalon, kifogásolható marketingtevékenységgel, egymással konkurálva, magas közvetítői díjjal működnek. Elsősorban a minőségi trófeákra helyezik a hangsúlyt; a kö-zepes, gyengébb trófeákra már nem vevők. Nagy részük csak a külföldi bérvadászatra koncentrál, a növekvő belföldi igények kielégítését szolgáló szervezési feladatoknak nincs gazdája. Nem támogatják a vadászati árualap előállítását és fejlesztését.

A hazai vadászati turizmus jelentős mértékben fejlődött, és komoly infrastruktúrával rendelkezik. A vadgazdálkodók több mint 1500 vadászházzal szolgálják a turizmust. A külföldi bérvadászok száma mintegy 25 000, a belföldieké 15 000 körül alakul. A fia-talokat számos erdei iskola és ifjúsági tábor várja.

A hazai vadgazdálkodás problémái

Hazai vadgazdálkodásunk eredményeit, nemzetközi tekintélyét számos, a működését za-varó tényező veszélyezteti.

Állandósulni látszik a trófeás nagyvadfajok, illetve állományaik minőségi mutatójának csökkenése: így pl. az érmes gímszarvastrófeák száma l0%-kal csökkent. A vadgazdálko-

18

dók körében az anyagi nehézségek tartósnak bizonyulnak. A megyék több mint felének gazdálkodása veszteséges, a költségek gyorsabban növekednek, mint a bevételek, holott a hasznosított vad mennyisége ugyancsak nő.

Az említett zavarok fő okozója a vadfajösszetétel megváltozott szerkezete, a nagyvadállo-mány túlsúlya, a félmilliós nagyvad- és a negyedére csökkent apróvadlétszám. (8. ábra)

A nagyvadas vadászterületeken gyakorlatilag megszűnt az apróvadvadászat. A keze-lésükbe tartozó mezőgazdasági vadászterületeknek 30-40%-a vadgazdálkodási szem-pontból csaknem hasznosítatlan. E területek bevételei kiestek, míg költségeik marad-tak. Nagy különbség van a Dunántúl és a Tiszántúl vadgazdálkodásának ökonómiai gazdálkodásában. A Tiszántúlon a magas erdősültségű megyék vadgazdálkodása sem ráfizetéses. Komoly minőségi különbségek mutatkoznak az állami és a vadásztársasági területek között. Világrekord és aranyérmes trófeáink rendre a színvonalasabb terüle-tekről származnak.

Nagyvadfajaink tarvadhasznosításának hazai gyakorlata kifogásolható, etikátlan és gazdaságtalan.

A vadhús piacának degradációja tűrhetetlen, megoldásra vár.

A nagyvadfajok terítékadatainak összehasonlítása

Ha a hazai vadgazdálkodást összevetjük Németország és Ausztria korábban példa érté-kűnek tartott nagyvadgazdálkodási eredményeivel, nagy különbségeket tapasztalunk.

A különbség abból fakad, hogy a két országban a vadgazdálkodás a hazai vadászok igényeihez szabott, így a vadgazdálkodók határozzák meg az elvárásokat és a lehetősé-geket. A vadgazdálkodók érdekeltsége és részvétele a vadgazdálkodásban fokozottabb és eredményesebb. A vadgazdálkodás módszereiben is jelentős különbség mutatkozik.

8. ábra: A nagy- és apróvadfajok százalékos arányának változásai

19

Mindkét országban a nagyvad túlsúlyát a vadaskertekben teremtik meg, míg nálunk a nagyvadtúlsúly a szabad területeken alakult ki, s a veszélyeztetett erdő- és mezőgaz-dasági területeket kerítjük be.

Egységnyi területre (1 km2/db) vonatkoztatva Németországban 4,70; Ausztriában 4,55; Magyarországon 2,01 db nagyvadat hasznosítottak. A vadászok létszáma 1 km2

-re vetítve Németországban 0,97; Ausztriában 1,37; Magyarországon 0,59 fő. Ez Német-ország esetében 1,64; illetve Ausztria estében 2,32-szerese a magyarországi létszámhoz viszonyítva. Egy vadászra eső teríték Németországban 4,83; Ausztriában 3,33; Magyar-országon 3,44 db volt.

Felvetődik a kérdés, hogy mit kellene tennünk a vadgazdálkodás zavarát okozó prob-lémák megszüntetésére. Jó úton jár-e a hazai vadgazdálkodás?

Megnevezés Németország Ausztria Magyarország

Gímszarvas (db) 62 902 49 615 31 957

Dámszarvas (db) 52 186 551 8403

Őz (db) 1 077 441 280 474 80 645

Muflon (db) 6481 2400 2283

Zerge (db) 3767 22 708 –

Vaddisznó (db) 476 645 27 223 64 389

Összesen: (db) 1 679 422 382 971 187 677

Terület (km2) 357 000 84 000 93 000

Vadaskert (db) 5000 4000 113

Lakosok száma (fő) 82 millió 8 millió 10 millió

Vadászok száma ( fő) 348.000 115.000 54.500

Teríték (db/km2) 4,7 4,55 2,01

2. táblázat: A nagyvadfajok 2006. évi hasznosításának összehasonlítása Németország, Ausztria és Magyarország tekintetében (a 2007. évi DVJ Handbuch-Jagd és a 2007. évi Országos Vadgazdálkodási Adattár alapján)

9 ábra: A nagyvadtúlsúly a vadaskertekben van

20

Milyen legyen vadgazdálkodásunk stratégiája a jövőben?

A tartalmas, magas színvonalon folytatott vadgazdálkodás sokféle változást igényel.Meg kell változtatni a vadaskertek elleni szemléletet: tudatosítani kell, hogy az inten-zíven művelt hazai élőhelyen nem lehet csupán extenzív vadgazdálkodást folytatni. Az intenzív vadgazdálkodásra is szükség van. Ott, ahol tartósan magas a vadkár, a szabad területi vadgazdálkodás mellett vadaskertet is kell létesíteni: pl. 7000 ha terü-leten, 30%-os erdősültség mellett, 3–500 ha-os vadaskert szükséges.

A vadgazdálkodás szempontjából hasznosítatlan mezőgazdasági területeken újra be kell vezetni az apróvad vadászatát.

A jövőben eszközölt fejlesztéseknél elsődlegesen a hazai vadászok igényét kell figyelembe venni. Növelni kell a hazai vadászok számát: amennyiben az megkétsze-reződne, úgy évi 3,27 milliárd árbevételt jelentene (60 000 Ft/fő/év vadásztagdíjjal számolva). Így ez megszüntetné a súlyos anyagi gondokat, növelné és stabilizálná az évi árbevételt, fokozná a vadgazdálkodásban közreműködők számát, egyúttal lehető-séget nyújtana a vadászterületek jobb kihasználására, megszüntetné a vadállomány alulhasznosítását, és növelné a vadhús értékesítésének arányait is.

Az euró hazai bevezetésével a belföldi bérvadászat a külföldivel azonos helyzetbe kerül.

Szervezeti változtatásra van szükség: a többarcú, nyitott vadgazdálkodásé a jövő.Elkerülhetetlen az integráció, a turizmusfejlesztés és az ÚJ Magyarország Vidékfejlesz-

tési Programba való bekapcsolódás.A LEADER Program a vadászati turizmus fejlesztésére 2 milliárd Ft támogatást irányoz

elő. A változásokhoz szakmai fejlesztésekre is szükség lesz. Egyaránt fejlesztést igényel a kutatás, az oktatás és a szakmai információ.

A nagy kiterjedésű (átlag 6000 ha) vadászterületek fenntartása szükségszerű, de a kor igényeinek megfelelő új tartalommal kell megtölteni gazdálkodásukat.

A magyar vadgazdálkodás problémáit a globális piacgazdasághoz, az élőhely válto-zásaihoz, valamint az EU-hoz rugalmasan alkalmazkodni tudó vadgazdálkodás tudja csak megoldani.

Irodalom:Buzgó J. (2007): Magyarország vadgazdálkodása napjainkban. Vadászévkönyv,

OMVK, Bp. Csöre P.(1997): Vadaskertek a régi Magyarországon. Mg. Kiadó, Bp. DJV-Handbuch Jagd (2007): Deutscher Jagdschutz-Verband. E.V.Jánoska F. (2004): Vaddisznóskertek hazai tapasztalatai, perspektívái. OMVK, Bp. Kaposvári Egyetem (2001): A zárttéri vadtartás időszerű kérdései, távlatai. KaposvárNagy E.(2004): A vaddisznó-gazdálkodás időszerű kérdései. OMVK, Bp. Nagy E.(2005): A dámszarvas-gazdálkodás időszerű kérdései. OMVK, Bp. Országos Vadgazdálkodási Adattár, 2007. 11. 14., 2008. 05. 08 Palkovics–Büki–Egyed (1989): A vaddisznó zárttéri tartása, Bp.

Köszönet a fotókért a következő személyeknek: Nagy János, Bőszénfa; Markovits László, VADEX Zrt.; Somfalvi Ervin, Magyar Vadászlap.

22

kutatási eredményeink vadaskertekben

Dr. Jánoska FerencNyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar

Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet

Bevezetés

A hazai vadgazdálkodás gyakorlatában egyre növekvő szerephez jut a vadaskerti vad-gazdálkodás, különösen a vaddisznó zárttéri tartása. Az első „újkori” vaddisznóskertek a XX. század 70-es éveiben létesültek, és a kezdeti sikereken felbuzdulva a vadasker-tek-vaddisznóskertek létesítése a 90-es évek kezdetétől új lendületet vett. Még azok a vadaskertek is, ahol a vaddisznó mellett más nagyvadfajok is előfordulnak, gazdálko-dásuk eredményességét tekintve jelentős részben a vaddisznóval való okszerű gazdál-kodástól függenek.

Az elmúlt néhány évben, az eredményesség fokozása érdekében ugyan jelentős tech-nológiai változtatások voltak megfigyelhetők egyes vaddisznóskertekben, de a kertek szerepe az országos terítékben tulajdonképpen stagnál, hiszen ez az elmúlt néhány évben 10-12% körül alakult.

Már a kezdetektől fel lehetett figyelni arra, hogy a vaddisznóskerti gazdálkodás szá-mos összetevőjében különbözik a szabad területi gazdálkodástól. A téma szakemberei már a 80-as években figyelmeztettek arra, hogy a kertekben a magas állománysűrűség következtében káros folyamatok indulhatnak el a gazdálkodás eredményességére, illetve a kertek társadalmi megítélésére nézve. A magas állománysűrűség óhatatlanul jelentős ökológiai károkat generál, elsősorban a vaddisznó táplálkozási tevékenysége, másrészt a taposási károk következtében. Ennek folyományaként kezdetben a lágyszárúszintben, később a cserjeszintben, a huzamosabb ideje működő kertekben pedig akár a faállo-mányokban is kedvezőtlen degradációs folyamatok indulhatnak be. A magas állomány-sűrűség (megfigyelések szerint) a vaddisznó szaporodóképességét is befolyásolja, hiszen gyakorlati tapasztalat az, hogy a régebben működő kertekben a felnevelt szaporulat aránya jelentősen visszaesik. Ennek pontos okaként azonban többféle elképzelés is napvilágot látott: egyes vélemények szerint már a megszületett szaporulat alacsonyabb, mások a megszületett szaporulat hatékonyabb védelmét hangsúlyozták. Ennek lett kö-vetkezménye a tartástechnológiában bekövetkezett váltás, a malacnevelők kialakítása.

Az empirikus tapasztalatok szerint egy vadaskert területén az erdőgazdálkodás tar-tamos folytatásának egyes elemeit, illetőleg az ott előforduló, természetvédelmi szem-pontból értékesnek tekinthető objektumokat kár érheti. Ugyanakkor ezeket a feltétele-zéseket tervezett, tartamos vizsgálatok csupán néhány éve támasztják alá (jánoska 2002, jánoska 2006, koltay 2004, koltay & hegedűs 2005).

23

A vaddisznóskertekben végbemenő ökológiai folyamatokat 1998-ban kezdtük el vizsgálni, melyhez az elmúlt években a vaddisznó állat-egészségügyi vizsgálata, szapo-rodás-biológiai vizsgálata, illetve (a technológia alkalmazásának tesztelésére) rádió-tele-metriai vizsgálata is csatlakozott.

Kutatásainkat a kezdetektől az FVM Vadgazdálkodási és Halászati Főosztálya tá-mogatásával végezhettük, melyért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. Ugyancsak kö-szönettel tartozunk a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnak, mert az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) keretében új vizsgálati területeket állíthattunk be, illetve kutatásainkat állat-egészségügyi és szaporodás-bioló-giai kísérletekkel egészíthettük ki.

Kutatási területek jellemzése

Vizsgálatainkat részben új létesítésű, részben több évtizede működő vaddisznóskertek-ben végezzük. A régóta üzemelő kertek közé tartozik a Pilisi Parkerdő Rt. Valkói Erdé-szetének isaszegi vaddisznóskertje, valamint a Bajnai Erdészet területén üzemelő rókási vaddisznóskert. Mindkét létesítmény, bár eltérő intenzitással, de évtizedek óta szolgálja a vadásztatást. Az újonnan létesített kertek, melyeket vizsgálatunkba bevontunk: a Pili-si Parkerdő Zrt. Gödöllői Erdészetének galgamácsai vaddisznóskertje, a HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Süttő Erdészetének margitoki vaddisznóskertje, valamint a HM Ka-szói Erdőgazdaság Zrt. vaddisznóskertje. A két utóbbi vadaskert a 90-es évek közepén létesült, és készültek felmérések a létesítéskori kezdeti állapotról. A fenti, állandósított vizsgálati területeken kívül rendelkezünk egyéves adatokkal új létesítésű, illet-ve tervezés alatt álló vadd i sznósker tek általunk vizsgált jel-lemzőiről (horváth 1998, szabó 2000, dobó 2000).

A korábban kezdett vizsgálatok mellett, az ERFARET kutatási program keretében, 2005-ben további kutatási területeket állítottunk be a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Rá-baközi Erdészetének göbösi, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészetének csákánydoroszlói, valamint a Zalaerdő Zrt. Nagykanizsai Erdészetének zsigárdi vad-disznóskertje területén.

1. ábra: Kutatási területek elhelyezkedése

24

Anyag és módszer

A vadaskertek ökológiai állapotának jellemzésére fitocönológiai és talajfaunisztikai vizsgálatokat végeztünk. Célkitűzésünk a pillanatnyi állapot jellemzésén túl elsősorban a lejátszódó folyamatok nyomon követése, így kutatásainkat hosszú távú monitoring-vizsgálatként folytatjuk.

Az erdei növénytársulások vizsgálata során a klasszikus cönológia négyzet alakú min-tavételi egységét használtuk fel. A kiválasztott erdőrészleteket bejárva, a legjellemzőbb-nek tekinthető ponton választottuk ki a mintaterületeket. A felső és alsó koronaszint, valamint a cserjeszint jellemzőit a mintaterület környezetének adatai alapján állapítottuk meg, míg a gyepszint jellemzőit 4x4 m-es kvadrátban becsültük.

Minden mintában szintenként felvettük az előforduló fajokat és néhány fontos jellem-zőjüket. A felvételnél négy szintet különítettünk el:

A1 – felső lombkoronaszintA2 – alsó lombkoronaszintB – cserjeszintC – lágyszárúszint (gyepszint).A gyepszintben rögzítettük a fajok A-D (abundancia-dominancia) értékét, amely az

előforduló fajok tömegességének jellemzésére szolgáló, az egyedszám- és borításviszo-nyoknak a – termetkülönbségekből adódó arányeltolódást csökkentő – becslési skálája. Az A-D értéket a szokásos ötfokú ordinális skálán való becsléssel határoztuk meg.

A-D érték Borítás (%) 5 75–100 4 50–75 3 25–50 2 5–25 1 1–5 + < 1

Ez az értékelés bizonyos hibával terhelt, mert a borítást természetesen lehetetlen pontosan becsülni.

Megállapítottuk a szociabilitást, ami a társulási képességet jelöli, valamint feljegyeztük a növényfajok fenofázisát. A mintaterületeket természetesen állandósítottuk a többéves vizsgálatok elvégezhetősége érdekében.

A vaddisznóskerti vaddisznóállomány hasznosítása jellemzően a téli vaddisznó-hajtások keretében megy végbe. Ez lehetőséget biztosít az éves takarmányozási és állategészségügyi kezelések áttekintő kontrolljára azáltal, hogy a változatos ivari és korösszetételben terítékre kerülő vaddisznók testméreteit, kondícióját és egészségügyi helyzetét a zsigereléssel egy időben el tudjuk végezni.

A terítékvizsgálatok során egy standardizált méretfelvételi kártyán rögzítjük az elejtett vaddisznó legjellemzőbb testméreteit, az egyik vese és a körülötte elhelyezkedő vese-zsír tömege alapján becsüljük a vaddisznó kondícióját, illetve részben szemrevételezés-

2�

sel, részben állategészségügyi laborvizsgálatokkal ellenőrizzük a terítékre került vad egészségi állapotát. A nőivarú egyedek esetében, laborkörülmények között elvégezzük a vemhesülési vizsgálatokat is. Ennek elvégzéséhez begyűjtjük a kocák méhét.

Eredmények

Az ökológiai felvételek alapján általánosságban kijelenthető, hogy mindhárom vizsgált vadaskertben jelentős a növényállomány degradációja. A természetességi és N-igény-vizsgálatok során megállapítható volt, hogy a korábbi évekhez képest lassult a lágyszá-rúszint degradációja (1. ábra). Ennek okaként a hatékonyabb, célzott takarmányozást és az általunk befolyásolhatatlan időjárási tényezőket találtuk.

Érdekes módon a vadaskertekben beállított mintaterületeken a két, egymáshoz viszo-nyított évben nőtt a megfigyelt fajok száma (2. ábra).

1. ábra: A Borhidy-féle természetességi érték alakulása Csákánydoroszlón

2. ábra: Az összesített fajszám változása a kutatási területeken

26

Ez természetesen elsősorban annak tudható be, hogy a bolygatást jobban tűrő fajok hatalmasodnak el. Érdekes jelenség volt, hogy a bolygatottságot jelző lágyszárúfajok elsősorban az idegenhonos fafajokból álló erdőrészletekben jutottak uralomra.

Megállapíthatjuk, hogy a vadaskerti vadtartás hatására az erdők fitocönológiai álla-potában és a talajfaunában bekövetkező változások mértéke a vizsgált vaddisznósker-tekben különböző erősségű. A kétségtelenül jelentkező degradációs folyamatok inten-zitása sok tényezőtől függ, s ezek közül csak az egyik (bár nyilván a legfontosabb) a feldúsított vadállomány (koltay 2004, koltay & hegedűs 2005). Az alapvető adottságok, az időjárás szélsőségei, illetve a technológia, az üzemeltetés mikéntje lassíthatja vagy gyorsíthatja a végbemenő változásokat.

A vizsgálataink szerint tehát a degradáció mértéke erősen függ a következő ténye-zőktől:

• a kert kiterjedése, mérete;• a létesítés óta eltelt idő;• a kert alapvető ökológiai adottságai;• a vaddisznó állománysűrűsége (intenzív kertrészekben a degradáció 100% is lehet);• a vadföldművelés intenzitása, változatossága, térbeli rendje;• a takarmányozás (állati fehérje!) minősége;• az időjárási (elsősorban csapadék-) viszonyok.

A vehemvizsgálatok során elsőként a sárgatestszám és a vehemben talált embriószám összefüggését elemeztük (3. ábra).

A 4. ábrán látható, hogy a magasabb testtömeg esetében magasabb sárgatestszámot találtunk a vizsgált vaddisznóskerti terítékekben, bár az összefüggés nem volt szigni-fikáns.

3. ábra: Sárgatestszám és embriószám összefüggése

27

Megvizsgáltuk a vesezsírindex által jellemzett kondíció és a sárgatestszám közötti kapcsolatot is (�. ábra). Megállapítható volt, hogy a vaddisznóskerti tartásban a kondí-ciónak nincs számottevő hatása a kocák vemhesülésére.

A vizsgált vadaskertekben a kocák becsült korának függvényében vizsgáltuk a kocán-kénti sárgatestek, illetve talált embriók számát (6. ábra).

Az összes vizsgált egyed esetében az átlagos sárgatestszámot 5,5/koca, az átlagos embriószámot 4,5/koca mennyiségben állapítottuk meg.

náhlik és sándor (2004) pozitív korrelációt talált a koca kora, a koca testtömege, a koca testhossza és a születési arányszám között. Saját adataink szerint szignifikáns összefüggést sikerült kimutatni a koca becsült kora és a sárgatestek száma között (7. ábra).

4. ábra: A zsigerelten mért testtömeg és a sárgatestszám összefüggése

5. ábra: A kondíció és a sárgatestszám kapcsolata

28

6. ábra: Sárgatestek, ill. embriók száma a koca becsült korának függvényében (n=72)

7. ábra: A kocák kora és a sárgatestszám összefüggése

8. ábra: A tüdőférgesség prevalencia-értékei a 3 vizsgált vadaskertben (n=42; 80; ill. 120)

29

Állategészségügyi vizsgálataink során elsősorban a tüdőférgesség előfordulását vizs-gáltuk. A három vizsgált vaddisznóskert (Zsigárd, Göbösmajor, Budakeszi) esetében talált prevalencia-értékeket a 8. ábra szemlélteti.

9. ábra: Korosztály és ivar szerinti fertőzöttség Zsigárdon

10. ábra: Korosztály és ivar szerinti fertőzöttség Göbösmajorban

30

Mint látható, a legmagasabb fertőzöttséget Zsigárdon, a legalacsonyabbat Budakeszin találtuk. Ha a kor, illetve az ivarok szerint (malac, süldő, felnőtt kan és koca megoszlás-ban) vizsgáljuk a fertőzöttség mértékét, a 9–11. ábrán látható eredményeket találtuk.

Összességében megállapítható volt, hogy azokban a vadaskertekben, ahol nagyobb gondot fordítottak a megelőző kezelésekre, alacsonyabb volt a tüdőféreggel való fer-tőzöttség. Kondícióbeli problémát azonban a fertőzöttségből adódóan egyik kertben sem találtunk.

Köszönetnyilvánítás

Vizsgálatainkat folyamatosan végezzük a kiválasztott zárttéri vadtartásokban a követ-kező vizsgálati években is, amennyiben meg tudjuk teremteni a további finanszírozás lehetőségét. Egyúttal köszönjük eddigi támogatóink, az FVM Vadgazdálkodási és Ha-lászati Főosztálya, illetve jogutódja, a Természeti Erőforrások Főosztálya, valamint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatását. Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) keretében végzett kutatásaink új lehe-tőségeket teremtettek.

Ugyancsak köszönjük a kutatásoknak helyszínt nyújtó vadgazdálkodók, a SEFAG Zrt., a Szombathelyi Erdészeti Zrt., a ZALAERDŐ Zrt., a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., a Pilisi Parkerdő Zrt., a Kaszó Erdőgazdaság Zrt., a VADEX Zrt., ill. a HM Budapes-ti Erdőgazdaság Zrt. felbecsülhetetlen segítségét, felajánlva további együttműködési szándékunkat.

11. ábra: Korosztály és ivar szerinti fertőzöttség Budakeszin

IrodalomjegyzékDobó I.: A vadállomány optimális nagyságának meghatározása zárt vadtartásokban

(Diplomaterv, Soproni Egyetem Erdőmérnöki Szak, 2000, pp: 85.)Horváth Zs.: Új létesítésű vaddisznóskert talajfaunisztikai vizsgálata (Szakdolgozat,

Soproni Egyetem Vadgazda Mérnöki Szak, 1998, pp: 41.)Jánoska F.: Vadaskertek szerepe a vadgazdálkodás jövőképében (Nimród, 2002, 6.:

23–25.)Jánoska F.: Környezeti hatásvizsgálatok vaddisznóskertekben (Gyepgazdálkodási Köz-

lemények 4., 2006, 11–22.)Koltay A.: Környezetromboló-e a vaddisznóskert? (Nimród, 2004, 5., 29–30.)Koltay A.–Hegedűs P.: Erdő vagy vaddisznóskert? (Erdészeti Lapok, 2005, 1., 25–26.)Molnár A.: A zárttéri vaddisznótartás környezeti hatásainak vizsgálata (Diplomaterv,

Soproni Egyetem Erdőmérnöki Szak, 1995, pp: 58.)Náhlik A.–Sándor Gy. (2004): Egy vaddisznó-populáció szaporodóképessége – Repro-

ductive success of a wild boar population (Vadbiológia, 2004, 11., 55–64.)Szabó Zs.: Vaddisznóskert létesítésének lehetőségei a Mecsérpusztai Erdészet területén

(Szakdolgozat, Soproni Egyetem Vadgazda Mérnöki Szak, 2000, pp: 65.)

32

vadaskerti állategészségügy – problémák és megoldások

Dr. Sugár LászlóKaposvári Egyetem, Állattudományi Kar

Előszó

A vadegészségügy sajátos szakterület (a szóösszetétel nem szerencsés, de már meg-csontosodott). Az állategészségügyhöz kapcsolódik, ami nem jelenti azt, hogy egy jól képzett és kellő gyakorlattal rendelkező állatorvos eredményesen dolgozhat e terüle-ten. Még a vadgazdálkodási szakmérnöki képesítés sem elegendő hozzá. Ahhoz persze igen, hogy egy fácántelepet vagy vadaskertet ellásson valaki. Egyébként viszont e mun-kakört csak hivatásszerűen szabad művelni. Az előképzés után hangyaszorgalommal kell gyűjteni a tapasztalatokat, s a labormunkán kívül a helyszínen is el kell igazodni. Tisztában kell lenni a kérdéses vadfaj biológiai sajátosságaival (pl. normális növekedés, fejlődés, kondíció), ökológiai igényeivel (élőhelyi és táplálékigények). Ez komoly szak-irodalmi tájékozottságot is igényel.

Így azután legalább 15-20 évet kell eltölteni ilyen tevékenységgel és aktivitással, hogy a jelölt az „az erdőt is lássa a fától”, ne csak azt a fát, amelyikbe belebotlik.

Jelenleg három-négy ilyen „öreg róka” van a szakterületen, és talán ugyanennyi jelölt is!? E sorok írója az előbbiek közé tartozván veszi a bátorságot, hogy a címben jelzett témakörben közzétegye tapasztalatait, véleményét.

Veszélyek

A kerti tartási körülményekből eredő veszélyek meghatározó tényezője a nagy állo-mánysűrűség.

Ez további hajlamosító tényezőket generál:• az időszakos vagy állandó táplálékhiány;• sok esetben vízhiány is;• nem elegendő/megfelelő nyugalom (búvóhely);• fertőző betegségek és paraziták gyors terjedése, feldúsulása.

Mindez lényegében halmozott stresszként is jelentkezik vagy esetleg állandósul.

33

Előnyök

Az izoláltság bizonyos tekintetben előnyös lehet.A felügyelet/ellenőrzés (megfigyelés) sokkal hatékonyabb, mint odakint – de ne jár-

jon felesleges zaklatással.A szükséges beavatkozások (takarmánypótlás és kiegészítés, gyógykezelés) gyorsab-

ban, egyszerűbben megvalósíthatók.

Problémák és megoldások/teendők

Az alábbiakban csak a legfontosabbakra térek ki. Az érdeklődők további részleteket, információkat találhatnak az Irodalomjegyzékben hivatkozott anyagokban.

Általános szempontok

Járványvédelem, „mentesség”

Állatbeszerzésnél igen fontos a származási állomány és körülmények előzetes alapos értékelése és dokumentálása. Ehhez állatorvos közreműködésére van szükség (pl. szű-rővizsgálatok, igazolások stb.).

Nagyon meg kell gondolni az újabb állatbeszerzés(ek) szükségességét. Még a fon-tosabb fertőző betegségektől mentes állományból is óhatatlanul behurcolhatunk állo-mány- („istálló”-) specifikus – a meglévő állomány számára „idegen” – vírus-, bakté-rium- vagy parazitatörzseket (változatokat).

A hozott állatokat karanténozni kell!

Tápanyagellátás

Természetes táplálékbázis

Mint tudjuk, ez előbb-utóbb szinte minden kertben a legfontosabb szűk keresztmet-szetet jelenti. Sokat tehetünk azonban az újszerű vadföldgazdálkodással: kukorica vagy egyéb gabona helyett nagy tápértékű gyepek létesítése (lásd Nagy J. előadását). Előnyei: a magas em. fehérje-, kalcium- és egyéb ásványielem-tartalom. Ez pedig egyaránt ked-vező a növekedés, fejlődés, agancsképzés, magzatfejlődés és szoptatás szempontjából. A csapadékhiányt is jobban tűri, így a vízellátás is jobb lesz (l. Lukáts P. előadását), miáltal a rézhiány is ritkábban fog jelentkezni.

34

„Rágóerdő”

Kérődzők (szarvasfélék, muflon) számára igen jó táplálékbázis alakítható ki az ún. rá-góerdő(folt) létesítésével. Erre hosszabb távon főként a fűzfélék telepítése-sarjaztatása alkalmas.

Egy vagy néhány évre használható egyes fák, cserjék (pl. akác, bodza stb.) vissza-vágásos sarjaztatása is.

A belső kerítésben termesztett kukoricát, gabonát sajnos a megnyitást követő két-há-rom nap alatt elpocsékolja az éhes vad.

Kiegészítő takarmányozás

Kérődzők esetében az egyik legjobb lehetőség a viaszérésben készített kukoricaszilázs etetése az őszi–téli időszakban. A fóliás fűszenázs is kiváló, ha ökonómiailag elvisel-hető.

Az abrak (különösen a szemes kukorica, búza) etetése igen veszélyes, „tejsavmérge-zés”-t (laktacidózist) okozhat. Főként a leromlott állapotban lévő egyedek, közülük is a rangsorban előrébb lévők szoktak „halálosan bezabálni”.

Vaddisznónál nem lehet eléggé hangsúlyozni az állati eredetű fehérjével való ellátás fontosságát.

Ezt egyre nehezebb megoldani; nem könnyű az ilyen célra alkalmas baromfi- vagy halfeldolgozói melléktermékhez hozzájutni, ill. a szükséges szakhatósági engedélyeket beszerezni.

Fertőző betegségek (kiemelten fontos vagy aktuális)

Veszettségre bármely vadfajnál gondolni kell, ha az állat rendellenesen viselkedik: tár-saitól elkülönül, szokatlan vagy gyakori hangadás, rendellenes étvágy, nyelési nehézség (ún. víziszony) stb. figyelhető meg nála.

Az utóbbi hónapokban a Szlovákiából átterjedő sertéspestis okoz gondot főként az Északi-középhegység térségében. Vaddisznóvérmintát és/vagy tonzillát (mandulát) azonban minden vadászatra jogosultnak vizsgáltatnia kell térítés ellenében.

Az Aujeszky-betegségtől ugyan már jórészt mentes a sertésállományunk, vaddisz-nóban azonban helyenként előfordulhat. (Kutyák-macskák halálos megbetegedését is okozhatja a nyersen fogyasztott vaddisznóhús vagy belsőség – az ún. álveszettség!) Ez is bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség, így kényszerleöletés esetén a tulajdonos kártalanításra jogosult.

Napjainkban a kéknyelv (blue tongue) – a kérődzők szúnyogok által terjesztett vírus okozta betegsége – került be hazánk területére. A szarvasfélék is fogékonyak iránta, így vélhetően komoly gondokat fog okozni kerti viszonyok között, különösen tenyész-állat-értékesítés (export) esetén.

3�

Gümőkór (tbc)

A következő évek, ha nem évtizedek legnagyobb problémája lesz a gümőkór terjedése, gyakoriságának növekedése. Már a 2000-es évek elején tapasztalható volt a gümőkór gyakoriságának növekedése vaddisznóban a Dunántúl egyes részein. Az elmúlt két év folyamán látottak alapján pedig aggályosnak tűnik a helyzet.

Gímszarvas megbetegedésének esetei is előfordultak, a Dunántúl déli részén pedig igen gyakorivá vált a vaddisznók fertőzöttsége. Az elmúlt idényben vizsgált kerti és szabad területi terítékek többségénél, olykor igen magas (60-70%-os) arányban, találtak gümőkóros elváltozásokat. Egy új genetikai tulajdonságú, új fajnak nyilvánított gümő-kór-baktérium, a Mycobacterium caprae mutatható ki a legtöbb esetben. Ennek a pato-genitása (megbetegítő képessége) hasonló a M. boviséhoz.

E helyzetből egyértelműen következik az, hogy a zsigerek kezelésének a szokásos hanyag módja a jövőben megengedhetetlen. A gyakorlatias, biztonságos és gazdaságos megoldást megtalálni nem lesz könnyű, de elkerülhetetlen.

A paraziták jelentősége

A vadon élő állatok parazitái alighanem több gondot okoznak az embernek, mint a vad-nak. Itt nem csak a hólyagférgességre (echinokokkózisra), kullancsokra stb. gondolok, hanem a vad egészségi állapotára gyakorolt hatásukra is. A fő baj az, hogy a közismert paraziták többsége szabad szemmel látható: mit keres az ott, tönkreteszi, pusztítja a va-dat?! A valóság azonban más – a természet nem így működik!

Az „őshonos” paraziták hozzátartoznak „őshonos” gazdáikhoz, még a dámszarvas esetében is. A normális környezeti tényezők közé tartoznak. A szopós állatok már az első napok-hetek folyamán fertőződnek. Ha jó körülmények között élnek, néhány hét után megfelelő immunitásra tesznek szert. Egyes paraziták ezáltal elhalnak vagy kilökődnek a szervezetből, mások még tovább élnek, de az újrafertőződés már korlá-tozott, esetleg kizárt. Egy vagy többféle parazitának egy állatban vagy állatcsoportban való nagymérvű feldúsulása jelzi, hogy valami baj van: táplálékhiány, hiánybetegség, stressz stb. állt elő. A lényeges kérdés, hogy rájövünk-e a tényleges problémára, az azt kiváltó okra, és meg tudjuk-e azt szüntetni. A paraziták elleni gyógyszeres kezelés így az esetek többségében még csak nem is „tűzoltás”, hanem eltereli a figyelmet az igazi problémáról (ezért voltam bátor az előbbiekben kitérni a táplálkozási, takarmányozási problémákra).

Ez nem jelenti azt, hogy a gyógyszer használata értelmetlen. Intenzív viszonyok kö-zött, fiatal állatoknál javíthat a helyzeten, de nem ez a végleges megoldás. Az egyedi kezeléshez megfelelő technológiai körülmények kellenek. A csoportos kezelés szinte kizárólag a kiegészítő takarmánnyal oldható meg, rendszerint télen. Márpedig a legtöbb parazitát (tüdőférgek, gyomorférgek) tavasszal–nyáron kapja az állat, akár nap mint nap a táplálkozás során. Ha gyenge az ellenálló képessége és az immunitása, akkor a legtöbb felvett parazita meg is telepszik, kifejlődik benne. Így a téli kezelés már álta-

lában „eső után köpönyeg”! Valamivel több értelme van a vemhes állatok ellés előtti kezelésének.

Nem jelent komoly veszélyt sem a tüdőférgesség (sem szarvas, sem vaddisznó eseté-ben), sem a gyomor-bélférgesség (több évtizedes tapasztalataim alapján).

Más a helyzet a behurcolt parazitákkal. Ilyen például az amerikai májmétely. Főként az őzre és a juhfélékre nézve veszélyes (halálos kimenetelű is lehet). A gímszarvast a durva májelváltozásokon kívül lényegesen nem károsítja. Felszámolni sajnos reményte-lennek látszik a hazai tapasztalatok alapján. Egyelőre azonban csak a Szigetközben és Gemencben telepedett meg, de Dráva menti terjedése is valószínű. Szarvastelepítésnél körültekintően kell eljárni!

Egyes paraziták esetén gondolni kell a vadászkutyák (hajtóebek, vérebek) terjesztő szerepére. A borsókás, hólyagférges belsőség fogyasztása után 2-3 hónappal, a galand-féregpeték ürítésével fertőzhetik a kerti vadat, illetve az embert is veszélyeztetik (echi-nokokkózis). A nyers belsőséghez rendszeresen hozzájutó ebeknél nem elég az évi egyszeri féregtelenítés!

IrodalomBicsérdy Gy. – Egri B. – Sugár L. – Sztojkov V.: Vadbetegségek (szerk.: Sugár L.). Me-

zőgazda Kiadó, Budapest, 2000.Sugár L.: A szarvasfélék tüdőféreg-fertőzöttségének jelentősége és a védekezés lehetősé-

gei. Magyar Állatorvosok Lapja, 1995, 50., 161–164.Sugár L.: A vadgazdálkodás és a vadtenyésztés aktuális állategészségügyi kérdései. In:

Solymos R. (szerk.) Természetközeli erdő- és vadgazdaság, környezetbarát fagaz-daság. MTA, Budapest, 1998, 173–178.

Sugár L.: A zárttéri nagyvadtartás állategészségügye. In: A zárttéri vadtartás időszerű kérdései, távlatai. Szimpózium, Kaposvár, 2001, február 16–17., 55–62.

Sugár L . – Sztojkov V.: Az intenzív vaddisznótartás állategészségügyi kérdései. In: Vaddisznó. A Vadgazdálkodás időszerű kérdései 3., 2004, Dénes Natur Műhely – OMVK, 43–47.

37

a seFag zrt. vadaskerti tapasztalatai és ajánlatai

Dr. Buzgó József – Dr. Varga GyulaSEFAG Zrt.

Vadaskertek hagyományai

• A világ szinte valamennyi ókori birodalmában – a görög, római, inka, azték kultúrá-ban – megtalálhatóak voltak a néha gigantikus méretű vadaskertek. Az esetek leg-nagyobb részében egzotikus vadfajokat, állatokat tartottak bennük, de gyakori volt a vadászati célú bekerített terület is. (Csőre, 1997)

• A középkor Európájában általános volt, hogy funkciói keveredtek a vadasparkéval, de az akkori kezdetleges fegyverekkel már „nagy terítékű” vadászatokat is tartottak.

• Napjainkban a nyugati civilizációban elfogadott a vadaskertek léte, bár a zöld moz-galmak nyomására ez a megítélés változni látszik.

• Somogy megyében az I. világháború előtt 22 vadaskert működött • Napjainkban Somogy megyében 18 vadaskert működik. (OVA)

Vadaskertek Magyarországon (OVA)

A térképen látható, hogy napjainkban egy olyan megyéje van az országnak, ahol nem működik vadaskert, s ez Szolnok megye. A legtöbb kert a Dunántúlon található; kisebb a számuk az Alföldön és az Északi-középhegységben.

38

A SEFAG Zrt. vadaskertjei

A SEFAG Zrt. az ország egyik legnagyobb vadgazdálkodójaként 11 vadaskertet működ-tet, bár ezek között van olyan, amelyiknek a további működtetése meggondolandó. A vadaskertekben túlnyomórészt vaddisznó tartása és hasznosítása zajlik, de kisebb számban dám és muflon is él a kertekben. A vaddisznótrófea minősége a korosbítások következtében jó, a vadaskerti tartást jól bíró dám esetében pedig kiemelkedő.

A vadaskertjeink egy részében több vadfajt is tartunk, így a dámszarvas és a muflon

is előfordul kertjeinkben. A legnagyobb trófeájú dámbika Segesden esett 2003-ban, lapátja 5,22 kg-ot nyomott, míg a muflon, illetve csigája esetében ugyanez a rekordméret 91 cm volt. A kiemelkedő trófeaméretű példányokra min-dig is mutatkozott kereslet, függetlenül attól, hogy szabad területen vagy vadaskertben volt mód az elejtésükre.

A meghatározó vadfaj azonban kétségkívül a vaddisz-nó. Az egy utódot ellő és hosszú trófeanövelési idejű fa-joktól eltérően, a vaddisznó nagyobb szaporodási képes-sége és rövidebb vadászérettségi kora miatt a vadaskertek legkedveltebb és legfontosabb vadfaja.

Vadászterület /Erdészet neve Vadaskert elnevezése Területe

ha Tartási mód

Ágneslak / Iharos Ciperesi vaddisznóskert 188,6 3 db korosztálytároló, cca 72 ha

Zselic / Zselic Sásostói vaddisznóskert 177,2 4 db 57 ha korosztálytárolóval, 65 ha-os tenyészkerttel

Zselic / Kaposvár Tótfalusi vaddisznóskert 186,9 Extenzív, feltöltő típusú

Zamárdi / Szántód Karádi vaddisznóskert 304,2 4 db, cca 43 ha korosztálytároló, tenyészkerttel, malacnevelővel

Zamárdi / Szántód Tótokilapi vaddisznóskert 218,9 4 db, cca 75 ha korosztálytároló-val, malacnevelővel

Zamárdi / Szántód Aliréti vaddisznóskert 133,8 Extenzív, feltöltő típusú

Zamárdi / Szántód Kereki vaddisznóskert 171,5 1 db 40 ha-os puffertárolóval

Segesd / Lábod Csöpröndi vaddisznóskert 227,3 3 db, össz. 38 ha-os korosztály- tároló, malacnevelővel,

Lábod / Lábod Bojtorsűrűi vaddisznóskert 196 Extenzív, feltöltő típusú

Lábod / Lábod Nagysalléri muflonkert 54 Extenzív, önfeltöltő

Segesd / Lábod Lapodi dám-muflonkert 128,6 Extenzív, önfeltöltő

Mindösszesen: 11 db 1987

39

Belső összefüggések a vadgazdálkodásban

Ha a vadaskertek és ezen belül a vaddisznó fontosságát kívánjuk elemezni, akkor cél-szerű a SEFAG Zrt. állományhasznosítását hosszabb időintervallumban megvizsgálni. Az elmúlt 19 év terítékadatai azt mutatják, hogy az összes nagyvad hasznosítása, ezen belül a vaddisznó hasznosítása is folyamatosan emelkedett, s ebben jelentős szerepet játszott a Lábod Rt.-nek a SEFAG Rt.-be történő beolvadása 2004-ben.

A vadaskertek témájához visszakanyarodva, elemeztük a szabad területi, ill. vadasker-ti hasznosítás alakulását. A következő grafikonon látható, hogy a vadaskerti hasznosítás a vizsgált időszakban nagyjából kiegyenlített volt, s az 1000 példányt nem haladta meg. Ezzel szemben a szabad területi hasznosítás jelentősen növekedett, s nemcsak Lábod beolvadása miatt.

40

A vaddisznónak a vadgazdálkodás ökonómiájára gyakorolt befolyását igazolja a kö-vetkező táblázat, amely a vadászati ágazat árbevételének, ill. az ehhez nagyon hasonló, görbe lefutású vaddisznó-hasznosításnak az alakulását mutatja be 37 év adatainak segít-ségével. Az elmúlt év közel 900 millió forintos árbevételét az eddigi legnagyobb, több mint négyezer példányos vaddisznó-hasznosítással értük el.

A vaddisznó hasznosításának alakulása

Ha megvizsgáljuk a vaddisznó hasznosításának összefüggéseit, jelentős különbséget találunk a szabad területi és vadaskerti hasznosítás ivari és korosztályadatai között. Az alábbi grafikonokból egyértelműen kitűnik, hogy a szabad területen arányaiban lénye-gesen több süldő kerül terítékre, mint a vadaskertekben. A felnőttkorú kanok és kocák vonatkozásában viszont a fordítottja igaz: a kertekben sokkal nagyobb a terítéken belüli

41

arányuk. A szabad területi teríték több mint 50%-a malac vagy süldő, ezzel szemben a vadaskertek esetében ugyanez a szám csak 27%. A vadaskertek terítékének 73%-a kan vagy koca.

Ha korcsoportonként nézzük a hasznosított mennyiség alakulását, láthatjuk, hogy a malackori hasznosítás a szabad területen és a vadaskertben is rendkívül kis mértékű, ami elsősorban a hasznosítás idejével függ össze, hiszen a jellemzően téli vadászatok idejére az az évi szaporulat zöme már süldő korosztályban hasznosul.

A süldők hasznosítása a vadaskertekben kiegyenlítetten alacsony darabszámot mutat, a szabad területen viszont az utóbbi években, az intenzívebb vadkárelhárítással össze-függően, elsősorban Lábodon növekedett.

42

A kocák hasznosítása szabad területen nagyobb mértékű, mint a vadaskertben, és a szabad területen élő állomány felfutása miatt szinte folyamatosan emelkedik. Ez egy-értelműen a vadkárok csökkentése miatt bekövetkező folyamat, ugyanis meggyőződé-sem, hogy ha a hajtásokban nem kerülne oly sok koca terítékre, akkor nem tudnánk finanszírozni a vadkárokat!

Az elejtett kanok mennyisége szabad területen és vadaskertben közel azonos meny-nyiséget mutat, ami elsősorban a vadaskertek egy részében alkalmazott kantárolós technológia bevezetésének tudható be.

43

Az összes hasznosított mennyiséget figyelembe véve, elmondható, hogy a vadaskerti hasznosítás mennyisége kis hullámzásokkal állandó, míg a szabad területi hasznosítás folyamatosan növekszik.

A vadaskerti teríték kor- és ivari összetétele

Az tehát egyértelműen bebizonyosodott, hogy a szabad területekhez képest a vadas-kertekben hasznosított vad korosztály- és ivari viszonyai is eltérőek. Persze ezek az eltérések sem általánosságban igazak minden disznóskertre, hiszen – mint ahogy az a kerteket bemutató táblázatban is látszott – a kertek között vannak technológiai eltéré-sek. Vannak extenzív kertek, amelyekbe minden évben befognak a szabad területről egy zömében fiatal kanokból és kocákból álló állományt, s a teríték ezekből, illetve a befogott és a kertben felnevelkedett az évi szaporulatból áll. Az idősebb kanok befogá-sa véletlenszerű, s a komolyabb kanok kertben való túlélésére kevés esély mutatkozik. Az ilyen kertek terítékének összetételében a fiatal kanok és kocák a meghatározóak; 3 évesnél idősebb kan ritkán fordul elő. A Kaposvári Erdészet vadaskertjének teríték-ékében szereplő kanok koreloszlása jól tipizálja ezt. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a 4 év feletti kanok mennyisége évente mindössze 1-2 db volt ebben a kertben.

A kanöregbítő kertekkel kialakított, intenzív típusú disznóskertek esetében évente 30–50 db kan malac kerül be a tárolókertekbe, s ezek csak 4 éves korukat betöltve kerülnek át a vadászkertbe. Az ilyen típusú kertek kanterítékében jelentős számban mutatkoznak az 5-6 éves kanok, s nemritkán ennél idősebbek is előfordulnak. A Zse-lici Erdészet disznóskertjének kanterítékét, illetve annak korosztály-összetételét mutatja be a következő grafikon.

Ismert az összefüggés a kanok kora, testtömege és agyarmérete között. A következő grafikon a két vadaskertben elejtett kanok adatait mutatja be, amelyből már levonható

4�

az a következtetés is, hogy nem érdemes a kanokat 5 éves koron túl tartani, mert a következő években az agyarhossz, ezzel összefüggésben az értékesítési ár nem növek-szik jelentős mértékben. Ennek elsődleges oka az agyar szinte folyamatos törése, ill. az öregkori visszakoptatás.

A vaddisznó értékesítésének változásai

S végül, mintegy összegzésképp még egy grafikon, amely a két vadászterületen elejtett vaddisznók értékesítési árát mutatja be. A szabad területi vadászatok árában lényeges különbség nem mutatkozik, 45–70 eFt/db között alakul, de az egyes éveken belül a két terület közti minimális eltéréssel. A vadaskerti árak esetében azonban 2004-től kez-dődően komoly különbség adódik az intenzív technológiával működő kert javára. Ez elsősorban abból adódik, hogy ekkorra érett be a zselici kertben az a fejlesztés, amely-nek hatására éven-te mintegy 35–40 db 4 éves kan került a vadászkertbe. Egyér-telmű, hogy a grafi-konon látható érték-különbségnek ez a magyarázata. Az eb-ben a kertben elejtett vaddisznó értékesíté-si ára duplája lett a hasonló mennyiséget és kanarányt, de más korösszetételt produ-káló kertnek.

46

A vadaskerti gazdálkodás SWOT-analízise

Ahhoz, hogy a vadaskertek szerepét és lehetőségeit kellőképpen meg tudjuk ítélni, célszerű analizálni az ilyen típusú gazdálkodást. A következőkben a SWOT-analízis feltételei szerint rendszerezzük az erősségeket-gyengeségeket, illetve a veszélyeket-le-hetőségeket.

Erősségek• Nagy vadászati biztonság.• Növekvő vadászati lehetőségek.• Kiemelkedő trófeák, értékes állomány.• Nincs állománysűrűség- és idénykorlátozás.• Nincs mínusz pont.• Koncentrált árbevétel érhető el.• Nagy biztonsággal kiemelkedő trófeaminőség érhető el.

Gyengeségek• A tartási technológiák sok esetben kidolgozatlanok.• A hozzá nem értésből eredő gazdálkodási hibákat felnagyítja.• Nem szolgál társadalmi érdekeket, ezért társadalmi és szakmai ellenszenv kíséri.• Erős a piaci konkurencia, túlkínálat, értékesítési problémák mutatkoznak, csak a ki-

váló minőség adható el!• Az árképzés hektikus, hiányzó értékesítési stratégia.• Erős függőség a világgazdasági folyamatoktól, recesszióra való érzékenység.• A működtetés állami kontrollja gyenge, erélytelen.• Létesítése és működtetése is költséges, drága.• Nem bővíthető korlátlanul.

Veszélyek• Növekvő állat-egészségügyi kockázatok:

– a túltartás miatt a kerteken belül;– az illegális élővad-kereskedelem miatt.

• A rendezetlen státus miatt az innen származók összevegyülnek a szabad területi va-dászat trófeáival.

• Magyarország vadászati világhatalom? Image-rombolás?!• A működtetés költségei a terményárak változásai miatt kiszámíthatatlanok.• Rekord- és pénzhajhász vadászok?!• Túltartott állományok, kiélt élőhelyek, időkorlát nélküli működés.

Lehetőségek• Új, nem honos vadfajok megtelepítése.• Nem természetes, hanem ökonómiai szemléletű korösszetétel és ivararány kialakítása.

• Birtokrendszer kialakulásával a földhasználat egyik módja, több lábon állás.• Önálló vadászati joghoz jutás. • A vadaskertben tartott vad magántulajdonba kerülhet.• Üzleti kapcsolatok kialakítása, fenntartása.

A vadaskertek működtetésével kapcsolatos tapasztalatok összefoglalása

• A vadaskertek építése és működtetése komoly szakmai tapasztalatot, anyagi és szel-lemi forrást igényel.

• Hosszú távon mindenképpen kifizetődő a kertek fenntartása, de ehhez jó minőség és kiegyenlített, tartamos gazdálkodási feltételek kellenek.

• A vadaskert olyan, mint egy családi ház: soha nincs teljesen készen, mindig kell rajta valamit fejleszteni!

• A vadaskerti vadászat akkor működik legjobban, ha mellette elegendő szabad terület is rendelkezésre áll. Önálló vadászterületként csak ritkán életképes.

Javaslatok

• Kellő körültekintéssel és hozzáértéssel lehet és szabad is vadaskertet létrehozni, de csak az álljon hozzá, akinek kellő szabad területi tapasztalata és tudása van!

• A vadaskert soha ne váljon degradált élőhellyé a vad túltartása vagy helytelen takar-mányozása miatt!

• Mindenképpen válasszuk külön a szabad területi és a kerti gazdálkodást, jogilag, er-kölcsileg és szakmailag is!

A vadaskertek szakmai megítélése

• A vadaskert nem tarozik a vadgazdálkodás kiemelt céljai közé, hanem inkább olyan üzleti vállalkozásként fogható fel, amely koncentrált jövedelemtermelő képességével lehetőséget biztosít a szabad területi vadállomány költségeinek finanszírozására.

Felhasznált szakirodalom:

CSŐRE P.: Vadaskertek a régi Magyarországon (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 1997, 140 p.)

48

a bőszénFai különleges rendeltetésű vadaskert működése és gyakorlati

tapasztalatai

Nagy J.1, Sebestyén J.1, Petrási Zs.2, Szabó J.1

1Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrum, Vadgazdálkodási Tájközpont2Kaposvári Egyetem, Egészségügyi Centrum

Bevezetés

A vadaskertek kialakulását, eredményes működését és fennmaradását több tényező befolyásolja.A bőszénfai kert megépítésében az alábbi szempontok játszottak szerepet:

• gazdasági érdek;• területi adottságok;• oktatási, kutatási feladatok;• személyes vonzódás;• vadállomány-telepítési, védelmi célok.

Bőszénfán, a Zselicre jellemző gyenge termőhelyi adottságú területen alakítottuk ki vadaskertünket, ahol 1% körüli humusztartalom, 4,5–5,5 PH, közepesen kötött, kötött barna erdőtalaj a jellemző. A korábban tejelőmarha-tartással foglalkozó gazdaság erdő-sültsége 40% körüli. A mozaikosan elhelyezkedő, változatos felszínű erdők korábban is kiváló élőhelyet nyújtottak a gímszarvasoknak és a vaddisznóknak. A terület állandó vízfolyásokkal, dagonyákkal jól ellátott, még a legnagyobb szárazságban sincs szükség mesterséges vízpótlásra.

A gazdaság egy tömbben lévő részén építettük meg a kertet, amelynek területe 604 hektár. A külső kerítés hossza 13 500 méter, magassága 244 cm, anyaga Tornado – nagy szakítószilárdságú, angol fonat (SSHT 2440/22/150), 6–8 méterenként akácoszlopokra rögzítve.

A kerítés építésekor mintegy 50–60 gímszarvas, 10–15 dámvad, 25–30 vaddisznó és 30–40 őz maradt a területen. Ez a létszám képezte a későbbi törzsállomány alapját, me-lyet saját tenyészetünkből folyamatosan bővítünk.

A kert létesítésekor még nem volt ilyen egyértelmű a kérdés, mint ma: megéri-e vadaskertet üzemeltetni, versenyképes lehet-e a vadászati hasznosítás az egyéb alter-natívákkal szemben?

49

Erre a kérdésre kerestük a választ, amikor a MEFA Zrt.-vel és a Gyulaj Zrt.-vel közö-sen kutatási programot indítottunk a vadaskertjeink technológiájának fejlesztése érde-kében.

Egyértelműen látszik, hogy a gyorsan fejlődő világgal csak akkor tudunk lépést tar-tani, ha mi, vadgazdák is megismerjük a tudományos eredményeket, és erőfeszítéseket teszünk azok minél hatékonyabb hasznosítására.

A szükséges vizsgálatok, megfigyelések elvégzésével készítettük elő a legfontosabb technológiák modernizációját. Azt szerettük volna elérni, hogy egyensúly alakuljon ki a kerti vadállomány és környezete között, biztosítva a környezetbarát gazdálkodás, az ökonómiai és a szakmai szempontok együttes érvényesülését.

Anyag és módszer

Vizsgálataink során mintákat gyűjtöttünk a tenyészkertek és a vadaskert területéről talajvizsgálatok, növénybeltartalom-vizsgálatok és a botanikai összetétel meghatározása céljából. A vadaskertben lőtt egyedekből vér-, szőr-, vese-, máj- és izommintákat vizs-gáltattunk. Az ásványianyag-ellátottság szintjét a zsigerelt testeken végzett CT-, illetve húsminőség-vizsgálatokkal elemeztük. Mindezek mellett vizsgálataink kiterjedtek a lőtt egyedek fejlettségének vizsgálatára (a vesezsír-indexre, az egyes testméretek fel-vételére, a vemhes egyedeknél a magzat fejlettségére), valamint a parazitákkal való fertőzöttség felmérésére. Vizsgáltuk a szarvasok DNS-készletét is a rokonsági fok, ill. a beltenyésztettség szintjének felmérése érdekében. Eredményeinket szabad területen lőtt egyedek vizsgálati eredményeivel vetettük össze.

Eredmények, tapasztalatok

Ivararány, korosztály-összetétel

Az elmúlt 10 évben bebizonyosodott, hogy a szarvasgazdálkodás egyik legnagyobb problémája a hosszú generációs intervallum, amely nagy létszámú törzsállomány hosz-szú ideig történő fenntartását teszi szükségessé. Az 1. ábra jól szemlélteti a hasznosítha-tó trófeás vad számát egy feltételezett szarvasállomány korösszetételének elemzésével.

Szembetűnő, hogy évente csupán 14-15 szarvasbika vadászata értékesíthető egy 250–300 egyedet számláló törzsállományból.

Ezek a bevételek nem képesek biztosítani a kert működését – nem lehet a nagy létszámból adódó magas tartási, takarmányozási költségeket a vadászati árbevételből finanszírozni.

Eleinte kézenfekvőnek tűnt a megoldás: növelni kell a vaddisznóállomány létszámát, a többletbevételekből pedig finanszírozni lehet a vadaskert kiadásait.

A sertevad létszámának jelentős növelése valóban javította az árbevételt, de a vad-földekben, vadlegelőkben okozott kár mértéke nagyobb volt, mint a növekmény.

�0

Más alternatívát kellett tehát találni a kert jövedelmezőségének növelésére.Erre az alábbi megoldások kínálkoznak:• a kérődző vadfajok egyedszámának és minőségének növelése;• a vaddisznóállomány csökkentése;• a vadföld-gazdálkodási technológia megváltoztatása, olcsóbb és hatékonyabb rend-

szer kialakítása;• a tenyészkerti vadállomány mennyiségi és minőségi fejlesztése;• a vadászati hasznosítás fokozása.

Terveink szerint a dámszarvas-populációnkat a jelenlegi 30–35 egyedről 120–130-ra, míg a gímszarvasok létszámát 200–220 egyedről 300–320 egyedre kívánjuk növelni.

A nagyobb arányú hasznosítás érdekében, célunk az ivararány eltolása a hímivar ja-vára (2:1).

2006-ban kezdeményeztük a szika- és a Dávid-szarvas vadaskerti telepítését, azonban ezt az FVM illetékesei nem engedélyezték.

1. ábra: Vadaskerti gímszarvas-törzsállomány elméleti korosztály-összetétele

�1

Vadászati hasznosítás

Kezdetben (1997, 1998) csak jelentős árengedménnyel sikerült a vadászokat Bőszénfára csábítani – ma már inkább a sorban állás a jellemző. Több csoportunk van, mely rend-szeresen visszajár hozzánk vadászni.

A 2006/2007-es vadászati szezonban vendégeink 55%-a magyar, 25%-a osztrák, 9%-a német, 6%-a szlovén, 5%-a spanyol nemzetiségű volt.

Az elmúlt három évben lőtt gímszarvasbikák adatait a 1. táblázatban foglaltam ösz-sze.

Az elmúlt vadászati idény meglepően jól sikerült: bár a terítékre hozott bikák száma (21 példány) csaknem az előző évi létszám (60 gímbika) harmadára esett vissza, a mi-nőség átlagon felülinek mondható.

A terítékre került egyedek érmes aránya 66,6% volt (14 egyed): 38,1% (8 egyed) aranyérmes, 19,0% (4 egyed) ezüstérmes, 9,5% (2 egyed) bronzérmes minősítést kapott. A legmagasabb CIC-pontszámot egy 12,01 kg-os trófeatömegű bika kapta.

Trófea tömege (kg) Kor (év)2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008

Tömeg db % db % db % év db % db % db %–1 1 1,6 - - 1 - - - -1–2 3 7,1 10 2 9,5 2 1 1,7 - -2–3 8 9 3 3 14 17 6 3–4 8 7 1 4,8 4 8 13 - -4–5 6 3 5,0 - - 5 5 6 - -5–6 6 7 1 4,8 6 6 1 1,7 2 9,56–7 2 4,8 1 1,6 - - 7 2 4,8 3 5,0 - -7–8 4 9,5 7 2 9,5 8 2 4,8 5 8,3 1 4,88–9 3 7,1 10 4 9 4 9,5 3 5,0 2 9,59–10 2 4,8 3 5,0 2 9,5 10 1 2,4 6 6 10–11 2 3,3 2 9,5 11 4 6,7 3 11–12 3 12 1 1,7 1 4,812–13 1 4,8Összesen 42 100 60 100 21 100 42 100 60 100 21 100

Arany 0 0 5 8,3 8 1–3 14 18 30 6 Ezüst 7 14 4 4–6 19 20 2 9,5Bronz 4 9,5 4 6,7 2 9,5 7–9 8 11 3

Érmes arány 11 23 14 10 év

feletti 1 2,4 11 10

1. táblázat: A bőszénfai vadaskert terítékadatai (2005/2006-os 2006/2007-es, 2007/2008-as vadászidény; forrás: Somogy megyei vadászati hatóság)

�2

Vadhústermelés

Bár a vadhús értéke többnyire elmarad a vadászat bevételei mögött, mégis nagyon fon-tos élelmiszerről van szó, amely több figyelmet érdemel.

Vizsgálataink során tanulmányoztuk a bőszénfai vadaskertből és a szabad területről származó testeket.

A bikák esetében 3–5%-os lemaradást tapasztaltunk a Zselicből származó szabad terü-leti vad zsigerelt tömegéhez képest. Az adatokat a 2. sz. táblázatban foglaltam össze.

A „Gazdaságorientált agrárágazati kutatások” pályázat keretében, az 2005. május és 2007. április közötti időszakban 36 gímszarvas és 52 dámvad CT-vizsgálatát végeztük el. Az állatok 6 vadászterületről (bőszénfai vadaskert, bőszénfai tenyészkert, szabad terület, MEFA-vadaskert, Lábod, Gyulaj) származtak.

A testeket tartóeszközben, háton fekvő helyzetben rögzítettük a felvételezéshez. A képalkotáshoz SIEMENS Somatom Plus 4 Expert típusú CT-képalkotó berendezést használtunk. A felvételezés során először tájékozódó jellegű kétdimenziós kép (topo-gram), majd keresztmetszeti felvételek (tomogram) készültek a teljes vadtestről, az első nyakcsigolyától a csánkízületig.

Kihasználva a térfogatos becslés lehetőségét, meghatároztuk a vizsgált test színhús-%-át az alábbi képlet segítségével: sum HU20-200 / sum HU-200-+1000 × 100. Emellett izom–zsír-tér-fogatarányt is számítottunk, ahol az izomdenzitást képviselő képpontok számát osztottuk a zsírdenzitást képviselő pixelek számával (sum HU20-200 / sum HU-200--20). Csoportátlagot és szórást számítottunk, ami a csoportok közötti összehasonlításra adott lehetőséget.

A szöveti összetétel meghatározásra irányuló computer-tomográfiás vizsgálataink célja volt a vázizom és zsír mennyiségének pontos ismerete, eltérő élőhelyekről származó gím- és dámszarvasok karkaszaiban.

Az éves korú gímszarvasok átlagsúlyában 51–59 kg között alakultak az értékek. A bőszénfai tenyészkertből (48–55 kg) származók homogénebbek, de kisebb súlyúak

Megnevezés Szabad terület Vadaskert

Bika (2007. szeptember)

Egyedszám (n) 33 8

Zsigerelt tömeg átlaga (kg) 166,7 160,2

Zsigerelt tömeg szórása (kg) 19,2 17,4

Zsigerelt tömeg szórása %-ban 12 11

Bika (2007. október)

Egyedszám (n) 8 10

Zsigerelt tömeg átlaga (kg) 137,1 138,1

Zsigerelt tömegek szórása (kg) 13,4 20

Zsigerelt tömeg szórása %-ban 9,7 14,5

2. táblázat: Lőtt szarvasbikák zsigerelt tömegének alakulása (2007)

�3

voltak. E szempontból a bőszénfai vadaskerti (45–72 kg) és a szabad területi állatok (46–61 kg) esetében, az eltérő egyedsúlyok miatt, a szórásértékek magasabban alakul-tak, nagyobb értékekkel.

A továbbiakban meghatároztuk a vizsgált test színhús-%-át, és mértük az izom- és zsírtérfogatot. Emellett izom–zsír-térfogatarányt is számítottunk, ahol az izomdenzitást képviselő képpontok számát osztottuk a zsírdenzitást képviselő pixelek számával. A fel-használt csoportok átlagadatait a 4. táblázat szemlélteti.

A három terület vonatkozásában a legimpozánsabb testösszetétel a Bőszénfáról szár-mazó vadaskerti egyedeket jellemzi. A szabad területi növendékekkel közel azonos súlyúak, de a karkaszon belül magasabb izomtérfogat- és színhússzázalék-értékkel jellemezhetők, alacsonyabb szöveti zsírtartalom mellett. A fentiek igen kíváló, 9,7-es

Csoport Faj Időszak Korosztály Származási hely Mintaszám Átlagsúly

kg Szórás

A/2 gím nyár növendék Bőszénfa VK 8 59 9,00

B/2 gím nyár növendék Bőszénfa TK 6 51 2,69

C/2 gím nyár növendék Szabad terület 6 56 8,09

E/1 dám tél borjú Lábod 8 17 2,3

E/3 dám tél tehén Lábod 8 34 6,01

F/1 dám tél borjú Gyulaj 6 14 1,40

F/2 dám nyár növendék Gyulaj 11 14 1,23

F/3 dám tél tehén Gyulaj 8 27 3,07

Csoport Faj Idő-szak Korosztály Származási

helyEgyed-

szám dbÁtlag-súly kg

Izomcm3

Zsírcm3

Szín-hús %

Izom:Zsír arány

A/2 gím nyár növendék Bőszénfa VK 8 59 39,4 4,1 70,9 9,7

B/2 gím nyár növendék Bőszénfa TK 6 51 29,9 4,4 63,5 6,8

C/2 gím nyár növendék Szabad-terület 6 56 36,0 4,7 68,0 7,6

E/1 dám tél borjú Lábod 8 17 10,5 1,9 62,1 5,6

E/3 dám tél tehén Lábod 8 34 20,8 3,9 63,3 5,3

F/1 dám tél borjú Gyulaj 6 14 10,0 2,0 60,1 5,1

F/2 dám nyár növendék Gyulaj 11 14 10,5 1,3 73,2 8,0

F/3 dám tél tehén Gyulaj 8 27 19,5 3,4 65,3 5,7

3. táblázat: Átlagsúlyok és szórásértékek a csoportokon belül

4. táblázat: A vizsgált csoportok átlag izom- és zsírtérfogat- (dm3), színhús- (%), valamint izom–zsír arányértékei

�4

izom–zsír-arányt adtak, mely érték 20%-kal haladta meg a szabad területi, illetve 30%-kal a tenyészkerti állatok vonatkozó számadatát.

Takarmányozás, vadföldgazdálkodás

A vadaskertek takarmányozásának színvonala bizonyítottan az egyik legfontosabb té-nyezője a zárttéri vadgazdálkodásnak.

A már említett kutatási program egyik legfontosabb célja az volt, hogy feltárja a va-daskerti gazdálkodásban rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, s a rendelkezésre álló forrá-sokat olyan formában csoportosítsa át, hogy az élőhely fejlesztésén keresztül pozitívan hasson a vadállomány termelésére, minőségére. E program keretében számos olyan vizsgálati eredmény született, amelyet felhasználtunk a vadföldgazdálkodás fejlesztése során.

Mint általában minden állattenyésztési ágazatban, a vadaskertben is meghatározó je-lentőséggel bír a takarmányozási költség nagysága. Ez az arány 2004-ben és 2005-ben 45–48% körül alakult, de napjainkban már – a magas költségek miatt – meghaladja a 65–70%-ot.

Vadföldjeinken korábban kukoricát, zabot, takarmánykáposztát, rozst, szemes cirkot, vörösherét, szarvaskerepet és gyepet termeltünk.

Ezekkel a növényfajokkal biztosítottuk, hogy folyamatosan legyen a területen jó mi-nőségű friss zöld, télen pedig lédús takarmány és energiában gazdag abrak. Mégsem tudtuk elérni a szabad területen élő állományok termelési színvonalát.

Mindezek mellett az elmúlt években jelentős mértékben romlottak a szántóterületek művelésének feltételei.

��

A gímszarvas és a dámvad, de különösen az őz a változatos, friss hajtásokat, levele-ket, a könnyen emészthető takarmányokat részesíti előnyben.

Ezt az igényt szeretnénk a későbbiekben kielégíteni úgy, hogy az olcsóbb, mégis változatos legyen.

A kérdés az, hogyan lehet a kiadásokat csökkenteni, miközben a minőséget akarjuk javítani, s szeretnénk elérni, hogy minél több és szebb agancsú egyed népesítse be vadászterületünket.

Megoldásként az alábbi lehetőségek kínálkoztak:• az évelő növények, ezen belül is a pillangós vezérnövényű gyeptársulások arányának

jelentős növelése;• sarjerdő-telepítések végrehajtása;• a telepített gyepek felújítása;• a vadtartás szempontjából értéktelen gyepek szarvasmarhákkal való legeltetése.

A vadföldek, vadlegelők változatosságának növelése szükségessé tette a hazánkban szokatlannak nevezhető keverékek kipróbálását. Németországban több évtizedes ta-pasztalatok alapján állítanak össze különböző keverékeket.

Ezek telepítése azért is fontos, mert az esetenként 18-20 különböző növényt tartal-mazó keverékek sokkal jobban megfelelnek a természetes – nagy biodiverzitást mutató – társulások kritériumainak. A folyamatosan változó fejlettségi állapotú növények állan-dóan újabb és újabb kínálatot tudnak biztosítani a vadfajok számára.

A legjelentősebbek közül néhány keverék kipróbálására került sor 2006 tavaszán, me-lyek azóta is kiváló minőségű, kedvelt vadlegelőt biztosítanak az év nagy részében.

�6

A génmegőrzés, az állomány genetikai képességeinek javítása

Az állattenyésztésben már régóta ismert és elfogadott módszer a különböző szelekciós lépések és a biotechnológiai eljárások (spermavétel és tárolás, mesterséges megtermé-kenyítés, embrió-átültetés) felhasználása a nemesítés folyamatában.

2003 őszén olyan program indult Bőszénfán, amelynek célja az volt, hogy a nagy genetikai értéket képező – vadászaton elejtett és a tenyészkertben használt – gímbikák spermáját kinyerjük, és a lehető legtöbb adagban lefagyasszuk. A bőgési időszak alatt 10 bikától sikerült életképes spermiumokat gyűjteni.

2004 októberében már 32 tehenet termékenyítettünk mesterségesen, amiből 21 utód született. Ez az eredmény megfelel a külföldi tapasztalatoknak, és kiválóan alkalmas arra, hogy a kimagasló képességű egyedek örökítőanyagát felhasználjuk a vadaskertek vérfrissitésében.

Következtetések, javaslatok

Vizsgálati eredményeink egyértelműen igazolták: az alacsonyabb színvonalú termelés esetén szinte mindig a takarmányozás színvonalával van baj. Nem fordítunk kellő fi-gyelmet a talaj tápanyagpótlására, a meszezésre, a szarvasok számára kedvező össze-tételű növénytársulások kialakítására, az elgyomosodás megakadályozására.

A takarmányozás színvonalának emelése mellett a másik fontos tényező az állomány genetikai képességének fokozatos javítása. Ennek megvalósítására ma már rendelke-zésünkre állnak a modern biotechnológiai módszerek, amelyek segítségével gyorsan, nagymértékű előrehaladást lehet elérni. Ez a módszer kiválóan alkalmas arra is, hogy kivételes képességű egyedek genomjának megmentésére használjuk fel.

A gazdaságossági szempontok érvényesítésekor nagy gondot kell fordítani a költség-takarékos megoldások alkalmazására és a vadállomány minőségének folyamatos javí-tására.

A bőszénfai vadaskert vadföldművelését elemezve egyértelmű az eredmény, mely szerint az egynyári növénykultúrákkal szemben sokkal gazdaságosabb az évelő – első-sorban pillangós vezérnövényű – gyeptársulások létesítése. Ezzel évente akár 15–20% költségmegtakarítást érhetünk el, mindemellett gazdálkodásunk egyszerűbbé, áttekint-hetőbbé válik.

Az új keverékek folyamatosan jó legelőt biztosítottak a szarvasok számára. Még a legnagyobb szárazságban is voltak sarjadó gyepalkotók, és az aszály elmúltával gyor-san regenerálódtak a vetések. Az állomány kondíciója nem romlott, az elejtett bikák agancsa jobb fajsúlyú lett, mint korábban.

Eddigi eredményeink jelentősége azonban nem csak a pénzügyi eredményekben je-lentkezik!

A munkaerő kihasználásában, a fenntartott géppark csökkentésében, az egész ter-melési technológia leegyszerűsödésében is komoly előnyök rejlenek. Több figyelem, energia és pénz jut más célokra.

Nem feledkezhetünk meg azokról a pozitívumokról sem, amelyek a környezeti terhe-léssel függnek össze. A kisebb időtartamú géphasználat révén csökken a károsanyag-ki-bocsátás, megszűnik a vegyszerfelhasználás (és minden gond, ami ehhez kapcsolódik), mérséklődik a műtrágyaigény. Ezek a lényeges szempontok csak nehezen vagy egy-általán nem fejezhetők ki pénzben.

Felhasznált irodalom:Carl S. Hoveland. Pastures for deer farming. The North American Deer Farmer, April

1990 Davies, M.H. - Deakin, D.W. - Chapple, D.G.: Growth of yearling and two-year old

red deer stags on pure white clover swards. www.kaposvar.pate.huDeer Master, South Canterbury & North Otago Branch NZDFA: Deer Industry Manual,

New Zealand, 2000Ian, S.: Pasture preferences of deer. Proceedings of a Deer Course for Veterinarians.

Queenstown, July 1989. Mátrai, K.: A cserjeszint fás szárú növényzetének szerepe a gímszarvas nyári táplálé-

kában. Vadbiológia 1994-1996, 5. kötet, Gödöllő, 1996.Min, B.R. - Barry, T.N. - Wilson, P.R. - Kemp, P.D.: The effects of grazing chicory (Ci-

chorium intybus) and birdsfoot trefoil (Lotus corniculatus) on venison and velvet production by young red and hybrid deer. New Zealand Journal of Agricultural Research, 1997, Vol. 40. 335-347. www.rsnz.govt.nz

Randel, R. - Evers, G.: Pastures for deer in southern USA. 2003, www.deer-library.com

Simone O. Hoskin - Barry, T.N. - Wilson, P.R. - Charleston, W.A.G. - Kemp, P.D.: Growth and carcass production of young farmed deer grazing sulla (Hedysarum coronarium), chicory (Chicorium intybus), or perennial ryegrass (Lolium peren-ne)/white clover (Trifolium repens) pasture in New Zealand. New Zealand Journal of Agricultural Research, 1999, Vol. 42. 83-92. www.rsnz.govt.nz

Soetrisno, E. - Barry, T.N. - Wilson, P.R. - Hodgson, J. - Purchas, R.W.: Effects of red clover (Trifolium pratense) or perennial ryegrass (Lolium perenne)/white clover (Trifolium repens) pastures upon growth and venison production from weaner red deer (Cervus elaphus). www.rsnz.govt.nz

Takátsy T.: Gépesítés ökonómiája. www.braindawage.hu/mcs.htm

�8

a vadeX zrt. intenzív vadgazdálkodása és lehetőségei a régió

Fejlődésében

Haas BélaVadex Zrt.

A Vadex Zrt. vadgazdálkodása

A Vadex Zrt. 20 000 hektáron erdőgazdálkodik, legnagyobb részt Fejér megyében. Az erdők sok kis tömbben, foltban helyezkednek el. A társaság ezzel párhuzamban 30 000 hektáron vadgazdálkodik.

Ez az oka annak, hogy vadászterületeinket minden esetben csak a nagyobb szom-szédos gazdálkodókkal közösen, földtulajdonosi közösség keretei között tudtuk kiala-kítani. Két vadaskertünk körül így is csak egy-egy, a törvényben szereplő 3000 hektár-nál jelentősen kisebb területet sikerült kialakítani, melyek így különleges rendeltetést kaptak.

Az előzmények rövid történeti áttekintése, a jelenlegi intenzív vadgazdálkodás létrejötte

Vadászterületeink a II. világháború előtt zömében Zichy-, Károlyi-, Fiath-féle uradalmi birtokok, illetve a Klostenburg apátság birtokai voltak. A Zichy család már ekkoriban világhírű apróvad-gazdálkodást folytatott a Sárréten, 1888-ban pedig Károlyi Gyula 700 holdas vadaskertet létesített Fehérvárcsurgó határában.

Cégünk 1952-ben mint Mezőföldi Állami Erdőgazdaság kapta meg az erdők kezelői jogát, ezzel együtt a vadászati jogot is, majd 1969-ben Mezőföldi Állami Erdő- és Vad-gazdasággá alakult.

Az akkori vezetés – belátva a kezelésére bízott erdők gyenge minőségét és felmérve az általuk biztosított minimális nyereséget – intenzív vadgazdálkodási tevékenységbe kezdett. A ’70-es évek elején először nagyarányú, intenzív apróvad-gazdálkodási prog-ramot indított, elsősorban a fácán és a vadkacsa mesterséges tenyésztésével, a keltetés-től a vadásztatásig, majd 1973–77 között 3 vadaskertet létesített.

1993-ban Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Részvénytársasággá, majd 2006-ban Vadex Zrt.-vé alakult.

�9

Az intenzív vadgazdálkodás kialakulását több tényező indukálta, így:• az erdők gyenge fatermő képessége és az abból származó mérsékelt bevételi forrás;• a vadászterületeken nagy hagyományokkal rendelkező minőségi, tradicionális vad-

gazdálkodás;• a fokozódó mezőgazdasági vadkár mértéke és összege;• a térségben jelentkező, főleg külföldi vadászati igények kielégítése;• az eredményes gazdálkodás során keletkező profit kiaknázása.

Mindezek közül a legjelentősebb ok az új bevételi forrás lehetősége és a több lábon állás kialakítása volt. Ennek következtében a ’70-es évek elején először az intenzív apróvad-gazdálkodás, majd a zárttéri vadgazdálkodás kezdődött el, amelyhez kiépült a teljes vadászati vertikum: vadászatszervezés – apróvadkeltetés – apró- és nagyvad-gazdálkodás – vadászat – vadhúsfelvásárlás – vadhúsfeldolgozás – vadhús-értékesítés bel- és külföldön.

A Vadex Zrt. jelenleg 8 vadaskertet üzemeltet, amelyekből 4 vegyes vadas, 4 pedig vaddisznóskert.

A vegyes állományú kertekben a Magyarországon szabad területen élő valamennyi nagyvadfaj megtalálható és vadászható. Egyedül fehérvárcsurgói vadaskertünkben él a szikaszarvas, amely szintén vadászható.

A vegyes vadas kertek mindegyikében él gímszarvas, bár az élőhely csökkenése miatt a 2008/2009-es vadászati év végéig a váli kertben a gímállományt nullára kell csökkenteni.

A vadaskertek létesítésekor ezek összterülete 5054 hektár volt; a jelenleg működő kertek területe 4535 hektár.

A csökkenés az erdőállomány korosodásából következő, tömbösítetten végrehajtott vágásokból és kikerített területekből adódik, amit kisebb mértékű kertbővítés korrigál.

A vadaskertben élő vadfajok törzsállományának alakulása az elmúlt években határo-zott irányt mutat.

Ez elsősorban az egyes vadfajok iránti piaci igények, másrészt az adott faj költség-arányos nyereségtartalma alakulásának következménye.

A táblázatban szereplő 3 év is jól mutatja az egyes vadfajok állományának változását.A gímszarvas az egyik legköltségesebben tartható vadfaj: 10-12 évig kell tartani, hogy

kiváló trófeát és komoly bevételt érhessünk el általa. A váli és vérti vadaskertekben

Vadfaj 2003 2006 2008

Gímszarvas 1068 1100 795

Dámvad 244 405 380

Muflon 315 315 330

Szikaszarvas 44 65 85

Őz 170 130 180

Vaddisznó 1755 2750 2230

60

az élőhely csökkenése miatt állománya úgyszintén csökken, és a 2008. évben további csökkenése várható. A Martonvásári Gímszarvas Tenyésztelep állományát értékesítet-tük, és a soponyai szarvaskertben is csak 20 egyed maradt bemutató jelleggel.

A dám és a muflon állománya kismértékben emelkedik a gímszarvas kárára, míg a szikaszarvassal komoly állománynövelési szándékunk van.

A vaddisznó állománya a létesített disznóskertek számával arányosan emelkedett. (A táblázatban szereplő adatok az adott év január 1-ei állománynagyságokat jelentik. A 2005. évben a decemberre tervezett vadászatok közül több csak 2006 januárjában lett megtartva, ezért kiugró a 2006. évi adat.)

A Vadex Zrt. 2007/2008. évi vadaskerti terítékadatait és az érmes megoszlást szemlél-teti a következő táblázat.

A gímszarvasnál az évi lelövés átlagosan 250–270 db; itt látszik az állománycsökken-tési tendencia.

Ezt az érmes arány is tükrözi; főként a fiatal bikáknak a váli vadaskertben történt le-lövése miatt az arány 8-10%-kal alacsonyabb az átlagosnál.

A többi vadfajnál az adatok megegyeznek az utóbbi évek átlagával.

Vadaskertek problémái a jelenben és a jövőben

A legfontosabb kritérium, hogy a kertek rentábilisan működjenek. Ehhez szükséges a bevételek és a költségek pozitív szaldója.

A költségek folyamatos emelkednek, ezen belül is különösen a takarmány- és az energiaárak, valamint a bérköltségek.

További kiadásokat jelent a már meglévő infrastruktúra (vadászházak, utak, kerítések stb.) állandó karbantartása.

Bevételi oldalon a piac nem fogad el jelentős mértékű áremelést, valamint nagy a konkurencia Európában és a világban.

Esetünkben ehhez társul még a legkorábban létesített három kertnél jelentkező erdő-felújítási kényszer, mely művelet a vegyes vadas kertek esetében, valamint a kerítés-építési költségek minimalizálása miatt csak tömbösítve végezhető el, ami nagy terület-csökkenést eredményez.

2007/2008. évi terítékVadfaj Gímszarvas 348Dámvad 33Muflon 30Szikaszarvas 3Őz 5Vaddisznó 1046

Érmes arányokGímszarvas 37/144Dámszarvas 11/17Muflon 5/14Szikaszarvas 2/2 Vaddisznó: 107/414VaddisznóhajtásKanarány: 392/931

61

Külön figyelmet kell fordítani a járványok kialakulásának megelőzésére (sertéspestis, amerikai májmétely).

Tovább nehezíti a helyzetet az egyre erőteljesebb és egyre szigorodó hatósági elő-írások betartása (pl. az állategészségügyben).

Azonfelül a jövőben egyre erősebb támadások várhatóak a vadaskertekkel szemben a zöldek és az állatvédők részéről.

Megoldást kínáló lehetőségek

Legfontosabb feladat a vadaskerti vadászat iránt érdeklődő vevőkör célirányos meg-keresése.

Az egyre dráguló (a 2007. évben megkétszereződő) terményárak mellett a vad eseté-ben legjobban hasznosuló és a szervezet számára legfontosabb tápanyagokat biztosító specifikus takarmányozás megvalósítása.

Minden közepes és jó termőföld takarmánytermelésbe vonása saját gépekkel vagy bérmunkával.

A folyamatosan, olykor ugrásszerűen emelkedő költségek miatt elengedhetetlen a munkaerő létszámának és az energia felhasználásának optimalizálása.

A vadállománnyal való gazdálkodás során szükséges a vadfajoknak az élőhelyi adott-ságok és a piac igényei alapján történő megválasztása, valamint az állományok létszá-mának dinamikus alakítása.

Hasonlóan fontos feladat a vadászati igények szerinti kertek, kertméretek (belső ker-tek) kialakítása, a régebben működő vadaskertek esetén pedig hosszú távú („örökös”) működési modell felállítása, továbbá az élőhely (főleg az erdők) tömbökben, kerítés védelmében történő felújítása (Tímár).

Azonfelül hasonlóképpen figyelmet érdemel a szezonon kívüli hasznosítás (turizmus) lehetőségeinek kihasználása.

Lehetőségek a jövőben

A vadgazdálkodás alapvető célja a vadászatokból származó profit el-érése, a vadászatok minél jobb és előnyösebb értékesítése révén. Ehhez kapcsolódik a lőtt vadból származó – az alacsony felvásárlási árak miatt kicsiny – árbevétel emelése, akár közvetlen értékesítés útján.

A természetjáró emberek, gyerekek számára vadbemutató kertek, vad-állat-„simogató”-k létesítése.

Vadállat-„simogató”

62

A vadaskertekben a „holt idényben” csoportos vadmegfigyelés, vadfotózás, fogatolás lehetőségének a biztosítása, ami további szezonális bevétel-kiegészítést jelenthet.

A vadászházak és az őket körülvevő vadászterületek kihasználása szakmai rendez-vények, gyakorlati bemutatók szervezésére; ugyanezek a helyszínek a külföldi diákok szakoktatásának megszervezésére is kiváló lehetőséget nyújtanak.

Kerékpárút

Soponyai ökocentrum épülete

63

A vadaskerti vadgazdálkodás kapcsoló-dása a turizmushoz

• holt idényben bevétel-kiegészítés;• kirándulók, természetjárók kon-

centrálása adott helyekre, ami ugyanakkor másutt a terület terhe-lésének csökkenését vonja maga után;

• nyitás a nagyközönség felé;• vadászházak kihasználtságának

növelése;• pályázati lehetőségek (Áeü, Lea-

der).

A Vadex Zrt. két kistérségi programban vesz részt: a SÁRVÍZ HVK LEADER- és a BAKONYÉRT EEVA LEADER-program-ban.

A programok fő fejlesztési prioritásai a következők:

• „Adottságokon alapuló fenntartha-tó gazdasági fejlődés”

• „Természet- és környezetvédelem”• „Települések megújítása, alapszolgáltatások fejlesztése”• „Adottságokon alapuló turizmus fejlesztése”• „Örökség megőrzése”• „Leszakadók, hátrányos helyzetűek segítése a gazdasági potenciál növelésével” • „Gazdasági, közösségi információáramlás, tudásszerzés, tapasztalatok”

Ezek közül legjobban a 3. és a 4. pont érinti, érintheti a vadgazdálkodást.„A BAKONYÉRT” EEVA LEADER esetében az adottságokon alapuló turizmus fejlesz-

tése fő programpontjában – a mellettük szereplő összegekkel – az alábbi célprogramok kerültek be a program pályázatába:

• Új turisztikai termékek létrehozása és a meglévők fejlesztése (vadbemutató kert, vadmegfigyelő kunyhó/les, horgásztó, bemutatóterem, infor-

mációs táblák) 992,000 EUR • A térség turisztikai kínálatát bemutató hazai és nemzetközi marketingtevékenység

(vadászati turizmus prospektusai) 268,000 EUR• Képzés és ismeretterjesztés a versenyképes turisztikai szolgáltatások megvalósítá-

sának segítésére (hagyományos rendezvények támogatása (vadásznap, gasztronó-mia) 168,000 EUR

• Új turisztikai szállás- és vendéglátóhelyek létesítése és a meglévők színvonalának fejlesztése (vadászházak, konferenciatermek) 1,632,00 EUR

Tájékoztató tábla

Összegezve:A zárttéri vadgazdálkodás alapvető feladata a vadászatokból származó árbevétel hosszú távon való, maximális kiaknázása észszerű, költséghatékony gazdálkodás által.

Ehhez társulhatnak a vadászati idényen kívüli turisztikai tevékenységek, melyek egy-részt a vadgazdálkodás bemutatását jelenthetik a nagyközönségnek, másrészt elősegít-hetik a meglévő infrastruktúra (pl. vadászházak) jobb kihasználását. Így a vadaskertek számára is az árbevétel kiegészítését jelenthetik.

A vadaskertek üzemeltetésének, fejlesztésének elősegítésére kevés a közvetlen pályá-zati lehetőség, ezért a mezőgazdasági és turisztikai tevékenységek körének pályázatait is ki kell használni.

Irodalom:Mecsérpusztai FTK vadgazdálkodási üzemterve 2007-2017Sárréti FTK vadgazdálkodási üzemterve 2007-2017Váli FTK vadgazdálkodási üzemterve 2007-2017Vérti FTK vadgazdálkodási üzemterve 2007-2017Belsőbárándi FTK vadgazdálkodási üzemterve 2007-2017Vadex Zrt vadgazdálkodási statisztikákVadex Zrt üzleti jelentés 2007 évrőlVadex Zrt vadászati prospektusVadex Zrt vadászházi prospektus Vadex Zrt honlap: www. vadex.hu

Vadászati múzeum

6�

a vadászturisztikai támogatások lehetőségei az Új magyarország

vidékFejlesztési program iii. tengelyében

Arnóczi RozáliaFöldművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Az Európai Unió Tanácsa a 2007-es pénzügyi évtől kezdődően jelentős változásokat léptetett életbe a közösségi agrártámogatások feltételeit és szabályait illetően. Ennek részeként a 2007–2013 közötti időszakra az összes, mezőgazdasági célú vidékfej-lesztési támogatás egy alapba, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapba (EMVA) összpontosul. Az EMVA-ból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás lehívására a tagállamoknak vidékfejlesztési stratégiát, végrehajtására pedig vidékfejlesztési progra-mot kellett kidolgozniuk.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (továbbiakban: ÚMVP) a 2007–2013-as időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Program, a benne szereplő támogatáso-kat több európai uniós, illetve hazai jogszabály határozza meg. Ezek közül a legfon-tosabbak:Európai uniós:

• 1698/2005/EK Tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.)• 1974/2006/EK Bizottsági rendelet (2006. december 15.) • 1975/2006/EK Bizottsági rendelet (2006. december 7.)

Hazai:• 2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halá-

szati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról;• 23/2007. (IV.17.) FVM-rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános sza-bályairól;

• FVM-rendelet az egyes támogatási jogcímekről.

A 23/2007. (IV.17.) FVM-rendelet a támogatásokra nézve – szemben az eddigi gya-korlattal – számos új eljárást vezetett be, amelyek többségében egyszerűbbé, átláthatób-bá, követhetőbbé tették a támogatásokhoz való hozzájutást. A legjelentősebb változá-sok egyike, hogy a rendeletek által kedvezményezettek jogosultság alapján támogatási kérelmet nyújtanak be a fejlesztési célra, amely objektív szempontok alapján kerül elbírálásra. Ha azonban az ügyfél által a benyújtott támogatási kérelemben tett vállalá-

66

sok (árbevétel-vállalás, foglalkoztatottak számának elmaradása) nem teljesülnek, illetve hamis adatszolgáltatásra derül fény, akkor a kedvezményezettet szankció terheli: vissza kell fizetnie a támogatást.

Az ÚMVP felépítése

Ahhoz, hogy az ÚMVP-ből nyújtható turisztikai, vadászturizmussal foglalkozó támoga-tásokat bemutassam, szükséges áttekinteni a Program felépítését.

Az ÚMVP keretében a 7 éves vidékfejlesztési programozási időszak alatt mintegy 1300 milliárd forint uniós és nemzeti támogatási lehetőség nyílt meg a magyar mezőgazdasági termelők számára és a vidék fejlesztésére. E források felhasználását az ÚMVP intézkedései szolgálják, melyek a nemzeti fejlesztési irányok meghatározásaként a program 4 stratégiai tengelye köré csoportosulnak. Ezek a következők:

• a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképes-ségének javítása (I. tengely);

• a környezet és a vidék állapotának javítása (II. tengely);• az életminőség javítása a vidéki területeken, és a diverzifikáció ösztönzése (III.

tengely);• LEADER (IV. tengely).

Az I. tengely (a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat ver-senyképességének javítása) fő célkitűzései közé tartozik a megújuló energiaforrások alkalmazásának és termelésének elősegítése; az állattenyésztési ágazat életképessé-gének erősítése; az élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása; nagyobb hozzáadott érték előállítása a kertészetben; mezőgazdasági infrastruktúra-fejlesztés és vízgazdálkodás; a mezőgazdasági dolgozók és gazdálkodók korstruktúrája meg-változtatásának ösztönzése; az innováció, a marketingszemlélet és a vállalkozói készségek támogatása a mezőgazdaságban; valamint hozzájárulás a tudás alapú vidéki társadalom megteremtéséhez a tudás és információ terjesztése által.

A környezet és a vidék állapotának javítása II. tengely keretében a következő kiemelt intézkedések találhatók: a gazdaságos és környezetbarát erdőgazdálkodás elősegítése; a környezetkímélő gazdálkodási módszerek megerősítése és elterjesztése; illetve állatjóléti előírások.

III. tengely

E tanulmány szempontjából az ÚMVP legfontosabb része a III. tengely, mely kiemel-ten foglalkozik a turisztika támogatásával. Fő célkitűzése az életminőség javítása a vidéki területeken, valamint a diverzifikáció ösztönzése. Ezen belül három fő csoport különül el:

• Új munkahelyek létrehozása és a jövedelemszerzési lehetőség és képesség erő-sítése a vidéki vállalkozások fejlesztése által;

67

• Az életminőség javítása a falumegújítás elősegítésével;• Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása kistelepülési integrált közös-

ségi és szolgáltató terek létrehozásával.Az ÚMVP III. tengely intézkedéseit nemcsak célkitűzés, hanem megvalósítás szempont-jából is csoportosíthatjuk. Horizontális intézkedésként jelenik meg a 9/2008. (I. 24.) „Tanyabusz” – Kistérségi Közlekedési szolgáltatások ösztönzése, valamint az IKSZT – Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér elnevezésű támogatás. Ezek mellett végrehajtás szempontjából eltérnek a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában integráltan megvalósuló intézkedések:

• mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása;• turisztikai tevékenységek ösztönzésének támogatása;• falumegújítás és fejlesztés;• vidéki örökség megőrzése.

Turisztikai tevékenységek ösztönzése

A gazdaságfejlesztő intézkedések között találjuk a turisztikai tevékenységek ösztönzését, a nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás, valamint a mikrovállal-kozások létrehozására és fejlesztésére tett intézkedések között. A turisztikai intézkedés célja a vidéki munkahelyek létrehozása vagy megőrzése érdekében a vidéki turizmus-formák közül a fenntartható falusi, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének segítése. Támogatás vehető igénybe a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítására, a már működő szálláshelyek bővítésére, korszerűsítésére, akadálymentesítésére, szolgáltatásainak fejlesztésére; a vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakí-tására, a már működő egységek bővítésére, korszerűsítésére, akadálymentesítésére és szolgáltatásainak fejlesztésére; a szálláshelyhez nem feltétlenül kötött – a vidéki települé-sek természeti erőforrásaira, mezőgazdasági, erdő-, vad- és halgazdálkodási adottságaira, közösségi, kulturális és gasztronómiai örökségére, nemzeti tájházakra, skanzenekre, bor-pincékre, mint vonzerőre épülő – minőségi és komplex – agro- és ökoturisztikai szolgál-tatások kiépítésére, a már működő szolgáltatások bővítésére, korszerűsítésére, fejleszté-sére és marketingjére, a foglalkoztatást előmozdító fejlesztésekre az alábbi területen:

• alkalmi falusi- és agroturisztikai szolgáltatás;• ökoturisztikai szolgáltatás;• lovas turisztikai szolgáltatás;• vadászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások;• erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó szolgáltatások;• vízi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások;• horgászturisztikai szolgáltatások;• valamint az előbbi pontokban meghatározott szolgáltatásokhoz kacsolódó gaszt-

ronómiai szolgáltatások.

68

A turisztikai tevékenységet ösztönző támogatásra jogosultak az 5000 fő állandó lakosnál alacsonyabb lakosságszámmal vagy a 100 fő/km² népsűrűségnél ala-csonyabb népsűrűséggel rendelkező települések (kivéve a budapesti agglomeráció települései), ezen belül:

• természetes személyek; • mikro-, kis- és középvállalkozások; • non-profit szervezetek; • egyházi jogi személyek; • települési önkormányzatok; • önkormányzati társulások; • valamint a kedvezményezettek társulásai.

A támogatásra jogosultak szerint azonban különbözőképpen oszlik meg a támogatás mértéke. Amennyiben a természetes személy, mikro-, kis- és középvállalkozás a fej-lesztést hátrányos helyzetű területen valósítja meg, akkor az összes elszámolható kiadás 65%-a, egyéb területeken végrehajtott fejlesztés esetén a kiadás 60%-a.

Amennyiben a beruházás települési önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi jogi személy, non-profit szervezet esetén nem közhasz-nú tevékenység ellátásához kötődik, és hátrányos helyzetű területen valósul meg, úgy az összes elszámolható kiadás 65%-a; ha nem hátrányos területen végzik a beruházást, a kiadás 60%-a. Utóbbi szervezetek esetében, amennyiben a beruházás közhasznú te-vékenységük ellátásához szükséges, akkor az összes elszámolható kiadás 100%-a.

A vissza nem térítendő támogatás összege háromévente nem haladhatja meg az 50 000 000 Ft-ot kérelmezőként, melynek keretén belül maximum három kérelem nyújtható be. Azonban a kedvezményezettnek üzemeltetési kötelezettsége van, ami azt jelenti, hogy a projektnek az utolsó kifizetési kérelemtől számított 5 évig fenntartható-nak kell lennie.

LEADER

Az ÚMVP IV. tengelye a LEADER, amely szervesen összekapcsolódik a III. tengely in-tézkedéseivel. A fejlesztési elképzelések megvalósítása során alapvető fontossággal bír a LEADER-megközelítés, amelyet a IV. intézkedéscsoport keretében létrejövő LEADER Helyi Akciócsoportok jelenítenek meg. Magyarországon 96 helyi közösség alakult meg. Területi alapon szerveződtek, meghatározott pénzösszeg fölött diszponálnak. Ez közösségenként átlagosan 2 milliárd forint fejlesztési forrást jelent. A forrás elköltésére a helyi közösségek Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát (Továbbiakban: HVS) alkottak 4 hó-nap alatt. Alapvetően a HVS megvalósítása a feladatuk, ezenfelül az IH (Továbbiakban: Irányító Hatóság) delegált rájuk feladatokat.

A helyi közösségek összességében több mint 12 000 tagot foglalnak magukban (ame-lyek közül 2930 helyi önkormányzat), valamint az ország egész területét lefedik (3043 település). A helyi közösségeket minimum 20 alapító tag (az önkormányzati, a civil és

a gazdasági szféra képviselői) hozhatta létre. A helyi közösségek tagságának legalább 60%-át vállalkozók és civilek alkotják, és területileg folytonosnak kell lenniük.

A helyi közösségeknek hivatalosan bejegyzett jogi személyiséggé kellett válniuk, mi-vel a program végrehajtásához számos feladat elvégzését az IH a helyi közösségekre delegálja. A helyi közösségek feladata az általuk kialakított Helyi Vidékfejlesztési Straté-gia megvalósítása. A megvalósítás konkrét projektekben ölt testet. A támogatást igény-lők a HVS-be illeszkedően fogalmazzák meg támogatási kérelmeiket, amelyeket a helyi közösség értékel. A kérelmek kitöltésében a helyi közösség közreműködik, a támogatá-si kérelmeket helyi szinten pontozza, végül az ügyfél (a támogatási kérelem benyújtója) ezt követően juttatja el őket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz.

A vadászturizmus támogatása

• A „Turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedésen belül lehetőség van a va-dászturisztikai tevékenységek támogatására: szálláshelybővítésre, korszerűsítésre, szolgáltatásfejlesztésre, valamint a jogszabályban meghatározott körben eszközök beszerzésére is. Az elszámolható költségek közé tartoznak többek között a valamely ingatlanhoz (épülethez, telekhez) kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések költségei (pl: közműfejlesztés);

• horgász- és/vagy csónakázótó kiépítése (max. 3 ha), meglévő tó iszaptalanítása, környezetének rendezése (megközelítő utak, part menti horgászstégek, esőbeállók stb.);

• lovas karám, fedett oktató-gyakorló lovaspálya és kiszolgáló helyiségek kiépítése;• vadászfegyver-tároló; • vadbemutatáshoz: les, etető, itató kiépítése; • állatsimogató és bemutató hely kiépítése;• borkóstoló pince és kiszolgáló helyiség kialakítása, berendezése;• ingatlanhoz (épülethez, telekhez) kapcsolódó bel- és/vagy kültéri rekreációs fejlesz-

tések költségi (pl.: pihenőkert kerti bútorokkal, játéktér/udvar kiépítése, használati térelemek beszerzése, sporttér/udvar kiépítése);

• bármely típusú szálláshely vendégszobáinak minimális berendezése és felszerelése.A 2008 októberében megnyíló intézkedések egyrészt a vidéki foglalkoztatási feszültsé-gek csökkentésére, a jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére, másrészt a helyi kul-turális és épített örökség – amely a falusi turizmus egyik alapja – megőrzésére adnak lehetőséget.

Mindez nem valósulhat meg aktív, közösségükért, településükért tenni kész, felelős-ségteljes emberek nélkül. Az intézkedések lehetőségeket teremtenek, amelyekkel élni kell. Ehhez kidolgozott stratégiák, határozott elképzelések, pénzügyileg és szakmailag egyaránt megalapozott tervek szükségesek. Azok a támogatási igények, amelyek ilyen alapokon nyugszanak, minden bizonnyal sikerre számíthatnak.

Jegyzetek

A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 8. -...

Documents

Transcript of A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 8. -...