A udapesti Gazdasági Főiskola végzett hallgatóinak ... · A BGF Diplom ás Pályakövetési ......

A Budapesti Gazdasági Főiskola végzett hallgatóinak

véleménye

- kutatási jelentés -

A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében

a 2007-ben és 2009-ben végzett hallgatók között lebonyolított

2010. évi kutatás eredményei

2010

A Diplomás Pályakövetési Rendszer kialakítása és megvalósítása a Budapesti Gazdasági Főiskola TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0012 azonosítószámú „TETT - A TE jövőd a Te kezedbe Téve! Korszerű szolgáltatásokkal az elhelyezkedést,

pályakezdést, sikeres karriert segítő esélyekért a BGF-en” című európai uniós támogatású projekt keretében történik

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális

Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2

Tartalom

Vezetői összefoglaló ............................................................................................................................ 3

Módszertan ......................................................................................................................................... 8

Végzettek társadalmi-demográfiai háttere ....................................................................................... 11

Hallgatói státusz ................................................................................................................................ 15

Munkatapasztalat .............................................................................................................................. 25

Kapcsolat az iskolával ........................................................................................................................ 56

További tanulmányok ........................................................................................................................ 60

Elhelyezkedési tapasztalatok ............................................................................................................. 73

Gyakorlati hely ................................................................................................................................... 88

Intézményértékelés ........................................................................................................................... 94

Összehasonlító eredmények ........................................................................................................... 100

3

Végzett hallgatói felmérés

Vezetői összefoglaló

Módszertan

Az adatfelvétel a 2009/2010-es tanév tavaszi szemeszterében készült, önkitöltős

módszerrel. A kérdőívet on-line és postai úton kapták meg a végzett hallgatók. A

felmérés eredményeképpen összességében 660 végzett hallgatótól kaptunk értékelhető,

kitöltött kérdőívet, ebből 336-an 2007-ben végeztek, míg 324-en 2009-ben végeztek.

Mivel a kérdőív kitöltése önkéntes volt, ezért a visszaküldött kérdőívek számos esetben

eltértek a főiskola végzett hallgatóinak társadalmi-demográfiai, illetve hallgatói státusz

szerinti tényleges eloszlásától. Ezeket a torzulásokat ún. peremsúlyozással korrigáltuk.

Társadalmi-demográfiai háttér

A végzettekre jelentős lakóhelyi koncentráció jellemző: tízből hét végzett a közép-

magyarországi régióban lakik, míg a többi régióban lakók aránya csupán néhány százalék.

A koncentráció mögött felsejlik, hogy a végzettek körében jelentős a területi mobilitás:

közel minden második végzettre jellemző ez. Tízből hét végzett hallgató valamilyen

gimnáziumban szerezte meg érettségijét, míg a szakközépiskolai érettségivel érkezők

aránya 29 százalék.

Hallgatói státusz

2007-ben valamivel többen végeztek a BGF-en, mint 2009-ben. A nemzetközi

gazdálkodás, a kereskedelem és marketing, illetve a kommunikáció és médiatudomány

végzettség inkább a fiatalabbakra jellemző, míg a pénzügy és számvitel (gazdálkodási és

menedzsment), illetve a turizmus-vendéglátás inkább az idősebbekre. A nemzetközi

gazdálkodás végzettség inkább a külföldiekre és a fővárosiakra jellemző, míg a pénzügy

és számvitel (gazdálkodási menedzsment) végzettség inkább a vidéki településekről

érkezőkre. A gimnáziumban érettségizettek inkább a nemzetközi gazdálkodási szakot

preferálták, míg a szakközépiskolában végzettek a pénzügy és számvitel (gazdálkodási és

menedzsment) szakot. Több szak végzése csak elenyésző arányban jellemző a

hallgatókra.

4

Munkatapasztalat

A válaszadók 95 százalékának volt már állandó munkahelye a végzés megszerzése óta. A

fővárosiaknak nagyobb valószínűséggel volt állandó munkahelyük, mint a vidékieknek,

illetve a külföldről érkezők körében a legalacsonyabb ez az arány. Szakok és karok szerint

nem találtunk statisztikai értelemben szignifikáns eltéréseket, vagyis nagyjából azonos

eséllyel találnak valamilyen munkát a különböző szakot végzettek. Átlagosan 1,67

munkahelye volt a végzett hallgatóknak a végzés óta. Tízből több mint nyolc válaszadó

teljes munkaidőben, alkalmazottként dolgozik jelenlegi munkahelyén. A többi

foglalkoztatotti forma elenyésző arányban fordul csupán elő. A legnagyobb arányban az

építőipari, illetve a szállítás, raktározás, távközlés ágazatban helyezkedtek el a végzettek.

A válaszadók kiemelkedő többsége természetesen valamilyen magáncégnél helyezkedett

el. Állami-önkormányzati vállalatnál a végzettek 12 százaléka, nonprofit szervezetnél 2

százaléka helyezkedett el, míg saját vállalkozást a végzettek egy százaléka indított. A

válaszadók 45 százaléka dolgozik olyan munkahelyen, ahol egyáltalán nincs külföldi tőke,

28 százalékuk pedig olyan helyen, ahol 100 százalék a külföldi tőke aránya. További 19

százalékuk esetében pedig van valamekkora külföldi tőke arány a munkahely tulajdonosi

struktúrájában. Ahol van külföldi tőke arány, ott ennek az átlagos mértéke 88 százalék. A

végzettek 49 százaléka nagyvállalatnál (vagy állami szféra), 51 százaléka a kkv szektorban

helyezkedett el, ebből 13 százalék mikro-, 15 százalék kis-, illetve 23 százalék pedig

középvállalkozásnál. Társadalmi-demográfiai változók szerint csak egy különbség

található: a fővárosiak és a megyeszékhelyeken lakók nagyobb valószínűséggel dolgoznak

nagyvállalatoknál, mint a kisebb településeken lakók. Tízből valamivel több, mint nyolc

végzett hallgató egyszerű alkalmazottként dolgozik jelenlegi munkahelyén, a valamilyen

szintű vezetők aránya pedig 14 százalék. A végzettek leginkább a munkájuk személyi

körülményeivel elégedettek (harmaduk teljes mértékben elégedett ezzel), míg a szakmai

előmenetellel, karrierépítéssel a legkevésbé. A végzettek 27 százaléka gondolja úgy, hogy

munkahelye nagyon nagy mértékben kapcsolódik a képzettségéhez, miközben 8

százalékuk szerint egyáltalán nem. A végzettek saját értékeléseik szerint távolabb érzik

jelenleg végzett munkájukat végzettségüktől, mint amennyire az a munka „objektív”

leírásából következne. Ennek alapvető oka az lehet, hogy a munkahelyek többsége

sokszor annyira specializált, illetve gépesített, hogy a tanulmányokhoz képest kisebb fokú

5

komplexitást és kreativitást igényel. Ezt ítélhetik úgy a volt hallgatók, hogy bár formálisan

igen, ténylegesen mégsem áll annyira közel a végzett munkájuk végzettségükhöz. A

válaszadók átlagos havi nettó jövedelme 172 ezer forint, a háztartásukban az egy főre

eső jövedelem pedig 158 ezer forint.

Kapcsolat az iskolával

Tízből kilenc végzett saját bevallása szerint tartja a kapcsolatot volt

évfolyamtársaival/csoporttársaival. Volt oktatóikkal valamivel több mint tizedük tart

kapcsolatot. A formális kapcsolatok gyakorisága (hallgatói önkormányzat, öregdiák

szervezet stb.) igen alacsony. A végzettek közel kétharmada nem tud róla, hogy működne

öregdiák szervezet a BGF-en.

További tanulmányok

A végzettek 17 százaléka tervezi biztosan, további 38 százalékuk valószínűleg, hogy az

elkövetkezendő években újabb felsőfokú tanulmányokba kezd. A végzettek több mint

fele említette a mesterképzést, majdnem harmaduk említette vállalat által szervezett

képzést, 29 százalékuk szakirányú továbbképzést, míg 22 százalékuk felsőfokú

szakképzést továbbtanulási tervként. Rossz hír az, hogy akik valamilyen mértékben

tervezik, vagy még nem tudják, hogy részt akarnak-e venni mesterképzésen, azok csupán

30 százaléka tekinti biztosnak, vagy legalább valószínűsíti, hogy ezt a BGF-en szeretné

megtenni. Akik nem a BGF-en szeretnének mesterszakot végezni, azok körében a

leggyakoribb konkrét indok, hogy nincs a BGF-en megfelelő mesterszak. Emellett

azonban viszonylag gyakori indok az oktatás színvonalával kapcsolatos kritika is. A

válaszadók 9 százaléka biztosan a BGF-en venne részt szakirányú továbbképzésen, és

további 35 százalékuk valószínűsíthetően itt. Leginkább az adótanácsadó, a mérlegképes

könyvelő, pénzügy, illetve a könyvvizsgáló képzésekre lenne igény.

Elhelyezkedési tapasztalatok

A válaszadók közel fele már az államvizsga (abszolutórium) előtt dolgozott állandó

munkahelyen, további 30 százalékuk pedig a végzés után 3 hónapon belül el tudott

helyezkedni. Csupán 4 százalék azok aránya, akiknek még nem sikerült a végzést

követően elhelyezkedniük. Tízből közel három megkérdezett nyilatkozta azt, hogy nagy

6

előnyt jelentett számára, hogy a BGF-en végzett, további 36 százalékuk szerint kis

mértékben csupán, de előnyt jelentett. Minden negyedik végzett szerint ez semmiféle

előnnyel sem járt, és egy százaléknyian voltak azok, akik szerint ez kifejezetten hátrány

volt. A volt hallgatók a nyelvtudást ítélték a legfontosabb szempontnak a felsorolt 12

szempont közül, ami alapján egy munkahelyi jelentkezéskor kiválasztják a jelentkezőket,

és a diploma minősítését a legkevésbé fontosnak. Tízből hét végzett szerint a

vállalatvezetők a legjobb diplomák között tartják számon a BGF-en szerzett végzettséget.

Olyan válaszadó nem is akadt, aki azt nyilatkozta volna, hogy végzettségét gyenge

diplomaként tartják számon.

Gyakorlati hely

Bár a végzettek csekély hányada támaszkodott tanulmányai alatt az iskola kínálta

formális segítségre a gyakorlati hely keresése során, csupán 14 százalékuk mondta azt,

hogy gondot jelentett számukra a gyakorlati hely megtalálása. A kérdezettek többsége

visszamenőleg is elégedett a gyakorlati képzés rendszerével. Ennek ellenére

számottevően sok válaszadónak voltak érdemi megjegyzései arra vonatkozóan, hogy mit

változtatnának a jelenlegi rendszeren: a legtöbben hosszabb gyakorlati időt írnának elő,

több céggel alakítanának ki kapcsolatot és a gyakorlati helyeken nagyobb rálátást

biztosítanának a szakmai munkára. Ebből is kitűnik, hogy a válaszok egy irányba

konvergálnak: valódi tartalmat adnának a szakmai gyakorlatnak, a kötelező formalitás

helyett. A válaszadók 37 százaléka mondta azt, hogy biztosan vagy valószínűleg tudna

segíteni abban, hogy a BGF jelenlegi hallgatói szakmai gyakorlatra jelentkezzenek oda,

ahol most ő dolgozik. A legnagyobb arányban a közép-, és a nagyvállalkozásoknál

dolgozók tudnának segíteni ebben. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a

kisvállalkozásoknál jóval nagyobb terhet jelenthet egy gyakornok fogadása, mint a

nagyobb vállalatok esetében.

Intézményértékelés

A végzettek a leginkább az elméleti oktatás színvonalával, míg a legkevésbé az

elhelyezkedési lehetőségek megismertetésével voltak elégedettek, amikor

visszamenőlegesen értékelték a BGF-et különböző szempontok szerint. A legtöbben a

gyakorlati oktatást nevezték meg, amiben a BGF-nek a legtöbbet kellene fejlődnie. Ezen

7

kívül számottevően sokan említették még a szakmai felkészítést és a munkaerőpiac

megismertetését. Az infrastrukturális szempontok szerint a végzettek a leginkább az

intézmény „küllemével” voltak elégedettek, míg a végzés utáni elhelyezkedés segítésével

a legkevésbé. Mindezzel együtt a végzettek összességében nagyon pozitívan értékelték a

BGF-et: valamivel több, mint ötödük nagyon jó intézménynek, míg további 57 százalékuk

jó intézménynek tartja, és csupán egy százalékuk nyilatkozta azt, hogy nem jó intézmény

a BGF. A PSZK-n végzettek jobb intézménynek értékelték a BGF-et, mint a KKK-n és a

KVIK-n végzettek.

8

Módszertan

Háttér

A végzett hallgatók körében történt felmérés a Diplomás Pályakövetési Rendszer

vizsgálatok harmadik nagy blokkja. Az eredmények alapján az intézmény visszacsatolást

kap oktatási tevékenységének megítéléséről, illetve arról, hogy a végzettek milyen

véleménnyel vannak a főiskoláról a munkaerő-piaci tapasztalataik fényében. A kutatás

eredménye megmutatja, hogy a végzettek milyen problémákkal szembesültek az

elhelyezkedés során, milyen területeket kell fejleszteni, erősíteni, hogy a BGF-en

végzettek minél hatékonyabban tudjanak a munkaerőpiacon szerepelni, elhelyezkedni. A

válaszok segíteni tudják az intézmény oktatásfejlesztési tevékenységének hatékonyságát,

illetve azok irányát. Az elhelyezkedés tapasztalatai fontos információkat nyújtanak a

Karrier Iroda számára annak szolgáltatásai, tanácsadó tevékenysége és képzései

tervezésénél. A kérdőív kialakításakor figyelembe kellett venni az országos központi

kérdőív kérdéseit, ami kötelező jellegű az intézményre nézve.

Mintavétel

A kutatást minden év tavaszán kell lefolytatni. A megkérdezés az első két évben postai és

online kérdezés technika alkalmazásával, majd 2012-től csak online módszerrel zajlik. A

lekérdezendők körét két csoport alkotja, egyrészt az adott évet megelőző évben

végzettek (legalább abszolutórium) – mind a tavaszi, mind az őszi időszakban (2009),

másrészt 3 évvel a végzés után a volt hallgatók (legalább abszolutórium, 2007). 2012-től

a végzés utáni 5. évben is meg kell kérdezni a végzetteket (legalább abszolutórium). A

felmérés eredményeképpen összességében 660 végzett hallgatótól kaptunk értékelhető,

kitöltött kérdőívet, ebből 336-an 2007-ben végeztek, míg 324-en 2009-ben végeztek.

Az adatfelvételek ideje:

Az adatfelvétel 2009/2010-es tanév tavaszi szemeszterében készült.

9

Súlyozás

Mivel a kérdőív kitöltése önkéntes volt, ezért a visszaküldött kérdőívek számos esetben

eltértek a főiskola végzett hallgatóinak társadalmi-demográfiai, illetve hallgatói státusz

szerinti tényleges eloszlásától. Ezeket a torzulásokat ún. peremsúlyozással korrigáltuk. A

súlyozás során öt szempontot vettünk figyelembe: 1. a volt hallgató nemét, 2. milyen

tagozatra járt a volt hallgató, 3. melyik karra (PSZK-n belül melyik intézetbe) járt a volt

hallgató, 4. melyik szakra járt a volt hallgató, 5. végül melyik évben végzett a volt

hallgató. A súlyozás részleteit az alábbi táblázatokban mutatjuk be.

A súlyváltozó átlaga pont egy lett. A legnagyobb súlyértékekkel rendelkező 2,5 százalék

súlyátlaga 1,97, míg a legkisebb súlyértékekkel rendelkező 2,5 százalék súlyátlaga 0,44,

vagyis az adott esetek véleményei ennyiszeresen vannak figyelembe véve a statisztikai

elemzés során (41. táblázat).

A kérdőívet a valós számarányukhoz képest kisebb számban küldték vissza a férfiak.

Tagozatok szerint kisebb arányban töltötték ki az alternatív képzési formákon (levelező,

távoktatás) végzettek. Karok szerint a PSZK volt hallgatói számarányukhoz képest

nagyobb, míg a KKK volt hallgató kisebb arányban töltötték ki, a KVIK volt hallgatói

nagyjából számarányuknak megfelelően válaszoltak a kérdőívre. Ezzel összefüggésben

szakok szerint a gazdálkodási és menedzsment - pénzügyi és számviteli szak volt hallgatói

nagyobb arányban, míg a nemzetközi gazdálkodás szak volt hallgatói kisebb arányban

töltötték ki a kérdőívet. A többi szak volt hallgatói számarányukhoz képest nagyjából

hasonló arányban válaszoltak a kérdőívre. Végül a 2007-ben végzettek számarányukhoz

képest valamivel kisebb, míg a 2009-ben végzettek valamivel nagyobb arányban

válaszoltak a kérdőívre (42. táblázat).

Ennek megfelelően a 43. táblázatban mutatjuk a súlyozás alapját képező változók szerinti

súlyátlagokat.

1. táblázat: A súlyváltozó statisztikai jellemzői

N 660

átlag 1,000

szórás ,571

súly alsó 2,5 %-a ,443

súly felső 97,5%-a 1,965

10

2. táblázat: A súlyozás alapját képező változók eloszlása a mintában a súlyozás előtti és utáni állapotban N, összes megkérdezett %

súlyozatlan súlyozott

N % N %

nem férfi 142 22 165 25

nő 516 78 494 75

válaszhiány 2 0 1 0

tagozat nappali 605 92 569 86

levelező 7 1 32 5

távoktatás 34 5 45 7


kar BGF-KKK 159 24 214 33

BGF-KVIK 184 28 186 28

BGF-PSZK-BP 199 30 177 27

BGF-PSZK-SA 63 10 41 6

BGF-PSZK-ZA 55 8 41 6


szak kereskedelem és marketing 89 13 79 12

kommunikáció és médiatudomány 54 8 37 6

nemzetközi gazdálkodás 85 13 135 20

turizmus-vendéglátás 116 19 128 20

emberi erőforrások 13 2 12 2

gazdálkodási és menedzsment - pénzügy és számvitel

250 38 220 33


végzettség éve 2007 336 51 356 54

2009 324 49 304 46


összesen 660 100 660 100

3. táblázat: A súlyváltozó átlaga és szórása a súlyozás alapját képező változók szerint

súly változó

átlaga szórása

nem férfi 1,322 ,928

nő ,899 ,594

tagozat nappali ,834 ,584

levelező 2,138 ,619

távoktatás 1,552 ,784

kar BGF-KKK ,958 ,669

BGF-KVIK 1,705 ,431

BGF-PSZK-BP ,856 ,645

BGF-PSZK-SA ,149 ,090

BGF-PSZK-ZA ,110 ,090

szak kereskedelem és marketing 1,251 ,665

kommunikáció és médiatudomány 1,288 ,938

nemzetközi gazdálkodás ,882 ,551

turizmus-vendéglátás 1,540 ,436

üzleti szakoktató 3,264 -

emberi erőforrások ,615 ,193

gazdálkodási és menedzsment 1,116 ,907

pénzügy és számvitel ,647 ,549

11

Végzettek társadalmi-demográfiai háttere

Először is megnéztük, hogy a visszaküldött kérdőívek alapján milyen kép rajzolódik ki a BGF

volt hallgatóinak társadalmi-demográfiai jellemzőiről. A nemi arány – mivel súlyozási

szempont volt – nem hordoz új információt az alábbi 44. táblázatban. Tízből majdnem hat

végzett a fővárosban lakik, az összes többi településtípus alulreprezentált (44. táblázat).

Régiók szerint nézve a lakóhelyi koncentráció még jelentősebb: tízből hét végzett a közép-

magyarországi régióban lakik, míg a többi régióban lakók aránya csupán néhány százalék (45.

táblázat).

A koncentráció mögött már felsejlik, hogy a végzettek körében jelentős a területi mobilitás:

közel minden második végzettre jellemző ez. Tízből három végzett valamilyen vidéki

településről költözött a fővárosba, kilenc százalékuk vidéki településről egy másik vidéki

településre költözött, míg 4 százalékuk költözött Magyarországról külföldre (46. táblázat). A

vidéki kisvárosokból érkezőkre jellemző a leginkább a területi mobilitás: közel kétharmaduk

nem azon a településen lakik, ahol 14 éves korában lakott. Továbbá a kelet-magyarországi

régiókból érkezők körében jellemzőbb a területi mobilitás, mint akik valamelyik nyugat-

magyarországi régióban laktak (47. táblázat).

4. táblázat: öregdiákok - nem, korcsoport és településtípus szerint - N, %, érdemben válaszolók %

N % %

nem férfi 165 25 25

nő 494 75 75

válaszhiány 1

korcsoport 22-24 évesek 133 20 22

25 évesek 110 17 18

26 évesek 165 25 27

27 évesek 81 12 13

legalább 28 évesek 124 19 20

válaszhiány 47 7

településtípus Budapest 389 59 59

megyeszékhely, megyei jogú város 83 13 13

egyéb város 99 15 15

község 63 10 10

külföld 26 4 4

válaszhiány 0 0

összesen 660 100 100

12

5. táblázat: öregdiákok - régió és megye szerint - N, %, érdemben válaszolók %

régió megye N % %

Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén 7 1 1

Heves 8 1 1

Nógrád 14 2 2

régió összesen 29 4 5

Észak-Alföld Hajdú-Bihar 12 2 2

Jász-Nagykun-Szolnok 3 1 0

Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 1 1


Dél-Alföld Bács-Kiskun 9 1 1

Békés 6 1 1

Csongrád 6 1 1


Közép-Magyarország Budapest 389 59 61

Pest 78 12 12


Közép-Dunántúl Komárom-Esztergom 6 1 1

Fejér 22 3 3

Veszprém 7 1 1


Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron 15 2 2

Vas 8 1 1

Zala 11 2 2


Dél-Dunántúl Baranya 8 1 1

Somogy 8 1 1

Tolna 12 2 2


külföld 25 4

válaszhiány 1 0

6. táblázat: területi mobilitás (14 éves korában jellemző, illetve jelenlegi lakhely viszonyában), N, %

N összes megkérdezett

% azok körében, akik

költöztek

nem váltottak lakóhelyet 362 55

lakóhelyet váltottak 298 45

ebből

vidékről Budapestre költöztek 200 30 67

Budapestről vidékre költöztek 13 2 4

vidékről vidékre költöztek 58 9 20

külföldről Magyarországra költöztek 2 0 1

Magyarországról külföldre költöztek 25 4 8

13

7. táblázat: területi mobilitás - településtípus és régió szerint (14 éves korban jellemző lakhely) – azok aránya, akik költöztek

%

településtípus Budapest 13

megyeszékhely, megyei jogú város 61

egyéb város 64

község 56

külföld 67

régió Észak-Magyarország 73

Észak-Alföld 66

Dél-Alföld 70

Közép-Magyarország 20

Közép-Dunántúl 59

Nyugat-Dunántúl 54

Dél-Dunántúl 66

Tízből hét végzett hallgató valamilyen (hagyományos, illetve nem hagyományos)

gimnáziumban szerezte meg érettségijét, míg a szakközépiskolai érettségivel érkezők aránya

29 százalék. Ez mindenképpen azt jelzi, hogy a gimnáziumokból az országos átlagnál jóval

nagyobb arányban érkeznek hallgatók, mivel országosan valamivel többen szereznek

szakközépiskolai típusú képzésben érettségit, mint gimnáziumiban. Ezen belül is kimagaslik a

nem hagyományos gimnáziumból érkezők aránya. A BGF végzett hallgatóinak több mint

harmada érkezett ilyen típusú intézményből (48. táblázat).

Minél idősebb valaki, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy szakközépiskolai

érettségivel rendelkezik (70. ábra). A fiatalkori lakóhely szerint pedig különösen a vidékiek

körében volt népszerű a szakközépiskola: míg a fővárosiak csupán 20 százaléka érettségizett

szakközépiskolában, addig a megyei jogú városokban 27 százalék, egyéb városokban 32

százalék, a községekből érkezők esetében pedig 42 százalék ez az arány.

8. táblázat: milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? - N, %, érdemben válaszolók %

iskolatípus ebből N % %

hagyományos gimnázium 234 35 36

nem hagyományos gimnázium

6 osztályos gimnázium 94 14 15

8 osztályos gimnázium 46 7 7

kéttannyelvű középiskola 73 11 11

nemzetiségi gimnázium 10 2 2

összesen 224 34 35

szakközépiskola technikum 1 0 0

szakközépiskola 187 29 29

összesen 188 29 29

egyéb iskolatípus 0 0 0

válaszhiány 15 2

14

1. ábra: milyen középiskolában szerezte meg érettségi bizonyítványát? – korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, %, N=598

A végzettek közel ötöde tanult más felsőoktatási intézményben is: a legtöbben (10

százalékuk) mesterképzés keretében tette ezt (49. táblázat).

9. táblázat: a BGF-en kívül tanul-e más felsőoktatási intézményben? Milyen képzésben– igenek, N, % (többet is választhat)

N %

hagyományos egyetemi 14 2

hagyományos főiskolai 16 2

felsőfokú szakképzés 17 3

Bachelor képzés 12 2

egységes és osztatlan képzés 5 1

mesterképzés 66 10

doktori képzés 0 0

egyéb* 1 0

legalább egyféle van 127 19

24

35

42

37

44

19

31

36

44

37

57

35

22

19

19

0% 20% 40% 60% 80% 100%

legalább 28 évesek

27 évesek

26 évesek

25 évesek

22-24 évesek

hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola

15

Hallgatói státusz

A válaszadók 7 százaléka jelenleg is jár a BGF-re már egy BGF-es diploma birtokában.

Természetesen az idősebbekre jellemzőbb ez az átlagnál (71. ábra).

2. ábra: öregdiákok kapcsolata a BGF-hez – korcsoportok szerint, %

Az egyes karokon végzettek eltérő arányban töltötték ki a kérdőívet. A KKK-n végzettek

számarányukhoz képest kevesebben, míg a PSZK karon végzettek többen (50. táblázat).

A KKK-n végzettek átlagosan közel másfél évvel fiatalabbak, mint a PSZK-n végzettek. A KKK-n

végzettek között a külföldiek és a fővárosiak felülreprezentáltak, a KVIK-n a külföldiek felül-,

míg a kisvárosokból érkezők alulreprezentáltak, végül a PSZK karokon a Budapestről érkezők

alulreprezentáltak. A gimnáziumban érettségizettek a KKK-n és a KVIK-n felülreprezentáltak,

míg a szakközépiskolában végzettek a PSZK karon (72. ábra). A PSZK egyes intézeteinek volt

hallgatói között jórészt csak a regionális különbségekből eredő eltérések vannak (52.

táblázat).

10. táblázat: az alábbi intézmények/karok közül melyiken szerzett végzettséget? – súlyozott és súlyozatlan N, %

súlyozott súlyozatlan

N % N %

BGF - Külkereskedelmi Kar (BGF-KKK) 214 33 159 24

BGF – Kereskedelmi és Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (BGF-KVIK)

186 28 184 28

BGF – Pénzügyi és Számviteli Kar (BGF-PSZK) 259 39 317 48

BGF – Pénzügyi és Számviteli Kar – Budapest (BGF-PSZK-BP) 177 27 199 30

BGF – Pénzügyi és Számviteli Kar – Salgótarjáni Intézet (BGF-PSZK-SA) 41 6 63 10

BGF – Pénzügyi és Számviteli Kar – Zalaegerszegi Intézet (BGF-PSZK-ZA) 41 6 55 8

13

8

8

4

2

7

87

92

92

96

98

93

0% 20% 40% 60% 80% 100%


27 évesek

26 évesek

25 évesek

22-24 évesek

ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK

hallgató és végzett egyaránt végzett

16

3. ábra: karok öregdiákjainak szocio-demográfiai összetétele – %

30

42

12

43

38

39

20

20

33

33

62

17

39

25

30

24

36

15

23

38

36

41

33

30

24

17

37

30

14

23

31

31

14

14

7

54

22

18

29

30

29

32

29

34

20

28

40

34

72

20

32

46

56

49

37

52

24

76

8

52

52

52

34

56

45

33

30

39

39

0% 20% 40% 60% 80% 100%

nem tanul

tanul

MÁS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN

szakközépiskola


hagyományos gimnázium

KÖZÉPISKOLA

Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Közép-Magyarország

Dél-Alföld

Észak-Alföld

Észak-Magyarország

RÉGIÓ

külföld

község

egyéb város

megyeszékhely, megyei jogú város

Budapest

TELEPÜLÉSTÍPUS


27 évesek

26 évesek

25 évesek

22-24 évesek

KORCSOPORT


BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK

17

4. ábra: intézmények öregdiákjainak szocio-demográfiai összetétele – %

A válaszadók közül mindössze 23-an (4 százaléknyian) végeztek két vagy több szakon a BGF-

en, így a továbbiakban csak a fő (első) szakot elemezzük. A végzettek szakok szerinti

eloszlását a 74. ábra és a 51. táblázat mutatja.

5. ábra: milyen szakon, szakokon végzett a BGF-en? – szak, %

59

84

76

23

15

53

85

82

20

32

50

58

65

35

83

68

21

9

12

5

6

11

18

80

68

50

24

12

23

13

16

21

7

12

77

80

41

4

18

24

43

5

16

0% 20% 40% 60% 80% 100%

szakközépiskola



KÖZÉPISKOLA

Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


Dél-Alföld

Észak-Alföld


RÉGIÓ

külföld

község

egyéb város


Budapest

TELEPÜLÉSTÍPUS


PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA

20%

13%

35%

21%

2%

6% 2%nemzetközi gazdálkodás

kereskedelem és marketing

gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel

turizmus-vendéglátás

emberi erőforrások

kommunikáció és médiatudomány

válaszhiány

18

11. táblázat: milyen szakon végzett a BGF-en? – karok szerint (zárójelben a teljes mintára (kari és intézeti viszonylatban) vonatkozó arányok találhatók), %, N=611

BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA

nemzetközi gazdálkodás 62 (21) 1 (0) 3 (1) 3 (2) 5 (1) 3 (0)

kereskedelem és marketing 17 (6) 25 (7)

gazdálkodási és menedzsment – pénzügy és számvitel

2 (1) 92 (36) 91 (62) 95 (15) 94 (14)

turizmus-vendéglátás 74 (21)

emberi erőforrások 5 (2) 7 (5) 3 (0)


18 (6)

összesen 100 (33) 100 (28) 100 (39) 100 (69) 100 (16) 100 (15)

A nemzetközi gazdálkodás, a kereskedelem és marketing, illetve a kommunikáció és

médiatudomány végzettség inkább a fiatalabbakra jellemző, míg a pénzügy és számvitel

(gazdálkodási és menedzsment), illetve a turizmus-vendéglátás inkább az idősebbekre. A

nemzetközi gazdálkodás végzettség inkább a külföldiekre és a fővárosiakra jellemző, míg a

pénzügy és számvitel (gazdálkodási menedzsment) végzettség inkább a vidéki településről

érkezőkre. Régiók szerint is van néhány markáns jellegzetesség: az Észak-Magyarországról

érkezők körében kiemelkedő a pénzügy és számvitel (gazdálkodási és menedzsment) szakon,

az Észak-Alföldről érkezettek körében a kereskedelem és marketing szakon végzettek aránya,

a Dél-Dunántúliak körében pedig a pénzügy és számvitel (gazdálkodási és menedzsment),

illetve a kommunikáció és médiatudomány szakon végzettek aránya emelkedik ki. A

gimnáziumokban érettségizettek inkább a nemzetközi gazdálkodási szakot preferálták, míg a

szakközépiskolában végzettek a pénzügy és számvitel (gazdálkodási és menedzsment) szakot

(75. ábra). Ezeket az eloszlásokat láthatjuk más-más felbontásban a 76. - 80. ábrákon.

19

6. ábra: szakok öregdiákjainak szocio-demográfiai összetétele – %

7

31

27

4

15

24

16

29

21

24

12

14

17

27

11

14

27

27

23

22

23

22

9

10

17

13

11

12

13

5

35

4

20

10

14

8

14

6

17

12

14

16

13

12

13

69

19

26

75

48

44

33

47

24

64

8

52

46

47

31

55

40

33

25

33

33

45

36

11

29

21

11

24

23

16

6

4

40

18

16

15

22

26

23

20

23

16

22

18

21

2

9

7

12

19

3

5

16

6

4

8

4

5

11

5

4

8

9

8

7

3

6

0% 20% 40% 60% 80% 100%

szakközépiskola



KÖZÉPISKOLA

Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


Dél-Alföld

Észak-Alföld


RÉGIÓ

külföld

község

egyéb város


Budapest

TELEPÜLÉSTÍPUS


27 évesek

26 évesek

25 évesek

22-24 évesek

KORCSOPORT

nő

férfi

NEM


nemzetközi gazdálkodás kereskedelem és marketing

gazdálkodási menedzsment - pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás

emberi erőforrások kommunikáció és médiatudomány

20

7. ábra: öregdiákok szocio-demográfiai összetétele – nem szerint, %

8. ábra: öregdiákok szocio-demográfiai összetétele – korcsoport szerint, %

9. ábra: öregdiákok szocio-demográfiai összetétele – településtípus szerint, %

11

22

32

24

27

26

89

100

78

68

76

73

74

0% 20% 40% 60% 80% 100%




gazdálkodási menedzsment - pénzügy és …


nemzetközi gazdálkodás

érdemben válaszolók

férfi nő

29

46

17

20

28

24

22

27

15

20

13

19

23

18

35

15

25

24

26

34

27

9

8

15

15

18

9

14

15

23

28

8

10

19

0% 20% 40% 60% 80% 100%








22-24 évesek 25 évesek 26 évesek 27 évesek legalább 28 évesek

53

39

65

52

63

73

61

22

8

9

15

8

9

12

14

39

12

20

17

10

16

6

15

7

12

6

4

8

6

8

1

6

4

4

0% 20% 40% 60% 80% 100%








Budapest megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község külföld

21

10. ábra: öregdiákok szocio-demográfiai összetétele – régió szerint, %

11. ábra: öregdiákok szocio-demográfiai összetétele – középiskola szerint, %

A válaszadók túlnyomó többsége még hagyományos főiskolai rendszerű képzésben végzett, a

BA típusú végzettség még elenyésző ebben a csoportban (81. ábra).

12. ábra: milyen szakon, szakokon végzett a BGF-en? – képzési szint, %

38

18

15

5

3

12

84

3

9

34

12

3

6269

866777

85

76

38

77

54

6

1515

36

41

5

6

63

3

0% 20% 40% 60% 80% 100%








Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl

39

39

37

26

50

44

36

50

31

49

19

29

48

35

11

31

14

55

21

8

28

0% 20% 40% 60% 80% 100%








hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szaközépiskola

85%

3%8%

0% 3% 1%hagyományos főiskolai - megszerzett diploma

hagyományos főiskolai - csak államvizsga

Bachelor képzés (BA/BSc) - megszerzett diploma

Bachelor képzés (BA/BSc) - csak államvizsga

hagyományos főiskolai - csak abszolutórium

válaszhiány

22

A válaszadók 54 százaléka 2007-ben, míg 46 százaléka 2009-ben végzett, és a nyers

súlyozatlan mintában sem tértek el ebből a szempontból jelentősen az arányok, vagyis az

egy, illetve három évvel ezelőtt végzettek hasonló arányban válaszoltak a kérdőívre. A 2007-

ben végzettek között magasabb volt a külföldről, illetve a kisvárosokból érkezettek aránya, és

alacsonyabb a megyeszékhelyekről, illetve a községekből érkezettek aránya. 2009-ben

végzettek között pedig a külföldről és a vidéki kisvárosokból érkezettek aránya alacsonyabb a

három évvel ezelőtt végzettekhez képest (82. ábra).

13. ábra: öregdiákok – végzettségi év szerint, %

A válaszadók túlnyomó többsége nappali rendszerben végzett. A 28 év felettiek között

alacsonyabb a nappali rendszerben végzettek aránya, mint a fiatalabb korosztályok

esetében, de ebben az esetben is közel kétharmaduk nappalin végezte el a főiskolát. Az

alternatív képzési formák jellemzőbbek a vidékről érkezettekre, mint a fővárosiakra, míg a

külföldiek között csak nappali rendszerben végzetteket találunk. Végül a szakközépiskolai

érettségivel rendelkezők között is magasabb az alternatív képzési formákban végzettek

aránya, mint a gimnáziumi érettségivel rendelkezők esetében (83. ábra).

A KVIK-n és a PSZK-n arányában többen végeztek 2007-ben, míg a KKK-n 2009-ben végeztek

többen. 2009-re némileg csökkent a nappali tagozaton végzettek aránya (52. és 53. táblázat).

65

36

59

48

56

73

85

77

41

3

54

35

52

41

52

44

27

15

24

59

97

46

0% 20% 40% 60% 80% 100%

külföld

község

egyéb város


Budapest

TELEPÜLÉSTÍPUS


27 évesek

26 évesek

25 évesek

22-24 évesek

KORCSOPORT


2007 2009

23

14. ábra: öregdiákok – tagozat szerint, %

7497

92

69889190

867679

10075

8387

91

6389

99100

93

8693

88

62

5

319

3

24

135

44

96

6

7

5

201

3

397

14

21

121210

5

285

1

1

77

7

0% 20% 40% 60% 80% 100%

szakközépiskolanem hagyományos gimnázium

hagyományos gimnáziumKÖZÉPISKOLADél-Dunántúl

Nyugat-DunántúlKözép-Dunántúl

Közép-MagyarországDél-Alföld

Észak-AlföldÉszak-Magyarország

RÉGIÓkülföldközség

egyéb városmegyeszékhely, megyei jogú város

BudapestTELEPÜLÉSTÍPUS

legalább 28 évesek27 évesek26 évesek25 évesek

22-24 évesekKORCSOPORT

nőférfi

NEM


nappali levelező távoktatás

24

12. táblázat: karok, intézetek képzési szint, az államvizsga éve és tagozat szerint, %


PSZK-BP

PSZK-SA

PSZK-ZA

képzési szint

hagyományos főiskola (megszerzett diploma)

80 88 90 89 93 90

hagyományos főiskola (csak államvizsga)

3 2 3 2 5 5

Bachelor képzés (megszerzett diploma)

11 9 4 5 - 2

Bachelor képzés (csak államvizsga)

- 1 - - - -

hagyományos főiskolai (csak abszolutórium)

6 - 4 4 2 3

államvizsga éve

2007 48 63 53 55 46 48

2009 52 37 47 45 54 52

tagozat nappali 89 97 81 76 90 97

levelező 11 3 1 2 - -

távoktatás - - 18 22 10 3

13. táblázat: az államvizsga éve karok és tagozat szerint, %

2007 2009

kar BGF-KKK 29 37

BGF-KVIK 33 23

BGF-PSZK 38 41

tagozat nappali 91 85

levelező 2 8

távoktatás 7 7

25

Munkatapasztalat

A válaszadók 95 százalékának volt állandó munkahelye a végzés megszerzése óta. Az

idősebbeknek valamivel nagyobb arányban volt állandó munkahelyük, mint a fiatalabbaknak.

A fővárosiaknak nagyobb valószínűséggel volt állandó munkahelyük, mint a vidékieknek,

illetve a külföldről érkezők körében a legalacsonyabb ez az arány (84. ábra).

Szakok és karok szerint nem találtunk statisztikai értelemben szignifikáns eltéréseket, az

eloszlásokat ennek ellenére megmutatjuk a 85. ábrán.

15. ábra: volt állandó munkahelye az első végzettség megszerzése óta? – igenek aránya, öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusz szerint, %

91%98%

96%90%

82%91%91%

96%97%

98%99%

96%92%91%

95%

0% 20% 40% 60% 80% 100% 120%

2009

2007

VÉGZETTSÉG ÉVE

nem tanul

tanul

MÁS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN

külföld

község

egyéb város


Budapest

TELEPÜLÉSTÍPUS


27 évesek

26 évesek

25 évesek

22-24 évesek

KORCSOPORT

ÖSSZES MEGKÉRDEZETT

26

16. ábra: volt állandó munkahelye az első végzettség megszerzése óta? – igenek aránya, öregdiákok hallgatói státusz szerint, %*

*nem szignifikáns kereszttáblák

A továbbiakban azokra vonatkoznak a válaszok, akiknek már volt legalább egy munkahelyük.

Ebben az értelemben a válaszadók valamivel több, mint felének egy munkahelye volt a

végzés óta. Átlagosan pedig 1,67 munkahelye volt a végzett hallgatóknak (86. ábra). A

férfiaknak, a fővárosiaknak és a külföldieknek az átlagnál több munkahelyük volt már. Karok

szerint a KKK-n és a KVIK-n végzettek váltottak többször munkahelyet az átlagnál. Szakok

szerint pedig a turizmus-vendéglátás, a nemzetközi gazdálkodás, illetve a kommunikációs és

médiatudomány szakot végzettek esetében fordult elő az átlagnál több munkahely. Tagozat

szerint a levelezőn és távoktatásban végzettek kevesebbszer váltottak munkahelyet a végzés

óta, mint a nappali tagozaton tanulók, de ennek valószínűsíthetően az az oka, hogy ők már

eleve munka mellett végezték a főiskolát (87. ábra).

95%

100%

91%

97%

95%

98%

98%

93%

97%

97%

92%

95%

95%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

kommunikáció ás médiatudomány



gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és …



SZAK

PSZK-ZA

PSZK-SA

PSZK-BP

INTÉZET

BGF-PSZK

BGF-KVIK

BGF-KKK

KAR

ÖSSZES MEGKÉRDEZETT

27

17. ábra: az első végzettség megszerzése óta hány állandó munkahelye volt (a mostanit is beleértve)? – %

18. ábra: az első végzettség megszerzése óta hány állandó munkahelye volt (a mostanit is beleértve)? – átlagok az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és a hallgatói státusz szerint

*nem szignifikáns összefüggés

52%32%

11%

2% 1% 2%

1 2 3 4 5 8 válaszhiány

átlag: 1,67

1,461,13

1,72

1,381,90

1,751,38

2,051,52

1,621,75

1,361,48

1,44

1,431,92

1,76

2,251,39

1,561,55

1,73

1,741,96

1,821,47

1,40

1,601,87

1,67

0,00 0,25 0,50 0,75 1,00 1,25 1,50 1,75 2,00 2,25 2,50

távoktatáslevelezőnappali

TAGOZAT20092007

VÉGZETTSÉG ÉVEkommunikáció és médiatudomány

emberi erőforrásokturizmus-vendéglátás

gazdálkodádási és menedzsment -…kereskedelem és marketing

nemzetközi gazdálkodásSZAK

PSZK-ZAPSZK-SAPSZK-BP

INTÉZET*BGF-PSZKBGF-KVIKBGF-KKK

KARkülföldközség





nőférfi

NEM


28

Tízből több mint nyolc válaszadó teljes munkaidőben, alkalmazottként dolgozik jelenlegi

munkahelyén. A többi foglalkoztatotti forma elenyésző arányban fordul csupán elő (88.

ábra). A fővárosiak és a községekben élők körében a legmagasabb az állandó alkalmazotti

státuszban dolgozók aránya. Régiók szerint pedig az Észak-Alföldön élők körében kiugró az

inaktívak aránya, de figyelembe kell venni, hogy ebben az esetben alacsony elemszámra

támaszkodunk (89. ábra).

Karok, intézmények szerint nem találtunk szignifikáns eltéréseket ebben a kérdésben. Szakok

szerint a kereskedelem és marketing, illetve a kommunikáció és médiatudomány szakon

végzettek körében a legalacsonyabb az állandó munkahellyel rendelkezők aránya. Érdekes

módon a 2009-ben végzettek körében valamivel magasabb az állandó munkahellyel

rendelkezők aránya (90. ábra).

19. ábra: jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? – %

82%

6%

1%2%

3%3%1%

1%

igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom

igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom, de mellette egyéb munkákat is végzekigen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek, nem kötelezem el magam teljesen egyik céghez, intézményhez semigen, saját vállalkozásomat irányítom

igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/GYED)nem, jelenleg munkanélküli vagyok

nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok

válaszhiány

29

20. ábra: jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? – az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele szerint, %

92

75

74

84

85

61

85

82

85

79

78

85

88

73

85

79

85

84

81

83

4

6

9

6

5

4

9

7

6

8

6

3

9

7

4

8

6

8

6

3

3

1

9

1

3

1

1

1

1

2

2

1

2

1

6

3

2

4

2

4

2

1

4

1

7

1

4

2

4

6

6

2

5

33

3

11

3

2

4

9

4

2

4

3

3

6

3

6

8

3

1

5

3

3

4

4

3

2

2

5

3

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Dél-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl


Dél-Alföld

Észak-Alföld


RÉGIÓ

külföld

község

egyéb város


Budapest

TELEPÜLÉSTÍPUS


27 évesek

26 évesek

25 évesek

22-24 évesek

KORCSOPORT

nő

férfi

NEM



igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom, de mellette egyéb munkákat is végzek

igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek, nem kötelezem el magam teljesen egyik céghez, intézményhez sem

igen, saját vállalkozásomat irányítom

igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/GYED)

nem, jelenleg munkanélküli vagyok


30

21. ábra: jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? – az öregdiákok hallgatói státusza szerint, %

*nem szignifikáns kereszttábla

Ha a végzettek munkahelyeinek ágazatát vesszük szemügyre, akkor kiderül, hogy a

legnagyobb arányban az építőipari, illetve a szállítás, raktározás, távközlés ágazatban

helyezkedtek el (16-16%) (91. ábra).

80

76

84

85

81

74

100

85

85

79

83

93

83

82

84

83

82

83

11

6

6

7

11

7

7

4

6

5

8

6

6

7

6

6

1

2

1

9

1

1

2

3

1

1

3

1

2

2

1

3

2

4

3

1

4

2

2

2

24

2

6

3

3

8

2

3

3

5

4

1

4

3

4

3

4

3

3

4

3

4

3

5

4

3

4

3

3

0% 20% 40% 60% 80% 100%

távoktatás

levelező

nappali

TAGOZAT

2009

2007

VÉGZÉS ÉVE




gazdálkodási és menedzsment -…



SZAK

PSZK-ZA

PSZK-SA

PSZK-BP

INTÉZET*

BGF-PSZK

BGF-KVIK

BGF-KKK

KAR*



igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom, de mellette egyéb munkákat is végzek

igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek, nem kötelezem el magam teljesen egyik céghez, intézményhez semigen, saját vállalkozásomat irányítom

igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/GYED)

nem, jelenleg munkanélküli vagyok


31

22. ábra: jelenlegi/utolsó munkahely ágazata, %

A válaszadók kiemelkedő többsége természetesen valamilyen magáncégnél helyezkedett el.

Állami-önkormányzati vállalatnál a végzettek 12 százaléka, nonprofit szervezetnél 2

százaléka helyezkedett el, míg saját vállalkozást a végzettek egy százaléka indított (92. ábra).

23. ábra: jelenlegi/utolsó munkahely cégformája, %

*egyéb említések: kkt, szövetkezet, „fióktelep”, „képviselet”, „leányvállalat”

2%

1%

1%

1%

2%

3%

5%

9%

10%

10%

11%

13%

16%

16%

0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16% 18%

válaszhiány

oktatás

közigazgatás, védelem, kötelező …

mező-, vad-, erdő-, halgazdálkodás

villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

feldolgozóipar

bányászat

ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás

pénzügyi közvetítés

kereskedelem, javítás

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

egészségügyi, szociális ellátás

szállítás, raktározás, posta, távközlés

építőipar

2%

2%

0%

1%

1%

2%

4%

8%

25%

57%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%

válaszhiány

egyéb*

kht.

bt.

egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató

nonprofit szervezet

önkormányzati vállalat

állami vállalat

zrt., nyrt.

kft.

32

A válaszadók 45 százaléka dolgozik olyan munkahelyen, ahol egyáltalán nincs külföldi tőke,

28 százalékuk pedig olyan helyen, ahol 100 százalék a külföldi tőke aránya. További 19

százalékuk esetében pedig van valamekkora külföldi tőke arány a munkahely tulajdonosi

struktúrájában (8 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre). Ahol van külföldi tőke arány,

ott ennek az átlagos mértéke 88 százalék. Az átlagok között nincs különbség háttérváltozók

szerint, csak abban, hogy az illető olyan cégnél dolgozik-e, ami tisztán magyar vagy olyannál,

ahol van valamennyi külföldi tőke. Ez pedig sokkal inkább a külföldi tőke egyenlőtlen területi

elhelyezkedésére utal. Vagyis minél kisebb településen lakik valaki, annál kisebb a

valószínűsége, hogy olyan munkahelyen dolgozik, ahol van külföldi tőke. A végzettek

lakóhelyének régiói szerint az észak-magyarországi és a dél-dunántúli régiók lakói dolgoznak

a legkisebb arányban olyan munkahelyen, ahol van külföldi tőke. Karok szerint a KVIK-n

végzettek dolgoznak a legnagyobb arányban olyan munkahelyen, ahol van külföldi tőke, míg

szakok szerint a kereskedelem és marketing szakot végzettek körében a legmagasabb ez az

arány (93. ábra). A PSZK intézetei között a fővárosban végzetteknek van arra a legnagyobb

esélye, hogy olyan vállalkozásnál dolgozzon, ahol van valamennyi külföldi tulajdon.

Foglalkoztatotti forma szerint a teljes munkaidőben dolgozók munkahelyein fordul elő a

leggyakrabban, hogy van külföldi tőke, míg a munkahely cégformája szerint a zrt-k, nyrt-k

esetében, ágazat szerint pedig a feldolgozóiparban (94. ábra).

33

24. ábra: tudomása/becslése szerint milyen a jelenlegi/utolsó munkahelyén a külföldi tőke aránya? – azok aránya, ahol van valamennyi külföldi tőke, az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint

59%58%59%

40%70%

52%

26%34%

48%

42%62%

52%

38%58%

57%

20%28%

49%56%

50%38%

28%

72%24%

33%48%

59%

51%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80%

kommunikáció és médiatudományemberi erőforrások

turizmus-vendéglátásgazdálkodási és menedzsment - pénzügy és …

kereskedelem és marketingnemzetközi gazdálkodás

SZAKPSZK-ZAPSZK-SAPSZK-BPINTÉZET

BGF-PSZKBGF-KVIKBGF-KKK

KARszakközépiskola

nem hagyományos gimnáziumhagyományos gimnázium

KÖZÉPISKOLADél-Dunántúl








34

25. ábra: tudomása/becslése szerint milyen a jelenlegi/utolsó munkahelyén a külföldi tőke aránya? – azok aránya, ahol van valamennyi külföldi tőke, az öregdiákok munkahelyének jellege szerint

A végzettek 49 százaléka nagyvállalatnál, 51 százaléka a kkv szektorban helyezkedett el,

ebből 13 százalék mikro-, 15 százalék kis-, illetve 23 százalék pedig középvállalkozásnál talált

munkát (95. ábra). Társadalmi-demográfiai változók szerint csak egy különbség található: a

fővárosiak és a megyeszékhelyeken lakók nagyobb valószínűséggel dolgoznak

nagyvállalatoknál, mint a kisebb településeken lakók.

75%11%

5%4%

0%67%

56%14%13%

47%32%33%

20%3%

59%63%63%

57%57%

42%81%

56%20%

13%47%

44%15%

29%43%

54%

51%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%

egyéb cégformanonprofit szervezet

önkormányzati vállalatállami vállalat

kht.zrt., nyrt.

kft.bt.

egyéni vállalkozóCÉGFORMA

egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, egyéb …egészségügyi, szociális ellátás

oktatásközigazgatás, védelem, kötelező tb

ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatáspénzügyi közvetítés

szállítás, raktározás, posta, távközlésszálláshelyszolgáltatás, vendéglátás

kereskedelem, javításépítőipar

villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásfeldolgozóipar

bányászatmező-, vad-, erdő-, és halgazdálkodás

ÁGAZATjelenleg nappali tagozaton tanul

jelenleg munkanélkülifoglalkoztatott, de jelenleg inaktív

saját vállalkozásalkalmi vagy szerződéses munkák

teljes munkaidőben, egyéb munkák melletteteljes munkaidőben

FOGLALKOZTATÁS


35

26. ábra: hány alkalmazottja van a cégnek/intézménynek?, %

Tízből valamivel több mint nyolc végzett hallgató egyszerű alkalmazottként dolgozik jelenlegi

munkahelyén, a valamilyen szintű vezetők aránya 14 százalék (96. ábra).

27. ábra: milyen beosztásban dolgozik/dolgozott jelenleg/utolsó munkahelyén? – %

A nők valamivel nagyobb arányban dolgoznak egyszerű alkalmazottként, mint a férfiak. A

külföldről érkezettek körében a legmagasabb a vezetőként dolgozók aránya. Azokon a

munkahelyeken, ahol nincs külföldi tőke, nagyobb arányban dolgoznak a végzettek

vezetőként, mint azokban, ahol van. Minél nagyobb a vállalat, annál kisebb arányban

dolgoznak vezetőként a végzettek. Aszerint, hogy valaki 2007-ben vagy 2009-ben végzett,

1%

29%

20%

13%

10%

8%

7%

7%

3%

3%

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35%

válaszhiány

1000 főnél több

250-999 fő

100-249 fő

50-99 fő

20-49 fő

10-19 fő

5-9 fő

3-4 fő

1-2 fő

2%

6%

6%

82%

1%3%

felsővezető

középvezető

egyéb vezető

alkalmazott


válaszhiány

36

nem volt szignifikáns a különbség a vezetőként és alkalmazottként dolgozók arányában, bár

a régebben végzettek között valamivel nagyobb volt a vezetőként dolgozók aránya. A volt

KVIK hallgatók nagyobb valószínűséggel kerülnek valamilyen vezetői pozícióba pár évvel a

diplomázást követően, mint a többi kar hallgatói. A PSZK intézeteinek volt hallgatói között

nincs ilyen jelegű különbség (97. ábra).

28. ábra: milyen beosztásban dolgozik/dolgozott jelenleg/utolsó munkahelyén? – az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, %


13

12

41

13

2233

3

2

24

2

72

34

16

25

2

55

138

94

510

105

97

5

5

411

6

14

135

5

54

1010

3

83

7

56

118

96

58

9

147

14

55

510

6

147

53

7

105

86

3

69

7

9088

7068

7789

8880

89100

75868684

9295

87

8974

86

7193

828484

8087

8177

92

8582

84

24

2

11

3

112

2

111

11

3

12

12

1

0% 20% 40% 60% 80% 100%

nagyvállalatközép-

kis-mikro-

MUNKAHELY MÉRETEnincs

vanKÜLFÖLDI TŐKE A MUNKAHELYEN

20092007

VÉGZETTSÉG ÉVE*kommunikáció és médiatudomány


gazdálkodási és menedzsment -…kereskedelem és marketing

nemzetközi gazdálkodásSZAK*



KARkülföldközség





nőférfi

NEM


felső vezető középvezető egyéb vezető alkalmazott egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató

37

A válaszadók háromnegyedének ugyanazon a településen van a munkahelye, mint ahol lakik

(54. táblázat). Minél kisebb településen lakik valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy

máshol van a munkahelye, mint a lakóhelye: a fővárosiak csupán 4 százalékának van a

munkahelye a fővároson kívül, míg a községben lakók 83 százalékának kell ingáznia

munkahelyére. Régiók szerint a legnagyobb arányban a dél-dunántúliak ingáznak (98. ábra).

A végzettek 58 százaléka jelenleg a fővárosban lakik és itt is van a munkahelye. Más

településekről még 9 százaléknyian ingáznak a fővárosba. További kilenc százalék valamilyen

megyei jogú városban lakik és itt is van a munkahelye, további 5 százalék ingázik valamilyen

településről megyeszékhelyre. Vidéki kisvárosban 6 százalék lakik és dolgozik, és további hat

százalék ingázik más településről kisvárosba. Végül 2 százaléknyian vannak azok, akik

valamilyen községben laknak és itt is van a munkahelyük, és további 2 százalék ingázik más

településtípusról községbe a munkahelye miatt (55. táblázat).

14. táblázat: melyik településen van a jelenlegi/utolsó munkahelye? - településtípus és régió szerint, érdemben válaszolók

%

településtípus Budapest 67

megyeszékhely, megyei jogú város 14

egyéb város 13

község 3

külföld 4

régió Észak-Magyarország 3

Észak-Alföld 3

Dél-Alföld 4

Közép-Magyarország 72

Közép-Dunántúl 5

Nyugat-Dunántúl 5

Dél-Dunántúl 4

külföld 4

38

29. ábra: azok aránya, akiknek lakóhelye és munkahelye nem azonos településen van - az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, %


15. táblázat: munkahelyi mobilitás – lakóhely és a munkahely településtípusa, %, zárójelben az érdemi válaszadók teljességére vonatkozó arányok, %

munkahely településtípusa

Budapest megyeszékhely,

megyei jogú város egyéb város

község külföld

lakó

hel

y te

lep

ülé

stíp

usa

Budapest 96 (58) 1 (1) 2 (1) 1 (1) -


10 (1) 68 (9) 14 (2) 4 (1) 4 (1)

egyéb város 40 (6) 12 (2) 43 (6) 2 (0) 2 (0)

község 17 (2) 26 (2) 33 (3) 24 (2) -

A válaszadók átlagosan 33-34 perc alatt jutnak be munkahelyükre, azok aránya, akik kvázi

otthon dolgoznak, csupán 2 százalék, az egy óránál többet utazóké pedig 6 százalék. A

29%23%

20%50%

27%27%

22%15%

30%36%

28%

29%27%

19%

67%39%

54%17%

38%33%

54%

46%83%

65%34%

4%

25%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%

20092007

VÉGZETTSÉG ÉVE*kommunikáció és médiatudomány


gazdálkodási és menedzsment - pénzügy és …kereskedelem és marketing


BGF-PSZK-ZABGF-PSZK-SABGF-PSZK-BP


KARDél-Dunántúl








39

munkahelyre eljutás tekintetében nem találtunk lényeges eltéréseket a háttérváltozók

szerint. A leghamarabb a megyeszékhelyeken lakók jutnak be a munkahelyükre, átlagosan 30

perc alatt, míg a fővárosiaknak ez több mint 35 percükbe kerül. Régiók szerint is a közép-

magyarországiaknak tart a leghosszabb ideig a munkahelyükre érni.

A válaszadók közel kétharmadának azon a településen van a munkahelye, ahová főiskolára is

járt (99. ábra). Csupán a két vidéki intézményben végzettek esetében nem igaz az, hogy

többségükben azon a településen találtak munkahelyet, ahol végeztek (100. ábra).

30. ábra: a jelenlegi/utolsó munkahely ugyanazon a településen van, mint ahol egyetemre, főiskolára járt? – %

31. ábra: a jelenlegi/utolsó munkahely ugyanazon a településen van, mint ahol egyetemre, főiskolára járt? – karok és intézmények szerint, %

64%

4%

32%

igen

nem, de közel, a közvetlen vonzáskörzetében

nem, máshol

nem, munkavégzésemnek nincs állandó helyszíneválaszhiány

15

11

74

56

70

70

64

5

5

6

6

4

2

4

80

84

19

38

25

29

32

1

0% 20% 40% 60% 80% 100%

PSZK-ZA

PSZK-SA

PSZK-BP

INTÉZMÉNY

BGF-PSZK

BGF-KVIK

BGF-KKK

KAR


igen nem, de közel, a közvetlen vonzáskörzetében nem, máshol nem, munkavégzésemnek nincs állandó helye

40

A válaszadók egy nyitott kérdésben néhány szóval leírták, hogy mit csinálnak a jelenlegi

munkahelyükön, mivel foglalkoznak. Erre a nyitott kérdésre kapott válaszokat egy szempont

szerint kódoltuk vissza: mennyire van köze a jelenlegi munkahelyének a végzett

szakmájához. Vagyis ebben az esetben ezt mi ítéltük meg, nem a válaszadó. A válaszadók

több mint 75 százaléka jelenleg olyan munkahelyen dolgozik, ahol olyan dolgot csinál, mely a

végzett szakmájához szorosan kapcsolódik (101. ábra). A PSZK-n (intézettől függetlenül)

végzettek nagyobb arányban végeznek olyan munkát, mely szorosan kapcsolódik a

végzettségükhöz, mint a KKK-n vagy a KVIK-n végzettek. Szakok szerint a gazdálkodási és

menedzsment (pénzügy és számvitel) szak volt hallgatói végeznek a legnagyobb arányban

olyan munkát, melynek szoros köze van a végzettségükhöz, míg a legkisebb arányban a

kommunikációs és médiatudomány szakon végezettek, de az ő esetükben is minden második

válaszadó munkája szorosan kapcsolódik végzettségéhez (102. ábra).

32. ábra: munkahelyi tevékenysége mennyire kapcsolódik végzettségéhez? – összes megkérdezett, %

76%

15%

3%4%2%

végzett szakjához szorosan kapcsolódik

végzett szakjához valamennyire kapcsolódik

végzett szakmájához nem kötődik

nem lehet megállapítani

válaszhiány

41

33. ábra: munkahelyi tevékenysége mennyire kapcsolódik végzettségéhez? – az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, %


91

50

78

50

62

63

94

77

74

95

95

92

93

67

68

82

71

79

91

72

83

74

76

77

91

81

69

77

77

5

25

16

38

32

25

3

21

21

5

5

5

24

22

8

22

17

5

11

14

19

17

10

8

13

25

18

16

2

4

6

8

1

3

4

3

2

1

6

4

2

5

3

4

1

1

5

3

1

5

4

3

4

2

25

2

6

8

4

1

2

3

2

2

3

6

8

2

1

4

14

2

5

2

10

1

2

3

4

0% 20% 40% 60% 80% 100%

távoktatás

levelező

nappali

TAGOZAT




gazdálkodádási és menedzsment -…



SZAK

PSZK-ZA

PSZK-SA

PSZK-BP

INTÉZET*

BGF-PSZK

BGF-KVIK

BGF-KKK

KAR

szakközépiskola



KÖZÉPISKOLA

külföld

község

egyéb város


Budapest

TELEPÜLÉSTÍPUS


27 évesek

26 évesek

25 évesek

22-24 évesek

KORCSOPORT


végzett szakmájához szorosan kapcsolódik végzett szakmájához valamennyire kapcsolódik

végzett szakmájához nem kapcsolódik nem lehet megállapítani

42

A válaszadóknak értékelniük kellett munkájukat a megadott hat szempont szerint. A

végzettek leginkább a munkájuk személyi körülményeivel elégedettek (harmaduk teljes

mértékben elégedett ezzel), míg a legkevésbé a szakmai előmenetellel, karrierépítéssel (103.

ábra).

34. ábra: mennyire elégedett jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint? – összes megkérdezett, %

Az elégedettségek mértéke különbözött egyes háttérváltozók szerint. A foglalkoztatás jellege

szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak a munka tárgyi körülményeivel voltak az

átlagosnál elégedettebbek. Az alkalmi vagy szerződéses munkát végzők az összes

szemponttal elégedetlenebbek, míg a saját vállalkozásukban dolgozók az összes szemponttal

elégedettebbek voltak. A jövedelem, juttatások esetében nem voltak szignifikáns

különbségek (104. ábra).

A felsővezetők a fizetéseket leszámítva az összes szemponttal elégedettebbek az átlagnál. A

középvezetők a tárgyi körülményeket leszámítva elégedettebbek az átlagosnál. Az egyéb

vezetők körében pedig mindegyik szempont értékelése magasabb volt az átlagosnál. Az

alkalmazottak – mivel arányuk kiemelkedik - értékelései pedig az átlag körül mozogtak. Az

egyéni vállalkozó pedig a munkatárgyi körülményeivel, illetve a jövedelemmel, juttatásokkal

az átlagnál elégedetlenebbek voltak, míg a többi szemponttal elégedettebbek. A munka

személyi körülményeinek megítélésben nem voltak szignifikáns különbségek (105. ábra).

9

4

4

2

2

3

16

10

11

5

5

6

33

34

32

26

23

18

26

36

32

41

38

40

15

14

20

26

31

33

0% 20% 40% 60% 80% 100%

szakmai előmenetel, karrierépítés

jövedelem, juttatások

szakmai presztízs

a munka szakmai, tartalmi része

a munka tárgyi körülményei

a munka személyi körülményei

egyáltalán nem kismértékben közepesen nagymértékben teljes mértékben válaszhiány

43

35. ábra: mennyire elégedett jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint? – a foglalkoztatás jellege szerint, érdemben válaszolók, átlagok, 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve (0: egyáltalán nem, 100: teljes mértékben)

73

59

78

87

60

67

71

71

61

27

58

67

43

53

56

56

66

39

69

90

53

63

63

6362

58

53

68

89

62

67

75

74

64

54

75

81

65

64

75

73

0 25 50 75 100

jelenleg nappali tagozaton tanul

jelenleg munkanélküli

foglalkoztatott, de jelenleg inaktív

saját vállalkozás

alkalmi vagy szerződéses munkák

teljes munkaidőben, egyéb munkák mellette

teljes munkaidőben


a munka tárgyi körülményei a munka személyi körülményei

jövedelem, juttatások szakmai presztízs

szakmai előremenetel, karrierépítés a munka szakmai, tartalmi része

44

36. ábra: mennyire elégedett jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint? – beosztás szerint, érdemben válaszolók, átlagok, 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve (0: egyáltalán nem, 100: teljes mértékben)

Karok szerint nincs, intézetek között van különbség abban a tekintetben, mennyire

elégedettek az öregdiákok jövedelmeikkel: a két vidéki PSZK intézetben (különösen

Zalaegerszegen) jóval elégedetlenebbek, mint azok, akik a fővárosban végeztek (és

helyezkedtek el nagyvalószínűséggel). A nagyobb vállalkozásoknál dolgozók elégedettebbek

fizetéseikkel, mint a KKV szektorban dolgozók, illetve ahol külföldi tőke is van, azok

fizetéseikkel és a munkahely tárgyi körülményeivel is elégedettebbek (106. ábra).

89

70

78

76

87

71

70

53

67

63

76

56

73

62

74

65

85

63

47

61

70

70

61

6274

47

73

76

70

80

73

0 25 50 75 100


alkalmazott

egyéb vezető

középvezető

felső vezető


a munka tárgyi körülményei a munka személyi körülményei

jövedelem, juttatások szakmai presztízs

szakmai előremenetel, karrierépítés a munka szakmai, tartalmi része

45

37. ábra: mennyire elégedett jelenlegi/utolsó munkájával az alábbi szempontok szerint? – kar, a munkahely mérete és a munkahelyen lévő külföldi tőke szerint, érdemben válaszolók, átlagok, 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve (0: egyáltalán nem, 100: teljes mértékben)


A végzettek 27 százaléka gondolja úgy, hogy munkája nagyon nagy mértékben kapcsolódik a

képzettségéhez, miközben 8 százalékuk szerint egyáltalán nem (107. ábra). A KKK-n és a

KVIK-n végzettek kevésbé érzik jelenlegi munkájukat eredeti végzettségükhöz közel, mint a

PSZK intézeteiben végzettek. Szakok szerint a kommunikáció és médiatudomány, valamint a

turizmus és vendéglátás szakon végzettek érzik a legtávolabb jelenlegi munkahelyüket,

eredeti végzettségükhöz (108. ábra).

Ha visszaemlékezünk arra, amit a 32. és 33. ábrán mutattunk, amikor mi kódoltuk be a

végzettek munkáját aszerint, hogy mennyire áll közel a végzettségükhöz, akkor azt

tapasztaljuk, hogy a végzettek saját értékeléseik szerint távolabb érzik jelenleg végzett

munkájukat végzettségükhöz, mint amennyire az a munka „objektív” leírásából következne.

Ennek alapvető oka az lehet, hogy a munkahelyek többsége sokszor annyira specializált,

illetve gépesített, hogy a tanulmányokhoz képest kisebb fokú komplexitást és kreativitást

igényel. Ezt ítélhetik úgy a volt hallgatók, hogy bár formálisan igen, ténylegesen mégsem áll

annyira közel a végzett munkájuk végzettségükhöz.

57

66

66

57

58

58

51

57

63

60

62

63

62

70

76

73

0 25 50 75 100

nincs

van

KÜLFÖLDI TŐKE A MUNKAHELYEN

nagyvállalkozás

közép-

kis-

mikro-

MUNKAHELY MÉRETE

PSZK-ZA

PSZK-SA

PSZK-BP

INTÉZET

BGF-PSZK

BGF-KVIK

BGF-KKK

KAR*


a munka tárgyi körülményei jövedelem, juttatások

46

38. ábra: jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a végzettségéhez? – %

39. ábra: jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a végzettségéhez? – az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, %


27%

34%

29%

8%2%

nagyon nagy mértékben

nagymértékben

kismértékben

egyáltalán nem

válaszhiány

516

7

915

23356

234

317

6

85

3118

8

1650

30

5615

2912

3844

1516

12

1333

48

2742

2535

28

29

4825

35

2923

2645

4327

4647

41

4330

30

3825

3827

41

35

329

29

646

2240

1423

3734

44

4121

17

2728

3427

23

28

0% 20% 40% 60% 80% 100%


TAGOZATkommunikáció és médiatudomány


gazdálkodási és menedzsment -…kereskedelem és marketing




KARnemigen

TANUL MÁS FELSŐOKTATÁSI …szakközépiskola


KÖZÉPISKOLA


egyáltalán nem kismértékben nagymértékben nagyon nagy mértékben

47

Akik több szakon is végeztek, azok esetében is inkább az elsőként megszerzett

végzettségükhöz kapcsolódik a jelenlegi munkahelyük (56. táblázat).

16. táblázat: jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája melyik végzettségéhez kapcsolódik leginkább? – azok körében, akik több szakot is végeztek, N

N

elsőként szerzett végzettségemhez 12

másodikként szerzett végzettségemhez 2

mindkettőhöz egyaránt 5

egyikhez sem kapcsolódik 4

összesen 23

A 57. táblázat mutatja, hogy az egyes képzési területen végzettek milyen típusú

munkahelyen helyezkedtek el. Mivel a társadalomtudományi, illetve a pedagógiai képzési

területen elenyésző a végzettek száma, ezért ezek az adatok csak tájékoztató jellegűek. A

gazdaságtudományi képzési területen végzettek 55 százaléka multinacionális

vállalkozásoknál vagy a hazai kkv szektorban helyezkedett el. A többi típus aránya csupán

néhány százalék.

48

17. táblázat: jelenlegi/utolsó fő tevékenysége mely – az intézetben szerzett – képzési terület szerinti végzettségéhez kapcsolódik leginkább? Az alábbi munkahelytípusok közül hol dolgozik/dolgozott utoljára? – N, %

N

érdemben válaszolók %

képzési terület %

gazdaságtudományi képzési terület

egyetem, főiskola 9 1 2

kutatóintézet, kutatóműhely 2 0 0

bank 43 7 7

egyéb pénzintézet 4 1 1

biztosítótársaság 13 2 2

pénzügyi tanácsadó, könyvvizsgáló cég 23 4 4

könyvelő iroda 22 4 4

pénzügyi ágazaton belül egyéb cég, intézmény 6 1 1

multinacionális vállalat 198 33 34

hazai nagyvállalat 45 7 8

hazai közép- és kisvállalat 131 22 22

állami intézmény 42 7 7

önkormányzati intézmény 23 4 4

nonprofit szervezet 16 3 3

egyéb 14 2 2

gazdaságtudományi képzési terület összesen 591 97 100

társadalomtudományi képzési terület



közoktatási intézmény 0 0 0

szakmai tanácsadó intézet, cég 0 0 0

média területe 3 0 20

könyvtár, levéltár, múzeum 0 0 0

könyvkiadó 1 0 7

nyelviskola 0 0 0

fordító iroda vagy tolmácsolást végző cég 0 0 0

multinacionális vállalat 0 0 0

hazai nagyvállalat 0 0 0

hazai közép- és kisvállalat 5 1 33

állami intézmény 5 1 33

önkormányzati intézmény 0 0 0

nonprofit szervezet 1 0 7

egyéb 0 0 0

társadalomtudományi képzési terület összesen 15 2 100

pedagógiai képzési terület



állami, önkormányzati óvoda 0 0 0

magánóvoda 0 0 0

alapítványi óvoda 0 0 0

egyházi óvoda 0 0 0

állami, önkormányzati iskola 0 0 0

magániskola 0 0 0

alapítványi iskola 0 0 0

egyházi iskola 0 0 0

speciális iskola 0 0 0

nevelési tanácsadó, családsegítő, támogató szolgálat 0 0 0

egyéb 1 0 100

pedagógiai képzési terület összesen 1 0 100

válaszhiány 18 3

összesen 625 100

49

A válaszadók nyolc százalékának van olyan mellékállása vagy alkalmi munkája, ami köthető a

BGF-en szerzett végzettségéhez. Érdekes módon ez leginkább az állandó munkahelyükön

felsővezetőként dolgozókra igaz (109. ábra). És az ilyen mellékállással rendelkezők közül

tízből majdnem nyolcan azt nyilatkozták, hogy nagyon nagy, vagy nagymértékben

kapcsolódik ez a mellékállás a BGF-es végzettségükhöz (110. ábra).

40. ábra: Jelenleg van olyan mellékállása, alkalmi munkája, rendszeres megbízásos szerződéses munkája, ami valamilyen mértékben köthető a jelen megkereséshez kapcsolódó szakon szerzett végzettségéhez? – igenek aránya, %

41. ábra: ez a mellékállás, alkalmi munka, rendszeres megbízásos szerződéses munka milyen mértékben kapcsolódik a végzettségéhez? – azok körében, akiknek van mellékállásuk, %

17%6%

10%16%

21%

11%

5%33%

29%55%

3%

8%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%


alkalmazott

egyéb vezető

középvezető

felső vezető

BEOSZTÁS







teljes munkaidőben

FOGLALKOZTATÁS JELLEGE


21%

48%

31%

kismértékben

nagymértékben

nagyon nagy mértékben

50

A válaszadók átlagos havi nettó jövedelme 172 ezer forint (szórása: 59.000 Ft)1. A havi nettó

átlagkeresetekben különbségek vannak társadalmi-demográfiai változók szerint. A férfiak

átlagosan 11 ezer forinttal keresnek többet, mint a nők. Minél idősebb valaki, annál többet

keres átlagosan. Településtípus szerint a fővárosiak és a külföldiek keresnek a legtöbbet.

Végül, aki költözött (lakóhelyi mobilitás) többet keres, mint aki nem volt mobil (58. táblázat).

18. táblázat: minden fő- és melléktevékenységet figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme? – a hallgatók szocio-demográfiai összetétele szerint, ezer Ft-ra kerekített értékek

N átlag szórás

nem férfi 127 180.000Ft 59.000Ft

nő 416 169.000Ft 58.000Ft

korcsoport 22-24 évesek 106 158.000Ft 54.000Ft

25 évesek 93 159.000Ft 59.000Ft

26 évesek 136 176.000Ft 58.000Ft

27 évesek 67 165.000Ft 58.000Ft

legalább 28 évesek 101 190.000Ft 57.000Ft

településtípus Budapest 327 183.000Ft 55.000Ft

megyeszékhely, megyei jogú város 76 152.000Ft 57.000Ft

egyéb város 89 156.000Ft 59.000Ft

község 42 144.000Ft 51.000Ft

külföld 9 206.000Ft 110.000Ft

régió Észak-Magyarország 27 147.000Ft 51.000Ft

Észak-Alföld 19 131.000Ft 40.000Ft

Dél-Alföld 19 151.000Ft 58.000Ft

Közép-Magyarország 396 181.000Ft 55.000Ft

Közép-Dunántúl 30 170.000Ft 63.000Ft

Nyugat-Dunántúl 28 121.000Ft 55.000Ft

Dél-Dunántúl 16 132.000Ft 43.000Ft

költözött-e igen 247 183.000Ft 58.000Ft

nem 296 162.000Ft 58.000Ft

középiskola hagyományos gimnázium 201 173.000Ft 57.000Ft

nem hagyományos gimnázium 175 181.000Ft 60.000Ft

szakközépiskola 156 163.000Ft 57.000Ft

összesen 543 172.000Ft 59.000Ft

Karok szerint nincs különbség a keresetekben, de a PSZK budapesti és vidéki intézetei között

jelentős eltérések tapasztalhatók. Szakok szerint pedig a nemzetközi gazdálkodás, illetve a

kereskedelem és marketing szakon végzettek keresnek a legtöbbet, míg a kommunikáció és

médiatudomány szakon végzettek a legkevesebbet. Akik 2007-ben végeztek, azok átlagosan

1 Az összes megkérdezett 10%-a egyáltalán nem válaszolt, további 7 százaléknyian pedig kiugró, extrém választ

adtak a kérdésre. A kiugró eseteket az ún. box-plot eljárással azonosítottuk.

51

11 ezer forinttal többet keresnek, mint akik 2009-ben végeztek, ebből is kitűnik, hogy a

munkahelyen eltöltött idővel azért növekednek a keresetek (59. táblázat).

19. táblázat: minden fő- és melléktevékenységet figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme? – hallgatói státusz szerint, ezer Ft-ra kerekített értékek

N átlag szórás

kar* BGF-KKK 173 174.000Ft 58.000Ft

BGF-KVIK 147 171.000Ft 59.000Ft

BGF-PSZK 224 170.000Ft 59.000Ft

intézet PSZK-BP 150 182.000Ft 58.000Ft

PSZK-SA 37 154.000Ft 54.000Ft

PSZK-ZA 37 136.000Ft 51.000Ft

szak* nemzetközi gazdálkodás 113 178.000Ft 58.000Ft

kereskedelem és marketing 64 178.000Ft 57.000Ft


186 171.000Ft 57.000Ft

turizmus-vendéglátás 106 166.000Ft 60.000Ft

emberi erőforrások 11 161.000Ft 67.000Ft

kommunikáció és médiatudomány 34 160.000Ft 63.000Ft

végzés éve 2007 296 180.000Ft 58.000Ft

2009 247 161.000Ft 58.000Ft

összesen 543 172.000Ft 59.000Ft *nem szignifikáns különbség

A legtöbbet azok keresnek, akik teljes munkaidőben, alkalmazottként dolgoznak. A saját

vállalkozásban dolgozók átlagkeresete ennél jóval alacsonyabb. Cégformát nézve a zrt-kben,

illetve az nyrt-kben dolgozók keresik a legtöbbet (az egyéb cégformában dolgozók átlaga

magasabb ugyan, de ők statisztikai értelemben nagyon kevesen vannak), míg a bt-kben

dolgozók a legkevesebbet. Azok, akik munkahelyének tulajdonosi körében van külföldi tőke,

átlagosan többet keresnek, mint a hazai vállalatoknál dolgozók. A középszintű vezetők és az

alkalmazottak is többet keresnek, mint a felsővezetők, de ennek az lehet az oka, hogy ebben

az életkorban az a jellemző, hogy felsővezetői státusz csak kis cégnél jellemző, ahol viszont

alacsonyabbak a fizetések (60. táblázat).

52

20. táblázat: minden fő- és melléktevékenységet figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme? – a hallgatók foglalkoztatási és munkahelyük jellege, ezer Ft-ra kerekített értékek

N átlag szórás

foglalkoztatás jellege

teljes munkaidőben 448 178.000Ft 54.000Ft


33 171.000Ft 56.000Ft

alkalmi vagy szerződéses munkák 7 150.000Ft 97.000Ft

saját vállalkozás 8 126.000Ft 42.000Ft

foglalkoztatott, de jelenleg inaktív 19 139.000Ft 52.000Ft

jelenleg munkanélküli 6 171.000Ft 78.000Ft

jelenleg nappali tagozaton tanul 6 46.000Ft 30.000Ft

cégforma egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató 4 164.000Ft 105.000Ft

bt. 6 99.000Ft 40.000Ft

kft. 298 177.000Ft 57.000Ft

zrt., nyrt. 131 184.000Ft 51.000Ft

kht. 1 140.000Ft 0

állami vállalat 46 157.000Ft 41.000Ft

önkormányzati vállalat 20 118.000Ft 53.000Ft

nonprofit szervezet 8 131.000Ft 76.000Ft

egyéb cégforma 9 212.000Ft 53.000Ft

külföldi tőke van 250 188.000Ft 54.000Ft

nincs 243 157.000Ft 56.000Ft

méret mikro- 72 143.000Ft 53.000Ft

kis- 78 154.000Ft 57.000Ft

közép- 118 180.000Ft 62.000Ft

nagyvállalat 258 186.000Ft 51.000Ft

beosztás felső vezető 9 153.000Ft 75.000Ft

középvezető 32 195.000Ft 60.000Ft

egyéb vezető 27 196.000Ft 61.000Ft

alkalmazott 442 173.000Ft 56.000Ft

egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató 2 142.000Ft 53.000Ft

összesen 543 172.000Ft 59.000Ft

A válaszadók háztartásaiban átlagosan 158 ezer forint az egy főre eső jövedelem (szórása 72

ezer forint)2. Az egy főre eső jövedelmek között is különbségeket találunk társadalmi-

demográfiai változók szerint. A legidősebbek háztartásaiban a legmagasabb, míg a

legfiatalabbak körében a legalacsonyabb az egy főre eső jövedelem, de a jövedelem

emelkedése nem egyenletes az életkor előrehaladtával. Településtípus szerint a fővárosiak

és a külföldiek háztartásaiban a legmagasabb az egy főre eső jövedelem, illetve minél

alacsonyabb urbanizációs szintű településen lakik valaki, annál kisebb a háztartásában az egy

2 Az összes megkérdezett 17%-a egyáltalán nem válaszolt, további 5 százaléknyian pedig kiugró, extrém választ

adtak a kérdésre. A kiugró eseteket az ún. box-plot eljárással azonosítottuk.

53

főre eső jövedelem. Aki költözött (lakóhelyi mobilitás), annak háztartásában jóval, átlagosan

43 ezer forinttal magasabb az egy főre eső jövedelem (61. táblázat).

21. táblázat: mennyi az Ön háztartásának egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelme (ami adózás után megmarad)? – a hallgatók szocio-demográfiai összetétele szerint, ezer Ft-ra kerekített értékek

N átlag szórás

korcsoport 22-24 évesek 98 142.000Ft 66.000Ft

25 évesek 84 156.000Ft 75.000Ft

26 évesek 126 174.000Ft 79.000Ft

27 évesek 65 149.000Ft 62.000Ft

legalább 28 évesek 101 158.000Ft 65.000Ft

településtípus Budapest 312 167.000Ft 65.000Ft

megyeszékhely, megyei jogú város 65 148.000Ft 77.000Ft

egyéb város 80 140.000Ft 72.000Ft

község 45 114.000Ft 62.000Ft

külföld 13 260.000Ft 78.000Ft

régió Észak-Magyarország 25 130.000Ft 71.000Ft

Észak-Alföld 16 144.000Ft 80.000Ft

Dél-Alföld 19 132.000Ft 55.000Ft

Közép-Magyarország 373 163.000Ft 68.000Ft

Közép-Dunántúl 26 137.000Ft 69.000Ft

Nyugat-Dunántúl 27 121.000Ft 81.000Ft

Dél-Dunántúl 16 134.000Ft 55.000Ft

költözött-e igen 238 181.000Ft 72.000Ft

nem 278 138.000Ft 65.000Ft

középiskola hagyományos gimnázium 189 157.000Ft 75.000Ft

nem hagyományos gimnázium 167 170.000Ft 65.000Ft

szakközépiskola 144 148.000Ft 74.000Ft

összesen 514 158.000Ft 72.000Ft

A különböző karokon végzettek háztartásaiban mért egy főre jutó jövedelmek között nem

tapasztalható érdemi különbség, de a PSZK intézetei között hasonló eltérések jellemzőek,

mint a korábban elemzett jövedelmi kérdés esetében: a salgótarjáni és zalaegerszegi intézet

volt hallgatóinak minden egyes háztartástagjára 30-35 ezer forinttal kevesebb jut. Szakok

szerint pedig a nemzetközi gazdálkodás szakon végzettek háztartásaiban a legmagasabb az

egy főre eső jövedelem, míg az emberi erőforrások és a kommunikáció és médiatudomány

szakon végzettek körében a legalacsonyabb, ám ezek az eltérések statisztikai ételemben nem

szignifikánsak. Akik 2007-ben végeztek, azok háztartásaiban átlagosan 22 ezer forinttal

magasabb az egy főre eső átlagjövedelem, mint akik 2009-ben végeztek (62. táblázat).

54

22. táblázat: mennyi az Ön háztartásának egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelme (ami adózás után megmarad)? – hallgatói státusz szerint, ezer Ft-ra kerekített értékek

N átlag szórás

kar* BGF-KKK 157 165.000Ft 72.000Ft

BGF-KVIK 146 155.000Ft 70.000Ft

BGF-PSZK 212 154.000Ft 73.000Ft

intézet PSZK-BP 145 165.000Ft 76.000Ft

PSZK-SA 33 134.000Ft 60.000Ft

PSZK-ZA 34 129.000Ft 64.000Ft

szak* nemzetközi gazdálkodás 106 174.000Ft 67.000Ft

kereskedelem és marketing 58 156.000Ft 78.000Ft


178 157.000Ft 73.000Ft

turizmus-vendéglátás 103 153.000Ft 66.000Ft

emberi erőforrások 10 131.000Ft 82.000Ft

kommunikáció és médiatudomány 30 144.000Ft 74.000Ft

végzés éve 2007 277 168.000Ft 73.000Ft

2009 237 146.000Ft 68.000Ft

összesen 514 158.000Ft 72.000Ft *nem szignifikáns különbség

Az egy főre eső átlagjövedelem azok családjában a legmagasabb, akik a teljes munkaidejük

mellett egyéb munkákat is vállalnak. A saját vállalkozásban dolgozók átlagkeresete ennél

jóval alacsonyabb. Cégformát nézve a zrt-kben, illetve az nyrt-kben dolgozók háztartásaiban

a legmagasabb az egy főre eső jövedelem, míg az egyéni vállalkozóként és önkormányzati

vállalatnál dolgozók körében a legalacsonyabb. Azon dolgozók háztartásaiban, akik olyan

munkahelyen dolgoznak, ahol a munkahely tulajdonosi körében van külföldi tőke, magasabb

egy főre jutó átlagjövedelem, mint a hazai vállalatoknál dolgozók háztartásai esetében.

Ebben az esetben is a középszintű vezetők és az alkalmazottak háztartásainak körében

magasabb az egy főre eső jövedelem, mint a felsővezetők esetében, de ennek okairól már

tettünk említést (63. táblázat). Összességében tehát azt látjuk, hogy a keresetek és az egy

főre eső jövedelmek eltérései nagyjából ugyanazon társadalmi-demográfiai, illetve

munkahelyi jellegzetességek alapján rajzolódnak ki.

55

23. táblázat: mennyi az Ön háztartásának egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelme (ami adózás után megmarad)? – a hallgatók foglalkoztatási és munkahelyük jellege, ezer Ft-ra kerekített értékek

N átlag szórás

foglalkoztatás jellege

teljes munkaidőben 402 163.000Ft 65.000Ft


34 184.000Ft 83.000Ft

alkalmi vagy szerződéses munkák 7 138.000Ft 72.000Ft

saját vállalkozás 8 141.000Ft 54.000Ft

foglalkoztatott, de jelenleg inaktív 19 158.000Ft 87.000Ft

jelenleg munkanélküli 15 93.000Ft 108.000Ft

jelenleg nappali tagozaton tanul 8 67.000Ft 49.000Ft

cégforma egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató 7 97.000Ft 80.000Ft

bt. 6 144.000Ft 119.000Ft

kft. 280 163.000Ft 73.000Ft

zrt., nyrt. 121 176.000Ft 59.000Ft

kht. - - -

állami vállalat 44 142.000Ft 61.000Ft

önkormányzati vállalat 15 97.000Ft 50.000Ft

nonprofit szervezet 6 109.000Ft 56.000Ft

egyéb cégforma 9 154.000Ft 79.000Ft

külföldi tőke van 243 174.000Ft 67.000Ft

nincs 222 144.000Ft 71.000Ft

méret mikro- 67 140.000Ft 73.000Ft

kis- 68 128.000Ft 66.000Ft

közép- 113 177.000Ft 74.000Ft

nagyvállalat 243 167.000Ft 65.000Ft

beosztás felső vezető 9 157.000Ft 85.000Ft

középvezető 29 173.000Ft 98.000Ft

egyéb vezető 26 179.000Ft 68.000Ft

alkalmazott 410 159.000Ft 68.000Ft

egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató 5 66.000Ft 69.000Ft

összesen 514 158.000Ft 72.000Ft

56

Kapcsolat az iskolával

Tízből kilenc végzett saját bevallása szerint tartja volt évfolyamtársaival/csoporttársaival a

kapcsolatot. Volt oktatóikkal valamivel több mint tizedük tart kapcsolatot. A formális

kapcsolatok gyakorisága (hallgatói önkormányzat, öregdiák szervezet stb.) igen alacsony

(111. ábra). Átlagosan 1,5 típusú kapcsolatot jelöltek be a megkérdezettek: 46 százalékuk

egyet, 37 százalékuk kettőt, hét százalékuk hármat, két százalékuk pedig négyet. A férfiak

valamivel több típusú kapcsolatot jelöltek meg, mint a nők. Akik 2009-ben végeztek, több

típusú kapcsolatot említettek, mint akik 2007-ben. A budapesti PSZK intézet hallgatóira

jellemző a legkevésbé a volt iskolával való kapcsolattartás. Végül a nappali és a levelező

szakon végeztek is több típusú kapcsolatot jelöltek meg, mint akik távoktatásban tanultak

(112. ábra).

42. ábra: tartja-e jelenleg a kapcsolatot valamilyen formában… – összes megkérdezett, igenek aránya, %

*egyéb: AIESEC (8 említés), Kanyar (főiskolai lap, 2 említés), könyvtárosok (2 említés), röplabdakör (2

említés), gyakorlati hely (1 említés), TO alkalmazottak (1 említés)

2%

1%

1%

2%

11%

43%

90%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

egyéb*

öregdiák/alumni szervezet

karrieriroda

hallgatói önkormányzat

volt oktatók

más hallgatók

volt évfolyam és csoporttársak

57

43. ábra: kapcsolatok átlagos száma – az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és a hallgatói státusza szerint

Az egyes kapcsolattípusok más-más jellegűek. Az évfolyamtársakkal és más hallgatókkal

zömében baráti jellegű kapcsolatokat ápolnak egymás között a végzettek, míg az oktatókkal

főleg szakmai jellegűt (113. ábra).

1,10

1,50

1,50

1,60

1,40

1,60

1,70

1,30

1,43

1,40

1,60

1,20

1,50

1,60

1,40

1,70

1,40

1,70

1,50

0,00 0,25 0,50 0,75 1,00 1,25 1,50 1,75 2,00 2,25 2,50

távoktatás

levelező

nappali

TAGOZAT

2009

2007

VÉGZETTSÉG ÉVE

PSZK-ZA

PSZK-SA

PSZK-BP

INTÉZET

BGF-PSZK

BGF-KVIK

BGF-KKK

KAR


27 évesek

26 évesek

25 évesek

22-24 évesek

KORCSOPORT

nő

férfi

NEM


58

44. ábra: milyen jellegű ez a kapcsolat? – azok körében, akik választották az adott kapcsolatot, %

A végzettek közel kétharmada nem tud róla, hogy működne öregdiák szervezet a BGF-en

(114. ábra).

Akik a PSZK-n végeztek, még az átlagnál is kevésbé tudnak az öregdiák szervezet létezéséről.

Szakok szerint a turizmus-vendéglátás, illetve a kommunikációs és médiatudomány szakon

végzettek nagyjából fele tud öregdiák szervezet létezéséről, a többi szakon végzettek

körében még az átlagnál is rosszabb ez az arány (115. ábra).

30%

94%

42%

71%

29%

14%

23%

0%

77%

8%

78%

12%

13%

47%

62%

8%

77%

34%

2%

94%

24%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

egyéb

baráti

szakmai

EGYÉB KAPCSOLAT

egyéb

baráti

szakmai

ÖREGDIÁK/ALUMNI SZERVEZET

egyéb

baráti

szakmai

KARRIERIRODA

egyéb

baráti

szakmai

HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT

egyéb

baráti

szakmai

VOLT OKTATÓK

egyéb

baráti

szakmai

MÁS HALLGATÓK

egyéb

baráti

szakmai

VOLT ÉVFOLYAM ÉS CSOPORTTÁRSAK

59

45. ábra: tudomása szerint működik-e az egyetemen/főiskolán öregdiák/alumni szervezet? ha igen, akkor tagja-e ennek a szervezetnek? – összes megkérdezett, %

46. ábra: tudomása szerint működik-e az egyetemen/főiskolán öregdiák/alumni szervezet? ha igen, akkor tagja-e ennek a szervezetnek? – az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, %


2%

32% 65%

1%

tagja a szervezetnek

tud róla, hogy működik ilyen szervezet, de nem tagja

nem tudja, hogy működik-e ilyen szervezet

válaszhiány

4

1

3

9

1

1

2

2

7

1

1

2

4

2

31

34

46

18

43

27

32

32

20

17

30

27

43

31

27

40

31

33

65

65

51

82

48

72

67

67

80

81

70

73

50

68

73

58

65

65

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2009

2007

VÉGZETTSÉG ÉVE




gazdálkodási és menedzsment -…



SZAK

PSZK-ZA

PSZK-SA

PSZK-BP

INTÉZET*

BGF-PSZK

BGF-KVIK

BGF-KKK

KAR

szakközépiskola



KÖZÉPISKOLA


tagja a szervezetnek

tud róla, hogy működik ilyen szervezet, de nem tagja

nem tudja, hogy működik-e ilyen szervezet

60

További tanulmányok

A végzettek 17 százaléka tervezi biztosan, további 38 százalékuk valószínűleg, hogy az

elkövetkezendő években újabb felsőfokú tanulmányokba kezd (116. ábra).

Akik nem tanulnak más felsőoktatási intézményben, illetve akik később (2009-ben) végeztek,

azok az átlagnál nagyobb arányban tervezik, hogy újabb felsőfokú tanulmányokba kezdenek

(117. ábra).

47. ábra: tervezi-e, hogy az elkövetkezendő években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd?

17%

38%

40%

4%

1%

igen, biztosan igen, valószínű

nem valószínű biztosan nem

válaszhiány

61

48. ábra: tervezi-e, hogy az elkövetkezendő években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? – a hallgatók szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, %


A végzettek több mint fele említette a mesterképzést, majdnem egyharmaduk említette

vállalat által szervezett képzést, 29 százalékuk szakirányú továbbképzést, míg 22 százalékuk

felsőfokú szakképzést továbbtanulási tervként. Más típusú képzés említése ezekhez képest

elenyésző (64. táblázat).

20

38

15

21

13

12

15

21

19

9

22

16

22

17

33

31

40

40

37

43

48

35

39

39

38

42

22

38

40

31

41

35

45

41

35

38

37

49

37

38

52

41

7

4

3

5

5

3

6

5

4

3

4

4

4

0% 20% 40% 60% 80% 100%

távoktatás

levelező

nappaliTAGOZAT

2009

2007

VÉGZETTSÉG ÉVE

PSZK-ZA

PSZK-SA

PSZK-BP

INTÉZET*

BGF-PSZK

BGF-KVIK

BGF-KKK

KAR

nemigen

TANUL-E MÁS FELSŐOKTATÁSI …


igen, biztosan igen, valószínű nem valószínű biztosan nem

62

24. táblázat: milyen képzésben akar részt venni? – azok körében, akik (legalább) valószínűsítették továbbtanulási szándékukat, % (több válasz is lehetséges volt)

%

vállalat által szervezett tanfolyam, tréning 32

egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés 9

felsőfokú szakképzés 22

szakirányú továbbképzés 29

Bachelor képzés (BA/BSc) 7

egységes és osztatlan képzés 1

mesterképzés (MA/MSc) 52

doktori képzés (PhD/DLA) 5

szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés 4

egyéb* 5

összesen 166

válaszhiány 1

*egyéb említések: idegen nyelvi képzés, nyelvtanulás (7 említés), MBA (7 említés), külföldön történő

továbbtanulás (2 említés), egyéb szakképzés (4 említés)

Mesterképzést inkább a fiatalok említettek nagyobb arányban, míg szakirányú

továbbképzést a 28 év felettiek. A fővárosban, megyei jogú városban, illetve külföldön lakók

inkább a mesterképzést említették nagyobb arányban terveik között, míg a kisebb

városokban, illetve a községekben lakók az átlagosnál nagyobb arányban a szakirányú

továbbképzést. A KKK-n és a KVIK-n végzettek nagyobb arányban említették a mesterképzést

a terveik között, mint a PSZK-n végzettek (az intézetek között nincs érdemi különbség).

Szakok szerint szakirányú továbbképzést a legnagyobb arányban az emberi erőforrások

szakon végzettek említettek, míg a legkisebb arányban a kommunikációs és médiatudomány

szak volt hallgatói. Mesterképzési tervekről pedig a kommunikáció és médiatudomány

szakon végzettek számoltak be a legnagyobb arányban, míg a gazdálkodási és menedzsment

(pénzügy és számvitel) szakon végzettek a legkisebb arányban (118. ábra).

63

49. ábra: milyen képzésben akar majd részt venni? – azok körében, akik (legalább) valószínűsítették továbbtanulási szándékukat, % (több válasz is lehetséges volt)


5

50

22

33

20

26

30

36

32

40

29

19

19

57

31

27

24

44

25

25

28

19

29

73

50

54

38

73

60

30

44

46

43

55

61

56

27

35

55

61

69

32

33

52

58

39

50

47

59

65

52

0 20 40 60 80 100 120

kommunikációs és médiatudomány






SZAK

PSZK-ZA

PSZK-SA

PSZK-BP

INTÉZET*

BGF-PSZK

BGF-KVIK

BGF-KKK

KAR

nem

igen


szakközépiskola



KÖZÉPISKOLA

külföld

község

egyéb város


Budapest

TELEPÜLÉSTÍPUS


27 évesek

26 évesek

25 évesek

22-24 évesek

KORCSOPORT


szakirányú továbbképzés mesterképzés (MA/MSc)

64

A végzettek 16 százaléka biztos benne, míg további 23 százaléka valószínűsíti, hogy részt fog

venni mesterképzésen, míg ötödük nem döntötte még el (119. ábra). A férfiak ezt valamivel

nagyobb arányban tervezik, mint a nők. A fiatalabbak is nagyobb arányban tervezik, mint az

idősebbek. Minél alacsonyabb urbanizációs szintű településen lakik valaki, annál kisebb

valószínűséggel tervezi, hogy mesterképzésen akar részt venni. A KKK-n végzettek tervezik a

legnagyobb arányban, hogy mesterképzésben fognak részt venni. Szakok szerint a

kommunikáció és médiatudomány, illetve a nemzetközi gazdálkodás szakon végzettek

tervezik a legnagyobb valószínűséggel, hogy mesterképzésben is részt vegyenek, míg a

turizmus-vendéglátás szakon végzettek a legkisebb arányban. Akik 2009-ben végeztek,

nagyobb arányban tervezik, hogy mesterképzésben vesznek részt, mint akik 2007-ben

fejezték be a főiskolát (120. ábra).

50. ábra: tervezi-e, hogy mesterképzésen (MA) vegyen részt? – összes megkérdezett, %

16%

23%

27%

11%

21%

2%

igen, biztosan

igen, valószínűleg

valószínűleg nem

biztosan nem

még nem tudom

válaszhiány

65

51. ábra: tervezi-e, hogy mesterképzésen (MA) vegyen részt? – az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, %


11

27

1914

1839

121417

21

710

18

1515

20

1138

111720

153

149

20

814

1814

25

1520

16

1744

22

2819

35

1818

3030

2124

19

2019

30

2512

1721

30

2718

1429

25

1817

2030

29

2130

23

37

29

2333

2123

2937

2026

433731

3429

21

3118

3628

24

2736

3335

25

3028

3526

22

2830

28

1141

10

1112

9

149

128

105

10

911

14

1018

1510

8

82313

1010

2019

611

7

129

11

2416

22

1923

1839

292221

15

192423

2227

15

2314

2224

18

2321

2518

21

2422221919

2511

21

0% 20% 40% 60% 80% 100%


TAGOZAT20092007



gazdálkodádási és menedzsment -…kereskedelem és marketing




KARnemigen

TANUL-E MÁS FELSŐOKTATÁSI …szakközépiskola


KÖZÉPISKOLAkülföldközség





nőférfi

NEM


igen, biztosan igen, valószínűleg valószínűleg nem biztosan nem még nem tudom

66

Rossz hír az, hogy akik valamilyen mértékben tervezik vagy még nem tudják hogy részt

akarnak-e venni mesterképzésen, azok csupán 30 százaléka biztos, vagy legalább

valószínűsíti, hogy ezt a BGF-en szeretné megtenni (121. ábra).

Településtípus szerint a vidéki kisvárosokban lakók tervezik a legnagyobb arányban, hogy a

BGF-en szeretnék a mesterképzést elvégezni. Akik nem tanulnak más felsőoktatási

intézményben azok 36 százaléka legalább valószínűsíti, hogy a BGF-en mesterizne, míg akik

tanulnak máshol is, azok körében csupán 8 százalék ez az arány. Karok szerint a PSZK-n

végzettek tervezik az átlagosnál nagyobb arányban, hogy a BGF-en mesterizzenek. Ezzel

összefüggésben a gazdálkodási és menedzsment (pénzügy és számvitel) szakon végzettek

körében a legmagasabb azok aránya, akik a BGF-en terveznek mesterizni, és a kommunikáció

és médiatudomány, illetve az emberi erőforrások szakon végzettek körében a legkisebb ez az

arány. Végül ezzel szintén összefüggésben, akik távoktatásban végeztek, azok szeretnének a

leginkább a BGF-en mesterizni, míg a levelezőn végzősök a legkevésbé (122. ábra).

52. ábra: ha részt szeretne venni mesterképzésen (MA), akkor azt a BGF-en kívánja elvégezni? – azok körében, akik biztosan, valószínűleg vagy még nem tudják, részt vesznek-e mesterképzésen, %

13%

17%

15%16%

38%

1%

igen, biztosan

igen, valószínűleg

valószínűleg nem

biztosan nem

még nem tudom

válaszhiány

67

53. ábra: ha részt szeretne venni mesterképzésen (MA), akkor azt a BGF-en kívánja elvégezni? – azok körében, akik biztosan, valószínűleg vagy még nem tudják, részt vesznek-e mesterképzésen, az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, %


32

13

8

11

21

6

11

5

32

17

18

10

10

16

4

19

11

10

6

11

25

12

12

13

23

21

16

10

11

26

26

10

40

36

20

25

13

12

20

4

26

8

20

6

26

23

29

14

17

18

20

40

11

12

12

23

15

5

14

13

14

20

13

25

9

21

14

6

11

15

10

18

16

9

17

16

20

21

9

9

28

10

12

10

15

23

10

40

8

18

19

25

7

6

7

20

16

36

79

37

56

30

46

32

32

27

30

27

37

35

48

35

41

28

39

41

36

56

44

32

43

36

38

0% 20% 40% 60% 80% 100%

távoktatás

levelező

nappali

TAGOZAT







SZAK

PSZK-ZA

PSZK-SA

PSZK-BP

INTÉZET*

BGF-PSZK

BGF-KVIK

BGF-KKK

KAR

nem

igen


szakközépiskola



KÖZÉPISKOLA

külföld

község

egyéb város


Budapest

TELEPÜLÉSTÍPUS


igen, biztosan igen, valószínűleg valószínűleg nem biztosan nem még nem tudom

68

Akik nem a BGF-en szeretnének mesterszakot végezni, azok körében a leggyakoribb konkrét

indok, hogy nincs a BGF-en megfelelő mesterszak. Emellett azonban viszonylag gyakori indok

az oktatás színvonalával kapcsolatos kritika is (65. táblázat).

25. táblázat: a nem a BGF-n kívánja elvégezni a mester szakot (MA), vagy még nem biztos benne, hogy ott fogja, miért gondolkodik más intézményben (is)? – érdemben válaszolók, N=231 (többet válaszolhatott)

N

válaszok %

válaszolók %

más egyetemen folytatom 93 31 32

nincs olyan mesterképzés, ami megfelelő lenne 67 22 23

oktatás színvonala alacsony 40 13 13

külföldön folytatja tanulmányait 29 9 10

távolság 23 7 8

anyagi okok 17 6 6

nem nézett még utána 13 4 4

más mesterszakot szeretnék választani 12 4 4

alapképzésben is megkap minden tudást 9 3 3

rossz adminisztráció, információáramlás 4 1 1

diákokhoz való hozzáállás rossz 4 1 1

egyéb 9 3 3


A válaszadók 9 százaléka biztosan a BGF-en venne részt szakirányú továbbképzésen, és

további 35 százalékuk valószínűsíthetően itt (123. ábra).

54. ábra: ha szakirányú továbbképzésen venne részt, azt a BGF-en szeretné-e folytatni, vagy egy másik intézményben? – összes megkérdezett, %

9%

35%

14%

8%

32%

2%

biztosan a BGF-en

valószínűleg a BGF-en

valószínűleg nem a BGF-en

biztosan nem

nem tudom még

válaszhiány

69

A vidéki településen lakók inkább vennének részt a BGF-en szakirányú továbbképzésen, mint

a fővárosiak. Akik nem rendelkeznek más felsőoktatási tapasztalattal, vagyis nem tanulnak

más felsőoktatási intézményben, azok is nagyobb valószínűséggel vennének részt a BGF-en

szakirányú továbbképzésen, mint akik rendelkeznek ilyennel. A PSZK-n végzettek nagyobb

arányban vennének részt a BGF-en szakirányú továbbképzésen, mint a KKK-n vagy a KVIK-n

végzettek (az intézetek között nincs érdemi különbség). Szakok szerint a gazdasági és

menedzsment (pénzügy és számvitel) szakon végzettek vennének részt a legnagyobb

arányban a BGF-en szakirányú továbbképzésen, míg a kommunikáció és médiatudomány

szakon végzettek körében a legkisebb ez az arány. Végül, akik az alternatív képzési formák

valamelyikében tanultak nagyobb valószínűséggel vennének részt szakirányú

továbbképzésen a BGF-en, mint akik nappali tagozatra jártak (124. ábra).

70

55. ábra: ha szakirányú továbbképzésen venne részt, azt a BGF-en szeretné-e folytatni, vagy egy másik intézményben? – az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, %


A végzettek meg lettek kérve arra is, hogy mondjanak konkrét szakirányú továbbképzést,

amit szükségesnek tartanának. A válaszokat a 66. táblázatban mutatjuk. Sokféle válasz

22

8

3

9

8

16

5

5

12

23

14

15

7

4

10

4

17

5

7

4

10

11

12

8

9

49

67

35

22

46

31

47

38

23

51

48

45

47

34

27

41

19

51

25

34

15

51

42

42

33

37

4

17

15

22

12

7

20

27

7

3

8

7

11

25

11

25

4

18

17

4

3

16

12

16

14

4

8

8

10

3

4

17

3

4

3

9

12

5

20

4

13

7

19

3

7

10

8

20

17

34

44

46

39

27

33

29

29

25

30

29

39

32

33

32

23

39

35

59

37

28

27

32

33

0% 20% 40% 60% 80% 100%

távoktatás

levelező

nappali

TAGOZAT







SZAK

PSZK-ZA

PSZK-SA

PSZK-BP

INTÉZET*

BGF-PSZK

BGF-KVIK

BGF-KKK

KAR

nem

igen


szakközépiskola



KÖZÉPISKOLA

külföld

község

egyéb város


Budapest

TELEPÜLÉSTÍPUS


biztosan a BGF-en valószínűleg a BGF-en valószínűleg nem a BGF-en

biztosan nem a BGF-en nem tudom még

71

érkezett, ezzel együtt nagyobb arányban a következőket említették: adótanácsadó,

mérlegképes könyvelő, pénzügy, illetve könyvvizsgáló.

26. táblázat: tudna-e konkrét szakirányú képzést megnevezni, amire az elkövetkező 1-3 évben szüksége lenne? – érdemben válaszolók, N=231 (többet válaszolhatott)

N

válaszok %

válaszolók %

nem 60 23 26

adótanácsadó 34 13 15

mérlegképes könyvelő 24 9 10

pénzügy 11 4 5

könyvvizsgáló 11 4 5

controlling közgazdász 9 3 4

HR 8 3 4

logisztika 7 3 3

marketing 7 3 3

jog 5 2 2

management 4 2 2

MBA 4 2 2

szakfordító 4 2 2

nemzetközi kapcsolatok 4 1 2

projektmenedzsment 4 1 2

statisztikai elemzés 4 1 2

turizmus management 3 1 2

gazdaságelemző 3 1 1

közgazdász tanár 3 1 1

tőzsde és pénzintézetek 3 1 1

idegen nyelvű pénzügy-számvitel 3 1 1

programozási képzés 2 1 1

interkulturális tréning és kommunikáció 2 1 1

rendezvényszervező 2 1 1

társadalombiztosítás 2 1 1

EU tanulmányok 2 1 1

reklámpszichológia 2 1 1

munkajogi ismeretek 2 1 1

ACCA 2 1 1

tolmács 2 1 1

szakmai nyelvtanfolyam 2 1 1

beszerzés 2 1 1

külkereskedelem 2 1 1

idegennyelvi kommunikátor 1 1 1

ÁFA tanfolyam 1 1 1

államháztartás pénzügyei közgazdász 1 1 1

információépítészet 1 1 1

prince 2 projektmenedzsment 1 0 1

TDM 1 0 1

kintlévőség-kezelés 1 0 0

kisvállalati marketing és menedzsment 1 0 0

pályázati technikák az idegenforgalomban 1 0 0

nonprofit szervezetek gazdálkodása 1 0 0

sportszervező 1 0 0

PR 1 0 0

nemzetközi adózás 1 0 0

72

N

válaszok %

válaszolók %

pénzügyi modellezés 1 0 0

SAS 1 0 0

DTP képzés 1 0 0

Flash képzés 1 0 0

szabadkézi rajz képzés 1 0 0

stratégia 1 0 0

grafológia 1 0 0

munkaügy 1 0 0

MSC 1 0 0

RICS 1 0 0

vezetés-szervezés 1 0 0

művészeti menedzser 1 0 0

ingatlanszakértő 1 0 0

környezetgazdálkodás 1 0 0


73

Elhelyezkedési tapasztalatok

A válaszadók közel fele már az államvizsga (abszolutórium) előtt dolgozott állandó

munkahelyen, további 30 százalékuk pedig a végzés után 3 hónapon belül el tudott

helyezkedni. Csupán 4 százalék azok aránya, akiknek még nem sikerült a végzést követően

elhelyezkedniük (125. ábra).

56. ábra: az államvizsga/abszolutórium után mennyi idő alatt sikerült elhelyezkednie első állandó munkahelyén? – összes megkérdezett, %

Igazán markáns különbségeket az elhelyezkedés idejét illetően csupán karok és szakok

szerint találtunk. A KKK-n és a budapesti PSZK-n végzettek tudtak elhelyezkedni (vagy már a

tanulmányaik során elhelyezkedtek) a leggyorsabban. A PSZK különböző intézetei között

nincs érdemi, szignifikáns különbség ebben a tekintetben. Szakok szerint pedig a

kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás, illetve a gazdálkodási és

menedzsment (pénzügy és számviteli) szakon végzettek helyezkedtek el a legkönnyebben az

időbeli dimenziót nézve, míg az emberi erőforrások, turizmus-vendéglátás és a

kommunikáció és médiatudomány szakon végzettek az átlagosnál hosszabb idő alatt találtak

csak munkát (126. ábra). Munkahelyi beosztás szerint pedig az egyéni vállalkozó találtak a

legnehezebben munkát, ebből is kitűnik, hogy az önfoglalkoztatás sokkal inkább

kényszerhelyzet eredménye, mint sem egy pozitív tartalmú karrierdöntés (127. ábra).

49%

13%

17%

8%7%

1%4%1%

már előtte azon a helyen dolgoztam

utána 1 hónapon belül

utána 1-3 hónap alatt



utána több mint 12 hónap alatt

eddig nem tudtam elhelyezkedni

válaszhiány

74

57. ábra: az államvizsga/abszolutórium után mennyi idő alatt sikerült elhelyezkednie első állandó munkahelyén? – az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, %


73

84

45

50

49

42

15

34

54

53

52

41

34

60

52

39

54

32

47

42

37

55

57

54

49

52

39

49

7

15

11

16

14

14

13

13

17

21

15

9

12

15

15

14

14

14

19

12

12

12

13

15

13

14

2

19

15

19

14

39

23

14

14

20

18

27

14

16

20

15

18

14

10

20

18

16

22

18

16

16

17

4

8

6

9

8

23

11

10

5

5

10

15

8

10

11

4

7

9

15

8

6

8

10

9

6

9

8

7

16

7

11

5

11

23

12

5

10

5

8

7

6

6

10

7

11

9

8

12

6

4

1

7

4

13

8

7

1

2

6

2

1

3

2

2

1

3

1

1

3

1

1

1

1

4

7

1

6

6

2

4

2

2

2

2

6

4

18

6

8

2

2

2

7

9

4

0% 20% 40% 60% 80% 100%

távoktatás

levelező

nappali

TAGOZAT

2009

2007

VÉGZETTSÉG ÉVE







SZAK

PSZK-ZA

PSZK-SA

PSZK-BP

INTÉZET*

BGF-PSZK

BGF-KVIK

BGF-KKK

KAR

külföld

község

egyéb város


Budapest

TELEPÜLÉSTÍPUS


27 évesek

26 évesek

25 évesek

22-24 évesek

KORCSOPORT


már előtte azon a helyen dolgoztam utána 1 hónapon belül

utána 1-3 hónap alatt utána 3-6 hónap alatt

utána 6-12 hónap alat utána több mint 12 hónap alatt


75

58. ábra: az államvizsga/abszolutórium után mennyi idő alatt sikerült elhelyezkednie első állandó munkahelyén? – foglalkoztatás és a beosztás jellege szerint, %

Tízből közel három megkérdezett nyilatkozta azt, hogy nagy előnyt jelentett számára, hogy a

BGF-en végzett, további 36 százalékuk szerint kis mértékben csupán, de előnyt jelentett.

Minden negyedik végzett szerint ez semmiféle előnnyel sem járt, és egy százaléknyian voltak

azok, akik szerint ez kifejezetten hátrány volt (128. ábra). Azok érezték a leginkább azt, hogy

előnyt jelentett számukra, hogy a BGF-en végeztek, akik a végzést követően három hónapon

belül el tudtak helyezkedni (129. ábra).

Karok szerint a PSZK intézeteiben végzettek nagyobb arányban érezték előnynek, hogy a

BGF-en végeztek, mint a KKK-n vagy a KVIK-n végzettek. Szakok szerint pedig a gazdálkodási

és menedzsment (pénzügy és számvitel) szakon végzettek érezik a legnagyobb előnynek, míg

a kommunikáció és médiatudomány szakon végzettek a legkevésbé előnynek, hogy a BGF-en

végeztek. Akik 2007-ben végeztek nagyobb előnynek érzik, hogy ezt a BGF-en tették, mint

akik 2009-ben (130. ábra).

25

50

53

62

85

22

42

80

75

29

54

50

49

14

28

15

8

44

5

10

8

14

15

14

14

25

18

10

13

8

22

16

17

29

10

18

17

9

8

3

16

5

10

9

8

9

8

11

5

14

5

8

8

50

1

3

11

5

1

1

11

14

4

0% 20% 40% 60% 80% 100%


alkalmazott

egyéb vezető

középvezető

felső vezető

BEOSZTÁS







teljes munkaidőben



már előtte azon a helyen dolgoztam utána 1 hónapon belül

utána 1-3 hónap alatt utána 3-6 hónap alatt

utána 6-12 hónap alat utána több mint 12 hónap alatt


76

Foglalkoztatotti státusz szerint azok érzik a legnagyobb előnynek, hogy a BGF-en végeztek,

akik teljes munkaidőben alkalmazottként dolgoznak, míg azok a legkevésbé, akik alkalmi,

szerződéses viszonyban dolgoznak, vagy saját vállalkozásuk van (131. ábra).

59. ábra: előnyt jelentett-e az elhelyezkedés során, hogy a BGF-en végzet? – összes megkérdezett, %

60. ábra: előnyt jelentett-e az elhelyezkedés során, hogy a BGF-en végzett? – annak függvényében, milyen hamar talált munkát, %

29%

36%

25%

1%

8%

2%

igen, nagy előnyt jelentett

igen, kis mértékben, de előnyt jelentett

nem, nem jelentett előnyt

nem, inkább hátrányt jelentett

még nem tudom

válaszhiány

4

19

19

30

38

33

29

12

63

40

39

42

37

36

37

8

38

32

39

28

18

25

26

8 68

6

4

7

6

8

0% 20% 40% 60% 80% 100%



utána 6-12 hónap alat






igen, nagy előnyt jelentett igen, kis mértékben, de előnyt jelentett

nem, nem jelentett előnyt nem, inkább hátrányt jelentett

még nem tudom

77

61. ábra: előnyt jelentett-e az elhelyezkedés során, hogy a BGF-en végzett? – az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, %


28

28

30

30

29

17

8

21

48

19

20

40

45

47

46

20

18

11

39

25

24

31

25

37

33

24

30

29

33

22

39

30

43

33

69

34

33

39

47

35

38

35

35

33

43

26

21

40

43

38

35

37

43

31

36

37

14

50

25

27

24

47

15

35

11

35

27

13

10

11

11

38

33

41

28

24

24

25

30

26

21

32

20

26

1

1

1

1

2

3

1

1

7

1

1

1

1

26

6

12

4

3

8

10

8

8

4

13

5

8

8

9

6

15

12

12

7

6

11

2

12

13

8

0% 20% 40% 60% 80% 100%

távoktatás

levelező

nappali

TAGOZAT

2009

2007

VÉGZETTSÉG ÉVE







SZAK

PSZK-ZA

PSZK-SA

PSZK-BP

INTÉZETEK*

BGF-PSZK

BGF-KVIK

BGF-KKK

KAR

külföld

község

egyéb város


Budapest

TELEPÜLÉSTÍPUS


27 évesek

26 évesek

25 évesek

22-24 évesek

KORCSOPORT




még nem tudom

78

62. ábra: előnyt jelentett-e az elhelyezkedés során, hogy a BGF-en végzett? – a munkahely és a foglalkoztatás jellege szerint, %

A végzettek 38 százalékának az első munkahelye ugyanaz, mint ahol szakmai gyakorlatát

végezte. Ez az arány azok körében különösen magas (tízből heten), akik már a végzés előtt

állandó jelleggel dolgoztak. Karok szerint a PSZK-n és a KKK-n végzettekre, szakok szerint

pedig a gazdálkodási és menedzsment (pénzügy és számvitel) szakon végzettekre jellemző ez

a leginkább (132. ábra).

32

29

25

26

26

17

13

23

32

29

32

43

32

42

8

13

46

39

37

32

22

63

37

32

75

63

28

23

26

13

3

1

4

6

13

5

6

8

0% 20% 40% 60% 80% 100%

nincs

van

KÜLFÖLDI TŐKE A MUNKAHELYEN







teljes munkaidőben





még nem tudom

79

63. ábra: az első munkahelye egybe esik-e a szakmai gyakorlat végzésének helyével? - az öregdiákok hallgatói státusza szerint, igenek aránya


A volt hallgatók a nyelvtudást ítélték a legfontosabb szempontnak a felsorolt 12 szempont

közül, ami alapján egy munkahelyi jelentkezéskor kiválasztják a jelentkezőket és a diploma

minősítését a legkevésbé fontosnak (133. ábra). A felsoroltakon kívül viszonylag sokan

említettek egyéb szempontokat is. Ezen említések gyakoriságát a 134. ábrában mutatjuk.

Az egyes tényezők együtt járnak egymással, ezeket az összefüggéseket a 67. táblázatban

mutatjuk. A legerősebb együttjárást a prezentációs készség és a kommunikációs készség

között találtuk (r=0,524), a másodikat az önálló munkavégzés és a csapatban való

munkavégzés között (r=0,416), vagyis mind a kettőt egyszerre találják fontosnak a végzettek.

Végül a harmadik legerősebb együttjárás az önálló munkavégzés képessége és a

kommunikációs készség között van (r=0,405).

6%

4%8%

7%16%

70%

43%8%

24%47%

41%41%

35%35%

47%

44%29%

41%

38%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80%



utána 6-12 hónap alat





ELHELYEZKEDÉS GYORSASÁGA




gazdálkodási és menedzsment - pénzügy és …



SZAK

PSZK-ZA

PSZK-SA

PSZK-BP

INTÉZET*

BGF-PSZK

BGF-KVIK

BGF-KKK

KAR


80

64. ábra: véleménye szerint mennyire fontosak az alábbi tényezők a munkaerő-piaci elhelyezkedés során, ami alapján kiválasztják a jelentkezőket? - összes megkérdezett, %

27

6

4

1

1

1

1

1

1

1

30

19

18

14

5

6

6

2

5

1

1

1

27

33

29

37

33

25

19

17

17

8

6

3

10

20

33

32

41

39

32

39

26

34

36

16

4

14

14

12

17

26

40

40

49

56

56

79

1

6

3

1

3

2

2

1

2

1

3

1

1

1

1

1

1

1

1

0% 20% 40% 60% 80% 100%

a diploma minősítése

külföldi munkatapasztalat, vagy …

BGF-en szerzett diploma

elméleti felkészültség

megjelölt fizetési igány

prezentációs készség

szakmai gyakorlat

csapatban való munkavégzés

személyes ajánlás, kapcsolat

önálló munkavégzés képessége

kommunikációs készség

nyelvtudás

egyáltalán nem fontos 2 3 4 nagyon fontos nem tudom válaszhiány

81

65. ábra: véleménye szerint mennyire fontosak az alábbi tényezők a munkaerő-piaci elhelyezkedés során, ami alapján kiválasztják a jelentkezőket – egyéb válaszok, érdemben válaszolók, %, N=50

27. táblázat: elhelyezkedést befolyásoló tényezők korrelációs táblázata – csak a

szignifikáns kapcsolatokat jelöltük 1. BGF-en szerzett diploma 4. Csapatban való munkavégzés 7. Prezentációs készség 10. Önálló munkavégzés képessége 2. A diploma minősítése 5. Szakmai gyakorlat 8. Kommunikációs készség 11. Külföldi munkatapasztalat/tanulmány 3. Nyelvtudás 6. Személyes ajánlás, kapcsolat 9. Megjelölt fizetésigény 12. Elméleti felkészültség

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1 0,141

0,150

0,129

2

0,093

0,140 0,296

3

0,244 0,251 0,162 0,156 0,282

0,171 0,174

4

0,078

0,258 0,308 0,103 0,416 0,135 0,094

5

0,134

0,115

0,117 0,173

6

0,232 0,142 0,229 0,100 0,156

7

0,524 0,137 0,277 0,284 0,232

8

0,107 0,405 0,234 0,126

9

0,172 0,133 0,136

10

0,211 0,243

11

0,160

Az egyes szempontok fontosságának megítélésében különbségek vannak társadalmi-

demográfiai háttérváltozók szerint. A következő táblázatokban csak a szignifikáns eltéréseket

ábrázoltuk. Azoknál a szempontoknál, ahol nincsenek szignifikáns eltérések, csak a főátlagok

jelöltük.

1%

1%

2%

2%

3%

3%

3%

4%

4%

5%

10%

11%

12%

12%

14%

15%

0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16%

lakóhely

kor

szakdolgozat témája

hány félév alatt teljesítette a képzést

mobilitás

problémamegoldó készség

összefüggésekben gondolkodás

szerencse

szimpátia

családi állapot

alkalmazkodóképesség

tapasztalat

munkabírás

magabiztosság, önbizalom

szakmai tudás, szakértelem

hozzáállás

82

Településtípus szerint a következő releváns különbségeket tapasztaltuk: a diploma

minősítésének kisebb jelentőséget tulajdonítottak a fővárosiak, mint a vidéki településeken

lakók. A csapatban való munkavégzés képességének viszont a fővárosban élők tulajdonítanak

nagyobb jelentőséget, mint a vidéki településeken lakók. A nyelvtudás fontossága mindenhol

kiemelkedően magas, de a fővárosban még az átlagnál is kiugróbb (68. táblázat).

28. táblázat: elhelyezkedést befolyásoló tényezők – településtípus szerint, 1-től 100-ig terjedő skálára vetítve (0: egyáltalán nem fontos, 100: nagyon fontos), átlagok

Budapest


egyéb város község külföld összesen

BGF-en szerzett diploma 60 58 57 65 45 59

A diploma minősítése 29 37 36 42 47 33

Nyelvtudás 96 87 90 89 98 93

Csapatban való munkavégzés 82 80 75 73 86 80

Szakmai gyakorlat

76

Személyes ajánlás, kapcsolat

80

Prezentációs készség

72

Kommunikációs készség 88 86 84 83 95 87

Megjelölt fizetésigény 69 69 68 61 63 68

Önálló munkavégzés képessége

86

Külföldi munkatapasztalat, vagy tanulmányi félév

56 46 53 48 78 55

Elméleti felkészültség

60

Aszerint, hogy ki milyen típusú középfokú intézményből érkezett a BGF-re, szintén találtunk

néhány markáns különbséget a szempontok megítélése során. A nem hagyományos

gimnáziumban érettségizettek a nyelvtudásnak és a kommunikációs készségnek

tulajdonítottak az átlagnál nagyobb jelentőséget, míg a szakközépiskolában érettségizettek a

BGF-en szerzett diplomának, a diploma minősítésének és az elméleti felkészültségnek (69.

táblázat).

83

29. táblázat: elhelyezkedést befolyásoló tényezők – a középiskola típusa szerint, 1-től 100-ig terjedő skálára vetítve (0: egyáltalán nem fontos, 100: nagyon fontos), átlagok

hagyományos

gimnázium nem hagyományos

gimnázium szakközépiskola összesen

BGF-en szerzett diploma 58 55 64 59

A diploma minősítése 31 29 40 33

Nyelvtudás 94 97 88 93

Csapatban való munkavégzés 82 81 77 80

Szakmai gyakorlat 79 78 70 76


80

Prezentációs készség

72

Kommunikációs készség 87 89 84 87

Megjelölt fizetésigény

68

Önálló munkavégzés képessége 86


57 56 48 55

Elméleti felkészültség 58 57 64 60

A PSZK-n végzettek a BGF-en szerzett diplomának, a diploma minősítésének és az elméleti

felkészültségnek tulajdonítottak az átlagnál nagyobb jelentőséget, míg a KKK-n és a KVIK-n

végzettek gyakorlatilag az összes többi szempontnak. A fizetési igények értékelésénél

azonban nincs szignifikáns eltérés (70. táblázat).

30. táblázat: elhelyezkedést befolyásoló tényezők – karok szerint, 1-től 100-ig terjedő skálára vetítve (0: egyáltalán nem fontos, 100: nagyon fontos), átlagok

BGF-KKK

BGF-KVIK

BGF-PSZK

PSZK-BP

PSZK-SA

PSZK-ZA

összesen

BGF-en szerzett diploma** 52 48 71 73 69 68 59

A diploma minősítése 30 32 37 35 47 35 33

Nyelvtudás** 96 96 89 91 87 85 93

Csapatban való munkavégzés** 85 80 76 76 77 76 80

Szakmai gyakorlat** 75 80 73 74 71 71 76

Személyes ajánlás, kapcsolat** 83 85 75 74 78 78 80

Prezentációs készség** 74 76 66 64 72 66 72

Kommunikációs készség** 91 89 83 82 83 85 87

Megjelölt fizetésigény* **

68

Önálló munkavégzés képessége** 89 87 83 83 83 86 86

Külföldi munkatapasztalat, vagy tanulmányi félév**

59 64 44 45 45 41 55

Elméleti felkészültség** 58 57 64 63 70 62 60

*nincs szignifikáns különbség a karok között

**nincs szignifikáns különbség a PSZK intézetei között

84

A karok esetében tapasztalt eltérésekkel összefüggésben a gazdálkodási és menedzsment

(pénzügy és számvitel) szakot végzettek az átlagosnál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a

BGF-es diplomának és a diploma minősítésének. A nyelvtudásnak, a csapatban való

munkavégzésnek és az önálló munkavégzés képességének a nemzetközi gazdálkodás, illetve

a kereskedelem és marketing szakon végzettek tulajdonítanak a leginkább jelentőséget. A

személyes kapcsolatoknak és a prezentációs készségnek pedig a turizmus-vendéglátás, illetve

a kommunikációs és médiatudomány szakon végzettek tulajdonítanak a legnagyobb

jelentőséget (71. táblázat).

31. táblázat: elhelyezkedést befolyásoló tényezők – szakok szerint, 1-től 100-ig terjedő skálára vetítve (0: egyáltalán nem fontos, 100: nagyon fontos), átlagok



gazdálkodási és menedzsment,

pénzügy és számvitel


emberi erőforráso

k


∑

BGF-en szerzett diploma 54 50 72 48 56 46 59

A diploma minősítése 28 36 37 32 35 26 33

Nyelvtudás 98 98 89 96 89 86 93

Csapatban való munkavégzés

88 82 76 81 64 79 80

Szakmai gyakorlat

76


84 81 74 86 84 86 80

Prezentációs készség 71 75 66 78 62 76 72

Kommunikációs készség 92 90 82 90 93 88 87

Megjelölt fizetésigény

68

Önálló munkavégzés képessége

90 89 83 87 81 85 86


56 70 42 65 48 56 55

Elméleti felkészültség

60

Tízből hét végzett szerint a vállalatvezetők a legjobb diplomák között tartják számon a BGF-

en szerzett végzettséget. Olyan válaszadó nem is akadt, aki azt nyilatkozta volna, hogy

gyenge diplomaként tartják számon (135. ábra). A nők valamivel gyakrabban nyilatkozták

azt, hogy a legjobb diplomaként tartják számon a BGF-en szerzettet, mint a férfiak. Akik a

PSZK-n végeztek, jóval nagyobb arányban nyilatkozták azt, hogy jó diplomának tartják

számon a BGF-est, mint akik a KKK-n vagy a KVIK-n végeztek (az intézetek között nincs

különbség). Ezzel összefüggésben a gazdálkodási és menedzsment (pénzügy és számvitel)

85

szakon végeztek tapasztalatai szerint ítélik a leggyakrabban jó diplomának a BGF-est, míg a

kommunikációs és médiatudomány szakon végzettek szerint a legkevésbé, de közülük is tíz

válaszadóból hatan azt nyilatkozták, hogy a legjobb diplomák között tartják számon (136.

ábra).

Akik teljes munkaidőben, alkalmazottként dolgoznak, azok nyilatkozták azt a leggyakrabban,

hogy a legjobb diplomaként tartják számon a BGF-en szerzettet (az inaktívak is nagyon nagy

arányban mondták, de ők statisztikai értelemben kevesen vannak) (137. ábra).

66. ábra: a vállalatvezetők hogyan ítélik meg a BGF-en szerzett diplomát? – összes megkérdezett, %

2%

68%

24%

6%

a legerősebb diplomának tartják

a legjobb diplomák között tartják számon

a közepes erősségű diplomák között tartják számon

gyenge diplomaként tartják számon

válaszhiány

86

67. ábra: a vállalatvezetők hogyan ítélik meg a BGF-en szerzett diplomát? – az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, %


34

254

42

36

2

10

22

2

6067

5987

6772

858588

876066

6365

777277

7093

7663

73

4133

389

3328

12109

938

34

3732

1826

1820

7

2235

25

1

1

5

0% 20% 40% 60% 80% 100%


turizmus-vendéglátásgazdálkodádási és menedzsment -…


SZAKPSZK-ZAPSZK-SAPSZK-BP


KARDél-Dunántúl




RÉGIÓnő

férfiNEM


a legerősebb diplomának tartják a legjobb diplomák között tartják számon

a közepes erősségű diplomák között tartják számon gyenge diplomaként tartják számon

87

68. ábra: a vállalatvezetők hogyan ítélik meg a BGF-en szerzett diplomát? – a foglalkoztatás jellege és az elhelyezkedés jellemzője szerint, %

1

5

10

14

3

2

2

81

50

47

73

91

50

61

95

50

43

64

74

73

19

50

51

27

4

30

39

5

50

43

33

24

25

1

10

0% 20% 40% 60% 80% 100%

még nem tudom

inkább hátrányt jelentett

nem jelentett előnyt

kismértékben jelentett előnyt

nagy előnyt jelentett

ELŐNYT JELENTETT-EA BGF-ES DIPLOMA







teljes munkaidőben



a legerősebb diplomának tartják a legjobb diplomák között tartják számon

a közepes erősségű diplomák között tartják számon gyenge diplomaként tartják számon

88

Gyakorlati hely

A végzettek jelentős része főiskolai évei alatt nem vette igénybe az iskola által kínált

különböző típusú intézményi segítségeket a gyakorlati hely keresése során. Akik igénybe

vették, azok körében is megoszlanak a vélemények ezek hatékonyságával kapcsolatban: a

leginkább még az állásbörzével és a fali hirdetőtáblákkal voltak elégedettek a volt hallgatók

(138. ábra).

69. ábra: értékelje a különböző intézményi szereplőket aszerint, hogy a gyakorlati hely megtalálását illetően mennyire volt megelégedve a tőlük kapott segítséggel, információkkal? - összes megkérdezett, %

Karok szerint azt látjuk, hogy az egyes formális lehetőségekkel a PSZK-n végzettek általában

elégedettebbek voltak, mint a KKK-n és a KVIK-n végzettek (72. táblázat). Ilyen volt például az

állásbörze, a főiskolai honlap vagy a Karrier Iroda. Ugyanakkor az is látszik, hogy ezek főleg a

fővárosi intézet öregdiákjainak pozitív véleményét tükrözi. Összességében a gazdálkodási és

menedzsment (pénzügy és számvitel) szakon végzettek voltak a leginkább elégedettek, míg a

turizmus-vendéglátás szakon végzettek a legkevésbé (73. táblázat).

12

10

10

6

6

3

8

12

7

10

11

7

8

18

15

21

15

15

6

8

14

13

13

23

2

3

6

4

5

10

61

45

44

42

47

36

4

5

4

5

4

6

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Karrier Iroda/Diákcentrum

főiskolai honlap

tanárok

fali hirdetőtáblák

állásbörze

diáktársak

egyáltalán nem vagyok elégedett 23 4teljes mértékben elégedett vagyok nem vettem igénybe ezt a segítségetválaszhiány

89

32. táblázat: gyakorlati hely megtalálása szempontjából különböző intézményi szereplők értékelése – karok szerint, 1-től 100-ig terjedő skálára vetítve (0: egyáltalán nem vagyok elégedet, 100: teljes mértékben elégedett vagyok), átlagok

BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA összesen

Karrier Iroda/Diákcentrum 26 28 43 51 26 25 34

tanárok* ** 53 50 44 44 47 44 49

fali hirdetőtáblák* 46 52 49 53 44 31 49

állásbörze** 50 37 58 61 56 44 51

főiskolai honlap 39 33 49 53 45 30 41

diáktársak* ** 62 65 62 62 61 62 63



33. táblázat: elhelyezkedést befolyásoló tényezők – szakok szerint, 1-től 100-ig terjedő skálára vetítve (0: egyáltalán nem fontos, 100: nagyon fontos), átlagok








∑

Karrier Iroda/Diákcentrum

23 37 43 26 35 23 34

tanárok

49

fali hirdetőtáblák

49

állásbörze 55 43 58 35 50 43 51

főiskolai honlap 38 39 49 32 38 44 41

diáktársak

63

Ennek ellenére csupán a végzettek 14 százaléka mondta azt, hogy gondot jelentett számra a

gyakorlati hely megtalálása. Szakok szerint azonban jelentős eltérések vannak, az emberi

erőforrások szakon végzettek közül minden második válaszadó, míg a kereskedelem és

marketing szakon végzettek csupán 8 százaléka nyilatkozta azt, hogy gondot jelentett

számára a gyakorlati hely megtalálása (139. ábra). Akik számára gondot jelentett, azok

leginkább a munkahelyek elzárkózásával, illetve a kevés hellyel indokolták ezt, és csak ezek

után említették a főiskola segítségének a hiányát (140. ábra).

90

70. ábra: a gyakorlati hely megtalálása gondot okozott-e? - az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, igenek aránya

71. ábra: ha gondot okozott a gyakorlati hely megtalálása, mi volt/mik voltak a legnagyobb problémák? – érdemben válaszolók, N=90

A megkérdezettek többsége a gyakorlat jelenlegi formáját teljes mértékben, vagy nagyrészt

megfelelőnek tartja és csupán 12 százalék nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem vagy nem

megfelelő a jelenlegi forma (141. ábra). A turizmus-vendéglátás, illetve az emberi

erőforrások szakon végzettek látják a legkevésbé megfelelőnek a jelenlegi formát, míg a

kereskedelem és marketing, illetve a gazdálkodási és menedzsment (pénzügy és számvitel)

szakon végzettek a leginkább megfelelőnek (142. ábra).

22%50%

17%11%

8%13%

16%8%

14%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%


turizmus-vendéglátásgazdálkodási és menedzsment - pénzügy és …


SZAKnő

férfiNEM


11%

1%

2%

3%

5%

6%

10%

17%

22%

25%

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30%

egyéb

nem lehetett választani

kevés az információ

protekció

nincs valódi szakmai gyakorlat

munkahely hozzáállása

kevés a fizettség

nem segít a főiskola

kevés a hely

nem akarnak gyakornokot alkalmazni

91

72. ábra: mi a véleménye a szakmai gyakorlat jelenlegi formájáról? – összes megkérdezett, %

73. ábra: mi a véleménye a szakmai gyakorlat jelenlegi formájáról? – öregdiákok szocio-demográfiai összetétele és hallgatói státusza szerint, 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítve (0: egyáltalán nem megfelelő, 100: teljes mértékben megfelelő), átlagok

19%

39%

22%

9%

3%

8%

teljes mértékben megfelelő

nagyrészt megfelelő

egyenlő arényban van előnye és hátránya

nem megfelelő

egyáltalán nem megfelelő

válaszhiány

4868

6369

36

5850

68

6469

6546

637071

68

636971

6468

6862

67

0 25 50 75 100

egyéni vállalkozó, önfoglalkoztatóalkalmazott

egyéb vezetőközépvezetőfelső vezető

BEOSZTÁStávoktatás

levelezőnappali

TAGOZAT20092007



gazdálkodási és menedzsment - pénzügy és …kereskedelem és marketing




nőférfi

NEM


92

A legtöbben úgy változtatnának a gyakorlat jelenlegi formáján, hogy hosszabb gyakorlati időt

írnának elő, több céggel alakítanának ki kapcsolatot és a gyakorlati helyeken nagyobb

rálátást biztosítanának a szakmai munkára (143. ábra). Ebből is kitűnik, hogy a válaszok egy

irányba konvergálnak: valódi tartalmat adnának a szakmai gyakorlatnak, a kötelező

formalitás helyett.

74. ábra: ha változtathatna a szakmai gyakorlat jelenlegi formáján, min változtatna? – érdemben válaszolók, N=197

*egyéb említések: az Erasmus ösztöndíj ne számítson gyakorlatnak, távoktatáson ne legyen

gyakorlat, nem teszik lehetővé a magyarországi munkavégzést, a tanár szakosoknak is legyen iskolán

kívüli gyakorlatuk, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nyelvtanulásra, több konzultációs lehetőséget

kell biztosítani a szakdolgozat írása alatt, kötelezni kellene a gyakorlati helyet arra, hogy bejelentse

gyakornokát, a szakdolgozat vállalati védése felesleges, nem a főiskolán keresztül kellene intézni a

fizetés kiutalását, a fogadó intézmények hozzáállásán javítani kellene

5%

1%

1%

2%

2%

2%

2%

2%

4%

4%

4%

4%

6%

9%

15%

16%

23%

0% 10% 20% 30%

egyéb*

legyen független a gyakorlati hely megválasztása a főiskolától

külön félévben legyen a gyakorlat és a szakdolgozat írás

jobban illeszkedjen a gyakorlat az adott szakhoz

egyhónapos gyakorlat nem szükséges

mentorokra lenne szükség

külföldi szakmai gyakorlatra nagyobb hangsúlyt kellene fektetni

rövidebb gyakorlati idő kellene

évközbeni gyakorlat nem jó, mert újra munkát kell keresni a diáknak diplomázás után

legyen mozgatható a gyakorlati félév

"kamu" gyakorlati papírokat/helyeket ellenőrizni kellene

kötelezővé kellene tenni a gyakornoki munka megfizetését

tanterv kellene a gyakorlati hely számára

szorosabb együttműködés kellene a cégekkel

nagyobb rálátást biztosítani a szakmai tevékenységre a gyakorlati helyen

több céggel kell kapcsolatot kialakítani

hosszabb gyakorlati idő kell

93

A válaszadók 37 százaléka mondta azt, hogy biztosan vagy valószínűleg tudna segíteni abban,

hogy a BGF jelenlegi hallgatói szakmai gyakorlatra jelentkezzenek oda, ahol most ő dolgozik

(144. ábra). A legnagyobb arányban a közép-, és a nagyvállalkozásoknál dolgozók tudnának

segíteni gyakorlati helyek szerzésében (145. ábra). Ennek valószínűleg az az oka, hogy a

kisvállalkozásoknál jóval nagyobb terhet jelenthet egy gyakornok fogadása, mint a nagyobb

vállalatok esetében.

75. ábra: a BGF szakmai kapcsolatainak fejlesztése céljából tudna-e segíteni abban, hogy a főiskola jelenlegi hallgatói szakmai gyakorlatra jelentkezhessenek oda, ahol Ön jelenleg dolgozik? – összes megkérdezett, %

76. ábra: a BGF szakmai kapcsolatainak fejlesztése céljából tudna-e segíteni abban, hogy a főiskola jelenlegi hallgatói szakmai gyakorlatra jelentkezhessenek oda, ahol Ön jelenleg dolgozik? – az öregdiák munkahelyének mérete szerint, %

7%

30% 60%

3%

igen, biztosan tudnék segíteni

valószínűleg tudnék segíteni

nem tudnék segíteni, nincs rá lehetőségem

válaszhiány

9

5

11

4

7

32

44

23

23

32

59

51

66

74

62

0% 20% 40% 60% 80% 100%

nagyvállalkozás

közép-

kis-

mikro-


igen, biztosan tudnék segíteni valószínűleg tudnék segíteninem tudnék segíteni, nincs rá lehetőségem

94

Intézményértékelés

A végzettek visszamenőleg értékelték a BGF-en folytatott képzést a felsorolt nyolc szempont

szerint. A leginkább az elméleti oktatás színvonalával, míg a legkevésbé az elhelyezkedési

lehetőségek megismertetésével voltak elégedettek (146. ábra).

77. ábra: értékelje a BGF-en folytatott képzést az alábbi szempontok alapján! - összes megkérdezett, %

A PSZK-n végzettek általában elégedettebbek voltak az egyes szempontokkal, mint a KKK-n

vagy a KVIK-n végzettek. Ez alól a szakirányok száma, típusa kivétel: ezzel a KKK-n végzettek

voltak a leginkább elégedettek (74. táblázat). A PSZK intézetei között a vélekedések nem

különböznek érdemben egymástól. Ezzel összefüggésben szakok szerint összességében a

gazdálkodási és menedzsment (pénzügy és számvitel) szakon végzettek voltak a leginkább

elégedettek az egyes szempontokkal. A szakirányok számával, típusával azonban a

nemzetközi gazdálkodás és a kommunikáció és médiatudomány szakon végzettek voltak a

leginkább elégedettek (75. táblázat).

15

2

1

4

2

7

2

1

27

12

12

13

9

11

8

7

34

21

49

38

19

33

30

31

17

15

31

35

20

35

43

49

3

4

5

8

5

12

12

10

4

44

1

44

1

5

1

2

2

2

2

1

1

1

0% 20% 40% 60% 80% 100%

elhelyezkedési lehetőségek megismertetése

tanfolyamok száma

oktatás módszerei

szakmai felkészítés

mesterképzési lehetőségek

gyakorlati oktatás színvonala

szakirányok száma, típusa

elméleti oktatás színvonala

egyáltalán nem vagyok elégedett 2

3 4

teljes mértékben elégedett vagyok nem tudom

válaszhiány

95

34. táblázat: BGF-en folytatott képzés értékelése – karok szerint, 1-től 100-ig terjedő skálára vetítve (0: egyáltalán nem vagyok elégedet, 100: teljes mértékben elégedett vagyok), átlagok

BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK PSZK-BP PSZK-SA PSZK-ZA összesen

gyakorlati oktatás színvonala** 53 61 64 66 61 57 59

elméleti oktatás színvonala** 62 63 71 70 74 72 66

szakmai felkészítés** 53 58 61 61 61 60 58

elhelyezkedési lehetőségek megismertetése**

36 37 49 51 48 41 41

oktatás módszerei** 53 58 60 58 62 63 57

szakirányok száma, típusa** 70 57 65 66 62 64 65

mesterképzési lehetőségek* ** 55 57 61 64 56 56 58

tanfolyamok száma** 50 50 57 60 51 50 53



35. táblázat: BGF-en folytatott képzés értékelése – szakok szerint, 1-től 100-ig terjedő skálára vetítve (0: egyáltalán nem fontos, 100: nagyon fontos), átlagok








∑

gyakorlati oktatás színvonala

51 57 66 63 47 54 59

elméleti oktatás színvonala

62 62 70 62 73 65 66

szakmai felkészítés 55 51 62 58 53 54 58

elhelyezkedési lehetőségek megismertetése

35 44 50 34 41 35 41

oktatás módszerei 52 59 60 56 54 56 57

szakirányok száma, típusa 70 67 66 56 59 69 65


51 60 63 57 42 55 58

tanfolyamok száma 46 55 58 49 44 60 53

A legtöbben a gyakorlati oktatást nevezték meg, amiben a BGF-nek a legtöbbet kellene

fejlődnie. Ezen kívül számottevően sokan említették még a szakmai felkészítést és a

munkaerőpiac megismertetését (147. ábra). Mindegyik karon és szakon a gyakorlati oktatást

emelték ki a volt hallgatók, amiben a BGF-nek a legtöbbet kellene fejlődnie. Ezt a két vidéki

PSZK intézetben és a KKK-n végzettek gondolják a leginkább, illetve szakok szerint a

kommunikáció és médiatudomány szakon végzettek. A salgótarjáni intézetben nagy

arányban hiányolják az elhelyezkedési lehetőségek ismertetését. A fővárosi PSZK-n végzettek

az átlagnál gyakrabban gondolják, hogy a BGF-nek az oktatás módszereiben is kellene

96

fejlődnie. Szakok szerint pedig a turizmus-vendéglátás szakon végzettek az elhelyezkedési

lehetőségek megismertetését említették az átlagnál gyakrabban (148. ábra).

78. ábra: melyik az a tényező, amire a legtöbb hangsúlyt kellene fektetnie a BGF-nek, amiben a legtöbbet kellene fejlődnie? – összes megkérdezett, %

79. ábra: melyik az a tényező, amire a legtöbb hangsúlyt kellene fektetnie a BGF-nek, amiben a legtöbbet kellene fejlődnie? – az öregdiákok hallgatói státusza szerint, érdemben válaszolók, %

3%

1%

3%

3%

5%

6%

18%

22%

39%

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45%

válaszhiány

tanfolyamok

elméleti oktatás


szakirányok száma, típusa

oktatás módszerei

munkaerőpiac megismertetése

szakmai felkészítés

gyakorlati oktatás

57

39

33

36

47

44

45

48

34

38

37

46

40

3

5

4

1

2

3

3

2

4

3

3

20

15

25

23

26

24

15

15

26

23

24

22

23

17

8

23

19

17

18

18

30

16

18

23

16

19

15

3

9

1

6

3

13

9

3

4

6

8

8

4

3

5

8

3

4

7

4

5

3

15

1

3

4

6

8

3

4

2

5

3

1

3

1

5

2

2

1

1

0% 20% 40% 60% 80% 100%







SZAK

PSZK-ZA

PSZK-SA

PSZK-BP

INTÉZET

BGF-PSZK

BGF-KVIK

BGF-KKK

KAR


gyakorlati oktatás színvonala elméleti oktatás színvonala

szakmai felkészítés elhelyezkedési lehetőségek megismertetése

oktatás módszerei szakirányok száma, típusa

mesterképzési lehetőségek tanfolyamok száma

97

A végzettek a felsorolt hat szempont alapján egyes infrastrukturális lehetőségeket is

értékeltek visszamenőleg. A leginkább az intézmény „küllemével” voltak elégedettek, míg a

végzés utáni elhelyezkedés segítésével a legkevésbé (149. ábra).

80. ábra: hogy amikor hallgató volt, mennyire volt elégedett az alábbi tényezőkkel a BGF-en! - összes megkérdezett, %

Mindezzel együtt a végzettek összességében nagyon pozitívan értékelték a BGF-et: valamivel

több, mint ötödük nagyon jó intézménynek, míg további 57 százalékuk jó intézménynek

tartja, és csupán egy százalékuk nyilatkozta azt, hogy nem jó intézmény a BGF (150. ábra). A

PSZK-n végzettek jobb intézménynek értékelték a BGF-et, mint a KKK-n és a KVIK-n

végzettek, de a pénzügyi-számviteli kar egyes intézményei között már nincs érdemi

különbség. Ezzel összefüggésben a gazdálkodási és menedzsment (pénzügy és számvitel)

szakon végzettek körében volt a legmagasabb a BGF értékelésének az átlaga, míg a

kommunikáció és médiatudomány, illetve a turizmus-vendéglátás szakon végzettek körében

a legalacsonyabb. Minél nagyobb vállalatnál dolgozik valaki, annál jobb intézménynek

értékelte a BGF-et, ez húzódik meg a beosztás szerint tapasztalt értékelési különbségek

mögött, vagyis egy korábbi összefüggésre utalunk ezzel, miszerint minél magasabb

beosztásban dolgozik valaki, ezt annál kisebb cégnél teszi (151. ábra).

20

11

7

6

4

3

21

24

17

18

7

7

25

31

33

39

14

32

9

16

18

20

8

38

3

3

2

4

6

18

21

13

21

13

60

1

2

1

2

1

2

2

0% 20% 40% 60% 80% 100%

végzés utáni elhelyezkedés segítése

sportolási lehetőségek

szabadidős lehetőségek

kulturális lehetőségek

kollégium színvonala

intézmény "küllem"

egyáltalán nem vagyok elégedett 2

3 4

teljes mértékben elégedett vagyok nem tudom

válaszhiány

98

81. ábra: mind a szakmai, mind az egyéb, Ön számára fontos szempontokat figyelembe véve mi a véleménye a BGF-ről összességében? – összes megkérdezett, %

21%

57%

19%

1%2%

nagyon jó intézmény

jó intézmény

jó is, meg nem is

nem jó intézmény

egyáltalán nem jó intézmény

válaszhiány

99

82. ábra: mind a szakmai, mind az egyéb, Ön számára fontos szempontokat figyelembe véve mi a véleménye a BGF-ről összességében? – az öregdiákok szocio-demográfiai összetétele, hallgatói státusza és jelenlegi beosztása szerint, érdemben válaszolók, %


14

23

26

23

7

21

13

22

6

23

14

33

24

14

37

35

30

32

16

14

21

22

22

18

24

21

21

22

29

58

53

62

21

63

38

57

63

54

55

58

54

61

59

55

58

58

56

57

49

59

50

59

64

50

57

57

57

17

18

15

57

16

50

18

31

23

28

9

19

22

5

10

12

11

24

27

25

18

28

23

10

25

21

20

1

3

14

2

2

3

2

4

1

2

1

1

1

4

1

1

1

1

1

2

1

1

2

1

1

0% 20% 40% 60% 80% 100%


alkalmazott

egyéb vezető

középvezető

felső vezető

BEOSZTÁS

távoktatás

levelező

nappali

TAGOZAT







SZAK

PSZK-ZA

PSZK-SA

PSZK-BP

INTÉZET*

BGF-PSZK

BGF-KVIK

BGF-KKK

KAR

nem

igen



27 évesek

26 évesek

25 évesek

22-24 évesek

KORCSOPORT


nagyon jó intézmény jó intézmény jó is, meg nem is

nem jó intézmény egyáltalán nem jó intézmény

100

Összehasonlító eredmények

A következőkben azokat a kérdéseket hasonlítjuk össze, melyek szerepeltek a volt

hallgatóknak szánt kérdőíven, illetve a jelenlegi hallgatók motivációs kérdőívén is, és ezek

alapján kísérelünk meg néhány következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy milyen

tendenciaszerű változások lehetnek a BGF volt és jelenlegi hallgatóinak összetétele, illetve

véleményei alapján.

Évről-évre növekszik a férfiak aránya a nőkhöz képest, míg 2007-ben a BGF hallgatóinak

ötöde volt férfi, addig 2010-ben már harmaduk (152. ábra).

83. ábra: BGF aktív és volt hallgatói – nem szerint, érdemben válaszolók, %

Jelentősen megváltozott az egyes településtípusról érkezettek aránya a végzettek és az aktív

hallgatók körében: a fővárosban lakók abszolút többsége eltűnt, ezzel párhuzamosan a

kisebb településeken lakók aránya megnövekedett – igaz, a jelenlegi hallgatók esetében a

kérdőív a hallgatók 14 éves korukra jellemző lakhelyre kérdezett rá (153. ábra).

24

26

33

76

74

67

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók

férfi nő

101

84. ábra: BGF aktív és volt hallgatói – településtípus szerint, érdemben válaszolók, %

2007-ben valamivel magasabb volt a szakközépiskolában érettségiztettek aránya, mint 2009-

ben, illetve 2010-ben (154. ábra).

A volt hallgatók a végzést követően nagyobb arányban tanulnak más felsőoktatási

intézményben, mint a végzést megelőzően (155. ábra).

85. ábra: BGF aktív és volt hallgatói – középiskola típusa szerint, érdemben válaszolók, %

62

56

34

11

14

20

16

14

25

6

13

20

5

3

2

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók

Budapest megyeszékhely egyéb város község külföld

37

36

38

33

37

33

31

27

29

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók

hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola

102

86. ábra: BGF aktív és volt hallgatói – a BGF-en kívül tanul-e más felsőoktatási intézményben?, érdemben válaszolók, %

Akik 2007-ben végeztek, kisebb arányban tervezik azt, hogy újabb felsőfokú tanulmányokba

kezdenek, mint az egy évvel ezelőtt végzettek, illetve mint a jelenlegi aktív hallgatók (156.

ábra).

87. ábra: tervezi-e, hogy az elkövetkezendő években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? – érdemben válaszolók, %

Mindhárom csoportban a mesterképzés elvégzését tervezik a legnagyobb arányban, de

minél távolabb áll valaki a végzéshez képest, annál kisebb valószínűséggel tervezi ezt. A

korábban végzetteknél nagyobb arányban jellemző a vállalat által szervezett tanfolyam,

képzés, a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés tervezése (76. táblázat).

19

21

6

81

79

94

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók

igen nem

13

21

20

37

40

45

45

36

30

5

3

5

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók

igen, biztosan igen, valószínű nem valószínű biztosan nem

103

36. táblázat: milyen képzésben akar részt venni? – azok körében, akik (legalább) valószínűsítették továbbtanulási szándékukat, említők aránya (több válasz is lehetséges volt)

Az aktív hallgatók nagyobb arányban gondolják azt, hogy a mesterképzést a BGF-en

szeretnék elvégezni, mint a már végzettek (157. ábra).

88. ábra: ha szeretne részt venni mesterképzésen, akkor azt a BGF-en kívánja elvégezni? – azok körében, akik tervezik az MA elvégzését, érdemben válaszolók, %

Az egyes karokon végzettek nagyjából hasonló arányokat mutatnak, bár 2009-ben a KVIK-n

kevesebben végeztek, mint előtte vagy azt követően, a KKK-n pedig többen (158. és 159.

ábra). A jelenlegi hallgatók körében a korábbi évekhez képest a fővárosi PSZK hallgatóinak

nagyobb súlya van, mint a korábbi években.

15

11

12

15

20

36

13

19

17

15

17

16

43

34

19

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók

biztosan valószínűleg valószínűleg nem biztosan nem nem tudja még

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók

vállalat által szervezett tanfolyam, tréning 35 30 17

egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés 9 9 8

felsőfokú szakképzés 23 21 16

szakirányú továbbképzés 33 24 18

Bachelor képzés (BA/BSc) 6 8 21

egységes és osztatlan képzés 1 1 2

mesterképzés (MA/MSc) 47 57 71

doktori képzés (PhD/DLA) 5 6 6

szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés 5 4 3

egyéb 5 4 2

104

89. ábra: melyik karon végzett/tanul jelenleg a BGF-en? – érdemben válaszolók, %

90. ábra: melyik intézményben végzett/tanul jelenleg a PSZK-n? – érdemben válaszolók, %

Az egyes szakokon végzettek egymáshoz viszonyított arányában sincsenek jelentős

változások az egyes években, bár a nemzetközi gazdálkodásra járók aránya az aktív hallgatók

körében kisebb, mint a 2007-ben, illetve 2009-ben végzettek között (160. ábra).

91. ábra: melyik szakon végzett/tanul jelenleg a BGF-en? – érdemben válaszolók, %

29

37

27

33

23

33

38

41

40

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók


28

26

33

5

7

3

5

7

5

0 10 20 30 40 50

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók

BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA BGF-PSZK-ZA

20

24

15

14

12

19

35

37

38

23

18

21

3

1

3

5

7

3

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók



gazdálkodási és menedzsment - pénzügy és számvitel




105

Tagozat szerint pedig az alternatív képzési formákon jelenleg tanulók aránya magasabb, mint

a 2007-ben, illetve a 2009-ben végzettek körében. Ennek alapvetően az lehet az oka, hogy a

hallgatók nem végzik el „normális” időben a főiskolát, hanem sokan több ideig maradnak

(161. ábra).

92. ábra: melyik tagozaton végzett/tanul jelenleg a BGF-en? – érdemben válaszolók, %

A 2007-ben végzettek átlagos nettó havi jövedelme magasabb, mint a 2009-ben végzetteké.

Az aktív hallgatók ennél alacsonyabbra tippelték a tanult szakterületükön az átlagos havi

nettó kezdőbért, viszont az elvárásaik ennél magasabbak lennének (77. táblázat).

37. táblázat: minden fő- és melléktevékenységet figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme? – hallgatói státusz szerint, ezer Ft-ra kerekített értékek

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók

minden fő- és melléktevékenységet figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme?

180.000Ft 161.000Ft

a képzésének megfelelő szakterületen Ön szerint általában mennyi ma Magyarországon egy kezdő diplomás nettó átlagkeresete egy hónapban?

137.000Ft

mekkora az a havi nettó átlagkereset, amely az Ön számára, ha most fejezné be tanulmányait, megfelelő életszínvonalat, megélhetést biztosítana?

198.000Ft

91

85

73

2

8

8

7

7

19

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók

nappali levelező távoktatás

106

Az aktív hallgatók nagyobb arányban szeretnének saját vállalkozást indítani, illetve alkalmi

munkákat bevállalni teljes munkaidő mellett, mint amekkora arányban ez megvalósulni

látszik a végzett hallgatók körében (78. táblázat).

38. táblázat: a diploma megszerzése után milyen formában szeretne dolgozni?/jelenlegi munkavállalás jellege – érdemben válaszolók, %

A végzett hallgatók valamivel megfelelőbbnek tartják a szakmai gyakorlatot, mint a jelenlegi

aktív hallgatók (162. ábra).

93. ábra: mi a véleménye a kötelező szakmai gyakorlatról összességében? – összes megkérdezett, %

A végzett hallgatók valamivel elégedettebbek a gyakorlati és az elméleti képzés színvonalával

is, mint a jelenlegi aktív hallgatók (163. és 164. ábra).

21

17

18

39

37

33

21

24

34

7

12

7

3

3

4

9

7

4

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók

teljes mértékben megfelelő inkább megfelelő megfelelő is, meg nem is

inkább nem megfelelő egyáltalán nem megfelelő válaszhiány

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók

cégnél/intézménynél teljes munkaidőben 89 91 63

cégnél/intézménynél teljes munkaidőben, egyéb munkák mellette

7 6 21

alkalmi vagy szerződéses munka 1 2 4

saját vállalkozás 3 1 13

107

94. ábra: a gyakorlati oktatás színvonalának értékelése – összes megkérdezett, %

95. ábra: az elméleti oktatás színvonalának értékelése – összes megkérdezett, %

A kulturális és sportolási lehetőségeket is nagyobb arányban tudták értékelni a végzett

hallgatók, mint a jelenlegi aktív diákok. Mind a két szemponttal azonban inkább

elégedetlenebbek az egyes csoportok, mint sem elégedettek (165. és 166. ábra).

96. ábra: a kulturális lehetőségekkel való elégedettség iskolai osztályzatok szerint – összes megkérdezett, %

5

8

4

12

9

9

31

36

39

35

36

38

15

9

9

1

1

1

1

1

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók

1 2 3 4 5 nem tudja nincs válasz

1

1

3

7

6

11

28

35

40

52

47

36

11

10

9

1

1

1

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók


5

6

8

16

20

12

39

37

21

18

23

10

5

2

2

16

10

44

1

2

2

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók


108

97. ábra: a sportolási lehetőségekkel való elégedettség iskolai osztályzatok szerint – összes megkérdezett, %

A kollégium színvonalával való elégedettséget mindegyik hallgatói csoportban csak a

válaszadók kisebb része tudta értékelni. A 2007-ben végzettek voltak a leginkább

elégedetlenek a kollégiumi ellátás színvonalával (167. ábra).

98. ábra: a kollégium színvonalával való elégedettség iskolai osztályzatok szerint – összes megkérdezett, %

A szabadidős lehetőségeket szintén kisebb arányban tudták megítélni a jelenlegi hallgatók.

Ezzel együtt mindhárom hallgatói csoport inkább elégedetlen volt a szabadidős

lehetőségekkel, mint sem elégedett (168. ábra).

10

11

13

25

23

12

31

32

15

17

16

11

3

3

3

13

13

43

1

2

2

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók


5

4

3

7

6

4

14

15

10

7

10

6

5

6

2

61

58

73

1

1

2

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók


109

99. ábra: a szabadidős lehetőségekkel való elégedettség iskolai osztályzatok szerint – összes megkérdezett, %

Az intézmény küllemével való elégedettség értékeléseiben nem volt különbség a három

hallgatói csoportban (169. ábra).

A végzés utáni elhelyezkedés segítését a jelenlegi hallgatók – érthető módon – kisebb

arányban tudták megítélni, mint a végzettek. Ezzel együtt ez az a szempont, amivel a

leginkább elégedetlenek a BGF volt hallgatói (170. ábra).

100. ábra: az intézmény küllemével való elégedettség iskolai osztályzatok szerint – összes megkérdezett, %

6

7

9

15

20

14

35

31

18

17

20

9

2

2

2

23

18

45

2

2

3

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók


3

3

3

7

7

8

32

33

33

37

39

37

19

16

16

1

1

1

2

2

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók


110

101. ábra: a végzés utáni elhelyezkedés segítésével való elégedettség iskolai osztályzatok szerint – összes megkérdezett, %

Végül a volt hallgatók valamivel jobb véleménnyel vannak a BGF-ről, mint a jelenlegi

hallgatók. Azt azonban, hogy a BGF nem jó intézmény, a volt, illetve a jelenlegi diákoknak is

csupán néhány százaléka nyilatkozta (171. ábra).

102. ábra: a Budapesti Gazdasági Főiskolával való elégedettség – összes megkérdezett, %

19

23

6

24

18

9

25

24

14

8

10

9

2

4

3

21

20

57

1

1

2

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók


21

22

12

59

52

46

17

23

34

1

1

6

1

2

2

1

1

0% 20% 40% 60% 80% 100%

2007-ben végeztek

2009-ben végeztek

aktív hallgatók

nagyon jó intézmény jó intézmény jó is, meg nem is

nem jó intézmény egyáltalán nem jó intézmény nincs válasz

A udapesti Gazdasági Főiskola végzett hallgatóinak ... · A BGF Diplom ás Pályakövetési ......

Documents

Transcript of A udapesti Gazdasági Főiskola végzett hallgatóinak ... · A BGF Diplom ás Pályakövetési ......