A TÉRKÉPA TÉRKÉP

1. A természeti és a földrajzi környezet

• a természeti környezettermészeti környezet a társadalomtól függetlenül létező élő és élettelen tényezők (élővilág, domborzat, éghajlat, vízrajz, talaj) kölcsönhatásban lévő összessége~ az ember nélküli környezet

• ennél tágabb fogalom a földrajzi környezetföldrajzi környezet ~ az ember által átalakított természet

- magába foglalja a természeti környezeti tényezők mellett az emberi tevékenység során létrejött mesterséges elemeket (pl. építmények, utak, települések, megművelt földterület), az embert, valamint a gazdálkodás jelenségeit is

2. A Föld alakja

• gömbgömb • forgási ellipszoidforgási ellipszoid

(a tengely körüli forgásból adódó centrifugális energia miatt a sarkokon lapult;ettől az alaktól a hegyek és a tengeri mélységek miatt helyenként erősen eltér ↓)

• geoidgeoid (olyan szintfelület, mely minden pontban merőleges a nehézségi erő irányára)

3. A földrajzi környezet ábrázolása:

• látképlátkép (a valóság fényképeken való bemutatása, általában

oldalnézetben)

• látrajzlátrajz (a látképhez hasonló nézetből, grafikus megoldással, leegyszerűsítve ábrázolja a valóságot)

• tömbszelvénytömbszelvény (geometriai szerkesztéssel a felszínformák térbeli ábrázolása)

• keresztmetszet

• térképtérkép

- a Föld felszínének arányosan kisebbített, alaprajzszerű, magyarázó jelekkel ellátott, felülnézeti rajza

- különbözik minden más ábrázolási formától, hiszen

- méréseket lehet rajta végezni

- saját jelrendszere (lásd jelkulcs) van

4. A térkép:

A. A térkép méretaránya- a kisebbítés mértékét az arányszámarányszám, vagy méretarányméretarány fejezi ki- ez megmutatja, hogy a térképen ábrázoltak hányszor kisebbek a valóságnál

- pl. 1: 100 000-es méretarány azt jelenti, hogy ami a térképen 1 cm, az a valóságban 100 000 cm, azaz 1000 m, vagyis 1 km

- a térképeken található vonalas vonalas aránymértékaránymérték a térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték (azaz ez rajzban fejezi ki a kicsinyítés mértékét)

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/8/82/Vet%C3%BCletek.jpg

- mivel gömb alakot vetítünk rá a síkra, csak némi torzítások révén készíthetünk térképet (vetületetvetületet)

- e vetítés történhet:

- sík lapra ~ síkvetületsíkvetületfőleg a körrel határolható területeknél (pl. sarkvidékek)

- hengerpalástra ~ hengervetülethengervetület főleg az Egyenlítő, vagy valamelyik

hosszúsági kör mentén elnyúló területeknél

- kúppalástra ~ kúpvetületkúpvetület főleg a közepes szélességeken és a

kelet-nyugat irányban elnyúló területeknél

- a Föld felszínének minél kisebb részét ábrázolja a térkép, annál kisebb a

torzulás mértéke (hiszen a Föld görbülete a síkhoz viszonyítva ekkor csekélyebb)

- a torzulások ismeretében mindig a térkép céljának legjobban megfelelő vetületet választják

- ez lehet szögtartószögtartó (pl. tengeri és légi /~ navigációs/ térképek)

- vagy területtartóterülettartó (pl. világrészekről, országokról)

B. A térkép jelrendszere• síkrajzsíkrajz:

- a földfelszín természetes és mesterséges elemeit ábrázolja alaprajz-, vagy képszerű, vagy magyarázó jelekkel ellátott formában

• névrajznévrajz: - a domborzat és a vizek, a települések neveit és adatait tartalmazza - az eltérő elemeket külön betűtípussal írják

• domborzatrajzdomborzatrajz:

- beszélhetünk szintvonalasszintvonalas,

vagy színfokozatosszínfokozatos,

vagy domborzat-árnyékolásosdomborzat-árnyékolásos ábrázolásról,

vagy ezek együttes alkalmazásáról

- a szintvonalszintvonal az azonos abszolút tengerszintfeletti magasságú pontokat összekötő szabálytalan görbe vonal

- egy-egy pont magasságát a magassági számmagassági számokok jelzik- Magyarország kiinduló magassági fő alappontja a Velencei-

hegységben, Nadapnál van (173,1638 m-en van)

- hazánkban régen a trieszti (Adria) mérték, ma a kronstadti (Balti) közepes tengerszinthez mérik az abszolút tengerszint feletti abszolút tengerszint feletti magasságotmagasságot

- Balti-tenger szintje = Adria + 0,675 m (így minden ~1 méterrel „alacsonyabb”, mint a Monarchia idején)

- két abszolút tengerszint feletti magasságú közötti magasságkülönbség a relatív relatív magasságmagasság

- a színfokozatosszínfokozatos ábrázolás során a minél magasabb, ill. mélyebb területeket egyre sötétebb színnel ábrázoljuk (kivétel az örök hó birodalmát, ami fehér)

- a domborzatárnyékolásosdomborzatárnyékolásos ábrázolás a legszemléletesebb, mivel a színezést domborzatárnyékolás egészíti ki (azonban általa nem állapítható meg a magasság, vagy a lejtés mértéke, ezért általában az előzőekkel együtt alkalmazzák)

●● földrajzi fokhálózatföldrajzi fokhálózat

- a szélességi és hosszúsági körök alkotta koordináta-rendszer

- a szélességi körökszélességi körök

- kiindulópontja az EgyenlítőEgyenlítő (0o)

- mely az Északi- és a Déli-sarktól egyenlő távolságra van

- a Földet északi és déli félgömbre osztja

- 0→90o terjed (é.sz. / d.sz.)

- az Egyenlítő a leghosszabb szélességi kör (40 076 km)

- a többi, vele párhuzamos szélességi körök a sarkok felé egyre kisebbednek,

és a sarkokon ponttá zsugorodnak

- a nevezetes szélességi körök

- EgyenlítőEgyenlítő:

- a forgástengelyre merőleges sík a Föld középpontján keresztül

- egy évben kétszer delel felette merőlegesen a Nap

- III.21-én a tavaszi tavaszi és

- IX.23-án az ősziőszi

napéjegyenlőségnapéjegyenlőség idején

- a térítőktérítők:

- RáktérítőRáktérítő az é.sz. 23,5o-án

- egy évben egyszer, VI.22-én delel felette merőlegesen a Nap

- ez az északi félgömbön a nyári napfordulónyári napforduló ( a leghosszabb nappal)

- BaktérítőBaktérítő a d.sz. 23,5o-án

- egy évben egyszer, XII.22-én delel felette merőlegesen a Nap

- ez az északi félgömbön a téli napfordulótéli napforduló ( a legrövidebb nappal)

- a sarkköröksarkkörök:- északi sarkkörészaki sarkkör az é.sz. 66,5o-án

- egyszer egy évben (XII.22-én) nem kel fel

- s egyszer (VI.22-én) nem nyug-szik itt le a Nap („éjféli Nap”)

- déli sarkkördéli sarkkör a d.sz. 66,5o-án- egyszer egy évben (VI.22-én)

nem kel fel- s egyszer (XII.22-én) nem nyug-

szik itt le a Nap („éjféli Nap”)

Az „éjféli Nap”

???

• Hány fokos szögben érik a napsugarak a nevezetes dátumokon Szegedet (é.sz. 46o)?

• Hány fokos szögben érik a napsugarak a nevezetes dátumokon Mekkát (é.sz. 21o)?

• Hány fokos szögben érik a napsugarak a a Norvégiához tartozó Spitzbergák fővárosát, Longyearbyen-t (é.sz. 71o)?

- a - a hosszúsági körökhosszúsági körök (~délkörök, vagy meridián)

- a két sarkot kötik össze

- ezért egyforma hosszúak (40 008 km)

- keleti és nyugati félgömbre osztják a Földet

- 0→180o terjed (k.h. / ny.h.)

C. A térkép fajtái: - méretarányuk szerint:

- nagy méretarányúnagy méretarányú részletes - kis területet nagy részletességgel ábrázol- 1:10 000-nél nagyobb méretarányú térképek

ezek- pl. városi, katonai, építési térképek

- közepes méretarányúközepes méretarányú - 1:10 000 - 1:200 000-es méretarány között

- pl. közigazgatási- és turistatérképek

- kis méretarányúkis méretarányú áttekintő - nagy területet ábrázol kis részletességgel- 1:200 000-nél kisebb méretarányú térképek

ezek- pl. kontinensek, nagyobb országok

ábrázolása

- tartalmuk szerint:

- topográfiaitopográfiai térképek térképek (amelyek a terület legpontosabb, legrészletesebb ábrázolásai ~ a köznyelvben „katonai térképek” / leegyszerűsített és kiegészített változatai a turistatérképek/)

- földrajziföldrajzi térképek térképek (amelyek nagy kiterjedésű területeket, országokat, kontinenseket ábrázolnak)

- tematikus (szak-)térképektematikus (szak-)térképek (amelyek a természeti, társadalmi vagy gazdasági jelenségek szemléltetésére /pl. földtani, éghajlati, időjárási, bányászati, ipari termelést jellemző, mezőgazdasági/ szolgálnak)

- atlaszokatlaszok (amelyek valamilyen egységes elv alapján készült térképgyűjtemények)

- speciális fajtái a földgömbök, éggömbökföldgömbök, éggömbök

- és a domborművű térképekdomborművű térképek (amelyek a domborzatot térben ábrázolják)

5. A tájékozódás:

= az égtájak megállapítása

- elég az északi irányt megállapítani, hiszen ennek ismeretében a fővilágtájakfővilágtájak (É, D, K, Ny) könnyen kijelölhetők

- ezek alapján pedig ismerjük a mellékvilágtájakmellékvilágtájakatat (DK, ÉK, DNy, ÉNy)

is

Az északi irány meghatározása:

- gnomongnomonnalnal - délelőtt a földbe szúrunk egy pálcát, majd spárgával és egy másik bottal olyan kört karcolunk a pálca köré a talajra, amelynek sugara valamivel rövidebb a pálca árnyékánál; - hamarosan rövidül a bot árnyéka /mivel a Nap látszólagos útja során egyre magasabbra emelkedik/; - amikor a pálca árnyéka érinti a kört, megjelöljük e pontot;- délután a pálca árnyéka fokozatosan hosszabb lesz, s így egy másik ponton is érinti a kört;- ezt is megjelöljük, majd a két pontot összekötjük, s a távolságot megfelezzük;- a felezőpontot és a kör középpontját összekötve megkapjuk az északi irányt

- órávalórával

- az órát vízszintesen tartjuk úgy, hogy a kismutató a Nap irányába mutasson;

- a kismutató iránya és a számlap 12-es száma által bezárt szög

felezőegyenese adja meg az észak-déli irányt

- iránytűiránytűvelvel - ami egy tengely körül forgó egyszerű mágnestű- hegye a mágneses északi iránymágneses északi iránytt jelöli- ez, a mágneses északi pólus (azaz a mágneses tengely felszíni döféspontja) felé mutató irány azonban nem egyezik meg a földrajzi északi iránnyalföldrajzi északi iránnyal (ami a Föld forgástengely felszíni döféspontja) - az eltérést mágneses deklinációnakmágneses deklinációnak ~ elhajlásnak nevezik- ha ez a földrajzi észak-dél iránytól keletre mutat, értéke pozitív, ha nyugatra, negatív

- délben az árnyékunk megközelítően észak felé vetődik

- derült éjjel a SarkcsillagSarkcsillag mutatja az északi irányt (ezt a Nagy GöncölNagy Göncöl hátsó két csillagának ötszörös meghosszabbításával találjuk meg)

- az északi félgömbön a fák északi oldala mohás…

Álláspontunk meghatározása

- oldalmetszésseloldalmetszéssel:

- ha egy, a térképen is jelölt terepvonalon (pl. út, erdő határa) állunk, egy onnan jól látható tárgyat (pl. fa, ház, kút) és annak térképen azonosított jelét egy képzeletbeli vonallal összekötjük

- ahol e vonal metszi a terepvonalat, ott állunk

- hátrametszésselhátrametszéssel:

- két, három, az álláspontunkból látható tárgy segítségével végezhető el a hátrametszés

- a valódi objektumokat és azok térképi jelét egy-egy képzeletbeli vonal mentén összekötjük

- s ahol azok metszik egymást, ott van az álláspontunk

Metszetszerkesztés

6. Az űrtérképezés:

- a Föld körül keringő mesterséges holdak (~ műholdakműholdak) az 1970-es évektől folyamatosan készítenek egyre részletesebb felvételeket bolygónk felszínéről

- az űrfelvételekűrfelvételek hatalmas mennyiségű információval szolgálnak

- az ezek kiértékelésén alapuló tudomány a távérzékeléstávérzékelés

- ezek lehetnek a látható fény tartományában készült hagyományos felvételekhagyományos felvételek (fényképek)

- ezeket repülőgépekről, vagy az űrhajók ablakából készítik ~ kézikamerás kézikamerás felvételekfelvételek

- DE a földfelszínt ferdén, torzítva ábrázolják

- a több száz kilométeres távolságból már csak nehezen különíthetőek el a

földfelszín egyes elemei

- nem hagyományosnem hagyományos felvételek, melyek az emberi szem számára nem érzékelhető sugarakat is felfogják- a műholdak a felszínről érkező sugárzást rögzítik

- minden felületnek meghatározott tulajdonsága van

- ennek alapján lehet következtetni az adott terület anyagára, sűrűségére, szerkezetére, nedvességtartalmára…

- majd ezeket a jeleket a Földre továbbítják számítógépes feldolgozásra

- a különböző sugarakat színes szűrőkön keresztül filmre is másolhatják- ekkor a szűrők kiválasztásától függően hamis hamis színes felvételszínes felvételeketeket kapnak (tehát a képek színei eltérnek a természetben megszokottól, azért, hogy a szabad szemmel nem látható képződmények is láthatóvá váljanak)- a legelterjedtebb az infravörös technikainfravörös technika alkalmazása

- ilyenek pl. az amerikai LandsatLandsat és a francia SpotSpot műholdak- a növényzet az infravörös sugarakat jól visszaveri élénkvörös lesz a felvételeken- a víz viszont a sugárzást elnyeli sötét színű lesz

http://earthasart.gsfc.nasa.gov/index.htm