A társadalmi környezet hatása a gyermekek fejlődésére

Hegyi Ildikó cikke alapján

A környezeti hatásokra kialakuló érzelmek

• A környezet állandóságának jelentősége biztonságérzet– az egyéni sajátosságok gyermek más-más

érzelemmel reagálhat a körülötte lezajló eseményekre,

– az előzetes tapasztalatok, élmények szerepe – gyermekközpontú nevelés és megelőzés– az erős intenzitású érzelmek „kezelésének”

mikéntje modellértékűvé válhat.

A tárgyi környezet és az óvodásgyermek érzelmei

• Biztonság• Önállósodás • Folyamatos érdeklődés• Az esztétikai érzelmek és a tárgyak külső

tulajdonságai• Az erkölcsi érzelmek a tárgyak

használatával, azoknak rendeltetésszerű felhasználásával és kezelésével kötődnek össze.

A tárgyak felhívó jelei, tulajdonságai

• A szín – amiről a színek beszélnek– a világos szín - jobb hangulat, magasabb a

tevékenységi szint, – a színek összességében befolyásolják az

egészségügyi állapotot, – minden életkorban a piros-kék színre

reagálnak az emberek leginkább. – a különböző vérmérsékletű típusokhoz más-

más színt „rendelt” Galenos.

• Az alak/forma – a nevén nevezés alapja – a gyermekek az ívelt, kerek, gömbölyű tárgyakhoz

jobban vonzódnak. • A nagyság/méret – a téri elhelyezkedés variációi• A súly - a tapasztalatszerzés lehetséges

akadálya • Az anyag – „miből lesz a cserebogár?” • A mennyiség – raktáráruház vagy ésszerűség • A praktikusság – a tárgyak „haszna”

A szociális környezet és az óvodásgyermek érzelmei

• Az első találkozásnál történő vizuális érzékelés az alap, amire ráépül a hang-illat-tapintás ingerek sokasága. Ezután alakul ki a gyermekben az érzelmi kép – „szimpatikus, elfogadom” , vagy „unszimpatikus, nem fogadom el” döntése.

Az óvónő érzelmi elfogadását, illetve elutasítását befolyásoló tényezők

• A megjelenés – hogy nézel ki?

• A beszéd – csendben, nyugodtan, lassan

• A gyermekközeliség fizikai megvalósítása

• Az illat – de jó szagod van!

• A mozgás – karót nyeltél?

Társkapcsolatok az óvodában

• Szimpátia és antipátia a csoportban:– ki mellé ül le rajzolni, reggelizni, mesekönyvet

nézegetni, többször is, – ki mellé fekszik, választja ki ágyát (és miért ne

lehetne egymás mellé fektetni a kölcsönösen szimpatizálókat?!),

– kivel játszik legtöbbet, – kinek a kezét fogja szívesen a sétánál,

körjátéknál, – kivel tart kapcsolatot az óvodán kívül is.

• A társ iránti igény válfajai – életeleme az állandó interakció, az

„áldozatkeresés”, akik nem tudnak meglenni a másik nélkül.

– inkább a magányos foglalatosságot kedvelik. Szűk körben tartanak kapcsolatot és időnként igénylik a rövidebb elszigetelődést.

– A társas befolyás

Az óvodán kívüli környezeti szocializációs hatások sokasága

• Háztartás

• fogyasztás,

• munkavégzés,

• a szabadidő és rekreáció tevékenységformák

• tömegtájékoztatás, az írott és az elektronikus hírközlés, a művészet, a települések helyi információs felületei