A támop oktatásfejlesztési programjainak tervezése
-
Upload
peter-rado -
Category
Education
-
view
61 -
download
4
description
Transcript of A támop oktatásfejlesztési programjainak tervezése
A TÁMOP tervezése
Radó PéterSárospatak, 2008.09.26.
Kiinduló pontok• A HEFOP és a TÁMOP tervezés
összehasonlítása - szempontok:– Tervezési folyamat – Oktatáspolitika és fejlesztéstervezés kapcsolata– Stratégiai alapok– Fejlesztési célok– Stratégiai irányítás– Tervezés integrációja– Tervezéstechnika– Fejlesztés típusára vonatkozó hangsúlyok– Lebonyolítás szakmai kapacitásainak tervezése
• Tervezés funkciói• Tervezés kockázatai a közszférában
(sikerült-e mérsékelni őket?)
A tervezési folyamatHEFOP
• A tervezési folyamat csekély mértékben nyitott de nem átlátható
• Lebonyolítók és tervezők elválasztása csekély mértékű
• Intézményesített szakértői részvétel gyenge
• EU: isten ostora• Tervezés tudásháttere
közepes• Tervezés felelőse: OKM
TÁMOP• A tervezési folyamat nem
nyitott és nem átlátható
• Lebonyolítók és tervezők elválasztása csekély mértékű
• Intézményesített szakértői részvétel nagyon gyenge
• EU: csak célokat hagy jóvá
• Tervezés tudásháttere közepes
• Tervezés felelőse: megoszlik (szerepviták)
Oktatáspolitika és tervezés(fejlesztés policy feltételei – fejlesztés implementációs eszköz)
HEFOP• Szakmapolitikai alapok
kidolgozottak de a prioritásokat rendszeresen felülírja a gyakorlat (pl. IKT)
• A nem fejlesztésbe integrált implementációs lépések elmaradnak (pl. nat implementáció)
• Politikát helyettesítő fejlesztés
TÁMOP• Szakmapolitikai alapok nem
kidolgozottak és követhetetlenül gyorsan változnak (kormányprogramok)
• Esetenként erős kapcsolat (pl. esélyegyenlőségi tervek), máskor divergens irányokba hatnak (pl. minőségértékelés)
• Politikát helyettesítő fejlesztés
Stratégiai alapok
HEFOP• OM középtávú oktatás-
fejlesztési stratégia
TÁMOP• Stratégiák (LLL)• Stratégiának látszó
szövegalapanyagok (OM hosszú távú stratégia, Minőségértékelési stratégia)
• Szövegalapanyagok (OFI/OPEK „kétoldalasok”)
• Kerekasztalok concept paper-jei
• Politikai programok (Új tudás program)
Fejlesztési célok
HEFOP• Fejlesztési célok a
közoktatás problématérképe alapján születnek (fejlesztési területekhez kapcsolódó célok)
TÁMOP• Fejlesztési célok külső
gazdasági-társadalmi célok alapján születek (tanulási eredményekre fókuszált megközelítés, célok elméletileg szelektálnak a fejlesztési területek között, gyakorlatilag a politikai mozgástér szelektál – pl. irányítás)
Stratégiai irányítás
HEFOP• Fejlesztés-koordinációs
mechanizmus nincs, stratégiai irányítás gyenge de egységes
TÁMOP• Fejlesztés-koordinációs
mechanizmus nincs, stratégiai irányítás gyenge és erősen fragmentált
Integrált megközelítés („mainstreaming”)
HEFOP• Egyes tanulói csoportok
fősodorról leválasztott kezelése
• Érvényesíthetetlen horizontális célok, fragmentált fejlesztési rendszer
• Alulteljesítő intézmények célzott fejlesztése nincs
TÁMOP• Egyes tanulói csoportok
esetében korlátozott és eseti mainstreaming (pl. SNI),
• Érvényesíthetetlen horizontális célok, fragmentált fejlesztési rendszer
• Alulteljesítő intézmények vagy „hhh” intézmények?
Tervezéstechnika(stratégiai és projekttervezés)
HEFOP• Politikai és tervezési
idősíkok összemosódása, politikai prioritások változásai tovább csökkentik a stabil fejlesztési periódusokat
• Tervezési szintek rosszul illeszkednek → eredeti célok nem érvényesülnek
TÁMOP• Kétéves akciótervek
lehetővé teszik a politikai ciklusokhoz való alkalmazkodást de gyengítik a stabilitást és nem teszik lehetővé stabil stratégiai célok érvényesítését
• Tervezési szintek rosszul illeszkednek → eredeti célok nem érvényesülnek
Tervezéstechnika(stratégiai és projekttervezés)
• Folyamat (tevékenység) és kimenet (termék) alapú projekttervezés keveredése → projektek egymásra épülése és szinergikus hatás biztosítása gyenge
• Projekttervezés:Kézikönyvek:
cél → eredmény →eszköz → folyamat
TÁMOP:cél → folyamat →eszköz → indikátor
• Példa a fordításra:
Minőségértékelési stratégia
Alprogramok
Projektek
Elemi projektek
Fejlesztési hangsúlyok
HEFOP• Hangsúly az eszköz- és
szolgáltatásfejlesztésen• Beruházás a fejlesztés
tudáshátterébe (fejlesztésmódszertan, iskolafejlesztés) gyenge
TÁMOP• Hangsúly az
iskolafejlesztésen• Beruházás a fejlesztés
tudáshátterébe (fejlesztésmódszertan, iskolafejlesztés) közepes
Szakmai kapacitások tervezése
HEFOP• Bevásárló intézmények
+ saját fejlesztések + kiajánlás + pályázatok – nincs egyértelmű minta, sem egyértelmű fejlesztési stratégia, sem kidolgozott intézményi stratégiák.
TÁMOP• Bevásárló intézmények
+ saját fejlesztések + kiajánlás + pályázatok – nincs egyértelmű minta, de a hangsúly a pályázatokra helyeződött, miközben az intézményi kapacitások jelentősen szűkültek → kényszerstratégiák
Összegzés: a tervezés funkciói
Stratégiai funkciók HEFOP TÁMOP
A fejlesztés és változtatások irányának meghatározása
Közepesen erős Közepesen erős
Az erőfeszítések fókuszálása prioritások rögzítésével
Gyenge Gyenge
A stratégiát kialakító szervezet meghatározása
Erős Értelmezhetetlen
Egy sokágú akciósorozaton belüli konzisztencia biztosítása
Gyenge Gyenge
Összegzés: a kockázatok mérséklése
A közszférában zajló tervezés lehetséges kockázatai:• Túl sok szereplő bizonytalan felhatalmazással• A folyamatok nem elég átláthatóak• Túl sok kompromisszum → célok végletesen
legyengülnek• Egymásnak ellentmondó célok felmerülésének nagy
esélye• Nincs elég idő a célok kiérlelésére• Mesterséges időkeretek
Kérdés: sikerült-e mérsékelni ezeket a kockázatokat?
Mi a teendő?
A dolgok jelenlegi állása mellett vannak-e
korrekciós lehetőségek?
Stratégiai tervezésegyszerűsítettracionális modellje
Misszió
Vízió
Környezet elemzése Belső adottságok elemzése
Premisszák Képességek
Stratégiacélok→ eszközök (beavatkozások)
→ várható eredmények
Stratégiacélok→ eszközök (beavatkozások) →
várható eredmények
Implementációs stratégia
Intézkedések és programok technikai tervezése