Diagnosztikus mérések fejlesztése Oktatáselméleti Kutatócsoport

A SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

Zsolnai AnikóSzegedi Tudományegyetem,

Szociális Kompetencia Kutatócsoport

www.edu.u-szeged.hu/nt

A szociális kompetencia fogalma

Topping és munkatársai (2000):

„A szociális kompetenciát azon képességek meglétével és használatával definiálhatjuk, amely révén a személy integrálja gondolatait, érzéseit és viselkedését, annak érdekében, hogy elvégezzen olyan társas teendőket, elérjen olyan szociális kimeneteleket, amelyeket az adott kontextusban és kultúrában értékelnek.”

A szociális kompetencia fogalma

Nagy József (2000, 2007):

„A szociális kompetencia szociális ismeretek, motívumok, képességek és készségek rendszere, amely elősegíti a szociális viselkedést.”

A szociális készségek jellemzői

• A szociális készségeket tanulás útján sajátítjuk el.

• A szociális készségek speciális verbális és nem verbális viselkedési formákat tartalmaznak.

• A szociális készségek szituáció függőek, s hatással vannak rájuk a körülményekből fakadó elvárások és követelmények.

Hazai kutatási eredmények

• óvodások: megküzdési stratégiák, minták (agresszivitás, proszocialitás), szociális készségek (Zsolnai, 2007; Zsolnai, Lesznyák és Kasik, 2011),

• kisiskolások: szociális készségek (Zsolnai és Józsa, 2002; Zsolnai és Kasik, 2010; 2011; Kasik, 2010),

• serdülők: szociális készségek és képességek, személyiségvonások (Zsolnai, 1999; Kasik, 2007),

• a vizsgálatok alapján alig van, illetve nincs spontán fejlődés → tudatos fejlesztés szükségessége

A szociális készségek és képességek fejlesztésének főbb koncepciói

• A megfigyelhető viselkedést hangsúlyozó (1970-es évek; pl. Spivack és Shure,1976)

• a gondolkodási folyamatokat hangsúlyozó (1980-as évektől; pl. Shure, 1999),

• az érzelmek viselkedésszabályozó szerepét hangsúlyozó (az 1980-as évek végétől; pl. Dowling, 2000),

• az integratív megközelítésű (az 1990-es évektől; pl. Bremer és Topping, 2000) fejlesztési koncepciók

A direkt és indirekt fejlesztés

• közvetlen (direkt) fejlesztés: egy adott szociális készség/készségcsoport, képesség nem tantárgyi tartalmakba ágyazott fejlődésének segítése (pl. Sütőné, 2005)

• közvetett (indirekt) fejlesztés: egyes tantárgyakhoz és tananyagokhoz kapcsolódik (pl. Chen, 2006)

A szociális készségek fejlesztésének módszerei

• A leggyakrabban használt szociáliskészség-fejlesztő technikák:

• modellnyújtás,

• problémamegoldás,

• megerősítés,

• szerepjáték,

• történetek megbeszélése.

Óvodai és iskolai fejlesztő- programok Magyarországon

• Csendes Éva (1997): Életvezetési ismeretek és készségek fejlesztése: óvodai és I-IV. osztályos program,

• Konta Ildikó és Zsolnai Anikó (2002): program kisiskolás korú gyerekek számára,

• Sütőné Koczka Ágota (2005): Serdülő korú gyerekek fejlesztésére szolgáló program,

• Gádor Anna (szerk., 2008): Tanári kézikönyv a szoc. komp. fejlesztésére 1-12. évfolyam,

• Zsolnai Anikó (2006): A szocialitás fejlesztése 4-8 éves korban.

A szociális készségek fejlesztése kisiskolás korban

kétéves program másodikos tanulók számára

minta: kísérleti csoport.:42 fő, kontroll

csoport: 51 fő;

A fejlesztésbe bevont készség-

csoportok: személyközi,önmaga,feladatvégzés,

környezeti viselkedést működtető sz. készségek köre

A szociális készségek fejlesztése kisiskolás korban

• A két éves kísérletben részt vett 8-9 éves gyerekek vizsgált szociális készségeiben átlagosan 52% fejlődés mutatható ki.

• A fejlődés mértéke nem függött a nemtől és a tanulmányi előmeneteltől.

• A kontroll csoportba tartozó gyerekeknél 5% spontán fejlődés mutatható ki.

(Zsolnai és Józsa, 2002, 2003)

A pedagógusok szerepe a szociális készségek fejlesztésében

• Csak fejlett szociális kompetenciával rendelkező pedagógus tud szociális készségeket fejleszteni.

A pedagógusok szerepe a szociális készségek fejlesztésében (2)

• Empátia: az emberi kapcsolatokban megnyilvánuló beleérző képesség, amely a másik fél érzéseinek a megértése és a lehető legpontosabb visszajelzése.

A pedagógusok szerepe a szociális készségek fejlesztésében (3)

• kongruencia: az ön azonosság, amelyben az önelfogadás és az értékeinkben való bizonyosság fejeződik ki. Az a pedagógus hiteles, akinek a verbális és nem-verbális kommunikációja összhangban van.

• • kommunikáció: A kommunikációs ügyesség

azt jelenti, hogy a „pedagógus a kommunikációs modell mindkét szerepében (üzenő, befogadó) hatékony tud lenni”

A pedagógusok szerepe a szociális készségek fejlesztésében (4)

• együttműködés képessége: Ennek fontos összetevője a mások véleményének az elfogadása, a kompromisszumra való hajlandóság.

• pedagógiai helyzetek, jelenségek elemzésének képessége: Ennek a képességnek a megléte feltétlenül szükséges a kellő korrekciók megtételéhez, valamint a pedagógus önfejlődéséhez.