A SZÉKELY- UDVARHELYI

EVANG. REFORM.

É R T E S Í T Ő J E AZ 1892/93. ISKOLAI ÉVRŐL.

SZERKESZTETTE

GÖNCZI LAJOS, IGAZGATÓ-TANÁR.

SZÉKELY-UDVARHELYT, BECSES DÁNIEL XÖITTVXTYOMDÁT^.

1893.

I .

A székely-udvarhelyi ref. kollégium története 1876-tól 1893-ig.*

Rendtartásunk értelmében a tanári Értekezlet váltakozó sor-rendben a hét kollégium székhelyén szokott megtartatni. A mult évben az értekezlet Marosvásárhelyt ülésezett, hol kollégiumunk elöljáróságának meghívása folytán az idei értekezlet helyéül Ud varhely jelöltetett ki. Az eddig követett gyakorlat az igazgató-ta-nár kötelességévé teszi azon iskola történetének, melynek kebelében az értekezlet tanácskozásait tartja, előterjesztését. Ennek a köte-lességnek kivánok megfelelni, a mikor a kollégiumunk életében 17 év alatt fölmerült főbb eseményeket legalább vázlatosan eléadni megkísértem. 1870-ban volt itt az utolsó értekezlet s csak 17 év multán jutott részünkbe a szerencse Önöket, tisztelt kartársak, ismét kollégiumunk falai között látni és üdvözleni, a mi magya-rázatát adja annak, hogy törtéueti előterjesztésemnek miért kell éppen 17 év eseményeit ölelni fel.

A legutóbbi években kollégiumunk lényeges változásokon ment át. A régi padlás-szobás második emelet újra építése kö-vetkeztében egész iskolaépületünk palotaszerü kinézést nyert. Az elöljáróság felszereltette az osztálytermeket, lakószobákat a leg-szükségesebb bútorzattal; rendeztette a könyv- és tanszertárakat; a rendes tanári székeket megszaporította hárommal. 1876-ban nem

* Fel volt olvasva az erdélyi ev. ref kollégiumok tanárainak, 1893. május 15., 16. éa 17-ik napjain, Sz.-Udvarhelyt tartott rendes Értekezletén.

G. L.

volt megfelelő kollégium-épületünk, nem volt elegendő állandó tanerőnk. Ilyen égető bajok közül mostanáig ha csak a7 egyik enyészett volna is el, az is számot tenne, minthogy kizárólag saját anyagi erejére volt az intézet utalva. És ha nem egyszerre kell vala két ily nagy hiány pótlásával megküzdeni, akkor bizo nyára mind az építkezés, mind pedig az állandó tanerők száma teljesebb volna. így némi hézag még most is mutatkozik ugy a helyiségek, mint a rendes tanárok létszámában. A régi állapotok-nál a maiak ugyan sokkal, de sokkal kedvezőbbek minden tekin-tetben, de azért meg távolról sem vagyunk kitűzött czélunknál.

Nekünk valóban örömünkre szolgálna, ha a t. Értekezletet ar-ról győzhetnők meg ez alkalommal, hogy a sz.-udvarhelyi kollégium immár a korszerű haladás útjára lépett s azon, ha nem is lázas erőlködéssel, de minden esetre csendes, öntudatos munkálkodással biztosítja magának a fokozatos tovább fejlődést.

Eléterjesztésemben legelébb a tanulókról szólok.

aj j*

^o __o O^o I o I o o o o o | ffi | 30 CO lO co CM CM ~ CM iO

o o o o o © o O O O O O O O O ~0 O w w w w w w - ^ ^ l O C ű ^ ^ T í ^ O O M M Í l r t C O O Tjícocoaot^-r^asooco IQCM- CMCOCMCO

o " O Cl © ©_ o_ o_ o_ ©_ 2

^ ^ ^ ^ ^ _© o o o^o^c o ^o^-o^©^©^o^cT-© © © © © © N M C O i O X e o a a t - O O O J i O i O H C J O r* co — ^ —• — ir: CM lt IM Í I ^ ÍM »H ^JO ©^_© © _o © © © © © © cT" I I o © CO CO OO O CO CO | | OS

p^O © © © ©

lO 05 Oí »-! | uaS3ZS8Q

•ZÍJÍA 'HBBtU •AqjcsuA-'Jlll *o ubiu zy ||

WezitoA uo£3 -jgXá uais I •o AI-I zv!j

m i^izso: paiiv1'

íO 3J -• OS tC Í£> CO ^ ^ t-H r-H T-H CM

GM CM I I CO IO H IOCOIOO^O^CMOIOKN^ I 1Í5 CO «5 t-I-

©^o o o o © © © © © © © © o o © O iO CM CO CO i-t <M iO t— CM

( N c n t ^ ^ i o i f i i o c í i o TfiCO^kOiOiOiOiOiO co ^ co co "tf lO co ^ 30 O CO co co t>-^ CO

-r 2 CO t— CMCMOSQOiOCOCM — CO O O — CO co co o o o o

o ~ o e~ 00 co 00 CO i—i

OS lO lO <Ji 00 ao t— QO

^ o co co Oí 1-" 1—l CO

I Q t í O I C

CO ^ ^ ^ >Í5 O O t - CO CO

H r( ÍJ N ^ rí rH

O O

t -^Nl^ l -GOWCOXI^MCOMOOXOiOl Q0 00 X 0 0 X X X X » » 0 0 » 0 0 C O » 0 0 ( »

A gimnáziumi tanulók létszáma 1876-ban: 147; azután foly-tonosan emelkedik 1888-ig, a mikor 6-al tul haladta a 201) at. Az 1888/9. tanévre még 201 tanuló iratkozott be, de az erre követ-kezett évben a létszám már 175-ön felül nem haladt, mivel Sepsi-szentgyörgyön ekkor megnyílt az V-ik osztály, hogy az addigi al-gimnázium fokozatosan nyolczosztályu főgimnáziummá egészüljön ki, mi a folyamatban levő iskolai esztendőben szereucsésen be is következett. A jelen tanévre bejegyezett 1(31 tanuló között, tár-saitól elmaradt két 8-ik osztálybeli ifjún kivül, a négy felső osz-tályban senki sincs, ki az alsóbb osztályokat Szentgyörgyön járta volna, de most mégis több tanítványunk vau a gimnáziumban, mint volt 1876-ban a háromszékiekkel együtt.

A táblázatból láthatólag az utóbbi 17 év alatta híján éppen 3,000 tanulót oktattunk a nyolcz gimn. osztályban, igy hát egy-egy esztendőre 176 gimn. tanuló esik.

A tanulmányokban való elémenetel a következő adatokat tünteti fel: 1876-ban minden 100 tanulóból 28 jeles és csak 4 elégtelen osztályzatú; 1887-ben történik meg először, hogy a bukot-tak százaléka a jelesekét nem csak hogy utol éri, de sőt meg is haladja, levén a tanulóknak 16°/0-a jeles, 20%-a elégtelen, s az-után is az 1888/9-ik évtől eltekintve, a mikor 15°/,, jelesre 13°/0 elégtelen ősik, a jelesek számra nézve a bukottak után következ-nek, p. o. 1891-ben minden 25 bukott tanuló mellett nem emel-kedik ki több 10 jelesnél. Ma már minden elfogulatlan itélő be-látja, hogy a kellő határok közt gyakorolt szigor nagyon is helyén való azon tanulók irányában, a kik vagy tehetség, vagy szorgalom, vagy mind a kettő hiánya miatt tudományos pályán be nem vál-hatnak.

Az 1876 és 1893 között eltelt 17 év alatt középszámitással minden 100 tanítványunk közül évenként volt 17 jeles, 24 jó, 45 elégséges és 14 elégtelen osztályzatú, mi az 1876. évi klasszifi-káczió eredményéhez képest (akkor jeles volt 28%• elégtelen 4°/n) előnyös változást mutat a tovább haladásra képtelen tanulók túl-ságos dédelgetéséuek mellőzésében.

A középiskolai törvény keletkezése óta mindösssze 6 magán tanuló iratkozott be, kiknek két harmada a vizsgálaton elbukott.

A fenti rovatos táblázat tanúsítása szerint a szóban lévő 17

év alatt 276 növendék jelentkezett érettségi vizsgálatra, eszten-dőnként 16—17 tanuló. Ebből a 276-ból 130, vagyis 47°/o az egész középiskolai tanfolyamot kollégiumunkban, 81, azaz 30°/o a négy alsó gimn. osztályt Szentgyörgyön végezte, 65, azaz 23% Sz.-Ke-reszturon, Kézdivásárhelyen vagy más helyütt tanult az alsó osz-tályokban. Itt a magyarázata annak, hogy nálunk a felsőbb osz-tályok aránylag népesebbek, mint a többi iskolákban, mert mi az V. és VI. osztályba három nem teljes gimnáziumból kaptunk ta-nítványokat, úgymint Szentgyörgyről a református, Kereszturról az unitárius és Kézdivásárhelyről a katholikus algimnáziumból. Az érettségire jelentkezett tanulók 12°/u-át teszik az összes gimn. tanu-lóknak, kik közül mind a 8 osztályt itt helyben nem egészen Q°U végezte, igy hát a jelöltek aránylag nagy számából az intézet hátrányára következtetést vonni, e magyarázatok elhallgatása nél-kül, nem lehet.

Az érettségi vizsgálat eredménye 1877-ben volt a legkedve-zőbb, a mikor a jelöltek egyharmada jeles, a másik harmada jó és a harmadik harmada kielégitő bizonyítványt kapott; legked-vezőtlenebbül 1891-ben ütött ki, ekkor jeles eredményt senki sem ért el, s a jelentkezők 53°/..-a megbukott. Ebben a meddő évben a 11 között csupán egy volt, a ki a gimnáziumot teljesen itt vé-gezte, 3 Szentgyörgyről jött, a többi, 7, más intézetek növendé-keiből véletlenül verődött össze; ellenben 1888-ban, mikor az érett-ségi vizsgálat elég jó eredménynyel folyt le, mind a 12 növendék itt végezte volt az egész gimnáziumi tanfolyamot. Ezt azért em-lítem meg, hogy kifejezést adjak annak a tapasztalatnak, hogy S.-Szentgyörgyöt kivéve, honnét sok jeles tanítványt is kaptunk, más helyről nem mindég a legszorgalmasabb tanulók keresték fel intézetünket. Az érettségi vizsgálatot 17 év alatt jeles eredmény-nyel tette le minden 100 közül 9, jól 27, egyszerűen 54, vissza-vettetett 10. Az összes idő alatt végleg elutasittatott 1, kit a 8-ik osztályig más intézet nevelt.

Hogy mily sok pályára készíti elé a gimnázium a tanuló ifjúságot, azt igen érdekesen illusztrálja, hogy többet ne említsek, az 1892. esztendőben érettségit tett 20 tanítványunk ilyetén pá-lyaválasztása : 4 (20°/.) a papi, 2 (10°/u) a tanári, 4 (20°/o) a jogi, 3 (15°/ü) az orvosi, 2 (10°/«) a gazdasági, 1 (5%) a katonai, 1 (5%)

az erdészeti és 3 (15°/o) az alsóbb hivatalnoki pályára határoz-ván el magát, alig van olyan tisztességes társadalmi állás, melyet magának kivívni egyik-másik ne iparkodott volna, mivel a gim-náziumi érettségi bizonyítvány mindenféle szak- és főiskola láto-gatására egyenlően jogosítja tulajdonosát.

Az 1883. évi XXX. t.-cz. 20. §-a alapján összesen 3 reál-iskolai érettségi vizsgálatot tett egyetemi hallgató kérelmezte a latin nyelvből pótló érettségire bocsátását a helybeli állami reál-iskola egykori növendékei közül. Kettőnek sikerült érettségi bizo-nyítványának a pályaválasztáskor szükségessé vált utólagos kipót-lása; a harmadik egy évre visszavettetett.

És itt szabadságot veszek n agamnak az általam rajzolt kép tisztább megvilágithatása kedvéért a helybeli más két középisko-láról is, a nyilvánosságra bocsátott évi jelentések alapján, néhány adatot az utóbbi Ifi évről fölemlíteni, melyek sok tekintetben ér-dekesek és tanulságosak, kivált mert összehasonlító pillantást engednek vetni a helybeli három középiskola működésébe.

Kezdem a róm. kath. főgimnáziumon. Ennek 16 évről 2401 beirt tanulója van kimutatva, miből egy évre éppen 150 esik, melynek 2.5%-a vallásra nézve református. Érettségire jelentkezett összesen 145 növendéke, évenként tehát 9 tanuló, kik közül jeles bizonyítványt nyert minden 100-ból 12, jót 13, elégségest 56, megbukott 19.

A reáliskolának az 1876. és az 1893. közt eltelt 17 év alatt, az előkészítő osztályt nem számítva, fel van jegyezve 1911 növen-déke, e szerint az átlagos évi létszám itt 112-re rug, melynek 50°/u-a református vallású, de oly megoszlással, hogy a mig p. o. 1876-ban az összes 120 tanulóból 80, azaz 66.6°/o volt református, addig az 1891/2. évben a 107-et tevő összes létszámból csupán 37, vagyis 34% tartozott hitfelekezetünkhöz. A főreáliskolában az az első érettségi vizsgálatot 1877-ben tartották meg; az innen számított 16 év alatt érettségire jeleutkezett 127 ifjú, évenként tehát 8; a jelesek százaléka itt 14, a jóké 16, az elégségeseké 51, a bukottaké, mint a kath. gimuáziumban, 19.

E szerint azt, hogy a kollégium a helybeli három középiskola közt a legnépesebb az is mutatja, hogy főgimnáziumunkban a közelebbi 16 év alatt éppen annyi növendék tett érettségi vizs-

gálatot, mint a kath. főgimnáziumban és az állami főreáliskolában együtt véve.

E kitérés után forduljunk ismét intézetünkhöz. Tanulóink houosságuk szeriut 1876-ban akként oszoltak meg,

hogy 13% helybeli, 38"/0 udvarhelymegyei, 40% háromszékmegyei, 9°/o pedig Maros-Torda, Nagy-Küköllő és Fogaras megyékből való volt. Tanítványainknak felerésze a városról és a megyéből, fele pedig más megyékből, leginkább Háromszék megyéből jött akkor iskolánkba. Az 1892. évben e tekintetben lényeges változás állt be, mert ekkor minden 100-ból helybeli 25, udvarhelymegyei 51, más megyékből való 24 tanuló, tehát alig egynegyed része a ta-nulóknak lakott megyénken kivül. 17 év alatt középszámitással gimnáziumunk népességéből 14% volt városuukbeli, 48°/o udvar-helymegyei, 38°/o más megyebeli.

Nemzetiség és vallás tekintetében téve e 17 évről számítást, kitűnik, hogy tanítványaink 98.1°/»-a magyar, 1.1%-a román, 0.8°/..-a német., ennélfogva a miénk az egész országban egyik legmagyarabb középiskola; vallásra nézve református 90%, római katholikus 3.57... unitárius 2.8%, lutheránus 2°/,, görög keleti 0.9°/., görög katholikus 0.4% és végül izraelita szintén 0.4% volt.

Az 1887/8—18'>1/2. iskolai évekről fel vett öt esztendei át-lag szerint a gimn. tanulóknak 66.7%-a rendes életkorú, 33.3%-a a reudosncl magasabb életkorú volt. A rendes életkoruak közé számítottam az I. osztályban a 10 — 12 éveseket, a II-ikban a 11 — 13 éveseket és igy tovább; az ezeknél idősebbeket magasabb életkoruaknak vettem, a kik leginkább falusi földmives szülék gyermekei közül kerülnek ki.

Ugyanezen időre eső öt évi átlagos számitás kiderítette, hogy a szülék foglalkozását tekintve 39% őstermelő (birtokos, földmi-ves); 8% iparos, vállalkozó, kereskedő; 1.6% magán tisztviselő; 48.4% értelmiségi (pap, orvos, tanár, ügyvéd, állami-, megyei-vagy községi tisztviselő, tanító); 3% személyes szolgálatot tevő.

Ugyancsak az utóbbi öt évről vett adatok szerint csak ma-gyarul beszél minden 100 közül 92 tanuló, magyarul-uémetül 6, magyarul-roináuul 2. Ezek a számok azt mutatják, hogyha csak-ugyan igaz az a mondás, hogy nyelvében él a nemzet, akkor itt, hazánk e keleti pontján, a nemzetet az elkorcsosulástól félteni

éppen nem lehet; mintha csak tudná, hogy az idegen élő nyelv idegen gondolkodást, idegen izlést, idegen embert és nemzetet szül, ugy idegenkedik az anyanyelvét is csak provincziális kiejtés-sel beszélő némely szegényebb sorsú székely fiu az előtte teljesen idegen s éppen ezért nehéz német nyelvtől. Ezelőtt 3 évvel tör-tént. hogy a kollégiumunk meglátogatására kiküldött miniszteri megbízott egyik, nem éppen alsóbb, osztályban a német nyelvi órán megjelenvén, a felelésre felszólított eredeti háromszéki fiú-hoz, kinek sehogysem állott rá a nyelve a német szóra, tréfásan ezt a kérdést intézte: „Köunen Sie deutsch?J — „Nichts deutsch" — lőn rá a jóhiszemüleg adott felelet.

Magaviseletből ugyancsak az 1877/8. iskolai éven innen eső idő alatt jó (első fokú) osztályzatot nyert átlag 90n/„, szabálysze-rűt 8"/0 és kevésbé szabályszerűt 2n/0, miuden esztendőben.

Leczkeórát mulasztott évenként középszámitásban minden 100 közül 74, egyetlen óráról se maradt el 26 tanuló; az igazolt órákból egy-egy mulasztóra 25 esik. Az igazolatlan óramulasztá-sok annyira megapadtak, hogy p. o. az 1891/2. tanévben csupán 21 igazolatlan óramulasztás történt az egész gimnáziumban.

Mielőtt az elemi iskolára térnék, megjegyzem, hogy a régebbi fokozás szerint használt kitűnőt jelesnek, a jelest jóuak, az I. ren-dűt pedig elégségesnek vettem a táblás kimutatásban.

Volt időszak, melyben az elemi tanulók száma 10-el meg-haladta a gimnáziumnak 147-re menő létszámát: 1876-bau. Ezu-tán a gimn. tanulók száma évről-évre fokozatosan emelkedik, az elemistáké ellenben esik, egészen 1888-ig; ekkor 206 gimn. tanuló mellett 125 elemi tanítványunk volt. 1890-ben az elemi osztályok-ban a tanulók létszáma a minimumra szállott le: csak 112 növen-dék iratkozván be; ettől kezdve ismét emelkedőben van a lét-szám.

A lefolyt 17 év alatt a négy osztályú elemi iskolába 2169 növendék járt; ebből egy-egy esztendőre 128 tanuló jut. Kollégi-umunk elemi és gimnáziumi osztályaiba 5166 tanulót irtunk be az utóbbi 17 évben s igy a tanulók összes létszáma évenként 304-re tehető.

Az elemi iskola két alsó osztályának akkori nagy népessége összefügg a tandíjmentességgel. 1876-ig, az elemi első osztály,

iimen kezdve a 2-ik is tandíjmentes volt 1885-ig, amikor az évi 4 frt tandíj fizetésre a két alsó osztály növendékei is köteleztettek, mert tudvalevőleg éppen ezek között szokott sok idegen vallású növendék lenni, a kiket a tandíj fizetése alól továbbra is fölmen-teni azért sem lehetett, mert a gimn. állandó tanerők számának növelésére az országos törvény kötelezte kollégiumunkat, ennél-fogva jövedelmét lehetőleg fokozni elodázhatatlan kötelességünkké vált. Különben is a gimnázium létszámának alakulására ennek az intézkedésnek semmi hátrányos következése se volt tapasztalható, sőt, mint emlitéin, éppen az azt követő években lett a gimnázium a legnépesebb.

A legutóbbi ötévi időszakban az elemi iskolában átlagvéve éveukéut 100 tanuló közül volt kitűnő és jeles: 40, jó: 27, elég-séges : 19, elégtelen: 15. Ez utóbbiak számát növelik az elemi első osztálybeli azon tanulók is, a kik fejletlenségök miatt nem nyerhetvén érdemjegyet, ismételni kénytelenek az osztályt; ezeket a számításból kihagyva, a bukottak százaléka 10-re rug.

Vallásra nézve református itt mindeu 100-ból 74, lutheránus 7, unitárius 7, római katholikus 9, görög katholikus 1, görög ke-leti I. izraelita 1.

Honosság szerint: helybeli 63°/,,, udvarhelymegyei 24°/0,más megyebeli 13"/,).

Nemzetiségüket (anyanyclvöket) tekintve, 100 elemi iskolás közül magyar 97, német 2, román 1.

Szüleik foglalkozása szerint, földmives és birtokos a szülője minden 100-ból 18-nak; iparos, vállalkozó, kereskedő: 42-nek; magán tisztviselő: l-nek; az intelligencziához tartozó: 34-nek; személyes szolgálatot tevő: 5-nek. Életkorukról, egészen megbíz-ható adatok hiányában, csak annyit említek meg, hogy p. o. a mult iskolai évben az első osztályban (>—10 éves, a 2-ikban 7— 12, a 3-ikban 8—13 és a 4-ikben 10—14 éves növendé-kek tanultak.

A közegészségi adatokból a következükre terjeszkedem ki. Epidémiák miatt főképp az elemi iskolások szeuvedtek gyakrab-ban. így 1877-ben a városunk területén járványossá vátt difteri-tisz miatt az elemi iskola két héttel a pünkösti szüuidő kezdete előtt szétbocsáttatott. 1881-ben ugyancsak a négy elemi osztály

november- és' deczemberben nem gyűlhetett össze a kanyaró jár-vány miatt. Hasonló okból voltunk kénytelenek 1887. február 19-ikétől márczius 8-ikáig az elemi osztályokat haza bocsátani; már-czius 3-ikán tul ugyan egyetlen betegiiuk se volt a kollégiumi kórházban, de a városi hatóság felhívására ugyanazon hónap 29-én másodszor küldöttük őket a városszerte uralkodott járványos beteg-ségek miatt néhány napi szabadságra. Az 1880/1. iskolai évben 4, a rá következettben szintén 4, az ezután valóban 2, az ezt követőben 4 (mind a négy elemi első osztálybeli), az 1889/90-ik-ben 1, végre az 1891/2-ikben 4 halottunk volt a tanulók közül. Ezek közül egy a kollégiumi kórszobában, egy a megyei kórház-ban, a többi a szülei háznál hunyta le szemeit örök álomra. 17 év alatt összesen 19 tanítványunkat ragadta el a halál az emii-tett hat iskolai esztendőben így 11 évünk volt olyan szerencsés, hogy az eszteudönként 304-et számláló ifjúságból senki sem halt el. A halottak száma 0.3°/0-át teszi a tauulók 17 évi létszámának.

A ragályos betegségek legborzasztóbbika, a szemcsés kötő-hártyalob, mely a közelebbi években, kivált hazánk déli megyéi-beu, nem egy embert fosztott meg legdrágább kincsétől, szemevi-lágától, tanuló iljuságuukat is pár esztendőben aggasztó mérték-ben támadta meg. Legelébb 1879. február havában tünt fel e veszedelmes kór, a mikor 30 növendék szenvedett ebben a szem-bajban; márczius 6-ikán már 110 tanulót találtak szemfájósuak, kik közül 50 leczkére se járhatott s a többiektől el kellett őket külöuitenünk és márczius 8-tól április 20-ig a tanítást az egész intézetben beszüntetnünk. A kórházzá alakított nagyteremben április 4-ikén már csak 4 volt a gyógykezelésre itt maradt 30 szembajos tanulóból. Húsvét után ugyan a tanítást folytattuk, de 18 szembajos növendéket még ekkor se lehetett az intézetbe be-bocsátani ; ezek a városon e végre berendezett helyiségben gyó-gyultak meg aránylag rövid idő alatt, ugy, hogy 6 kivételével valamennyi letehette az évvégi vizsgálatot. Ettől kezdve kisebb-uagyobb számban mindég voltak szembajos tanítványaink, de a gondos gyógykezelés miatt a baj annyira soha el nem harapózha-tott mint az 1887/8. iskolai év kezdetén. 1879 óta minden tanév kezdetén s év közben is többször, az egész tanuló ifjúság általá-nos szemvizsgálatnak van alá vetve. 1887. szeptember elején 94

gimnáziumi és 40 elemi iskolai, összesen tehát 134 tanulót ta-láltak a szemvizsgálaton hurutosnak vagy szemcsésnek. A súlyo-sabb betegek közül 14 a megyei kórházba szállíttatott, honnét január közepéig, 3 kivételével, valamennyi gyógyultan távozott el; ugyanekkor az iskolában a szeptemberi 94 gimn. beteg tanuló közül már csak 34 állott gyógykezelés alatt, illetőleg utasíttatott szemviz használására. Ezután a folytonos gondozás és gyógyke-zelés következtében annyira leapadt a szembajosok száma, hogy p. o. az 1892/3. iskolai év kezdetén tartott szemvizsgálat alkal-mával csupán 4 szemcsés és 9 hurutus akadt, kik közül 7 gim-náziumi, 6 pedig elemi tanuló. A szembajosak gyógykezelése ele-itől fogva kiváló gondja volt és van, az 1877-től 1890-ig orvosi, az óta e mellett gondnoki állásában is hasonló buzgalommal működő Dr. Mezei Ödön orvos urnák. Súlyosabb betegségi eset, a mely tudniillik 6 napnál hosszabb ideig tartott volna, a szem-bajtól eltekintve, aránylag kevés fordult elé.

Kollégiumunkból 17 év alatt mindössze 8 tanulót kellett el-utasítanunk, kettőt a mások tulajdon jogának nem respektálásáért, kettőt többrendbeli mulasztás és rendetlenkedés miatt; négyet csendesen eltávolítottunk. 1888-ban négy hatodik osztálybeli ta-nulót egy más intézetből rosz magaviseleti fokozattal befogadott tanítványunk, ki teljes megjavulást ígért felvételekor, oly erkölcsi romlottságba sodort magával, hogy testi s lelki erejöknek meg-óvhatása végett az intézet elhagyását és az egymástól való elvá-lást ajánlottuk nekik, a mit az éppen akkor bekövetkezett második évharmad kezdetével meg is tettek. Mint a rothadt alma meg-rontja a vele érintkező épeket, azonképpen az erkölcsileg aláha-nyatlott fiuk is, inkább társaik erkölcsiségét veszélyeztetik, hogy sem maguk javulnának meg. Az iskolák a javitó-intézeteket nem pótolhatják 1

A közelebbi öt év alatt 100 gimn. tanuló közül szolga volt 29, az elemi iskolából 10; díjmentességet élvezett minden 100-ból a gimnáziumban 25, az elemiben 24. így hát a tanulók negyed-része díjelengedésben részesül. A szolgák, mint olyanok, nálunk nem feltétlenül díjmentesek, mert a szolgatanulóság legalább 50 frt értékű javadalmat képvisel. A szegéuysorsu igyekezetes tanulók közül folyamodás alapján veszi fel őket a tanári kar minden is-

kolai év kezdetén. Az úgynevezett ekszpoziczionális rendszer mellett szükség van a szolga-tanulókra.

A legutóbbi öt év alatt az 1887/8. iskolai évbeu, tehát mindjárt az iskolaépület megujitása után, volt legtöbb benlakó tanítványunk: a gimnáziumból 174 (8ö'70-a a tanulóknak), az ele-miből 42 (33%), ugy, hogy a 180 vaságy mellett kénytelenek voltunk ideiglenesen faágyakat is rakatni be a szobákba; általában minden 100 gimn. tanuló közül, öt évi átlag szerint, benlakó 78, az elemi iskolában (3-ik és 4-ik osztályosok) 20. E szerint a gimnázisták három negyedrésze, az elemistáknak egy ötödrésze szokott az ekszpoziczióban (társasétkezés) részt venni; mert ben-lakó a közös étkezésből ki nem maradhat, legyen az tanitváuy vagy szolga.

Az ekszpoziczionális rendszer abból áll, hogy a hét napjai-nak megfelelő számban, azaz heten, egy-egy asztaltársasággá ala-kulnak olyan formán, hogy az előre megállapított, de folyton ismét-lődő sorrendben, egyik nap az egyik, másik nap a másik főzet az egész társaságnak ebédet és vacsorát. Mindenkinek van egy gazdasszonya egész évre fogadva, a kihez a főzetés napján reggel egyik szolga elviszi a másfélkiló hust az ebédhez, s ugyanannyit a vacsorához; ha nem sültet akarnak vacsorálni, akkor a hus árát küldik el a gazdasszonynak, a ki a pénzből megbízatása szerint szerzi be a hozzávalót s készíti el a kivánt vacsorát. Minden társaság legalább 3 szolgatanulót lát el ebéddel, vacsorával s reggelire kenyérrel. Persze nem csak az ételből, hanem az étel-behozásából, az evőeszközök tisztántartásából is ki jut mindenik szolgának a maga része. Az ebéd áll levesből s marhahúsból, mit régi szokás szerint egy fazékban szállítanak be az iskolába, és mártásból, melyet a tányérokkal megterhelt kisebb szolga viszen a fazakat czipelő nagyobb fiu után. Pár perez múlva már a teri-tett asztalon egy tálban 10 egyenlő nagyságú darabban látható az egyik fiútól ügyesen felszeldelt hus, melyet, a mindég ízletes leves után, mártással igen jóízűen költ el a sok élénk anyagcse-réjü fiatal ember. — Száz év óta van meg kollégiumunkban az ekszpoziczió a nélkül, hogy valami lényeges változtatás esett volna rajta. Talán ideje volna a konviktust másképpen rendezni be, talán lehetne egy kissé bővebb táplálékhoz juttatni a fiatalságot;

de olyan módját az együttétkezésnek, hogy a tanulók 35°/«-a, mint jelenleg történik, ingyen ellátásban részesülhetne a többiek megterheltetése nélkül, még eddig, habár foglalkozunk vele, ki-találni nem valánk képesek. Páratlanul áll kollégiumunk abban a tekintetben egy századtól fogva, hogy minden benlakó növen-déke az egészség fentartására okvetetlenül szükséges táplálékot az ekszpoziczióban mindenkor megtalálta s hisszük hogy ezután is megtalálja.

II. A tanári és tanitói testületben, valamint a gondnoki karban

17 év alatt sok személyi változás történt. Az 1875/6. esztendőben a gimnáziumban tanitott 3 rendes, 2 helyettes, 2 állandó szakta-nitó (a két helybeli lelkész), 2 segédtanár és 5 köztanitó ; az 1891/2. évben 7 rendes-, 1 segéd-, 1 vallástanár és 3 köztanitó. Az akkori gondnokok közül egyedül méltóságos Sebesi Ákos ur viseli hivatalát, kit hosszas és hasznos szolgálatai elismeréséül a mult évi egyházkerületi közgyűlés főgondnoki állásra emelt. A tanárok közül hárman vagyunk még szolgálatban, úgymint: Sza-kács Mózes, Bod Károly és Gönczi Lajos.

Az 1876. év juniusában tartott egyházkerületi közgyűlés a Korondi Mózes halálával még 1875-ben megüresedett mennyiség-tan-természettani tanszéket, melyet az 1875/6. iskolai évre Bod Lajos tanárjelölt foglalt volt el, Félegyházi Antal tanárjelölttel, és a hasonlóan még 1875-ben elhunyt Pataki Pál természetrajz-vegytani tanszékét Gönczi Lajos helyettes tanárral töltötte be. A Kis Ferencz nyugalomba vonulásával, 1881-ben, a történelem és földrajz helyettes tanára Solymosi Endre lett, s három évi szolgálata után 1884-ben választatott rendes tanárnak arra a tan-székre, melyen azelőtt helyettesképpen ült

Az 1875-ben felállított klasszika literatúrai segédtanári szé-ket kezdettől fogva 1884-ig, a mikor abból a 2-ik klasszika-lite-ratúrai rendes tanszék rendszeresítetett, Benkő Gyula foglalta el s az 1884/5. és az 1885/6. években helyettes tanári állásban töl-töttebe. Innen mentei kovásznaipapnak, hol pár év multán élénk elmé-je elsötétült s fiatal életét oly tragikusan kellett befejeznie. Ezen a tanszéken, melyet képesített pályázó hiánya miatt csak felállítása

4-ik évében, azaz 1888-ban lehetett Kovács Dániel volt h.-böször-ményi rendes tanárral betöltenünk, az 1886/7. évben, valamint a rá következett 1887/8. iskolai esztendő első harmadában, Borsos Benő, jelenleg szatmári tanár, a másik két harmadban Báthori Gyula, most csurgói rendes tanár, volt helyettes tanárúi alkalmazva. A 7-ik rendes tanári széket 1886-ban állítottuk fel. Ezt Olasz Gyula 86-tól 88-ig helyettes, az óta pedig rendes tanári minőség-ben foglalta el.

A 8-ik r. tanári széket az 1892. évi kerületi közgyűlés rend-szeresítette ugyan, de a pályázat meddősége miatt betöltésére al-kalom nem nyílt. Szakcsoportjába a német és latin nyelvészet tartozik és a német nyelvi segéd tanári javadalom ide fordításá-val tervezzük létesítését. Ezen a rendessé alakított segédtanári tanszékben 1870-tól fogva sokan voltak alkalmazva. Legelébb dr. Nagy Sámuel, jelenleg ügyvéd, 3 évig, Farkas Károly, most póka-kereszturi pap, négy évig; Bod Sándor, szatmári tanár, két évig; Olasz Gyula, rendes tanár, egy évig; Kolozsvári Aladár, hajdú-nánási tanár, egy évig; Szécsi Ferencz, jelenleg felvinczi lelkész, másfél évig. Néhány évben helyettesítés útján láttuk el ezt a tan-széket. Az utóbbi 17 év alatt, a vallásoktatókkal együtt, éppen 20 tanár tanított rendes tárgyakat a gimnáziumban, a kik első sorban a felsőbb osztályokban foglalkoztak. Ez idő alatt a mér-tani rajz, a történelem, a természetrajz, a mennyiségtan, sokszor a német nyelv is, az alsóbb osztályokban is rendesen szaktanárok kezében voltak. Ellenben a latin és magyar nyelv, a számtan (az I. és II. osztályban), a földrajz és vallás, egészen a negyedik-ötödik osztályig, váltakozó köztanitóknak, póttanároknak, voltak s vannak részben még ma is beosztva olyan formán, hogy a rokon tárgyak lehetőleg csoportosíttatnak ugyanazon osztályban.

A 20 tanár mellett, kik közül 5 kizárólag a négy felső osz-tályban működött, nem kevesebb mint 25 váltakozó köztanitó se-gédkezett a tanításban. Közülök 5 tanárjelölt, 20 pedig papjelölt volt. Csupán az első vagy második gimn. osztályt tanította 15, csak a harmadik vagy negyediket oktatta 10. Iskolánknál szolgált ezek közül egy, Illyés István, jelenleg kollégiumi pénztárnok, 15 évig; egy, Székely Árpád, megszakítással, 8 évig; egy, Pál Adolf,

7 évig; egy 5 évig; egy 4 évig; kettő 3 évig; tiz 2 évig; egy másfél évig, hét 1 évig.

Az elemi iskola négy osztályában összesen 3G tanitó nyert alkalmazást, ezek közül 13 népiskolai tanítójelölt, 23 papjelölt. 17 év alatt az elemi negyedik osztálynak 13, a harmadiknak szin-tén 13, a 2-iknak 14 és az elsőnek 4 tanítója volt. Egyévi meg-szakítással 13 esztendeig szolgált egy, Lázár József, jelenleg szé-nior és kontra, 3 évig négy, 2 évig tizenhat, 1 évig tizenöt tanitó.

Visszatérve a gimnáziumhoz megemlítem, hogy az 1882-től 1887-ig, vagyis a mennyiségtan és mértanirajzi tanszék betölté-séig, a rajz tanítással ideiglenesen, mint kisegítő, a kath. gimná-zium akkori rajztanára, Lukács Sándor volt megbízva; az előtt éveken át egy iskolánknál 7 esztendeig szolgált köztanitó töltötte be a rajztanár helyét.

A testgyakorlás az 1874/5. iskolai évben mondatott ki az elöljáróság által kötelező tárgynak az akkori hat középosztályra nézve. A kollégiumkertben még 1873-ban fölépült a most is meg-levő nyári tornacsarnok. Az első toruatanitó, Hann Károly segéd-tanár, most a helybeli reáliskola tanára, volt, de ő 1875-ben iskolánktól megválván, három éven keresztül alkalmas tornatanitó hiányában, a testgyakorlást csak a négy alsó gimn. osztálynak tanították. Az 1878/9. évtől kezdve, mivel a tanítói testületben ahhoz értő ember találkozott, az ötödik és hatodik osztályra nézve is kötelezővé vált; végre 1880-banekötelezettséget a bölcsészeti tanfolyam hallgatóira (7. és 8 gimn. osztályosok) is kiterjesztet-tük. Téli tornázásról csak 1890 óta gondoskodhatott az elöljáróság, akkor kibérelte az újonnan épült állami tornacsarnokot két évre; ezen iskolai év elején a minisztérium a szerződést további két évre ujolag megerősítette az eddigi 120 frt évi bér fentartása mellett. Eddigelé magából a tanítói testületből akadt évenként vállalkozó a testgyakorlás tanítására, mivel állandó tornatanárunk nekünk sincs. Az utóbbi 17 év alatt összesen 7-eu tanították ezt a jelen-tőségéhez mérten talán sehol eléggé nem méltányolt tantárgyat. Legtovább és legállandóbban Solymosi Endre tanár és Lázár József köztanitó foglalkoztak vele.

Az ifusági énekkart mindössze 4-en vezették, köztük leg-

tovább, 8 éven át, Zayzon Ferencz; 1886-ban Solymosi Endre vévén át a tanítást, ő a gyermekeket, az alsóbb osztályosokat is bevonta az énekkarba s az igy nyert gyönyörű hanganyaggal és jól be-gyakorolt darabjaival igen szép sikert tud felmutatni.

Az ifjúsági önképző-kört, mint a magyar nyelv és irodalom tanára, az egész idö alatt Bod Károly vezette, kivált a szavalat-ban érvén el a tagokkal szép sikert.

A franczia nyelvet, mint rendkiviili tantárgyat, heti 2 órán a kezdők és haladók csoportjának tanitani a mindenkori német nyelv tanitó segédtanárnak állott kőtességében, az 1883/4. és az 1884/5. iskolai esztendőben, hogy fenakadás ne legyen, Gönczi Lajos tanította, mint tanvezető; 1885/0-tól kezdve állandóan Olasz Gyula oktatja az önként vállalkozó 12—15 növendéket a franczia nyelvre.

A zenekart kiváló szorgalommal és sikerrel Kozák Márton városi karmester tanítja több mint 25 év óta.

A reáliskolai vallástanítás kérdésében évekig tartó súrlódás fejlődött ki a tanítás teljesítésével megbízott kollégium és a val-lás tanítók illetőleg reáliskola között. Eleinte a református vallású reáliskolai tanulók vallásos oktatása a reáliskola helyiségében történt. A harmadik évben már a tanulók a kollégiumba jöttek s itt többi tanítványainkkal együtt részesültek vallástanitásban. Később, az 1874/5. tanéven kezdve, már csak azért sem járhattak be iskolánkba, mivel a reáliskolai tanterv szerint csak heti 1 óra volt vallásoktatásra szánva, inig nálunk kettő. De más felől a kollégiumi vallástanitók, a két helybeli lelkész, azt vitatták s talán nem is egészen jogtalanul, hogy ők csupán a ref. kollégium növendékeit kötelesek, mint állaudó szaktanítók, oktatni szakta-nítói csekély fizetősökért; a kollégium elöljárósága azonban más tanerőkkel nem rendelkezvén, arra hívta fel a vallástanitó lel-készeket, hogy köteles óraszámuk határain belől, mivel a reális-kolai református tanulók vallásos oktatásának kötelezettsége min-den anyagi segély nélkül a kollégiumra hárittatott, — a kollégi-umban e végre kijelölt helyen és időben oktassák a hitfelekezetünkön levő reáliskolai tanulókat is. A felhívottak azonban erre egyáta-lán nem voltak eleinte hajlandók, ugy, hogy p. o. az 1876/7. iskolai évben a reáliskolai református tanulók e miatt nem részesültek

vallástanitásban. A következő évben a tanítás külön helyen éá időben, itt a kollégiumban, ugyan kezdetét vette, de az egyik lelkész közreműködése nélkül, ki a tanítást akkor is vonakodván megkezdeni, az elöljáróság szaktanítói fizetését beszüntette s csak másfélév multán folyósította ismét, a mikor az illető vallástanár a tanításra való készségét Írásban bejelentette s magát szakta-nítói kötelességei pontos teljesitésésére kötelezte.

Az 1883/4. éven kezdve a reáliskolai tantervben is 2 órát kapott a hittan minden osztályban. Ekkor a reálisták külön taní-tása az I —VI. osztályban megszűnt, mivel mi sem gátolta őket a kollégiumi vallástaui órákon való megjelenésben. De már akkor a volt a bökkenő, hogy nálunk a 7-ik osztálynak egyetlen hittan órája sem volt, a 8-iknak ellenben 3 órán tanították egyházunk történetét. Ennélfogva a 7-ik osztálybeli reálistákat ezután is külön kellett oktatni egészen az 1885/G. tanévig, a mikor a hit-tauórák, ujabb szervezetünkkel, a 7-ikben is megkapván a kellő óraszámot, ezzel mindenféle nehézség és súrlódás elenyészett.

A nélkül, hogy a fentebbiekkel okozati összefüggésbe akar-nám hozui, itt említem meg, hogy a helybeli református lelké-szek jövőben kollégiumunknál semmiféle tanári vagy tanítói kötelesség teljesítésére utalva nem lesznek. A helybeli t. papok 1855 ben kezdettek először tanítani önkénytes vállalkozás folytán. Ez időtájban a bécsi kormáuy a tanárok létszámának szaporítását sürgette; másfelől Háromszéken mozgalom indult meg arra nézve, hogy kollégiumunk oda helyeztessék át, mely utóbbi törekvés a nagyszámú helyhez kötött alapítványok miatt hajótörést szenvedett. Ilyen körülmények közt az udvarhelymegyei és erdő-vidéki egyházközségek, valamint a t. papok és tanítók is s a leg-első sorban érdekelt városunk lakói, nehogy a századok óta mű-ködő főiskolájukat elveszítsék, alapítványi összegeket ajánlottak fel tanári székek létesítésére. Az igaz, hogy később 1873-ban, az udvarhelyi egyházmegye t. lelkészei és tanítói által tett ezen mintegy 5,000 frt alapítvány azon kikötéssel, hogy legalább annak felhalmazódott hátrálékos kamatját fizessék meg, töröltetett; és két év múlva, 1875-ben, eleugedtetett az erdővidéki t. papok és tanítók 700 frtnyi alapítványa is azon feltétel mellett, hogy ezen összegnek 1872-től 1875 végéig járó kamatját 2 év lefolyása alatt

2*

feltétlenül beszolgáltassák a kollégiumi pénztárba; az Udvarhelyen egyes buzgó hitfeleink és erkölcsi testületek által aláirt 7,000 írtból tényleg csak 3,400 frt, tehát, nem egészen fele folyt be, — mégis az iskola meg lett mentve, mert a gyűjtésben kifejtett buzgóságukért az évi 100 frttal honorált lelkészek, állandó szak-tanítói czimmel és 210 frt fizetéssel láttatván el, az abszolút kormány az állandó tanerők közé beszámította őket is. Az 1883. évi XXX. törvényczikk, vagyis az országos középiskolai törvény értelmében ezek az állandó szaktanítók szak (rendes) -tanároknak nem csak hogy el nem ismertettek a kormány által, de vallás-tanitáson kivül egyébre nem is voltak alkalmazhatók, ennélfogva szaktanítói állásuk tarthatatlanná vált. 1890-ben egyik lelkész elhalván, a presbitérium ugy intézkedett, hogy jövőben csak egy rendes és egy segéd-, nem pedig, mint eddigelé volt, két egyen-rangú lelkészt fog tartani. Az az egy lelkész pedig alig érhetne rá, hogy a kollégiumban vallást tanítson. Ily indokokból illetékes helyen kieszközöltük, hogy ezután a lelkészek helyett oly vallás-tanitó segédtanárt alkalmazhassunk, a ki, nem kellvén munkás-ságát az ekklézsia és kollégium között megosztania, az iskolában az úgynevezett gyermekistentiszteleteket is vezetheti. Erre az iskolai esztendőre, Zayzon Ferencz, volt ref. lelkész és vallástanár, utódául éppen saját fiát, Zayzon János akadémita-papjelöltet hívtuk meg, a ki, ugy látszik, az elöljáróság várakozásának meg is tud s meg is akar felelni.

Az 1890-ik évben megszüntette az elöljáróság az úgynevezett kurszori intézményt, a mi itt abból állt, hogy az V. és VI. osz-tályosok, kivétel nélkül, kettőnként egy napi szolgálatra, mely reggeli 6 órától este 6 óráig tartott, kirendelve, bizonyos köteles-ségeket teljesítettek, p. o. egyik az iskola bejáratánál állva, gon-doskodott arról, hogy idegen a tanítási órák alatt a kollégiumba be ne jöhessen; a másik elhozta a postát, gyűléseket hívott ösaze stb. szóval ők végezték mindazon kötelességeket, melyeknek jó része most az iskola-szolga teendői közé tartozik. Ezt a régi uzust nemcsak azért kellett eltörölni, hogy a nem nagy népességű két-osztály növendékeit a rendes leczkeórák látogatásától mindegyre el ne vonjuk, hanem azért is, mert fegyelmi s egészségi szempont-ból is sok kifogást lehetett tenni ellene.

Az igazgatói hivatalt 1880-ig Kis Ferencz; 1880—1885-ig Bod Károly; 1885-től 1887-ig Szakács Mózes; az 1887/8. évben ismét Bod Károly viselte; 1888-ban az elöljáróság Gönczi Lajos tanvezetőre ruházta ezt a tisztet, ki szükségből két évig a tanve-zetőséget is megtartotta mellette.

Tanvezetők voltak: 1875/6 ban Szakács Mózes; 1876-1878-ig Bod Károly ; 1878—1880-ig újra Szakács Mózes; 1880-tól 1890-ig Gönczi Lajos; 1890-től fogva Solymosi Endre.

Az uj szervezet, vagyis 1884 óta a gazdasági felügyelőséget Félegyházi Antal hordozza.

A széniori és a kontrái hivatalt 1876-tól 1887-ig, tehát 12 évig, egyesítve viselte Illyés István ; 1887-ben külön választatván a két hivatal, ő csak a széniori kötelességeket végezte 1890-ig, azaz kollégiumi pénztárnokká választatásáig; utóda lett Kóbori János, kit egy év múlva Lázár József, jelenlegi szénior, váltott fel. Ellenőrök voitak Illyés után Gábos Sándor, Németh Sándor, Fábián Márton és Sándor András. Ez iskolai év kezdetén ismét egyesitettük a széniori és kontrái hivatalt.

Jóllehet az iskolaépület megbővitése és átalakitása nagy anyagi áldozatokat kivánt, mindazonáltal a tanári javadalmazás is nyert némi növekedést. Nem sokára az épités befejezése után, 1889-ben, az 1000 frt törzsfizetéshez a 10-ik szolgálati év betöltésével kez-dődött négy 50 frtos ötödévi pótlék rendszeresítetett, melyet már 1891-ben két 100 frtos ötödévi korpótlékra sikerült átváltoztatnunk, ugy, hogy 10 évi szolgálat után mindenik rendes tanár 1200 frt fizetést élvez, a természetbeli lakás vagy 200 frt szálláspénz mel-lett. Az udvarhelyi tanárok csekély fizetésök daczára is nyugodtan teljesítették kötelességüket, mert családjuk, haláluk esetére, még jobban volt biztosítva a helybeli özvegy-árvai alapból, melynek alapszabályait alább röviden megismertetem, mint lesz a megva-lósulás küszöbén álló országos középiskolai nyugdíjintézet létrejöt-tével ; de mivel ez az országos intézet nem csak az egyes szemé-lyeknek, hanem egyetemes tanügyünk fejlődésének is kétségtelenül nagy hasznára válik, — mi magunk is jelentkeztünk a belépésre, ha azt elfogadható feltételek melleit tehetjük meg, mire nézve a nyilvánosságra bocsátott tervezetből megnyugvást merithetünk.

Helybeli özvegy-árvai gyámintézetünk a 40-es években kelet-

kezett Szabó György, Magyarosi Sz. József, Sylvester Dénes és Kis Ferencz volt tanárok idejében cs kezdeményezéséből akképpen, hogy ők saját fizetősökből rakták össze az első filléreket, melyek-ből az iskolai elöljáróság anyagi támogatásával (egy ideig ide folyt be az úgynevezett sütőház akkor még csekély jövedelme, az ünnepi ajánló-levelek és büntetés pénzek fél jövedelme) lassanként tekin-télyes alaptöke keletkezett. 1876-bau a tanári özvogy-árvai-alap tőkéje a 17,000, a Magyarosi nyugdij alapé a 4,000 frtot nem sokkal haladta volt meg s mig 17 év alatt az előbbi majdnem megkétszereződött, az utóbbi is hetedfélezer írtra növekedett, mind-amellett, hogy néhai Kis Ferencznok, azon ncgy-öt cv alatt, mit végleges nyugalomba töltött, evenként 500 írttal járult 1000 frtra ment nyugdijilletményéhez.

A taDári nyugdij-alapot boldogemlékü Magyarosi tanár ala-pította meg 1865-ben. Ekkor kelt hagyomány-levelében a 2-ik pont igy hangzik: „Hagyok a sz.-udvarhelyi református főiskolának egy ezer pengő forintot, azon összegből, melyet 1848-ban a főisko-lának kölcsön adtam volt; és kiváuatom az, hogy ezen összeg ka-matja évenként mindég a tőkéhez adatván, mint uj tőke kezel-tessék mindaddig, mig ötezer pengőforint tőke lészen : akkor annak kamatja adassék öregség, vagy baleset miatt a szolgálatra tehetet-len, a főiskolánál szolgált rendes professzor nyugdijpenze fedezésére."

Helybeli özvegy-árvai gyámintézetünk 1882-ben módosított alapszabályait igy foglalhatom össze:

a) az alaptőke évi kamatainak legalább 5°/0-a feltétlenül tőkésítendő;

b) minden rendes tanár köteles tagja és első évi készpénz fizetésének egynegyed részét legfennebb 3 év lefolyása alatt tar-tozik ide befizetni, melyet, kamat nélkül, csak azou egyetlen eset-ben kaphat vissza, ha állásából fegyelmi uton elmozdittatott;

c) a család, tekintet nélkül a gyermekek számára, vagy akár az özvegy, vagy a szülőtlen árva vagy árvák, míg jogosultságuk meg nem szűnik, az egész segélyösszeget kapják, mely évi 500

.frtban van megállapítva*, ha azonban a segélyezendő családok

* Az erdélyi ref. tanárok közös gyámintézetétól ezen felül 250 írt évi járulékra tarthat jogosultságot mindenik udvarhelyi tanár családja.

G. L.

nagyszáma miatt a kiadható összegből egy-egy családnak 500 frt neui jutna: akkor egyenlő arányban részesitendők segélyben te-kintet nélkül az addig élvezett nagyobb segélyre;

d) az özvegy jogosultsága, ha férjhez nem megy, élte végéig ; a gyermekeké, ugy a fiuké mint a leányoké, 24 éves korukig tart, ha azelőtt fizetéses hivatalba nem jutnak, illetőleg férjhez nein mennek ;

e) a jogosultság mértéke a szolgálati évek több vagy keve-sebb számától függővé nem tétetik, a hivatalba lépéssel a jogosult-ság is meg van hozzá szerezve ;

f) a segély utólagosan adható ki évnegyedes részletekben. Az utóbbi 17 év alatt iskolánk gondnoki karában a követ-

kező változások történtek. Gróf Haller János, kit 1878-ban a fő-gondnokká előlépett Nagy Lajos helyére választottunk algondnok-nak, 1890-ben ezen állásáról lemondott. Utódja még azon eszten-dőben Dr. Mezei Ödön lett.

Régi szokás szerint egyházi és iskolai ügyeink vezetésében érdemes világi férfiaink minél nagyobb számmal vesznek részt, mert hiszen a protestáns egyház ereje egyfelől azon jeles világi férfiakban rejlik, kik mint gondnokok az egyházi és iskolai ügyek intézésében előkelő szerepet visznek. Gyakran megtörtént azonban, hogy a közbizalom nem egy jelesünket két-három gondnoki állásra való megválasztással tisztelte meg. Ezek közé tartozott Léczfalvi Gyárfás Domokos ur is, kit ezelőtt több mint félszázaddal a gör-gényi egyházmegye, később, mikor lakását Sz.-Kereszturra tette át, az udvarhelyi egyházmegye és végre 1865 junius 13-ikán, Gróf Bethlen János helyére, kollégiumunk nyert meg főgondnokául. Ugy de az egyházkerületi közgyűlésen csak egy szavazati joggal bir-ván az ilyen göndnokok is, nyilván való, hogy a kettős vagy hár-mas gondnoki állást viselő férfiak egyet-kettőt képviselet nélkül kellett hogy hagyjanak azon testületekből, melyeknek ügyeit és érdekeit egyéb tekintetben köztudomásu buzgóságuknál fogva ki-fogástalanul szolgálták.

Az erdélyi ref. egyházkerületi, egyházmegyei, kollégiumi és püspöki vizsgálat alatt álló egyházközségi fő- és algondnokoknak, 1891. márczius 21-én Kolozsvárt tartott értekezlete kimondta, hogy ezen nehézségek lehető megszüntetése czéljából igen kivána-

tos volna, hogy azok, a kik egynél több gondnoki állást töltenek be, ezek közül egyet megtartván, nyissanak alkalmat arra, hogy a világi elem minél nagyobb számmal vehessen részt egyházi s iskolai ügyeinkben. Bármily nehezére esett is ő méltóságának azon testületektol, melyeknek élén oly hosszú időn keresztül állott, megválni: az emiitett gondnoki értekezlet határozatának magát feltétlenül alávetette. Azon egyházmegye főgondnoki állását, mely-nek szélén lakik, megtartván, a görgényi egyházmegyénél 54 évig viselt főgondnoki állásáról, mivel ezen egyházmegyétől távol van, s a kollégiumunknál 27 évig egész lelkesedéssel és örömmel hor-dozott főgondnoki tisztéről, mi rt az udvarhelyi egyházmegyénél elébb vállalt volt főgondnokságot mint iskolánknál, 1892 január 8-ikán Segesvárt kelt meleghangú búcsúzó levélben lemondott. Hogy kollégiumunk felépítésében mi része van ő méltóságánnk. azt isko-lánk soha sem feledheti el. Klasszikus miveltségével, humánus gon-dolkodásával és páratlan kötelességérzetével vonzólag, termékenyí-tőleg és buzditólag tudott hatni a vele érintkező egyházi férfi-akra, tanárokra, tanulókra egyaránt. De nemcsak egyházunk, ha-nem nemzeti közgazdaságunk, kivált az annyira fontos magyar lótenyésztés föllendült ügye is lelkes bajnokát tiszteli személyében. S mig egyházunk vezérférfiai szeretetükkel és tiszteletűkkel övez-ték körül, addig a Felség, 1882-ben, a vaskoronarend lovagke-resztjével tüntette ki a közügyek előmozdításával szerzett érdemei elismeréséül. — A nagyérdemű apával megszakadt viszonyt meg-kötöttük nagyreményű egyetlen fiával, méltóságos Gyárfás Endre úrral, kit a mult évi egyházkerületi közgyűlésen választottak mog iskolánk egyik gondnokává. Gondnoki székét ez évi február 19-én ünnepélyesen el is foglalta s megígérte, hogy családi tradiczióját s apja nyomdokait követve, iparkodni fog iskolánkat nemesczélu törekvéseiben tőle telhetőleg támogatni.

Egy évvel később másik régi kedvelt főgondnokunkat, Nagy Lajos nyugalmazott kir. törvényszéki elnököt is elvesztettük. Ez évi február 13-ikán váratlanul jött szivszélütés kioltá a nemes keblű és fenkölt szellemű ember 75 évre terjedt életét. Egész éle-tében iskolánkkal szoros viszonyban maradt; ebben az intézet-ben tanult és növekedett mint ifjú s ennek jóllétéért, felvirágzá-sáért tenni s lelkesülni mindég kész volt mint jogtanár és gond-

nok. 1866 előtt 5 évig, mint helybeli úrbéri törvényszéki elnök, csekély honoráriumért jogot tanított kollégiumunkban rendkívüli tanári minőségben, mivel akkor a jogtanári szék betöltetlen volt. 1868-ban al-, majd 1877-ben egyik főgondnokává választatott kollégiumunknak. 1875-től 18(J0-ig hivatala ugyan távol tartotta iskolánktól, mert Erzsébetvároson kellett laknia, de érdeklődését s tanácsait azért élvezte iskolánk. 1800. őszén hazajött utolsó éveit nyugalomban tölteni, de ez alatt sem pihent, inert tevékeny-ségét iskolánknak és a társadalmi ügyeknek szentelte. Egyéni képességeit és meggyőződését a közügy javára megnyerő modorá-val és határozottságával könnyen tudta érvényesíteni. Tervezgetni, kezdeményezni még végső napjaiban sem szűnt meg iskolánk ér-dekében.

A tanári kar első halottja Kis Ferencz volt e 17 év alatt. 1887. január 17-ikén 72 éves korában vált meg tőlünk s övéitől örökre; 1881. óta nyugalmazva élt ugyan, de súlyos idegbaja mi-att magával szinte jót tehetetlenül. A főkonzistoriuin 1845-beu rendes hittauárnak választotta; ezt az állását 1852-ben, a theolo-giai tanfolyam megszűntével, a történelmi tanszékkel cserélte fel. Nem ogy régi tanítványától tudom, hogy mint theologiai profes-szor is kitűnően megállta helyét. Maga is szakadatlanul és ala-posan készült eléadásaira; biztos tudásával s lelkes magyarázatai-val tudott imponálni hallgatóinak, magával ragadta őket és — tanultak. Mint gimnáziumi tanár a történelmet szintén megked-veltette tanítványaival. Érdekesen tanított s pontosságával és lel-kiismeretességével a kötelességérzet megszilárdulására jótékonyan hatott. Hosszas tanvezetői és igazgatói hivataloskodása alatt — 23 évig viselte e két tisztet, — az iskolai fegyelmet és rendet, ha kellett, kíméletlen szigorral is fentartotta; nem türt ellenmon-dást. A theologusok és jogászok csak ugy tartottak tőle mint a bagolydiákok. Ez a határozott jellemű s éppen azért kissé erősza-kosnak tetsző ember, családjában egészen élettársára bizta magát. Kis Ferencz irta meg kollégiumunk történetét s 1873-ban iskolánk kétszázados emlékünnepe alkalmával a kollégiumi elöljáróság ki-nyomatta.

Az állandó szaktanitók közül mind a kettő elhalt. Zayzon Ferencz 1892. junius 17-ikén 72 éves korában, Tolvaly Zsigmond

még 1890. márczius 19-ikén, életének 52-ik évében. Zayzon Ferencz az l855/g évtől az 1 iSÍ*Va-ik végéig, tehát 37 esztendeig, tanított, leghuzamosabban latin nyelvet, továbbá időnként költészet- és szónoklattant, műéneket, az utóbbi években vállástant és egyház-történetet. Az ifjúságnak lelkes barátja és pártfogója volt. Öuálló gondolkodásában, elhatározásaiban és cselekvésében; meggyőződé-sét nyíltan kimondta ugy a papi, mint a tanári kathedrán. Sokat tanult, elvásott és gondolkodott; a komoly, csendes munkálkodást éppen ugy szerette, mind mrgvetette a látszatnak élő, külső, muló sikereket hajhászó s nagyképűsködő strébereket. Szilárd jelleméért s őszinteségéért sokan becsülték. — Tolvaly Zsigmond az 1863/4-ik évben kezdett mint német nyelvtanító segéd-tanár iskolánknál működni; 1872-őn innen, az egyházközség egyik lelkészévé válasz-tatván, állandó szaktanító lett; pár évi megszakítással 27 évig tanított többféle tantárgyat. Tehetséges és karakteres ember volt, a kit minden körben kedveltek. A társadalmi mozgalmakban sze-retett részt vonni. Nagy népszerűsége utján az egyháznak és az iskolának még sok szolgálatot tehetett volna.

III. Most már lássuk az építkezést és a felszereléseket. A kollégium-épület megújításának és megbővitésének gondo-

lata e század elejétől fogva gyakran foglalkoztatta az elöljárósá-got, mert az 1771 és 72-ben készült épület a tanulók számához képest igen szűknek bizonyult, nem is tekintve azt, hogy a mult századbeli iskolaépület második emeletét úgynevezett padlás-szobák pótolták kicsiny ablakokkal, alkalmatlan szük feljáróval és folyo-sóval. Hiányoztak a világos, tágas és jól szelőztethető osztálytermek, lakószobák, de még a tanszertárak berendezésére sem akadt, a könyvtárakat kivéve, czélszerü helyiség. A régi épületnek föld-szintje és első emeleti része szilárd volt ugyan, de boltíves szobái kissé törpék és sötétek valának. Pedig mindenik erdélyrészi kol-légium, mint benlakásos intézet, s igy az udvarhelyi is, annyi tanulót volt kénytelen az együttlakásba felvenni, a hány csak je-lentkezett, mert a távollakó szülék a kik gyermekeik elémenetelét, sikeres tanulását csak igy remélhették, megnyugvást másképpen nem találtak volna. A 48-iki szabadságharcz után a 60-as évek-ben, alkotmányos életünk ujabb föllendülésével, ötödfélszázra ment

évenként a tanítványok száma; ebből 300-nál több lakott benn az iskolában, testvériesen megférve a zsúfolásig töltött lakószo-bákban.

Az építkezésre azonban kevés kilátás volt, hiszen még sokan emlékszünk azon tervezgetésre, mely oda lyukadt volua ki, hogy a kollégiumunk háztartásában állandónak vélt deficit miatt 1880-on kezdődőleg, az összes állandó és ideiglenes tanerők, valamint az iskolai tisztviselők évi fizetésének mintegy tiz százalékát elvon-ják. Ez a sajtóban is megvitatott terv azonban még 1880-ban, megvalósulása előtt, visszavonatott. Ekkor a fekvőségekre kiköl-csönzött tőkék után egy százalék kezelési költség szedését hatá-rozván el az elöljáróság ós a közalap némely terheit más alapok-kal arányosabban megosztván, a deficit végleg megszűnt. Sőt már 1881-en kezdve az alapok évi fölöslegökből tőkésíthettek is, ugy hogy évről-évre hovatovább mind kedvezőbb eredménnyel záródtak le a számadások. A régi épület roskatag, sőt egyenesen életve-szélyes volta arról győzte meg az elöljáróságot, hogy az épitést tovább halasztani nem lehet (miről dr. Szász Béla igazgató-taná-csos, mint a javitó érettségvizsgálatra iskolánkhoz kinevezett kor-mányképviselő, 1885. végén szintén meggyőződött). Elhatározta hát az elöljáróság, hogy a tőkepéuzek közelebbről kifejlődött s állandónak mutatkozó évi fölöslegeiből az épitést végre hajtja s ilyen értelemben indokolt felterjesztést küldött az igazgató-tanács-hoz. Eleinte 25 ezer frttal felépithetőnek vélték a 2-ik emeletet, azonban később, mikor a költségszámítás megtörtént, kitűnt, hogy legalább 30 ezer forintba bele kerül. De ez a számítás sem vált be teljesen, mert kerek számban 45,000 frtot költöttünk, ide értve a tanári lakásokon eszközölt némi javításokat is az uj emeletre, az uj klozetre és az épület átalakítására, mit eleinte a a közalap fedezett, de később az összes alapok közt osztottuk meg tőkeösszegük arányában.

A régi épület átalakításának és megbővitésének tervét Ko-vács Gábor, kir. mérnök, mint iskolánk egykori növendéke, készí-tette el akképpen, hogy az elöljáróság óhajának megfelelően a szomszéd tanári lakra is, mely a kollégium-épülettel akkor is szorosan összefüggött, rakjanak az iskolával kapcsolatba hozandó uj emeletet egyfelől a szimmetria kedvéért, másfelől hátul az ud-

varon összeroskadt földszinti cpület szobáinak pótlása végett. Az építkezésnek két év alatt kellett e terv szerint megtörténnie, a szükséges átalakításokkal együtt. Kezdetben arra gondoltak az igazgató-tanácsban is, hogy a kollégium pénztárnokának, ki az cpitéshez jól értett s e téren bö tapasztalatokkal rendelkezett, sze-mélyes felügyelete és vezetése alatt házilag elvégezhető lesz az iskola kiépítése, azonban az elöljáróság a 80 éves és egyre bete-geskedő id. Kovács Domokos pénztárnokot nem akarta ezzel ter-helni, hanem Gyárfás Domokos fogondnok indítványára kimondotta, hogy nyilvános pályázat utján fogja tervét végrehajtani. A kőmi-ves- és ácsmunkák végzésével a segesvári Létztestvérek bízattak meg. Az asztalos, lakatos- és bádogos munkát Gyertyánfi'y Gábor könyvkereskedő és vállalkozó, az üvegezést a helybeli Szongott-féle kereskedőczég vállalta és végeztette el.

1886. tavaszán a kapunál és a hátsó jobb szögleten (a mos-tani helyén) a régi szűk feljárók átalakításához fogtak, a mi sze-rencsésen sikerült is; ezzel egyidejűleg az épület északnyugati sarkán, melynek közelében a klozet-ot kellett épiteni és a folyo-sókkal össze is kötni, egészen uj fundamentumot és uj falakat raktak, mivel a régi alapzat nem látszott elég szilárdnak. Ezzel a munkával juniusra elkészültek, ugy hogy a junius 10-ikén be-fejezett 1885/6. tanév végétől a szeptember 29 ikén megnyitott 1886/7. iskolai esztendő kezdetéig eltelt négy hónap alatt az új 2-ik emelet teljesen elkészült és fedelet is kapott, októberben már a tantermekül használt uj szobákban a tanítást meg is kezdettük. A felső emelet utcza és a papi lakás felöli részén négy közfal négy szobában elhagyatott, hogy igy néhány tágasabb helyiséget nyerjünk; egyebütt falra falat raktak. A régi díszteremből a ter-mészettudományi terem, mely rajztanitásra is be van rendezve, és a természetrajzi s vegytani szertár két szobája keletkezett két közfal építése által.

1,886. őszén az építkezés nagyjában befejeztetett, 1887-re ma-radván a vakolás, a külső díszítés, a befoglalt tanári szállás meg a földszinti és első emeleti szobák ablakaiuak tervszerű megna-gyitása és falainak újra vakolása, mi jó részben a tavasz és nyár folytán meg is történt, összesen 46 helyiségünk van; hiányzik a külön rajzterem és a téli tornacsarnok.

Az épület felszentelése 1888. október 14-ikén folyt le szép ünnepélylyel, Főtiszteletü Szász Domokos püspökünk és nt. Szász GerÖ egyházkerületi főjegyzőnk szives közreműködésével, a többi kollégiumok küldötteinek s városunk és vidékünk intelligens közönségének élénk érdeklődése és részvétele mellett.

A lakószobákban vaságyakat használnak, 120 nagy és 00 karikás ágy készült, ez utóbbiak inkább a szolgatauulók számára. A szobai felszereléshez taitozik még a közös asztal, alatta egy kis szekrénynyel ruhatartásra, szék, közös lámpa és mosdó-szek-rény oly szerkezettel, hogy a víztartóból csurgó viz a mosdó me-denczéből egy megnyitható csapon leömlik a szekrényben levő cseberbe, tehát a mosdás gyorsan lejárhat, mert nem kell a tiszta vizet külön töltögetni mindenki s/.ámára.

A tantermeket néhány év alatt elláttuk kétülésü tizenöt czentiinéter disztáucziáju padokkal, melyeknek méretei a test nagy-ságához képest különböző fokozatokban és az egészségtan köve-telményeinek megfelelően vannak megállapitva, ugy a mint a mi-nisztérium trlkiadott és megjavított tervezet előírja. A legtöbb osztályteremben kettős függő táblák vannak felállítva s a falou ruhafogasok; a szobák és tantermek előtt mindenütt szemétbár-kák, melyekkel egyúttal a szemetet le is viszik a szemétgyűjtőbe. A tantermeket és lakószobákat a szolgatanulók tisztogatják, az osztálytermek seprőit szorgalomidőnként a tanulóktól előre megállapított csekély díjazásban részesitik. A fűtés szintén a tanulók dolga, a kik a szoba vagy tanterem nagyságához képest ősszel előre megrendelik a szobafőnök és osztályvezető utján a szük-séges őlfákat s azután közösen fizetik az osztálygazda vagy osz-tályvezető és a szobafőnök közbejöttével.

A kollégium-épület négyszögben áll, mi nem egészen elő-nyös mert ha egy oldalt, teszem, a nyugatit szabadon hagyhat-juk vala, a nap melege a földszinti rész ridegségét nagyon csök-kentette, sőt egészen el is enyésztette volna; de a régi épület nyugatti részének leszedetése és más helyre rakatása oiy jelenté-kenyen megnövelte volna a költségeket, hogy arról le kellett mon-dani. Az iskola külső és belső udvara G50Döl, ezt később bőví-teni lehet azon 408 •-öl területű három kis telekrészszel, melyet nyolczadfélezer foriton 1889-ben szerzett meg az elöljáróság. Az

osztálytermekben minden tanulónak meg van az ő • méternyi tere. A szobákban egy lakóra 16—18 köbméter űrtartalom esik.

Az alsó malom-utcza közelében fekszik, tul a Kükiillőn, a két hold és 1491 D-öl kiterjedésű Magyarosi, vagy kollégium kert, akáczokkal és jegenyefenyükkel befásitva, sétáló utakkal ellátva, egy szóval parkozva; a közepén egy trákhit-oszloppal, melyet 1888-ban állíttattunk oda a kert adományozója, megboldogult Magyarosi Sz. József profeszor, emlékére. Itt van a nyári torna-csarnok is n ég kezdetbeli felszereléseivel. Mivel a városunkban alkalmas sétahely nincs, a kollégiumnak ez a játszó kertje lassan-ként a városi közönség kedvelt üdülő helye lett, ugy, hogy a mult évben az idegenek látogatását korlátoznunk kellett, mert tanuló-ink itt sem játszásra sem tanulásra kedvezd időt, mikor tudniillik idegenek feles számmal ne lettek volna, nem találván, lassanként kezdettek kimaradni abból a kertből, melyet Magyarosi professzor egyenesen a kollégiumi ifjúság játszó és tanuló helyéül jelölt meg. Kár, hogy a N.-Küküllő folyó, mely a vasút épitése előtt majd-nem félkörben övezte, most más mederbe tereltetvén, ugy a régi jó fürdőhely, mint a fövénytelep használatától iskolánk végleg ele sett, s e veszteségért be kellett érni 2,000 frtnyi csekély kárpót-lással.

A gyűjtemények közül legelébb a kollégiumi nagykönyvtárt emlitem meg, mely három külön részből áll. Közkönyvtárunk mel-lett van még két külön könyvtár, tudniillik a Kis József-féle, melynek évenkénti gyarapításáról maga az alapító gondoskodott nagy alapítványának kamataiból; és a gróf Gyulai Lajos-féle, melyet mostanában grót Kuun Géza gyarapitgatott, mint az ado-mányozó grót rokona, leginkább saját müveivel. Mind a hármat, mert az adományozók intencziója szerint külön helyiségekben és külön katalógusba iktatva kezeltetnek, 1889. juliusától 1890. au-gusztus végéig, néhány köztanitó és egyetemi hallgató segédke-zésével, Kovács Dániel tanár rendezte boldogemlékü Szabó Károly bibliográfusunk utasításai szerint, az úgynevezett czédula szak-rendszer alapján. A rendezés folyamán szükségessé vált könyvkö-tői és asztalos munkák, nyomtatványok, papír, rendezői és írnoki tiszteletdijak költségei együttesen 832 frt 7 krra rúgtak. A művek 10 szakosztályba vanak beosztva.

1892. julius hónap elsején volt: önálló munka és füzet darabban

1. A theologiai szakosztályban 1983 2346 II. A filozófiai „ . . . 507 655

III. A filológiai „ . . . 1229 1632 IV. A történelmi „ . . . 1704 2731 V. A mennyiségtan term. tud. szk. 808 1200 VI. A gyűjtemények (folyóiratok,

lekszikonok stb.) osztályában 541 3343 VII. A M. Tud. Akadémia értekezései

és az emlékbeszédek szakosztályb. 998 999 VIII. A promoczionális disszertácziók

szakosztalyában . . . . 889 914 IX. A vegyesek szakosztályában 976 1323 X. A kéziratok 160 193

Összsen: 9855 munka 1515G drbban. Ebből a közkönyvtárba tartozik 7G51 munka 10266 darab-

ban ; Kis-könyvtárba 983 munka 2970 darabban ; a Gyukay-félébe 1221 munka 1920 darabban.

A három könyvtár értéke legalább 9-10,000 frtra tehető. Gyarapítására évenként mintegy 300 frtot fordítunk.

Az ifjúsági köuyvtárban volt a mult iskolai év végén 589 munka és füzet 1253 darabban. Az országos középiskolai Tanár, egyesület megbízásából dr. Szemáktól kibocsátott könyvjegyzék alapján az egész könyvtár közelebbről revidiáltatott. A gyermek-könyvtárban, ezt a IV. g. osztályon alól levők használják, a köny-vek száma a tavaly 313-nak volt kimutatva.

A természettani szertár 1875-ben kapott külön helyiséget, addig jól elfért egy szekrényben a természetrajzival közös helyi-ségben. Rendszeres és fokozatos gyarapodása 1880-ban kezdődik, a mikor 100 frtnyi évi átalányhoz jutott. Az összes eszközök da-rabszáma: 319, érteke több mint 2000 frt.

A természetrajzi tanszertár is jóformán 1880-on innen ke-letkezett ; azelőtt egyik osztályteremben két lépésnyi széles helyet deszkafallal elzártak és a természetrajzi tárgyakat oda helyezték el. A gyűjtemény legértékesebb része volt egy ember csontváza, az emberi szem, sziv és fül mintája papiermachée-ból és egy ásvány

meg kőzetgyüjtemény, mely utóbbinak fele nem volt determinálva. Évi 100 frtnyi átalányát ez is 1880-ban nyerte, azelőtt eseten-ként nagy nehezen lehetett gyarapításra valami csekély összegecs-két megszavaztatni. Most már nem szokás rauzeumnak nevezni, mert nem ritkaságok foglalnak benne helyet, hanem a természetrajzi tanulmányok megértetésére és szemléltetésére okvetetlenül meg-kívántató természeti tárgyak, átlászok és préparatuinok. Itt való-ban nem a kvantitás, hauern a kvalitás adja meg az értéket. A legérdekesebb és legteljesebb a növénytani rész, melyben Ud-varhelymegye flórája majdnem egészen meg van szárított példá-nyokban. (A szaktanár ajándéka és gyűjtése.) Az állattani csoport közel 1,0C0, a növény- és ásványtani 500, együttesen legalább 1,500 frt értéket képvisel ez a szertár a bútorzaton és szekrénye-ken kivül. A benne levő darabok, illetőleg fajok száma 3,500, a feles példányokat nem számítva ide.

A kép-, érem- és régiségtárban, hol néhány alapító, gondnok és tanár árczképe is meg van, legbecsesebb a Fekete Sámuel-féle 406 darabból álló pénz- és érem gyűjtemény; ebből arany 35 darab, réz 41, a többi ezüst. Ennek a Fekete-féle rendezett gyűj-teménynek értéke pár ezer forintot képvisel; 1868-ban került is-kolánk birtokába. A közelebbi években sok apróbb ajándék-tárgy-gyal gyarapodott, melyeknek értéke csak rendezésök alkalmával lesz megállapítható.

A történelem és földrajz tanításához szintén vaunak segéd-eszközeink. Az előbbihez 17, az utóbbihoz 23 drb.

A rajztanitáshoz kevés taneszközzel rendelkezük. A filológiai muzeum megindítását még csak tervezgetjük. A kollégiumi irattár rendezését az 1878—1884. évek alatt

Szakács Mózes tanár végezte. A legrégibb okirat 1670. márczius 15-ikén kelt. Szól a kigyóczimeres Bethlen-ágból származott Bethlen Jánosnak, I. Apaffy Mihály kancelláriusának azon 1000 drb. arany adományáról, melylyel iskolánk első alapját megvetette. Szakács az 1670—1883-ig terjedő 213 esztendőről 4036 drb. ak-tát íratott törzs- és szakosztályi jegyzőkönyvbe. Az írnoki és rendezői tiszteletdíj s a nyomtatványok költsége 450 frtra tehető. 1892. végén 5618 drb irat van törzskönyvbe iktatva. Ebből 362-őt Bod Károly, mint igazgató vezettetett be, ki az összes aktákra

a szakosztályi jegyzőkönyvek számát is rá tétette, a többi 1220 darabot a jelenlegi igazgató, mint az irattár kezelője irta és írat-ta bé. Összesen 12 szakosztályba vannak besorozva az akták, leg-több van a Xl-ikben (le- és átiratok, egyesek beadványai): 4032, legkevesebb a X-ikben (a Gidófalvy-alapitvány iratai): 17 darab.

* * *

Miként a nap nemcsak világit hanem melegit is, ugy kollé-giumaink is nem csak a közműveltséget terjesztik, de az ember-szeretet és hála érzetének felkeltésére is törekednek. Ez a forrása annak a rengeteg anyagi áldozatnak, mely nemzeti kultúránknak megbecsülhetetlen szolgálatokat tett a tanulókat anya módjára istá-poló protestáns tanintézetek megteremtésével és fentartásával. Ez az ősi szellem és áldozatkészség egyesekben ma is meg-megnyilat-kozik, habár a változott viszonyok folytán ritkábban és szerényebb mértékben mint régente. Ennek az áldozatkészségnek bizonysá-gául fölemlítem az iskolánknál közelebbről tett kegyes alapítvá-nyokat időrendben.

1878-ban Dr. Vizinger Károly, vadkerti (Pestmegye) köror-vos, a „sz.-udvarhelyi ev. ref. főtanoda hivatása hathatósabb elő-mozdítására" mintegy 300 frt értékű ingatlant hagyott, melyet az elöljáróság a könnyebb kezelhetés végett később eladott.

1880-ban deczember 20-ikáu kelt alapító levélben özv. Simon Józsefné, Privigyei Karolina, 400 forintot adott tanári árvák segélyezésére.

1881-ben kaptuk meg szent,ábrahámi Bottá Györgyné, Koncz Klárának még 1873-ban tett 400 frtnyi alapítványát, 7 évi kama-taival együtt; ennek az a rendeltetése, hogy a pályamunkákat jutalmazzuk belőle.

Ugyancsak 1881-ben, október hó 23-án, Ugrón István Székely-Ugrón alapítvány czimen 500 frtot tett le egy székely-udvarhelyi születésű és városunkban is lakó olyan szegénysorsu és jómagavi-seletü tanuló évenkénti segélyezésére, kit arra a tauárikar érde-mesnek ítél.

1889-ben id. vargyasi Dániel Gábör, főispán, 148 frt ala-pítványt tett két zenei pályadíjra.

1891-ben jutottunk birtokába zágoni id. Földes Bálint 500 frtos alapítványának, melyet 1887. szeptember 6-ikán kelt alapit-

3

ványi okirata szerint kollégiumunk zene- és énektanári fizetési alapja gyarapítására hagyományozott.

Ugyancsak 1891-ben kaptuk meg oroszhegyi Jánosi József 150 frtnyi alapítványát azon kikötéssel, hogy annak jövedelmét egy jó tanuló székely fiu húzza.

1891. junius 21-ikén Sz.-Udvarhelyt kelt alapítványi szerző-désben özv. Biró Pálné, barátosi Tóth Juliánná, rendes tanári tanszéket betöltő tanár fizetésére 3,600 frt alapítványt tett azzal a kikötéssel, hogy ez az alapítvány „Felsőboldogasszonyfalvi Biró Pál és neje szül. Tóth Juliánna-féle alapítvány" czimen kezeltessék s hogy annak 7°/0-os kamatját, mig él, az igen tisztelt alapító, özv Biró Pálné élvezhesse.

1891. julius 5-ikén, 25 éves találkozásuk alkalmával, 200 frt alapítványt jelentettek be iskolánk azon egykori növendékei, kik az 1866-ik évben tettek érettségi vizsgálatot. A 8-ik tanszék alapjára van szánva, belőle 165 frt le is fizettetett.

1892. julius 3-ikán, ugyanezen czélra 200 frt alapítványt tett le készpénzben az 1867-ben érettségi vizsgálatot állott egy-kori tanítványok azon kis csoportja, mely 25 éves találkozását nevezett napon kollégiumunkban tartotta meg.

Felemiitők ezeket az alapítványokat, hadd hirdessék az egy-kori tanítványok háláját és kegyeletét az alma mater iránt!

Nem volna teljes feljegyzésünk, ha nem emlékeznénk meg a szülék és közönség azon áldozatkészségéről is, melylyel a köze-lebbi években a kollégiumi kórházalap növeléséhez, valamint négy tanár arczképe megfestetésének költségeihez szíves adományaikkal hozzájárulni méltóztattak.

A folyó iskolai esztendőben keletkezett alapítványt Nagy Lajos emlékének fentartása czéljából gondnoktársai tették, Sebesi Ákos fögondnok kezdeményezése folytán.

Számos jótéteményeivel, melyekben a növendékek részesül-nek, méltán ébreszti fel az anyaintézet maga iránt a volt tanít-ványok hálás megemlékezését. Ilyen jótétemények egyebek közt nz ösztöndijak és segélypénzek is, melyeket évenként az alapítvá-nyokból vagy adományokból élveznek az arra érdemes tanulók.

Felsorolom a főbbeket szám szerint.

A Kis-féle A Gál-Teleki A Gidófalvi

alapból

A gr. Teleki Miksa „ A gr. Teleki Sámuel „

n n r> A gr. Korda „ A Keszei „ A Gazda-féle r A Nagy Sándor „ A Bod Benedek „ A Székely-Ugron „ A Jánosi-féle „ A székely-egyleti I. t.

pénztártól (adomány) „ A megyei takarékpénz-

tártól (adomány) „

25 25 50 30 20 40 12 8

10 10 96 5

29 25 8

20

25

frt jár 50 tanulónak. rt n 2 „ i n ^ » n n 2 „ " n 2 „ n n 3 „ n n ^ „ n ti & n

4 n » * »

4 r n ^ n « n 1 n n n 1 n n » 1 n n n 1 n n n 1 «i

r • 1 E 83 ösztöndíjból a legkisebb 5 frt, a legnagyobb 50 frt;

e czimen évenként 2042 frtot osztunk ki, a krajczárokot is pon-tosan ide számítva, mit a fentebbi kimutatásban rövidség kedvéért mellőztem. Ezeken felül van egy 28 és egy 18 frtos pályadíj az iskolai tanulmányok körébe vágó dolgozatok jutalmazására; egy váltakozva franczia és német nyelvi 25 és egy szépirási szintén 25 frtos pályadíj. Zenei jutalomra gróf Haller Ferencz ur ő mél-tósága kegyes ajándékából 1859. óta minden évben 12 darab ara-nyat és pár év óta a Dániel-féle alapból még 6 frtot szoktunk kiadni. Könyvjutalmakra 25 frt áll rendelkezésre. Az ifjúsági ön-képzőkör 40 frtot tüz ki szépirodalmi és szavalati pályadijakul. Czipópénz czimén 175 frtot adunk ki. Iskolai dijakban legalább 7ü0 frtot enged el a tanárikar igyekezetes jóviseletü tanulóknak. Legátusi illetményekből, melyek ez idén ugyan csak megcsappan-tak, befolyhat valami 500 frt. Mindent összevéve a tanulók évi segélyezése 4,000 frt értéket képvisel.

A Kis József-féle segélypénzt nem a tanári kar ítéli oda, hanem az alapító rendelkezése folytán egy állandó bizottság,

3*

melynek tagjai, egyik kollégiumi gondnok elnöklete alatt, várme-gyénk mindenkori alispánja, főjegyzője (mint másodalispán) és a főjegyző helyettese ; az igazgató tanár, a kontra és a szénior. Székely fiuk-tarthatnak rá jogosultságot, ha testileg is épek, hogy annak idején a hazát és királyt is szolgálhassák, s ha első fokú maga-viselet mellett általános osztályzatuk legalább is jó. Az a kikötés, hogy az ifjak hazájukat is szolgálhassák, az emelkedett goudolko-yásu alapitónak nem csak hitfelekezetéhez való ragaszkodását, hanem hazafiságát is szépen dokumentálja.

A vagyoni ügyekről is megemlékezem pár szóval. Hiszen a mi saját alapitványaiból élő kollégiumunknak szellemi eléhaladása, felvirágzása egyenesen azon fordul meg, hogy tőkéit mennyire sikerül lehető leggyümölcsözőbben elhelyeznünk. Hogy a mostani vi-szonyok erre nem kedvezők, évek óta sajnosan tapasztaljuk. A 70-es években megindult 10%-os kamat jövedelem maholnap felényire apad le. A 10w/0-os jövedelem nem sokára 8%-ra esvén le, kollé-giumunk bevételei már a 70-es évek végén annyira meg csappan-tak, hogy a közalapnál a kiadások nem találtak kellő fedezetet. Ezt a bajt azonban az alapok terheinek arányosabb megosztása egymás közt, és egy százalék kezelési költség szedésének megin-dítása nemcsak hogy teljesen elenyésztette a jövedelem megszapo-ritása folytán, hanem annyi fölösleget is eredményezett mindenik alapnál, hogy abból az épitést végrehajtotta az elöljáróság, belső fekvőségeket vásárolt és két-három uj tanszéket létesitett a nél-kül, hogy az 1876-beli 203,000 frtnyi tőkét csak egy krajczárral is megapasztotta volna. Jelenlegi tőkéink összege 207,000 frtra rug, tehát 4,000 írttal több mint volt 1875 végén; s ha az ezen idö alatt eszközölt 60,000 frt befektetést is ide vesszük, 64,000 i'rtnyi vagyon gyarapodást jelezhetünk a közelebbi 17 évről.

Az 1893-ra szóló költségvetésben elé van irányozva 24,799 frt 46 kr bevétel és 22,072 frt 65 kr kiadás; tehát 2,726 frt 81 kr fölösleg Ígérkezik. Azonban ez a fölösleg olyan alapoknál mutatkozik, melyeknek egéjz jövedelmével ez idő szerint még az elöljáróság nem rendelkezik, mert az tőkésítendő, igy hát ez csak névleges fölösleg, melyet akár mint kiadandót lehetne a költség-számításban szerepeltetni.

A kollégium összes vagyona mintegy 400,000 frt értéket

képvisel, a fekvőségek ennek fele részét teszik, ide értve magát a kollégium-épületét is felszereléseivel együtt, a tanári lakásokat, bérházakat és a 40 holdnyi külsőséget.

Legsürgősebb teendőink közé tartozik a tanárok számának szaporitása s uémi épitkezés az iskola czéljaira. Az állandó tanerő-ket nemcsak azért kell gyarapítani, mert a tanítás és nevelés helyes methodusát elsajátítani sokkal nehezebb mint magát a tu-dományt, hanem azért is, mivel egyebektől eltekintve, a papjelöl-tekuek köztanitókul (póttanárok) alkalmazása a papi szigorlat két-felé osztása miatt hovatovább mind több nehézséggel jár. Különben a benlakást is a tanári kar, illetőleg az igazgató közvetlenebb felügyelete alá kell helyezni, a mi mind ujabb anyagi áldozatot kiváu.

Főgimnáziumunk normál-költségvetését 1885-ben 27,567 frt 78 krajczárban állapította meg az elöljáróság. Ezen szükséglet és a fedezet közti külömbséget, vagyis a néhány ezerre menő hiányt, az 1883. évi XXX. t.-czikk 47. §-a alapján az állami segély igény-bevételével óhajtván a kollégiumi elöljáróság kiegyenlíteni illetőleg fedezni, az e végre szükséges intézkedéseket annak idején megtette, sőt mielőbbi elintézését ismételten kérelmezte. Ügyünk a minisz-tériumban nem sokára döntés alá kerül, s hogy kedvező eredmény-nyel bonyolittatik le, azt a helyhez kötött nagyszámú és semmi más mint kizárólag a sz.-udvarhelyi ref. kollégium czéljaira for-dítható alapítványok miatt, a legilletékesebb helyről nyert határo-zott ígéret szerint, a legrövidebb idő alatt biztosan remélhetjük.

Vázlatos elterjesztésemet azon szavakkal zárom be, melye-ket 1887-ben a Kis Gergelyről szóló emlékbeszédemben kollégiu-munkról mondottam volt, hogy : „ . . . ha ezután is nemcsak tanitni, hanem nevelni is törekszik: meg vagyok győződve, hogy ez az iskola mindég képes lesz oly tevékenységre, mely parányi erejével is hozzájárulhat azon nagy czél megvalósításához, hogy szeretett hazánk, Magyarország, egykor nagy, hatalmas és boldog legyen. Ha a multat zálogul lehet tekinteni a jövőre nézve, bízvást hihetjük, hogy e tanintézet, mely szerencsésen áthatolt a mult ezernyi veszélyén, nem arra van hivatva, hogy a jelen bonyodalmai közt elmerüljön."

Gönczi Lajos.

II.

Nagy Lajos fögondnok emlékezete. Nagy Lajos született Árvátfalván, Udvarhelymegyében, 1819-

ben szabad székely szülőktől. A Nagy István és Pál Sára boldog házasságából származott öt fin és két leáuygyermek közt Nagy Lajos volt a legidősebb Gyermekévei ugy toltok el, mint a sze-génysorsu falusi emberek szorgalmas iskolás gyermekeinek évei eltelni szoktak : a gazdaságban való segédkezéstől fenmaradt idejét olvasással és Írással töltötte. S hogy később közéletünk benne oly kiváló embert nyerhetett, azt a sz.-udvarhelyi ref. kollégium-nak lehet köszönni. Ez az iskola hazánk keleti fölében nem csak a szellemi világosságot, az ismereteket, és a nemzeti szellemet terjeszti,. hanem a humanismust, az emberszeretet is a szegény-sorsú székely fiukat édes anya módjára istápoló intézményei által. Ennek az „alma mater"-nek a kebelén növekedett fel Nagy Lajos is, ki ezen kollégium jótéteményeire teljesen méltónak és érde-mesnek mutatkozott, mert az 1847. junius 30-án kelt iskolai bi-zonyítványa szerint a bölcsészeti, jogi és hittaui tudományokat kollégiumunkban csupa eminencziával végezte. — Közben néhány évet szini pályán töltött, melynek csábjái őt is meghódították.

1837. áprilisében, húsvét másod napján, lépett fel Csik-Szere-dában Kisfaludi Károly Ilka vagy Nándorfehérvár czimü drámá-jában, Szigetváry László színtársulatánál Feleki Miklós és a ko-rán elhunyt Csiszér István tanulótársaival együtt, kik egyszerre hagyták el az udvarhelyi kollégiumot.

Mind a hárman álnevet vettek fel, gondolva, hogy ezzel ol-vesznek a nagy néptömegbon : Nagy L. Árvádi, Feleki M. Telegdi és Csiszér I. Etédi név alatt. Azonban ezen iukognitó nem soká tartott, mert Gyergyó-Szent-Miklósra érve egy krudélis Gazda nevü őrnagy maga elé rendelvén a társulat személyezetét, oly hangon

követelte neveiket, hogy egy sem merte fölvett álnevét kimondani. S ettől fogva ki-ki saját nevén működött. Egy pár évig Szépviz, Sepsi-Szentgyörgy, Kézdivásárhely, Brassó, Szeben, Szászváros és Déva volt működésűk sziuhelye. 1842-ben Pály színigazgatóval Brassóból Bukarestbe mentek, hol egyszerre négy nyelven folytak az eléadások: magyarul, oláhul, németül és francziául. Pár hónapi időzés után újra Háromszékre kerültek, onnan pedig M.-Vásár-helyre, hol gróf Lázár József magához hivatván az igazgatót, fel-kérte, hogy két szolid tagot társulatából válasszon ki s hozza el magával, kiket ittlétük alatt szabad koszttal fog ellátni. Az igaz-gató Feleki Miklóst és Nagy Lajost választotta ki s vitte el a grófhoz. E percztől fogva az egész télen a grófi ház vendégei voltak. Három fia és egy lánya volt a grófi párnak, kik az asz-talnál néha francziául beszéltek. A gróf haragosan szólította meg gyermekeit: „beszéljetek ugy, hogy mindenki megértse.u Ezt a fiatal színész urakra értette (vonatkoztatta). Ez többszőr is meg-történvén, mikor ebédről haza mentek, összenézve mindkettőnek egy gondolatja támadt: hát csak a mágnásoknak van joguk fran-cziául tudni? mi nem tanulhatnánk meg? Erre megvettek két franczia nyelvtant s a maguk szorgalmán tanultak meg, úgyhogy már tavasszal nem csak megértették, de fordították s beszélték is a franczia nyelvet.

A színészetnél mindég szorgalmas és tehetséges volt Nagy Lajos is, mindég Sakespeare-t tanulmányozta, azért Lear király szerepét igen sikerülten játszta. Tehetségök, szorgalmuk híre egész Pestig elhatolt, úgyhogy 1843-ban Szigligeti, akkoriban nemzeti színházi titkár, igen szép levélben hivta meg Feleki Miklóst és Nagy Lajost a nemzeti színházhoz. E levél nagy ürömünnep volt rájok nézve, úgyhogy egy nap háromszor-négyszer is elolvasták. Azonban e szépreményű jövőnek véget vetett az, hogy Nagy La-jos nagybátyja, Nagy Mózes a gróf Haller család préfektusa, Tor-dára ment s 7 évi működés után csaknem erőszakkal visszahozta öcscsét Udvarhelyre. A búcsú érzékeny volt a két ifjú között, mert a két jó barát soha sem hitte, hogy elválasztják s e barátság ha-lálig fenn maradt hiven közöttük. Nagy Lajos a színészetnél is mint a becsületesség, szerénység, türelmesség és páratlan nemes szivüség példányképe volt elismerve, miként legbizalmasabb baráti

kézből uyert nagybecsű értesülésünk, melynek a színi pályájára vonatkozó adatokat is köszönhetjük, tanúsítja.

1847-ben nemes Udvarhelyszék hites táblabirájává és aljegy-zővé választotta öt, mely tisztséget a szabadságharcz leveretéséig viselte. Közben 1848-ban ügyvédi vizsgát tett. Az 185(5. évben Nagyszebenben közigazgatási gyakorlati szigorlatot és 1858-ban az ugyauottani cs. kir. főtörvényszékuél bírói vizsgát állott ki „igen jó eredménynyel." 18G0-ban úrbéri törvényszéki ülnök lett. 1861. év októberében vette kollégiumunk elöljáróságának azon megtisz-telő felhívását, hogy mint juris supplens 400 frt tiszteletdíj mellett a jogtanári széket, melyet rendes jogtanárral a szükséges fedezet hiánya miatt nem lehetett be tölteni, ideiglenesen ellátni szíves-kednék boldogult Szolga Miklós ügyvéddel (később kir. táblabíró) együtt. A felajánlott állást elfogadta és hivatala mqllett az 1862., 63., 64. és 65. évben a hazai köz- és magán jogot, római jogot, váltójogot, közönséges egyházi és protestáns egyházi jogot, poli-tikát és közrendészetet szép sikerrel tanította.

Eközben 1862. márczius havában törvényszéki ülnök, 1864-ben udvarhelyszéki törvényszéki elnök, 1867-ben nemes Udvarhely-szék választott törvényszéki elnöke, 1868-ban úrbéri törvényszéki elnök, végül 1872-ben kir. törvényszéki elnök lett Székelv-Udvar-helyeu. 1875-ben rendelkezési állapotba helyeztetett és a követ-kező évben az erzsébetvárosi kir. törvényszék (az egyesitett seges-vári és medgyesi kir. törvényszékek) elnökévé nevezték ki, mely állásban 1890, végéig működött, midőn végleges uyugdíjba lépett és Sz.-Udvarhelyre költözött vissza.

Kollégiumunk 1868-ban algondnokuak nyerte meg. 9 évvel később, azaz 1877-ben főgondok lett. 1875-től 1890-ig hivatala ugyan távol tartotta iskolánktól, mert mint törvényszéki eluöknek Erzsébetvároson kellett laknia, de azért iskolánk minden fontosabb ügyének elintézésében részt vett vagy személyesen, vagy pedig ta-nácsai által, melyeket az elöljáróság mindég figyelembe szokott venni. 1873. május 22-én ünnepelte meg kollégiumunk magasabb tanintézeti életének kétszázados fordulóját, mely alkalommal az elöljáróság megbízásából emlékbeszédet Nagy Lajos mondott. Ez a beszéd ogy magára is elég volna arra, hogv az ő fenkölt, nemes gondolkodásáról, sok oldalú olvasottságáról, klasszikus müveltsé-

géről és az „alma mater" iránt érzett hálájáról és kegyeletéről bizonyságot tegyen, mint azon ünnepély emlékére kiadott „Em-lékkönyv* legbecsesebb, eszmékben és gondolatokban kiválóan gazdag része. 1888-ban kollégiumunk megújított és megbővitett épületének felavatása alkalmával, a mikor Szász Domos főtiszte-letü püspökünk ós Szász Gerő egyházkerületi közjegyzőnk is köz-reműködtek, a felekezeti, nevezetesen a protestáns középiskolák feladatáról tartott gyönyörű, tartalmas beszédet. A közvizsgálato-kon legtöbbnyire jelen volt s a tanuló ifjúság minden ügye iránt melegen érdeklődött. A társaságoknak igen kedvelt és becsült tagja volt s mint hivatalfőnök is kiváló tiszteletnek örvendett.

Anyaszentegyházunknak mindig hü és tettre kész fia volt. Az 1860. évben Sz.-Kereszturon tartott közzsinatra az egyházta-nács Gyárfás Domokos, gróf Bethlen László, Ugrón János, Sebesi István, Székely Gergely, Lázár Mihály és még másokkal együtt képviselőjéül nevezte ki és az óta alig mult el egyházkerületi közgyűlés az ő részvétele nélkül. Majdnem negyedszázadon át képviselte a kézgyüléseken Gyárfás Domokos főgondnokkal isko-lánkat eleinte mint al-, később mint főgondnok.

Az őt ért kitüntetések nem mutatnak csillogó sikereket, de vagy saját áldozatkészségét tanúsítják, vagy a köztisztelet mele-gét tüntetik föl. Ezek közül hadd álljanak itt a követkevők : az Erd. Múzeum-egylet 1861-ben részvényes tagjául ismerte el; a Magy Tört. Társulat 1877-ben rendes tagjául választotta; a Te-lekkönyvvezetők Orsz. Egyesülete 1880-ban pártoló tagjául vette fel; az 1848/49-iki honvédek betegsegélyző és temetkezési egylete Budapesten 1885-ben tiszteletbeli tagjává választotta; az országos díjnokogyesület 1886-ban szintén tiszteletbeli tagjává választotta ; szabad királyi Erzsébetváros közönsége 1890. szept. 16-án dísz-polgárává, 1*9l-ben az erzsébetvárosi kaszinó tiszteletbeli elnö-kének választotta meg és 1893-ban halála előtt kevéssel a hely-beli kaszinó-egyesülőt alelnöke lett. „Fáradt vagyok" — irta fiá-nak — „az ilyen alelnökség nekem való nyugalmi állás."

Közéletünk, társadalmunk ezen derék bajnokának 75 évre terjedt életét, 1893. február 13-ikán pár napi gyengélkedés után hirteleu bekövetkezett szívszélütés oltá ki. Halála mély részvétet keltett nem csak városunkban, hanem az ország majd minden ré-

szében levő barátai és tisztelői körében is. A halála felett rész-vétöket személyesen kifejezők között volt az erdélyi ev. ref. egy-házkerület püspöke, főtiszteletü Szász Domokos ur ő méltósága is, ki ama napokban éppen Sz.-Udvarhelyen időzött. Részint sür-gönyileg, részint levélben fejezték ki részvétöket Feleki Miklós, — Damokos Antal és Jánosi Sándor törvényszéki elnökök. Sándor János főispán és sokan mások.

A ravatalra a család tagjain kivül koszorúkat helyeztek a kollégium elöljárósága és tanári kara, a helybeli és erzsébetvárosi kir. törvényszék, járásbiróság és ügyészség tagjai, az ugyanodavaló kaszinók, Ugrón János alispán stb. A temetésen Erzsébetváros és az ottani kir. törvényszék Gilyén Lajos Ítélőtáblai biró vezetése alatt küldöttségileg képviseltette magát. Kivonult a helybeli három középiskola ifjúsága is. Emlékét „Nagy Lajos alapítvány" czimen gondnoktársai kollégiumunknál megörökítették. Utolsó éveit két leánya, kik közül egyik Csanády Zalán kirr járásbiró neje, és kedves unokái körében boldogan tölthette. Egyetlen fia, Lajos, a nagyszebeni kir. törvényszék tehetséges jegyzője.

Legyen áldott a derék férfiú emléke!

Gönczi Lajos.

III. Adatok a koHégmmunk ez évi történetéhez. Az 1892/3. évet szeptember 3-ikán nyitottuk meg a szokott

ünnepélyességgel. A tanitó személyzetben annyi változás történt, hogy a val-

lástanitó segédtanári székre Zayzon János akadémita-papjelőlt és két köztanitói helyre Polgári Károly és Nagy Mózes papjelőltek választattak. A gondnoki karból kidűlt egyik érdemes fögondnok: Nagy Lajos nyug. kir. törvéuyszéki elnök, ki ezt a tisztet 25 évig viselte. Belépett pedig uj gondnoknak Gyárfás Endre nagybirtokos és főgondnoká választatott Sebesi Ákos egyik régi lelkes algond-nokunk. Itt emiitjük meg, hogy Szécsi Ferencz segédtanár kará-csonykor állomását a felvinczi lelkészséggel cserélvén fel, az ő tantárgyait és óráit helyettesítés utján voltunk kénytelenek ellátni. A III. és IV. osztályban a német nyelv tanítását az igazgató, az V. és Vl-ikban Szakács Mózes és a IV-ikben a latin nyelv taní-tását Kovács Dániel tanár vette át az elöljáróság intézkedése folytán.

A tanulók és tanárok egészségi állapota elég kedvező volt az egész esztendőben, csupán Zayzon János betegeskedett pár hé-tig a tauitói testületből. A tanulók szorgalma és önmunkássága (Lásd a pályázatokról szóló fejzetet) szintén kedvezőnek mondható; az ifjúsági ének- és zenekar, valamint az önképző kör is dicsére-tes eredméuynyel működtek.

Az állami főfelügyelet gyakorlásával a kormány a kolozsvári tankerület főigazgatóját, Kuncz Elek urat bízta meg, ki e meg-bízatásának április 11—13. napjain tett eleget. Az érettségire kormányképviselőnek dr. Török József kir. tanácsos és a tud. Akadémia rendes tagja neveztetett ki.

Miként az Ellenzék f. évi márcz. 27-iki 70. számában közzé tettük volt, a Gidófalvi-alap cselekvő állása 1892. végén 17,395 frt 53 kr. A Privigyei alap ugyanakkor 508 frt 11 kr.

Örömmel emiitjük meg, hogy iskolánk székhelyén tartották meg az erdélyrészi ref. kollégiumok tanárai rendes Értekezletöket május hó 15., 16., és 17-dik napjain a helybeli intelligens közön-

srg nagy érdeklődése mellett. Kolozsvárról 6, M.-Vásárhelyről 3, N.-Enyedről 7, Zilahról 7, Szászvárosról 7, S.-Szeutgyörgyről 5 és igy az udvarhelyi tanárokon kivül 36-on jöttek el a testvér-kol-légiumoktól. Báró Kemény Béla egyházmegyei főgondnok, Ugrón János alispán és gondnok, dr. Mezei Ödön, gondnok, Menyhárt András esperes és még sokan mások jelentek meg a tanácskozásokon. Mint-hogy az értekezlet lefolyásáról a nyilvánosságra bocsátandó jegy-zőkönyv be fog számolni, itt csak arra szorítkozunk, hogy az ér-deklődést mutató közönségnek és tisztelt családoknak a szives vendéglátásért e helyen is forró köszönetet mondjunk.

Hasonlóképpen elismeréssel és hálával jegyezzük meg. hogy iskolánk egykori növendékeinek azon tiszteletre méltó csoportja, mely az 1867-ben érettségi vizsgálatot állottak közül 1892. julius 3-ikán 25 éves találkozásra iskolánkban összegyűlt, 200 frt ala-pítványt tett tanári tanszék alapra. Az alapítványhoz hozzá járul-tak : Apáthy Vincze, földbirtokos, 10, Bartha Fercncz, adótárnok, 10, Bartha Mór, birtokos, 15, Bedő András, lelkész, 10, Benedek János, kir. közjegyző, 30, Böjthe Mózes, honvédszázados, 10, In-cze Gerő, kir. törvényszéki biró, 20, Jancsó Samu, vasúti állomás-főnök, 10, Könczei Domokos, birtokos, 20, Mihály Dezső, kir. tör-vényszéki biró, 20 és dr. Nagy Samu, ügyvéd, 50 frttal.

De nem csak a nyereségből, hanem a veszteségből is kijutott a rész kollégiumunknak. Ez évi május 16-ikán elvesztettük Hal-lerkeöi gróf Haller Ferencz kegyes jóltevőnket, a kulturális tö-rekvések és kivált nemzeti művelődésünk ügyének e lelkes bajno-kát, Maecenasát, a ki 1859. óta évenként 12 darab arany zenei pályadíj felajánlásával tette lehetővé, hogy tanítványaink ne csak értelmöket, hanem szivöket, leiköket, kedélyöket is kiművelhessék. A május 18-ikán végbe ment temetéseu kollégiumunk elöljárósága magát küldöttség által képviseltette s hálás tisztelete jeléül ko-szorút tétetett a koporsóra. Legyen áldva örökre emléke!

Szavakban ki sem fejezhető hálára kötelezi kollégiumunkat Gróf Haller Louise ő Nagyságának azon kifejezett szándéka, mely szerint elhatározta imádásig szeretett atyja nevére és emlékére ezt az alapítványt megfelelő összeggel állandósítani.

Az évzáró vizsgálatok junius 16—27. napjain pontosan meg-állapított terv szerint lejárván, az 1892/3. tanév befejeztetett.

IV.

A kollégium kormányzata s a tanári testület. 1. Az elöljáróság.

Kollégiumunk az erdélyrészi reformátusok tanintézete lévén, az erd. ev. ref. egyházkerületi állandó Igazgató-tanács közvetlen hatósága alatt áll. Az elöljáróság tagjai:

Nagy Lajos, kollégiumi főgonduok, nyug. kir. törvényszéki elnök. (1893. február 13-ikán bekövetkezett haláláig.)

Sebesi Ákos, kollégiumi fögondnok, az udvarhelyi reform, egyházmegye algondnoka, ügyvéd.

Dr. Mezei Ödön, kollégiumi algondnok és orvos. Gyárfás Endre, földbirtokos, kollégiumi algondnok. A rendes tanárok. Tanácskozó tagok: Illyés István, kollégiumi pénztárnok, dr.

Nagy Samu, kollégiumi ügyvéd, mint intézeti tisztviselők.

2. A tanárok, tanitók névsora és foglalkozása. a) A főgimnáziumban.

a N OO U O

oq

1

A tanár vagy tanitó

neve és állása

T a n t á r g y a i és

osztályai

-i -o S

I Észrevétel n ™

a N OO U O

oq

1

Szakáos Mózes, r. tanár

a) Görögnyelv és irodalom az V—VIII. g. o. heti 5—5 órán. b) Német nyelv az V. és VI.

osztályban heti 3—3 órán.

20

G

A kebli tanári olvasókör elnöke.

A VIII. g. o. főnöke.

2 Bod Károly, r. tanár.

a) Magyarnyelv és irodalom az V—VIII. g. o. heti 3—3 órán. b) Németnyelv és irodalom a VII.

és VIII. g. o. h. 2—2 órán. c) Logika a VIII. g. o. h. 2 órán.

18 Az ifjúsági

olvasó- és önkép-zőkör elnöke.

1 So

rszá

m

1

A tanár vagy tanító

neve és állása

T a n t á r g y a i és

osztályai Het

i ór

ái

szám

a

Észrevétel

3 Gönczi Lajos, r. tanár.

a) Természetrajz a IV—VI. g o. heti 3—3 órán.

b) Németnyelv a III. és IV. g. o. heti 4 - 4 órán.

9

8

Igazgató. A természetrajzi

szertár őre. A IV. és a VI. o. főnöke. A tan-szertár őre. A kolleg. irattár

kezelője.

4 Félegyházi Antal, r. tanár.

a) Természettan a VII és VIII. g. o. heti 4—4 órán.

b) Mennyiségtan a VI—VIII. g o. heti 3—3 órán.

17

tiazdaBági fel-ügyelő. az isk.

dijak beszedője. A tanári olvasó-

kör pénztárnoka. A természettani

szertár őre.

ft Solymosi Endre, r. tanár.

a) Történelem a III—VIII. g. o. heti 3—3 órán.

b) Műének heti 2 órán. c) Torna VI—VIII. g. o. h. 2 ó.

18 2 2

Tanvezető. A kép-, érem- és régiségtár őre.

A gyermek-könyvtári bizott-

ság elnöke.

6 Olasz Gyula,

r. tanár.

a) Mértani rajz az I—IV. g. o. heti 3—3 és 2—2 órán

b) Mennyiségtan a III—V. g. o. heti 3—3 órán.

c) Franczianyelv az önként vál-lalkozóknak heti 2 órán.

19

2

A/s ifj ének- és zenekar felügye-lője. Az V. o fő-

nöke.

7 Kováos Dániel,

r. tanár.

a) Latinnyelv és irodalom az V—VIII. g. o. heti 6—6 és

4—4 órán. b) Latinnyelv a IV. g. o. h. 6 ó.

20 6

Könyvtárnok. Elöljárósági

jegyző. A VII. o. főnöke.

8 Zayzon János,

vallás tanító segéd tanár.

a) Vallástan az I—VIII. g. o. heti 2—2 órán.

b) Lélektan a VII. g. o. heti 2 ó. 18

A kollégiumi gyermekistentisz teletek vezetője. Az ifjúsági ön-

képzőkör és olv. egyl. alelnöke. A tanári szék

jegyzője.

| So

rszá

m

|

A tanár vagy tanitó

neve és állása

T a ntárgy ai és

osztályai Het

i ór

ái

szám

a

Észrevétel

9 Szécsi Ferencz, segéd tAnár.

a) Németnyelv a III—VI. g. o. heti 4 - 4 és 3—3 órán.

b) Latinnyelv a IV. g. o. heti 6 órán.

19 Az I. harmad végén megvált iskolánktól.

10 Polgári Károly,

papjelölt.

a) Latinnyelv a III. g. o. heti 6 órán.

b) Földrajz a III g. o. heti 2 ó. c) Magyarnyelv a III. és IV.

g o. heti 6 órán. d) Szépirás az I. és II. g o.

heti 2—2 órán.

19 Kolleg. esküdt. A III. o. főnöke

11 Nagy Mózes,

papjelölt.

a) Latinnyelv a II g. o. h. 7 ó. b) Földrajz az I. és 11. g. o.

heti 3—3 órán. c) Magyarnyelv a II. g. o. h. 4 ó.

17 Kolleg. esküdt.

A 11. o. főnöke A sedria jegyzője

12 Hajdó János, papjelölt.

a) Latin és magyarny., számtan. I. g. o. h. 7 és 4—4 órán.

b) Számtan a II. g. o. h. 4 ó. 19 Kolleg. esküdt.

Az I. o. főnöke.

Lázár József, 13;

I tornatanitó. Testgyakorlat az I-V. g o. h. 4 ó. 4

14 Kozák Márton,

városi karmester. Zene az ifjúsági zenekar tag-

jainak heti 4 órán. 4 /

b) Az elemi iskolában.

1 | J Nagy Dénes, | Az elemi 4-ik osztálynak minden 1 oki. néptanító. | tantárgya.

í í

30 Kolleg. esküdt.

| So

rszá

m

|

A tanár vagy tani tó

neve és állása

Tan t á r g y a i és

osztályai Het

i ór

ái

szám

a

Észrevétel

2 Jancsó István, oki. néptanító.

Az elemi 3-ik osztálynak minden tantárgya. 30

Kolleg. esküdt. Tisztaságfelügy.

3 Sándor Lajos, oki. néptanító.

Minden tantárgya az elemi 2-ik osztálynak. 29

Kollog esküdt. A gyermek-

könyvt kezelője

4 Lázár József, oki. néptanító.

Minden tantárgya az elemi 1-so osztálynak. 23

Kolleg. senior és contra.

Jegyzet. Énektanításban segédkeztek: Rozsondai Károly. Seprődi János, Költő Kálmán és Bucsi István VIII. és VII. g. oszt tanulók.

3. Magántanítók. Magántanitással is foglalkoztak év folytán : Szécsi Ferencz,

s. tanár és Kádár Dénes VIII. o. t. a IV. g. osztályban; Polgári Károly, köztanitó, a III. g. osztályban; Nagy Mózes, köztanitó, a II. g. osztályban ; Ilajdó János, köztanitó az I. g. osztályban; Nagy Dénes, köztanitó, az elemi 4-ik osztályban; Jancsó István, köztanitó, az elemi 3-ik osztályban; Sándor Lajos, köztanitó, az elemi 2-ik osztályban; Lázár József, köztanitó, az elemi 1-sö osztályban.

Iskolaszolga Nagy Lajos.

y .

Tananyag és tankönyvek. a) A gimnáziumban.

Első osztály.

1. Vallástan. A bibliáról általában. Az ó-szövetség történeti, költészeti és prófétai könyveinek ismertetése, összekötve a fon-tosabb részek olvastatása- és magyarázásával. A szükséges föld-rajzi ismeretek. Válogatott zsoltárok beeralézése. Tankönyv: Bocsor L. „Biblia ismertetésbe. Heti 2 órán.

2. Magyarnyelv. Hangtan; beszéd- és mondatrészek ismer-tetése. A mondatok nemei. Névszók és igék ragozása. Szóképzés. Értelmes olvasás és elemzés. Versszavalás. Hetenként egy Írásbeli dolgozat készítése. Tankönyv: Dr. Szinyei Józsefnek az első osz-tály számára irott „Magyarnyelvtan"-a és „Olvasókönyvbe. Heti 4 órán.

3. Lalinnyelv. A rendes név- és igeragozás; melléknevek fokozása; sark- és rendszámnevek ; névmások ; adverbiumok ; prae-positiok. A gyakorló könyvből a nyelvtani szabályoknak megfelelő latin és magyar gyakorlatok fordítása és elemzése. Hetenként egy Írásbeli dolgozat készítése. Tankönyv: a Dr. Holzweiszig-Székely-féle „Latinyelvtan" és rGyakorló-könyv." Heti 7 órán.

4. Földrajz. A magyar királyság és az osztrák birodalom ismertetése, Laky Dániel „Földrajz"-a nyomán. Heti 3 órán.

5. Számtan. Számképzés. A négy alapmüvelet egész, tizedes és közönséges törtszámokkal. A legnagyobb közös mérték és legkisebb közös többszörös kikeresése. Közönséges törtek átváltoztatása tize-desekké és viszont. A törvényes mértékrendszer ismertetése; idő-mérték. Dr. Mocnik F.-nek Dr. Schmidt Ágoston által átdolgozott „Számtan"-a nyomán. Heti 4 órán.

6. Rajzoló geometria. A pont és vonal. Vonalok és szögek. A négy alapmivelet vonalokkal és szögekkel. A sík idomok ismer-tetése szemléltető módon. Az idomok területe. Rajzgyakorlatok vonalzóval és körzővel. Tankönyv: Landau-Wohlrab „Rajzoló ge-ometriaija. Heti 3 órán.

7. Szépírás. Heti 2 órán. 8. Éneklés. Az 1, 2, 12, 13, 15 és 92-ik dicséretek és az 1,

5, 8, 19, 23, 24, 25, 33, 42, 61, 65, 66, 72, 84, 89, 90 és 105-ik zsoltárok szövege és éneklése. Hymnus, Szózat és több világi dal éneklése. Heti 2 órán.

9. Testgyakorlás. Sor- és rendgyakorlatok. Tornajátékok. A téli hónapokban eszközökön és eszközökkel való gyakorlatok. Heti 2 órán.

Második osztály.

1. Vallástan. Az uj-szövetségi könyvek ismertetése, különös tekintettel Jézus életének és tanításainak megismerésére az evan-peliumok alapján. A „hegyi beszéd" beemlézése és a példázatok. Palaestina földirata. Több alkalmi, különösen ünnepi dicséret szö-vegének megtanulása. Tankönyv: Bocsor Lajos „Biblia-ismertetése." Heti 2 órán.

2. Magyarnyelv. A mult évi tananyag ismétlése. A határo-zóknak a különféle névragok és névutók szerint való csoportosí-tása és részletes tárgyalása, összetett- és többszörösen összetett mondatok ismertetése, azoknak különböző fajai. Értelmes olvasás és elemzés; versszavalás. Hetenként egy írásbeli dolgozat készí-tése. Tankönyv: Dr. Szinyei József „Magyarnyelvtan"-a és „Ol-vasókönyvbe. Heti 4 órán.

3. Latinnyelv. Nyelvtan ismétlés. A szabálytalan és kivételes alakok megismertetésével az alaktani rész teljes bevégzése. Az igék törzsalakjainak képzése. Rendhagyó-, hiányos- és személytelen igék. Az igenevek használata. A tanult szabályoknak megfelelő gyakorlatok fordítása latinból magyarra és megfordítva. Heten-ként egy Írásbeli dolgozat. Tankönyv: a Holzweiszig-Székely-féle „Latinnyelvtan" és „Gyakorlókönyv". Heti 7 órán.

4. Földrajz. Az osztrák-magyar monarchia kivételével egész

Európa, Ázsia és Áfrika. Tankönyv: Laky Dániel „Földrajzu-a. Heti 3 órán.

5. Számtan. A mult évi tananyag ismétlése. Számolási rövi-dítések. Az arányosság, egyenes és fordított arány. Az egyszerű hármasszabály és az idetartozó feladatok megfejtése kettőstételi számítás szerint és aránylatok segítségével. Aráuyok és aránylatok. Százalék-számitás. Számítás száztól, százra és százban. Összes, göngy és tiszta (bruttó, tara és nettó) suly. Tankönyv: Dr. Moc-nik-Schinidt Számtana, Heti 4 órán.

6. Mértani rajz. Stereoinetria. Ilajz-gyakorlatok körző és vonalzó segítségével. Perspectiva. Tankönyv: Landau-Wohlrab, „Rajzoló geometriája" II. füzet. Heti 3 órán.

7. Szépírás. Heti 2 órán. 8. Éneklés. Hangjegyek ismertetése. A 2, 21, 22, 72, 73, 76,

82 és 184-ik dicséret; a 33, 05, 90, 105 és a 14G-ik zsoltár, to-vábbá Luther „Erős várunk" kezdetű egyházi éneke két szólamra. Világi éuekek közül több komolymenetü dal és indulók. Szö-veg és dallam s a világi dalok kétszólamra való betanulása. Heti 2 órán.

9. Testgyakorlás. Tornasor- és rendgyakorlatok. Szabadgya-korlatok. Téli hónapokban eszközökkel és eszközön való gyakor-latok a tornacsarnokban. Toruajátékok. Heti 2 órán.

Harmadik osztály.

1. Vallástan. Nagy Péter Konfirmácziói nagyobb kátéjából a „Bevezetés"-tői a „Jézus tudománya-4 czimii fejezetig. A „Biblia"-ból a megfelelő helyek olvastatása és magyarázata; s előkészítés a konfirmáczióra. Heti 2 órán.

2. Magyarnyelv. A nyelv fogalma. A magyarnyelv meghatá-rozása és változásának bizonyítása történeti úton, az élőnyelv és a H. B. összehasonlítása alapján, tekintettel az élőnyelv tájszolá-saira is. A nyelvtan meghatározása és felosztása. A hangtan. Ma-gán és mássalhangzók felosztása, változása és leírása. A szavak elválasztása és helyes irása. Szótan. Szóképzés, szóösszetétel és szóragozás. A képzők és ragok közti különbség. A névszók osztá-lyozása és az egyes nemei, képzése, Összetétele és ragozása. Mon-

4*

(lattan. A mondatok osztályozása értelem és szerkezet szerint. Az összetett mondat. A mellé és alárendelt mondatok. Körmondat. Olvasmányok és szavalatok. Hetenként egy Írásbeli dolgozat, fel-cserélve, iskolai és házi. Tankönyv: dr. Szinyei József 3-ik ki-adású Rendszeres Magyarnyelvtan és Magyar Olvasókönyve. Heti 3 órán.

3. Latinnyelv. Cornelius Neposból: Aristides, Pausanias és Ilannibal életrajza. Tankönyv : Vass József szótáros kiadása. Phaed-rus meséiből: I. könyv: Prologus, 1, 3—15, 17, 21, 23, 24, 26, *8, 30; II. könyv: 4, 6, 7, 8; III. könyv: 6, 9, 12, 13, 17, 18; IV. könyv: 3, 4, 10, 23; V. könyv: 5 számú mesék, részint em-lézve, részint fordítva. Tankönyv : Kovács Sándor szótáros kiadása, Mondattanból: a mondat részei; az esetek használata; az igei névszók. Tankönyv : Szamosi János „Latinnyelvtanu-a, II. rész. Hetenként egy írásbeli dolgozat, magyarból latinra. Heti 6 órán.

4. Németnyelv. Szótan. A határozott és határozatlan névelő. A főnevek osztályozása nemek szerint, ragozás. A melléknévnek, mint jelzőnek, ragozása. A melléknév fokozása. Névmások, szám-nevek. Habén, sein és werden segédigék hajtogatása. Az ige cse-lekvő-alaku ragozása. Egyszerű mondat. Egyenes és fordított szó-rend. Könnyebb összetett mondatok; a mellérendelt mondatok szórendje. 75 részint magyar, részint német gyakorlat. Hetenként egy ^írásbeli dolgozat. Kézikönyv: Gráf Jakab Németnyelvtana és gyakorló könyvének 5-ik kiadása. Heti 4 órán.

5. Történélem. Magyarország történelme dr. Török István tankönyve szerint. Heti 3 órán.

6. Földrajz. Amerika és Ausztrália természeti leírása. A természettani és csillagászati földrajzból a legszükségesebb tudni-valók. Laky Dániel tankönyvei szerint. Heti 3 órán.

7. Mennyiségtan, összetett hármas-szabályi feladatok meg-fejtése. Kamatszámítás. Arányos osztás. Vegyítés-, láncz-szabály. Tankönyv; Mocnik-Schmidt Számtana. Heti 3 órán.

8. Mértani rajz. Szerkesztések, éz egyenes vonalú idomok köréből. Tankönyv: Landau-Wohlrab Rajzoló geometriája, III. fü-zet. Heti 2 órán.

9. Ének. Az énekes könyvből dicséretek közül: 2, 4, 23, 24, 34, 35, 53, 57, 67, 70, 80, 96, 101, 180, 184; a zsoltárok közül:

8, 19, 23, 25, 30, 33, 42, 61, 65, 75, 84, 105, 138. Több világi éneket két hangra, és a tavaly tanultak ismétlése. Heti 2 ó.

10. Testgyakorlat. Mint a IV-ik osztályban. Heti 2 óra.

Negyedik osztály.

1. Vallástan. A vallás fogalma. A ker. vallás mint a leg-tökéletesebb és a tökéletes vallás. Jézus tudománya és tudomá-nyának terjedése. A keresztyéu egyház. A reformáció. A ker. felekezetek. A sakramentumok. Az illető koníirmándusok előké-szítése. Kézikönyv: Nagy Péter „Konfirmácziói nagyobb Kátéu-ja. Heti 2 órán.

2. Magyarnyelv, a) S t i l i s z t i a . A nyelv fogalma. A nyelv-tan és stilisztika feladata. A stílus fogalma s változása az iró czélja szerint. Az egyszerű és szép stilus. Az egyszerű stilus fő-kellékei: érthetőség és jóhangzás. Az érthetőség kivánalmai. A szép stilus különös sajátságai: az élénkség és szemlélhetőség. Az élénkség nyilvánulása a szó- és gondolat-alkzatokban. A szem-lélhetőség nyilvánulása a hang- szófestésben és a képes kifejezé-sekben. A képes kifejezések részletes fejtegetése a viszony és ha-sonlóság alapján vagyis a metonymia, synecdoche és a metaphora. Szemléltetés különböző olvasmányok alapján, b) V e r s t a n . A beszéd értelmének változása a szórend és hangsúly szerint. A rhyt-mus fogalma. Próza és vers. A vers nemei. Az ütem és versláb fogalma. A rim és fajai. A szótagok időmértéke. A gyakrabban előforduló verslábak ismertetése. A verszak és fajai. Szavalatok. Hetenként egy Írásbeli, felváltva házi és iskolai. Tankönyvek: dr. Dengi János I. kiadású stilisztikája, Olvasókönyve és Magyar verstana. Heti 3 órán.

3. Latinnyelv. C. Julius Caesar „De bello gallico" czimü müvéből a helvéták elleni hadjárat. Tankönyv: Gyurits Antal jegyzetes kiadása. Továbbá Phaedrus meséi közül: az I. könyv: 2, 22, 25, 31; II. könyv: l, 8, és az Epilógus; III. könyv: 2. 7, 8, 12, 13, 14, 17, 18; IV. könyv: 4, 9, 11, 12, 23; V. könyv: 2, 3, 5. számú meséi fordítva és egy pár kivételével beemlézve. Tankönyv: Kovács Ferdinánd szótáros kiadása. Mondattan: a mult-évi tananyag ismétlése. A viszonyszók. Az igék nemei, igeidők

és módok. A mondatok nemei. Oratio recta és obliqua. Consecutio temporum. A participiumok használata. Szórend. Tankönyv: Sza-mosi János, latinnyelvtan Il-ik rész. Hetenként egy Írásbeli dol-gozat. Heti 6 órán.

4. Németnyelvtan. A mult évi tananyag ismétlése után az erős hajtogatásu igék, azok beemlézése. — Az igék szenvedő alakú hajtogatása. Visszaható igék. Személyteleu igék. Értelem módosító segédigék. Származott és összetett igék. Határozók. Viszonyszók, kötőszók. Szóképzés. Mondattau. Egyenes, fordított és mellékmon-dat szórendja; igemódok és idők használata. A tankönyvből 52 részint magyar, részint német gyakorlat fordítva. S néhány ma-gyar és német olvasmány. Hetenkéut írásbeli dolgozat. Tankönyv: Gráf Jakab Németnyelvtana és olvasókönyve (5. kiad.) Heti 4 ó.

5. Történelem. Ó-kor. Ladányi Gedeon kézikönyve szerint. Heti 3 órán.

6. Mennyiségtan. A betii mennyiségek. Négy alapmivelet egész és törtmennyiségekkel. Tényezőre bontás. Legnagyobb kö-zös osztó. Legkisebb közös többes. Első fokú egyenlet egy isme-retlennel. Tankönyv: Dr. Mocnik-Wagner „Algebra." Heti 3 ó.

7. Természetrajz. Ásvány-, kőzet- és földtan, vegytani beve-zetéssel. Buza János tanköuyve szerint (2-ik kiedás). Heti 3 ó.

8. Mértani rajz. Szerkesztések a görbevonalu idomok köré-ből. Díszitményi szabadkézi rajz. Tankönyv: Landau-Wolrab rajzoló geometriája III. füzet. Heti 2 órán.

9. Testgyakorlat. Torna sor- és rendgyakorlatok; a szabad-gyakorlatok összetettebb nemei. Téli hónapokban a tornacsarnok-ban eszközökön és eszközökkel való gyakorlatok. Tornajátékok. Heti 2 órán.

10. Ének. Egyháziak: XLII, LXV, LXXV, XC, CV. zsoltár; 67, 4, 34, 30, 57. dicséret. Világiak: Hymnusz, Szózat, Vándor dal, A zarándok, Szülőföldem szép határa, Nagy baja van, Hegyen ülök, Lengyel hymnusz, A virágnak megtiltani, Az alföldi halász. Heti 2 órán.

Ötödik osztály. 1. Vallástan. Egyetemes egyháztörténelem és a reformáczió

történelme, különös tekintettel Magyarország reformátiójára. Márk Pál kézikönyve szerint. Heti 2 órán.

2. Magyarnyelv, ri) K ö l t é s z e t t a n . A verstan ismétlése után a szép fogalma, fokai. A komikum és tragikum. A művészet lényege és fajai. A költészet, mint legtökéletesebb művészet. A kisebb epikai és összes lyrai műfajok. Betanult költemények: „Só-hajtás." (Bajza J.) „Őszi tájnak." (Petőfi) „Ereszkedik le a felhő." (Tompa M.) „Itt születtem." (Petőfi.) „Szeptember végén." (Petőfi.) „Mohács." (Kisfaludi.) „Szózat." (Vörösmarty.) „Hymnus." (Köl-esei.) „Vén czigány." (Vörösmarty.) „Enyhülés." „V. László." „Gyermek és szivárvány." (Arany.) „Falusi órák." (Tompa.) „Tor-náczomon." (Tompa.) Apotheosis." (Bajza.) „Fohászkodás." (Ber-zsenyi.) „Egy gondolat bánt engemet." „Boldog pestiek." „István öcsémhez." (Petőfi.) „Árpád sirja." (Tóth ) „Árvalányhaj." (Tompa.) „Fekete eb." (Garai J.) „Éji látogatás." (Gyulai P.) „Tudós macs-kája." (Arany.) b) S z ó n o k l a t t a n . Alapfogalmak. Történetirás, regény, novella. Névy L. kéziköuyve szerint. írásbeli dolgozatok : I. A verselés különféle fajainak ismertetése. 2. Őszi est. (Leirás.) 3. Bucsu a szülői háztól. 4. Való eszményítés a költészet körében. 5. Az idő okos felhasználása. 6. Első hó. 7. „Ki korán kel aranyat lel." (Elmélkedés.) 8. Karácsony est. (Leirás.) 9. Monda, rege, legenda. (Összehasonlítás.) 10. Szejke fürdő az év négy szakában. II. Tompa „Falusi órák" czimü költeményének áttétele prózába. 12. Dal. (Tetszés szerint.) 13. Arany János „Enyhülés" czimü költeményének értelmezése. 14. Tetszés szerint választott tárgy. A páratlan számúak házi, a páros számúak iskolai feladvá-nyok. Heti 3 órán.

3. Latinnyelv. C. Sallust. Cripsi de bello Jugurthino 17—20, 23—35 fejezetek különösen s az egész általában; a történelmi vi-szonyok ismertetésével, a kor jellemzése. Publius Ovidius Naso müveiből szemelvények. Az özönviz, Philemon és Baucius, A dög-vész és myrmidonok; Daedalus és Icarus. A költő utolsó éje Ro-mában. Prosodiai ismeretek, metricából a hexameter, pentametor és elégiái dystichon. Könyvnélküli. írásbeli dolgozatok. Tanköny-vek : Holub Mátyás Sallustiusa és Szegedi Sáudor Szemelvények Ovidius müveiből. Heti 6 órán.

4. Görögnyelv. Az egész nyelvtan alaktani része gyakorlati-lag. Kézi könyv a Szamosi-féle nyelvtan és olvasókönyv. Görög-

római hitregetan a Csiky-féle kézikönyv szerint. Hetenként egy Írásbeli dolgozat. Heti 5 órán.

5. Németnyelv. A Felsmann-féle olvasókönyvből 20 prózai olvasmány. A Heinrich G. által magyarázott Német Balladák és Románczok közül 7. Nyelvtani ismétlés. Hetenként Írásbeli dolgo-zat. Heti 3 órán.

6. Történelem. Középkor. Ladányi Gedeon kézikönyve szerint. Heti 3 órán.

7. Mennyiségtan. A l g e b r a : elsőfokú határozott egyenletek több ismeretlennel, hatványozás, gyökvonás. M é r t a n : A síkmértan főbb feltételei, beleértve a körtant is. Tankönyvek: Mocnik-Wagner Algebra és geometria. Heti 3 órán.

8. Természetrajz. Növénytan: a növényvilág ismertetése boncz és élettani alapon, összekötve gyűjtéssel és determinálással a sza-bad természetben. Tankönyv: Kriesch-Siinonkai Növénytan (6-ik kiadás). Heti 3 órán.

9. Testgyakorlás. Torna- sor és csoportgyakorlatok. Szer-és menetgyakorlatok. Heti 2 órán.

Hatodik osztály.

1. Vallástan. A bibliai könyvek története és szimbolika. To-vábbá a magyar ev. ref. egyház templomi énekes könyvének rö-vid ismertetése. H. Kiss Kálmán tankönyve szerint Heti 2 ó.

2. Magyarnyelv, a j K ö l t é s z e t t a n . A nagy és kis eposz, regény, novella és dráma elmélete. — Elemzés és betanulás tár-gyai voltak: Vörösmarty „Zalán futása", Zrínyi „Szigeti vesze delme", „Cserhalom", „Két szomszédvár", „Botond" czirnü kis eposzok. Regény- és novella vázlatok. „Julius Caesar", „Coriolanus" vázlata egy-egy részlet. „Antigoné" vázlata és az első jelenés. „Bánk-bán" vázlata és az ötödik felvonás egy jelenése. „Csalódá-sok", „Fenn az ernyő nincsen kas", „Peleskei nótárius", „Ludas Matyi", „Örökség", „Falu rossza" és „Felhő Klára" czimii víg-játékok, drámák, népszínművek, népdrámák és bohózatok vázlata. Madách I, „Ember tragoediája"-nak vázlata és az utolsó színből egy részlet emlézve. — b) S z ó n o k l a t t a n . A szónoki műbeszéd

és értekezés-féle műfajok szerkesztése. — Elemzés és betanulás tárgyai voltak: Védő beszéd P. J. számára (Kölesei); Br. Eötvös beszéde, a magyar nyelv tárgyában (töredék); Deák F. beszéde, a lengyelek ügyében (töredék); Br. Eötvös emlékbeszéde, Vörös-marty felett. Névy L. költészet és szónoklattana szerént. — írás-beli feladványok: 1. A költészet és szónoklat. (Összehasonlítás.) 2. Ősz- és agg kor. (Párhuzam.) 3. A földmivelés jelentősége. 4. A szabadság. (Rhetorikai értelmezés.) 5. A hazát szeretni kell. (Bizonyító értekezés.) 6. A hanyagság káros következései. (Ma-gyarázó értekezés.) 7. „A türelem, rózsát terem." 8. Br. Eötvös Vörösmarty felett tartott emlékbeszédének ismertetése és mélta-tása. 9. Eposz, regény és dráma. (Összehasonlítás.) 10. Egészség, becsület két drága kincs. (Értekezés.) 11. Brutus és Antonius jellemzése, ..Julius Caesar"-ban. 12. Az ember tragoediájának rö-vid ismertetése és méltatása. (Madách I.) — A páratlan számú feladványok háziak, a páros számúak inkább iskolaiak. Heti 3 ó.

3. Latinnyelv. M. Tull. Ciceronis oratio in L. Serg. Cati-linam; I— II.; Publ. Vergilii Aeneidos 1. II. A szónoki beszéd; az eposz, nemzeti eposz. Tankönyvek Gyurits Antal M. T. Cic. orat. selectae és Veress Ignácz P. Verg. Maro Aeneise. írásbeli dolgozatok. Heti 6 óran.

4. Görögnyelv. Aesopusi mesék, 23 darab. Kézikönyv a Sza-mosi-féte szemelvények. Anabasis. A Scheukl-Horváth-Elischer-féle Chrestomiaból az Ifjabb Kürösz czimü rész teljesen. Kézikönyv a fenebbirt jegyzetes és szótáros munka. Nyelvtan a Szamosi-féle. Hetenként írásbeli dolgozat. Heti 5 órán.

5. Németnyelv. A Felsmann-féle olvasó könyvből következő darabok: 1. Einer oder der Andere. 2. Meister Hainmerlein. 3. Die Stecknadel. 4. Der Wolf und der Kranich. 5. Der Fuchs u. der Bock. 6. Kaiser Kari in Schule. 7. Der fromme gráf v. Habs-burg. 8. Psammenit König v. Egypten. 9. Die oesterreich-ungariscbe Monarchie. 10. Die Raubthiere des Waldes in Winter. 11. Die Biene. 12. Die Verwandluug der Insecten. 13. Die Primel. — To-vábbá a Heinrich G. magyarázta Schiller-féle Balladák és Roman-czokból ezek: 1. Die Königstochter. 2. Die Handschuh. 3. Der gráf von Habsburg. 4. Der Alpenjaeger. 5. Klage der Ceres. Nyelvtanismétlés a Gráf nyelvtana nyomán. Hetenként írásbeli dolgozat. Heti 3 órán.

6. Történélem. Uj-kor. Ladányi Gedeon tankönyve szerint. Heti 3 órán.

7. Mennyiségtan. A l g e b r á b ó l : a gyökökről általában ; négy-zetek négyzetgyöke; irrationális négyzetgyökök; iraaginarius négy-zetgyökök ; négyzetes egyenletek egy ismeretlennel; számmiiveletek négyzetgyökökkel; köbgyökök ; számmiveletek köbgyökökkel; u-ik gyök; számmiveletek különböző gyök kitevőjű mennyiségekkel; a negatív s tört kitevőjű hatvány és gyök; a logáritmusokról általában; Briggs Logaritmusai; a logaritmusok alkalmazása. M é r t a n b ó l : a szögmértan. Wagner algebrája és mértana sze-rint Heti 3 órán.

8. Természetrajz. Állattan: az állatok szervezetének és élet-működésének megismertetése. Fősúlyt fektetve a gerinczesek és az Ízeltlábúak körére. Dr. Roth S. állatana szerint. Heti 3 ó.

9. TestgyaJcorlat. Lásd a 8-ik osztály anyagát.

Hetedik osztály.

1. Vallástan. A vallás és a vallástudomány fogalma. A val-lásos eszmék története Jézus fellépése előtt. Jézus vallása eredeti formájában. A vallásos eszmék története Jézus halálától a jelen-korig. Szász Domokos „A vallásos eszmék története" cz. kézi-könyve nyomán. Heti 2 órán.

2. Magyarnyelv. Irodalomtörténet. Imre S. és Beöthi Zsolt kézikönyveik szerint kezdettől a nyelvújításig, feltüntetve az egyes korok és korszakok politikai és társadalmi állapotait, a mi velő-dési viszonyokat és a magyarnyelv történeti kifejlődését. — írás-beli feladványok: 1. A nemzeti nyelv és irodalom megismerésének szükségessége. (Fejtegetés.) 2. Vetés és aratás képe az emberi életnek. 3. Az arany és a barátság. (Összehasonlítás.) 4. A keresztyén vallás hatása a magyar nemzetre. 5. Minő befolyása van az ég-hajlatnak az állat és növény világra. 6. A reformatio hatása ha-zánkra. 7. A ruházatról. 8. Ilosvai és Arany „Toldi"ja (Párhuzam.) 9. Rend a lelke mindennek. 10. Zrinyi és Gyöngyösi epos költé-szete. (összehasonlító ismertetés.) 11. A 18-ik századvégén kelet-kezett népies irány jellemzése. 12. Szabadon választott tárgy. — A páratlanok házi, a párosok iskolai feladványok. — Heti 3'órán.

3. Latinnyelv. Titus Livius műveiből szemelvények: Servius Tullius ; Tarquinius Superbus ; A királyság eltörlése. Qu. Horatius Flaccus Carmeneiből I. 1. 3. 20. 22. 24.; II. 1. 3. 10. 14.; III. 1. 2. 3. 4. 30.; IV. 2. 7. A római prosa irodalom. Történet irás s ennek kiváló képviselői; költészet: lyrai költészet. A prosodia és metrica tüzetetesebb ismertetése. Tankönyvek Szegedi Sándor „Szemelvények Livius müvéből"; Bartal és Malmosi Horatius „Carmina". írásbeli dolgozatok. Heti 4 órán.

4. Görögnyelv. Herodotos történelmi méveiből a következő szakaszok: 1. Dareios megválasztása. 2. Dareios Skytbiaban. S. Marathoni, thennopili és salamisi ütközetek. Kézikönyv a Dávid féle jegyzetes kiadás. Odyssea I. és II. ének. Kézikönyv az Ábel Jenő-féle jegyzetes kiadás. Nyelvtan ismétlés. Irodalomtörténeti vázlatok. Nyelvtan a Szamosi-féle. Hetenként Írásbeli dolgozat. Heti 5 órán.

5. Németnyelv. Irodalomtörténet kezdettől Goetheig. Kötött és kötetlen alakú olvasmányok. Goethe Hermann és Dorotheaja, és Lessing Baruhelmi Minnaja fordítva s előbbiből egyes részle-tek könyvnélkül is. Nyelvtan ismétlés. írásbeli dolgozatok a con-venti tanterv szerint. Szemák István tan- és olvasókönyve nyomán. Hetenként 2 órán.

6. Történehm-Földrajz. Legújabb kor Ladányi tankönyve szerint. Politikai földrajz Varga Ottó tankönyve szerint. Heti 3 ó.

7. Mennyiségtan. Algebrából: az egy és két ismeretlenü má-sodrendű és felsőbbfoku redukálható egyenletek; reciprok egyen-letek; regula falsi; számtani és mértani haladványok; kamatos kamatszámítás. Mértanból: a szögmértan és alkalmazása. Dr. Wag-ner Algebrája és Mértana szerint. Heti 3 órán.

8. Természettan. Mozgástan és erőtan ; mechanika; hangtan. Dr. Abt Antal Physikája szerint. Heti 4 órán.

9. Lélektan. A lélektan és különösen a physiologiai lélek-tan fogalma, feladata és módszere. Az idegrendszer psycho-physicai viszonyai. A lelkijelenségek főbb csoportjai. Parádi Kálmán „Phy-siologiai Lélektan" cz. kézikönyve szerint. Heti 2 órán.

10. Testgyakorlat. Lásd a 8-ik osztályt.

Nyolczadik osztály.

1. Vallástan. A magyarországi protestáns egyház történelme a legújabb időkig. Továbbá a szükséges egyházjogi ismeretek. A hazai vallásfelekezetekről és azoknak jogi állásáról, a bevett ker. felekezetek viszonosságáról, egyházi és iskolai vagyonról, a magyar prot. egyházak szervezetéről, felosztásáról, népességéről. Farkas József kézi könyve nyomán. Heti 2 órán.

2. Magyarnyelv. Irodalomtörténet. Beöthy Zs. kézikönyve szerint a nyelvújítástól mostanig. A nevezetesebb irodalmi jelen-ségek és irányok ismertetése, kiválóbb költők, szónokok, regény-és drámaírók, államférfiak, tudósok élet- és jellemrajzainak leg-főbb vonásokban való feltüntetése mellett jelesebb müveik vázla-tainak ismertetése és méltatása. — írásbeli feladványok: 1. Ha-zánk polikai, társadalmi és irodalmi viszonyainak ismertetése a 18-ik ssázad utolsó negyedében. 2. A viz szerepe a természet ház-tartásában. 3. Jog és kötelesség elválaszthatatlanok. 4. Berzsenyi mint ódaköltő. 5. Kisfaludi K. irodalmi érdemei. 6. A gőzről. 7. Czuczor Gergely Botond cziinü kis eposzának a méltatása. 8. A népköltészeti termékek összegyűjtésének jelentőségéről. 9. A remény erkölcsi jelentőségéről. 10. Petőfi mint lantos költő. 11. Korunk lyrai költészetének jellemzése. 12. Szabadon választott tárgy. A páratlan számúak i olai, a párosok inkább házi feladványok. — Heti 3 órán.

3. Latinnyelv, a) Tacitus ab excessu divi Augusti I. k.-ből 1—5; 9—10; 31-44 fejezetek, b) Hiratius. Epist. II. k. 3. (Ars poetica) Sat. I. 9. A római irodalomtörténet általában. A prosa és költészet kiváló képviselői kölcsönösen. Tankönyv a Budavári-féle jegyzetes kiadás Tacitushoz és Elischer József kiadása Hora-tiushoz. írásbeli dolgozatok. Heti 4 órán.

4. Görögnyelv. Emlékiratok Socratesről. I. k. 5, 6, 7. II. k. 4, 5, 7. III. k. 2, 6, 7 fejezetek. Kézikönyv az Engelmaun-féle jegyzetes kiadás. Hiász. I. ének teljesen, a II. éuokből 483 versig vagyis a hajó-lajstromig Kézikönyv az Abel Jenő-féle jegyzetes kiadás. Irodalomtörténeti részletek. Nyelvtan a Szamosi-féle. He-tenként Írásbeli dolgozat. — Heti 5 órán.

5. Németnyelv. Irodalomtörténet Göthetől mostanig. Váloga-

tott kötött és kötetlen alakú olvasmányok. Schiller Fr. Teli Vil-mos-a forditva és egyes jelenetek könyvnélkül is. írásbeli dolgo-zatok a konventi tanterv szerint. Szemák István tan- és olvasó-könyve szerint. Heti 2 órán.

6. Történelem Magyarország oknyomozó történelme Ribáry szerint. Heti 3 órán.

7. Gondolkodástan. Az igazság mibenléte, felfedezése és be-bizonyítása. Inductio-deductio, analysis-synethesis. Rendszer, mód-szer. A tudományok osztályozása. Dr. öreg János tankönyve sze-rint. Heti 2 órán.

8. Mennyiségtan. Algebrából: az első- és másodfokú határo-zatlan egyenletek. Kapcsolástan és alkalmazása. Mértanból: a testmértan. Ezeken kívül az eltanitott nehezebb részek ismétlése. Wagner Algebrája és mértana szerint. Heti 3 órán.

9. Természettan Fénytan. Hőtan. Az anyag szerkezete. Elek-tromosság. A mathematikai földrajz elemei. Dr. Abt Physikája szerint. Heti 4 órán.

10. Testgyakorlat. Katonai gyakorlatok. A magy. kir. honvéd gyalogság számára kiadott „Gyakorlati szabályzat" I. része után. Téli hónapokban a totnacsarnokban eszközökön és eszközökkel való gyakorlatok. Heti 2 órán.

^ Az elemi iskolában,

l-sö osztály.

1. Erkölcsi irányú elbeszélések. A jó szokások megismerteté-sére, a rosszaknak elhagyására irányitó elbeszélések. Első félév-ben 30, másodikban 24 drb. Heti 3 órán.

2. Beszéd- és értelemgyakorlaiok. Nagy László vezérkönyve alapján első félévben az I. és II. szakasz, vagyis az iskolai elő-készítés, szoktatás stb.; második félévben a III. szakasz, vagyis a házi-állatok ismertetése közvetett és közvetlen szemléltetés út-ján, kiváló figyelemmel az értelmes és folyékony beszédre s helyes gondolkodásra. Heti 3 órán.

3. Olvasás. Mindkét félévben: kezdőknek irva olvasás, a

Gyertyánffy-Kiss-Radó féle a b c-e alapján a nagybetűkig; gyakor-lottabbak végig tanulták az ábéczés könyvet és egy néhány a II. kötetből is olvasott. Hetenként az Írással együtt 7 óráu.

4. Számtan. Első félévben: Kezdőknek 20-ig, haladóknak 50-ig; második félévben: Kezdőknek 30-ig, haladóknak 100-ig, mind a négy alapmivelet főben, táblán a nagyobbitás, kisebbítés és sokszorozás. Dr. Mocknik-Orbók-féle számolókönyv alapján, számológép és más alkalmas szemléltető tárgyak segélyével. He-tenként 5 órán.

5. írás. Beosztva az ilvasási órákba. 6. Vers. A beszéd értelemgyakorlatokból kifolyólag az első

félévben 22 drb, másodikban 16 drb; ezeken kívül minden gyer-meknek külön egy-egy drb.

7. Ének. Hallás után az egész évben 2 egyházi ének és gyermeki kedélyhez illő 20 világi dal. Heti 2 órán.

2-ik osztály.

1. Vallástan. Első félévben vallás • erkölcsi elbeszélések, a tárgyaknak megfelelő kis versekkel. Boros György „Jó gyermekek könyve" alapján. Második félévben 26 bibliai történet. Kézikönyv Szász Károly „Kis bibliája." Heti 3 órán.

2. Beszéd- és értelemgyakorlatok. Első félévben : Nagy László rVezérkönyve" alapján a 4. és 5. szakasz. Második félévben a 6. szakasz. Heti 2 órán.

3. Magyarnyelv. Első félévben: a) Gépies olvasás, gyakor-lottabbaknak Gyertyányfi „Kis-Radó" olvasókönyvéből; gyengéb-beknek az ábc-ből. b) Bevezetés a nyelvtan elemeibe Nagy László vezérkönyve nyomán a 8-ik gyakorlatig, c) Versek. Második félév-ben szinten gépies olvasás, a nyelvtani tananyag bevégzése az előirt feladatokkal együtt, versek emléztetése. Heti 6 órán.

4. Számtan. Első félévben összeadás, kivonás, szorzás és osztás főben az 50-es szárakörben. Orbók Mórnak a 2-ik e. o. sz. irt „Számoló könyve" nyomán. Második félévben a fenebbi müve-letek a százas számkörben s azon felül is, a törtszámok elemei. Heti 4 órán.

5. löldrajz. Első félévben a földrajzi előismeretek. Iskola. Iskola udvara. A város utczái a nevezetesebb magán- és középü-

letek kiemelésével. A város határa. Szomszédfalvak. A megye ne-vezetesebb helyei, folyói, hegyei, népei, állatai, terményei Veres Sándor „Udvarhelymegye földrajza" uyomán. Második félévben: Erdély földrajza folyamrendszer szerint, Csiki Béla kézikönyve sze-rint. Heti 3 órán.

6. Természetrajz. Első félévben: a közönségesebb házi em-lősök és madarak. Második félévben: a honi vademlösök és ma-darak. Pánczél Ferencz kézikönyve nyomán. Heti 2 órán.

7. írás. Első és második félévben: Ütenyrendszer szerint szép-irási füzetekbe. Heti 5 órán.

8. Ének. Első és második félévben: 6 egyházi ének és 17 gyermeki kedélyhez illő világi dal, hallás szerint hegedű után. Heti 2 órán.

3-ik osztály.

1. Vallástan. Első félévben: Nagy Péter „Szent történetek" cz. kézikönyvből a világ teremtésétől „Az izraeliták a pusztában" cz. elbeszélésig. Második félévben: az izraelitáktól végig. Heti 2 órán.

2. Magijarnyelv. Első félévben: Nagy László kézikönyve szerint 18-ik gyakorlatig. Helyesírás, fogalmazás, folyékony- és értelmes olvasás Gyertyánfi Kis-Radó 3-ik olvasókönyvéből, versek. Második félévben: a 18-ik gyakorlattól végig. Helyesírás, fogal-mazás, folyékony és értelmes olvasás, versek. Heti 6 órán.

3. Történélem. Első félévben: Nemzeti ősmondák a hunokról Gyertyánfi 3-ik olvasókönyvéből. Dr. Török István „Magyarország történet"-ből a hunok korától Il ik v. Vak Béláig. Második félév-ben : Nemzeti ősmondák a magyarokról az olvasókönyv nyomán. Dr. Török István „Magyarország története"-bői II. v. Vak Bélá-tól a külömböző házból származott királyok koráig. Heti 3 órán.

4. Számtan. Első félévben: a számok ismertetése 1-1000-ig, a tizes rendszer, a számok helyi és alaki értéke, törtek gya-korlása, a szó és Írásbeli összeadás és kivonás. Második félévben : a méter mértékek ismertetése. Szorzás, osztás főben és táblán, házi feladatok. Dr. Mocnik-Orbok 3-ik „Számoló könyve" nyomán. Heti 4 órán.

5. Földrajz. Első félévben: a szükséges földrajzi alapfogalmak

ismétlése, az erdélyi felföld, a nagy magyar alföld és a délkeleti kárpátok vidéke. Második félévben: a kis magyar alföld, észak -nyugoti kárpátok vidéke, a dunántuli vidék, társországok, magyar tengermellék. Magyarorsz4g általában. Heti 3 órán.

6. Természetrajz. Első félévben: Emlősök. Második félévben : madarak, hüllők, kétéltűek és halak ismertetése. Buza János kézi-könyve szerint. Heti 2 órán.

7. Alaktan. Az alaktan elemei. Koczka, tégla, oszlop ismer-tetése. Második félévben: elvont téglány, elvont oszlop, 3-, 5- és 6 oldalú oszlop ismertetése. Szőnyi Pál kézikönyve szerint. Heti 1 órán.

8. írás. Első és második félévben: szépirási gyakorlatok az ütenyrendszer szerint szépirási füzetekbe. Heti 2 órán.

9. Hajz. Mindkét félévben Elischer-féle minták nyomán. 10. Ének. Mindkét félévben egyházi és világi énekek. Heti 2 ó. 11. Torna. Mindkét félévben tornajátékok, szabadgyakorlatok.

Heti 2 órán.

4-ik osztály.

1. Vallástan. Első félévben: Nagy Péter „Újszövetség tör-ténet" czimü könyvéből „Keresztelő János születése" czimü sza-kasztól a „Zacheus" czimü szakaszig. Második félévben „Zacheus" czimü szakasztól végig, némi kihagyásokkal. Heti 2 órán.

2. Nagyarnyelv. Első félévben: a) Nagy László kézikönyve szerint, a mult évi tananyag ismétlése. A teljes és nem teljes mondatok, továbbá az összevont és összetett mondatok ismertetése; b) Gáspár V. és VI. oszt. számára irt olvasókönyvéből olvasás és elemzés, versek, helyesírás és fogalmazás. Hetenként 6 órán. Második félévben: a) Szóképzés, egyszerű és összetett mondatok ; fő- és mellékmondatok; alanyi, tárgyi, jelzői, hely, idő, mód, ok, czél és állapothatározói, feltételes, megengedő mellékmondatok ismertetése mondattani alapon; b) továbbá jelentő és felszólító mondatok. Az igék jelentő, felszólitó és föltételes módja. Egymás-mellérendelt mondatok, mellérendelő kötő szók. Az igék módjának tüzetes tárgyalása, igeidők, igeragozás, az igék nemei, ikes és szenvedő igék ragozása, egyszerű és összetett igék; c) elemzés

és értelmes olvasás; d) versek; Gáspár János V. és VI. osztály számára irt „Olvasókönyvééből; e) helyesírás. Heti 6 órán.

3. Történelem. Első félévben: Dr. Török István kézikönyve szerint a külömböző családból választott királyok kora. (1301— 1526.) Heti 3 órán. Második félévben: A mohácsi vésztől (1526.) a jelenkorig, A magyar alkotmány jelenkori állapotának rövid ismertetése. Heti 3 órán.

4. Számtan. Első félévben: Orbók Mór kézi könyve szerint a közönséges egész számokkal való négy alapmivelet ismétlése. A közönséges és törtszámok ismertetése: összeadás, kivonás, szor-zás és osztás. Heti 3 órán. Második félévben: A tizedes és több-nemü számokkal való számolás ; felsőbb rendii egységeknek alsóbb-rendüekre és ellenkezőleg való felváltása; a többnevü számokkal a négy alapmivelet. Heti 3 órán.

5. Földrajz. Első félévben: Brassai Sámuel kézikönyve sze-rint Európa, Ázsia ismertetése. Heti 4 órán. Második félévben : Afrika, Amerika és Ausztrália ismertetése. Heti 3 órán.

6. Természettan. Első félévben: Orbán József kézikönyve szerint a hő hatásáig. Heí.i 2 órán. Második félévben: a hő hatá-sától némi kihagyásokkal végig. Heti 2 órán.

7. Természetrajz. Első félévben: Buza János kézikönyve szerint a gerincztelen állatok ismertetése. Továbbá egy néhány ismertebb ásvány. Heti 2 órán. Második félévben : A nevezete-sebb növények ismertetése. Heti 2 órán.

8. Alaktan. Első félévben: 3, 4, 5, 6 szögii tornyozok. Heti 1 órán. Második félévben: Gúlák és egyenlapu testek leirása. Heti 1 órán.

9. Szépírás. Első és második félévben. Heti 2 órán. 10. Rajz. Első és második félévben. Heti 2 ó. 11. Ének. Első és második félévben egyházi és világi dalok.

Heti 2 órán. 12. Torna. Mindkét félévben. Heti 2 órán.

VI.

Nyilvános közvizsgálatok sorrendje az 1892/93. iskolai év végén.

Májás 26-án, pénteken, reggel 7 órától a VIII. gimn. osztály. (Május 27—31. napjain Írásbeli érettségi vizsgálat.) Junius 11-én, vasárnap, d. u. 4 órakor az összes osztályok test-gyakorlati vizsgálata a kollégiumkertben Junius 16-án, pénteken, d. e. 10—12 óráig a más két középisko-

lából bejáró református tanulók a hittanból. „ „ „ d. u. 5 órakor a Kis-féle segélyt élvező deá-

kok magán tanítványaikkal vizsgáznak. „ 17-én szombaton, reggel 7 órától az I. g. osztály. „ 18-án, vasárnap, d. e. 10 órakor pályázat a német nyelv-

ből a Kis-féle 25 frtos díjra, d. u. 4 órakor évzáróünnepély, összekötve a Gróf Haller Ferencz-féle és Daniel-féle zenepályázatokkal és jutalomosztással, reggel 7 órától 12-ig a IV. gimn. osztály, d. u. 2 órától a VI. gimn. osztály, reggel 8 órától az elemi 4-ik or.ztály. d. u. 3 órától az elemi 2-ik osztály, reggel 8 órától az elemi 3-ik osztály, d. u. 3 órától az elemi 1-ső osztály, d. e. 7 órától a III. g. osztály a rajzte-remben.

„ 22-én, csütörtökön reggel 7 órától a II. gimn. osztály. „ 23-án és 24-én, pénteken és szombaton, szóbeli érettségi

vizsgálat.

n n n

„ 19-én, hétfőn, * n "

„ 20-án, kedden, »» n » „ 21-én, szerdán, n » n n n n

Junius 26-án, hétfőn, reggel 7 órától az V. gimn. osztály. „ 27-én, kedden, reggel 7 órától a VII. gimn. osztály.

A testgyakorlati vizsgálat és a versenyek á kollégium udva-rán tartattak meg, mivel a junius első hetében történt szakadatlan esőzések miatt a Küküllő folyó medrét elhagyván a kollegiumker-tet is elöntötte és eliszapolta.

VII.

Iskolai egyesületek. a) Tanári olvasókör.

Ebben az esztendőben 18 tagja volt a szokásos 3 frtnyi tag-sági díjfizetés mellett, a kör helyiségében (a tanári szobában) a tagok rendelkezésére állottak azok a folyóiratok is, melyeket, az intézet könyvtára számára járatott. Ezekkel együtt a következő lapok és folyóiratok olvastattak: 1. Erdélyi Prot. Közlöny. 2. Prot. Egyházi és Iskolai Lap. 3. Sárospataki Lapok. 4. Akadémiai Ér-tesítő. 5. Archeológiai Értesítő. 6. Dunántuli Prot. Lap. 7. Deb-reczeni Prot. Lap. 8. Ethnographia. 9. Természetrajzi Füzetek. 10. Annalen der Physik und Cheinie. 11. Hivatalos közlöny (kul--tusministeri). 12. Egyetemes Ivözokt. Szemle. 13. Család és Iskola. 14. Néptanítók Lapja. 15. Tanáregyesületi Közlöny. 16. Középis-kola. 17. Kerestyéu Magvető. 18. Magyar Paedagogia. 19. Buda-pesti Szemle 20. Századok. 21. Történelmi Tár. 22. Magyar Tör-téneti Életrajzok. 23. Egyetemes Philologiai Közlöny. 24. Erdély. 25. Protestáns Szemle. 26. Természettudományi Közlöny és Pót-füzetek. 27. Tornaügy. 28. Petőfi Muzeum. 29. Orvos-természettu-dományi Értesítő. 30. Magyar Nyelvőr. 31. Magyar Könyvszemle. 32. Irodalmi Értesitő. 33. Az Erdélyi Muzeumegylet nyelvészeti és történelmi kiadványai.

b) Ifjúsági olvasőegyestllet. Iskolai év elején 88 beirott tagja volt; eltávozott évközben

4 és így a tagok száma év végén összesen : 84.

Évfolytán volt 1 alakuló, 1 évzáró köz- és 11 válaszmányi gyűlés.

Olvasó asztalán voltak : Budapesti Hírlap, Fővárosi Lapok, Ellenzék, Magyar Hirlap, Ország Világ, Vasárnapi Újság, Borsszem Jankó, Bolond Istók, Budapesti szemle, Magyar Nyelvőr, Magyar Szalon, Egészség, Osztr. Magy. Monarchia írásban és képben, Iro-dalom tört. közlemények, Magyar írók élete és munkái.

K ö n y v t á r á b a m e g s z e r e z t e : Abafi Lajos: Az elégi-áról 1 k. (1 frt 60 kr.) Ballagi Aladár: A magyar kir. testőrség története 1 k. (2 frt 40 kr.) Baló J. és Miklós G. Csillagászati és physikai földrajz 1 ki. (2 frt30kr.) Barna Ignácz : A rómaiak satyrájáról 1 k. (35 kr.) Beöthy Zsolt : A magyar szép prózai el-beszélés 2 k. (4 frt 70 kr.) Raskai Lea: 1 k. (1 frt 25 kr.) Ho-ratius és Kazinczy : 1 k. (I frt.) A tragicum: 1 k. (3 frt 40 kr.) Cicero : A kötelességekről 1 k. (1 frt 30 kr.) Pro. Sexto oratio: 1 k. (70 kr.) Faludi Ferencz: Nemes úrfi: 1 k. (1 frt.) Fraknói Vilmos: Mártinovics és társai összeesküvése: 1. k, (3 frt 20 kr.) Fülöp Áron : Ellák és Aladár 2 k. (3 frt.) Greguss Gyula: Ter-mészettudományi értekezések: 1 k. (3 frt 60 kr.) Hofecker Imre : A magyar zene egyetemes története: 1 k. (1 frt.) K á 1 d i György: Válogatott egyházi beszédei: 1 k. (1 frt 30 kr.) Páz-mány Péter: Kalauz I. és Il-ik könyv 1 k. (90 kr.) Plautus: Vígjátékai ford. Csiki Gergely 4 k. (11 frt 60 kr.) Rusek Antal : Kisfaludy emléklap 1 k. (35 kr.) Dr. Szemák István: Középiskolai ifj. könyvtárjegyzék: 1 k. (40 kr.) Kürthi Emil: Zajtai Pista; 1 k. (Ifjú Magyarország melléklete.)

A j á n d é k : Budai József: Egy ismeretlen magyar classikus (Szerző ajándéka.)

A könyvtárban levő müvek sorszáma 618 (28-al több, mint az előbbi évben) darabszáma pedig 1283 30-al több, mint az előbbi évben.)

B e v é t e l e k : A rault iskolai évről átjött . . . . 14 frt 25 kr. Tagsági dijakból mintegy 128 frt 25 kr. Mult évi hirlapok eladásából . . . . 15 frt 16 kr. Rendkívüli jövedelem 16 frt 68 kr. Báli jövedelem 163 frt 37 kr.

összes bevétel: 337 frt 71 kr. K i a d á s o k :

Előfizetés politikai, szépirodalmi és élcz-1 apókra 75 frt 78 kr.

Füzetes vállalatok- és folyóiratokra . 48 frt 20 kr. Rongált könyvek kicserélésére és ujak

vásárlására 78 frt 24 kr. Könyvköttetésre 31 frt 35 kr. Füttésre és világításra 18 frt 44 kr. Tisztviselők fizetésére 8 frt — kr. Bútorokért és rendkívüli költségekre . 4 frt 31 kr.

Összes kiadás 264 frt 32 kr. Cselekvő állás tehát a takarékpénztár-

ban levő 50 frttal együtt m. e. . 73 frt 39 kr. Ehez járul egy „névtelen" 5 frt szives adománya is.

c) Ifjúsági önképzökör. Az ifjúsági önképzőkörnek a VII. és VIII. gymn. osztályból

32 beirt tagja volt. Az üléseket rendesen vasárnaponként délelőtt 9 órakor tartották. Iskolai év folyama alatt 20 rendes és 4 rend-kívüli ülés volt.

A kör 49 frtot tűzött ki pályakérdések és szavalatok meg-jutalmazására, még pedig:

1. A legjobb ballada vagy románcz írójának 4 frt. Ezt a jutalmat Patakfalvi Lajos kapta.

2. A legjobb novella vagy elbeszélő költemény írójának 6 frtot. Ez a jutalom Patakfalvi Lajos és Költő Kálmán között osz-lott meg.

3. A legjobb márcz. 15-ére irt alkalmi beszéd vagy költe-mény írójának 6 frtot. Ez is Patakfalvi Lajos és Költő Kálmán között oszlott meg.

4. Ki prózát legjobban szaval, annak 3 frtot. Ezt Rozsondai Károly kapta.

5. Ki legtöbb izben szaval költeményt dicséretesen, annak 4 frtot. Ez Szabó Károly és Gyenge József között oszlott meg.

6. Egy a magyar szabadságharcz idejéből vett jelenet legjobb leírójának 4 frt jutalmat. Egy dolgozat érkezett be, de a jutalom nem volt kiadható.

7. Kikötött alakú müvet német vagy latin nyelvből, megfe-lelő alakban legjobban fordit, annak 3 frtot. Egy dolgozat jöttbe; de jutalmazásra nem volt érdemes.

8. Kisfaludy Károly „Mohács" czimü elegiája legjobb mélta-tójának 3 frtot. Ezt a jutalmat Maksai Gyula kapta.

9. Szécsi F. alelnök Tompa ..virág regéi" legjobb méltatójá-nak 6 frtot tűzött ki. A jutalmat Patakfalvi Lajos kapta.

10. A legjobb emlékkönyvbe irható bírálat Írójának 5 frtot. A jutalom a Seprődi Jánosé lett.

11. Kinek legtöbb műve keiül emlékkönyvbe, annak 5 frtot. Ezt Gyenge József kapta.

Beadtak 46 eredeti és 1 fordított müvet, melyek közül né-hány jutalmazásban is részesült és neháuy d i c s é r e t r e volt méltó.

Az írásban beadott bírálatok közül csak egyet fogadtak el és részeltettek jutalmazásban.

A verseny szavalatok közül 5 nyert „dicséretes" fokozatot. Az önképzőkör alaptőkéje 1893. jul. 1. m. e. 630 frt o. é.

d) Gyermekkönyvtár. Tagjainak száma ezen isk. évben 156. Tagsági dij 30 kr.

Saját pénztára terhére járatta a „Kis Lap" 2, az Én Újságom 2 és a „Hasznos Mulattató" 1 példányát. Bevétel volt 74.264 frt; a könyvszerzésre szánt összeggel a könyvek a következő év elejére szereztetnek be.

Vétel utján szaporodott a könyvtár ez isk. évben 25 darab-bal. Nevezetesen: 4 ..Kis Lap." 2 „Én Újságom." 2 „Hasznos Mulattató" és 17 drb. Ifjúsági irattal. Mindezek díszesen be vannak kötve.

Jelenleg a könyvek száma: 342. A forgalmi napló száma 2040-ig emelkedett fel.

e) Énekkar.

Az énekkarnak — Harmónia — ez iskolai évben 75 tagja volt. Évfolytán betanult darabok : Hymnus, Erkeltől. Szózat, Egresitől. Temetési ének Deák Gy.-tól. Temetési ének N.-töl. Nagyisten, Gehertől. Népdal egyveleg, Pogatsnik G.-tól. Népdal egyveleg, Lányi E.-től. Kossuth nóta, Lányi E.-től. Részlet a Rinaldó cz. dalműből. Fohász, Huber K.-tól.

Év folytán nyilvánoson működött a Hármonia 3 temetésen ; márczius 15-iki ünnepélyen ; a konfirmatio alkalmával a ref. temp-lomban és az évzáró ünnepélyen.

VIII,

Atanulók névsora, a) A g i m n á z i u m b a n .

I. osztály.

Asztalos Ödön (uj) 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 1 2 1 1 3 2 1 2 4 3 4 4 3 3 3 1 1 2 2 2 2 1 1 2 1 1 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 3 1 3 4 3 3 3 3 3 2 2 vizsgálatlan maradt

Baczó Sándor Bakó Gyula Bedő Ferencz (uj)

5. Biró Dezső Bucsi József Csáki Ferencz Csog Ignácz Dávidovits Móricz (uj) izr. 1 2 2 3 2 3 2 f». 1

10. Derzsi Béla ism. Farczádi Béla unit.

2 2 2 3 3 3 2 3 1 1 2 2 2 2 3 2 3 2

.N , N W ^ oo ^ 09

« a ^ J r C J •—I bcefl

t> J ^ ^ ^ ^ a j H S

Fazakas Sándor (uj) 3 2 2 3 2 2 1 3 1 Ferenczi Gábor 2 3 2 2 2 3 3 3 1 Ferenczi Károly 3 4 4 4 4 3 3 2 1

15. Filep János (uj) 2 3 2 3 2 2 3 3 1 Gábos Győző (uj) 2 2 2 2 2 2 2 3 1 Gálfi Mihály (uj) 3 4 4 4 3 4 2 3 1 Hann Károly luth. 3 4 4 4 4 4 3 2 1 Gerbert János (uj), r. kath. e 1 t á V 0 2 : o t t

20. Hodgyai Géza 3 3 3 2 3 3 3 3 1 Incze Gábor 3 3 3 3 2 3 3 2 1 Kalabér Samu (uj) 3 3 3 3 3 1 3 2 1 Kertész Árpád (uj) 3 4 4 4 3 3 3 2 1 Kis Lajos 3 3 3 3 3 2 3 3 1

25. Kovács Lajos 1 1 1 1 1 1 2 2 1 Losdorfer Kálmán, unit. 1 3 3 3 3 3 3 2 1 Máthé Tibor 3 4 3 3 4 3 3 3 1 Muzsnai Miklós (uj) 1 1 1 2 1 2 3 3 1 Nagy Sándor 3 3 2 3 2 2 3 3 1

30. Örbán Balázs 3 3 3 3 3 3 3 3 1 Pál Sándor 1 1 1 1 1 2 1 2 1 Somodi Ferencz (uj) 1 1 1 1 1 1 1 2 1 Szent-Királlyi Árpád, unit. 1 1 1 1 1 2 2 2 1 Ungár Mihály, luth. 3 4 3 4 4 4 3 2 2

35. Zakariás Károly 3 4 3 4 4 3 3 3 1 Zakariás Ödön 3 1 2 2 2 3 2 3 1

N a ? cn t, N o 2 ^ 2 n, . , tn 2

. osztály. a.s a tfatfft « ^ ^ Ő ^ ^ ^ s « Benkő Gábor

Bekő Elek Bertalan József Biró Béla

5. Bodor Imre Bod Sándor Deák Lajos Demeter Domokos Derzsi Béla

10. Félegyházi Ernő. Filesz Andor, luth. Gellért Ferencz Herczeg Albert Jancsó Lajos

15. Kristóffi Géza Kovács Gergely Máthé János Máthé László Márton Árpád

20. Márton Viktor Miklósi Károly Miskolczi Endre Molnár Aladár Nagy József

25. Orbán Lajos Pál Károly Péter Samu Szalai Béla Széles Lajos

30. Sepsi Balázs

2 2 2 1 1 2 2 3 2 3 4 4 4 3 2 2 3 2

k i m a r a d t 2 3 3 3 2 2 2 3 1 3 4 4 3 3 4 3 3 1 2 3 3 2 3 3 3 3 2 3 3 3 2 2 3 3 2 2 2 3 3 2 3 2 2 3 1 2 3 3 1 2 2 3 fm. 1 2 3 2 2 2 1 1 2 1 3 3 3 2 2 2 3 2 1 3 4 3 3 3 4 2 2 1 1 2 2 1 2 1 3 3 1 3 3 3 3 2 3 3 2 1 1 3 2 1 2 1 2 2 1 2 1 1 1 1 1 1 3 1 2 3 3 2 2 2 3 1 3 4 4 3 4 2 3 2 3 1 1 1 1 1 1 3 2 1 4 4 4 3 4 3 3 3 3 2 3 2 2 1 3 3 2 2 3 2 2 2 2 2 3 2 2 1 3 2 2 2 1 3 2 2 3 3 3 3 3 1 3 2 1 2 2 2 1 2 3 2 2 1 1 2 2 1 1 2 2 2 1 2 3 3 2 3 2 1 3 1 2 2 2 2 2 1 3 3 2 1 1 1 1 1 2 1 3 1 4 4 4 3 2 1 3 3 2

N o 2 N E -22 III. osztály. co

23 • i—i ci tx 2 a

a '•33 -t-3

>•5 a a j_a QD

t> C3 ^ « »a> :© H S ^ H S

Biró Dénes 1 2 1 2 1 3 2 1 — 1 Buzogány Mózes e 1 t á v or z 0 t t Gábos Dénes 3 3 2 2 2 3 3 3 3 1 Joós András 3 3 3 3 3 4 2 2 3 1

5. Kelemen Károly 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 László Albert 1 3 3 2 2 2 3 3 2 1 Lörincz Áron 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 Lukácsfi Elek 2 3 3 3 3 3 2 3 3 1 Nagy Domokos, unit. 2 3 2 2 2 2 2 3 2 1

10. Piskóty István 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 Puskás István, róm. kath. 1 1 1 1 1 1 2 3 3 1 Sipos József 2 3 2 2 2 2 2 2 3 1 Soó Károly 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 Solymosi István 2 3 3 2 3 2 2 2 3 1

15. Trucza Dezső 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 •

s_ (Z? N "S"

.

Mér

t. ra

jz Te

stgy

ak.

Mag

avis.

i

IV. osztály.

Vallá

s La

tin

Mag

yai

Ném

et

Tört

éni

Men

nyi

Terin

, i

Mér

t. ra

jz Te

stgy

ak.

Mag

avis.

i

Darvai István 1 1 1 1 2 1 2 2 2 1 Demeter Miklós 3 4 3 3 3 2 3 2 2 1 Erese Sándor 2 2 2 2 3 3 3 3 3 1 Ferenczi Pál 2 3 3 3 2 3 3 1 2 1

5 Félegyházi Kálmán 2 2 2 2 2 3 2 1 2 1 Filep Béla 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 Kövecsi Sámuel 1 1 1 1 1 1 1 1 3 1 Lukácsfi József 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 Márton Lajos 3 4 4 4 3 3 3 3 3 1

10. Br. Orbán János, uuit. 1 2 2 2 2 2 2 3 3 1 Técsi Ferencz 1 3 3 1 2 3 3 3 3 2

N — t» cö S-. QJ •>—I La ea V. osztály. 4a c ® o* d se «

ea ta :o * SÜ £ ® £ S « t> J O ^ ^ E-H ^ H E-i ^

Baczó Balázs Bedö Miklós Bedő Ödön Beke Ferencz

5. Beszterczei Gábor Biró Károly Deák István Demeter József Derzsi Géza

10. Felméri Gábor Filep György (uj), r. kath. Illyés Ferencz lncze Zoltán Karácsony Ödön

15. Kolunibán Lajos Kovács Gergely (uj) Krisztiáni András (uj), luth. Nagy Béla Nagy János

20. Nagy Imre Pál Gusztáv (uj), luth. Pálfi Jenő, unit. Sebesi Arthur Szász József

25. Szél Jakab Szentpéteri György (uj) r. k. Teleki Endre Zánder Károly (uj)

3 4 3 3 3 3 3 4 3 1 2 2 1 1 1 2 2 2 2 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 1

vizsgálatlan maradt 4 3 2 3 2 3 3 2 2 1 2 3 2 2 2 3 3 3 3 1

k i m a r a d t 2 3 2 2 2 3 3 2 2 1 3 4 2 4 2 3 3 3 3 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 1 2 4 3 4 3 3 4 3 2 1 3 3 2 4 2 3 2 2 2 1 3 2 3 2 3 3 2 2 1 1 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1

k i m a r a d t 1 3 2 2 2 2 2 2 3 1 2 3 2 3 2 3 2 3 2 1 1 2 2 2 2 2 1 2 2 1 2 3 2 2 2 1 3 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 4 3 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 3 2 2 2 2 2 2 3 1 1 2 1 1 1 1 2 2 3 1 1 2 1 2 1 2 2 2 2 1 1 2 1 1 1 1 1 2 2 1 3 4 3 4 3 3 3 3 3 1 1 2 1 2 1 1 1 2 2 1

k i m a r a d t

VI. osztály.

N ^ 13 .3 .3

vc3 a .9® >» 2 -a; a a — •>-" V t>c c -t-3 a = tic 03 rtsorovu.ro> £ a J

Andrási Albert 2 3 2 2 2 3 2 3 2 1 Bedő Áron 2 3 2 2 2 3 2 3 2 1 Lajos Dénes 1 1 2 1 1 2 2 2 2 1 Makai Károly 2 1 2 1 2 1 3 2 2 1

5 Múszták Béla (uj) 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 Nagy Sándor k i l é p e t t Stenner Péter (uj) luth. 2 3 2 3 1 3 2 3 2 1 Szabó Béla (uj) 3 4 4 3 4 3 4 3 2 2 Szakács Zoltán 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1

VII. osztály.

Bartlia Gábor 3 2 3 2 2 2 3 3 3 1 1 Biró Sándor 1 1 1 2 2 1 2 2 1 2 1 Bucsi István 2 1 1 2 3 2 3 2 2 2 1 Derzsi Pál 3 3 3 3 3 4 3 3 3 2 1

5. Ferencz Miklós 2 1 2 1 2 1 3 2 2 2 1 Kállai Ferencz 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 1 Lukácsfi Ferencz 2 2 2 3 3 1 3 3 2 2 1 Major Ferencz 1 1 1 2 2 1 3 3 2 2 1 Mántó József 3 2 2 2 2 2 3 3 3 2 1

10. Nánási Elemér 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 Pösig Venczel, r. kath. k i m a , r a d t Reimesch Henrik, luth. 2 4 4 3 2 4 4 4 3 2 2 Reinbold Béla, r. kath. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 Sebesi János 2 1 1 2 2 1 1 2 2 2 1

15. Seprődi János 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 Szabó Károly 1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 Szentpáli Sándor 3 3 4 3 3 3 4 4 3 2 1

13 .3 g * .2 vtf a .g3 g a .M bű cd 'J3 '2 ÖC S tf fi « tr ÍUD «« 3 :© « 2 O ® .3 53 S

(-1 <U "i-H co . _| VIII. osztály. 4§ a g & § | ^ £ M & %

= bc E tf c ^ 3D t c

ea % s « Sü : o ® . a c s « > H ^ ^ U-: H

AichelburgEgon br. r kath. 3 3 3 3 2 3 3 3 3 1 1 Bede József 2 3 2 3 3 2 2 1 n O 1 1 Bocz József 2 2 2 3 3 2 3 3 3 2 1 Gyenge József 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1

5. Kádár Audor 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 Kádár Dénes 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 Költő Kálmán 2 2 2 3 3 3 2 3 3 1 1 Maksai Gyula 1 1 1 1 1 1 1 1 1 fm. 1 Miksa Livius, g. kath. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1

10. Nagy Árpád 2 3 3 3 3 3 3 2 3 2 1 Patak falvi Lajos 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 Pálfi Ferencz, unit. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 Rozsondai Károly, luth. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 Szaniszló Pál 2 2 2 3 3 1 3 3 3 2 1

15. Zajzon Zoltán 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1

Megjegyzés. A tantárgyakban: 1 = jeles; 2 = jó ; 3 = elég séges ; 4 = elégtelen ; fin. = felmentve. Magaviseletre nézve 1 = jó ; 2 = szabályszerű ; 3 = kevésbé szabályszerű ; 4 =rossz.

b) Az eleui i iakolAbaii .

1-so osztály.

Asztalos István. Balázsi Rezső. Balucz Dezső. Benczédi Mózes.

6. Benczédi Pál. Benkő József. Bodrogi Balázs. Csép Gergely.

Csép Ödön. 10. Demeter Attila.

Ferenczi Miklós. Fóris Dénes. Fülei István. Gáibel Aladár.

15. Gotthárd János. Harth Gyula. Hegyi István. Hrobony Adolf.

Hrobony Ferencz. 20. Kakasi Jenő.

Kassai Pál. Kelemen Dezső. Koncz Bandi. Konnerth János.

25. Kovács Lajos. Láng Kálmán. Marosi Sándor. Mecz István. Mezei Ödön.

30. Miskolczi László. Nagy Gusztáv. Nemes Balázs. Pap Mátyás. Pál Mózes.

35. Por Emil (kimaradt.) Rozmann Izidor. Sárközi István. Schuberth Frigyes Sebe György.

40. Stratzinger Emil. Szabó Dezső. Szalai Károly. Szalai Sándor. Szász Béla.

45. Szent-Királlyi Andor. Sztrókay Kálmán. Verestói Dani. Verestói István. Zöld Sándor.

2-ik osztály Bálint János. Bodrogi István. Darvai Albert. Dieinár Kálmán.

5. Fazakas András.

Fekete Gábor. \ Fülei Dénes.

Hann Arthur. Hermann Károly.

10. Kelemen György. Koncz Lajos. Lánczky Ernő. László Elemér. Marosy Gyula.

15. Mészáros Gyula. Móga László (eltávozott.)

; Nagy József. Nóvák Béla Nuszbaum Lajos.

20. Orbán József. Sándor József. Sárközi Lajos. Solymossi János.

Suller Rudolf. 25. Szabó István.

; Szabó Zoltán. Szőke János.

| 3-ik osztály. : Asztalos János.

Asztalos József. ' Benkő Lajos. > Bernát Hermán. < 5. Bokor Károly. \ Bodrogi Gábor. 1 s Bucsy Endre.

Csép Endre, í Csora György. > 10. Fankovich László, s Gábos Géza. ] Gyarm&thy Endre. \ Harth Frigyes.

Istók Sándor. 15. Kassay István.

Kinda József (kimaradt.) Kis Albert. Kollát Lajos. Kovács Albert (kimaradt)

20. Lányi Imre. Mártini Árthur. Máthé István. Nagy Lajos. > Nánási Cs. Bertazina.

25. Orbán Balázs. : Pávelka Jenő. :

Rozman Vilmos. s Solymossy Ákos. Szemeriay Imre.

30. Szentgyörgyi Lajos (km.) Székely Lajos. Vetési István. Zakariás József.

4-ik osztály. Baczó Gyula. Bak Elek (kimaradt.) Bálint Béla. Bándi Ferencz (kimar.)

5. Brassai Lajos. Deák Ferencz. Farkas Péter Fábián Dezső. Felszegi István. j

10. Ferenczi Andor. Ferenczi Béla. Grósz Miklós. Gyarmathy Károly. Ilyés János.

15. Jakab Zoltán. Karda Károly. Kassai Gyula. Kis Ernő. Láng Endre. László József.

20. Lőrincz András. Makai Lajos. Nagy Kamilló. Nemes Andor. B. Nuszbaum Adolf.

25. Nuszbaum Adolf. Palkó Gábor. Patchiáffó Árthur. Péter Márton. Sándor Ferencz

30. Sándor Lajos. Sepsi Béla. Séra Ferencz.

Sikolya Dénes. Smidt Frigyes.

35. Schvartz Emmánuel. Szilveszter Mihály. Tóth László. Veres Dénes.

IX.

Iskolai javadalmak. A) Pályázatok, versenyek.

1. Bottá Györgyné alapítványából járó 28 frtra ki volt tűz-ve „ S z o k r á t é s z é le t - és j e l l e m r a j z a , az A p o l o g i a S o c r a t o u s a l ak i és t a r t a l m i i s m e r t e t é s é v e l . " Két pályamunka közül az I. számú irója nyerte el a jutalmat nagy-terjedelmű értékes dolgozatával. Szerzője: Maksai Gyula VIII. o. tanuló.

2. A gróf Teleki-féle 17 frt 80 kr jutalomra kívántatott E m l é k b e s z é d gróf Z r i n y i M i k l ó s r ó l , a k ö l t ő r ő l . Két dolgozat érkezett be, melyek közül a jobbat a tanári kar a díjra érdemesnek ítélte. Készítette Seprődi János VII. o. t.

3. A Kis József-féle 25 frt 20 kr német nyelvi versenydijat Sebesi János VII. o. tanuló kapta meg.

4. A Kis József-féle 25 frt 20 kr szépirási jutalmat hat ver-senyző közül Félegyházi Ernő II. o. tanulónak ítélte a bizottság.

5. A Hallerkeöi gróf Haller Ferencz-íé\e zenei pályadíjból, melyeket gróf Haller Louise ő Méltósága boldogult atyja emlékére állandósítani kegyeskedik, nyertek :

a) hegedűvel az első dijat (4 cs. és kir. arany) Rozsondai Ká-roly VIII., a másodikat (2 arany) Reinbold Béla VII. o. tanuló, a 3-ikat (10 korona, névtelen ajándéka), Seprődi János VII. o. tanuló.

b) fuvolával az,első dijat (3 arany) Nagy János V., a máso-dikat (l arany) Mántó József VII. o. tanuló;

c) gordonkávái egy dijat (2 arany) Szakács Zoltán VI. o. tanuló.

6. A Vargyasi Daniéi Anna-ié\z 5 frt jutalmat hegedűvel el-nyerte Pálfi Jenő V. o., a 2-ik dijat (5 frt, melyet egy névtelen ajánlott fel) Félegyházi Ernő II. o. t. és a 3-ikat (3 frt, melyet szintén egy névtelen ajándékozott) Szentpáli Sándor VII. o. tanuló.

7. Az ifjúsági önképzőkör nyertesei fel vannak sorolva az if-júsági önképzőkörről szóló jelentésben. (Lásd „Isk. Egyesületek" czimü szakaszt.)

8. A testgyakorlati vizsgálat alkalmával v e r s e n y d i j a t nyertek.

a) futásból: Bedő F. I. o. 1 koronát, Deák L. II. o. 1 koronát, Lukácsfi E. III. o. t. 1 koronát, Pál K. II. o. 1 koronát, Kará-cson Ö. V. o. 2 koronát és Szent-lvirállyi Árpád I. o. 1 koronát.

b) magas ugrásból: Karácson Ö. 2 koronát, Reinbold B. VII. o. 1 koronát, Lukácsfi József és Darvai L. IV. o. tanulók 1—1 koronát.

c) távolugrásból: Karácson Ödön 2 koronát, Félegyházi K. IV. o. 1 koronát, Miklósi K., II. o. 1 koronát, Bartha G. és Fe-besi János VII. o. tanulók 1 — 1 koronát.

d) súlydobásból: Bede József VIII. o. 2 koronát és Nánási Elemér VII. o. 1 koronát.

Jutalmat nyertek továbbá a következő kürtösök és dobosok: Ferenczi Pál IV. o. 2 koronát, Puskás István III. o. 2 koronát és Bod Sándor II. o. tanuló 1 koronát. Kiadatott összesen 25 ko-rona. Ezt a következők ajándékozták : S e b e s i Ákos főgondnok 4, Dr. Mezei Ödön gondnok 4, Dr. Nagy Sámuel 2, I l l y é s István pénztárnok 2, Olasz Gyula r. tanár 1, S z a k á c s Mózes tanár 2, H a j dó János köztanitó 1, F é l e g y h á z i Antal tanár 2, Bod Károly tanár 1, G ö u c z i Lajos igazgató 2, Koncz Ármin gyógyszerész 1, K a s s a i Albert orvos 1, és S o l y m o s i János gyógyszerész 2 darabot.

B) Jutalmak. 1. A Gaál-Télelci alapból emlékkönyvet kaptak az I. g. oszt-

ályból : Bucsi J., Kovács L., Pál S., Szent-Királyi Á.. Muzsnai M., Baczó S., Zakariás Ö., a Il-ikbó): Széles L., Márton Á., Pál K, és Kovács G, a III-ikból: Kelemen K., Piskóti I., Biró D., és Puskás I., a IV-ikból: Lukácsfi J., Kövecsi S., Darvai I. és Or-bán János; (az e l emi 1-ső o s z t á l y : mindenik növendéke 2 irkát, 1 irónt és 1 irótollat), a 2-i k b ó 1: köiiyvet kaptak : Koncz L., Solymosi J., Diemár K., Szabó Z., Orbán J., a 3-i k b ó 1: Istók S., Solymosi Á., Pávelka J., Szemeriai I., Máthé I., Rozman V. és Fankovich L., a 4-i k b ő 1: Felszegi I., Smid Fr., Láng E., Sándor L., Lőrincz A.

2. P á l fi Ferencz ügyvéd úr szives ajándékából Gyenge József VIII. o. t. egy aranyat kapott. 6

3. T. H a j d ó János köztanitó ur ajándékozott Bucsi József, Kovács Lajos és Somodi Ferencz I. o. tanítványainak, mint a kik a latin nyelvben leginkább kitűntek, 2—2 koronát és Gábos Győzőnek szavalatért 2 kóronát.

C) Ösztöndíjak, segélypénzek s egyéb javadalmak. a) Az ösztöndíjak és segélypénzek kiosztása.

I. Kis-segélyben (fejenként 25 frt 20 kr) részesült a követ-kező 50 tanuló: A VIII. osztályból: 1. Pálfi Ferencz, a VH-ikből: 2. Ferencz Miklós, 3. Szabó Károly. 4. Biró Sándor, 5. Sebesi János, a Vl-ikból: 6. Lajos Dénes, 7. Makai Károly, az V-ikből: 8. Bedő Miklós, 9. Bedő Ödön, 10. Sebesi Árthur, 11. Pálfi Jenő, 12. Szél Jakab, 13. Szász József, 14. Kovács Gergely, 15. Nagy Béla, 16. Paál Gusztáv, a IV-íkböl: 17. Lukácsfi József, 18. Kövecsi Samu, 19. Darvai István, 20. Félegybázi Kálmán, 21. Orbán János, a III-ikból: 22. Biró Dénes 23. Kelemen Károly, 24. Piskoti István, 25. Puskás István, 26. Sípos József, a II-ikból : 27. Pál Károly, 28. Kovács Gergely, 29. Herczeg Albert, 30. Szé-les Lajos, 31. Márton Árpád, 32. Orbán Lajos, 33. Félegyházi Ernő, 34. Kristóffi Géza, az I-sőből: 35. Baczó Sándor, 36. Bu-csi József, 37. Biró Dezső, 38. Bedő Ferencz, 39. Gábos Győző, 40. Kovács Lajos, 41. Muzsnai Miklós, 42. Pál Sándor, 43. Szent-Királyi Árpád, 44. Pál Sándor, az elemi 4-ik osztályból: 45. Felszegi István, 46. Sándor Lajos, 47. Lőrincz András, 48. Ilyés János, 49. Fábián Dezső 50. Jakab Zoltán.

II. A Gaál-Teleki alapítvány javadalmából a következő ta-nulók részesültek: a) Czipópénzt kaptak: Kádár A., Kádár D., Költő K., Maksai Gy., és Rozsondai K., VIII., Biró Sándor., Ferencz M., Kállai J., Major F., Mántó J., Seprődi J. és Szabó K., VII. o. 6—6 frtot; Andrási A., Bedő A., Lajos D., VI., Bedö Ü., Beke F., Biró K., Demeter J., Kovács G., Nagy B., Nagy J., Pál G., Szász J., Széli J., Teleki E., V. o. 5—5 frtot; Darvai I., Kövecsi S. és Erese S., IV. o. Biró D., Kelemen K., László A., Sípos J., III. o. 3—3 frtot; Derzsi B., Márton Á., II. Za-kariás Ö., I. o. szintén 3—3 frtot; b) Mint rokon tanuló Kará-cson ö., V. o. 25 frt 20 kr.

III. A Gidófalvi alapítvány javadalmát a következő tanulók élvezték: Maksai Gyula, Kádár Dénes és Rozsondai Károly VIII. o. 50—50 frt, Seprődi János és Major Ferencz VII. o. 30—30 frt, Lajos Dénes es Makai Károly VI. o. 20—20 frtot.

IV. A gróf Teleki Miksa-féle alapítványon voltak, sjgy 40— 40 frtot kaptak Bucsi István VII., Szakács Zoltán VI. és Teleki Endre V. o. tanulók.

V. A gróf Teleki Sámuel-féle alapból: Költő Kálmán és Bocz József VIII. o. egyenként 11 frt GG kr, Bedő Áron VI. o. Beke Ferencz V. és Kövecsi Sámuel IV. o. tejenként 8 frt 75 krt.

VI. Keszei-féléből Kádár Andor, Szaniszló Pál VIII. és Bartha Gábor VII. o. egyenként 10 frt 50 krt.

VII. A gróf Zorda-féléből: Kállai Ferencz VII., Andrási Albert VI., Kovács Gergely és Pál Gusztáv V. o. fejenként 10 frt 50 krt.

VIII. A Nagy Sándor-ié\z alapítványból: Nagy Béla V. 5 frt. IX. A Gazda-féle családi alapítványt 96 frt 60 krt élvezte

Incze Zoltán V. o. t. X. A Székely-(Jgron alapítványon volt Felméri Gábor V. o.

t., ki 25 frtot húzott. XI. A Jánosi-féléből kapott Sipos József 7 frt 50 krt. XII. Bod Benedek-ié\ét Bod Sándor II. o. t. kapta 28 frt

70 krt. XIII. A Székely egyleti első takarékpénztár két tanulónak

20—20 frtot adott. XIV. Az Udvarhelymegyei takarékpénztár Illyés Ferencz V.

o. tanulónak 25 frt juttatott. XV. Kincstári Mária Terézia-íé\e ösztöndijat élvez Reinbold

Béla VII. o. t. 150 frtot. XVI. A jövedéki birság alapból Szentpáli Sándor és Pösig

Venczel VII. oszt. tanulók (az I-ső félévben) élveztek 75-75 frtot, Trucza Dezső III. o. t. 60 frtot.

b) Díjmentesség.

A gimnáziumi tanulók közöl 45-ön részesültek tan, vagy lakdij elengedésben, az elemiekből 50-nél is többen. Az elengedett összeg 725 frtra megy.

— 84 —

c) Szolgatanulói javadalom.

Szolgatanutónak minden illetékes jelentkezőt felvehetett a tanári kar; a gimnáziumból 36, az elemi iskolából 19 tanuló folya-modott érte s valamennyi meg is nyerte.

d) Legáczió.

A tanulók ez uton mintegy 500 frt segítséget nyertek az egyházaktól.

e) Eszpoziczió, vagyis társas érkezés.

Mindenik társaságban megvolt az ebéd s több helyt a vacso-ra is, mely utóbbi az 1893/4. isk. évre kötelező mindenkire nézve azon figyelmeztetéssel, hogy másfél kiló hust tortoznak ugy az ebédhez mint a vacsorához szolgáltatni az illetők.

f) Az iskolai javadalmak összesítése.

Sor-szám

C z i m Pénz Sor-

szám C z i m

frt kr Cb. éa k arany

1 2 3 4 5 6 7

Pályadíjak czimén kiadatott Jutalmakul könyvben s pénzben . . . Ösztöndijak, segélypénzek czinén . . . Iskolai dijakban elenged tetet t j Legátusi illetménybűi nyert segély . . . Mária Terézia-féle össztöndij Jövedéki birság-alapból i

162 29

2180 725 500 150 210

50 20 50

12 1

Összesen: | 3957 20 13

X. Statisztikai kimutatás. I. ;!

A tanul, száma II. Vallás szerint

Az osztályok

OQ

5 04

i §

öc | g

« ;05 Ü I. II. III. IV. V. VI.

VII. VIII.

g. OBZt.

összesen 161 2 151 1-29

3 -i 1 1

i!— íj 2

—I 1 1 1

7 5

O

III. AnyanyeK

szerint

I cS aj; l» I CO ím a

— i 33 29 14 11 22 7

15 13

- 1 144

S5

IV A szülők polgári állása

ö'LS

1 —

2 — 1 — 1 — 1 1

6 1

ca -a

— 1 1 — 1 1 -i 1

4 112 3! 1 12 II—' 1!—1

2!-

— : íí 1

V. Tanulásban tett előmenetel szerint Minden

tárgyból

VI. Honosság

szerint

a: - I I

2

1 !

58 j 10! 2; 3 16 3 52 Ul6

15! 1 16 -11 1 4 1 7 3 5 — 8j 1

10 ! -

8 14 12 34 11 iA 4 29

7 5 14 4 1 11

18 2 24 5 3 8 6 Bí lti 6 8j 15

28 78 7j 5 17 10 74! 37 151 1-ső elemi 2-ik „ 3-ik „ 4-ik „

8 — —: 1 1 2 3

48 26 2d 37

2 13' —I 1

16 — 1

6 13— 9 10;-

4 U 2 2

5 5 2i 18 4 2 '—.13 6 2 —114 6 — - 15

7 — 4 — 4 -8 —

összesen 148 — 141 91 13 Főösszeg 309 15 2 292 220 21

9 19 — 7 140!—! Íj2252 1 1222 — 21 9 260Í40! 23!— 16 24 8 284 6 2 80 62 3j 15 38 1 73

5 14 81 30,30! 141 16 I 2 76! 68 102 5 11 311121 104 67 292

VII. Életkor szerint

Az i j lg osztályok f> g megjelölése

I. gymn. II. gymn. III. gymn. IV. gymn. V. gymn. VI. gymn. VII. gymn, VIII.gymn.

összesen —

> 1 > •oj vu

35 O

m m m ® ^ > > vu

- n m

1-ső elemi 2-ik elemi 3-ik elemi 4-ik elemi

5 10 19

14 5 10

© aj > >

-QJ -OJ lO o

5 -8 12 2

7 2 3 1

— - 2; 5 10 4 - ; - ! - ; 3 2 -

6' 4 - M - l - i: 2

» so

14 12128 27 7 10 19 10 13

6 11

Összesen 5 27 34!28 27

7 10 8 12 10 5 -

15! 5!

34 29 14 11 24 8

16 15

TöT 40 26 30 37

Főösszeg 5 Í27 34(28 27 29 1V 28 27 7110 19 10 13 5 6 141 292

IX. VIII. Erkölcsi állapotra nézve | E g Ó 8 Z 8 é g j állapotra nézve hány tanuló

kapott hány fegyelmi eset

volt

WD-

cfl i >1 CO «3

es

hány beteg-1 ségi eset volt

pedig Ö tn I 0 >>

. . j l c ű|0:>fli a 1 o Js jellegű

T3 O tSl tü >

ed egész o,,i

éven át

eű ed J3 -Q

X. Érettségi vizsgálat eredménye

N CU a ©

>-s 15

<v

Érettnek nyilváníttatott Közülök készült

J2 Ct>

15 15*

Egy két hónapra, egy pedig egy évre visszavettetett.

— * o o —

XI.

Az iskolai gyűjtemények gyarapodása. a) Kollégiumi nagy könyvtár.

1. Közkönyvtár.

1. V é t e l ú t j á n : A m. tud. Akadémia 10 frt illeték fe-jében küldte a következőket: Akadémiai Almanach 1893-ra; Aka-démiai Értesítő 1892-ik évf.; Archaeologiai Értesítő XII. k. 3—5 sz. és XIII. k. 1—2 sz.; Matheinatikai és tem. tud. Értesitő X. k. 6 - 9 füzet és XI. k. 1—4 füz.; Emlékbeszédek VII. k. 5—8 sz.; Értek, a math. tud. köréből XV. k. 1 —2 sz.; Értek, a term. tud. köréből XXII. k. 3—8 sz.; Értek, a ny. és széptud. köréből XV. k. 11—12 sz. és XV. k. 2.— ; Értek, a tört. tud. köréből XV. k. 7 — 11 sz.; Mathem. és term. tud. közlemények XXV. k. 1—2 sz. Ribbeck Ottó A róm. költészet története III. k. Janet Paul A polit. tud. története II - III. k. Bunyitai V. A gyulafehér-vári székes egyház későbbi részei s egy magyar humanista. Tö-

rök Magyarkori tört. emlékek II. oszt. I-ső k. Monum. Hung. Hist. III. oszt. 2-ik r. XV. k. — A protestáns irod. társaság 5 frt pár-toló tagsági díj fejében: A magy. prot. irod társaság Évkönyve 1892. Protestáns Szemle 1892. évf. Zsilinszky Mihály A magy. orsz. gyűlések vallásügyi tárgyalásai III. k. — Közalapból vétel-útján: Protestáns Almanach 1. füz. (Megbukott.) Bél a király név-telen jegyzőjenek könyve a magyarok viselt dolgairól. (Az eredeti kézirat hasonmása Fejérpataki László olvasásával és Szabó Károly fordításával.) Sánta Károly Buzgóság könyve. Osztrák magy. mo-nárchia Írásban és képben 159 —179 füz. Tornaügy IX-ik évf. Petőfi Muzeum V. évf.

2. H i v a t a l o s k ü l d e m é n y e k : A vall. és közokt. in. k. minister XXI. jelentése a közokt. állapotáról és az orsz. tanítói nyugdíj és gyámalap 1891-iki állásáról. Az erdélyi ev. ref. egyház kerület Névkönyve 1893-ra. Az erd. ev. ref. egyházkerület 1892. szept. 10—13-án tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. A magyar orsz. ref. egyh. egyetemes konventének 1892 máj. 23-27-iki ülé-sének jegyző könyve. Az 1790—91. XXXI. t.-cz százados ünnepe Protestáns Közlöny 1892. évf. Az erdélyi tanárok maros-vásár-helyi értekezletének jegyzőkönyve 1892 máj. 31-tŐl jun 2-ig.

3. K ö z a j á n d é k o z á s b ó l é r k e z t e k : Egyetemes Köz-oktatásügyi Szemle 1892. évf. Magyar Pedagógia 1892. évf. Zsi-nati Értesítő 1891—92-iki zsinatáról a magy. orsz. két prot. egy-háznak. Néptanítók Lapja 1892. évf. Sárospataki Lapok 1892. évf. Dunántuli prot. Lap 1892. évf. Protest. egyház és isk. Lap 1892. évf. Debreezeni Prot. Lap 1892. évf. Család és iskola 1892. évf. Magyar prot. Néptanító 1892. évf. Orsz. középisk. tanáregyesületi Közlöny 1891 — 92. évf., mind a helyi ref. tanári kör ajándéka. — Némáti Kálmán Rohonczi codex tantétel. Némáti Kálmán Ka-zár tantétel. Némáti K. Nemzetiségünk elvei. Budai József Egy ismeretlen magy. classicus iró. Kovács Ferencz Az 1844-ik évi orsz. gyűlési tárgyalások Naplói a papi javakról. Plagiosippus Egy tudós Koriphams. Varga Ottó A tankönyvekről. Simon Péter Ki-rály és Korona, az illető szerzők ajándékai. — Ujfalvy Ch. E. Essai de grammaire Vepse Paris lí>75, Sebesi János VII. gymn. t. ajándéka. Rüstöw Az 1848—49-iki magyar hadjárat története f. Vértesi 2 kötet, özv. Bíró Pálné urnő ajándéka. A tiszántúli ev.

ref. középisk. tanáregyesület Évkönyve 1892 —91-ra, az egyesület ajáudéka. Emlékezet az erd. m. közmüv. egyesület hunyadmegyei választmányának dévai 1892-iki közgyűléséről, a választm. ajánd. A vidéki áll. és kir. kath. középisk. tanárai cougressusának jegy-zőkönyve 1893 jan. 3., a congressus ajáudéka. Emléklap, a sz.-udvarhelyi r. kath. uj főgymn. felszentelése alkalmából, Gönczi L. ajánd. Görög-magyar szótár Soltész-Szinyei, Bodó Farkas és Bartha Andor ajándéka. — Ezeken kivül egyes kiadók, mint minden év-ben, ez iskolai évben is meg tisztelték iskolánkat iskolai kézi-könyvek egy-egy példányaival. Tisztelet példányokat küldtek ki-adványaikból: a Franklin társulat 9 példányt; Lampel 10 pldány; Stampfel 4 pldányt; Eggenberger 1 pldányt és László Albert 1 pldáuyt Fogadják a szives ajándékozók ezúton hálás köszönetün-ket. Ide számítandó föt. Szabó Ferencz n.-eleméri plébános ur nagybecsű könyvküldeinénye. Ebből 27 kötet már megérkezett.

2. Kis-könyvtár. Véte l ú t j á n : Nyelvtudományi Közlemények XXII. k. 5 - 6

és XXIII. k. 1 frt Akadémiai tagilletmény. Természettudományi Közlöny és Pótfüzetek 1892-ik évf. Wattba Viucze Az agyagipar technologirja, Bpest 1892. Hermán Ottó Az északi madárhegyek tájáról, Bpest lt>93. Brehm E. A. Az északi sarkról az egyenitőig, Bpest 1892. A m. kir. term. tud. társ. tagilletméoyci. — Erdélyi Múzeum 1892. évf. Egyetemes phil. Közlöny 1892. évf. Magyar paed. Szemle 1892. évf. Annalen der Physik u. Chemie 1892. évf. Történelmi Tár 1892. évf. Századok 1892. évf. Magyar történeti Életrajzok 1892. évf. Orvos-természettud. Értesítő 1892. évf. Ma-gyar Nyelvőr 1892. évf. Ethonographia 1892. évf. Bpesti Szemle 1892. évf. Magyar nyelvtörténeti Szótár III. kötet. Szinnyei Jó-zsef Magyar irók élete és munkái II. k. A Kis-féle alapból ren-delt müvek. — Az egyes tanárok a tanári könyvtár gyarapítására szánt mintegy 105 frt erejéig a következő müveket hozatták meg: Klamarik János dr. A magyarországi középiskolák ujabb szerve-zete történeti megvilágítással, Bpest 1893. Szemák István dr. Kö-zépisk. ifj. Köuyvtárjegyzék, Bpest 1892. Rayner J. Tanári Név-könyv 1893-ra. Sbhmeidler Károly dr. A görög királyság története visszapillantással a korábbi történetre ford. Hommer József Nagy-

Becskerek 1890. Lázár Gyula dr. A török birodalom története 2. kiad., N.-Becskerek 1890. Thim József A szerbek története a leg-régibb kortól 1848-ig, N.-Becskerek 1892 2. k. Castelar Emil A római műveltség és klassikos művészet ford. Szathmáry György Bpest 1875. Castelar Emil beszéde köztársaság mellett ford. Szi-lágyi Emil A művészet, vallás és a természet Olaszországban ford. Szathmáry György, Bpest 1874. Balassa József A magyar nyelv-járások osztályozása és jellemzése, Bpest 1891. Bajza József ösz-szegyüjtött munkái, kiadta Toldy Fecencz 2. kiad. Bpest 1861-63. Sárffy Aladár A classicusok rhetorikája Budap. 1890. Bozóky Ala-jos A szép irod. a róm. császárság fénykorában, N.-Várad 1892. Rich Anthony Illustrirtes Wörterbuch dr. röm. Alterhüiner übers. C. Müller. Paris u. Leipzig 1862. Kudora Károly Könyvtártan Budap. 1893. Magyar philos Szemle 1890. és 1891. évf mok. Se-ress Imre Homer, Iliasa és Odysszeaja travestia. Seres Imre Ma-gyar mondavilág. Schill Salamon Görög irod. történet a gymn. VII. és VIII. o. szám., Bpest 1892. Pór Antal Hellas földirata és hellén állam régiségek, Pest 1871. Bauer Mathm. és geogr. Atlasz. Fröhlich Izidor Kinematika, Bpest 1892.

3. Gyulai könyvtár. Kuun Géza gr. Ujabb adatok a Kun Petrarca codexhez, Bu-

dapest 1892. (Értek, a ny. és széptud. köréből XV. k. 12. sz.) Szerző ajándéka.

*

A fent olvasható kimutatás szerint könyvtárunk állománya — nem számítva uj műnek a folyóiratokat, melyek a mult évben is megvoltak, valamint a folytatásokat sem — az 1892—93-ik isk. évben gyarapodott 96 művel, 232 drbbal. E gyarapodásból a Köz-könyvtárra esik 70 mű 126 drb; a Kis-könyvtárra 25 mű 105 drb; a Gyulai-könyvtárra 1 mű 1 drb. összesen mintegy 320 frt értékben, melyből a Kis-könyvtár gyarnpitására mintegy 180 fo-rint esik.

A könyvtár összes állománya: 9951 mű, 15388 drb. Ebből a Köz-könyvtára esik 7721 mű 10392 drb; a Kis-könyvtárra 1008 mű 3075 drb; a Gyulai-könyvtárra 1222 mű, 1921 drb. A könyvtár megközelítő értéke 10600 frt.

b) A természettani szertár.

A természettani szertár az 1892/93. isk. évben a követke-zőkkel gyarapodott: 10 kg. higauy (52.—). 6 drb villanytelephez való üvegedény (10.17). Savak (14 79). Waodtafeln zur Math. ge-ogr. von L. Bauer (3.66). Az Archimedes-féle törvényt igazoló ké-szülék (12.10). Összesen 92-72 frt értékben.

Az összes eszközök száma: 332, értéke: 2159*39 frt.

c) Természetrajzi tanszertár. A következő tárgyakkal gyarapodott: Rana Esculanta fejlő-

dése (7.50). Somateria mollissima (10. — ). Ciconia alba (8.- ). Pa-rus pendulinus, fészekkel (5.—). Halnetus albicilla (23.—). Inuus cynomolgus (20.—). Dr. Mezei Ödön gondnok 1 kutyakoponyát, Nagy Lajos fővámhivatali számtiszt egy tengeri rákot szíveske-dett ajnndékozni.

d) Kép-, érem- és régiségtár.

Csiszár László cs. és kir. szakaszvezető 33 drb rézpénzt és ifj. Kovács Domokos ur 4 drb ezüst pénzt ajándékoztak.

— —

Figyelmeztetés. I . Iskolai d í j ak .

a) az 1.. 2., 3. és 4-ik elemi osztályban féléven-ként 3 frt — kr.

b) az I., II., III. és IV. gymn. osz-tályban félévenként . . . . 5 frt — kr.

c) az V., VI.. VII. és VIII. gymn. osztályb in félévenként . . . 7 frt — kr.

a) nagy vaságyért s egyéb szüksé-ges bútorzatért félévenként . . 6 frt — kr.

b) kis vaságyért s egyéb szükséges butorvatért félévenként . . . 4 frt — kr.

c) minden künn lakó tanuló épület használati díj cz. fizet félévenként 1 frt — kr.

3. Beiratási díj: a) a gymn. osztályokban . . . 2 frt — kr. b) az elemi iskolában . . . . l frt — kr.

4. Az erdélyi ref. tanárok özv. árv. intézete javára beiratáskor előre -- frt 60 kr.

5. Értesitő-díj: - frt 40 kr. 6. Bizonitvány-díj: a) a gymnasiumban 2 frt — kr.

b) az elemi iskolában . . . 1 frt — kr. 7. Könyv- s tanszertár-díj: (csak az V. VI. VII. és

VIII. g. osztályosok fizetik). 1 frt — kr. Megjegyzések. Az iskolai díjak közöl b e i r a t á s i d í j a t

c s u p á n a z u j t a n u l ó k fizetnek egyszer mindenkor fa. A tan-, l a k á s - és é p ü l e t h a s z n á l a t i d í j félévenként, de min dig e l ő r e fizetendő. A könyv- s t a n s z e r t á r d í j , valamint az özvegy-árvai illeték év elején egyszerre fizetendő. A bizonyít-ványra a bélyeget az illető tanuló adja. Az ifjúsági olvasóegyesü-let tagjai 2 frtot kötelesek négy egyenlő részben fizetni. A gyer-mek-könyvtárra 30 krt kell 3 egyenlő részben beszolgáltatni az

l. Tandíj:

2. Lakásdíj:

illető tanulónak. — É r e t s é g i v i z s g á l a t i d i j 6 frt és5Ó kr bélyegilleték. — M a g á n t a n i t ó i és felügyelői díj legkisebb összege: 4 frt, mely télévenként és mindenesetre a közvizsgálat előtt fizetendő. Díjszabályzatunk szerint: ha v á l a k i a k i tű -z ö t t h a t á r i d ő i g nem fizet, az i l y e n az i s k o l á b ó l e l u t a s í t a n d ó .

Pótló- , magán- vagy o s z t á l y ö s s z e v o n á s i vizs-g á l a t é r t , egy évről 40 frt fizetendő. Egy tárgyért pótló vizsgáu, ha csak egyből tesz vizsgát valaki, 4 frt jár.

I I . A bennlak&s. Tisztaság és egézségügyi tekintetek megkövetelik, hogy min-

den b e n n l a k ó tanulónak, l e l t á r s z e r i n t , m e l y e t a szü-lők a l á í r á s u k k a l h i t e l e s í t e n e k , meglegyenek a követ-kező ruhaneműi: legalább 3 rendbéli változó, egy párna, két párnahéj, két fehér lepedő, egy éjjeli takaró, egy ágyterítő, egy szalmazsák, egy törölköző kendő, három-négy rendbeli kapeza vagy harisnya s egyéb szükséges ruházat. — S z ü n i d ő k a l a t t a b e n n l a k á s n i n c s e n m e g e n g e d v e , csak rendkívüli esetek-ben kivételesen adhat az igazgatóság engedélyt ssünidőn való bennlakásra.

I I I A leg&tlo vagy ünnepi követség*

A l e g á t u s t j á r a t ó e g y h á z k ö z s é g e k t i s z t e l e t e s l e l k é s z e i t és t. p r e s b y t e r i u m a i t felkérjük, hogy az ün-n e p e k e t m e g e l ő z ő l e g l e g a l á b b h á r o m h é t t e l a le-gátus vitetésre vonatkozó netáni kívánságaikat jelentsék be az igazgatóságnak, mert legatio-választásnak az ünnepek előtt 15 nappal, meg kell történnie.

IV. Vegyes értesítések.

Az évköz i s z ü n i d ő k m e g n y u j t ó i (későn jövők) szí' goru büntetés alá esnek.

A családi alapítványokra és ösztöndijakra az első harmad végén szoktak megtörténni a kinevezések. Az előbbiekre a folya-modványok november végéig benyújtandók.

Á t a n k ö n y v e k e t i l l e t ő l e g , a tanári szék 66—189J. sz. határozata folytán a régiek helyett a következő új tanköny-veket használjuk: A III. g. o. számára: „ K e r e s z t é n y h i t - és e r k ö l c s t a n "

Ki s s Józseftől, a gimn. III. és IV. osztály számára.

„ „ L a t i n Olvasókönyv Cornelius Nepos után, a gimn. III. oszt. számára, készítette S i n k a Sándor debreczeni gimn. tanár.

A IV. oszt. számára : A Tüdős János-féle jegyzetes kiadású Phaed-rus.

n „ magyarnyelvhez: a G óbi Imre Stilisztikája. Az V. és VI. o. számára: K a p o s i Luczián költészettana és a R i e d 1

Frigyes szónoklattana. A VII. oszt. számára az I m r e Sándor: Magyar irodalom tör-

ténete Dr. Jancsó Benedek átdolgozásában (ez most van sajtó alatt.)

S z o l g a - t a n u l ó s á g é r t szeptember 2-ikán estig lehet a szokott feltételek mellett folyamodni.

D í j e l e n g e d é s é r t jó tanulók, jó magaviselet és szegény-sorsú állapot feltétele mellett, mely utóbbi is bizonyítvánnyal iga-zolandó, a beiratás alkalmával vagy legkésőbb szeptember első hetében folyamodhatnak.

A j övő t a n é v m e g n y i t á s a 1893. szeptember 4-ikén délelőtt 10 órakor lesz.

A beiratások a régi tanulókra nézve a mult évi értesítő, illetőleg a tudósító könyvecske ftlmutatása mellett, lehetőleg a szülék személyes jelenlétében, szeptember 2-ik és 3-ik napján tör-ténnek meg. Uj tanulók felvételénél oltási, ujraoltási bizonyít-vány és keresztelő levél vagy születési bizonyítvány felmutatása is szükséges.

A j a v í t ó v i z s g á l a t o k a beiratások napjain lesznek, melyekre azon tanulók, kik csak egy t á r g y b ó l k a p t a k „elég-t e l e n " o s z t á l y z a t o t a tanári kartól előlegesen nyert enge-dély folytán, ellenben azok, kik ké t t á r g y b ó l „ e l é g t e l e n " o s z t á l y z a t u a k , a julius elején az igazgatósághoz benyújtott folyamodás és általa az elöljáróság utján a méltóságos állandó

Igazgatr-tanácstól kieszközölt engedély folytán bocsáttatnak. Éz utóbbiak a kis értesítőt is mellékeljék kérelmükhöz, melyet a mélt. állandó Igazgató-tanácshoz Kolozsvárra kell czimezni.

Sz.-Udvarhelyt, 1893. julius 2.

Az igazgatóság.

TARTALOM.

Lsz. I. A székely-udvarhelyi ref. kollégium története . . . 3.

II. Nagy L a j o s főgondnok emlékezete 38. III. Adatok kollégiumunk ez évi történetéhez . . . . 43. IV. A kollégium kormányzata s tanári testület . . . . 45. V. Tananyag és tankönyvek 49.

VI. Nyilvános közvizsgálatok sorrendje 66. VII. Iskolai egyesületek 67.

VIII. Tanulók névsora 71. IX. Iskolai javadalmak 80. X. Statisztikai kimutatás 85.

XI. Az iskolai gyűjtemények gyarapodása 87. XII. Figyelmeztetés 92.