A SZENTKORONA-ESZMETÖRTÉNETE

ÍRTA

ECKHART FERENC

BUDAPESTKIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

1941

FRANKLIN NYOMDA

ELŐSZÓ.

A jelen munka célja mai közjogunk egyik legfon-tosabb tételének, a szentkoronatannak történeti fejlő-dését. tisztázm. Idestova tíz éve már, hogy egy érte-kezésem körül lefolyt tudományos irodalmi vitábanrámutattam arra, hogy e kérdésnek nincs adatokratámaszkodó jogtörténeti feldolgozása, hanem hogy avele foglalkozók bizonyítás nélkül ugyanazokat a véle-ményeket hangoztatják. Utaltam arra, hogy a vitafolyamán egyet len új adat sem merült fel s így a kérdésmegoldása egy lépéssel sem jutott előbbre. Jeleztemazonban azt a szándékomat, hogy a kérdéssel behatóanfogok foglalkozm. (A magyar alkotmány fejlődés. MagyarJogi Szemle, 1981. május.)

Azóta ezt a feladatot sohasem vesztettem el szemelől, a reávonatkozó forrásanyagot is gyűjtögettem, decsak most bocsátom közre munkámat, mikor már elégbő anyagra támaszkodik. Ámbár a dolog természeténélfogva nagyon szétszórt forrásanyagból a jövőben mégsok adat merülhet fel, nem hiszem, hogy azok lénye-gesen módosíthatnák munkáin eredményét. Ahol csaklehetett, magukat az adatokat szólaltattam meg, mertúgy gondoltam, hogy így kerülhetem el leginkább azértékítéletek kimondását. Munkám főszempontja agondolatfolytonosság kutatása volt. Azért voltamkénytelen korszakonként nem egyszer ugyanazokat, a

4

kérdéseket, felvetni és tárgyalm. Emiatt ismétlések for-dulnak alő a munkában, de inkább vállaltam ezt, minthogy a fejlődés menetének bemutatásában hiányokmutatkozzanak.

Az említett 1981. évi vita felkeltette az érdeklődéste sokat emlegetett, de tudományosan soha kellőlegmeg nem alapozott kérdés iránt. Azóta többen foglal-koztak egyes részleteivel és ez megkönnyítette a kérdésegész történetének megírását. Ki kell emelnem közülükVáczy Péter munkáját: «A szimbolikus államszemléletkora Magyarországon» (Budapest. 1982, Minerva-könyv-tár), Bartoniek Emma «Corona és regnum» c. cikkét(Századok, 1934.) és mint adatokban leggazdagabbat,a szlovák Kárpát Jozef «Corona regni Hungáriáé v dobéArpádovskej» e. értekezését (Pozsony, 1987.), amely azÁrpádkorra vonatkozó anyagot teljesen összegyűjtötte.Figyelmen kívül hagyhattam Nagy Miklósnak «A szentkorona eszméje» cím alatt a Szent István-EmlékkönyvII. kötetében (1938.) megjelent összefoglaló tanul-mányát, mint amely semmi újjal sem járult hozzáa kérdés megoldásához.

Hálával kell megemlékeznem néhai tanárom, Fejér-pataky László Zsigmond-kori nagyértékű és sajnos,még mindig kiadásra váró oklevélmásolat-gyűjteményé-ről, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia történetibizottsága őriz, valamint a Hajnik Imre hagyatéka-ként, a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában talál-ható oklevélkivonatokról. Különösen Fejérpataky gyűj-tése nélkül aligha adhattam volna megfelelő képet akoronaeszme történetének legfontosabb korszakáról.Az ő gyűjtéséből származó adatokat Fp. betűkkel éslevéltári lelőhellyel, a Hajnik gyűjteményéből veiteketpedig nevével jelölöm.

5

Az angol alkotmánytörténeti irodalom ide vonat-kozó anyagának összegyűjtését kedves tanítványom-nak és kartársamnak, dr. Hónis Györgynek köszön-hetem, aki angolországi tanulmányai idejében nagybuzgalommal volt segítségemre és a munka sajtó alárendezésében is támogatott.

A jegyzetekben gyakrabban használt rövidítések akövetkezők:

Dipl. Eml. e helyett: Magyar Diplomáciai Emlékekaz Anjou-korból I—III. Budapest, 1874—1876. Szerk.Wenzel Gusztáv.

Dipl. Eml. M. Icor. e helyett: Magyar DiplomáciaiEmlékek Mátyás király korából. I—IV. Budapest,1875 78. Szerk. Nagy Iván és Nyári Albert.

E. O. E. e helyett: Erdélyi Országgyűlési Emlékek.I—XXII. Budapest, 1875—1898.

MGH. e helyett: Monumenta Germaniae Histórica.MODL, e helyett: Magyar Országos Diplomatikai

Levéltár.M. O. E. e helyett: Magyar Országgyűlési Emlékek

I XII. Budapest, 1874—1917.Mon Slav. Merid. e helyett: Monumenta spectantia

históriam Slavorum meridionalium. Zagreb, 1868.Rag. e helyett: Ragusa és Magyarország össze-

köttetéseinek oklevéltára. Szerk. Gelcich József. Buda-pest, 1887.

Theiner e helyett: Vetera monumenta historicaHungariam sacram illustrantia. I—II. Róma, 1859—1862. Szerk. Theiner Aug.

Egyéb rövidítéseim általánosan használtak és ígykülön magyarázatra nem szorulnak.

1. A koronaeszme eredete.

A korona, vagy görög szóval diadéma, mindenidőkben az egyeduralommal volt kapcsolatban. NagySándor vette fel először ezt a görög, makedón és perzsaelemekből összeállított jelvényt, amely őt, a világ urát,minden alattvalójától megkülönböztette. A diadémá-nak az uralommal való elválaszthatatlan kapcsolatáta hellenisztikus műveltségkörből a rómaiak örökölték.A corona, ékkövekkel díszített koszorú, Nagy Kon-stantin idejében vált a római műveltségkörben azabszolút monarchia állandó jelképévé. Annak a kifeje-zésére, hogy a kereszténység és a császár szoros kap-csolatban áll egymással, csakhamar keresztény erek-lyéket foglaltak a koronába és sokszorosan díszítettéka kereszt jelével.1

A germánoknál az uralom átvételének éppúgy meg-voltak a maga formái, mint más dolgok átruházásának.A frank Merovingok ez alkalommal ökrösszekéren jár-ták országuk határait, a longobárd királyok pediglándzsát kaptak. A római műveltség hatása azonban,mint annyi más téren, itt sem maradhatott el. A római

1 L. Alföldi András nagyszabású, alapvető tanulmányát:Insignien und Tracht der römischen Kaiser. (Mitteilungendes deutschen arch&ol. Instituts. Köm. Abt. 50. k. 145. 1.)

8

imperium jelvényei: a korona, a sceptrum, a globnsés a bíborpalást a germán királyok uralmának jelvé-nyeivé is váltak.2 Az átvételnél bizonyára tudatoskapcsolat jött létre a római és a germán világuralmigondolat között. Nagy Károlynál a korona császárihatalmának kézzelfogható kifejezője, a koronázás acsászárság megalkotásának befejező, lezáró cselek-ménye volt.3

A koronázást az egyház, a római intézmények elter-jesztője beleolvasztotta a király felkenésének az ótesta-mentumból vett szertartáséba es ezzel a VIII—IX.század óta szentségi jellegűvé tette. A felkenéssel ésaz egyház közreműködésével végbement, koronázássalnyeri el minden keresztény uralkodó hatalmának teljes-ségét, lesz Isten kegyelméből uralkodó, Krisztusnakrendeltje, szerve, helytartója. Mint Isten szolgájahivatva van az egyházat védelmezni, a jog uralmátfenntartani, azaz a gonoszokat megbüntetni, bármilyrendűek és rangúak legyenek, a gyengéket megvédeniés a békét országában megvalósítam. A koronázásiordok'an, az uralom átruházásának az egyház meg-határozta szertartásában, a szent olajjal végrehajtottfelkenés mellett a korona a szent cselekménynek leg-fontosabb külső jele, amellyel a megkoronázott szent-séget és erőt nyer az egyház és országa szempontjábóloly fontos feladata elvégzésére.4 A korábban szentségi,

3 L. K. Schramm: Geschichte des englischen Königt umsim Lichte der Krönung. Weimar. 1937. 3. 1.

3 Hans Schreuer: Hie recht lichen Grundgedanken derfranzösischen Königskiönung. Weimar, 1911. 59. es köv. 11.

4 Schreuer i. m. es P. R. Schramm: Der König vonFrankreich. ZKG Germ. Abt. 58. k. 1930.

9

a XIII. században már csak szent cselekményi jelleg-gel bíró királyavatásban használt, megszentelt koronaaz egyház helyeslésével kísért uralomnak, a keresz-tény királyságnak már a IX. X. században külső,látható jele és az egyetemes egyház közvetítése éskívánsága folytán általánosan elismert jelképe.

Természetes volt tehát, hogy amikor Szent Istvána kereszténységre térítette nemzetét és a keresztényállamformát, a királyságot tette közjogi életformájává,magát. Krisztus helytartójaként királlyá kellette ésmegkoronáztatta. A korona látható jele volt annak,hogy Magyarország a kereszténységhez csatlakozottés az ennek megfelelő államformát, a királyságotöltötte magára. Szent István koronája az új magyarállam és az egyetemes egyház kapcsolatának jelképe;viselője, az egyház felkentje, nemcsak az állambangyakorolta az egyház jóváhagyta hatalmat, hanem azegyházzal szemben is vannak jogai. Szent Istvánkoronája a magyar királyi liatali m jelképe, amint,ebben az időben minden királyi hatalom jelképe akorona volt. Ezt lát ta benne az egyház, amely a trónralépő király fejére helyezte, az egyházi írók, de elsősor-ban a koronázási ordók bizonysága szerint.

Már a IX. században kétféle értelemben használtáka «korona» szót: a koronázásnál legfontosabb szerepetviselő ékszert értették rajta, de egyben a királyi hata-lom jelképét, is. 885-ben olvassuk az Annales Bertiniani-ban, hogy a korona insigne imperii, a főhatalom jel-vénye.6 Nagy Károly korának költői a koronábanlátják a királyi, illetőleg császári hatalom megtestesül-

5 10. 1. Idézi Jozef Kárpát: Corona regni Hungatiae vdobe Arpadovskej. Pozsony, 1037. 4. 1.

10

lését. Sedulius Scotus egy költeményében meg ez van:Laudibus regnum et diadema darumCesaris tnagni vigeat. et coruscet.*Teodulf (760—821) is írja a királyról:Félix, qui potis est. semper adesse tibiEt. diademali sat dignam pondere frontéinCernere, quae simili cuncta per arva cárét.7

III. Ottó császár, Szent István kortársa egy oklevelébenuralkodásáról úgy beszél, mint koronája idejéről.8

Bartoniek Emma érdeme, hogy rámutatott arra,hogy a mi egyházi íróinknál is szerepel a korona.“ Mihozzátehetjük: hasonló értelemben szerepel, mint akülföldi irodalomban, s ez magyarázza, hogy a koronaSzent István intelmeiben, a. legendákban, azután aSzent László-kori Gesta Ungarorumban mint jelképfordul elő. Nem merült és nem merülhet fel kétség azegykorú irodalmi és írásbeli viszonyok ismerete mellett,az iránt, hogy a középkori magyarországi irodalom ezelső termékei egyházi írók tollából erednek. Honnanvehették ezek műveltségüket, gondolkodásmódjukat,hacsak nem az általános egyházi műveltség köréből?Semmiképpen sem tételezhető fel, hogy már a XI.században az új magyar keresztény egyház köreiben,az egyháziaknak első és második nemzedékében valamisajátos magyar gondolatkör fejlődhetett ki.

6 850 körül. MOH Poetae Latini Aovi ('aralim. III. 1. t.235. I.

7 U. O. 1. t . 483. 1.8 999: in nostri diadematis temporibus. MOH Kaiser-

urkunden. II. t. 758. 1.9 Corona és regnum. Századok. 19341. évf. 314. 1.

11

Az Intelmek szerzőjénél különösen szembetűnő,amint erre mér azok legjobb ismerője rámutatott, hogygondolatköre az általános egyházi műveltségben gyö-kerezik.10 Nála a szentek koronája és az egyháztólmegszentelt királyi méltóság koronája, tehát a szentségés a királyság jelképe összeka pcsolódik, szinte egymásbafolyik úgy, hogy némely esetben alig tudjuk meg-mondani, hogy tulajdonképpen melyik koronáról beszélaz író: a megdicsőülés, az égi dicsőség, vagy a földihatalom és dicsőség koronájáról. A két koronának ezaz egymás mellé állítása, összekapcsolása az egykorústílus sajátsága, amely bizonyára a koronázási ordákonalapszik. Hinkmár rheimsi érsek szerint Kopasz Károlyés II. Lajos koronázásánál mondták: «Koronázzonmeg Téged az Ür a dicsőség és az igazság koronájával,hogy igaz hittel és a jócselekedetek sokszoros gyümöl-csével eljuss az örök királyság koronájához annakadományából, akié az uralom és a hatalom mind-örökké».11 Hasonló gondolatot találunk a franciakoronázásoknál: «Fogadd a királyság koronáját ...,hogy magától Jézus Krisztustól a szentek közösségé-ben az örök királyság koronáját elnyerjed».12 III. Ottócsászár kancelláriájában is használatos volt ez a for-dulat: «Illik, hogy a császári felség alattvalóinak

10 Balogh József: Szent István politikai testamentuma.Minerva 9—10. köt. és: Szent István Intelmeinek forrásai.Szent István-Emlékkönyv, 1938. II. k. 202. 1.

11 809: Coronet Te Dominus corana glorie atiple iustitie,ut cum (lile recta et multiplici bonorum operum fructu adcoronam porvenias regni perpetui ipso largiente, cuius estregnum et Imperium in secuta seculorum. Migue: PatrologíaLatina. 125. k. 807. 1.

12 Schreuer i. m. 70—73. l.

12

kéréseit, ha azok Istennek tetsző dolgokra irányulnak,meghallgassa, hogy szolgálataiktól támogatva a földihatalom tisztességével dicsekedjék és ennek elmúltaután az igazak örök életének a koronáját érdemeljemeg».13 IV. Henrik császár is használja ezt a képetokleveleiben: «Mivel az isteni gondviselés hölcseségeaz egész keresztény közösség birodalmának kormány-zására minket emelt fel, mindenekelőtt azon kell mun-kálkodnunk. hogy az, aki a földi uralom koronájátadta, ennek az életnek eltelte után megengedje, hogyazzal a koronával is megkoronáztassunk, amely nemvétetik el sohasem*,14

A pápai kancellária persze szintén szívesen élt ezzela képpel. IX. Gergely például ezt írja Frigyes császár-nak: «A kegyelem koronáját hordd e földi számkivetés-ben, hogy az igazság koronáját helyezzék rád az ítélet-kor ... és végül az elmúihatatlan dicsőség koronájávalkoronáztassál meg abban az országban, amely sohasemfog elpusztulni ...».15 Uralkodókról még évszázadok

13 1000: Decet imperialem exeellentiain sibi subditorumplacita deo potent ium awes Sue Maiestatis precibus incli-nare, quatinus eorum fulla servitiis temporalis imperiiglorietur honore at que post huius exccsaum vite braviuxnet-erne mereatur adipisci corone. MG It Kaiscrurkunden.II. k. 814. I.

14 1039: ...ut. qui coronatn torreni regni concessit.post einensuni linius vito spatium on etiam coronan per-mittat. que non auferatur in otornum. Mull Dipl. V. k.II. 1. .

15 1227: Coronani igitur gratie portes in hoc oxsilio. utcorona iustitie l ibi in indicio reponat nr. . . ot tandemcorona inimarces-ibilis glorie corone.ris in regno, quodnunquam ullo tempore corrumpetur. MG 11 Epist. Saoc.XIII. I. k. 279. 1.

13

múlva is mondják, hogy elnyerték az örök dicsőségkoronáját. Az 1790: L te. szerint II. József, aki SzentIstván koronáját nem viselte, «e halandó életből ésmúlandó országlásból az örökkévaló dicsőség koronájáraelhivatott»,16

Az Intelmek szerzője a világi és az égi koronátösszekapcsolja ott, ahol Szent István a katolikus hitmegtartását teszi fia kötelességévé, «ha a királyi koronáttiszteletben akaród tartani», 17 mert a hit nélkül semitt e földön nem országolhat tisztességgel, «sem az örökbirodalomból vagy a koronából» nem részesülhet.16

A földi korona itt ellentétbe van állítva a magasabb-rendíí, el nem múló koronával, amely a megdicsőülteketékesíti. Hozzá is teszi a szerző: senki sem fogja akoronát, t. i. az ágit, elnyerni, aki nem küzdött értea törvém szerint.19 Majd az egyház pártfogását tesziSzent István fia feladatává, mert ennek a révén koro-náját, azaz királyi hatalmát dicsérni fogják.20 Azegyháziak védelmével, mondja utóbb, a dicsőségeskoronát fogja dicsérhetni, azaz a mennyei koronábanrészesülm.21 Az igazságosság a királyi korona ékességes ez a korona a kegyelem gyakorlásával lesz dicsérendőés ékes.22 Az idegenek ékesítik a királyi udvart, mondjaa 6. fejezetben az alighanem idegen származású író,s ha őket pártolja a herceg, koronáját «mindenki fel-

16 Ugyanezt mondja az 1792: I. t. c. II. Lipótról. 17 Az 1. fejezetben: si regalem cupis lionestare coronam... 18 ...nec in eterno regno vol corona participant... 19 . ..nemo cornnabitur. nisi qui légitimé certavcrit. .. 20 ...et tua corona laudabitur...

21 . . .gloriosam... exaltabis coronam. ..22 ...tua corona iaudabilis sit et decora...

14

ségesnek fogja tartani».23 Itt is, de utóbb is a királyikoronáról beszél, mikor szerinte az engedetlenség szel-leme szétszórja a korona virágait.24 vagy az erényekmértéke határozza meg a királyok koronáját.26 Mun-kája végén a kora irodalmában jártas egyházi szerzőmegint összekapcsolja az égi és a földi uralmat, koronát,amikor azt vallja, hogy az ajánlott tulajdonságokbóltevődik össze a királyi korona s ezek nélkül senki seniuralkodhatik, sem az örök királyságra nem juthat el.28

A földi koronán az Intelmek szerzője a királyihatalmat, méltóságot érti: mindazt, ami a királyihivatalhoz, az egyház által megszentelt uralkodóihivatáshoz tartozik. Nem kell tehát feltennünk, hogyaz egyházi író a «Szilveszter küldte diudém-ra» gondolt,mikor «megfelelően a kor szimbolizáló hajlamának»,a királyi hatalom jelképévé a koronát tette.27 Nemvalami kezdetleges állameszméről van e kis könyvecs-kében szó, hanem általános gondolatról, az egyházszolgálatában álló keresztény király méltóságáról,amelynek helyes gyakorlásával, ha helyét mint Krisztusigazi helytartója tölti be, eléri az örök üdvösséget, aföldöntúli királyságot s ott a keresztény király és min-den hívő szemében elérhető legmagasabb célt: aszentek koronáját.28

23 . . .tua corona ab oiuuibus habcatur augusta. . .24 ... dispergit flores corone...25 Modus virtutum fiait coronam regum.Hec omnia superius libát a coinponunt coronam, sün-

quibus valót nulhis liie regnare, noc ad eternum portingért*regnnai.

27 Bartoniek Emma: I. m. 315. 1.28 Nagyfokú elfogultsággal lehet csak azt állítani, hogy

a szent korona teljes elmélete van adva már első megjelenése

15

Az egyház most vázolt felfogását a koronáról, minta királyi hatalom jelképéről, megtaláljuk azokban akésőbbi munkákban is, amelyeket szintén egyháziakírtak. Bartoniek kimutatta e nézetet a legendákban,a középkori egyházi szellemnek ezekben a jellegzetestermékeiben, valamint a magyar krónika első fogal-mazásaiban is.

A legendákban megvan az a jellegzetesen egyházigondolat, a királyi és az égi korona szembeállításánakáltalánosan használt motívuma, amelyet nem kelletta legendák íróinak okvetlenül az Intelmekből venniük.A megkoronázott Szent Istvánt a valószínűleg 1077és 1088 között keletkezett nagyobb legenda szerint«Isten e világban a királyság hatalmára (ad regnipotenciám) akarta emelni es a jövőben a boldogságörökkétartó koronájával határozta megváltani28. Eztátveszi Hartvik legendája is.29 Egyébként a korona alegendákban a királyi méltóság, a főhatalom jelvénye(diadema regalis dignitatis), amellyel ékesítve a felkentaz uralom részesévé lesz. Hartvik legendája szerintIstván Henrik császár nővérét, Gizellát nőül vette és

alkalmával az Intelmekben.» (Gerőcz Kálmán: A Szt. Koronatana Sz. Istvánnak Sz. Imréhez szóló intelmeiben. Sátoralja-újhely, 1030. 12. 1. így még 25—2(5. (15. 1.) Hogy az Intel-mekben nem lelhetjük fel a szent korona tanának elsőalakját, arra már Pauler Gyula rámutatott (A magyar nem-zet története, 2. kiad. I. k. 384. 1. 37. j.).

29 I,. Bartoniek i. m. 31(5. 1. és Kárpát i. m. 23. I. (5rámutat ehelyütt az ideiglenes és az örök korona párhuza-mára. mely az egykorú európai kultúrán alapul és a bizánci,valamint a francia koronázási ordókban is megtalálható.Schreuer i. m. (15, 69, 70. 1.

16

őt a krizmával felkenetvén «a korona viselésével akirályság részesévé tette».30

Hogy a Gesta Ungarormn a XI. században a koro-nában szintén a királyi méltóság jelképét, a megkoro-názásban az uralom átruházását látja, azt természetes-nek találjuk, ha meggondoljak, hogy e krónika és folyta-tásainak írói ugyanabból az egyházi körből kerülhettekki, mint a legendák szerzői és ugyanannak a műveltség-nek a hatása alatt állottak. A krónika szerint a koroná-val ruháztatik át a királyság (regnum) a megkoronázotta király (rex) szemben a királyi család meg nem koro-názott hercegeivel (dux); a korona jelképezi a királyihatalmat, a királyi tisztet, ami akkoriban az állam-hatalomma 1 egyért elinti .31

A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a tatár-járás szemtanúja, az olasz Bogerius váradi kanonok,utóbb spalutói érsek, «Carmen Miserabile»-jében szinténhasználja a «korona» kifejezést, egyrészt az uralomátruházása legfontosabb eszközének, másrészt a királyihatalom kifejezőjének jelentésében. Szerinte az országnagyjai bizonyos feltételek mellett levélben ajánlottákfel II. Frigyes német-római császárnak «a királyságkoronáját és Magyarországot» (coronam regni et Hun-gáriám). A magyar urak hibáztatták, hogy a királya magyarok gyűlöletére és elnyomására hozta be azországba a kánokat, bár az volt a célja, hogy meg-térítésükkel növelje Isten tiszteletét Magyarországonés hogy «a korona ellenségei» (inimicos corone), teháta királyi hatalom ellenfeleivel szemben nagyobb erővel

30 Cap. VI. II: .. . gestamine corone regni soriam esseconstituit.

31 A krónikák megfelelő helyeit I. Bartoniek i. m. 317. I.

17

tudjon fellépni, hogyha azok háborút kezdenének.32

Ezeket az adatokat joggal helyezhetjük egy vonalbaa magyar udvari papok, a krónikák szerzőinek fel-fogásával.

Azt az egyetemes egyházi gondolatot, hogy a királyihatalom a koronázással száll át és hogy az egyháztólmegszentelt korona a királyság jelképe, a pápák azok-ban a levelekben is hirdették, amelyeket a magyarkirályokhoz és főpapokhoz intéztek. Az érintkezés aszentszék és a magyar udvar között a XI. és XII.században is bizonyára sűrű volt, ha nem is maradtakránk ez időből nugyobh számban pápai oklevelek. Hamás nem, bizonyítja ezt mind az első magyar király-nak és fiának, továbbá Gellértnek, azután egy évszázadmúlva Lászlónak szentté avatása, mind az 1161-benII. Géza és III. Sándor pápa között kötött szerződés.Mindezt hosszabb diplomáciai érintkezésnek, levelezés-nek kellett megelőznie, amelynek emlékei nem maradtakránk. Ha azonban kimutatható, hogy a koronát a későbbilevelezésben a jelzett értelemben használta a pápaikancellária, úgy az ismertetett általános egyházi fel-fogás alapján nem lehet kétség a felől, hogy ez a magyarkirályi udvarhoz korábban intézett levelekben is elő-fordulhatott.

A XIII. században a pápák Magyarországra isküldenek olyan leveleket, amelyekben a korona akirályi hatalom jelképeként szerepel. Az aranybullakiadásával kapcsolatos forradalmi megmozdulásokkalszemben III. Honorius pápa 1222-ben meghagyja azegri püspöknek és két apátnak, hogy a királytól mél-

31 Rogerius 9. és 12. fej.

18

tatlan dolgokat követelő tömeget tartsák féken, hegyaz igazság korlátai között semmit se merészeljen vak-merőén követelni a király vagy koronája (tehát királyihatalma), vagy az uralkodócsalád személye és javairovására.33 IX. Gergely meg IV. Béla panaszéra 1286.aug. 12-én elrendeli, hogy a kolostorok adják visszabizonyos elitéit felségsértők náluk elhelyezett javait,kincseit, melyeket azok «a királyi korona javaiból» (debonis corone régié) csalárdul eltulajdonítottak.34 Alighatehető fel, hogy ezekben az oklevelekben a régi múltú,nagy fejlettségű pápai kancellária az alig kialakultmagyar kancellária kifejezéseit vette volna át. inkábbhihető, hogy bizonyára sok más ránk nem maradtoklevéllel együtt a hagyományos keresztény gondolatotképviselik: a korona a királyi hatalom szimbóluma,a király jogainak összesége.

33 Theiner I. k. 36. 1.34 Theiner I. k. 147—S. I.

2. A koronaeszme Nyugat- és Közép-Európában.

A koronaeszme az általános európai kultúrában gyö-kerezik, amit az a körülmény is bizonyít, hogy Magyar-országon kívül másutt is megtalálható, elsősorban azangol alkotmányfejlődésben. A korona a XII. századelejétől kezdve Angliában az igazságszolgáltatással kap-csolatban használt fogalom: így «placita coronae»-neknevezik azokat a pereket, amelyek királyi bíráknakvannak fenntartva.1 II. Henrik angol király 1176-banrendeletét intéz az ő nevében igazságot szolgáltató utazóbírákhoz, hogy kényszerítsék ki jogait. melyek egyúttalkoronájának jogai is.2 Hasonlóképpen a királyi jogokfoglalata, szinte forrása a korona egy XII. századi elmé-leti munka, a Tractatus de legibus Angliae szerint.3

Az általánosan elterjedt felfogást foglalhatta összeBracton, az angol jog feldolgozója, a XIII. században.

1 Az angol és a francia koronaeszméről legújabbanJozef Kárpát irt: K dejinám pojmu corona regni vo Fran-cuzsku a Anglicku. Praha, 1040. (Különnyomat a JanKaprán-Emlékkönyvből.) A placita corone: u. o. 26., 31.,45. 1.

2 C. II. Mc Ilwain: The growth of political thought inthe West. London. 1932. 377. I.

3 Mc Ilwain i. in. 380. I. és S. It. Chrimes: Englishconstitutional ideas in the fifteenth century, Cambridge,1936. 57. I.

20

mikor ezt írta: «Azok a dolgok, melyek az igazságszolgál-tatáshoz és a békéhez (a király békéjéhez) tartoznak ésamelyek az igazsággal és a békével kapcsolatosak,senkire sem tartoznak, csak a koronára és a királyiméltóságra, és a koronától nem választhatók el, mivelmagát a koronát alkotják. A korona ugyanis igazságés jogszolgáltatás, és a béke fenntartása, és ezek nélküla korona nem állhat fenn, sem meg nem maradhat.Ezek a jogok vagy joghatóságok pedig sem személyekre,sem birtokokra át nem lesznek ruházhatók. ... hacsaknem adattak azon (a birtokon) felül, mint átruházottjoghatóság... Azok pedig, amelyeket kiváltságoknakneveznek (pl. a kincslelet stb.), bár a koronára tartoz-nak, a koronától mégis elválaszthatók és magánsze-mélyekre ruházhatók.»4 Bracton itt megmagyarázza,mit értettek a XIII. században Angliában «korona»platt: a királyi hatalmat, amelynek vannak elidegenít-hető és el nem idegeníthető jogai. Bracton e tana akirályt segítette a jogok visszaszerzésében, de előmozdí-totta az államhatalom fogalmának kifejlődését is.

A korona a XIII. században Angliában még mindiga királyi méltóságot, a királyi jogok összeségét jelenti.5Hallunk bűncselekményekről, melyeket, a király békéje,továbbá koronája és méltósága ellen követnek el.Továbbra is megmarad a korona megszemélyesítése,mint mindazon jogok összefoglalása, melyek a királyihatalomhoz tartoznak, de attól el nem idegeníthetők.®

4 Bracton Lib. II. cap. 24. fol. 55b.5 «Corona et dignitas»: Karpat: K dejinam... 29. 38,

40. I.: libertates ad coronam regiam speetantes: a. o. 34. 1.6 F. Pollock-F. W. Maitland: The history of English

law before the time of Edward I. 1. k. 2. kind.. Cambridge,1923. 512, 525. 1.

21

Ezt a királyi főhatalmat a XIII. század végén már«Anglia koronájának» (corona Angliae) is nevezik.7 Mégnem vonnak e században biztos határvonalat azok közta tulajdonjogok közt, melyek a királyt mint királyt ésamelyek mint magánembert illetik meg, vagyis nincse-nek összefüggésben királyi méltóságával. A nemzet, azállam földjei nem válnak el a király földjeitől.8 Dekülönbséget tesznek már a korona régi birtokai (ancientdemesne of the crown) és olyan földek között, amelyeka királyra újabban jutottak. A normann hódítás (1066)után a királyt minden föld végső urának (ultimat,«Iandlord) tekintették, de közvetlen úrnak csak a doma-nialis birtokokra vonatkoztatva.9 Ezek a hódításidejéből származó birtokok úgy szerepelnek a köztudat-ban, mint amelyek a királyi méltósághoz tartoznak.Róluk írja mór a Domesday Book (l066): dominicatusregis ad regnum pertinens, tehát olyan birtokok, amelyekaz uralkodáshoz tartoznak.10 Nem annyira szabály,mint köz meggyőződés, hogy ezeket a király nem idege-nítheti el és ha megteszi, utódja visszavonhatja intéz-kedését.11 Ezek a korona birtokai, jogai és az uralkodás-hoz, az országláshoz tartoznak.

A korona fogalom e vonásának kialakulásában semszabad az egyház befolyását mellőznünk. Az egy-ház, amely az alattvalók szabadságjogait, védelmébeveszi a zsarnok-királlyal szemben, fenn akarja tartania királyi méltóságot, amelyben támogatóját, céljainak

7 Karpat: K dejinán. . . 10. l8 Pollock-Maitland i. m. 1. k. 520. l.9 F. W. Maitland: The constitutional history of Eng-

tand. Cambridge, 1920. 93. I.10 Pollock-Maitland i. m. 1. k. 383. I.11 U. o. I. k. 518. I.

22

legfőbb előmozdítóját látja. III. Honorius 1220-ban akalocsai érsekhez intézett decretalisában emlékeztetII. Andrásnak koronázásakor letett esküjére, amelyszerint «királysága jogait és koronája méltóságát sér-tetlenül fenn fogja tartam.»12 Ennek alapján buzdít apápa az elidegenített jószágok visszavételére, még haa király esküt is tett le. hogy nem fogja adományaitvisszakövetelm.13 Még erőteljesebben lép fel IIl. Hono-rius a korona érdekében, mikor 1225-ben Bélához, azifjabb királyhoz fordul: «Atyád, Magyarország királya,királysága sérelmére és királyi méltósága ellen bizonyoselidegenítéseket tett: mi erről atyai szeretettel gondos-kodni kívánva, a királyhoz írást intézünk, hogy azemlített elidegenítéseket törekedjék érvényteleníteniannak ellenére, hogy esetleg megesküdött: nem vonjavissza őket. Ez kötelessége, mert koronázásakor meg-esküdött, hogy királysága jogait és koronája méltóságát,sértetlenül megtartja; egyáltalában meg nem engedettdolog volt. lia esküt tett, hogy az ilyen elidegenítéseketnem érvényteleníti s az ilyet egyáltalában nem kellmegtartam.» Felszólítja tehát a pápa Bélát, hogy aző országrészében szedje vissza a királyi birtokokat.14

Ugyanezzel a törekvéssel különben az aranybullábanis találkozunk: a lti. cikkben megígéri a király, hogyegész megyéket, a patrimoniális királyi hatalom alap-jait, nem fogja eladományozm.

IX. Gergely, Honorius utóda pedig az angol királyt

12 .. . jura regni sui et honorem coronae ¡Ilibata servare... 13 Fejér Itt 1. k. 204. I. Ez a decretalis. mint az. eskürevonatkozó fontos jogszabály, a Collectio Gregorianába ésígy a Corpus Iuris Canonicibe is belekerült: e. 33. X. 2. 21. 14 Fejér II1/2. k. 47. 1.

23

intette, hogy koronázási esküje szerint szerezze visszamindazokat a királyi jogokat, melyeket elődjei elide-genítettek. V. Kelemen 1805-ben felmentette az angolkirályt a Magna Chartára letett esküje alól, védelmébevéve «a koronájához és méltóságához régi idő ótatartozó jogokat.» A felmentés indoka itt is a koronázás-kor letett eskü, amelyben a király megígérte a koronajogainak fenntartását .l5

A XIII. és XIV. században tehát mind az angol,mind a magyar király esküt tett koronája jogainakmegtartására és az elveszettek visszaszerzésére. Azangol királyi eskünek a szövegét is ismerjük.16 Ugyan-ilyen esküt tettek le VI. Károly óta. (1380—14222) afrancia királyok is.17

Az a gondolat, hogy a koronajogok elidegenít hetet-lenek, megtalálható egy a XIII. század elejéről valóúgynevezett törvénygyűjteményben is18 és hangsúlyo-zottan a Bracton utáni angol jogkönyvekben. Brit tóna XIII. század végén mondja, hogy a királyok nem

15 Kárpát: K dejinám... 3(t. 1.16W. Stubbs: The constitutional history of England

in its origin anddevelopment. Oxford. 1880. II. k. 105. 1.17 A. Esinein: Cours elémcntarie d’histoire du droit

francais. 5. kiad. Paris. 1025. 320. 1.18 Ez a Leges Anglorum sec. XIII. amely De iue et

appendiciis corone regni Brttaniae c. fejezetben így ir:Debet vero de iuro rex oinnes terras et honores, omnesdignitateg et inra et libertate»corone regni liuius in intcgrumenni coinmuui integritate et sine diminutione observare et(lefemlere, diapersa et dilnpidata et amissa regni iura inpriatintim atatmn et debitum viribus omnibus revoeare.(F. l.ieberinann: Die (lesetze dér Angelsaehsen, Halle,1808. I. k. 035. I.) Karpat ezt a törvényt tévesen HitvallóEduardénak mondja: K dejinám.. . 13. I.

24

idegeníthetnek el semmit koronájuk és királyságukjogaiból oly módon, hogy azt utódaik ne vonhatnákvissza.19 Fleta 1. Edward idejében ugyancsak azt írja,hogy a koronához kapcsolt jogokat a királynak nemszabad elidegeníteni, sőt minden király tartozik vissza-vonni a korona elidegenített jogait.20 A szentszék állás-foglalása alapján ez u gondolat a XIII. század végénannyira általánossá lett, hogy Fleta szerint legendaképződött, amely szerint az uralkodók Montpellier-benkongresszuson mondták ki ezt az elvet.21 1. Edwardugyanezt fejezte ki, mikor 1 ¡501-ben elismerte, hogyhatalmának köre korlátozott, mert nem illetékes akorona jogain való változtatásra a nélkül, hogy meg nesértené esküjét és ki ne tagadná koronáját.22

A kitagadás kifejezése arra az elvre utal. hogy akorona mintegy infans: jogait az idő múlásával semveszítheti el, vele szemben jogokat elbirtokolni nemlehet. I gyanékkor megjelenik már a korona státusa,vagyis a koronához tartozó jogok összessége, szembe-állítva az ország és a nép státusával, az országot meg-illető jogokkal.23 így fejlődik ki a koronának az afogalma, amely a királyi személyes jogosítványoktólelvonatkoztatva már túlnyomóan dologi jogokat foglalmagában.

19 Pollock-Maitland i. in. I. k. 518. I. 1. j.20 Antigua manoria vei iura corone annexe regi non

licebit alienare, séd omnia rex corone sue alienata revocaretenetur. U. o. I. k. 384. 1. I. jz.

21 Esmain i. m. 324. 1.22 Without disinheriting (lie crown. Mc. Ilwain i. m.

379. l.22 1322-ben a Statute of York eltördI minden előbbi

intézkedést «countle l'rnlul rie la Caurtmnr*. . . to o. 377. I.

25

Franciaországban hasonló volt a fejlődés Angliáéhoz.Itt is találkozunk a koronával, mint a királyi hatalommegszemélyesítőjével. A korona az államhatalmat je-lenti, ezért ezt a regnum, a király araimában foglaltjogok összeségével azonosítják; regnum és koronatöbbízben ugyanolyan jelentésűek. A legrégibb adatokitt a XII. század végéről valók, tehát a magyar «koroná-val» egyidősek. Egy 1190-i oklevél szerint Amiens nemidegeníthető el a koronától. A korona egyben subjectumis, amellyel-szemben engedelmességet és hűséget tanúsí-tanak.24 A francia királyok VI. Fülöp egy 1334-i okle-vele szerint eladoniányozhatják a megüresedett méltó-ságokat s ezeket csak az adumányosok élvezhetik.Ilyen adományokat «királyi joguknál és Franciaországkoronájának nemességénél fogva» szoktak tenm.®5 Akorona kapcsolja össze a királyok egymásutánját, azelődöket az utóddal, és felettük áll, mint a királyság,az állam jelképe, melynek a mindenkori király hűséggeltartozik. így olvassuk egy 1337-i királyi oklevélben,hogy az uralkodó egy apátságot oltalmába vett, hogyaz mindig és örökre az ő utódai és örökösei, Francia-ország királyai, a királyi kéz és Franciaország koronájaalatt maradjon.28

Mindazok a birtokok, várak, városok, egyházak,amelyek közvetlenül a király fennhatósága alá tartoz-

24 Karpat: K dejinám... 11, 13—15. 1.25 . .. pour cause de Regale et de noblesse de la couronne

de Francé. Ordonriances des rois de France de la troisiémerace. Paris, 1729. II. t. 102. 1.

26 ... y celle eglise soit ot demeure a toujours maisperpétuelment pour Nouz, pour noz helra et successeursroys de France dessous nost re main royal et dessous laconronne de France... U. o. IV. t. 04. 1.

26

rak, amelyeknek nincsenek a királyon kívül hűbér-uraik, Franciaország királyságának és koronájánakstátusát teszik, azaz a király és utódai domíniumát,amely mindenkor a király jogához tartozik és nemidegeníthető el.27 Aki a királynak és elődeinek, ígyFranciaország koronájának is szolgálatot tesz, méltó ajutalomra, különösen arra, hogy a korona állandóvédelme alatt álljon, vele minden közbeeső út nélkülösszeköttetésben legyen.28

A korona, az egyház-megszentelte diadéma tehát,amely eredetileg Franciaországban az uralkodás, afőhatalom jelvénye, egyfelől a királyi hatalomban fog-lalt jogok forrását, másfelől — minthogy e hatalom azállamhatárommal egyértelmű — már a XIV. századbanmagát az államot, a hűbéri szétszakítottsággal szem-

27 Így mondja János király egy 1353-i oklevelében,mikor megerősíti Bourges városának azt a kiváltságát, hogyközvetlenül a korona uralma alá tartozik: a polgárok «aholim habuisse noscuntur ad honorem et stalum felicem regniet corone Francié...» «ad nianus. ius et domaniuin imme-diatum nőst rum et successorum nőst rorum, regum et coroneFrance... U. o. IV. t. 137. 1.

28 Mintha Nagy Lajos oklevelét olvasnék V. Károly1305-i rendelkezésében: «Nos attendentes et ad memoriamreducentes sinceram fidelitaten ac bona et diuturna ser-vitia. que Almericus vicecomes Lautricensis et Johannade Nerbona elus uxor et eormn predecessores predecessoretisnostris regibus Francie, nobis ac corone Francie impenderunt..»ők és földjeik sub nostro ressorto immediato ae coroneFrancie volumus imperpetuum remanere. U. o. IV. t. 591.1.Vagy 1366-ban ugyancsak V. Károly írja egyik hívéről:quem cotidie fornax experientie probat nobis el coroneFrancie utilem et fidelem... maradjon «astrictus nobis etsurcessoribiis nostris predictis, donianio el corone Francie....V. o. IV. t. 701. 1.

27

ben a francia államegységet jelenti. A korona a királyihatalom növelésének, a központosított államhatalomfelállításának eszköze, az államegység jelképe; a hozzávaló kapcsolás hűbéri kapcsolatok megszűnését, azállamfőnek való közvetlen alárendelést és az állam-egység erősödését eredményezi. A korona a hűbériség-ben feldarabolt országrészek felett áll.29 Szépen tükrözivissza a francia királyi udvarnak ezt a felfogását aXIV. században a már említett okleveleken kívüldános királynak 1361-i oklevele, amellyel Bourgogne-t,Champagne-t és Toulouse-í, valamint Xormandiát akoronához csatolta. Az uralkodó «koronájának királyijogait védve és annak felmagasztalására és dicsőségéretörekedve»30 alattvalói jólétét tartja szeme előtt. Hogy«koronája felmagasztalásában az ő hatalma megerősöd-jék», ezért «a franciák dicsőséges koronájának élénállva»31 — amelyet az, ki által a királyok uralkodnak,felmagasztalt — elérkezettnek látja az időt, hogy akorona patrimóniumának elidegenítésével szenvedettnagy kárt a király és az állam javára megszüntesse.32

Ezért Burgundia hercegséget, mely rokonság és nem a

31 1,. erről Esmei i. m. lai reconstitution de l’uniténationale c. fejezetét. 300. 1.“ ...sue corone iura tuons regalia, ad eiusdem exal-tationem magnificaui gloriosumque decorem aspiráns...

31 ... ut in sui diadomatis exalt at ioné suuin stabiliaturimperium sane Nosdivina favente clement ia super cathedramregalis preeminent!? sublimât i. présidentes gloriose Fran-corum corone...

32 Tandem illő procurante, qui est auctor paeis et amatőr,liberal i et non modicum nostra corona in sui aliénation?patrimonii per nos facta passa est detriment um. quod sicfieri Nobis et reipublice credidimus expedire.. .

28

korona jogán szállt rá,33 továbbá Champagne és Toulousegrófságokat a franciák dicső koronájának adja, azzalegyesíti, elválaszthatatlanul összekapcsolja és ezutánörökre a korona jogai közé számítja, hogy azok a jövő-ben minden más örökös kizárásával csak a franciakirályok birtokában legyenek.34 Ezenfelül a koronánakdíszeit növelve, Normandia hercegségét is a koronáhozakarja csatolni olyan módon, hogy mivel ez mostkirályi adomány folytán a dauphin. Károly, birtoka,csak az ő trónralépésekor egyesüljön a koronával.Károly megkoronázásakor tegyen esküt, hogy az ígyegyesített és összekapcsolt birtokokat nem fogja sohaszétdarabolm. Ha pedig fia még az apa életében meg-halna, a király az egyesítést az ő halála után fogjavégrehajtani; ezt annak a hűségnek esküjével ígéri,amellyel a koronának tartozik.35

Ennek az intézkedésnek következményeként szere-pelt V. Károly 1365-i koronázási esküjében, hogy akorona fennhatóságát és jogait meg fogja őrizni és nemidegeníti el.36 Bourgogne és a többi tartományoknak a

30 ...iure proxiinitat¡s. non ratione corone nostro adnos fuerit devolutus...

31 . ..nostro felici Corone Francorum de nostra certascient ia et auctoritate regia donarnus, unimus et cuniuii-gimus et inseparabilit er solidamus iurihus dict e nost re coronedictos ducat mn Burgundie, comitatus Campanie et Tlioloseexnunc applicant es. appropriantes et inter eius iura numeran-tes et sic solidatos in pcrpetuum ilictc corone per presentesvolumus ac dccernitmis unites, quoscunque alios successoresin eisdeni ducatu et comitatibus prêter futuros reges Fran-coruin imperpetuum excludentes...

33 ... promit tent es sub fldelitatis iuramento, qua eidemnostre corone sumuis obligati... U. o. IV. t. 213. I.

34 Superioritates, iura et nobilitates corone Francie

29

koronához való csatolásával János király azt akartaelérni, amit mind maga, mind utódja váraknak, váro-soknak és egyházi javadalmaknak a korona védelmealá való rendelésével is célul tűzött ki: a központikirályi hatalom megerősítését, a közbeeső hűbérurakkiküszöbölését. A király akkor, amikor valamely ingat-lant a korona védelme alá helyez, azt, elidegeníthetet-lennek jelenti ki, vagyis azt főbbé sem ő, sem utódai akoronától el nem választhatják, el nem adományoz-hatják. Amint már 1829-ben állítja Pierre de Cuigniéres,a párizsi parlament első elnöke, hogy a király jogai —iura corone helyett a iura regni kifejezést használja —elidegenít kötetlenek.37

János király 1851-ben az aubigny-i prépostságközségeit a közvetlenül a királyi patrimoniumhoz tar-tozó Concoussant faluhoz csatolja, ezt pedig örökreegyesíti a koronával, hogy ezután ezek a birtokoksemmiképpen se kerüljenek ki a király kezéből.38 Kétapát, és konventje pedig 1861-ben «maguk és utódaiknevében Franciaország királyaihoz csatlakoztak és ki-rályi őrizetbe, védelembe és menedékbe helyezték ma-gukat,», amit a király oly módon fogadott el, hogy akirályi kézen kívül nem helyezhetők, hanem örökre a

custodiam et illa nec transportabo, nec alienatio. U. o. ésSchreuer i. m. 74. 1. 3. j.

37 P. Olivier-Martin: L’assemblée de Vincennes de1325 et sea conséquences. Rennes, 1008. 118. 1.

38 ... ville nostre de Concorcello super Sandram, queimmediate est ad présén» de nostro proprio dotnanio etpatrimonio et dictani villám de Concorcello emu eins cap-tellnria et ressort isomnibus et pertinentiis perpetuo aggrégariadiungi et uniri corone Francie, ne a modo extra manuniregiam valeant amoveri quovismodo. Ordonnances IV. t.109. 1.

30

királyi koronához tartoznak.39 Máskor is hangsúlyozzaa király, hogy az így védelembe vett birtokokat sem ő,sem utódai nem bocsáthatják ki a francia korona kezé-ből, sem a királytól vagy a koronától nem különíthetikel, hanem azok közvetlenül az ő és utódai joghatóságaalatt álljanak.40

Megállapíthatjuk az előzőkből, hogy a XIV. század-ban mind Angliában, mind Franciaországban kialakulta koronának az a fogalma, mely a legfőbb állami ha-talmat, a királynak el nem idegeníthető jogait jelen-tette. A korona a királyi jogoknak nemcsak forrása,hanem alanya is; a hozzátartozókat ő védi meg éshozza közvetlen kapcsolatba az állammal. Eltérésmutatkozik az angol és a francia koronaeszme ki-fejlődésében annyiban, hogy Angliában a koronáhozvaló kapcsolás, mint a királyi jogok helyreállításánakeszköze nem fordul elő úgy, mint Franciaországban.

39 Ipsi tamen Abbas et prior et conventus t uuc existenspro se et guig successoribus regibus Francie associaverunt etin regia salva-gardia. protectione et salvamento posuerunt,quod tali lege por dictuin tunc dominum nostruin pro se etsuis successoribus regi bús Francie susceptum fuit. quodextra mamim regiam initti nequaquam poterit, séd adcoronam regiam intperpelHum staluii remanere. U. o. IV. t.216. 1.

40 ... non possint extra mamim nőst ram et coroneFrancie poni, aut a Nobis et dicta corona aliqualiter geparari,séd sernper et porpetuo remaneant sine medio gub nostraet gueeegsorum nostrornm iurisdictione el rossorto. 1302.u. o. IV. t. 692. 1. Más oklevelekben olvassuk: sint etremaneant in perpetuum in manibus et de domanio regumet corone Francie vei primogenit i ipsius in regno successuri...1351. U. o. IV. t. 94. 1. Hasonlóképp 1351: IV. t. 78, 04, 110.lap, 1302: IV. t. 218. 1., 1300: IV. t. 089. 713. 1.

31

Ennek okát abban látjuk, hogy Angliában a királyihatalom erősebb maradt, a király legfőbb földesúrihatósága zavartalanul érvényesült s a király és az alatt-valók kapcsolata sem szűnt meg. Volt tehát a XIV.században, a nyugati nagy monarchiákban nagyjából,ha nem is minden vonatkozásban, azonos koronaeszme,s ennek gyökerei kétségtelenül egyháziak voltak.

Minthogy a középkori egyházi műveltség minden-felé elágazott, nem csodálkozhatunk azon, hogy akoronaesztne nemcsak Nyugaton, hanem egyidőbenKözép-Európában is megtalálható. Bár e kérdés különkutatás tárgya nem volt, a rendelkezésre álló néhányadatból is megállapíthatjuk, hogy a lorona Német-országban is a királyi hatalom szimbóluma. IV. Henrikmár 1045-ben koronája státusáról beszél, melyet azegyháznak tett engedmények növelnek. Ez az adatjóval korábbi az angol és francia adatoknál.41 V. HenrikCosmas krónikája szerint 1107-ben koronájának hatal-mánál fogva küld parancsot Svatopluk cseh hercegnek.42

A XII. század elején a királyi hatalmon esett sérelmeta korona sérelmének tekintik.43 Lotliár császár pedig,mint oklevelében olvassuk, úgy vélte, hogy «országakoronáját» csak Isten parancsainak engedelmeskedveszilárdíthatja meg.44 A cseh kancellária szóhasználatá-

41 Todiens nostra corone status augendo nitulatur,quotiens sancta ecclesia ex nostris concessibus et iustismunificentiis benigne augmentatur. MGH Dipl. Vr. k. 178. I.

42 Per coronam capitis inéi mando. Idézi Karpat:Corona 4. 1. 13. j.

41 ... nostre corone m: dignitati detrahentes. U. o. idéziG. Waitz: Deutsche Verfassungsgesichte, VI. k. 223. 1.

44 1129: .... non aliter vitám nostram sed necque coro-nam regni nostri stabiliri credimus, nisi in obsequiis manda-torum dei. .. MGH Dipl. VIII. k. 29. 1.

32

ban először 1160-ban, I. Vladislav király idejébenfordul elő a korona, amelyen a királyi hatalomhoztartozó birtokokat, ezeknek a birtokoknak urát, «akirályi udvart, birtokos oldaláról tekintve» értik.45

“ ...terram quandum ad coronam regni mei pertinen-tem,... agrum unum ad coronam meamin pertinentem...,majd: duas villas, quo corone mee adiacebant... IdéziKarpat i. m. 6. 1.

3. A koronaeszme az Árpádok korában.

Az egyetemes középkori műveltség hordozói, azírástudó papok, mint a királyi kancelláriák hivatalnokai,az egyháznak a korona szimbolikus jelentőségérőlvallott felfogását a kancelláriák kiadványaiban min-denütt kifejezésre juttatják, ahol a fennálló «közjogi»viszonyok megengedik, tehát ahol erősebb központi,királyi hatalom található. Az, hogy a kancelláriák kö-zös nyelven beszéltek, hogy gyakorlatuk mind külső,mind belső formáiban nagy hatással volt egymásra, adiplomatika eredményeiből régóta ismeretes.

A korona, mint a királyi hatalom, a királyt megilletőjogok forrása és jelképe a X1T—XTII. században anémet, a magyar és a cseh királyi kancelláriában is fel-bukkan; az utolsóban csak alkalomszerűen, a magyarkirályi kancelláriában viszont a hivatali nyelv állandókelléke gyanánt. Az egyház kezéből elvetett mag itt akedvező hazai talajban gyorsan terebélyes fává nőttés izmosodott. Ezt két tényezőnek tulajdoníthatjuk.Az egyik az a különösen nagy egyházi hatás, amelyalatt a magyar középkori műveltség állott., s amely-nek ismeretére csak újabban kezdünk ráeszmélm. Elégitt arra emlékeztetni, hogy számos jogintézményünkegyházi eredetű,1 továbbá, hogy jogi életünk csaknem

1 I,. Murarik Antal: Az ősiség alapintézményeinekeredete. Budapest . 1038.

34

minden megnyilvánulása, az igazságszolgáltatás leg-több részletét is beleértve, az egyházi testületek, a káp-talanok és konventek útján történt, s ezek ily módon amagyar jog fejlődésére a legnagyobb hatást gyakorolták.Azután Magyarország és a szentszék összeköttetéseikétségtelenül élénkebbek voltak, mint a szomszédosországok kapcsolatai az egyház fejével.2 A pápaságpolitikájában az Árpádok erős királyi hatalmán nyugvómagyar monarchia nagyobb súllyal rendelkezett, mintn részfejedelemségekre oszló Lengyelország vagy anémet császárságtól függő Csehország. Az élénk össze-köttetésre, mint egyszer már rámutattam,3 a pápaikancelláriai gyakorlatnak a kialakuló magyar királyikancelláriára gyakorolt hatásából is következtethetünk.

A másik tényező, amelynek hatására a koronaeszmesokkal színesebb, sokkal változatosabb formában jelent-kezik a magyar királyi kancellária gyakorlatában, akirályi oklevelekben, mint akár Nyugat-, akár Ivözép-Európa államaiban, a magyar államszervezetnek atöbbiektől eltérő jellege, nem pedig a magyarságnakvalamilyen feltételezett «közjogias gondolkozása.» Errőlkülönben sem szerezhetnénk tudomást, hiszen a királyikancellária termékeiben ez időben nem általános jogimeggyőződés, hanem a királyi udvar felfogása nyil-vánul meg. A magyar alkotmányfejlődést még a nemhűbéri államokkal szemben is a királyi hatalom nagyereje jellemzi, s ez túlnyomórészben a magyar nemzet

1 Erre már a szlovák J. Karpat is rámutatott (Corona78. 1.) de ezt földrajzi tényezőknek tulajdonította.

2 A pápai és császári kancelláriai gyakorlat hatásaárpádkori királyi okleveleink szövegezésében. Századok.1910. 713—724. 1.

35

török faji jellegére vezethető vissza.4 A fejedelmicsalád pogánykori karizmáját az egyházi felkenésen ésa koronázáson alapuló keresztény karizma csak mégjobban megszilárdította és olyan erőssé tette, hogy mégakkor is fennállott, ha gyenge egyéniségek viselték, akoronát.5 A magyar királyi hatalom gazdasági alapjaa patrimoniális fejedelmi birtokszervezet is továbbtartotta fenn magát, mint másutt, és ha időről-időremeg is rendült, helyreállította a királyi birtokok vissza-szerzése, amit a király nagy hatalmára támaszkodvaidőnként, így még a XIII. század derekán IV. Béla is,végrehajtott. Ez a nagy királyi hatalom, amelynektudata a magyar jogi életben még a XIV. században ismegnyilvánul, a magyar királyi oklevelekben érvénye-sülő koronaszemlélet háttere.

A király nálunk még a XIII. században is a legfőbbföldesúr, akit nemcsak saját földjei és az azokon élők,hanem az ország minden földje és népe is mánakvall. A patrimoniális királyság idejében nem tudtakkülönbséget tenni az államhatalom gyakorlójának köz-jogi és magánjogi minősége között, ezek szétválasztásárahosszú ideig nem is gondoltak. Az államhatalom sub-jectuma éppúgy gyakorolta igazságszolgáltatási vagyadóztatási jogát, mint ahogyan saját birtokain ítél-kezett és ezek jövedelmeit szedte.6 A magyar király ésudvari emberei éppúgy szálltak még a királyi serviensek,

4 Josef Deér: Heidnisches ami Christliches in dernltungarischen Monarchie. Szeged, 1934. 10. 1.

5 Mályusz Elemér, «A karizmatikus királyság«. Társa-dalomtud. 1934. 158.

4 O. Werke: Das deutsche (¡enossenschuftsrecht.Berlin. 1888—1913. II. k. 587. 1.

36

azaz a nemesek birtokain és követeltek tőlük eltartást,mint a várbirtokokon. Az első és a második aranybullaintézkedései, amelyek ezt a jogot megszüntették, nemhagynak semmi kétséget eziránt.7 A megszüntetőrendelkezések egyébként hatályosaknak bizonyultak,hiszen az l267-i decretumban, amely különben újbólbiztosítja a nemesi kiváltságokat, nem tartották marszükségesnek e fontos nemesi szabadság megismétlését.

A király az egész országnak ura, mint a másodikaranybulla mondja: «dominus térré», akinek országá-hoz való jog éppúgy «iurisdictio» vagy «ius», mint aszabad ember joga birtokához.8

A nyugati műveltségű udvari papság, amely akirályi okleveleket kiállította, úgy tekinthette a nagy-hatalmú urat. aki a földbirtokokat érdemekért tetszéseszerint adományozta, mint a nyugatiak legfőbb hűbér-urukat, akitől minden föld birtoklása származik. Azállamszemlélet megismerési forrásai pedig nálunk, ahola középkorban jogkönyvek nincsenek, kizárólag a király-nak és legfeljebb a királyi udvar legfőbb tisztviselőinekoklevelei. Ez a kör, amelyhez még a királyi udvarbanannyiszor nagy szerepet játszó idegen lovagok és azazoktól eredő nagy magyar családok leszármazottaitartoztak, terjeszthetett el, tehetett általánossá idővelbizonyos államszemléletet.

A királlyal, mint fő földesúrral, az országban levőösszes földek urával és forrásával nyugaton is talál-

7 1222: 3, 1231: 7. 8. t. c.6 Erről l. tőlem: A királyi adózás története, 1908. 45. I.,

majd: A magyar történet írás új útjai-ban, (Budapest. 1931),315. 1. Azután Váczy Péter: A szimbolikus államszemléletkora. Budapest, 1932. 54. és köv. 11.

37

kozunk, elsősorban Angliában, ahol a normann hódításóta szintén oly erős a központi hatalom, hogy az angolalkotmánytörténet «intézményes abszolutizmusról» be-szél.9 Hódító Vilmos parancsára mindenki neki tartozikhűséggel, bárkitől kapta is birtokát. A Domesdav Book(1086) irányadó elve, hogy minden föld közvetlenülvagy közvetve a királytól származik.10 11. Vilmos ellen(1087—1100) a krónika szerint panaszok hangzottak el,hogy «mindenki örökösévé tette magát», vagyis a leg-főbb hűbéri alapelvet teljes mértékben érvényesítette.11

A királyi hatalom itt is a domíniumnak egyik módja,amelyben közjogi és magánjogi elemeket nem különböz-tettek meg. Közjogi viszonylatban a király tulajdoná-nak gondolata irányadó, amely csak a XVI. századbanlép háttérbe az új államfogalom mögött.12 A királyokviselték is a dominus címet, akkor, ha a re,r címhezvalami anyagi vagy alaki kellék, elsősorban a koronázáshiányzott.13 Ez tehát korántsem a koronából levezetettföldesuruság.

Eike von Repgau a Szásztükörben szintén a földeklegfőbb urának tekinti a német királyt, mint legfőbbdominust.14 A germán szemléletben az államhatalomáltalában a legfőbb hűbérúrnak a hatalma, aki az egészföldre és népre kiterjedő joghatóságot Istentől mintegy

9 G. B. Adams: The origin of the English constitution.New Haven, 1931. 2«, 29. 1.

10 Pollock-Maitland i. m. I. k. 69. 1.. II. k. 3. 1. esMaitland i. m. 38. I.

11 Adams i. m. 35—38. I.12 Pollock-Maitland 1. m. I. 513. 1.13 W. S. Me. Kechnie: Magna Carta. Glasgow, 1905.

218—9. 1.14 VAczy i. m. 56. 1.

38

hűbérként nyerte, amellyel hűbérúri jogok és köteles-ségek kapcsolatosak. Politikai jog és hasznot hajtómagánjogosultság itt is egységes uralmi fogalombanegyesült.15

Lengyelországban is magánjogi momentumok lép-nek előtérbe közjogi viszonyok jellemzésénél. A királythatalmat, a legfőbb uralmat ius, domínium szóvalfejezik ki. sőt proprietas és possessio is előfordul, nyilván-valóan mutatva, hogy a királynak alattvalóihoz valóviszonyát olyannak tekintik, mint a földesúrét a birto-kain élőkhöz. A király Lengyelországban is legfőbbföldesúr, minden föld ura, aki közjogi hatalmi körébenis a tulajdonjog fogalmára támaszkodik. Még 1889-benis így jellemzi egy érsek perbeli tanúvallomásában alengyel király jogkörét: «Lengyelország királya uraminden földnek, amely a lengyel királyság határainbelül van: ad annak, akinek akar és elvesz attól, akitőlakar.»16

A királyt, mint az egyháztól felkent és megkoroná-zott uralkodót, de mint legfőbb földesurat is, alattvalóirészéről hűség (fidelitas) illeti meg.17 Ennek a hűségnekegyik forrása a korona, a másik pedig a föld, amelyeta nemes a legfőbb földesúriéi kap. Az adomány és ahűségfogalom összefonódik: a királynak tartozó hűség-ből tett szolgálatok fejében kap adományt az alattvaló,

15 Gierke i. m. II. k. 504. I.16 Domimis rex Polonie est dominus omnium terrarum

infra regmim Polonie consistentium et dat, cui vult et cuivult. aufert. O. Balzer: Królestwo Polskie. Lwow, 1010.III. k. 210. I.

17 A magánjogi felfogás érvényesüléséről az állam-szemléletben, a fidelitásról és a hűbéri Bérvitáimról 1. VáczyPéter irl. értekezését.

39

az adomány, a föld fejében viszont újabb szolgálatokkaltartozik. Jellemzően világítja meg a magyar nemeshadi szolgálati kötelezettségét egy l299-i adomány-levél, amely szerint az adományos «földje fejében» tar-tozik hadbaszállni, «miként a Magyarországon élő többinemesek».18

Ez a szemlélet szolgáltatja hátterét annak a korona-eszmének. amely az Árpád-kori királyi oklevelekbenkifejezésre jut. Az idevágó adatokat teljes egészükbenrendelkezésre bocsátotta Jozef Karpat többször idézett,értekezésében. Ezekből meg kell állapítanunk, hogy mara XIII. században a koronaeszmére vonatkozó adatok-nak olyan tömegével találkozunk, aminőt más kancel-lária gyakorlatában nem figyelhetünk meg. Ezt nem-csak az említett szemléletnek, hanem a magyar oklevelesgyakorlat formulaszerűségének, mondhatnék kifejezé-sekben való lekötöttségének tulajdoníthatjuk. Olyanokleveles gyakorlat mellett, minő a magyar volt, aholmár a XIII. század közepétől kezdve a magánfelekrészére készült okleveleket is a különböző, egymástóltávol levő hiteles helyeken bizonyos meghatározott,formulákkal, azonos szövegezéssel állították ki, minden-esetre központi királyi intézkedés hatására, a királyikancelláriából kikerült okleveleknek még inkább egy-formáknak, megegyező formulákkal, fordulatokkal, ki-fejezésekkel bővelkedőknek kellett lenniük. Ha vala-melyik kancelláriai alkalmazott egy-egy oklevélformulá-

18 ...quod pretatás Johannes ad exercitum nőst,mmrntione prefate térré venire teneatur, sicut ceteri nobiles inregno Hongarie existentes. Wenzel Gusztáv: Codex Dipl.XII. k. 034. 1. Ennek a fontos adatnak első felhasználásaVáczy Péter érdeme, i. m. 57. 1.

40

val gyarapította az egyébként is szegény kancelláriainyelvel, azt még évtizedekkel utána is használták. ígyvagyunk a koronára vonatkozó kifejezésekkel is, s ezta formulákat felhasználó gondolatkör kutatásánál nemszabad figyelmen kívül hagym. A kancelláriai nyelvkonzervatív jellegénél fogva nem egyszer bizonyáraelmaradt a gondolat tartalom mögött, amelyet ki akartfejezm. V királyi oklevelek idevonatkozó, állandóanvisszatérő fordulatainak szövege is csak szegényes alapotnyújt következtetések levonására.

Egy-két XII. századvégi oklevél kivételével azösszes idevonatkozó Árpád-kori királyi oklevelek aXIII. századból valók. Ebben az időben a korona, épp-úgy mint az előző korban és mint másutt, a királyiméltóságot és a velejáró jogokat jelenti. A korona akirályi jogok jelképe, mert a király uralkodói jogaita koronázással kapcsolatos felkenéssel kapja meg. Azegyházi felfogás e tekintetben változatlan maradt, stovábbra is irányadó, mert ebben a korban sem voltaz egyházon kívül más tényezőnek szerepe a koronázás-nál. De kimutatható, hogy ez a felfogás már általánossálett: a közvélemény is a hagyományos, a szent koroná-val való koronázásból származtatja a királyi jogokat.Gentilis 1309-i oklevelében mondja, hogy az országlakói nagy tiszteletet tanúsítanak a szent koronávalszemben, «mert benne rejlik a királynak, a királyságnakjoga».19

A korona, a királyi hatalom átruházásában az alatt-valóknak még semmi szerepük sincs, a király azt az

19 Bartoniek i. m. 321. 1. (Mun. Vat. I. ser. 1T. t. 353.1.):múlt um reverent ie at que auetoritatisexdicti regni incolarumopinione defertur quasi in eo sit ins regiuni constitutum.

41

egyház kezéből, az első magyar püspök, az esztergomiérsek közvetítésével kapja, akinek ezért tizedet fizet.80

E királyi hatalom, a korona megalapítóját méltán lát-ták az Árpádok a XIII. században is Szent Istvánban,akinek trónjára öröklés jogán, külső tényezők bele-szólása nélkül léptek. II. András a pápai legátussalkötött egvességben, 1233-ban mondja, hogy nemzetségeSzent Istvánnak köszöni a koronát és az uralmat, shogy ő maga Isten kegyelméből a szent király utániöröklés jogán nyerte el a királyság trónját.21

Isten kegyelmén kívül, amelyet az egyház közre-működésével nyertek el, az öröklés joga volt tehát akorona, a királyi hatalom alapja. II. András már1217-ben kifejezést ad ennek.24 V. István hang-súlyozza, hogy atyja halála után reá, mint legközeleb-bin1 szállott «az ország kormánya és a korona»,23 amintIV. László egy oklevele szerint is ő «a királyi koronát

20 1108: in simulni eatholice fidei dccimam solveredeberet archiepiscopo Strigoniensi. a quo idem baptismatisct coronam receporunt. Fejér II. k. 324. 1„ Knauz I. k.156. 1., idézi Karpat i. in. 63. 1.

21 1233. szept: quod ei primo in perit e corona debobat urel regnurn. Nos igitur, qui liuius Sánc ti Hegig hereditarioiure per Dei gratiaiu regni solimn obtinemus. . . ThoinerI. k. 116. I.

21 A zágrábi egyház kiváltságait megerősítve atyaiátokkal sajtja azt a leszármazottját. ki esetleg báni méltósá-gában megsérti ezeket a jogokat: patenni maledictione.. .in perpetuum percutiatur et himquam ad coronam, quamhereditario iure habere debebat, possit pert ingere. TkalcicI. k. 40 1. Idézi Karpat i. m. 63. I.

21 ...post obituin patris nostri... nobis a vicinodeberetur regni gubernaculuni et corona. Karpat i. m. 113. I.U. o. más helyek is.

42

és az ország trónját a születés jogán és rendjén örö-költe».24 III. András a királyi trónra és a koronára«Isten segítségévei» jutott öröklés útján.25

A korona viselésére az Árpádok elhivatottak voltakszületésüknél fogva, de a királyi hatalom gyakorlásáhozaz égi mulaszt is szükséges volt. Ezt a koronázássalkapta mega király. Ezért a koronát, amelynek misztikuserőt tulajdonítottak s amely a király személyét is meg-szentelte, a XI TI. század közepétől kezdve nem egy-szer a szent (sacra, sanctissima) jelzővel illették.26

Az örökölt királyi méltóságot, az államfői jogokat,a koronát a király méltán tekinti magáénak, akárcsakmagánbirtokát, patrimoniumát, amely elődeitől szálltrá. A király a koronáról, amely mint a királyi méltóság-hoz tartozó, legtöbbször «királyi» (regin) jelzővel fordulelő, úgy beszél, mint sajátjáról: neve «a mi koronánk»(eorona nostra v. corona nostra regia).27 Ezekben aszámtalanszor ismételt kifejezésekben a király szemé-lyének és méltóságának szoros kapcsolata áll előttünk.

A korona, a királyi méltóság az uralkodó legértéke-sebb java. III. Ilonorius pápa 1217-ben védelmébe vet tea Szentföldre induló 11. András királyságát és megparan-csolta., hogy országai és más javai sértetlenül és nyu-godtan maradjanak.28 Erről később azt írja a király,

25 ...succedentibus nobis ad coronam regime el regnisolium iure et online geniture. Knauz II. k. ólt. I. Karpati. m. Ii4 1.

26 Knauz II. k. 271. 1. (1201) és Wenzel X. k. 135. I.Idézi Karpat i. m. 151. 1.Karpat i. m. 47. I.

27 Nagyszámú forrású elvek u. o. Id 11. I.28 ... statuantes, lit regna et alia bona h m . . . integra

tibi unmeant et quieta. Theiner I. k. 5. 1.

43

hogy magát, a koronát, országát és fiait Ő Szentségeoltalmába ajánlotta.29 A szentszék is állandóan akirályénak tekinti méltóságát, koronáját, amelynekcsorbítását, mivel ez az állam megrendítésére vezetne,nem helyesli, mint például IV. Márton pápa sem járulthozzá ilyenhez IV. Lászlóval szemben.30

Minthogy a király személye és méltósága szorosanösszefonódott, az oklevelek a királyi méltóság, felségmintájára beszélnek a korona, vagy a királyi koronatisztességéről (honor), dicsőségéről (gloria), hasznáról(commodum), javáról (increment um), viszont gyalá-zatáról (opprobrium), káráról (detrimentum) és sérel-méről (preiudicium) is.31 Mindaz, ami a király szemé-lyét és méltóságát emeli, erkölcsileg vagy jogilag gyara-pítja, növeli a koronát is tekintélyében és vagyonában.A király sérelme pedig, mindaz, ami neki erkölcsi vagyanyagi kárt okoz, a korona kára és sérelmeként szerepel.

Az öröklött királyi hatalom az uralkodó és családjaszemében még a XIV. században is családi hatalom,mert a család gazdasági erőforrásain nyugszik. K liatu-

33 1219: ... art sancti sepulchri subsidium usquequamtestinavimus, nos coronam, regnum nostium et fi ios vest resanetitatis custodie ¡ilibato conservanda commendantes . . .Thefner i. k. 20. I.

30 1282: . . .nec excellentionem regalem deterreant litterequeda m. quas super tuis corona et regno per ministrorumtuorum malitiam conquererls fraudulent er extortas, seil urusquod non est intentionis ecclesie in iura celsitudinis regalisobrepere vei tecum agere captiose. Theiner 1. k. 351. i.

31 Számos megfelelő hely: ad lionorem corone et regniutilitatem; ad nostrum utique et corone commodum,incrementum et honorem, ad corone regie glóriám et honorom:in preiudicium corono regie és más hasonló kifejezések aforrásokból, id. Karpat i. m. 57—50. 1.

44

lom gyakorlásában a magyar király felesége is részt-vesz: ott van a király tanácsában, adományleveleketállít, ki és más intézkedéseket tesz, mondhatnák, köz-jogi szerepet tölt be. Ebben a tekintetben a magyarságfaji jellegének megfelelően eltért közjogunk a nyugati,de a szomszédos népek alkotmányától is. A töröknépeknél a fejedelemasszonynak része volt a hatalomgyakorlásában, mint legutóbb Németh Gyula kimu-tatta.32 A király hitvesének ez a szerepe magyarázzameg azokat a királynéi adományleveleket, amelyekszerint az adományos a királynak, az oklevelet kiállítókirálynénak és a királyi koronának tett szolgála-tokat.33

V. István özvegye, a kim Erzsébet, IV. Lászlóidejében különösen jelentős szerepet töltött be, mintanyakirályné. Ennek tulajdonítható, hogy az ő kancel-láriája a koronát egyízben, mint az uralkodó hatalmá-nak jelképét, «királyi és királynői koronának» nevezi.34

Ez a hivatkozás kétségtelenül éppúgy nem a hatalomátruházásánál használt ékszerre, hanem az állam-hatalom gyakorlásának jelképére vonatkozik, mint azifjabb király kancelláriájának azok az oklevelei is, ame-

33 A magyar kereszténység kezdete. Budapest i Szemle,1040. évf.

33 Mária királyné írja 1204-ben: tam. Domino Beleillusztri regi. charissimo nostro coniugi, quam nobis etcorone regie, onus laborioei itineris ad curiam Honiamonfrequenter eundo subiens nostra itidem et corone regiearduissima negotia... procura vérit et promo vérit. Karpati. m. 30. 1. (Fejér IV 3. k. 2ő4. 1.) Hasonlókép ir Fennenakirályné 1201-ben (Knauz II. k. 308. I.) ugyanott 40. I.

34 ...pro regie reginalisque corone Imimre. WenzelXII. k. 30. 1.. id. Karpat 80. 1.

45

lyekben a későbbi V. István a koronát magáénakmondja. Udvara joggal beszélhetett az ő koronájáról,mert a királyi jogokat a maga területén teljes mérték-ben, mai kifejezéssel élve, mint «szuverén» gyakorolta.35

A királynak, mint Istentől felkent legfőbb úrnak,de mint legfőbb földesúrnak is az alattvalók bőséggeltartoznak. A király személyének kijáró hűség nemválasztható el a királyi hatalomtól s így a koronára isátszármazik. A kiváltságos szabadok, a királyi szolgákvagy nemesek nemességüknél fogva a királyi koroná-nak tartoznak hűséggel.36 Ez a köteles hűség igengyakran fordul elő az oklevelekben. A hűséggel tartozóalattvalók nemcsak a királynak, hanem a koronánakis hívei (fidelis corone regie). Aki a királyi hatalom, akorona érdekei ellen tesz, fellázad a király ellen, azhűtlenséget (infidelitas) követ el a királlyal és a koroná-val szemben, a korona hívéből a korona hűtlene (inti-delis corone nostre) lesz.37

Ezt a hűséget az alattvaló szolgálatokkal mutatjaki, elsősorban katonai erények gyakorlásával, de akirály és családja, vagy az államhatalom, a korona

35 Az adatok Karpat i. m. 45. 1. 01. j.36 Jellemző adat erre V. István idejéből Váczy Péter-

nél (i. m. 43.1.). aki behatóan tárgyalja a kérdést: .. . spoii-deiiH fidelitatis sue servorem, qua corone regie ex debitonobilitatis sue tenet nr. in facto eodem per evidentiamoperum declarare. 1271. Hazai okin. V. k. 43. 1.

37 I de vonatkozó forráshelyeket az egész XIII. századbólnagy számban gyűjtött össze Karpat i. m. 51—53. 1. Ilyenekpl. pro fldelitate regi debita et corone. ob fldclitatem coronedebit am, sub fldelitate nobis debit a et corone regie Maies-tatis, obsérvala fldelitate regno nostro et corone regie,universis nostre corone tidelibus. infideles nostri et sacrecorone, in fide corone regie debita perseveraría.

46

körül szerzett érdemekkel is. A nemes ilyenkor hűségétmutatja meg (fidelitatem exhibet, impendit), köteles-ségét teljesíti. Az aranybulla 81. cikkében mondja, akirály: A nádor ne engedje se a királyt, se a neme-seket, se másokat az aranybullától eltérni, «hogy őkis örüljenek szabadságuknak és ezért nekünk és utó-dainknak mindig hívek legyenek, s a királyi koronánaka köteles engedelmességet ne tagadják meg». Az országnem-nemes lakóinak a korona szolgálatára vonatkozókötelességét szépen jelképezi a szebeni szász provinciapecsétje, melynek mezejében négy ember, kettő állvaés kettő térdelve, kereszttel ellátott koronát tart. Apecsét körirata pedig a következő: «A szebeni provinciapecsétje a korona fenntartására».38

Ha a szolgálatok (servitia, merita, obsequia, fideli-tates) a király megítélése szerint kiválóak, ha a királyihatalommal, azaz a koronával szemben különös áldozat-készségről tesznek tanúságot. Így ha a hűségét teljesítőa király szolgálatában sebeket szerzett vagy éppen aharcmezőn esett el, akkor megérdemli, hogy a királyneki, illetőleg utódainak adományt tegyen. Az ado-mányos érdemeivel a köteles mértéken túlmenő hűsé-get tanúsított, egy oklevél szerint «oly nagy hűségetteljesített*, hogy a királynak ezt jutalmaznia kell.39

Az ilyen alattvaló a királyi hatalmat, a koronát, a

29 Sigillum Cibiniensis provincia ad retinendam coro-narrt. Az első ismert példány 1302-ből. ZimmermannWerner: Urkundenbuch 1. k. 224. 1. A pecsétké-p IV.Tafel. 11. sz.

30 1256: quin nobis et coroiie tantam fecit fidelitatem...Knauz I. k. 432. 1.. Karpat i. m. 51. 1. Ezzel szemben 1223:cognita infidelitate.. quani contra régin ni coronam perpe-trarat. Wenzel VI. k. 110. I. Karpat i. in. 53. I.

47

királyságot védi, életét és javait a koronáért teszikockára.40

A királynak, a koronának telt szolgálatok középersze nemcsak a hadi tetteket sorozták, hanem azokpolitikai jellegűek is lehettek, ha a királyság, a koronajavét előmozdították.41 A vizsgálatoknál eljáró bíráka király és a korona iránti hűség megtartásával működ-nek. tehát a hivatali kötelesség teljesítése is a királyiméltósághoz kapcsolódó hűségből következik, éppen ehűségnél fogva hárul rájuk.42 Az Isten iránti köteleshűség mellett erre a hűségre emlékeztetik a tanúkatmár a XIII. században. Ez a király, a korona irántihűség: ma állampolgári kötelességnek mondanák,amelyen a tanúk igazmondási kötelezettsége alapul.43

A vallási kötelesség és az egyházi felszenteléssel kap-csolatos korona iránti hűség összefűzésével csak azigazságszolgáltatásban találkozunk.

Aki a királynak szolgálatokat tesz, aki az uralkodóijogokat veszi védelmébe, az e jogok összeségét jel-

40 ...pro nostre coroneque nostre defensione, prodefensione régié corone, pro defensione corone régié Maies-tnt is. sőt 1270-ben egyenesen pro tűit ioné corone régié etconservationé patrie . . . és hasonló helyeket összegyűjtöttKarpat i. m. 50. 1.

41 1205: quorum consiliis el virtutibus coroná regniquestatus fulcitur inconeusse. Wenzel VI. k. 307. 1. Karpatidézi, i. m. 60. l.

42 1268: in negotio fidelitate debita regi et coroneobservata. Wenzel VIII. k. 2t!H. 1. Felhasználta Váczy i. m.43. I.

43 1211: in. (ide. qua deo et corone ac nobis lenetur.Hazai Okm. VI. k. Itt. I.: 1277: fida (Ide deo et régiécorone debita. Fejér V 2. k. 210. I.. Karpat i. m. 84. 1.Több példa u. o. 74. 1.

48

képező korona állapotát (status corone), a királyságotemelte, annak javát szolgálta, annak boldogságát moz-dította elő.44

A király személyéhez fűződő jogok, melyek egy-úttal, mint vázoltuk, a legfőbb földesúr jogai is, al-kotják a koronát. A király személye és a korona, azuralom még elválaszthatatlanok egymástól. Jól jut-tatja ezt kifejezésre Béla ifjabb királynak 1281-benkelt oklevele: «Dicsőség a magasságban az Istennekés békesség a földön a jóakarata embereknek, mivelfelvirradt a magyarok megváltásának, a királyi méltósághelyreállításának, a korona szabadsága visszaszerzésé-nek napja».45 A királyi hatalom visszaállítása, amelyeta királyi várbirtokok visszaszerzésével Béla megkísé-relt, a korona szabadságát, a korona jogainak vissza-szerzését jelenti.

Ez a kancelláriai államszemlélet még a XIII. századmásodik felében, az utolsó évtizedekben sem jutott elodóig, hogy a királyt és az államot, a király személyét,és az állam személyiségét elválasztotta volna egymás-tól. A királyi oklevelek szerint «nekünk és a királyi

44 . . . pro corone nőst re statu sereno, pro statu prosperonostri regi minis et corone, pro reformatione boni statuscorone nostre et regni nostri, stb. Karpat i. m. 60. I. ügy-ízben a király azokról a haditettekről beszél, amelyekkelvalaki őt és koronája jogait védelmezte: 1261. defondissetnos et inra corone nostre. Fejér IV 3. k. 260. 1.. ill. KnauzI. k. 501. 1. és 1266-ból Knauz I. k. 535. I.

45 Gloria in exeelsis Deo et in terra bone voluntatishominibus pax iu terra nuntiatur, quaui illuxit dies redemp-tionis Hungarorum, restaurat ionis dignitatis regie, revo-cationis libertatis Corone. Wenzel XI. k. 236. 1. Id. Karpati. m. 01. I.

49

koronának» (nobis et regie corone), vagy csak «nekünkés a koronának» (nobis et corone) tett szolgálatot az,akit a király jutalomra, adományra érdemesít.48 Talál-kozunk azonban «nekünk, koronánknak és király-ságunknak», «a mi személyünknek, koronánknak és akirályságnak», «királyságunknak, nekünk és a koroná-nak» és «nekünk és a királyságnak, sőt a mi koronánk-nak» kifejezésekkel is.47 Mindezekben a vegyesen hasz-nált kifejezésekben semmi célzatosság, következetes-ség, vagy a hátteret szolgáltató gondolatkörnek a XIII.század közepén történt megváltozása nem állapíthatómeg. Csak egy bizonyos, hogy a király személye ésállamfői jogai, méltósága, vagyis a korona, szorosanegybefonódnak. A király személye, a királyság és a ko-rona együttesen teszik az állam személyiségét. E szemé-lyiség kifejezésében ellentét a király és az ország lakos-sága között nem mutatható ki. A korona nem szerepelegyedül, hanem csak állandóan a királlyal kapcsolat-ban; hatalom és jelkép nem váltak el egymástól.

*A korona gondolata csak egy tekintetben kezd már

a XIII. században önállósulni, a királyi személytőlelválni; az önálló korona fogalom halványan jelent-kezik a királyi hatalom vagyonjogi vonatkozásaiban.Külföldön is ebben az irányban indult meg a különválás;

46 Így az 1207-i törvény bevezetésében és számos másmegfelelő helyen, melyeket Karpat gyűjtött össze. i. m.«7—08. 1.

47 1273: nobis. corone nostre et regno; 124«: nőst repersone, corone et regno; 1286: nostro regno, nobis etcorone; 1271: nobis et regno, ymo corone nostre regie...Karpat, i. m. 71. I.

50

mint már láttuk, Angliában és Franciaországban, alig-hanem egyházi hatás alatt, kialakult a koronának akirály személyétől elvonatkoztatott fogalma, s ez akirályi hatalom elidegeníthetetlen vagyoni alapjátölelte fel. Ezeket a földeket a föld legfőbb ura saját,az egyház által védelmezett érdekéből nem ado-mányozhatja el. Azt is mondottuk, hogy ez a szabálya XIII. században Angliában csak erkölcsi jellegű;ebből következik, hogy az elidegeníthetetlen királyibirtokok köre még nem lehetett szigorúan meghatá-rozva .

Nálunk is az a birtokállomány a királyi hatalomalapja, amelyet a király idődéitől örökölt. Ha túlságosadományozások folytán nagyon megfogyatkozik, ez akoronát károsítja, mert ily módon a királyi hatalomalapjai meggyengülnek, forrásai kiapadnak. 1240-benmondja egy királyi oklevél, hogy a győri vár jövedelmeiaz adományok révén nemcsak rendetlen állapotbajutottak, hanem «a királyi korona kárára» (in preiudi-cium corone regie) majdnem teljesen meg is semmi-sültek.48

Láttuk, hogy az egyház már II. Andrással tétetettle esküt, miszerint «királysága jogait és koronája méltó-ságát sértetlenül meg fogja őrizni». Hogy ezen a királyihatalom vagyonjogi alapjainak megtartását értették,arról is szóltunk. Alighanem II. András volt az első,aki ilyen esküvel lekötötte magát; bizonyára Ismertékmég herceg korából adományozásra való hajlandóságát.Hasonló eskü azután utódai szájából is elhangzott.Határozottan tudjuk ezt Károly Róbertról, mert az ő

49 Fejér IV 1. k. 1195. 1.. ugyancsak Így 1240-ből.Wcnzel 11. k. 101. I. lld. Karpat i. m. 58. 1.

51

esküjének tartalmát ismerjük.49 Mindaddig, míg azállamszervezet a királyi hatalommal volt azonos, ehatalom megrendülése az államban zűrzavarokat ered-ményezett: az egyház, hogy ezt elkerülje, a módjábanálló eszközökkel óvta annak anyagi alapjait.

A királyi hatalom fenntartására szükséges ingatla-nok, amelyek jövedelmeiből táplálkozott, alkották a«korona jogát» (ius corone). Megmaradásuk szükségesvolt a korona méltóságának épségben tartására. Hogymennyi birtokból all ez a szükséges anyagi alap. vagyéppen, hogy mely birtokok tartoztak a korona jogához,az persze nálunk sem volt még meghatározva a XIII.században, akárcsak Angliában. Ez a király megítélésé-től függött, aki legfeljebb tanácsát hallgatta meg, haidőnként elhatározta, hogy koronája jogait vissza-állítja és az eladományozott birtokok egyrészét vissza-veszi. A visszavétel jogával elsősorban azokkal szembenélt, akik nemesi katonai kötelezettségüket nem teljesí-tették megfelelő módon: ez következett már abból is.hogy a nemes földje fejében a koronának meg nemhatározott mértékű szolgálattal tartozott. Természe-tesen egyéni megítélés tárgya volt. hogy valaki az ado-mány előtt megfelelő érdemeket szerzett-e a koronávalszemben, vagy hogy az adományozás után megfelelőhűséggel viseltetett-e a korona iránt.

A király mór esküjénél fogva is feljogosítva éreztemagát a visszavételre, ha úgy találta, hogy elődei töb-bet idegenítettek el a korona jogából, mint amennyi

49 ...regnum sibi comissmn non minuere, nec alienare,sell pot ius augere et male alienais hactenus secundumdalain sibi gratiam ad ius pristinurn revocare. KovachlchM. G.: Vestigia comitiorum. 171. 1.

52

a királyi hatalom megtartására, szóval az állami szer-vezet rendes működésének biztosításira szükséges volt.Ügy látszik, IV. Béla hozta be és valósította meg ismé-telt visszavételekkel a korona jogának «elméletét»,valószínűleg egyházi buzdítás alapján. Hogy az egyháztanácsa nem hiányozhatott ebben a kérdésben, aztIII. Honorius pápa már idézett levelén kívül az a körül-mény is bizonyítja, hogy a visszavételt megyénkéntfoganatosító bizottságban a megyés püspök is képvi-selve volt. Bizonyára nem azzal a célzattal történt ez.hogy az egyház érdekeit megvédje, hiszen erről a Hohen-staufokkal is győzelmesen megküzdő pápaság idejébenés IV. Bélának az egyházzal fenntartott jó viszonyamellett nem lehetett szó, hanem hogy az egyház helyes-lését juttassa kifejezésre, mintegy szentesítsen olyaneljárást, amellyel a felkent király elődje ünnepélyesígéretét, egy-egy adományozás tényét másította meg.

Az egyház, mely egyfelől a «szabadságjogok», anemesi kiváltságok kivívásában nem csekély szerepetjátszott s a második aranybullában a kiátkozás fegy-verét villogtatta a kiváltságokat megsértő királlyalszemben, másfelől a királyi hatalom és ezzel az állam-rend megvédőjeként is szerepelt. Ilyen módon akartaaz egyensúlyt fenntartani az alattvalók reformtörek-véseivel szemben, amelyeket maga is előmozdított.Továbbá nagyon figyelemre méltó, hogy ez az 1231-iaranybulla, mely tudvalévőén erős egyházi befolyásalatt jött létre, nem tartalmazza az elsőnek 17. cikkét,amelyben a király megígéri, hogy senkitől sem fogjaelvenni birtokait, aki ezeket méltó szolgálattal szerezte.

A korona jogának, mint a visszavételek a lapjánakhangoztatásával először Bélának, mint ifjabb királynakugyancsak egyháziak vezette kancelláriájában talál-kozunk. Mintha III. Honorius pápa biztatásának vissz-

53

hangját hallanák, úgy szól 1281-ban egy oklevél újabbvisszavételi eljárás során: «Méltányosnak találtuk, hogymindazt, amit a magyar királyság haszna és méltóságaellen a korona jogából elidegenítettek, atyánk akarataés az előkelők tanácsa szerint eljárva, visszavegyük».50

Ezzel a visszavétellel áll helyre «a királyi tekintély»és «a korona szabadsága».51 Nem ok nélkül közölteBéla IX. Gergely pápával eljárása eredményét úgy,hogy királyságát kellő állapotba helyezte vissza.52

Ugyanezt a módszert gyakorolta Béla trónra lépte utánis, visszaszerezve az adományokat, «amelyek révén akirályi korona joga csaknem teljesen megsemmisült».53

Ebben az eljárásban látja a Carmen miserabile szerzőjea király és alattvalói közti gyűlöletnek egyik okát.Szerinte IV. Béla elődjei jutalmul birtokokat adtakazoknak, akik hadjáratban kitüntették magukat, ez akirály pedig még azt is visszaveszi, amit elődei adtak.Az e miatt zúgolódókkal szemben ő, a váradi kanonok,a király és egyszersmind az egyház álláspontját hangoz-tatja: a király, kinek hatalma megfogyatkozott, «csaka saját jogával élt», csak azt vette vissza, ami őt meg-illette51 s amit a kancellária a korona jogának nevezett .

IV. Béla, hivatkozva III. Honorius decretalisára,uralkodása utolsó éveiben is azt vallotta, hogy «a ki-rályi korona jogainak elidegenítései», vagyis «azok azadományok, amelyeket (atyja) a királyi korona sérel-

40 ...ea, que contra utilitatem et honorem regniHungariae fuerant de ture corone aliénala, ex volúntatepatria nostri et consilio diseretoruni procedentes, dignumduxiinus revocare. Fejér 1112. k. 254. 1. Karpat i. m. 38. 1. 41 1231. Wenzel XI. k. 236. l.

42 Fejér IY/1. k. 105. 1.43 U. o.44 Rogerius 10. fej.

54

mére szokott tenni», vissza veendők, hogy ez újból amegfelelő állapotba kerüljön; amint ezt ő «atyja pél-dájára», «a pápa felhatalmazásából» elvégezte.55 IV.Béla idejében, a nyugati fejlődéssel körülbelül egy idő-ben jelentkezik tehát nálunk a mindenkori király szemé-lyétől elvont korona-fogalom, amelyhez az elidegenít-hetetlen királyi javak tartoznak. Mintha francia királyintézkedését olvasnék, mikor IV. Béla úgy rendelke-zik Nagyszombat városának 1288-ban adott kiváltság-levelében, «hogy különlegesen u királyi koronához tar-tozzanak és sem adományozással, sem az átruházássemmiféle módján senki joghatósága alá ne kerüljenek».58

Bizonyára az önállóság biztosítása rejtőzik IV. Bélá-nak abban a megállapításában is, hogy a pannonhalmikolostor királyi koronájának különleges monostora.57

Megállapíthatjuk tehát, hogy a király személyévelszorosan kapcsolatos koronafogalom mellett szerepelmár az Árpád-korban a korona vagyonjogi gyökerek-ből táplálkozó olyan jelentése, amellyel a nyugatiállamokban is találkozunk. Míg azonban Angliában éskülönösen Franciaországban n korona eszmében ez adologi jogi elem volt túlnyomó, addig nálunk a szemé-lyes vonatkozás, u hűséggel való kapcsolat az erősebb.

44 1267: donationes, quus.. . in preiudicium coronerégié facere consueverat. ad instar eimdem patria nostri...nuctoritute domini Pape hui us módi ¡Ilícit as aliénât ionesiurium corone regte, et cuiusvis alterlus ad statum débit unireducendo. Fejér IV:t. k. 388. b, ¡11. Hazai Okm. IV. k.45. 1.. Karpat i. m. 35. 1.

44 ...ut ad regiam coronam specialiter pertineant. neccuiuBcunque iurisdictioni donatione vei cuiuscunque trans-lationis modo committant-ur. Endlicher 145. I.. Kat pat i. m.61. 1.

47 1260: monastorium sit corone nostre spéciale. WenzelII. k. 323. I.

4. A koponaeszme fejlődése a XIV.században.

Mielőtt a magyar koronaeszmét és annak a későbbifejlődésben kibontakozó sajátos vonásait megismernek,újból fel kell vetnünk a kérdést: mi volt e gondolatsorsa a nyugati államokban? Angliában, mint láttuk,már a XIV. század előtt megjelent a király felett állókorona fogalma, mely a királynak személyes akaratakörén kívül álló jogait személyesíti meg. Az angol taná-csosok l307-ben tett esküje szerint ők a király és akorona jogait tartoznak megvédem.1 Mint a következőévben a mágnások nyilatkozatában olvassuk, ez aztjelenti, hogy ők a királlyal szemben is kötelezve vannaka korona iránti hűségre, s e hűségnél fogva a királyellen is állást foglalhatnak.

«A hőségeskü hangzik tovább a nyilatkozat —inkább és erősebben köt a koronával, mint a királyszemélyével szemben: ez abból következik, hogy akorona jogarnak megsértése esetén semmi hűség semillet i mega király személyét- és ezzel nem tartoznak neki.Ezért is, ha a király a korona státusával szembenvalamely esetben nem viselkedik okszerűen, hűbéreseia koronának tett eskü alapján tartoznak a királytvisszatéríteni és a korona státusát igazságosan meg-

1 E. C. Lodge.-G. A. Thornton: English Constitutionaldocuments 1307-1485. Cambridge, 1935. 53.

56

javítani, különben letett esküjüket szegik meg.» Dehogyan mehet ez végbe, törvényes úton vagy «szigorú-sággal» (ellenállással), kérdik. Törvényes úton nem,mert a bírák csak a király által bírák. Ebben az esetben,ha a királyi akarat nem felelne meg az észszerűségnek,a tévedést még inkább megerősítenék. «Ennélfogva eskü-jük megtartása végett úgy vélekedtek, hogy amikor akirály nem gondoskodik hibájának megjavításáról, vagyannak eltávolításáról, ami a koronának káros és a nép-nek ártalmas, a tévedést szigorúsággal szüntessék meg;hiszen (a király) esküvel kötelezte magát, hogy népétkormányozza, hűbéresei pedig a király segítségével köte-lesek a népet a törvény szerint megvédem.»2 Ennek adeclaratiónak az eredménye volt Pierre de Gavastonszáműzetése, mert «a koronát kitagadta s ösztönzésé-vel a királyt országa előkelőinek gyűlésétől eltávolította.»

A király és a korona mindazonáltal továbbra isösszetartoznak, elválasztásuk, vagyis a király jog-sértéseinek támogatása, tilos.3 Ez az elválasztás jellemzia rossz tanácsadók szerepét. A király pedig jogainak,prerogatívájának megsértését a korona szabadságasérelmének tekinti, amelynek megőrzése az ő köteles-sége.4 A politikai gondolkozás Angliában és Francia-ors;ágban, de talán másutt, is Nyugat-Európábaneljutott addig, bőgj- kivette a korona jogait az abszolútkiiály hatalmából. A király nem idegenítheti el pre-

2 U. o. 11. 3 U. o. 19. 59.

4 U. o. 25. 1386 a király protestál a parlament végén,qe pur riens qu'ést oit fait en ledit parlement il ne vorroit qepréjudice avendroit a Iuy ne a sa Corone; einz qe sa Proroga-tif. et les Libertees de sa dite Corone feussent sauvez etgardez.»

57

rogatíváját, sem koronája tartozékait, vagyonát nemviheti a királyságon kívül; de bármelyik alattvalójánakés azok gyűlésének sem szabad hozzájuk nyúlm.5 Méga XIV. század végén is az a parlament kifogása II.Kichard angol király kormányzása ellen, hogy «akoronájához tartozó javakat és birtokokat még mél-tatlan személyeknek is eladományozta és azokat meg-gondolatlanul elpazarolta.»6 Érthető, hogy az alatt-valók védik a koronát, hiszen onnan erednek az ő jogaikis, mint VI. Henrik bírái kifejezésre juttatták: «Angliaösszes szabadságai és kiváltságai a koronában vannakés a koronától származnak.»7

A XV. században, a Lancasterek idejében annak isnyomát találjuk, hogy Angliában a koronát már nemtisztán a királyi hatalom jelképének tekintik, hanem azegész államhataloménak, amelyet nemcsak a királygyakorol, hanem a köznek is része van benne. Bath ésWells püspöke 1486-ban parlamenti beszédben mondja:«A korona alakjában az ország kormányzata jelenikmeg, mert az arany a közösség uralmát, a koronavirágai és díszítő drágakövei a királynak vagy ural-kodónak méltóságát és tisztségét jelzik.»8 1418-ban

5 Mc Ilwain i. m. 370.6 Chrimes i. m. 34: proptor malum regimen sulim vide-

licet bona. et possessionesed coronam suam spectantia et mmpersonis indignis donando et alias indiscrete dissipando . . .

7 J. Hatschek: Englisches Staatsrecht. Tübingen, 1005.I. 45.

8 Idézi dirimes i. m. 1 t., ltot. fari. IV. 4115. alapján:«in cuius corono figura regimen et. politia regni presentetur.nam in auro regimen commimitatis notatur et in floribuscorone erectia et genunis adomat is honor et officium regissive principia designatur.»

58

pedig egy demokratikus érzelmű pap versben adkifejezést politikai gondolatainak és a koronáról alkotottfelfogásának:

«Mit jelent a király koronája, melyen ékkövek ésvirágok vannak körben hajlítva? Azt, hogy a lordok,a cominons és a papság mind egyetértenek s erdó'n-mezőn, hegyen-völgyön jól vigyáznak, hogy megvédjéka koronát. A legkisebb hűbéres testével és jövedelmévelalkatrésze a koronának.

Mit jelentenek a drágakövek körben? Gazdagságot,erőt és nagy értéket; a mi városaink és váraink, akülföldi birtokok a mi nagyerejű köveink. Békében,szentségben, elmélkedésben tartják ezt az országot.Isten, ne engedd, hogy szétszóródjanak, óvd a királytés tartsd meg a koronát.

A commons nem lehetnek el király vagy kormányzónélkül és a király jövedelem nélkül csak gyengén töltikincstárát. Mert a commons tartják fenn a lordokbecsületét, a szentegyházat és a vallást, mert a commonsa legszebb virág, amelyet Isten földi koronára helye-zett.»9

A korona itt magában foglalja, illetőleg jelképeziaz összes rendeket, s ezek egymásra vannak utalva.A koronának ez a felfogása azonban csak egyéni volt,nem vált általánossá, nem fejllődött ki belőle közjogitan. A politikai viszonyok, így a Tudorok abszolutiz-musa sem kedvezett ilyen tan kialakulásának. A régifelfogás, mely szerint a király a legfőbb földesúr, s mintilyen gyakorolja uralkodói jogait, az új elméleteknélerősebbnek bizonyult.

6 Angol szöveg: J. Keil: Political and other poemsLondon. 1904. 51.

59

Angol földön azonban ez a földesúri elmélet továbbis fejlődött. Az eredeti germán felfogás szerint ugyanis ahűbérbirtokhoz tartozó jogok és kötelességek egységbetartoznak, s ez az egység, a beneficium, az alapvetőhűbéri jogviszony fennmaradását tekintve szinte önállószemélyiséget jelent. Az öröklődő hűbérhez fűződőjogok és kötelezettségek túlélik a birtokos változó sze-mélyét. A magánjog kizárólagos malmának korábantermészetesnek találhatjuk, hogy az országhoz, mint akirály Istentől nyert hűbérbirtokához fűződő jogok éskötelezettségek is objektiválódnak, önálló személyi-séggé tömörülnek. Az uralkodói jogosítványok össze-sége pedig, mint láttuk, a korona. Ez a koronázásiékszer most., már túléli a váltakozó királyokat; önállószemély lesz, s így nem lehet más, mint jogi személy.

Az eszmék ilyen alakulását az egyházi jog is elő-segítette. A germán beneficium tana az egyházi jog-történet klasszikus felfogása szerint, az egyházi vagyonelméletét döntő módon befolyásolta. Az a törekvés,hogy a vagyont mindenkori élvezőjének személyétőlfüggetlenítsék, megalkotta az egyházi beneficium elmé-letét. A püspökséghez fűződő jogok és kötelességekösszege, majd a vidéki egyházi szervezet kialakulásaután a plébánia vagyona is önálló személy, mégpedigjogi személy, corporatio. Ez a személy független amindenkori püspökök, a mindenkori plébánosok válta-kozó sorától: mégis, csak egyetlen ember lehet egyidő-ben kezelője, mintegy gyámja, s ezért — paradox ki-fejezéssel — e korporáció egyedüli: corporatio sola.

Míg a világi és az egyházi beneficium elmélete anyugati államokban nagy vonalaiban egyöntetű volt,közjogi és államelméleti következtetéseket csak Angliavont le belőle. Ez a fejlődés érthető: a királyi jogok és

60

kötelességek a királyi méltóságot, a koronát teszik, smert ez a korona állandó, önálló személy, a korona iscorpuration sole.10 A középkor végén alakulóban levőelméletet Coke tette véglegesen elfogadottá az angoljogtudományban, mikor a személyeket természetesekreés mesterségesekre (jogi személyek!) osztotta. «A kirá-lyok és a plébánosok mesterséges személyek, solakorporációk, melyeket nem Isten, hanem az emberiokosság alkotott.»11 A király, mint korporáció, örök-életű, a trón sohasem üresedik meg. Az állam ezzelszemben nem korporáció: az állam jogi személyiségétaz angol jog sem a múltban nem ismerte, sem a jelen-ben nem ismeri. Angliában a fiskus fogalma is hiányzotts a magánjogi vonatkozásokban sem az állam, hanemmindig a korona volt a korporáció.12

*A magyar korona foga lom fejlődése nem a most

vázolt irányban ment végbe, bár nálunk is vannakjelek a koronának, mint korporációnak a felfogására.

A magyar államszervezetben az Anjou-korban nemállott be lényegesebb változás. Az államhatalmat kizáró-lagosan a király gyakorolja, a csak személyi összetétel-ben változott egyházi és világi arisztokráciára támasz-kodva; hatalmi köre ugyanaz, mint XII—XIII. századielődeié, rendi elemek még sem a törvényhozásban, sema trón betöltésénél nem érvényesülnek. Miután az

10 Hatschek i. m. I. 61. sk.: ő felhasználja O. Gierkefejtegetéseit, DaadentseheGenoaBonschaftatreoht. ÍI. 124. sk.

11 L. W. Mait lanti: The crown as Corporation. Collec-ted Poems, III. 240.

12 Hatschek i. m. 71.

61

Anjouk pápai támogatással és az ország előkelőinekbeleegyezésével trónra jutottak, családjukban a királyiméltóság éppúgy öröklődött, mint az Árpád-házban,sőt még szélesebb körben, mert az örökösödés a női ágrais kiterjedt, amiről az Árpádok idejében még nem voltszó. A kancellária szervezetében nem következett bekülönösebb átalakulás: Károly Kóbort és Nagy Lajoskancelláriáját éppúgy egyháziak vezették, az alkal-mazottak éppúgy egyháziak voltak, mint az Árpádokkorában.

Természetes tehát, hogy a kancellária a királyi okle-velek régi kifejezéseit megtartotta és a koronán továbbrais a királyi méltóság jelképét értette. A király, mint sa-játjáról szól a koronáról: «a mi királyi koronánkról».13 Azadományokkal jutalmazott szolgálatokat az alattvalókaz adománylevél szerint hol csak neki, hol pedig neki ésa királyi koronának teszik: ez is bizonyítja, hogy a ko-rona a király személyét megillető, az ő jogkörét alkotókirályi hatalmat jelenti.14 Ha a király fegyverbe szólítjaa megyei nemességet, ezt úgy fogja fel. hogy ezek koro-nájának tesznek szolgálatot: «hősiesen teljesítsenek hűés szíves szolgálatokat nekünk és a mi szent koronánk-

14 . . . pro constantia fidelitatis nobis et sacre regiecorone conservanda. 1310: Anjou I. 516. 1313: Anjou I.290. 1324: Anjou II. 128, 153. stb. . . . tides ... ad nos etad sacrum nostrum regni dyadema. 1327: Anjou II. 305.1328: Anjou II. 301. 1331: Anjou II. 545. 1354: AnjouVI. 222. 1358: Anjou VII. 478. 1371: Héderváry I. 71.

15 Példák, amelyekben csak a királyról vau szó: 131«:Anjou 1. 480, 101. 1320: Anjou I. 570. 584. 1322: AnjouII. 21. stb. A királynak és koronájának tett szolgálatokra 1.az előbbi jegyzetben felsorolt adatokat és még Bartonieki. m. 322. 1.

62

nak», írja 1865-ben Ung megyének Nagy Lajos.15 Ahűséggel az alattvalók a király és az ő koronája irántviseltetnek, ha hűtlenek lesznek, a királyi oklevél szerint«nekünk és a királyi szent koronának járó hűség útjáróltérnek le»,16 tetteik «a mi felségünk kárával, királyikoronánk gyalázatával és megvetésével» járnak.17

Ami a királyt károsítja, az a korona sérelmével jár,s ez az ország természetes urának, a királynak hosszújátvonja maga után. Pál országbíró 1835-ben megállapítja,hogy aki királyi adományost jogos ok nélkül meg-akadályozott abban, hogy az adománybirtokba lépjens így a királyt adományozásai jogában gátolta, ezzel«a királyi jogot az igazság elhallgatásával, hatalmas-kodva. a királyi felség kárára visszatartotta a királyságkoronájának sérelmére elfoglalva tartott birtokokat,nem félve a királyi hosszútól és nem ügyelve arra, hogyaki természetes urának törekszik ellenállni, az nyilvánisteni rendelkezésekkel száll szembe . . .» A királyijog bitorlója és eltitkolója tehát, mint a korona meg-sértője, méltán részesül a fej- és jószágvesztés bün-tetésében.18

A királyt és koronáját, mint láttuk, az Árpád-korbanaz ország birtokosának fogták fel, a király közjogi és

15 ... fidelia et gratuita servitia nobis et sacro nostrodiadcmati viriliter impensuri. M. Tört. Tár II. 187.

16 ... a via fidelitatis is nobis et sacre corone regie debitadivertens et se retrahens. 1318: Anjou I. 411. 46l. 1319:Anjou I. 521.

17 . . . iuftdeleni nostrum in obprobrium maiestatisnostre, infideles in contumeliam regie corone riostre et con-tent um. Anjou II. 332.

18 1335: ... in regni dyadematis preiudicium. Hajnikgyűjtése II. 1 165.

63

magánjogi személyiségét nem tudták elválasztani egy-mástól. A «királyi jog», «a korona joga» kifejezéseketnemcsak a király magánbirtokaira, hanem az országhozvaló viszonyára is használták. Ha az ország a király és akorona birtoka, az abban lakók a király és a koronanépei, alattvalói. Már 1260-ban olvassuk IV. Bélaoklevelében, hogy összehíván az egész ország báróinaktanácsát, elrendelte, hogy a koronájának alávetettösszes földeken, alkalmas helyeken erősségek kelet-kezzenek, várak emelkedjenek.19

A király egységes birtoknak tartja országát, s ha,valamit visszacsatol hozzá, azon a területen csak akirályi jogot érvényesíti. Az 1298:21. t.-cikkbenolvassuk: «Ha valamelyik király bármely címen vagyürüggyel elidegenítette az ország valamely részét, tar-tozzék azt a király a királyi joghoz visszacsatolni, hogyMagyarország, mint valamely teljes birtok részei sért-hetetlenségének őrülhessen.»20 Ügy csatolják tehátvissza az országhoz valamelyik elvesztett részét, mintmikor a király visszaszerzi a megyei birtokállományhozaz ok nélkül eladományozott birtokokat; a szemlélettisztán magánjogi.

Nagy Lajos még két emberöltő múltán is úgy beszélRaguzárói, mint valamely birtokáról: «mint az egészvilágon ismeretes, Eaguza városa a mi dalmáciai orszá-gunkban van és épült s ennek következtében a mi királyi

19 . . . in ómnibus terris corone nostre subiéctis. WenzelII. 320, Karpal i. m. 01.

20 Etsi aliqua pars regni quoeunque titulo vel coloreper quemcunque regum aliénala extitisset, teneatur revo-care et idem dominas rex deus regium, ut regnum Hungariequnsi quoddam ius totum suarum possit partium integritategaudere.

64

jogunkhoz tartozik.»21 S amint az ország lakóit a királyős koronája iránti hűség kötelezi, úgy fűzi az országhozcsatolt tartományokat is ugyanaz a kapocs az uralkodó»hoz és a koronához: Bazaráb oláh vajda és fiai, mint akirály egy 1385-i oklevelében mondja, a havaselviföldet «a királyi szent korona sérelmére és a mi sérel-münkre hűtlenül tartják elfoglalva.»22

Az államot befelé a király személye és hatalma kötiössze és képviseli, kifelé azonban a XIV. század utolsóévtizedeitől kezdve a korona lesz az állam szimbóluma.Külföldi állammal kötött szerződésben felmerül a szük-sége annak, hogy kifejezésre juttassák: e szerződést akülföldi állam nem a király személyével, hanem amagyar államot képviselő mindenkori királlyal köti.A mindenkori királynak, az országos hatalomnak jel-képe pedig a korona s így érthető, hogy nemzetköziszerződésekben szerepel először a korona, mint azállam jelképe. A régi magyar gondolatnak megfelelőena korona a királlyal együtt lesz nemzetközi szerződésekalanya, vállal kötelezettségeket és szerez jogokat.

Először 1381-ben találjuk meg a koronának ezt azúj jelentését a velencei köztársasággal kötött szerző-désben. A köztársaság jogilag és tényleg lemond egészDalmáciáról, mint amely régi idő óta jogilag «a magyarkirálysághoz és a koronához» tartozik, a magyar király

21 1358: . . . ci vitalem Ragusii in regno nostro Dalma-cie.. . constitutum et fundatam . . . et per consoquens adius nostrum rcgiuin pertinentem. Hag. 4.

22 . . . terrain nostram Transalpinam in preludiciumsuiri dyadematis regii et nostrum infidel iter detinentes.Anjou II. 175.

65

követei kezébe, akik a lemondást nemcsak a jelenlegikirály, Nagy Lajos, hanem «a királyságban és koroná-ban utódai nevében is elfogadják.»23 A szöveg maga iselárulja az államfogalommal való küszködést és a törek-vést annak meghatározására, hogy a lemondás necsaka jelenlegi magyar királlyal, hanem a magyar állammalszemben is kifejezésre jusson. Az állam személyiségénekhiányát az államhatalmat gyakorló királyok egymás-utánja és hatalmuk mindenkori jelvénye, a koronapótolja. Ez a gondolat nagyon közel áll a corporatiosola fogalmához.

A korona azonban több ebben a nemzetközi szerző-désben, mint a királyi hatalomnak és méltóságnakjelvénye: alanyává lesz az egyezménynek, s így akirály felett áll, a királyok csak képviselik a koronát.A békekötésről kiállított közjegyzői okiratban ugyanisa velencei köztársaság kötelezettséget vállal arra, hogyévente 7000 aranyat fizet «a felséges királynak, utódai-nak a királyságban és a koronában, magának a király-ságot képviselő koronának és a korona helyett meg-jelenőknek...»24 Velence, úgy látszik, általában haj-

23... renuntiant ... de iure et de facto... in manibus. . .episcoporum, procuratorum... domini regis recipient minnomine diet i domini regig et successorum suorum in regnoet corona toti Dalmacie... tamquaui ab antiqno de iureregno et corone Hungarie spectanti et pertinenti... M. Tör.Tár XI. 10.

24 1381: ... dare et solvere ilebeat dicto domino regiet eius successoribus in regno et corona et ipsi corone rep-resentanti dictum regnum et presidentibus pro ipsa coronain perpetuum annuatim ducatorum septeni miliő. MagyarTört. Tár XI. 7(1. Hogy a presidentes alatt meghatalmazot-takat kell érteni, kiderül Velence egy 1385-i okleveléből.

66

lamos volt arra, hogy a királyság alkotmány formájáta koronával fejezze ki; 1890-ben így ír a signoriaTvartko II. István bosnyák királynak: «Nagyonköszönjük Ő Felségének barátságos testvéri közlését,amelyet nekünk koronájának és állásának felmagasz-tolásáról tesz. Minél nagyobb az ő jóléte és felmagusz-talása, mi annál elégedettebbek vagyunk.»25 De nem-csak Velencében tekintették a koronát a magyar államjelképének, hanem Magyarország összes olasz és dalmátkapcsolataiban kifejezésre jut ez a gondolat ebben azidőben. Génua köztársaság, mikor 1887-ben Dalmáciátvédelmébe véve, a velencei kormánynak ír érdekében,«a dalmát részeknek a magyar koronával vagy király-sággal szemben tartozó hűségéről» beszél.26

melyben az évi adót eljuttató meghatalmazottját megbízza,kérjen a fizetésről nyugtaványt... a regia et reginalibusmaiestatibus Hungarie seu a presidentibus vel thesauriissive procuratoribus earum et corone regie... MagyarDipl. Eml. III. 587.

25... quam tacit nobiscum (le elaltat ioné corone sín-ét status sui. .. Dipl. Emi. III. 692.

26 ... pro conservatione Daliuatiarurn partium subdebita fidelitate premisse corone seu regm. Dipl. Eml.III. 019.

5. Az ország koronája

Míg nemzetközi viszonylatban a korona már ebbenaz időben mint az állam megtestesítője lép előtérbe,belső viszonylatban még mindig a királyi hatalomjelképe és egyáltalán nem foglalja magában a királytés az alattvalókat. Világosan kitűnik ez egyik legérde-kesebb és legközvetlenebbül ható törvényünkből, az1386-iból, amelyben a királyi hatalom és a koronafogalma szembe van állítva az országgal. Ezt a törvénytpedig az országos közvélemény szavának tekinthetjük,hiszen Mária királynőnek, az ország törvényes ural-kodójának távollétében alkották e határozatokat arendek. Mint mondják, régi szokás szerint összejöttekFehérváron Szent István napjának nyolcadán, s aszent király ereklyetartóját az oltárra helyezvén, eztkezükkel érintve megesküdtek, «hogy bárkivel szembenaz állam javát és az ország, valamint a szent koronaközös hasznát tartjuk szem előtt, s még ha a királyifelség akarna is ellene tenni, ellenszegülünk neki éseredményesen megakadályozzuk.»1

Ebben a törvényben az állam (respublica) és az

* ... quod commodum rei publice et utilitatem regniac SRcre corone commimein contra quoslibet vovebimus,etiam si regia maiestas contra id facéré vellet, sibi coutra-diceiuus et. prohibemus cum effectu. Tört. Tár 1878. 173.5*

68

ország (regnum) érdeke áll szemben a szent koronáéval;a rendek ezeket iparkodnak összeegyeztetni határoza-taik útján. A «respublica» kétségtelenül a rendeketmagában foglaló államot jelenti: ez a szó már a XIII.századi királyi kancellária előtt sem volt ismeretlen.3Hogy a regnum itt egyértelmű a respublicával és nema királyi hatalmat, a királyságot jelenti, az a törvénytovábbi szövegéből derül ki. A királyi tanács tagjai,akik közé a köznemesek felvételét is elrendeli a törvény,kötelesek esküt tenni, «hogy a tanácsadásban nemcsaka királyi felség vagy a maguk vagy övéik hasznátfogják keresni, hanem az ország és a királyi szent koronaközös hasznát.»3 Itt tehát világosan szembenállnakregnum és sacra corona regia, a regnum pedig a fentidézett részben előforduló respublicával azonos értelmű.

A regnum szónak ez az értelme magyarázatra szorul.A regnum jelenthette a királyi hatalommal járó jogokat,e jogok absztrakcióját, a királynak e jogaival élését: akirályságot. Ilyenkor azt fejezi ki elvontan, amit konkrétmódon a rex. Ezzel a jelentésével már Szent István tör-vényeiben találkozunk: «Ha valaki összeesküszik akirály vagy a királyság ellen, ne találjon semmifélemenedékre az egyházban és ha valaki a király jólétevagy méltósága ellen esküdnék össze valamilyenmódon,... átkozzák ki.»4 A regnum fogalmát leg-

2 1265: Fejér IV 3, 294, 1280: Wenzel VIII. 147.,idézi Karpnt i. rn. 35.

3 ... in consiliis exhibendis et dandis non solum regiemaiestatis aut eorum vei suorum propriam querant utilita-tem. séd communem utilitatom regni et sacre corone regie.

4 II. 17.: Si quis in regem aut in regnum conspiraverit,refugium nullum liabeat ad ecclesiam et si quis circa regissalutem aut dignitat em quolibet modo a liquid conspira-

69

jobban a benne foglalt jogok szünetelését jelentő«interregnum» szóval lehetne magyarázm. A regnumszónak ilyetén használata a krónikákban is többszörelőfordul.5 Ez a jelentése egyértelmű a koronával, s aXIII. században okleveleink nem egyszer együtt ishasználják a két szót.6

Jelenti azonban a regnum azokat is, akik a királykörül vannak, őt királyi jogainak gyakorlásában segítik,neki tanácsot adnak. Ha II. Béla egyik oklevelébenazt olvassuk, hogy a király «totius regni voluntate etconsilio» tett adományt, s azután a jelenvolt és tanús-kodásra hivatott egyházi és világi előkelők felsorolásáratalálunk: ha fia, Géza is «totius regni mei consensu»adományoz, akkor itt a regnumon nem érthetjük semaz országot területi értelemben, sem a királysághoztartozó jogokat.7 Ugyancsak a XII. századból olva-sunk adományról, amelyet valaki Géza király engedé-lyével és «az ő egész országának helyeslésével» tett.8Hasonló értelemben használja a regnum szót a legendák,valamint a Gesta írója is.9vérit,... anathcmatizetur. A második mondatban a regisdignitas az első mondat regnuinának felel meg. Hasonlóértelmű 11. 2.: ... nisi consiliatus mortem regis aut tradi-tionem regni fuerit, ahol a királyi jogok elvételéről van szó.

5 L. Bartoniek i. m. 318. 2. j.6 Karpat i. m. 71. 1240: nőst re persone, corone et

regno servitium faciendo. Fejér IV/1. 405. 1273: nobis,corone nostre et regno. Hazai okmt. VI. 195. 1268: nostroregno, nobis et corone. . . fidolis, Wenzel IX. 81.

7 A pannonhalmi főapátság tört. 1. 596. 1137-ből ésFejér II. 129.

8 . . . concessione. . . regis et consensu totius regni sui... Fejér II. 140.

9 Bartoniek i. m. 319.

70

Az előkelőket jelenti a regnum III. Miklós pápa1279-i oklevelében, amelyben meginti IV. László királyt,hogy mindazt tartsa meg, amit a legátusnak megígért,«koronádat és országodat e miatt különlegesen lekötelez-vén.» Az, hogy itt a király és tanácsa ígéreteiről van szó,következik IV. Miklós 1291-i okleveléből: ő azt mondjaa legátus intézkedéseiről, hogy a király «magának ésregnmnának kötelezettsége alatt» tett esküt megtartá-sukra.10

Végül sokszor előfordul a regnum területi értelem-ben is; ilyenkor azt a területet jelenti, melyre az ural-kodó jogköre kiterjed.

Az Aranybullában a regnumot mindhárom jelenté-sében megtaláljuk. A bulla «királyságunk tizenhetedikévében» kelt.11 A 14. cikk szerint: «Ha valamely ispánnem viselné tisztességgel hivatalát, az egész országelőtt fosszák meg attól.»12 Itt a regnum csak a királykörül levőket jelentheti. Ugyancsak a környezetrevonatkozik a 11. cikk, mely szerint az idegeneket akirály országa tanácsa nélkül nem fogja méltóságokbanrészesítem.13 Területi értelemben persze az Arany-bullában is sokszor fordul elő a regnum.14

10. . . coronam et regnum tua propter hoc specialiterobligando. Theiner I. 542. es: ... quorum aliqua per iamdictum regem prornissa et. iurata fuerunt sub obligationesua et etiam dicti regm. Theiner I. .'570.

11 Regni nostri anno 17.I3... coram omni regno dignitate sua turpiter spolie-

tur...14 11. e. Si liospites videlicet boni homines ad regnum

venerint. sine consilio regni ad dignitates non promoveantur.15 PI. 7. e. Si autem rex extra regnum exercitum duoere

voluerit ... 25. e. Sales in medio regni non teneantur...

71

A regnumnak a magyarban az uraság szóval közösalapszóból, az úr-ból származó ország felel meg. Az ura-ság (uruzag)18 az úr gyűjtőneve, azt a területet értettékrajta, mely felett a király uralmát gyakorolja, uralkodik,amelyet körülötte az előkelők, «az ország» képvisel.

A regnum kifejezéssel párhuzamos az imperiumvagy Reich a németben. Mint Gierke rámutatott,egyszer szubjektív, másszor objektív egységet jelent,de alkalmazzák az ország területére is. Gyakrabbanértik rajta az államhatalmat is járulékaival, tehát aReichet olyan értelemben használják, mint a modernidőkben a Kronét. Szubjektív jelentésében, akárcsaka mi regnumunk, a Reich is legtágabb értelemben azösszes országlakókat, szőkébb értelemben a közvetlen«Reicbsleute»-t jelentette, legszűkebb és rendes értelmé-ben pedig a birodalmi hatalom aktív hordozóit. Aközösség fejét egyszer úgy tekintik, mint a Reich részét,másszor meg mint vele szemben állót: ilyenkor a Reicha császár mellett vagy ellen helyet foglaló, vele a hatal-mat megosztó összesség, gyakran a birodalmi gyűlés.Nálunk éppígy áll szemben 1386-ban a királyi méltóságotjelentő koronával az ország, a regnum, hogy azután arex és regnum, illetőleg a corona és regnum itt meg-jelenő dualizmusa többé ne is tűnjék el. Németország-ban a XIII. századtól, sőt már a XII. század másodikfelétől kezdve mindinkább előtérbe lép a Reich eszmeiszemélyisége; éppen akkor, amikor a Reich valóságosjelenet őségének jórészét már elveszt ette és a rendekszövetkezésévé vált. Ezért Gierke szerint a Reichnek eza személyisége nem államszemélyiség, hanem egyesült

15 Így a Halotti Beszédben 1200 körül, egyébként márterületi jelentésben.

72

személy, a késői középkorban gyakori más szövetségekértelmében.16

Amikor az Anjouk erős kézzel fentartott, teljesen azÁrpádok uralmi rendszerét követő országlása után, akirálynő fogsága idejében először jutnak a rendek abbaa helyzetbe, hogy az országról gondoskodjanak, acorona és regnum említett párhuzama hol kisebb, holnagyobb mértékben állandóan érvényesül. Azelőtt, aMII .és XIV. században is előfordul a corona és regnumszavak egymás mellé állítása, de ilyenkor, amint aszövegek értelméből és a regnum közelebbi megjelölésé-ből (nostrum) kiderül, ez a szó a királyságot, a királyihatalomból folyó jogokat jelenti.17

Mikor az urak maguk veszik kezükbe az országügyeinek intézését, mikor 1887-ben királyt választanakés neki a választás előtt feltételeket szabnak, rá kellhogy eszméljenek arra a gondolatra, hogy a. közhatalomés a király személye egymástól elválaszthatók, hogy akorona nem olyan birtoka a királynak, mint valamelyingatlan, hanem amint a közhatalomban a rendek isrészesülnek, úgy ennek jelképéhez, a koronához is vanvalami közük. A királyi korona (corona regia) mellettgyakran kezd szerepelni «az ország koronája.» A XIV.század végén megkezdődik a királyi hatalom elvonásaa király személyétől, az államszemélyiség alakulásánakelső lépése. A «corona regni Hungariae» már nem azonos

18 Gierke i. m. 11. 509—572.17 1268: observata fitelitate regno nostro et corone

regie. Fejér IV/3. 132. 1270: Hazai okmt. VII. 103. 1284:pro tűit ioné regni nostri et corone. Fejér V 3. 23S). 1288:status corono nostre et regni nostri. Fejér V 3. 417. 1204:pro regno et regali corona. Fejér IV/3. 197 Karpat adatai,i. m. 70.

73

a királyi hatalomhoz tartozó jogokkal, hanem közelebbvisz a királyt és rendeket magában foglaló dualisztikusállamfogalomhoz.

Mikor Zsigmondot az ország előkelői 1887-benkirállyá választják, ugyanarra, kötelezik, amit magukaz előző évben megfogadtak: a királyi hatalom és arendek, az országlakók érdekeinek összeegyeztetésére.Megígéri tehát a király, hogy «a szent korona előnyétés az országlakók hasznát őszinte érzelmekkel szemelőtt tartva a korona dicsőségének emelésére» fog töre-kedm.18 Azután megsemmisíti mindazokat a szerző-déseket és szövetségeket, amelyeket «Magyarországszent koronája vagy valamely országlakók vagy azemlített Magyarország ellen» az országnak bármelyiklakójával kötött.111 Világosan kitűnik itt az állam-személyiség elvonatkoztatása a királytól: az alakulóállamfogalom, a szent korona (corona ragui) mellettéppúgy szerepel az ország (regnum l'ngarie). mintrégebben a királyi korona (corona regia) mellett akirály személye (rox).

A közhatalmi viszonyokban beállott változást, azország báróinak megnövekedett szerepét leginkább az

16 Cum... Sigismundus... bonum station sacre coroneet regnicolarum utilitatem siuceris affectibus contemplandoin augniputuin cut in inis predicti corone... Intendere velit.Dipl. Eml. III. 612.

17 Item quod omnem vel omnes ligam vel ligas, quamet quiis fortassis contra sacram coronain dicti regni l: agaricaut, contra aliquos regnicolas vel contra prefatum rcgnuinUngarie propter alias incumbentes necessitates et expedi-tiones cum aliquo vel aliquibus huius regni Ungarie regni-colas iniisset... ipsurn ot ipsas frivolas fore vult ...U. o.

74

ország déli szomszédságában, különösen a magyar biro-dalom délnyugati tartományában, a dalmáciai városok-ban vehették észre. Ezek a városok érdekeik védelméreügyes politikát folytattak Magyarország és Velenceközt, és a magyar központi hatalommal élénk össze-köttetést tartottak fenn; érthető tehát, hogy elsősor-ban szereztek tudomást a változásokról: hogy márnem egyedül a király személye és az ő koronája, méltó-sága. képviseli az ő politikai helyzetük szempontjábóloly fontos magyar államhatalmat. Csattanna leckétadott nekik a megváltozott hatalmi viszonyokrólErzsébet anyakirályné és Mária királynő fogsága ésErzsébet felkoncolása. Minő hatást tehetett e kis tenger-parti városokra, melyeknek gazdasági érdekeit egyrefenyegette Velence, hogy az őket hatalmas karral védőmagyar király, Nagy Lajos özvegye és leánya, nemmessze tőlük alatt valóinak fogságába került és az anya-királynét ki is végezték? Ettől az időtől kezdve márnem a király személye vagy koronája, hanem az országkoronája, vagy a korona és az ország szerepelnek leve-leikben, követi utasításaikban, mint a magyar állam-hatalom alanyai; a regnum határozottan és a tények-nek megfelelően jelentősebb szerephez jut politikaigondolkodásukban.

Spalato 1888-ban utasítja követeit, hogy tárgyal-janak Dalmácia más városainak követeivel és buz-dítsák a királyt békére, különösen Velencével. Minden-képpen gondoskodjanak arról, hogy megmaradhassanak«Magyarország koronájának védelme és urasága alatt»;ne engedjék át őket másoknak, senki se szerezzensemmiféle címen uralmat vagy joghatóságot. Dalmáciá-ban, mivel elhatározták és az a szándékuk, hogy «ugyan-azon Magyarország koronája alatt akarnak élni és

75

halni».20 Mondják el a követek alkalomadtán a király-nak, mennyi hajon, szenvedésen, ostromon mentekkeresztül, de ezeket «elszenvedtük az ő koronája irántihűség megtartása miatt, amelyet a legnagyobb nehéz-ségekkel tartottunk meg és szándékozunk megtartanimindhalálig». Semmiképpen, semmi szín alatt semondjanak rosszat sem valamely polgárukról, semidegenről «Magyarország koronájának és a báróknak,som a főpapoknak, sem senki másnak».21 A dalmáciaivárosok, Spalato és Sebenico, valamint a Xelipicsek ésaz Ugreniesek, meg akarván tartani területüket «Magyar-ország szent koronája iránti hűségben», «a mondottkorona dicsőségére», u sok bajt tekintve, amely Horvát-országot és Dalmáciát különösen Tvartkó Istvánrészéről éri. szövetséget kötnek «addig, amíg az azemlített koronának tetszik»22

Nem állíthatjuk természetesen azt, hogy az új szem-lélet, amely főkép a magyar birodalom délnyugatirészeiben talált jó talajra, s amely szerint az államihatalmat az ország koronája jelképezi, a magyar

20 ... et supptieare ac pro posse procurare, quod rema-neamus sub protectione et dominio corone Ungarie. . . cumsimus dispositi et iutendimus vivere et tnori sub eademcorona Ungarie. Fejér X 3. 73.

21 ...millo, modo, milloque colore vet ingenio malumdicetis de aliquo cive nostro nec forense corone Ungarie etbaronibus. nec prelatis, nec alicui alie persone. .. FejérX/3. 70.

22 1388: eupientes seso et térras, loca et bona que-cunque sua diet is nominibus conservare iu fidelitatem debi-tam sacre corone l'ugarie ad honorem dicte corone... ordi-naverunt ligam, unionem duraturas usque ad beneplacitum.dicte corone. Fejér X 3. 83.

76

királyi kancellária régi, az Árpád-korba visszanyúlófelfogását mindjárt megváltoztatta volna. Maguk adalmát városok sem ragaszkodtak mindig szigorúanehhez a felfogáshoz. Trau városa 1897-ben a temesváriországgyűlésre küldött követeinek ezt nz utasítást adja:«Fejtsétek ki . . ., hogy megkaptuk őfelsége levelét olytartalommal, hogy küldjük el követeinket az ő leg-szentebb koronájának színe elé . . . Ezért midőn őfel-sége színe elé értetek . . .».23 Sőt ugyanebben az évbenúgy emlékezik meg János, Burgundia trónörököseVelencének a magyar király számára fizetendő adó-járól, mint a királynak és a királyi koronának járóösszegről.24

A király még a XIV. század végén is magáénaktekinti a szent koronát és csak személyével együtt tartjaazt az állam képviselőjének. Mária és Zsigmond 1391-benés 1392-ben úgy nyugtatja Velence adóját, mint amelyet«nekünk a mi magyar szent koronánk nevében adni ésfizetni tartoznak . . . ama békeszerződés szerint, amelyaz említett szent koronánk és közöttük köttetett ésmegerősíttetett ».25 1388-ban, mikor a pápa generális

23 ... exponere debeat is.. . recepimus litteras Maie-statis. que continent in effectu, quod nos deberernus mittereambassatores nostros ad present iain sacratissimosuo corono...unde cum fueritis ad presentiain Maiestatis sue. . - FejerX 2. 435.

24 ... datiam septem milium Horenorum... eidem regiconsanguineo nostro et corone regie per ducale dotniniinnVenetorum... Fejer X 2. f70.

25 ... ad que tenetur danda at que solvenda nobis nominesacre corone nostre Hungarie. . . iuxta formam contractuspactorum et pacis inter predictum sacram coronam nostramet ipsos liabiti et firniat i. Dipl. 13ml. 111. 707. 713. Hasonlóan

77

collect őrt küld az országba, Zsigmond a főpapokkal ésbárókkal folytatott tanácskozás után megállapítja,mennyi rendkívüli szolgáltatást lehet követelni az egyesegyházmegyéktől. E megállapításnál figyelembe vesziaz egyes egyházakra a hadjáratok folytán hárulókárokat, amelyeket «a mi szent koronánknak tartoztakteljesíteni».28 Még 1414-ben is, mikor Zsigmond előre-láthatóan hosszas távolléte esetére helytartókat bízmeg, beismeri, hogy a német birodalomra és az egyházrafordított gondjai miatt Magyarország kormányzásávalnem tud úgy törődni, «amint azt a mi szent koronánkiránti kötelesség megkívánja».27 Itt a «szent koronánk»minden bizonnyal a királyi méltóságot jelenti. Tehátmég a XV. századba is benyúló kétféle felfogássalállunk szemben, s ennek további fejlődése attól függ,minő részt vesznek a király és a rendek a közhatalomgyakorlásában.

Ha 1386-ban nem maradhatott hatás nélkül azállamról alkotott felfogásra az, hogy a királynők fog-sága és az interregnum következtében a rendek magukkénytelenek az ország ügyeinek intézését kezükbe venni,a királyi hatalommal szemben kitört gyakori lázadá-sok. a századvégi országgyűlések, amelyeken a királykénytelen volt áldozatkészségükhöz fordulni, hogy a

ír Zsigmond l398-ban a velencei dogénak erről n 7000aranyat kitevő adóról: que vestra dominado sacre coronenőst is annuatim, iure eensus in festő Saneti Stephani regisdaré tenetur. .. Fp. Bécsi áll. Kár. Ung. Urk. 1155.

26 Aug. 18-i közjegyzői átiratban:... expeditionumoliera, que sacre corone nostre anotate tenerenlur exhibere.Fp. Leleszi házi ltár f. 6. nr.

27... prout nostri sacri diadematis debitum exigit.Fejér X 3. 510.

78

törökkel szembeszállhasson, még inkább tudatossá tet-ték a rendek gondolkozásában, hogy a viszonyokbanlényeges eltolódás állott be. A rendek, egyelőre mégcsak az ország nagybirtokosai, csaknem egyenrangúközjogi tényezővé váltak a királlyal.

Ebben az időben már az is előfordul, hogy akikmint lázadók a király hűségére térnek, nemcsak neki.a rexnek és a szent koronának fogadnak hűséget,hanem a regnumot, az ország báróit is belefoglaljáka hűségfogadalomba. Mikor 1398-ban a Lackfiak láza-dásának több résztvevője kegyelmet nyer, ezek magukés utódaik nevében megfogadják, hogy «Zsigmondkirálynak, örököseinek és Magyarország szent koroná-jának örökké hívek lesznek».2* velük és a szentkoronával szemben nem lesznek hűtlenek. Megígérikutódaik nevében is, hogy Cillv grófja, Bebek Petrenádor, Garai Miklós és János Szlavónia és Dalmáciabánjai, fiaik és utódaik, Treutul Miklós, KanizsaiMiklós és István, Maróti János és még többek ellen,akik a felkelők leverésében, elfogásában, száműzetésé-ben, javaik lefoglalásában bármily módon, szóval vagytettel, tanáccsal, segítséggel részt vettek, nem fognaknyíltan vagy titokban, maguk vagy familiárisaik útjánfellépni, «sem az említett urunkat. Zsigmond királyt,sem említett báróit, sem azokat, akik az elmondottak-ban részesek voltak», nem fogják az idők múltán kere-setbe vonni, fej- és jószágvesztés terhe mellett.29

28 ... domino nostro regi Sigismundo,heredibus etSuccessoribus suis necnon sacre corone Hungariae fidelesfőre temporibus perpetue duraturis...

29 A pécsi kápt. 1398. jún. 9. kelt oki. Fp. MODL8333. sz.

79

Míg az Anjou-korban a király egyedül gyakoroljaaz államhatalmat, most már n bárók is részesei ennek;míg a régebbi korban király és korona együtt képviselikaz államot, most már az is bekövetkezik, hogy a bárókés a korona töltik be ezt a szerepet. Erre akkor nyílikalkalom, mikor 1401-ben (ápr. 28—okt. 20.) Zsigmondotaz ország bárói fogva tartják.30 Ez idő alatt ó'k gyako-rolják egyedül a közhatalmat, amelynek eddig isrészesei voltak; igazságszolgáltatási, budi és bizonyáramás, a felségjogokhoz tartozó ügyekben is az ország-tanács, mint a rendek, a regnum képviselője intézkedikés ad ki okleveleket «Praelati, barones et regni Hun-garie proceres universi. . .» kezdettel. A király a szentkoronával való koronázással nyerte hatalmát és aszent koronával együtt képviselte az államot; mostazonban a korona egyedül maradt meg, mint az állam-hatalom megtestesítője. Mivel pedig a király nemgyakorolhatja hatalmát, a rendek azzal a fikcióvalélnek, hogy a korona egyedül gyakorolja azt. A szentkorona lesz az államhatalom egyedüli alanya, s eztlegjobban kifejezi, hogy az országos tanács okleveleita szent korona pecsétjével látják el. Az mterregnumidejére megvésették a szent korona pecsétjét, amelynekkörirata «Sigillum sacre coronae regni Hungariae».31

30 Bartoniek i. m. 321. tévesen mondja, hogy a királyfogsága és a szent koronára való hivatkozás májustólnovemberig tartott. Ez 1401. nov. 3-i oklevél, amelyrehivatkozik (Károlyi oklt. I. 514.) a nádorhoz intézett jelen-tés. A belefoglalt és még az országtanáes által kiállítottmandátum, mely itt figyelembe jöhet: okt. 1-én kelt.

31 Az országtanács-használta pecsétnek ez a felirataeddig nem volt ismeretes, pedig éppen ez a pecsét tükrözivissza legszebben a rendek felfogását. A pecsét megvan két

80

Minthogy a szent korona nevében állítják ki azokleveleket, az eddigi királyi kancellár. Kanizsai Jánosesztergomi érsek is a szent korona kancellárjának címétveszi fel: «sacre corone regni Hungarie cancelarius», deezt csak addig használja, míg a király ki nem szabadula fogságból és át nem veszi újból a hatalom gyakorlását,amivel persze a szent korona pecsétjének a használatais megszűnik.32 Ekkor már. november 4-én, újra «aulenőst re cancellarius» Kanizsai. Minthogy a király helyetta szent koronáé a főhatalom, az intézkedések nem akirályi felhatalmazásnál fogva történnek, mint a kan-cellária ki szokta fejezni (regia auctoritate), hanem aszent korona joghatóságának felhatalmazásából (aucto-ritate iurisdictionis corone). A legfőbb hatóság a király-ról a szent koronára szállt át. illetőleg szállt vissza.

Az alattvalók sem a király és a szent korona híveitöbbé, hanem csak «Magyarország szent koronájánakéji példányban az Esterházy hercegi levéltárban, ugyan-arról a napról. 1101. augusztus 26-ról kelt két teljesen meg-egyező szövegű. Temes és Baranya megyékhez intézettoklevélen. A herceg úr kegyes engedehnével készítettem amellékelt másolatot erről a nemcsak pecséttana hanemalkotmánytörténet i szempontból is oly nagyértékű oklevél-ről. Az oklevelet a pecsét leírásával együtt lemásolta Fejér-pataky László Zsigmond korára vonatkozó gyűjteményébe.A pecsét a papíroklavél szóvege alá vörös viaszba vannyomva. (L. a függeléket.) A rendek többi okleveleitkiadta Szentpétery Imre. Az országos tanács 1401-ben címűcikkében. Századok 1004. 750. Ő a pecsét leírását is adja, aköriratot azonban még nem ismerte.

33 Erre a tényre először Gábor Gyula utalt az országostanács közjogi helyzetéről szólva: A kormányzói méltóságn magyar alkotmányjogban. Budapest (1032). 22. UtánaBartoniek i. m. 324.

^>.<í' í*1

»•'•••■Áulytr

\- ,U.(

81

hívei» (sacre corone regni Hangariae fideles).33 A szentkorona fennhatósága nevében, a közjót szem előtttartva védik meg a bárók az ország lakóit minden jog-talansággal szemben és veszik őket a maguk és a szentkorona védelmébe, mint eddig a király a magáéba.«Mivel mi, miként jól tudjátok, barátaink, — írja azországtanács Szatmármegyének — egyhangúlag, meg-egyező megfontolással és tanácskozással az országlakókközös java, az állam és a haza haszna érdekében elha-tároztuk, sőt esküvel is fogadtuk, hogy nem fogjukeltűrni, miszerint valaki az országlakók közül, bár-milyen rendű és rangú is legyen, méltatlanul bármelyországlakóval szemben új, igazságtalan hatalmaskodá-sokat kövessen el, hanem országunk lakóit összesen ésegyenként jogaikban sértetlenül megőrizzük és minden-kinek félelem, gyűlölség és színlelés nélkül, igazságotszolgáltatunk, ezért kérünk benneteket, buzdítunk,intünk és a szent korona fennhatóságának felhatalma-zásából megparancsoljak nektek, hogy ... helyezzétekvissza birtokukba a Panyolaiakat».31

33 Bzentpétery i, m. 76434 1401. jul. 26: Et quia prout vestris tiene constat

amicitiis. quomodo nos unanimiter concordi parilique deli-beratione et consilio pro minmnni hnnn regninolarnm ac republica et útil ¡tale patrie decrevimuB. ynimo iure turandoassumpsimus. quod nerninem regnicolarum cuiuscunquestatus et condition is pateremur novos actus potentiarios etinjustos cuipiam incolarum regni indebite irrogan, sedoinnes et singólos regni incolas in suis iuribus inconcusseconservare mus, et unicuique iustitiam faceremus timoreodio et dissiinulntione cessantibus quibusqunque. Qarerequirimus vos. hortamur et nionemus. vobisque auctori-tate iurisdictionis sacre corone firmiter mandamus, qua-terms st at un... Fp. Kállay-család Levtra.

82

Máskor meg így írnak az ország rendei Temeamegyének: «Mivel mi Negyveni litteratus Jánost ésfeleségét, a nemes Borbála úrnőt, Pomázi Benedekleányát, összes igazságos és törvényes birtokaival ésbirtok jogaival a mondott Magyarország szent koronájaés a mi pártfogásunkba és különös védelmünkbe vettük,ugyancsak Magyarország szent koronája és magunkhelyett a ti különös támogatástokba és védelmetekbeajánljuk».35 Ebben a megnyilatkozásban a rendek,illetőleg az országtanács a király helyébe, királyi tény-kedésben magukat és a szent koronát helyettesítet-ték be.

*Ezt az ideiglenes áttérést az államhatalom jelképe-

zésében, mert a szent koronának az államhatalomegyedüli alanyaként való szereplése tényleg nem jelentmást, nagyon megkönnyítette az a körülmény, hogya korona már a kancellária korábbi gyakorlatábanegyre jobban előtérbe nyomult. Már 1887 óta talál-kozunk az oklevelekben olyan formulával, mely azangol corporatio solára emlékeztet s amely szerint azegymás után következő királyok sora teszi a koronát.Mintha Nagy Lajos halála után az államhatalom alanyá-nak gyakori változása késztette volna ilyen felfogásraa kancelláriát. Találkozunk már Nagy Lajos idejébenis azzal, hogy a királyi oklevelek szolgálatokról szólvaKárolynak, Nagy Lajosnak s így a szent koronánaktett szolgálatokról beszélnek;36 Zsigmond uralkodásá-

35 1,. a függeléket.36 1343: priuium Carolo... el demum nobis ac sacre

regir corone complaceré. Fejér IX 1. 105. és Zichy oklt..XII. 17. Bartoniek i. m. 11. adatai.

83

tói kezelve azonban a koronának s ebből kifolyólag azegymás után következő királyoknak tett szolgálatokrólvan szó az oklevelekben. Így 1887-ben Zsigáiéiul abbóla megfontolásból tesz adományt Szántó Jánosnak ésIstvánnak, hogy ők «a királyi szent koronának, követ-kezésképpen Lajosnak..., Erzsébetnek..., Máriá-nak . . ., végül nekünk kiváló szolgálatokat tettek».37

Más esetekben is ismételten találkozunk ebben az idő-ben a királyi oklevelekben annak a kifejezésével, hogya királyi adomány a koronának, ennélfogva az uralkodókirály elődeinek és neki magának teljesített hű szolgá-latok következménye.38 Mária királynő egy 1890-iadománylevélben megemlékezik azokról a hű szolgála-tokról. amelyeket az adományos «a királyi szent koro-nának, következésképpen először a dicső uralkodónak,Lajos királynak, szeretett atyánknak, Erzsébet király-nőnek. szeretett anyánknak, végül a mi felségünknekés legvégül Zsigmond királynak, a mi szeretett férjünk-

37 1387. aug. 7.: recousit is fidelitatibus et. . . obsequiis...per ipsos sacro regio dyademati et per consoquen« illustribusprineipibus... Ludovico... Elisabeth... Marie... po-stremo nobis... exhibilis. Fp. MODL 7300. Ugyanígy 1387.old. 20: Fp. MODL 7315. 1387. nov. 1: Fp. MODL 7318.1387. dec. I): Mária királyné oklevele. Nemz. Muz. itéra.

38 1387. aug. II. más formula szerint: obsequiis.. . .quitáis idem sacro regio dyademati necnon regie et regina -libus maiestatibus diutius sceptra regiminis diet i regniHungarie féliciter gubernantibus felicis reminiscent ie pre-decessoribus nostris et per consequens nobis... in cuiictisnőst ris et totius regni antefati agendis.. . maxime stiuliiitcomplaceré... Fp. MODL 7301. 1387. aug. 13: Fp. Muz.Motesiczky-család It. 1387. szept. 3: Fp. MODL 7307.Hasonlókép 1387. Fejér X/l. 381.

84

nek teljesített».39 Ezekben az oklevelekben a kancellá-riát vezető egyháziaknak ugyanaz a felfogása nyil-vánul meg az államszemélyiségről, amely a püspökiméltóságot, a püspöki javadalmat az egymást követőpüspökök személyétől elvonatkoztatva személyesí-tette meg.

Ezek szerint a korona magában foglalja a királyt?A király a korona szervévé válik? Ezt egyáltalábannem lehet mondani; a király, illetve kancelláriájaszemlélete nem erre mutat. A korona még mindig amindenkori királynak a méltósága, s mint e méltóságjelképe, az egymást követő királyi személyek fölöttáll. De nem lehet szó arról, mintha a korona a királyfölé rendelt államszemélyiséget jelentene. A Zsigmondkorából oly nagy számmal ránkmaradt királyi adomány-levelekben ugyan még az is előfordul, hogy az érdemeketvalaki csak a királlyal szemben szerezte, a nélkül, hogya koronáról említés történnék: ebben az Anjoukkorának nyelvhasználata él tovább.40 Az adomány-levelek nagyrészében azonban a király úgy fejezi kimagát, hogy az adományoz hű szolgálatokat tett

39 1300. okt. 25:... (fidelibus obsequiis ... per ipsuinsacro refrió dyademati ot per consequens primario illustribusprineipibus condftni domino Lodovico regí patri ot Ínclitodomino Klisabeth rcgino mat ri nostris carissimis... et tándem,nostro niaiest'iti. dcimmquo domino nost rn Sigismundo reginost.ro consorti predilecto... oxhibitis. Fp. Kállay-cs. tt.így Zsigrnond 1388. szopt. 23: Fp. MODL. 7138. 1300.aug. t i: Fp. Esterházy-lt. 1302. Apr. II: Fp. Kassai t it koslt. 1302. nulj (t: Fp. Eaterházy-lt.

40 Így pl. 1390. fobr. 20: Fp. Veszprémi kápt. m. Itára.Vászoly nr. 15. 1300. jiil. 10: Fp. Rásztokai-cs. lt. 1304.aug.: Fp. Esterházy-lt. 1115. Ep. Szentesi kápt. lt.

85

«nekünk és a szent koronának»,41 «felségünknek és ami királyi szent koronánknak»,42 «nekünk és Magyar-ország szent koronájának»,43 más, éppoly nagyszámúesetben pedig az érdemeket szerző a szolgálatot «a szentkoronának és következőleg nekünk», «a királyi szentkoronának és következőleg királyi felségünknek» tette.44

Ezzel elismeri a király, hogy a szent koronának teljesí-tett szolgálattal vele szemben is lehet érdemeket sze-

41 ...nobis et sacro dyademati: 1300. ápr. 27: Fp.MODL 7507. 1302. jnn. S: Fp. Csaky-lt. 1305. nov. 25:Fp. Körmend. 1300. jan. 18: Fp. Körmend. 1300. jún. 15:Fp. Körmend. 1307. tnúrc. 11: Fp. MODL 8203. 1307.marc. 25: Fp. Kállay-es. It.

42. . . nobis nostroquc sacro regio dyademati: 1391. jól.12: Fp. MODL 7711. 1305. febr. 14: Fp. Osáky-lt. 1398.aug. 23: Fp. Bécsi ltár Fug. t'rk. 1308. aug. 20: Fp.MODL. 33316. 1410: Frangepán 1. 185. 1101. febr. 27:Fp. MODL .solo. 1410. jan.19: Fp. Kapy-lt. 1410.ang.23:Fp. Perényi-lt. 14U«. jan. 10: Fp. Esterházy-lt. 1400. nov.10: Fp. Vszpr. kápt. m. It. 1412. ápr. 17: Fp. Kubinyi-It.1427. jún. 0: Fp. Batthyány-cs. lajtaújf. ltára.

43... nobis et sacre regni (nostri) Hungarie corone:1391. jól. 3: Fp. Esterházy It. 1307. okt. 28: Fp. Körmend.1402: Fejér X 4. 121. 1420. máj. S: Fp. Osáky-lt. 1422. jún.0: Fp. Osáky-lt. 1437. nov. 24: Fp. Leleszi It. 1435:Fp. .lászöi magán It. 1430. márc. 17: Fp. Borosits Gáborltára. 1430. márc. 10: Fp. Trencséni It. 1434: Fp. EperjesIt Ara.

44... sacro regio dyademati et per consequens nostromaiest at i (nobis): 1302. márc. 9: Fp. MODL 7704. 1391.mán-. 20: Fp. MODL 7850. 1301. jún. 23: Fp. Körmend.1305. márc. 11: Fp. MODL 8045. 1300. ang. IS: Fp. Osáky-lt. Lőcse. 1307. máj. 7: Fp. MODL 8221. 1307. nov. 11:Fp. Esterházy-lt. 1308. máj. 5: Fp. MODL 8312. 1390. febr.10: Fp. Körmend. 1300. máj. 24: Fp. MODL 8113. 1400.ápr. 30: Fp. Esterházy-lt. 1405. nov. 28: Fejér X/4 385.

86

rezni. Aki a koronának szolgált, következésképpen akirály személye részéről jutalmazásra lett érdemessé.

Ebben a kancelláriai gyakorlatban párhuzambaállítják egymással a koronát és az országot is, amibőlkitűnik, hogy a korona nem foglalja magában az alatt-valókat sem. 1394-ben például Zsigmond adományttesz azért a rendíthetetlen hűségért, amelyet valaki«nekünk és a királyi szent koronának, sőt egész orszá-gunknak» tanúsított.45 Máskor meg azokat tartjakirályi adományra méltóknak, akik «szolgálataikkal aszent koronának és az államnak javáért» verejtékeztek.46

Hogy a szent korona az ország nagyjainak szemléle-tében még nem jelenti az állam személyiségét, hanemmég mindig csak a mindenkori királyi hatalmat, aztaz ország nagyjainak 1408-ban kiadott oklevele bizo-nyítja. Az urak Zsigmond ellen Nápolyi László pártjáraállnak és a trónt megüresedettnek tekintik, SomkerekiJánosnak pedig az ellenkirállyal szemben szerzettérdemeiért megígérik, hogy bizonyos erdélyi birtokokkirályi adományozását az új király koronázása után kifogják eszközölm. Ebben az oklevélben nem a szentkorona, hanem «az állam, a haza javára és gyarapo-dására megkezdett ügynek» mondják a felkelést a ki-rállyal szemben, tehát nem a korona, hanem a haza

45 1391. aug. II: ob... inviolabilis fidelitatis constan-tiam. qua ni nobis et sacre corone regie vino toti regnonostro... N. X.... anhelet... complaceré. Fp. Ester-házy-lt.

46 1419. nov. 2: . . .eos regiis attolli presidas et preniiisdecorare donativis, quos suis servitiis sacre corone et rei-publice commodum perpendit laudubiliter insudusse. Fp.Teleki es. gyömrői lt.

87

érdekében szállnak szembe vele.47 Az oklevelet négyegyházi és öt világi főúr pecsétjével erősítették meg;ezek az urak nem léphettek most fel a szent koronanevében, hiszen a törvényes király maga gyakoroltajogait.

Látjuk tehát, hogy a királyi kancellária még Zsig-mond idejében is fenntartja régi felfogását, amely akirály méltóságát és jelképét, a szent koronát tekintiaz államélet központjának, az államhatalom alanyánaks ezzel szentben követeli meg az alattvalók hűségét.Mégis egyre sűrűbben jut előtérbe ünnepélyes adomány-levelekben is a korona, mint az ország koronája, melyelsősorban tart számot az alattvalók hűségére s amelymögött a király személye háttérbe szorul. így Zsigmond,mikor Tusoni Simon fia Semjént megnemesíti. Máriakirálynéval «anyai tanácskozást tartván» fontolóra vesziazt az «őszinte buzgalmat és tűrhetetlenül szilárd hűsé-get», mellyel Semjén mester «Magyarország szent koro-nája, a mi felségünk és Mária királyné őfelsége . . .iránt régtől fogva viseltetett és a jövőben is minden

1403: Nos prelati, barones, proceres, milites et nobilesregni Hungariae notum facimus quod quia magisterJohanius fllius Nicolai de Somkerek in cunet is regni negotiisprosperis ut puta et adversis et présért im in hoe present inegotio... ad ntilitatem el augmentum reipublice patrieinchoato pro suis participihns reddidit se multiplieitercommendabilem.... nos itaque rei publice utilitatem exinderosuitare arbit rantes et ut ipse ceterique per eum exemplatiad prusecutionem publice et eommmiis utilitatis eo reddan-tur promptiores... (bizonyos erdélyi birtokokat) a dominonostro futuro rege Hungarie. quem nos dei favente clcraen-tia super solium regni Hungarie in proximo in regem coro-nabimus.... volunnn impetrare confirmari... Kp. ErdélyiMúzeum.

88

törekvésével viseltetni áhítozik».48 Nem csoda, ha az1401. évi események után azt írja egy királyi oklevél,hogy «nekünk és a szent koronának hasznos dolgokközt» szükséges azokat részesíteni kegyeiben, akiknekelőrelátó gondoskodása nagyrészben helyreállítja ésmegjavítja «a mi magyar szent koronánk állapotát», .ezért részesíti kegyeiben Bártfa városát, melynek pol-gárai az elmúlt évben fáradságot nem kímélve, nekünkés a mi országunk szent koronájának nagy szolgála-tokat tettek.49

Zsigmond már el is tudja választani a korona irántihőséget a saját személyéhez való hőségtől és így amindenkori királyi hatalom jelképét a királytól. 1390-benmegfontolva Péter, Szentgyörgy grófjának kiváló érde-meit, amelyekkel előtte kedvessé tette magát, «figye-lembe véve azt is, hogy abban az időben, mikor fel-ségünk méltóságának gyarapítása végett győzelmes

48 1390. Apr. 20: recensentes ... sinceritatis zelumfideique inviolabilem constantiám, quem et quam idem ma-gister Semyenus ad sacrum regni Hungária dyadema ac adnostram necnun serenissime principie domine Marie. . .regina... celsitudinis a dudum gessit et gerere toto nisuanhelet in futurum. Kp. MODL 7501.

49 1402: Cum inter cetera nobis et sacre corone utiliahoc reputeinus neceasarium, nostrarum scilicet cotnniodisintendere subditorum. illoruin tarnen precipite, quos lauda-bilia probate fidelitatis mérita digne regalium capaces gru-tiaruni efflciunt et quorum sagax providentia magna exparte ciusdeni sacre corone nostrc Hungarie condit iunemreparat et emendat ... nos considerantes primum incon-cusse fidelitatis operasa servitia, que fidèles nostri dilecticives..., non parcentes laboribns... nobis et sacre eiusdemregni nostri corone stabiliter adhérentes. .. impenderunt.. .Fp. Bártfa 1t.

89

seregével Magyarország területére jött, Péter gróf azemlített Magyarország java és méltósága érdekében aseregnek híven és hatalmasan ellenállva, birtokainakés javainak felgyújtásával és elpusztításával őszinte ésállhatatos hűsége miatt, amelyet, Magyarország szentkoronája iránt tanúsított, félelem nélkül, kevéssé igaz-ságosan igen nagy károkat szenvedett a mi követőinktőlés akkori híveinktől», végül meggondolva azt az állha-tatos hűséget, mellyel a néhai királyok és az ő elődei,Lajos, Erzsébet és Mária iránt viseltetett, adományttesz neki.50

Az ország érdeke a királynak és a szent koronánakis érdeke: aki az országot, a hazát védelmezi, a király-ival és a szent koronával szemben szerez érdemeket.Zsigmond így szólít ja fel Ing megye közönségét a törökelleni háborúra: «Mivel országunknak a szent királyokidejétől mindvégig megtartott szokása szerint ti összesenés egyenként tartoztok ilyen ellenségeinkkel szembenfelkelni, az országot s annak végeit védelmezni, azállamot a pogány ok ilyen támadásaitól férfiasán meg-védeni és megszabadítani»,51 keljetek fel és vonuljatok

50 1390. jun. 8: ...quod tempore, quo nostra cetsitudocum exercitu nostro victorioso ad acquirendum honoris suiincrempnta partes regni Hungarie intravit. idem dominusPetrus comes propter bonum dicti regni Hungarie ac hono-rem prefato exercitui tarn fideliter quam potenter obsistendoin concrentat ¡one ct depopulatione possessionum et bonorumsuorum ob sincere tidei constantiam. quam ad sacram regniHungarie coronam gessit intrepidc dampna et detrimentaquampiurima per nostros sequaces et adherentes protuncminus iuste sustulisse dinoscitur... Fp. MODL 7613.

41 ... regnumque et eiusdem conflnia defensare ac reinpublicatn a talibus paganorum insultibus viriliter tueriteneamini et liberari...

90

hadba. «Aki meg azokat közületek, akik a mi felségünkrendelete szerint a mi országunk és határainak, végei-nek megvédelmezésével a haza felszabadítása érdeké-ben nekünk és magának a királyi szent koronának hűszolgálatokat tettek, királyi kegyünkkel fogjuk kí-sérni».52

Azokat, akik az országnak oly szolgálatokat tettek,amelyekkel a király kitüntetését kiérdemelték, «a szentkorona szolgáinak» nevezi a királyi kancellária. Elő-mozdítói, megnövelői ők «a szent korona joghatóságá-nak», azaz az állam érdekeinek. Ezzel az országtanácsegy 1401. évi oklevelében előforduló kifejezéssel Zsig-mondnál is találkozunk; 1411-ben Perényi Péternekadományt téve ezt írja: «Mi áttekintvén királyi igaz-gatásunk állapotát, úgy találtuk, cselekvésünk gondjaiközött buzgón és állandóan meg kell fontolnunk, hogyméltó kegyekkel karoljuk fel szent koronánk alkalmasszolgáit, akiknek derék tetteivel a királyi név méltó-sága emelkedik, a szent korona joghatósága fennmaradés kitűnő erényekkel ékesen növekszik ... Es bár aszent korona minden ilyen hívének bőkezűen szoktaadni ajándékait a királyi fölség», mégis kiemelkedik atöbbiek közül Perényi Péter «nekünk és ugyancsak aszent koronának» teljesített szolgálataival.53

52 Nos enim tales ex vobis, qui iuxta premissium nostromaiestatis edictum in defensione ipsius regni nostri acmetarum et confiniorum eiusdem et propter patrie libera-tionem nobis et ipse sacre corone regie fideles exhibueruntfamulatos regio proseqnenuir favore gratioso... 1395. dec.17. Fp. Leleszi kápt. orsz. liara Uerchenyana Fase. 11. nr. 23.

53 1411. ju1. 13: ... nos regie administrationis conditioneperspecta id intra nostre negotiationis curam diligent!assiduaque considérâtione pensandum invenimos.... ut

91

S amint a királynak szolgáló a szent koronának ahíve, úgy sérti meg a lázadó a szent korona méltóságát,lesz nemcsak a királyi trón, a királyi felség, hanem«egyszersmind a szent korona hűtlene» is.54 Az ilyen«hűtelenül szolgál a királyi szent koronának és a királyifelségnek»,55 s a «szent korona lázadójává» lesz, akiellen a királynak és híveinek állást kell foglalniuk.56

sacre corone notre ministros idóneos dignis favoribusamplectamur, quorum strenuis actibus regii nominis honorextollitur. sacrique dyadematis iurisdictio in se ipsa ser-vatur et amplis augetur decora virtutibus... Quamquamitaque cunctis huiusmodi sacre corone fldelibus nőst re libera-litatis donaría profluere nostra non dedignetur celsitudo,inter cetoros tamen.. . Petri filii Symonis de Peren.. . gestiset complacentiis... peripsum uobiset eidem sacre corone...exhibitis... Fp. Perénvi lt.

54 1387. szept. 14. .Mária a Horváthyakról szólva: infástidium honoris sacre corone regalis ac nostri et illustrisdomine Elisabeth... ad versus nequam pérfidos sacri dyade-matis et troni regalis... sicuti notorios infideles ipsius sacrecorone et regalis nostreque reginalis maiestatis.. . Fp.MÓDI. 7309. Továbbá: nostre celsitudinis ne sacre Hun-garie corone infideles. . . Fp. MÓDI. 33032. Zsigmond ÍrjaKopasz nádorról 1401-ben: sacre corone régié et regninotórius infidelis... Fejér X./ 4. 65. 1416: nostris et sacrinostri dyadematis emulis et rebellibus... se vililiter oppo-netido... Frangepan I. 170.

55 Mária 1388. ápr. 19-én: Matliyas dictus Zaz. .. contrasacrum regium dyadema ac regiam et nostram maiestatemnequiter et infideliter serviendo... Fp. Esterházy hg. ltár.

56 Zsigmond ad exstirpandam rebellionem X. episcopiAgriensis küldi ki néhány hívét,... tamquam fldeles nos-tros propugnatores et totius reipublice nostri in personareformát ores. . . és hozzát eszi: si quem ex vobis tepidumreperimus in premissis, lmne rebellibus sacre corone pót iusquam nobis adherere velle cognosceremus... Zsigmondé. n. (1404) Heemi Péter fia Istvánnak. Fp. Kállay lt.

92

A hűtlenség vétkét, a nóta infidelitatist és a nemesibirtokok eladományozását maga után vonó bűncselek-ményt nem a király személyével, hanem a koronávalszemben követi el a tettes.57

57 Albert valakiről, aki a török hitére és pártjára tért,1430-ben: contra coronam. . , regni Hungarie. . . notamiufidelitatis incurrisse perhibetur. Teleki X. 55.

6. A koronaeszme és a nemzeta középkorban.

A szent koronának a király felett való állásával talál-kozunk mind királyi oklevelekben, mind olyanokban,amelyek az ország előkelőinek nézeteiről tesznek tanú-bizonyságot. De felmerülhet az a kérdés, vájjon elter-jedt-e az ország lakosságának szélesebb rétegeiben isa szent koronának az államot jelképező, a király mel-lett, sőt felett álló jelentése? Kétségtelen, hogy a ki-rályi udvar terjesztet te a gondolatot az Anjouk korát ólkezdve következetesen kiadott parancsával, hogy azeljárással kapcsolatos és a perdöntő eskütételt megelőzőtanúkihallgatásoknál minden rendű és rangú tanút«Istenben való hitükre és a király és az ö szent koronájairánti hűségükre» eskessenek meg, vagyis vallási ésállampolgári kötelességükre hivatkozva indítsák őketaz igazmondásra.1 A középkori magyar igazságszol-

1 Bartoniek Emma mutatott ni először, hogy ez azeskü terjeszthette el a szent korona eszméjét «a legszélesebbrétegekben» is. (A magyar király választási jog a középkor-ban, Századok 1 030. 400.) De nem az az eszme terjedt el.amely szerint «nemesek, városi polgárok a XV. század folya-mán a magyar szent korona tagjainak tekinthették magu-kat»; ennek ellentmond az eskünek következetesen alkal-mazott formulája, amely állandóan «a király- és az ö szentkoronájáról» szól. éppen úgy, mint az adománylevelek azÁrpádkor óta. Így már 1377: Ad fidem eorum Deo dobitamfidelitatemque dominó nostro regi et suo sacro dyademati

94

gáltatásnak a hiteles helyekben mindenütt megvoltaka központból jövő parancsok szerint egyformán eljárószervei; ez az egységes szervezet az ország egész terü-letén közvetíthette a királyi kancelláriának ezt azévszázados gondolatát. Az említett eskü nagyobb töme-gek jelenlétében is gyakran elhangzott, mert a bíróságiközgyűléseken, ahol több megye nemessége, a XIV.században még nem nemes népe is megjelent, így esket-ték meg Istenre, királyra és az ő szent koronájára amegválasztott esküdteket. A szent korona iránti tisz-telet és az a gondolat, hogy a korona az államhatalomjelképe, ez eskü révén meghódíthatta az ország lakos-ságát. A középkori embernek, mint a műveltség ala-csonyabb fokán állóknak általában ma is, nem voltérzéke az absztrakció iránt, hanem gyakran jelvényekvagy részek felsorolásával kerülte el az elvont fogalmakmegjelölését, sőt helyettesítette azokat megfogható

observandam. Ez és más adatok Nagy Lajos korából: HolubJózsef: Zala megye történet e a középkorban, 1029. 179. 184.Azután 1395: hasonló. Hajnik Imre: A magyar bíróságiszervezet és a perjog az Árpád- és a vegyesházi királyokalatt. Budapest, 1899. 297. 1401: A budai káptalan ugyan-így. Pp. MODL 8(150. 1111: Garai Miklós nádor így. Fp.Csáky lt. MI. 1406: jón. 2. Perényi Péter székely ispán,Fp. NM. Természetesen Hunyadi János kormányzóságaidején nem lehet a királyi koronára, hanem csak az országkoronájára esküdni: 14 17. MODL 14097., Bartoniek adata;de utóbb ismét a régi formulát használják. Mátyás korabeliadatokat nagyobb számban közöl Bartoniek i. m. 400. A for-mula még a Jagellók alatt is a régi; 1498-ban Írja 11. Ulászlóegy mandátumában: ad üdém vestram Deo debit.am fideli-tatemque nobis et sacre corone nőst re observandam. Hajnik10. 200. C. 8. 1498. szept. 1.0: Bácsi kápt. Hajnik 10. 207.C. 15. 1505: II. Ulászló. Podmaniczky okit. I. 466. 1512:Személynöki oki. Hajnik 11. 129. C. 10. (MODL 22311.)

95

tárgyakkal. A korona, amely nélkül az egyszerű emberés a gyermek ma sem tudja elképzelni a királyt, nagyonalkalmas lehetett a király személye mellett a hiányzóállamfogalom pótlására.

A XV. század közepén az emberek már el tudjákválasztani a koronát, mint az állam jelképét, a királyszemélyétől. Ez bizonyítja, hogy mar a nép állam-szemlélete is magasabb fokra jutott annál, hogy csaka király jelentse számára az államot. Mikor 1487-benaz erdélyi jobbágyok lázadásuk után egyességre lépneka birtokos nemességgel, kijelentik, hogy «megállapodá-saikkal sem Istennek, az ő igazságának és az anya-szentegyháznak, sem a szentséges koronának, sem aző természetes uruknak, a felséges Zsigmond királynakés az 6 jogainak semmiben sem akarnak sérelmére lenni,hanem egész hűségük fenntartásával csak a régtőlfogva, a szent királyoktól megengedett szabadságaikattörekszenek visszaszerezni».2 Az erdélyi három nemzetis, mikor 1459-ben unióba lép, nem a király, hanemMagyarország szent koronája iránti törhetetlen hűségéthangoztatja.3

Minő gondolatokat fűzhetett a «nemzet» a koronához,az államhatalom e reális jelképéhez? Mit láthattak

2 ... hoc dectarato, quod ipsi cum subscript is corunadispositionibus Deo et eius iustitie ac Sanct e matri ecclesiesacreque sancte corone. nec non serenisaimo dominó ipaorumnaturáli doiuiuo Sigismundo... regi iuribusque regalibusin nullo preiudicare intendentes, séd umni fidelitate servata...aoluni libériát ea ipsorum dudmn a sanetis regi bús concessas...reassumere satagentes laborassent ipsi incole. Teleki X. 4.

3 ... suli firma sincere (¡delitat is eorone sacre regniHungarie semper observande confidenbia . . . Szilágyi Sándor:Erdélyország története. Pest, 1806. 220.

96

előkelők és nép a szent koronában? Ezekre a kérdésekreválaszt kapunk olyan időkben, amikor az a korona,amelynek hagyományos használata révén a korona-eszme kifejlődhetett, nem állott az uralom átruházásá-nál rendelkezésre. A korona kezdet től fogva mindenütta királyi jogok átruházásának legfőbb eszköze. De ezta szerepet bármilyen korona nem töltheti be, hanemcsupán az. amelyet az elődök használtak és a hagyománymegszentelt, így nálunk Szent István koronája. Kitűntez már Károly Róbert trónralépésénél: miután kétszermás koronával koronázták meg, harmadszor is megkellett koronázni Szent István koronájával, «hogy amagyar nemzet véleményének eleget tegyen és a nép-ből a botrányt eltávolítsa.»4

Mikor azután 1440-ben a rendek a megválasztottkirályt, I. Ulászlót, meg akarják koronázni, de a szent,korona nem áll rendelkezésükre, kénytelenek, mint eztünnepélyes oklevelükben kifejtik, Szent István fej-ereklyetartójáról levett másik koronával részesíteni őt,«az alkalmas királyt» abban az ünneplésben, «melyetez az ország nem nélkülözhet.» Ezt annál is inkábbmegtehetik, «mert a koronázás mindig az országlnkók: karatétól függ és a korona hatékonysága s ereje az őjóváhagyásukon alapul.»5 Kimondják tehát, hogy ez azúj korona és koronázás mindazzal az erővel és hatássalbírjon, mintha a királyt a régi koronával koronáztákvolna meg. Mig az előbbi korona távol van «és ha azt

4 Kovachich M. G.: Supplements. iul vestigia comitio-rum. 1. 202.

5 ... semper regum coronatio a regnicolarum voluntatedependet ac efficacia et virtus corone in ipsorum approba-tione consistit...

97

visszaszerezni nem lehet, minden hatás híján legyenés minden jelképisége, misztériuma és ereje erre azúj koronára értessék és ezzel a levéllel mindnyájunkakaratából . . . átszálljon, megadván egyszersmind meg-egyező akarattal és rendelkezéssel urunknak és mostmegkoronázott királyunknak azt a legteljesebb képes-séget és hatalmat kegyelmek, adományok és örök meg-erősítések gyakorlására, jószágok időleges adományo-zására és bérbeadására,» nagyobb és kisebb egyházijavak és főpapi székek feletti rendelkezésre, a hűtlenekés bűnösök megbüntetésére stb., szóval mindabbanvaló intézkedésre, «ami a magyar királyokra, az őelődeire és ezek hatalmára bárminő módon tudniillikszokásból vagy jogszerint tartozott, mintha őt az előbbi,most elvitt koronával koronázták volna meg, amint ezszokás volt.»6

6 . .. et si eadem recuperori non potuerit, omnis deessetefficacia ac quodlibet signaculum, mysteriuin et robur eius-dcin in hane modemam coronam intelligantur et haruinserie de omniuin nostrorum. . . voluntate cognoscantur essetransfusa, dantes nihilominus et pari voluntate et decretotribuentes prefato dominó nostru nunc coronato regi plenis-simam illám facultatem et potent át is plenitudinem infaciendis gratiis et donationibus et coníinnationibus per-petuis et ad tempns eollationibus . . . et locationibus bono-rum et officiolatuum... concludendum in omnibus his,que ad reges Hungarie, suos predeeessores et wirum farnl-tatem quomodolibet, consuetudine videlicet aut (iure)pertinuerunt, ac si idem prefata. priori nnnc sublata coronafuisset, ut moris exstitit, coronatus. Kovachich: \'estigia235—243. Az 1440. jól. 17-i okmány nagy jelentőségére egye-temi előadásaimban állandőan rámutattam. (L. litografáltjegyzeteimet. 1930. óta.) Hóman Bálint szerint ez okiratbanjelentkezett először teljes tisztaságában a szentkoronatan.

98

A rendek tehát megmondják, mi a korona misz-tériuma: az, ami minden időben mindenütt volt,amióta az egyház a király koronázásnak eredetileg aszentségek közé tartozó cselekményébe beleolvasztottaa koronázás szertartását: a koronázással lesz az ural-kodó királlyá; a koronából, ebből az ősök fejét ékesítőuralmi jelvényből erednek a királyi jogok, ez a felség-jogoknak jelképe és forrása, csak pillanatnyi szükség-ből más korona. A koronaeszme tartalma nem változott,a rendek ugyanazt tekintik a korona belső jelentőségé-nek, mint azelőtt, akár a XIII. században.

A nagy változás, amire már rámutattak, az alkot-mánytörténet más síkján történik: a hatalom átruhá-zásának eszközlője többé nem az egyház, mint azÁrpádok korában, nem az ország előkelői, mint azAnjouk és Zsigmond idejében, hanem az ország rendéi-nek nagy tömege. Mint az oklevélben mondják: «olyanhatalmas tömegben» gyűltek össze, «aminőre az összesmegelőző királyok idejéből nem emlékeztek». A királymegválasztása, a hatalom átruházása a koronázáshatálya az ő akaratuktól függ. 1440-ben, az első igazimely szerint «a közhatalom ősforrása és tulajdonképpenibirtokosa a nemzet, mely a maga hatalmát önként ruháztaát a királyi hatalom közjogi jelvényeként tiszteli szent-koronára s ennek útján, ezen keresztül a koronával homlokánérintett királyra.* Magyar történet 1. kiad. III. 290, 2. 3.kiad. II. Ilit. Ha a szentkorona tana pusztán a hatalomátruházásának elve volna, ez a megállapítás kétségtelenülelfogadható lenne. Ámde ez a tan. amint Werbőczy meg-fogalmazta. jóval több: a király és a nemzet egyesülése aszent koronában. — Nem így fogja fel ez okmány jelentő-ségét Bartoniek Emma: Corona és regnum, 325. és A magyarkirályválasztás. 380.

99

királyválasztáskor, amelynél semmiféle örökségi szem-pont, még az előző királyokkal való rokonság kérdése(Zsigmond, Albert), sem szerepelt, a rendek tömegeivalóban közjogi tényezőkké, az ország képviselőivé,lesznek. De vájjon a korona átruházói a korona tagjaiis? Erről sem ez a nagyjelentőségű okmány, sem másegykorú adat nem szól. Mint látni fogjuk, a XV. századikoronaeszme ezt még nem tartalmazta.

A rendek, akiknek akaratától nézetük szerint akoronázás és annak érvényessége függ, nagyot emel-kedtek alkotmányjogi tekintetben a királyi hatalom-mal szemben. Méltán tekintik a közhatalom jelvényét,a koronát, magukénak, hiszen í. Ulászló halála utánhosszabb időre ők gondoskodtak az országtanács révénaz ország kormányzásáról, majd erre a célra kormányzótválasztanak, aki mellett az országtanács megtartja arégi királyi tanácsénál jóval nagyobb hatáskörét. MárZsigmond uralkodásának utolsó éveiben, mikora rendekjogköre erősen előtérbe nyomul a királyi hatalommalszemben, a királyi korona (corona regia) helyét egyregyakrabban foglalja el, mint az állam szimbóluma azorszáii koronája (corona regni).7 Az 1440-es évektőlkezdve pedig csaknem kizárólagosan az ország koronájaszerepel az oklevelekben, amelyek bű szolgálatok jutal-mazásáról szólnak.

Ebben az eddigi közjogi viszonyok megváltozása jutkifejezésre. Hunyadi János kormányzó, aki közjogiállását a rendek választásának köszönhette, nem beszél-hetett adományleveleiben a királyi koronával és veleszemben szerzett érdemekről, ő mint államfő, nemilleszthette be magát a királyok sorába, akiket együt-

7 L. a 85. 1. 13. jegyzetben felsorolt okleveleket.

100

tesen jelképez a szent korona; királyi elődei még meg-tehették ezt. Ezért, mikor jutalmazott, csak arrólbeszélt, hogy az adományos «elsősorban az országkoronájának és azután nekünk» tett szolgálatokat.8A változtatás tudatos volt, amit a tanúktól kivett esküformulájának változása is bizonyít: Hunyadi Jánoskormányzósága idejében nem a királyra és az ő koroná-jára, hanem az országra és az ő koronájára tétették leaz esküt.9 V. László okleveleiben legtöbbször ugyanezta terminológiát használja, hiszen trónralépésével nemváltoztak a közjogi viszonyok a rendek rovására:«nekünk és országunk szent koronájának»,10 nekünk ésországunknak és az ő szent koronájának»11 tótt szolgá-latokról beszél, amiből világos, hogy a koronát a királymár nem tekinti magáénak, bár az is előfordul, hogy akirály «az országgal és a mi szent koronánkkal szembenszerzett érdemekről» szól.12

Ez a helyzet megmarad Mátyás alatt is. Az ő okleve-leiben is kifejezésre jut a közhatalom megoszlásánaktudata. A régi formulát Mátyás sem újíthatta fel; ősem beszélhetett a királyi koronáról, mikor atyjának,még kevésbbé, lm családjának tett szolgálatokat jutal-mazott. Ennélfogva ő is «az ország koronáját» emlegetiilyen fordulatokkal: «szolgálatok, melyeket .. . atyánk-

8 ... imprimis sacre regni Hungarie corona et exposinobis. 1447. máj. 18: Teleki X. 196. 1448. jún. 3: TelekiX. 2211. 1455. aug. 20: Teleki X. 475.

9 1147: ad fidem eorum deo debitam fidelitatemque liuioregno et sacro eius corono observandam. MODL 14.097.Idézi Bartoniek: A magyar királyválasztás, 400.

10 1453. aug. 15.: Teleki X. 414. 1455: Teleki X. 445.11 1456: Teleki X. 505. 1453: Frangepán I. 388.12 1453: Teleki X. 406.

101

mik és fivérünknek, nekünk, országunknak és a koro-nának»13, avagy «elsősorban Magyarországunk szentkoronájának és azután felségünknek»,14 «először anéhai fenséges úrnak, Hunyadi János, Magyarországkormányzójának, szóval Magyarországunk szent koro-nájának és azután felségünknek is» tett az adományos.15

Majd szinte állandóvá válik az a formula, amelyet aJagellók is megtartanak és amely «az ország koronáját»elébe helyezi a király személyének: «először Magyar-országunk szent koronájának, következőleg (azután)felségünknek»16 tett szolgálatokat jutalmaz a király.

13 1458: servilla,... que... eisdein genitori et fratriiiostris ac nobis et dicto regno nostro exhibid! et corone.I’odmaniczky I. 31. 1107: u. o. (17.

14 1459: primum sacre regni nostri Hungarie coroneexpostque maiestati uostre. Teleki X. 1520.

14 1464: primum condain illustrissimo domino Joliannide Hunyod ... gubematori dicti regni tandeuique sacredieti regni nostri Hungarie corone et expost etiam Maiestatinostre. . . Teleki XI. 97. 14150: Teleki X. 1542.

l5 ... primum sacre regni nostri Hungarie corone et con-sequenfcer (v. tanderrique, v. deinde) Maiestati nostre.14152: Teleki XI. 2«. 14455: Teleki XI. 1 17. 1469: Pod-nmniczky I. HS. 1479: Teleki XI. 427. . Podmaniczky I. 90.1472: Podmaniczky 1. 108. 1473: Podmaniczky I. 111.1471: Teleki XI. 513. 1477: Teleki XII. 22. 1480: TelekiXII. 130. 14S1: Podmaniczky I. 144. 152. 1492: Podma-niczky 1.222. 231. 149(5: Alsószlav. 249. 1500: PodmaniczkyI. 402. 150(5: Podmaniczky I. 479. 1508: Podmaniczky536. 1510: Podmaniczky I. 601.

7. A koronaeszme tartalma aXV. században.

Már az eddig elmondottakból is kitűnt, hogy akorona némileg már a XIV. század utolsó évtizedeitőlkezdve, de még inkább az 1440-es évek óta más jelen-tésű fogalommá lett, mint az előző korban volt. Afogalom kialakulása szerves fejlődés útján történt.Azelőtt a korona, rendesen a király személyével együtt,a királyi méltóságot jelentette, a közjogi vonatkozásokaz ország lakosai és a király személye között állottakfenn, az alattvalók neki tartoztak hőséggel. Az időkmúlásával, a hatalmi viszonyok változásával a fejlődőalkotmányos gondolkodás szükségesnek tartotta, hogya mindenkori király változó személyét valami állandógyűjtőfogalom váltsa fel. A korona előtérbe nyomulásaaz Árpád- és Anjou-dinasztiák kihalása után azt jelenti,hogy a közjogi vonatkozások alanya állandósul, s aza nehézkes mód, ahogyan eddig az államhatalomalanyát megjelölték, az egyes királyok személyénekfelsorolása, az őket egybefoglaló korona személyiségé-nek ad helyet. Érthető tehát, hogy azok a vonatkozások,amelyek régen a király és az alattvalók között fenn-állottak, az államhatalom szubjektuma, a korona ésaz országlakók közt alakulnak ki.

A hűség, amely az ország lakosait eddig a királyszemélyéhez és az ő koronájához fűzte, most már azország koronájához és csak azon keresztül a mindenkori

103

királyhoz, a korona viselőjéhez, kapcsolja őket.1 Aszemélyes hőség, amely sokban emlékeztetett a hűbérihűségre, magasabb fogalommá, állampolgári hűséggékezd átalakulni. Aki hőségét kiváló szolgálatokkalbizonyítja, az «Magyarország szent koronájának álla-potát állítja helyre és javítja», amint Zsigmond ado-mányleveleiben hangsúlyozza, s az ilyenek jutalmazásamind a királynak, mind a szent koronának hasznáravan.2

A XIV. század végétől kezdve végbemenő nagy alkot -mányos változást legjobban az a tény juttatja kifejezésre,hogy, ha valamely előkelő külföldi családot az országrendjei maguk közé fogadnak, az miként Stibor vajda éstestvérei, nemcsak a királynak fogad hőséget, hanemtiszteletet is «Magyarország szent koronája, továbbá afőpapok és bárók és az ország hű lakói, a nemesekközössége iránt.» Megígérik, hogy minden módon elő-mozdítják a királynak, az ország szent koronájának, afőpapoknak, báróknak és a nemeseknek tiszteletét,hasznát és előnyét, és semmiben sem fognak velükszóval vagy tettel szembeszállni.8 De az ország főtiszt-viselői is hőségesküt tesznek a király mellett az országkoronájának is. így Hunyadi dános, mint Beszterceörökös ispánja, esküvel fogadta 1458-ban: «Hűséges ésengedelmes leszek Nektek, a felséges uralkodónak éskegyes uramnak, László királynak, és minden utódai-

1 II. Ulászló írja a bárt faiaknak 1491-ben: Perseveratoera sacram coronam et erga nos in préstita fide. prolitsemper fuistis. Epist. Proc. 13.

2 L. a 85. 1. jegyzeteit. Hasonló 1402-ből Zsigmondárumegállító jogot adományozó oklevele Trencsénnek. Fp.Trenrséni városi ltár.

3 Fejér X. 1. 501.

104

toknak. Magyarország királyainak és országotok szentkoronájának, . . . mindazt, ami koronátokra vonatkozik,híven meg fogom tartani».4

Az alattvalók kezdik hazánkat a szent koronaországának tekintem. A leleszi konvent egy 1407-ioklevelében olvassuk, hogy «Magyarország szent koro-nájának egész monarchiája» nagy zűrzavarba, viharokhullámaiba és háborúk bajaiba merült.» Ez a kifejezés,nem királyi oklevélben hangoztatva, világosan mutatja,hogy az ország lakossága már nem a királyénak tartjaaz országot, hanem a felette álló koronáénak.

Minthogy az ország a szent koronáé, az ország lakóiis a korona alattvalói, neki vannak alávetve. A rendiországgyűléseken hozott törvényekben, amelyek teháta rendek nézeteit fejezik ki, idegen államok polgáraivalszemben az ország lakói a szent korona alattvalóinaknevezik magukat. Az 1489: Ifi. t. c. szerint a királymegígéri, hogy birtokokat «nem idegeneknek, hanemcsak az ország érdemes lakóinak és Magyarországkoronája alattvalóinak» fog adományozni, érdemeik ésszolgálataik szerint, nem pedig pénzért. A koronaalattvalója minden rendű és rangú ember. Az 1440.július 17-i okmány a benne foglalt alkotmányjogimegállapodások esetleges megsértőit szigorú büntetésselfenyegeti meg, «ha az idők folyamán Magyarországkoronájának bármely alattvalója vagy alattvalói, akár

4 Teleki X. 356.5 1407: fráter conventualis. . . sigilificare curavit, quo-

moilo dissem inante rali idő Immam generis inimico universasacri regni Hungarie dyadematis monarchia in erroris deviumet vacilli temporis deducta disturbia variisque t.empes-tatum fluctihus et ia guerrarum diversa diserimina... Fp.Jászói magánlt.

105

a főpapok, akár a bárók vagy lovagok vagy nemesekközül» szembe merne szállni ezekkel.6

A szent korona alattvalója az ország minden nemzeti-ségű lakója, akár teljesjogú, akár nem. Erre következtet-hetünk az 1528: 14. t. cikkből, amely szerint a királyés a királyné «az összes hivatalokat magyaroknak és azország szent koronájának alávetett nemzetű férfiaknakadományozzák.7 Nincs különbség tehát magyar és nemmagyar nemzetiségűek közt, csak a szent korona alatt-valói, mai szóval magyar állampolgárok legyenek. E regifelfogást vallotta Werbőczy István is. Szerinte még ateljesen jogtalanok is a korona alattvalói s az igazság-nak velük szemben is érvényesülnie kell: «Én minden-kinek egyformán, személyi kedvezés nélkül tartozomigazságot szolgáltatni és nem tagadhatom meg, hogy azazt keresőnek megadjam, még ha zsidó vagy cigány is,csak az ország szent koronájának alattvalói közüllegyen, aki keresi.8

A korona nemcsak az alattvalók ura, hanem jog-hatósága alatt áll az egész államterület is. A XIV.század végétől kezdve az országot már nem a királybirtokának, hanem a korona hatalma alatt álló terület-

6 ...si temporum in processu uliquis vei aliqui coroneregni Hungaric subditos vei subiecti give ex prélat is, siveex baronibus aut militibus sou nobilibus sit vei existât...contraire prcsumpserit; Kovachicli: Vestigia 243.

7 Kovachich: Supplémenta ad vestigia II. 520.8 Qui omnibus sine persona rum accept ioné inra ministrare

teneur, nec potui negare, quin petenti dedissem, si etiamJudaeus aut Pliarahn fuisse!. modo de subditis sacre coroneregni Indus peteus ¡lie extitisset — írja Werbőczy BáthoryAndrásnak. 1524. febr. 27-én. Hajnik 11.473. — C. 5.MODL 23.894.

106

nek látják uralkodó és alattvalók egyaránt. Mátyás1480-ban a modrusi püspökségről azt írja IV. Sixtuspápának, hogy koronája joghatósága alatt áll.9 A régi,Árpád-kori magánjogi alapon álló szemlélet helyét arendek közjogi súlyának növekedésével új felfogásváltja fel. A korona, nem a király, egyesíti az országot ésvédi annak egységét. Bármely országrész vagy kisebbterület leszakítása annyit jelent, mint a koronától valóelidegenítés; minden ilyen elidegenítés a korona sérelme.Mikor Zsigmond 1890-ben megengedi, hogy az iménteladományozott, határszéli Köpcsény várat új tulaj-donosai tetszésük szerint eladhassák és elzálogosíthassák,kiköti, hogy ilyenfajta szerződés megkötése nem járhata várnak és tartozékainak Magyarországtól és a szentkoronától való elidegenítésével és elszakításával.10

Mátyás 1488-ban Kismarton és Kabold várának birto-káról szerződésre lépvén kijelenti, hogy «Kismarton ésFraknó vára Magyarország koronája alá tartoznak.»11

A király az országnak és szent koronájának érdeké-ben vezeti a harcba seregét, mint Zsigmond NagyLajosról mondja.12 Ha a király és a. nemesség az ország

9 Monumenta Vaticana ti. 163.10 1390. ápr. 1.: ita tarnen, quod ipse eastrum Koecliee

ac dicte vitte et peri inéul ie eiusdem de regno uostro Hungarieac gacra corona per eiusmodi venditionem et Obligationen!non alieuentur nec remuveantur modo aliquali... Fp.Batthyány-ltár Lijtafalván.

11 ... die Slogser Eisenstat und Forchtenstain so underunser Cron Hungarn gehören. Teleki XII. 395.

12 1421. ápr. 4. Zsigmond adomány levele a t ¡araiaknak:rum diidum ... Condani dominus Lodovicus rex páterétsocer noster carissimus pro amplintione tituli et commodiet útit itat is regni nostri Hungarie et eins sacre corone. . .exercitus suos instaurasset ...Fp.

107

területének megtartásáért küzd, a szent korona jogaiértés tulajdonáért folytatja a küzdelmet. Így 1886-ben,mikor Mária megerősíti a rendek szabadságait, meg-emlékezik hűségükről, amellyel «Magyarországnak ésa mi királyi szent koronánknak alávetett összes birto-koknak védelmében» mindig készek voltak harcolm.13

Ha a király visszaszerez valamit, ami az ország területé-ből elveszett, ez a rész újból a szent korona tulajdonábakerül vissza. Ezt fejezi ki Mátyás, Pozsony város pol-gárainak érdemeiről szólva: ezeket akkor szerezték,amikor Frigyes császárral «az ország védelméért és azország szent koronája jogaiért és tulajdonáért háborúkatviseltünk, leginkább abban az időben, amikor Hainburgvárát és városát, melyet egykor a szent koronátólelidegenítettek, nagy fáradsággal, költséggel es véron-tással visszaszereztük ismét a szent korona jogába éstulajdonába.»14

Mint már láttuk, az Árpád-korona korona fogalmá-val általában kapcsolatos volt bizonyos hozzátartozójavak elidegeníthetetlensége, a közvetlen összefüggésfenntartása a királyi hatalom és e birtokok között.A városok, a király régi birtokai, nagy súlyt vetnekerre a közvetlen függésre, és jogállásuk legfontosabbjellemző vonásának tartják, hogy az ország koronájá-

13 FEJÉR X I. 218.14 1 182. now 2: ab eo usque tempore, quo cum serenis-

simo domino Priderico... pro regni defensione ac proiuribus et proprietate saerc coroue eiusdern regni nostribella gissimus potissimum vero hoc tempore, quo castrumet oppidum Hamburg, que oliin ab ipsa sacra corona alienat afuerant, rursus ad ius et proprietatem eiusdem sacre coronemagnis cum Inboribus expensis et sanguinis effuaione. . .reeuperavimus... Teleki XII. 230.

108

nak (az államnak) közvetlenül vannak alárendelve.Így a király nem is adományozhatja el őket és nemkerülhetnek magánszemély földesúri hatalma alá. Demíg a régebbi időben a mindenkori királynak, a királyikoronának, most már az ország szent koronájánakvannak alávetve, akárcsak a nemesek. Ebből követ-kezik. hogy közjogi állásuk ugyanaz, mint az egyesnemesé. Már 1441-ben írja Pozsony követe Erzsébetkirálynénak Sopron elzálogosításával szemben, hogy «aváros a hét királyi város egyike és nem akarja magát aszent koronától elválasztani.»15

A városok törekedtek is olyan kiváltságleveleketszerezni, amelyben a király megígéri, hogy nem fogjaőket a szent koronától elidegenítem. Különösen tanul-ságos ebből a szempontból Mátyás privilégiuma Kis-szeben részére. A város tanácsa kifejtette a király előtt,bogy ámbár Szeben városa «mindig és régi időtől fogvaaz ország szent koronájához és ennek következtébenMagyarország mindenkori boldogan uralkodó királyai-hoz tartozott más királyi városok és városkák közöt 1»,némelyek Szebent «a szent koronától elidegeníteni töre-kednek.» Ezért kérte a város hatósága, mint a királyelőadja, hogy a várost és polgárait «mint ahogy eddig isminden időben a mondott szent koronához és Magyar-ország említett királyaihoz tartozott», ágy most istartsuk «a mi királyi nevünk, szóval a korona és akirályi védelem alatt» és hogy «ugyanattól, az országnakkoronájától és felségünktől ne idegenítsük el . . .» Akirály eleget tesz a kérésnek és ígéretet tesz Szeben

15 Sy der sieben Stet ayne sind und wellen sieh von derheiligen (Von nicht heilen lassen. Pozsony Itárából idéziHajnik i. m. MI.. 87. j.

109

városának: «A jövőben és ezután az említett szentkoronához és hozzánk tartozzék, mint eddig tartozott,míg a várost is meg fogjuk tartani magunknak és semmagunktól, sem a szent koronától nem fogjuk elidegení-tem. befogadván a várost és egész közönségét felségünkvédelmébe és különös oltalmába.»16 1474-ben Besztercelakóinak ígérte meg a király, hogy sohasem fogja őketa szent koronától elválasztani, vagyis más földesura-sága alá engedm.17

Nemcsak városok, hanem kiváltságos területek isszerezhettek maguknak biztosítékot arra vonatkozóan,hogy mindenkor a szent koronához fognak tartozni,így ígérte meg 1457-ben V. László a nyolc Szörényi oláhkerületnek, hogy nem fogja őket egymástól elválasztani,s egyiküket sem fogja senkinek sem eladományozni.16

A XVI. századig a király akaratától függött, hogy

16 1401: exposuerunt nobis, quod (ituinivis dictumoppidum nost rum Zeben semper et ab ant ¡quo tempore adsac ram coronam regni nostri consequent orque ad regesHungario pro tempore féliciter régnantes inter alias civi-tates et oppidi regalia portinuerit et spectnverit. . . Undon o s . . . volumus. ut ipsum oppidum Zeben modo in ant onad dictaiu sacram coronam et ad nos pertinent, prouthact onus portinuisset, (tum et oppidum pro nobis conservabi-mus. nee a nobis et ab ipsa sacra corona alienabimus.recipient es ipsum oppidum et t otani communitat eni eiusdemin nostro Maiestatis patrocinium et tutelmu spocialem.Hung. I>ipl. 11. 504.

17 Ur. Teutscli: l>io Hiobenbürger Sachsen in Vergan-genheit und O.-genwart. Herinannstadt. 1024. 44.

lit quod huiusmodi octo dist rict us nb invicem nonseparabimus. nec oliqucm ex iis alicui donnbimus, sedsacre regni nostri corone. sieuti predecessores nostri reges,sie et nos. quasi simul iunctos tenebimus. Pesty Frigyes:Sörényvármegyei oláh kerületek. . . 73-75.

110

mely városokat és birtokokat nem adományoz el akoronától. 1514-ben azonban már mind az elidegenít-hetetlen városokat, mind az ilyen jellegű királyi jöve-delmeket törvény állapította meg (8. t. c.). Ami a koro-nához tartozott, azt a király nem idegeníthette el;minthogy pedig a XV. században elsősorban maga azország állott a korona fennhatósága alatt, az országegyes részeit sem szakíthatta el az uralkodó. Míg azÁrpád-korban ez az elv a királyi hatalom anyagi alap-jainak megmaradását biztosította, a XV. századbanegyes közületek jogi függetlenségük biztosítékát láttákbenne, de egyben az ország integritásának zálogát is.

A korona azonban nemcsak területileg jelenti azállamot. Ha nincs király, akinek régtől fogva kötelességemegvédeni az alattvalók jogait, szerepét a korona vesziát, amelyben a XV. század közepén már a joghatóságaalatt élők jogainak jelképét is látják. Ha valaki ejogokat megsérti, abból a koronának van sérelme.Hunyadi János «az ország és szent koionája jogainak,szabadságainak és dicséretes szokásainak elég nagysérelmét» látja abban, hogy egyházi bírák a szászokatkiváltságaik ellenére maguk elé idézik.10 Ilyenkor tehátaz államérdek szubjektuma a korona. Hunyadi 1 lőtt-ben tiarai László nádorral és Újlaki Miklós erdélyivajdával barátsági szerződésre lép «az ország és a koronadolgaiban, különösen abban, hogy László király ki-szabadításában és behozatalában együtt működjenek».20

19 1151. máj. 1.: in preiudicium ¡uraim ac libériát um aclamlabilium cousuetudinum preseripti regni Hungarie etsacre eius corone satis magnom. Teleki X. 293.

20 1450. jón. 17: in factis regni et corone, présért im,que pro eliberatione et introductioné noatri Ladislai electiregis... pari et unanimi conailio agemus. Teleki X. 213.

111

De ha a trón be van töltve, «az ország és a korona»helyébe «a király és a korona» lép. A rendek 1526-banproskribálják Werbőczyt és Szobyt, mert a közjó és azország állapotának helyreállítása ürügye alatt Hatvan-ban gyűlést hirdettek és «nem átallották a király és akorona közjogi állása ellen feltámadni.»21

A király jövedelmei a XV. században a koronajövedelmeivé válnak, a királyi kincstár a szent koronakincstárává, de ez nem jelenti azt, mintha bevételeifelet t a rendek rendelkezhetnének. Ez a jog még mindig¡i királyt illeti, ebből a szempontból tehát a korona isa mindenkori uralkodót jelenti. Az 14-16: 14. t. c. fel-jogosítja Hunyadi Jánost, hogy, ha a királyi jövedelmek-ből valami megmarad, azt a király nevében fordítsa azelzálogosított várak, városok és más királyi birtokokvisszaváltására és a visszaszerzett vagyont «a koronánakvisszajuttatva a király úrnak őrizze meg.»22 A horváttengerparton a XV. század elején többször előfordul,hogy a szerződések megtartásának biztosítására a felekbírságban állapodnak meg olymódon, hogy annak fele«Magyarország szent koronájának jusson», másik felea sérelmet szenvedő felet illesse. De hogy a szentkorona kincstárán nem valamely rendi kincstárat kellértenünk, kiderül abból, hogy egyízben «a királyi ka-mara» javára kötik ki ezt a bírságot.23

21 ...contra datum publicum prefati domini nostriregis et corone sese erigere non formidantes. Kovachich:Supplonicnta ad vestigia III. 63.

22 Kovachich: Vestigia 2611.23 1411: . . .sub pena vigint i niillia duentorum de bona cl

vera pecunia usuali, cuius pene una medietas sacre eoroneMungaric applicetur et reliqua medietas parti offense simi-liter tribuatur. Frangepán 1. 164. Hasonlóan 1423: Frange-

112

A király birtokjogai a korona jogaivá lesznek: az1486: 16. t. c. megtiltja, hogy a király eladja vagy elzálo-gosítsa a király és a korona jogait.24 Az 1514: 1. t. c.pedig, mivel «mind őfelségére, mind az egész országra»igen nagy bajok származtak «a királyi szint koronajogai és jogos jövedelmeinek elzálogosításából és ideig-lenes elidegenítéséből», meghagyja, hogy «a királyi fel-ség összes jövedelmeit: a harmincadot, a huszadot, asókamara és a bányák jövedelmeit, valamint a királyivárosokat vissza kell bocsátani a királynak és a királyezeket a jövedelmeket senkinek sem fogja adm.»Ilyen értelmű a Mátyás idejében kivetett korona vámelnevezése is (vectigal sacre corone regni).43.

Ugyanebben az időben a Szent István ideje ótafennálló régi királyi visszaháramlási jog is a koronajogává alakul át. A király legfőbb földesuraságából ésközjogi állásából következett, hogy a magvukszakadtakés a hűtlenségbe esettek birtokai a királyra szállottakvissza: «a király kezeire háramlottak», «a királyi fel-ségre szálltak», «királyi adományozásra jutottak vissza»,amint azt adományleveleink a XIV. században, de méga XV. század elején is mondják.26 De már Zsigmond

pán I. l95. 1428: I. 213. 1416: cuius pene medietas regiecamere applied ur, altéra verő medietas parti offense senobservanti... Frangepán I. 183.

24 Perpetuas vendit innés vei Impignorationes iuriumregalium et corone nec cura consilio nec sine eonsilio quoruni-cunque faciemus.

25 1467: Teleki XI. 204. 140K: Teleki XI. 301.26 . . . possessiones ad nostram collat inneni fore dovo-

lutas. 1337: Anjou III. 383. Ugyanott: 1343: IV. 306. 300.1338: III. 02(1. — ...ad nostram maiestatem devon isse.1337: III. 437. — ... m inibus unstris regiis vagy ad nostras

113

uralkodásának végén találkozunk azzal a felfogással,hogy a birtokok «a császári és királyi felségre és azország szent koronájára» háramlónak vissza, aminta hűtlenség vétkét is a királlyal és a koronával szembenkövették el.27 Az 1440-i koronázási okmányban is meg-egyezett a rendek már vázolt felfogásával, hogy amegállapodásoknak ellenszegülőket jószágaiknak «akoronára és a királyi felségre» káromlásával fenyegessékmeg.28 Erzsébet királyné viszont egy 1442-i adomány-levelében «az ország szent koronájára, a mi felségünkreés a dicső uralkodóra, László királyra, a mi szeretettfiúnkra való törvényes visszaháramlás» révén adomá-nyoz birtokot «azzal az egész joggal, amellyel ez a mifeleségünket és fiúnkat, a nevezett László királyt és aző szent koronáját megilleti.»29

Amikor üres volt a királyi trón, Hunyadi Jánoskormányzósága idejében, természetesen nem lehetett akirályra káromlásról beszélm. így a káromlás állandóalanya a szent korona lett. mely ebben a tekintetben isa király helyébe lépett. Az 1446: 10. t. cikkben o rendekfelhatalmazzák az újonnan megválasztott kormányzót,hogy a szent koronának híven szolgálókat 32 telekig

manna regias devoltito sunt. 1347: V. 33. 133, 1352: V. 538.1354: VI. 169, 210. 222. 1356: VI. 194. 1371: HéderváryI. 21.. ugyanott 1403: I. 120. 1421: I. 103. 1440: I. 198.1424: Zichy Vili. 210.

27 A horvát bán írja 1437. jan. 29-én: .. .castra... adimperialem seu regioni maiestatemac sacram rcgni llunguriecoronam devoiuta et redaeta. Frangepán I. 275. — Hűtlen-ség a koronával szemben. 1437: Frangepán I. 280, 1440:Podmaniczky 1. 24.

28 Kovachich: Vestigia 213.29 1442. jól. 18. Teleki X. 114.

114

terjedő adományokkal jutalmazza azokból a birtokok-ból, «amelyek ezután a szent koronára tisztán és törvé-nyesen, másnak az igénye nélkül... háramolnak.»30

Hunyadi János valóban mindig «a szent koronája vissza-háramlott» jószágokat adományozza el: néha hozzájukadja a birtokban rejlő minden királyi jogot, amely akirályi felségé és a szent koronáé. A király joga valamelybirtokban a korona jogává változik. Egyízben Hunyadiadományozás után felszólítja a pozsonyi káptalant,hogy küldje ki hiteles emberét a kormányzó kiküldött-jével együtt, beiktatás végett, az eladományozottKondoros nevű birtok «és következőleg az ugyanabbanbírt koronajogának» színhelyére.31

A visszaháramlás ettől az időtől fogva akkor is akoronára történik, ha van királya az országnak, s csakezen át, «ennek következtében» a királyra. V. László,Mátyás és a Jagellók az ország szent koronáját tekintika magvukszakadtak és a hűtlenek örökösének. A királytazért, illeti meg az adományozás joga, mert ezeknekjószágai a koronára szálltak vissza. így lesz a koronaöröklési joga a királyi adomány forrásává a XV. század

30 Kovachich: Vestigia 25S.31 1446: jun. 28: .. .possessionem Kondros... que... per

defectum seminis... iuxta regni consuctudincm ad sacramcoronam devoluta fore pcrhibetur. item totuni id omne iusregiuni, si qnod in dicta possession)- quibuBcunque modis,causis et rationibus ac qualitercunque Regia Maicstas etipsa sacra corona haberet... in porpetum contulerimus...vestrnm mittatis hominem, quo presente... homo nosterad facies prescript) possessions Kondros consequenterqueSuris corone in eadem habiti... Knauz. Nándor: Az or-szág tanács... 48. így Hunyadi János 1450-b)-n, Hajnik8. 131.

115

második felében.32 Ugyanabban az időben, ha anádor ítéletben állapítja meg, hogy valamely birtok akirályt illeti meg, akkor «az ország szent koronájának»juttatja azt vissza «és ez által» a királynak.33 Mivelpedig a királyi jogügyek igazgatója a jószágokban aszent korona jogát védi és a koronára visszaháramlottjószágokat kutatja fel, a XVI. század elején a szentkorona ügyvédjének (fiscalis sacre corone) is kezdiknevezm.34

*A korona nemcsak a szőkébb értelemben vett

magyar királyság, liánéin a magyar király joghatóságaalatt álló egész terület, a magyar birodalom egységétés e területek összetartozását is jelenti. A király változószemélye már nem elegendő a birodalmi kapcsolatkifejezésére, e helyett a korona válik az anyaországgalszorosabb kapcsolatban álló, vagy csak lazábban össze-függő összes területek, országok egyesítőjévé. Hasonlóez a jelenség az angol alkotmányfejlődéshez, ahol mára XIII. században a koronában látták a birodalomterületi felségjogának jelképét. «Az egész föld és az

32 Az Adománylevelek állandó formulája: possessionesad sacram coronam regni Hungarieconsequentorque (ritkáb-ban: et) nostram maiestatem... rite et legitimé devolute.1453.: Teleki X. 10«. 14 «2: Teleki XI. 32. 1 101: Teleki XI.97. 1405: Podmaniczky I. 50. 1172: Podmaniczkv I. tol.1477: Teleki XII. 24. 1480: Teleki XII. 130. 1 (Hl: TelekiXII. 190. 1485: Teleki XII. 27s. 149(1: l'odmnniczky1. 280.

33 1481: ...castrum regale Kozora... sinealiquali pecunia-ria sulutione aaere dicti regni cornne reapplicari et per hocdicto dominii nostro regi reapprupriari el restaurari doberc.Alsószlav. 222.

34 Hajnik i. m. 183.

116

összes szigetek Norvégiáig és Dániáig» a «corona regniBritannie»-hez tartoznak és így az angol királytólfüggnek.33

A melléktartományok nálunk a királynak és aszent koronának vannak alávetve, az ő jogukhoz éstulajdonukhoz tartoznak, ezért éppúgy a koronáraszállnak vissza, mint az egyesek birtokai. 1426-banIstván despota elismerte, hogy, mint Zsigmond írja,«Rácország minden jogával és tartozékával nekünk és ami szent koronánknak és Magyarországunknak mindigés régtől fogva alá volt és van vetve, és felségünk, aszent korona és országaink jogához és tulajdonáhozközvetlenül tartozott és tartozik.»33 Ha István öccse,György is örökösök nélkül halna meg, akkor országa«felségünkre, koronánkra és országunkra» szállna ésháramolnék.

Ha valamely a magyar királytól függő ország idegenuralom alá kerül, az a szent koronától szakad el, mintZsigmond írja egyik adománylevelében Habosról.37

35 A Leges Angloruin saec. XIII. szerzője írja ezt a»De iure et de Appendiciis corone regni Britannie» e. fejezet-ijén. Liebemmim: Geselze I. 035.

36... regnum Kascie cutn omtiibus iurihus et pertinentiissuis uobis et' sacro nostro diádéinál i ac diclo regno nostroHungarie semper et ab antiquo subiect mn fuisse et esse acad ius et proprietatcin nőst re nmicstatis sacrcipie eorone aereguorum nostroruni predictorum nullo medio speetasse etspectare. ...ad miiest atem nőst ram coronamque et reg-nuin nostros predíctos integralltor redundent et devol-vantur. Fejér X,0. 810, 813.

37 1380. n u g . 20. : Dcmum verő regnum Kascie et eastrane fortalitia regalin in eodem exiatentin a sacrn corona protunc alienata et apud mami» alienigenarum habita... Fp.Esterházy hercegi Itár.

117

A magyar szent korona birodalmának ezzel a felfogásá-val azonban nemcsak királyi oklevelekben találkozunk,általános már e felfogás a XV. században a szent koronaösszes országaiban. Mikor 1473-ban Szentgyörgyi Mihályfia Székely Miklós eladja Kozora várát Biliczki ésNovistmsich erődökkel együtt (Alsószlavónia) a csáz-mai káptalan előtt. ezt azzal okolja meg, hogy a törökkelszemben nagy költséggel és számos emberének élete áránalig tudta azokat nagy nehezen a szent koronának meg-tartani, hiszen már tíz éve nem kapott a királytól semmi-féle támogatást a vár megtartására. Mivel azonbanereje most már fogytán van, a védelemben egész vagyo-nát felemésztette és ezt tovább folytatni már nem tudja,a török támadásai pedig egyre hevesebbekké válnak,eladja a várat Rok Lászlónak, «hogy Kozora váraMagyarország szent koronájától az ország kárára az őgondatlansága és hanyagsága folytán el ne idegenít-tessék és hogy a szent korona és a királyi felség belső ésmeghitt embereinek egyike jusson birtokába.»38

Mikor Mátyás meghódítja a cseh koronától Morva-országot, Sziléziát és Luzáciát, azok a magyar koronafennhatósága alá kerülnek. 11. Ulászlóval, aki Cseli-országnak is királya volt, az 1492: 4. t. cikkben meg-ígértették a rendek, hogy e tartományokat «nem fogja

38 ...castrum Kozora in comitatu de Zuma... non sinecopiose sanguinis effusione et quamplurium hominum elfamiliarum suorum dilectorum dira nett- ad sacratn regniHungai ie coronam liucusque vix et gravite atque difficilimeconservasset ... ne ipsum Kozora a sacra regniHungariae corona in detrimentum eiusdem regni quoquo-modoex sua incuria et negligentia alianaretur et quod alicuiex intimis et domesticis sacre corona et regie Maiestatisfidelibus applicari posset et resignari... Alsószlav. 209.

118

a koronától és Magyarországtól elidegeníteni, hanem avisszaváltás idejéig ... Magyarország koronájának meg-tartja.» Azután ki fogja eszközölni, hogy a többi tarto-mányok módjára bizonyos hat város «magát az ország-nak és Magyarország koronájának elzálogosítsa és le-kösse.» Az erről szóló oklevelet a magyar koronatárnoki házában fogják letétbe helyezni, ahol a szentkoronát állandóan őrizték. Ha pedig az idők folyamána koronától és az országtól mindent kiváltanak, aváltságösszeget a koronaőrök gondjára bízzák.

A birodalom részei a koronának éppúgy birtokaés jussa, mint a magánembernek az ő birtoka. MikorV. László 1458-ban címerbővítést ad Hunyadi dános-nak. elismeri, hogy koronájának «jogait és birtokát»a támadók kezéből kiragadta és híven megőrizve nekiátadta.39

A szent korona a magyar birodalom részeinek védője,erejében és támogatásában bíznak azok, akik a magyarkirályság védelme alá helyezték magukat. A délnyugatirészeken, a horvát tengerparton és Dalmáciában NagyLajos megmutatta a magyar király és a korona hatal-mát. s a bizalom halála után is emberöltőkön át meg-maradt a koronában. A raguzaiak, akik Nagy Lajosidejében, mint írják, önként vetették alá magukat amagyar királyságnak s ismerték el «őt és Magyarországszent koronájában való örököseit» természetes uraik-nak, létük alapjait a magyar korona védelmében lát-ták: «Amint a test nem lehet lélek nélkül, úgy nemmaradhat fenn ez a kis közösség a hegyek szaka-dekai, a tenger hullámai és a viharok közepette, mint

39 Teleki X. 365.

119

szikla, Magyarország szent koronájának kegye és vé-delme nélkül.»40

A korona köteles is ezt a védelmet nyújtani a hozzá-tartozó országrészeknek. Az ország területének meg-tartása és növelése a korona dicsősége, míg egy részénekelvesztése a korona kisebbítése és dicsőségének meg-csorbítása. Ezen a dicsőségen őrködni, a koronáhoztartozó területeket, a magyar birodalmat megvédenia királynak és az ország nagyjainak kötelessége, deegyszersmind a korona minden egyes alattvalójának is.így jelenti a korona a hozzátartozók szemében az egészmagyar birodalom integritását. A birodalom egészterülete a korona jogaihoz tartozik. 1481-ben KaraiMiklós nádor rá akarja bírni a velencei tanácsot, hogykössön békét Zsigmonddal és adja vissza Dalmáciát,«mely Magyarország koronájának van alávetve.» Nebízzék a tanács abban, hogy, ha Zsigmond meghal, jobblesz a helyzet. Zsigmondnak sok a gondja a török, acsászárság és az egész világ dolgai miatt és megfeled-kezik Dalmáciáról. «De a magyarok és Magyarországbárói sokra becsülik ezt a dolgot és ha a király megfog halni és nem lenne csak három ember a világon, ahárom közül találkoznék egy. aki Magyarország királyaakarna lenni;'más király pedig a magyarok támoga-tásával inkább lesz kész és fog buzgólkodni Magyar-ország koronája jogainak visszaszerzésében.»41

40 1426 Nam quemadmodum corpus sine anima essenon potest, ita hoc parva communitas inter montiumpreruptiones et maris fluctua ac tempestatis media, quasiquiddam scoleum sine favore et protection«- sacri Hungáriadiadematis durare non posset . H i in 311.

41 Mon. Slav. Merid. XXI. 48.

120

Miklós vegliai comes, mikor az arbeiek 1404-bencomesükké választják meg, hogy védelmét élvezhessék,így ír a védelmet ígérd oklevélben: «Magyarországkegyes koronája híveinek»42 teljes erővel ügyelni kellarra, ami a koronának dicsőségére és boldogságáravonatkozik és «minden igyekezettel szembe ke11 szállnia veszély minden esélyével, amely felmerülhet az ország-nak alávetett városokban és helyeken.» ö is ezt fogjatenni Arbeban, hogy «ez a város ti? isteni kegyelemtámogatásával Magyarország szent koronája és hívei-nek dicsőségére, nemkülönben ingatag helyzeténekjavulására a béke nyugalmában, az oltárok árnyékábanerősödjék.»43 Rnguzn tanácsa pedig, mikor 1408-bankövetet küld Nápolyi Lászlóhoz és a mellette állást fog-laló országnagyokhoz abban a hitben, hogy ő lesz azország királya, arra utasítja, hogy panaszkodjék abosnyák király nagy károkat okozó támadásai miatt.«De sem e károk sem más dolgok miatt» írják, «amelyekvelünk történhetnek, nem volt szándékunkban semmi-képpen sem elszakadni Magyarország koronájától. Ésmivel a Mindenható kegyelme benneteket fog meg-tenni Magyarország felséges uraivá és megnövelőivé,ne tűrjétek, hogy a Ti időtökben következzék beMagyarország koronájának valamely megkisebbedéseés hogy annak végei idegen kormányzat vagy uralomalá jussanak a mondott korona tisztessége ellenére.»44

42 ...aline corone regnt Ungarie fideliu mviribus...43 1404: divilli inuneris auxilio ad laudeni saeri diade-

matis Ungarie et suorum fidelium necnon pro sui tremulistatus reparatione illa civitas valeret in pacis tranquillit at esub umbra altarum. Frangepan. I. 135.

44 Et quia omnipotent is gratia vos dominos const it netaugustos et aucmentatores regni Hungarie placeat non pati

121

Gondoskodjanak hát helyettesekről, akik őket a bosnyáktámadásokkal szemben megvédjék. Az ország báróiértsék meg, hogy az országban keletkező mozgalombanők semmit sem tehetnek senkiért sem senki ellen.Még nekik Magyarország koronájának engedelmes-ségén megmaradni az ország báróinak rendelkezésére.»45

Azért gondoskodjanak róluk, a követet pedig vezessékbe a királyhoz, hogy örülhessen az ő boldogságának,mikor székhelyére érkezve királlyá koronázzák, s erről«Magyarország koronájának összes hívei» hírnökök útján,értesüljenek. *

A magyar állam, amely távoli vidékeken gyakoroljajoghatóságát, a külföld szemében is azonos Magyar-ország koronájával. Csakhogy ennek a «koronának*már határozottan más a belső tartalma, mint még aturini béke okmányában volt. Akkor a közhatalmatMagyarországon a király egyedül gyakorolta. Haakarta, meghallgatta tanácsának tagjait. De nem sokkalutóbb, Nagy Lajos halála után lényeges változás mentvégbe: a hatalom ismételten az ország nagyjai kezébekerült,akik Zsigmondinak már trónralépésekor feltétele-ket tudtak szabni, leginkább a maguk érdekeinek védel-mében. 1401-ben pedig, mikor a királyt fogságra vetet-ték, a korona nevében ők gyakorolták a közhatalmat.

A változás, a királyi hatalomnak ez a gyengü-lése nem maradhatott titokban Magyarországon kividsem. Elsősorban Dalmáciának és a turini békében meg-

vestris temporibus fieri aliquant diminutionem corone regniHungarie et quod eius confinia transferentur in alienaregimina vcl doininia contra honorem corone predicte...

15 ...nobis sufficit et satis est starend hobedienciamcorone Hungarie et ad perceptum baronuni suorum. Hag. 117.

122

ígér és ezután többízben teljesített adófizetés miattis Velencének lehettek érdekei Magyarországon. A köz-társaság élénk figyelemmel kísérte a magyarországieseményeket és valóban nem ok nélkül állapítottameg diplomáciai nyelven, mikor a Nagy Lajossal kö-tött béke további megtartására megtagadta az esküt,hogy «egy idő óta különböző dolgok történtek Magyar-országon és a koronában».48 Diplomáciai irataiban aXV. század első éveitől a «coronu Hungarie», vagy a«regmim et corona Hungarie», ritkábban «rex, regnumet corona Hungarie» kifejezések jelentik a magyarállamot ,47

Velence 1468-ban vállalja Clissa várának védel-mét mindenkivel szemben, kivéve mindig «Magyar-ország koronáját.»48 Máskor a signoria úgy ajánlja aFrangepánokat, mint előkelő és Magyarország koronájakörül érdemeket szerzett családot.»49 Filippo Moro, egriprépost, 11. Lajos követe, velencei feljegyzés szerintarról a szoros kapcsolatról beszélt a signoriának, «melysok éve megvan e köztársaság és ama korona közöttazon fontos érdekek révén, amelyek közösek egyik és

46 1404: diversa et varia, que occurrerunt ab aliquotempore citra in regno et corona Hungarie. Mon. Slav.Merid. V. 35.

47 1101: Mon. Slav. Merid. IV. 444. Ugyanott: 14(14:V. 33. I t. 45. 1410: IX. ltd, 1411: IX. 136—138, 1113: XII.Ilii. Ugyanebben az évben Írják: in predict is treugis... exparte nostra intelligantur et includantur diotorum imperiiel corone Hungarie subditi. Ugyanott XII. 102. 1110: XXI.123, 1 143: XXI. 183. 1411»: XXI. 247. 1481: VI. 33. 37. 43.

48 ...excepta stumper corona Hungarie. Dipl. Eml.I. 2011, 215.

49 1471: ...de família nobilissima deque corona Hungariemerit a. Dipl. Emi. M. kor. (I. 40S.

123

másik állam között.»50 Előfordul azonban még a XV.század második fölében is, hogy a köztársaság diplo-máciájának nyelvében «a királyi korona» a király hatal-mát jelenti. így beszélnek a királyi koronától kapottkiváltságokról.51

Általában azonban a «korona» a velencei köztársaságirataiban a Nagy Lajos halálát követő időben már nema mindenkori király személyéhez fűződő királyi méltó-ságot jelenti, hanem az államhatalom gyakorlóit, akik,mint ilyenek, nemzetközi szerződés alanyai lehetnek.Már 1885-ben Velence és több friauli főár szerződésé-ben kifejezésre jut, hogy a köztársaság vezetői szerintMagyarországot már nem egyedül a király képviseli.Bár a szerződő felek előzetesen kijelentették, hogy aszövetség nem irányul Magyarország és koronája ellen,az egyik pontban megállapodnak, hogy Friaul bizonyoskikötőibe és tengerparti városaiba «a királynői felsé-geket, Magyarország regnumát, koronáját és azokembereit semmiképpen, sem közvetlenül, sem közvetvenem fogadják be.»52 Egy 1889-i követi utasításban pedigígy ír a signoria: «őfelsége, a korona és Magyarországtisztességét és állapotát (honorem et statum) úgytekintjük, mint a saját magunkét és törekszünk örökkéígy tekintem.»58

50 . . .du- giá m u l t i almi è stiltil trn quest a república etquella corona pegli interessi gravi et comnmni all’uno etgaitero statu... Mon. Slav. Merid. VI. Idő.

51 1405. Dipl. End. M. kor. I. 38.52 Et quod in dictos portus, fluminn et loca marit ima dict e

patrie Fori Julii ipse regi nales maiestates regnum et coronaHungarie et gentes comm non recipientur, nee receptabun-tur ullo modo directe vei indirecte. Dipl. Emi. III. 550.

53 Dipl. Emi. III. 172.

124

Hogy a koronán a signoria valami közösséget értett,kiderül a horvát bánnak 1898-ban küldött nyilatkoza-tából. Visszautasítják a törökök ellen kötendő szövetséggondolatát, de hangsúlyozzák azt a szeretetet, amely,naint mondják, «Magyarország királya és koronája, ésmi (a signoria) és a mi köztársaságunk között fennáll.»54

Ez a párhuzam egyfelől a signoria és a commnne, más-felől a király és a korona között már sejteti, hogy akoronafogalom tartalmában eltolódás állott be a királyrovására.

Még jobban kifejezésre jut ez akkor, amikorVelence követeket küld XXIII. János pápához, hogyközte és Zsigmond között béke létrehozásán fáradoz-zanak, és figyelmezteti őket: «Emlékezzetek megarról, hogy az összes királyi ígéreteknek a császárságvagy a római király és Magyarország koronája és országanevében kell történniük.»55 Utóbb meg azt kívánjaVelence, hogy Zsigmond «a maga, az ország és Magyar-ország koronája nevében engedje át békésen Velenceuralmába jogaikkal és tartozékaikkal együtt mind-azokat a földeket, vidékeket és szigeteket, amelyeketDalmáciában megszerzett és birtokában tart.»56

54 ...intra ipsuin dominum regem et eoronani Hungarieet nos nostrunique commune viget ita bonus amor... Mon.Slav. Mend. IV. 305.

56 1113: Recordamur etiam vobis, quod... habeatis admenioriam, quod onmes promissiones et obligationes regieliaut et fieri debeant nomine imperii sive regis Komauortimae corone et regni Hungarie. Mon. Slav. Merid. XII. 113.

57 1418: ...quod volente dicto domino rege nominesuo et regni id corone Hungarie dimittere pacifice nostrodominio onines terras et loca ac insulas, quos et que liatjemuset tenenius in Dalmatia cum iuribus et pertinentiis suis...Mon. Slav. Merid. XII. 252.

125

Velence tehát Zsigmond idejében a magyarországiközjogi viszonyokat ismerve nem elégszik meg szerző-désekben a király ígéretével, hanem az ország és akorona kötelezése is kell neki. Kiket érthet a signoriaországon és koronán? Milyen tényező emelkedettMagyarországon Nagy Lajos halála után olyan túl-síilyra az államhatalom gyakorlásában, hogy a signorianem tekinthet el tőle, ha szerződésre akar lépni Magyar-országgal? Nem lehet itt másokról szó, mint azokról,akik a királyt választják, tanácsában jelen vannak, azország minden ügyének intézésében, a kormányzásbanrésztvesznek, a királyt távollétében helyettesítik, sőtaz államhatalmat a király nélkül is kezükben tartják:a nagyurakról, az ország báróiról.

Ez különben minden kétséget kizáró módon iskiderül abból az utasításból, amelyet Velence 1484-bena bázeli zsinatra, végleges béke megkötésére Zsigmond-hoz küldött követeinek adott. «Ha ő felsége mind acsászárság, mind Magyarhon országa és koronája nevé-ben örök békét akar adni,»57 írja a signoria, és meg-erősíti a köztársaságot mindazon helyek és területekbirtokában, amelyeket a császárságból és Dalmáciábólbír, felajánlhatnak neki hatvanezer arany kárpótlást.Ehhez a békéhez azonban járuljon hozzá, mondjáktovább, «Magyarország báróinak és koronájának atekintélye, beleegyezése és megerősítése.»58 «És ímminden lehetségesét megpróbálva úgy látnátok, hogyő felsége nem akarja magát arra kötelezni, hogy e béké-

57 ... volente sua serenitate tani pro imperio quam proregno et corona Hungarie dare nobis pácéin perpetúala.

58 In quibus treugis interveniál auctoritas et consensusseu ratiticatio baronum et corone Hungarie.

126

hez Magyarország báróinak és koronájának bele-egyezése hozzájáruljon, akkor nem tudván másképpcselekedni, azt akarjuk, hogy ezért ne szűnjetek meg ebéke megkötéséig eljutni, hanem kössétek azt mega nélkül a cikk nélkül, amely Magyarország báróinakés koronájának hozzájárulását tartalmazza.»59 Velencetehát úgy látta, hogy a magyar államhatalmat, amellyelszerződött, nem a király egyedül gyakorolja, hanemvele együtt a bárók és a «korona» is. A magyar állam-személyiség tehát már nemcsak a királyt, hanem akirályt és a bárókat foglalja magában.

A tanácsban helyet foglaló bárók ígéretét talánazért becsülte többre a signoria, mint a királyét, mert akirály személye változhatott, míg a tanács, ha össze-tételében változásnak volt is kitéve, állandóan meg-maradt és trónüresedés esetében is gyakorolta jogait. Ezaz állandóság tehette kívánatossá a király mellett azország nagyjainak garanciáját valamely nemzetköziszerződésen.

Az állandó béke Zsigmond és Velence között nemjött létre. A császár és király csak ötéves szerződéstkötött régi ellenségével 1437-ben, «mind a császárság,mind Magyarország és koronája nevében»,60 de a bárókmegerősítése nélkül. Ismerünk azonban nemzetközi

58 Et cum taclia expcrientiia possibilibus videretis, quodeius serenilas se obligare nolot, quod inter venial consensusban .Hum et corone Hung,trie ml lias trougas, tune nonpossendo aliter facere volumus, quod propter hoc non desi-natis venire ad conclusioncm haruni treugarum. sed conclu-datis etiam absque isto articulo liabeudi consensum baronumet corone Uungarie. Mon. Slav. Morid. XXI. 115.

59 . . . turn occasione imperii, quain regni et coroneHungarie. . . Mon Slav. Merid. XXI. 103.

127

szerződéseket Zsigmond idejéből, amelyeket a királyés az ország bárói megerősítettek: elég itt Zsigmond-unk idegen szuverénekkel kötött öröklési szerződéseireutalnunk.

Bár a királyi kancellária felfogásáról mondottakkalellentétesnek látszik, annak is megvan a nyoma, hogya külfölddel szemben már Zsigmond sem egyedülmagát tartja a magyar állam, a korona képviselőjének.Röviddel fogsága után, 1403-ban, mikor megtanul-hatta hogy az államhatalom nem csupán az ő kezébenvan, ezt írja Velencének Nápolyi Lászlóról: «Lászlókirály Dalmáciának nem igazi birtokosa és ura, hanemcsak meghódítója, mivel Dalmácia jog szerint Magyar-ország koronájának van alávetve, amely korona élénIsten akaratából törvényesen mi állunk.»61 A királytehát csak élén áll a koronának, elnököl a tanácsban,«a korona közösségének» feje. A korona közössége pedigmagábanfoglalja mindazokat, akik az államhatalmatgyakorolják, ukik az alkotmány működésének tényezői:a királlyal együtt vagy szükség esetén ő nélküle is azország báróit. Ezt a kifejezést: «a szent korona közös-sége» ebben a korban használják is; igaz, hogy nemmagyar ember levelében találkozunk vele. A lengjélpyesskowai Snffranitz Péter kincstartó és sieradzikapitány, III. Ulászló korának jelentős embere írja1438-ban Késmárk városának: «Nem kételkedünka felől, hogy tudomástok van a lengyel és a magyar

61 1403. dec. 2 : . . . , regem l.udislaum non esse verumpossessore in et domiuum Dalmatic, sed pot ins invasoreui.cum Dalmatia corone Hungarie de hire subjects sit . cuicorotie auctore deo uos legitime presidemus. Mon. Slav.Merid. V. 31.

128

királyság között kötött örök békére vonatkozó szerző-désről, amelyet a mi király urunk és a tanácsos urak ésMagyarország szent, koronájának egész közössége eddigmindig szilárdan és sért hetet lenül megtartott.»68 Azutánpanaszkodik, hogy a magyar urak pecsétjével meg-erősített szerződés ellenére sok támadás történikLengyelország kárára.

*

A szent koronának, mint a magyar államhatalomalanyának fogalma az előbbiek szerint, erős gyökeretvert a magyar birodalom melléktartományaiban és azezekkel élénk érint kezésben álló Velencében. De a szentkorona birodalmi képzetét másutt is ismerték. VIII.Ince pápa írja Mátyásnak, hogy Kázmér lengyel királyelvonta a Mátyás iránti engedelmességtől a moldvaivajdát, és hűségesküt vett ki tőle, «a te országodkoronájának nem csekély kárára».63 E felfogás elter-jedtségét az említetteken kívül a következő adatokis bizonyítják.

A Magyarországhoz tartozó összes országokbanműködő tisztviselők a szent korona joghatósága alattállanak. 1437-ben Thallóczi Matko horvát bán felszó-lítást intéz a nádorhoz, az országbíróhoz, Dalmácia

62 1438. nov. Itt: Vos scire non dubitamus de inscriptio-nibus treugarum paris perpetuis inter regna Polonie et Unga-ria. que tarnen omni tempore per dominum noetrum regemet donónos consiliarios ac totam communitatem Ilungariesacre corone inconcusse et inviolabiliter servabatur etbucusque. NM. Kára. Törzsanyag, tévesen 1436. nov. 19.alatt. Ez adat ismeretét Holub József barátom szíves közlé-sének köszönhetem.

63 Mon. Vat. VI. 231.

129

és Horvátország bánjaihoz és «az összes többi bírák-hoz, kik jelenleg Magyarország koronájának jogha-tósága alatt működnek és a jövőben működni fog-nak.»64

A magyar birodalom lakói Magyarország koroná-jának vannak alávetve, a szent korona alattvalói.Ilyen viszonyban állanak a koronával az alávetettországok urai is. A korona a magyar királyság «szu-verénitását» fejezi ki idegen területek felett. Istvánmoldvai vajda, mint Mátyás írja a pápának, «neki éskoronájának» van alávetve.65 Ez az alávetettség füg-getlen a mindenkori király személyétől, hiszen éppenezt fejezi ki a korona joghatósága. Mikor Raguza1408-ban Hervója bosnyák királyhoz követet küld,ezt az utasítást adja neki: Ha az a László király-nak való alávetést, szóba hozza, felelje neki, hogya raguzaiak Magyarország koronájának vannak alá-vetve és aki Magyarország ura, az Raguza ura is.66

Néhány év múlva meg így panaszkodik a kis köz-társaság Zsigmondnak: «Kereskedőink és mi mind-nyájan mások is, Felséged hívei, Bosznián, Szlavóniánés más részeken áthaladva ártatlanul sérelmeketszenvedünk koronátok alattvalói által, akik ugyan-ezen híveket teljes erővel megvédeni tartoznak.»67

64 . . . cunctos etiam alios iudices sub iurisdictione diet)regni Hungarie corone nunc constitutes et in futurum con-st ituendos. Frangepan I. 282.

65 Dipl. Eml. M. kor. IV. 300.66 .. .che nui semo subiecti a la corona d’Ongaria cum

lo censo, che vui save, quello che roman segnor d’Ongaria.quello c segnor nostro. Rag. 136.

67 1410: quod... mercatores et nos oinnes alii fidelesvest-re Mniestntis per Bosnam. per Sclnvoniam et alias9

130

Raguza másutt lakóit «a szent korona embereinek»mondja.68

A szent korona főhatósága alatt állók hűséggel ésengedelmességgel tartoznak a koronának. Ez a koronairánti hűség az a kapocs, amely a magyar birodalmat, aszent koronának alávetett országokat összetartja. Ezaz ellenszolgáltatás a koronával, illetőleg a közhatalomgyakorlójával szemben azért a védelemért, amelyet akorona nyújt. Erre egyesek és a birodalomhoz tartozóországok, városok közösségei egyaránt kötelezve vannak.

E hűségre utal Zsigmond, mikor kiváltságokbanrészesíti János vegliai comest, mert «őszinte buzgalmatés törhetetlen hűséget tanúsított» elődeivel együtt«Magyarország kegyes koronája iránt.»6" Egy adomány-levelében pedig előadja, hogy miután arra törekedett,hogy az elszakadt Boszniát visszaszerezze és vissza-csatolja az országhoz és a koronához, «Bosznia ésösszes lakói, mágnásai, előkelői, minden lakói és népeifelségünknek, a koronának és utódainknak való igaziengedelmességre, hűségre és köteles szolgálatokravisszatértek» és úgy szolgálnak már, mint «más. Magyar-ország koronájának alávetett híveink.»70 Máskor fel-szólítja Spalatót, hogy megtagadva az engedelmessé-get Hervojánuk. «szálljon és térjen vissza felségünk ésszent koronánk szárnyai és hatalma alá», szilárd hűsé-

partes pergenies offendamur a subdilis vestre corone, quiterientur fideles cosdetn totis viribua defensaro. Rag. 191.

68 1453: hotnines vero nostri vei ut verius loquamur,sacre corone Ungarie... continuo in fuga sunt. Kag. 531.

69 1392: ad almain regni Hungarie coronam. Frangepán I. 98.70 1408. nov. 14-én Kelipics Jánosnak tett adomány.

Fp. Esterházy hg. ltára.

131

get tanúsítván a királynak és szent koronájának, amintkötelességük.71

1485-ben Zsigmond parancsot intéz FrangepánJános és István horvát bánokhoz: «Mivel Sandaljvajda halála után Homlvan földjének minden nemeseiés lakói, kiknek elődei és ők maguk is következetesena király és Magyarország koronája iránti hűségben,alávetésben és engedelmességben éltek, de Sandaljvajda hatalmával kónyszerítette őket, hogy az őalattvalói legyenek és neki engedelmeskedjenek, mostismét visszatérni ajánlkoznak a magunk, mint Magyar-ország királya, és Magyarországunk koronája irántihűségre, alárendeltségre és engedelmességre az igazságés ész követelménye szerint, és Magyarország koronájaés királysága alatt akarnak mindnyájuk hűségévelörökké élni, amelyhez régtől fogva mindig tartoztak:ezért azt a Homlyan földet a ti hűségtek útján a mifelségünk nevében el akarjuk foglalm.» Ezért azt aföldet «összes nemeseivel és lakóival, akik Magyarországkoronáját és királyságunkat megilletik, Magyarországkoronájához és királyságához a mi felségünk nevében fog-laljátok el, tartsátok meg és annak a Homlyan földnek alakóit, mint a mi felségünk híveit és alattvalóit, a mivédelmünkbe véve minden támadótól védjétek meg.»72

71 1413. Zsigmond Raguzanak:. . . fidelibus nostrismint re civitat is Spaleti scripsiinus. ut ipsi subtracta qualibetobedientia. quaia usque modo Hervoye facere soliti fuerunt,sub alas et dieionem nostro niaiestatis et sacre nostre coroneconvolare debeant. et reverti fidelitatis constantia, proutetiam tenentur nobis et sacro nostro dyndemati exhibendo.Mon. Slav. Merid. XII. 121.

72 1435: Quia nunc mortuo magnifico condam Sandaliwayvoda oranes nobiles, incole et inliabitatores terre

132

Ezt a korona iránti hűséget nemcsak a királyhangoztatja, hanem tengerparti hívei is tudatábanvannak a ténynek, hogy ez a hűség létezésük alapja, amagyar birodalom, de sajátmaguk fennmaradásánakis főfeltétele. Mikor Frangepán Miklós zengi eomes1411-ben szövetségre lép Nelipics János cetinai comes-szel, nem győzik hangsúlyozni, hogy «e barátsági szer-ződésben különösen mindig megtartják a hűséget és tisz-teletet Magyarország szent koronája iránt, amelynekalattvalói s hívei és azok is akarnak maradni».73 S való-ban a knini káptalan szerint Nelipics János egész

Homlyan. quorum progenitores et etiain ipsi consequentersub fldelitate, subiectione et obedient ia regis et coroneregni nostri Hungarie vixerunt. sed per ipsuni condamSandaliuin wayvodam potenitialiter fuerunt coacti eideniaubiocti ease et obedire. vice itorata ad fldelitatem. subiec-tionem et obedientiam nostram. uti regis Hungarie aecorone regni nostri Hungarie pro debito iust it.it- et rationisofferunt se redituros et sub corona ac regno Hungarie. adquam et quod semper et ab antiquo pertinuerunt, Omni cumfldelitate vivere in sempitemum. .. predictam terrainHomlyan simulcum ómnibus nobilibus et incolis predict isad coronam et regnum nostrum Hungarie spectanlibus adipsam coronam et regnnm Hungarie nomine nostre maiesta-t is oceupare atque conservare ipsosque incolas et inhabita -tores eiusdem terre Homlyan taniquam nostre inaiestatistideles subditos et in nostram protectionem receptos ubomnibus impetitoribus protegen1 et defensa re debeatis. . .Frangepán I. 205.

73 1411. jan. 20.: in predicta vero liga, unione et ami-citia servanda pro semper scrvanius precipite honorem.fidelitatem, reverentiam et homagium sacre corone Hun-garie. cuius sumus et cshi- intendimus subditi et tideles.Frangepán 1. 102.

133

vagyont áldozott «Magyarország szent koronája irántiszolgálatban és hűségben.»74

A kis dalinál városok, amelyek rá voltak szorulvaa magyar birodalom pártfogására, nem győzik elegethangsúlyozni a korona iránti hűségüket. Meghatóanírja 1387-ben a kis Trau a velencei köztársaságnak:«Tekintetbe véve a Ti őszinte jóakaratotokat, amellyelMagyarország szent koronájával szemben szívből visel-tettek . . . úgy véltük, röviden azt kell felelnünk, hogymi egész tehetségünkkel iparkodtunk a Magyarországszent koronája iránti hűséget tettekkel is romlatlanulés mocsoktalanul megtartani, és iparkodni fogunk,amíg lélek lesz a testünkben; s annak felmagasztadásáértszemélyünket és vagyonunkat szándékozunk kockáratenni és magunkat semmiben sem kímélni az említettkorona gyarapodása, mintegy a mi természetes urunkérdekében. És vajha oly nagy hatalmunk lenne, hogyMagyarország koronáját felemelhet nők, mivel mostszenved, bármennyire is mocsoktalanul megőriztükvele szemben tiszta hűségünket . . . Hs mi Isten segít-ségével a mi változatlan hűségünkben kemény szívvelki fogunk tartani, leginkább, hogy régi helyzetünkbenés megszokott szabadságunkban megmaradhassunk . . .»A köztársaság iránt pedig tisztelettel vannak, «mint azemlített korona igen kedves barátai iránt».75 Nemsokkal utóbb hangoztatja Trau, hogy a «Magyarországszent koronája és a mi természetes urunk iránti állha-tatos hűséget, amint a mi elődeink megtartották», meg-tartja még akkor is, ha a dalmat ák nem őriznék meg azt .76

74 1428. dec. 13. Frangepán I. 227. 75 Mon. Slav. Merid. IV. 238.

76 1390. Fejér X/3. 113.

134

Különösen a kis raguzai köztársaság volt tántorít-hatatlan a szent korona iránti hűségben. Tanácsánakokmányaiban ismét és ismét visszatér ennek, mint aköztársasági politika alapelvének hangsúlyozása, s ez!veszélyeztetett helyzetében nem is csodálhatjuk. Zsigmondhoz küldött követei biztosítják a magyar királyt,hogy minden ellenséges támadás és kár ellenére ismeg akarják tartani a szent korona iránti hűséget.77

«Az aranyat a tűzben teszik próbára», írják inás alka-lommal. «Sőt nii több, sem a halál, sem gyengeség vagyharag nem választhat el bennünket ő felsége, a mikirályurunk iránti kegyelettől és hűségtől és Magyar-ország szent koronájától.»'8 Ők a szent korona leg-nagyobb hívei.71*

I. Ulászlónak koronázása után így írnak: «Felségedazt kívánja, hogy mocsoktalan hűségünket Magyar-ország szent koronája iránt megszokott állhatatossá-gunkkal továbbra is megtartani törekedjünk . . . Ha avilágnak valamely nemzete a sértetlen hűséget és oda-adást épen és folt nélkül megtartotta fejedelmei ésurai iránt, úgy az a miénk volt, az jelenleg és leszmindig Magyarország koronájával szemben, amíg élünk evilágban a koronának hasznáért, becsületéért és javáért,amely koronát és felségedet a Mindenható hosszú

77 1403. szopt. 24. Hag. 127.78 1417. Aurum enim per ignem probar! solet. At, quod

plum, ñeque mors, ñeque infirmitas aut indignatio separarenos posset a caritate et fldelitate serenissimi domini nostriregis ot. sacro Hungarie diademate. Rag. 284.

79 1424: fidelissimi sacre Hungarie diadematis. Rag.284. 1434: uti corone regni Hungarie fidissimi atque servi.Rag. 385.

135

időkön át boldogan tartsa meg és növelje.»80 HunyadiJánossal szemben is hangoztatja a köztársaság tanácsa;«azt akartuk, hogy a szent koronának, amíg létezünk,mindig odaadó és alázatos szolgái legyünk és mindigazt óhajtottuk, hogy mindenki nagyon szeresse ésbuzgó híve legyen, de különösen a mi polgáraink ésalattvalóink, akik mind úgy akarjuk, ne csak szeressékezt a dicső koronát és szolgálják, hanem, mint mi,mindenkinél inkább szeressék és jóindulattal legyenekama dicső ország iránt, amelytől a mi egész jólétünkfügg.»81

A magyar királyok ismert ék is Raguzának a magyarbirodalommal szemben tanúsított hűségét, s azt nemegyszer mint a magyar korona iránti odaadó tiszteletmegnyilvánulását említették. Albert arról az állhata-tosságról beszél, amely a királyi koronával szembenállandóan megvolt bennük.82 Majd így ír Thallóczi

80 ...si qua tnundi natio sue fidelitatis et devotionisiutegi'itatem salvatn et immaculatam erga eorum principesac dominos servavit. nostra ilia ipsa fuit. est et erit semperprefate corone Hungarie, donee vitani presentí seculofrnemur pro omni commodo. honore et bono statu oiusdciucorone. quatu coronan! et maiestateni sereuitatis t vest reomnipotens feliciter per témpora longiora, conservare etaugere dignetur. . . Hag. 431.

81 1450. ... imo existentes nos semper illius sacre coronedevotissiini et humiles servitores voluimus semperque desi-deravimui unumquenque esse eius amantissimum et zela-torem et presertim cives et subditos nostros, vorum etvolumus, sictil nos sunns, omnium amatores et benévolosesse, quanto magis illius incliti regm. in quo tota nostrasalus pendet. Kag. 473.

82 1438. aug. 14: . . . constantiaui. que illibate liactenus invobis ad coronam nostram viguisse dinoscitur. Teleki X. 21.

136

Matkó bánnak Raguza városáról: «attól az időtőlkezdvp, hogy ez ország szent koronájának magát alá-vetve lekötelezte, Magyarország dicső királyainak, a mielődjeinknek, és végül öröklés során nekünk is a lehetőlegkedvesebhé iparkodott magát tenm.»83 V. László istanúskodik arról az őszinte hőségről, «amelyet elődeiés Magyarország szent koronája iránt régi idő ótamegőriztek»84 és védelmébe veszi Raguzát Istvánbosnyák vajdával szemben, «mivel úgymond aza város semmiféle megfélemlítés vagy fenyegetésmiatt a mi és a korona iránti tisztelettől el nem fordult»,hanem «koronánkhoz és hozzánk a leghívebb volt».85

«Az ő lelkük állhatatosságát semmiféle súlyos háborúk,semmilyen nagy veszedelmek nem tudták megtörni ésőket az ország koronája iránti igaz hűségtől elhajít tani».86

A raguzaiak nem a koronában látták a királyihatalom jelképét, hanem a királyban a korona meg-személyesítőjét. A királytól kapott levélről így írnak:«Megkaptuk a levelet, amely által kegyes koronátokkegyes volt velünk közölni . . .» avagy «koronátoknakjelenteni fogjuk»,87 «a Ti koronátok Magyarországa»,

83 1439. jan. ti: Oommunitas nostre civitatis Ragusii. . .ab ineunte tempore, quo eadem sacre corone Indus regidsubnectioni obnoxia fore eepit, divis Hungarie regibus,nostris predecessoribus et tandem per succession etiamnobis se ut plurimurn gratam reddere studuit. Teleki X. 39.

84 1454. júl. 13: quia sincérrima tides veslra. quam adprogenitores nostros et saoram coronain regid nostri Hun-garie ab antiquo tempore... Leuuistis. Teleki X. 126.

85 1455: cuín civitas illa nnllis hucusque terroribus veiminis a cultu nostro et corona aversa sit. Teleki X. 448.

86 1456. Teleki X. 516.87 1 432: Rag. 371—372.

137

«koronátok parancsai». . .88 Oly nagy hűséggel ragasz-kodtak a szent koronához és a magyar birodalomhoz,a szent koronát annyira azonosították a birodalommal,hogy a korona szent jelzője a birodalomra is átment ésa sacra corona mellett a sacrum regnum Hungarie,89

sacro regno de Ungaria90 elég gyakran fordul előirataikban. Ezért mondják: «István szomszédunk (abosnyák vajda) minket a szent Magyarország irántiragaszkodástól fáradhatatlanul eltéríteni törekedett»,ezért kérik Hunyadi dánost, hogy «róluk, a szentMagyarország leghívebb szolgáiról. .. gondoskodjék».91

A raguzaiak politikai gondolkodásában annyira elő-térben állott a koronaeszme, hogy más országok koro-náját is azonosították az állammal. Előadták egyszerZsigmondnak, hogy a bosnyák király szemrehányáso-kat tett nekik, mert a szultánnak ajánlották fel «az őkoronájának» járó adót; de ők.azt felelték a bosnyákkirály követének, hogy «koronája minden javának éselőnyének» örülnek, és «Bosznia koronájának és királyifelségének mindig jóakarói és alázatos tisztelői», de amagyar királyhoz mégis csak hívek maradnak.92

A korona nemcsak a délnyugati területeket, hanema birodalom többi országait is egyesíti, összekap-csolja. István moldvai vajda elpártolt Mátyás királytól,de 1475-ben hűséget fogad neki és a szent koronának,

88 Rag. 375. 379.89 1453: Kan. 530, 539.90 1454: Kan- 561.

91 1452: Kan- 517.92 1431: quod de omiii bono et augmento corone sue

gaudebamus. . . tuin quod semper corone Bosne et reglemaiestatis sue... suinus benevoli et devotissimi zelatores...Rag. 35S.

138

valamint megígéri, hogy a királynak és szent koronájá-nak mindazt megteszi, amivel elődei tartoztak. Mátyásezért királyi szavával, Magyarország koronája nevé-ben és keresztény hitére ígéri, hogy kegyelmébe fo-gadja.93 II. Ulászló meg Mircse havasalföldi vajdárólmondja: «kész azzal a mi országunkkal nekünk, gyer-mekeinknek és utódainknak, Magyarország királyainakés ennek a mi szent koronánknak elődjei módjáraörökké szolgálni».94

Aki a magyar birodalomhoz tartozik, hűséges kellhogy legyen a magyar koronához; a birodalom főható-ságának elismerését, a védelme alá helyezkedést tehát akoronának és a királynak tett hűségeskü juttatja kifeje-zésre. Az előországok urai a szent koronának tett hűség-esküvel jutnak a magyar király joghatósága és védelmealá. Ezt az esküt a királyt tanácsban a főpapok és főurakjelenlétében teszik és esetleg utána írásban megerősítik.

Így jár el István rác despota, hogy biztosítsa azuralmat öccse, Brankovics György részére. Mint Zsig-rnond írja: «Felségünknek, nemkülönben a főpapok-nak, báróknak és országunk előkelőinek esküt tett.hogy örökké hívek és engedelmesek lesznek nekünk,szent koronánknak, utódainknak, Magyarország kirá-lyainak, továbbá országunk főpapjainak, báróinak éselőkelőinek és ugyanazon országunknak».95 György

93 Teleki XI. 539.94 1508. Epist. I’roc. 32.95 1426: Maiestati nostre necnon prélat is, baronibus et

proceribus regni nostri de fidelitate, obedientia nobis etsacre nostro cororie successoribusque nostris rcgibus Hun-garie, nec non prélat is, baronibus et proceribus regni nostriac eidem regno nostro per ipsos in perpetuum obser-vandum iuramentum prestare fecit fidelitatis. Fejér X/6. 810.

139

despota és testvére János is tett hőségesküt «a királynakés Magyarország szent koronájának.»96 1449-ben TamásIstván bosnyák király jó keresztény hitére és ember-ségére ígérte meg. «hogy ettől a naptól kezdve Magyar-országgal, Magyarország széni koronájával és HunyadiJános kormányzóval szemben» semmi hűtlenséget nemfog elkövetni.97 Úlaki Miklós bosnyák király pedig,akit Erzsébet, Mátyás anyja, fiává fogadott, ezért meg-ígéri, hogy «miként eddig, úgy ezután a jövőben isegész életében Erzsébet úrnőnek és következőleg Mátyáskirálynak, kedves fiának és szent koronájának tartozzékhűnek lenm.»99

Ha egyes ember vagy közösség fegyveres támadás-ban vesz részt az ország ellen, elszakad a birodalomtólvagy ellenségeivel szövetkezik, a szent koronával szem-ben lesz hűtlenné. Mikor a záraiak a Zsigmondhoz hűPago szigetét megtámadják, ott gyújtogatnak, a királyzászlaját letépik és meggy alázzák, a király és tanácsamegállapítja, hogy gonoszul és hűtlenül jártak el a

96 Mátyás írja 1486-ban:. . . fidelitatem, quam iidem nobiset sacro nostri Hungarie corone iuro iurando promisorunt..Teleki XII. 303.

97 1449. nov. II.:... bona fldo riostra Oliristianitate ethumanitate mediante promittirnus et aasumimus, ut ab bacdie inantea dicto regno Hungarie et sacre eiusdem regniHungarie corone necuou magnifico domino Joanni deHunyad... gubernatori nullám faciemus infldelitatem.Teleki X. 245.

98 1472: ideoque sic uti hactenus ita et in posteriusfuturis temporibus vita nobis comité ipsi domine Klisabethet per consequens pretato domino regi Mathie filio suocarissimo sacroque dindemnti eiusdem fidelcs csse toneamur.Teleki XI. 469.

140

szent korona és a királyi felség méltósága ellen.100

A moldvai és a havasalföldi vajda V. László okleveleszerint azzal, hogy a törökökhöz csatlakozott, «azország szent koronája ellen lázadt fel.»100 Ezt a fel-fogást a külföld is átvette: az ország arainak Mátyáselleni pártütéséről a milánói követ úgy tesz jelentést,mint a szent korona elleni lázadásról.101

*Összefoglalva az utolsó fejezetekben mondottakat,

megállapíthatjuk, hogy a szent korona, amelynek szentjelzője a XV. században gyakran elmarad, az állam-hatalom alanyát jelenti: a királyi udvar felfogása sze-rint legtöbbször a mindenkori király személyét, más,elsősorban külföldi felfogás szerint, az ország báróitvagy a királyt és az ország báróit együttesen; azokat,akiket a XIT XIII. században «regnutn» névvel jelöl-nek, az «országot».

Amint a régióimnak, az országnak legrégibb időtőlfogva területi jelentése is van, úgy a korona is kifejeziaz ország, sőt ezen túlmenően a magyar birodalomterületét és védi ennek egységét, sérthetetlenségét,részeihez fűződő jogait.

Az ország, sőt ezen túlmenően a magyar birodalomminden részének lakói a korona alattvalói; hűséggeltartoznak neki, viszont ő jogaikat tartja fenn és védi

99 1307. febr. 25. Fp. Mérni áll. ltár. Ung. Urk. 100 1453: sacre huius regni corone ívbellando Teucris sesubiecerant. Teleki X. 350, 359.

101 1408: Si dice nel vulgo, che lo re de Ungaria he indifferent in con alcuni sny Baróni de regno,. . . quali sonorebelati a la forrnia sanda. VT. Dipl. Eml. M. k. II. 92.

141

meg. A korona területi jogaihoz hasonlóan a hozzátartozó egyéb jogok sem idegeníthetők el, így elsősorbana korona jövedelmei, melyek régebben a király jöve-delmei voltak. A királynak a birtokokban rejlő joga akorona jogává válik, a birtokok tehát magszakadásvagy hűtlenség révén a koronára szállnak vissza éstőle erednek, ha eladományozzák őket.

A szent korona tehát, a XV. században, a Werbőczyelőtti korban kialakult államszemélyiség, az államicselekmények jogalanya, melyet külföldön morális sze-mélynek tekintenek, akaratáról beszélnek és szerző-désre lépnek vele.

8. A cseh, a lengyel és a magyarkoronaeszme.

A koronaeszmét a XIV—XV. században más,Magyarországgal szomszédos országokban. Cseh- ésLengyelországban is megtaláljuk. A koronához alkot-mányunk régibb századaiban fűzött gondolatok vilá-gosabbak lesznek, koronaeszménk sajátosságait jobbanmegállapíthatjuk, ha megismerjük, mi volt ezekben ahazánkkal nemcsak szomszédos, hanem dinasztikus éspolitikai összeköttetésben álló országokban e gondolattartalma. Ez az összehasonlítás annyival is fontosabb,mert a három ország társadalmi és alkotmányfejlődéseigen sok hasonlóságot mutat.

A corona reffni Bohemie kifejezés a XIV. századközepétől fogva fordul elő és a cseh nemzeti állam fenn-maradásáig állandóan használják.1 Semmiképpen semfügg össze azzal a koronával, amelyet a luxemburgiházból való IV. Károly császár, a rövid életű csehnagyhatalom megalapítója az addig használt koronapótlására készíttetett és, hogy rendeltetésétől való el-

1 A cseh korona fogalmát Robért Flieder tisztázta análunk ismeretlenül maradt. Corona regni Bohomiae c.értekezésében, a Sbornik ved právnich a státnich LX. és X.évfolyamában. 1908—1909-ben. Az alábbiakban az ő for-rásokkal bőségesen alátámasztott előadására támaszkodom.Kredményeit elfogadta és átvette a cseh alkotmánytörténet.1. Jan Kapras: Právní déjiny zeml koruny ceské. V Praze1913 II. 115—110.

143

vonását megakadályozza, Szent Vencelnek ajánlottfel. Ezenkívül bullát eszközölt ki VI. Kelemen pápától,amely kiközösítéssel fenyegeti meg a vakmerőt, aki ekoronát a pápa «diadema regium»-nak nevezi — máscélra használva megszentségtelenítené.

A «corona regni Bohemie» vagy amint a XV. szá-zadi, nagyrészt cseh- és németnyelvű alkotmánytörté-neti források használják, «koruna ceská» és «Cron vonBeliem» a cseh államterület részeihez fűződő legfőbbjoghatóság alanya. Az államterület a korona tulajdona:ez egyesíti magában az egyes területek és a velük kap-csolatos jogok feletti uralmat, mindezeket magasabbegységbe foglalja össze. Ha új területek csatlakoznaka cseh királysághoz és elismerik ennek felettük vak)uralmát, a hűbéri hűségeskü a koronának jár ki, eterületek őt közvetlen uruknak nevezik és királyaikmegígérik, hogy sohasem fogják e részeket a koronátólelidegenítem. A korona tehát a cseh birodalmi területvédője, az államterület integritásának képviselője.

A mondottak bizonyítására a sok közül csak néhánypéldát idézünk. 1386-ban mondja egy oklevél, hogy haBólék. Münsterberg hercege örökösök nélkül hal meg.hűbére visszaszáll «Csehországra és koronájára».2 1342-ben Boroszló és a sziléziai hercegség más városai aztÍgérik, hogy Csehország királyainak és koronájánakletett hűségesküjüket a királlyal és utódaival szembenmindig híven meg fogják tartam.3 Hűbérlevelekben

2 ... ad ipsum regnum Bohemie et coronam ipsius.Sbornik IX. 122.

2 ... quod rogibus et corone regni Bohemie homagium.fidem et juramenta per ipsos prostita eideni domino regí acsais heredibus perpetuo fideliter observabunt..U. o.

144

ismételten találkozunk ilyen bekebelezési záradékkalvagy hasonlóval: «non dividendo ea a regno Bohemieseu corona regni eiusdem».4 A bekebelezett morva őr-grófságról, olrniitzi püspökségről és oppelni hercegség-ről mondja IV. Károly: «declaramus supradictos prin-ci|)atus ... ad iurisdict ionéin et directum dominiumregurn et corone regni Bohemie iure spectare».5 Csehvárosok megígérik a királynak, hogy «Csehország éskoronájának bármily támadóival szemben ugyanazonország és koronája jogainak, jövedelmeinek és tisztes-ségének megszerzésében, fenntartásában és megvédésé-ben támogatni fogják.6 Ebben a kötelezésben a regnumet corona először világosan a területet, utóbb pedig ajogok és jövedelmek alanyát jelenti. 1421-ben a csas-laui országgyűlés felszólította Zsigmondot, hogy szerezzevissza az országokat, amelyeket «a cseh koronától el-idegenített».7 1458-ban, mikor V. László a cseh trónrajut, kötelezi magát a rendekkel szemben, hogy «semmi-féle jószágot, várat, várost vagy területet, sem Cseh-országban, sem másutt, ha a cseh koronához tartozik,nem fog . . . elzálogosítani».8

A korona nemzetközi szerződések ben mint szerződőfél szerepel, akárcsak a magyar korona. Minket külö-

4 U. o. 123.5 U. o. 127.6 . . . adversus quoslibet iavasores regni et corone Boemie

in procuraadis. maauteaendis et defeasaadis iuribus. profec-tihus et honoribns eiusdem regni et corone pariter debea-imis assisiére. U. o. 130.

7 ... ot koruny Ceské ótjal. Sbornik X. 47.8 It. také nizadného zbozie, hradnov. most. ani krajin

v Cechách ani jinde, coz k korone Ceské prislusie... zapiso-vati ani jinak zavázati. U. o.

145

nősen azok a szerződések érdekelhetnek, amelyeket amagyar király, illetőleg a magyar korona kötött a csehkoronával. Nagy Lajos 1858-ban így szövetkezikIV. Károllyal: «ígérjük Károly királynak, örököseinekés utódainak, Csehország királyainak és ugyanazonország koronájának, hogy vele örökké szövetségbenmaradunk».9 Sőt Nagy Lajos már 1848-ban lemondottSchweidnitzről és Javorskáról a cseh király és a coronaragui Bohemie javára.10 így mindenképpen helytállóaz a megállapítás, hogy a Velencével kötött turini szer-ződés előtt, egy emberöltővel mind a magyar, mind acseh király nemzetközi szerződéseiben szokásos voltaz államnak «koronával» való jelölése és Nagy Lajoskancelláriájában már ekkor tudták, hogy a mindenkoricseh király helyett a korona szokott .szerepelni, mintszerződő fél.

1478-ban, mikor Ulászló cseh király Csehországügyében szerződést kötött Mátyás királlyal, Morvát, asziléziai hercegséget és mindkét Lausitzot «elidegení-tette (inscribálta) Mátyás király őfelségének és utódai-nak Magyarország királyainak és a magyar koronánaka cseh korona záloga gyanánt...»11 Évszázados érint-kezésből ismerhette tehát a cseh és a magyar királyikancellária egymás gyakorlatát a nemzetközi szerződé-

9 ... promittiimis. . . aupradicte regi Carolo, lieredi-bus et suceessoribus suis. regibus Bohemie et eiusdem ropnicorone imperpetuum cum ipso in perpetua liga . . . manere. . .Sbornik IX. 132. Hasonlóan szerződött német oklevélbena meisseni őrgróf IV. Károllyal.

10 Jirecek: Codex iuris Bohemici II. dil. I. cast. 369.11 ... zapsal králi Mátyási IMti a potomkóm kralom

Ulierekyni a koráné llherské v zást a ve koruny ceské...Sbornik X. 48.

146

sek megkötésénél. A magyar királyok Csehország lakóita cseh korona alattvalóinak tekintették, amint Mátyásírta Kassának: «Lengyelország királya . . . Csehországkoronája alatt élő hű katolikusoknak elnyomására nekikháborút üzent .. .»12

A korona a XIV. században még itt is inkább amindenkori királyt, a királyi méltóságot jelenti, mint-az államhatalom gyakorlóját. Mikor IV. Károly Morva-országot és Sziléziát Csehországhoz csatolja, ezt mondja:«a mi cseh királyságunkba, annak boldog koronájához,hozzánk, örököseink és utódainkhoz, Csehország kirá-lyaihoz kebelezzük be . . . Kijelentjük, hogy a nevezetthercegségek jogosan Csehország királyainak és koro-nájának joghatóságához és közvetlen uralmához tar-toznak».11 1851-ben Miklós münsterbergi herceg Fran-kenstein várost, eladja IV. Károlynuk «maga, örököseiés utódai, Csehország királyai és ugyanazon országkoronája részére*.15 Ezekben és a hasonló oklevelekbena király mellett, mint minden leendő király, mint azegész intézmény képviselője jelenik meg a korona. Még

12 1471: ... in oppressionem fideliuni Katholicorum subcorona regni Bohemie existent ium oisdein belliim indixit...Teleki XI. 460.

13 Sbornik IX. 140.14 ... prefato regno nostro Bohemie et ipsius feliéi

eorone, nobis heredibns et suceessoribus Bohemie regibus. . .incorporamus... declaramus supradictos principatus adiurisdictionem et directum dominium regum et coroneregni Bohemie iure spectare. Sbornik IX. 128.

15 U. o. ISO, továbbá 185.

147

a XV. században is gyakran jelenti ez a királyi méltó-ságot, elvonatkoztatva a személytől.

Alighanem a magyar kancelláriai gyakorlat hatásátkell már látnunk azokban a kifejezésekben, amelyeketMagyarország és Csehország közös királyai használnakszolgálatokról szólva, így Zsigmond 1487-ben: «... dinst,die sy unseren Vorfarn und ouch uns und dem Keicli undsunderlich dér Crune zu Beheim allezeit . . . beweisetbabén». . ., avagy 1501-ben Ulászló Eger hőségérőlszólva: «. . . unsern lieb . . . get re w . . . gén unsernvorfadern kunigen, uns und dér erőn zu Beheim frörn-lich . . . gehalten».. ,16

Csehországban is találkozunk azzal a kettősség-gel, amelyre a magyar koronafogalom kialakulásánálrámutat tunk. A korona itt már a XIV. század közepénvalamely a király felett álló lényt jelent, avagy éppenrendeket, másfelől még a XV. században is előfordultisztán a királyi hatalom jelölésére. A «korona közös-sége», mint a rendek megjelölése, már 18fí6-ban meg-jelenik, amikor IV. Károly, mint cseh király, örökösö-dési szerződést köt Albert és Lipót osztrák hercegekkel.Ennél a megállapodásnál a cseh rendek is közreműköd-tek és érvényesítése végett az osztrák hercegeket aLuxemburgok kihalása esetére, mint az oklevél mondja,«.lános, Morvaország őrgrófja és más egyházi s világifejedelmek, grófok és urak Csehország koronájának ésországának közösségével. . . Csehország királyává meg-választották».17 IV. Károly a prágaiaknak «Csehország

16 Nbornik X. 57—-58.17 ... so haben der obgenannt Johannis., marggraf zu

Mähren, und andere geistliche und weltliche Pürsten, graftenund herren mit sarabt der gemeinsehaft derselbe chronen

148

és koronája hercegeinek, báróinak és előkelőinek józanmegfontolásával» ad kiváltságlevelet.18

Ez a «korona», mint a magyar korona és a középkorközjogi absztrakciói általában, nagyon ködös, határo-zatlan és változó értelmű, amint a középkori alkot mányis hiányos, alkalomszerű, nem következetesen meg-valósuló. A corona regni Bohemie használatbavételétés gyakori szereplését a cseh alkotmánytörténet döntőfordulata idézhette elő. A Premvslidák (III. Vencel)kihalása után a cseh rendek hatalma igen megerősödött,a választások révén. Többször nyílt alkalmuk az egészbirodalom felett rendelkezni, és a bekövetkezett inter-regnumban képviselőikre, az ország főhivatalnokairahárult a politikai nemzet összehívásának, az országkülső védelmének és belső rendjének feladatairól valógondoskodás. Flieder szerint ez nem kevéssel járul-hatott annak a gondolatnak a megerősödéséhez, hogya király nem egyedül teszi az államot, hiszen a király-tálán időkben az ország összesége is rendelkezhetikazzal, ami a király életében az ő jogaihoz tartozik.A választási feltételek kikötése alkalmából a cseh urakbehatolnak az eddigi fejedelmi jogkörbe. Divatba jön a«corona regni Bohemie» használata. A cseh rendekbenfel kell hogy ébredjen az a tudat, hogy regnum vagycorona különbözik a király személyétől, ennek halálaután is tovább tart, és amikor a választás jogát gya-korolják, az ő rendelkezésüknek van alávetve. Talán

und königreichs zu Bebeimb... die ehgenannten Albrech-tén und Leopulden. . . zu kunigen zu Beheimb gekhnert. . .Sbornik IX. 133.

18 ... animo delibérate, sano principum, baronum etproceruiu regni et corone Boemie. U. o. 136.

149

még nem alakult ki határozott felfogás olyan magasabbegység létezéséről, amely felettük és a király felett állés amelybe mindannyian tartoznak, de megindult az afolyamat, amely az államhatalom alanyának megjelölésé-ben a király és utódainak konkrét megnevezésétől a ki-rályi hatalom elvont fogalmának kialakulásához vezet ésutóbb a határozott államfogalom győzelmével végződik.19

A XV. században a «korona» az államhatalomszubjektuma. Már teljesen el van választva mindenhatározott királyi személytől, sőt kizárólag a rendekképviselik. A «corona et rex» kifejezést, amely már csakritkán fordul elő, felváltja a nemzeti összeséget jelentő«zeme a koruna» (regnum et corona), amelynél egészentéves lenne olyan magyarázat, amely a koronában acseh állam főhatalmi szervezetét és az országban annakrendi részét látná, tehát az ország rendjeit szembe-állítaná a királlyal.20

A XV. század közepén a «korona» már nagyon el-távolodott eredeti jelentésétől, különösen a «vsechnakoruna» (az egész korona) ismételten használt kifejezé-sében, amelyben már bizonyos korporativ egység ki-fejezését kell látnunk. Az esküben, amelyet a király-választó rendeknek 1440-ben le kellett tenniük, ilymódon kötötték le magukat a cseh koronának:«. .. esküszöm Istennek, az Istenanyjának, mindenszenteknek és az egész cseh korona közösségének ...őszintén, bármi legyen Isten dicsőségére és ennek akoronának a javára».. .21 Olvasunk «az egész cseh

19 U. o. 143—149.20 Sbornik X. 51—53.21 ... prisaham Bohu, matce bozi, vsem svatym i obci

vsi korunv Coská. . . uprimne, cozby bylo k chvale bozi adobrámu koruny této... Sbornik X. 61.

150

korona gyűléséről» is.22 A vsechná koruná ceská akorporatív összeségnek elképzelt cseh államhatalom,amelynek területi szempontból csak a cseh állam hatá-rai szabnak korlátot, tehát a cseh korona országainakösszesége is.

Ez a változás összefüggésben áll azzal a ténnyel,hogy a huszitizmus idejében a rendi országgyűlésekképviselik a cseh államot. A cseh királyi hatalom jel-képe, a korona fizikailag is a rendek hatalmába kerül.Ezek az uralomban való részesedésre is igényt tartanak:Zsigmondot és utódait azzal a feltétellel ismerik el,hogy az általuk összeállított tanáccsal együtt fognakuralkodni. Az 1440 utáni interregnumban pedig, mikora rendek maguk gyakorolják a hatalmat; nincs király,de megmaradt a korona. 1442-ben arról a sok rosszrólírnak a rendek, amely a koronát és mindnyájukat érte.1448-ban pedig a prágai országgyűlés követségekrőlbeszél, melyeket — úgymond «hozzánk és ehhez acseh koronához» küldtek.23 A rendek Posthumus Lászlómellé is tanácsot adtak és ennek akarata volt irányadórá nézve. Podiebrad György is kénytelen volt a rendek-nek befolyást és részvételt biztosítani az országos ügyekintézésében. Ebben az időben lesz a «koruna ceská» azállam két tényezője, a király és a rendek felett állóegésznek a kifejezője, olyan valami, amit nem lehetcsak az uralkodó és rendek megnevezésével leírm.

Jagelló Ulászló és Lajos alatt, akik magyar királyokis voltak, Csehországban teljesen háttérbe szorul akirályi hatalom. Különösen amikor a fejedelem távol

22... sném vsie koruny Ceské... U. o. 62. Itt mégsok más példa.

23 Sbornik X. 290—207.

151

van, a legfőbb országos hivatalnokok, esetleg az egészkirályi tanács vezeti az országot. A korona fogalomnakis a rendi elem lesz a döntő tényezője, hiszen ez képviselielsősorban a koronát. A XV. századvégi országgyűlé-seknek alkotmányos jelentőségű intézkedései közöttnem egy a rendek jogainak megerősödését, hatalmuknövekedését eredményezte. A cseh állam monarchiábólvoltaképpen rendi köztársasággá alakult át. A rendekaz egész korona nevében lépnek fel, kötnek szerződéstaz újonnan választott királlyal és kötelezik őt, hogytartsa nieg a korona tagjainak jogait.24 Röviden ez atörténelmi hát tere a corona regni Bohemie értelmezésé-ben végbemenő jelentős változásnak.

Ha összehasonlítjuk Flieder kutatásainak vázlatosanismertetett eredményeit és különösen az idézett forrás-helyeket, azzal, amit a magyar koronaeszme XIV X\.századi fejlődéséről mondottunk, meglepően sok rokon-vonást találunk a corona regni Hungarie és a coronaregni Bohemie közt. Közös a korona összetartó ereje,az eszme területi vonatkozása. Közös a korona szerep-lése nemzetközi szerződésekben. Egyaránt megvan amagyar és a cseh koronaeszmében a koronához tartozójogok, mind területi, mind pénzügyi jogok elidegenít-hetetlensége. Mindkettőnek fejlődésében a király es arendek mellett vagy felett álló államszemélyiség kiala-kulását, kell látnunk, de Csehországban erősebb bennea rendi elem, mint nálunk. A corona és regnum azono-sítása Csehországban hamarabb megy végbe, de ez aregnum mindenütt elsősorban az ország nagyjait jelenti.

Két szempontból mégis lényeges különbség van amagyar és a cseh koronaeszme közt. Mint már hang-

25 U. o. 298—300.

152

súlyoztuk, Csehországban e gondolat nem fűződik vala-mely reális koronához. Magyarországon viszont a ha-gyományos szent koronához van kapcsolva. Ha ez akapcsolat időnként el is homályosodik azáltal, hogy a«savra» jelző elmarad a «corona» mellől, kétségtelenüllétezik még a XV. század végén is. Az ideális korona és areális szent korona, vagy jobban mondva a koronaeszméje és a tényleges korona összefüggése nálunk kez-dettől fogva fennállott. A korona gondolatát a magyarmindig Szent István koronájához fűzte. Ezért sokkalszervesebb, következetesebb nálunk a fejlődés a királyikoronától a rendi koronáig, de korántsem gyorsabbmenetű, sőt konzervatívabb, míg Csehországban a rendielem gyors előnyomulása bizonyára a huszitizmussal,a régi hagyományokkal való szakítással is összefügg.A mi fejlődésünk annyiban szerves, hogy a királyihatalmat jelentő egyszerű koronafogalommal szembenaz alkotmány rendi átalakulásával kapcsolatban lépelőtérbe a rendi korona. A magyar koronagondolattehát, amely az egyházi műveltségből sarjadt ki, ahazai talajban nőtt naggyá, s nem lehet szó arról, hogyazt idegenből, talán éppen Csehországból kölcsönöztükvolna. Nincs viszont kizárva, bár ezt bizonyítani nemtudjuk, hogy az alkotmányos viszonyokkal kapcsolat-ban gyorsabb ütemű kifejlődést mutató cseh coronareijni gyökerei magyar talajba nyúlnak át.25

Felismeri a szerves kifejlődés tényét Jozef Karpatis. Szerinte az elvont corona regni kialakulása a kez-dettől fogva szintén inkább elvont coromi régióbólMagyarországon (Kilitikai okokra, a királyi hatalom

25 Kunok, a véleménynek ad kifejezést a lengyel OswaldKalzer. Królestwo Polskié 1295—1370. Lvvów. 1920. III. 250.

153

süllyedésére és a nemesség tekintélyének emelkedésérevezethető vissza. Nézetem szerint a fejlődésnek szervesmódját bizonyítja a corona vonatkozásainak sokféle-sége és az, hogy a gondolatot bizonyos közömbösséggel,mint magától értetődőt kezelik. Benne az egész európaiműveltségben gyökerező eszmének az egyébként iskülönféle külföldi hatások alatt álló királyi kancelláriagyakorlatában kibontakozó sajátos magyar alakját kelllátnunk.

A magyar koronagondolat eredetiségét bizonyítjamásik sajátossága és egyben második nagy eltérése is acseh koronaeszmétől. Ez a hűség gyakori hangoztatásaa koronával szemben. A fidelitas az Árpád-korban azalattvalót a királyhoz kapcsolta, a XV. századbanpedig az ország koronájához fűzi. Ez a hűség közvetlen,szinte személyes kapcsolatot létesít a korona és az alatt-való közt, s ez a kapcsolat, akár a XIII—XIV. szá-zadban, az adományrendszerben jut kifejezésre. Mígaz Árpád-és Anjou-korban a királynak, most a koroná-nak tett hűséges szolgálat nyeri el jutalmát az ado-mányban. Adományrendszer és koronaeszme össze-függésbe kerülnek tehát egymással. Ezt niás országok-ban nem találjuk meg.

A XIV. században lengyel forrásokban is előfordula corona a birodalmi egység, az egyes részek összetarto-zásának a jelölésére. A corona reqni Polonie-nek azon-ban sokkal kisebb jelentősége van a lengyel alkotmány-történetben, mint a magyar vagy a cseh koronának.Lengyelország a XIV. század elején a régi patrimoniálisszervezetből kibontakozva közjogi jellegű állammáalakul át, amelyben a királynak a jogai nem személyé-hez, hanem királyi méltóságához fűződnek. A regnumPolonie a XIV. század első felében már «nemcsak

154

földrajzi, hanem alkotmányos alakzat is, amelynekkeretében bizonyos jogi elvek szerint állnak egymássalvonatkozásban a fogalmába zárt alkotó tényezők».2“Ez a regnum az előbbi két évszázadban végbementöröklési osztozkodásokból létrejött részországok felettálló egység. A lengyel király az egész területen eléri afőhatalmat, de egyik részben mint közvetlen fejedelem,a többiekben csak közvetve, mint legfőbb úr a rész-fejedelmek fölött. Mind az anyaország, mind az egészterület fölötti uralmat regnumnak nevezték. A regnumPolonie-nek ez a kettős használata a gyakorlatban bizo-nyos homályosságot okozott s előidézte azt a törekvést,hogy a két fogalom megkülönböztetésére új. különelnevezést honosítsanak meg. A XIV. század közepétőlkezdve, inig a lengyel királyság jelölésére továbbra isa regnum Polonie marad használatban, addig újlengyelbirodalom megjelölésére időről-időre előfordul a coronaelnevezés. Az egész folyamai és különösen a haszná-latba vétel időpontja a mellett szól. hogy ez az új meg-jelölés nem nemzeti képződmény, hanem kész, éspediga legközelebbi szomszédságban kifejlődött minták után-zása révén jutott Lengyelországba.

IV. Károly császár és cseh király hivatalos fogalom-megjelölésként használja a corona szót, mikor 1848-i és1355-i privilégiumaiban Sziléziának Csehországtól valójogi függését, hűbéri viszonyát akarja kifejezésre jut-tatm. Szilézia a cseh államnak alávetett országrész,mint a cseh királyi hatalom alatt álló többi országok.Sziléziának Csehországhoz való viszonya a cseh koronamagasabbrendű szervezetében a legnagyobb hasonló-

26 Balzer i. m. 246. Ebben B. az őt minden munkájábanjellemző analizáló módszerrel tárgyalja a korona kérdését.

155

ságot mutatja a lengyel részországoknak a lengyelkirálysághoz való ugyancsak hűbéri viszonyához. Mind-két esetben osztozás útján levált területek állnak szem-ben az anyaország nagyobb egészével. Cseh befolyásrakell következtetnünk abból, hogy amikor megállapodika corann regni Bohemie, fellép a corona regni Polonie is.27

Ezt a kifejezést először Nagy Kázmér használja1856-ban, amikor a schweidnitz-jaworski hercegségben«nobis, regno seu corone Polonie» szolgáló jogokról le-mond Csehország javára. 1365-ben a drezden-santockihűbéresek hódoló iratukban azt mondják, hogy váraikmár régóta «ad coronam regni Polonie» tartoztak, atovábbiakban pedig hűségre kötelezik magukat a király-nak és koronájának (sibi et sue corone).

Mikor Nagy Lajos 1368-ban lengyel kereskedőknekMagyarországon bizonyos szabadságokat ad, így fejeziezt ki: «Lengyelország kereskedőit, a királyi szentkorona híveit megvédeni tartozunk...»“ Ez azonbankétségtelenül a magyar királyi kancellária szava sBalzerrel ellentétben «a királyi szent koronán» hajlandóklehetnénk nem a lengyel koronát , hanem a magyar szentkoronát értem. Erre azonban rácáfol két más adat.1377-ben Nagy Lajos így ír Krakkóról: «az én szentkoronám joghatóságának alávetett város.. .»2B A királytehát magyar koronája mintájára szentnek nevezilengyel koronáját is. Nem szabad itt az uralkodóban

27 Balzer i. m. 240—251.28 . .. regni Polonie predicti. sacre régié corone fideles...

protegeré debehimus. . . U. o. 251—252.29 . . . civitas sacre mee corone subdata. Mon. medii

aevi hist. res gestas Poloniae illustrantia. V. fitt. (BartoniekEmma adata, Századok 1936. 404.)

156

megtestesülő egységes uralomra, a magyar és a lengyelalattvalókat egyaránt magához fűző szent koronára gon-dolnunk, hanem a magyar szent korona példájára el-gondolt lengyel szent koronára, tehát a magyar korona-eszme lengyel utánzására. Ezt bizonyítja, hogy NagyLajos egy alkalommal «a mi Magyarországunk ésLengyelországunk szent koronáinak alattvalóiról» be-szél.30 Ezek a kifejezések minden bizonnyal a magyarkirályi kancellária gyakorlata alapján nyertek alkal-mazást Lengyelországban.

E mellett Nagy Lajos is folytatta a corona regniPolonie kifejezésnek használatát a lengyel birodalmiegység megjelölésére. Szép példa erre a király kassaiprivilégiuma 1874-ből, amikor leányai öröklési jogánakelismerése a lengyel birodalom egységét esetleg ve-szélyeztethette: «De mivel az ország koronája ez örök-lések útján valamely módon felolvasztható, széttörhetővagy bármiképpen megsérthető volna, igaz bittel, min-den csalárdság nélkül, hitünk esküje alatt megígérjük,hogy Lengyelország koronáját épen és sértetlenül meg-őrizzük és semmiféle földjeit vagy azok részeit nemfogjuk tőle elidegeníteni vagy azokat kisebbíteni, ha-nem növelni és visszaszerezni.. .»31

A corona regni Polonie tehát éppúgy a lengyel biro-dalom oszthatatlan egységét, integritását fejezi ki.mint a corona regni Hungarie a magyarét vagy a corona

30 1380: regnorum uostrurum Hungario et Poloniesacris coronis subiecti. Bartoniek adata. u. o.

31 ... promittimus... ipsam coronam regni Poloniesetnper salvam et integram ac ¡Ilibatatu conservare et nul-lás térras vei part«« earum ab ipsa alienare vei minuere,sed r a m a ugoré et recuperare... Dipl. E m l . I I I . 87.

157

regni Bohemie a csehét. A területi egységnek ez a meg-jelölése különösen szükséges volt akkor, amikor Lengyel-ország más országokkal került összeköttetésbe, mintNagy Lajos alatt Magyarországgal, majd halála utánLitvániával. Mikor 1885-ben a litván Jagelló (II.)Ulászló házassági szerződési kötött Hedviggel, Lajosleányával, a két ország egyesülése oly módon történimeg, hogy a litván uralkodó kötelezte magát, hogylitvániai és oroszországi földjeit örökre Lengyelországkoronájához csatolja.32 Ebben az állandó unióban Len-gyelországot Litvániával szemben ezután curoni rágniPolonie vagy csak egyszerűen corona névvel jelölték.

A korona a XIV. század második felétől kezdve azállami főhatalmat is jelentette, amelynek az alávetettterületek hűséggel tartoznak.33 Ennek a főhatalomnakelismerése jeléül Nagy Lajos a kassai privilégiumbanminden telek után adót hozott be.34

lengyel «korona» az ország és az alkotmány törté-netének fontos időszakában az egység és birodalmiösszetartozás jelölésére került ugyan használatba, demint idegenből vett fogalom az alkotmány továbbitörténetében szerepet nem játszott és korántsem lettoly jelentős, mint akár a magyar, akár a cseh koronaa XV. században.

Lengyelországon és Csehországon kívül Szerbiában

33 . . . térras anas t.it luíame et Rossie corone regniPolonie perpetuo applicare. Balzer i. m. 208.

34 Wlodimir kioviai herceg 1388-ban hűséget fugádUlászló királynak, feleségének Hedvignek és Lengyelországkoronájának. Tiipl. Rml. III. 7ttl. Mas adatok Bartonieki. 111.

35 ... in signum sutnmi dominii et recognit ionéin coroneregni Polonie.

158

is előfordul a korona megszemélyesítésének néhányemléke. Ezekben szerb részről is a magyar korona-eszme kétségtelen hatását ismerik fel. Így Milutin ki-rály, IV. Béla veje a XIV. század elején az okleve-lekben ott szokásos átokformulát maga és «Istentőladományozott koronája nevében» mondja ki, Dusáncár pedig 1355-ben «az összes szent cárok és az Istentőladott szent korona nevében».35

35 Alexandre Soloviev; Corona Kegm. Przewodnik his-toryczno-prawny. 4 évf. Lwów, 1934. 43., 45.

9. Az organikus állameszme.

Az egyházi eredetű koronaeszmén kívül a közép-koriján még egy általánosan elterjedt, ugyancsak azegyházi gondolatkörből származó államelmélettel talál-kozunk: az államnak, az emberek e legfontosabb társu-lásának emberi szervezetként való elképzelésével. E tankifejlődéséről és lényegéről legbehatóbban Otto Gierkeértekezett a «Das deutsche Genossenschaft srecht» címűklasszikus munkájában,1 amelyet Althusiusról, a nagyállambölcselőről írott fejtegetései egészítenek ki.2 Gierkeeredményeihez későbbi írók nem sokkal járullak hozzá.Hogy a magyar organikus államfelfogás gyökereittisztán láthassuk, vázlatosan ismertetjük itt Gierkefelfogását.

Az állam organikus szemléletét már a görög böl-cselők gondolatkörében megtalálhatjuk. Plato, de való-színűleg már Sokrates is úgy képzelte el az államot,mint nagy, élő emberi szervezetet. így gondolkozottAristoteles is. A sztoikusok alkották meg a rómaiak-nál gyakran alkalmazott corpus reipublicae fogalmat,amennyiben az egyedeknek és egyesülésüknek önállótesti egységet és saját életelvet követeltek. Cicero isorganizmusnak fogja fel az államot (totum corpus

1 Berlin, 1808—1881.2 Johannes Althusius. 3. kiadás, Breslau. 1913.

160

reipublicae, és ebben megkülönbözteti az egész testegységét, a tagok sokaságától.3

Az antik bölcselet felfogását az államról, mint élőszervezetről, a keresztény teológia az egyházra vitteát és ezt mint önálló, szerves egészet, fogta fel. Azorganikus elképzeléshez azonban vallási, misztikus ele-inek is járultak, némelyeket legjellemzőbben ez a for-mula fejez ki: az egyház Krisztus misztikus teste,corpus mysticum Christi. A keresztény kultusz községmindenkinek vallási egyenlőséget, és egymással valóbenső kapcsolódást, közösséget ígért. De mivel azegyház a dogma, a papság és a szentségek útján erőskülönbségeket fejlesztett ki önmagában, az egészetcsak olyan szolidáris organizmus gondolatában tudtaösszefoglalni, amelyen belül minden tagnak megvana maga célja, melyben minden tag elvégzi a ráhárulóműködést az egész érdekében.4

Ez a felfogás Szent Pál tanításán alapszik. Ötekinti a hívők közösségét, Krisztus egységes testé-nek és Krisztust a test fejének. A közösség egész,amelyet Isten szelleme hat át. «Mert miképpen egytestben sok tagunk van, minden tagnak pedig nemugyanazon cselekedete van: azonképpen sokan egytest vagyunk Krisztusban, egyenként pedig egymás-nak tagjai vagyunk.»5 Ezek a gondolatok, amelyekelőször csak a község életének belső, szellemi oldalárairányultak, alkalmazást nyertek a külső, jogi szervi -

3 Gierke 111. 14—22.4 E magyarázat Troeltsch-é: Die Soziallchreu der

christlichen Kirchen. Tübingen, 1923. 296.5 Róm. 12, 4—5. (Katii.) Ezt és a többi ide vonatkozó

helyet felsorolja Gierke III. 108.

161

zetre. A teológiai gondolatkörben az egyházat szervezet ikialakulásában Krisztus testéhez hasonlították. De Pálapostol ezeket is mondja: «A hálaadásnak pohara,amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közös-ségünk-é? A kenyér, amelyet megszegünk, nem aKrisztus testével való közösségünk-é? Mert egy a ke-nyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan azegy kenyérből részesedünk.»6 E sorokat összeköttetésbehozták az előbbiekkel oly értelemben, hogy a tagokés a fő közötti összefüggést az egyház a kenyér és abor misztériumával közvetíti. így jelent meg az egyház,mint corpus mysticum, amelyet egyfelől Isten misztikusmódon élő egységgé kötött össze, másfelől azonban,mint test, külső összetett lényként is szerepel.7

Az egyház misztikus testének a feje Krisztus. Általaérik el a tagok is az egyház célját: az örök üdvösséget.\ kép már korán teljesen kifejlődött. Böethius már500 körül írja: «Az egész világon elterjedt az égitanítás, egyesülnek a népek, egyházak keletkeznek, egytest lesz, hogy betöltse a kerek világot » ennek feje

6 t. Kor. 10, 10—17. Ezt és a következőket 1. GierkeIII. 109—110.

7 Alois Dernpf szerint a Krisztus misztikus testérőlszóló tannak nincs semmi köze a biológiai organikus közii-letek fogalmához. Organizmus és tagozottság e tan részérecsak kép a személyi és rendi típusok töm"ge és sora meg-jelenítésére. Az organikus test egysége csak morális kép azerkölcsi kötelezettségből következő kölcsönös szeretet ábrá-zolására. A szellemi életközösség Krisztusnak és egyházá-nak titokzatos házassága, amelyet létrehoz, «tulajdonávávált testének szerető odaadásával és megdicsőítésével. Ő afeje ennek a testnek, személyes uralkodója... Sacrumimperium, 1929. 82. és köv.

162

Krisztus a mennyekbe száll, hogy a tagok szükség-szerűen kövessék fejüket.»8

A pápa, mint isten helytartója viszi át istenakaratát az egyház tagjaiba. Az egész egyház szükség-szerű, egységes szervezet, amely a kánonisták szerintaz emberi test mintájára nagyszámú, egymással össze-függő tagra oszlik. Ezek a tagok az egyes egyházak.ecclesiae singulares, fejük az ccclesia Rontana. Mindezeka tagok külön hivatásukat és életüket a test közép-pontjától kiinduló fölhatalmazásból kapják és az egésztesttel való összefüggés nélkül nem állhatnak fenn.

De nemcsak az egész egyház, hanem a kollegiálisberendezésű egyes egyházak is korporációk. A káno-nisták szerint fejből és tagokból állanak ezek is: apüspök, az apát és minden más prelátus a fő, az egyházitestületben egyesült klerikusok vagy szerzetesek atagok s mindketten együtt alkotják az egyháznakegységes testét.9 E felfogás legszebben a pápai dekre-tálisokban nyilatkozott meg, s ezek révén is válhatottelterjedtté és ismeretessé az egész egyházban, hiszena XII—XIII. században e dekretálisokkal irányítottaa pápa minden keresztény országban az egyház ügyeit.

Így olvassak III. Sándor pápa egyik dekretálisában,melyet egy püspökhöz intézett a káptalanéval fenn-forgó viszály ügyében: «Úgy hisszük, okosságod tudja,

8 «Diffunditur ergo per mundum caelestis illa doctrina,adunantur populi. instituuntur ecclesiae, fit unum corpus,quod mundi latitudinem occuparet, cuius caput Chris tus as-cendit in caelos, ut necessario caput suum membra sequeren-tur. Boethius, De fide catholica (kiad. Stewart & Rand.London, Heinemann 1018. 243. kk. sorok.) Ez adat ismeretétdr. Balogh József úrnak köszönhetem-

9 Gierke III 249—252.

163

hogy Te és testvéreid egy test vagytok, úgy tudniillik,hogy helyesen Te a fej vagy és azok a tagok. Azért nemillik, hogy Te a tagok mellőzésével egyházad ügyeibenmások tanácsával élj, mivel ez kétségtelenül szembenállmind a Te tisztségeddel, mind a szentatyák megállapí-tásaival.»,u

Az egyetemes egyháznak azonban nemcsak mindenegyes ecclesia, hanem minden hívő, klerikus és laikus,egyaránt tagja, s ha az egyik rangjánál, hivatásánálfogva előkelőbb is a másiknál, egyenlővé teszi őket apápától, Krisztus helytartójától és az egymástól valókölcsönös függés. Ez a kettős kapcsolat idézi elő azt,hogy mint egy test tagjai, tulajdonképpen Krisztusbanmindnyájan egyformán szabadok. Az organikus szem-léletnek ezt a mozzanatát Gierke nem tárgyalja, pedigvilágosan kifejezi III. Ince pápa dekretálisa: «Mivelmindannyian egy test vagyunk Krisztusban, az egyesekpedig egymásnak tagjai, nem szabad a nagyobbaknaka kisebbeket, vagy az öregebbeknek a fiatalabbakatgyűlölni, hanem mindnyájan, akik egy egyházban egyOrnak szolgálnak, egyforma szabadságnak örvendjenek,mivel súly és súly, mérték és mérték egyformán gyűlö-letesek Istennél...»11

Talán felesleges is hangsúlyozni, hogy az egyháznakez a korporativ szemlélete Magyarországon az egyház-

10 c. 4. X. 3. 10.11 Quilín unmes umim corpus simus in Christo, singuli

autera altor alterius mombra, non debent majores minoribusaut séniores iunioribus invidore, sed omnes, qui in una ecele-sia uni Domino famulantur, pari gaudeant libértate, quumpondus et pondus, mensura et mensura utcunque abomina-bile sit apud Deum ... c. 6. X. 1, 2. (Comp. III. c. 1. deconst.)

164

ban és a királyi udvarban egyaránt ismeretes volt.Az az élénk összeköttetés, amelyben a királyi udvara szentszékkel állott, ezt éppen olyan természetesséleszi, mint a koronagondolat meghonosodását.

Csak néhány kiragadott példával akarom bizonyí-tani, hogy egyházi vonatkozásban az organikus szemléletnálunk is elterjedhetett. IX. Gergely pápa IV. Béláhozintézett levelében siratja, hogy a király, «az egyháznakelőkelő tagja» híveinek pusztulásával oly kegyetlen sebetnyert.12 IV. Béla viszont a francia királyt nevezi «azegyház oly előkelő tagjának» a pápától segítséget kérőlevelében.13 IV. Sándor pápa figyelmezteti ugyancsakIV. Bélát, ne gyalázza meg királyságának felségét azzal,hogy «a hívők testétől elszakadva» a hitetlen tatárokkalszövetkezik.14 VI. Kelemen, mikor trónralépését közliKároly királlyal, őt, az «egyház szellemi karjának»mondja.15

Persze nemcsak a királlyal szemben ad kifejezésta szentszék az egész egyházról, valamint annak részeirőlalkotott nézetének. ÍV. Ince Vancsai István volt eszter-gomi érseket, kit legátusként Magyarországba küld.«az egyház nagy és tiszteletreméltó tagjának» nevezi.16

12 1241. jut. 1: eo majorié túrhat iouis mibe repergimur,quo te nobili ecclesie mernbro tant a tuorum strage fideliumtani crudeliter vulnerato. ecclesiam ipsain saucintam gra-viits deploramus. Theiner 1. 185.

13 1248: regem Francie, tani nobile membrum eccle-sie. Theiner I. 231.. Fraknói Vilmos: Magyarország össze-köttetései a szentszékkel I. 69

14 1259. Theiner I. 210.15 1342: ... erga te velut spirituale ipsius ecclesie bra-

chium.. . Theiner 1. 648.16 1253. Theiner 1. 219.

165

IX. Gergely IV. Béla kérésére elrendeli az esztergomiérseknek a tartományában levő bencés kolostorok meg-látogatását és megreformálását, «mind fejükben, mindtagjaikban*.17 VI. Kelemen a nyitrai püspök védelmébeajánlja a kalocsai egyházmegyében fekvő Szt. Demetermonostort, «minden tagjával, egyházával és a nekialávetett helyekkel...»18 XI. Gergely meg segély-pénzek gyűjtése végett nunciust. küld Magyarországra,mivel az egyháznak nagy terhei vannak, «amelyeketfiai. a főpupok és más egyházi személyek segítségenélkül nem viselhet, mert illő és észszerű, hogy a tagoka fejnek és a gyermekek a szükséget szenvedő anyánaksegítségére jöjjenek...»19

Az egyháznak organikus szemlélete bizonyára ná-lunk is uralkodóvá vált. Mikor IV. László a pápai le-gátusnak esküt tesz a kunok megtérítésére, elismeri,hogy királyságának kormányát és a koronát az egyház-tól kapta, mint ahogy Szent István is a római egyháztólnyerte el a királyi koronát, «hogy attól mintegy fejtől azegész testbe elöntse ajándékait az isteni világosság...»20

17 1241: tani in capite, quatn in membris... TheiuerI. 170. Gyakran használt kifejezési mód. pl. 1337:... ladicte Église de Bec entièrement en chief et en membres...Ordonnances des rois de France, IV. 01. 1351: u. o. 110:1344. Tbeiner I. 008. Hasonlóan írja 1301-ben Jánosfrancia király: in doinanio et proprietate temporali olimdictorum priorum et convent us de Manet i Petri monasterio.membre ecelesie Sancti Martim. Ordonnances IV. 210.

18 1377: ... deceits ait et rationabile, quod membracapiti et ftlii niatri subveniant indigent!. Dipl. Emi. III. 145.

19 1279: . . .ab eadem Romáim ecclesia inatre omnium etmagistra regni dvademn. revelatione divina meruit obtinere.ul ab ea quasi quodani capite priucipali dona sua in nranecorpus diffnnderet lex divina... Theiner 1. 339.

166

Az organikus felfogást bizonyára ugyanúgy alkalmaztákaz egyes egyházakra, mint az egyház egyetemére. Azesztergomi székesegyház és a Szent István születésihelyén épült kápolna vizitációja alkalmából 1897-bena káptalan a visitator kérdésére egyhangúan azt felelte,,hogy tudomása szerint az esztergomi egyházat Szent,István alapította, Magyarország többi egyházainakfejévé, anyjává és mesterévé rendelte, s az érseketfőpappá és fejjé, a káptalant pedig tagokká tette.'21

A káptalan tagjainak a kijelentésében egyrészt bennefoglaltatik az a felfogás, hogy az egész magyarországiegyház test, amelynek feje az esztergomi egyház éstagjai a többiek, másrészt, azonban megvan bennemagának az esztergomi egyháznak organikus szemlé-lete is: mint a pápák már a XII. században hirdették,ez az egyház is test, feje az esztergomi érsek, tagjaipedig a káptalan. Test a magyarországi egyház az1460-i szepesi zsinat szerint is. «Mivel a tagoknak nemszabad a fejtől eltávozniok», elrendelik, hogy a zsinatihatóságuknak alávetett összes papok bizonyos imákérthető olvasásában az esztergomi egyháznak enge-delmeskedjenek.22

*

Az organikus szemléletet a középkor gondolkozásanemcsak az egyházi, hanem az állami közösségé is

21 ... quod sicut ipsi scire possunt, ipsa ecclesia Stri-goniensis fuudata fuit per beatumStephanum, regem Hun-garie... et erexit in metropolitanum, caput, matrem etmagistram aliarum occlesiarura regni Hungarie constitueiisarchiepiscopum in prelatum et caput,, capitulum autem inmembra. Fejér X/2. 519.

22 Kaprinai: Hung. Dipl. II. 469.

alkalmazta. Hiszen ez a gondolkozás nagyjában egy-séges. messzemenően közös elemekkel dolgozó, újítá-sokra kevéssé hajlamos jellegű volt. Minden uralmatúgy fogtak fel, mint Isten uralmának kicsinyített kép-mását. Amint Isten a világot, a makrokozmoszt, öröktőlfogva, mint egyeduralkodó kormányozza, amint azemberi testet, a mikrokozmoszt a szellem vezeti ésirányítja, úgy uralkodik a monarcha a corpus politicumfelett is, amelynek ő a feje. A fej pedig a tagok felettáll, nem belőlük származik, nem tőlük nyeri uralmát.23

Az egész emberiség közösségét a makrokozmosz min-tájára külön rendeltetéssel Isten teremtette és a mo-narchikusan uralt egységes állam (corpus mysticum,universitas respublica), amelynek minden egyházi vagyvilági alkotó része, a maga egységét ebből a legmagasabbalapítású egységből vezeti le.24 Minden ország, mindenkirályság, de minden más világi közület is a publi-cisták szerint test, amelynek tagjai vannak.

Ezt a szemléletet juttatja kifejezésre többek közöttAquinói Szent Tamás is. akinek nagy hatását feleslegesitt jellemeznem: «Az összes emberek, akik egy közület-hez tartoznak, testnek tekintetnek és az egész közületembernek.»25 Az államélet alapja az organizmus erőinekösszhangja. Ez hozza létre az élet egységét, amelyeta szervezet összeműködése folytán minden egészségestestben megfigyelhetünk. Aegidius Colonna (1247 -

23 Kritz Kern: Gottesgnadentum und Widerstandsrecht.Leipzig, 1014. 7.

24 Gierke: Althusius 60—62.25 Summa Theol. II. 1. q. 81. a. Idézi Gierke: Genos-

senschaftsrecht 111. 648; itt még számos korábbi és későbbihasonló megnyilatkozást sorol fel.

168

1315), aki Szent, Tamás félbenmaradt «De régimmeprincipum» című munkájának mintájára és befejezéséreugyanilyen című művet írt, így fejezi ki ezt: «Amintlátjuk, hogy az állat, teste különböző egymáshoz kap-csolt és rendelt tagokból áll, úgy áll minden ország ésminden gyülekezet különböző összekapcsolt és egy célrarendelt személyekből».26

A császárpárti padovai Marsilius a XIV. század ele-jén — Aristotelest követve államtanát szintén az or-ganikus elméletre építi fel. Amint az élőlényt a természetjól elrendezett részekből állítja össze, amelyek munká-jukban kölcsönös összeköttetésben állnak egymássalés az egésszel, úgy van a jól megalkotott és berendezettállam is észszerűen ilyenekből összetéve. Amint az élő-lény és szerveinek összeműködése megteremti az egész-séget, úgy biztosítja az államnak vagy országnak ésrészeinek egybehangzó tevékenysége a békét.27 Aminta test részekből áll és az egyensúly megőrzése végett erészeknek arányosan kell nőniök. Úgy van ez az állam-ban is; az arányosság megszűnése itt politikai válto-zásokat hoz létre. Az államban az uralkodó (principans)sohasem szünetelhet cselekvésében, amint az élőlényszívének működése sem állhat meg. Az állam másrészeinek működése időnként megszüntetik a nélkül,hogy az egyesek vagy a közösség kárt szenvednének

26 ... sicut enim videmus Corpus animalis constare exdiversis membris coimexis et ordinatis ad se inviceui. sicquodlibet regnum et quelibet congrcgatio constat ex diver-sis personis coimexis et ordinatis ad unum aliquid. AegidiusOolonna I. 2. c. 12. Idézi Gierkc Ml. 551.

27 Previté-Orton: The Defenaor pacis of Marsilius ofPadua. Cambridge, 1928. Dictio I. cap. II.

169

miatta. De minden időben fenn kell maradnia a paran-csolásnak és a közös őrködésnek a fölött, hogy a tör-vény szerint mi szabad és mi tilos. Valahányszor valamimeg nem engedett és igazságtalan történik, az ural-kodónak kell e kérdéseket tökéletesen szabályozni,vagy megtenni azt, ami ennek a szabályozásnak utatmutat .28

Nincs értelme annak, hogy Gierke annyira alaposfejtegetései után még részletesebben foglalkozzam ekérdéssel. Csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy azállamnak ez az organikus szemlélete nemcsak az állam-bölcselőknél, hanem az államok vezetőinél is általánosvolt, mint a középkori műveltségnek az uralkodókkancelláriáiban jól ismert és gyakran alkalmazottjáruléka.

A kúria és a legisták e tanításának hatásával Európa-szerte találkozunk. Angliában már a XIII. század végénfeltűnik az a gondolat, hogy az ország test, területénekrészei pedig tagjai a testnek. Így Wales «Anglia testé-nek része».29 Egy bíró 1865-ben tett kijelentése szerinta parlament az egész ország testét képviseli.311 Mikor1899-ben, II. Richard letétele után a későbbi IV. Henrikbejelentette a Lancaster-ház trónigényét, angol nyelvene szavakkal fordult a parlament megtartása végettegybegyűltekhez: «Az Atya, Fiú és a Szentlélek nevé-ben én, Lancasteri Henrik követelem Anglia király-

30 U. o. lJictio 1. cap. XV. 10, 13.29 ...pars corporis eiusdem (Anglie). 1231, Statutum

Walliae. Idezi Maitland: The const itutional history ofEngland. Cambridge, 1920 (reprinted), 330.

30 ...lo Parliament represente le corps de tout loJtoyalme. Maitland: Selected essays. Cambridge. 1930. 107.

170

ságát és koronáját összes tagjaival és tartozékaival.»31

rtt tehát már a korona tagjairól van szó. IV. Henrikkancellárja, Beaufort püspök pedig egy parlamentibeszédében minden országot emberi testhez hasonlított,amelynek jobboldala az egyház, baloldala a világiak,többi tagjai az ország rendjei, akiknek tanácsát a királya parlamentben hallgatja meg.32 A XV. század elejéntehát már a parlament szerepét is belevonják az or-ganikus elméletbe.

E század folyamán Angliában egyre sűrűbben nyi-latkozik meg az állam antropomorfikus szemlélete.Thomas Chaundler, oxfordi egyetemi kancellár Plutar-chos államtest-képét alkalmazva testnek látja Angliát,amelyben a király és a főpapok a lélek, de helyettalálnak a hercegek, grófok, lovagok és a szántóvetőnép is, mint tagok.33 Fortescue, VI. Henrik főbírája,Mátyás király korában híres és később többször kiadottmunkájában (De laudibus legum Angliae) az országokeredetét magyarázva szintén a korporációs szemlélet-ből indul ki: Szent Ágoston szerint , mint mondja, a

31 In the name of F adir. Son and Holy Host, I Henry ofLancastre chalenge yis Rewme of Yngland and the Coronewith all ye membres et ye appurtenances... E. C. Lodge-G. A. Thornton: English constitutional documents 1307-1435. Cambridge, 1935. 30—31.

32 1104: ...resembla chescun Roialme a un corps dohomme, per ont la partie dextre il resemble a seinto Engliseet la partie sinistre a la Temporalice, et les autres membresa la Communaltee du Roialme, per ont rnesme nostreSeigneur le Roi veullant avoir advis, conseil et assentgeneralment des toutz les Estates de son Roialme ad faitsommoner son Parlement au present. Chrimes i. m. 116, 33 V. ö. 332.

171

nép emberek gyülekezete, amelyet megegyezés és érdek-közösség kapcsol össze. De az ilyen nép, mint test, nemlehet fej nélkül: különben nem is nevezhetnék testnek,hanem csak csonknak. Ezért a nép, amikor magát«országgá, szóval politikai testté» akarta alakítani, min-dig irányítót állított az egész test élére, akit e miattkirálynak neveznek.34 Amint a természetes testben aszív az először élő, benne van a vér, amelyet mindentagba elküld, s amelyből ezek táplálkoznak és élnek:úgy a politikai testben a nép szándéka az először élő,tudniillik a nép politikai hasznáról való gondoskodás,amelyet a politikai test fejébe és minden tagjába el-küld, és ezzel táplálja és élteti azt. A törvény pedig,amely szerint az emberek gyülekezete néppé lesz,a természetes test idegeinek a szerepét tölti be, mert,miként a test szerkezete az idegek útján szilárdul meg,úgy a törvény köti össze az ilyen misztikus testet éstartja fenn a tagok és a csontok egységét, a törvényigazsága szilárdítja meg a közösséget, amint a termé--szetes test az idegek által kapja meg jogait. És aminta fej nem változtathatja meg a lesi idegeit és nemtagadhatja meg a tagoktól erejüket vagy a vér táplálé-kát. úgy a király som változtathatja meg u törvénytés nem vonhatja meg a néptől éltető lényegét annakakarata ellenére.35

Még tovább megy az antropomorfikus szemléletbenFortescue kortársa, kora legműveltebb embereinekegyike, Russel püspök, aki mint kancellár így beszél akirály nevében a parlamentben: «Mi a gyomra és hol

34 . ..quem per analogiam in regnis, a regendo regemnominare solitum est. Lodge—Thornton i. m. 39.

35 U. o.

172

van a méhe ennek a nagy köztestületnek (publick body),Angliának, ha nem az és ott, ahol a király van udvará-val és tanácsával? Mert ott emésztődik meg mindenféleétel, nemcsak a köz, hanem a fogak táplálására szol-gálók is... és néha az orvosságul szolgálók, I. i. azok.amelyek alkalmasak a szabadon elkövetett kihágásokorvoslására.»36 A gyomor bizonyára Menenius Agrippameséjével kapcsolatban kap ilyen előkelő helyet. A későközépkor organikus államszemléletében keresztény ésklasszikus gondolatok fonódnak össze. Máskor megígy szól a tudós kancellár: «A keresztény birodalmakpolitikája mutatja, hogy különösen a mi napjainkbanaz ő köztestük három nevezetes részből tevődik össze:az uralkodóból, a nemességből és a népből.»37 Máskor,a királyról szólva: «Milyen elrohadt, érzéketlen éselhalt tagja ennek a nagy angol testnek az, aki nemérez együtt a fej fájdalmával!»88 Egy alkalommal megarról beszél, hogy háromfajta test van: természetes,mesterséges és asszociált , majd többízben hivatkozvaSzent Pálra, így folytatja: «A harmadik, amely poli-tikai test, olyan, hogy nem maradhat gondozás és jógondozók nélkül. Ebben az angol politikai testbenhárom rend van, mint főbb tagok egy fej alatt: azegyházi urak. a világi urak és a commones rendje.A fej a mi szuverén, itt jelenlevő urunk királyunk.Ügy van ez a misztikus vagy politikai testben, a nép-közösségben, hogy minden rendnek támogatnia kell umásikat... Adná Isten, hogy ez a mi angol népünkgondolna a saját testére, ez országnak a közös testére,

36 Grimes i. m. 338.37 U. o. 168.38 U. o. 176.

173

ahol persze egy nagy személyiség gyakran csak kicsinytag. És bizony senki sem lehet soha olyan nagy, hogy haaz ő tettével ez a test romlásba jut... akkor bármi islegyen ő, mégis csak a test megromlott tagjává ne váljék,amely nem képes megmenteni azt a pusztulástól...»39

Maitland, a kiváló angol alkotmánytörténész közliazt a «felejthetetlen képet», amelyet VIII. Henrik egyiktörvénye fest az angol államról: «Különböző hitelt ér-demlő régi történetek és krónikák nyíltan kijelentik éskifejezésre juttatják, hogy ez az angol királyság biro-dalom (empire) s annak tartják a világon, s hogy őlegfőbb fő és király kormányozza, akié az angol biro-dalmi korona méltósága és királyi státusa, akinekmindenféle rendű és rangú népből, egyháziaknak ésvilágiaknak nevezettekből összetett politikai test vankötelezve Isten után természetes és alázat os engedelmes-ségre.»40 1559-ben pedig így érvelnek: «A királynakkettős minősége van, amint két teste: az egyik ter-mészetes test, a másik politikai. Tagjai az ő alattvalói,ők együtt testületet alkotnak... a király egy testületetalkot velük, ők meg a királlyal, ő a fej, azok a tagokés egyedül ő kormányozza azokat.»41 Nem sokkalutóbb meg úgy nyilatkoznak, hogy az öngyilkosság

39 U. o. 180.40 1532: governed by One supreme Head and King,

having the dignity and royal estate of the Imperial Crownof the same, unto whom a body politick, compact of allsorts and degrees of people, by names of Spiritualty andTemporally been bounden and owen to bear, next to God.a natural and humble obedience. 24 Hen. VIII. c. 12. IdeziMaitland: Selected essays 107.

41 Edmund Plowden: The commentaries or reports ofLondon. 1779. 234.

174

bűn a király ellen, «ő ugyanis a fej, amely elvesztimisztikus tagját.»42

A szemlélet tehát eljutott Krisztus misztikus testé-től a király misztikus testéhez, amelynek mindenegyesalattvaló tagja. Az egyszerű kép, amelyet Szent Pálhasznált, teljesen bonyolulttá lett. Nem is tudott ki-fejlődni belőle az állam személyisége. Legyőzte ezt aképet a királyi corporatio sola, amelyet, mint láttuk,Coke fogalmazott meg és amely az ő nyomán lett ural-kodóvá az angol jogrendszerben.43

Érdemes még megemlíteni, hogy miként a kánonis-ták szerint az egyetemes egyházon belül az egyes egy-házak is testületek, úgy hasonlították Angliában is azállamnál alacsonyabbrendű közületeket is a szervestesthez, így a coimtvt, vagy a várost, amely a polgár-mesterével együtt politikai test (corps politik).44

Az organikus gondolat Franciaországban is megvan,bár sokkal szerényebb mértékben: a XV. század elejéna korona olyan test, amelynek a királyi birtokok arészei.45

A német birodalmi kancellária is ismerte és alkal-mazta az organikus felfogást . Habsburgi Rudolf 1274-benmeghívja Lübeck városát nagyobb tanácskozásbanvaló részvételre, melyet a «birodalom megromlott álla-potának megjavítására» és a közbéke helyreállítása

44 1561, Hales v. Petit ügyben. Plowden i. m. 261.43 űrről Pollock-Maitland i. m. 489 és köv., és F. W.

Maitland: Collected Papers III. kötetében. The crown ascorporation c. cikkben.

44 Pollock-Maitland i. m. I. 191—192. Year Books 21lîd. IV. 7, 12. stb.

45 Karpat: K doji mim... 21.

175

végett hívott össze, «mivel u dolgok természete szerintlehetetlen, hogy tíz egész testet a fej kormányozza atagok támogatása nélkül», vagyis az uralkodó az alatt-valók közreműködése nélkül, és kívánatos — a császárszerint, hogy «ami tudvalevőleg az egyeseket érinti,azt az egyesek helyeseljék.»46 A választó fejedelmek istestnek tekintik a birodalmat és a birodalom koronáját ,tagoknak az egyes országokat. Így 1858-ban, mikor aválasztófejedelmek hozzájárulnak ahhoz, hogy Egervárosát a birodalom a cseh királyságnak és koronánakelzálogosítsa, ezt azért teszik, «mert az említett csehkirályság a császári koronának méltó és nemes tagja.»47

A német választófejedelmek mára XIV. század közepén,mint a birodalmi hatalom részesei, a maguk országaités Csehországot is a birodalmi korona tagjainak tekint ik.Az egyházi eredetű koronaeszme és a klasszikus állam-bölcselőktől eredő, az egyház útján közvetített misztikusállamtest-gondolat egyesülése tehát a német-rómaibirodalomban már ekkor megtörtént.

Ezek után nem csoda, hogy ugyanabban az időben,amikor IV. Károly császársága alatt az uralkodó Cseh-országot tekinti a német-római szent birodalom köz-pontjának. s a cseh birodalom kiéjiül, ugyanazt a szem-léletet a cseh birodalomra és a cseh koronára is alkal-

46 MGH Const. III. 56. sz. 50. Idézi Carlyle: A history ofthe mediaeval political theory in the West. V. London. 1028.127.

41 ...cum prefatum regnum Boemie imperialis coronedignum quindem et nobile membrum existat... vagy ahogya választófejedelmek a városi tanácsnak németül írják:wanne auch das künigreiche zu Beheim ein eillez. wirdigezgelied ist der Römischen Cronen. Flieder i. m.: SbornikIX. 131. és H. Schreuer i. m. 71.

176

mázzák. Itt is találkozunk a koronafogalomnak és akirályság szerves szemléletének összekapcsolásával.1350-ben már nem az ország, hanem az ország és akorona testéről beszól János, Morvaország őrgrófja,amikor «azoknak a jogoknak, hasznoknak és tartozé-koknak visszaszerzésére, amelyeket Csehország király-ságának és koronájának testéből idegenítettek és von-tak el, bármely okból és bármely alkalommal, az emlí-tett ország és korona hercegei, bárói, hűbéresei és többiemberei, annak hívei és alattvalói ellen» a cseh királynaksegítséget ígér.48

*Ha az organikus államszemlélet nyomaival Európa-

szerte találkozunk, eleve feltehetjük, hogy ennek azegyházi eredetű gondolatnak nálunk is gyökeret kellettvernie, hiszen a műveltség hordozói nálunk is hosszúidőn át kizárólag egyháziak voltak. A magyar organikusszemlélet egyházi gyökereit az elmondottak után fölös-leges ugyan külön kimutatni, egy-két közvetlen bizo-nyíték mégis megerősítheti állításunkat. III. Honoriuspápa 1219-ben eltiltja az esztergomi érseket attól, hogya kalocsai érsek tartományában a palliumot viselje ésa keresztet maga előtt vitesse, egyben inti a két érseket,hogy hagyjanak fel a viszálykodással, «mert ebből egészMagyarországon botrány keletkezhetik általatok, kikannak fő tagjai vagytok.»49 Gentilis pápai legátus pedig

48 ...ad. recuperationem iurium. utilitatum et perti-nentiarum, que de corpore regid et corone Boemie quavisoccaslono seu cansa alienata sive distraída noscuntur adver-sas principes, barones, vasallos et ceteros hornillos dicti regniet corono, fldeles ipsius et subditos... Sbornik IX. 137.

49 ... posset ex hoc in toto regno Tingarle per vos, quiestis principaba inembra eius, scandalum generari.TheiñerI. 22.

177

mint szent zsinati határozatot mondja ki Károly Róbertmegválasztása után, hogy «mivel a tagoknak nem szabada fejtől elszakadni», a főpapok, a bárók és a nemesekengedelmeskedni tartoznak neki.50

Mind a két kép arra a regnumra, országra vonat-kozik, amely a király mellett résztvesz a kormányzásban:az előkelőkre, az egyházi és világi nagybirtokosokra,akik, mint láttuk, már a XII. században az egészországot képviselik.81 ők szerepelnek Zsigmond idejé-ben, mint a közhatalomnak a királlyal egyenrangútényezői, és ilyen értelemben néha a király is hivatkozikrájuk. így ad Zsigmond parancsot a leleszi konvenlnek«a főpapok és bárók elhatározásából és akaratából és aző személyükben.»52 Vagy máskor, midőn Zsigmondgabonakiviteli tilalmat hirdet, ezt. maga, főpapjai ésbárói tilalmának mondja.53 Ha nincs király, ők kép-viselik az országot: I. Ulászló választási feltételeikbenazt mondja követeikről, hogy «az egész ország meg-bízására és tekintélyére támaszkodnak.»64

Az ő kifejezett beleegyezésükkel szokott a király azország nevében szerződéseket kötni, amit különösenVelence tartott szem előtt, mint láttuk, a szerződésekkötelező erejének biztosítása végett. Ily szerződések

50 Bartoniek E. adata. Századok 1030. 308.51 L. font, •52 1403. május 1.: ex deliberation? eorundem prelato-

rum et baronuin voluntate ipsorumque in personis... Fp.Kátlay es. I t .

53 1433: ...qui contra huiusinodi nostrum ac dictorumprelatorum et baronuin nosirorum interdiction ipsas frugosexportare vellent... Fejér X/7. 487.

54 ...mandato et auctoritate tooios regni fulcitos. . .Kovachich: .Supplementa I. 477.

178

megkötésére küldött magyar követeknek a királymeghatalmazása mellett az övékre is szüksége volt.ilyet kaptak I. Ulászlónak Erzsébethez, Albert királyözvegyéhez küldött követei. A király megbízó leveleszerint a követek az ő és összes alattvalói és híveinevében tárgyalhatnak,55 a rendek pedig arra adnakteljes hatalmat, hogy mint mondják «királyurunk és a mi követeink király urunkon kívül mihelyettünk, mi és ennek az egész országnak és alatt-valóinak nevében» egyezzenek meg a királynéval éstanácsosaival.56 Még Mátyás idejében is előfordul, hogyaz ország nagyjai a királynak nemzetközi jellegű ígéretétszavatolják. Mikor 1475-ben Mátyás kegyelmébe fo-gadja István moldvai vajdát és védelmet biztosít neki.ezt az oklevelet az egyházi és világi előkelők pecsét-jükkel külön megerősítik s hitükre és becsületükreÍgérik, «hogy a király az előbbi cikkeket minden pont-jukban és tartalmukban sértetlenül meg fogja tartam.»57

Ezekből az előkelő urakból áll a király tanácsa. A

55 1441: plemsxiimiiu mandátum faeult&tetuque et auc-toritatem nostro et umnium subditnrum adherentiumquee. fautorum nostrorum nominibus... ad accedendain pre-sentiam dicte domine régin». . . Teleki X. 104.

56 1441: Prelati, barones, comites. milites, proceres etnobileg regni Hungaria... dedimus. . . plenissimum man-dátum facultatemque et auctoritateni post dictum dominumnoetrum regem pro nobis, nostro ae tocius regni htiius acsubditorum eius nominibus ad convenieudum cum prefatadotnina regina suisque congiliariis. A végén még mentegetikmagukat. Iiogy gyorsabb kiállítás kedvéért csak u hatalma-sabbak pecsétjével erősítették meg a megbízólevelet, deezek valameimyiüket képviselik: cum efflcactssima repre-sentatione farul! at is onmiiim nostrum. Teleki X. 107.

57 Teleki XI. 539.

179

tanács testnek tartja magát: akik a tanácsban részt-vehetnek, a tagjai, és ha van király, ő a feje. 1445-benaz országos tanács birtok visszaadására ad parancsotSzentgyörgyi György grófnak; felszólítja őt. hogy en-gedelmeskedjék a tanácsnak, «amelynek, amint liisz-sztik. különleges tagja vagytok».58 Frangepán Márton,mikor Hunyadi Jánosnak hűséget fogad, megígéri,hogy az országnak és szent koronájának híven fogszolgálni, «mint az országnak hű tagja.»59 V. Lászlópedig Brankovics György rác despotát mondja ez országhű tagjának.60

E mellett azonban már a XIV. században találko-zunk azzal a felfogással, hogy az ország tagja mindenki,aki az országgyűlésen való megjelenésre jogosult,illetőleg mindenki megjelenhetik az országgyűlésen,akit az ország tagjának tekintenek. Kiket értenek azország tagjain a Károly Róbert uralkodása elejéről valóországgyűlési meghívó szavai? «Mindenkinek egyen-ként, akik magukat országunk tagjainak vélik .. .királyi tekintélyünkkel elrendeljük, hogy a mondotthelyre és napon gyűljenek össze».61 A Csák Máték

58 1415. máj. 14: ... vestram presentibus requirimusmagnificentiam diligenter, quatenus decreto seu institutisnostris huiusmodi, cuius membrum, úti crcdimus, estisspeciale... . Kuauz: Az országos tanács. . . 20.

59 1447: ideo nos huic regno el sacre ipsius coronefideliter servire iuxta tidele membrum pretacti regni volen-tes... Frangepán I. 210.

60 Kaprinai: Hung. Dipt. 372. 1453: huius regnimembri fidelis. . .

1318: . . .omnes et singulos, qui se regni nostri membraexistimant. ad prefatum locum ac diem auctoritate regiaprecipimus con venire... Kovachich: Supplements 1206.

180

idejében alig tekinthette magát minden kisbirtokosnemes az ország tagjának.

Ha meggondoljuk, hogy országgyűlés és tanácsközt hatáskörben nincs különbség a XV. század köze-péig az előbbi javára, akkor helytálló a meghatározás,hogy az ország tagjainak tekinthetők mindazok, akikaz ország ügyeinek az intézésében részt vehetnek. Minda királyi tanács (vagy országtanács), mind az ország-gyűlés «az ország egész testét képviseli.» így 1441-benkiemelik ezt a tényt az ország Budán összegyűlt előkelői,mikor az Erzsébethez küldendő követnek meghatal-mazást adnak.82 1450-ben pedig, mikor Giskra Hunyadi-val, a főméltóságokkal és «néhány» más báróval ésnemessel békét köt, ez utóbbiak «a dicső Magyarországegész összességének nevében és személyében» szerződ-nek.83

A XV. század közepétől kezdve intézményessé váltországgyűléseken megjelent rendek is használják atörvények bevezetésében azt a képet, hogy ők azország testét alkotják, az egész testnek, vagyis az országösszes tagjainak a képviseletében jelennek meg, meg-bízóik és ők maguk tehát az ország tagjai. Ez a képmind a képviseleti, mind a tömeges országgyűlésekvégzeményeiben megjelenik. így állapítja meg az1485. évi 11. decretum, hogy a megjelent főpapok,bárók és nemesek az ország egész testét a távollevők

82 Prelati, barones, comites, milites, proceres et nobilesregni Hungarie Bude congregati totum corpus regni Hun-garie representantes... Teleki X. 107.

83 ...cum.. quibusdam ceteris baronibus et regnicolisprotunc inaimul congregatis nomine et in persona tociusuniversitatis incliti regni Hungarie... Teleki X. 257.

181

teljes felhatalmazásával képviselik, vagyis a gyűléstúgy kell tekinteni, mintha az ország minden tagja meg-jelent volna rajta.64 Az országtest. képét megtaláljuk ekor néhány más törvényében is.65 egyebeket pedig ekép használata nélkül egyszerűen az egész országnevében hoznak.66

Ha az organikus elmélet egyházi eredetét ismer-jük, természetesnek kell tartanunk, hogy a gyűlésnektestként, test képviseleteként való felfogása ugyan-csak megjelenik az egyházi irodalomban, a zsinatokkalkapcsolatban. A tartományi és az egyetemes zsinatokonmegjelenő főpapok egyházukat képviselik, az egészvilágról összegyűlt egyházfejedelmek pedig, mint test.az egész egyházat.67

A XV. század közepén minden nemest az országtagjának tekintenek. Legjobb bizonyítékokat találunkerre Hunyadi János nemesítő leveleiben, amelyekkelvalakit az ország tagjainak sorába emel. így 1450-benegy firenzei olaszt és családját a főpapok és báróktudtával és különös kegyelemből «a nemtelenség ésparasztság egész igájából teljesen és tökéletesen kivéveés felmentve őket és összes örököseiket Magyarországigazi nemeseinek gyülekezetébe és különös tagja gyanántvélte felveendőnek.»68 Egy másik esetben csaknem

64 ... de novilium prelatorum et baronum nostrum,necnon nobilium regni nostri, totum Corpus eiusdem ragnicum plena facúltate absentium representantium unaniiuivoto, consilio. .. fogadták fi a törvényeket.

65 1439 (rendi példány), 1447, 1458.66 1468, 1470. 1474. 1481, 1480.67 Gierke: Althusius 213.68 1450. febr. 25: ex certa nostra ae dominorum prela-

turum ac baronum regni nostri scicntia et giatia speciali ab

182

szószerint megegyezően történik a nemesítés azzal akülönbséggel, hogy a tanács legelőkelőbb tagjai, azesztergomi érsek, a nádor, az erdélyi vajda, a macsóibán és az országbíró is nagyobb biztonság kedvéért azoklevélre függesztik pecsétjüket.69

Az ország testéről formált képet azonban még mástagok is kiegészítik, hiszen az ország nemcsak a nemes-ségből áll és a XV. században már a városoknak és másönkormányzati testületeknek is vannak politikai jogaik.Az országtestnek tagjai mindazok a városok és közületekis. amelyekből az ország terület e áll a nemesség birtokainkívül. Erre kell következtetnünk Mátyás királynak14t»2-beu a szebeni bét székhez intézett rendeletéből.Ebben elmondja a király, hogy közte és Frigyescsászár közt a szent korona kiszolgáltatása ügyébenszerződés jött létre. Az itt megállapított váltságösszeg-hez a király összes alattvalói, nagyobbak és kiseb-bek. de különösen a városok hozzájárultak. «Mivelpedig a szent korona visszaváltásának ügye titeket.,akik ennek a mi országunknak tagja vagytok, a tihasznotokat és rendi állásotok közös javát is igenközelről érinti, ezért ti is tartoztok ehhez a megváltás-hoz hozzájárulni.»70 Beatrix 1490-ben Kassa városát

omni ignobilitatis et rusticitatis plene et in toto eximendo,supportando et exonerando ipsos et eorum heredes univer-sos in coetum et catervam verorum regni Hungarie nobiliumet meiubrum speciale duximus aggregandum. Hajnik 8.118. 91. Orsz. I.tnr MODL. 24,7« 1.

69 1451. okt. 27: ... in membrum ltuius regni ac coetuniet. catervam verőmm regni nobilium duxinius aggregandumet connumeranduiti. Hajnik 8. 145. C. 11. .Tustli-család Hála.

70 1402. aug. 12: Quia verő fartőm redemptionis ipsiussacre Corone et vos, qui de meinbrii huins regi noatri estis.

183

ezzel a megokolással hívja meg a királyválasztó ország-gyűlésre: «Mivel Ti ennek az országnak része és tagjavagytok, nagy érdek fűződik ahhoz, hogy ti is jelenlegyetek a választáson közületek valók útján és ahhoza ti szavazataitok is hozzájáruljanak.»71 II. Ulászlóhasonló megokolással hívja meg Sopront 1505-ben azországgyűlésre: «Az összes főpapok és báró urak ésennek az országnak többi előkelői és nemesei, de a szentkoronának alávetett minden tagból és minden részbőlis teljes hatalmú küldöttek és követek tartoznak össze-jönni . . . Mivel ti is az ország tagjai vagytok ... ti istartoztok magatok közül néhány előkelő embert egyet-értő szavazással megválasztani és . . . elküldem.»72

De nemcsak a szűkebb értelemben vett országottekintik testnek, hanem az egész birodalmat, a magyarszent korona alá vetett összes területeket is. Különösena kis Raguza, amely mindig a végsőkig kitartott amagyar állam mellett, emlegeti a török részéről érkezőfenyegetések idején azt, hogy az országnak a tagja,és mint ilyet, ugyanaz a védelem illeti meg, mint azország többi részeit. 1450-ben írja a köztársaságHunyadi János kormányzónak, hogy hallomása szerintutilitatemque et publicum bomim status vest ri permimméfoncerait, ab hixique et vos ad buiusmodi redemptionemfaciendum necessario contribuere teneamim. Hajnik 8.448. C. «. Orsz. Ltár MODL. 15,762.

71 1490. ápr. 7: Cum itaque vos pars et membrumciusdom regni aitis, magni interest, ut et vos in en ipsnelectione per medium certorum ex vobis adsitis et nd idvotaque vestre eoneurrant. . . Teleki XII. 187.

72 ... sed et de quolibet menibro ac quibuslibet partibussacre corone snbiectis nuncii et oratores cum plena facúl-tate convenire debeant. . . Kovachich: Vestigia 331.

184

békét akar kötni a törökkel. Kérik ezért, hogy őket énvárosukat tartozékaival együtt «mint Magyarországnakkiváló tagját» vétesse be a békekötésbe, ők azon avidéken egyedüli tagjai az országnak.73 1451-ben pediga köztársaság megbízza követét, fejtse ki Hunyadinak,miért nem vehet részt a város a bosnyák vajda ellenindított hadjáratban. Ekkor a következő utasítástadja neki: «Járulj a kormányzó személye elé és monddmeg neki a mi nevünkben, hogy mivel Magyarországkoronája alatt vagyunk és ellenségünktől sok kávt ésjogtalanságot szenvedtünk, nem tudjuk, hogy kihezfordulhatnánk inkább segítségért, mint a kormányzó-hoz, aki annak az országnak királya helyett feje éslegfőbbje, amelynek mi alá vagyunk rendelve. Remél-jük. hogy a kormányzó és a többi urak és bárók fogjákannyira becsülni ezt a várost, mint Magyarországnakbármelyik falvát. mert amikor Magyarország még olykis falvát vagy földjét valamely hatalom megtámadjaés meg akarja hódítani, az egész ország felkel, hogy meg-védje. Úgy mi is meggondolván, hogy ez a mi városunkMagyarországnak tagja és mindig nagyon hű volt. azországhoz és a múltban végtelen sok kárt és bajt szenve-dett azon ország miatt, benne van egyedül reményünk.És megfontolva, hogy ezeken a részeken nincs kívülünkmás Magyarország uralma alatt és velünk egészenkipusztulna Magyarország neve, kérjük a kormányzótés ennek az országnak többi urait és báróit., hogy adjon

75 ... dignetur... nos et civitatem nostram curu eius-dem iurisdictione et perfcinentiis veluti membruin preci-puum regni Hungarie speciflce intelliui atque includi facere...civitaten iastam. que in partibus istis unicum regni illiusmembrum est... Hág. 474.

185

nekünk segítséget, mint az ország tagjainak.»74 Másalkalommal hasonlóan jelenti ki Ragoza követe útján,hogy «ez a város összes tartozékaival a békés meg-egyezés jótéteményét igyekszik elérni és élvezni, mintMagyarország többi tagjai, városai, földjei és helyeifogják tenm.»76 A köztársaság a külfölddel szembenis hangoztatja, hogy Magyarország tagja. így a pápá-hoz küldött követe ezt állítja,76 de maga Hunyadi isúgy ajánlja Velence figyelmébe Raguzát, mint «Magyar-ország hű és kiváló tagját.»77 Mint ilyet, V. László és azelőkelők a tanácsba is meghívják, mikor a török elleniintézkedésekről tárgyalnak, a köztársaság pedig «szokásszerint» el is küldi követét.78

74 ...che siaudo mii sotto la corona de Ungaria, comesemo ... non savessemo a ebi dovessemo piu tosto ricorrereet demandar a hito, che dal prefat o governador, el quai é inlogo del re de caso regno et capo et principal del dettoregno, al quai semo sottopost i. . . Et CUSÍ NOI CONSIDERANDOCHE QUESTA NOSTRA CITTA É MEINBRO DEL REGNO DI UNGARIA. . .DOVESSEMO INDUR EL PREFATO GOVERNADOR ET LI ALTRI SIGNORIET HARONI DI ESSO REGNO A DARNE AUITO. COME A MEMBRE) DELDETTO REGNO. RAG. 509.

75 1454: che essa cittá cum tutte le soe teimte seintenda galder et u&ar el beneficio di tal pase, tregua overaccordio, come faraxmo li altri membri, cittá, tenute el luogidel ditto regno de Ungaria. Rag. 560.

76 1452. Rag. 524.77 1452: veluti fidele et precipuum membrum regni

t'ugarié. Rag. 522.78 1455: Cum edicto maiestatis sereniflsimi Ladissavi...

proceres Ilungarie Budám coituri essent a<l ea tractandaet conficienda. que ad regni salutein spectarent et que ipsosTcucros essent (sic!) illue nos quoque de more, tam quamipsius regni membrum ab regia maiestate ac procer i busrequisiti oratorem t ransmisimus. Rag. 572.

186

A magyar birodalom testének feje az anyaország.Legalább is így egészíti ki a képet a raguzai köztársaságirata, amelyben örömének ad kifejezést, hogy közte ésa rác despota között helyreállt a béke, valamint, hogya törökökkel és a csehekkel is békét kötöttek: «Magyar-ország dicső királysága nem szenvedhet semmi csapástés nem érheti semmi baj, hogy abban mint az ő hívei éskülönleges tagja, részt ne vegyünk. Midőn ugyanis afej fáj. szükségképpen szenvednek a tagok is és viszontjól érzik magukat a tagok, amikor a fej egészséges.*7®Maguk a rendek az anyaországot a test belsejének te-kintik, amely körül a melléktartományok és a városoka tagok. így beszélnek az 1518-i tolnai gyűlés végzésé-ben arról, hogy a végeken sok vár török kézre került smár csak Jajca maradt meg: «nemsokára Szlavónia,Pozsega és Valkó sorsa is betelik s ezek elvesztével azországtest belseje hasonló szerencsétlenségbe és nyomo-rúságba fog jutm.»80 E képnek kiegész-'tő része az afordulat is. amelyben Magyarországról és alávetettrészeiról van szó, ami annyit jelent, hogy az országazokkal együtt tesz egy egészet.81

Máskor a területi kép összefolyik a személyi képpel

79 1450: Nam non potest illud inclitum Hungariae reg-num aliquam substinere catamibatem aut malum habere,cuius tanquam sui fidelissimi et spéciale mcmbruni parti-cipes non sumus. Cum enin caput dolet nevesse est, utcetera membra langueant et e converse lumen bene seliabent membra, quantum caput bene valet. Rag. 471.

80 ...etiam corpus regni internum simili calamitatimiserieque subiacebit. Kovachich: Vestigia 468.

81 II. Lajos 1520. aug. 5-i vámmentességi rendeletében:per totum regnuin nost rum el partes eidem subiectas...Hajnik U. 551. C. 5.

187

és az ország testének feje ugyanaz lesz, aki a rendeknek,mint tagoknak a feje: a király, illetőleg interregnumidején a kormányzó, ö mini fej kormányozza a tagokat.Raguza 1451-ben utasítja magyarországi követét, hogyállítsa helyre az egyetértési a kormányzó és ThallóczyPéter klisszai gróf közt. «Meghagyjuk Neked, hogyalkalomadtán jöjj össze a kormányzóval és monddmeg neki a mi kormányunk részéről, hogy a legfőbb»dolgok egyike, ami a magyar koronával szemben tanú-sított odaadásunk és hőségünk fejében nekünk meg-nyugvást és megelégedést szerez, az, hogy annak azországnak minden tagja jó egyetértésben és egyesség-ben legyen a fejével, azaz a kormányzóval, aki mintlegfőbb fej uralkodik és kormányozza a mondott országminden tagját.»83 Ebből az egyetértésből dicsőség szár-mazik az országra és különösen a köztársaságra. «Ésnekünk nagy hasznunkra és javunkra válik, hogy ennekaz országnak azok a tagjai, amelyek hozzánk nagyonközel vannak és szomszédosak, jó egyetértésben legye-nek a fejjel. E velünk szomszédos tagok közé tartozikPéter bán.» Kérik tehát, hogy rájuk való tekintettelfogadja őt kegyelmébe és szeretőiébe a kormányzó.

Bár úgy látszik, hogy amikor törvényeink a meg-jelent rendekről, mint az ország egész testéről emlékez-nek meg, megfeledkeznek a fejről, a királyról, a közép-kor általánosan használt képe megkívánja, hogy az

81 ...che una de le principal cose, de lequftle havemogran conforto et contentamento per la nostra devocione etfidélité verso la corona di Hungária, sic'’, che tutti li membridi esso regno sieno ben conzouti et ben uniti col suu capo,zoó con lo prefato governador. el quai come capo principalreze et, governa tutti li membri del detto regno. . . Hag. 504,

188

országtest képéhez a királyt, mint fejet is odaértsük.Mikor az 1485. évi II. törvény kiállításakor azt mond-ják, hogy a megjelentek az ország egész testét képviselik,aligha gondolhattak arra, hogy Zsigmondot, a nagy-hatalmú császárt és királyt kizárják a testhői. Fennkell ezt a nézetet tartanunk akkor is. ha meggondoljuk,hogy az 1439-i törvény, amelyben a rendek szintén azország egész testét képviselik, kölcsönös egyezkedés,szerződés módjára jött létre, amint erre már régenrá mutattak,83 Begy-egy példányát a király és rendek ki-cserélték egymás közt. Az organikus elmélet nem jelentisem a fej, sem a tagok uralmát, hanem mindannyiokközös egyetértésével kormányzott szervezetet képzelek

A magyar királyi kancelláriában az organikus elmé-let annyira közkeletű volt, hogy még külföldi országgalvaló levelezésben is használták. Albert 1488-ban Jánosnorfolki hercegnek a sárkányrendet adja s ezzel fel-éleszti és ápolja azt a barátságot, amely apósa és elődje.Zsigmond császár és király, valamint «Anglia királya ésországa és annak tagjai között» fennállott.84 Itt a tago-kon kétségtelenül az angol bárókat, kell értenünk, hiszena kitüntetett is az volt.

Mátyás leveleiben is találkozunk olyan fordulatokkal,amelyek mutatják, hogy az organikus szemlélet nemesett távol gondolkozásától. Udvarának humanistaszelleme eléggé megmagyarázza ezt. A király egyízbenpanaszkodik II. Pius pápának, mekkora nehézségek-kel kellett megküzdenie mióta átvette az uralmat,s hogy milyen sebzett, zavart és «majd minden tagjá-

83 Kovachich: Vestigia 238.84 ... caritatis ac socialis (!) vinculum, dudum inter...

Sigismundum. . . ac regem et regínon Angiié eiusque inembraspecialibus insigniis roboratum... Teleki X. 80.

189

bán felbomlott országot» vett át.88 Mátyás azonbanlevonta az organikus tanból az ő felfogásának meg-felelő' következtetést is: a tagok kötelessége a fejparancsainak engedelmeskedni. 1468-ban az erdélyirendeknek így ír a király: Megértettétek, mit végez-tek az országgyűlésen. «Ezek a dolgok pedig nema közszabadságnak valami megkisebbítésére, haneminkább megtartására irányulnak, az ország helyzeténekjavulása és védelme érdekében gondolták ki azokatelőrelátóan és üdvösen . . . Megparancsoljuk tehát erendelettel, hogy ti is szívesen vegyétek e rendelkezéstés annak semmiképpen se vonakodjatok mindenbenengedelmeskedm. Mivel ugyanis ennek az országnaktagja vagytok és annak törvényei szerint éltek, illődolog, hogy fejetek bármilyen rendeletéinek engedel-meskedjetek, és különösen az oly jó célra tett intéz-kedéseket engedelmesen fogadjátok el, és ne egyedülti tartsátok súlyosnak azt, amit mind a többiek nemfestőitek elvállalm. Leginkább azért, mivel a védelem,amelyre mindezek az intézkedések irányulnak, nektektalán még sokkal inkább szükséges, mint országunkbármely más részeinek. Amennyiben a mi irántatokvaló jóakaratunkat és védelmünket kedvelitek ésamennyiben a mi országunkkal egy lest akartok lenni,soha se merjetek máskép tenm.»88

Mátyás apósának, Podjebrád György cseh király-nak az udvara is ragaszkodott ehhez a régi elmélethez.

85 1464: . . .et quam lacerum regnum. quamque turba-tum. attritum et in omnibus pene membris dissolutumsusceperim. Epistolao Mathie Corvini (ed. Kelcz, Kassa1704). 82.

86 ...Nam cum membrum huius regni sit is ot legibuseius vivatis, conveniens est. nl quaseunque capitis vestriordinationes preserlim et ad tain bonuni fincm facias

190

sőt a monarchia organikus szemléletét e kornak egyoklevele sem fejti ki olyan szépen, mint az a levél,amelyet a csehek utolsó nemzeti királya Mátyásnakírt. Podjebrád azt panaszolja e levélben 1467-ben,hogy Magyarországon azt híresztelik: Mátyás győzelmetaratott fölötte és pártja fölött, ez pedig az ő tekin-télyének árt és a vele szemben álló pártot erősíti. KériMátyást, vessen véget ennek a rágalomnak. «Mivelmiként az ország királya fej az országban, úgy az országmintegy misztikus test viszont a királyban van, mivelországlakók egyesülése és magának az országnak azintegritása a fej egysége révén marad fenn. és ami afejtől ered, azt helyesen pártfogolják a tagok s azok,akik az országban élnek, hogy a király neve nekikszent és nagy legyen.*H7 A Szentírás, Szent Pál leveleinekközvetlen hatása látszik e sorokon. A monarchia misz-tikus testének gondolata mintha újból frissen fakadnaSzent Pál tanításából, az egyház Krisztus misztikus tes-teként való szemléletéből. Megtaláljuk azonban ezen-kívül Podjebrád e soraiban az ország integritásának, akoronaeszme e lényeges alkotórészének gondolatát is.

obedieuter accepbetis. . . Secus igitur, prout beuevoleutiamerga Vos. nostram et protectionem vestram diligatis etprout unum corpus cum regno nostro esse vultis, nunquainfacero presumatis... Epist. Math. Corv. 70.

87 Quoniam sicut rex regni caput in regno, sic regnumvelut mysticum corpus in rege vicissim esse perhibetur. cumunio regnicolarum ac ipsius regni integritás in capitis imi-tate servatur et quo a capite procedunt, recte foventur ameinbris et ab his qui in regno vivunt, ut regale nomenipsius sanctum et magnum esse videatur. Teleki XI. 249.Halacky közléséből. — Fliedor. sajnos, a koronaeszmévelkapcsolatban nem kutatta az organikus államtan cseh-országi adatait s ez is ismeretlen volt. előtti'.

191

Arra is van bizonyítékunk, hogy Csehországban akirályi udvaron kívül sem volt ismeretlen az organikusgondolat. Heinhurg (íergely, Podjebrád híve, Mátyáskirályhoz intézett levelében, I469-ben hibáztatja, hogyMátyás több cseh és sziléziai urat hódolásra szólítottfel. Ez «nagy sérelme Csehországnuk, amely nemcsak ami királyunké, mint fejé, hanem miénk mindnyájunkéés társainké, mint tagoké.»88

Az organikus szemlélet tehát a XV. század másodikfelében a magyar műveltségnek, a magyar politikaigondolkozásnak alkotórésze volt. mégpedig annyira,hogy innen még az oláh fejedelemségekbe is eljutott.Dán havasalföldi vajda egyik oklevelében olyan for-dulattal találkozunk, amely az organikus szemléletneka Balkán felé való elterjedését, a keresztény magyarpolitikai műveltségnek kisugárzását mutatja. A vajdaintézkedést határoz el «báróinkkal és hatalmasabbnemeseinkkel úgymond —, akik a mi részeink testétképviselik», és fel is sorolja a tanács jelenlévő tagjait.8®Azt, hogy itt csak a magyar műveltség hatásáról lehetszó. ugyancsak e vajda idejéből származó másik ada-tunk 'bizonyítja: Dán országa szent koronájának vám-járól beszél (vectigal sacre corone regni nostri). amitnem tekinthetünk másnak, mint a magyar jogi nyelv-ből átvett szolgai utánzásnak.9”

88 ... quod utique regno Bohemia, quod nedűm regisnostri velut capitis, séd omnium nostrum et complicumnostrorum velut membrorum esse dinoscitur, maximumpare ret preiudicium... Teleki XI. 405.

89 1400. márc. 2 ...una cum baronibus nostris etnobilibus potioribua corpus dictarum partium nostrorumrepresent ant ibus... Hurmuzaki: Documente XV. 53.

90 U. o. 63.

10. A koronaeszme és az organikusszemlélet összeolvadása. Werbőczy

szentkorona-tana.

A koronaeszme és az organikus államszemlélet,amint az előadottakból látjuk, két, eredetileg egymástólteljesen különálló és hosszú időn át külön fejlődőpolitikai gondolat volt, mindkettő az egyházi eredetűeurópai műveltségnek alkotó része. A XIV—XV.századtól kezdve azonban már voltak a két gondolat-nak érintkező pontjai, amelyek lehetővé tették, sőtelőmozdították tartalmi összevegyülésüket. A legfőbbállami hatalomban, mely azelőtt kizárólag a királyévolt, amelyet a korona jelképezett, most már másokis résztvesznek, sőt a királlyal egyenlő rangúnkká ésjelentőségűekké válnak. Milyen elemek ezek? Azok,akik régtől fogva az országnak, a regnumnak a tagjai.Másfelől a korona az ország területét, a birodalomterületi összetartozását is jelenti ebben az időben,amint ezt a regnum minden időben jelentette. Könnyenérthető és szinte természetes tehát, hogy miután akorona és a regnum fogalma annyira közeledett egy-máshoz, azokat fel is cserélik egymással, hogy itt is,ott is felbukkan a koronagondolat és az organikusszemlélet összeolvasztása, nem állambölcselőknél vagyjogtudósoknál, hanem a gyakorlati életben.

Csehországban, mint rámutattunk, már a XIV.század közepén beszélnek a korona és az ország közös-ségéről (Gemeinschaft), e közösségnek pedig tagjai

193

vannak, t. i. a cseh rendek.1 A XV. században mégvilágosabban mutatja «az egész cseh korona közössége»kifejezés,2 hogy a korona a rendek gondolkozásábankorporativ fogalommá fejlődött. De ugyancsak a XIV.század közepén teste is van már a cseh koronánakterületi értelemben és tagjai a cseh birodalom egyesországai és részei.3 Angliában is szó van már a XIV.és XV. század fordulóján a korona tagjairól.4

Az Anjouk erőskezű uralma, a királyi hatalomnagy tekintélye nem engedte meg nálunk a koronafogalmának megváltozását a XIV. században. Hiszenláttuk, hogy 1386-ban milyen szigorúan elválasztvabeszélnek a korona és a regnum érdekeiről. Az Anjou-házkihalása után azonban a hatalmi viszonyok lényegeseneltolódtak a királyság rovására. Idegenek, akik azalkotmányos változásokat Magyarországon figyelemmelkísérték, mint Velence signoriája, vagy a szomszédoslengyel starosta, Zsigmond és Albert idejében nálunk ismár valamilyen közösséget látnak a koronában: azország nagyjainak közösségét, azokét, akik a regnum-nak mindig tagjai voltak. Sőt a korona-gondolat és azorganikus szemlélet kifejezett összeolvasztásával istalálkozunk a magyar birodalom területén, de nem amagyar, hanem az olasz műveltségi területhez számí-tandó Ruguzában.

A raguzai tanács már 1418. évi követi utasításá-ban a magyar korona tagjának nevezi a kis város-államot. Menjenek a követek a királyhoz, és mondják

1 L. 147. l.2 L. O. o.3 L. 176. l4 L. 169. 1.

194

meg neki, hogy a város hajókat ad neki és hajlandószolgálni koronájának, amint kötelesek és amint szoktak.Azután ezeket adják elő: «Felséges urunk, Raguzavárosa Istené és a Ti koronátoké. Felséged tudja, hogyszabad, amint szentemlékű atyád (Nagy Lajos) fogadtaMagyarország koronájához bizonyos kegyelmekkel, ki-váltságokkal és oly eskükkel, hogy egész Magyar-országgal együtt fenntartja és mindenkivel szembenmegvédi.» Az ő hűségüket semmi sem törhette meg.Kancelláriájuk tele van a magyar királytól és Magyar-ország báróitól eredő levelekkel, amelyekben ígérik,hogy megjutalmazzák n várost hűségéért. «A mi felségesurunk nagysága, a Ti koronátok dicsősége, az ígéretekés eskük miatt, állhatatosságunkért járó tartozásbólFelséged nem hagyhat bennünket elidegenítem. Köte-lezve is van minket megvédeni, mint. a korona tagját.Felséges Urunk, hivatkozunk Istenre, az egész világra.Felségedre, hivatkozunk Magyarország koronájára, afőpapokra, bárókra és egész Magyarországra, hogy minem szabadítjuk fel koronátokat attól, hogy az tartozikminket mindenkivel szemben megvédem.»8

E mondatokban a korona egyrészt mint a királyi

8 ...semn dispositi a serviré a la vostra corona... lacitadp de Ragusa e de Dio e de la vostra corona. La vostraseronitade sa. che quella e libera, la qual la sacra memoriadel Vostro padre la recovi a la corona d’ Lngaria ... lavost ra seronitade non ne po lassar no allicnar. Anzi tenutaa defender nui como membro de la corona. Serenissiniosignor nui reclamamo a Dio, a tuto el mondo et a la vostramaiesta. reclámenlo a la corona de Hungarm. a prelat i.baroni et Hungaria tutu, che nui non liberemo la vostracorona de quello, che ella e tenida a difenderne de ognizente... Rag. 217.

195

hatalom jelképe szerepel, másrészt pedig birodalom,ország jelentésben. Az utóbbinak a tagja Raguza,amely máskor is, egy emberöltővel később Magyar-ország koronája tagjának mondja magát.8 1502-benmeg arra utasítja követét a város, hogy menjen el akirálynéhoz és kérje meg ő felségét, «hogy tartsa megmindig kegyeiben ezt az ő igen hű városát, mint aszent koronának méltó és tiszteletre érdemes tagját.»7

Hogy a szent korona itt a birodalmat, jelent i és tulajdon-képpen Raguza korona tagsága annyit fesz, mintha aköztársaság a magyar birodalom alkotórészének mon-daná magát, az kiderül abból, hogy Raguza magát «amagyar szent birodalom tagjának és részének» is nevezi,14

tehát a koronát és a regnumot annyira egynek veszi,hogy a korona «szent» jelzőjét a regnumra is átviszi.Hunyadit például egyizben «e szent ország kormányzó-jának» nevezi.9 Ugyanabban a követi utasításban egy-szer «Magyarország szent koronájának növekedésérőlés felmagasztalásáról», máskor meg «Magyarországszent birodalmának növekedéséről és felmagasztalásá-ról» van szó.10

Ezekből megállapítható, hogy Raguzában már aXV. században összekeverik a koronaeszmét és az

6 1454. Rag. 502. Idézi Bartoniek, Századok 1930, 399. 71502. .. come degno et honerovol membro de la sacra,corona. Rag. 003.

8 1451: . . .come membro c parte de questo sacro regno.Rag. 479.

9 1451... governator de quello sacro regno... Rag.475.

10 1451. .. per augmento et exaltación de la sacracorona di Ungaria... acresimento et exaltación del sacroregno di Ungaria... Rag. 500.13*

196

organikus államtest képét. Minthogy Raguza a magyarbirodalomhoz tartozott, az ország területének részevolt s így tagja a regnumnak ha az ország azonos aszent koronával, a köztársaság tagja a szent koronánakis. A kép tisztán területi vonatkozású, abból más követ-keztetéseket nem lehet levonni. Ugyanígy csupánterületi jellegű a birodalom integritására vonatkozógondolat is, aminővel már a XIV. században Német-országban és Csehországban is találkozunk. Raguzaazon a réven tart igényt területének védelmére, hogya magyar birodalom alkotórésze. A köztársaság politikaigondolkozásában a koronának teste van; ez a képMagyarországon másutt ekkor még nem található meg.A királyi kancellária nálunk még a XV. század végénis szigorúan elválasztva használja a koronagondolatotés az államtest képét. A kettőnek összekapcsolásaWerbőczy István gondolata volt.

*A koronaeszme és az organikus államszemlélet tör-

téneti fejlődésének ismeretében a magyar szokásjogelső rendszerét nyújtó jogi könyvvel, a Háruiaskönyv-vel szemben feltehető első kérdésünk: történeti alaponállott-e szerzője a koronaeszme kérdésében, vagy egyénielgondolása-e mindaz, amit — esetleg idegen politikaigondolkodók hatása alatt erre vonatkozólag mond?Ha jól ismerjük a Hármaskönyvet, tudjuk azt, hogyWerbőczy a magyar jog kérdéseiben a fennálló szokás-jogot tartotta szem előtt s ezt a bírói gyakorlatból me-rítette, tehát a történeti fejlődés eredményeit használtafel. Észrevehetjük azonban azt is, hogy tanításra ésgyakorlati használatra szánt könyvében új tételek fel-állításával iparkodott változtatni a fennálló jogintéz-

197

ményeken, ha azok a tökéletes nagy jogrendszerek,a római és az egyházi jog ismeretén alapuló jogi meg-győződésének, a helyes jogról alkotott fogalmainaknem feleltek meg. Ezeket megfontolva már eleve, bi-zonyítás nélkül kimondhatunk, hogy Werbőczy akoronaeszme kérdésében sem mellőzhette a történetifejlődést, ő, aki pályáját a királyi kancelláriában kezdteés azzal később is bizonyára állandó összeköttetésbenállott, kétségtelenül ismerte nemcsak II. Ulászló,hanem legalább Mátyás király okleveleiből is a kan-celláriának a koronaeszmére és az organikus szemlé-letre vonatkozó nézeteit és kifejezéseit.

Ezt nemcsak sejthetjük, hanem magából a Tripar-t Huniból be is bizonyíthatjuk. Werbőczy ugyanis mun-kája több helyén beszél a koronáról, nemcsak az álta-lánosan idézeti és a szentkoronatant magában foglalócímben. Ezekből a helyekből, amelyek magánjogi téte-lekkel kapcsolatban csak érintik a koronaeszmét. meg-állapíthatjuk, hogy a Hármaskönyv írója nem tévesz-tette szem elől a korabeli felfogást e kérdésben sem ésnem akarta errevonatkozó gondolatait az úgynevezettszentkorona-tama korlátozm.

Werbőczy egy helyen a szent koronát a régi tör-téneti hagyományoknak megfelelően azonosítja a ki-rállyal. Szerinte az új adományt kétféleképpen lehetértem. Először «az ország szent koronájának vagyisfejedelmünknek joghatóságára nézve»,11 kire az ado-mányozás tartozik. Találkozunk nála a király és akorona, nem is a szent korona párhuzamával, «a királyés a korona státusával», e mint láttuk, régóta használt

11 Primo respectu iurisdictionis sacrae coronae regni souprincipia nostri, ad quem donatio ipsa spectat. I. r. 37. c. 2. §.

198

kifejezéssel, amelyben a korona az alkotmánynak akirályon kívül álló főtényezőit jelenti. Hűtlenség vét-kébe esik szerinte, aki «feltámad és ellene szegül akirály és a korona közállásának»,12 vagyis a királyi esa koronajogoknak. A korona itt Werbőczy szóhasz-nálatában nem foglalja magában a királyt, hanemvagy mellette, vagy felette áll. Láttuk, hogy okleve-leinkben a «rex et, corona» kapcsolat évszázados kan-celláriai fordulat, a «status coronae» pedig már szinténelőfordul a XIII. században.

Jelenti a szent korona Werbőczynél is a területifelségjog alanyát. Egy levélben «a szent korona alatt-valóinak» nevezi az ország lakóit.13 Szintén ősrégi ki-fejezéssel mondja, hogy «Dalmácia, Horvátország ésSzlavónia meg Erdély e Magyarország szent koronájá-nak régen alájavetett és bekebelezett országok.»14Teháta Hármaskönyv a magyar birodalom összeségéről a kül-földön és itthon egyaránt használt képet, alkalmazza.

Ugyancsak történeti alapon áll Werbőczy akkor is.mikor a király öröklési jogáról, a visszahárnmlási jog-ról. mint a szent korona jogáról beszél. A magtalanulelhaltak jószágai nála is a szent koronára szállnakvissza, amint azt a XV. században állandóan mondták.15

12 Secundus casus (uotac infidelitatis) est, si quis eviden-ter se erigit et opponit contra station publicum régin etcoronae... I. r. 14. c. 2. §.L. I.

13 ... regnorum Dalmatiae Croatiae et Sclavoniae, atqueTransylvaniae, sacrae videlicet coronae rogni huius Hun-gariae dudam subjectorum et incorporatorura consuetudi-nibus. .. III. r. I. c. 1. §.

14 Si quis autern per defectum seminie cuiuspiam dece-dentis et haeredibus deficientis bona vel jura possessionaria.

199

Az ilyen jószágok és birtokjogok «a szent korona jog-hatóságába kerültek».16 akárcsak a hűtlenek javai is,mivel «a szent korona méltósága és hatalma ellenvétett a hűtlen.»17 Minthogy a birtokadományozás jogaa királyé, minden báró és nemes jószágai és birtok-jogai «Magyarország szent koronájától függnek» ésmagszakadás esetében arra szállanak vissza.18 Máskorviszont a jószágok a Hármaskönyv szerint a királyifiscusra háramlanak,19 ami arra mutat,hogy a Hármas-könyv a szent korona jogán a király jogát érti, a szentkorona ebben a fogalmi kapcsolatban a mindenkorikirályi méltóságot képviseli. A szent koronának igaz,hogy csak eltitkolt, jogát Werbőczy határozottanazonosítja a királyi joggal.20

Mindebben tehát semmi új sincs, ami a Hármas-könyv előtt, mégpedig jóval korábban meg ne lettvolna. Az itt megnyilvánuló gondolkozás teljesen meg-felel annak, amit a XIV XV. századi koronaeszmérőlmondottunk.

Meg kell állapítanunk azt is, hogy Werbőczy az

tamquam ad sacrum regni ooronam iura devoluta ab ipsaregín oelsitudine impetruvérit... I. r. 26. c. így még I. r.64. c. II. r. 60. c. 3. §.

16 Pura donatio est iurium possessionariorum in juris-dictionom sacrae regni coronae legitime redactorum peren-nalis per principem cuipiam ob servitia vei praoclarasvirtutes facta collatio... I. r. 13. c. 2. $.

17 ...ex jurisdictione... sacrae coronae, contra cuiusutpote dignitatem auct őrit at cinque infldelis ipse deliquit...I. r. 16 c. 6. §..

18 I. r. 10. c.19 ...non in fratres condivisionales derivantur, sed

flsco regio applicantur... 1. r. 17. c. 2. §.20 I. r. 21. c.

200

organikus szemléletet is alkalmazza. Ez természetesolyan jogtudósnál, aki igen jártas volt az egyházi írókműveiben. A birtoktest kópét használja, amelynektagjai vannak: a nagybirtok test, ennek főtagja (mem-brum principale) a vár, kastély vagy mezőváros.21

A koronaeszmét és az organikus államfelfogástegyesíti és egészíti ki a hatalom átruházásának gon-dolatával Werbőczy a Hármaskönyv 1. részének 3. és4. címében. Ezt megelőzően munkája élére állítjamintegy kiindulópontjául, jogi meggyőződésének alap-tételéül az ima et eadem libertás elvét. Az országjogainak és szokásainak tárgyalása azzal kezdődik,hogy minden főpap, báró és nemes ugyanazokat ajogokat és kiváltságokat, élvezi, a főúrnak nincsennagyobb szabadsága a köznemesénél.

Ehhez a tételhez szorosan kapcsolódik a nemességeredetéről szóló történeti elbeszélés a 3. címben, ami-nek jogi munkában való elhelyezését Werbőczy éppenazzal okolja meg, hogy ez az előbb a nemesi szabadságegyformaságáról felállított tételt fogja bebizonyítani:Ámbár nem történetírásra, hanem ezen ország sajátszokásainak és jóváhagyott törvényeinek ismerte-tésére határoztam el magam, de mivel azt mondtam,hogy minden főpap, báró úr és nemes a mentességnek ésszabadságnak egy és ugyanazon előjogával él és mivelkülönben is sokan kételkedni szoktak a felől, hogy ami nemességünk, amelyből a báróság és minden egyébfőuraság származik, honnan ered és hogy az országvalóságos nemesein kiket kell értenünk, ugyanezértennek a nemességnek eredetét és kezdetét szándékozomröviden megmagyarázni.» A történeti kitérés célja te-

21 II. r. 76. c. 3. és 4. $.

201

hat a nemesség eredetének olyan előadása, hogy abbólkiderüljön az una eademque libertas tételének igazsága.El lehetünk készülve tehát a nemesség keletkezésénekolymódon való elbeszélésére, amely szerint minden-kinek a nemessége egyformán jött létre.

Ezután Thnróczy János 1488-ban megjelent, kró-nikájából átvett rész következik a kapitányok és a«ree.tor» választásáról, aki hivatott igazságot szolgál-tatni, valamint a szabadoknak a szolgáktól, a nemes-ségnek a nemtelenektől való elválásáról az ősi tár-sadalomban.22

Werbőczy:Cum enim egressi ex

Scythia Hunni una enniuxoribus filiisque et filiabasac cuneta eorum familiaplures peragrarent perva-garenturque regiones ca-pitaneis ordinatis et unopraeterea rectore ad litesdissident ium sapiendas, fu-resque et latrones ac aliosraalefact ores castigando»unanimiter elect o at queconst iluto; communi om-nium sententia decretoqueedictum fuit: ut dumaliquae res coinmunitatemaequa sorté tangentes oc-currerent, aut generális ex-peditio exercitus incumbe-rat, tunc muero vei ensissanguinis aspergine tinc-

33 Erre az összefüggésre(Az Eckhart-vitn. Századok.

Thuróczy: ChronicaHungarorum, I. pars, 10.cap.

Hunni sive Hmigari. . .in unum congregati occi-dentales invadere regionesdecreverunt; ac capitn-neos . . . el igen tes sibi pae-fecerunt... Unum prae-terea rectoren!, nomine Ka-dar virum sapientem etad id idoneum, quod litessopiret dissidentium fu-resque ac latrones castiga-ret, inter se constitueront,edicentes nihilominus de-creto generáli, ut si rectoripse immoderatam dif-finiret sententiam, corn-munitas illám in irritumrevocare errant emque rec-torem tum corripere ac

Mályusz Elemér mutatott rá.1031. 416.)

tus media Hunnorum perhabitacula, castraque de-ferret ur et vox praeconicasubsequeretur dicens: VoxDei et praecepturn com-niunitatis universae, atunnsquisque in tali loco(eundem designando lo-cum) armatus vel qualiterpotest, compareat, com-munitatis consilium simulet praecepturn auditurus.

Haec consuetudo ÍnterHúngaros usque ad tem-)M>ra Geyzae ducis, patrisscilicet gloriosi principieet apostoli nostri beatis-simi Stephani, primi regisHungaromín inviolabiliterexstitit observata. Quaeinultos Hunnorum perpe-tuam redegit in rustici-tatem.

Nam statútum et san-citum erat: ut trans-gressores eiuscemodi man-dati, nisi rationabilem as-signarent excusationem,cultro media per viscerascinderentur, aut com-munem et perpetua m in

pariter et capitaneos, dumvellet, deponere posset.Edictum etiam fuit, uteum res communitatemaequa sorte tangentes oc-currerent aut generaba ex-peditio exercitus incum-beret. muero sanguinis as-pergine tinctus, inediaHunnorum per habitaculacastraque deferretur, vox-que subsequeretur prae-conica dicens: Vox deiet praecepturn communi-tatis universae, ut unu-squisque in tali loco, eun-dem designando locum,armatus vel qualiter po-test, compareat, communi-latis consilium simal etpraecept um and i t unis.

Haec consuetudo interHuimos sive Húngaros us-que ad témpora Geisaeducis, filii ducis Toxun,rtlii Arpad inviolubiliterextitit observata et inultosgeneratione de hac per-petuam redegit in rustici-tatem.

Nam sancitum erat, utt ransgressores huiuscemodiinandati, nisi rationabilemassignarent excusationem,cultro media per visceradividerentur aut in de-speratas causas vel com-munem misericorditer

servitutem rédigèrent ur.Haec sanctio plurimosHungarorum (ut praefer-tur) plebeae perhibetur ef-fecisse conditionis. Namcum una et eadem degeneratione a quodamscilicet Hutinor et Magornnanimiter processerint,aliter fieti nequivisset, uthic dominus, ille servus,hic nobilis, ille ignobilis etrusticus efficeretur.

redigerentur in servitutein.Haec sanctio alios ex Hun-nis plebejae perhibetur ef-fecisse conditionis. Namcum una et eadem fuerintgeneratio et a quondmnHunor et Magor unaniini-ter processerint, aliter t'ierinequisset, ut alter domi-nus, alter servus vel rus-ticus effici potuisset.

203

Mindaz, amit Werbőczy a krónikából átvett, mintmár megírták, Kézai XIII. századi míivéből valóés tulajdonképpen az ő államfelfogását tükrözi étivissza.23 Nem tartozik ránk annak a megállapítása,honnan vette Kézai Simon mester a közhatalomrólalkotott radikális nézeteit, melyek szerint a közösségazt, akit az államhatalom gyakorlására megválasztott,attól meg is foszthatja.2,1 A Ivézai és nyomán Thnróczy-rajzolta állapot az ősi egyenlőség. Az ősi társadalomnem ismerte a nemes és nemnemes közti különbséget.Mindenki egyformán tagja a közösségnek, mely magaválasztja elöljáróit s ebben a választásban egyre megy,előkelő vagy közember-e valaki.

Ez az ősi egyenlőség, az una eademque libertás

23 7. fejezet. Hcriptoies rerum [lungaricuruiu. Budapest,1037. 147. L. Bartoniek Emma: A királyi hatalom erede-téről. Századok. 1936. 489.

24 Kézai államszemléletével és annak Aquinói SzentTamás államfelfogásához való viszonyával foglalkozik VáczyTVd er: A népfelség elvének magyar hirdetője a XIII. század-ban e cikkében. (Károlyi Árpád-Emlékkönyv. 540.)

204

érdekli a Hármaskönyv szerzőjét a történetírók elő-adásából. Mikor az idézett részeket, átvette, ez lebegettszeme előtt és nem arra gondolt, hogy a közösségnagy politikai hatalmát hangoztassa, hogy a népfelségelvének adjon kifejezést s ilyen módon politikai el-méletét vázolja, vagy a történetíróknál található el-mélethez csatlakozzék. Ezt leginkább az a mód bi-zonyítja, ahogyan Werbőczy a szöveget átírja, s átírásközben annak egy részét mellőzi, kihagyja. Nem vesziát a történetíróktól azt, hogy a közösség a közhatalomgyakorlóinak, a rektornak és a kapitányoknak a meg-választása után is tulajdonképpen annak birtokosamarad, mert a választottaktól, ha hatalmukkal rosszuléltek, ha igazságtalanok voltak, bármikor visszaveheti.

Nem hisszük, hogy Werbőczy, a köznemesi pártvezére, aki pártja élén ismételten követelte az ország-gyűlésen királyi tisztviselők, országos méltóságukfelelősségrevonását, és akinek idejében ismételten tör-vények25 tették a királyi tanácsot felelőssé az ország-gyűlésnek, tehát a közösségnek, azért hagyta volna elezt az állítást, mert túlságosan radikálisnak tartotta.Hiszen éppen az ő pártjának az eljárását tüntethettevolna fel vele, mint az ősi jogban gyökerezet. l)e ezena helyen, ahol az una endamque libertas bizonyításárólvolt szó, a közösségnek az államhatalom gyakorlóivalszemben fennálló joga nem érdekelte őt.

Az ősi egyenlő szabadság ugyanúgy szűnt meg, akülönbség úr és szolga, nemes és nemnemes közöttugyanúgy jött létre Kézai átírói és Werbőczy szerint,mint ahogy az egyházatyák és a kánonisták szerint

25 1500: 10, 1507: 7. t. c.

205

megszűnt a római gondolkozók nyomán elképzelt ősiarany szabadság (aurea libertás) és keletkezett aszolgaosztály: a bűnbeesés révén.28 A bűnt azonbanitt nem az isteni törvény, hanem a nemzeti közösségellen követték el a vétkesek. Az egyházi gondolatlaicizálásával magyarázzák a történetírók és nyomuk-ban Werbőczy a nemesség és jobbágyság elválását, aplebs kialakulását.

A további előadás Werbőczynek egyéni munkája ésa plebs kiválása után a populus tagjainak egyenlő-ségét van hivatva megokolni, magyarázni, miután azősi szabadság és egyenlőség helyét a rendi szabadságés egyenlőség foglalta el.

Az ősi korszakot, a nemeseknek a nemtelenektőlvaló elválását Werbőczy Gézával fejezi be, aki azonbannála — jellemzően — nem úgy szerepel, mint Taksonyfia, miként Kézainál és átíróinál, hanem mint az elsőmagyar király, Szent István atyja. A magyarok Istvánt«önként királyukká választották és megkoronázták.»A királyt a magyarok, tehát a közösség, a nemesekminden különbség nélkül választották, mint az ősiidőben a kapitányokat és a «rectort». A király ittWerbőczy már nem Szent Istvánról, hanem általábana királyról beszél — a nemesítés és a birtokadomáuyozásjogát és teljes hatalmát a közösségtől olymódon kapja,hogy a közösség azt «a maga akaratából az országszent koronájának joghatóságára és következésképen»a királyra ruházta az uralkodással együtt.

Werbőczy itt tulajdonképpen korának a választott,királyságról alkotott felfogását adja elő. Rámutattak

26 Carlyle i. m. II. 118.

206

már arra, hogy a Hármaskönyv ugyanazt mondja akirályi hatalom eredetéről, mint az ország rendjei azI. Ulászló koronázása alkalmából kiállított oklevél-ben.27 Nem kell azonban feltennünk, hogy Werbőczyéppen erre az oklevélre gondolt sorai megfogalmazásá-nál. Az 1440. évi rendi nyilatkozat ugyanazt az elvetvallja, amelyet már Rózáinál is megtalálhatunk: azuralkodói hatalom a «közösségtől» ered. a kiállítórendek, akiknek akaratától a koronázás függ, «egészMagyarország közösségét» képviselik.28

Egy fontos különbség azonban van Werbőczy elő-adása és a rendi nyilatkozat között. Werbőczy nemszól a királynak az uralom átruházásából származóegyéb jogairól, aminők a kegyelem gyakorlása, tiszt-ségek, méltóságok betöltése, főpapok kinevezése, azigazság szolgáltatása, holott ezeket a jogokat a rendinyilatkozat felsorolja, ő csak a nemesítésről és a birtok-adományozásról beszél, mint amelyekkel a nemességegyféle eredete megmagyarázható. Ezt maga is ki-fejezi: «Ettőlfogva már az egész nemesség eredetebizonyos viszonos átruliázásnál és kölcsönös kap-csolatnál fogva kölcsönösen annyira összefügg, hogyel nem választható, el nem szakítható és egyik a másiknélkül nem történhetik,»29 mert a fejedelmet a nemesekválasztják, a nemeseket pedig a fejedelem teszi

27 Bartoniek Emma: Corona és regnum. .Századok,1934, 327.

28 ... nobiles totalis regis Hungariae cum efflcacissimafacúltate coinmunitatem eiusdem representantes. Kovachich:Vestigia 235.

29 A Márkus-féle Corpus Jurisban e hely fordítása nemelég pontos.

207

azokká... A hangsúly tehát, a viszonosságon van:az egész nemesség a királytól van, viszont a királyihatalom az egész nemességtől.

«Bármely állapotú» embernek ad az uralkodó ado-mányt szolgálataiért, folytatja Werbőczy a 4. címben,az valóságos nemessé lesz. «Az ilyen nemeseket azimént említett részesedés- és összeköttetésnél fogva aszent korona tagjainak tartjuk, akik a törvényesenmegkoronázott fejedelmen kívül senki más hatalmá-nak nincsenek alávetve.» Minden nemes egyformán aszent korona tagja tehát és minden nemes egyformáncsak az ő akaratából megkoronázott királynak a ha-talma alatt áll. A szent korona tagságának tételére,a «szent korona tanára» a nemesi egyenlőség, a nemesiköztársaság «demokratikus» jellegének bizonyítása vé-gett volt szükség.

Mi az új Werbőczy tanításában? A nálunk régi,történeti alapokkal rendelkező koronaeszme és az or-ganikus szemlélet összekapcsolása '? Ezzel már talál-koztunk, mind külföldön, mind a magyar birodalomterületén, de nem olyan értelemben, mini a Hármas-könyvben. Láttuk, hogy tartományok, városok tagjaiu koronának, ennek testét, tehát területek alkotják.Azzal is találkoztunk, mégpedig magyar vonatkozás-ban. hogy az előkelőket, a bárókat, a király tanácsá-ban résztvevőket, az ország ügyének intézőit tartjáka koronának, ha nem is mondják róluk kifejezetten,hogy ők a korona tagjai. De az az állítás sohasem fordulelő Werbőczy előtt, hogy minden nemes a szent koronatagja. Ez a gondolat természetes lehetett a Hármas-könyv szerzője előtt; már Hunyadi János idejébenelismert tény, hogy minden nemes tagja az országnak,a regnumnak, majd a köznemesek is megszerzik s

208

több törvényben biztosítják30 a királyi tanácsban valórészvétel jogát s így birtokába jutnak annak a kivált-ságnak, amely eddig az előkelőt elválasztotta a köz-nemestől. Innen csak egy lépés vezet a tanhoz, hogyműiden nemes tagja a szent, koronának. Ha vissza-gondolunk arra, amit az egyház már III. Ince idejé-ben hirdetett, hogy az egyháznak, mint «corpusnak» atagjai ugyanazt a szabadságot élvezik,31 szinte ter-mészetesnek fogjuk látni, hogy a Hármaskönyv szer-zője a nemesi egyenlőség bizonyításánál levonta akövetkeztetést a történeti fejlődésből és a politikaiviszonyokból, s azt hirdette, hogy minden nemes aszent korona tagja.

Fűz-e Werbőczy további következtetést a «szentkorona-tanhoz?» Nem fűz, a bizonyítást a szent koronatagságának tételével lezárja. Munkájának alaptétele, azuna cadamque nobiJitas igazolva van. A továbbiakbanmár hozzáfoghat az egyféle nemesi jog tárgyalásához,s ezt az előzőkkel összefüggésben a szolgálatokkalszerzett birtok felett való szabad rendelkezési joggalkezdi meg.32 A szent korona organikus szemlélete azegész munkában többé nem jelenik meg.

Következteti-e Werbőczy a szentkorona tanábólazt, hogy a nemesek, mint, a korona tagja részesei atörvényhozásnak? A törvényhozás joga a Hármas-könyv szerint a közösséget, a communitast illeti meg.Már történeti elbeszélése elején, mielőtt a szent koroná-ról szólna, vallja ezt Werbőczy, forrása nyomán:gyűlést akkor hívnak össze véres karddal, «amikor a

30 1108: 2. 1500: 10, 1507: 3. t. c. 31 L. 103. 1.

32 I. r. 5. c.

209

közösséget egyenlően érdeklő dolgok merülnek fel». Ezáltalános középkori gondolat, mely a római jogravezethető vissza33 és amelynek Mátyás király is ki-fejezést adott 1462-ben.34 A gondolat önként követ-kezik a népfelség elvéből és nálunk Kézaitól ered, akiebben a kérdésben a XIII. század politikai gondol-kozóihoz — köztük Aquinói Szent Tamáshoz is —hasonlóan nyilatkozik.35 A «populus maior principe» elvszerint az összeséget a fejedelem mellett és a fejedelemfelett a törvényhozó hatalom illeti meg.36 Az újjáéledtrómai jogból vették, magyarázták és hirdették ezt atant a bolognai civilisták, közülük elsősorban Irnerius,aki a római jog e felfogásának új formát is adott.37

A nép nem maga hozza a törvényt, hanem a po-gányság korában a vezérre és kapitányokra ruházza atörvényhozás műiden hatalmát, miként azt Werbőczykésőbb mondja. (II. r. 4. c.). Ez semmieset re sem jelentiazt, hogy a vezér és a kapitányok a közösség közre-működése nélkül hozták a törvényt. Ennek ellent-mondana az, amit Werbőczy az I. részben mondott a

33 Quod omnes tangit, ab omnibus approbari debet. L.G. de Lagarde: L’idée de representation dans les oeuvresde Guilleaume d'Ockham. (Bulletin of the internationalcommitee of historical sciences. IX. 129.)

34 ...ea, quae ad publicam pertinent utilitatem, nieritocomuiuni omnium consilio discuticnda sunt et decidenda.Kovaehich: Vestigia 363.

35 L. Váczy i. m.36 Gierke: Genossenschaftsrecht III. 578.37 Carlyle i. m. V. 82. ők idézik Irnerius «De Aequitate

című munkájából a megfelelő helyet: Universitas. id estpopulus. hoc habet officium singulis hominibus, quasimembris providore. Hine descendit hoc. ut legem condat,conditum interpretetur et aperiat. . . U. o. S3.

210

communutásról. De a II. részben nem gondol az or-ganikus szemléletre. A koronaeszme csak a keresz-ténység elterjedése után, a királyság korának tárgya-lásánál tűnik fel, amint ez az 1440. évi rendi oklevélbenis előfordul, de ez nem az organikus koronaszemlélet.Elmondja ugyanis az író, hogy miután királyt válasz-tottak. «mind a törvényhozásnak, mind bármelybirtokadományozásnak és minden bíráskodásnak ha-talmát... az ország szent koronájának, mellyel Magyar-ország minden királyát megkoronázni szokták, jog-hatóságára és következésképpen a mi törvényesenrendelt fejedelmünkre és királyunkra ruházták át. Esígy ettől fogva a királyok a törvényeket a nép össze-hívása és megkérdezése mellett kezdték alkotni, amintaz korunkban is történni szokott.»

Ez az alkotmányos monarchiának a népfelség el-véből eredő tanítása, amelyben az átruházási gondolatbővebben van kifejtve, mint az I. rész 8. és 4. címé-ben. Ezekben az egyféle szabadságról, nem pedig atörvények alkotásáról van szó, mint itt. Már nincsszükség az organikus koronaszemlélet alkalmazására,mert a törvényhozás joga az alkotmányos rendi mo-narchiában a népfelség elvéből és a koronázással tört énőátruházásból amúgy is következik.

Werbőczy tehát, ezt hangsúlyozom, a szent koronaorganikus szemléletét csak az egyenlő nemesi szabad-ság tételének bizonyítására alkalmazta, egyébként arégi történeti fejlődésben kialakult koronaeszme és akrónikákból átvett népfelség elve alapján állott.

11. A koronaeszme a XVI—XVIII.században.

Politikai események nem változtatják meg hirtelenaz emberek gondolkozásmódját. Különösen nem tör-ténhetett ez meg abban az időben, amikor a gondolat-közlés újkori eszközei nem állottak még az emberiművelődés rendelkezésére. Mohács és végzetes következ-ményei, bármilyen lényeges fordulatát jelentették is apolitikai viszonyoknak, nem hatottak még hosszúideig a megmaradt ország társadalmi és alkotmányosberendezésére. A következőkben annak a kutatása leszfeladatunk, hogy abban a hosszú, csaknem négyév-százados korszakban, amelyben Magyarország a vég-zetes török hódítás következtében uralkodói révénidegen országokkal került intézményes kapcsolatba,megmaradt-e a magyar politikai gondolkozásban akoronaeszme. Minő változásokon ment keresztül? Ho-zott-e belé tovább fejlődő új elemeket Werbőczytanítása?

A király és a rendek szemében a korona a XVI.és a XVII. században sem szűnt meg az államhatalomjelképe lenni. Mint már évszázadokkal előbb, a királya koronával együtt, vagy ritkán maga a korona jelentia legfőbb államhatalmat, ők ennek gyakorlói a régikép szerint, az alattvalók nekik tartoznak engedel-mességgel. Frangepán Kristóf horváti bán 1527-benországgyűlésre hívja a tótországi rendeket és fel-szólítja őket, hogy «a királyi felségnek és a szent koroná-

212

nak engedelmeskedve» mindnyájan gyűljenek össze.1Az országgyűlésen való megjelenés tehát u királlyal ésa koronával szemben kötelesség. I. Ferdinánd maga írjaa szlavón rendeknek, hogy mivel sereget küld a törökellen, tegyenek meg mindent a hadi vállalat elő-mozdítására, «amint az hozzátok, mint jó keresz-tényekhez és olyanokhoz nagyon illik, akik nekünkés Magyarország szent koronájának esküt tettek.»2

Még Bocskay és pártja is úgy véli, hogy a hőségesküa királyhoz és az ország koronájához köti az alatt-valókat.3

Mind a király, mind a rendek szerint az alatt-valókat. a hőség kapcsolja a szent koronához és akirályhoz. Zápolyai János király, mikor követet küldRaguzába, nem ok nélkül hivatkozik a köztársaságpolgárainak hűségére és hajlandóságára, amellyelMagyarország szent koronája és más királyok, elődeiiránt viseltettek.4 Az ország nagyjai szolgálataikat mégmindig a királynak és a koronának teljesítik. így pél-dául, mikor Nádasdy Tamás és Zrínyi Miklós egyez-ményt kötnek, megígérik, hogy leginkább arra fognaktörekedni, hogy «a királyi felségnek, legkegyelmesebb

1 MOK I. 185.2 1520: Quae vos uti bonos christianos nobisque et

sacrae regni nostri Hungariae coronae iuratos quam maximedeceant. Svájc: Mon. Com. Croatiae. I. 196.

3 1600. május: Transsylvani propter recens a «limevulnu.s milla ratione volunt juramento obligati ess«- admoderna ni regían« nmicstatem et rogni coroiinm. MOEXII. 123.

4 1531. et licet nos ab initio semper eundeui (ídempropensionemque animi vestri, qua erga saeram coronamregni Hungariae ac alio» reges piaslecessores nostros affectifuistis.. . Pray: Epistolae procerum.

213

uruknak, az ő szent koronájának és az egész államnak»minél nagyobb és kedvesebb szolgálatokat tegyenek«minden kijáró hűséggel.»5 A király maga a hűtlenségetmost sem csak személye, hanem a szent korona ellenelkövetett bűncselekménynek tekinti. Ferdinand or-szággyűlési biztosait 1541-ben annak a kijelentéséreutasítja, hogy hajlandó minden bűntettet és vétséget,amelyet a János király pártján állók eddig ellene ésMagyarország szent koronája ellen elkövettek, kegyesenmegbocsátani és elengedm.6

Még törvényben is kifejezésre jut a rendeknekrégi, a középkorból örökölt felfogása. Mikor az 1572.évi 10. törvénycikkel indigenát fogadnak be, hivatkoz-nak azokra a hű szolgálatokra, amelyeket az «sokhelyen vitézül teljesített katonai téren Magyarországszent koronájának.»7 A régi, XV. századi nyelven be-szél a rendekhez az az előterjesztés, amelyet a királya pozsonyi országgyűlésnek tett 1605-ben BocskayIstván ellen: «Mivel pedig Bocskay Istvánról van szó.ő, mint mindenki tudja, őfelségének és a szent koroná-nak az alattvalója, az eskü kötelékével nekik vanszorosan lekötve, mindazonáltal nem átallott a félre-téve minden őfelségének és a szent koronának járó

5 1549: quod nos maximum bábelit es respect um ad hoc,quomodo pót issimuiii maion animorum coniunctione piai-fatae sarrae Maiestati regiae, principi videlicet et dominonostro clementissimo eiusque sacrae coronae et toti reipub-licae maiora et gratiora servitia cum onini debita fldeli-tate facere et praestare possemus... Barabás Samu: Zrínyi,a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok.It. 1899. 246. Utal rá Szekfű Gyula: Magyar történet1. kiad. IV. 181.

6 MOB II. 337.7 MOE V. 406.

214

hűséget nyíltan felkelni őfelsége és hívei ellen...»8

Őfelsége nem tekinti kisebb gonoszságban részeseknekés bűnösöknek azokat, «a nemzetek és a természetjogán is», akik támogatást nyújtanak olyanoknak, akik«Istennek különösen tartozó hűségük, a királyi koroná-nak, magának a királynak és az egész országnak tettesküjük ellenére a haza vesztére felkelnek.»9 A királyelvárja a rendektől, hogv meg fognak maradni «őcsászári és királyi felsége és a szent korona iránti hű-ségükben» és «az édes haza», gyermekeik és feleségükiránti szeretetüket úgy fogják javaslatai elfogadásávalnyilvánítani, hogy mindenki hazájukat legjobban sze-rető fiuknak és királyuk legnagyobb híveinek tekint-hesse őket.10 Ha a «haza» nem szerepelne ismételtena királyi előterjesztésben, az akár Zsigmond királyidejében is íródhatott volna.

A XVI. századi szemlélet Werbőczy után nemfejlődhetett tovább határozott irányban: az államjogi személyisége ekkor sem alakult ki világosan akoronaeszméből. A XVII. században pedig ez azeszme mintha visszafejlődött volna. A szent koronaújból inkább a királyi hatalmat kezdte jelenteni, mintaz állam személyiségét.

Nem tartozik a magyar koronaeszme fejlődésénektörténetére, ha azt olvassuk, hogy Rudolf főkapitánya,Belgiojoso, a gálszécsi gyűlésen összejött felsőmagyur-országi rendekkel szemben árra a hűségre hivatkozik,amelyet ő «a császári királyi szent koronának« es-

8 1605. jan. 2. MOE XI. Hit.9 . ..qui contra fidem Deo imprimis datam, coronae

regiae regique ipsi et toti regno praestitum iuramentumin per ideiem ... patriae... insurgunt. U. o. (14.

10 U. o. 96.

215

küdött.11 Ő az államhatalom gyakorlóját egyedül azuralkodóban, Rudolfban látja, aki egyszersmind anémet birodalom császára is, és a Rudolf kettős császáriés királyi hatalmát együttesen jelképező korona irántérzi magát hűségre kötelezve. Nem lephet meg az sem,hogy Tilly császári hadvezér a dunántúli rendeknekSárvárra összehívott részleges gyűlésén szemrehányá-sokat lesz, hogy Magyarország a kapott nagy jótéte-mények fejében «legkegyesebb urával és királyával»szemben» hallatlan hálátlanságot tanúsít és «magáta koronát is elhagyta», ami itt csak az uralkodótjelentheti.12

Annál különösebben hat reánk, hogy Bocskay ésa magyar rendek nevében tárgyaló Illésházy István isa királlyal azonosítja a koronát, a király tekintélyévela koronáét. Forgách Zsigmondnak a kiegyezési tár-gyalások során átnyújtott emlékiratában többek köztezt követelte: «A korona és a király tekintélye a régiés sértetlen maradjon, amint Ulászló király koronázásaidejében az ő első decretumában kifejezetten és fel-sorolás szerint fennállott; Magyarország szabadsága,régi jogai és kiváltságai is, amelyek ugyanott soroltat-nak elő. épen maradjanak.»13 Hogy a koronán itt a

11 1004. szept. MOE X. 593.12 1000. jan. 7: . .. tlungaria summa atiple immilita

ingratitudiue ...in dominum clementissimuin at que regemsimm et coronam ipsam deseruit. . . MOE XT. 529.

13 1005. nov. 1: Authoritas corouae et legis antiqua etsalva maneat illa, quae tempore coronaltonis Vladislairegis per expression in primo decreto eiusdciii deacriptumet enumeratum exstat; libertas quoque et antiqua iura etprivilegia regni liuugariae, quae ibidem enumerantur, salvamaneant. MOE XI. 122.

216

királyt érti a felkelő rendek képviselője, kiviláglik apárhuzamból, amely a korona jogaival a rendek ki-váltságait állítja szembe a jövendő kiegyezés szem-pontjából. Semmiesetre sem úgy fogja fel tehát Illésházya koronát, mintha ez a királyt és a rendeket magábanegyesítené, hanem két különálló tényezőt ismer: akoronát, azaz a királyt és az országot, azaz a rendeket.Mindez inkább a XIV. század végének, mint a Hármaskönyvnek a felfogására emlékeztet.

Nem érdektelen, hogy Mátyás főherceg, aki Rudolf,nevében tárgyalt, nem értette meg jól, mit akar Illésházyezzel a gyökerében régi időkre visszanyúló kívánságá-val. mert a neki adott válaszában a reális koronáról,,műn pedig a királyi hatalom jelképéről beszél: «Amia korona és a király tekintélyét illeti, már előbb fe-leltünk azzal, hogy ezek a mi időink egészen mások,mint boldog emlékű Ulászlóéi voltak és ezért másmódot is kell ennek megőrzésében keresni: mivelVisegrád is. amelyről az első decretum szól, most atörökök kezében van és az egész országban nincs biz-tosabb hely, mint ahol most van a korona...»14 Jólmegértette azonban Himmelreich Tibor magyar kan-celláriai titkár, hogy mit jelent a rendek kívánsága:«Ami azt a másik pontot illeti, amelyben azt kérik,hogy néhai felséges Ulászló király decretuma szerintmind a korona és a király tekintélye, mind Magyar-

14 1605. nov. 12: Ad authoritatem coronae et. regigquod attinet. iám antea responsum est . haec nostra tempóralunge alia esse, qusin felicissimue memoriae Vladislaifuerunt atque ideo et nlium módiim iii hac conservandarequirere... MÓR XI. 427. Az okmányt kiadó KárolyiÁrpád is hangoztatja, hogy Mátyás főherceg másról beszélmint. Illésházy.

217

ország régi jogai, kiváltságai és szabadságai, amelyekugyanott hosszasan felsoroltatnak, épen megmaradja-nak,» az egyáltalán nem illik a mai időkbe és azt csakaz uralkodásra vágyó Ulászlótól csikarhatták ki meg-választása idejében.15

Ha már a felkelő rendek képviselője is azonosítjaa királyt és a koronát, még inkább meg kellett lenniee felfogásnak a királyi udvarban, a királyi hatalmatgyakorló tanácsoknál és kormányszerveknél. A magyartanács véleménye szerint például a Bocskay jogara alákerülő magyar terület ügyében ki kell kötni azt, hogya fellebbezések Erdélyből a királyi udvarba küldesse-nek, hogy ezen a módon a királyi korona bizonyosfelsőbbsége fennmaradjon.18 Minden bizonnyal a min-denkori királyt kell a szent koronán értenünk, mikorarról van szó, hogy «az ország koronája alá foglaltminden püspökségnek kegyúri joga és adományozásaminden kétség nélkül senki másra, mint a királyi fel-ségre és a szent, koronára tartozik».17

A királyi prerogativák is a szent koronából szár-maznak, így az, hogy a királynak teljes hatalma vana szomszéd fejedelmekkel szerződést, kötni, a rendeksemmit sem dönthetnek el úgy, hogy az a királyi

15 1005. nov. 12. után. U. o. 431.16 1000. jún. 8: in curiam regiam transmittnntur ut eo

modo superioritas quaodam coronae regiae reservat a videat urMOE XII. 439.

17 1659: episcopatuum omnium sub corona regni huiuacomprehensorum ius patronatus et collatio ad neminemalium. quaiu regiam inaiestatem sacramque corona in dubioomni semoto spectare dignoscatur. A munkácsi püspökségadománylevelében. Fraknói Vilmos: A főkegyúri jog389. 5. j.

218

tekintély közreműködése nélkül érvényes legyen, «s ez aszent korona természetes hatalma.»18 Ebben u szentkoronából eredő hatalomban különbözik a magyarkirály az erdélyi fejedelemtől, amint azt a BethlenGáborral való tárgyalások folyamán a király kikül-döttei hangsúlyozzák.

E mellett a mondottak szerint inkább udvari ható-ságok körében érvényesülő koronagondolat mellett aszent korona, illetőleg a korona állandóan előfordul«a magyar állam» jelentésében mind a király, mind arendek megnyilatkozásaiban. Csakis így értelmezhetia koronát I. Ferdinánd egy leiratában, midőn mérle-gelve «ennek a koronának és a mi országunknak egészerejét» arra a következtetésre jut, hogy ez sokkalkisebb, semhogy a számos hatalmas ellenségnek ellen-állhasson. ezért kénytelen más országainak a támoga-tását igénybe venni.19 «Az ország és a szent korona»sérelmét látták a rendek az 1659:90. t. c. szerintabban, hogy a horvátországi vlachok becsúszott ésérvénytelenített kiváltságait a német udvari kancel-lária útján megerősítették, amit méltán tekinthetteka magyar állam tekintélye csorbításának. Mikor a Szilé-ziával fennforgó határviszályok elintézésére közös bizott-ságot küldenek ki. a karok és rendek az 1649:26. t. c.szavai szerint «erre a célra a maguk és a szent korona

18 1617. júl. 20: nec quicquam regnicolae decernoreposse, quod vigorosum sit absque autoritatls regiae inter-ventu, quae naturalis est saerae coronao potestas... EOEVII. 447.

19 Oum nos totas huius coronar et regni nostri viresmetimur, longe minores et inferiores videmus esse, quamut liostihus inniimorosissitnis ac potentissimis possint ullopacto resistero . . . Kovachich: Supplémenta III. 131.

219

részéről» rendelnek ki megbízottakat,20 s itt szent koro-nán ugyancsak a magyar államot kell értenünk azidegen országgal szemben. A pragmutica sanctio tör-vényében, az 1728: 8. törvénycikkben az országrendjei az uralkodóház fíágának kihaltával átadják anőágnak «a Magyarországban való trónöröklés jogát,a koronát és az ahhoz tartozó részeket, tartományokatés országokat».21 Már Deák Ferenc kifejtette,22 hogy akorona itt is a magyar államot jelenti.

Kétségtelenül a magyar államot értik a rendek az1741: 68. törvénycikkben a szent koronán, szemben akirálynő más országaival: «Miután ő királyi szent fel-sége... a bajor hercegnek ez ország szent koronájaellen is irányult igazságtalan követelését... feltárnikegyes volt, a karok és rendek pedig... egyhangií lel-kesedéssel megígérték, hogy életüket és vérüket áldoz-zák fel a király, az ország és szent koronájának az 1728.évi 1. és 2. cikkekben megerősített és megalapozottigaz jogainak védelmére,... az ország általános felkelé-sét határozták el».

Láttuk már, hogy Csehországot mellékországaival«cseh korona» néven jelölték. «A cseh korona» is a Habs-burgok uralma és a bécsi udvari kormányszékek igaz-gatása alatt állott 1526 után. A cseh királyság külön-állását, a Habsburgok többi országaitól való meg-különböztetését e hivatalok irataiban is a «Krone Böh-inen» jelzi. Nem tekinthetjük a magyar szent korona-

20 .ex parte sua et sacrae coronoc.. .21...ius haereditarium succedendi in Hungariae regnum

et coronam ad eandemque partea pertinentes provincias etregna iam divino auxilio recuperala et recuperanda...

22 Észrevételek... Pest, 1865. 73.

220

eszme hódításának, ha az udvar és a kormányszékeknyelvében Magyarország jelölésére a «Krone Ungarn»kifejezést használják. Annál inkább vissza kell ezt agondolatot utasítanunk, mert a magyar korona mellőlkövetkezetesen elhagyják a «szent» jelzőt és mertugyanezen hatóságok nyelvében más, nem a Habsburgokuralma alatt álló ország, a lengyel királyság jelzésére iselőfordul a korona szó használata.

Állításunkat néhány példa meg fogja világítani.Rudolf leír 1578-ban a legfőbb cseh hivatalnokoknak,hogy «a cseh korona és a belé kebelezett országokdolgait» csak az ország tanácsosaival tárgyalják meg;a király akkor is ezekhez fog fordulni, ha «a koronánkívül» tartózkodik.23 Szó van a cseh korona lakóirólis.24 Mikor a felső-luzsicai rendek 1606-ban a pozsonyiországgyűlésre követeket küldenek, azoknak azt azutasítást adják, hogy mutatkozzanak be «a cseh ko-rona küldötteinél» és ugyanúgy keressék az összeköt-tetést «a magyar korona uraival».25

Éppúgy beszélnek az alsó-luzsicai rendek cseh és ma-gyar koronáról.26 Hasonlóképpen «a magyar királyságról,

23 Also sei Ihrer Majestät lieber», dann dass sie gegen-wärtige und ulte andere der Krön Beheimhen und derincorporierten Land Sachn mit niemand, als dieses LandesKäthen tractieren, handeln und richten möchten ...derersich Ihre Majestät, wann sie ausserhalb der Krön seinmüssen, zur Beratschlagung ihrer eigenen Lands Sachen. . .zu gebrauchen haben möchten... Flieder: Prispevky kdualistickym ustaväm stavovskym. Präga, 11110. 71.75.

24 1578. U. o. 146.25 . . .bei den Herrn Abgesandten der Cron Böheimb. . .

sollen auch diess boiii Herrn der Cron Hungarn suchenund begehren. MOB XII. 81.

26 U. o. 85.

221

a cseh koronáról és hóié kebelezett, országokról és azosztrák főhercegségről» szól II. Mátyás sziléziai kancel-lárja, mikor áttekinti az uralma alatt álló országokat.27

Mátyás főherceg Rudolfnak Thurzó György főispdnikinevezését ajánlva, őt olyan embernek jellemzi, mintaki «Ő császári felsége és a magyar korona irányában»érdemeket szerzett.28 Mátyás tőherceg egyik bizalmasaígy ír neki: «Nagyon szükséges lesz a következő ország-gyűlésen a magyar koronában való öröklésről tárgyalniés valami biztosat elhatározni...» «A lengyel koroná-ban, ahol pedig a legszabadabb választás van», a királygyermekeit sohasem zárták ki az utódlásból... «Nembeszélek azokról a régi szerződésekről, amelyeket Fen-séged kitűnő elődei és különösen első Miksa császár ésa magyar korona között kötöttek».29 Miksa főherceg-nek Rudolf királyhoz intézet I levele szerint a t izenháromszepesi város «a lengyel koronának van elzálogosítva».30

Ugyanezt a kifejezést használja az udvari kamara is.31

A haditanács generálisai is az általános szokást köve-tik, mikor állandóan «a magyar korona rendéiről» írnak.32

27 1614. aug. 14. EOE VII. 150.28 1601. der. 22.: umb Buer Kais. Ma jestät und die fron

Hungern wohlverdient. MOB XI. 72.29 Russota Erich. 1600. ápr. 22: auch von der Sucoession

inder Cron Ungern gehandlet und et was gewisses geschlossenwürde... Wie denn auch in der Oron Polen, da sie doch diefreieste Wahl... Ich geschweig nun der alten Compactaten.so . . zwischen E. Durchlaucht hochlöblichen Vorfahrenund sonderlich Kaiser Maximiliano primo und der CroliUngern aufgerichtet worden.;. MOE XI. 749.

30 1598: Die zu der Krön Poln versetzten dreizehnStatt in Zips. . . MOE. IX. 199.

31 U. o. X. 196.32 1562: die Stände der Ohron Hungern. MOE IV. 560. —

1602. U. o. X. 176.

222

A cseh rendek, mikor 1606-ban a pozsonyi országgyű-lésre követeket küldenek, azokat a jeles érdemeketemlegetik, amelyeket Csehország a magyar korona körülszerzett.33 Mindebből nyilvánvaló, hogy itt a «korona»kifejezés használata az általános, nem-magyar nyelv-használatból ered és az európai politikai fogalmak-hoz sorozható.

A szent korona az újabb korban is állandóan meg-tartotta az állam területére, ennek egységére és sért-hetetlenségére vonatkozó jelentését. A király és a ren-dek egyformán használják ilyen értelemben a XVIXVIII. században. I. Ferdinánd részéről Jurisics Miklós-nak és társainak, mint a szlavóniai rendek gyűlésére ki-küldött biztosoknak, adott utasításban olvassuk: «A tö-rök a mi Magyarországunk egész koronáját a maga uralmarészére követeli és a vajdát (t. i. dános királyt ) rabszol-gájának tekinti, sőt mi több, nem átallja kijelenteni ésmutatni, hogy Magyarország egész koronáját, amelyetfegyverrel és karddal győzött le, az ő hatalmába engedteát».34 Másutt, meg ezt írja: «Alattvalóink és tartomá-nyaink védelme és magyar szent koronánk megtartásaérdekében járunk el*.35 Esterházy Miklós nádor szerint

33 1600. autre. 27: . . .regnumque Bohemiae de coronaHungariae tam praeclare meritum Hit ... U. o. XII. 70.

34 1537: Turcham t ot am regni nostri Hungariae coronamsibi pro suo proprio regno vendicare et wayuodain non aliter,quani pro suo gclavo et servili mancipio suo ducere etreputare et quod plus est, declarare et oetenderc non veritussit universam coronam Hungariae nrmis et frumea a sedevietam potestati suac cessissc. .. MOE II. 210.

35 Pokry Lajosnak, 1537: Versumur nunc pro defensionesubditorum et provinciarum nostrarum et pro conservationesacrae coronae noatrae Hungariae... Acta Com. CroatiamII. 41.

223

«hat főkapitány vagy kapitányság van Magyarországszent koronájának joghatósága alatt az adriai tengertőlErdély határáig».39 Semmi kétség sem lehet a felől,hogy a korona ez esetekben, mint a középkorban isgyakran, az országot, az államterületet jelenti.

E tekintetben az udvar kedvelt kifejezéseinek, a«Kron Hungarn» és a «Kron Beheimbn-nek jelentésetalálkozott a «Sacra c-orona »-éval. amint a középkor-ban is hasonló értelmű volt a «corona regni Hun-gáriáé» és a «corona regni Bohemiae». I. Ferdinándegy német nyelvű iratban «a magyar koronában levőlegnevesebb egyházi és világi urakról és nagy válá-sokról» ír és kijelenti, hogy újból hatalmába fogjakeríteni mindazt, ami a magyar koronából elveszett,és amit a kereszténységtől elraboltak.37

Mint a középkorban, most is a koronához tartozik,a szent korona joghatósága alatt áll az ország területe.Különösen határkérdéseknél hangoztatják ezt, amikora korona területének teljes megőrzéséről van szó.A pozsonyi 1542: 47. törvénycikkben például azt kíván-ják a rendek, hogy a király Rohonc várának tartozé-kait , amelyekről a Ínrák megállapították, hogy Magyar-ország koronája és joghatósága alá tartoznak, a jövő-ben is a megyei közigazgatás alá rendelje.38 Az 1541.

36 Hajnal István: Esterházy Miklós iratai. Budapest.1930. I. 128.

37 1526. szept.: zu den namhafftigsten geistlichen undweltlichen Herrn und zu den grossen Steten in der CronHungern . . . Dergleichen wellen wir. . . auch t inin, daswir auch bemelte Cron zu Hungern, sovil daran verlorenund der Christenheit.abgedrungen ist. wiederuinh in unserHand und Gwalt zu pringen... Acta Com. Croatiae I. I.

38 MOE II. 453.

224

évi gyalui szerződésben Izabella özvegy királyné át-enged I. Ferdinándnak bizonyos városokat és várakat,amelyek Magyarországon és Erdélyben vannak, Magyar-ország szent koronájához tartoznak és eddig a királynéés híveinek birtokában voltak.39

A szent korona joghatósága kit erjed az egész magyarbirodalomra. Az ország vagy a birodalom területénekmegcsonkítását most is a szent korona sérelménektekintik. A XVI. században, a török hódoltság kiter-jedése és Erdély különválása idejében felemlegetik aztaz időt, amikor a szent korona területe még sértetlenvolt. Az 1580-i gyulafehérvári országgyűlésen, mikora szász papok dézsmájának ügyét tárgyalják, a széke-lyek szónokai előadják, hogy régen, mikor a dicsőmagyar királyok alamizsnaképpen átengedték a dézs-mát a szász egyházaknak, «egész Magyarország virág-zott és Magyarország koronájának szolgáltak a külsőországok, t. i. Dalmácia, Hovátország, Csehország,amiért is igen könnyen, az országnak és a koronánaka kára nélkül megtörténhetett ez».40 Ugyanígy szólKendy Ferenc, I. Ferdinándhoz írott jelentésében arrólaz időről, «mikor az egész ország teljes erejében virág-zott és a szomszédos országok és tartományok e Magyar-ország szent koronájának voltak alávetve».41

Ami az országból idegen kézre jut, azt a szent koro-nától veszik el, e veszteség a szent korona sérelme.

39 Roderich Gooss: österreichische Staats verträge. Sieben-bürgen 97.

40 ...totam Hungarian) flösse in flore ac coronaeHungariac scrvivisae cxtera rogna videlicet, Dalmatia tu.Croatian), Bohemian)... EOE III. 149.

41 1550. EOE I. 554.

225

A jánospárti rendek 1527-ben így írnak Ferdinánd-nak: «Felséged az elmúlt napokban minden diffidationélkül elfoglalt két várost, a mi kegyelmes királyunkszent koronájától».42 II. Mátyás tanácsosai pedig úgyvélekednek, hogy Huszt várának az erdélyi fejedelemrészére való átadása «az ország szent koronája sérelméreés ő császári és királyi felsége tekintélye ellen lettvobta»...43 A magyar kancellária 1642. évi előterjesz-tése szerint hét megye Erdély részére való elfoglalásaés a töröknek való hódoltatása «a kereszténységnek ésMagyarország koronájának nem csekély sérelmével jár».44

A horvátországi rendek is hívek maradtak ahhoz arégi felfogásukhoz, hogy ők a szent koronához tartoz-nak. 1. Ferdinándhoz intézett felterjesztésükben mond-ják: «Semmiféle úr nem foglalta el hatalommal Horvát-országot , hanem a mi egykori utolsó királyunk, a boldogemlékű Zvonvmer halála után szabad elhatározásunkalapján egyesültünk Magyarország szent koronája körülés ennek következtében most felséged körül is».45 Ahorvát-Bzlavón rendek később is a szent koronábanlátták a magyar birodalom egységének megőrzőjét.A Bocskay-felkelés idejében tiltakoztak több megyé-nek Erdély részére történő elidegenítése ellen, «mert azország határterületeit nem szabad elidegíteni a szent ko-

42 Kovachich: Supplement a III. 117.43 1614. EOE VII. 130.44 Hajnal István: Esterházy Miklós iratai I. 140.45 No verit Maiestas Vestra, quod invrniri non potest et

nullus dominus potentia mediante Croat iam occupasset.nisi post discessum regie nostri ultimi Zvonymer dieti felicisrecordal ionis liberó arbitrio se coadiunximus circa sacrameoronam regni Hungariae et post hoc mine erga MaiestatemVestram... MOE I. 170.

226

rónától, mikor azok egyébként is szorult helyzetbe jutot-tak», akárcsak ők maguk, a török elleni küzdelemben.46

E rendeket politikai állásfoglalásukban niég aXVII. század elején is a korona iránti hűség irányítja,akárcsak a középkorban. A pozsonyi diétára küldöttköveteiknek azt az utasítást adják, hogy a törökkelkötendő béke kérdésében alkalmazkodjanak a magyarurakhoz és legyenek tekintettel «a királyi felség és akorona iránti hűségre».47 Viszont a korona az ő szabad-ságaik őrzője. A követek legyenek békeszeretők és«becsüljék többre a közjót, a római katolikus vallástés a szabadságot mint a feleimet, és ne térjenek el azország és a korona szabadságaitól».48

*A koronaeszme nagy politikai jelentőségre emelke-

dett akkor, amikor az ország egysége az erdélyi fejede-lemség elszakadása folytán megszűnt és az országkeleti «részeinek» kisebb-nagyobb területe is kivált azanyaországból, hogy az erdélyi fejedelmek hatalmátnövelje. A koronaeszme kapcsolja Erdélyt állandóanMagyarországhoz. A szent korona jogát emlegetik aHabsburg-királyok. amikor Erdélyre igényt emelnek,de a szent koronához, vagyis a magyar birodalomhozvaló tartozást elismerik az erdélyi fejedelmek és rendekis. Ez a kapocs volt az, amely az önálló és a szultánnakalávetett Erdélyt ősi hagyományokban gyökerező meg-

46 1606. ápr. 10: Nam limites regni non essent abalie-nandi a sacra corona, cum et alioqnin sunt in maxlmasangustias redactae... MOE XII. 78-1.

47 U. o. 783.48 ... neque a libortatibus rogni et coronae discedant.

U. o. 781.

227

győződés elejével minden magyar nézete szerint azanyaországhoz fűzte.

A felkelő magyar rendek is a koronaeszme alapjánállottak és Bocskay idejében a szent koronában láttáka királyi és a keleti Magyarország, Erdély egyesitőjét.A korponai határozatokban például azt kívánták, hogyBocskait minél jobban elégítse ki a király. Akár-mennyit enged is át neki, az nem szakad el az ország-tól, «mert ez az országrész is, amelyet neki ad, Erdély-ivel együtt a koronától függ».49

Az erdélyi fejedelmek a magyar királlyal kötöttszerződésekben ismételten elismerték azt a kötelezett-séget, hogy semmit sem idegenítenek el az uralmukalatt álló területből a szent koronától, vagyis hogynem engednek abból semmit idegen «szuverenitás» alákerülm. A magánjogi elidegenítés jogát ezzel nem kor-látozták, csak a közjogi összetartozást biztosították.Meggyőz erről már a Miksa és János Zsigmond közöttkötött speyeri szerződés is: «Semmi se idegeníti tessékel ezekből az ország koronájához tartozó javakból,amelyeket a fenséges fejedelem birtokol, amelye-ket azonban szükség idejében szabadon elzálogosít-hatnak vagy inscribálhatnak valakinek».50 A pozsonyikiegyezésben is kötelezi magát Báthory Gábor 11. Má-

49 1605. dec. 3: niliilominus tarnen regnum hoc ipso a seinvicem non separabitur, sed et haec pars regni, quam illidaret, una cum Transylvania a Corona dependeret ... MOEXI. 494.

50 1570: . . .nihil alienetur ex his bonis, quae Serenissimusprinceps tenet, ad coronam regni spectant ibus, quae tarnenet ipse necessitatis tempore oppiguorare aut etiam inscriberealicui... ipsis liberum futurum est. R. Goos: Osten.Staatsverträge. Siebenbürgen 191.

228

tyás királlyal szemben, hogy «sem Erdélyt, sem másrégtől fogva neki alárendelt megyéket, azok várailvagy véghelyeit másként, mint most birtokolja, Magyar-ország koronájától nem fogja elidegeníteni».81

Nagyon érthető, hogy a királyi Magyarország kép-viselői, a királyi udvar és tanácsosai sokkal többszöremlegették Erdélynek a szent koronához való tartozá-sát, mint az erdélyi fejedelmek, hiszen a magyar királyfennhatóságának elismerését a széni korona jogánkövetelhették. Világos politikai célokat is felismer-hetünk a mögött, hogy a király részéről annyira ragasz-kodtak a régi hagyományokban gyökerező szentkorona-kapocshoz. Amikor 1614-ben 11. Mátyás követei akolozsvári országgy űlés elé terjesztették az udvar kíván-ságait, a rendek nem tagadták a tárgyalás során, hogy«Erdély egykor Magyarországhoz tartozott». Erre aa követek azt feleltek nekik, «most is Magyarországhoztartozik Erdély és Magy arország egy királya sem sza-kította el onnan és nem is szabad elszakítam. Ha időkfolytán a könnyebb védelem céljából egyes dolgokat átis engedtek az erdélyeiknek, azért még nem nyilvánítot-ták (Erdélyt) független, önálló és külön tartománynak.Ez a pozsonyi szerződésből is kiderül, ahol a II. cikkbenki van téve: soha Magyarország koronájától nem fog-ják elidegenítem. Ebből világos, hogy Erdély az országszent koronája hatóságának most is alá van vetve».52

51 1613: uec Trunsylvaniam aut alios sibi ab antiquesubjectos comitatus et pracsidia give continia eorum,aliter quani nunc possidet, unquum a corona Hungariannlienabit.. . EOE VI. 280.

52 ... ex quo appareret, earn iurisdictioni sacräe coronaeregni etiam nunc subject am esse. EOE VI. 180.

229

A Bethlen Gáborral megkötendő szerződésről tár-gyaló magyar tanácsosok 1615-ben feliratot intéznek akirályhoz: Bethlen megsértette az erdélyiek szabadfejedelemválasztási jogát és a törökök akarata szerintmagát vajdának vagy kormányzónak nevezi. Joggalláthat ebben a király sérelmet, és mélyebben tekintvea dolgot, beláthatja, hogy ha Bethlen példájára törökfegyverekkel és támogatással lesznek fejedelmek Erdély-ben. «az fog bekövetkezni, hogy az teljesen elszakad azország joghatóságától és a szent korona iránti engedel-mességtől, különösen mikor a török most is arcátlanultörekszik a koronának ezt a jogát megingatni és fel-forgatm. Joggal és méltán tűzhetné ki magának ő fel-sége célul: arra ügyelni, hogy ilyen cselekedetekkelés eljárással a szent korona jogából és tekintélyébőlsemmi el ne vesszen, hogy az ország sértetlenségét fegy-verrel is megőrizze».53 Teljesen középkori nyomokonjárnak a magyar tanácsosok, amikor kétségtelennekmondják, hogy «Magyarország szent koronájának éskövetkezőleg őfelségének mint Magyarország törvényeskirályának Erdély tartományára elegendő és alkalmasjoga és teljes autoritása volt mindig és kell hogy mostis legyen».54

53 1615. jan. 28.: futurum esset, ut penitus a iuris-dict ioné regni et obsequio saerae coronae avelleretur.maximé cum otiamnuin Turca arroganter tale ius coronaelabefactare et conveliere nitatur. Iure inquam mérito suaMaiestas in id sibi intendendum esse proponere posset, neper huiusmodi actus et processus iuri et authoritati sacraecoronae quippiani decederet, ut etium nrmis immunitatcmregni conservaret... KÜK VII. 217.

54 . . .sacrani regni Hungariae coronam et consoquenterSuam Maiestatem tanquam legitiunmi Hungariae regem in

230

II. Mátyás szerint Bethlen tervei a kereszténységkárára és «mind az erdélyi tartománynak, mind Magyar-ország szent koronája mellette levő részeinek végsőpusztulására» irányulnak.55 Maga Bethlen viszont Ho-monnai ellen emeli azt a vádat, «hogy elsőbben Moldvát-,,annak utána Erdélyt occupálják, mely által magokatés ezeket az országokat az magyari korona alól kisza-kaszt ván és elidegenít.vén, az lengyel korona és res-publicához kötelezték volna hittel*.56 Bethlen Gábortehát, akit a szent korona ellen folytatott politikávalvádoltak meg a király részéről, ugyancsak «a magyarikoronában» látta az ország egységének szimbólumát.Benne, az erdélyi fejedelemség megszervezőjében éskiépítőjében is élt a szent korona hatalma alatt állóegységes Magyarország képe, a régi magyar politikaöröksége.

A szent korona sérelmét egy másik erdélyi fejedelemmegválasztásakor is emlegették. 1. liákóczy Györgyidejében úgy vélte a magyar tanács, hogy fiának feje-delemmé választása «ő királyi felsége tekintélyének ésaz ország szent koronája joghatóságának sérelme éscsökkenése nélkül» nem történhetik meg és «az országkoronájának joga azt nem engedheti meg».57

Mindarra, ami egykor a szent koronához tartozott,a magyar király a korona jogán emel igényt, hogy aztMagyarországhoz visszacsatolja, s így újhói a magyarszent korona hatalma alá rendelje. A szent korona joga

provinciam Transylvaniae... sufficiens idoneumque ius acplenamhabere debere...

55 U. o. 210.56 1616. okt, 10. EOE VII. 375.57 1616. jan. 28. U. o. 303.58 Hajnal István: Esterházy Miklós iratai I. 170.

231

állandóan az elveszett területek visszakövetelésének ésvisszaszerzésének az alapja, s a visszanyert terület aszent koronába tért vissza, vagyis abba a régi területiegységbe, amelyet a szent korona jelképezett.

Báthory Zsigmond, mikor Rudolffal szerződést köt,kötelezi magát, hogy amit «az egykor Magyarországkoronájához tartozó javakból» a töröktől visszafoglalt,a királynak át fogja engedm.58 A magyar tanácsosoka 1T. Mátyás és Bethlen Gábor között folyó tárgyalásokfolyamán azt javasolják, hogy a tárgyalások ideje alattazok a helyek, amelyeket «a szent korona javára át-adtak», így is maradjanak. Ha pedig Bethlen valamittenne a király ellen, akkor «a négy magyar megyét,amelyet Erdélynek átengedtek, a korona javára bocsás-sák vissza».59 1629-ben is arról tárgyalnak a királyutasítására követei, hog\ a Bethlennek átengedettmegyéket «az ország szent koronájához visszacsatoljákés a király iránti engedelmességre és alávetésbe vissza-jut tassák».60

A törvények ismételten úgy fejezik ki elszakadtterületek visszatérését, hogy ezek a szent koronábakebeleztetnek be. Az 1649: 81. t. c. szerint a király és arendek megállapodnak abban, hogy bizottságot kül-

58 1595. jan. 28. K. Gooss: Osterr. Staatsverträge. Sieben-bürgen 230.

59 1615. febr. 3.: loca ad rationem sacrae coronae rosig-nata sic permaneant... si quippiam simile per ipsumperten-tatum fuerit. ipso facto quatuor comitatus Hungariae adTransylvaniam concessi ad rat ionéin coronae remittantur...KOK VIr. 233.

60 Circa negotium receptionis et reapplicationis corai-tntuum ad rationem sacrae regni coronae et obedient iamsubjectionemque nostram reducendis. . . KOK IX. 67.

232

denek ki «a szlavóniai és a horvát végek kapitányai-nak hatósága alatt álló vlachok-, prédaucok- és szlá-voknak az ország szent koronájába és az országba valóáltalános és teljes visszakebelezése ügyében». A tör-vény «mindenképpen megóvja a szent korona joghatórságát».61 A következő cikkben meg Tersatto váránakaz országba és a szent koronába való bekebelezésérőltörténik intézkedés.62 Az 1655:82. törvénycikkbenbubiéra és a tizenhárom szepesi városra vonatkozólag,amelynek lakói azt hiszik, «hogy teljesen elszakadtak azország koronájától», kérik a rendek a visszacsatolását azország koronájához, amire különben 1. Lipót is köte-lezettséget vállalt hitlevelében.63 Mária Terézia törvény-ben jelentette ki, hogy ő és utódai Erdélyt, mint a szent,koronához tartozó országot, mint magyar királyok fog-ják birtokolni és kormányozni, tehát ez is a szent koronajogán tért vissza az anyaországhoz.64 Az 1741: 51. t. c.pedig arról intézkedik, hogy mindaz, ami Alsó-Szlavo-niából visszatért, «az ország szent koronájába fogvisszükebeleztetni, az ország joghatósága alá fogrendeltetni». Mikor Raguza a XVIII. század végénHabsburg-uralom alá került, lakói, akikben élt még arégi hagyomány, úgy fogták fel ezt az eseményt, hogya szent koronához tértek vissza.68

Nemcsak a nagyobb közületek, közjogi egységek,

61 ... de generali et plenaria Valahorum et PraedaucommHclavorumque. .. ad sacrani regni coronam et regnum. . .iocorporatione... salva semper Sacrae Coronae iurisdic-tione. . .

62 1649:32. t. c.63 1659: 1. t. c. 10. §.64 1741: 18. t. c.65 Thallóczy- Gelchich: Ragusai oklevéltár Bev. XXX.

233

hanem az összes földek és az ország összes lakosai is aszent korona joghatósága alatt állnak. Ha valaki min-den birtokára vonatkozó szerződést akart kötni, akkor«minden bárhol a szent korona alatt található jogairól»tett bevallást.66 Magyar követek 1530-ban azt az elő-terjesztést teszik V. Károknak, hogy «a magyarokatés szlávokat a többi nemzetekkel együtt, amelyekMagyarország koronájának vannak alávetve», tartsameg eddigi helyzetükben.67 A horvátországi rendekazt írják Ferdinándnak, hogy ők «minden más előtt,aki Magyarország koronája alatt van», elsőkként ismer-ték el őt kétségtelen és természetes uruknak.68

A közfelfogás szerint magyar állampolgár a külföldi-vel szemben az, aki a szent koronának alávetett orszá-gokból származik. A szent korona joghatósága alatt állók,tehát, az erdélyiek is, magyar állampolgárok. Maga azerdélyi országgyűlés ad kifejezést ennek a felfogásnak,amikor törvényt hoz, hogy a gyulafehérvári egyházjavadalmait ne adják világiaknak, gyermekeknek és«olyanoknak, akik nem Magyarország koronájának alá-vetett országokból származnak».69

*

Még egy vonatkozásban maradt, változatlan a közép-kori koronaeszme a Werbőczy utáni századokban is.

66 ...cum generali clausula: omnium ubicunque subcorona regni reperibilium iurium celebrentur... PlánomTabulare, Decisio 402.

67 ... dignetur Hungaros et Sclavos cum ceteris natio-nibus coroimc Hungariae subiectis. . . in suo statu asso-curare... MOH 1. 281.

68 MOE 1. 303.69 1543. febr. 20: . . .et his. qui non sunt oriandi e regnis

Coronae Hungariae subiectis. EOE I. 170.

234

A királynak közjogi méltóságból eredő jövedelmeit aszent korona jövedelmeinek tekintik. A szent koronabirtokai pedig azok a jószágok, amelyek el nem idege-níthetők és a király eltartását vannak hivatva bizto-sítam. Az 1528. évi budai országgyűlésen összejöttrendek Ferdinándhoz intézett felterjesztésükben azt.kívánják, hogy ha oly várakat szerez meg, amelyekeddig Zápolyai János kezén voltak, azokat senkinekse adományozza el, «hanem a szent korona részérefoglalja le és tartsa meg, hogy ennek folytán őfel-sége kimagasló királyi neve a korona jövedelmeinekállandó emelkedésével nőttön nőjjön».70 Ezek a jószá-gok, amelyeket királyi javaknak is neveznek, menteseka országos és megyei terhek alól.71 Azok a jószá-gok, amelyeket a törvény állapított meg koronajavak-nak, XVIII. századi kúriai döntvény szerint olyanok,mintha hitbizomány jellegűek volnának: elválaszt-hatatlanul össze vannak kapcsolva a szent koronával,kereskedelmi forgalomba nem kerülhetnek, el nem ado-mányozhatok, magánszemélyek meg nem szerezhetikazokat. Ha pedig valami módon mégis idegen kézbekerültek, a királyi tiskus visszakövetelheti, «a szentkorona jogához visszacsatolhat ja» őket.72

70 1528. jan.: . . .sed ad sacram corona in occuparo et tenere(linnet.ur. ut ex hoc nomen excellens regium suae Maiestatisperpetue proventus coronae augendo crescat et augeatur.MOB 1. 198.

71 1038: 48. t. c.72 Fiscus regius potest bona ¡11», quae per publicas leges

pro curonalibus statuuntur, non obstantibus quibusvisposterioribus involutionibus revindicate et iuri sacraecoronae reapplicare, quia talia bona, tainquaui sacraecoronae indissolubiliter annex», et extra omnc commercium

235

Ilyen elidegeníthetetlenül a szent koronához tar-tozó, tehát el nem adományozható jószágoknak tekin-tették a szabad királyi városokat, amelyek az 1596: 19.t.-cikk szerint «őfelsége koronájának birtokai».73 Ebbőla magyar felfogásból vezették le Becsben a katolikusrestauráció idejében azt a jogot, hogy miként a neme-sek jószágaikon, úgy a király is a koronabirtokokon, avárosokban a templomokat annak a vallásnak adhatjaát, amelyet magáénak vall. A «cuius regio, illius religio»elv alkalmazását a király részére az udvari kormány -szervek tanácsa szerint az a rendek részéről is hangoz-tatott elv tette lehetővé, hogy a szabad királyi városoka szent korona tulajdonai, s ez, amint gondolták, akirálynak, a korona viselőjének, szabad rendelkezést,földesúri jogokat biztosít vallási téren is. A magyartanácsosok Bocskayval és a felkelőkkel szemben annaka véleményüknek adtak kifejezést, hogy amikor avárosok templomaiból a protestánsokat kiűzték, senkitsem sértett meg a király lelkiismeretében, senkit semkénvszeritett a katolikus hitre, csak «néhány nem idegen,hanem a szent korona tulajdonát és jószágát tevő temp-lomot adott vissza ősi hivatásának».74 Ez felelet volta protestáns rendeknek arra a kívánságára, hogy akirály biztosítsa a szabad vallásgyakorlatot «ennek azegész országnak», az összes szabad városokkal együtt,amelyek az országnak és a koronának jószága és közénk

posita vim felei coramisei imbuunt atque ideo nec liberaeprincípium collationi subsunt. nec privatorum acquisitioniobnoxiantur. Planum Tabulare. Decisio 310.

73 . . . peculium coronae Suae Maiestatis. ..74 1004. nov. 20: templa quaedam non aliena, séd. saerae

coronae propria et peculin pristino vigori restituerunt . . .MOE XI. 39.

236

vannak bekebelezve, azaz a karok és rendek közétartoznak.75

A koronáról alkotott különböző felfogások világo-san megmutatkoznak azokban a tárgyalásokban, ame-lyeket a felsőmagyarországi rendek gálszécsi gyűlésé-ből kiküldött bizottság folytatott Belgiojosóval. Pa-naszkodtak neki, hogy Kassa jószágait elfoglalta, avárostól mindent elvett, sőt megparancsolta a kas-saiaknak, hogy misére járjanak. A főkapitány erre aztválaszolta, hogy ő csak azt tette, amit parancsollakneki; a királynak joga van olyan papot tartani jószá-gában, aminőt akar, hisz ők is így cselekszenek falujuk-ban vagy városukban.

«Erre azt feleltük», írja a bizottság egyik tagjatudósításában, «hogy különbség vagyon az mi jobbá-gyink közt és az szabad városok közt; azok minekünkvalóban jobbágyunk és tulajdonunk, semmi örökségeknincsen, mind a föld mienk, az melyen laknak, hamit aratnak is, csak kezek munkájuk rajta. De azokazért hívatnak szabad városoknak, hogy egyenlő sza-badságok az urakéval és mienkével. egyaz libertás,non sunt peculium regis, séd peculium coronac: colum-nae regni, uiembra regni; őket is ő felsége országgyű-lésében peculiaribus litteris híjjá, mint szintén praela-tusokat, egyéb urakat, vármegyéket etc. Szabad voxokvagyon, oly pondusa az voxoknak, mint egyéb statu-sénak. Tempore electionis regis szintén úgy eligálnakők is, mint a többi ordók. Azért őnagysága nem vehet te

75 1604. Apr. 3: ... efflcere, ut voti huius nosfcri toti huieregno galuberrüni una cum liberis civitatibus omnibus, quaepeculium regni coronaeque esse agnoscuntur nobisqueincorporatae sunt, compotes flamus. MOE X. 511.

237

volna el jószágokat prius quam iure mediante convictifuissent. Látvány ezt az statusok rajtok esett, dolgot,compatiálnak nekiek, fájlalják esetjeket, mivelhogymembrumimk, nem hagyhatjuk».76

A különbség a két felfogás közt nyilvánvaló. Azudvar szerint a városok a korona birtokai, tehát akirály tulajdonai. A rendek szerint viszont a városoka korona birtokai, tehát nem a, királyéi, hanem azországhoz és a koronához tartoznak, s így ugyanolyanjogokkal bírnak, mint az ország többi tagjai. A bécsibéke a kiváltságolt. «közvetlenül a koronához tartozóvárosoknak»77 biztosította a szabad vallásgyakorlatot.

A magyar adományrendszer változatlan fennmara-dásával függ össze, hogy a nemesi birtokok most is aszent koronára szállanak vissza. A nemesség felfogásaszerint a szent koronának érdeke, hogy a nemesekjószágai újból és újból visszaháramoljanak, hogy ismét,eladományozhassa őket, és így az érdemeket jutalmazzavelük. Az 1542:83. 1. c. szerint «az ország szent koroná-jának nyilvánvaló sérelmével jár», hogy királyi városokmaguknak egyre több nemesi jószágot szereznek, mivelezek a községeknek adott jószágok sohasem szállnakvissza a fiskusra, mint hogy örököseikben sohasem követ-kezik he magszakadás. A magyar tanács véleményeszerint is nagy károk következtek abból, hogy a koronajavait külföldieknek zálogosították el és községeknekadták, s a korona ezáltal nagy csökkenést szenvedett.78

76 1604. szepl. 16. MOE X. 597.77 I. cikk: ...civitates et oppida privilegiata immediate

ad coronam spectant ia. Éppígy szól a városokról EsterházyMiklós nádor. (Hajnal: Esterházy iratai 248.)

78 1600: Videt enim Sua Maiestas. qanta hacteuusex inscriptione et impigrnoratione et exteris nationibus ac

238

A királynak még a rendektől nem függő jövedel-meit is nem egyszer a szent korona jövedelmeineknevezik. Itt o korona, mint a középkorban is láttuk,nem egy vonatkozásban a mindenkori királyt jelenti.A lucrnm cameraet, «mint a koronának saját jövedel-mét» tekinti a király, amelyet évente szedet, akárszavaztak meg hadiadót, akár nem.79 «Bizonyos»,«írjaFerdinánd a magyar rendeknek, «hogy ez ország szentkoronájának egyéb jövedelmei közt legkevésbbé meg-vetendő a mármarosi sókamara jövedelme.»80 A harmin-cadjövedelmet is «a királyi felségnek és ez ország szentkoronájának hasznára és előnyére rendezték be.»81

Ha áttekintjük a mondottakat, megállapíthatjuk,hogy a Werbőczy utáni századok megőrizték a korona-eszmének mindazokat az elemeit, amelyek a közép-korban kifejlődtek; ezek tehát mind a Tripartitumkora előtt, mind utána megvoltak a magyar politikaigondolkozásban. A szent korona, a központosításratörekvő udvari hatóságok felfogásából eredő egyesingadozásokkal, továbbra is az állam jelképe marad,neki minden alattvaló hűséggel tartozik. A hűtlenség aszent korona ellen elkövetett bűncselekmény. A szentkorona van képviselve nemzetközi jellegű tárgyalások-nál, amikor az ország határterületeiről van szó. Az

communitati bonorum coronae collatione damna accesserint.quantam diininutionem authnritaset corona regia aecoperit.MOE IX. 423.

79 1563: tauiquam proprium coronae proventum . ..MOE IV. 545.

81 1548. MOE III. 19«.82 1548: ...dicti proventus tricesimales. qui in regiae

Maiestat is et sacrae huius regni coronae utilitatem et com-modum iustituti sunt...

239

államterület a szent korona joghatósága alatt áll, eterület csökkenése a szent korona sérelme. A kapcsoltországokat, az Erdélyhez csatolt, részeket, sőt magátErdélyt is a szent korona fűzi Magyarországhoz, s eztnemcsak Magyarország közjogi tényezői, hanem azerdélyiek és a kapcsolt országok is elismerik. Az elveszettterületekre, birodalom- vagy országrészekre a szentkorona jussa fennmarad. A visszaszerzett területek aszent koronára szállnak vissza. Végül a király közjogiméltóságából folyó elidegeníthetetlen jövedelmek aszent koronáéi, a királynak jövedelmező városok pedigközépkori fejlődés eredményeként ugyancsak közvet-lenül a szent koronához tartoznak.

12. Az organikus államfelfogása Werbőczy utáni korban.

Az előző fejezetben világossá vált előttünk, hogy akoronaeszmének a Hármaskönyv megjelenése élőt tkifejlődött elemei a későbbi századokban is változat-lanul megmaradtak. Most arra a kérdésre kell felelnünk,hogy az. organikus államfelfogás is megmaradt-e aközépkorban kialakult formájában, avagy a Werbőczy-megfogalmazta alakban lett-e uralkodóvá.

A regnum, az ország, vagy ahogy Bocskay és afelkelők irataiban ismételten előfordul. «az nemesország»1 most is test, amelynek tagjai vannak, akárcsaka középkorban. János király György brandenburgiőrgrófról azt írja 1580-ban, hogy «mint az országtagjának» el kellett volna őt ismernie megkoronázásaután Magyarország királyának.2 Megismertük a reg-mim szó középkori jelentését; azoknak az összeségétértették rajta, akik az ország ügyeinek az intézésébenrészt vesznek, akik az országgyűlésen a törvényekethozzák. Most is, hogy csak egy világos példát említsek.Szlavónia rendjei 1606-ban követeket küldenek a po-

1 Ide vonatkozó adatok: Eckhart Ferenc, Bocskay éshíveinek közjogi felfogása. Károlyi Árpád-Emlékkönyv.Budapest, 1933. 140.

2 Georgius marchio... mox post nostram coronationemtanquam membrum regín nos pro rege Hungariae recog-noscere debuisset. Veress E. Gyulaváros oklevéltára I938.161.

241

zsonvi országgyűlésre és azt az utasítást adják nekik,hogy régi kiváltságuk szerint csak félannyi adót ajánl-janak fel, mint amennyit a magyarok fizetnek. «De haMagyarország ellenkező határozatot hozna, szólaljanakfel ez ellen, és ugyancsak tiltakozzanak a követek azország, az alnádor, a személynek és ő Felsége előtt,hogy ők nem mehetnek túl szabadságaikon, hanemhogy amiként eddig mindig szerették hazájukat, mostis készek az ország megállapításain túl is megvédeniazt. de szabadságuk kiváltságának épségben maradásamellett.** Az egybegyőlt rendeket «országnak» nevezikmég azok is, akik magyarul nem tudnak. így volt ezmár akkor, amikor Hunyadi dánost, kormányzóváválasztották, de ugyanígy írja még 1536-ban is Bárt,fakövete a város tanácsának: «In vigilia Conceptionishat dér Ratk kuniglicher Maiestiit widerumb hynge-schickt, emendirt dy selbigen Articulos, seyn dyElectenn aus dem Orsag, zampt den freyen Stetenhabén yr Emendationes vberlesen, was yn gefallénhat, schreyen si piacet . . ,»4

Mindenki, aki az ország gyűlésében részt vehet, azegész testnek része, az országnak tagja. A beszterce-bányai országgyűlésen megjelent nemesség feliratábankéri a királyt, hogy Pekry Lajossal szemben, «aki egyközülünk, testvériünk és tagunk*, gyakoroljon kegyel-

3 Quod si contrarium regmim Hungariae statuerit.reclament publice nuncii iidemque protestantur coramregno, domino propalo, ac domino personali presentía acSua Serenitate illos libertates suas excedere noli posse, sed ulImctenus semper fuerunt patriae amatores. ease eandemnunc quoque paratos etiani extra, regni const it lit iones, salvatamen libertatis prerogativa. defender«-. MOR XII. 782.

4MOR I. 545.

242

met.5 Az 1606-i kassai országgyűlés rendjei szerintmeg Joó János «nemes személy és ennek a mi hazánknaktagja», s kívánják, hogy miként az ország többi lakói aközös szabadság védelmét élvezték és fogják élvezni,úgy Joó is, akit ítélet nélkül fosztottak meg birtokai-tól, «mint a mi társtagunk éljen azzal és örülhessenneki.»6

Persze nemcsak azok a tagjai a rendi testnek, azországnak, akik az országgyűlésen tényleg megjelennek,hanem mindenki, akinek erre joga van. Mikor az 1542.évi besztercebányai országgyűlésen szigorú határozatothoznak azokkal szemben, akik mások birtokait, elfog-lalták, azt is megállapítják, hogy mivel «pedig azok afőpap és báró urak és az országnak más előkelői, akikIzabella özvegy királynénak szolgálnak, nem lebecsü-lendő tagjai az országnak», fontos, hogy ők is kiadjáka birtokukban levő várakat és jószágokat a hozotthatározatok szerint.7 A Sárvárra egybehívott részlegesországgyűléstől pedig azt kívánja Tilly tábornagy,hogy «azok a tagok, amelyek eddig az ellenkező pari-hoz tartoztak», részesüljenek különös figyelmeztetésben,hogy tizenöt napon belül térjenek meg a király kegyel-mére és «józanodjanak ki.»8

Ennek a rendi testnek a feje a király, amint szépenkifejezésre jut ez a nevezetes 1547:5. törvénycikkben,melyben a karok és rendek arra kérik a királyt, hogy«méltóztassék már végre Magyarországba visszatérni és

5 1542. marc.: tanquam erga tamen ex nobis fratremqueet membrum nostrum... MOE II. 384.

6 ...huius nostrae patriae membrum... tanquamcommembrum nostrum... MOE XII. 740.

7 MOE II. 366.8 MOE XI. 529.

243

mint fő ezeket az ő fáradt tagjait ápolni és felfrissí-teni ...»9

Amint az előkelő idegent a XV. században a reg-numba, a királyi tanácsba való felvétellel fogadtákbe teljesjogú magyarnak, úgy indigenák befogadásátmost is úgy tekintik, hogy őket az ország tagjaivá,vagyis teljesjogú nemesekké teszik. «Ha ő Felsége,mondják 1606-ban a szlavóniai rendek követeiknekadott utasításukban, azt ajánlaná, hogy báró Trautt-mannsdorff Zsigmondot, a szlavóniai végek főkapitá-nyát, Magyarország tagjává fogadják», legyenek rajtaa követek, hogy ez a kívánság megvalósuljon.10

Mint már a középkorban is. az országgyűlésre valómeghívás alkalmából hivatkoznak arra, hogy a meg-hívott tagja az országnak s ennélfogva annak gyűlésénmeg kell jelennie. Bocskay, mikor 1605-ben táboriországgyűlést hív össze «hazánk ügyeiben és dolgaiban»,Körmöcbányának is meghívót küld: «Mivel úgy véljük,hogy uraságtok Magyarországnak nem utolsó tagja,a levéllel figyelmeztetjük és ösztönözzük, hogy küld-jétek . . . követeket.»11

Az erdélyi ország is test volt az ottani rendekszemében. Mikor az erdélyi országgyűlésen a szászpúpok dézsmájának ügyét tárgyalták, a rendek nemvoltak hajlandók e kérdésben engedményt tenni, mivelErdélynek most egyedül kell fejedelmet eltartania.

9 ... dignetur iam tandem in Huugariam se recipere et ve-lot caput membra haec sua languentia fovereatqueerigere. . .

10 MOE XII. 785.11... inter quas dominationes vestras non ultimum regei

hungariae nu-inbrum arbitrantes. admonendas et compel-landas hamm Serie duximus... quatenus... mitteredebeatis... MOE XI. (17.

244

«A becsülettel párosult tisztelet azt javasolja, hogy inkábbgondoljunk az egész testre, mint annak egy tagjára.»12

De nemcsak a rendeket, a nemes országot fogták feltestnek, hanem a regnumnak, az országterületnektestként elgondolt képe is átöröklődött a középkorbólaz újabb időkre. Ez a test. egységes és sérthetetlen,nem úgy mint más államok, amelyek kisebb részekrebomlanak. Ezt királyi szóval hirdette 1580-ban ZápolyaiJános Albert brandenburgi őrgrófhoz írt levelében,amikor megtagadta tőle a visszakövetelt Gyula- ésHunyadvárának átadását «Mivel ugyanis a mi orszá-gunk teste sérthetetlen, lehetetlen azt szétszakítni ésnagy kár nélkül. . . felosztani, mert Magyarországnem oszlik fel hercegségekre és fejedelemségekre, mintsok tartomány, hanem egy és ugyanaz a dolog, amely-nek egységesen követni kell a fejet, t. i. a királyt.Magyarország integritásának határozott kinyilvánításaez a XVI. században!13

Általában szerették a XVI. században a kisebbterületi egységeket is testnek tekintem. így testnekmondják a megye területét, mült pl. az 1552: 89. t. c.:«A megyék tagjai, amelyeket e zavaros időkben elvon-tak, térjenek vissza a testükbe, mint Heves, Hont ésmások. . .» Ilyen különálló test lett Mária Teréziarendelkezése szerint Fiume is, amelynek közjogi hely-zetét a magyar gondolkozás szellemében helyesen

12 EOE 111. 11«.13 Cum enim corpus regni nostri integrum sít . inipos-

sibile est illud lacerari vel dividi in neutralitatem síné inagnaelade, non oniin regnum Hungttrie divisum ducatus ot nliosprincipatus, ut inultae provinciáé, séd est una et eademres,quas dobot integre caput sequi. . . így adta ki Veress E.Gyula város oklevéltára l938. 1 6 1 . 1 .

245

állapította meg a királynő, amikor e kikötővárost,Magyarországhoz csatolta: «Szent Vidnek ezt a keres-kedővárosát kerületével továbbra is mint Magyar-ország szent koronájához kapcsolt különálló testet,tekintsék és úgy is bánjanak vele, s a másik buccarikerülettel, mint amely kezdettől fogva Horvátország-hoz tartozik, semmiképpen össze ne keverjék.»14 Ezannyit jelent, hogy Fiume a szent korona joghatóságaalá kerül, a magyar birodalom részévé válik, de különtest marad saját kormányzatával, aminő volt Horvát-ország, Erdély, vagy a régebbi időkben Raguza.

A XVII. század elején élt még az a középkori gon-dolat is, hogy a kereszténység test, amelynek az egyesországok a tagjai. Az erdélyi tanácsurak Rudolfhoz inté-zett felterjesztésükben úgy ecsetelik Mihály vajda ural-mát, hogy az «annyi rablással, gyújtogatással és legbor-zasztóbb zsarolásokkal zsarnoki dühét ontotta ki erre atartományra». . . és azt «valami gonosz fondorlattal akeresztény köztársaság testéből ki akarta szakítam.»15

Test mindenekelőtt az ország területe, értve azta legtágabb értelemben: mindazok az országok,amelyek a szent koronának vannak alávetve. Mivela magyar birodalmat alkotó országok és területükMagyarország tagjai, de a szent koronának is alá

14 1770. ápr. 23: Urbs haec commercialis sancti Viticum districtu suo tanquam separatum sacrae regui Hungariaecoronae adnexum corpus porro quoque consideretui atqueita tractetur, ñeque cum alio Buccarano, velut ad regnumCroatiae ab incunabuiis ipsis pertinente districtu, ulla rationecommiaceatur. Marczali: Enchiridion 750.

15 1600. nov. 4: ... haec provincia, quam is a reipub-licae christiunae corpore nefaria quadam conspirationeaveilere cupiebat. EOE1 V. 503.

246

vannak vetve, az ország és a korona gyakran azonosfogalmak és nemcsak az ország, hanem a korona testé-ről is hallunk. Az országot alkotó részek nemcsak azország, hanem az ország és a korona, vagy csak a koronatestének is tagjai, amint ezzel már a középkorban is talál-kozt unk. A koronaeszmének és az organikus gondolatnakebben a területi vonatkozásban végbement véglegesösszeeolvasztása a XVI—XVII. századnak, a Werbőczyutáni kornak műve, és a Hármaskönyv előtti kor fel-fogásából, a középkori gyökerekből vette eredetét .

Az 1559. évi országgyűlésen a rendek kérik a királyt,hogy a tizenhárom szepesi várost váltsa vissza. «Azok-nak a városoknak az ország testétől való elszakításaugyanis mind őfelségének, . . . mind az egész országnaktudvalevőleg nemcsak káros, hanem vészes is: azért,mivel azok Magyarország koronájának hatóságátólelkülönítve* sem nem adóznak, sem katonát nem adnak .,sUgyanez az országgyűlés Horvátország és Szlavóniarendjeinek kívánságára, feliratában azzal a kérésselfordul a királyhoz, hogy mivel a horvát és a szlavónnemesség, amely már száz éve harcol a törökkel, mosta túlhatalom elől Karinthia és Krajna határaira kény-telen visszavonulni, hallgassa meg őket kegyesen, hahozzá fordulnak, mert Horvát és Szlavónországok«mindig Magyarország koronájának különleges tagjaivoltak és most is azok.»17

16 Civitatum enim illarum a corpore regni avulsio cumMaiestati... tum vero tuti regno comperitur esse non solumdamnosa sed etiam perniciosa; en quod illae a iiurisdictionecoronae regni Hungariae separatae nee... contribuant.MOE IV. 297.

17 1559. febr. 1: regna enim illa Croatiae et Sclavoniaesemper fuerunt et sunt speciális membra coronae Hungariae.

247

Minthogy Erdély is a szent korona joghatóságaalatt áll, a fejedelemség mind a nemzeti fejedelmek,mind a Habsburgok uralma alatt az ország, illetőleg aszent korona testének tagja. Ez a felfogás a királyságimagyarok és az erdélyiek megnyilatkozásaiban egyarántmegtalálható közös politikai gondolat: a magyar integri-tás elvi fenntartása.

I. Ferdinándnak magyar tanácsosai azt ajánlják,hogy János Zsigmondnak csak bizonyos feltételekmellett engedje át Erdélyt, éspedig: «azt élte hosszáigbirtokolja egészen teljes hatalommal, azonban úgy,mint az országnak és a magyar koronának tagját, sabban az esetben, ha utódok nélkül hal meg, szálljonvissza e ténynél fogva ismét a koronára; vagy hautódokat hagyna maga után Felséged leányától (akitnőül kért) és vagy Felséged, vagy örökösei, t. i. Magyar-ország királyai Erdélyt, mint az ország tagját maguké-nak akarnák megszerezni, tartozzanak azt a két herceg-ségért és a nekik előbb kijelölt uradalmakért vagy másúton, amelyről velük egyezkedni lehet, átengedni».18

A Miksa és .János Zsigmond közt kötött speyeri szerző-désben az utóbbi elismeri «Ő császári és királyi Felségétaz egész kereszténység fejének. Magyarország királyá-nak, a maga feljebbvalójának és Erdélyt, valamint

MOE IV. 23K. Az 1559:54. t. c.-ben: ... coronae Hun-garicae. . . U. o. 301.

18 1503. júl. 7: ita tamen, tanquam membnun regni etcoronae Hungaricae, ac casu quo síné heredibus decederet.,(levői veretur rursuni ad coronani ipso facto; vei si...mniestas cadeui vestra vei succegsores sui, reges scilicetHungariae Transsylvaniáin ipsam tanquam regni membnunpro se habere vellent. . . Tört. Lapok 1875. 825. Utal ráLukinich I., Századok, 1913. 103.

248

Magyarország részeit, amelyeket birtokol, Magyar-ország tagjának . . .»19 Még erősebben van hangsúlyozvaErdélynek Magyarországgal való összefüggése a II.Mátyás és Bethlen Gábor között kötött nagyszombatiszerződésben; Bethlen elismeri Mátyást és törvényesutódait Magyarország királyának és felette állónak.«Es Erdélyt és a neki alávetett részeket Magyar-ország koronája elválaszthatatlan tagjának tekintik éselismerik és a korona jogának nem fognak sérelmetokozni . . .*®° Erdélynek Magyarországhoz való tarto-zását ennél kifejezőbben és a magyar politikai gondol-kozásnak megfelelőbben nem lehetett volna ebben azidőben szavakba foglalni.

A magyar felfogás ebben a gondolatban az idegentanácsosok nézeteivel is találkozott. Néhány évvelelőbb írja az udvari tanács az erdélyi ügyekről felter-jesztett véleményében: «Erdély nemcsak a természetés a jog, hanem különböző szerződések és örökségszerint Magyarország koronájába van bekebelezve.»21

Nem különbözik ettől Bocskainak az erdélyi ország-gyűléshez intézett fejedelmi előterjesztése sem: «Erdély

19 1570. aug. 10: habebit et recognoscat S. O. R. Mtem

pro capite totius Chriatianitatis, pro rege Hungariae etmaiore et superiore suo ipsamque Transsylvaniám ac parte»Hungariae, quas possidet, pro membro regni Hungariae...K. Gooss: österr. Staats Verträge, Siebenbürgen 191.

20 Et Transsylvaniam partesque ei subiectas pro inse-parabili membro coronae regni Hungariae recolunt et.recognoscunt, neque iuri coronae praeiudicabunt. U. o. 452.

21 1614: Siebenbürgen nit allein der Natm- und Rechten,sondern unterschidlic her erfolgten Compactaten undSuccession nach der öron Ungarn incorporirt... EOKVI. 531.

249

Magyarországba bekebelezve maradjon.»42 Maguk azerdélyi rendek is elismerik, hogy Erdély tagja Magyar-országnak: «De tudván azt, (noha istennek úgy tetszett,hogy ez mi atyánkfiaival nemes Magyarországgalmostan egy korona alatt ne lehessünk) mindazonáltalegy nemzet és a magyar birodalomnak nem kicsinyrésze vagyunk . . .»23

Erdélynek Magyarországhoz való viszonyáról atörök kiűzése után sem gondolkoztak másképpen.I. Lipót is kifejezésre juttatja ezt az erdélyi gubernátor-nak adott utasításában: «... az isteni gondviselésnek úgytetszett, hogy Erdélyt, Magyarországnak legrégibb tag-ját, amelyet egykor az idők jogtalansága elszakított ...a mi törvényes hatalmunk alá végre visszaadja . . .»21

A Részek is az ország testének tagjai, visszatérésüke test érintetlenségének helyreállítására szolgál. A«szent, korona sérelmére» elveszett Huszt, Kővár,Tasnád és Nagybánya várai Báthory Gábor halálaután visszakerültek, mivel őrségük, amint a magyartanács erről megemlékezik, «a keresztény közösséghasznára azokat Magyarország érintetlen testének meg-óvására, mint tagokat önként és saját akaratábólátengedte és visszaboosátotta.»25

21 Ut ipsa Transylvania Hungariae regno incorporatemaneat. . . U. o. V. 102.

22 1659. EOE XII. 214.24 1693. ápr. 29: Host quam divino nutui piacúit Trans-

silvaniam antiquissimum Hungariae regni membrum, olimper injuriam temporum ab eodem avulsarn nostro. . . legitimeimperio postliniinio rest iluere... Bedeus v. Scharberg: Ver-fassung des (îrossfürstent ums Siebenbürgen, Wien, 1844. 16.

25 1615: praesidiarii... in commuem reipublicaeChristianae utilitatem easdem ad int egri corporis sui regni

250

Az a terület, amely az országnak, a koronának atagja, fel van jogosítva arra, hogy az országgyűlésénmegjelenjék, illetve oda követeket küldjön. A királymegbízottai a Bethlen Gáborral folytatott tárgyalásoksorán 1617-ben úgy vélik, hogy Erdély követei meg-jelenhetnek a magyar országgyűlésen, mivel ErdélyMagyarország tagja.26 Magyarország területének or-ganikus szemlélete ilyenformán összeköttetésbe jut aközjogilag jogosítottaknak organikus szemléletével és akét gondolat a XVII. század elején már összekeveredik.Körmöcbánya utasítja Bocskay tábori gyűlésére kül-dött követeit, fejtsék ki. hogy a város hatósága sohasemakart elszakadni, minthogy a város «az ország koroná-jának tagja és jószága.»27

A szentkorona-eszme újahbkori fejlődése tehát aközépkori történeti alapokon nyugszik és a Hármas-könyv hatásának feltételezése nélkül magyarázható a«szentkoronatan» mellett a Hármaskönyvben is fel-található hagyományos magyar gondolatokból. Demagának e tannak. Werbőczy felfogásának nem volt-evájjon semmi hatása? Feltehető-e, hogy amikor a nagymagyar jogtudós tanításai, mint a magyar jognak

limitarme conservationem veiut membra nitro et spontesua cesserunt et resiguarunt. KOK VI!. 214.

26 Lacet legati non villere causam. cur admitti nundeborent tamquam inenibrurri Huntpiriae, siquidem etMaies tas Vestía ita Transyl vaniam habere vellet... KOKVII. 454.

27 1605. nov. 15: Deinde referendum, quia iiulex etiurati cives huios civitatis nunquam in animo sese abstra-hcndi habuerint. siquidem mcmbra et peculium coronarivgni sint. prout ea de re et antea per literas sese declara-verint... MOE XI. 133.

251

egyetlen nyomtatásban megjelent összefoglalása, aXVT. században zsinórmértékévé váltak a jogéletnek,éppen ez a nézete maradt volna befolyás nélkül amagyar gondolkozásra?

Werbőczy, mint láttuk, a szent korona tagságánakkifejtésével a nemesség eredetét, a nemnemesektőlvaló elválását és a nemesek egymásközti egyenlőségétmagyarázza. A nemes azért nemes, mert a királytóladományt kapott, így tagja a szent koronának és ré-szese a teljesen egyenlő eredetű, azonos terjedelműnemesi szabadságnak. A Hármaskönyv e tanításánaka Bocskay-féle nagy rendi mozgalom gondolatvilágá-ban találtam első nyomát; ez egyébként is, így kü-lönösen az ellenállási jog hangoztatásában. Werbőczyszellemi befolyása alatt állott.28

A Bocskuy-párti rendek a felkelésüket megokolókiáltványukban többek között ezt is mondják: «Ma-gyarország különleges szabadságainak egyike, hogybármely úr és nemes szabadon uralja jószágait éshogy az urak akarata ellen sem a király, sem a főpapoknem helyezhetnek plébánosokat az ő jószágaikba,amelyek használatában mind a mágnások, nemes urak.mind a szabad városok, mint Magyarország koronájá-nak tagjai békésen és szabadon voltak.»29 A rendektehát a kiváltságokkal, szabadságokkal kapcsolatban

28 I,. erről id. cikkemet, 1. jz.29 1605: Cacterum inter praecipuas libértales regiii

Hungariae una est, ut quilibet dominorum et nobilium bon issais libere duminetur et ut invitis dominis ñeque rex.ñeque praelati in bona illorum plebanos imponant. inquorum usu pacifice et libere tani magnates, nubiles etdomini civitatesque liberae tamquam membra eoronaeHungariae exstiterant. MOE XI. 175.

252

hivatkoznak Werbőczynek a tanítására és ezt helyesenértelmezik. A szentkorona-tannal Werbőczy a nemesiállapotnak, a kiváltságolt helyzetnek az eredetét és azösszes nemesek egymás közti egyenlőségét magyarázza.Ez az utóbbi gondolat nyomatékosan kifejezésre jut akiáltvány idézett szavaiban. A «cuius régió, illiusreligio» elve egyformán érvényesül a mágnás és a nemes,sőt a szabad királyi város birtokain is. A király és afőpapok egyikkel szemben sem gyakorolhatják a papkinevezésének a jogát. A szabad királyi városokrólazonban Werbőczy a szentkorona-tannal kapcsolatbannem szólt. A rendek itt túlmennek a Hármaskönyvön.Hogy a városok is részesülhessenek a kiváltságokban,hogy a «cuius régió...» elvét ők is igénybe vehessék,megteszik őket, akik eddig csak a szent korona birtokai,az ország tagjai voltak, a Werbőczy értelmében vettszent korona tagjainak.

A Hármaskönyv tanításának ezzel a helyes értel-mezésével a XVII. században bírói ítéletben is talál-kozunk. A nemnemest, mivel nem tagja a koronának,kúriai döntvény szerint nem illetik mega nemesi jogok.«A nemnemeseket nem illeti mega kereset joga elődeik-nek birtokügyekben tett bevallásainak érvényteleníté-sére. A nemnemesek ugyanis, akik az I. rész 8. címeszerint nem tagjai a szent koronának, nem képeseknemesi jogok gyakorlására és ezért az l687: 18. t. c.szerint csak azzal az előnnyel bírnak, hogy az anyaijusson birtokoltakat megtarthatják, nem pedig szer-zésre vagy visszaszerzésre irányuló kereseti joggal.»30

30 Ignobilibus ad involidationom fussionum antenatorumsuorum super iuribus possesionarius celebratarum actnratusnon competit. Ignobilos enim, qui iuxta titulum 3. I mae

253

A döntvényben nemnemes atyától és nemes anyátólszármazó nemtelenekről van szó.

A koronaeszmének a középkori gondolatvilágbóltáplálkozó fája az újabb korban is bőven meghoztagyümölcsét. A szentkorona-tannak Werbőczy kezétőlojtott fiatal sudára is kezdett már, ha csak gyéren is,termést adni.

non sunt membra sacrae coronar, ¡uriuni nobilitariuiiicupayes hand sunt, advoque ex art. 18. 1687. tauium bone-íiciuni iure materno possessa retinendi. non vero acqulremlivel reacquirendi activitas eisdem competit... PlanumTabulare, Decisio 155 és 1052.

13. A koronaeszme XIX. század politikaigondolatvilágában.

Történeti irodalmunk közkinccsé vált megállapítása,hogy a felvilágosodás és a francia forradalom eszméinem maradtak hatás nélkül a magyar nemességre sem.A XVIII. század utolsó évtizedeiben új eszmék hatottákát a magyar főket is, a nélkül azonban, hogy még kétemberöltőn át képesek lettek volna a rendek gondolat-világát és vele a társadalmi berendezkedést megváltoz-tatm. Sajátos volt ez a magyar felvilágosodás, amelynekgéniusza egyik kezében Montesquieut és Rousseaut, amásikban pedig a Tripartitumot tartotta. Az 1790 91.évi országgyűlésen nyilatkoznak meg először új gondola-tok, hogy azután ne is tűnjenek el többé egészen a libe-rális eszméknek 1848-ban bekövetkezett beteljesüléséig.

Werbőczy tanításainak és az új eszméknek keve-réke csendül ki nem egy országgyűlési beszédből.Az «ősi alkotmány» 1790-től kezdve válik sokszorismételt jelszóvá,1 melynek hangoztatása a franciaforradalom véres eseményeinek és Napóleon hódítóháborúinak hatása alatt nemcsak a rendeknek, hanema királynak is jól felfogott érdekében áll. Az «ősi alkot-mány» Werbőczy szerint a népszuverenitás alapjánnyugszik és így könnyen összeegyeztethető a rendigondolkozás szerint a francia állambölcselők elveivel.

1 L. pl. Országgyűlési naplók 17»2. 10. 1805. 28. 1808.03. 1830. V. 2, 20. 1832/38. V. 315. stb.

255

A Hármaskönvv II. részének 8. címében találhatófejtegetés, amelyre ismételten történik hivatkozás samely az alsótábla elnökének szavai szerint is «atörvényhozás kútfeje»,2 megkönnyítette azt. hogy arendek a modern elveket elfogadják a nélkül, hogy ezszemükben közjogi változtatást tett volna szükségessé.Általános felfogást fejez ki az 1832-36-i országgyűlésenZala megye követe; amikor a király és a nemzet viszo-nyáról így nyilatkozik: «Kettős viszonyban áll fejedel-münk a nemzethez, úgy mini a végrehajtó hatalomnaka feje és mint a törvényhozásnak egyik része . . .Minden szabad országban, minden szabad polgárialkotmánynál elkerülhetetlenül szükséges, hogy a tör-vényhozó test a végrehajtó hatalomtól teljesen függet-len legyen . . .»3

Nem lehel itt célunk annak a tisztázása, minő elvekirányították a napóleoni háborúk idejében és az ú. n.reformországgyűléseken a rendek politikai gondolkozá-sát, csak arra a kérdésre kell feleletet adnunk, élt-ea koronaeszme a politikai nézeteknek ebben azátalakulási korában is. Volt-e a középkorba vissza-nyúló eszmének és Werbőczy tanításának hatása aliberális elvek elterjedése és érvényesülése idejében is,vagy eltűnt az új eszmék egyre nagyobb erővel morajlótengerében’?

A «korona» — mindig a «szent» jelző nélkül . a«magyar korona» avagy «Magyarország koronája» gyak-ran jelenti a királyi hatalmat ebben a korban is; azutóbbi kifejezések különösen akkor, ha a magyarkirályi hatalmat meg akarják különböztetni az uralkodó

2 1832/36. Napló VI. 515.3 Napló VI. 56.

236

egyéb országai felett gyakorolt hatalmától, egyébkoronáitól. Az a körülmény, hogy a «koronát» ilyenértelemben korszakunk elején elsősorban az udvar ésszervei használják, amint már a XVII. században istették, arra enged következtetni, hogy azt nem amagyar szentkorona-eszméből, hanem az általánoseurópai nyelvhasználatból vezethetjük le, amely akoronával mindig a királyi méltóságot, a királyi hata-lom jogkörét jelezte, amivel a legrégibb időtől kezdvetalálkoztunk.

Királyi beszédben ezt halljuk: «Fontolóra vesz-szük mindazt, ami ennek a szabad és a maga alkot-mányában független nemzet jogainak megerősítésérevagy alaposabb kifejtésére vonatkozik, mint ugyan-annyi hozzájárulást a korona fényéhez, dicsőségéhez ésszilárdságához ...» A rendek bizalmukról tettek tanú-ságot., amidőn önként segélyeket ajánlottak fel, «hogya koronának és a nemzetnek a maga méltósága, azországnak pedig a maga dísze megadassák.»4 SándorLipót főherceg-nádor a rendekhez szólva, «reményűteljes bizalommal, hogy az ország rendjei tulajdonnemes indulatjukhoz és a legkegyesebb fejedelem irántvaló hívségekhez képest ö Felségének a magyar koronadicsőségére célozó igyekezeteinek előmozdítása általcselekedettel is fogják örömüket bizonyítam.»5 Avagy

4 1700. marc. 18: quidquid ad Urmanda uut pleniusexplicanda liberi ac in sua constitution independent ishuius regni iura spedit, tamquam totidem ad splendorem,decus ac flrmitatem coronae accession!« consideremus...ut sua coronae et genti dignitns, regno velo suus decorafferatur... Napl6 110.

5 1700. márc. 10. Napló 401.

257

József nádor egyik beszéde szerint: «Összegyűltünk,hogy a mi és a szövetséges népek létét, «a királyi koronafényét», hogy hazánkat «bátorságos karba helyhez-tessük.»6 «A karok és rendek fegyvereket készítettek,hogy azokat az ellenséggel szembe szegezzék, hogyazokkal a mi koronánkat ..., az ő hűségükre bízottfelséges nemzetségünket és magát az örököst megvéd-jék», mondja a király az 1807. évi országgyűlést meg-nyitó kéziratában.7

De használják a rendek is a korona szót ebben alegrégibb értelmében, bár nem a hagyományoknakmegfelelő módon, hanem a kormányhatóságok gyakor-latának a hatása alatt. Borsod megye követe például azV. Ferdinánd címzéséről hosszasan folyt vitában többekközt ezeket mondja: «. . . a pragmática saunusai elhunytkirályaink sírjaikban illettéinek . . .» «Istentől nyerthatártalan igazat, mellyel az uralkodó koronánk rend-jéről, királyságunk titulusáról és nemzetiségünk,függetlenségünk jeleiről rendelkezhessen, talán senkisem akar mégis felállítni», «. . .az ország diplomatikaiállásába, koronánk, királyunk nemzeti címzetébenegyoldalúlag . . . illv változás történjen . . ,»8 Sőt arendek akárcsak a központi kormányszékek, nemcsakMagyarország, hanem az uralkodó többi országai felettgyakorolt hatalmat is jelölik a korona szóval, engedveaz általános európai használatnak. 1825-ben példáulhálafeliratban üdvözlik a királyt, aki veszélyeknek

61807. Napló 20.7 1807. Napló 24.8 1832/86. Napló XI. 832.

258

tette ki magát «alattvalói és koronái biztonságánakmegvédéséért, amelyeket méltósággal visel.»9 Avagyegy másik feliratban: «Ha gondolóra vesszük, hogyMagyarország koronája királyi felségednek koronájiközt a legnagyobb fénnyel ragyog . . .»10

Már az 1840-es években olvasunk az uralkodóijogokról, mint a korona jogairól. így a magyar ellen-zék ügyében a nádorhoz intézett kéziratban hangoz-tatja V. Ferdinánd, hogy mindig a törvényes útonmarad és sohasem fog olyan engedményeket tenni,amelyek a korona jogait, s egyszersmind az országjavát károsan befolyásolnák.11

Az abszolutizmus és a provizórium idejében az-után a «korona» («die Krone») a személytelenített fő-hatalom jelölésére szolgál, az uralkodó jogkörét, gyak-ran a személyét értik rajta anélkül, hogy megneveznék.Ez a korona hol általában az összes országokfeletti főhatalmat, hol meg esetleg csak a Ma-gyarország felett gyakorolt uralkodói jogokat jelenti.Schmerling pl. a magyar országgyűlés feloszlatásá-val kapcsolatban ezt mondja a birodalmi tanácsban:Az uralkodó célja volt «az ország állam jogi viszonyaitaz alkotmányos összállam igényeivel és a korona jogaita népek teljesíthető kívánataival összhangzásba hozni.»Az 1848. évi törvényeket nem lehet megerősíteni,«mivel ezek a magyar korona souverenitási jogait éspraerogativáit támadják meg.»12 Gróf Apponyi György

9 1825. Iratok I. 77.10 1832/30. Iratok I. lót. .11 Miskolczy Gyula: A horvát kérdés. Budapest 1927—

1928. II. 100.12 1861. aug. 23. Deák Ferenc beszédei (kiad. Kónyi

Manó), 2. kiad. III. 280.

259

1862. évi emlékiratában a korona mindvégig egyjelen-tésű a királlyal, aki a közjogi vitában az országgal, azországgyűléssel áll szemben. A gondola! fejlődése minthavisszatér! volna oda, ahol még a XIV. században volt:a korona és az ország ellentétéhez. Apponyi állandóana magyar korona vagy csak a korona tanácsosairólbeszél,13 a korona meggyőződéséről és a korona szándé-kairól.14 «A mint a koronának mindazt, ami a császárikirályi hadsereg egységének kelléke, a leghatározot-tabban követelni kell.»15 «Ha a korona ... az ország-gyűlést, úgymint az ország kormányát. . . autonómjogaikba rinem csorbítja . . ,»16

A rendi felfogáshoz ragaszkodik még Deák Ferencis az 1861-i országgyűlésen, amennyiben a koronábannem a király személyét, hanem a királyi hatalmatlátja: «Őseink, midőn . . . Magyarország koronájáranézve a Habsburg-ház nőágára is átruházták az örö-kösödést . . ,»17 Ezzel szemben áll «az ausztriai császárikorona», amelyről V. Ferdinánd lemondott.18 Ilyenértelmű az 1867: 12. t. c. is, amelynek 7. §-a szerint«Magyarország koronája is ugyanazon fejedelmet illeti,aki a többi országokban is uralkodik.»

Van azonban olyan törvényünk is, az összefér-hetetlenségről rendelkező 1875:1.1. c., amely a királyt,személytelenítve így szól: «Országgyűlési képviselőnem viselhet olyan hivatalt, nem foglalhat el olyan

13 U. o. 304, 308, 310 stb.14 U. o. 311, 312.15 U. o. 30«.16 U. o. 308.17 1801. máj. 13. Első feliratú javaslat. U. o. 35.18 U , o. 53.

260

állási, mely a korona kijelölésétől vagy a korona, akormány, a kormány közegek kijelölésétől függ ésfizetéssel vagy díjjal jár.»

Politikai életünk a dualizmus idejében a «koroná-nak» ezt a nem magyar eredetű használatát tettemagáévá és a «király» helyett gyakran alkalmazta,így járt el Ugrón Gábor, amikor Ferenc JózsefnekPécsett a közigazgatási reform ügyében tett nyilat-kozatával kapcsolatban kérdést intézett gróf Sza-párv Gyula miniszterelnökhöz: «A koronának meg-van a maga része a törvényhozásban. A koronánakmegvan a legmagasabb, de legutoljára következőíunctiója, t. i. az országgyűlés által elfogadott törvénytszentesítheti vagy visszautasíthatja ...» A miniszter-elnök is hasonló értelmet ad a koronának: «Nem fogad-hatom el, .. . hogy a koronának ne lenne joga bizonyoskérdésekben állást foglalni... hisz ez történik akkoris, midőn a kormány a törvényhozás elé terjesztendőjavaslatok iránt a korona beleegyezését kéri.. . Nemtekinthetem semmikép alkotmányellenes eljárásnak,hogy a korona bizalmat nyilvánít a törvényhozásbölcsesége iránt .. .»

Ugron azután szónoki fordulattal hozza kapcsolatbaezt a «koronát» a szent koronával: «...miért kellett amagyar miniszterelnöknek Szent István koronájába akortestollat beletűzni?... Jól tudjuk, hogy Magyar-ország állami élete és léte ebben a koronában nyilvánuls az ezen koronához való ragaszkodás s ezen koronairánti tisztelet az, ami a népek azon sok faját össze-tartja. És vájjon ezen különböző érdekeket mi képesjobban összetartani, mint azon hagyományos, való-sággal fanatikus lelkesedés és tisztelet, mellyel a

261

koronára és a királyi hatalomra szoktunk tekintem.»19

Itt a koronának, mint ékszernek, mint a királyi hatalomjelképének s mint magának a királynak a jelentésevan a szónoki hatás kedvéért összekeverve. A «korona»használata a király helyett a politikában és a publi-cisztikában Ferenc József korában általános volt ésmáig is megmaradt.

*

Ezzel a nem magyar eredeti! gondolattal szembena rendi világban megtaláljuk a szent koronát, mint azállamnak a királyi hatalom mellett vagy felett állójelképét, amelyhez az alattvalókat a hűség kapcsolja,miként a középkorban. Különösen az 1790. évi rendimozgalom idejében értesülünk olyan felfogásról, amelyegyáltalában nem egyezik meg azzal, amelyet az előzők-ben vázoltam. A rendek azt az esküvel megerősítetthűséget emlegetik feliratukban, «mellyel az ország szentkoronájának és az ő alkotmányának» tartoznak,20 bál-áz esküben, amelyet a követek az országgyűlés meg-nyitása után letettek, nem volt szó «a korona irántihűségről», hanem csak az alaptörvényekről, amelyekszerint a rendek jogait, a nép és a köznép (plebs)boldogságát meg fogják őrizni.21 Csak a koronaőrségtett esküt az uralkodónak és az ország koronájánakjáró hűségre, de ebben a korona nem az államot jel-

19 1891. jón. 27. Napló 517. sz. ülés.20 1790: nec iurata fides fidelitasque nostra sacrao rágni

coronae eiusque constitutioni (leinta admittebat... Iratok202.

21 1790. Napló 39.

262

képezi, hanem egyszerűen a koronát, mint ékszertjelenti. Az eskü szerint ugyanis a koronaőrök a szentkoronát híven fogják őrizni és «ha, mondja az esküvalamely ellene irányuló fondorlatot, cselt vagy ár-mányt megtudok, vagy észreveszek, azt a korona-őröknek azonnal fel fogom fedni.»22 Itt nyilván nemaz állam ellen, hanem a szent korona eltulajdonításaérdekében szőtt fondorlatról van szó.

Ezt a király és Magyarország szent koronája irántihűséget hangoztatják kérvényükben a tiszai kerületközségei, ö Felségét, házát és «az ország szent koronájátmint életüknek és jólétüknek kezdetét és egyetlenkincsét szemük előtt tartva.»23 Mikor a rendek fel-kelnek, a királyt és a szent koronát védik meg, amintaz 1805-i törvénytervezet bevezetésében mondják, anádortól «megtudva, hogy a kezdődő háború bel-fordulatai miatt királyukat, az ország szent koronájátés az ősi alkotmányt nagy veszély fenyegeti», felkelésthatároztak el.24 A védelemmel a király s a szentkorona dicsőségének tesz szolgálatot, amint SemseiAndrás személynök 1805. évi megnyitó beszéde szerint,az uralkodóra «a pragmatica snnctio értelme szerint

22 1790. Iratok 387.23 1790: ...Mtem V. S. augustamque M*4* . ..doiuum

at que sacri regni corona ni taniquam princípium et unicumvitae salutisque nostrae thesaurum prae oculis habentes.Iratok 506.

24 1805: ...intelligentes ad versi« incipient is bellicasibus regi suo et sacrae regni coronae constitutioniquea vitae magnum imminere periculum.. . ineurroctionemobtulerunt... Napló 01. A végleges törvényszöveg 1. cik-kében ez áll: Suam .Mtem S. et regnum Hungariae eiusqueconst it ut ionem... gravi hello involutam esse...

263

a monarchia egész és teljes épségének és végre a magyarkorona dicső méltóságának védelmezése és fenntartásabizattatva vagyon.»25

Nem is kell talán megemlítenem, hogy a rendivilág fennmaradásáig állandóan érvényesül a szentkorona öröklési joga, a fiscalitas, mert «a rendek mindenjussa a szent koronából folyik és ha a törvényes bir-tokosnak magva szakad, oda, mint a forráshoz kellvisszaháramlania.»26 Ezek újabb eladományozása «aszent korona alapvető előjogaihoz» tartozik, s ezt akirály gyakorolja.27

Az újkor századaiban is a korona jövedelmeineknevezik az országgyűlés beleszólása nélkül kezelhető,az állam céljait szolgáló jövedelmeket. A rendek 1811-ben megemlékeznek egy üzenetükben őseiknek arrólaz intézkedéséről, amellyel «a korona joghatóságánakazért engedtek át oly jelentős alapokat és jövedelme-ket, hogy azok segítségével az állam (status) szükség-leteiről gondoskodni lehessen.»28

A «szent korona» nem tudott állandósulni a magyarállam határozott megjelölésére. A reformkorszakban

25 1805. Napló -1.26 A fiscus beadványa bizonyos törvények hozataláról.

1700. Iratok 458.27 Ha a nádor kétes caducitast is adományozna, meg-

gátolná a szent korona jogainak érvényesülését. Az ő ado-mányozási joga «ad nihil tale quod fundainentalibus sacraecoronae praerogativis ac eminenti regiae auctoritate prae-judicare posset. extensa». 1790. Iratok 449. A fiscus bead-ványa .

28 1811: ... memores... instituti majorum, qui iuris-dictioni coronae ideo tani notabiles fundos et proventnsassignarunt, ut illorum subsidio status necessitatibus...prospici valeant... Iratok 70.

264

a külföldi jogi irodalomban is általánosan alkalmazott«status» szót kezdik e fogalomra használni, s ezt az«álladalorn» szóval fordítják magyarra. Csak az 1850-esévekben vált ja fel az «álladalmat» az «állam».29 A statusa régebbi korok magyarországi latin jogi nyelvében arendi állapotot, a rendeket jelentette. Az állam jelen-tésében először 1700-ben találtam meg: Erdélyrőlmondják a rendek, hogy a magyar állam részét tette(partem civitatis seu status Hungarici efficiebat).30

Hogy ez a szó új jelentésében még szokatlan és általá-ban ismeretlen volt a rendek előtt, bizonyítja az a vita,amely az 1811-i országgyűlésen folyt a szó használatafölött.

Az országgyűlés egyik törvényjavaslatában foglalt«praeferenter in bonus status et proventibus» szavakatHorvátország követe úgy értelmezte, hogy a kincstárszámára jövedelmező jószágokat jelentik. A kétségekelkerülése végett azt javasolta tehát, hogy a «bonacoronae et cameralia» kifejezést tegyék helyükbe,(tömör megye követe jellemzően jobbnak tartotta a«bona status» szavakat, mert «ebben értetik a király ésaz ország.» Tehát szerinte nem a korona, hanem astatus foglalja magában a királyt és az országot. Azelnöklő személynek a «bona cameralia et fiscalia» sza-vakat tenné a javasoltak helyébe, mivel nem tudja,ki lehetne-e mutatni, hogy a jószágokat az ország,azaz a rendek adták át. De nem vehetnék vissza akkorsem, ha így történt volna, azaz nem jelölhetik őket a

29 Az álladalom nyelvújítási szó: a legrégibb adat1780-ból való. Az állam mai jelentésében először 1851-benjelenik meg. Magyar etymologiai szótár.

30 1790. Iratok 646.

265

status jószágainak, ő tehát a rendeket értette a sta-tuson. Hasonlóan nyilatkozott Komárom megye követeis: nem tudja, melyek legyenek a «bona status», mertsehol sem találja fel ezeket a szókat. Különben is négystatusa van az országnak. Nógrád megye követe a«bona coronae»-t tartja jobbnak, «minthogy ezáltalcsak annyit ért, mint a státus név alatt. A koronáhozmindnyájan tartozunk és az reprezentálja az egész or-szágot.» Végre is megállapodtak a «bona cameralia etfiscalia» kifejezésben, mert ez nem adhat alkalmatfélreértésekre.31

Az 1882—36. évi országgyűlésen elhangzott be-szédekből arról győződhetünk meg, hogy a «status»már általánosan használt szó az állam jelölésére.32

Kiszorítja a «respublicát», a «köztársaságot», amelymár csak elvétve fordul elő.33

Az újabb jogi irodalom hatásának kell tulajdoní-tani, hogy az 1930: 34. t,. c. szerint a bíróságok azítéleteket nem a magyar állam, hanem a szent koronanevében hozzák.

31 1811. Napló 159.32 Pl. Napló 111. 298, 299. IV. 101, 327. V. 93. X. 54.

XII. 199, XIII. 53. (12. (13, 401. 1830/40. Napló 1. 3. 5.1S44. Napló 11. 304.

33 1832/36. Napló XII. 164. A rendek összeségét jelentőrespublica már a középkorban használatos: «respublicaregni nostri Hungariae» olvassuk V. László oklevelében.1453. Teleki X. 353. Az 1525. évi őszi országgyűlés 42. cik-kében: «respublica huius regni». Az 150(5. évi országgyűlésipropositióban: «... de prompt issinia et integerrima fideliumregni statuum ntque ordinum erga Mtem Suam et pátriámet rempublicam voluntate. tide atque benefieentia...» MOKVIII. 252. A Bocskay-korszakra nézve 1. Károlyi-Emlék-könyv 140.

266

Határozottan a magyar államot jelöli a XIX.században is a szent korona vagy magyar korona,mint annak a célvagyonnak a tulajdonosát, amely aközépkorból származó hagyományoknak megfelelőena király eltartására, udvara céljaira vau rendelve.«A korona jószágai» nem idegeníthetők el, állományukmegváltoztatása csak az országgyűlés hozzájárulásávalmehet végbe. Így, mikor Munkács uradalmát «a többikoronajószágok sorából» kivették és a Bács megyébekebelezett tiszáninneni kerületet adták át helyébe «azország szent koronája tulajdonául», erre vonatkozóankülön törvényt hoztak.34

A régi hagyományoknak megfelelően járt el azalkotmányos magyar kormány, amikor az 1868:5.törvénycikkel «a magyar koronái javak után a meg-szüntetett úrbériség váltságdíja... fejében befolytpénzösszegek egy részén megvett» gödöllői uradalmatrégi törvényekre utalva «az elidegeníthetetlen magyarkirályi koronajavak állományába» felvette és «ezenminőségben» becikkelyeztette.35 Voltak Magyarországona dualizmus idejében a szent koronának olyan in-gatlanai is, amelyek nem voltak koronajavak, azaz azállam tulajdonai. Mikor 1874-ben a miniszterelnökség abudai Várban több ingatlant szerzett a civillista ter-hére, azokat «a magyar szent korona» tulajdonául je-gyeztette be a telekkönyvekbe. 1884-ben a főudvar-

34 Az ide vonatkozó királyi leirat: 1790. Iratok 505.Majd 1700:7. te.: . ..e serié reliquorum bonomul coro-nalium. . . pro pecutio sacrae regni coronae. . .

35 A törvényjavaslat tárgyalásánál az egyik képviselőmegállapította, hogy a korona nem tartozik az ú. n. manusmortuák közé, amelyeknek a törvény nem engedi meg újjószágok vásárlását. 1868. ápr. 20. Napló.

267

mesteri hivatal nem értett egyet a várkerti ingatlanok-nak hasonló telekkönyvi bejegyzésével, attól tartva,hogy akkor az ingatlanok magyar koronajószággá lenné-nek, ami egyenlő az állami birtokkal (UngarischesKrongut-Staatsgut.) Az ingatlanokat tehát átadták azudvar tulajdonába, de a telekkönyvezés kérdése függő-ben maradt. Bánffy Dezső báró miniszterelnök 1895-ben előterjesztést tett a királynak, hogy «tekintve azt,hogy a királyi palota és összes tartozékai Felségednek,mint a Magyar Szent Korona felkent viselőjének ké-pezik a birtokát, ... a jelzett ingatlanságoknak leg-méltóbb és a magyar közjognak, többszázados gya-korlatnak és úgy régibb, mint újabb törvényeinkbenhasznált műkifejezésnek legmegfelelőbb tulajdonjogielnevezése .Magyar Szent Korona' volna.» Az elő-terjesztés tehát hangsúlyozza, hogy ezek az ingatlanoka királyéi, királyi méltóságánál fogva, amelyet valóbanmindig a szent korona jelképezett. Ferenc József el-fogadta az indokolást és így határozott: «...meg-engedem, hogy' a budai várpalotám és tartozékai...a Magyar Szent Korona tulajdonjogi elnevezéssel telek-könyveztessenek.» A király tehát a magáénak tekintetteaz ingatlanokat és tulajdonjogán nem változtathatottaz új bejegyzés, mert ő viselte a szent koronát. Ezzelellenkezőt a magyar miniszterelnök nem is terjeszt-hetett Ferenc József elé.36

Magyarországon tehát külön-külön vagyona volt aszent koronának, mint az állam jelképének és mint akirályi méltóság kifejezőjének. Az elsőhöz tartoztak a

36 L. erről bővebben a források megjelölésével értekezé-semet: A volt monarchia udvartartásának vagyona. Buda-pest. 1928. 12.

268

koronajavak, a másikhoz az udvartartási javak, ame-lyeket meg kell különböztetnünk az uralkodó magán-birtokaitól. Az udvartartási javak felett a király csakaddig rendelkezik, amíg uralkodó, a magánbirtokaifelett pedig akkor is, ha valamely okból elvesztette azuralkodói jogokat. Míg a szent korona, mint a korona-javak tulajdonosa az államot jelenti, addig az udvar-tartási javak tulajdonosaként a mindenkori királyt, akirályok egymásután következő sorát helyettesíti. Leg-alább is így gondolta ezt a magyar miniszterelnök ésFerenc József, aki azért egyezett bele abba, hogy avárpalota és tartozékai tulajdonosául a szent koronajegyeztessék be, mert az ő felfogása szerint a koronacsak az uralkodásnak, az uralkodónak a jelképe lehe-tett. Hogy mit értett Ferenc József egyébként azáltalános, mondhatjuk nemzetközi felfogásnak meg-felelően «koronán», az kitűnik a családi hitbizományrészére 1901. február 6-án 60 millió koronás alapotlétesítő okleveléből: «Ha az események és a történetifejlődés folyamán az osztrák-magyar monarchia kor-mányformája megváltoznék és a korona, amitől Istenóvjon, nem maradna házunknál, úgy az itt alapítotthitbizomány öröklésére nézve tisztán azok a magán-jogi elvek nyernek alkalmazást, amint azok az 1811.június 1-i általános polgári törvénykönyv útján jelen-leg érvényben vannak.»37

*

Változatlanul átöröklődött az előző korszakból ésállandóan megmaradt a XIX. században is a szent

37 G. Turba: Neues über Lothrangisches und Habs-burgisches Privateigentum. Wien, 1022, 14.

269

koronának, mint az országterület tulajdonosának gon-dolata, amely szerint a szent koronának birtokjogi!,jussa van az ország területére, annak minden részére.A szent korona az ország felett áll, árnyéka beborítja«a magyar korona birodalmát».38 A magyar koronának«birtokjoga» van az államtanács szerint a Dráva ésaz Adriai-tenger közötti területre.39 «Mennyire sorsunkjavíttatására esett» mondják a Greven huszárezredtisztjei az országgyűlésnek beadott kérésükben, «azonváltozás, amidőn az olaszországi számkivetésből afelséges magyar korona árnyéka alá, noha csak szélireis Sklavoniába vissza téríttettünk... »40

Akik az ország területén élnek, a szent korona alatt-valói. «Mert a Nemes Ember akárhol a magyar koronaalatt szerezhet tulajdont magának.»41 A magyar alatt-valók most is «a korona hívei.»42

A rendek, ha az országot védelmezik, a koronajogait tartják meg. Mikor 1700-ben felterjesztésbenhívják meg a királyt az országgyűlésre, biztosítják,hogy ha a törökkel folytatott béketárgyalások nemsikerülnének, «a karok és rendek azonnal készek lesz-nek, hogy ez ország szent koronájának a jogait meg-felelő eszközökkel... megvédjék.»43 A portával szer-zendő békesség végett küldött követnek pedig aztadják utasításul, hogy «Magyarország szent koronája-

38 1790. Napló 20. Idézi Szekfű Gyula: Iratok a magyarállamnyelv kérdésének történetéhez. Budapest, 1926. 283. 39 1835. márc 12. Miskolczy i. m. I. 504.

40 1790. Iratok 78.41 Mondja Somogy megye követe. 1825/27. Napló 111.

210.42 Pozsony megye, 1825. Napló V. 314.43 1700. Iratok 85.

270

nak jogairól soha semmi ürügy alatt le ne mond-jon.»44

Ha az országból valami elveszett, ez a szent koronasérelmével történt, tőle vették el egy részét. így pa-naszkodnak a rendek, hogy a marmersdorfi vagymagyarul sárfenéki uradalom, amelyről az 1681: 46.t. c. megállapította, hogy a szent koronához tartozik,«a szent korona jogainak sérelmével» máig sern kerültvissza.15 Szerencsy István személynök mint az alsótábla elnöke ellenezte a rendeknek azt a kívánságát,hogy Pozsega, Szeréin és Verőce megyék sérelmeia magyarországi megyékéi közé kerüljenek és Horvát-Dalmát- s Szlavónországokéi közül kihagyassanak,mert ebből arra lehetne következtetni, «mintha Szla-vónia a szent koronától elesett volna:»46 az egyikmegyei követ szintén ellenezte, hogy a szent koroná-tól valami «elvonattassék.» Gróf Haller Ferenc bánjelentése szerint «a magát illvrnek nevező párt... amagyar koronától való elszakadásra törekszik.»47

A szent koronához tartozott természetesen Erdélyés Horvát-Szlavónország is. Mindkét ország rendjei el-ismerték ezt. ami egyenlő volt a magyar birodalom-hoz való tartozás hangoztatásával. Az erdélyi 1791.évi 6. t. c. szerint: «Úgy ő Felsége, mint a felségesosztrák házból származó utódai. Erdélyt, mint Magyar-ország szent koronájához tartozót Magyarországgal

44 1700: ... iuribus saerae regni Hungariae coronaenullo sub praeiudicio ronunciet in perpetuum. Iratok 676.

45 1700: ...cum praeiudicio iurium saerae coronae...Iratok 625.

46 1830/40. Napló II. 160.47 1842. okt. 10. Miskolczy i. m. II. 19.

271

együtt fogják bírni a főhatalom és öröklés jogán...»«Ami Erdélyt illeti,» mondja 1790-ben a magyar rendifelirat, »Magyarország szent koronájának joga minderedeténél fogva, mind szerződések és törvények szerintvilágos és nem vitatható...»48 Évtizedek múlva semváltozik a rendek nézete: «Erdélyre nézve a magyarkorona jussai az 1792: 11. és az 1741: 18. törvény-cikkelyekből sokkul világosabbak, hogysem azokat őFelsége előtt bővebb adatokkal támogatni szüksé-ges lenne.»49

A horvát-szlavón rendek 1790-ben azt kívánják amagyar országgyűlésen, hogy a határőrvidéken a rendialkotmány és közigazgatás érvényesüljön a katonaihelyett: «Minthogy a határőrvidék nem valami külsőtartomány területéből, hanem nemeseknek az országhatárai között fekvő és kétségtelenül a szent koronajoghatóságához tartozó jószágaiból került össze, ame-lyeket azért is... a szent korona testéből ki nemszakítottak...»50 Hasonlóan beszól Horvátország kö-vete «a magyar szent korona alá tartozó véghelyek-ről.»31 Horvátország magát «önként, csatolta a magyarkoronához.»68 Zágráb megye a törvényhozás nyelveügyében tett felterjesztésében hangoztatja, hogy «a kap-csolt országok méltóságukat és függetlenségüket, mint

48 1790. Iratok 298.49 1839/40. Iratok II. 3.50 1790: Proinde cum confinia non ex exterae alicuius

provinciae terreno, sed a bonis nobilium inter limites regnisitis et ad iurisdictionem sacrae Coronae indulatae perti-nentibus conflata sunt, quae propterea. .. a sacra coronanunquam excorporata fuerunt.. . Iratok 227.

51 1832/36. Napló. VI. 257. (1834. ápr. 7.)52 1840. febr. 28. B. Kulmer Ferenc. Főrendi napló 65.

272

szabad országok attól az időtől kezdve, hogy Magyar-ország szent koronájával szövetséget kötöttek, a leg-vészesebb korszakokban is megszakítás nélkül mindigmegtartották...»53 Akárhogy is vélekedtek a kapcsolatlétrejöttéről, az összes érdekelt tényezők elismerték,hogy Horvátország «Magyarország koronájához tar-tozik», a horvátok «a szent korona alattvalói.»54

Az uralkodó kötelessége a szent koronától elvettterületeket visszaszerezni s ezek visszacsatolását megkell ígérnie koronázása alkalmából. Amint a renditábla elnöke mondja: «Még most is, valahányszor azúj királyt megkoronázzuk, megkívánjuk tőle. hogy amagyar koronától elfoglalt tartományokat vissza-szerezze.»55 Az 1790. évi hitlevéltervezetben meg istaláljuk a királynak erre vonatkozóan adandó ígéretét:«Azokat, amelyek egykor Magyarország szent koronájá-hoz tartoztak és bármely okból elvesztek, törekednifogunk visszaszerezni.»56 A valósággal kiadott hitlevélazonban arról szól, hogy «az országnak és a hozzá-kapcsolt. részeknek eddig visszaszerzett és ezentúlIsten segítségével visszaszerzendő mindenféle tarto-mányait és részeit a koronázási eskü értelmében is,főnt nevezett országunkba és a hozzákapcsolt részekbefogjuk bekebelezm.» A kancellár a király nevébenl825-ben tartott megnyitó beszédében dicsekedve endíti.hogy a király e kötelezettségének megfelelt: «Amidőna fegyvernek győzedelmei által megtartatott a biro-dalom és a magyar koronától elszakasztott ősi tar-

53 1844. márc. 20. Miskolczy i. m. 11. 215. 54 1840-43. Miskolczy i. m. II. 53, 85. 08. I. 689. 55 1808. Napló 93.

56 1700. Iratok 111.

273

tományokat is az országgal ismét egyesíteni lehe-tett ..,»57

Amint az ország részei a szent koronától szakasz-tottak el,58 úgy ahhoz is térnek vissza, amikor a királyismét birtokába veszi őket. Alsó-Szlavónia megyéi adjakovári püspök felszólalása szerint «a felséges magyarkoronához kapcsoltattak vissza.»59 Erdély az 1791:2.erdélyi t. c. értelmében I. Lipót alatt «Magyarországkoronájához visszatért.» Valamely elveszett tartományvagy országrész visszacsatolása «a szent korona iga-zán.60 jussán»,61 vagy mint későbbi szóval mondhatnék,a szent korona jogán történt.62 E visszakebelezés el-mulasztása a szent korona sérelme. A rendek külön-leges sérelmei között szerepel az 1882—36-i ország-gyűlésen, hogy ámbár a Részek «az ország kezdetétőlfogva Magyarország szent koronájának joghatósága alátartoztak», s ő Felsége is elismerte, hogy a Részeket«Magyarország koronájának régi jogainál fogva» visszakell csatolni, ez mégsem következett be, ezzel pedig«a korona jogai sérültek meg.»63

Ismét és ismét a szent korona jogán követelték arendek Erdélynek és a Részeknek visszacsatolását,Magyarországgal való egyesítését, de ezen túlmenőlegGalíciának és Lodomériának. amely Lengyelország fel-

57 1825. Napló. I. 40.58 1825. Napló V. 313; 1830. Napló 74.59 1839/40. Főrendi napló 217.60 1830. Napló 102.61 1825. Napló 341.62 A «jog» szó használatba vételéről az 1830-as évek

végén 1. Eckhart Ferenc: A jog- és államtudományi kartörténete. Budapest, 1930, 303.

63 1832. Iratok 1. 17.

274

osztásával Habsburg-uralom alá került, a magyarbirodalomba való visszatérését is. Az 1790-i diétán, anemzeti felbuzdulás idejében adnak a rendek legért-hetőbben kifejezést ezeknek a törekvéseknek: Erdélyta szent korona jogán vissza kell kapcsolni, Kraszna,Közép-Szolnok és Zaránd megyéket és Kővár kerületét«mint nemcsak a szent koronának, hanem magának azországnak tartozékait,» illetően pedig semmi szükségsincs az erdélyi rendekkel folytatandó tárgyalásra.Galíciára és Lodomériára, «mint Magyarország szentkoronája jogán visszaszerzett országokra» vonatkozóanannál kisebb nehézség forog fenn. mivel itt csak azország szent koronájának jogát kell felújítani. «Egyéb-ként, ámbár mind a hazatérés jellege, mind a helyesvisszakebelezés természete, amely az ország pozitívtörvényei szerint is a szent, korona régi jogára támasz-kodik, azt kívánja, hogy az elég régi időben elszakítottés utóbb visszacsatolt országrészek az ősi egységbe ésállapotba visszatérjenek, és az olőző törvényes hely-zetbe visszakerüljenek, magától következik az is, hogya visszakebelezett részeket, melyek mintegy testükkelősi jogon egyesültek, az ország törvényei szerint kor-mányozzák.»64

Ismételten tiltakoztak a rendek az ellen, hogyGalíciát vámvonal válassza el Magyarországtól. «Galíciá-nak és Lodomériának Magyar Korona jussával valóbírását mind a főrendek megesmérik, mind pedignagy emlékezetű Mária Theresia által ezen jussal lettvisszaszerzése nyilvánossá teszi; mivel tehát egy Ko-rona alá való tartományok között a harmintzadoknakhelye nincsen», szüntesse meg ezt a király, annyival

64 1790. Iratok 298.

275

is inkább, mert ebből «idővel a koronához tartozandótöbbi tartományoknak visszaszerzésére is következésfog származni.»65

Leginkább Erdély ügye feküdt az országgyűlésszívén. «Csak két haza van a föld kerekségén, amelyekegymást kölcsönösen testvérnek nevezik és habár egy-kor az ország szent koronájának legszorosabb egységé-ben voltak összefűzve», most el vannak választva egy-mástól.“ A király gyakran elismerte a törvényekben«a szent koronának Erdélyhez való igazait.» E közt ésazon állítás közt, hogy az erdélyi nagyfejedelem Erdélyta leopoldi diploma alapján bírja, ellentmondás van.«mely ellenkezés hogy már valahára elhárítlassék, azta korona szentsége s a nemzet méltósága egyformánkívánják.»67

A rendek 1790. évi felterjesztésükben különbségettesznek egyfelől Erdély, Galícia és Lodoméria, más-felől a Részek visszacsatolására emelt igények között.Az előbbiek a szent koronához, az utóbbiak, mint azanyaországtól elszakított terület, az országhoz is tar-toznak. A szent koronával való kapcsolat a inagasabb-rendfi. A rendek gondolkozása szerint valamely el-szakított terület tartozhatik az anyaországhoz és ennekrévén a szent koronához, avagy csak mint társországa szent koronához, amely elsősorban a magyar bi-rodalmi kapcsolat jelképe.

Ilyen értelemben fogják fel a koronaeszmét Horvát-ország rendei is, akik ugyancsak a szent korona jussán

65 1802. Napló 201. Ugyanilyen kívánság 1807-ben,Iratok 18. (Projectum nuncii.)

66 1832. Iratok I. 20.67 U. o. 58.

276

támasztanak ismételten visszakapcsolási igényeket. Aző szemükben még az 1840-os években is, amikor márNagy-Horvátország a nemzeti végcéljuk, a szent koronajoga az az alap, amelyre azt fel akarják építem. Amodrusi káptalan területét, amelynek jelentékenyrésze a török kezében volt, a szent korona jogán akarjákvisszaszerezni.68 Horvátország egyik követe 1836-banaz alsótáblán azt fejtegeti, hogy nemcsak Dalmácia,hanem Albániának is egy része, amely még a törökbirodalomé, «a Magyar és hozzá tartozó részek szentkorona jussaihoz tartoznak.» E jogok bizonyításáraokleveles adatokat sorol fel, majd így folytatja:«Minthogy pedig a koronázási diploma s akkoron létezniszokott eskü szerént a szent koronától elszakasztotttartományok, ha azok visszaszereztetnének, a szentkoronához lennének visszakapcsolandók, Dalmátország-nak ezen kérdéses része pedig a campoformioi 1797-beés Párizsba 1814-be kötött békekötés szerint, a dicső-ségesen országló austriai házhoz visszajött, önkéntkövetkezik, hogy valamint a szent koronának ahozvaló jussa fentebbiekben kivilágosíttatot, úgy aztahoz visszacsatoltatni múlhatatlanul is kelletik.»69

Ossegovich Metell, Horvátország követe, 1844-benaz elmérgesedett nyelvi vitában a következő érvelésselszáll szembe az alsótábla többségével: A magyarnyelv erőltetése «Magyarországra nézve sem lenne ta-nácsos, sőt. a. szent korona jogainak helyreállítására isfölötte ártalmas; mert lm Dalmát és Galliczia országokés azon hajdan a szent koronához tartozó és a törökbirodalomnak össze roskadtával hazánkhoz visszakap-

68 1832/30. Iratok IV. 337. 69 1832/36. Napló III. 301.

277

csolandó tartományok, úgymint Bosnia, Servia...» amagyar nyelvnek a «kapcsolt országokban» való be-hozatalát látják, nem lesz kedvük a visszatérésre.70

A horvát nacionalizmus tehát a szent korona jogánkövetelte még ekkor Dalmácia visszaadását, de azillyr álmok megvalósítását is. Nagy-Horvátországot aszent korona iránti hűség tartotta volna meg a magyarbirodalomban. A szentkorona-eszmét a horvátok végsőpolitikai céljuk, önállósági törekvésük szolgálatábaállították. A pánszlávizmus elvetette Magyarországfogalmát. Az ő szemében Hungária a szent koronabirodalma, «amelynek minden állampolgára Hungaruss a magyar csak nemzetiség, amelynek nincs több joga,mint egyéb nemzetiségeknek.»71 Ez a gondolat, amelyvégeredményben a szent korona alatt álló országokállamszövetségét jelentette volna, azonnal csatasorbaállította a fiatal magyar nacionalizmus harcosait, akikhevesen tiltakoztak a koronueszmének ilyen felfogásaellen. Ök az eszme régi történeti elemeiről megfeled-kezve, az egy korona — egy állam — egy nyelv elvétvallották.

«Azt hiszem, mondja Kállay Ödön, ha Horvát-ország Magyarországgal egy korona alatt akar lenni,el kell ismernie azon összefüggést és kapcsolatot, rnely-lyel egy társországnak az anyaországhoz kell kap-csoltatni és hogy nem követelheti azt, hogy a kor-mányzási és országlási nyelv más legyen, mint ma-gyar...» Fejérváry Miklós szerint «valamennyien, kika magyar korona alatt vagyunk, igazán csak magyaroklehetünk.» Olgyay Titus pedig ezt hangoztatta: «Addig,

70 184t. febr. 7. Napló II. 255.71 Miskolczy i. m. I. 170.

278

míg a magyar szent korona alatt a horvátok velünkegyesülve lenni akarnak, álmodniuk sem lehet arról,hogy más kormány legyen, mint magyar.» «Nagy követ-kezetlenség volna, hogy egy országnak, egy koronánakkét kormánya legyen», szólalt fel Horváth Simon.Mindnyájuknál élesebben szállt szembe a horvát kö-vettel Lónyay Menyhért: «Úgy látom, hogy Magyar-os Horvátországot nem mint a magyar koronát tevőfüggetlen fejedelemmel bíró királyságot, de mint azaustriai császárság kiegészítő részét akarja tekintem.»«Minden igaz horvát, ki hűséggel viseltetik a magyarkorona iránt, szereti azon alkotmányt, melyet az anya-ország számukra megőrzött s nem akarja elszaggatniazon százados ős kötelékeket, melyek a kapcsolt része-ket. a koronához kapcsolják, rosszaim s valóban rosz-szalni fogja az érdemes követ úr eljárását.» Vele szem-ben az elnök, Szerencsy István, szükségesnek láttamegállapítani, hogy Ossegovich nem mondta a nekitulajdonít útiakat; Magyarországot, anyaországnak,Horvátországot kapcsolt résznek mondotta; de «nemis érthetett mást, mint azon századoktól fogva fennállóviszonyt, mely Magyarország és a kapcsolt részekközt létezik: t. i.. hogy a magyar korona egységébenösszekötve vagyunk.»72 A magyarok tehát a szentkoronát a régi egység létrehozójának és fenntartójá-nak, a horvátok pedig a különállás, a nemzeti függet-lenség eszközének tekintették.

A koronaeszmével volt kapcsolatos a magyar rendekés Horvát ország között felmerült másik nagy és követ-kezményeiben súlyos nézeteltérés is: Fiume kérdése.A kikötővárost Mária Terézia 1776-ban ünnepélyes dip-

72 1844. Napló II. 256—258, 262. 287.

279

lomával Horvátországba kebelezte be, s a horvát-szla-vón rendek felfogása szerint «Horvátország útján»Magyarország szent koronájába. Ezen a Horvátország-gal kötött «feloldhatatlan kapcsolaton» semmit semváltoztathatott a királynő későbbi intézkedése, Fiúmét,nem lehet elszakítani Horvátországtól és a szent koroná-tól.73 Az államtanácsban megnyilatkozó nézet szerint isaz 1779. évi oklevél, amellyel Mária Terézia Fiúmét,mint külön testet, a magyar szent koronához kapcsolta,nem jelenthet mást, minthogy Fiúmét külön résznekkell tekinteni, mely a magyar szent koronához fogtartozni; mivel azonban Horvátország is ehhez a koro-nához tartozik, Fiume már az első Horvátországba tör-ténő bekebelezéssel a magyar birodalomba kebelezte-tett be.74 Az 1807:4. t. c. kijelentette ugyan, hogyFiume Magyarországhoz tartozik és Fiume kormányzó-jának meg a város követeinek szavazati jogot biztosí-tott a magyar országgyűlésen, de nem tisztázta azt anagy fontosságú kérdést, vájjon közvetlenül tartozik-eFiume a szent koronához, vagyis mint a magyar biro-dalomnak különálló, Horvátországgal egyenrangú teste,avagy közvetve Horvátország útján, tehát mintegyannak alárendelt rész.

A horvátok később is kitartottak nézetük mellettés még azt a lehetetlen okoskodást is megpróbálták,hogy «Horvátország egybevéve s annak egyes törvény-hatóságai külön-külön a magyar szent koronának van-nak alája vetve»,... «másrészről az is áll, hogy a rész-országok minden egyes vármegyéje és minden szabad

73 1790. Iratok 225. L. az egész kérdést Miskolczy i. m.I. 35. sk. 1.

74 1808. jún. 13. Miskolczy i. m. I. 150.

280

királyi városa, mint elkülönözött törvényhatóság sszent korona külön testét teszi», tehát Fiume is tar-tozhatok, külön test létére. Horvátország útján a magyarszent koronához.75

*

A küzdelem, amelyet a bécsi kormányhatóságokkalaz uralkodó hatalma alatt álló, de az országhoz, amagyar birodalomhoz vissza nem csatolt tartományo-kért és területekért kellett folytatni és az ellenállás,amelyet a horvátoknak a magyar érdekeket veszélyez-tető állásfoglalásával szemben kellett kifejteni, azeddiginél határozottabban alakította ki a reformkor-szakban «a magyar szent korona integritásának» fogal-mát. Ez a gondolat, amelynek eredetét már századok-kal előbb is megfigyelhettük. Magyarország sérthetet-len egységét, a magyar birodalom területének megbont'hatatlanságát jelentette, más szóval azt, hogy ami aszent koronához tartozik, onnan el nem szakítható, amielszakadt, visszaszerzendő, és ha visszatért, oda vissza-csatolandó. «Régtől fogva való törekedése hazánknakaz, hogy mindazon tartományok, melyek hajdan koro-nája alatt bírattattak, visszakapcsoltassanak,» . . .mondják megyei követek az 1825. évi országgyűlésen.76

Azt, hogy maga az «integritás» már ismert fogalom,mutatja a? ugyanezen országgyűlés alsótáblájánakelnöki székéből tett kijelentés, amely szerint semmipanaszra sincs már okuk a rendeknek, miután azok aSzáván túl levő részek, amelyeket a francia háborúk-ban elvesztettek, «visszaállíttattak a magyar korona

75 1832/36. Napló VII. 83.76 1825. Napló V. 346.

281

integritásába.»77 Pest megye a horvát ügyek tárgyábanhozott határozatában megütközéssel látja, hogy a kor-mány magatartásával «a magyar korona egysége ellenfelkelt vétkes lázadás védetik».78

Ékesszólóan fejtette ki Eperjes követe a szent koro-nának, mint a területi egység jelképének jelentőségét1885-ben, mikor az alsó-tótországi megyéket Horvát-ország magának követelte. Ne bolygassák ezt a kérdést,mondotta, mert «egy hadakozó nemzetnek akár a külsőphysicai, akár a belső morális erőltetése csak proble-maticus, az ily nemzetnek csak fölbizgatása is veszedel-mes és mindenesetre a magyar szent korona egységéttekintve, melynek megtartása főkötelességünk, nyilvánveszélyes. Mert az 1298: 21. cikkely szerént a magyarszent korona mind önnön és a dolog természeténél,mind régi rendeltetésénél fogva valamint fejében úgytagjaiban és minden jussában s tartományiban egy ésmegoszolliatatlan. Mert ugyanezen szent korona kiter-jedésében és méltóságában minden nyelveket, nem-zeteket, vallásokat az üdő környül állasaihoz és a’ földkiterjedése különbségéhez képest a természet áldásai-val, jussaival, szokásaival és kiváltságaival kebelébe fog-lalja és mint kegyes anya eltávoztatván minden irigy-ségeit leányainak minden ékességével, mint tulajdoná-val dicsőségesen él».79 A szent korona tehát a nemzeti-ségi ellentétek korában a különböző nyelvű népek egve-sítője, állami egységük jelképe. Zágráb megye követeis «a szent koronához tartozó népekről» beszél.80

77 1825. Napló IV. 173.78 1845. nov. 12. Miskolczy i. m. II. 450.

79 1832. Napló XI. 240.80 U. o. 217.

282

Az integritás ellen intézett heves támadást az abszo-lutizmus, mikor Erdély unióját újból megszüntette ésHorvát-Szlavonországot. elszakította Magyarországtól.Nem csoda tehát, hogy a kiegyezési tárgyalásokbanjelentős szerepe volt a szent korona integritásának. ADebattéban Deák Ferenc sugalmazására Erdély unió-jával kapcsolatban ezt írták: «A magyar korona integ-ritásának elvét minden körülmények között biztosí-tottnak kell látnunk».81 Majd egyik dolgozatában aztfejtegeti Deák, hogy számos kísérletet tettek időnkéntfegyverrel és alkudozásokkal is Erdély visszaszerzéséres «mindezen kísérletek a magyar király nevében amagyar korona jogával tétettek». Erdély visszaszerzéseóta senki sem vonta kétségbe, «hogy Erdély a magyarkoronához tartozik; azt tehát a magyar koronától el-szakasztani a sanctio pragmatica felforgatása nélkülnem lehet.»82 A horvát ügyben 1860-ban kiküldöttországos bizottság is azt az utasítást kapta, hogy«ügyeljen ... a pragmatica sanctióban foglalt törvényazon rendeletére, hogy Magyarország koronájától amagyar koronaországok el ne szakasztassanak».83 A régitörténeti hagyományokon és a pragmatica sanctiónalapuló integritás, «a korona épsége» volt az egyik leg-fontosabb elv, amelyet Deák Ferenc a kiegyezési tár-gyalások folyamán érvényesített.84

Az integritás elvének ezt a kifejlődését, mint mon-dottuk. elsősorban az a közjogi harc vonta maga után,

81 1805. Deák F. Beszédei III. 470.82 V. o. III. 479.83 1860. márc. 14. ü. o. III. 641.84 L. Lónyai M. feljegyzéseit a válaszfelirati bizottság

tárgyalásairól, 1866. jan. 31. Deák F. Beszédei III. 509.

283

amelyet az országnak vívnia kellett, hogy a közösuralkodónak, mint magyar királynak jogara alá tar-tozó részek elváljanak az osztrák császári minőségébenkormányzott területektől; más szóval, hogy a magyarbirodalomnak egy része se kerüljön idegen közjogi kap-csolatba vagy maradjon ilyenben. Ez a politikai törek-vés világosan megnyilvánul a rendi országgyűlésekállásfoglalásaiban. Mikor az országgyűlés 1844-ben amagyar nyelv ügyében feliratot intéz az uralkodóhoz,azt kérdi, miért ne lehetne a horvátországi törvény-hatóságokkal magyarul levelezni? Ez azért szükséges,«mert különben tekintve arra, hogy Felséged legkegyel-mesebb válaszában a külföldi hatóságokkal a hivataloslevelezéseket latin nyelven kívánja folytatni, a horvát-országi közhatóságok egyenvomillm állíttatnának azok-kal, melyek a magvar szent korona alá nem tartoz-nak.»85

Az elkülönítés elleni küzdelemben az abszolutiz-mus központosító törekvései után vált a legfontosab-bá. Deák Ferenc és kortársai a koronaeszme alapjánkülönböztették meg a magyar korona országait az ural-kodó egyéb országaitól, amelyeket különben Ausztriábancsászári koronaországoknak («Kronländer») neveztek.

Deák kezdi a régi «szent korona országai» helyett a«Szent István koronája országai» kifejezést használni,mikor már az 1861. évi közjogi harc folyamán szembe-állítja a magyar államot az osztrák állammal. «Vajhaaz egyetértés békítő szelleme lengené által Szent Istvánkoronája minden országait, minden népeit».86 «. . . ASzent István koronájához tartozó országoknak az auszt-

85 1844. Iratok II. 118. Szekfű i. m. 588.86 A Pesti Naplóban 1801. Beszédei II. 616.

284

riai birodalomba való beolvasztása nem céloztatik».«Szent István koronája területének épségben tartásá-hoz szigorúan ragaszkodunk».87 Horvátország elszaka-dásába. úgymond, bele nem egyezhetünk, «mert jogo-sítva nem vagyunk Szent István koronájának birodal-mát szétdarabolni».88 Mi volt a nyelvhasználat e válto-zásának az oka? Talán a koronaeszme egyházi vonat-kozását akart a gyengíteni a kiegyezés nemzedéke, hogyhelyette a történetit domborítsa ki?

Ugyanilyen vonatkozásban használja Deák a «ma-gyar korona országai» vagy «Magyarország koronájaországai» kifejezést,89 de még a «cseh korona országait»is megkülönböztette az osztrák császárságtól, hogytörténeti különállásukat ezzel is hangsúlyozza.90 Ugyan-ezek a kifejezések jutottak be az 1867. és 1868. évi tör-vényekbe, amelyek a dualizmus alapjuit vetették meg.A kiegyezési törvényben (1867:12. t. c.) «egyrészről amagyar korona országai, másrészről ő Felsége többiországai és tartományai» állanak. A Horvátországgalkötött kiegyezést becikkelyező törvény ismételten SzentIstván koronája országainak mondja a magyar biro-dalmat. s ezzel a koronához e korban fűződő legfőbbgondolatnak ad kifejezést: «Miután Horvát- és Szla-vónországok századok óta mind jogilag, mind tettlegSzent István koronájához tartoztak s a sanctio prag-maticában is ki van mondva, hogy a magyar koronaországai elválaszthatatlanok egymástól.. .»

87 1861. júl. 21. U. o. 111. 203, 214.88 U. o. III. 262.89 1866—07. ü. o. III. 88.540. IV. 487. V. 82. 93, 340.

stb.90 1861. U. o. III. 239.

14. Az organikus államszemléleta XIX. században.

Talán felesleges ismétlésnek tűnhetik fel, de néze-tem szerint a gondolat folytonosságának kutatásáhozszükséges kimutatnom, hogy az organikus államszem-lélet az új eszmék hatása alatt álló rendi országgyűlésektárgyalásaiban is megtalálható. Az ország területe az1790. évi országgyűlés felfogása szerint is test, az egyesországrészek e testnek tagjai, amelyek elszakadásukután visszatérve a testtel egyesítendők. Mint Torontál,Temes és Krassó megye rendei az országgyűléshez inté-zett kérvényükben írják; «A Bánát hosszabb idők ésesztendők által, mint tag a testétől elszakasztva mindaddig hagyatott, míglen a felséges haza tekintetesrendei szám nélkül való panaszaira és kéréseire» MáriaTerézia 1777-ben «azon ország tagját és részét a test-hez és országhoz vissza kapcsolta és összveegyesí-tette» . . A

A partin mhali megyék a magyar korona joghatóságaalá való visszahelyezésüket kérve más megyék példá-jára hivatkoznak, «mivel bizonyos volt az, hogy azonvissza jött vármegyék a Magyar Ország testétől sza-kasztottak volt el, úgy minden kétségen kívül azontesttel azonnal egyesítettek és valamint az előtt velőidőkben voltak, a Magyar korona iurisdictiója alóhelyeztettek». . .2 Az a hagyomány, hogy Erdély az

1 1700. Iratok 1.2 1700. Iratok II.

286

ország testének elválaszthatatlan tagja, most is éltmind a magyar, mind az erdélyi rendekben. Mindennéljobban indokolta ez a fejedelemség visszatérését azországba. «Erdélyt, mint Magyarország elválaszthatat-lan tagját bírták és kormányozták már a fejedelmekmegválasztásától és Magyarország megalapozásátólkezdve és a magyar államnak részét tette. Ez a kapcso-lat egészen addig a szerencsétlen viszályig sértetlenülfennállott, amely I. Ferdinánd és Zápolvai János köztaz ország és a korona felett folyt . . .» «A magyar királyés az ország több békekötésben kívánták Erdélynek,mint elválaszthatatlan t agnak a visszatérését» . . A Azerdélyi megyék és a székely székek történeti vissza-pillantás során kérik a szoros visszakapcsolást: Erdély-nek hódolását «Leopold császár is nem úgy, mintausztriai fejedelem, hanem mint magyarországi királyfogadta és nyilván vallotta, hogy Erdélyt mint Magyar-országnak régi tagját úgy vette birodalma alá, sugyanazt nem más igazsággal, hanem a milyennel amagyar koronát viseli, kormányozza» . . A

Mit, fejez ki az, hogy valamely terület vagy tarto-mány az ország testének tagja? Ugyanazt, amit a ma-gyar szent koronához való tartozás. Itt is legjobb, haegykorú tanúságtételre hivatkozunk, mégpedig a fő-rendek és az alsótábla között e kérdésben lefolyt üzenet-váltásra. A főrendek a következőket akarták felvétetniegy felterjesztésbe: «Erdély az ország szent koronájáhoztartozó oly valóságos rész».5 Az alsótábla nem volt ezzel

3 1700. Iratok 64«.4 1790. Iratok 42.5 Est enim Transsylvania pars integráns ad sacram regni

coronam pertinens.

287

megelégedve, a szöveg «teljes meghatározottságot nemfoglalván magában, azt sem fejezvén ki, hogy az országszent koronájához tartozó Erdély minek kiegészítőrésze.» Ezért a rendek így kívánják módosítani e sza-vakat: «Erdély ugyan is Magyarországnak legrégibbs tőle elválaszthatatlan egy olly valóságos része, melyetMagyarországtól hajdan a viszontagságos sors zajaiszakítván el, most annak szorosabb összeköttetésétismételve és méltó jusson kívánjuk». A főrendek meg-nyugodtak a rendek ajánlotta mondatokban, mint-hogy azok is «a dolog érdemére nézve ugyanazt azértelmet foglalják magukban».8

Az ország testének vannak integráns, teljesen ésszorosan beletartozó tagjai és kapcsolt részei (partesadnexae). Ez utóbbiaknak, mint ezt Fiúméra vonat-kozóan láttuk, külön testük is van, amelyet a koronakapcsol az ország testéhez. A horvát követek fejtikezt ki érthetően az 1825. évi országgyűlésen, amikor amagyar nyelv ügyéről van szó. A felsőmagyarországivármegyéknek elrendelték, hogy a magyar nyelvethasználják, de «a Felső Magyarországi vármegyékMagyarország testéhez tartoznak és abban egy egész-nek részei. Dalmácia. Horvát és Tótországok pedigkülönös magokban fennálló és csak szövetség általMagyarországhoz kapcsolt testek».7 Ez a szemlélet nemötletszerű, hanem általános; ezt bizonyítja, hogy más-kor «arról a részről, amelyet egykor temesi Bánátnakneveztek», mondják, hogy «nem kapcsolt rósz, amely-

6 1832/3«. Iratok IV. 220.7 ...partos integrantes regül Hungariae... és partos

contra ailnexaö distincta const ituerc corpora, Hungariaefoedoro saltern juncta. . . 1825. Napló II. 115.

288

nek külön teste van, hanem Magyarországnak igazitagja».8 A külön testnek önálló élete, széleskörű auto-nómiája volt, míg a tag szorosabban függött össze atest többi részével.

A bécsi összbirodalmi gondolatnak is megvolt amaga organikus szemlélete. Ferenc abból a célból hívtaössze 1809-ben az erdélyi országgyűlést, hogy tanács-kozzanak a veszély elhárítására alkalmas eszközökről«a mi örökös tartományainkról és köztük a mi kedveserdélyi fejedelemségünkről, amely a többiekkel egypolitikai testet alkot».9 Ezt «az elválaszthatatlan politi-kai testet» a pragmatica sanctio tette ilyenné.10

Minthogy az ország területe, az országtest a szentkorona tulajdona, a rendi országyűléseken is beszélneka szent, korona testéről és a szent korona testébe valóvisszatérésről, visszakebelezésről, vagy «visszatestesítés-ről».11 Régi történeti alapon áll tehát az 1988: 84.,1989: 6. t. c. és az 1940:20. t. c., mely szerint a Felvidékegy része, Karpatalja, illetőleg Erdély egy része «vissza-tért a Magyar Szent Korona testébe».

Ez a kép azonban a XIX. században háttérbeszorul az ország testének képe mellett és sokkal rit-kábban szerepel, mint az előző századokban. A rendek

8 1790 ...cum pars illa olim Bunalus Temesiensisadpellata non sit pars adnexa distinotum corpus efflcieus.sed vcrum regni Hungariae membrillo. Iratok 390.

9 ...de tncdiis avertendi ab haereililariis nostris pro-vinciis et inter has a caro elinni ilustro Trunssilvaniae prin-eipatu unum corpus politicum cum caeteris constituentc.180!). érd. Napló 1.

10 ... vi pragmaticae sanctionis unum inseparabile cor-pus politicum... U. o. 18.

11 1832/36. Napló VII. 83.

289

1835-ben feliratuk szerint hálával fogadták a Kraszna,Közóp-Szolnok és Zaránd vármegyének, meg Kővárvidékének «Magyarországhozi visszacsatolását» ígérőkirályi kijelentést, «s így az ország szent koronája azonigaz tulajdonának az ország testéveli egyesítését,».12

1790-ben a rendek felterjesztést intéznek a királyhoz a«ius armorum» ellen, amelyet a visszahódított területe-ken alkalmaznak. A töröktől visszaszerzett részek «a há-borúk végzetéből a nemzet hibáján kívül voltak a szentkorona többi testétől oly sokáig elszakítva«.13 Erdély«a magyar birodalomnak első eredetétől fogva a dicsőmagyar korona elszakaszthatatlan tagja».14 A turmezeinemesség feliratában azzal vádolja a zágrábi olvasóegyesületet, hogy működését «a türelmetlen és majdnemveszett fanatizmus» jellemzi, «amelynek politikai céljaivannak és országunknak Magyarország szent koronájatöbbi testétől való elkülönítése a végcélja».16

Megtaláljuk 1848 előtt is azt a felfogást, hogy azország gyűlésén az ország teste van képviselve. A «tör-vényhozó test», amint a roformkorszak országgyűléseinszeretik magukat nevezni a rendek,16 az ország, a szent

12 1832/36. Iratok VII. I. 393.13 . . . fato bellorum citra culpam gentis a reliquo sacrae

coronae corpore tantisper avulsae fuissent... 1790. Irat ok290.

14 Zaránd megye kérése 1790. Iratok 50.15 1842. jón. II:.. .intolerabilig ac prope vesanus fana-

tismus, qui politicos flnes ac ipsam regni nostri a reliquosacrae regni Hungariae coronae corpore separationem proscopo habens.. . Miskolc/,y i. m. II. 10.

14 Már az 1825/27. országgyűlésen is, de különösen az1832 36. évin: Napló IV. 188. stb., V. 123, VI. 10. VIII.130. X. 120, XII. 402. Az alsó táblát egyízben «morálistestnek» is mondják. VI. 15.

290

korona tagjaiból áll. Tömés, Torontói és Krassó megyearra hivatkoznak, hogy Mária Terézia visszakapcsoltaőket, mült az ország tagjait, a testhez, és ezért kérik arendeket, hogy adjanak követeiknek «széket és szabadszólást.» az országgyűlésen.17 Galícia és Lodomériavisszacsatolására vonatkozóan a rendek legvilágosabbannyilvánítják felterjesztésükben véleményüket: «Nohaazok az idő viszontagsági miatt némelykor a MagyarKoronától eltulajdoníttattak, fenntartatott mindazáltalhozzá jussa ősi birtokára nézve . . .» «Nem állítják azt azország rendéi, sem pedig hiteles írásokkal nem kívánjákkimutatni, hogy ezek az országok valaha magyar tör-vényekkel kormányoztattak. Különös törvények alattvoltak úgy, a mint idegen kéz alatt lévő más birtokies mint korona birtoka a magyar királytól függőitek.Következésképpen nem is lehettek egy része a törvény-hozó testnek, minthogy nem volt a magyar koronánaktagja csak birtoka».18

Werbőczynek a szent koronára vonatkozó tanításatulajdonképpen csak ebben a korszakban, 1790-tőlkezdve válik közjogi és politikai nézetek kiinduló-pontjává. A forradalmi eszmék behatolása idejébenWerbőczy szentkoronát ami, mely szerint a király és anemes valamiképpen együtt van a szent, koronábanés a nemesek egyenlőek, ez a sajátságos arisztokratikusdemokrácia, kedvező talajra találhatott a politikaigondolkozásban. Király és rendek a maguk céljaira

17 1700. Iratok 1.18 ...el qua eororme possessoria a rege Hungariae

pendebant; oonaequent er cum non ad membra sacraecoronae, séd illius tenuta port inuerint, ad legislativumrorpus concurrere non poterant. 1802. Napló 428.

291

iparkodtak gyümölcsöztetni Werbőczy tanítását; akirály és emberei konzervatív értelemben a fennállóviszonyok békés fenntartása céljából, a rendek pedig,hogy a maguk érdekeit hangsúlyozzák.

A király legfőbb joga, amelyet soha senki sem vontkétségbe, hogy «némelyeket úgy nemesíthet s azoknakfekvő jószágokat osztogathat és végtére velek, mint aszent koronának tagjaival a többi státusoknak szárnálszaporíthatja».19 Maga Ferenc hivatkozik a szentkorona-tanra az 1805-i országgyűlést bezáró beszédben, mikormegelégedésének ad kifejezést, hogy a rendek a tőlükmegkívánt áldozatokat meghozták. «Tulajdonotokkátettétek azt a veszedelmet, mely engemet, királytokat,és a szent koronát, melynek tagjai vagytok, fenyegeti».20

A király és rendek közti egyetértés, a fennálló viszonyokfenntartása a szentkoronatan értelme Károly Ambrusfőherceg, hercegprímás, a királyné testvére szerint is:«Úgymint a többi szentül megtartandó kötelességeimközött azt tartom, hogy Magyarország, mely ennekelőtt nékem vérség és örökség jussán, most pedighivatalomra nézve is hazám, koronája méltóságát, sfényességét, megtartani és minden igyekezettel szün-telen öregbíteni iparkodjam és mivel a törvényekértelme szerént a szent korona feje a király, tagjaipedig a státusok és rendek, a fő s tagok között virágoz-zon a legszorosabb egyetértés, a királynak, mint főnek,örökös leghűségesebb és alázatosabb engedelmesség

20 Mondja gróf Zichy Károly országbíró 1780. fobr. t.Napló 335.

Focist is vestrum, quod milii, regi vestro et sacraecoronae cuius membra estis, inmimet periculum. 1805.nov. 7. Napló 92.

292

adattásson, a tagoknak legyen meg az ő épségek ésdíszek».21

A szent, korona elméletéből egyes alkalmakkoregészen más irányú következtetéseket vontak le arendek. Már az 1765. évi országgyűlésen nagy népszerű-ségre tett szert a névtelenül megjelent «Vexatio dalintellectum» című röpirat. Ennek szerzője, Richwald-szky György esztergomi kanonok, aki tudavalevőlegfeleletül szánta munkáját Kollárnak a nemesi adózásjogosságát bizonyító művére, levezeti a szent koronatanából a rendek elleni felségsértés gondolatát. Okfej-tése Concka Győző ismertetésében röviden a követ-kező: magyar szent korona felsége és lényeges jogainemcsak a király személyénél, hanem a karoknál ésrendeknél is vannak, akik tagjai a szent koronának.Ezért aki a karokban és rendekben is székelő felség és azőket megillető felségjogok ellen szóban, írásban vagyvakmerő tettel feltámad, a felségsértés bűntettét követiel.22 Ilyen, a rendeket is megillető felségjogok a törvény-hozás, az adómegszavazás, a hadüzenet és a békekötésjoga.

A szent korona tanával támasztották alá a rendek az17‘JO-i országgyűlésen azt az igényüket is, amelyet atöröktől visszahódított területeken ingyen birtokokra,királyi adományokra formáltak. Ezeket, ha idegensegítséggel is, magyar erővel hódítot ták vissza, «Ezek-hez járul még, hogy mindezek az ország azon szentkoronája védelmével és jogán történtek, amelynek

21 ... integritatem et decus suum obtineant. 1 sós.Napló III.

22 Concha Győző: Hatvan év tudományos mozgalmaiközött. Budapest, 1928. I. 205.

293

tagjai vagyunk, és amelynek joghatósága folytán ezek-ben a visszaszerzendő jussokban ... részesülünk».23

Olyan beszéd is elhangzik, amely a rendeknek ezt amagánjogi birtokszerzési szándékát egy vonalba he-lyezi az uralkodó közjogi gyarapodásával. Mikor az1825/27. évi országgyűlésen a Száván túli részeken afrancia megszállás idejében eladott birtokok vissza-szerzéséről tárgyalnak, Bartal György, Pozsony megyekövete így érvel: «A felséges fejedelem a feje, a nemeseka tagjai a szent koronának: ezen szoros kapcsolatnálfogva nyilvánságos képtelenség volna azt állítni, hogyaz egyik a kéntelenségből feláldozott részeit vissza-nyerje. a másik a kéntelenségből eladott jószágait úgy sekereshesse vissza, ha a vevőnek minden pénzbeli köve-telését megajánlja».. .24

Egyébként az adomány rendszerrel össze nem függő,politikai jogok igazolására, közjogi következtetések le-vonására most sem használták fel a szent korona tanát.Közjogi fegyver most sem volt az a rendek kezében.Az említetteken kívül most sem látnak mást benne,mint annak a közjogi különbségnek a kifejezőjét, amelyköztük és a politikailag jogtalanok közt fennáll, vala-mint annak az egyenlőségnek hirdetőjét, mely őketa főrendekkel egyvonalba helyezi. A rendi felfogástAranka György tanár fejezi ki egy kis névtelen munká-jában: «Egv magyar nemes ember, milyenekből álla-nak tulajdonképpen az ország rendei, megkülönbözte-

23 ...accedit his quod cuneta haec gesta fueruntauspicio et iure sucrae illius regni coronae, cuius membraHumus et ex euius iurisdictione hace ipsa revindicanda ima...participamos. Felterjesztés. 1700. Iratok 290.

24 1825/27. Napló V. 340.

294

tett dolog a maga parasztjaitól. . . hogy ő mellé egykorona tagja mellé a maga parasztja egy rangba egyszám alá tétessék, . . . nagy és szörnyű igazságnakinássa volna».25 Másfelől a rendeket ez a koronatagságjogosítja fel arra, hogy mint egyenrangúak fordulhas-sanak a felsőtáblához. «Azzal a bizodalommal, mellyelugyanazon egy haza gyermekei, ugyanazon egy szentkorona tagjainak egymáshoz viseltetni kell», szólítják fel,hogy üzeneteiket ezután magyar nyelven készítsék.26

A Hármaskönyv szentkoronatana nem lehetett ked-velt azoknak a nagy nemzeti politikusainknak szemé-ben, akik a parasztság millióit fel akarták emelni ésjogokban részesíteni, kik a politikai egyenlőség lán-cosai voltak. Hiszen a szentkoronatagság választófalvolt a nemes és a jobbágy között. Nem ötletszerű volt,hanem belső meggyőződésből fakadt gróf SzéchenyiIstvánnak a szentkoronatanra vonatkozó szinte gúnyosmegnyilatkozása, amelyet a Stádium megírásakor tett.elmélkedve arról, hogy a magyar nemes nem igazi tulaj-donosa földjének: «’S én azon nagy becsületért, hogya szent koronának tagja vagy Szent István köpönyeg-jének egy darabja vagyok ami de facto se physice,se moraliter nem igaz, tulajdonos viszont nem vagyok,hanem csak haszonélő — usufructuarius».27

25 Anglus és magyar igazgatásnak egyben vetése. Kolos-vár. 1790. 24. Utal rá Szekfű Gyula: Magyar történet2. kiad. V. 00.

26 1033. jan. 10. 1832,30. Irományok I. 7. Szék fű:A magyar államnyelv. . . 402.

27 Akad. kiadás, Budapest. 1905. 74. Ezt az eredetiszöveget a cenzúra csak így bocsátotta át: ’S én azon nagybecsületért, hogy a szent koronának része vagyok, tulaj-donos viszont stb.

295

Deák Ferenc, akinél pedig, mint láttuk, az ősrégikoronaeszméből levezetett integritás politikai pro-grammjának egyik leglényegesebb és gyakran hangoz-tatott része volt, nem alkalmazta a szent korona tanátazok közt a szellemi fegyverek közt, amelyekkel olykitartóan vívta meg harcát az alkotmányosságért. Nemhivatkozott rá sem abban a munkában, amelybenLustkandl Vencellel szemben a magyar közjogi állás-pont történeti alapjait vázolta,28 sem nagyszerű logi-kával felépített felirati javaslataiban, sem másutt.Pedig a nemzetnek a törvényhozásban való részvételéta Hármaskönyv II. rész 8. címe alapján magyarázta:a fejedelem nem korlátlan hatalommal alkotta a tör-vényeket, hanem összehívta a népet és csak akkorkerült szentesítésre a sor, ha ennek tetszett. Viszont,ha a nép valamit a közjóra nézve szükségesnek tartott,a fejedelem elé terjesztetté, s ha az elfogadta, törvény-lett belőle.29 A «korona» viszont, mint a királyi hatalomjelképe megtalálható Deáknál, pl.: «A koronát s annakjogait az uralkodóháznak adta át a nemzet, nem azausztriai tartományoknak». . .30

A koronához fűződő gondolatokat, a koronaeszméta területi vonatkozásokon kívül is ismerte Deák Ferenc.Lustkandlal szemben rámutatott arra, hogy a «Corona»szón az 1728: 2. t. cikkben «nem a királyi hatalomjelvénye, maga a korona, hanem az állam, vagyisMagyarország mint állam értendő» és hozzáfűzte, hogy«a corona szónak ezen értelme gyakran fordul elő

28 Észrevételek Lustkandl Vencel ily című munkájára:Das österreich-ungarische Staatsrecht. Pest. 1865.

29 Észrevét elek 114.30 U. o. 104.

296

törvényeinkben, valamint más nemzetek közjogábanis».31 Ugyanezt a felfogást lehet kimutatni KossuthLajosnál is.32

*

Ha a két utolsó fejezetben elmondottakat az előz-ményekkel kapcsolatba akarjuk hozni, megállapíthat-juk, hogy a gondolat folytonossága teljes mértékbenfennáll. A reformországgyűlések és a kiegyezés nemze-déke átvette az időző kor hagyományait a koronaeszmegondolatkörében. A változás csupán annyi volt, hogyegyfelől az országgyűléseken lefolyt hevesebb küzdel-mek, viták alatt a szentkorona-eszme több politikaitartalommal telt meg, másfelől a nemzet gondolkozá-sában a koronának a magyar kultúrkörön kívül általá-nosan használt gondolattartalma is tért nyert. A nemzetipolitika és az önállóság szempontjából azonban a leg-fontosabb fejlemény, hogy a koronának az ország terü-leti egységét kifejező értelme, a szent korona birodal-mának egysége, a területi integritás gondolata megerő-södött, a nemzet politikai gondolatvilágában uralkodótényezővé vált. A Werbőczy-féle szentkorona tan arendi világban megőrizte az előző korszakban nyertjellegét, sőt a külpolitikai megpróbáltatások idejébena király és a nemzet egyetértésének kifejezője volt, dea nagy nemzeti feladatok megoldása, a liberális Pro-gramm megvalósulása idejében nem jutott jelentősszerephez.

31 VT. o. 73.32 Pesti Hírlap 1848. jan. 27. Idézi Marczali: Ungarische«

Verfassungsrecht. Tübingen. 1911. 20.

15. A koronaeszme és a szentkoronatana régi jogi irodalomban.

A jogtudománynak minden időkben nagy befolyásavolt jogi fogalmak kialakulására, de közjogi elmélete-kére is. Elég, ha arra a szerepre utalok, amelyet a jog-tudósok Angliában játszottak, ők csináltak a király-ból mesterséges személyt, amit azután általánosanelfogadtak, úgy, hogy sem az angol államnak, sem akoronának jogi személyisége nem fejlődhetett ki azelgondolás miatt.1 A jogtudománynak és a jogéletnekegymásra gyakorolt kölcsönös hatására gondolva, felkell vetnünk azt a kérdést, hogy a Tripartitum után,amelynek oly jelentős szerep jutott a szent korona körüligondolatok fejlődésében, minő állást foglalt el a magyarjogi, elsősorban a közjogi irodalom a tárgyalt problé-mákkal szemben. Különösen arra keresünk feleletet,hogy fogta fel ez az irodalom a szent korona tanát ,minő jelentőséget tulajdonított neki a magvar alkot-mányban.

Lochner János Tübingában 1666-ban megjelent kisközjogában 2 szól ugyan a koronázási jelvényekről ésmagáról a koronáról, amely, «mint a magyarok mesélik,szent. László király idejében az égből küldetett», de a

1 Legújabban tárgyalja irodalmunkban az angol közjog-nak ezt a sokszor megvitatott kérdését ifj. Szladits Károlya Kolosváry-Emlékkönyvben, Budapest. 1939. 473. 1.

2 Dissertatio de facie iuris publici Hungariae.

298

koronaeszméről nem emlékezik meg. Annak jellemzésére,hogy a szent korona minő tiszteletben áll, átvesziBonfini anekdotáját, amely szerint Országit Mihálymondotta volna: «Bárkit is látsz a szent koronávalmegkoronázva, még ha ökör is, tiszteld és sérthetetlenkirálynak véld és tartsd.»3

Pancrátz Mihály (Pancratius), az eperjesi evangélikuslyceum tanára ugyanebben az időben adott ki nagyobbjártasságot eláruló közjogot.4 Ebben tiltakozik Werbőczyfelfogása ellen, hogy a közösség ruházta volna át akoronára és ennek következtében a királyra az uralmat.Hogyan alapította volna meg Szent István a király-ságot, ha tudta volna, hogy az uralmat és felséget megkell osztania a rendekkel?!5 ő ismeri és fejtegeti azországnak (regnumnak), mint organikus testnek afogalmát, amint az ő idejében megvolt: területi ésközjogi vonatkozásban, sőt az országterület testétazonosítja a szent korona testével, a rendeket azonbancsak mint a regmim tagjait fogja fel.

Ez az ország «valami misztikus test és mind fejbőlmind tagokból áll.» A fej a király, a tagok a négy rend:a főpapok, a bárók, a nemesek és a szabad királyivárosok. Magyarország «egységes testét»6 egyformaszükségességgel ez a két lényeges rész alkotja, mertnem állam (respublica) a tömeg uralkodó nélkül, semaz uralkodó polgárok nélkül. Az ország tagjai «tágabbjelentésben» a Magyarországba bekebelezett országok,

3 III. fej. 7. §. Bonfini Dec. I. I. 3. p. 688.4 Tractatus politico-historico-iuridicus iuris publici regni

Hungariae. Cassoviae 1668.5 Sectio II. §. 3—4.6... integrum corpus.. .

299

püspökségek, hercegségek, megyék, tartományok ésvárosok, «amelyekből egykor állott vagy ma áll.» Ezekközött vannak nemesebbek: azok «az országok, feje-delemségek. hercegségek, amelyek egykor Magyar-ország szent koronájába bekebeleztettek7 és a követ-kező időkben különféle fordulatok miatt vagy egészenelvesztek, vagy az ország iránti engedelmességben meg-maradtak.» Az elveszettek között felsorol minden amagyar király uralmának valaha alávetett országot,így Cseh- és Morvaországot is és Ausztriának nagyrészét.

«A korona iránti bőségben megmaradt tagok»9 közülnemesebbek: 1. a kapcsolt országok, 2. a püspökségek.

a vármegyék, 4. a grófok és bárok uradalmai, a neme-sek birtokai, végül a szabad királyi városok. Az országnemnemes tagjai pedig azok a városok, falvak, amelyeknem közvetlenül a koronának vannak alávetve, hanemaz ország rendei közül valakinek a felsőbbségét ismerikel. Az ország szőkébb értelemben vett tagjai a karok ésa rendek, «akik a királyi szent koronának és következő-leg a királyi felségnek közvetlenül alatta állnak és akiketa szent királyi felség az ország gyűlésére királyi levéllelmeghív.»9

Ez az ország, a szent korona integritása gondolatá-nak első — és hozzátehetjük, utolsó — elméleti kifej-tése, amely az elmondottak szerint a gyakorlati poli-

7 ...quondam sacrae Hungariae incorporate..8 In fidelitato coronao subáiétentia membra. . .9 ... qui sacrae regiae coronae et per consequens regiae

maiestati immediate subsunt et a sacra regiaque maiest at ead generates regni diaetas per regales evocantur. . . Sect inI I I . §. 4—10.

300

tikusoknál csaknem maradék nélkül érvényesült és amagyar koronaeszmének legerősebb hajtása volt.

Sajátságos, de kora országgyűlései hangulatánakmegfelelő következtetéseket vont le a szentkorona-tanból Bencsik Mihály, a nagyszombati egyetemen ahazai anyagi jog tanára 1722-ben megjelent közjogitartalmú, dinasztikus és katolikus irányzatú munkájá-ban.10 A Hármaskönyvből, de még világosabban azl547: 5. t. cikkből következik, hogy «az apostoli szentkoronával» megkoronázott uralkodó az ország feje(caput regni), a főpapok, bárók, grófok, előkelők ésnemesek a korona tagjai; a szabad királyi városokatnem sorozza közéjük. A rendeken a király felségébőleredő legfőbb hatalommal uralkodik, mert mint a feja testben a legfőbb, úgy az uralkodó felsége is a leg-felsőbb. A tagoknak pedig követni kell a fejet és mivelaz ország feje katolikus, a tagoknak is hozzá hasonlók-nak kell lenniük: mások nem lehetnek tagok, mivelnem fiai amiak a szent egyháznak, amelynek feje akoronát adta a királyi főnek. Az ilyeneket pedig, mintakik hűt lenek a királlyal szemben, nem szabad a koronatagjainak tekinteni, hanem ezek megvetendők és akorona tagjaival való érintkezésből, tehát a politikaijogokból kizárandók. «Ha a szent korona nem katoliku-sokat, nem pápaiakat is elfogadna tagok gyanánt, ezellentmondás volna, ami kitűnik a következőkből is:katolikus fő, »katolikus tagok annyi, mint ha egyszervezetben az egyik tag fehér, a másik tag fekete

10 Novissima diáét a nobilissima principis stabuumquoet ordinum inelvti regni Hungariae partiumque eidem anne-xarum... Nagyszombat. L. erről bővebben munkámat:A jog- és államtudományi kar története 14.

301

volna.» A szent korona tanából Bencsik nemcsak akatolikus egyház, hanem a királyi hálálom érdekébenálló politikai következtetéseket is tudott levonni olyanmódon, hogy a fej jelentőségét a tagok felett lénye-gesen kiemelte.

Alkotmányosabb eredményekre jut a szentkorona-tanból egy II. József idejében írott közjogi munka,Itemjén Antalé, aki a, természetjog és az általánosállamjog tanára volt a pesti egyetemen.11 ö azt mondja,hogy a rendek ruházták Szent Istvánra a koronát ésígy a királyi hatalom a nemesek szabad választásábólered, továbbá, hogy «Magyarország politikai teste azország szent koronájában van egyesülve, amelynekfeje a király, tagjai pedig az ország nemesei, és ő (a fej)gyakorolja a magyar államhatalom egész hatalmát ésfelségjogait».12 Ő a Hármaskönyv I. rész 3. cikkébőlmár alkotmányjogi következtetést is von le: «a nemesekaz uralkodóval, mint a tagok a fejjel bizonyos kapcsolat-tal össze vannak kötve a közügyek intézésében és igaz-gatásában».13 Demjén az első, aki a szentkorona elmé-letből a törvényhozásra vonatkozó következtetést vontle. Hatása azonban nem lehetett, mert Bécsben kifogá-sokat emeltek munkája ellen s az nem is jelent meg.14

11 l’rincipiorum iuris publici Bungarici ex ipsis legibusactisque publicis erutorum synopsis. Budáé. 1783.. Állam-tanácsi iratok 1784: 440. Bécsi udv. és áll. levéltár.

12 II. rész. 1. fej. ...corpus politicum Hungariae insacra regei corona adunatum. cuius caput rex, membraverő regni nobile et per illud oniues partes potentialesiuraque Majestät ica imperii civilis llungarici exercentur.

13 ... nobiles cum principe nexu quodam velut membracum capite in urdinandis adrninist randisque negotii» pub-licis coniunctos esse.

14 L. id. munkám 140.

302

Szerémi László 1784-ben megjelent kis közjoga15

teljesen Werbőczy szerint írja ugyan le a királyi hatalomátruházását Szent István idejében, de a szentkorona-tannal egyébként nem foglalkozik.

Grossing Ferenc Rudolfnak az abszolutizmus állás-pontját hirdető közjoga 16 a nemesség kiváltságaivalkapcsolatban erősen támadja a nemességet, de a szent-koronatant meg sem említi. Ha általánosan hivatkoztakvolna rá, ezt is bizonyosan támadta volna. Egy Grossingellen kiadott kis könyv17 a királyi hatalom átruházásáravonatkozóan idézi Werbőczyt, de a tulajdonképpeniszent korona tanról ugyancsak nem emlékezik meg.

Azt az egyetértést, összhangot, amelyet az elmon-dottak szerint az udvar hangsúlyozott az országgyűlésinyilatkozatokban a szentkoronaelmélet szükséges követ-kezményeként, Nősen mámi István közjogában is meg-találjuk.18 Magyarország kormányformája azóta, hogya legfőbb hatalmat az ország szent koronájára ruházták,korlátozot t monarchia. Ez abból tűnik ki, hogy a kirá-lyok nem hozhatnak önkényesen szabályokat az országközügyeiben, hanem a rendeknek országgyűlési, szabadhozzájárulásához vannak kötve. Ebben az értelemben

15 Ladislaus Sirmieimi» de Cárom et Szulyo: Statuspublieus remii Hungariae et eius régiméiig fórma. Viennae.1784.

16 Ius publicum Hungariae, Halae Saxonum 1780.17 Animudversiones in ins publicum Hungariae a Fr.

Rud. Grossing edituni 1780. és Refutatio iuris publieilluug. a Fr. Itud. Grossing editi. Pestini, Budai'. Cassoviue1700. (A fentinek szószerinti új kiadása.)

l8 De moderna forma regitninis Hungarici et corporeeiusdem politico in genere. Viennae 1701. Szerzője ÜrményiJózsef volt.

303

helyesen mondja Werbőczy, hogy a nemesek bizonyoskapcsolat révén a szent korona tagjai és csak a törvé-nyesen megkoronázott király hatalma alatt állnak.Világosan következik ebből, hogy «Magyarország poli-tikai teste egységes, és a királyból, mint főből mega nemesekből, mint tagokból összetéve az államot(rempnblicam) kölcsönös egyetértéssel igazgatja, ami-ért is amint a természetes test akkor van jól, amikorösszes részei egységes összhangban együtt éreznek, sebből áll jóléte, úgy nem lehet szerencsés és boldog azország politikai teste a tagoknak bizonyos mind magukközt, mind a fejjel fennálló, állandó és feloldhatatlanegyetértése nélkül, amelyből annak egész jóléte létre-jön és fennmarad».19 A szentkoronatannak a franciaforradalom hatása alatt létrejött udvari megfogalmazá-sát világosan tartalmazzák ezek a. sorok.

Ugyanez a munka külön fejezetben szól a köz-javakról és jövedelmekről, a koronának és a fiscusnakjavairól és jövedelmeiről. Ezeknek az eredete és jogitermészete különböző. Közjövedelmek azok, «amelyekközhasználatra es az ország közös hasznára szedetnek.»«A koronajavak a királyi felség méltósággal való eltar-tására szolgálnak és tőle el nem választhatók.» Végül afiscus javai szintén az ország koronájának a tulajdonai,de vele nem függnek oly szorosan össze, hogy a kirá-

19 II. rész 1. fej. ...quemadmodum Corpus naturale tumdetnum recte se habet, quando partes eius omnes in unameouspirant harmoninm. ex qua illius salus existil. ita felixet beatuni esse nequit regni corpus politicuiu sine constantiquadam ac indissolubili tnm membrorum tum ínter sc. quamcum capite suo concordia, ex qua salus eius omuis nascitul-et conservatur.

304

lyoknak nem volna szabad azokkal a haza körül szerzettérdemeket megjutalmazni.20

Hajnóczy József névtelenül megjeleni munkájamegelégszik azzal, hogy a királyi jogok átruházásánála Hármaskönyv megfelelő helyeire hivatkozik.21

Farkas Konstantin 1818-ban megjelent közjogacsak azért érdemel említést,22 mert Rosenmanntólcsaknem szószerint átvett szöveggel ő is az udvarrészéről hirdetett egyetértést domborítja ki.

Hosszú időn át nem jelent meg ezután magyarközjog. Az országgyűléseken, mint láttuk, nem a Hármas-könyv szentkoronatana, hanem a koronaeszméhezkapcsolódó területi integritás elve az uralkodó. Ezttaláljuk meg ismét a politikai gondolkozásnak meg-felelően Miskolczy Károly 184ti-ban megjelent könyvé-ben is.23 Miskolczy megírja, hogy Erdély a magyarszent koronának tagja és a magyar király a szentkorona jogán bírja. Beszél a szent koronához tartozótartományokról, amelyeket nem lehet elidegeníteni,hanem vissza kell szerezni és csatolni még azokat is,amelyek valaha az országhoz tartoztak. Egyébként aszentkoronatanról nem tesz említést.

Dartal György sem tulajdonít nagyhírű alkotmány-történeti munkájában különösebb jelentőséget Werbőczytanának, de megemlíti azt, sőt ő az első és sokáig az

20 10. fej. De bonis et proventibus publicis, coronaeitem et fisci. Az idézet 103.

21 Dissertatio político-publica de regía«- potentátig inHungária limitibus. 1701.

22 Principia inturis publici regni Hungariae. Zágrábinae1818. 31.

23 Magyar Ország’ közjoga. Egerben 1840. 24.

305

egyetlen is, aki e tan forrására is rá akar mutatni.24 Akoronázás hatásának tárgyalása után így folytatja:«Most pedig érdemes a fáradságra, hogy ezekhez, amiketáltalában a királyavatás erejéről és a főhatalom miként-jéről eddig mondottunk, Werbőczy szavait hozzá-fűzzük, aki mindezen szándékoknak első és ezelőttnagyon elrejtett forrásához, a királyi és politikai felsőbb-ségnek Aristotelesnél megtalálható fejtegetéséhez leg-közelebb jutott.» Idézi azután a hatalom átruházásravonatkozó helyeket Aristoteles Politikájából.

Új magyarázatot ad a szentkoronatannak SzabóBéla, Concha Győző megállapítása szerint «elfeledettközjogászunk.»23 Munkája: «A magyar korona országai-nak státusjogi és monarchiái állása», amely 1848-banjelent meg, a koronaeszme közjogi és magánjogi vonat-kozásait egyesíti olyan elméletben, amely szinténpolitikai irányzattal Íratott. Miként Werbőczy, ő isSzent István korának hamis felfogásából indul ki,semmivel sem igazolható feltevést kockáztatva meg.Első királyunk adományaival maga és az udományosokközött «a függésnek és lekötelezettségnek bizonyosnemét» valósította meg. Ezt a függést a szállásokuraira, a honfoglalók utódaira is kit erjesztette. Minthogyezeket «mint önállókat és függetleneket személyétőlfüggésbe nem hozhatta, a lekötelezettséget valamelytárgyra vonatkozóvá kellett tennie». Ily tárgy lettkezdetben a keresztény vallás, majd ilyen lett «a korona,mint a keresztény királyság symboluma. Miért, ha a

14 Commentariorum ad historiam status iurisque publiciHuugariae aevi medii libri XV. Posonii 18-17. I. 180.

15 Concha Győző: Hatvan óv... II. 496. Ő mutat rágondolatainak eredetiségére.

306

monarchiái elv kezdetben személyi készült is leírni,István okos akarata szerint tárgyilagossá alakult».

Idővel eltűnt a szállás- és az adomány bírt okok köztikülönbség (arai valóban megfelel a tényeknek): a szállás-birtokosok akkor látták magukat biztosítva birtokaik-ban, ha a király adományozás által megerősítette őketazokban. Ezért mondhatta a Hármaskönyv (I. r. 10. c.),hogy minden birtok eredetileg Magyarország szentkoronájától függ; «vagyis innét lőn; hogy e honnakegyetemes földét lassan lassan a korona szállta meg»;a magyar föld tulajdonosa a korona lett. Ebbőlaztán szellemes fordulattal azt a következtetést vonjale Szabó Béla, hogy mivel Magyarország a koronáé,azért a magyar állam a királynak «úri tulajdonává» nemválhatott s nem válhatik. «A magyar királynak a magyarálladalomhoz dynasticus joga nincs.»

«A földvagyonnak illy törvényszerű állapota» tesziérthetővé Werbőczynek azt az állítását, hogy u nemesuz adományozás révén a szent korona tagja. Minthogya fölségi hatalom a koronába van letéve és a nemesek akorona tagjai, Werbőczy állításának látszólag uz azértelme, hogy a nemesek a felségi hatalomnak, a szuvere-nitásnak a részesei. Ez azonban nem jelent mást, minthogy «a nemesek birtokos tagjai a korona tulajdonának.»Mindebből következik, hogy «a magyar álladalombanföldtulajdon személyé nem lehet». Ezért a magyarállam nem a királyé, ő ennek nem ura, nem dyuaslája.«Szolgáljon ez kalauzul azoknak, kik azt állítják, hogyMagyarország, a magyar álladalom öröksége azaustriai háznak.» «Az ausztriai ház első szülöttjéneköröksége az országlási jog (ius regiminis), nem a magyarálladalom; — mi igen két különböző lény» s ezt nemszabad összezavarni, ő azonban, hozzátehetjük, alapo-

307

san összezavarta a közjogi és a magánjogi elemeket ésaz abszolutizmus patrimoniális felfogásával küzdveannyira megy, hogy inkább megtagadja az egyénitulajdont, 1848 egyik legnagyobb vívmányát, csakhogyaz alkotmányos monarchia elvét megalapozza. Nem vesziészre, hogy elméletével az államszocializmusnak nyitkaput.

A magyar «fölségi jog», folytatja, a koronában vanletéve s ezért nem valamely személyi tulajdonból folyóuralkodási jog. Ez minden államban vagy a földtulajdonkifolyása, vagy «az álladalmi társulatba állóktól pactu-mokra alapított engedélye a hatalom gyakorolhat ásó-nak», vagyis társadalmi szerződésen alapul. Ezt azokoskodást a magyar államra alkalmazva, «akár térileg,akár hatályilag» fogjuk ezt fel, ki kell mondanunk, hogya magyar felségjog a koronáé. Ha igaz ugyanis az, hogya legfőbb hatalmat, kizárólagos jogid mindenki csaktulajdonán gyakorolhat , igaznak kell lenni, hogy azt amagyar státuson csak a korona gyakorolhatja, «mertazé az egyetemes magyar földtulajdon». Minthogy pediga korona élettelen lény, szükségképpen élő és eszeslényt kellett képviselőjévé tenni, ki helyet le a hatalom-mal éljen. Bárki tét te is a király t a korona képviselőjévé,akár ügy, hogy az első király adományaival tulajdontkezdett szerezni a koronának, akár úgy, hogy az «akkorihonősök» paktumokkal adták át a hatalmat, minden-kép bebizonyul az. hogy a «magyar fölségiség» nemszemélyi tulajdonnak a következménye, nem közvetlen,hanem közvetített, vagyis nem olyan jog. amelyet azállam fölött gyakorolnak, hanem «a státustól nyert jog-mineműség feltételek alatti használásának kötelessége».Ebből világos, hogy a magyar király «a magyar souvere-nitásnak nem tulajdonosa, hanem csak birtokosa».

308

Ezért, ő nem uralkodik, hanem országul (regnat).A magyar nemzet és egyes személyei nem alattvalói akirálynak, ez pedig csak «e honnak első tisztviselője,hivatalnoka s mint ilyen, első a hasonlók között».28

Szabó Béla ily módon eljutott arra az eredményre,amit be akart bizonyítani s ami a szentkoronatannalkapcsolatban eddig senkinek sem jutott eszébe, amitaz angol alkot Hiányosság szellemében a francia mondásfejez ki: «Le roi règne, mais il ne gouverne pas.» Conchaszerint «a magyar szentkorona dogmatikájának meg-állapítását igény elliet né.»27

Szabó Bélának a magyar alkotmányosság meg-újulásának évében követője akadt Boross Mihályszemélyében, aki hatástalanul maradt munkájába szó-szerint, a forrás idézése nélkül átvette Szabónak aszent korona felségi jogáról szóló megállapítását amegokolással együtt.28

Sokkal mélyebb nyomot hagyott a közjogi irodalom-ban Szabó kortársának, a konzervatív gróf CzirákyAntal Mózes országbírónak már 1848 előtt megírt, decsak 1851-ben kiadott nagyobb műve.29 Cziráky ismeria szent, korona jogán bírt területek visszacsatolásánakkívánságát, amint azt, a rendi országgyűléseken hangoz-tatták 30 és idézi a Hármaskönyvet a törvényhozóhatalomra vonatkozóan (II. r. 8. c.), de a szent korona-

26 Szabó i. m. 72-83.27 I. m. 499.28 Magyarország közjoga 1818 előtt s 1818-ban. Pest,

1867. 8—9.29 Conspectus iuris publici regni Hungariae ad annum

1848. Vicnnae 1851.30 U. o. 43. 55.

309

tanból semmiféle közjogi következtetési nem von le,sőt azt még az 1848 előtti viszonyokról írva sem említimeg.

Az októberi diplomával beállott fordulat, a közjogiváltozás n közjogi irodalom fellendülését vonta magaután. De Hegedűs Lajosnak31 és Suhayda Jánosnak32

bevallottan Cziráky nyomán írt könyvei ugyancsakmellőzik a szentkorona tanát, bár természetesen szól-nak a király koronázásáról, a koronázás hatásáról, sőta királyi hatalom korlátozásáról is, a törvényhozásnálpedig a Tripartitumra is hivatkoznak.

önállóbb megalapozású munka Récei Emilé, a pestijogi kar tanáráé.33 Récsi is korának politikai viszo-nyait tartja szem előtt és az 1860-ban helyre nemállított területi integritást, valamint a magyar királymegkoronázásának szükségességét hangsúlyozza. «Azanyaországi s járulékterület összes alkat részei az ország-nak egységes testét képezik. Az oszthatatlanság akirályi főhatalom jelvényéül szolgáló magyar szentkorona egységének természetes kifolyása s egyszersmindközvetlen következménye alkotmányunk azon egyikalapelvének, melynek sértetlen megtartását a király akoronázási esküben ünnepélyesen fogadja . . .»34 Nemminden célzat nélkül hozza fel, hogy az 1741: 18.törvénycikkben Mária Terézia elismerte, miszerint

31 A magyar közjog alapvonalai. Pest, 1801.32 Magyarország közjoga. Pest, 1801.

33 Magyarország közjoga, amint 1848-ig s 1848-banfennállott. Pest. 1861. A 2. kiadás (sajtó alá rendezte LőwTóbiás) 1869. és a 3. kiadás. 1871., kérdésünkre vonatkozóanváltozatlan.

34 U. o. 73.

310

«Erdély a magyar korona jogán bírandó s kormány-zandó ...»35

Récsi ezután arról szól, hogy u magyar nemzetmindig áhítatos tisztelettel viseltetett az ország koro-nája iránt. Ezt azzal magyarázza, hogy az Árpádokidejében «a trón követelési viszályok nyújtottak alkal-mat azon korona közjogi eszményítésére, mely az «ősiszent királyok homlokát övezte» s egykorit emlék volta keresztény vallás behozatalának korából. Ez a tisz-telet fokozódott, midőn a királyválasztás szabadságáta pápa megtámadta és kegyeltjét (t. i. Károly Róbertét)új koronával koronáztatta meg. «A régi korona az országönállóságával azonosíthatott», ha a király fejére fel-tették. «a királyi felség s a hatalom jelképe» volt. «afelségi jogok, a kiváltságok és szabadságok kút forrá-sának tekintetett». Ez az eszme minden koronázásnálfelújult, fennmaradt napjainkig, «midőn az országszentséges koronájában szintúgy szemléli palládiumát,mint a választások korában» — az uralkodás törvényesfolytatására a koronázás megkívántatik. A magyarkorona egységéből a királyi hatalomnak egysége s meg-oszolhatatlan gyakorlása folyik Magyarországra és min-den hozzá kapcsolt országok, tartományok és részekrenézve . . .36

Figyelemreméltó vonásai Récsi közjogának, hog\«a nemzet jogai» című fejezetben politikai jogokat vezetle a szent koronatanból, a Hármaskönyvre hivatkozva:«Mindnyájának (1. i. a karoknak és rendeknek) közöslegfőbb politikai joga az országgyűlési ülés és szavazatjoga s ezáltal az országgyűlést a fő jelesen a törvény-

35 U. o. 90.36 U. o. 197. 198.

311

hozó hatalom gyakorlása körül illető jogokban valórészesedés: mi tekintetben egyszersmind a magyarszent korona tagjainak tartattak és neveztettek.»37

Récsi, aki a pesti egyetemen közjogot tanított, levontatehát azt a következtetést, amelyet az előtte megjelentközjogi tankönyvek nem hirdettek: a nemzetnek atörvényhozásban való részvétele és a rendeknek aszent koronatagsága összefüggésben vannak egymással.Récsi az utóbbit nem oknak, hanem okozatnak tekinti.A rendek résztvesznek a törvényhozásban és ezértneveztetnek szerinte a szent korona tagjainak. Ezt agondolatmenetét bizonyítja az is, hogy a király ésországgyűlés gyakorolta törvényhozó hatalomról szólvanem említi meg a szent korona tanát.38 Megvan tehátRécéinél a történeti fejlődésnek megfelelő szentkorona-eszme és mellette az egyénileg magyarázott szent-koronatan.

Récsinek ez a felfogása nem hatolt be az utánakövetkező közjogi munkákba. Virozsil Antal német-nyelvű közjoga, amely ugyan a kiegyezés előtt, de mára király és a nemzet közti közeledés idejében jelent meg,39

semmit sem tud a koronaeszméről és a szentkorona-tanról. Schuler-Libhy Frigyes, nagyszebeni tanár, német-nyelvű közjogában a koronázási ékszerekkel kapcso-latban csak annyit mond, hogy régebben a királynakfenntartott bizonyos jogokat a korona prerogativáinaktartottak és a birtokos nemesség, valamint «műidenkoronatag» csak a megkoronázott törvényes uralkodó-

38 U. o. 278.39 U. o. 430.40 Das Staatsrecht des Königreichs Ungarn. Pest

1865 1866. I -III.

312

nak volt alárendelve. Ezek a nézetek szerinte a hű-béri államrend gondolatának utóhatásaiból magyaráz-hatók.40

Helyesen ismerte fel Werbőczy tanításának értelmétCsillay Gyula,41 aki szerint a főurak, a nemesek és aszabad királyi városok — ez utóbbiak testületilegvéve — egyenlően vettek részt a törvényhozásban,földjeiket egy joggal bírták, kiváltságaik egyformákvoltak, mindannyinkat a szent korona tagjainak tekin-tették.

Korbuly Imre, a pozsonyi jogakadémia tanárának1871-től 1884-ig négy kiadást megért tankönyve sememeli ki a szentkoronatant. Csak azt mondja, hogy akirályok Werbőczy szerint törvényhozási, birtokado-mányozási és bírói jogaikat a koronázással nyerték elés ezért a királyi hatalom az ország szent koronájábantalálta meg kifejezését Szent Istvántól kezdve napjain-kig. Mivel pedig a koronázással a hitlevél kiadása és azeskü letétele elválhatatlanul össze van kötve: «a nemzetaz ország szent koronájában egyszersmind alkotmányaés szabadságának palládiumát méltán szemléli.»42

Könyve későbbi kiadásaiban vallott nézete szerinta szent korona iránti áhítatos tisztelet folytán jöttlétre az a felfogás, «mely az állami hatalom teljét azország szent koronájában eszményítette s ennélfogvaazt a törvényes királyi méltóság külső jeléül, az alkot-mányos királyi hatalom és jogok kút forrásául tekin-

40 Das uugarische Staatsrecht. Wien 1870. 27.41 A régi magyar alkotmány és az 1848-i és 18(57-i évek

közjogi alkotásai. Pest. 1871. 21.42 Magyarország közjoga (Magyar államjog) tekintettel

a történeti fejlődésre. Pest. 1871. 29. §.

313

tette», amint, ezt Werbőczy, mint a nemzetnek többévszázados szokáson alapuló meggyőződését tanította.48

Boncz Ferenc hasonló felfogást tesz magáévákönyvében: «A magyar koronához nemcsak a magyarkirályság vagyis a magyar állam megalakulásának több,mint nyolcszázados emléke fűződvén, nemcsoda, hogya nemzet máig is vallásos kegyelettel ragaszkodik ezenősi ereklyéhez s hogy azt a koronában jelképezett ésannak birtokában törvényesen összpontosított telj-hatalomban, a minden igazság és jog hétforrásánakkifejezéséül már őseink szent melléknévvel. . . tisz-telték meg.»44 A szent korona tanáról ő sem tesz említést.

Éppígy nem találunk semmit a szent korona tanrólCsiky Kálmánnak a maga idejében nagyon használtkis tankönyvében.45 Még a millénium évében megjelentV. kiadás sem méltatja említésre.

Kiss István egri jogtanár könyve szerint «a koronairánti mély tisztelet eredményezte azt a nemzeti fel-fogást, mely az állami hatalom teljét mysterium-szerűleg eszményítvén: a koronát a törvényes királyiméltóság külső jeléül, az alkotmányos királyi hatalomés az alkotmányos királyi jogok kútforrásául s velevaló megkoronáztat ást pedig a törvényes uralkodás-nak . .. föltételéül tekintette . . . Egyúttal a nemzetbenne alkotmányos szabadságának palládiumát» szem-léli.48 ö tehát az első, aki a közjogi irodalomban a

43 2. kiad. 1874. 437. 3. kiad. 1877. 255. 4. kiad. 1884.204.

44 Magyar állam jog. Budapest 1877. 251.45 A magyar alkotmány tan és jogi ismeretek kézi-

könyve. Budapest 1879.46 Magyar közjog. Eger 1880. 488.

314

szent korona misztériumáról beszél, s ez alatt az 1440.évi rendi nyilatkozatnak megfelelően azt érti, hogy akoronában vannak meg a királyi jogok s azzal Hibáz-tatnak át,.

Egyéni a felfogása Máriássy Bélának. Tiltakozik azellen, hogy Magyarországot, amint az «korunkbandivatba jött», Szent István koronája birodalmánaknevezzék. «Ez téves, Magyarországra sértő és lealázó».Téves, ínirt. Magyarországot nem Szent István, hanemÁrpád alapította, a koronát István királynak nem amagyar nemzet, hanem a római pápa ajándékozta.«A korona tehát csakis a hatalom jelvénye és semmiegyéb», a király uralmi jogainak alapját nem a koronabirtoklása, hanem előbb a választás, majd az öröklésképezte. Téves az elnevezés azért is, mert Istvánalatt sem Horvátország, sem a határőrvidék nem tar-tozott Magyarországhoz. «Ez az elnevezés sérti tehátMagyarország államiságát, és a kurvát szakadárokmalmára hajtja a vizet. » Szent Istvánt egyébként semrészesíti dicséretben, mert. az ő idejében az «ősmagyarnemzeti jog,» az országgyűlés szünetelt, ö a magyarsághatvan százalékát rabszolgává tette, az egységesmagyar nemzet helyett megállapította «a nemesMagyarországot, körözve az idegen jövevényekkel».47

Máriássy tehát tudatosan használja a «magyar szentkorona országai» nevet a «Szent István koronájaországai» helyett, amely, mint láttuk, újabb keletű.

Horváth János hosszasabban vázolja közjogi munká-jában az alkotmány történetét, de ebben nem is említia szent korona tanát. Ő a politikai élet nyelvén a királyt

47 Magyarország közjoga. Győr 1893. 10, 1 1. 25.

315

a koronával azonosítja és «a korona legfőbb méltóságá-ról» beszél.48 A koronázási jelvényekről szólva hang-súlyozza, hogy a szent koronát a felségjogok, a kivált-ságok és a szabadságok kútforrásának tekintették s ezaz eszme minden koronázásnál felújulva a nemzet gon-dolkozásában fenntartotta magát napjainkig, «midőnaz ország szent koronájában úgy szemléli szabadságá-nak palládiumát, múlt a választások korában.»49

Az irodalomnak ez a rövid áttekintése mutatja,hogy közjogi íróink az 1890-es évekig nem tulajdoní-tottak különösebb jelentőséget a szentkoronatannak.Valamennyien hangsúlyozzák a koronázás fontosságátés azt, hogy a koronázásokból kifolyólag a nemzet aszent koronában látja a királyi jogok és az országszabadságainak kútfejét, de magával a szent koronatanával, mint alkotmányunk alaptételével, nem talál-kozunk e könyvekben. Bencéiktől Bécsiig nem egyszerutalnak rá, mégpedig mindig a politikai viszonyoknakmegfelelően, de inkább mellékesen. Alighanem a dua-lisztikus korszak első huszonöt esztendejének viszony-lagos közjogi nyugalma okozta hogy közjogi íróink akiegyezés után a koronázás fontosságának és a koronatiszteletének kiemelésén kívül nem is vettek tudomásta szent korona tanáról.

48 A magyar királyság közjoga. Budapest 1894. 184. 49 U. o. 225.

16. Az újkori alkotmánytörténeti, közjogiés politikai irodalom.

A kiegyezési korszak közjogi irodalma állandóansokat foglalkozott az 1848 előtti viszonyokkal. Ezt leg-inkább Cziráky és Virozsil hatásának kell tulajdoníta-nunk; szemére is vetették, hogy túlnagy teret szenteloly kérdéseknek, amelyeket az 1848-i törvények átala-kítottak és amelyek már csak az alkotmánytörténetianyagba valók. Azt, bogy «az 1848-i alapon képződőmodern magyar államjogot fejleszteni, magán a törvény-hozó testületen kívül, mindjárt elsősorban a hazai állam-jogi szakírók lettek volna hivatva; ezt alig vettéktudomásul még e «conservativjaink». mondja róluk egyegykorú tudós és a politikai életben is szerepet játszóbírálójuk.1

Ezek a közjogi írók munkáik történeti részeiben,mint láttuk, csak a Hármaskönyvből és a Corpus Jurisbólmerítettek. Megállapítottuk, hogy mindamellett, avagyéppen ezért nem adtak munkáikban jelentős helyet nszent korona tanának. Megváltozott azonban a helyzet.amikor a közjogi irodalom az 1867 után kifejlődő alkot-mány történeti irodalom hatása alá került és annak ered-ményeit kezdte dogmatikájába beleillesztem.

A szentkoronatan későbbi felfogásának kiindulópontjául Hajnik Imrének 1867-ben megjelent könyvét

1 Schvarcz Gyula. Magyar Igazságügy 1887. XXVII.249.

317

kell tekintenünk.2 Az 1848-i törvényeknek az uralkodórészéről megtörtént elismerése, a jogfolytonosság hosszasküzdelemmel járó helyreállítása, az ország akaratánakérvényesülése meghozta a koronaeszme új magyarázatáta tintái Hajnik, a kassai jogakadémia tanárának művé-ben. Szerinte a királyi adománylevelekben annak emlí-tése, hogy az adományos nemcsak a királynak, hanemaz országnak, a hazának tett szolgálatokat, megszilár-dították azt a nézetet, «hogy a birtokos a királynak és anemzetnek együtt, tehát az országnak köszöni bir-tokát ». Az országnak közjogi szimbóluma a szent koronavolt, mióta a koronázás egyháziból közjogi jelentőségűintézménnyé lett. A szent koronát, amint az királyrólkirályra tovább szállott, «a nemzet úgy kezdé. tekintenimint palládiumát alkotmányának, mint képviselőjét azország jogainak . . .» Midőn tehát kialakult az a nézet,«hogy a király a nemzettel együtt, vagyis az országforrása a birtokjognak, a főtulajdon az országnál létező-nek tekintetett, misem volt természetesebb, minthogyezen felfogás az országot jelképező szent koronávalhozatott összeköttetésbe és azon tanban lelt kinvoma-tot, melyet később akként formuláztak, hogy a szentkorona gyökere (radix) minden birtokjognak a hazá-ban».3 A haza összes földterülete «úgy tekintetett, minta királyt és a nemzetet együttlegeson megillető, tehátmint a szent korona területe».4

«Akik a szent koronától közvetlenül leszármazottbirtokkal bírtak, közös társadalmi állást jelentő foga-

2 Magyarország az Árpád-királyoktól az ősiségnek meg-állapításáig és a hűbéri Európa. Pest. 1807.

3 U. o. 105.

318

lomban egyesültek, t. i. a szent korona-tagságban».Mint ilyenek, «közös szabadságot élvezők, egyenlőkvoltának». «Amint a Szent István-féle társadalomban anemzet szabad tagjai, úgy az ősiségben a szent koronatagjai mindannyian személy és birtokjogra nézve egyen-lők voltak, ugyanazon hatóságnak voltak alávetve,közösen vettek részt a törvényhozásban, ültek a ko-rona5 tanácsában, tartottak a királlyal törvényszé-ket» . . .6 A város is tagja a szent koronának, mert bir-toka a szent koronában leli gyökerét, ezért van képvi-selve az országgyűlésen. A jobbágy viszont nem tagjaa szent koronának, s így megszűnt a királytól való köz-vetlen függése.7

Hajnik tehát erősen vitatható álláspontból indulki, amely szerint a korona az adománylevelekben azországot jelenti, s eljut Werbőczy szentkoronatanánakhelyes magyarázatához.

Állításait nyolc év múlva megjelent könyvében ki-bővítette.8 Magyarország rendi alkotmányát jellemzi«a benne minden hűbérirány dacára folyton uralkodóközjogi felfogás . . . mely a szent korona fogalma stanában nyert kifejezést.» A koronázás révén, amely anemzet beleegyezésével történik, «a szent korona akirály és a nemzet között megosztott közhatalomnakvagyis az alkotmányos közhatalomnak vált jelképévéés minden nevezetesebb közjogi viszony alakulásárabefolyást vevő közjogi fogalom lett».

5 Itt Hajnik a »koronát» az akkori politikai életbenhasznált értelmében a király helyett alkalmazza.

6 U. o. 108.7 U. o. 109—110.8 Egyetemes európai jogtörténet. Budapest. 1875.

319

A szent korona minden birtok gyökere. «A kinekbirtoka szétágazóbban gyökerezett a szent koronábanés ép ezért élénkebb részt vett n szent korona életében,ennek előkelőbb tagja volt . . .» Hajnik azonban mostmár tovább fejleszti Werbőczy tanítását a következőállítással: «Csakis ott . . .. hol, mint az országgyűlésena koronát fején viselő fejedelem és a szent korona tagjaiegyütt voltak, volt jelen a szent koronának egész teste(totum corpus sacrae regni coronae), vagyis a köz-hatalom egész telje, amiért is csak ott fejthette kia szent korona teljes működését, jöhetett létre tör-vény. És végtére a szent korona és ennek tagságaértelmében alakultak ki a kormányzati viszonyok ésvelük függ különösen össze a magyar álladalom ön-kormányzat».9

Hajnik nem is említi a szentkorona-eszme területivonatkozásait, a magyar birodalmi integritást, amelyeta szent korona jelképezett, holott, ha a «szent koronateste» .kifejezést használhatjuk, ezen a szent koronaalá tartozó területek egységet kell értenünk. Ez a gondolat1867 után, amikor az integritás tényleg helyreállt,feledésbe ment. Helyét az új magyar parlamenti életkorszakában a szent koronában kifejezésre jutó közjogiegység foglalta el, amely az alkotmányos törvényhozás-ban él és működik. Hajnik beszél először a szent koronaegész testéről, amely az országgyűléseken jelen volt,holott ez forrásainkban nem fordul elő. Törvényeinkszerint, mint láttuk, a középkori organikus felfogásalapján az ország, nem a szent korona teste van ott kép-

9 U. o. 200—210. Ugyanígy a munka későbbi kiadásai-ban: 2. kiad. 1880. 3. 1891. 233—234. és 4. kiad. 1896.236—237.

320

viselve.10 Hajniknál a területi integritás gondolata he-lyébe a közjogi integritásé lépett.

Hajnik felfogása természetesen nem hatott azonnalaz alkotmánytörténet termékeire. Ladányi Gedeon mun-kája11 semmi jelentőséget sem tulajdonít a szentkorona-tannak s egyáltalában nem is foglalkozik vele, bárközépkori alkotmányfejlődésünkről részletes képet ad.Kosutány Ignác is éppen csak megemlíti a tant húszévvel később kiadott könyvében.12 Szerinte a magyaralkotmány államjogi elvei élénk küzdelemben állottaka hűbéri eszmékkel, míg végre a XIV. század folyamána két ellentétes irány kiegyezett a szent korona és azősiség tanában. Ezek hűbéries színezetűek, de sajátosmagyar jelleggel rendelkező alapot adnak egész jogirendünknok a XIX. század elejéig.13

Hajnik tanítását, a szent korona egységének tanátConcha Győző juttatta diadalra a magyar közjogi iro-dalomban. Nagy Ernővel 1891-ben folytatott vitájábanmint a magyar közjog alapvető elméletét hangoztattaezt a tanítást. Nagy Ernő 1887-ben megjelent közjogá-ban14 még egyáltalában nem vett tudomást a szent

10 «Vájjon van-e jogosultsága — kérdi már 1917-benBarabási Kun József. — bőgj’ Hajnik óta állandóan beszél-nek a szent korona egész testéről (tatum corpus sacrae regnicorona), mely jelenti a királlyal együtt a nemességet, míga XV. századi okmányokban előforduló tahim corpus rrgnicsupán az országgyűlésileg szervezett nemesek testületétjelenti?» (Budapesti Szemle CLXXII. 10.)

11 A magyar királyság alkotmánytörténete a szatmáribékekötésig. I—II. Debrecen. 1871.

12 A magyar alkotmány és jogtörténelem tankönyve1. kötet. Budapest, 1895.

13 U. o. 115.14 Magyarország közjoga. (Államjog.) Budapest.

321

korona tanáról. Az államhatalom alanya, mint mondja,az állam maga. «E felfogástól eltérnénk, ha az állam-hatalom alanyaként akár a fejedelmet, akár egy testü-letet, akár a népet momdanánk, mert a személyt illetimeg, hogy jogok alanya tehessen, ha tehát ezt atulajdonságát az államnál másnak adjuk, az államotszemélyiségétől fosztjuk meg.» Az államszemélyiségorgánuma a fejedelem. A magyar államban «az ural-kodás telje a koronás király kezébe tétetett le», mondja,s itt hivatkozik Werbőczy előadására az 1. rész 8.címében.13

Nagy Ernő közjogának második kiadásában, amely1891-ben jelent meg, még mindig nem beszél a szent-koronatanról, bár a «magyar alkotmány fejlődéséről»új, külön részben emlékezik meg s itt a vérszerződésjelentőségét is méltatja. Ez került Concha boncok)bírálata alá s ebből keletkezett a vita a szerző és bírá-lója között. Concha hangoztatta ebben a vitában «aszent korona egységét», részeinek, a fejedelemnek és atagoknak azt a kölcsönösségét és kapcsolatát, amely akoronázásban nyilatkozik meg, «a melyet a hajdaniidőkre nézve, midőn a szent korona a fejedelemből s anemesség egyeteméből állott», Werbőczy juttatott ki-fejezésre. «Amit ma úgy fejezhetünk ki, hogy bár akoronázás nem egyedüli alapja a teljes királyi hatalom-nak (Deák Ferenc szerint a teljes királyi hatalom-nak a koronázás az alapja), hanem lényeges előfeltétele,amelynek teljesítése az országgyűléstől is függ, másrésztaz országgyűlés a maga teljes hatalmát egyáltalábannem gyakorolhatja, mielőtt a koronázás által a királyra

15 U. o. 113.

322

a teljes hatalmat át nem szállította».16 1848 előtt «a szentkorona egysége nagyban meg volt ingatva, a mennyi-ben a király és az országgyűlés sok tekintetben, mintkét külön főhatalom álltak szemben». A szent koronateljes egysége az 1848-i törvényhozással állt helyre.17

Concha tehát Hajnik elméletének továbbépítéséveleljutott oda, hogy a szent korona egysége a modernparlamentáris alkotmánnyal vált teljessé. Nagv Ernőelfogadta ezt és munkájának harmadik, 1897-ben meg-jelent kiadásában már teljesen erre az alapra helyez-kedett. Könyve első két kiadásában volt egy fejezetezzel a címmel: «A koronázás általában». Ezt mostkibővítve adta «A szent korona és a koronázás» címalatt. A régi magyar felfogás az összes közhatalmijogoknak eredetét a szent koronára vezeti vissza:ebből folyóing a szent korona az államhatalomnak, azuralkodásnak, a törvényhozásnak, kormányzásnak,privilégiumok osztogatásának, az igazságszolgáltatás-nak, kegyelmezésnek. az ország területi birtokának, azadományozásnak stb. forrása». Minthogy pedig a királyviseli a koronát, ő is bírja a közhatalmat, amelyet akoronázással a nemzet ruház rá; de nem korlátlanulbírja ezt, hanem a politikailag jogosult nép részesedé-sével. Ezen az alapon nevezték a nemeseket a szentkorona tagjainak. «A szent korona fejezi ki n nemzetegységét királyával, mint a hogy a koronázás az egye-sülés tényét, valamint jelképezi az állam területi egy-ségéi s innen erednek e kifejezések: a szent koronaországai, a szent korona t erülete». «Mindezen az 1848. évitörvényhozás csak annyit változtatott, hogy a nemzet

16 Magyar Igazságügy 1891. XXXVI. 61.17 U. o. 130.

323

rendi tagoltsága helyébe az állampolgárság egységesfogalmát léptette, a politikai jogképességet az államösszes polgáraira kiterjesztve».18

Nagy Ernő munkájának 1897-ben megjelent 8.kiadásában jutott tehát a közjogi irodalomban előszörérvényre Concha nézeteinek hatása alatt a szent-korona tana az 1848 utáni közjogra vonatkoztatva.A 1. kiadásban (1901) már azt fejtegeti Nagy Ernő,hogy Werbőczynél«már tiszta közjogi elvekre akadunk,melyeknek behatóbb vizsgálata arról győz meg. hogyaz általa kifejtett magyar felfogás, különösen a szentkorona tana, habár még a jelképes jogi nyelven előadva,teljesen megegyez azzal az elmélettel, melyet a mai kortudósa az államelmélet alapjaiul, mint igazat elfogad».19

Nagy Ernő könyvének e kiadásai előtt megjelent márConeha Polit ikája (1895), amelyben ő «az állam organi-kus mivoltát» találja meg «a magyar közjognak való-színűleg a corpus mysticum középkori elméletei alapjánkifejlett tanában a szent koronáról».20

Ebben az időben már Hajnik és Concha mellett taní-tott a budapesti egyetem jog- és államtudományi karánTimon Ákos, aki kezdettől fogva nagy súlyt vetett elő-adásaiban a szent korona tanára21 és ezt tankönyvé-ben is hosszasan fejtegette.22 Ő a Hajnik-féle alapokon

18 98. §. 217.19 Bevezetés V.20 U. o. 229.21 Erről tanúskodnak az 1894/95. tanévi előadásokról

kiadott kőnyomatos jegyzetek (kiadta Török M.) EgyetemiKönyvtár.

22 Magyar alkotmány és jogtörténet. Budapest. 1. kiad.1902. Kérdésünkre nézve változatlan a 2. és 3. kiadás 1003.i11. 1906-ban. A későbbi kijutások ereszben néhány adattal éspolemikus jegyzetekkel bővültek.

324

épített tovább, nem végezve alaposabb forráskutatáso-kat, bár szerette e téren az elsőséget, magáénak tartam.23

Míg Hajnik a közjogi felfogás mellett megengedte ahfibérirányt a magyar rendi alkotmányban, addig Timonszerint az egyéni hatalmak korlátozása nálunk nemmagánjogi, hűbéri formákban történik, mint a nyugatiállamokban, hanem a közhatalom elvének érvényreemelése mellett, amely a szent korona közjogi fogalmá-ban nyer kifejezést. Mikor Szent István királyi hatalmameggyengül, «az államiság, a közhatalom eszméje . . .a szent korona közjogi fogalmában, szcmélyesítésébennyer konkrét megvalósulást és létrehozza a szentkorona elméletét» . . . «A magyar nép az államot. mint azösszesség érdekében szervezet t társadalmat. mint szervesegységet a szent koronában látta megtestesítve. Ehhezképest a szent koronát úgy fogja fel. mint egyfelől amagyar állam jelképét. szimbólumát. másfelől személye-sít ve. mint a nemzetben gyökeredző, a királyt és a poli-tikai értelemben vett népet, a nemeseket megillető köz-hatalom birtokosát. A szent korona mysterimnmal bír,ii főhatalom bennrejlőnek tekintetik».24

Az állami élet minden tényezője a szent koronátólnyer éltető erőt. Az állami felségjogok nem királyi fel-ségjogok. hanem a szent korona jogai és attól szállnakát a királyra. Az ország területe a szent koronáé. Min-den szabad birtokjog a szent koronától, mint gyökértőlveszi eredetét. Ez a kapcsolat létrehozza «a közszabad-

23 «Könyvem német kiadásának megjelenése öt a (1904)az általam elsőízben tüzetesen kifejtett és felderített szentkorona elmélete... a külföldi szakirodalomban állandó vitatárgyát képezi.« 5. kiad. 1917. 498. 18. j.

24 I. kiad. 472.

325

ságban, a közjogi jogokban való részvételnek újabbalapját, a szent korona tagság fogalmát». A szent koronatagjai a királlyal egyetemben «alkotják azt az egységesközjogi egészet, élő szervezetet, amit a középkori for-rások a szent korona egész testének neveznek, napjaink-ban pedig államnak nevezünk». A szent korona tagjairésztvesznek «a szent koronát illető közhatalmi jogokgyakorlásában». Ezzel «az állami hatalom gyakorlásá-nak minden ága közjogi jelleget, alkotmányos formátnyer, alkotmányosan, megosztott közhatalom gyanántjelentkezik». így a törvényhozás «alkotmányosan meg-osztott közhatalommá válik», de «hasonló megosztott-ságot találunk a hadi és kormányzati hatalom gyakor-lásában» is.35 A vidéki önkormányzat is «a szent koronáravonatkozó jogelvek alapján ment végbe».

Mi az új Timonnak a szent korona tanával összefüggőfejtegetéseiben? Általában Hajnik tanításét próbáljarészletesebben kifejteni, de modern fogalmakat és fel-fogást visz be a múltba. Ezekre vonatkozóan forrás-helyeket nem hoz, de nem is hozhat fel. Ő hangsúlyozzaelőszűr a nyugati hűbéri és a magyar közjogi fogalmakközti éles ellentétet. A szentkorona-eszmében rejlő ősiterületi integritás-gondolat nála is egészen háttérbeszorul. Fejtegetéseinek olvasása közben ma. egy ember-öltővel később, korának politikai viszonyai jutnak ön-kéntelenül is eszünkbe, amint az előzőkben is rá kellettmutatnunk a koronaeszme körül kialakult gondolatokpolitikai hátterére. Tűnőn kora az uralkodó és a nem-zeti tömegek hangulatát képviselő ellenzék küzdelmé-nek. a hatvanhetet« kiegyezés továbbfejlesztésére irá-nyúló törekvéseknek a kora volt. Ezek a küzdelmek a

25 U. o. 473. sk.

326

nemzeti szuverénitás kiépítéséért, nem utolsó sorban abudi felségjogok tárgyéban folytak.

Timon egyéni műve a szent korona misztériumánakfejtegetése. Ezen ő a királynak és a nemzetnek a szentkoronában való egyesítését, megszemélyesítését érti.ellentétben az 1440. évi rendi nyilatkozattal, amelyrehivatkozik. Szerinte «a szent korona személyisége vagymysteriuma és azzal kapcsolatban a totum corjms sacraereyni coronae fogalma, mint a királyt és a népet egybefoglaló organikus egység, mely a főhatalom tulajdon-képpeni birtokosa, korántsem egyházi eredetű fogalom,nem a középkori mysterium Christi utánzata, azzal köz-vetlen genetikus kapcsolatba nem hozható, liánéin való-ságos államjogi konstrukció, mely a magyar nép alkot -mányfejlődésének legsajátosabb alkotása». . . «A szentkorona mysteriuma alatt a mi középkori forrásaink aszent korona személyesítését értik». A koronának ez aszemélvesítése sehol másutt nincs meg.26 Maga Timonis úgy találta, hogy e gondolat kifejtése az ő eredetiműve: «A szent korona mysteriumáról ilyen értelem-ben könyvem megjelenése előtt sem a jogtörténészek,sem a közjogászok nem tesznek említést».27

Az a körülmény, hogy Timon egy emberöltőn át(1891—1925) hirdette alkotmánytörténeti felfogását abudapesti egyetem jogtörténeti tanszékéről és tan-könyvének hét kiadásában hangsúlyozta fokozódó nyo-niatékossággal annak fontosságát, megmagyarázza né-zeteinek nagy hatását. Nem alaptalanul állapította meg

26 4. kiad. 491. Ezekre vonatkozólag e munka első részéreutalok, minthogy csak tényeket akarok előadni s nem érték-ítéletekbe bocsátkozni.

27 U. o. jegyzetben.

t

327

ő maga, minő nagy befolyással volt tanítása a nemzetiközvéleményre. 1920-ban, élete alkonyán írja, hogykutatásai közben arról győződött meg, miszerint «aszent korona közjogi fogalmára, személyiségére vagymysterimnára vonatkozó alkotmányjogi tételeink ajogtudós világban a múlt század folyamán mindinkábbelhomályosultak». Szerinte ezt «a nyugatról beáramlókülönféle államjogi elméletek» okozták. Ezért ő a for-rások alapján «tüzetesen» kimutatta, hogy «a szentkorona személyisége vagy mysteriuma az a kőszikla,amelyre a magyar alkotmány építve van.» Ez bizto-sította «a magyar nemzeti állam önállóságát és nemzet-közi függetlenségét, ... miért is odatörekedtem», írja,«hogy a szent koronára vonatkozó jogelvek, a szentkorona elmélete nem csak a jogtudomány művelőinél,de a nemzeti köztudatban is minél erősebb gyökeretverjen. Fáradozásom nem volt eredménytelen, mert aszent korona elméletének nagy jelentősége immár nem-zeti köztudattá volt.»28

Concha és Timon felfogása gyorsan meghódítottaa század eleji közjogi irodalmat, míg az akkor élénkpolitikai irodalom csak nehezebben vett róla tudomást.Gróf Andrássy Gyula három kötetes munkájában nemhivatkozik a szent korona tanára, bár a szabadságtényezőit és az alkotmányfejlődést állandóan szem előtttartja.29 Az 1526-ig terjedő korszakot felölelő első kötet-ben csak «a szent koronát övező hagyományos nimbust»említi meg, amely «főleg trónviszály idejében hatalmat

28 A szent korona elmélete és a koronázás. 2. kiad. 1920.Előszó.

29 A magyar állam fönnmaradásának és alkotmányosszabadságának okai. Budapest 1901—1911.

328

ad annak, akinek ez a symbolum a kezében van».30

A szent korona misztériumát nem Timon tanítása sze-rint, hanem az 1440. évi oklevél szerint érti. A rendek,mint mondja, «souverain legfőbb hatalmukat» gyakorol-ják akkor is, mikor Ulászló megválasztása után kimond-ják, hogy a koronázás ereje az ő hozzájárulásuktól függés Szent István koronájának «minden hatását, jelenté-sét, mysteriumát és erejét» más koronára ruházzák.31

Még akkor sem jut eszébe a szent korona, tana, amikora rendek törvényhozói jogairól tárgyalva, a Hármas-könyvre (II. rész 3. cím) utal.32

Concha és Nagy Ernő hatása alatt áll Beöthy Ákos,de fogalmai nem tiszták kérdésünkben. Nála a koronamég elsősorban szimbólum. «Az napnál világosabbdolog, hogy a magyar királyságnak ab ovo közhatalmiszervezete» a nemzet i akarat, a népszuveréuitás kifeje-zése. Ezért a magyar alkotmányfejlődésben «nincs helyea hűbéri renitencziának, mert ezzel szemben a koronaaz egész nemzetre támaszkodik, viszont a fejedelmitúlkapások esetére ismét az egész nemzet az, mellyelszemben találja magát». «A korona nem tisztán ékes-ség ... hanem magának a magyar áthidalom alkat-elemének összessége». Bár a magyar nemzet jogaival«a szent koronától függetlenül létezik, él és uralkodik,amit bizonyít azon körülmény is, hogy ha például akoronával valami szerencsétlenség történik, mind annakdacára, ami annak belső tartalmát képezi, állam ésnemzet, tehát a magyar korona teste és szervezete azértépségben fenn maradna, még is a nemzeti kegyelet és

30 1. 365. 31 III. 300. 32 III. 303.

329

jogérzet ezen fogalmái a diádémától soha el nem válasz-totta, mert tudta azt, hogy az emberi természetnélfogva az intézményeknek ily jelképekre van szükségük».Magyarország a széni korona területe, a magyar nemesannak tagja, mindkettőnek feje pedig a koronázottkirály. «Mindezek a tényezők és szervek így, a magyarszent koronába összefoglalva egy hatalmas szilárd tes-tületet, egy életerős politikai és közjogi személyiségetalkotnak».33

Concha és Timon tanításából a közjogi irodalombanKmety Károly vonta le a végső következtetéseket1000-ban megjelent munkájában, mégpedig a múltraés a jelenre vonatkozóan egyaránt.34 Gondolatmeneté akövetkező: «A magyar állam nemzetállami szervezése»volt mindig az a forrás, amelyből az állam életerőibuzogtak. Nálunk mindig a közszabadság teljességevolt meg. «Az alkotmányossági alapjelleget», «a nemzetsouverainitás eszméjét nem enyésztette el a keresz-ténység felvétele s a királyság intézményének elfoga-dása.» A monarchát a szuverenitás mint a nemzetorgánumát illette meg. «A magyar királyság kezdettőlfogva ily nemzet organumakép érezte magát, bírta ésgyakorolta a hatalmat .»Szent István is választott király-volt Werbőczy szerint. «Midőn a választott király lett anemzetgyűlés helyett a souverainitás birtokosa, a nem-zet-souverainitás elve nem áldoztatott fel, csupán anemzetnek másik orgánumára lett bízva annak érvénye-

33 A magyar államiság fejlődése, küzdelmei. I. 1001.55, 57.

34 A magyar közjog kézikönyve. Budapest, 1000. Akésőbbi kiadások csak a történeti előadásban változtaknémileg, Timon hatása alatt.

330

sítése.» A koronázás közjogi jelentőséget nyer. «SzentIstván koronája, a királyság symbolnma a nemzet ésállam teljes egységének jelképévé változik.»

«A szent korona tanának alapvonása, hogy a nemzeta maga részére vindicálja a szent koronát, a mint anemzet szervéül tekinti a királyságot magát.» A szentkorona «a teljes magyar államiság symbolnma: jelentia nemzetté szervezett magyar népet. Az államéletminden tényezője a szent koronához tartozik». «A sou-verainitás a szent koronát illeti. A felségjogok a szentkorona jogai.» «A közjogi jogosultság alapja a szentkorona tagsága. 1848 nem érintette a szent koronánakközjogi lényegét. Azelőtt az ország nemességén nyu-godott a nemzethez tartozás, most az állampolgáriköteléken». «A szent korona tagsága nem a szabadbirtokon nyugvó nemesi előjog többé, hanem az állam-polgárok egyenlő joga. egyenlő politikai jogképessége».A szent korona fénye, ősi varázsa betölti a sok milliónyihonpolgárt «az odaadás és törhetetlen ragaszkodásérzelmeivel». «A megadott politikai szabadság államiéletre neveli, a hazához fűzi az ethnográfiai, gazdaságiés culturális viszonyok szerint legkülönbözőbb nép-elemeket».35

A liberális nacionalizmus gondolatköre egyívűit itta szent korona tanával, amelyet Kmety teljes mérték-ben érvényesített az 1848 utáni korszakra is. EbbenC'oncha és Nagy Ernő tanítását követte. Az előbbi sze-rint az 1848. évi törvényhozással állott tulajdonkép-pen helyre a szent korona egysége,36 míg Nagy Ernőazt tartotta, hogy a szent koronában kifejezett nemzeti

35 U. o. 4—«.36 Magyar Igazságügy XXXVI. 130.

331

egységen «az 1848. évi törvényhozás csak annyit vál-toztatott, hogy a nemzet rendi tagoltsága helyébe azállampolgárság egységes fogalmát léptette, a politikaijogképességet az állam összes polgáraira kiterjesztve».37

Kmety tanítását teljesen magáévá tette Gróf ApponyiAlbert, aki a fentiek alapján ezt írta: «Az összes neme-sek, vagyis az egész törvényes nemzet neveztetett aszent korona tagjának ... és ma, amikor a nemességrégi privilégiumait az egész népre kiterjesztették, ez amegjelölés minden magyar állampolgárra alkalmazta-tik mindenféle különbség nélkül».38

Kmety könyvével egyidejűleg jelent meg BaknjbArtúr közjoga.39 Saját szavai jelzik irányát: «Az államifőorgunumok tekintetében azt a felfogást követem,melyet közjogi irodalmunkba t'oncha Győző vezetetibe.» A magyar államban, mint előadja, a főhataloma koronáé. A király és a nemzettagok csak azáltal jut-nak a főhatalomban való részesedéshez, hogy «a koro-nával valamiféle kapcsolatba lépnek». «A korona, minta főhatalom egysége a magyar államnak a terület és népmellett harmadik alkateleme. Jelenti magát a magyarállamot s királyságot».40 A főlmtalom alanya általábanaz állam. A magyar államban, «amint a százados ma-gyar közjogi felfogás» a szent korona elméletében meg-alkotta, a főhatalom «nem a királyé, nem is a népé, .. .hanem a közé, az összessége» . . . Mivel a magyar köz-jogi felfogás a főhatalmat eszmeileg a koronába helyezte,

37a. kiad. 217.38 Le parlament de la Hongrie. Annuaire du parlament.

Paris, 1902, 881.39 A magyar államjog alaptanai. Budapest. 1001.40 A magyar állam főhatalma c. fejezetben.

332

«a korona jogai, melyek együtt véve a fóliát álmát képe-zik, a király személyétől és a nemzettagoktól egyarántelválasztva külön közjogi léttel bírnak». A fiatalomnaka koronában való rejlése eredményezte, hogy azt az álla niegyik elemé sem követelhette kizárólag magáénak.41

A felfogás ellen, hogy a szent korona tanában azállam organikus lényege jut kifejezésre, FerdinándyGejza foglalt állást. Ha a szent korona tana az organikusfelfogásnak volna az eredménye, akkor abból az az elvkövetkeznék, úgymond, «hogy amint az organizmusbana tagok a fejnek, mint az akarat székhelyének feltét-lenül alá vannak vetve és annak engedelmeskednek,éppen úgy a szent korona tagjai, az ország nemesei isfeltétlenül kell. hogy alá legyenek vetve a szent koronafejének, a királynak s vele szemben . . . csak mint alatt-valók jöhetnek tekintetbe.» Ez pedig az abszolút királyihatalmat jelentené. A szent korona tanában éppenellenkezőleg a nemesek részesek a szent korona hatal-mában. A király személyét a szent korona jogán meg-illető «közjogi természetű közhatalmi jogosítványok» azországgyűlésen egybesereglett nemesektől erednek. «Aszent korona tana tehát nem áll ellentétben azzal a fel-fogással. mely az államban egyének összességét látja,tehát azzal sem, mely szerint a nemzet és királya egy-mással, mint kidőli jogalanyok, szerződésre lépnek».42

Ferdinándy szerint téved Timon, Concha és BaloghArtúr, mikor azt állítják, hogy a szent korona tana azorganikus államélet képletes kifejezése. «A szent koronaegész testét sohasem hasonlította sem Werbőczy, sem a

41 U. o. 119—120.42 Államalkotó szerződések a magyar közjogban.

Athenaeum folyóirat. 1901. 233—-230.

333

a tant kifejlesztő kornak valamely emléke egy élőorganizmushoz, mert azt, hogy a király a korona feje(caput coronae), sehol sem fogják a régi emlékekbenfelfödözni, hanem csak azt, hogy a nemesek a koronatagjai». Csak következtetés útján jutottak arra a gon-dolatra, hogy akkor a király a feje, ami pedig az abszo-lutizmust jelentené.43

Ezt a felfogást, amely a szent koronatan átruházásijellegét vallja magáénak, a közjogi irodalom nem fogadtael. Vele szemben Barabási Kun József, Concha tanít-ványa szállt síkra, ő kétségbe vonja ugyan annak ajogosultságát, hogy Hajnik óta állandóan a szent koronaegész testéről (totum corpus sacrae coronae) beszélnek,holott ez az oklevelekben nem fordul elő, de a szervesállamfelfogás lényegét nem is az unt ropomortikus hason-latokban látta. A szent korona tanának lényege magaaz organikus államfelfogás: «az államot jelentő szentkorona élő egysége, mely különböző jellegű és functiújúrészeinek egymástól való függését, kölcsönhatását . . .legbensőbb célegységét mutatja».44 «A szent korona taná-nak leglelke a király és nemzet elválaszthatatlan egy-sége».45

Miután a szent korona tana elérte teljes kifejlettsé-gét Timon, Kmety és Balogh munkáiban, a későbbi köz-jogi írók és mások is ezekből merítették a kérdésrevonatkozó tanításaikat. Mivel feladatom a magyarkoronaeszme történeti fejlődésének ismertetése és nem aközjogi dogmatika értékelése volt, úgy érzem, hogy ezzela legújabb közjogi irodalommal nem kell foglalkoznom.

43 Budapesti Szemle 1917. CLXIX. 181.44 Széljegyzetek a szent korona tanához. Budapesti

Szemle 1917. CLXXII. 28.45 U. o. 40.

FÜGGELÉK.1401 augusztus 26.

Az ország tanács a szent korona védelmébe vesziNegweni Jánost és feleségét.

Prelati harones et proceres regni Hungarie universisfratribus eorum curissimis reverendissimo in Christopatri et domino Valentino cardinali Quinqueecclesiensi,necnon niagnificis viris doniinis utrisque Nicolao filiisStephani de Marchal et de Chak comitibus Temesien-silms et Johanni de Maroth bano Machoviensi saluteuiet fraterne diloctionis continuum inorementum. Cumnos dominam litterataru de Negwen nec non nobilemdominam Barbara vocatam, coniugem eiusdem, filiamvidelicet Benedicta de Poinaz simulcum universis pos-sessionibus et iuribus ipsorum possessionariis instisutputa et legitimis in sacre corone dicti regni Hungarieet nostrani receperimus protectionem et tutelnm speciu-lem viceque eiusdem sacre corone Hungarie et nostravestre commiserimus tuitioni et tutele speciali: ideorequirimus vos vobisque auctoritate iurisdictionis dictesacre corone seriosius committimus, quatenus prefatosJohannem litteratura et coniugem suam simulcum dié-tás ipsarum possessionibus et iuribus possessionariisuniversis iustis videlicet et legitimis ab omnibus ipsossine lege et iuris tramite impediré et inquietare volen-

335

tibus protegeré, defensa re et, tueriac mauutenere deben*-tis; et aliud non facturi. Dfttmu in villa Bulchws feriasexta próxima post festum beati Bartholomei apostolianno DoMini 1401.

Papíron a szöveg alatt ép vörös pecséttel, melyen apajzsban a kettős kereszt látható és e körirat:

SGILLVM+SACRE+CORONE+ REGNI+ HVNGARIEAz Esterházy hercegi levéltárban XV. század 12. sz. —

A 13. sz. Ugyanarról a napról kelt. ugyanazzal a pecséttelmegerősítve. Megbízás Baranya megyéhez a birtoknak afentiek számára való visszaszerzése ügyében.

TARTALOM.Oldal

Előszó........................................................................... 81. A koronaeszme eredete ....................................... 7Az antik corona. A germánok átveszik a rómaiaktól.A koronázást az egyház beleolvasztja a király fel-kenésébe. A német császári korona. A korona akirályi hatalom jelképe. A korona a mi egyháziÍróinknál: az Intelmekben, a legendákban, a GestaUngaronunból és Rogeriusnál. A pápák a koronáról.2. A koronaeszme Nyugat- és Közép-Európában .. 19A koronaeszme Angliában. Placita corona Tractatusde legibus Angliae. Bracton a koronáról: a királyijogok összesége. Crona Angliáé. Az egyház befolyásaa koronafogalomra. III. Honorius és IX. Gergelyfellép a korona jogai érdekében. Eskü a koronajogokmegtartására Magyarországon, Angliában és Francia-országban. Az angol koronajogok elidegenít bel ét ié-nek: Britton, Fleta. Franciaország koronája jelentiaz államegységet. Az egyházi eredetű koronaesznuNémet- és Csehországban.3. A koronaeszme az Árpádok korában ................... 33Egyházi hatás alatt jelenik meg a koronaeszme amagyar királyi oklevelekben. Színesebb formában,mint külföldön. Ennek oka a nagy királyi hatalom.A király a legfőbb földesúr. Az egyházi felkenés ésa legfőbb úr iránti hűség a koronaeszme alapja.A korona a XIII. században a királyi méltóságot

jelenti. «Királyi» korona. A királyné szerepe. Húsé«*a korona iránt, hűtlenség vei«- szemben. A királyikoronának tett szolgálatok. A korona statusa,szabadsága. A király személye és méltósága szoroskapcsolatban egymással. A korona, mint a külföldön,vagyonjogi vonatkozásban kezd önállósulm. A ko-rona joga, mint a birtokok visszavételének alapja,ebben is egyházi hatás érvényesül.4. A koronaeszme fejlődése a XIV. században ........... 55Az angol koronaeszme. A Lancasterek és a Tudorokideje. A király corporatio sola. A magyar korona-fogalom máskép fejlődik. Az Anjouk «király koro-nája». A korona alattvalói. A korona nemzetköziszerződésekben. Velence felfogása.5. Az ország koronája ................................................ 67Korona és ország szembeállítása az 1386. törvény-ben. A regnum háromféle értelme. Regmimnum és Reich.Zsigmond megválasztása. Az ország báróinak sze-repe. Magyarország koronája a dalinál városokszemében. A király még magáénak tekinti a koronát.188ti. interregnum. Hűségeskü a szent koronának.Zsigmond fogsága 1401-ben. A bárók a szentkoronapecsétjével élnek. A szentkorona kancellárja. A szent-korona védelme. A korona a királyok egymást követősora. A szentkorona nem az állam személyisége.A királyi kancellária fenntartja régi felfogását. Aszentkoronának tett szolgálatok, lázadás ellene.6. A koronaeszme és a nemzet a középkorban ........... 93A tanúk és az esküdtek a szentkoronára esküsznekmeg. A korona a tömeg szemében az államhatalomjelképe. Az erdélyi jobbágyok és a három nemzethűsége a szentkorona iránt. A koronázás csak SzentIstván koronájával mehet végbe. 1. Ulászló meg-koronázása. A korona misztériuma. Nagy változásaz alkotmányban 1440-ben. Az ország koronája juttúlsúlyba.

7. A koronaeszme tartalma a XV. században ........ 102A koronában állandósul a közjogi vonatkozásokalanya. Hűség a korona iránt. Hűségeskü a szent-koronának. Az ország a szentkoronáé. A szent-korona alattvalóivá válnak az ország lakói, még ateljesen jogtalanok is. A szentkorona joga az országterületére, ez nem idegeníthető el. A városok iselidegeníthetetlen birtokai. Az alattvalók sérelme akoronáé is. A király jövedelmei is a korona jöve-delmeivé válnak, a királyi jog a korona vissza-háramlási jogává. A szentkorona a magyar biroda-lom egységét is jelenti, országok tőle szakadnak el.az ő fennhatósága alá kerülnek vissza. A terület meg-tartása a szentkorona kötelessége és dicsősége.A magyar állam a külföldiek szemében azonosMagyarország koronájával. Ennek oka az alkot-mányváltozás: a hatalom a király helyett gyakranaz országnagyok kezében. Velence Magyarországkoronájáról. A szentkorona közössége lengyel fel-fogás szerint. A szentkorona és a melléktartomá-nyok. A dalmát városok, különösen Raguza hűségea szentkorona iránt. Politikai gondolkozásuk leg-főbb elve ez. Az előországok urai a szentkoronánakesküsznek hűséget, vele szemben lesznek hűtlenek.8. A cseh, a lengyel és a magyar koronaeszme............... 142 A cororona regni Bohemiae a cseh államterület egye-sítője. Nemzetközi szerződésekben szerepel, a magyarkoronával is szerződik. A XIV. században itt isinkább a királyi méltóságot jelenti, de a rendekbefolyásának növekedésével a nemzeti összeséget,sót, a XV. század végén a rendi országgyűlésnektúlsúlya következtében inkább csuk a rendeket.Különbség van sok hasonlóság mellett is a magyarés a cseh koronaeszme között. Csehországban egondolat nem fűződött valamely reális koronához,míg nálunk mindig Szent István koronájához.

A magyar koronaeszme szervesebben fejlődött, ere-deti jellegű. Nálunk a hűség szinte személyes kap-csolatot létesít a szentkorona és az alattvalókközött. A corona regni Poloniae kisebb jelentőségű.A lengyel birodalmat jelenti. Alighanem cseh be-folyás alatt jött használatba. Mindhárom corona,a magyar, a cseh és a lengyel az oszthatatlan területiegységet fejezi ki. Szerbiában is van a korona meg-személyesítésének néhány emléke.9. Az organikus állameszme ...................................... 159Az államot régi idők óta élő emberi szervezetkéntfogták fel. A keresztény teológia ezt az egyházrais átviszi. A corpus mysterium Christi. Az egyesegyházak is corporatiók. A hívők, mint test tagjai,egyformán szabadok: par libertas. Az egyháznakazt a szemléletét Magyarországon is elterjesztik apápák. A középkori gondolkozás szerint mindenország test, amelynek tagjai vannak. A kúria ésa legisták e tanításának hatása Angliában. Ki-fejlett antropomortikus szemlélet keletkezik ott, delegyőzi- a corporatio sola gondolata. Az organikusgondolat Francia- Német- és Csehországban. Ma-gyarországon már a XIII. században szólnak rólaegyházi megnyilatkozások. Az ország tagjai, akikügyeinek intézésében részt vesznek. Az ország teste.A XV. század közepén már minden nemes tagjaaz ország testének. A városok és más közületek is.Az egész magyar birodalom is test, melynek fejeaz anyaország. Raguza felfogása. A király a renditest feje. Az organikus szemlélet Mátyás korában.Még Havasalföldre is kisugárzik.10. A koronaeszme és az organikus szemlélet össze-

olvadása. Werbőczy szentkorona-tana.A korona és a regnum fogalmát felcserélik. Cseh-országban már a XIV. században beszélnek akorona és az ország közösségéről. Nálunk Raguzá-

ban nevezik először a XV. század elején a városta szentkorona tagjának. A királyi kancelláriamég a század végén is elválasztja a koronagondo-latot és az államtest képét. A kettőt Werbőczy kap-csolta össze. A Hármaskönyv ismeri a történelmikoronaeszmét. Ezt az organikus szemlélettel akkoregyesíti, mikor az una et eadem libertas elvét akarjaigazolni. Werbőczy és Thuróczy krónikája. A ne-messég egyforma eredetét igazolja a szentkoronatana. Szerinte minden nemes tagja a szentkoroná-nak. Ez természetes következtetés az alkotmányosviszonyokból. A törvényhozás jogát Werbőczy anépfelség elvéből vezeti le.11. A koronaeszme a XVI-XVIII. században........ 211A szentkorona Mohács után sem szűnt meg az állam-hatalom jelképe lenni. A király és a korona irántihűség. Idegen gondolatok a koronaeszme körül. Aszentkorona a magyar állam területére való vonat-kozásban. Joghatósága alatt áll az egész ország ésa magyar birodalom. Az ország megcsonkítása aszentkorona sérelme. Horvátország és a szent-korona. A koronaeszme nagy politikai jelentőségeaz erdélyi fejedelemség idejében. Ez kapcsoljaErdélyt Magyarországhoz. Az erdélyi fejedelmekis elismerik ezt. A szentkorona joga a területekvisszaszerzésének alapja. A magyar állampolgár aszentkorona alattvalója. A szent korona jövedelmei,birtokai. Ilyenek a szabad királyi városok. Ezenalapszik a király részéről amim régió, illim religio-elv alkalmazása. A rendek a korona birtokát más-képp magyarázzák.12. Az organikus államfelfogás a Werbőczy utáni korban 240Az «ország» tagjai. A rendi test feje a király.Az indigénák az ország tagjai sorába vétetnek fel.Az erdélyi ország is test. Az országterület továbbrais test középkori értelemben. Kisebb területi egy-

ségek is testként szerepelnek. Fiume. A szentkorona teste területi vonatkozásban. Horvátországés Szlavónia, valamint Erdély és u Részek a szent-korona testének tagjai. Werbőczy szentkorona-tanaa Bocskay-felkelés idejében érvényesül.13. A koronaeszme a XIX. század politikai gondolat-

világában ................................................................ 254A magyar felvilágosodás és Werbőczy. Magyarországkoronája az udvar és a rendek értelmezésében.Az abszolutizmus a koronán az uralkodói jogkörtérti. E felfogás hat a magyar politikai életre 1867után is. A szentkorona most is az államnak akirályi hatalom felett álló jelképe. A hűség iránta.«Az álladalom», «az állam» jön használatba. A szent-korona az udvartartás céljaira rendelt, vagyontulajdonosa. Ferenc József felfogása. A szentkoronajoga az ország területére. Horvátország és a szent-korona-eszme. Fiume kérdése. A magyar koronaintegritása. Deák Ferenc szerepe.14. Az organikus államszemlélet a XIX. században 285Az ország területe most is test. A szentkoronáhoztartozó területek e test tagjai. Az országtestnek van-nak beletartozó tagjai és kapcsolt részei. A szent-korona teste. E test be való visszatérés. Az országteste az országgyűlésen van képviselve. Werbőczytanítása kedvező talajra talál. A szentkorona-tan-ból más következtetéseket von le az udvar és arendek. Közjogi fegyverként nem használják. GrófSzéchenyi István és Deák Ferenc felfogása.15. A koronaeszme és a szentkorona-tan a régi jogiirodalomban .................................................................... 297A jogtudomány befolyása jogi fogalmak kialakulá-sára. Lochner János. Pancrátz Mihály a szentkoronaintegritásáról. Hencsik Mihály katolikus szentko-rona-tana. Demjén Antal a törvényhozásra vonat-kozó következtetést von le. Rosenmann István az

udvari falfogást tükrözi vissza. Bartal György nemtulajdonít nagyobb jelentőséget Werbőczy tanának,de forrására rámutat. Új magyarázatot, ad a szent-korona-tannak Szabó Béla. Gróf Cziráky Antal nemvon le belőle semmi következtetést. Bécsi Emilkora politikai viszonyainak megfelelően a szent-korona integritását hangsúlyozza és politikai jogokatis von le a tanból. Több közjogíró tudomást semvesz róla az 1890-es évekig.16. Az újabb alkotmánytörténeti, közjogi és politikaiirodalom .......................................................................... 316Hajnik Imre 1867-ben megjelent könyvének nagyjelentősége. «A szentkorona egész leste». A közjogiegység jut kifejezésre a szentkorona tanában.A területi egység feledésbe merül. Concha Győzőjelentősége a szentkorona-tan körül. Nagy Ernőközjoga. Timon Ákos a szentkorona misztériumáról.Timon rendkívüli hatása. A politikai irodalom.Kmety Károly és a liberális nacionalizmus gon-dolatköre. Balogh Artúr az állam organikus lénye-géről. Ferdinándy Gejza az organikus felfogás ellen,Barabasi Kán József annak védelmében. A szent-korona-tan teljes kifejlettsége.