A skolasztika metafizikájaA skolasztika metafizikájaUniverzáliák

Aquinói Szent Tamás

A skolasztika A középkori teológia és filozófia korszakai:

1. Patrisztika (I-VIII. század)2. Skolasztika (IX-XVI. század)

Alapproblémájuk: a keresztény hit teológiai, filozófiai megalapozása („a filozófia a teológia szolgálólánya)

A skolasztika- a latin schola – iskola szóból- alapja az antik filozófia (főként Arisztotelész) és a patrisztika eredményei- módszere az érvek és ellenérvek sorozatos egymás ellen feszítése a megoldásig

Az univerzáliák lat. universale (pl. universalia) – egyetemes Az arisztotelészi attribútumok

• Species – a faj szubsztancia• Differencia – az egyazon specieshez tartozó egyedeket

egymástól megkülönböztető sajátos tulajdonság• Sajátosság – a species egyedeinek nem szükségszerű

tulajdonsága (pl. Szókratész filozófus – ez nem szükségszerű)• Akcidens – az egyénnek az a tulajdonsága, ami más speciesre is

jellemző lehet (pl. Szókratész kövér – kövér a sertés is lehet)• + Genus – nem

Ez az öt attribútum egyetemesen állítható minden individuális szubsztanciáról – ezek az univerzáliák

Az univerzália-vita alapja„…nem fogok például beszélni arról, hogy vajon függetlenül léteznek-e a genusok és a speciesek, vagy egyedül és pusztán az értelemben vannak, továbbá, ha függetlenül léteznek, akkor vajon testek-e vagy testetlenek, és vajon különállóan, vagy pedig az érzékelhető dolgokban, illetve ezek körül léteznek-e függetlenül – mivel ezek igen mély dolgok és tüzetesebb vizsgálatot kívánnak”

[Porphüriosz (233-304) Bevezetés Arisztotelész kategóriák c. művéhez]

Az univerzália-vita Realisták – négyfokú hierarchikus rendszer

1. A csúcson Isten, a teremtő, de nem teremtett természet áll2. Isten létrehozta magából az univerzálék, azaz az ideák

világát, amely a teremtett és teremtő természet3. Ezekből jön létre a természeti dolgok világa, a teremtett

és nem teremtő természet4. A nem teremtett és nem teremtő természet azonos

Istennel amikor az egész teremtett világ visszatér Őbelé

Ebben a hierarchiában valami annál valóságosabb, minél magasabb helyet foglal el a rendszerben.

Az univerzália-vita Nominalisták

az univerzálék nem valóságos létezők, hanem gyűjtőnevek, amelyekkel individuális dolgok közös tulajdonságait nevezzük meg.

1. Arisztotelész szerint az önálló létező nem más, mint a szubsztancia

2. a szubsztanciák közül az individuális szubsztanciák az elsődlegesek

3. az individuális szubsztanciák alaptulajdonsága, hogy nem lehetnek állítmányok egy alany-állítmány szerkezetű mondatban

4. az attribútumok ellenben valamennyien állítmányok5. következésképp az attribútumok nem lehetnek szubsztanciák,

vagyis önálló létezők

Az univerzália-vita Konceptualisták – Petrus Abaelardus

• az univerzálék valóban nem lehetnek dologi létezők

• de nem lehetnek önmagukban álló gyűjtőnevek sem, mert:

1. Beszédünk nem kapcsolat nélküli szavakból, hanem állításokba foglalt szavakból áll

2. Az univerzálék tehát mindig állításokban fordulnak elő

3. Az állítás előfeltétele a tárgyát megragadó gondolkodás művelete, amely összeveti egymással az észleleteinket és azoknak az állításban történő megfogalmazását

Következtetés: az univerzálék az elme fogalmai

Aquinói Szent Tamás (Tommaso (Tommaso d'Aquino 1224/1225 - 1274)d'Aquino 1224/1225 - 1274)

Főbb művei:

• De fallaciis, 1244• De propositionibus modalibus, 1244/1245• Contra impugnantes Dei cultum et

religionem, 1257• Super Boethium de hebdomadibus, 1258• Summa contra gentiles, 1258–1264• Summa theologiae, 1265–1272

Magyarul: A teológia foglalata I-II. (Bp., 2002, 2003)

• Officium de corpore Christi 1264• De perfectione vitae spiritualis, 1269• Contra pestiferam doctrinam retrahentium

homines a religionis ingressu, 1270• De aeternitate mundi contra murmurantes,

1270• De substantiis separatis, 1272–1273• De mixtione elementorum ad magistrum

Philippem, 1273

A Summa theologiae Szerkezetében az egyetemi előadás két

módszere ötvöződik• lectio - előadás• disputatio – vita

A disputatioban a magister• egy teológiai vagy filozófiai tételt (questio)fogalmaz

meg• ezt cikkelyekre (articulus) bontva részleteiben

vizsgálja• a kérdéseit és válaszait a hallgatóknak klasszikus

filozófiai és teológiai érvek alapján joguk van vitatni

A Summa theologiae Az articulus felépítése1) Indító kérdés ami az articulus címe (pl. Van-e Isten?)2) A kérdésre adandó válasz ellenérveinek felsorakoztatása, amely

ezzel a fordulattal kezdődik: Videtur quod…. (Úgy tűnik, hogy…)3) Az ellenérvekkel szemben a szerző tekintélyérvekre hivatkozik,

mellyel azt indokolja, miért áll jogában nem elfogadni az ellenérveket. Ennek kezdő fordulata: Sed contra…(De ez ellen szól…)

4) A szerző saját álláspontjának kifejtése, melyet a Respondeo dicendum quod…(Feltétlenül azt kell mondanunk, hogy…) fordulat vezet be

5) Álláspontjának bizonyításaképpen a 2. pont ellenérveinek egyenkénti megcáfolása. Ez a rész a Ad primum ergo dicendum quod… (Az elsőre tehát azt kell mondanunk, hogy…) szavakkal kezdődik

Még egyszer tehát… Az articulus felépítése1) Indító kérdés ami az articulus címe (pl. Van-e Isten?)2) A kérdésre adandó válasz ellenérveinek felsorakoztatása, amely

ezzel a fordulattal kezdődik: Videtur quod…. (Úgy tűnik, hogy…)3) Az ellenérvekkel szemben a szerző tekintélyérvekre hivatkozik,

mellyel azt indokolja, miért áll jogában nem elfogadni az ellenérveket. Ennek kezdő fordulata: Sed contra…(De ez ellen szól…)

4) A szerző saját álláspontjának kifejtése, melyet a Respondeo dicendum quod…(Feltétlenül azt kell mondanunk, hogy…) fordulat vezet be

5) Álláspontjának bizonyításaképpen a 2. pont ellenérveinek egyenkénti megcáfolása. Ez a rész a Ad primum ergo dicendum quod… (Az elsőre tehát azt kell mondanunk, hogy…) szavakkal kezdődik