A SEMMELWEIS EGYETEM

ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KARA

HUMÁNMORFOLÓGIAI ÉS

FEJLŐDÉSBIOLÓGIAI INTÉZETE

OKTATÁSI TÁJÉKOZTATÓJA

2009/2010 és 2010/2011 TANÉV

Budapest, 2009.

Semmelweis Egyetem

Általános Orvostudományi Kar

Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet

Igazgató: Dr. Szél Ágoston egyetemi tanár

Budapest, IX. Tűzoltó u. 58.

tel: 215-6920, fax: 215-3064

Postacím: Budapest, IX. Tűzoltó u. 58. Pf.: 95, 1450

http://anatomia.sote.hu

1

HUMÁNMORFOLÓGIAI ÉS FEJLŐDÉSBIOLÓGIAI INTÉZET (Bp. IX. Tűzoltó u. 58.)

Telefon: 215-6920 Igazgató: Dr. Szél Ágoston egyetemi tanár (Telefon: 459-1592) Egyetemi tanár: Dr. Gerendai Ida Dr. Köves Katalin

Dr. Nagy M. György Egyetemi docens: Dr. L. Kiss Anna - tanulmányi felelős (magyar és angol)

Dr. Nemeskéri Ágnes Egyetemi adjunktus: Dr. Csáki Ágnes Dr. Kocsis Katalin Dr. Fejér Zsolt Dr. Magyar Attila

Dr. Lukáts Ákos Dr. Nagy Nándor Dr. Molnár Judith

Egyetemi tanársegéd: Dr. Dávid Csaba Dr. Heinzlmann Andrea

Dr. Szabó Arnold Orvosgyakornok: Dr. Oláh Márk Dr. Szuák András Tudományos főmunkatárs: Dr. Németh Anna - tanulmányi felelős (német) Szerződéses orvos: Dr. Szeiffert Gábor Doktorandusz, doktor- Dr. Berta Ágnes Ida Dr. Bíró Éva jelölt: Dr. Hajdú Zoltán Dr. Halász Gergely

Székács Dániel Professor Emeritus: Dr. Oláh Imre ny. egyetemi tanár

Dr. Röhlich Pál ny. egyetemi tanár Dr. Vígh Béla ny. egyetemi tanár

Szaktanácsadó: Dr. Wenger Tibor ny. egyetemi tanár

Dr. Kausz Mária ny. egyetemi docens Dr. Kittner Zsuzsa ny. egyetemi adjunktus

MTA Neuroendokrin Kutató Csoport Professor Emeritus: Dr. Halász Béla kutatóprofesszor Tudományos tanácsadó: Dr. Kiss József Tudományos munkatárs: Dr. Bodnár Ibolya Az Intézetben hét demonstrátori helyre lehet pályázni.

2

A Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet múltja és jelene

Az intézet elődje az 1875-76-os tanévben kezdett működni, mint Fejlődéstani Intézet.

Az orvoskar a Strassburgban fejlődéstanból habilitált magántanárt, Dr. Mihálkovics Gézát kérte

fel, hogy az orvosi kurrikulumban bevezesse a fejlődéstant. Az akkori kar nagyvonalú

előrelátására jellemző, hogy érdemesnek tartotta a fejlődéstan bevezetésére önálló oktatási

egységet létrehozni. Így a 2000. esztendő az intézet létrejöttének 125. évfordulója volt.

Mihálkovics 1875-ben még, mint rendkívüli tanár hirdette meg „Az ember és a gerinces állatok

fejlődéstana” című kurzusát heti 3 óra előadás és 2 óra "Fejlődéstani dolgozatok" formájában.

Emellett „Az érzékszervek bonc- és szövettana” címmel is tartott. kurzust. 1878-ban

Mihálkovics nyilvános rendes tanár lett, amikor jogot kapott a teljes tájbonctan oktatására is.

1880-ban a kar a Fejlődéstani Intézetet a Lenhossék József által vezetett Bonctani Intézettel

azonos rangra emelte, és ekkor a neve II. sz. Leíró és Tájbonctani Intézet lett. Ez volt az

egyetem első párhuzamos intézete, amely még a múlt században jött létre és azóta a változó

oktatási igényeknek, hangsúlyeltolódásoknak megfelelően rugalmasan alkalmazkodott az oktatás

és kutatás kihívásainak.

1880-ban a két párhuzamos intézet kialakulásával az anatómia és egyik "kiegészítő"

tárgya, az embriológia már a bonctani tanszékek oktatási profiljába került. A szövettan pedig,

mint "felsőbb bonctan" az élettani intézet kurrikulumába tartozott. 1888-ban az I. sz. Leíró és

Tájbonctani Intézet tanára, Lenhossék József meghalt, és a kar 1889-ben Mihálkovicsot bízta

meg az I. sz. Leíró és Tájbonctani Intézet vezetésével is. A II. sz. Intézet vezetésére 1890-ben

Thanhoffer Lajos kapott megbízást, aki korábban az Állatorvosi Tanodában az élettan és

"felsőbb bonctan", azaz szövettan tanára volt. Ő rendezte be az ország első szövettani

laboratóriumát és közben megírta az első magyar nyelvű hisztotechnikai könyvet is. 1891-ben az

Élettani Intézet igazgatójának, Jendrassik Jenőnek a halála alkalmat teremtett arra, hogy

Mihálkovics és Thanhoffer együttesen kérjék a szövettan átkerülését az élettanról az anatómiai

intézetek kurrikulumába – követve ezzel a más európai egyetemeken már korábban folytatott

gyakorlatot. Az Élettani Intézet élére újonnan kinevezett igazgató, Klug Nándor is támogatta a

javaslatot, és a kar állásfoglalása után a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter hozzájárulásával a

szövettan oktatása az 1891/92-es tanévtől hivatalosan is átkerült az anatómiai intézetek

tantervébe.

A kar 1875-ben az Intézet jogelődjét, a Fejlődéstani Intézetet a tudomány

előrehaladásának igényéhez alkalmazkodva hozta létre. Alig 15 év multával Thanhoffer, mint az

első szövettanból habilitált tanár vette át az intézet vezetését. Ez a két epizód (a fejlődéstan

bevezetése az orvosi kurrikulumba és Thanhoffernek, az első igazi magyar hisztológusnak az

intézet élére kerülése) máig meghatározó volt az Intézet oktatási és tudományos profiljának

kialakításában.

Thanhoffer 1909-ben bekövetkező halálát követően Tellyesniczky Kálmán került az

intézet élére, aki korábban a Művészeti Akadémián tanított művészeti és felületi anatómiát. Ő

adta ki az első magyar nyelvű Művészeti Anatómia könyvet. Tudományos érdeklődése a kor

3

gyarapodó biológiai ismereteinek megfelelően az anatómia és szövettan mellett a "sejtes" szintre

irányult. Forrón szeretett fiatal felesége 1929-ben váratlanul elhunyt, és ezt képtelen volt

magában földolgozni. Az Intézettől visszavonult és 1932-ben tragikusan, önkezével vetett véget

életének. Igazi érdeme, hogy mint az intézet harmadik tanára, a fejlődéstan és szövettan mellett a

citológiai kutatások csíráját is megteremtette az intézetben. Bimbózó citológiai munkájának

szinte folytatása és/vagy kapcsolódási pontja volt az a nagyszabású elmélet, amelyet a „Szövetek

intercelluláris anyagának összetétele, szerkezete és jelentősége a sejtek életében” címen

foglalhatunk össze, és amely Huzella Tivadar nevéhez fűződik.

1930-ban Tellyesniczky visszavonulása után a dékán bizottságot hozott létre a tanszék

betöltését illetően. A bizottság előadója az I. sz. Leíró és Tájbonctani Intézet igazgatója

Lenhossék Mihály volt. A bizottság javasolta, hogy a szövettan és fejlődéstan tanítása

hangsúlyozottan jelenjék meg a pályázatban, olyannyira, hogy ez még az intézet nevében is

jusson kifejezésre. Ezért az I. sz. Intézet neve Bonctani-Tájbonctani Intézet legyen, a II. sz.

Intézet neve pedig Bonctani-Szövettani Intézetre változtassák meg. Végül a kar Huzella Tivadart,

a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvosi Fakultásának anatómia professzorát hívta

meg a tanszék élére.

Huzella Tivadar 1932-ben kezdte meg működését az intézetben, amely 1933-tól 1971-ig

Szövet- és Fejlődéstani Intézet néven működött. Ekkor a hallgatók a volt I. sz. Leíró és

Tájbonctani Intézetben tanulták az anatómiát és tájanatómiát, míg a volt II. sz. Leíró és

Tájbonctani Intézetben a szövettant és fejlődéstant. A normál morfológiai tárgyaknak anatómiára

és szövet-fejlődéstanra való szétválasztása megszüntetett egyfajta, az oktatók által már kiérlelt

tantárgyi integrációt, viszont a szövet- és fejlődéstan jelentősége szükségképpen megnőtt,

amelyet már Lenhossék Mihály is szorgalmazott. A tárgyak szétválasztása anatómiára és szövet-

fejlődéstanra annál is inkább előnyösnek látszott, mert a 20-as évek végére és a 30-as évek

elejére a biológia, mint élő természettudomány gyorsan fejlődött és már az orvosi gondolkodást

is átitatta a legtöbb nyugat-európai országban. A szövet- és fejlődéstan és a biológia szoros

kapcsolata Huzella számára természetes volt. Az orvostudományt alkalmazott biológiának

tekintette, ezért oktatta a szövet- és fejlődéstan keretében. Megírta az első magyar nyelvű

biológia könyvet. Jelentős biológiai kutató központot hozott létre Gödön, saját birtokán, amelyet

a második világháború vihara elsodort. Megroppant egészségét tovább rontotta a háború után a

politikának az élet minden területére való benyomulása. Politikai "megbízhatatlanságára"

hivatkozva nyugdíjazták. 1950-ben, egyik korábbi debreceni tanítványa, Törő Imre vette át az

intézetet.

Törő Imre folytatta Huzellának a biológia bevezetéséért elkezdett harcát, amelyet sikerre

vitt. Sorra alakultak az orvosegyetemeken a biológiai intézetek, amelyek ma is működnek,

alkalmazkodva a tudomány fejlődéséhez, specializálódásához. 1968-ban az akkori Szövet- és

Fejlődéstani Intézet keretében jött létre egy önálló biológiai oktató és kutató csoport, amely

1972-ben nyert intézeti rangot, leválva a Humánmorfológiai Intézet elődjéről. Törő Imre

szövettan- és fejlődéstan könyvein több orvosgeneráció nevelkedett. A thymolymphaticus

rendszer immunmorfológiai vizsgálata ma is élő témája az Intézetnek, amely az utóbbi években

4

a fejlődésbiológia irányába mozdult el. 1966-tól az Intézet szövettan és fejlődéstan mellett

makroszkópos anatómiát is tanít.

Törő 1971-es nyugdíjazását követően Halász Béla vette át az Intézetet és közel

negyedszázados vezetése alatt virágzó, nemzetközi tekintélyű neuroendokrin munkacsoportot

teremtett, amely ma is az intézet legnépesebb kutató-oktató gárdáját képezi. „Idegtudományok”

néven a 90-es évek elején doktori programot is alapított, amely folyamatosan nagyszámú PhD

fokozattal rendelkező kutatót nevel. A programban részt vevő hallgatók bekapcsolódnak az

Intézet graduális oktatómunkájába is, az Intézet oktatói közül pedig szép számmal kerülnek ki a

program akkreditált témavezetői.

Halász Béla 1995-ben vonult nyugállományba – továbbra is megtartva kutatócsoportját.

Ekkor Oláh Imrét nevezték ki az Intézet élére. Ő az oktatás és a kutatás szinte minden területén

átfogó módon terjesztette ki a fejlődésbiológiai szemléletet. Az Intézet Oláh Imre vezetése alatt

kapta jelenlegi nevét (Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet). A tantárgyi

tematikában a klasszikus embriológia mellett megjelentek a legalapvetőbb fejlődésbiológiai,

differenciálódási és fejlődés-szabályozási ismeretek. Ugyanakkor létrejött, illetve tovább

gyarapodott az önálló fejlődésbiológiai kutatócsoport, amely ma az Intézet talán

legdinamikusabban fejlődő laboratóriumában tevékenykedik, és a modern molekuláris biológiai

technikákat és embrió-manipulációs megközelítéseket klasszikus morfológiai eszközökkel

kombinálva alkalmazza. Oláh Imre is önálló doktori programot alapított, amely „Embryológia,

elméleti, kísérletes és klinikai fejlődésbiológia” néven működik.

E periódus fontos eredménye az oktatás terén, hogy az Intézet gondozásában két új

tankönyv is megjelent. Az intézeti kollektíva által írt és illusztrált „Szövettan” tankönyv, amelyet

Röhlich Pál szerkesztett, hamar igen népszerű lett mind a hallgatók, mind az oktatók körében,

ezért két éven belül már a második, átdolgozott kiadása is megjelent. Szél Ágoston „Klinikai

anatómia” című könyve az anatómiai ismeretek orvosi jelentőségét mutatja be gyakorlati

példákon keresztül.

2003 júliusától az Intézet vezetését Szél Ágoston vette át. Az igazgató nagy súlyt helyez

a morfológiának a klinikai munkát megalapozó jelentőségére. Az Intézet jelenlegi

kutatómunkájában az idegtudományok művelői és a fejlődésbiológiai, embriológiai

kutatócsoport mellett, némileg a fenti két meghatározó irányzatot ötvözi és egyéb technikákat is

felvonultat az elektronmikroszkópos laboratórium retina-kutatással foglalkozó munkacsoportja.

A fotorecepció kutatásához csatlakozik a szervezet szezonális és diurnális ritmusát vezénylő

corpus pineale morfológiáját és működését vizsgáló, ugyancsak komoly nemzetközi

elismertséget élvező fotoneuroendokrin munkacsoport. Az Intézet élő, aktív és sokirányú

tudományos munkáját sejtbiológiai (pl. endocitózis, exocitózis), az utóbbi évtized óta pedig

farmakológiai témákat (pl. kábítószerek és a központi idegrendszer kapcsolata) vizsgáló kutatók

teszik teljessé. Budapest, 2009. augusztus 28.

5

Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet tanulmányi és vizsga-követelményei

Tematika: I. félév: A mozgásrendszer felépítése és klinikai anatómiája, a sejtbiológia alapjai, alapszövetek, a bőr az orvosi embriológia alapvonalai. II. félév: Zsigertan, a szervrendszerek felépítése, klinikai anatómiája, szövettana és fejlődéstana (emésztőrendszer, légzőrendszer, húgy- ivarrendszer, szív és keringési rendszer. A magzati vérkeringés). III. félév: Neuroanatómia, érzékszervek, endokrin mirigyek. Felépítés és klinikai anatómia. IV. félév: A szervrendszerek tájanatómiája, klinikai anatómiája, szeletanatómiája (idegrendszer,

érzékszervek, emésztőrendszer, légzőrendszer, húgy- ivarrendszer, szív és keringési rendszer). Törzs és a végtagok tájanatómiája.

A hallgatók az első gyakorlaton megkapják az első és második féléves tematikát, amely a félév előadási anyagát órákra, a gyakorlatok anyagát, témáját pedig hetekre lebontva tartalmazza. Az évközi kötelező beszámolók (demonstrációk) időpontját is megjelöli. A vizsgán a tankönyv, az előadások és a gyakorlatok együttes anyagát kérjük számon. A Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet az ÁOK I. és II. évfolyam hallgatói számára az alábbi tankönyveket, illetve jegyzeteket tartja szükségesnek:

Szentágothai J, Réthelyi M: Funkcionális Anatómia I-III. (Medicina Könyvkiadó Rt, 2002) Röhlich P: Szövettan I-II. (Semmelweis Egyetem Képzéskutató Intézet, 2002) Tömböl T, Csillik B, Kubik I: Tájanatómia (Semmelweis Kiadó, 1991) Komáromi L: Az agyvelő boncolása (Medicina Könyvkiadó, 1995) Sobotta J: Az ember anatómiájának atlasza (Alliter Kiadó, 2004)

A fentieken kívül a következő tankönyveket, jegyzeteket, illetve atlaszokat ajánlja:

Szél Á: Klinikai anatómia (Semmelweis Egyetem Képzéskutató Intézet, 1999) Vígh B: Humán anatómia: Rendszeres bonctan 1-4. (Csont-, ízület-, izomtan, értan) Vígh B: Humán embryológia: Az ember méhen belüli fejlődése Nemeskéri Á: Szeletanatómia I. (Apáthy István Alapítvány, 1999) Nemeskéri Á, Kocsis K, Németh A: Szövettani útmutató I-III. (Apáthy István Alapítvány, 2001) Langman J: Orvosi embryológia (Medicina Kiadó, 1999) Dontáth T: Anatómiai nevek (Medicina Könyvkiadó Rt, 2005) Vajda J: Atlas anatomiae I-II. (Akadémiai Kiadó, 1989) Hajdú F: Vezérfonal a neuroanatómiához (Semmelweis Egyetem Képzéskutató Intézet, 1999) Kahle W: SH-atlasz: Anatómia I-III. (Springer Hungarica, 1996) Kühnel W: SH orvosi atlasz: Szövettan (Springer Hungarica, 1997) Csillag A: Anatomy of the Living Human (Könemann, 1999) Abrahams PH, Thatcher MJ, Spratt JD: Anatómiai kérdezz-felelek (Semmelweis Kiadó, 1996) Kierszenbaum, A.L.: Histology and Cell Biology (Elsevier Second Edition, 2007) Gosling, J.A., Harris, P.F., Humpherson, J.R., Whitmore, I., Willan, P.L.T.: Human Anatomy, Color Atlas and Textbook (Elsevier 2008) Morton, D.,A, Peterson, K.D., Albertine, K.H.: Gray's Dissection Guide for Human Anatomy, (Elsevier Second Edition, 2007) Drake, R.L., Vogl, A.W., Mitchell, A.W.M.: Gray's Anatomy for Students, (Elsevier Second Edition, 2010) Nolte, J.: The Human Brain (Elsevier 6th Edition 2008)

Demonstráció: Az I-III. félévekben félévenként két alkalommal kerül megrendezésre, amikor a hallgató elméleti és gyakorlati tudásáról ad számot. A demonstráció szóban történik. Anatómia demonstráció során a preparátumokon kell tájékozódni, és az anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdéseket megválaszolni.

6

Szövettani demonstráció során meghatározott idő alatt meghatározott számú metszetet kell felismerni és a metszethez kapcsolódó elméleti kérdéseket megválaszolni. Félévvégi értékelés: a félév érvényességét igazoló professzori aláíráshoz a gyakorlatok legalább 75%-án való aktív részvétel szükséges. A demonstrációk eredménye és a boncolásokban való részvétel minősítéseként a hallgatók az I-III. félév végén osztályzatot (1-5) kapnak, amely nem buktató hatályú, de a félévi jegy megállapításakor a vizsga részjegyeként veszünk figyelembe. Az a hallgató, akinek mindkét

demonstrációja elégtelen, nem kaphat közepesnél (3) jobb, félévet értékelő minősítést. Tanulmányi verseny: két év alatt két alkalommal kerül megrendezésre. Az első év végén a második

félév, második év végén a két év anyagából írásban. Az eredményes szereplést az első év végén a kollokviumi érdemjegybe, a második év végén pedig a gyakorlati szigorlat érdemjegyébe számítjuk be.

Vizsgaidőszak: minimum 30 munkanap (a dékán által megjelölt időpontban). Az Intézet a vizsgaidőszakban heti egy vagy két vizsganapot biztosít. A vizsganapokat a vizsgaidőszak előtt négy héttel ismertetjük. Vizsgáztatás rendje: a hallgató a kitűzött időpontban köteles a vizsgán megjelenni. A vizsgáról való távolmaradást három munkanapon belül igazolni kell a tanulmányi felelősnél, illetve a titkárságon. Az igazolás elmulasztása, vagy az igazolás el nem fogadása esetén a vizsgalapra "nem jelent meg" bejegyzés kerül, amely az adott tárgyból a vizsgalehetőségek számát csökkenti. A sikertelen vizsga után három nappal lehet a vizsgát megismételni. A kollokvium: A vizsga mindenki számára a gyakorlati résszel kezdődik, a vizsgázók egyik fele a boncteremben, a makroszkópos anatómia, másik fele a tanteremben, a szövettan-sejttani vizsgával kezd. A bonctermi gyakorlati vizsgán a kérdezés módja: a vizsgáztató által megjelölt preparátumok demonstrációja, és az azokkal kapcsolatos kérdések megválaszolása. A szövettan-sejttani részvizsga során a hallgatóknak 2 metszetet kell felismerniük, és a metszettel kapcsolatos, a vizsgáztató által feltett elméleti kérdéseket kell megválaszolniuk. A sejttani részvizsga során, egy elektronmikroszkópos képen kell a hallgatóknak a sejtalkotókat felismerni, és a vizsgáztató által feltett kérdéseket megválaszolni. Ha a gyakorlati vizsgát a hallgató eredményesen teljesítette, a tanteremben az elméleti résszel folytathatja. Az elméleti vizsga tesztkérdések megoldásából áll. A sikeres elméleti vizsgához külön a fejlődéstani részből 51%-ot kell a hallgatóknak elérniük. A hallgató végső érdemjegye elégtelen (1) akkor, ha a gyakorlati vagy az elméleti részen elégtelen részjegyet kapott. Az a hallgató, akinek a félévvégi minősítése elégtelen vagy

1/2, jó (4) vizsgajegynél jobb érdemjegyet, még kiemelkedő elméleti tudás esetén sem kaphat. A IV. félévi záróvizsga (szigorlat): Ezen a vizsgán a hallgató a négy félévben szerzett

ismereteiről szintetizált formában ad számot. A gyakorlati ismeretek hangsúlyozása és az évközi boncolási aktivitás motiválása érdekében, a szigorlatozó hallgatóknak a IV. félévben boncolási (gyakorlati) vizsgát kell tenniük. A vizsgán a részvétel kötelező, de nem buktató hatályú. Az érdemjegy beszámít a szigorlati jegybe. A boncolási vizsgát a szemeszter során végig, de legkésőbb a 14. héten kell letenni. A kiboncolt vagy azonosított képletekről elméletet kérdezünk, a vizsgáztató a manuális, felismerési és demonstrációs készséget is értékeli. Amennyiben egy hallgató boncolási vizsgát nem tesz, félévét aláírással nem ismerjük el. A boncolási vizsga pótlására vagy a megszerzett érdemjegy javítására nincs lehetőség! A boncolási vizsgára a megelőző három félévben elsajátított ismeretek birtokában a IV. félév szorgalmi időszakában a gyakorlatokon kell felkészülni. Az utolsó félévben félévközi vizsga (demonstráció) nincs.

A szigorlat menete: a IV. félévet záró szigorlat gyakorlati és elméleti részből áll. A szigorlat alkalmával további boncolási feladatot nem kell megoldani. A gyakorlati vizsga makroszkópos anatómiai része a boncteremben zajlik, ahol a hallgatók három témakörből ([a] csont-, izület- és izomtan, törzs és

végtagok erei, idegei; [b] központi idegrendszer; [c] zsigertan) kapnak átfogó, demonstrációs és elméleti ismeretekre alapozó kérdést. A szövettani gyakorlati vizsga során a hallgatóknak három szövettani metszetet kell felismerni, és a metszetekkel kapcsolatos elméleti kérdéseket megválaszolni. Ezekre a kérdésekre részjegyeket adunk. Eredményes gyakorlati vizsga után kerülhet sor a szigorlat elméleti részére, amely írásban zajlik, és a hallgatóknak teszt-kérdések megválaszolásával kell elméleti tudásukról beszámolni. A boncolási vizsgajegyen kívül bármelyik részjegy elégtelensége az egész szigorlat eredménytelenségét vonja maga után. Ha a boncolási jegy elégtelen, a szigorlati jegy jeles (5) nem lehet, legfeljebb jó (4).

Sikertelen vizsgák ismétlése: a Dékáni Hivatalban kiváltott utóvizsga-jeggyel lehetséges. Az adott vizsgaidőszakban a hallgató kétszer kísérelheti meg a sikertelen vizsga kijavítását. Sikeres vizsga javítása: szintén vizsgajeggyel történik. Ha a hallgató a kitűzött vizsganapon nem jelenik meg, korábbi érdemjegyét tekintjük véglegesnek.

7

Semmelweis Egyetem ÁOK Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet oktatási tematikája

2009/2010. tanév I. évfolyam I. félév

Anyag: Általános és részletes csont- és ízülettan. Alsó és felső végtag izmai, erei, idegei. (Az

előadásokon csak az általános csont-, izület- és izomtan, illetve az orvosi szempontból különösen fontos fejezetek kerülnek sorra - pl. gerincoszlop, medenceöv, lábboltozatok.) A mozgásszervek anatómiáját részletesen a gyakorlatok során kell elsajátítani.

Az általános sejtbiológia alapjai. A sejtalkotók morfológiája. Az alapvető membránfolyamatok (exocitózis, endocitózis) sejtbiológiája.

Alapszövetek. Az erek szöveti szerkezete. A vér és a csontvelő. A bőr és az emlő szövettana. A szövetek felépítésének sejtbiológiai alapjai.

Az ember fejlődésének alapvonalai. Bevezetés az orvosi embriológiába. Spermio- és oogenezis, megtermékenyítés, morula, blastula, csíralemezek kialakulása, tengelyek, jobb és bal aszimmetria molekuláris alapjai, Homeobox gének, placentáció, placenta. Fejlődési rendellenességek okai. Végtag, törzs és koponya fejlődése. A fejlődéstani folyamatok sejtbiológiai alapjai.

Kreditek: 9 Előadások: 3 óra/hét Gyakorlat: 6 óra/hét (4 óra boncterem, 2 óra szövettan) Előadás Gyakorlat (boncterem) Gyakorlat (sejt- és

szövettan) 1. hét: 09.07. – 09.11. 1. óra. Bevezetés. A sejtek, szövetek és

szervek morfológiai bemutatásának alapjai.

2. óra. A sejt általában. A sejtkutatás strukturális vizsgálómódszerei.

3. óra. A sejtmembrán.

Nevezéktan (terminológia), helyzet-, viszony- és irányjelölő fogalmak. Felső végtag csontjai.

A fénymikroszkóp és elektronmikroszkópos technika. Sejtalkotók.

2. hét: 09.14. – 09.18. 4. óra. A sejtmag. 5. óra. Sejtorganellumok az exocitotikus

útvonalon (riboszóma, ER, Golgi készülék.), szekréció.

6. óra. Mikrotubulusok és azokra épülő sejtorganellumok, sejtbiológiai jelentőségük.

Felső végtag csontjai. Felső végtag ízületeinek bemutatása és kidolgozása.

Egyrétegű hámok.

3. hét: 09.21. – 09.25. 7. óra. Aktin mikrofilamentumok,

intermedier filamentumok. 8. óra. A sejtek társulása (sejtadhézió),

sejtkapcsoló struktúrák, a hámsejt felépítése.

9. óra. A sejtosztódás és sejtciklus sejtbiológiája, metafázis-kromoszómák.

Felső végtag ízületeinek kidolgozása (folytatás). Felső végtag hajlító oldalán izmok, erek és idegek boncolása. Plexus brachialis vállövi és felső végtagot ellátó ágai.

Többrétegű hámok Mirigyhám I.

8

4. hét: 09.28. – 10.02. 10. óra. Fedőhám, mirigyhám. 11. óra. Kötőszöveti sejtek. Az

extracelluláris mátrix sejtbiológiája. A kötőszöveti alapállomány szerkezete.

12. óra. Kötőszöveti rostok és képződésük.

Felső végtag hajlító és feszítő oldalán izmok, erek és idegek boncolása. A felső végtag ízületeinek boncolása (folytatás).

Mirigyhám II.

5. hét: 10.05. – 10.09. 13. óra. Sejtorganellumok az endocitotikus

útvonalon (endocytosis, phagosoma, endoszóma, lysosoma), intracelluláris emésztés.

14. óra. Sejt-homeostasis, apoptosis, meiosis, differenciálódás, őssejtek.

15. óra. Petesejt, hímivarsejt, gametogenezis.

Felső végtag feszítő oldalán izmok, erek és idegek boncolása. Ízületek kidolgozásának befejezése.

Kötőszövet I.

6. hét: 10.12. – 10.16. 16. óra. Mitokondrium, peroxiszóma. 17. óra. Porcszövet, csontszövet 18. óra. Csontosodás, csontnövekedés,

csontosodási magvak.

Felső végtag feszítő oldalán izmok, erek és idegek boncolásának befejezése. ANATÓMIAI DEMONSTRÁCIÓ.

Kötőszövet II.

7. hét: 10.19. – 10.23. 19. óra. Felső végtag fontosabb izületeinek és

izmainak klinikai anatómiája. 20. óra. Fertilizáció, morula, blasztula. 21. óra. Gasztruláció molekuláris alapjai

Csíralemezek kialakulása. A neuruláció.

A törzs és az alsó végtag csontjai. Az alsó végtag ízületeinek bemutatása, boncolása. Articulatio atlantooccipitalis és atlantoaxialis.

Porc- és csontszövet

8. hét: 10.26. – 10.30. 22. óra. Izomszövet. 23. óra. Gerincoszlop és a mellkas klinikai

anatómiája. 24. óra. Testtengelyek, jobb-bal aszimmetria.

Az alsó végtag dorsalis oldalának izmai, erei, idegei (bemutatás, preparálás elkezdése). Plexus sacralis gluteális tájéki és alsó végtagot ellátó ágai.

Csontfejlődés.

9. hét: 11.02. – 11.06. 25. óra. Idegsejt felépítése. Az idegsejtek

típusai. A glia. 26. óra. Idegrostok felépítése, idegrost.

Degeneratio-regeneratio. 27. óra. Beágyazódás, placentáció, placenta.

Magzatburkok.

Az alsó végtag dorsalis oldalának izmai, erei, idegei (preparálás befejezése).

Izomszövet.

10. hét: 11.09. – 11.13. 28. óra. Vér, vérsejtek. Őssejt-biológia. 29. óra. Csontvelő és vörösvérsejtképzés. 30. óra. A primer szövetek kialakulása.

Homeobox gének.

Az alsó végtag ventralis oldalán izmok, erek és idegek bemutatása, preparálása. Plexus lumbalis ágai.

Idegszövet. Idegsejt. Idegrost.

9

11. hét: 11.16. – 11.20. 31. óra. Fehérvérsejtképzés és -extravasatio.

Gyulladásban részt vevő sejtek. 32. óra. A csontos és szalagos medence. A

medence szülészeti szempontból fontos átmérői. A medence statikája.

33. óra. Végtagok fejlődése.

Az alsó végtag preparálásának befejezése. A csontos koponya bemutatása.

Vér, csontvelő. SEJT - ÉS SZÖVETTANI DEMONSTRÁCIÓ

12. hét: 11.23. – 11.27. 34. óra. Alsó végtag izületeinek és izmainak

klinikai anatómiája I. (csípő és térd). 35. óra. A bőr és származékai. Az emlő.

Szöveti szerkezet és fejlődés. 36. óra. Gerincoszlop és a törzs fejlődése.

Basis cranii interna és externa.

Erek.

13. hét: 11.30. – 12.04. 37. óra. Hiatus subinguinalis. Canalis

femoralis, canalis adductorius. 38. óra. Alsó végtag izületeinek és izmainak

klinikai anatómiája II. (boka, lábizületek, lábboltozatok).

39. óra. Fejlődési rendellenességek és okai.

Az arckoponya csontjai, mandibula. Orbita, orrüreg, fossa pterygopalatina.

Bőr és emlő.

14. hét: 12.07. – 12.11. 40. óra. A mozgásszervek klinikai anatómiája 41. óra. A mozgásszervek klinikai anatómiája 42. óra. Koponya fejlődése.

Articulatio temporomandibularis. Ismétlés.

A sejtbiológia és a szövettan ismétlése.

Vizsgaidőszak: 2009. december 14-től 2010. január 22-ig

10

I. félév súlyponti kérdései

Anatómia 1. Csontok felépítése, alakja, periosteum. Csontátépítés és csontregeneráció. 2. Ízületek felépítése, fajtái, járulékos elemek. Ízületműködés mechanikája. Edzés, nyugalmi

helyzet, regeneráció, idős kori elváltozások. 3. A vázizom anatómiai felépítése. Izomformák. Általános izommechanika, edzés, inaktivitási

atrophia. Az izom járulékos elemei: endo-peri-epimysium, fasciák, aponeurosisok. Ínhüvely szerkezete.

4. Humerus, vállízület és mozgásai. Az izületi tok gyenge pontjai, luxatio. 5. Vállizmok, tartó- és rögzítőfunkció. Hónaljrések. 6. Clavicula, scapula, sternoclavicularis és acromioclavicularis ízület és mozgásaik. 7. Felkar izmai és fascia viszonyai. 8. Könyökízület és mozgásai. Izület stabilitása, radioulnáris luxatio. 9. Alkarcsontok és összeköttetéseik. Pronatio-supinatio. 10. Alkar hajlító izmai és ínhüvelyeik. V-Phlegmone. 11. Alkar feszítő izmai. Kézháti ínhüvelyek. Retinaculum extensorum. 12. Radiocarpalis és radioulnaris distalis ízület és mozgásai. 13. Kéztőcsontok, kéztőízületek, canalis carpi. Canalis carpi-szindroma. 14. Metacarpophalangealis és interphalangealis ízületek. Mesothenar és hypothenar izmai.

Aponeurosis palmaris. 15. Hüvelykujj ízületei és izmai. Oppositio-repositio. 16. Bordák, sternum, costovertebralis és sternocostalis ízületek. Csontos mellkas. Idős kori elváltozások. 17. Arteria axillaris és ágrendszere. 18. A felső végtag vénás elvezetése. 19. Plexus brachialis ágai (fasciculusoktól). 20. Nyaki-, háti- és ágyéki csigolyák, variációk. 21. Csigolyák összeköttetései: izületek és szalagok, discus intervertebralis. Discus hernia. 22. Gerincoszlop felépítése, görbületei és mozgásai. Elmozdulási szelvény. 23. A vállöv felfüggesztése, a fejízületek finombeállítása. 24. Sacrum, a medenceöv szalagjai és ízületei. 25. Csípőcsont, symphysis, a medence statikája és átmérői. 26. Csípőízület és működése: neutrális (0-)helyzet, nyugalmi helyzet, luxatiok. 27. Csípőizmok, Trendelenburg-tünet, intramuszkuláris injekció. 28. Femur. Vérellátás combnyaktörésnél. Comb hajlító és feszítő izmai, fascia lata. 29. Combközelítő izmok, canalis adductorius. Pes anserinus. 30. Térdízület. Stabilitás, helyzetanomáliák, sérülések. 31. Tibia, fibula. Lábszár feszítő és peroneus izmai, peroneus-bénulás. Ínhüvelyek, fascia cruris. 32. Lábszár hajlító izmai és ínhüvelyei. 33. Lábtőcsontok és összeköttetéseik. Alsó ugróízület és működése. Amputációs-vonalak. 34. Bokaízület és mozgásai. 35. Lábboltozatok, aktív és passzív fenntartói. Az alsó végtag álló helyzetben és járáskor. Hallux

valgus 36. Talpizmok és lábhátizmok. 37. Koponyatető szerkezete, varratok, kutacsok. Trepanatio (koponyalékelés). 38. Fossa cranii anterior és fossa cranii media és összeköttetéseik. 39. Fossa cranii posterior és összeköttetései. 40. Csontos orrüreg és melléküregei. 41. Orbita falai és összeköttetései.

11

42. Külső koponyaalap és összeköttetései. Koponyaalapi törésvonalak. 43. Canalis facialis. 44. Fossa pterygopalatina és összeköttetései. 45. Mandibula, temporomandibularis ízület. Luxatio. 46. Articulatio atlantooccipitalis és atlantoaxialis. Cisternapunctio

Szövettan 1. Hámszövet jellemző tulajdonságai, fedőhámok típusai. 2. Egyrétegű hámok. Hámszövet regenerációja. 3. Hámsejtek felszíni struktúrái, lateralis és basalis felszíne. 4. Fedőhámok típusai, többrétegű hámok. 5. Adhéziós molekulák. 6. Mirigyhám és osztályozása. 7. Kötőszöveti fix és mobilis sejtek. 8. Mononukleáris phagocyta rendszer 9. Kötőszöveti rostok: kollagén-, elasztikus-, rácsrostok, fibrillin. 10. Kötőszöveti rostképződés intracelluláris és extracelluláris fázisai. 11. Kötőszöveti alapállomány szerkezete és az adhéziós glykoproteinek. 12. Kötőszövet fajtái. 13. Zsírszövet. 14. Porcszövet és fajtái. 15. Csontszövet szerkezete. 16. Enchondralis csontosodás. 17. Csontnövekedés csöves csontoknál (epiphysis porckorongok) 18. Csontregeneráció, -átépülés). 19. Desmalis csontosodás. 20. Simaizomszövet és beidegzése. 21. Szívizom és az ingervezető rendszer szövettana. 22. Harántcsíkolt izom szövettana. 23. Idegsejtek felépítése és finom szerkezete. 24. Neuroglia, ependyma. Mikroglia, a központi idegrendszer immunsejtjei. 25. Idegrostok felépítése, hüvelyei, myelinizáció. 26. Perifériás idegek és ganglionok szöveti szerkezete. 27. Vörösvérsejtek, erythropoiesis. 28. Fehérvérsejtek. 29. Csontvelő szerkezete és fehérvérsejt-képzés. 30. Hemopoietikus őssejt eredete, megakaryocyta és thrombocyta. 31. Kapillárisok és sinusok szerkezete, fehérvérsejtek extravasatiója. 32. Vénák és nyirokerek szöveti szerkezete, billentyűk. 33. Artériák szöveti szerkezete. 34. Bőr és emlő szöveti szerkezete és klinikai jelentősége.

Fejlődéstan 1. Spermium szerkezete, spermiogenesis, spermiohistogenesis. 2. Oocyta, oogenesis (folliculusok kialakulása, ovuláció, follikulus-atresio). 3. Fertilizáció. 4. Morula, blastula. Trophoblast kialakulása. 5. Beágyazódás, placentáció, placenta.

12

6. Csíralemezek kialakulása (gastrulatio), embriópajzs. 7. Ektoderma származékai. Neurulatio. 8. Intraembrionális mesoderma tagozódása, somiták. 9. Embrió lefűződése, külső alakjának kialakulása. 10. Magzatburkok, magzatvíz, köldökzsinór, magzati vizsgáló módszerek. Ikerképződés. 11. Testtengelyek, jobb-bal aszimmetria. 12. Homeotikus gének. 13. Fejlődési rendellenességek okai. 14. Végtagok fejlődése és fejlődési rendellenességei. 15. Törzs fejlődése és fejlődési rendellenességei. 16. Koponya fejlődése és fejlődési rendellenességei.

13

Semmelweis Egyetem ÁOK Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet oktatási tematikája

2009/2010. tanév I. évfolyam II. félév

Anyag: Fej-, nyak-, mell- és hasizmok, rekeszizom, medencefenék. Zsigeri rendszerek

(emésztőrendszer, légzőrendszer, húgy- és ivarrendszer, szív és keringési rendszer, magzati vérkeringés, nyirokszervek) makroszkópos és mikroszkópos szerkezete, fejlődése, klinikai anatómiája, fontosabb fejlődési rendellenességek. Az intraembrionális testüreg kialakulása, tagozódása. Előadáson csak a szervszövettan válogatott fejezetei (pl. nyirokszervek, máj, nemi szervek, stb.) kerülnek tárgyalásra. A zsigerek részletes szövettana és sejtbiológiája a gyakorlatok anyagát képezi.

Kreditek: 9 Előadás: 3 óra/hét Gyakorlat: 6 óra/hét (4 óra/hét boncterem, 2 óra/hét szövettan) Előadás Gyakorlat (boncterem) Gyakorlat (sejt- és

szövettan) 1. hét: 02.01.-02.05. 1. óra. Nyirokszövet és sejtjei. Thymus,

mucosalis nyirokszövet, tonsillák. 2. óra. Lép, nyirokcsomó szövettana és

keringése. 3. óra. Arc fejlődése.

Mimikai izmok, rágóizmok, nyakizmok, nyaki fasciák bemutatása. Arc és nyak erei (bemutatás).

Nyirokszövet I. Tonsillák, thymus.

2. hét: 02.8.-02.12. 4. óra. A mellkasfal felépítése és a

légzőmozgások klinikai anatómiája.

5. óra. Nyelv és a fogak felépítése. Fogfejlődés, fejlődési rendellenességek.

6. óra. Szájüreg, garat és a nyelőcső felépítése, topográfiája. Az előbél felső szakaszának fejlődése és fejlődési rendellenességei.

Szájüreg, fogak, nyelv, torokszoros, lágyszájpad. Nyálmirigyek topográfiája. Nyelvcsont feletti és alatti nyakizmok boncolása. Tetemen: mellizmok, hasizmok preparálása.

Nyirokszövet II. Nyirokcsomó, lép.

3. hét: 02.15.-02.19. 7. óra. Gége. Conicotomia és laryngoscopia

anatómiai alapjai.

8. óra. Légcső, tüdő, tüdőszegmentumok, pleura, tracheotomia.

9. óra. Kopoltyúbél és kopoltyútasakok kialakulása. A kopoltyúívek fejlődési rendellenességei.

Orrüreg bemutatása. Szervkomplexumon: garat, gége bemutatása és boncolása. Tetemen: mellizmok, hasizmok preparálása (folytatás).

Ajak, nyálmirigyek.

4. hét: 02.22.-02.26. 10. óra. Légutak és a tüdő szövettana. A tüdő

fejlődése. Respirációs distress szindróma.

11. óra. Szív anatómiája és falszerkezete. Anulus fibrosus, billentyűk. Billentyűhibák anatómiai vonatkozásai.

Tetemen: mellüregi szervek vetülete, mellkas megnyitása, mediastinum. Pleura. Szervkomplexumon: mediastinum boncolása. Trachea, tüdő makroszkópiája és boncolása (bronchusok, szegmentumok).

Fogak szöveti szerkezete és fejlődése. Nyelv.

14

12. óra. Pericardium. Szív topográfiája. Hallgatózási pontok. Abszolút és relatív szívtompulat, a szív vetülete.

5. hét: 03.01.-03.05. 13. óra. Szív ingervezető rendszere és

beidegzése. A koszorúserek, a szívinfarktus anatómiai alapjai.

14. óra. Rekeszizom. A rekeszen áthaladó képletek. A rekeszsérv.

15. óra. Szív fejlődése, szív fejlődési rendellenességei.

Tetemen: szív in situ bemutatása. Szervkomplexumon: pericardium megnyitása. Szív saját ereinek boncolása, a szív üregeinek bemutatása és boncolása.

Bevezetés az üreges szervek szövettanába. Légutak szöveti szerkezete I.

6. hét: 03.08.-03.12. 16. óra. Hasfal. A sérvcsatornák sebészi

jelentősége. Canalis inguinalis.

17. óra. Gyomor makroszkópiája, topográfiája, vérellátása, hashártya-viszonyai.

18. óra. Artériák, vénák fejlődése és fejlődési rendellenességei.

Mediastinum, szív boncolása (folytatás). Rekeszizom bemutatása. Nyaki és mellüregi szervek preparálásának befejezése.

Légutak II. A szív és az ingerületvezető rendszer.

7. hét: 03.15.-03.19. 19. óra. Vékonybelek anatómiája, hashártya-

viszonyai, vérellátása. 20. óra. Vastagbelek és a végbél anatómiája,

hashártyaviszonyai, vérellátása. Belső sérvek topográfiai alapja.

21. óra. A magzati vérkeringés és a szülés idején bekövetkező átalakulása.

Hasizmok boncolásának befejezése, canalis inguinalis. Ismétlés.

Nyelőcső. Gyomor.

8. hét: 03.22.-03.26. 22. óra. Máj makroszkópiája, hashártya-

viszonyai, topográfiája. A portális keringés. Portocavalis anasztomózisok és klinikai jelentőségük.

23. óra. A máj és az epehólyag szöveti szerkezete.

24. óra. Testüregek elkülönülése, septum transversum.

DEMONSTRÁCIÓ. Hasűri szervek vetületi topográfiája. Hasüreg megnyitása, hashártya-viszonyok megbeszélése in situ és a szervkomplexumon.

Vékonybél, vastagbél, appendix. Rectum (bemutatás).

Tavaszi szünet: 2010. március 29 - április 2-ig

9. hét: 04.05.-04.09. 25. óra. Vese makroszkópos anatómiája,

topográfiája, burkai, vérellátása, vesekapu és ureter. Vesesüllyedés anatómiai alapja.

26. óra. Vese mikroszkópos anatómiája.

Lig. hepatoduodenale képleteinek, a truncus celiacus ágrendszerének kidolgozása (tetemen és szervkomplexumon). A máj makroszkópiája.

Máj, epehólyag, pancreas.

15

27. óra. Az előbél alsó része, a közép- és utóbél, a hepatopancreaticus telep fejlődése.

10. hét: 04.12.-04.16. 28. óra. A férfi nemi szervek. A here

anatómiája és burkai. Heresérvek fejlődéstani alapja.

29. óra. Here, mellékhere szöveti szerkezete.

30. óra. Hashártya fejlődése. A bursa omentalis sebészetének anatómiai alapjai.

A. mesenterica sup. és inf. ágrendszere, ellátási területe. Portocavalis anasztomózisok. Szervkomplexumon: gyomor, duodenum felvágása, ductus choledochus boncolása.

Vese, ureter, húgyhólyag.

11. hét: 04.19.-04.23. 31. óra. Férfi húgycső. A húgycső

endoszkópos vizsgálatának anatómiai alapjai. Penis, az erekció mechanizmusa.

32. óra. Női nemi szervek. A petefészek és a méh szöveti szerkezete. Az uterinalis ciklus.

33. óra. A vese fejlődése (pro-, meso- és metanephros).

Szervkomplexumon: retroperitoneum, hasi aorta fali és zsigeri ágainak boncolása. Vese, mellékvese ureter kidolgozása. Vese felmetszése, húgyhólyag preparálása. Tetemen: a hátsó hasfal peritonealis viszonyainak bemutatása (belek eltávolítása nélkül).

Here, mellékhere, funiculus spermaticus.

12. hét: 04.26.-04.30. 34. óra. Uterus anatómiája, topográfiája,

hashártyaviszonyai, rögzítése. 35. óra. Medencefenék. Szülőcsatorna. 36. óra. Húgyhólyag, ureter, urethra

fejlődése. Vese és húgyhólyag fejlődési rendellenességei.

Szervkomplexumon: retro-peritoneum boncolásának befejezése.

Vesicula seminalis, prostata, penis. Ismétlés.

13. hét: 05.03.-05.07. 37. óra. DEMONSTRÁCIÓ.

38. óra. DEMONSTRÁCIÓ.

39. óra. Fej, nyak, mellüreg, hasüreg és kismedence nyirokelvezetése.

Női nemi szervek bemutatása és preparálása. Szervkomplexumon: kismedencei szervek preparálása. Kismedence erei, idegei. Medencefenék bemutatása.

Ovarium, tuba uterina, uterus.

14. hét: 05.10.-05.14. 40. óra. Klinikai anatómia. Belső szervek

képalkotó diagnosztikája I.

41. óra. Klinikai anatómia. Belső szervek képalkotó diagnosztikája II.

42. óra. Csírasejtek vándorlása, nemek kialakulása, gonádok fejlődése. A nemi szervek fejlődési rendellenességei.

Férfi nemi szervek bemutatása, preparálása. Szervkomplexumon: kismedencei szervek preparálása. Tetemen: medencefenék, külső női és férfi nemi szervek bemutatása.

Köldökzsinór, placenta. Vagina, labium minus pudendi.

Vizsgaidőszak: 2010. május 17-től június 30-ig és 2010. augusztus 30-tól szeptember 03-ig.

16

II. félév súlyponti kérdései

Anatómia

1. Szájüreg (kivéve nyelv) és fogak anatómiai viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. 2. Nagy nyálmirigyek anatómiai viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. 3. Lágyszájpad és torokszoros anatómiája és vérellátása. A lymphatikus garatgyűrű. 4. Nyelv felépítése, izmai, vérellátása és nyirokelvezetése. 5. Orrüreg felépítése, vérellátása és nyirokelvezetése. 6. Garat felépítése, topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. Tuba auditiva. 7. Oesophagus, topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. 8. Gége makroszkópiája, helyzete (gégeporcok, szalagok, membránok). Coniotomia. 9. Gégeizmok. Hangrés és hangképzés. A gége idegei, vérellátása, nyirokelvezetése.

Laryngoscopia. 10. Trachea és a főhörgők topográfiája. Bronchusfa, tüdőszegmentum. Tracheotomia 11. Tüdő, a tüdőhatárok mellkasi vetülete, tüdőkapu. Kopogtatás (percussio) anatómiai alapja. 12. Pleura, pleura vetülete a mellkasfalra. Thoracocentesis anatómiai alapjai. 13. Mellizmok. Bordaközti izmok, légzőmozgások. 14. Egyenes hasizom és rectus-hüvely. Rectusdiastasis. A laparotomia típusai. 15. Széles hasizmok, mély hasizmok, trigonum lumbale, hasprés. 16. Ligamentum inguinale. Sérvcsatornák, Canalis inguinalis, Canalis femoralis. 17. Rekeszizom, hasi légzés. 18. Bursa omentalis, a peritoneum hátsó hasfali tapadása. Klinikai jelentősége. 19. Gyomor alakja, részei, helyzete, peritoneális viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése.

Endoszkópia anatómiai vonatkozásai. 20. Vékonybelek, helyzete, peritoneális viszonyai, vérellátása, és nyirokelvezetése. 21. Vastagbelek, helyzete, peritoneális viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. 22. Rectum, helyzete, topográfiája, peritoneális viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. A vénás

elvezetés farmakológiai jelentősége. 23. Máj alakja, helyzete, peritoneális viszonyai. Tapintási lelet. Májlebenyek, májszegmentumok. 24. Máj vérellátása, nyirokelvezetése. A máj finomszerkezete, funkciója. Intrahepatikus epeutak. 25. Máj portális keringése, vena portae rendszere, porto-cavalis anasztomózisok klinikai

jelentősége. 26. Epehólyag anatómiája, peritoneális viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. Extrahepatikus

epeutak. Radiológiai vizsgálat. 27. Pancreas részei, topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. Pankreas sebészi feltárásának

lehetőségei. 28. Lép, elhelyezkedése, hashártyához való viszonya, topográfiája, vérellátása. Tapintási lelet. 29. Vese makroszkópiája (alak, tok, kéreg, velő, sinus) és helyzete. Vesesebészet anatómiai alapjai. 30. Vese metszlapja, vérellátása. Intrarenális keringés. 31. Vesekelyhek, vesemedence. Az ureter részei, lefutása, vérellátása. Vesekőképződés, vesekő-

eltávolítás topográfiai alapja. 32. Medencefenék, izmok és fasciák, nyílások és záróizmaik. 33. Húgyhólyag alakja, helyzete, peritoneális viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. Hólyag

megnyitása peritoneum-mentes területen. 34. Ductus deferens, prostata, vesicula seminalis anatómiai viszonyai, vérellátása, nyirokelvezetése.

A prostata sebészi megközelítésének lehetőségei. 35. Penis és az urethra masculina anatómiai viszonyai. Urethra endoszkópos vizsgálata. 36. A here, mellékhere és funiculus spermaticus anatómiai viszonyai, burkai, vérellátása és

nyirokelvezetése. A baloldali herevéna-tágulatok anatómiai oka.

17

37. Uterus részei, felépítése és helyzete, vérellátása és nyirokelvezetése. 38. Uterus rögzítése, szalagjai, hashártya viszonyai. A vagina makroszkópiája. Douglas-punkció 39. Petefészek és tuba uterina, helyzete, hashártya viszonyai, vérellátása és nyirokelvezetése. 40. Női gát és a külső női nemi szervek felépítése. 41. Szív makroszkópiája, helyzete, vetülete, antero-posterior irányú röntgenképe. Hallgatózási

pontok. Abszolút és relatív szívtompulat. 42. Szív falszerkezete, kötőszöveti váza és ingervezető rendszere. 43. Pitvarok és pitvar-kamrai szájadékok. Valvula bicuspidalis és tricuspidalis. Billentyűhibák. 44. Szívkamrák és az artériás szájadékok. Valvulae semilunares. 45. Szív saját vérellátása, (artériák és vénák), jobb és bal coronaria dominancia. A szív beidegzése.

Szívinfarktus anatómiai alapjai. 46. Pericardium felépítése, áthajlásai. A szívtamponád anatómiai oka. Pericardiocentesis. 47. Aortaív topográfiája és ágai. Arteria subclavia és ágai. Aortographia. 48. Aorta descendens topográfiája és ágai. Aortographia. 49. Az arteria illiaca interna és ágrendszere. 50. A fej és a nyak gyűjtőerei. Vagina carotica és m. omohyoideus. 51. A fej és a nyak nyirokelvezetése. 52. A nagy nyirokértörzsek (truncusok). 53. Vena cava inferior ágrendszere (kivéve v. iliaca externa). 54. A melllüreg falának, zsigereinek és az emlőnek a nyirokelvezetése. 55. A hasüregi és medencei zsigerek nyirokelvezetése. 56. Mimikai izmok. Facialis-bénulás. 57. Rágóizmok. Trismus (szájzár). 58. M. sternocleidomastoideus. Os hyoideum, nyelvcsont feletti izmok. 59. Nyelvcsont alatti izmok, mély nyakizmok, nyaki fasciák. Coniotomia topográfiája. 60. Arteria carotis externa és ágai.

Szövettan

1. Az immunrendszer specifikus és járulékos sejtjei. 2. Lymphocyta recirkuláció. 3. Thymus szöveti szerkezete. 4. Nyirokcsomó szöveti szerkezete. 5. Tonsillák és mucosalis nyirokszövet. 6. Lép keringése. 7. Lép szöveti szerkezete. 8. Fogak szöveti szerkezete, tej- és maradandó fogak, fogzás. 9. Fogfejlődés, fogcsíra. A fogváltás fogorvosi jelentősége. 10. Szájüreg: ajak, bucca, gingiva, szájpad, nyelv szöveti szerkezete. 11. A nyálmirigyek szöveti szerkezete. 12. Orrüreg, gége és trachea szöveti szerkezete. 13. A tüdő szöveti szerkezete. Respirációs distress szindróma (RDS) 14. Garat, nyelőcső szöveti szerkezete. 15. Gyomor szöveti szerkezete. Gyomorfekély kialakulásának szövettani alapja. 16. A vékonybél szöveti szerkezete és az emésztő traktus endokrin rendszere. 17. A duodenum szöveti szerkezete, a bél motilitása és beidegzése. 18. Vastagbél és rectum (pars intestinalis és pars analis) szöveti szerkezete. 19. A máj keringése, a májsinus májsejtekhez való viszonya. A máj stromája. 20. Májsejt és májlebenyke felépítése, intra- és extrahepatikus epeutak szöveti szerkezete.

Májszegmentum. 21. Endokrin és exokrin pancreas szöveti szerkezete.

18

22. A vese szöveti szerkezete. (kivéve: vérkeringés és juxtaglomerularis apparatus). 23. A vese keringése és a juxtaglomeruláris apparatus. 24. A húgyutak szöveti szerkezete (calyx, vesemedence, ureter, húgyhólyag). 25. Penis szöveti szerkezete, erekció és idegi mechanizmusa. 26. Here szöveti szerkezete. 27. Mellékhere, ductus deferens, vesicula seminalis szöveti szerkezete. 28. Prostata szöveti szerkezete. A mucosus és submucosus mirigyek hyperplasiája. 29. Ovarium szöveti szerkezete, ovuláció. 30. Uterus szöveti szerkezete. Endometrium ciklikus változásai.. 31. Tuba uterina, portio vaginalis uteri, hüvely, kis- és nagyajkak szöveti szerkezete. 32. Placenta és köldökzsinór szöveti szerkezete.

Fejlődéstan 1. Az arc fejlődése. Fejlődési rendellenességek. 2. Kopoltyúbél felépítése. Kopoltyúívek származékai. 3. Külső, belső kopoltyútasakok fejlődése és származékai. Fejlődési rendellenességek. 4. Nyelv és a pajzsmirigy fejlődése, szájpad kialakulása. Fejlődési rendellenességek. 5. Légzőrendszer fejlődése. 6. A testüregek kialakulása és elkülönülése. 7. Előbél és származékai (nyelőcső, gyomor) és a bursa omentalis fejlődése. 8. Máj és pancreas fejlődése. A lép kialakulása. 9. Középbél, utóbél és származékaik fejlődése. A hashártya fejlődése (bursa omentalis kivételével). 10. Pro-, meso- és metanephros fejlődése és fejlődési rendellenességei. 11. Cloaca differenciálódása, rectum, húgyhólyag fejlődése és fejlődési rendellenességei. 12. A férfi genitális csatorna és járulékos mirigyeinek kialakulása. 13. A női genitális csatorna, a hüvely fejlődése és fejlődési rendellenességei. 14. A külső nemi szervek fejlődése, hermaphroditismus és formái. 15. Gonádok fejlődése, testis kialakulása és vándorlása, fejlődési rendellenességei. 16. Gonádok fejlődése, ovárium kialakulása, vándorlása. 17. A szívcső kialakulása és tagozódása. 18. Pitvarok elkülönülése és fejlődési anomáliái. 19. Kamrák elkülönülése és fejlődési anomáliái. 20. Bulbus és truncus arteriosus fejlődése, kopoltyúartériák és származékaik. Fejlődési anomáliák. 21. Sinus venosus és a primitív vénás rendszer kialakulása, a fő vénák fejlődése. 22. Magzati vérkeringés és perinatalis változásai.

19

Semmelweis Egyetem ÁOK Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet oktatási tematikája

2009/2010. tanév II. évfolyam I. félév

Anyag: A központi és perifériás idegrendszer, érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos

szerkezete, fejlődéstana és klinikai anatómiája. Az endokrin rendszer sejt-, szövet- és fejlődéstana.

Kreditek: 7 Előadás: 3 óra/hét Gyakorlat: 4 óra/hét (váltakozva 5 óra boncterem vagy 2,5 óra boncterem és 2,5 óra szövettan)

Előadás Gyakorlat (boncterem) Gyakorlat (sejt- és szövettan)

1. hét 1. óra. Neuromorfológiai bevezetés. 2. óra. Agyburkok, agykamrák,

liquorkeringés. 3. óra. Interneuronalis szinapszisok, kémiai

transzmisszió. Elemi idegélettani folyamatok morfológiai alapjai.

Gerincvelő makroszkópos szerkezete, vérellátása, burkai. Hát- és tarkóizmok boncolása.

2. hét 4. óra. Receptor és effektor idegvégződések.

A reflexív. 5. óra. Gerincvelő felépítése,

szürkeállomány. Rexed-féle zónák. 6. óra. Gerincvelő fehérállománya, pályái.

Kahler-szabály.

Gerincvelő szegmentális felépítése, gerincvelői idegek, plexusok. Hát- és tarkóizmok boncolásának folytatása.

3. hét 7. óra. Gerincvelői reflexek. 8. óra. Pályasérülések tünettana. Brown-

Sequard szindróma anatómiai alapjai. 9. óra. A nagyagy és az agytörzs morfológiai

és funkcionális egységei. A Brodmann-areák.

Tájékozódás kivett agyon, agyburkok, agy vérellátása, agyidegek kilépése. Az agy felszínei, Brodmann-areák. Gerincvelő in situ boncolása a tetemen, ganglion intervertebrale. Az epidurális érzéstelenítés anatómiai alapjai.

4. hét 10. óra. Agytörzs finomszerkezete néhány

reprezentatív keresztmetszeten. 11. óra. Agyidegek és magoszlopaik

elhelyezkedése. 12. óra. Diencephalon makroszkópiája, a III

agykamra.

Az agy median sagittalis metszete. Corpus callosum. Oldalkamrák. III. agykamra. Agytörzs, kisagy makroszkópos szerkezete. IV. agykamra. Kisagyi tonsillák beékelődésének anatómiai alapjai.

20

5. hét 13. óra. A thalamus magvai. 14. óra. Hypothalamus, hypothalamo-

hypophysealis rendszer élettani és patológiai vonatkozásai.

15. óra. Hypophysis szöveti szerkezete, portális keringés.

Flechsig-metszés, frontális agyszeletek készítése. Ismétlés.

6. hét 16. óra. Mellékvese, pajzsmirigy,

mellékpajzsmirigy, corpus pineale. Endokrin rendszer klinikai vonatkozásai.

17. óra. Dorsomedialis afferens pályák. Lemniscus medialis. Somatotopia. Szomatoszenzoros kéreg.

18. óra. Ventrolateralis afferens rendszer, tractus spinothalamicus.

DEMONSTRÁCIÓ. Agy in situ boncolása. Agyburkok. Ciszterna punkció. Oldalkamra, III. kamra és IV kamra megnyitása. Agytörzs. A kisagy-híd szöglet klinikai jelentősége.

Perifériás ideg. Idegvégződések.

7. hét 19. óra. Ízérzés, szaglás. 20. óra. Limbikus rendszer. 21. óra. Nagyagykéreg szöveti szerkezete.

Koponyaalap. Agyidegek kilépése. Ganglion trigeminale. Sinus cavernosus bemutatása és boncolása. Agyidegek lefutása és ágai I.

Gerincvelő, ganglion spinale. Vegetatív ganglion.

8. hét 22. óra. Motoros egység, alsó, felső

motoneuron, szomatomotoros kéreg. 23. óra. Pyramis pálya. 24. óra. Basalis ganglionok és idegi

összeköttetéseik, neurológiai jelentőségük. A motoros rendszer klinikai vonatkozásai.

Plexus cervicalis, plexus brachialis. Fej és nyak ereinek, idegeinek boncolása. Agyidegek lefutása és ágai II.

Endokrin rendszer I. Hypothalamus, hypophysis, corpus pineale.

9. hét 25. óra. Kisagykéreg szöveti szerkezete. 26. óra. Kisagy idegi összeköttetései. Kisagyi

szindrómák anatómiai alapja. 27. óra. Formatio reticularis és kapcsolatai.

Kémiai neuroanatómia.

Fej és nyak ereinek, idegeinek boncolása (folytatás). A bőrbeidegzés neurológiai anatómiájának megbeszélése. Plexus- és idegsérülési tünetek anatómiai alapjai.

Endokrin rendszer II. Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, pancreas.

21

10. hét 28. óra. Vegetatív idegrendszer és klinikai

vonatkozásai I. Thoracolumbalis szimpatikus idegrendszer.

29. óra. Vegetatív idegrendszer és klinikai vonatkozásai II. Craniosacralis paraszimpatikus idegrendszer.

30. óra. Idegrendszer fejlődése I. Elemi indukciós folyamatok a előcső kialakulásában.

Fej és nyak ereinek, idegeinek boncolása (folytatás). Plexus lumbalis és sacralis megbeszélése.

Nagyagykéreg. Kisagykéreg. Hippocampus. Substantia nigra. Plexus choroideus.

11. hét 31. óra. Idegrendszer fejlődése II.

Histogenesis, craniocaudalis és dorsoventralis differenciálódás. Fejlődési rendellenességek.

32. óra. Idegrendszer fejlődése III. Gerincvelő és az agyhólyagok, agytörzs és kisagy fejlődése.

33. óra. Idegrendszer fejlődése IV. Telencephalon, basalis ganglionok, plexus choroideus fejlődése. Liquorkeringés és zavarai. Hydrocephalus.

Ismétlés. DEMONSTRÁCIÓ.

12. hét 34. óra. Idegrendszer fejlődése V.

Ganglionléc és származékai. 35. óra. Szem szerkezete, külső, középső

burkai, törőközegek. Fénytörési hibák hatása.

36. óra. A szem fejlődése és fejlődési rendellenességei.

Szem preparálása és bemutatása. Csarnokvíz termelés és elvezetés megbeszélése, Orbita boncolása. Külső szemizmok és beidegzésük. Strabismus morfológiai alapjai.

13. hét 37. óra. Retina szerkezete, a színlátás és

hibáinak morfológiai alapjai. 38. óra. Látó- és pupilla-reflex pálya,

akkomodáció. Pályasérülések és tüneteik.

39. óra. Külső szemizmok. A térlátás anatómiai alapjai. A látóközpont.

Szem, orbita boncolása (folytatás). Külső fül, dobüreg megnyitása a tetemen. A tuba auditiva élettani jelentősége. Hallócsontok felkeresése és eltávolítása.

Szem, nervus opticus. Szemhéj, könnymirigy.

14. hét 40. óra. Hallószerv szerkezete. Külsőfül,

középfül. 41. óra. Belső fül, vestibularis rendszer és

központi kapcsolatai. Corti szerv, hallópálya.

42. óra. Hallószerv fejlődése. Hallószerv klinikai anatómiája.

Belső fül. Hallás- és egyensúlyzavarok anatómiai alapjai. Idegrendszer összefoglalása.

Halló- és egyensúlyozó szerv. Ismétlés.

22

III. félév súlyponti kérdései

Neuroanatómia 1. Gerincvelő makroszkópiája, burkai és vérellátása. 2. Gerincvelői szelvény. Nervus spinalis, ganglion spinale. 3. Gerincvelő fehérállománya, pályái. 4. Gerincvelő szürkeállománya. Rexed-zónák. 5. Nyúltvelő makroszkópiája, magrendszere és vérellátása. 6. Híd makroszkópiája, magrendszere és vérellátása. 7. Mesencephalon makroszkópiája, magrendszere és vérellátása. 8. IV. kamra makroszkópiája, apertura mediana és aperturae laterales ventriculi quarti. 9. Az agytörzs magoszlopai. 10. Diencephalon részei. III. agykamra. Liquorkontakt neuronok, circumventricularis szervek. 11. A hypothalamus magrendszere és összeköttetései (a hypothalamo-hypophysealis rendszer

kivételével). 12. Thalamus topográfiája és magrendszere. 13. Kisagy és kisagykarok makroszkópiája. Kisagy felosztása: archi-, paleo- és neocerebellum 14. Kisagy afferens és efferens összeköttetései. 15. Kérgi mezők. Telencephalon rostrendszere. 16. Oldalkamra és röntgenanatómiája, liquor-agy gát, agy-liquor gát. 17. Lágyagyhártyák, subarachnoidealis tér, ciszternák. Cisternapunktio. 18. Dura mater, durális sinusok (a sinus cavernosus kivételével). Az agy saját vénái. 19. Plexus choroideus, liquor cerebrospinalis képződése, keringése, elvezetése.

Vér-liquor és vér-agy gát. 20. Az agy vertebro-basilaris vérellátása (a. vertebralis ellátási területe). 21. A. carotis interna ágrendszere és ellátási területe. Circulus arteriosus Willisii. 22. Szomatikus hátsókötegi pályák - lemniscus medialis. 23. Szomatikus anterolaterális pálya - tr. spinothalamicus. 24. Craniális szomatikus afferens pályák. 25. Látópálya és pupilla-reflexpálya. 26. Hallópálya. 27. Vestibuláris rendszer és kapcsolatai. 28. Ízlelő bimbó, ízérzés pályája és központi kapcsolatai. 29. Szaglórendszer és központi kapcsolatai. 30. Motoros rendszer. Motoros egység, motoros véglemez. 31. Ínnyújtási reflexpálya, izomorsó, gammahurok. 32. Flexor- keresztezett extensor reflexpálya, ínorsó. 33. Primér és szekundér motoros kéreg, pyramis pálya (corticospinalis) és corticobulbaris,

corticomesencephalicus pályák. 34. Basalis ganglionok és összeköttetéseik, extrapyramidális pályák. 35. Paraszimpatikus cranio-sacralis idegrendszer. 36. Szimpatikus thoracolumbalis idegrendszer. 37. Hypothalamo-hypophysealis rendszer, magno- és parvocelluláris neuroszekréciós rendszer,

portális keringés. 38. Szomatikus efferens agyidegek mag- és ágrendszere, beidegzési területük. 39. Nervus trigeminus magrendszere, ganglion trigeminale és a rágóizmok proprioceptiv reflexívei. 40. Nervus ophthalmicus lefutása, ágai és ellátási területe. 41. Nervus maxillaris lefutása és ágai 42. Nervus mandibularis lefutása és ágai. 43. Nervus facialis magrendszere, lefutása és ágai.

23

44. Nervus glossopharyngeus és accessorius magrendszere és ágai. 45. Nervus vagus magrendszere és ágai. 46. Formatio reticularis, nem specifikus felszálló aktivációs rendszer és mediátorai. 47. Limbikus rendszer. 48. Sinus cavernosus felépítése, összeköttetései és átmenő képletei. 49. Plexus cervicalis. Nervi intercostales. A gerincvelői idegek dorsalis ágai. 50. Plexus brachialis. 51. Plexus lumbalis. 52. Plexus sacralis. 53. Tarkóizmok. 54. Mély hátizmok. Fascia thoracolumbalis. 55. Felületes hátizmok, a scapula mozgást biztosító rögzítése

Idegszövettan 1. Idegsejtek típusai. Az idegrendszer intercelluláris tere, nem-szinaptikus jelátvitel. 2. Interneuronális szinapszisok szerkezete. Klasszikus kémiai mediátorok. 3. Idegrostok sérülése és regenerációja. 4. Receptor idegvégződések és osztályozásuk. 5. Myoneuralis szinapszisok. 6. Nagyagykéreg szöveti szerkezete, iso- és allocortex. 7. Kisagy szöveti szerkezete.

Idegfejlődéstan 1. Az ektoderma származékai. Neuruláció. 2. Primér idegszövet, velőcső differenciálódása. 3. Agyhólyagok kialakulása, primér görbületek. 4. Telencephalon és a basalis ganglionok fejlődése, fejlődési rendellenességei. 5. Agytörzs és kisagy fejlődése. 6. Gerincvelő fejlődése és fejlődési rendellenességei. 7. Környéki idegrendszer fejlődése. 8. Hypophysis, epiphysis fejlődése. 9. Mellékvese fejlődése.

Érzékszervek 1. Szem makroszkópiája, vérellátása, beidegzése. 2. Szem külső izmai, működésük és beidegzésük. 3. Szem külső burkának szöveti szerkezete, nervus opticus. 4. Szem középső burkának szöveti szerkezete. A szem vérellátása. 5. Szemlencse szerkezete, függesztése és az akkomodáció anatómiai alapja. 6. Szemcsarnokok, a csarnokvíz termelése, keringése és felszívódása. 7. Fotoreceptor-sejtek elektronmikroszkópos felépítése. 8. Retina szöveti felépítése. 9. Szemhéj szöveti szerkezete, könnymirigy, könnyelvezetés és -felszívódás. 10. Látószerv fejlődése. 11. Külső hallójárat és a dobhártya (makro- és mikroszkópos felépítése). 12. Dobüreg falai és összeköttetései. 13. Hallócsontok, ízületeik és izmaik. 14. Csontos, hártyás labyrinthus, endo- és perilympha termelése, elvezetése.

24

15. Hártyás csiga szöveti szerkezete. Corti-szerv. 16. Vestibularis rendszer szöveti szerkezete. 17. Halló- és egyensúlyszerv fejlődése.

Belső elválasztású mirigyek 1. Hypophysis elülső lebenyének szöveti szerkezete. A hypophysis vérellátása. 2. Hypophysis középső és hátsó lebenyének szöveti szerkezete. 3. Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy szöveti szerkezete. 4. Mellékvese szöveti szerkezete. 5. Corpus pineale szöveti szerkezete és idegi összeköttetései.

25

Semmelweis Egyetem ÁOK Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet oktatási tematikája

2009/2010. tanév II. évfolyam II. félév

Anyag: Szervrendszerek tájanatómiai összefoglalása, szeletanatómiája. Klinikai anatómiai

vonatkozások, különös tekintettel a képalkotó diagnosztikai módszerekre (a has, a mellkas és a központi idegrendszer röntgen-anatómiája, komputer-tomográfiai megjelenítése).

Mozgásszervi rendszer (végtagok, törzs, nyak, fej), idegrendszer, érzékszervek, bőr, endokrin mirigyek, emésztőrendszer, légzőrendszer, húgy- ivarrendszer, szív és keringési rendszer.

Kreditek: 3 Előadás: 1 óra/hét Gyakorlat: 2 óra/hét (2 óra boncterem) Előadás Gyakorlat (boncterem) 1. hét 1. óra. Felső végtag táj-, réteg- és

szeletanatómiája. A fontosabb artériák tapintása, felkeresése, lekötésükhöz szükséges anatómiai ismeretek.

Végtagok dorsalis régiói. Planta pedis. Felső végtag csontjai, ízületei. Felkar és alkar keresztmetszetei. N. radialis sérülés topográfiája. Pungálható felső végtagi vénák.

2. hét 2. óra. Alsó végtag táj-, réteg- és

szeletanatómiája. A fontosabb artériák tapintása felkeresése, lekötésükhöz szükséges anatómiai ismeretek. Vénás tágulatok keletkezésének anatómiai okai.

Végtagok dorsalis régiói. Alsó végtag csontjai, ízületei. Comb és lábszár keresztmetszete. Medialis és lateralis bokatájék. Mély és felszínes vénák anasztomózisai.

3. hét 3. óra. Gerincoszlop statikája és dinamikája.

Discus intervertebralis klinikai jelentősége.

Dorsalis régiók boncolásának befejezése. Koponyaalap. Orbita topográfiája (bemutatás). Nyak keresztmetszete.

4. hét 4. óra. Fej radiológiai és tájanatómiája. Végtagok ventralis régiói. A feji és

nyaki régiókhoz kapcsolódó agyidegek, trigeminus nyomáspontok. Az a. és v. subclavia, az a. carotis ext. a v. jugularis és ágrendszere.

26

5. hét 5. óra. Orbita táj- és klinikai anatómiája.

Fossa pterygopalatina. Végtagok ventralis régiói. Mellkasi situs, a mellkas keresztmetszete. Pleura, pericardium, szívbillentyűk. Pleura- és pericardium-punkció topográfiája.

6. hét 6. óra. Nyak táj- és klinikai anatómiája.

Conicotomia topográfiája. Végtagok ventralis régiói. Ganglion stellatum topográfiája. Mediastinum posterius boncolása. Szív, tüdő, pleura áttekintése.

Tavaszi szünet

7. hét 7. óra. Szájüreg, szájfenék. A nagy

nyálmirigyek táj- és klinikai anatómiája.

Végtagok ventralis régiói. Mediastinum posterius boncolása (folytatás). Hasűri szervek vetülete, hasüregi situs áttekintése. Hasüreg keresztmetszete. Az intraperitonealis szervek topográfiája.

8. hét 8. óra. Emlő tájanatómiája. A hónaljtájék

nyirokkeringésének klinikai jelentősége.

Retroperitoneum boncolása a belek eltávolítása után. Vese és a vizelet-elvezető rendszer topográfiája.

9. hét 9. óra. Mediastinum táj- ás radiológiai

anatómiája. Bronchoscopia. Endoszkópos vizsgálatok a mellüregben.

Aorta abdominalis, plexus lumbalis. Retroperitoneum boncolása (folytatás). Külső és belső férfi nemi szervek topográfiai anatómiája.

10. hét 10. óra. Hátsó hasfal és retroperitoneum

tájanatómiája. Peritoneum - peritonealis üreg klinikai anatómiája.

Külső és belső női nemi szervek tájanatómiája. Külső nemi szervek, gát preparálása.

11. hét 11. óra. Kismedence, női gát tájanatómiája.

Az episiotomia anatómiai irányelvei. Külső nemi szervek, gát preparálása (folytatás). Kismedence tájanatómiája, az a. iliaca int. és a plexus sacralis.

12. hét 12. óra. Hasüreg táj- és szeletanatómiája. CT,

NMR. Rectum topográfiája. Kismedence, gát boncolásának befejezése.

27

13. hét 13. óra. Klinikai anatómia. Laparoszkópia. A

laparoszkópiás sebészet anatómiai alapjai.

Agy és gerincvelő áttekintése. Az agy és a kipreparált régiók tanulmányozása.

14. hét 14. óra. Klinikai anatómia. Endoszkópos

vizsgálatok (rectoscopia, colonoscopia) anatómiai alapjai.

A szigorlati nedves készítmények bemutatása. Ismétlés.

28

IV. félév súlyponti kérdései

Tájanatómia 1. Regio deltoidea, supra- és infraclavicularis. Vállízület luxatiója, a. subclavia compressio, v.

subclavia punctio. 2. Hónaljárok tájanatómiája, regionális nyirokcsomók, a. axillaris anasztomózisai, variációi,

lekötésének anatómiai irányelvei. 3. Emlő topográfiája, rögzítése, vérellátása, nyirokelvezetése és beidegzése. Mastectomia. 4. Regio brachii posterior. N. radialis bénulása nyomás és callus-képződés következményeként. 5. Regio brachii anterior. Lekötési lehetőségek artériás vérzés esetén. 6. Felkar alsó harmadának keresztmetszete. Képdiagnosztika. 7. Regio cubiti. Artériák kitapintása, vérnyomásmérés, kollaterális keringés. 8. Regio antebrachii anterior. Artériák kitapintása, metszésirány operációnál. 9. Regio antebrachii posterior. Radius tipikus törése. 10. Alkar felső harmadának keresztmetszete. Képdiagnosztika. 11. Regio carpi dorsale. Dorsum manus. Foveola radialis. Retinaculum extensorum, a kóros dorsalis

ínhüvelyek „homokóraforma“ és „ganglion“-képződményei. 12. Regio carpi palmare. Canalis carpi. A tenyéri ínhüvelyek különbségei, V- flegmone, Carpal-Tunnel

szindróma 13. Regio palmaris. Ujjak tájanatómiája. Ínhüvelyek vérellátása, ujjak beidegzése és helyi érzéstelenítésének

morfológiai irányelve. 14. Felső végtag felületes vénái és nyirokelvezetése. Véna-punctio szempontjából fontos kubitális

anastomózisok. 15. Regio glutea. Intraglutealis injekció, luxatio-helyzet, Roser-Nélaton-vonal. 16. Fossa ischiorectalis (ischioanalis). Perineum. Paraproctium, analis fistulák, haemorrhoidák és

vizelet (az urethra sérülésekor) beszűrődés topográfiai útjai. 17. Regio inguinalis. Canalis inguinalis, canalis femoralis. Sérvképződés. 18. Regio subinguinalis és regio femoris anterior. Sérvek és v. saphena magna sebészeti anatómiája. 19. Regio femoris posterior. A. femoralis felkeresése és lekötése, a comb kollaterális keringése. 20. Comb felső harmadának keresztmetszete. Képdiagnosztika. 21. Regio genus anterior és posterior, mozgások patella, térdízületi szalagok és meniscusok sérülése

után. Alakváltozás és nyugalmi helyzet gyulladásban. 22. Regio cruris anterior. Peroneus- (fibularis)-bénulás tünetei. 23. Regio cruris posterior. V. saphena parva sebészeti anatómiája, a. poplitea lekötése és kollaterális

keringés. 24. Lábszár középső harmadának keresztmetszete. Képdiagnosztika. 25. Regio dorsalis pedis. A láb érző beidegzése. Arteria dorsalis pedis kitapintása. 26. Regiones malleolares. Vena saphena magna felkeresése punkcióhoz és transzfúzióhoz. 27. Regio plantaris pedis und digiti pedis. Artériák kitapintása, tibialis fő lábtámasz, a láb statikája. 28. Az alsó végtag felületes vénái és nyirokelvezetése. Felületes és mély vénák összeköttetései. 29. Mediastinum supracardiacum és képletei. Érzéstelenítés és próbakimetszés a nyakon keresztül. 30. Mediastinum posterius és képletei. Nyelőcsőszűkületek. 31. Mellkas keresztmetszete (Th6-7-es csigolya magasságában). Képdiagnosztika. 32. Rekeszizom felépítése, beidegzése, rekeszen átlépő képletek. Rekeszsérvek, rekeszlégzés. 33. Hasfal szerkezete, érző beidegzése, vérellátása és nyirokelvezetése. Tapintható zsigerek,

hasprés, izomvédekezés „Défense musculaire“, sérvek. 34. Tarkó tájék képletei, trigonum suboccipitale és képletei, a tájék bőrbeidegzése. Suboccipitalis

punkció. 35. Hát felületes képletei, tapintható szervek és csontos képletek. A hát érző beidegzése. 36. Peritoneum, peritonealis recessusok és belső sérvek.

29

37. Hasüreg keresztmetszete (Th12-L1-es csigolya magasságában). Képdiagnosztika. 38. Férfi medence keresztmetszete (S5-ös csigolya magasságában). Képdiagnosztika. 39. Férfi medencei szervek topográfiai viszonyai. A férfi húgycső szűkületei, a prostata sebészi

elérhetősége. 40. Férfi kismedence median-sagittalis metszete. Prostata tapinthatósága. 41. Női medencei szervek topográfiai viszonyai. Uterus és adnexumok tapinthatósága, ovarialis

ciszták és a Douglas-tér punkciójának anatómiája. 42. Női kismedence median-sagittalis metszete. Conjugata diagonalis mérése és conjugata vera

kiszámítása. 43. Női gát és a külső női nemi szervek. A Bartholini-mirigyek topográfiája. 44. A nyak felületes és tapintható képletei, érző beidegzése. Tracheotomia sebészeti anatómiája. 45. Nyak keresztmetszete (C5-ös csigolya magasságában). Képdiagnosztika. 46. Regio carotica és regio colli mediana. Pajzsmirigy és a. carotis tapinthatósága, coniotomia és

thyroidectomia sebészeti anatómiája. 47. Regio submandibularis. Nyaki fasciák és nyirokcsomók. 48. Regio supraclavicularis. Fossa scalenotrachealis. A. subclavia tapintása és leszorítása,

nyirokcsomók (Virchow „mirigyek”). 49. Spatium para- és retropharyngeum, nyaki fasciák, összeköttetései. 50. Regio infraorbitalis et buccalis. Trigeminus nyomási pontok. 51. Regio parotideomasseterica, ductus parotideus és nervus facialis topográfiája. Parotis-ciszták

sebészeti anatómiája. 52. Regio temporalis és regio infratemporalis. A. meningea media vetülete, Trepanációs helyek. 53. Skalp felépítése. Mechanikus sérülés, hematoma képződése. A fej bőrének vér- és

nyirokellátása, beidegzése. Trigeminus nyomáspontok. 54. Orbita topográfiája. V. ophthalmica összeköttetése v. facialissal és sinus cavernosussal,

szemizmok és exophthalmus sebészeti anatómiája. 55. Fossa pterygopalatina falai, összeköttetései és azok tartalma. N. maxillaris helyi érzéstelenítése. 56. Csontos orrüreg és melléküregei, összeköttetései és azok tartalma. Orrmelléküregek és

hypophysis elérhetősége. 57. Csontos orbita falai, összeköttetései és azok tartalma. 58. Elülső koponyagödör felépítése, összeköttetései és azok tartalma. 59. Középső koponyagödör felépítése, összeköttetései és azok tartalma. 60. Hátsó koponyagödör felépítése, összeköttetései és azok tartalma. 61. Külső koponyaalap, összeköttetései és azok tartalma.

30

A Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet 2009/2010. tanévre meghirdetett kutatási témái (TDK, rektori pályamunka, szakdolgozat)

1. A hereműködés helyi szabályozása

Témavezető: Dr. Gerendai Ida egyetemi tanár

2. A reproduktív rendszer spinális és supraspinális idegi kapcsolatai Témavezető: Dr. Gerendai Ida egyetemi tanár

3. A gonádműködés közvetlen idegi szabályozása Témavezető: Dr. Gerendai Ida egyetemi tanár

4. Neuroendokrin szabályozó mechanizmusok vizsgálata patkányban Témavezető: Dr. Halász Béla professor emeritus

5. Ritmusos neuroendokrin működések vizsgálata patkányban Témavezető: Dr. Halász Béla professor emeritus

6. Caveolák szerepe makrofágokban Témavezető: Dr. L. Kiss Anna egyetemi docens

7. Caveolin szerepe az ösztrogén és progeszteron hatásmechanizmusában Témavezető: Dr. L. Kiss Anna egyetemi docens

8. Hashártya mesothel sejtjeinek átalakulása, caveolák jelentősége Témavezető: Dr. L. Kiss Anna egyetemi docens

9. 10. Foszforilációs mechanizmusok a caveola-ciklus szabályozásában

Témavezető: Dr. L. Kiss Anna egyetemi docens

11. Secretin receptorai a központi idegrendszerben Témavezető: Dr. Köves Katalin egyetemi tanár

12. A PACAP hatása az ovuláció körüli hormonális események szabályozásában felnőtt patkányban Témavezető: Dr. Köves Katalin egyetemi tanár

13. PACAP immunoreaktivitás ontogenezise előbél struktúrákban Témavezető: Dr. Köves Katalin egyetemi tanár

14. A bursa Fabricii korai fejlődése (mintázat kialakulása) Témavezető: Dr. Magyar Attila egyetemi adjunktus

15. Maternális immunitás vizsgálata madarakban Témavezető: Dr. Magyar Attila egyetemi adjunktus

16. Monoklonális antitestek előállítása és karakterizálásuk Témavezető: Dr. Magyar Attila egyetemi adjunktus

17. Humán enterális M-sejtek vizsgálata Témavezető: Dr. Magyar Attila egyetemi adjunktus

18. Adenohypophysis hormonok elválasztásának autokrin és parakrin szabályozása Témavezető: Dr. Nagy M. György egyetemi tanár

31

19. Hátsó-lebenyi denerváció és neurotoxinok hatása a közti-hátsó lebeny idegelemeire (dopaminerg, vasopressinerg és oxytocinerg terminálisokra) Témavezető: Dr. Nagy M. György egyetemi tanár

20. Az agyalapi mirigy közti-hátsó lebenyének szerepe a prolaktin-elválasztásban Témavezető: Dr. Nagy M. György egyetemi tanár

21. A molekuláris felismerés új elmélete: Receptor-agonisták és -antagonisták tervezése a receptor ligandkötő helyének komplementer DNS-e alapján Témavezető: Dr. Nagy M. György egyetemi tanár

22. Az agyalapi mirigy elülső lebeny prolaktin-elválasztásának regionális, sejtszintű és molekuláris vizsgálata Témavezető: Dr. Nagy M. György egyetemi tanár

23. Az emlőmirigy sejtjeinek és funkciójának szabályozása a laktáció alatt Témavezető: Dr. Nagy M. György egyetemi tanár

24. Tej- és szérumfaktorok hatása a lymphocyta sejtfunkcióira Témavezető: Dr. Nagy M. György egyetemi tanár

25. A prolaktin-receptor szerepének vizsgálata lymphocytákon Témavezető: Dr. Nagy M. György egyetemi tanár

26. A prenatális stressz hatása a gonadotrop és corticotrop szabályozó rendszer pre- és postnatális ontogenezisére Témavezető: Dr. Nemeskéri Ágnes egyetemi docens

27. A menopausa hatása a gastrointestinális rendszer funkcióira Témavezető: Dr. Nemeskéri Ágnes egyetemi docens

28. A máj sebészeti anatómiája. Máj szegmentek

Témavezető: Dr. Nemeskéri Ágnes egyetemi docens

29. Exocytosis Témavezető: Dr. Németh Anna tudományos főmunkatárs

30. Nyirokszervek fejlődése (bursa Fabricii, lép, nyirokcsomó) Témavezető: Dr. Oláh Imre egyetemi tanár

31. A corpus pineale és a lymphatikus rendszer Témavezető: Dr. Oláh Imre egyetemi tanár

32. Új monoklonális antitest karakterizálása és az antigén expressziója primordialis csírasejteken és egyes

humán daganatokban Témavezető: Dr. Oláh Imre egyetemi tanár

33. Retinális mozaik Témavezető: Dr. Röhlich Pál professor emeritus

34. Retinális fotoreceptorok fejlődése és differenciálódása Témavezető: Dr. Szél Ágoston egyetemi tanár

35. A corpus pineale, retina és mély encephalikus fényérzéksejtek nem-vizuális fotorecepciójának immuncitokémiai vizsgálata Témavezető: Dr. Vígh Béla professor emeritus

32

36. A circumventriculáris és liquorkontant neuronrendszer összehasonlító citológiai vizsgálata emberben és

különböző differenciáltságú gerincesekben Témavezető: Dr. Vígh Béla professor emeritus

37. Kábítószerek hatásai a neuroendokrin folyamatok szabályozására Témavezető: Dr. Wenger Tibor egyetemi tanár

PhD programok

Az Intézetben két doktori program keretében lehet PhD-fokozatot szerezni:

I. Embriológia, elméleti, kísérletes és klinikai fejlődésbiológia: Programvezető: Dr. Oláh Imre egyetemi tanár II. Idegtudományok: Programvezető: Dr. Palkovits Miklós akadémikus, egyetemi tanár

33

A HUMÁNMORFOLÓGIAI ÉS FEJLŐDÉSBIOLÓGIAI INTÉZET TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TÉMÁI ÉS LABORATÓRIUMAI FEJLŐDÉSBIOLÓGIAI ÉS IMMUNOLÓGIAI LABORATÓRIUM Téma: A madarak B limfocitáit képző bursa Fabricii embrionális és posztembrionális fejlődésének vizsgálata; egér embrionális őssejtek felszíni antigénjeinek vizsgálata. A munkacsoport tagjai: Bíró Éva Bódis Ildikó Molnár Dávid Kittner Zsuzsa Kocsis Katalin Nagy Nándor Oláh Imre FOTONEUROENDOKRINOLÓGIAI LABORATÓRIUM Téma: A pineális szervek összehasonlító finomszerkezeti és immuncitokémiai vizsgálata A munkacsoport tagjai: Dávid Csaba Fejér Zsolt Vígh Béla SEJT- ÉS MOLEKULÁRIS BIOLÓGIAI LABORATÓRIUM Téma: 1.) A retinális fotoreceptorok eloszlása és differenciálódása 2.) Az endo- és exocitotikus folyamatok vizsgálata A munkacsoport tagjai: Berta Ágnes Ida Halász Gergely L.Kiss Anna Lukáts Ákos Magyar Attila Németh Anna Röhlich Pál Szabó Arnold Szél Ágoston SEJT- ÉS MOLEKULÁRIS NEUROENDOKRIN LABORATÓRIUM Téma: 1. Neuroendokrin és parakrin mechanizmusok szerepe a hipofízis hormonok elválasztásának

szabályozásában 2. Az agyalapi mirigy mammotróp sejtek fiziológiás körülmények között folyamatosan változó

érzékenységének és annak mechanizmusainak megközelítése 3. A prolaktin szerepének vizsgálata az endokrin és immunrendszer kölcsönös összefüggéseiben A munkacsoport tagjai: Bodnár Ibolya Halász Béla Nagy M. György Oláh Márk Székács Dániel

34

FARMAKOLÓGIAI LABORATÓRIUM Téma: Marihuána farmakológiai hatásának vizsgálata A munkacsoport tagjai: Wenger Tibor KLINIKAI ANATÓMIAI LABORATÓRIUM Téma: A szív koszorúserek klinikai anatómiája.

Koszorúserek rendellenes eredése. elágazódása (korróziós szívpreparátumok). A szív vénás rendszerének klinikai anatómiája (korróziós szívpreparátumok). Az ischemiás szívbetegség klinikai anatómiai vizsgálata korróziós szívpreparátumokon. Az epeút szerkezeti variációk jelentősége a májsebészetben, parciális májátültetésben. A máj sebészeti anatómiája (máj szegmentek). A női test szeletanatómiája – a testszeletek computer tomográfiás feldolgozása. Speciális konzerválási eljárások az anatómia és patológia oktatásában. A vese sebészeti anatómiája.

A munkacsoport tagjai:

Szuák András Nemeskéri Ágnes IMMUNHISZTOKÉMIAI LABORATÓRIUM Téma: A szekretin peptidcsaládhoz tartozó vazoaktív intesztinális polipeptid (VIP) és a vele rokon hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) hipotalamuszban és hipofízisben való eloszlásának és szerepének tanulmányozása A munkacsoport tagjai: Halász Béla Heinzlmann Andrea Kausz Mária Köves Katalin Molnár Judith NEUROENDOKRIN REPRODUKCIÓS LABORATÓRIUM Téma: 1. A gonádműködés közvetlen idegi szabályozása

2. A herében termelődő peptidek herefunkcióra kifejtett hatása 3. A here által termelt peptidek lokális hatása és a here innervációja közötti kölcsönhatás

A munkacsoport tagjai: Gerendai Ida Halász Béla NEUROENDOKRIN KUTATÓCSOPORT, NEUROMORFOLÓGIAI LABORATÓRIUM Téma: Patkány septohippocampalis rendszerének tanulmányozása A munkacsoport tagjai: Csáki Ágnes Halász Béla Kiss József