A római irodalom • Kr. e. 1. század: megrendül a régi

eszményekbe vetett hit

• – elfordulás a közélettől – „új költők” (neoterikusok) –

• új hang, egyéni fájdalmak, vágyak, örömök, új formák

• A kardalköltészet helyébe i.e. 60 körül lép a költők új csoportja a “poetae novi”.

• A korszak legnagyobb költője Catullus

Caius Valerius Catullus (Kr. e. 87 – Kr. e. 54)

• A szerelem lírikusa

• Szerelme: Lesbia (Clodia)

• Jellemző: „odi et amo” (= gyűlölök és szeretek), az érzés nagysága és ambivalenciája

• Versei: „játszadozások”, „bohóságok” (nugae)

• Verseskönyve: 116 költemény (a

neoterikusok közt ő az, akinek a legtöbb verse, verseinek többsége fennmaradt)

• Önálló szellem; nem tanítani, inteni,

politizálni akart, hanem boldogan élni

•

• Népszerűségét közvetlenségének köszönhette (ugyanakkor a „tudós költő =poeta doctus” eszményének is eleget tesz)

Lesbia madárkája

• I. Vágyakozás és irigység, féltékenység a kedves közelében levő madárka iránt

• II. A madárka tréfásan szomorú, ironikus elsiratása

Éljünk, Lesbia

• A fiatalság értékrendje

• A boldogság veszélyeztetettsége, múlandósága

• Az élet szeretete – torlódó számok

• A feloldódás

Gyűlölök és szeretek: „odi et amo” • A szerelmi érzés ambivalenciáját = kettősségét,

a szerelem és gyűlölet egy tőről fakadó voltát fejezi ki.

• Az eredetiben az érzés dinamikáját az igék adják

• (1 kötőszó kivételével csak ige található benne).

• Egyetlen disztichon;

• sok ige, izgatottság és időtlenség

Jelöld a verslábakat a versben!

• Gyűlölök és szeretek. Mért? Nem tudom én se, de érzem:

• így van ez, és a szivem élve keresztre feszít.

A Lesbia-versek • „Modern” szerelmi kapcsolat: a kedves nő

egyszerre legyen testi és szellemi társ • szapphói strófában ír, tisztelegve Szapphó gr.

Költőnő előtt, akit példaképként tisztel • Catullus közvetítése révén ismerjük Szapphó

költészetét • „Istennő vagy!” „Jöjj, csókolózzunk sokat!” • „Boldog vagyok, mert szeretsz!” • „Legyünk örökre együtt!” • „Ölelgesd csak háromszáz szeretődet! • „Istenek, szabadítsatok meg ettől a csúf kórtól!”

Fordítói:

KAZINCZY FERENC

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY

BABITS MIHÁLY

DSIDA JENŐ

FALUDY GYÖRGY

RADNÓTI MIKLÓS

SZABÓ LŐRINC

1. Milyen új költői csoportosulás jött létre az ókori Rómában az i.e. 1. században? (név, jellemzők, képviselő) (4)

2. Írj Catullusról! (6)

3. Gyűlölök és szeretek!

4. Mit jelent az ambivalencia? (2)

5. Mi a szófajok szerepe a költeményben? (2)

6. Ritmusa szerint (időmértékes szempontból) mi állapítható meg a versről? (2)

7. Írd le és ritmizáld a verset! Jelöld be a verslábakat! (2+2)

Az aranykor költészete

• Augustus uralkodása megteremti a pax romanat (=béke)

• és a császár felismeri a művészet erkölcsjobbító és identitáserősítő voltát.

• Támogatja illetve támogatják a művészetet

(Pollio, Maecenas).

Publius Vergilius Maro (Kr. e. 70–19)

• Mantuában született;

• A polgárháború idején apja kis birtokát elvették és a veteránoknak osztják szét

• A kis birtokot később visszakapták

• Az aranykor hivatalos költője úgy, hogy szinte alig érintkezik a császári udvarral.

• Brindiziben hal meg.

Fontosabb művei:

• Georgica:

• A földművelésről és állattenyésztésről szóló tanköltemény;

• Szerb Antal szerint a legrómaibb mű.

Ekloga=Eclogae (Kr. e. 37) (=„szemelvények”, „válogatott versek”)

: • Eredetileg pásztori környezetben játszódó,

bukolikus költemény.

• (bukolosz = marhapásztor)

• A szó jelentése szemelvény, s arra utal, hogy Vergilius pásztori költeményei közül tizet választott kiadásra. (eidüllion /idill = képecske, életkép)

• A műfaj atyja a görög Theokritosz (Kr. e. 3. sz.): Idill,

• akinél még valódi pásztorok dicsérik a természeti szépségeket, a vidéki életet.

• Vergilius hősei álruhás pásztorok, valójában költők, filozófusok, akik a jelennel <-> a múlt vagy eljövendő aranykort idézik.

• 20. század harmincas éveinek 2. felében Radnóti Miklós teszi a műfajt világképe legfontosabb hordozójává.

Eclogák: • Kultúrtörténeti szempontból a legfontosabb a IV.

ecloga, • eljövendő aranykort jósolja meg, s a gyermekről beszél,

aki elhozza ezt, a Szűzről és a kígyóról. • A középkor értelmezésében Jézus eljövetelét jósolta. • Ebből fakad a középkor fölfokozott Vergilius-kultusza

(Dante őt kéri fel kísérőéjül az Isteni színjátékban). (monologikus forma)

• A IX. ecloga

• életrajzi utalást tartalmaz a földjeitől megfosztott “pásztorok” panaszának felemlítésével.

• (Radnóti fordította) (párbeszédes forma)

Aeneis (i.e. 30–20):

• Szicíliában írta. • T. S. Eliot szerint a mű minden műalkotás

mércéje, európaiságunk hordozója.

Megírásának célja kettős: a gens Julia (Juliusok nemzetsége) illetve a római nép identitásának megteremtése,

• s ezzel megteremti a nemzeti eposzt.

Felépítése:

• 12 énekből áll • első 6 ének: az Odüsszeia imitációja. • Az égő trójából pius Aeneas (kegyes Aeneas)

kimenti a háziisteneket és társaival elindul új hazát keresni. Dido királynő lakomáján Aeneas elmondja történetét (faló, Laokoón stb.)

• Dido Aeneas iránti reménytelen szerelmében máglyán égeti el magát

• A 6. énekben megjárja az alvilágot

második 6 ének:

• az Iliász imitációja.

• Harc Latiumban Turnusszal az új hazáért,

• s Turnus halálával fejeződik be a mű.

• A főhős a római hivatástudat jelképe, akinek egyéni boldogságát is fel kell áldozni a közösségéért

• Hatása a 20. századi oktatásban is jelentős

Quintus Horatius Flaccus (i.e. 65–8)

• Apja libertinus, ő Brutus híve • Philippinél – mint írta –„pajzsát csúfosan

elhagyván megfutamodott” • Később „közkegyelmet nyervén kincstári

írnokságot vállalt” • Majd „a merész szükség” – írta –

„versfaragásra kényszerített”

• MAECENAS – felismerve tehetségét – biztosította számára „független nyugalmának” feltételeit

• HORATIUS AUGUSTUS ellenfeléből annak híve és bizalmasa lett

• Köztársaság párti. • Poétikai jelentősége: a görög

strófaszerkezetek átmentése az újkor felé.

Művei:

• Első művei: epódoszok és Szatírák (kortársakról rajzolt portrék)

• Költészetének legérettebb darabjai a carmenek (=ódák);

• Az ódák mellett fontosak verses levelei, episztolái is

• Episztolák: Pisókhoz írt episztoláját az utókor ars poeticának nevezi.

• Ódák: (óda, odae = dal, ének) bölcseleti, tanító jellegű költemények, melyekben életfelfogását, életelveit fejti ki.

Elvei: • “Odi profanum vulgus”

Babits fordításában (In Horatium): “Gyűlöllek, távol légy alacsony tömeg” (szellemi arisztokratizmus)

• “Aurea mediveritas” vagy „Aurea mediocritas” “Aranyos középszer”, “Arany középút” (A szélsőségektől mentes élet.)

• “Carpe diem!” “Szakítsd le a napot!” (Minden napnak szakítsd le a gyümölcsét, minden napodnak meg legyen az értelme.)

• “Sapere aude!” “Merj tudni!” (Merj a saját értelmedre támaszkodni! – Kant teszi meg a felvilágosodás jelmondatának.)

Thaliarchushoz • Thaliarchushoz (az ünnepi öröm vezéréhez) írt

versében alkaioszi strófákba foglalja üzenetét: „Holnap mi lesz majd? azt ne kutasd! A sors / ahány napot nyújt, vedd nyereség gyanánt”

• A horatiusi életbölcsességet felvezető ellentétek:

• a kinti hideg a benti kandalló

• fagyott vizek a kancsó bora

• az öregség szürkéje az ifjúság zöldje

•

• Gyakorlati tanács: Itt és most – örülj !

Leuconoéhoz

• Leuconoéhoz (= ragyogó elméjű)

• „ne kutasd, … mit szántak, mi jövőt isteneink”

• „carpe diem” – „élvezd az életet!”, „tépd le a napot!” (– nem hedonizmus, hanem a pillanat értékének tudata)

Licinius Murenához (Maecenás sógorához)

1. vsz.: a végletektől (a vakmerőségtől és a gyávaságtól) óvja

2. vsz.: aurea mediocritas:

„Akinek a szivében arany közép tart súlyegyent, azt nem nyomorítja rozzant putri szennye, nem nyomorítja bántó udvari pompa.”

3. vsz.: a vakmerőség (=önhittség) sérti az isteneket (kép: förgeteg, villám)

4–5. vsz.: biztatás: „Nem lesz, ami rossz ma, nem lesz / folyton az...”

6. vsz.: ismét a hajóskép: „Vond / össze, hogyha kedvez a szél, túlontúl / büszke vitorlád”

(A vers címzettjének a sorsa: Kr. e. 22-ben összeesküvés vádjával kivégezték)

Hedonizmus (hedoné= gyönyör):

• az élet értelme az élvezet, a gyönyör

• Horatius életelve:

• az élet értékeinek tudata és bölcs élvezete,

• a végletektől való tartózkodás,

• a mértékletesség