ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SPORTTUDOMÁNYI INTÉZETE

Boda Eszter – Herpainé Lakó Judit

A rekreáció elmélete és módszertana 2.

A rekreáció és a szabadidő eltölté-sének színterei, speciális területei

és formái

EKF Líceum Kiadó Eger, 2015

1

Szerzők

Boda Eszter, Herpainé Lakó Judit

Szerkesztő

Dr. Révész László,

Dr. Bíró Melinda

Szakmai lektor

Dr. Benczenleitner Ottó

Anyanyelvi lektor

Vasné Varga Judit

Készült: a TÁMOP-4.1.2.E-15/1/Konv-2015-0001

''3.misszió'' Sport és tudomány a társadalomért Kelet-Magyarországon projekt ke-retében

ISBN 978-615-5509-98-8

Az Eszterházy Károly Főiskola tankönyve

A kiadványért felelős az Eszterházy Károly Főiskola rektora.

Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában.

2015

2

A kötet szerzői

Herpainé Lakó Judit

Testnevelő tanár, okleveles művelődésszervező, adjunk-

tus (EKF)

Az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett testnevelő

tanár és művelődésszervező diplomát. Tanulmányait a

Pécsi Tudományegyetemen folytatta tovább, ahol ok-

leveles művelődésszervezőként végzett. Emellett meg-

tanulta a fazekas mesterséget, számos kulturális célú

civil szervezet tagja, vezetője lett. Gyerekkora óta szer-

vez kulturális, közművelődési és sportprogramokat,

rendezvényeket. Tájfutás sportágban segédedzői vég-

zettséggel rendelkezik, jelenleg is aktív szenior ver-

senyző és versenybíró, versenyrendező. Főiskolai ta-

nulmányai végeztével az egri Forrás Gyermek-

Szabadidőközpontban művelődésszervezői, kultúra-

közvetítői munkát kapott. Ezután az Eszterházy Ká-

roly Főiskola Közművelődési Tanszékére került, ahol

14 éven keresztül tanított. 2015 óta a Sporttudományi Intézet adjunktusa. Több felső-

oktatási szak akkreditációs munkáiban vett részt, akkreditált pedagógus-

továbbképzések létrehozója és oktatója, Európai Uniós és hazai projektek megvalósító-

ja, projektmenedzsere. A Testnevelési Egyetem Doktori Iskola Nevelés- és Sporttudo-

mányi Programjának doktorandusza.

Boda Eszter

Sportmenedzser, főiskolai tanársegéd (EKF)

Az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett sportszer-

vező diplomát 2009-ben, eseményszervező és rekreá-

ció-turisztika specializációval kiegészítve. 2011-ben a

Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi

Kar és a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástu-

dományi Karának közös mesterképzésének keretében

sportmenedzserként végzett. 2014-ben a Fitness Aka-

démián szerzett aerobik sportedzői végzettséget. Je-

lenleg doktoranduszhallgató a Debreceni Egyetem

Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok

Doktori Iskolájában. 2015 februárjától dolgozik az

Eszterházy Károly Főiskola Sporttudományi Intézeté-

ben. Főbb kutatási területei közé tartozik a rekreáció,

valamint a sport- és szabadidő gazdaság.

3

TARTALOM

1. A rekreáció irányzatai, az indoor és az outdoor irányzatok ............... 5

Outdoor rekreáció .................................................................................................. 5

Egészségmegőrző rekreáció ................................................................................... 6

Fitnesz.............................................................................................................. 6

Üzemi-munkahelyi irányzat ............................................................................ 7

Wellness irányzat ............................................................................................ 8

Sportági irányzat ............................................................................................. 9

Élménykereső rekreáció ......................................................................................... 9

Extrémsport irányzat..................................................................................... 10

„Fun” sport irányzat ....................................................................................... 11

Kalandsportok ................................................................................................ 12

Teljesítményelvű irányzat .............................................................................. 12

Összefoglaló táblázat ...................................................................................... 12

A sportterek kialakulásának történeti áttekintése ............................................... 14

Rekreációs sportlétesítmények .............................................................................16

Építő játszókert...............................................................................................16

Vizes játszókert ...............................................................................................16

Sport játszókert ..............................................................................................16

Közlekedési játszókert .................................................................................... 17

Kaland-játszókert, kalandpark ....................................................................... 17

Botanikus- és kisállatkert .............................................................................. 18

Felnőttek kertje ............................................................................................. 18

Erdei tornapálya ............................................................................................ 18

Szabadidőközpont ..........................................................................................19

Rekreációs létesítmények tervezésének szempontjai ...........................................19

2. A rekreációs és a civilizációs betegségek ........................................ 22

2.1. Életkórok – életkorok I. és II. ................................................................. 22

2.2. Életkórok – életkorok I. és II. ................................................................ 24

Magzati élet/áldott állapot (0-40. hét) ......................................................... 26

Gyermekkor ................................................................................................... 27

Felnőttkor ...................................................................................................... 30

Időskor ........................................................................................................... 32

3. A rekreációs élmény, a totális élmény (Flow) fogalma, jellemzői,

kapcsolata a sporttal ...................................................................... 33

4

4. A rekreáció mozgásanyaga és csoportosítása ................................. 36

Munkamánia, a rekreáció mint alternatíva-gyógymód ....................................... 36

Nem sportág jellegű mozgásos tevékenységek .................................................... 38

Hobbi jellegű tevékenységek ......................................................................... 38

Sport-rekreációs tevékenységek .......................................................................... 40

Aerob sportok ................................................................................................ 40

Esztétikai sportok ........................................................................................... 41

Munkamánia és a rekreáció mint alternatíva-gyógymód ................................... 43

5. A munkahelyi egészségfejlesztés lehetőségei .................................. 46

Fogalmi tisztázás .................................................................................................. 46

Kialakulása ........................................................................................................... 48

Az egészségfejlesztés területei ............................................................................. 48

Kutatások, eredmények számbavétele, már futó és jól működő egészségfejlesztő

programok ..................................................................................................... 50

Felhasznált irodalom ......................................................................... 56

Iskolai rekreáció, szabadidő-szervezés az iskolában .......................... 59

6. Az iskolai szabadidő-szervező ........................................................ 60

A szabadidő-szervező helye és szerepe az iskola életében ...................................61

A szabadidő-szervező kötelességei, elvárások ......................................................61

A szabadidő-szervező lehetőségei ........................................................................ 62

Együttműködés .................................................................................................... 62

7. Szabadidő-eltöltési irányzatok, a szabadidőről vallott nézetek

változásai ....................................................................................... 65

8. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja ................... 70

8.1. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja életkorok szerint .... 70

Gyermekkorúak rekreációja .......................................................................... 70

8.2. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja, nők és férfiak

rekreációja ..................................................................................................... 88

8.3. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja, veszélyeztetett

társadalmi rétegek és csoportok rekreációja ................................................ 89

9. Hazai és nemzetközi rekreációs szervezetek és irányzatok. A

szabadidősport területének felépítése hazánkban, magyarországi

rekreációs szervezetek. .................................................................. 90

A rekreáció nemzetközi szervezetei ..................................................................... 90

Hazai szervezeti hálózat ....................................................................................... 90

Felhasznált irodalom ......................................................................... 94

5

1. A REKREÁCIÓ IRÁNYZATAI, AZ INDOOR ÉS AZ OUTDOOR IRÁNYZATOK

A rekreáció színterei, létesítmények (indoor-outdoor helyszínek,

outdoor létesítmények, parkok, ismert parkok, jelentőségük)

A rekreáció fejlődése és fogalmának kialakulása kapcsán korábbi tananyag keretén

belül már beszéltünk arról, hogy a technikai fejlődés életmódváltást és sok esetben

sajnos negatív irányú változást hozott. Ennek ellensúlyozására a különféle társadalmi

csoportok más-más tevékenységi formákat részesítettek előnyben, így a rekreációs

irányzatokat a felhasználó célja szerint szokták differenciálni. Konkrét irányzatok ki-

alakulásáról az 1940-50-es évektől beszélhetünk, melyek létrejöttét különböző

demográfiai, politikai és gazdasági változások előzték meg. A legnagyobb

ráhatással a ’70-es évektől bekövetkezett információs forradalom és az

ezredfordulóra jellemző globalizáció voltak (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler,

Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A fizikai rekreáció ennek megfelelően három jellegze-

tes irányban fejlődött. Kialakulását tovább segítette még a divat és az irányító szak-

emberek felkészültsége, valamint beállítottsága. A három irányzat az outdoor (termé-

szetbe vágyódás), az egészségmegőrző (fitnesz, wellness) és az élménykereső (extrém,

fun, kaland) (Kovács, 2004). Ismerkedjünk meg részletesen is az egyes irányzatokkal

és altípusaival.

Outdoor rekreáció

Kialakulását az urbanizáció kényszerezte, vagyis a természettől való eltávolodás.

Létrejöttét a szabad levegőn végzett mozgás iránti nosztalgia is kiváltotta, amely tu-

lajdonképpen a zsúfolt életterektől való menekülést jelentette. Eszközei a természet-

ben végzett valamennyi rekreációs célú mozgás (pl. séta, kirándulás, futás, sífutás, téli

túrázás, evezés, kerékpározás, görkorcsolyázás stb.), melyeket csoportosíthatjuk az

alábbiak szerint: hegyi-erdei; kerekes; téli; vízi; légi. Külön csoportját képezik a nem

sport-típusú tevékenységek, mint például különböző kertészkedés jellegű tevékenysé-

gek (virágültetés, metszés stb.), az erdőkben, mezőkön való gyűjtögetés (gombászás,

virággyűjtés, bogyógyűjtés stb.), a grillezés és bográcsozás, a nem megélhetési horgá-

szat és vadászat (Kovács, 2004). Az egyetlen fontos tényező, hogy ezek ne megélhetési

indíttatásból, hanem kikapcsolódásként valósuljanak meg. Legfőbb célközönsége a

6

kezdeti időkben fiatal felnőttekből állt, majd egyre inkább eltolódott az érett felnőtt és

az idős korosztály irányába (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi,

2011). Az irányzathoz köthető mozgások, tevékenységek inkább alkalmi jellegűek.

Egészségmegőrző rekreáció

A következő nagy mérföldkő a városiasodás és a rohamos technikai fejlődés követ-

keztében bekövetkezett egészségi állapotromlás volt. Ebben az időszakban egyre több

riasztó adat került nyilvánosságra, melyek tettre ösztönözték a szakembereket. A civi-

lizációs ártalmak (környezetünk romlása, stressz, túlfogyasztás stb. lásd később rész-

letesen) következtében rohamosan nőtt az úgynevezett civilizációs betegségekben

(szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, idegrendszeri) szenvedők aránya. Ezek

hatására terjedt el elsősorban a fejlett országokban az egészségmegőrző rekreáció és

annak irányzatai (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A

szakirodalmak három irányzatot különítenek el, lássuk ezeket részletesen.

Az első a fittségi irányzat, mely további két típusból tevődik össze: a fitneszből és

az üzemi-munkahelyi irányzatból.

Fitnesz

1.kép egészségmegőrző rekreáció

7

A civilizációs ártalmak felismerésével párhuzamosan kezdett kialakulni egy új

„őrület”, az arányos test divatja. Ez a férfiaknál főleg a speciális kondicionáló gépek

használatában (Arnold Schwarzenegger és a body building sztárok), a hölgyeknél az

aerobic jellegű mozgásformák elterjedésében realizálódott (Jane Fonda). A mozgás

előtérbe kerülése mellett a fiatalok, főként a tinédzserek egy része szigorú és egész-

ségtelen diétával próbálta megőrizni vonalait, ennek kapcsán beszélhetünk a „body

terror” fogalmáról. Napjainkban szerencsére az irányzat kíméletesebb változatai fi-

gyelhetők meg (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).

Üzemi-munkahelyi irányzat

Az első kezdeményezések már a II. világháború előtt fellelhetők az USA-ban, elter-

jedésének virágkora mégis a ’70-es évekre tehető. Ekkor kezdték felismerni a munkál-

tatók fontosságát és szükségességét. A közelmúltban, kiemelten az ezredforduló idő-

szakában, a fejlett, nyugati országokban erőteljesen megnőtt a jelentősége, ami miatt

már önálló irányzatként kezeli a szakirodalom. Az irányzat a munkavégző-képesség

növelését, a csapatépítést, a team-munka javítását és a stressz-oldást célozza meg el-

sősorban. Célközönsége ebből kifolyólag a nagyobb munkavállalói létszámmal műkö-

dő vállalatok dolgozói, multinacionális cégek (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler,

Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).

2. kép: rekreáció a mozgás jegyében (FittAréna 2015. Dechatlon Magyarország által fotózva)

8

Wellness irányzat

A wellness gyökerei az „öreg” kontinensen, a wellness atyjának tartott Sebastian

Kneipp (1821–1897) nevéhez köthetők. Kneipp egy dél-németországi kolostort veze-

tett, és papi hivatásának gyakorlása mellett az egészséges életmód elveinek kimunká-

lásán is munkálkodott. Filozófiájának alapelemeiként az alábbiakat fogalmazta meg:

phytoterápia (gyógynövények alkalmazása)

dietetika (egészségcélzatú táplálkozás)

mozgásterápia

testi-lelki egyensúly (a fizikai aktivitás és a pihenés, kikapcsolódás egyensúlya)

hidroterápia (fürdőkultúra)

Napjainkban magán a Kneipp-kúrán a hideg-melegvizes kezelés váltakozását ért-

jük. A wellness számára komplex értelmű az emberi egészség, mely során feltételezi,

hogy az egyén maga is aktívan tesz annak megőrzése érdekében, és nemcsak a pre-

venció által, hanem pszichés állapotának és értelmi képességeinek egyensúlyban tar-

tásával is. Az irányzat központjában a test és lélek kényeztetése áll, a jól megélt élet-

örömnek pedig kiemelt figyelmet szán. E köré gyűjt minden olyan eljárást és tevé-

kenységet, mely a tudatosan kialakított élet megélését/átélését segíti. Nézzünk né-

hány példát az eljárásokra és tevékenységekre: szépségkezelés, masszázs, meditáció,

relaxáció, jóga, Tai Chi, sportprogramok, egészséges táplálkozás, egészséges anyagok

használata, valamint a stressz-oldás és stressz-kezelés. Célközönségét a felnőtt kor-

osztály jelenti, de kialakítottak wellness-oázisokat az idősebb korosztályoknak is, me-

3. kép: Munkahelyi aktivitás szerepe egyre nagyobb kell, hogy legyen (https://peakshop.hu/man/munkahelyi-mozgas/)

9

lyek egyre népszerűbbek mind külföldön, mind hazánkban (Nádori, Gáspár, Rétsági,

Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).

Sportági irányzat

Az irányzat az iskolai testnevelés során vagy a fiatal korban egyesületi vagy egyéb

szervezeti keretek között űzött sportjátékokat hivatott továbbvinni és lehetőséget biz-

tosítani a sportolni vágyóknak a mozgásra. Főként a fiatal felnőttek és a középkorúak

körében népszerű és elterjedt. Általában, mint az a rekreációs sportmozgás végzésére

alapvetően is jellemző, a tevékenység öröméért űzik, de a fizikai és szellemi kondíció

megőrzése mellett a teljesítmény, a versengés is fontos szerepet kaphat (Nádori, Gás-

pár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).

Élménykereső rekreáció

A rekreáció harmadik és legfiatalabb irányzatának népszerűségét az adja, hogy a

benne résztvevőknek valamilyen értelemben vett kihívást jelent. Ez lehet fizikai, pszi-

4. kép a wellness kapcsolódási területei (http://www.tamuc.edu/campuslife/campusRecreation/Wellness/default.aspx)

10

chés, vagy akár akarati, melynek izgalmát a valódi vagy vélt veszély átélése adja. Ki-

alakulása és elterjedése az utóbbi évtizedekre tehető, oka pedig a munkahelyi telje-

sítménykényszer, a monoton munkavégzés és a gépek uralta világ elől való menekülés

volt. Az emberek számára vonzó volt, hogy még ha rövid időre is, de kiszakadhattak a

mindennapokból és egy nagy adag adrenalin-lökettől szinte azonnal élményt élhettek

át. Célközönsége elsősorban a fiatalok és a fiatal felnőttek, de egyre nagyobb száza-

lékban jelenik meg a középkorúak körében is. Négy irányzatát különbözteti meg a

szakirodalom, ezek az extrémsportok, a „fun” sportok, a kalandsportok és a kissé ki-

lógó teljesítményelvű rekreáció (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth,

Gáldi, 2011).

Extrémsport irányzat

Sokan divatosan „adrenalin-sportok”-nak is nevezik, hiszen az irányzathoz sorolt

és köthető tevékenységek esetében hirtelen adrenalin-szintemelkedés lép fel. Tipikus

előfordulása például a levegőben való manőverezés (repülés, sárkányrepülés stb.),

illetve a zuhanás közben (ejtőernyőzés, bungee jumping, bázisugrás stb.), a vízben (pl.

windsurfözés, wakeboardozás, vízisízés, rafting, búvárkodás stb.) és a szárazföldön

(pl. motocross, rally, Via Ferrata, mountain boarding, aszfaltszánkózás stb.) átélt él-

mények. Ide kell sorolni az energiafelhasználásban extrém igénybevételű sportokat is

(pl. szupermaraton, Ironman versenyek). Léteznek olyan tevékenységek, ahol a kettő

ötvöződik, vagyis az extrém energiafelhasználás együtt jelentkezik a különleges ve-

5. kép extrém sport – bázisugrás (http://offline.hu/kikapcs/2013/09/a-vilag-legjobb-extremsport-kepei-red-bull-illume-2013-gyoztesei)

11

szélyhelyzettel (pl. magashegyi expedíciók, hosszú távú tengeri vitorlázás stb.) (Nádo-

ri, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).

„Fun” sport irányzat

A „fun” sport mint fanatizmust, megszállottságot jelent az adott sportághoz vagy

csapathoz, sportolóhoz. Az aktív „fun” sportoló minden szabad percét kihasználva űzi

kedvenc sportját, erős érzelmi kötődést mutatva, mely sokszor az átlagember számára

már betegesnek is tűnhet. A passzív résztvevő, gyakorlatilag a fanatikus szurkoló,

vagyis egy olyan sportfogyasztó, aki ténylegesen nem űzi a sportágat, de annak min-

den jelentősebb eseményén részt vesz, ha teheti. Főként kognitív vagy érzelmi vona-

lon kötődik a sportághoz, vagy akár egy-egy csapathoz, sportolóhoz. A hatalmas szur-

kolótáborral rendelkező csapatokra mindenki tudna számos példát mondani, ide so-

rolhatóak például az FC Barcelona futball vagy akár kézilabda csapata, a Real Madrid

focistái, a New England Patriots amerikai futball csapata, a Los Angeles Lakers vagy a

Miami Heat kosárlabda csapata és még folytathatnánk a sort. Az irányzat célközönsé-

ge igen széleskörű, a serdülőkorúaktól egészen a felnőttekig találkozhatunk fanatiku-

sokat.

6. kép: fanatikus szurkolók (http://www.mob.hu/jegkorong-nagy-ero-lehet-a-szurkolok-lelkesedese)

12

Kalandsportok

A szakirodalom gyakran kalandturizmusként említi, mivel kalandról csak a meg-

szokott életvitelhez, környezethez képest történő eltérés esetén beszélhetünk, mely

legtöbbször turisztikai tevékenység során valósul meg. Sokak számára különös él-

mény lehet pl. a sátorban alvás, az éjszakai horgászat vagy a veszélyes tengerszaka-

szon való búvárkodás. Egy-egy kalandtúra alkalmával rendkívül lényeges a képzett

vezető jelenléte, aki ismeri és képes betartatni a biztonsági és környezetvédelmi elő-

írásokat. Az irányzat célközönsége főleg a fiatalok és fiatal felnőttek, de napjainkban

egyre inkább jellemző, hogy szívesen csatlakoznak az idősebb korosztály tagjai is ilyen

kalandtúrákhoz (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).

Teljesítményelvű irányzat

Az irányzat igen szűk réteg számára létezik, hiszen rendkívüli előképzettséget és

kondíciót feltételez. Kissé ki is lóg az élménykereső irányzat többi irányzata körül. Jó

példája a triatlon sportág, vagy hazai rendezvények közül például a Balaton-átúszás,

nemzetközi színtéren pedig például a New York maraton. Célközönsége a fiatalok és

fiatal felnőttek, valamint az egykor intenzíven sportoló, az élsportból kiöregedett kö-

zépkorú felnőttek (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).

Összefoglaló táblázat

Rekreáció

típusa Változatai Kiváltó okai Jellemzői

Outdoor

Természetbe vágyódás

Urbanizációtól való me-

nekülés

Rekreációs célú sporttevé-

kenység a szabadban

Kertészkedés

Gyűjtögetés a szabadban

Egész-

ségmegőr

ző

Fitnesz irány-

zat

Civilizációs ártalmak

felerősödése

Romló morbiditási,

mortalitási adatok

Arányos test divatja

Aerobic, testépítés

Kíméletes/kíméletlen diéta

Üzemi-

munkahelyi

rekreáció

irányzat

Betegállományban töl-

tött napok magas száma

Team-munka előtérbe

kerülése

Munkavégző-képesség nö-

velése

Csapatépítés

Stressz-oldás

Sportági

irányzat

Fiatal korban űzött

sportjátékok továbbélé-

sének igénye

Fiatal korban űzött sportok

továbbélése

Teljesítmény, versengés

Wellness

irányzat

Holisztikus felfogás fel-

erősödése

Új életstílus

Pszichés egyensúly megte-

13

remtése

Relaxáció, szépségkezelés,

masszázs, táplálkozás

Élmény-

kereső

Extrémsport

irányzatok

Menekülés a munka tel-

jesítménykényszeréből

Extrém energiafelhaszná-

lás

Adrenalin-függőség

Különleges tevékenység

keresése

Kalandspor-

tok

Monotónia ellensúlyo-

zása

Közös, kalandos élmény

keresése

„Fun” spor-

tok

Hagyományos társa-

dalmi értékek háttérbe

szorulása

Érzelmi kötődés a válasz-

tott sporthoz

Sajátos szubkultúra

Aktív vagy passzív fana-

tizmus

Teljesítmény-

elvű rekreá-

ció

Versenysportolói pálya-

futás amatőr folytatása

Kivételesen jó kondicioná-

lis állapot

Intenzív sportolói múlt

1. táblázat: a rekreáció irányzatai (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011)

14

A rekreáció színterei, létesítmények (indoor-outdoor helyszínek, out-

door létesítmények, parkok, ismert parkok, jelentőségük)

A sportterek kialakulásának történeti áttekintése

Sportolásra alkalmas területeket, stadionokat már az ókorban építettek, gondol-

junk csak a gymnasiumra vagy az ókori olimpiák helyszínére. Még a „sötét” középkor

városaiban is voltak szabadtéri és fedett sportpályák, habár abban a korban nem a

testmozgás állt a mindennapok központjában. Korábban már említettük, hogy az ipa-

ri társadalmak megjelenésével növekedett az igény a testmozgásra és a sportolásra.

Az USA-ban és Nyugat-Európában a szabadidő növekedésével a városi lakosság re-

kreációs igényeinek kielégítésére a sportépítészet önálló területté vált és egyre fonto-

sabb szerepet kapott. A „város élhetőbbé tétele” mozgalom keretén belül az 1900-as

évek elején alakultak ki az első nagyvárosi parkok Londonban, Párizsban, New York-

7. kép: a new yorki Central Park régen (http://haerdekel.hu/regen-es-most-new-york/)

15

ban, Berlinben, és ekkor született meg a budapesti Városliget is. Az 1890-es években,

Krakkóban építették meg az első multifunkcionális parkot, amit megálmodójáról a

későbbiekben „Jordan kertnek” neveztek. A fejlett országokban a szabadtéri rekreáci-

ós parkok mellett megszületett az igény az úgynevezett multifunkciós létesítmények

tervezése és építése iránt. Multifunkciós létesítményről beszélünk abban az esetben,

ha a különböző sportigényeket kiszolgáló tereken túl kulturális, szórakoztató és szol-

gáltató tevékenységek folytatására is alkalmasak. A 20. század elején egyre nagyobb

figyelmet kapott a városi sportterek kialakítása. Le Corbusier, híres francia építész

1928-ban megjelentetett urbanizációs követelményeket tartalmazó listája már előírta,

hogy minden új lakónegyed részére megfelelő méretű játszó- és sportterületeket kell

biztosítani. Az első játszótérszerű parkokat kizárólag kisgyermekek számára alakítot-

ták ki és csupán egy hintából, valamint egy homokozóból álltak. A nagyobb gyerme-

kek mozgásigényének kielégítésére ekkor még úgy vélték az iskolai kere-

tek/testnevelésórák a legmegfelelőbbek. Sörensen nevezetű dán építész volt az első,

aki 1931-ben felvetette az építő játszótér gondolatát, mely később lim-lom, Robinson,

építő és kaland játszótérként terjedt el világszerte (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler,

Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).

A II. világháború után gombamód kezdtek szaporodni Európa-szerte az egyre több

és változatosabb játéklehetőséget nyújtó (mai értelemben vett) játszóterek. Játszótér-

nek nevezzük azt a játszóterületet, mely kisebb-nagyobb zöld területhez csatlakozik,

és felszerelése lehetőleg minden korosztály igényeit kielégíti (vagyis már nem csupán

a kisgyermekek szórakozását szolgálták). Egy másik rekreációs létesítménytípus a

játszókert. Ez magasabb szintű, ahol a különböző korosztályok részére sokoldalú fizi-

kai és pszichikai készséget fejlesztő játékok és játszószerek állnak rendelkezésre. Tisz-

tázni kell a játszóhely fogalmát is. A játszóhely az egyes korcsoportok játékterülete,

mely egysége lehet a játszótérnek is, de ami fontosabb, hogy mindenképpen része a

játszókertnek. Vannak például olyan játszókertek, ahol az egyes játszóhelyek berende-

zése határozza meg a játszókert jellegét (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné,

Woth, Gáldi, 2011).

A 2000-es évek elején a játszóterekre bevezették az EN-1176 és 1177-es biztonsági

szabványt 15 Európai Uniós tagállamban, melyet Magyarországon 2008-tól kötelező

betartani minden önkormányzati tulajdonú közterület és oktatási intézmény játszóte-

rét üzemeltető szervezetnek. A szabványok egyik fő célja, hogy alkalmazásukkal mi-

nimalizálható legyen a játék közben bekövetkezett sérülések kockázata (Nádori, Gás-

pár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Ennek érdekében szabályozzák a

csúszdák, a hinták, a mászókák kinézetét, anyagát, méretét, de például magát a ját-

szótér talajának borítását is (www.mszt.hu).

16

Rekreációs sportlétesítmények

A rekreáció szempontjából természetesen amennyiben az időjárási viszonyok lehe-

tővé teszik, a legértékesebbek a szabadtéri sportterületek. Éppen ezért elsősorban a

természetközeli és zöldterületet is tartalmazó sporttereket tartják a legfontosabbnak.

Ismerjük meg részletesen a különféle létesítményeket.

Építő játszókert

Korábban már említettük kialakulását és kitalálóját, most nézzük mi is ez a rekreá-

ciós létesítmény. Fejleszti az alkotókészséget, a közösségi szellemet, ugyanakkor elő-

készít a társadalmi együttélésre. Feltétlen tartozéka egy raktárakkal, öltözővel, mos-

dóval ellátott épület, mely télen is használható. Továbbá fontos „tartozék” egy, a

gyermekekkel jó kapcsolatot kiépíteni tudó játékvezető/animátor, aki a résztvevőkkel

közösen vezeti az építő játszókertet (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth,

Gáldi, 2011).

Vizes játszókert

A nevével elárulja lényegét, vagyis központi eleme valamilyen vizes dolog, például

ivókút, pancsoló, vízpermetező, vagy akár kisebb úszómedence. Főként a nyári hóna-

pokban lehet kedvelt egy ilyen kert, ahol minden korcsoport kedvére pancsolhat a

melegben. Népszerű lehet egy sekélyvizű csónakázó vagy csónakúsztató létesítése is.

Fontos, hogy a vizes játszókert napos területen legyen, és szakszemélyzet irányítsa,

felügyelje a játékot (animátor, úszómester, műszaki vezető) (Nádori, Gáspár, Rétsági,

Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).

Sport játszókert

Maradva a játszókerteknél, az általános és középiskolások körében népszerű típus

a sport játszókert. Kialakításában, felszerelésében egyértelműen és a nevéből adódóan

is a sportjelleg uralkodik. Célszerű önkormányzati létesítményekhez, iskolákhoz kap-

csolni a jobb kihasználtság és a szakszerű vezetés miatt. A sport játszókertben ki kell

8. kép: EU szabvány játszótér (http://www.csuszda.eu/)

17

alakítani labdajátékokra alkalmas pályákat (labdarúgás, kosárlabda, streetball, röp-

labda, strandröplabda, kézilabda, tollaslabda, asztalitenisz), különféle tornaszereket

(mászórúd, kötél, gyűrű, nyújtó), célszerű futópályát, ugrógödör, valamint egyéb pá-

lyákat kialakítani a minél sokoldalúbb kihasználtság érdekében (roller, kerékpár, gör-

korcsolya, ügyességi és akadálypályák). Természetesen a felügyelő ember itt sem ma-

radhat el (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).

Közlekedési játszókert

Kisiskolások és serdülők számára a valóságot utánzó útrendszerrel, sokféle változa-

tos megoldást kínáló tanpályák. A közlekedési játszókert útjain a gyerekek felváltva

közlekedhetnek, illetve irányíthatják a forgalmat (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler,

Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).

Kaland-játszókert, kalandpark

Magyarországon egyre népszerűbbek a különböző nehézségű kalandparkok. Ezek

változatos felszínen kialakított, dombokkal, völgyekkel, patakkal, vízeséssel rendelke-

ző játszóterületek. Felszerelése főleg természetes anyagú. Eszközeik lehetnek kötélpá-

lyák, pallók, csónakázó, mászófalak, barlangok, kilátótornyok, lengő kötelek stb. Ki-

válóan alkalmasak felnőtt- és gyermekcsoportok fogadására, csapatépítő programok

lebonyolítására (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A

9. kép közlekedési játszókert (http://tanpalya.hu/hu/kezdolap/tanpalya/gyermek-kozlekedesi-park)

18

felügyelő személyzet természetesen ennél a rekreációs létesítmény-típusnál is elen-

gedhetetlen.

Botanikus- és kisállatkert

Fás növényekkel, lágyszárúakkal, gazdasági növényekkel és dísznövényekkel ren-

delkező parkegyüttes, ahol a gyermekek akár oktató nélkül is megismerkedhetnek a

növények élővilágával. A parkhoz érdemes kis faházat építeni, esőtetővel kombinálva.

A városi gyermekek számára különleges élményt nyújthat az állatokkal kiegészített

játszókert, ahol megfigyelhetik a különféle háziállatok szokásait, és játszhatnak is ve-

lük (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).

Felnőttek kertje

A nevében is szerepel a célcsoportja, vagyis elsősorban a felnőttek részére alakítják

ki. Más néven rekreációs kertnek is nevezik, ahol lehetőség van az aktív és a passzív

pihenésre is. Általában csupán egy sövénnyel szokták elkülöníteni a gyermekek ját-

szóhelyétől. Népszerű játékai a pingpongasztal, a mini golfpálya, a teke és lengőteke

stb. Az aktív kikapcsolódás mellett lehetőséget kell biztosítani a passzív pihenéshez is,

ezért csendes ülőhelyeket, olvasó- és sakkozó sarkokat is ki lehet alakítani, részben

rögzített székekkel (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).

Erdei tornapálya

A város mellett található erdős részen alakítható ki, ahol az egész család egyszerre

sportolhat. A pályán olyan eszközöket találhatunk, melyek alkalmasak az állóképes-

10. kép kalandpark (http://www.kalandparkcegled.hu/palyak/)

19

ség, az izomerő és az ügyesség fejlesztésére. Az erdei tornapályák az utóbbi időben

sokat veszítettek népszerűségükből, valószínűleg a körülményes megközelíthetőség,

illetve az infrastruktúra (büfé, mosdó) hiánya miatt (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler,

Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Érdemes lenne újra divatba hozni, hiszen alacsony

költségvetésből remek rekreációs lehetőséget biztosítanának sok ember számára.

Szabadidőközpont

Kombinált létesítmény, mely sokféle szabadidős tevékenység végzésére alkalmas,

és ahol a család egyidejűleg megtalálja a különböző életkorúak és fizikai előképzett-

séggel rendelkezők számára a sokoldalú kikapcsolódási lehetőséget. Célszerű össze-

függő, nagy területre tervezni a várost körülvevő zöldövezetben. A szabadidőközpont

tartozékai a vendéglátó egységek, büfék, kávézók, éttermek is, illetve különféle spor-

tolásra alkalmas létesítmények (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth,

Gáldi, 2011).

Rekreációs létesítmények tervezésének szempontjai

A szabadidősport létesítményeinek kialakítását az aktuális, folyamatosan változó,

specifikus szolgáltatási piac határozza meg. Törekedni kell arra, hogy a jobb kihasz-

náltság érdekében a beruházások a térségi, regionális és országos, oktatási és ver-

senysport szükségleteivel összhangban valósuljanak meg. Építészeti szempontból a

szolgáltató sportlétesítmények jelentik a legváltozatosabb, legösszetettebb feladato-

kat. A funkcionális flexibilitás, a modul-rendszerű üzemeltethetőség a gazdaságosság

11. kép erdei tornapálya

(http://www.geocaching.hu/images.geo?id=50598&group=4203&table=cache_images)

20

záloga. Az egymásba átalakulni képes különböző sportterek összetett sporttechnoló-

giai feladatot jelentenek, azonban a műszaki előírások a versenycélú sportlétesítmé-

nyekhez képest lényegesen egyszerűbbek, mert a terek szaknyelven edzőtérként vehe-

tők számításba. A szolgáltatás minősége és a piacképes arculat szintén az építész fele-

lősségét növeli, de egyben alkotószabadságának ad tágabb teret. A szabadidő-eltöltés

viszonylag új irányzata a wellness, mely alapvetően vízi létesítményekhez kapcsolódó

szolgáltatás-csoportot jelent, így a kialakítandó sportlétesítménynek, szabadidőköz-

pontoknak minden esetben a legjövedelmezőbb részét képezheti (Nádori, Gáspár,

Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).

A rekreációs létesítmények tervezése körültekintést igénylő, sokoldalú feladat. Fi-

gyelembe kell venni többek között a területigényt, az elhelyezést, a zöldövezet kialakí-

tását, valamint a természetes és mesterséges megvilágítást is. Minden tervezés fontos

lépése, hogy meghatározzuk, milyen befogadóképességű és funkciójú legyen a léte-

sítmény. Ennek megismerésére előzetes szociológiai felmérést érdemes készíteni. A

vizsgálat rávilágíthat a lakosság igényeire, anyagi áldozatvállalására és szabadidő-

struktúrájára egyaránt. A tervezés során a bővítés lehetőségére is gondolnunk kell,

elegendő területet hagyva erre a célra. A beruházásnál figyelembe kell venni a gazda-

ságosságot és az egészséges környezet kiválasztását (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler,

Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).

A korszerű tájépítészeti elvek szerint az eredeti természetnek kell befogadni a léte-

sítményt, és nem a tájat kell az épülethez alakítani. A jó alaprajzi elhelyezés és a dom-

borzat figyelembe vétele segít abban, hogy a rekreációs központ harmonikusan illesz-

kedjék a természetbe. Fontos továbbá a természetes és a mesterséges fény elhelyezé-

se, és a létesítmény benapozásával létrejövő közvetett hatás is. A napfény kedvezőtlen

hatását küszöbölhetjük ki, ha a hossztengelyt észak-déli tájolással tervezzük. A zárt

helységek világítását az úgynevezett „watt módszerrel” állapítják meg tapasztalati ér-

tékek alapján, míg a külső terek világítóberendezését a „pontról pontra” módszer al-

kalmazásával tervezik (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).

A nagy csarnokok megvilágításánál ez utóbbi módszert szokták leginkább alkal-

mazni. A káprázás elkerülésére az esti megvilágítás fényforrását a látószögön kívül

kell elhelyezni. A sportlétesítmények méretezésénél érdemes a nemzetközi és hazai

szabványokat követni, bár a kizárólag rekreációs célú sportterek méretezése ettől elté-

rő is lehet. A kiszolgáló létesítményekkel kapcsolatban a ki- és bejáratok közelében

kerékpáros, motoros, személyautó és buszparkolókat érdemes létesíteni. A kiszolgáló

helységek, büfék, éttermek, mosdók is központi helyre kerüljenek, hiszen ezek lesznek

a klubbon belüli társasági élet színterei (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné,

Woth, Gáldi, 2011).

21

Fontos előkészítő munka a tereprendezés, az esetleges talajjavítás, a csapadékvíz

elvezetése, valamint a csatornázás és a vízellátás. Meg kell tervezni a füves és salakos

pályák és a létesítmény útjainak locsolását. A sportpályák értéke és használata nagy-

mértékben függ az alkalmazott burkolatoktól. Minden felület alkalmas a sportolásra,

de a sérülések elkerülése érdekében azokat sportág-specifikusan alakítják ki. A sza-

badtéri sportpályák általánosan jellemző követelménye az, hogy talajuk rugalmas le-

gyen, és a tartós edzések, versenyek ne okozzanak a sportoló izomzatában káros elvál-

tozásokat. További követelmény, hogy a pályatartozékok higiénikusak, pormentesek

legyenek, mind száraz, mind esős időszakban egyaránt biztosítsák a balesetmentes

használatot. Fontos még a csapadékvíz jó elvezetése, hogy hirtelen lezúduló eső után

rövid időn belül újra használható legyen a szabadtéri pálya. A pályák talajborítása

többféle lehet, nézzük ezek előnyeit és hátrányait (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler,

Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011 alapján):

A különböző salakpályák előnye a gyors elkészíthetőség és a viszonylag alacsony

költség, hátránya a folyamatos karbantartás és felújítás szükségessége.

A füves pályák előnyei közé tartozik annak rugalmas talaja és a természet-

közeliség érzése. Füves sportpálya céljára olyan területet kell kiválasztani, mely-

nek talajösszetételét, az adott éghajlati viszonyait és gondozási lehetőségét te-

kintve kedvező adottságai vannak. A fűmagkeverék összeállításánál a következő

tulajdonságokat kell figyelembe venni: alacsony növekedés, sűrűn ülő levelek,

12. kép élményfürdő tervrajza (http://hazai.kozep.bme.hu/hu/versenyuszoda-elmenyfurdo-es-

szalloda-kecskemet/)

22

csekély szárnövekedés, jó terjedő képesség, erőteljes gyökérképződés és intenzív

szín. Fontos, hogy mindenkor hazai származású, nemesített magvak

utántermése kerüljön a talajba.

Léteznek még régi, betonburkolatú pályák is, melyeket ma már sporttalajként

nem alkalmaznak, csak pályák alapjaként. Fekete és színezett aszfaltburkolatot

még napjainkban is használnak.

A műanyag pályák építése az utóbbi időben mindenütt elterjedt, melynek során

bitumenes kötőalapanyagba műanya-

got, illetve műanyag diszperziókat vib-

rálnak több rétegben. A legfelső, az ún.

koptató réteg finom szemcséjű mű-

anyag emulzió-keverék.

Népszerűek az úgynevezett műfüves ta-

lajok, melyeket különböző alapozó ré-

tegekre helyeznek. A műfű vastagsága,

minősége, gumi-granulátum mennyisé-

ge adagolható, ennek megfelelően sok-

féle labdajáték űzésére teszi alkalmas-

sá.

2. A REKREÁCIÓS ÉS A CIVILIZÁCIÓS BE-TEGSÉGEK

2.1. Életkórok – életkorok I. és II.

A civilizációs fejlődésnek köszönhetően számos ponton könnyebbé vált az élet, az

elkényelmesedés pedig sajnos nagyban hozzájárult a mozgásszegény életmód kialaku-

lásához. A szakirodalmak úgy is említik ezeket, mint a civilizációs fejlődés nyújtotta

áldásokból származó ártalmak. Négy jellemző csoportba sorolják őket (Kovács, 2004

alapján).

1. A fizikai aktivitás csökkenése és egyoldalúsága: ez a gépiesítés és automatizálás

következményeként alakult ki, a monoton gépies munka végzése pusztítja a tes-

tet és a lelket. A szabadidőben megnőtt a közlekedés hányada és az úgynevezett

pótszerek nagyarányú használata (például: tévé, internet), melynek köszönhető-

en ülővé (Homo Sitting) vált életmódunk.

13. kép: extrém teniszpálya az Egyesült Arab Emírségekben

(http://napidoktor.hu/egeszseges-otthon/kultura/bevallalnank-az-5-

legfurcsabb-helyen-levo-sportletesitmeny/)

23

2. (Di)stressz: negatív stressz, mely a teljesítménykényszeres és időhiányos min-

dennapjaink következménye, sokan emiatt szenvedélybetegségbe menekülnek

(alkohol, dohányzás, drog).

3. „Túlfogyasztás”: a jóléti társadalmakban uralkodó árubőség következménye, de

alapvetően is jellemző társadalmunkra a „túlspájzolás”, vagyis képesek vagyunk

olyan dolgokat megvenni, amire semmi szükségünk (pazarló/hedonista életvi-

tel). Másik nagy probléma, hogy hajlamosak vagyunk csak azért teleenni ma-

gunkat, vagyis „túlfogyasztani”, mert unatkozunk. A túlsúly pedig sajnos óriási

gondokat okoz világszerte.

4. Környezeti ártalmak: a civilizáció indirekt hatása, pl. erdőirtás, fosszilis tüzelő-

anyagok használata, motorizáció, kemizálás, ami az ipar és az urbanizáció káros

hatásai következtében alakult ki.

Az első három ártalom ellen az egyén saját maga képes tenni, azonban a negyedik

esetében legfeljebb erkölcsileg járulhat hozzá az emberiség egészét érintő problémához.

A civilizációs átkok civilizáció betegségek kialakulásához vezettek. Ennek csoport-

jai (Kovács, 2004 alapján):

Keringési (szív- és érrendszeri) megbetegedések: a leggyakoribb problémák az ér-

elmeszesedés, a magas vérnyomás (mely napjainkban népbetegséggé vált), a

szívinfarktus, a stroke, az agyvérzés.

Daganatos megbetegedések: a rák. Statisztikák szerint hazánkban az Európai

Unióhoz képest majd kétszerese a megbetegedések száma, férfiaknál főként a

prosztata- és tüdőrák, a nőknél az emlő- és méhnyak-rák vezeti a listát (melyek

egyébként rendszeres éves vizsgálatokkal kiszűrhetőek lennének), mindkét

nemnél évről-évre emelkedik a vastag- és végbélrákosok száma.

Ez a két betegségcsoport hazánk halálozási rátájának majd háromnegyedét adja.

Hasonlítsuk össze Ausztria és Japán értékeivel (1000 lakosból):

Daganatos Keringési

Magyarország 312,9 738,7

Ausztria 246,8 562,3

Japán 181,7 247,4

2. táblázat a daganatos és a keringési betegségcsoport halálozási rátájának eredményei Kovács, 2004 alapján

Mozgásszervi megbetegedések: leggyakrabban előforduló problémák az

csontritkulás (ostheoporosis), az ízületi kopás (arthrosis), iskoláskorúaknál sűrűn

előfordul a lúdtalp és a különféle gerincdeformitások, melyek szerencsére a délutáni

napközi kötelezővé tételével csökkenhetnek (a leckét a gyermek az iskolában írja meg,

így nem kell nap mint nap a nehéz táskát cipelniük). Megdöbbentő azon statisztika,

24

mely szerint évente egyre növekvő számban kerülnek csípőprotézisek beépítésre (kb.

6000 évente).

Idegrendszeri/pszichés zavarok: a teljesítménykényszer és a rohanó életmód

áldásos hatása, négyféle csoportba sorolják a szakirodalmak. Ezek:

Depresszió: olyan hosszan tartó elmeállapot, más néven melankólia (búskomor-

ság), aminek jellemző tünetei a lehangoltság, a szomorúság, a veszteségérzet, az

elesettség, az apátia, vagyis az érzelem hiánya. Gyakran kíséri halálvágy, öngyil-

kossági késztetések és jellemzője, hogy a beteg teljesen elveszti a kapcsolatot a

valósággal, makacsul ragaszkodik az érzelmeihez, és nem látja be, hogy beteg.

Mánia/kényszeresség: a beteg ellenállhatatlan vágyat érez valaminek a végrehaj-

tására. Például takarítás, vásárlás, vagy klasszikus betegségek az anorexia

nervosa (drasztikus méretű fogyásra törekszik a beteg), a bulimia (falási roha-

mok, majd önmaga hánytatása, hashajtók szedése), vagy az orthorexia nervosa

(betegesen egészséges táplálkozás).

Fóbia/pánikbetegségek: valamitől, vagy valaminek a bekövetkezésétől való rette-

gés, mely többnyire indokolatlan. Nézzünk néhányat közülük: agro/pláza (nyil-

vános helytől való félelem), specifikus fóbiák (pl. rovaroktól, magasságtól, zárt

terektől való rettegés), szociális/szereplési fóbiák (társalgási, közös étkezés,

nyilvános WC használat, felszólalás, színpadi szereplés, mikrofonhasználattól

való félelem), sérülés-, injekció-, fogorvosfóbia, állatok (kígyó, madár, patkány

stb.), vér látványa, víz (fürdés tóban, tengerben), repülés, vihar, mennydörgés,

villám, homofóbia (idegenkedés a homoszexualitástól), triszkaidekafóbia (13-as

számtól való félelem), xenofóbia (idegengyűlölet), dextrofóbia (valaki fél a tőlük

jobbra elhelyezkedő tárgyaktól).

Függőség: szerekhez, szokások/viselkedésekhez köthető (alkohol, drog, nikotin,

játék, tévé, internet, munka, szex, babonák stb.)

2.2. Életkórok – életkorok I. és II.

Az életkor-specifikus rekreáció ismerete elengedhetetlen minden rekreátor számá-

ra. A specifikumokat pedig az életkori változások adják. A szakemberek elsősorban a

biológiai változásokat figyelik, jóval kisebb mértékben vizsgálják a pszichés és szocio-

lógiai változásokat, és nem kifejezetten foglalkoznak a szellemi (spirituális) vonatko-

zásokkal. A mozgásos rekreáció esetén a mozgásfejlődés kerül a központba az életkori

sajátosságok tekintetében. A fejlődés/fejlettség jellemzéséül a naptári (kronológiai)

életkort alkalmazzuk, ami a születés óta ténylegesen eltelt időt jelenti. A másik lénye-

ges életkor a biológiai korunk, ami a tényleges testi és szervrendszeri fejlettséget és

nemi érettséget jellemzi. A két kor sokszor nem esik egybe, megfigyelhető akár 2-3

éves eltolódás is (a lemaradást retardációnak és „sietés”-t akcelerációnak hívja a szak-

irodalom), ami felnőtt korra kiegyenlítődik. A fejlődésben/érettségben elmaradt em-

25

bert infantilisnek hívjuk, a „koravén” vagy „még nem nőtt be a feje lágya” kifejezése-

ket pedig a gondolkodás és a mentalitás jellemzéséül alkalmazzuk.

A fejlődésnek vannak alaptételei, melyet Volkov és Filin (1983) a következőképpen

fogalmazott meg (Kovács, 2004 alapján):

A növekedés és a fejlődés örökletesen meghatározott és a környezet jelentősen

befolyásolhatja.

A növekedés egyirányú folyamat, születésünktől halálunkig tart, egyszerű, meg-

szakítás nélküli előrehaladás (kontinuitás).

Soha nincs tabula rasa, vagyis tiszta lap, a korábban megélt életminőségünk be-

épül és mindhalálunkig hat életünkre.

A változások egyenlőtlenek, felgyorsult szakaszok és megtorpanások (platók) jel-

lemzik.

Az örökletes és a környezeti tényezők hatása az életkorral változik. Az első élet-

években szenzitívebb a környezeti tényezőkre, és sokkal fogékonyabb is. A túl

erős ingerek lassítják a fejlődést, de a korai életszakasz ingerszegény környezete

pótolhatatlan veszteségeket okozhat. Ezért nagyon fontos a mozgásos rekreáció

módszertanának helyes ismerete és alkalmazása.

A biológiai fejlődés különböző életszakaszaiban különböző az anyagcsere- és

energiaforgalom két oldala. Asszimiláció (A) és disszimiláció (D) az alábbiakban

alakul a különböző életkorokban: gyerekkorban A>D, felnőttkorban A=D, idős-

korban A<D.

Pszichés fejlődésünk jellemzően utunk az ego-tól a mi-ig, és a fejlődéslélektan

foglalkozik vele.

Néhány tény:

A lányok érése korábban kezdődik a fiúkénál, és ez mindvégig meg is marad, a

nők tovább is élnek általánosan.

Az életkori határok nem naptárpontosak, pl. az iskolaérettség esetében (6-7 éve-

sek) egyre nagyobbra nyílik az olló, vagy az időskorúaknál 10-15 év is lehet a to-

lódás.

A növekedés felnőtt korig tart, a csontosodás 20-24. életévre zárul le, az izomzat

15 éves korig 9%-kal, 15-18. életévekben 12%-kal gyarapszik, az izomrostok szá-

ma a karizomban 30, a combizomban 40 éves korig nő.

Életutunkat tehát szakaszokra szükséges bontani. Erre számos felosztás létezik,

de három nagy életkori szakaszt minden szakirodalom különít: gyermek-, felnőtt-,

időskor.

Bővített szakaszok:

magzati élet/áldott állapot

gyermekkor

26

újszülött

csecsemőkor

korai gyermekkor

kisgyermekkor

iskoláskor

kisiskolás

serdülőkor

ifjúkor

felnőttkor

fiatal felnőttek

középkorú felnőttek

érett felnőttek

időskor/harmadik életkor

idősödés kora

időskor

aggkor

a hosszú élet kora

Tekintsük át részletesen az egyes szakaszok jellemzőit, károsító hatásait, a tipikus

hibákat, melyeket elkövethetünk, és azt, hogy mit ajánlhatunk az embereknek.

Magzati élet/áldott állapot (0–40. hét)

Érdekesség, hogy kísérletekkel sikerült kimutatni, hogy a magzat olyan hangokra is

reagál, amit az anya nem hall. A külső környezeti ingerek befolyásolják a magzat han-

gulati állapotát. Nyugodt anyai szívveréssel megegyező zenei hangok örömérzetet,

megnyugvást váltanak ki a magzatból (például Vivaldi, Mozart zenéje), míg a felgyor-

sult szívverés és a dübögő zene hatására vad rugdalózásba kezdhet a magzat. Megfi-

gyelték, hogy az embrió az anyaméhben képes tanulni és alkalmazkodni (például akik

reptér mellett élnek és hozzászoktak a várandóság alatt a repülőgépek zajához, ké-

sőbb sem ébrednek fel a nagy robajra). Természetesen rekreációs tevékenységek te-

kintetében nem a magzat, hanem az anya kikapcsolódása lesz a fontos.

Károsító hatások veszélyes munkakör, drog, alkohol, dohányzás, dinamikus

erőhatások (préselések, leugrások) kerülése, főleg az első 3

hónapban

Tipikus hibák lehetnek kettő helyett „falás”, minden aktivitás kerülése

Ajánlott a korábban megszokott fizikai aktivitás továbbvitele, megfele-

lő táplálkozás, elegendő folyadékbevitel, kismamatorna,

relaxálás

Jellemzők szomatikusan lábboltozat eltolódás a súlyponteltolódás miatt, túlterhelés,

27

hát- és derékfájás, visszér veszély, terhes cukorbetegség

Jellemzők pszichésen nem kívánt terhesség okozta borzalom, rossz családi légkör,

félelem a munkahely, a partner elvesztésétől (a magzat a 20.

héttől érzékeli a környezeti hatásokat)

Jellemzők szociálisan: lakásproblémák, partnerkapcsolati anomáliák direkten vissza-

hatnak a pszichés állapotra

3. táblázat magzati élet jellemzőit összefoglaló táblázat(Kovács, 2004 alapján)

Gyermekkor

Újszülött (1–10 nap)

A babának és az anyának is rendkívül fontos az úgy nevezetett „aranyóra”, mely a

születést követő első órát jelenti. Ekkor fontos lenne nyugalomban és békében együtt

hagyni az újszülöttet és anyukáját. Egy kisbaba születésével megváltozik a család bio-

ritmusa, ezért fontos helyet szorítani a rekreálódásnak, a szabadidőnek.

Károsító hatások hospitalizáció (anyától való elválasztás), rosszul alkalmazott

inkubátor

Tipikus hibák lehetnek anyatej helyett tápszer

Jellemzők szomatikusan

motorikusan fejletlen, irányítatlan tömegmozgások, védő- és

táplálkozási reflexek a legerősebben működők (nyelés, szopás,

csuklás, köhögés, tüsszentés, szempilla), más reflexek: marko-

lási, moro-, összerezzenési

Jellemzők pszichésen az anyag testi közelsége a legfontosabb, szeretet érzése!

Jellemzők szociálisan inkább az anyának fontos az őt körülvevő szeretet

4. táblázat újszülött kor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)

Csecsemőkor (10 nap – 1 év)

Erre az időszakra a növekedési dominancia a jellemző, motoros és kommunikációs

programok rapid fejlődése kezdődik meg. Nagy figyelmet fordítsunk az együttes re-

kreáció lehetőségére (például ringató foglalkozások, babaúszás, baba-mama torna

stb.).

Tipikus hibák lehetnek túlféltés, túletetés, túlzott melegben tartás

Jellemzők szomatikusan

koordinált mozgások kialakulása a fejtől kezdődően: fejemelés

(2. hónap), átfordulás (4-5. hónap), egyedül ül (6-8. hónap),

tárgyak megfogása (7-9. hónap), fölül (7-9. hónap), segítséggel

föláll (7-9. hónap), kúszás (8-9. hónap), mászás (9-12. hónap),

egyedül áll (10-12. hónap), egyedül jár (11-14. hónap, Magyar-

országon az átlag 13,5 hónap)

28

Jellemzők pszichésen az ego (ki)alakulása

Jellemzők szociálisan anyához kötődik, de nyit a többi családtag felé is

5. táblázat csecsemőkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)

Korai gyermekkor (1–3 év)

Egyértelműen a növekedés dominál, a motoros és kommunikációs tevékenységek,

képességek finomodása figyelhető meg. A rekreáció széles tárháza áll rendelkezé-

sünkre, fontos azonban, hogy a környezet segítsen a játékok megtanulásában, a moz-

gásformák elsajátításában. Elengedhetetlen az ingergazdag környezet, a természetes

mozgások domináljanak, töltsenek egyre több időt idegen környezetben a gyermekek,

társak bevonása a játékokba, a foglalkozások vidámak, változatosak, rövid ideig tartó-

ak legyenek.

Tipikus hibák lehetnek

túletetés, túlféltés, „melegház-szindróma”, túlöltöztetés → hát-

ráltatja a környezeti tapasztalatok begyűjtését, korai csoportos

foglalkozás erőltetése

Ajánlott megfelelő mozgástér, mozgásszabadság, környezet biztosítása

Jellemzők szomatikusan

a teste és környezet felderítése, természetes mozgások elsajátí-

tása (járás, föl- és lemászás, egyensúlyozás, felszökkenés, ug-

rás, hengeredés-gurulás, függeszkedés, húzás, tolás, hordás,

lendítés, dobás, megfogás, elkapás), nyúlási periódus (hosszanti

növekedés)

Jellemzők pszichésen diffúz, labilis figyelem, egoizmus jellemző, szerepjátékok

Jellemzők szociálisan elsősorban a közvetlen környezetéhez kötődik

6. táblázat korai gyermekkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)

Kisgyermekkor (3/4–6/7 év)

A gyermekkor aranyéveinek is szokták nevezni. A mozgások tökéletesednek, kiala-

kulnak a mozgáskombinációk, figyeljünk oda arra, hogy a természetes mozgásokat

műveltessük a kisgyermekekkel. Határtalan mozgékonyság és fáradhatatlanság jel-

lemzi őket, valamint játékosság. Az óvodai testnevelés, zenés-játékos csoportos fog-

lalkozások, kreatív játszóterek, változatos természetes mozgásokra építő mozgásfel-

adatok domináljanak a rekreációs tevékenységeknél.

Tipikus hibák lehetnek túl korai sportágválasztás, agyonféltés, korai teljesítménykény-

szer (szülő saját álmait akarja gyerekével valóra váltatni)

Jellemzők szomatikusan

a teste és környezet felderítése, természetes mozgások elsajátí-

tása (járás, föl- és lemászás, egyensúlyozás, felszökkenés, ug-

rás, hengeredés-gurulás, függeszkedés, húzás, tolás, hordás,

29

lendítés, dobás, megfogás, elkapás), hosszanti növekedés mel-

lett telődési szakasz megjelenése (körméretek, testsúlygyarapo-

dás)

Jellemzők pszichésen rövid ideig, de tudatos figyelem már fenntartható, figyeljünk

arra, hogy általában álomvilágban élnek

Jellemzők szociálisan társas együttműködés megjelenése

7. táblázat kisgyermekkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)

Iskoláskor (kisiskolás) (6/7–11/13 év)

Jellemző rájuk a szabadidőben végzett tanulás (ösztönös tanulás). A rekreációs te-

vékenységek összeállításánál figyeljünk arra, hogy ők már képesek mélyebben és logi-

kusabban gondolkodni, egy helyzetet egyszerre több szempontból szemlélni. Élveze-

tesek lehetnek számukra például a kirándulások, a sítúrák, a vízitúrák, a kempingezé-

sek, vagyis minél több mozgásismeret, sportismeret. A gyermeki élet legharmoniku-

sabb, legkiegyensúlyozottabb időszaka, amit sokszor elrontunk a felnőtt világ telje-

sítménykényszerével. A leghatékonyabb mozgástanuló időszak. Az erő és teherkar

viszonyok javulnak, megjelenik az önálló, kreatív tanulás.

Tipikus hibák lehetnek

teljesítménykényszer (szülő saját álmait akarja gyerekével valóra

váltatni), tévé-számítógép csapda (dyslexia és dysgraphia betű-

ben, hangban, írásban betűcsere), hiperaktivitás, figyelemhiá-

nyosság, koordinatív képességek elmulasztása (testnevelés sze-

repe fontos), kondicionális képességekre fókuszáló fejlesztés

Jellemzők szomatikusan

kiegyensúlyozott, harmonikus struktúrájú test, remek teljesítő-

képességű szervrendszerek, a koordinációs képességek érzé-

keny időszaka ez, könnyen tanul minden mozgást, de még nem

tudja tartósan rögzíteni

Jellemzők pszichésen fejlődik az emlékezet, az észlelés és az érzékelés, jó lelki

egyensúly, optimista életfelfogás, gondtalanság

Jellemzők szociálisan baráti kapcsolatok kialakulása, első szerelmek

8. táblázat iskoláskor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)

Serdülőkor (lány: 11/12–14/15, fiú: 12/13–15/16)

A legviharosabb, leglátványosabb változások időszaka, a legtöbb szülő rémálma ez

a kor. A rekreációs tevékenységek fontos feladata a fiatalok lekötése és a deviáns ban-

dákba kerülés megakadályozása. Népszerű az extrém sporttevékenységek kipróbálá-

sa, valamint a „valahová tartozás” érzése pozitív lehet számukra.

Tipikus hibák lehetnek a nyúlás miatti átmeneti koordináció romlását gúnyolni, a dacra

daccal, a kritikusságra „bezzeg te” módon reagálni, kioktatás,

30

„lelkifröccs”, ledorongolás

Jellemzők szomatikusan nyúlás és telítődés, nem hormon termelődés megindulása

Jellemzők pszichésen

végletekig kiélezett labilitás, elszakadás a felnőttek világától,

kritikusság önmaga irányába, személyes felelősséggel való

szembesülés, demokratikusság felértékelődése

Jellemzők szociálisan saját korosztálya felé fordul, életre szóló barátságok és szerel-

mek köttetődnek, sportabbahagyás.. :-(

9. táblázat sedülőkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)

Ifjúkor (lány: 15/16–19/20, fiú: 16/17–20/21 év)

A megnyugvás, beilleszkedés és stabilitás időszaka. Újra érdeklődni kezdenek a vi-

lág felé, fontossá válik számukra a zene, a tánc, a mozi, a divat, a politika, a színház.

Ilyen jellegű rekreációs tevékenységekkel nyert ügyünk lehet náluk.

Tipikus hibák lehetnek

irreális felnőttkori elvárásoknak való megfelelés (külső vagy

belső kényszer miatt), érett felnőttként kezelni őket, erőfejlesz-

tést túlzásba vinni

Jellemzők szomatikusan

beálló testarányok, a passzív mozgatórendszer stabilitása és a

férfi nemi hormon termelődése lehetővé teszi a célzott erőfej-

lesztést

Jellemzők pszichésen kiegyensúlyozottság világmegváltó tervekkel fűszerezve, erős

szubjektivitással

Jellemzők szociálisan stabilizálódó kapcsolatok, alakuló életstratégia

10. táblázat ifjúkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)

Felnőttkor

Fiatal felnőttek (nő: 20/21–30/35, férfi:21/22–30/35 év)

Az életre készülés, tanulás, munkavállalás, családalapítás időszaka. A rekreáció

szempontjából ebben az időszakban beszélhetünk a legkevesebb szabadidőről, így

szerepe felértékelődik. Mozgásos és sporttevékenységek széles palettája áll rendelke-

zésre, azonban megelőző orvosi és fittségi felmérések szerepe itt már fontos lehet.

Amennyiben itt még kialakul a mozgásos életmód, később is meg fogja tartani élete

során. Veszélyes időszak a tünetmentesség miatt, ugyanis munkavégző képességük

óriási, fizikai állapotuk kiváló, ezért nem számolnak a kimerüléssel és az esetleges

lappangó egészségügyi problémákkal.

Tipikus hibák lehetnek

továbbtanulás elmulasztása, teljesítménykényszeres mindenna-

pok, korai családalapítás, s ez által a karrier építés meghiúsulá-

sa, későbbi koroknak megfelelő életvitel, eluralkodó karrierépí-

31

tés

Jellemzők szomatikusan a legjobb mozgatórendszeri állapot, legnagyobb teljesítőké-

pesség

Jellemzők pszichésen kiegyensúlyozottság, határozott személyiségjegyek

Jellemzők szociálisan későbbre tolódott családalapítás, karrierépítés

11. táblázat fiatal felnőttkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)

Középkorú felnőttek (nő:31/36–45-50 férfi: 31/36–45/52 év)

Az élet delelője, kiegyensúlyozottság, stabil családi és munkaviszonyok jellemzik. A

gyermekvállalás továbbra is jellemzi főként a korosztály első szakaszát. Nők esetében

a gyermekvállalás és a karrier szembekerülhetnek egymással. Nagy szerep jut a rekre-

ációnak, hiszen például a mozgásos tevékenységeknek köszönhetően kivédhetők és

csökkenthetők az életkorra jellemző rizikótényezők negatív hatásai és az egy-egy

munkakörhöz társított megbetegedések számai. Magyarországon magas a szív- és

érrendszeri megbetegedések, a mozgásszervi panaszok és elváltozások száma az aktív

keresők között. Az életmódváltás leggyakrabban csak egy átélt megbetegedés után

fogalmazódik. A rekreációs mozgások kiválasztásánál szakember bevonása és orvosi

kivizsgálás szükséges. Ezután azonban, illetve egy jól összeállított edzésterv segítségé-

vel kifejezetten javasolt a mozgás elkezdése. Új mozgások tanulása is lehetséges, bár

függ a gyermekkorban ért ingergazdagságtól vagy ingerszegénységtől. A rekreációs

szakembereknek célszerű kondicionális és koordinációs képességeket is felmérő tesz-

teket végezni. A szervezet alkalmazkodóképességének üteme csökken a korral, vagyis

ne várjunk gyors és látványos eredményeket, figyeljünk a fokozatosságra még akkor

is, ha kliensünk sportelőképzettséggel rendelkezik.

Tipikus hibák lehetnek

önsorsrontó életmód, arányvesztés veszélye a család, a munka-

hely és a baráti-társaság háromszögben, későbbi koroknak

megfelelő életvitel, család-munka-egyén dominancia

Ajánlott

heti háromszori mozgásos aktivitás, rendszeres szűrővizsgála-

tokon való részvétel, egészséges táplálkozási, pihenési és fizi-

kai aktivitásbeli szokások, egészséges életritmus, megfelelő idő

és „befektetési” arány a család, a karrier és az ego között

Jellemzők szomatikusan erő, erőnlét típusú teljesítmény aranykora

Jellemzők pszichésen kiegyensúlyozottság, személyiség stabilizálódása

Jellemzők szociálisan stabil szociális, kapcsolati viszonyok

12. táblázat középkorúak jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)

32

Érett felnőtt (nő:46/51–55/60, férfi:46/53–60/65 év)

Kezdetének látványos tünete az olvasószemüveg, az őszülés, a ráncosodás, höl-

gyeknél a klimax. Rekreációs mozgásban előzetes szakember véleménye és vizsgála-

tok elengedhetetlenek. Fontos, hogy nem ajánlott a préseléssel (vagyis nagy mellűri

nyomással) járó gyakorlatok végeztetése és az anaerob terhelés.

Tipikus hibák lehetnek

korugrás jelensége (főként falun megfigyelhető a „fekete-

jelmez” viselése), vagy a másik véglet, aki nem tudja elfogadni

a korát

Ajánlott

rendszeres fizikai aktivitás, kiegyensúlyozott táplálkozás, pihe-

nés, stressz-oldó technikák alkalmazása, csontritkulásra gyógy-

szer szedése, rendszeres szűrővizsgálatok

Jellemzők szomatikusan

leépülési folyamatok dominanciája, érzékszervek funkciócsök-

kenése, hám és kötőszövetek folyadékvesztése, csontritkulás

(főként a nőknél)

Jellemzők pszichésen stabilitás, amennyiben jól éli meg a változást

Jellemzők szociálisan

a fejlett társadalmakban a legjobb társadalmi teljesítmények

időszaka, válási hullám (kapuzárási pánik főként a férfiak ese-

tében)

13. táblázat érett felnőttkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)

Időskor

Idősödés kora (nő: 56/61–70/75, férfi:61/66–70/75 év)

Időskor (71/76 – kb. 85 év)

Aggkor (kb. 86 – kb. 95 év)

A hosszú élet kora (kb. 95 év felett)

Az orvostudomány fejlődésével és az életmód szokások változásával lehetővé vált

az átlagéletkor jelentős megnövelése. További pozitív dolog, hogy növekszik a szüle-

téskor várható átlagéletkor, de az öregségi életminőség színvonala sajnos messze el-

marad ettől. Mozgásos rekreációnál figyeljünk az alábbiakra:

kis csoportos, személyhez kötött foglalkozásokat tartsunk

cél a teljesítőképesség és a terhelhetőség megfelelő szinten tartása

kerülni kell a fáradtságérzést

több időt kell fordítani a bemelegítésre

kerüljük a préseléssel járó gyakorlatokat, valamint az aerob terhelést

nem ajánlott idős korban az úszás elkezdése, amennyiben előtte sem tudott úsz-

ni

kerüljünk minden olyan mozgás végeztetését, amely aritmiát okozhat

33

alsóvégtag mozgatására koncentráló mozgások előtérbe helyezése, például gya-

loglás, természetjárás, kocogás, sízés stb.

Magyarországon jelenleg hiányzik az idősek számára a mozgásos rekreációt bizto-

sító eszköz- és feltételrendszer és az ehhez kapcsolódó intézményi és szakember hát-

tér.

Tipikus hibák lehetnek

nyugdíjazást leértékelődésnek megélés, fölöslegesség érzésé-

nek eluralkodása, öregszereppel történő azonosulás, túlvállalás

(nem tudja elfogadni korát), halálfélelem

Ajánlott

rendszeres fizikai és szellemi aktivitás, aerob testgyakorlás,

egészsége életvitel folytatása, kiegyensúlyozott táplálkozás és

pihenés

Jellemzők szomatikusan

leépülési folyamatok, csökken a testsúly, a zsírszázalék, az

ásványanyag tartalom, ráncosodás foltosodás, őszülés, kopa-

szodás, az izmok tónusának további csökkenése, érzékszervek

állapotának romlása, csontritkulás (fogzatvesztés), gyengül az

O2 felvevő képesség, vagyis a paraszimpatikus irányba tolód-

nak a funkciók, meghosszabbodik a szív pihenési ideje, csök-

ken a tüdő rugalmassága

Jellemzők pszichésen

ha jól éli meg, kiegyensúlyozott és stabil életszakasz, itthon a

pesszimizmusra hajlás jellemző, visszafogottabbá válnak: a

nevetés, mimika, beszéd, tekintet, gesztusok, negatív hatások

feldolgozása (társ elvesztése, magány), új célok/tevékenység

találása fontos

Jellemzők szociálisan idősotthonok és idős klubok jelentősége nagy, társaságra van

szükségük

14. táblázat időskor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján)

3. A REKREÁCIÓS ÉLMÉNY, A TOTÁLIS ÉLMÉNY (FLOW) FOGALMA, JELLEMZŐI,

KAPCSOLATA A SPORTTAL

„Amikor az ember teljesen eggyé válik azzal, amit csinál és tudja, hogy erős és az

adott pillanatban maga irányítja a sorsát és az eredményektől függetlenül úgy érzi,

minden jó. Ekkor éli át teljes lényével, hogy áramlik benne az élet” olvasható

34

Csíkszentmihályi (2001) könyvének előszavában. A Flow tehát valami egészen pozitív

dolog, mely minden embernek más tevékenységet jelent. Leggyakrabban a sport ese-

tében élhetjük át ezt a „belefeledkezett-öröm- érzést”. Tudatállapotunk olyan szintre

kerül, hogy a cselekvés közben nincs semmilyen más gondolatunk és érzelmünk, tes-

tünk és elménk erőfeszítés nélkül működik együtt. Megszűnik az időérzékünk, és úgy

érezzük, csupán néhány pillanat volt a több órás aktivitás, vagy épp ellenkezőleg, több

órának éreztük a néhány pillanatot. Ez az állapot azonban természetesen nem minden

esetben jön létre. Szükség van hozzá az úgynevezett KK egyensúlyra, vagyis amikor a

kihívások egyensúlyban vannak az ember képességeivel, azaz a képességeink megfe-

lelnek a cselekvési lehetőségeinknek. Érdekességként nézzünk néhány beszámolót

sportolóktól:

Egy úszó így élte meg a Flow élményét: „Amikor úgy úsztam, hogy magam is elége-

dett voltam vele, valahogy eggyé váltam a vízzel, a tempómmal és mindennel. Telje-

sen ráhangolódtam arra, amit csináltam, és pontosan tudtam, mi fog történni ezen a

versenyen, hogyan fogom végigúszni a távot. Azt is tudtam, hogy itt most mindent én

irányítok… Csak úsztam és nyertem, és teljesen a kezemben volt az helyzet. Nagyon

jól érzetem magam.” (Jackson–Csíkszentmihályi, 2001)

Egy futó az alábbiakról számolt be: „Az egész távon egyszerűen fantasztikusan

éreztem magam, még a szokásos fájdalmat sem éreztem... csak egy valami létezett

számomra, egyvalami töltött be: a futás élménye… ura voltam a helyzetnek, éreztem,

hogy nagyon erős vagyok.” (Jackson–Csíkszentmihályi, 2001)

Említettem, hogy minden ember számára más élményt nyújt a Flow. Csíkszent-

mihályi és munkatársai kutatásában számos sportolótól kérték meg, hogyan írnák le

az érzést. A teljesség igénye nélkül az alábbi kifejezések fordultak elő legnagyobb

számban (2001):

„mintha burokban lenne”

„tökéletes beteljesülés”

„teljes összpontosítás”

„békesség”

„mintha automatára lenne kapcsolva”

„semmi más nem számít”

„verhetetlen”

35

A Flowban megélt mentális állapot leírására az alábbi kilenc összetevő szolgál:

1. A kihívás-készség egyensúly (KK egyensúly): ezt már korábban is említettük,

mindenki találja meg a képességeinek megfelelő kihívásokat, és már meg is te-

remtette a Flow-t.

2. A cselekvés és a tudat összeolvadása: erről is szóltunk már korábban, elménk

nem kívülállóként szemléli többé a testünket, hanem egyesül vele.

3. Világos célok: azért fontos, mert a világos célok által valósulhat meg a teljes

koncentráció, vagyis a cselekvés kezdete előtt pontosan tudnunk kell, mit ho-

gyan kell csinálnunk.

4. Egyértelmű visszajelzések: a sportoló teljesítményének értékelése szempontjá-

ból elengedhetetlen, egyaránt fontosak a belső (saját test általi) és a külső (má-

soktól származó) visszajelzések is.

5. A pillanatnyi feladatra való koncentráció: a teljes kikapcsolás, és csak az adott

tevékenységre történő összpontosítás, az „itt és most” élmény megélése.

6. A kontroll érzése: annak a tudata, hogy ha keményen dolgozik, akkor megsze-

rezheti a hatalmat a dolgok irányítása felett.

7. Az önmagunkkal kapcsolatos tudatosság elhalványulása: vagyis semmilyen két-

séget nem enged felszínre hozni önmagával szemben, tudja mire képes és vég-

hez is fogja vinni.

8. Az időélmény átalakulása: lelassult vagy épp felgyorsult időérzék jelentkezik.

9. Az autotelikus élmény: vagyis a Flow úgy jön létre, hogy olyan tevékenységet

végzünk, amit szabad akaratunkból, magáért a cselekvés öröméért választunk

saját magunknak (Jackson–Csíkszentmihályi, 2001).

Mi történik abban az esetben, ha az embert elkerüli a Flow élmény? Ennek több

oka is lehet, vagy nem tud magából eleget kihozni, vagy nincs meg rá a lehetősége,

14. kép: így erezzük magunkat, amikor Flow élményünk van (https://www.linkedin.com/pulse/go-flowdiscover-science-happiness-zia-alam)

36

akár, mert nincs mersze belefogni az előtte álló feladatba. Az emberek ilyenkor haj-

lamosak fölösleges vagy destruktív tevékenységi formák felé fordulni, s az öröm haj-

szolása a harmónia helyett inkább negatív töltetbe csap át. Erre remek elrettentő pél-

da az USA jómódú negyedeiben erősen megnövekedett fiatalkorú bűnözés. A fiatalok

nem tudnak mit kezdeni jólétükben és unalmukban, úgy érzik, nincs mit csinálniuk a

tökéletes környezetükben, ezért így próbálják a szürkének vélt hétköznapjaikat fel-

dobni (Csíkszentmihályi, 2008).

Aki egyszer megtapasztalta a tökéletes élményt, mindig vágyni fog rá. Ez természetesen

nem csupán az élsportolók kiváltsága, hanem a rekreációs sport és a rekreáció egyéb területei

által is el lehet érni. Törekedjünk is rá, hiszen a kutatók arról írnak, hogy minél több Flow

élményünk van életünk során, annál jobb minőségű életet élünk.

4. A REKREÁCIÓ MOZGÁSANYAGA ÉS CSOPORTOSÍTÁSA

Munkamánia, a rekreáció mint alternatíva-gyógymód

A fizikai rekreáció a szabadidőben nem kényszerből, hanem kedvtelésből végzett

mozgásos tevékenységek összességét jelenti, melyekből érdemes kiemelni a sport jel-

legű elfoglaltságokat (rekreációs célú sportolás), hiszen ezek domináns összetevői a

fizikai rekreációnak. Kiemelt szerepüket a testgyakorlatok sokszínűsége, a sport ter-

vezhetősége és a terhelés viszonylag pontos adagolhatósága indokolja. Ezek célja első-

15 kép a Flow elhelyezése más mentális állapotokhoz képest (http://www.business2community.com/strategy/flow-

gamification-misunderstanding-0937990)

37

sorban nem a végletekig történő teljesítményfokozás, hanem az egészség és a jó köz-

érzet állapotának elérése, a felfrissülés, a kikapcsolódás. A versenysporthoz hasonló

teljesítményfokozás azonban nem idegen a rekreációs felfogástól, főleg a fiatal felnőtt

korosztály esetében (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011).

Mozgásanyagát sokféleképpen csoportosítják a szakirodalmak. A csoportosítás

nem egyszerű, hiszen tevékenységeink összetettek, így nem lehet egyértelmű vonalat

húzni a fizikai és a szellemi rekreációs cselekvések között. A besorolásnál tehát a do-

minanciát vesszük figyelembe, vagyis, hogy elsősorban a fizikumot vagy pedig a szel-

lemet foglalkoztatja az adott elfoglaltság. A későbbiekben ismerkedjünk meg háromfé-

le felosztással.

Kovács (2004) szerint a fizikai rekreációs tevékenységeket az alábbiak szerint so-

rolhatjuk be:

a hobbi jellegű tevékenységek, melyek a kreativitás felszínre kerülésének és a

társas kapcsolatoknak a kiváló eszköze (például: barkácsolás, kertészkedés, hor-

gászat stb.)

a tánc és tánc jellegű mozgások

a turisztika

a játékos tevékenységek

a rekreációs sport

Fritz (2006) három területre osztja a mozgásos rekreációt:

nem edzés jelleggel végzett mozgásos tevékenységek (például kirándulás, üdü-

lés), ahol csupán az örömszerzés céljából mozog az ember, nem tervszerűen,

nem az edzettségi állapot javítása érdekében

rekreációs edzés (lehetőleg gyermekkortól, szabadidőben, folyamatosan és rend-

szeresen, heti 3-5 alkalommal, alkalmanként 10–40 percen át a maximális pul-

zus 65–85%-án, célja a testi és lelki felfrissülés)

hobbisport (célja és eredménye a jó közérzet elérése és az egészségfejlesztés)

Talán az egyik legszélesebb körű csoportosítás a Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler,

Szegnerné, Woth, Gáldi (2011) által szerkesztett Sportelméleti ismeretek tankönyvben

található. Tekintsük át táblázatosan ezt a felosztást, majd ismerkedjünk meg az egyes

területekkel részletesebben.

fizikai (moz-

gásos) rekreá-

ció

nem sportág jelle-

gű mozgásformák

hobbi jellegű

mozgások

barkácsolás, kertészkedés, horgászat,

vadászat stb.

természetjárás,

túrázás

barlangi túrázás, vízitúrázás, magas-

hegyi túrázás, sziklamászás stb.

mozgásos népi

játékok longaméta, bige, turul stb.

38

lakásban végezhe-

tő mozgásformák

tornagyakorlatok, mozgásos virtuális

játékok, fittlabda, streching stb.

sport rekreáció

aerob sportok gyaloglás, futás, aerobik, úszás, ke-

rékpározás, evezés, sífutás stb.

esztétikai sportok

aerobik és válfajai, balett és válfajai,

modern táncok, néptánc, klasszikus

versenytáncok stb.

erősportok testépítés, erőemelés, súlyemelés,

szkander stb.

küzdő- és önvé-

delmi sportok

judo, ökölvívás, kick-boksz, karate,

taekwando, aikido, szumo stb.

sportjátékok

asztalitenisz, tenisz, baseball, kosár-

labda, kézilabda, labdarúgás, tollas-

labda, strandjátékok, bocsa, bowling,

darts stb.

télisportok sísportok (alpesi, északi), jégsportok

vízi sportok úszás, műugrás, vízilabda, műúszás,

evezés, kajak-kenu, vitorlázás stb.

technikai sportok

öttusa, lövészet, íjászat, autó- és mo-

torsportok, repülősportok, kerékpár-

sportok, gördülősportok

15. táblázat a rekreáció mozgás anyagának felosztása (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011 alapján)

Nem sportág jellegű mozgásos tevékenységek1

Hobbi jellegű tevékenységek

Jellegzetességét a kreativitás kibontakoztatásának és közben a társas kapcsolatok

ápolásának lehetősége adja, hiszen például a barkácsolás, a kertészkedés, a horgászat

vagy a vadászat sokkal élvezetesebb a családdal, rokonokkal vagy barátokkal együtt

végezve. Ekkor lehetőség nyílik a kötetlen beszélgetésre és szórakozásra.

Természeti sportok

Legegyszerűbben úgy sorolhatók be ebbe a kategóriába a tevékenységek, hogy az

alábbi „követelményeknek” megfelelnek: a természet erőit használják edzéseszköz-

1 Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011 alapján

39

ként, és különböző domborzati viszonyok között űzhetők. Ide tartoznak többek között

a különféle túrázások (barlangi, vízi, magashegyi, gyalogos, lovas, autós vagy motoros

stb.), sziklamászás, kerékpártúrázás, tereplovaglás, tájfutás.

Népi játékok

A népi játékok helyi szinten népszerűek voltak már régóta, és kortól függetlenül

űzhetőek. A globalizációs folyamatnak köszönhetően egyre több népi játék lépi át az

országhatárokat, és kerül be távolabbi országok népeinek kedvelt játékai közé. Szá-

mos egykori népi játék pedig ma már nemzetközi szövetséggel rendelkezik, és a világ

sok országában vált népszerűvé, mint sport. Ilyen pl. a Hollandiából származó

korfball, vagy a francia petanque, de ide tartozik az amerikai eredetű frizbi is. A ma-

gyar népi játékok közül a legismertebbek a longaméta, a körméta, a bigejáték, a pi-

linckázás, a botos hunyó, a kakasviadal, a magyar kötélhúzás és a turul is. Angliából

ered a krikett, az angolteke (bowls), a krokett, a rackets és a scramball. Spanyol népi

játék a pelóta, az alquerque, a pörgettyű (trompas) vagy a spanyol bakugrás (Lukácsy,

1964).

Lakásban végezhető mozgásformák

Ez a kategória azért vált fontossá, mert számos esetben nincs elég szabadideje arra

az embernek, hogy elmenjen mozogni, vagy éppen a rossz idő szól közbe aktív terveit

illetően. Említsünk meg néhány tevékenységet, melyek segítségével ugyanolyan haté-

konyan megőrizhető a kondíció, és fejleszthető az egészség, nem kerülnek sokba, és a

nap bármely szakaszában űzhetők. Ilyen a csövön történő függeszkedés, a fittlabda

többcélú használata, a seprűnyéllel végzett nyújtó hatású gyakorlatok, az ajtótokra

szerelt erősítő eszközök alkalmazása, a különböző súlyzós gyakorlatok akár ásványvi-

zes palackkal is, a kondicionáló gépek igénybevétele, vagy a szer nélküli egyéni vagy

társas gimnasztikai és streching gyakorlatok. A zenés-táncos mozgásformák is végez-

16. kép pányvázás (http://mek.niif.hu/02100/02152/html/06/10

3.html 27. ábra)

40

hetők otthon, feltételezve nagyobb rendelkezésre álló helyet hozzá. Ezek lehetnek ha-

gyományos típusúak (néptánc, társastánc, klasszikus balett, karaktertánc), gimnasz-

tikai irányzatok (zenés gimnasztika, táncgimnasztika, az aerobic változatai), valamint

modern formák (jazz-balett, jazz-tánc, színpadi modern tánc, divattáncok, kortárs

tánc). Megfelelő gyakorlatok és zenék kiválasztásával biztosítják mind a testi, mind a

szellemi-lelki felüdülést.

Sport-rekreációs tevékenységek2

Aerob sportok

Ismétlésként, az olyan sportmozgást tekinthetjük aerobnak, ahol az energia-leadás

oxigén jelenlétében történik. Főként ciklikus mozgásformák, melyek a keringési rend-

szer működését tartják szinten vagy javítják, ezáltal fejlesztik az állóképességet. A lég-

zéssel felvett oxigén eljut az izomsejtekhez, és segíti őket a mozgás kivitelezésében.

Megemelkedik a pulzusszám és szaporábbá válik a légzés, azonban a maximális pul-

zusszám 60-85%-án tartva az intenzitást szervezetünk oxigénellátása a legoptimáli-

sabb határokon belül marad. Így a mozgás során nem keletkezik oxigénadósság, nem

lesz légszomjunk. Az aerob sportágak rendszeres végzése fontos lenne minden ember

számára, hiszen hatására a keringési és légzési szervrendszerben, valamint a testösz-

szetételben olyan kedvező változások jönnek létre, amelyeknek köszönhetően meg-

előzhető lenne a civilizációs betegségek többsége, és az egészségben megélt évek szá-

mát is jelentősen megnövelhetnénk. A 2000-es években élte virágkorát, ekkor rend-

2 Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011 alapján

17. kép lakásban végzett torna (http://fitifuti.com/magyar/2011/07/30/300-

ismetles-%E2%80%93-rovid-sort-edzes/)

41

kívüli népszerűségnek örvendtek a ciklikus sportágak, szinte mindenki futott vagy

biciklizett. Kedveltségének titka, hogy aránylag rövid idő alatt látványos eredmények

érhetők el, és a mozgásformák nagy része egyénileg, önkényesen megválasztott idő-

pontban és helyszínen űzhető, nem kötődik semmilyen szervezeti formához. További

előnye, hogy az ilyen típusú mozgások segítik a leghatékonyabban a zsírégető folya-

matok beindítását. A legkedveltebb aerob sporttevékenységek a következők: gyalog-

lás, kocogás (jogging), power walking, futás, aerobik és annak válfajai, kerékpározás,

úszás, görkorcsolyázás, ugráló kötelezés, evezés, sífutás, nordic walking, evezés, ka-

jak-kenu stb.

Esztétikai sportok

Ezen mozgásformák közé tartozó tevékenységek látványosak, a mozgás és a zene

harmóniájára épülnek. A tánccal a test sokoldalúan fejleszthető, például remekül ja-

vítható általa a mozgáskoordináció. Jellemzőek a dinamikus mozgások, a törzs sokol-

dalú mozgása, és az egyszerűbb vagy bonyolultabb lépéskombinációk. Ide tartoznak a

zenés sportok (dance aerobik, step aerobik, boksz aerobik, capoeira, zumba, kangoo

jump, poledance fitness), a táncok csoportjából a balett (klasszikus, kortárs, jazz), a

néptánc és a modern táncok (divat- és sporttáncok: salsa, hastánc, jazz funk, argentin

tango, afrodance), az akrobatikus versenytáncok (rock and roll), a klasszikus verseny-

táncok (standard és latin táncok).

Erősportok

Az erősportok főként a férfiak körében népszerű mozgásformák. Sikerének kulcsa,

hogy az izomtömeg növelésével segít az erőteljes férfias külső elérésében. Kiemelke-

dik közülük a testépítés (body building), mely a fitnesztermek legkedveltebb edzéstí-

pusa. A testépítő edzés progresszív súlyzós edzésből áll, melynek során az egyének

célzottan edzik egyes izomcsoportjaikat a megfelelő növekedés elérése céljából. A

testépítés során fontos szerepet kap a helyes és egészséges táplálkozás, illetve a meg-

felelő pihenés, vagyis gyakorlatilag a Cooper-i egyensúly elv elemeire épít. Népszerű

erősportok továbbá az erőemelés (guggoló, álló, fekvő) és a súlyemelés (szakítás, lö-

kés) és a szkander.

Küzdősportok, önvédelmi sportok

Magyarországon talán a legelterjedtebb fajtái a judo, az ökölvívás, a kick-boksz, a

karate, a taekwando. Természetesen ezek, mint a legtöbb eddig felsorolt sportág űz-

hetőek versenyszerű és rekreációs jelleggel is. A harcművészetek gyakran egészülnek

ki egész életfilozófiával, ilyenek például az aikido, a szumo, a budo, a kendó, a saolin

kungfu vagy a thai boksz. Érdemes külön megemlíteni az USA-ban nagy népszerű-

42

ségnek örvendő imitált küzdelmet, a pankrációt, melyet showműsorként tálalnak a

nézőknek, rajongóknak.

Sportjátékok

A sportjátékok népszerűsége töretlen, azonban infrastruktúra, felszerelés és „társa-

ság” igényük miatt kezdenek visszaszorulni a lakosság által leggyakrabban űzött

sportágak listáján. A teljesség igénye nélkül a legismertebb sportjátékok a követke-

zők: asztalitenisz, amerikai football, baseball, softball, fallabda, floorball, golf, gyep-

labda, jégkorong, krikett, kézilabda, strandkézilabda, kispályás labdarúgás, strandfo-

ci, kosárlabda, streetball, labdarúgás, lacrosse, lábtenisz, lovaspóló, rögbi, röplabda,

strandröplabda, tenisz, strandtenisz, tollaslabda, vízilabda, frizbi, petanque, minigolf,

biliárd, bowling, curling, darts, teke stb. Ezen belül megkülönböztetünk csapat, páros

illetve egyéni sportjátékokat.

Télisportok

Idényjellegű sportok, amelyek hazánkban a domborzati és éghajlati viszonyok mi-

att viszonylag korlátozottan űzhetők. Feloszthatjuk a mozgásformákat sísportokra és

jégsportokra. Sísportok: alpesi sízés (műlesiklás, óriás műlesiklás, lesiklás), telemark

sízés, helisízés, sílövészet, sí-tájfutás, buckasízés, akrobatikus ugrás, síbalett, snow-

board, síbob, északi sízés (sífutás, síugrás, északi összetett), paralellsí, bigfoot, gyor-

sasági lesiklóverseny, szánkózás. Jégsportok: korcsolyázás, irongálás (szélkorcsolya),

jégvitorlázás, fakutyázás, műkorcsolya, gyorskorcsolya, shorttrack, jégkorong,

seprűhoki, jéglabda, jégteke stb.

Vízi sportok

A vízben, illetve a vízen végezhető mozgásformákat soroljuk ebbe a csoportba, me-

lyek egy típusa szintén idényjellegű. Kiemelkedik az úszás fedett vagy nyitott meden-

cékben, illetve szabad folyó- vagy állóvizekben. Ez az egyik legegészségesebb rekreá-

ciós tevékenység, mely egész életen át gyakorolható (amennyiben nem tanultunk meg

úszni fiatalabb korunkba, idős korban már nem javasolt!). A vízi sportokhoz tartozik a

szinkronúszás, műugrás, vízilabda vagy a vízen űzhető evezés, kajakozás, kenuzás,

vitorlázás, vagy a technikai sportok közül a vízisí, motorcsónakázás, jetski stb.

Technikai sportok

Egyre népszerűbbek. Vannak, melyek kondíciót javítanak vagy szórakozást és iz-

galmat nyújtanak. A magas költségek szabnak csupán határt abba, hogy mindenki

technikai sportoló legyen. A legismertebbek közülük: az autó- és motorsportok, saját

izomerővel hajtott sporteszközök, a rally és gyorsasági autóversenyek, terepjárózás,

quadozás, motocross, a kerékpársportok (bmx, mountainbike, pályakerékpár, túrake-

rékpár). Népszerűek még a gördülő sportok, úgymint görkorcsolyázás, gördeszkázás,

43

görhokizás, rollerezés. A technikai sportok másik válfajához tartoznak a levegőben

űzhető mozgásformák, így többek között az ejtőernyőzés, a bázisugrás, a siklóernyő-

zés, sárkányrepülés és a vitorlázórepülés.

Külön csoportot képez a turizmus és annak különböző fizikai rekreációhoz tarto-

zó válfajai, úgymint a kirándulás, a túrázás, az alpinisztika vagy a sportmászás. Ezek

tulajdonképpen az egyik legklasszikusabb, hatalmas tömegeket megmozgató rekreá-

ciós tevékenységcsoportot alkotják. A rekreáció sajátos szegmense a sportturizmus,

mely az egyén számára a lakóhely időleges elhagyását jelenti azzal a céllal, hogy egy-

részt sportrekreációs tevékenységet végezzen vagy versenyezzen, másrészt alapfokú

vagy magas szintű versenyeket, mérkőzéseket nézzen, illetve sportlátványosságokat,

múzeumokat vagy stadionokat látogasson (Gibson, 1998 idézi Nádori, Gáspár, Rétsá-

gi, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Megkülönböztet a szakirodalom úgynevezett

tudatos sportturistákat és olyanokat, akiknek a sportolás vagy sportesemény látogatá-

sa csak mellékes tevékenység az utazás ideje alatt (Gammon–Robinson, 1997).

Munkamánia és a rekreáció mint alternatíva-gyógymód

A munkamánia (szokás workalcoholism/munkaalkoholizmusnak is nevezni) nap-

jaink elterjedt és igen komoly betegsége. Tipikus jellemzője, hogy a beteg számára

kizárólag a munka jelenti az öröm és a siker forrását. Definiálva olyan függőség,

amelynél a munka drogként funkcionál, háttérbe szorítja az egyén magánéletét, társas

kapcsolatait, és az egyén életének egyedüli értelmévé válik (www.webbeteg.hu). Sokan

úgy vélik, korunk menedzser-betegségéről van szó, azonban például Gustav Flaubert,

francia író már 1852-ben írt túlzottan a munkájukba temetkezett emberekről. Vagy

Ferencz Sándor kutató 1919-es írásában felhívta a figyelmet a vasárnapi neurózisra,

melyet az aznapi munkaszünet okozott.

Mik a tünetei? (www.webbeteg.hu honlap alapján)

Lelki tünetek:

nem képes osztozni a feladatokon

nem képes örülni annak, ha befejez egy munkát

nem létezik számára olyan szabadidős foglalatosság, melyben örömét lelné

nem képes egyszerre csak egy dologra koncentrálni

nem beszél a családjával a mindennapjairól és a dolgairól

Fizikai tünetek:

gyakori fejfájás vagy hasgörcs, emésztési zavarok

nem tud éjjelente aludni, nappal pedig állandóan fáradt és nyugtalan

gyakori légszomj és mellkasi fájdalom kínozza

44

hajlamos a feledékenységre és egyre nehezebben összpontosít

A munkamánia állapotának fázisai (www.lelkititkaink.hu alapján)

1. Az első fázisban a munka kerül abszolút a középpontba, a beteg kapcsolatai

fokozatosan elveszítik jelentőségüket. A munkamániás otthon és munkaidőn

kívül is dolgozik.

2. A következő fokozatban már életvitelét is a munkának rendeli alá, és agresz-

szivitást vált ki belőle, ha mások akadályozzák vagy megszólják ezért.

3. Ezt követően egyre többet vállal, de mind többet dolgozik céltalanul, és egyre

nagyobb nehézséget okoz neki, hogy megfeleljen a feladatoknak és követel-

ményeknek.

4. Végül a munkamániás pszichikailag és fizikailag is kezd kimerülni, fokozato-

san csökken a teljesítménye, a beteg érzi, hogy teljesítőképessége végső hatá-

rára jutott. Általában ebben a fázisban fordul orvoshoz.

Munkamániás típusok (www.lelkititkaink.hu honlap alapján)

A grandiózus: munkájával a hatalom, a siker, az elismerés kivívása a célja.

Többnyire túlértékeli saját, s alulértékeli mások teljesítményét. Nem tud csa-

patban dolgozni, ezért nem is kedvelik társai.

A könyvelő: legnagyobb erénye a rendtartás. Minden apró részletre ügyel,

mindent beszabályoz, s nem szereti az új ötleteket. Mindent az ellenőrzése alá

szeretne vonni.

A skizoid: aki vágyik mások társaságára, de egyúttal fél is attól. A megoldás

számára, hogy beletemetkezik a munkájába.

A gyertyaégetők: akik könnyen unatkoznak, s mindig új feladatot keresnek,

hogy két végén égethessék a gyertyát. Céljuk az elismerés és a csodálat, de te-

vékenységük gyakran káoszba torkollik.

A nyuszik: akiknek mindig szükségük van valakire, hogy megmondja, mit

csináljanak. Nagyon félnek a kudarctól, ezért azt gondolják, sok munkával el-

kerülhetik azt.

45

A betegség kezelése, a rekreáció fontossága

Az amerikai Workaholics Anonymous szervezet szerint igen egyszerű eszközök

szükségesek a függőség megszüntetése ellen. Ezek a következők:

Sorrend felállítása: az elvégzendő feladatok között sorrendet kell felállítani. Néha ez

azt is jelentheti, nem kell tennünk semmit. Rugalmasnak kell maradni, hiszen a fontos-

sági sorrendet is meg kell néha változtatni. A véletleneket és akadályokat növekedési

lehetőségnek kell tekinteni.

Helyettesítés: új tevékenységet csak úgy végezhetünk, ha egy ugyanannyi ener-

giát és időt követelő, régi tevékenységet elhagyunk.

Koncentráció: egyszerre csak egy dolgot szabad csinálni.

Ütemezés: a munka tempóját számunkra megfelelően kell meghatározni. Mie-

lőtt egy új munkafázisba kezdünk, ellenőrizzük le, elegendő energiánk van-e az

elvégzésére.

Elfogadás: a munka minden eredményét el kell fogadni. A türelmetlenség, ro-

hanás és a tökéletes munka hajszolása hátráltatják a felgyógyulást.3

REKREÁCIÓ: a jól megélt, tartalmas szabadidő engedélyezése lényeges feladat.

A mással való foglalkozás segít eltávolodni a munka okozta problémáktól, és kikap-

csolja a testet és a lelket egyaránt.

3 www.lelkititkaink.hu alapján

18. kép a munkamánia karikatúrája (http://www.interpressmagazin.hu/cikkek/4048-

bedaralva_a_munkamania_rabjai)

46

„Az egészség az egyetlen dolog, amit nem lehet pénzért megvenni!” (Régi mondás)

5. A MUNKAHELYI EGÉSZSÉGFEJLESZ-TÉS LEHETŐSÉGEI

Rohanó világunkban, amikor szinte csak dolgozik és alszik az ember, rendkívül

fontos szerepe van/lenne a munkahely által biztosított mozgásnak. A munkahely

olyan szervezet és egyben emberi közösség, amiben az emberek idejük nagy részét

töltik, és amelyben megszervezik egzisztenciájuk anyagi alapjait. A munkahellyel ösz-

szefügg nagyrészt az ember önmegvalósítása. Mindebből következik, hogy a munka-

hely sokféle hatást gyakorol az egyénre, s ez akár önálló tényezőként, akár más okok

láncolatába kapcsolódóan részt vehet pszichotikus zavarok vagy betegségek kialaku-

lásában. Szerencsés helyzet azonban, hogy a munkahelyet jelentő szervezetek maguk

is érdekeltek abban, hogy a dolgozóik ne legyenek betegek, illetve stabil személyisé-

gek maradjanak, vagyis érdekük, hogy tegyenek dolgozóik egészségéért (Buda, 1997).

A munkahelyi egészségfejlesztés fogalmi tisztázásáról, kialakulásáról, fajtáinak

bemutatásáról, jelentős kutatások eredményeinek számbavételéről és egy nagyon

szűk szegmensének, a munkahelyi sportnak szakirodalombeli megjelenéséről lesz szó

a továbbiakban.

Fogalmi tisztázás

A fogalom meghatározása azért is nehéz, mert maga az egészség definíciója sem

egységes, minden szakértőnek mást és mást jelent. Ismételjünk át néhány megközelí-

tést:

„Az egészség az emberi test biológiai funkcióinak tökéletes működésével azonosít-

ható.” (Fritz, 2006).

Freud szerint „Az egészség az a képességünk, amikor szeretni és dolgozni tudunk.”

(Fritz, 2006).

Ghandi a következőképp vélekedik „Az egészség azt jelenti, hogy az ember jól érzi

magát, szabadon mozog, jó étvágya van, feladatait normálisan ellátja, és nem kell or-

voshoz fordulnia.” (Fritz, 2006).

Parsons megfogalmazása „Az egészség az egyén optimális teljesítőképességének ál-

lapota, ami azoknak a szerepeknek és feladatoknak a betöltésére teszi képessé, me-

lyekre szocializálódott.” (Fritz, 2006).

47

Becker szerint „Az egészséghez tartoznak a természeti, társadalmi környezet, a

rendelkezésre álló források mértéke, a problémák leküzdése, a sikerélmény és az elé-

gedettség tényezői is.” (Fritz, 2006).

Ezt olvasva valóban felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ha ennyiféle meghatáro-

zás létezik, mi lesz az egészségfejlesztés definíciójával. Szűkebb értelemben a fejlesz-

tés elméletének újdonságát hangsúlyozó valami, ami elhatárolja magát minden egyéb

preventív folyamattól, vagyis életkörülmények, mint a munka, lakás, művelődés vagy

a béke javításának sürgetését jelenti. Tágabban vizsgálva az összes nem terápiás

egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, melyeknek célja a cselekvésre való ösztönzés,

ugyanakkor lehetőséget kínál arra, hogy az egészségfejlesztés elemei kiegészítsék

egymást és ne kizárják (Benkő, 1997).

Az Ottawa Charta szerint: „Az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egész-

ségük feletti kontroll megszerzésére és egészségük fejlesztésére.” (WHO, 1986). Úgy is

fogalmazhatunk, hogy az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségneve-

lés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit.

A munkahelyi egészségfejlesztés eljárása azonban nem csak arra irányul, hogy fel-

tárja, majd kiküszöbölje a munkavállalók egészségére leselkedő veszélyeket, s ily mó-

don megelőzze az egészség romlását, azaz a betegség kialakulását. Igyekszik a munka-

vállalókat arra ösztönözni, hogy minél jobban figyeljenek oda saját egészségi állapo-

tukra. Ehhez, mivel folyamatosan változnak az emberek igényei minél több lehetősé-

get kell tudni biztosítani, illetve, ami elengedhetetlen, az a megfelelő szakmai háttér

megléte (Fritz, 2006).

19. kép relaxálás a munkahelyen (http://www.femina.hu/egeszseg/munkamania)

48

Kialakulása

Az egészségfejlesztő programok kialakulása az USA-hoz köthető és oka arra vezet-

hető vissza, hogy a dolgozók betegsége miatt a munkáltatóra nehezedő költségek ra-

dikális mértékben megnövekedtek. Amerikában a munkáltató fizeti a dolgozói és azok

családtagjainak egészségbiztosítását, éppen ezért jelentős költségeket ró a munkálta-

tóra a dolgozók hiányzása. Az egészségfejlesztő programok tehát a dolgozók egész-

ségnek javítását megcélozva igyekeztek a költségeken faragni. Járulékos pozitív

pluszként kiderült, hogy a munkahelyi sportnak vannak más pozitív hatásai is, me-

lyek közvetett módon szintén javíthatják a vállalat eredményességét és külső megíté-

lését (Fritz, 2006).

A helyzet súlyosságának érzékeltelésére egy konkrét példa: Amerika három vezető

autógyártója többet költ egészségbiztosításra, mint acélra, ami autónként 1650 dollár

volt az 1994-es adatok alapján. Ezt a hihetetlenül magas összeget látva nem csoda,

hogy egyre több vállalat gondolkodott el azon a tényen, hogy a betegeskedő munka-

vállalók csupán kevés hasznot tudnak termelni (Szatmári, 2009). Kontinensünkön

1989 júniusában az Európai Unió Minisztereinek Tanácskozásán elfogadott, az

„Egészség és Biztonság Irányelvei” című (EC 1989) anyag volt az első, amely munka-

helyi egészség- és biztonságvédelmi témákkal foglalkozott. Ezenkívül az Európai Unió

Alapító Okmányában általános célként van megjelölve az állampolgárok egészségvé-

delmének magas színvonalon tartása. Az 1992-es Maastrichti Egyezmény 129. cikke-

lye intézkedéseket határoz meg az egészségvédelemre vonatkozóan, és a tájékoztatás-

ra, a nevelésre és az oktatásra helyezi a hangsúlyt (Szatmári, 2009). Ma már Magyar-

országra is kezd begyűrűzni a kezdeményezés, az egyre több kutatási eredmény kezd

meggyőzni egyre több (egyelőre még csak) multinacionális cégvezetőt a munkahelyi

egészségfejlesztés fontosságáról és pozitív hozadékairól.

Az egészségfejlesztés területei

Az Ottawa Charta öt pontban fejtette ki a korszerű egészségfejlesztés főbb elveit és

kulcsterületeit a társadalomban. Ezek:

az egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése

az egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása

közösségi cselekvés

az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése

az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása (OEFI)

Az egészségfejlesztésnek az alábbi alapfeltételeknek kell megfelelnie (Szatmári,

2009):

49

az egész lakosságot célozza meg, nem csak a veszélyeztetett csoportokat

a feltételeket és az okokat egyaránt befolyásolja, ezért az együttműködés elke-

rülhetetlen

egymást kiegészítő nézetek kapcsolódnak egymáshoz

a lakosság együttműködésére törekszik

Az egészségfejlesztés legfontosabb programjai, területei egy vállalat esetében:

a dohányzásról való leszoktatás

egészséges táplálkozás, súlykontroll, vérnyomás- és koleszterincsökkentő,

stressz management, szűrővizsgálatok

kommunikációt, empátiát, problémamegoldást fejlesztő kezdeményezések

fitnesz akciók, programok (Szatmári, 2009)

A WHO ajánlását figyelembe véve pedig a következő irányelveket érdemes kitűzni

(Szatmári, 2009):

a fizikai, szellemi és szociális jó közérzet előmozdítása a munkahelyen

az elkerülendő megbetegedések és balesetek megelőzése a káros környezeti

hatások javításával, már a munkaképes életkor kezdetén

a már kialakult betegségek, a rokkantság egészségre, a dolgozók fizikai és

pszichikai állapotára, életminőségére gyakorolt negatív hatásának visszafor-

dítása vagy csökkentése

„Az egészség az ember legnagyobb kincse, a munka- és életkedve feltétele.” (Szat-

mári, 2009)

20. kép átmozgató gyakorlat ülő munkát végzőknek (http://www.astronet.hu/test-es-lelek/lelekgyogyaszat/keruld-el-a-munkahelyi-stresszt-104275)

50

Kutatások, eredmények számbavétele, már futó és jól műkö-

dő egészségfejlesztő programok

Stockls és munkatársai vizsgálata során kiderült, hogy a vállalatok 81%-a kínál leg-

alább egy egészségfejlesztő aktivitást Amerikában (Stockls és mtársai, 1995).

Egy ’97-es felmérés kimutatta, hogy a magánszektor 50 főnél többet foglalkoztató

vállalatainak 65,5%-a végzett valamilyen egészségfejlesztési tevékenységet (Pencak,

1997).

1998-ban Dr. Richard Wynne és Dr. Robert Anderson ismertette európai szintű

munkahelyi egészségfejlesztésről szóló felmérésük eredményeit, mely során számos

érdekes tény került napvilágra:

hiába akarta a program javítani a munkavállalók egészségi állapotát, sok he-

lyen ez mégsem motiválta eléggé az érintetteket

annak az oka, hogy miért foglalkoztak a vállaltok az egészségfejlesztéssel,

többségben azt az eredményt mutatta, hogy ezáltal akartak pozitívabb képet

kialakítani a vállalatról

a program hasznát látták a munkamorál javulásában, a balesetek számának

csökkenésében, a termelékenység növekedésében és a vállalat megítélésében

ezek a kezdeményezések főként a nagyvállalatoknál jelentek meg (Szatmári,

2009)

Kutatások bizonyították, hogy érdemes az egészséges társadalomba invesztálni és a

népesség egészségi állapotának javításán fáradozni, hiszen ez csökkentené a terme-

léskiesést, a táppénzkifizetéseket, a gyógyszerköltségeket. A fizikai aktivitásba befek-

tetett 1 dollár 3,2 dolláros megtakarítást jelent az egészségügyi kiadások területén

(Szatmári, 2009).

21. kép munkahelyi egészségfejlesztés lehetséges módja a masszázs is (http://www.diamonddeal.hu/kupon/elege-van-a-kavebol-sot-a-

koffein-halmozasabol-valassza-az-irodai-masszazst/34/)

51

A magyarországi egészségügyi felmérésekből (OLEF, 2000) kiderült, hogy egy 18

éves nő várhatóan még közel 59 évet fog élni, ebből azonban csak 43,3 korlátozottság-

tól mentes évre számíthat, ha a halandósági és a megbetegedési viszonyok nem vál-

toznak. Egy 18 éves fiú várhatóan mintegy 50 évet fog még élni, és ebből átlagosan

38,4 lesz korlátozottságtól mentes. A felnőtt nők 40%-a, míg a férfiak harmada szen-

ved keringési panaszoktól. Orvos által megállapított magas vérnyomással küszködik a

középkorú férfiak több mint negyede, és a nők több mint harmada. A magas koleszte-

rinnel rendelkezők aránya megközelítőleg 10%. Minden 13. nőnek és minden 16. fér-

finak volt cukorbetegsége. Asztmában vagy allergiás betegségben szenved közel min-

den 5. nő és minden 8. férfi. Gerinctáji fájdalmai vannak a nők kétharmadának és a

férfiak felének. A fiatal felnőttek több mint 40%-a számolt be mozgásszervi panaszok-

ról. A lakosság 34%-a szorong vagy lehangolt. Túlsúlyos vagy elhízott a felnőttek fele.

Magyarországon a nők 23%-a, a férfiak 38%-a dohányzott napi rendszerességgel. A

nők több mint ötöde, a férfiak majd fele mértékletesen fogyaszt alkoholt. Minden hu-

szadik nő, és minden ötödik férfi nagyivónak számít. A férfiak harmada és a nők több

mint 40%-a nem végez testmozgást. Kutatások fényt derítettek arra is, hogy a felnőt-

tek napi átlag 7-14 percet töltenek fizikai aktivitással, és ami sajnos még megdöbben-

tőbb, hogy a megkérdezettek 74%-a nem akar sportolni, és gyermekként sem sportolt

soha (Szatmári, 2009). Pozitív eredmény azonban, hogy a nők több mint háromne-

gyede és a férfiak kétharmada naponta fogyaszt friss gyümölcsöt vagy zöldséget. Saj-

nos arra is rámutattak a felmérések, hogy a megelőzés és szűrővizsgálatok területén

igen nagy a lemaradásunk Európa többi országához képest.

A 2000-es egészségfelmérés szerint ma a társadalom számára a legnagyobb rizikó-

faktort az életmóddal összefüggő betegségek elterjedése okozza. A legtöbb táppénzes

megbetegedésnek valamilyen mozgásszervi betegség áll a hátterében. Elsősorban a

gerincbántalmak, gerincfájdalmak korlátozzák az embereket a munkavégzésben, és

növelik a táppénzes napok számát. Sajnos ebből is látszik, hogy az aktív lakosság

munkaképessége és teljesítőképessége is jelentősen korlátozott a testi diszfunkciók

miatt. A lakosság jó egészségi állapota a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik alapvető

feltétele. A munkahelyeken megnőtt a munkahelyi stressz, a túlórák száma, a versen-

gés, a teljesítmény, a pénz szerepe, a társadalmi nyomás a siker felé, a felgyorsult

munkatempó. Állandó változás jellemzi környezetünket, melyhez folyamatosan al-

kalmazkodni kell.

Olvasva a statisztikákat kétségtelen, hogy fontos terület az egészségfejlesztés. Mivel

az átlag magyar ember napjának legalább egyharmadát a munkahelyén tölti, így

adott, hogy érdemes a munkahelyi egészségfejlesztéssel többet foglalkozni, sőt a

munkahely, mint szocializációs terület az életmódunkra is hatással van. A 2004-es

Népegészségügyi gyorsjelentés szerint a magyar lakosság megbetegedéseinek döntő

52

többségét olyan betegségek alkotják, melyek a primer prevenciós beavatkozások se-

gítségével jelentősen csökkenthetőek, vagy sportterápiával kezelhetők lennének. A

szűrés, beteggyógyítás, ápolás már nem tud lépést tartani a folyamatosan romló

egészségügyi állapottal, szükség van a prevencióra. Az emberek többsége legegysze-

rűbben a munkahelyükön érhető el vagy tetten, így a munkahely jó és termékeny szín-

tere lehet az egészségfejlesztésnek, a prevenciós eszközök felhasználásának (Szatmá-

ri, 2009).

A Nemzeti Sportstratégia egy példán keresztül szemlélteti, hogy a „sportos” élet-

módnak (akár a munkahely közbenjárásával) milyen pozitív hatásai lehetnek a gazda-

ságra és a társadalomra. A sportoló lakosság arányának 24%-ra történő növelése

csaknem 6 milliárd Ft megtakarítást eredményezhet csupán a táppénzkiadások terén.

Emellett csökkennek az orvosi ellátás, valamint a gyógyszerár-támogatás költségei, az

összgazdasági termelési növekedés terén pedig a kieső napok száma jelentősen csök-

ken. Az egészségesebb társadalomnak magasabb a termelékenysége, növekszik a pro-

duktivitása (Nemzeti Sportstratégia, 2007).

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) 2002 óta működteti az Egészséges

Munkahely Programot, melyhez hazánk is csatlakozott 2004-ben. A kezdeményezés

érinti a munkahelyi egészséggondozás, az egészséges táplálkozás, a testmoz-

gás/testedzés, a munkahelyi dohányzás visszaszorításának, az ergonómia és a men-

tálhigiéné területeit (Menedzsment Fórum, 2006. december).

Jelentős kutatás fűződik Fritz Péter nevéhez, aki 19 európai ország 66 vállalatánál

végzett vizsgálatot az egészségfejlesztési módszerek és eredmények feltárására. A

vizsgált vállalatoknál 15 féle módszert, juttatást és feltételrendszer alkalmaztak az

egészségfejlesztésre, ezeket több mint 11 cég alkalmazta sikeresen. A módszerek közül

legtöbben a testmozgást alkalmazták, melyre a vállalatok különböző módon ösztönöz-

ték dolgozóikat (például: kedvezmények az edzőtermekben, saját sportközpont létesí-

tése, volt, aki személyes egészségkártyát vezetett be, melyet a dolgozók az ország

bármely településén kedvezményes sport- és rekreációs szolgáltatások igénybevételé-

re használhattak). Kutatása alatt tapasztalt néhány érdekes és megfontolandó dolog a

vállalati egészségfejlesztésben:

Rövid szünetet vezettek be a munkaidő alatt, amikor is gimnasztikai gyakor-

latokat és relaxációt végeztek a dolgozók. Ehhez szakemberek és edzők kiké-

peztek néhány munkatársat, így már ők mutatták be a végzendő gyakorlato-

kat kollegáiknak.

Rehabilitációs bizottságot hoztak létre, akik döntöttek a megváltozott képes-

ségű munkavállalók munkahelyi feltételeiről és szükségleteiről.

53

Munkahelyi rotációs programot vezettek be, mely segít megelőzni a monotó-

nia hatására kifejlődő egészségkárosító folyamatokat, és változatosabbá teszi

a munkaidőt.

„A lépcsőt használd, ne a liftet” felhívást írtak ki, aktivizálva ezzel a dolgozó-

kat.

A távoli országokba utazó munkatársak tájékoztatása az ott megjelenő egész-

ségkárosító tényezőkről, betegségekről.

A lehetőségeket a cég ingyenes vállalati újságában jelentették meg, és minden in-

formációt ott adtak a dolgozók tudtára, valamint ingyenes telefonvonalat biztosítottak

a World Health információkért.

A vizsgálat értékelése során kiderült, hogy a társaságok hét leggyakrabban alkal-

mazott mérőszám típusába eső eredmények minden esetben pozitív irányba történő

elmozdulást mutattak (a hét kategória: betegség miatti hiányzások száma, munkahe-

lyi légkör, munkahelyi balesetek számának alakulása, munkával való megelégedettség

és motiváltság alakulása, munkafeltételek és a munkahelyi biztonság alakulása, a

termelékenységre és a társaság imázsára gyakorolt hatás, a személyzeti állomány cse-

réjének szintje). Lássuk őket pontosan:

a betegség miatti hiányzások száma csökkent

a munkahelyi légkör javult

a munkahelyi balesetek száma csökkent

a munkával való megelégedettség és motiváltság nőtt

a munkafeltételek és a munkahelyi biztonság növekedett

a személyzeti állomány cseréje csökkent

pozitív hatást gyakorolt a termelékenységre és a társaság imázsára (Fritz,

2006)

„Move Europe” elnevezéssel indult egy program, amelyet a Munkahelyi Egészségfej-

lesztés Európai Hálózata (ENWHP) hozott létre. Célja, hogy minél több egészségbarát

munkahely legyen Európában.

Ehhez csatlakozott az Országos Egészségfejlesztési Intézet, a kezdeményezésre már

mintegy ötven magyarországi vállalat regisztrált. A program négy alappillére az

egészséges táplálkozás, a testmozgás elősegítése a munkahelyeken, a mentális egész-

ségfejlesztés, stressz-kezelés, valamint a dohányzás megelőzése és a leszoktatás támo-

gatása. Ezt egy szakmai bíráló bizottság felügyeli, és már 26 európai országban mű-

ködtetik jól a programot (HVG, 2007).

Az Egészségügyi Minisztérium két pályázatot írt ki a munkahelyi egészségfejlesztés

elősegítése végett. A pályázat keretében összesen 17 millió 280 ezer forintos vissza

nem térítendő támogatást kapnak a nyertesek egészségfejlesztési programok rendezé-

54

sére. Támogatást nyerhetnek mindazon munkahelyek, amelyek kidolgozott munkahe-

lyi egészségtervvel rendelkeznek, és a pályamunkákban kiemelten foglalkoznak a do-

hányzás visszaszorításával, az alkohol okozta problémák megelőzésével és a munka-

helyi stressz káros hatásaival (Hírközpont Kormányzati Portál).

Az egyén, a munkáltató és a társadalom közös érdeke kell, hogy legyen tehát az

egészséges életmód feltételeinek megteremtése, és a jóllét kialakítása. Ennek mérhető

jeleit Grajczjar (2001) vizsgálatai során állapította meg:

Az egyén szempontjából mérhető eredmények:

jobb egészségi állapot

jobb koncentrációs képesség

jobb problémamegoldás

több energia

nagyobb személyes felelősségérzet

alacsonyabb munkahelyi stressz

nagyobb kompetencia

nagyobb örömmel végzett munka

jobb munkahelyi légkör

jobb munkahelyi kapcsolatok

A munkáltató szempontjából mérhető eredmények:

kevesebb hiányzás

munkával töltött tényleges órák száma nő

munkahelyi balesetek száma csökken

munkaminőség növekszik

kreativitás növekedése

lojálisabb alkalmazottak

nagyobb termelékenység

munkavállalók nagyobb felelősségtudata

kisebb munkaerő-elvándorlás

jobb munkatársi kapcsolatok

jobb munkahelyi légkör

munkahelyi morál javulása

cég pozitívabb arculata, megítélése (Szatmári, 2009)

A munkahelyi egészségfejlesztés feltételei, eszközei és módszerei Kuhn szerint

(1998) (idézi Szatmári, 2009):

Előfeltételei:

vállalaton belüli és vállalatok közötti együttműködés

55

a kiinduláskor mért egészségi helyzet elemzése

fontossági sorrend megállapítása, célok kitűzése

egészségközpontú kommunikáció

a nehézségek felmérése és leküzdése

folyamatos megfigyelés és elemzőmunka

Az előfeltételek megteremtése után a következő, nagyon fontos lépés az érdeklődés

felkeltése és az együttműködés kialakítása a dolgozók részéről. Ezt kezdeményezhetik

a vezetők, a menedzsment, az egészségvédelmi szakemberek, a vállalaton belüli vagy

kívüli személyek.

Ezután be kell vonni a munkavállalókat a program kialakításába, központi kérdés-

sé kell tenni az egészségvédelmet a vállalaton belül, és végül, de nem elhanyagolható

feladatként dokumentálni és elemezni kell az eredményeket. A sport és a mozgásos

tevékenységek ideálisak, hiszen csoportkohézió alakítható ki könnyedén azáltal, hogy

a munkatársak, ügyfelek együtt sportolnak. Vagyis gyümölcsözőbb együttmunkálko-

dás, sikeresebb üzleti kapcsolatalakítás jöhet, közös sportélmény által (Szatmári,

2009).

22. kép egyszerű gerincténing a munkahelyen (http://www.gerincinfo.hu/gerincblog/5-perces-munkahelyi-torna)

56

FELHASZNÁLT IRODALOM

Benkő Zs. (1997): Az egészségfelfogás változása, Kísérlet az egészség és az egészségfej-

lesztés értelmezésére. In: Mert életem millió gyökerű. Egészségfejlesztés-

Mentálhigiéne. Szerk.: Benkő Zsuzsanna JGYFT Kiadó, Szeged. 6–10. lap

Braun R., (2006): CSR, a magyar beteg című tanulmány, M&H Communications

Buda B., Munkahely és mentálhigiéné. In: Gerevics József (szerk.): Közösségi men-

tálhigiéné. Animula Kiadó, Budapest, 1997. 51–52. lap

Chikán A., (2008. november): Vállalati versenyképesség és a társadalmi felelősségvál-

lalás, Harvard Business Review magyar kiadás. 6-13. lap

Csáfor H., Csete M., Csigéné Nagypál N., Füle M., Pálvölgyi T., Szlávik J. (2009): A

vállalatok társadalmi felelősségvállalása. (Szerk.: Szlávik J.) CompLex Kiadó Jo-

gi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest. 25–48., 78.

Csíkszentmihályi M. (2008): A fejlődés útjai. Nyitott Könyvműhely, Budapest

Dr. Nádori L., Dr. Gáspár M., Dr. Rétsági E., H. dr. Ekler J., Szegnerné dr. Dancs H.,

Dr. Woth P., Dr. Gáldi G. (2011): Sportelméleti ismeretek. Pécsi Tudományegye-

tem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy

Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó – Nordex Kft. Internetes elérés:

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0025_Nadori-Dancs-

Retsagi-Ekler-Gaspar-Sportelmeleti_ismeretek/ch05s02.html (lekérdezés:

2015. augusztus 5. 10:03)

Európai Bizottság Zöld Könyve, (2001): http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=

331&langId=en

Fehér Könyv, 2007: http://ec.europa.eu/sport/white-paper/doc/wp_on_sport_hu.pdf

(Lekérdezés: 2015. augusztus 16. 9:38)

French, P. A., (1984): Collective and Corporate Responsibility, New York, Columbia

University Press

Friedman, M., (1970): „Az üzleti szféra felelőssége abban áll, hogy növelje profitját”

című esszé, New York Times

Fritz P., (2006): Mozgásos Rekreáció, Bába Kiadó Szeged, p.: 253-262.,

Gammon–Robinson (1997) Sport and Tourism: A conceptual framework. Journal of

Sport Tourism, 4.

Hírközpont Kormányzati Portál: https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/

palyazat20050624.html (Lekérdezés 2015. augusztus 17. 12 óra 10 perc)

57

HR Portál: http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=feature&id=42587 (lekérde-

zés 2015. augusztus 17. 11 óra 45 perc)

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sustainable-business/corporate-social-

responsibility/index_en.htm (Lekérdezés: 2015. augusztus 16. 9:12)

http://www.euro.who.int/en/who-we-are/policy-documents/ottawa-charter-for-

health-promotion,-1986 (lekérdezés 2015. augusztus 18. 9 óra 39 perc)

http://www.ortt.hu/elemzesek/21/1164814291_a_magyar_beteg_20061109.pdf

(Lekérdezés: 2015. augusztus 18. 11:12)

http://www.otm.gov.hu/web/otm_jogszab.nsf/0/8D3588BDB11510FDC1257508003

DAA28/$FILE/65_2007_Ogy-hat.pdf?OpenElement (Lekérdezés: 2015. au-

gusztus 20. 10:01)

HVG (2007):

http://hvg.hu/karrier/20070907_move_europe_egeszsegbarat_munkahely

(lekérdezés 2015. augusztus 10. 9:56)

Jackson S. A. – Csíkszentmihályi M. (2001): Sport és Flow – Az optimális élmény.

Vince Kiadó, Budapest

Kotler, P. – Nancy, L., (2007): Vállalatok társadalmi felelősségvállalása (eredeti szö-

veg megjelenése 2005), HVG Kiadó Zrt. Budapest. 11–12., 19., 21., 24., 32–33.

Kreatív Online, (2006): CSR- Megéri: http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=17850

(Lekérdezés: 2015. augusztus 13. 13:32)

Lukácsy A. (1964) Népek játékai. Móra Könyvkiadó, Budapest.

Menedzsment Fórum, (2006. augusztus): http://www.mfor.hu/cikkek/29489.html?

page=1 (Lekérdezés: 2015. augusztus 17. 12:41)

Menedzsment Fórum, (2006. december): http://www.mfor.hu/cikkek/32129.html

(Lekérdezés: 2015. augusztus 17. 12:31)

Nemzeti Sportstratégia, (2007): 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat

OEFI: http://www.oefi.hu/alapelvek.pdf (lekérdezés 2015. augusztus 19. 10:19)

OLEF, 2000: Országos lakossági egészségfelmérés: http://www.egeszsegmonitor.hu/

dok/osszefoglal_jelentesOLEF2000.pdf (Lekérdezés: 2015. augusztus 22. 17:19)

Pencak, M., (1997): Workplace health promotion programs. An overview. Nursing

Clinics of North America, 26 (1). 233–240.

Sethi, S. P., (1975): Dimensions of Corporate Social Responsibility, California Mana-

gement Review, 17/3: 55–64.

Stockls, D.-és mtársai, (1995): Integraiton of Medical Care and Worksite Health

Promotion. Journal of the American Medical Association, 273 (14). 1136–1142.

Szatmári Z. (főszerk.) (2009): Sport, életmód, egészség, Akadémiai Kiadó, Budapest.

587., 626., 629–631., 985., 991–992., 994.

WHO, (1986): Ottawa Charta:

58

WHO, 2003: Health and development through physical activity and sport:

http://www.goforyourlife.vic.gov.au/hav/admin.nsf/Images/WHO_statement_

on_health_and_PA.pdf/$File/WHO_statement_on_health_and_PA.pdf (le-

kérdezés: április 12.) 7. oldal (lekérdezés 2015. augusztus 11. 10 óra 23 perc)

www.lelkititkaink.hu honlap: http://www.lelkititkaink.hu/munka_mania.html (le-

kérdezés: 2015. szeptember 2. 12:35)

www.mszt.hu oldal: http://www.mszt.hu/NFU/Nyomda%20-%20A%20j%C3%

A1tsz%C3%B3t%C3%A9ri%20eszk%C3%B6z%C3%B6k%20biztons%C3%A1gos

s%C3%A1g%C3%A1r%C3%B3l.pdf (lekérdezés: 2015. szeptember 1. 13:10)

www.webbeteg.hu honlap: http://www.webbeteg.hu/cikkek/szenvedelybetegseg/

5902/hol-kezdodik-a-munkamania (Lekérdezés: 2015. szeptember 2. 11:10)

59

Herpainé Lakó Judit

ISKOLAI REKREÁCIÓ, SZABADIDŐ-SZERVEZÉS AZ ISKOLÁBAN

A szabadidő alapvető funkciója a pihenés, regenerálódás, feltöltődés, rekreálódás.

Beszélhetünk aktív vagy passzív szabadidő eltöltési tevékenységekről. A passzív tevé-

kenységek, mint például a pihenés, az alvás, a televízió-nézés elősegítik a regeneráci-

ót, az aktív szabadidős tevékenységek köre azonban sokkal tágabban értelmezhető.

Minden olyan tevékenység ide sorolható, melyet az egyén önmagáért a tevékenysé-

gért, puszta örömből végez (pl. játék), lehetővé teszi a kikapcsolódást, végrehajtása

során lehetőség nyílik az egyéni képességek, készségek kibontakoztatására (pl. test-

kultúra, tánc és zene, költészet). A szabadidőnek fontos szerepe van az ember társa-

dalmi életében, alakítja viselkedését, más emberekkel való kapcsolatait, közvetlenül

hat az egyén szociális fejlődésére, s gyermekkorban a szocializációs folyamat egyik

fontos csatornája.

Az elmúlt időszakban került a társadalomtudományi kutatások középpontjába a

gyermekek szabadidő-eltöltési szokásainak vizsgálata, és annak a gyermek fejlődésé-

ben, szocializációjában, énkulturalizációjában játszott szerepe. A kérdéskörrel foglal-

kozó szakemberek hangsúlyozzák – a család mellett – az iskola meghatározó szerepét

a diákok tartalmas szabadidő eltöltésében.

A szabadidő az önmegvalósítás ideje. A gyermek szabadidejét iskolai és iskolán kí-

vüli keretek között is eltöltheti. Az iskolán kívüli szabadidő fogalmába besorolható a

család, a szűkebb és tágabb közösség által szervezett, tanulmányi a szociális és a fizio-

lógiás tevékenység körébe nem tartozó esemény. Az iskolai keretek közt zajló szabad-

idős tevékenységek a tanulás előtti és utáni, túlnyomórészt pedagógus irányításával

vagy felügyeletével folyó kulturális és sporttevékenységek (Kovács, 2011). Ide sorolha-

tó az aktívan töltött idő (szakkör, kézműves foglalkozás, mozilátogatás, osztálykirán-

dulás stb.), valamint azok az iskolai keretek között szervezett választható programok,

melyek nem az iskolaévben kerülnek megvalósításra, és nem kötelező jellegűek (pl.

nyári táborozás, napközis tábor, túrák stb.)

A tanórán kívüli szabadidős tevékenységek – szakkörök, kirándulások, sporttevé-

kenységek, hangversenyek stb. – szervezésével a pedagógusok, rekreációs és szabad-

idő-szervező szakemberek képesek alakítani (átalakítani) a gyermekek, fiatalok sza-

badidő-felhasználási szokásait. Azonban az iskolák közötti különbségek széles skálán

mozognak ezen a területen is.

60

Az ifjúság minden korcsoportjában elengedhetetlen tehát a szabadidős tevékenysé-

gek lehető legváltozatosabb formáinak megismertetése, annak érdekében, hogy min-

denkinek módjában álljon a számára legtesthezállóbbak, leginkább örömet és élveze-

tet okozók kiválasztása, amelyek a mindennapi élet részeivé válva értéket adnak a

szabadon eltöltött időnek, s így megalapozzák a rekreációval töltött intervallumok

igényes felhasználásának felnőttkori szokásait is. (Biró, 2007)

A szabadidős tevékenységek kapcsán kötetlenebb formában készíthetők fel a diá-

kok az alapvető társas kapcsolatok és közösségek pozitív értékek szerinti megválasz-

tására, szűkebb és tágabb világunk iránti nyitottság és érdeklődés fenntartására, ma-

nuális készségek elsajátítására. Fontos továbbá a kulturális tartalmak iránti érdeklő-

dés, a természet és az élet szépségei iránti igény felkeltése, valamint az egészséges

életmód, a fizikai erőnlét és a rendszeres testedzés biztosításának a lehetősége.

Ha konkrét nevelési célokat is szeretnénk megfogalmazni a szabadidős, rekreációs

tevékenységek kapcsán, akkor azt mondhatjuk, hogy kiemelt feladat a találékonyság

és a kíváncsiság, a kommunikáció fejlesztése, a test megismerése (fizikai és sporttevé-

kenység révén az egészséges életmódra nevelés különféle formái által), a művészi és

kulturális tevékenységi formák iránti érzékenység és kíváncsiság fejlesztése, iskolai

eredmények javítása, a közösségi és az állampolgári létre nevelés. (Mihály, 2003)

A gyermekek szabadidős tevékenységei igényelnek valamilyen szakmai irányítást

vagy felnőtt felügyeletet. Fontos kérdés, hogy kik tölthetik be ezeket a szerepeket.

Több megoldás is jelen van a mai gyakorlatban. Végezhetik ezt a munkát speciálisan a

szabadidő szervezéséhez kötődő képesítéssel nem rendelkező pedagógusok, tovább-

képzésen részt vett pedagógusok vagy hivatásos szabadidő-szervezők (népművelő,

művelődésszervező, szabadidő-szervező tanár, rekreáció-szervező és egészségfejlesztő

szakember).

6. AZ ISKOLAI SZABADIDŐ-SZERVEZŐ

A törvényi szabályozás szerint a szabadidő-szervező feladata a pedagógiai programhoz

kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások és a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős

tevékenységek szervezése. Ennek tükrében tehát tájékoztat a szabadidős programokról, segíti

a tanulóközösség, diákönkormányzat programjait, támogatja a szülői munkaközösség munká-

ját, ápolja az iskola hagyományait. Fontos feladata az egészséges életmód iránti igény felkel-

tése, továbbá a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése. Az alapvető emberi érté-

kek, nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok őrzése mellett törekszik az iskola hazai

és nemzetközi kapcsolatainak ápolására, és hazai, külföldi tanulmányi utak szervezésével is

61

foglalkozik. Együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, továbbtanulási, pályavá-

lasztási tanácsadást nyújt az érdeklődőknek, segítséget ad a munkába állással kapcsolatos

programok megszervezéséhez, felkelti diákjaiban a szabadidő értelmes eltöltése iránti igényt

és az érdeklődési körüknek, életkoruknak megfelelően a szabadidő hasznos eltöltését segíti.

A szabadidő-szervező helye és szerepe az iskola életében

A Nemzeti Alaptanterv, illetve az iskolák pedagógiai programja és a szervezeti és

működési szabályzatok komoly szerepet szánnak a tanórán kívüli nevelésnek. Az isko-

lai szabadidőt szervező személy fontos kezdeményező és koordináló feladatokkal ren-

delkezik, ezért központi szerepet tölt be az iskola életében. Egy munkaközösségnek

sem tagja, bár az ideális iskolaszerkezeti modell az általános igazgatóhelyettes alá he-

lyezi a tanórán kívüli nevelők munkaközösségét. Ennek tagjai lehetnek a szabadidő-

szervező mellett a könyvtáros, a drogügyi koordinátor, a szakkörök és az önképzőkö-

rök vezetői, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, az ifjúságvédelmi felelős, a

sportkörök és szakosztályok vezetői, illetve a diákönkormányzat patronáló tanára.

Beszámolási kötelezettsége van a tantestület felé a különböző programok szervezési

feladatainak ismertetésével kapcsolatban.

A szabadidő-szervező kötelességei, elvárások

Kötelessége az iskola valamennyi korosztályának tanórán kívüli elfoglaltságait ará-

nyosan, igényesen megszervezni az életkori sajtosságok figyelembevételével, tehát a

tevékenysége kiterjed az iskolai élet minden területére. Segíti a pedagógusok és a ta-

nulók szabadidő-szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját, kü-

lönös tekintettel az iskolai rendezvények lebonyolítására. Feladata egyrészt a tanul-

mányokkal összefüggő, nem tanórai foglalkozások szervezése, előkészítése, mint pél-

dául az erdei iskola, a tanulmányi kirándulás, másrészt a tanulmányoktól független

programok szervezése, mint például az iskolai disco, szalagavató vagy gólyabál. Ez

utóbbiakat általában a diákönkormányzat szokta megszervezni, ezért ilyen esetben a

szabadidő-szervező együttműködik a diákönkormányzattal, segíti munkáját. Ugyan-

így feladata a szülői szervezet közösségi munkájának támogatása is.

A szabadidős programok szervezésén illetve segítésén kívül feladata az iskola hazai

és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködés segí-

tése, illetve a hazai és külföldi tanulmányi utakkal kapcsolatos pályázati lehetőségek

figyelemmel kísérése, valamint a pályázatok elkészítésében való közreműködés. Fel-

adata még az iskolai pályaválasztási, továbbtanulási tanácsadás és a munkába állással

kapcsolatos programok megszervezése is.

62

A szabadidő-szervező lehetőségei

A szabadidő-szervezői feladatok a lehetőségek széles körét biztosítják a munkavég-

zésére, melyek a következők:

az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidő-szervezéssel, közösségi élet ki-

alakításával összefüggő munkájának támogatása;

iskolai ünnepségek szervezése;

az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó, tanórán kívüli foglalkozások,

programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevé-

kenység segítsége (erdei iskola, tábor stb.);

a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése,

szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról;

a tanulóközösség, diákönkormányzat programjába való bekapcsolódás;

a szülői szervezet (közösség) munkájának támogatása;

az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése;

az egészséges életmód iránti igény kialakításával, továbbá a szenvedélybetegsé-

gek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésé-

vel összefüggő szabadidős tevékenység szervezése;

az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok is-

kolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai stb. másság megismerteté-

sében és elfogadtatásában való közreműködés;

az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének támogatása, a partneris-

kolákkal való közreműködés;

a hazai és a külföldi tanulmányutak szervezésével kapcsolatos pályázati lehető-

ségek figyelemmel kisérése, a pályázatok elkészítésében való közreműködés;

az egészségnevelési, egészségfejlesztési és környezetvédelmi munkacsoport programjá-

nak kialakításában és megvalósításában való részvétel;

a szabadidős tevékenységek tárgyi feltételeinek, szükségleteinek felmérése és

biztosítása;

a szabadidős tevékenységhez biztosított pénzösszegek szabályos és rendeltetés-

szerű felhasználásáért való felelősség.

Együttműködés

A szabadidő-szervező – munkájának jellegéből adódóan – egyik legfontosabb eleme

az együttműködés, mivel valakiknek, valakikért, valakikkel dolgozik, szervez, intézke-

dik.

A nevelési-oktatási intézményben dolgozó rekreáció–szabadidő-szervezők a követ-

kezők lehetnek: szülők, diákok, kollégák, iskolán kívüli szervezetek, intézmények,

63

személyek (pl.: közművelődési intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek, a

helyi közélet jelentős személyiségei stb.), jó kapcsolatokat kell ápolnia, és együtt kell

működnie a helyi és országos kulturális és művelődési intézmények munkatársaival

is.

Kiemelt feladata a szülőkkel való együttműködés, melynek legfontosabb célja a

gyermekek, tanulók személyiségének fejlesztése, képességeiknek kibontakoztatása. A

szülői közösséggel együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség

kialakítása érdekében. Tiszteletben kell tartania a szülő azon jogát, hogy vallási és

világnézeti meggyőződésének megfelelő oktatásban és nevelésben részesítse gyerme-

két.

A diákokkal való együttműködés több síkon is zajlik. Egyrészt fel kell mérni a tanu-

lók igényeit, másrészt be kell vonni őket a rendezvények előkészítésébe és a lebonyolí-

tásába is. Fontos a diákok rendszeres, folyamatos tájékoztatása (plakát, faliújság, is-

kolarádió, honlap, személyes megkeresés).

Az egészséges életmóddal, a szenvedélybetegségek megelőzésével, illetve a pályavá-

lasztással kapcsolatos tevékenysége találkozik a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint

a pályaválasztási felelős munkájával, a szabadidős programok szervezése pedig szin-

tén találkozhat a diákönkormányzatot segítő, nevelő tevékenységével, ezért ezen a

munkaköröket betöltőknek összehangoltan, együttműködve kell dolgozniuk.

A külön megnevezett pedagógusokon kívül minden kollégával, iskolai dolgozóval

folyamatosan, rendszeresen vagy alkalomszerűen együtt tevékenykedik a szabadidő-

szervező.

Végül, de közel sem utolsósorban munkájának az alapja az iskola vezetőségével va-

ló jó együttműködés (havonta történő beszámolás az elmúlt és leendő programokról,

éves terv készítése és elfogadtatása).

Az iskolák szabadidős programjai a következők lehetnek:

Heti rendszerességgel működő foglalkozások:

énekkar, tánc,

kézműves, rajzfoglalkozások,

sportfoglalkozások,

tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés,

idegen nyelv,

informatika,

helytörténet-honismereti kör,

dráma-színjátszó foglalkozás,

játék foglalkozás,

64

Ezek lehetőséget nyújtanak a gyerekek érdeklődésének megfelelő személyiségfej-

lesztéshez. Szabadidős tevékenységek:

mesemondás, dramatizálás, szituációs, kommunikációs játékok

műsorok összeállítása

kézügyességet igénylő feladatok végzése

mindennapos testnevelés, játékos sportfoglalkozás

könyvtárlátogatás

egészséges életmódra nevelés

séták, túrák, kerékpározás

a környezet tisztaságának megőrzése

változatos játékok, népszokások, mesterségek megismertetése

az oktatáshoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó vetélkedők, versenyek meg-

szervezése

az osztályközösségek, az iskolaközösség kialakítása, formálása

közös élményeket biztosító rendezvények szervezése

közvetlen környezetünk megóvása, formálása, szépítése

az iskola hagyományainak ápolása:

o adventi gyertyagyújtás

o karácsonyváró programok

o DÖK nap

o sport, játék és kulturális programok

o kisállat kiállítás

o egészségvédelmi napok

o gyermeknap

o koncertek

o Ki mit tud?

o kapitánylabda bajnokság

o színház, mozi látogatása

o kirándulások, túrák stb.

Napjainkban a köznevelésnek egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a gyerekek tanítása

mellett a szabadidő tartalmas, értékes eltöltésének kialakításában. Olyan szórakozási formákat

kell kialakítani, melyeket a közreműködők az iskolán kívül is tovább tudnak vinni. Számos

kutatás azt támasztotta alá, hogy azok a diákok, akik részt vesznek az iskolai kereteken belül

65

megvalósuló tevékenységekben, azok az iskolán kívül is csatlakoznak más közösségekhez.

(Sántha, 1980) Az iskola az a helyszín, ahol a fiatalság fontos szociális, társadalmi és közös-

ségi tapasztalatokkal gyarapodhat. (Aszmann, 1998) A társas kapcsolatok során kialakuló

kötődés és biztonságérzet járul hozzá, hogy kölcsönös segítségnyújtás alakuljon ki a fiatalok

között. (Pikó, 2002) Összefoglalásként megállapítható, hogy a gyermekek szabadidős tevé-

kenységének irányultságát befolyásolja az iskola egész oktató-nevelő munkája, annak szerves

része és egyre fontosabb tevékenysége. Az új nevelés-oktatás részeként kialakított tantervek

lényeges koncepciója, hogy feltételezik a tanórák műhelyében elindított tanítási-tanulási fo-

lyamat továbbgyűrűzését a szabadidőben, és számolnak a pedagógiailag szervezett tanórán

túli időnek az órán folyó munkát is gyarapító voltával.

7. SZABADIDŐ-ELTÖLTÉSI IRÁNYZATOK, A SZABADIDŐRŐL VALLOTT NÉZETEK

VÁLTOZÁSAI

A szabadidő fogalmának, értelmezésének meghatározásával sokan foglalkoztak és

foglalkoznak napjainkban is (pl. Szalai Sándor, Dumazadier, A. Kaminsky, Szántó

Miklós, G. Friedmann). Mindannyian egyetértettek abban, hogy nem vonják be a sza-

badidő fogalmába az életfenntartáshoz szükséges időt (alvás, étkezés, tisztálkodás), a

munkába való eljutásra fordított időt, illetve a munkával töltött időt. Ezeken kívül az

olyan tevékenységeket sem illesztenek be a meghatározásba, melyek valamilyen ér-

dekhez kötődnek. (Sas, 1969) Tibori szerint a szabadidő nem más, mint a technikai

haladás és a társadalmi erők kettős hatása alatt a termelőmunka által az ember nem

termelő tevékenysége számára felszabadított időmennyiség. (Tibori, 2002)

A szó a francia „loisir” és a latin „licere” szóból származik, melyek jelentése megen-

gedni, megengedve lenni. (Murphy, 1981) A német „Freizeit” is rendelkezik a szabad

választás jelentéstartalmával, ahogy a magyarban is a „szabadidő” forma terjedt el a

valami után fennmaradó „szabad idő” helyett. Ma nyelvünkben a szabadidő kifejezést

használjuk minden szabadon végzett tevékenység eltöltésére szánt idő meghatározá-

sakor.

Az angol nyelv kétfajta szabadidőt különböztet meg: „leisure”-t és „free time”-ot.

„A free time pragmatikus fogalom. Ha a mindennapi embernek van egy kis szabad-

ideje, csinál benne valamit, ami ízlésének és lehetőségeinek éppen megfelel. A leisure

azonban valami más. Benne az ember a szabadság érzését és lehetőségét teljesíti ki.

Szabadságot arra, hogy megvalósítsuk magunkat. A munkaidőben az ember azt végzi,

66

amit muszáj, a leisure értelmében vett szabadidőben pedig szabadságát gyakorolja.”

(Vitányi, 1996) A „free time” tehát a munka után eltöltött idő, míg a „leisure” a minő-

ségi szabadidő, a rekreáció. Utóbbit önmagunk megvalósítására, személyiségünk ápo-

lására, képzésére, a flow-, az áramlatélmény megszerzésére fordíthatjuk. A szabadidő

flow-élménnyé, tökéletes élménnyé is válhat. A tökéletes élmény a lehető legtöbb és

legjobb, amit az ember átélhet, a teljes beleélés és átadás művészete. A munkába bele

van építve a cél, a visszacsatolás, a szabályok és az elvárások, melyek mind arra báto-

rítják az embert, hogy elmélyedjen, hogy összpontosítson és átadja magát neki. A sza-

badidő viszont szervetlen és sokkal nagyobb erőfeszítést igényel élvezetessé alakítani

azt. A szokásokat és ismereteket igénylő, szabályokat és célokat felállító hobbik, me-

lyekhez valódi érdeklődés és belső fegyelem is kell, a szabadidőt valóban azzá vará-

zsolják, aminek lennie kell: rekreációvá. Csíkszentmihályi a passzív szórakozást nem

tartja hasznos tevékenységnek, mert az felesleges erőt és energiafelhasználást igényel

az egyén számára, minőségi szemlélettel kell a szabadidős tevékenységeket kiválasz-

tani. (Csíkszentmihályi, 1997) Dumazadier megfogalmazása szerint a szabadidőnek

három funkciója van: a személyes fejlődés biztosítása, a szórakozás és a felüdülés-

felépülés. (Dumazadier, 1960) Peterson definíciójában szabadnak nevezi azt az időt,

amelyben nem végez az ember fizetett munkát, a családdal és a háztartással kapcsola-

tos feladatokat, nem intéz személyes ügyeket és nem alszik. Kaplan hét megállapítást

tesz a szabadidővel kapcsolatban: a munka ellentéte, kellemesség, önkéntes társa-

dalmi munka, a szabadság pszichológiai érzékelése, kultúra, nem fontos dolgokkal

való foglalkozás, játék. (Vitányi, 2001)

A szabadidő definíciók nem egységesek, de abban minden szakember egyetért,

hogy a technika forradalmi fejlődésével a társadalmi szabadidő szükségszerűen nő. Az

emberek nincsenek felkészülve a megnövekedett időmennyiség hasznos, értékes eltöl-

tésére. Az időnek csak kisebb részét használják fel, mint „leisure”, mint valódi rekreá-

ció, nagyobb részben a passzív szabadidő-magatartás pozíciói erősödnek. (Vitányi,

I2001)

Leitnerék számításai szerint egy 70 évet élő ember életéből 27 évet szabadidejére

szánhat. Sajnos jelenleg a legtöbb időt veszi el szabadidőnkből a tévénézés, életünk

legnagyobb, szabadon megválasztható időegységét nagyrészt gondosan megválasztott,

tudatos szabadidő-eltöltéssel lenne érdemes eltöltenünk. (Leitner és Leitner, 2004)

A Nash által kialakított szabadidőeltöltési piramisban a nulla alatti szinten a társa-

dalom ellen elkövetett tevékenységek – bűnözés, vandalizmus – állnak. A nulladik

szinten az egyén a saját fejlődése ellen ható szabadidős tevékenységei kaptak helyet,

úgy mint például az ivás, mértéktelen tévénézés. Az első szinten a kikapcsolódás, szó-

rakozás található, ide sorolható például a tévézés, mozi, vagy sportesemény látogatá-

sa. A második szinten az érzelmi bevonódást igénylő, érzelmi részvétel fontosságát

67

hangsúlyozó tevékenységek állnak, a zenehallgatás, a színházi élmény, de a sportese-

mény megtekintése is megjelenhet ezen a szinten. A harmadik szinten lévő tevékeny-

ségek aktív részvételt követelnek meg, ilyen a zenélés vagy a sportolás. A negyedik,

legmagasabb szinten a szabadidős tevékenységeink kreativitást is igényelnek, mint

például a zeneszerzés vagy egy új stratégia kiötlése a sportban. Az egyes szinteken

megvalósuló és egymásra épülő cselekvési formák célja elvezetni az egyént a minőségi

élet megtapasztalásához. Minél feljebb van egy tevékenység a piramisban, annál érté-

kesebb mind az egyén, mind a társadalom számára. (Nash, 1960)

Vitányi (1995) a szabadidős viselkedési típusokat négy részre osztotta. A passzívak

csoportjába azok tartoznak, akik szabadidejükben nem csinálnak semmit, esetleg te-

levíziót néznek vagy kocsmába mennek. A rekreatívak nevükhöz híven a szabadidejü-

ket felüdülésre, rekreációra használják. Az akkumulatívak minden iránt érdeklődnek,

de nem kötelezik el magukat semmihez, nincs szenvedélyük. Az inspiratívak értelmi-

ségiek, akik a magasabb kultúra iránt érdeklődnek, és nekik fontos önmaguk építése,

képzése és az értékek ápolása. A 4C (Cross Cultural Consumer Characterisation) a

következő rekreációs típusokat különbözteti meg: változatos (varied), otthonülő

(home-bird), vásárolgató (walker, shopper), eljáró (occasional out-goer), intellektuá-

lis (consumer of high-culture), kocsmázó (pub-goer), sörözőbe járó (brasserie pub-

goer), nyitott-fiatalos (easy-going, youthful). A felsorolt nyolc típusból mindössze az

intellektuálisak, a nyitott-fiatalosak és esetleg a változatosak csoportjáról mondható

el a minőségi szabadidő-eltöltés.

1972–81 között a kutatások második szakaszában a szabadidős konferenciákon az

általános kérdések kerülnek előtérbe, arra keresték a terület kutatói a választ, hogy

milyen tevékenységekre, és mennyi időt fordítunk, melyek a szívesen, illetve a leg-

gyakrabban végzett tevékenységek, és mire fordítanánk, ha több szabadidőnk lenne.

Ebben az időszakban jelenik meg, hogy a szabadidő-eltöltésben sok minden szerepet

játszik (pl. iskolai végzettség, lakóhely, nem, családi állapot, jövedelem, egészség).

Az 1980–90-es évek változást hoznak, a média egyre jobban érezteti, az emberek

fokozatosan bezárkóznak, a kulturális intézmények látogatása egyre jobban háttérbe

szorul. Az eljáró művelődés leginkább a fiatal, egyedülálló lakosságra jellemző ebben

az időben, ugyanakkor növekszik a tanulás és a tudás értéke, egyre többen a középfo-

kú képesítés megszerzésén fáradoznak.

Számos nemzetközi és hazai kutató foglalkozik a szabadidő, a szabadidő-eltöltés

kérdésével. Magyar szakemberek közül mindenképpen meg kell említeni Fukász

Györgyöt, aki főleg munkások között vizsgálódott, Ferge Zsuzsát, Vitányi Ivánt, akik

először alkalmaztak tevékenységlistát, melyben a várható szabadidős tevékenységeket

sorolták fel. Falussy Béla az időfelhasználást mérte és vetette össze különböző orszá-

gokban, eltérések okait világította meg. Cseh-Szombathy László a nyugdíjasok, míg

68

Kenéz Győzőné inkább a családok időfelhasználását mérte. Szalai Sándor érdeme,

hogy elismert lett az időmérleg, mint magyar módszer, Hidy Péter pedig a művelődés

oldaláról kutatta a szabadidőt.

Vitányi Iván (1976) a szabadidő-tevékenységek megoszlásával és szerkezetével fog-

lalkozott kutatásaiban, melyeknek legfőbb célja volt, hogy a szabadidő közvetítésével

az életmód és a művelődés kapcsolatát vizsgálja. Sikerült összefüggést találnia a sza-

badidő-szerkezet, a közösségi/társadalmi magatartás, a pszichológiai habitus és a

művelődési orientáció között. Falussy Béla az időbeli, térbeli és társadalmi minták

mentén vizsgálódik. Az 1960-as évektől Magyarország és Norvégia lakosságának idő-

felhasználását hasonlította össze. Ezen kívül még hét – eltérő fejlettségű – európai

ország időszerkezetét is vizsgálta. Könyvében többek között az életkor, az életkörül-

mény és az idő kapcsolatára kíváncsi, melyben az 1999/2000. évi adatokat ismerteti.

A szabadidős tevékenységek közül pedig kiemelt figyelmet szentel a kirándulásnak, az

utazásnak, mely során az anyagi viszonyokat és a társadalmi-demográfiai sajtosságo-

kat is vizsgálja. (Falussy, 2004) Ferge kutatásainál az időmérleg mindig csak kiegészí-

tő eszköz volt, hiszen önállóan időmérleg nem is létezik. Az értelmezéshez szerinte

mindig szükséges néhány fontos gazdasági-társadalmi-demográfiai ismérv rögzítése.

A szabadidő ciklusait feloszthatjuk a hétköznapok, a hétvége, az év és az élet ciklusá-

ra. Szalai és munkatársai végeztek egy időmérleg-kutatást, és ebből kiderült, hogy a

dolgozó nőknek alig van szabadideje, főleg, ha még férjnél is vannak. Minél nagyobb a

folyamatosan rendelkezésre álló szabadidő, annál nagyobb a lehetőség a nagyobb

helyváltoztatásra. Így hétköznapokon csak a szűk környezetben mozgolódunk, a hét-

végén lehetőség nyílhat a régióban való helyváltoztatásra, nagyobb szabadság esetén

akár külföldre is eljuthatunk. (Ferge, 1976)

Az ifjúságkutatás területéről feltétlenül meg kell említeni az Ifjúság 2000 és az If-

júság 2004 és 2008 és 2012 kutatásokat. Az Ifjúság 2000 kutatócsoportja 8000 fős

mintán vizsgálta a 15-29 éves fiatalokat. A kérdések kiterjedtek a fiatalok iskolai élet-

útjára, munkaerő-piaci helyzetére, kulturális fogyasztására, értékvilágára. Ezen kívül

vizsgálták a családi hátteret, politikához való viszonyt, elégedettséget, devianciákat,

jövőképet. A vizsgált korosztály kulturális intézményekbe látogatása igen eltérő képet

mutat. A budapestiek élen járnak a magas kulturális javak fogyasztásában (színház,

könyvesbolt, hangversenyek, mozi), míg a községben lakók inkább a helyi diszkókba,

művelődési házba, bálokban járnak. Vannak tehát, akik kedvükre válogathatnak a

kulturális lehetőségek között, viszont sokan vannak, akik nehezen, vagy egyáltalán

nem juthatnak ezekhez hozzá. Az Ifjúság 2004 a 2000-es kutatás szerves folytatása. A

vizsgálat megismétlését a társadalomban, oktatásban, fiatalok helyzetében bekövet-

kező változás indokolta. Kulturális fogyasztás, szabadidő, médiafogyasztás, kulturáló-

dási, művelődési szokások mellett rákérdeztek a vallásra, a másság megítélésére és

69

elfogadottságára, a sporthoz való viszonyra, és az egyre inkább elterjedő számítógép-

használati szokásokra is. 2000-ben még az egzisztenciateremtés és a lakásprobléma

okozott fejtörést a fiataloknak, míg a 2004-es felmérés szerint már a drog, a munka-

nélküliség és a kilátástalan jövő miatt aggódtak. A fiatalok egyre inkább bezárkóznak,

elmagányosodnak, nem keresik a közösségi programokat. A szabadidő-eltöltésnek

még mindig jelentős részét teszi ki a televíziózás, ami részben az egyéb programok,

kulturális intézmények hiányával is magyarázható. Tovább nőtt a főváros és a vidék

ellentéte a kulturális lehetőségek terén. Ugyancsak növekedett a tanulással töltött idő,

tovább tolódik a családalapítás. 2008-ban, immár harmadik alkalommal került lebo-

nyolításra a vizsgálat, kibővített formában. A korábbi kutatásokban feltárt tendenciák

jellemzőek továbbra is. Az internet térhódítása, a napi szintű médiafogyasztásba való

beépülése a fiatalok életében sajátos átrendeződést eredményezett, érzékelhető mér-

tékben csökkent a tévénézésre fordított átlagos idő, az így megspórolt időt a számító-

gép és az internet vette át. A szabadidőben végzett elfoglaltság jórészt egyéni aktivi-

tást tükröz, a társaság és a közösség hiánya látszódik. Eltűnt az igényes beszédcselek-

vés tereihez köthető kommunikáció. A fiatalok közel egyötöde szabadidejét passzív

módon, egyedül tölti. (Szabó és Bauer, 2009)

Fontos említést tenni néhány külföldi szaktekintélyről is. Elsőként az amerikai ku-

tató, Kaplan a szabadidős szokások mögött meghúzódó kulturális szokásokat kutatva

bemutatta a különböző kultúrkörök szerepét a szabadidő felhasználásában. A szintén

amerikai Neulinger A szabadidő pszichológiája című munkájában a kultúra, a kultu-

ráltság, a kulturális tevékenység szerepét hangsúlyozza a szabadidő-szokásokban. A

német származású Scheuch és az amerikai Meyersohn a szabadidő szociológiáján be-

lül kutatott. Ők szintén a kultúra oldaláról közelítik meg a szabadidő felhasználását.

(Andorka, 1997)

Sokszor nem teszünk különbséget a szabad idő és a szabadidő jelentése között, pe-

dig az előbbi a munkán túli és az alvás közti időt jelenti, míg az utóbbi az az időmeny-

nyiség, mely felett az emberek szabadon rendelkeznek. A szociológiában többféle idő-

fogalom is meghatározható. Ilyen például a kötött idő, melybe leginkább a munka és a

munkajellegű tevékenységek tartoznak, illetve amelyet az egyén annak tart. Emellett

beszélhetünk a művelődésre fordított időről, melyet termékeny időnek nevezünk. A

félszabad-idő már kicsit kötetlenebb, ide tartoznak azok a tevékenységek, amelyeket

ugyan szabadidőnkben, de kényszer hatására teszünk. A legszabadabb idő pedig a

passzív szabadidő, melynek nevében is benne van, hogy ilyenkor semmilyen fentebb

említett tevékenységet nem végzünk. (Andorka, 1997) Falussy hasonlóan fogalmaz, az

emberi tevékenységeket három típusba sorolja. Az első nagy csoport a társadalmi kö-

töttségek, feladatok rendszere, melybe beletartozik a jövedelemszerző munka, a tanu-

lás, a családi és állampolgári kötelezettségek, és ide sorolható az az utazás, közleke-

70

dés, mely a fentebb felsorolt tevékenységekhez kötődik. A második nagy, jól elkülö-

níthető terület a fiziológiai szükségletekhez kötődő tevékenységek összessége, vagyis

amikor az egyén önmaga ellátására, fenntartására fordítja az idejét. Ide sorolható

például a pihenés, táplálkozás, tisztálkodás, testápolás, valamint az egészségüggyel

kapcsolatos tevékenységek. A harmadik csoport az előző kettőn kívül fennmaradó

időmennyiség, melyet viszonylagos szabadsággal tölthetünk meg tartalommal, a sza-

badidő.

A szabadidő tehát egy olyan időegység, mely a történelem során állandóan bővült,

gazdagodott. A tudományos-technikai forradalom korában az emberek rákényszerül-

nek a tudásuk, ismereteik folyamatos bővítésére, megújítására. Az önképzés és az ál-

landó naprakészség manapság már alapkövetelménnyé vált. A szabadidő funkciója is

megváltozott, a kikapcsolódás helyébe a tájékozódás és a kulturális javak elsajátítása

lépett. (Balázsi, 1997)

8. KÜLÖNBÖZŐ LAKOSSÁGI RÉTEGEK ÉS CSOPORTOK REKREÁCIÓJA

8.1. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja

életkorok szerint4

A különböző generációk jellemzőit alaposan ismernünk kell ahhoz, hogy életkori

jellemzőik és a társadalomban elfoglalt helyüket figyelembe véve tudjunk számukra

megfelelő szabadidős, rekreációs programokat biztosítani.

Gyermekkorúak rekreációja

3-6 éves korosztály jellemzői, rekreációs programkínálata

Ez a korosztály az óvodások csoportja, jellemző rájuk, hogy igen nagy a mozgásigé-

nyük, hiszen 3–6 éves kor között fejlődik ki az idegrendszer domináns mértékben.

Egy 6 éves gyerek agya 80-90 %-ban már kifejlődött. Az idegrendszer kifejlődése

többletoxigént igényel, melyet a gyerekek mozgás által biztosítanak. Ezért is tapasz-

talhatjuk azt, hogy szinte egész nap aktívak, mozgékonyak és fáradhatatlanok, vagyis

számukra nélkülözhetetlen a sokféle mozgásos játék, hiszen az egészséges testi és ér-

telmi fejlődést biztosítja számukra. Ebben a korosztályban a mozgásfejlődés is jelen-

tős minőségi és mennyiségi változáson megy keresztül. A 3 éves gyerek az ember ter-

4 Várhelyi–Müller–Torday–Kovács (2009) és Könyves–Müller–Ködmön (2013) alapján

71

mészetes mozgásaiból a járást, futást, ugrást, dobást már végre tudja hajtani, melyek

mozgáspontossága, koordinációja az első gyermekkorban (4–7 év) tovább folytatód-

nak. Ebben a korban a gyerekek már fent említett, megtanult mozgásai tökéletesed-

nek, vagyis pontosabbá és koordináltabbá válnak a gyakorlás során. Az életkor előre-

haladtával egyre inkább képessé válik a különböző mozgásváltozatok és mozgáskom-

binációk reprodukciójára.

A gyerekeknek tehát elsősorban azok a sportjátékok javasolhatók, melyek az ember

természetes mozgásait (járás, futás, ugrás, dobás, cipelés, kúszás, mászás, hordás

stb.) tartalmazzák. Fokozott mozgásvágyuk és versengési kedvük lehetővé teszi, hogy

többféle mozgásos játékot, versengéseket szervezzünk nekik.

23–24. kép: Ügyességi feladatok óvodáskorúaknak (Fotó: Somogyi Balázs)

A kreatív foglalkozásokat, a kézügyességet fejlesztő manuális tevékenységeket is

szívesen végzik. Ennél a korosztálynál a cél a kitartó figyelem fejlesztése. Ezek a

gyermekek az induktív következtetések megfogalmazásához tapasztalati, főleg játékos

úton jutnak el, de a játék önmagában nem elég.

A gyermekek rekreációs foglalkozásait a játékosság kell, hogy jellemezze. A játék

kellő motivációt jelent a gyerekeknek a tevékenység űzésére, és élményt nyújt szá-

mukra. Szeretik az állatokat, melyek felkeltik az érdeklődésüket. A gyermekek csak

rövid ideig képesek a figyelem megtartására, a koncentrálásra, ezért a nekik tervezett

játékos programok ne legyenek hosszúak, 20-30 perces foglalkozás után iktassunk

közbe rövid szüneteket, majd váltsunk más tevékenységre, mert rövid ideig képesek

figyelni, hamar megunják. A magyarázataink rövidek legyenek, de érdeklődést keltő-

ek.

Kevésbé önállóak, igénylik a rekreációs szakemberek, animátorok segítségét. A fog-

lalkozásvezető személyisége, rátermettsége, kreativitása szab határt a gyerekprogra-

moknak. A feladatok jelentsenek a gyermekek számára olyan szintű kihívást, melye-

ket sikerrel tudnak teljesíteni, azonban ezért a sikerért meg kelljen dolgozni, küzdeni.

A gyerekek felnéznek a rekreációs programok szervezőire, az animátorokra, az álta-

luk szervezett foglalkozásokon jól érzik magukat. A gyerekeket kell a foglalkozások

72

középpontjába helyezni, a foglalkozás vezetője a háttérből segítse, támogassa a gyerek

önmegvalósítási törekvéseit.

Javasolt indoor tevékenységek, játékok:

Kézügyességeket igénylő foglalkozások lehetnek például a festés, rajzolás,

hűtőmágnes-készítés, hajtogatás, könyvjelző készítése, só-liszt gyurma, dekorgumi

figura készítése, bábkészítés (ujjbáb, síkbáb, fakanálbáb). A néphagyományra épülő

tevékenységek közül a tojásfestés, egyszerű csuhébaba készítés stb…

25. kép: Papírvirág hajtogatása (Fotó: Somogyi Balázs)

26-27. kép: Rajzolás, tojásírás (a szerző felvétele)

Nagy népszerűségnek örvend az óvodások és kisiskolások körében az arcfestés,

mely a gyermekprogramok fontos eleme, csakúgy, mint a lufihajtogatás. Az animáto-

rok a színes lufikból pillanatok alatt elővarázsolják a gyerekek kedvenceit, kutyust,

cicát, virágot stb.

73

28–29. kép: Arcfestés (Fotó: Somogyi Balázs)

30–31. kép: Játék a lufival, lufihajtogatás (Fotó: Somogyi Balázs)

Zárt térben tartott programként érdemes olyan rekreációs tevékenységeket is vá-

lasztanunk, mely a különböző élethelyzeteket, hétköznapi vagy ünnepi szituációkat,

eseményeket segít feldolgozni a kicsik számára, mindezt szórakoztató formában.

Ilyen lehet például a bábjáték, videózás (mesefilmek), szerepjátékok, bohóc-est.

74

32–35. kép: Bábjáték és a lelkes közönség (a szerző felvételei)

Egyéb helyszíneken szervezhető foglalkozások: ovisúszás, gyerekvacsora, gyerek

diszkó, gyerekzsúr, gyerek játszóház, gyereksátor a fiatalabbaknak, ahol számukra

lenyűgöző mesevilágba kerülnek.

36. kép: Mini disco (Fotó: Somogyi Balázs)

Javasolt outdoor tevékenységek, játékok:

A szabad levegőn nagyon színes programkínálat alakítható ki. Az alábbi progra-

mokból válogathatunk: homokvár építése, karnevál, gyerek show, sárkányeregetés,

gyerek aerobic, játszótér, mozaikkészítés, növényültetés, gyerekolimpia, piknik. A

tematikus napok közül igen népszerű a kalóznap, boszorkánynap. Fontos esemény

minden óvodáskorban lévő gyermek számára a Mikulás látogatása, ehhez kötődően

Mikulás-partit szervezhetünk. Különösen élvezik az állatok közelében vagy az állatok-

kal együtt végrehajtható tevékenységeket, mint például a lovaskocsizást, a

lovasszánon utazást, az állatsimogatást, a kutyás ügyességi bemutatókat, az állatkerti

látogatásokat.

A mozgásos játékok közül a fogójátékok a legegyszerűbb játékok, melyek könnyen

elsajátíthatóak. A gyors megindulás, megállás révén kiválóan fejleszthetjük a gyorsa-

ságot, kondicionális és koordinációs képességeket.

Szervezhetünk futással végzett feladatokat, célbadobó, célbarúgó versenyeket, il-

letve küzdőjátékokat (kakasviadal, kötélhúzás). A sor- és váltóversenyek jó alkalmat

75

adnak a játékos keretek közötti versengésekre, melyeket tréfás mozgásos feladatokkal

tarkíthatunk. Nagyon fontos szempont, hogy az értékelésnél mindenkit dicsérjünk

meg.

A vízben is sokféle játékos motiváló program lehet: medencés játékok, fröcskölő

csata, halacska horgászat: kis felfújható medencéből kell kifogni a halakat. Ha pontot

érő halat fognak, jutalmat kapnak érte.

Gyermekek körében nagyon népszerűek a játszótéri programok, vadaspark, mese-

színház, bűvész, kézműves műhely.

37-38. kép: Állatkerti barátkozás és bűvészmutatvány (a szerző saját felvételei)

Téli programként kiváló szabadidő-eltöltési lehetőség a hóemberépítés, szánkózás,

illetve a sízés, korcsolyázás alapjainak megtanulása is ebben az életkori szakaszban

kezdhető el.

7–11 éves korosztály jellemzői, rekreációs programkínálata

Ezek a gyerekek az iskoláskorú, alsó tagozatosak vagy a felső tagozat elején járnak.

Ez a célcsoport sem jelenik meg önállóan a szabadidős, rekreációs programokon, ha-

nem a családdal, esetleg az osztályközösséggel, barátokkal érkeznek a rendezvények-

re.

Mozgásfejlődésüket a nemek közti testalkati, fiziológiai és motorikus különbségek

határozzák meg. Javul a motorikus tanulási képesség, melynek eredményeként renge-

teg új mozgást képes a gyerek elsajátítani, viszonylag megfelelő színvonalon. Javul a

mozgásainak ritmusa, csökken a mellékmozgások száma, javul a mozgás gazdaságos-

sága, pontossága, koordináltsága. A mozgás technikai tökéletesedésével, a képességek

fejlődésével a teljesítmény javulása is megfigyelhető. Az iskolaérettség kritériuma a

motorikus érettségen és céltudatos mozgásvégrehajtáson túl, az akaratlagos figyelem,

az emlékezőképesség, a feladattudat kialakulása, az analitikus gondolkodás, az akarat

76

elemi érettsége, az elemi rajzkészség stb., mely alkalmassá teszi ezt a korosztályt sok-

féle szabadidős tevékenység űzésére.

Ezek a gyermekek már tovább képesek figyelni és koncentrálni egy-egy feladatra,

tevékenységre, ezért a nekik tervezett játékos programok már hosszabbak is lehetnek,

de maximum 45 perc – 1 órásak, a foglalkozás után célszerű szüneteket közbeiktatni.

A játékos programok és versengések ennél a korosztálynál is motiváló hatásúak.

Igénylik a foglalkozásvezető, az animátor jelenlétét, szívesen játszanak az irányítá-

sukkal. Sokkal önállóbbak, mint a 3-6 éves korosztály.

Javasolt indoor tevékenységek, játékok

Rossz idő esetében is nagyon színes programkínálat alakítható ki. Az alábbi prog-

ramokból válogathatunk: festés, rajzolás, barkácsolás, társasjáték, gipszfestés, origa-

mi, szárazvirág kompozíció készítése, levélpréselés, falikép készítése, játékkészítés,

ajándékkészítés, gyurmázás, üvegfestés, adventi koszorú készítése, puzzle, csokoládé

bonbon készítése, vetélkedő a kultúra témaköréből. Motiváló programok még az

alábbiak: tánctanulás, mozgásos társasjáték, táblás társasjáték, tésztaékszer készítés,

üvegmatrica festés, magkép készítés, papírhajtogatás, fakanálbáb, hungarocell for-

mákból dísztárgy vagy figurák készítése, ékszer és ékszerdoboz készítése. A hagyomá-

nyos népi mesterségek közül a csuhé, a gyertyamártás, a fazekasság, a tojásfestés, a

gyöngyfűzés, a nemezelés, a szövés, a fonás, a hímzés, szalmadísz, mézeskalács készí-

tése, bőrözés, vesszőfonás, gyékény igen népszerű tevékenysége a célcsoportnak.

77

39-49. kép. Alkotótevékenység közben (Fotók: Mitlasóczki Gergő és a szerző felvételei)

Egyéb helyszíneken: gyerekvacsora, gyerek diszkó, gyerekzsúr, gyerek activity par-

ti, néptánc szervezhető ennek a korosztálynak.

Javasolt outdoor tevékenységek, játékok

Szabad levegőn szervezhető programok számukra: aszfaltrajz, karnevál, gyerek

show, sárkányeregetés, gyerek aerobic, játszótér, bocsa, strandfoci, gyerek tenisz,

frizbi, tollaslabda, mozaikkészítés, növényültetés, gyerekolimpia, homokvárépítés,

piknik, Kalóz nap, Boszorkány nap, Indián nap, lovas kocsizás, lovas szán. Fogójáté-

kok, az egyéni versengések, párokban versengések is népszerű programelemek.

Szervezhetünk futással végzett feladatokat, célbadobó, célbarúgó versenyeket, il-

letve küzdőjátékokat (kakasviadal, kötélhúzás), különböző labdás játékokat: kidobó,

szabadulás a labdától, pontszerző. Izgalmas feladatok még a sor- és váltóversenyek

tréfás mozgásos feladatokkal, vagy vízben a medencés játékok és a banánozás.

78

50–51. kép: Váltóverseny és kirándulás (Fotók: Somogyi Balázs és a szerző felvételei)

Télen, amennyiben elég hó van, a hógolyó csata, hóemberépítés, szánkózás nagy-

szerű program, és a friss szabad levegőn való tartózkodás idejét növeli a gyerekeknél.

52. kép: A szánkózás örömei (a szerző felvétele)

Kedvelt szabadidős tevékenységeik még: gyalog- és kerékpártúra, lovas oktatás, fo-

ci, vízifoci, tekerős gokart, felfújható ugrálóvárak, óriás fajátékok, logikai és ügyességi

játékok, melyeknél nem is a méret az igazán óriási, hanem a találmány. Ezek azok a

játékok, melyek nem csak a gyermekek fantáziáját mozgatják meg. Hat éves kortól,

elsősorban gyerekeknek ajánlott, de felnőttek is kipróbálhatják. A nagy táblás játékok

között megtalálhatók a golyós és az egyéb ügyességi játékok, melyek készségfejlesztő

hatással bírnak. Fejlesztik az ügyességet, kreativitást, logikai képességet, toleranciát.

A hordólovaglás is népszerű: a két „bakon” fekvő fára húzott „hordót” kell úgy

megülni, hogy miközben egyensúlyozunk rajta, az ellenkező oldalra kell áthúzni ma-

gunkat az oda rögzített kötél segítségével.

79

53. kép: Házi kerékpárverseny (a szerző felvételei)

Igazi élménycentrikus program a gólyalábon járás, a mászófal, a kötélhúzás vagy a

kalózkaland. A kalózkaland egy akadályverseny, amiben a gyerekek különböző izgal-

mas kalandokba keverednek, miközben állomásról állomásra haladva a kincset kere-

sik, amelyet a végén egy kincses ládában találnak meg. Szervezhetünk gyerekolimpiát

sportos játékokkal gyerekeknek, ahol kipróbálhatják ügyességüket, kedvükre játsz-

hatnak, versenyezhetnek (pingponglabda egyensúlyozása, karikadobás, futóverseny,

felfújható csúszda).

12–16 éves korosztály jellemzői, rekreációs programkínálata

Ezek a fiatalok a szabadidős tevékenységekben is aktívabbak, és szívesen vannak

felnőtt kísérete nélkül, hiszen megfigyelhető az önállósulás iránti igény. Szívesen töl-

tik szabadidejüket a kortárs csoport társaságában, maguk akarják ellátni a tevékeny-

ségük irányítását. A serdülők a kellemes légkörű összejöveteleket kedvelik, ahol vitat-

kozni, szórakozni, sportolni lehet, családi kötöttség és ellenőrzés nélkül. Felelősségér-

zetük azonban még elmarad a fiatal felnőttekhez képest.

A korosztály mozgásfejlődésére igen jelentős hatást gyakorol a serdülési növeke-

dés, amelynek eredményeként megváltoznak a testméretek, a testarányok, illetve a

mozgás biomechanikai feltételei. Ennek a testalkati-alaki változásnak eredménye a

teljesítményekben jelentkező átmeneti visszaesés, stagnálás. Az erő és állóképesség

terén azonban jelentős a fejlődés. Igen jellemző ebben a korban a mozgásteljesítmé-

nyek nemek közti nagyfokú differenciálódása, a fiúknál ugyanis a fejlődés gyorsulását,

míg a lányoknál a lassulását figyelhetjük meg. Ebben a korszakban a sportolás, a

sporthoz való pozitív attitűd mindenképp kedvező irányba fordítja a mozgásfejlődés

és mozgásteljesítmény alakulását, ugyanis az edzés ezt az átalakulást tovább módosít-

ja.

80

Ezt a korosztályt a testi képességek, a versenyzési kedv, a mozgásműveltség maga-

sabb színvonala jellemzi. Mindenük a mozgás, szeretik a sportos szabadidő eltöltési

formákat. A foglalkozások időtartama már másfél, két óra lehet, mivel jobban bírják a

terhelést, képesek figyelni. Az ennél hosszabb idejű programoknál csökken a figyelem

intenzitása, illetve a fáradtság növekedésével a sérülés veszélye is nő. Az ennél hosz-

szabb foglalkozást csupán kupák, bajnokságok esetében érdemes rendezni, vagy az

egész napos túráknál, lovaglásnál, azonban ott is pihenőt célszerű közbeiktatni. A fog-

lalkozások formájukat tekintve a versenyektől a vidám családi vetélkedőkig egyaránt

választhatóak.

Ez a kor a formabontás időszaka. Ez a korosztály mindenre kíváncsi, nyit az új, ki

nem próbált dolgok felé, és szeretne minél többet tudni a körülötte zajló dolgokról. A

serdülők bontakozó személyiségére, egyéniségére való tekintettel az egyéni igényeket

jobban figyelembe kell venni. A fiatalok ebben az életszakaszban előnyben részesítik a

labdajátékokat, a természeti és a küzdő sportokat.

Javasolt indoor tevékenységek, játékok

A célcsoport számára kedvelt szabadidős aktivitások: modellezés, barkácsolás, nö-

vényfestés, mozaikkésztés, kollázs-montázs készítés, üvegfestés, kerámiázás, fazekas-

ság, linóleummetszet készítés, dekupázs technikák, ajándékkésztés, Tini Olimpia, Dj

foglalkozás, Tini Parti, részvétel a gyerek show-ban, karnevál. Sakk- és malomverse-

nyek, activity parti, szellemi vetélkedők, scrabble, jenga, marokkó.

81

54–63. kép: Zárt térben és a szabadban is játszható játékok (Fotók: Tarjáni Tünde és a szerző felvételei)

Szervezhetünk nekik Utazás a Föld körül játékot, mely egy kb. 2,5 órás csapatépítő,

szórakoztató, show-jellegű játék, amelyben a játékosok csapatokat alkotva világ körüli

úton vesznek részt. 10 állomás teljesítésével bejárják a földrészeket, és a különböző

országokhoz tartozó játékos feladatok megoldásával teszik meg a „világ körüli utat”,

amelynek végén ünnepélyes eredményhirdetés keretein belül a győztes csapatot juta-

lom várja. A játék szállodában vagy egyéb beltéri helyszínen lebonyolítható. Hangula-

tos, szórakoztató, tréfás, csapatépítő. Minden állomáson felkészült animátorok veze-

tik a játékokat. A csapatok kalandlapot kapnak, amelyre folyamatosan vezetjük a

pontjaikat az egyes állomásokon elért eredményeik alapján.

Ugyancsak érdekes program lehet még a „Kastélyshow”, mely – kaland, kockázat,

szerencse, rejtély egyben. A Kastélyshow egy 1,5-2 órás játékos, csapatmunkára ösz-

tönző vetélkedő. A programvezetők állomásonként ismertetik a rejtélyekkel teli kas-

tély feladatait. Az utazás során a játékosok a kastély hőseivel, régmúlt lakóival talál-

koznak, közben keresik a boldogság kelyhét. A játékprogram feladatai: minden fel-

adatot csapatépítésre alkalmas egyedi játékmodulokból állítottuk össze. Ezeket a kas-

télyhoz illő szerepbe illesztjük bele, hogy a játék élménye minél hatásosabb legyen. A

játék indoor-ootdoor kompatibilis és érdekes, szórakoztató hangeffektek, jelmezek

kísérik.

Szórakoztató vetélkedők (csapatpuzzle, activity) vagy a társasjátékok is kedvelt re-

kreációs programelemek ennél a célcsoportnál.

Javasolt outdoor tevékenységek, játékok

Kedveltek körükben és eredményesen tudják játszani a különböző szabályjátéko-

kat, természeti sportokat: tenisz, asztalitenisz, kosárlabda, strandröplabda, strandfo-

ci, banánozás, szörf, vízisí, kenu, íjászat, hegyikerékpározás, lovaglás, gyalog- és ke-

rékpártúrák, kajak-kenuzás, aerobic jellegű tréningek. Buggy Trophy: egy extrém ve-

zetéstechnikai program, melyben ügyességi pályán teszik próbára rátermettségüket a

versenyzők.

Népszerű szabadidős aktivitásaik lehetnek még: terepgokartozás, vidám, tréfás

sportversenyek, mászófal, sziklamászás, paintball, diszkó, hegyi túrák vagy a búvárok-

tatás.

82

64-66. kép: Szabadtéri aktivitási lehetőségek (Fotók: Tarjáni Tünde és a szerző felvételei)

17–24 éves fiatal felnőttek jellemzői, rekreációs programkínálata

Ez a korosztály vagy épp munkába állt, és mint pályakezdő alacsony diszkrecionális

jövedelemmel rendelkezik, vagy még tanul, a szülő tartja el, így minimális szabadon

elkölthető jövedelme van (ösztöndíj), így számukra elsősorban a költséghatékonyabb

szabadidős tevékenységek ajánlhatók. Ők már család nélkül, egyedül, barátokkal, ba-

rátnőkkel jelennek meg a szabadidős intézményekben, szállodákban és üdülőhelye-

ken. A fiatal felnőttek motivációi hasonlóak, mint a serdülő korosztályé, de felelős-

ségérzetük azonban nagyobb. Kedvelik a szabadban végzett fizikai aktivitásokat,

sporttevékenységeket, a természeti környezetre irányuló megfigyeléseket, teremben

készíthető és űzhető játékokat, művészeti foglalkozásokat, színjátszást, manuális mű-

helymunkákat, sportjátékokat.

Az ifjú kor (16/17–20/21 év) mozgásfejlődésére a stabilizálódás, a nemi különbsé-

gekből fakadó differenciálódás és a fokozott mozgásaktivitás a jellemző. A teljes érett-

ség elérésével a motorikus fejlettség, a képességek színvonala eléri a populációt jel-

lemző felnőttkori szintet, mely csak abban az esetben tartható fenn hosszú időn át, ha

az egyén rendszeres testmozgást végez. A nemek mozgásvégrehajtásában a legfőbb

különbség: a fiúk mozdulatait a takarékosság, nyugodtság, gazdaságosság jellemzi, a

lányok mozgásai puhábbak, finomabbak, lágyabbak, kecsesebbek, kifejezőbbek. Amíg

83

a kondicionális képességek nemek közti különbségei kifejezettebbek, addig a koordi-

nációs képességek teljesítményei azonosnak tekinthető.

Jól terhelhetők fizikálisan, hiszen képességeik magas szintjét elérték, mozgásuk

koordinált, a labdajátékok eredményes és élvezetes űzéséhez is megteremtődtek a

feltételek. A tevékenységek hossza 1,5–2 óra is lehet, azonban a pihenőidő fontos a

sérülés és balesetveszély elkerülése érdekében.

A korosztály mozgásos tevékenységében a labdajátékok és sportjátékok széles pa-

lettája kínálható. Létszámuktól függően a labdajátékok közül találhatunk olyat, me-

lyet kevesebb, és olyat, melyet több fővel lehet játszani. A sportágak változatos formá-

it űzhetik eredményesen, hiszen a szellemi és fizikai képességeik magas fokán állnak.

Javasolt indoor tevékenységek, játékok

A szellemi sportok iránt is érdeklődnek, melyeket rossz idő vagy nagyobb létszámú

igény esetében rendezhetünk (esti kártyapartit, sakk-, malomversenyeket), internet

használata, darts, csocsó, billiárd, scrabble, jenga, marokkó.

Nyitottak az új típusú trendek, mozgásformák, aerobic irányzatok iránt is, mint a

streching, aerobic, zsírégető torna, stepaerobic, boksz aerobic, hip-hop aerobic, vízi

aerobic, fitnesz centrumban súlyzós edzés, capoeira, torna, vizi torna, aerobic.

Kulturális programok közül előnyben részesítik az activityt, színházat, operettet, a

könnyűzenei programokat és a gálaműsorokat.

Népszerűek lehetnek a wellness, fitnesz programok, a diszkó, a különböző sporto-

lási lehetőségek, a squash.

84

67–69. kép: Zenés-táncos mozgásformák és a szellemet edző feladatok (a szerző felvételei)

Javasolt outdoor tevékenységek, játékok

Ezek lehetnek a lovaglás, íjászat, vadászat, horgászat, túrázás, tájfutás, tenisz, vízi

sportok (szörf, vitorlázás, katamarán, banánozás, wakeboard, kneeboard, vízisí, ke-

nu), mountainbike, jogging, nordic walking, golf, strandfoci, strandröplabda, kosár-

labda, tollaslabda, asztalitenisz, minifoci, íjászat, búvárkodás, vízi röplabda, vízi ko-

sárlabda, vízilabda.

70–73. kép: Tájfutás, túrázás, nordic walking és kiépített láncos túraútvonalon kirándulás

A kulturális örökségek, látnivalók megtekintését is élvezik a városnézés, kirándulá-

sok, hajókázások alkalmával. Kulturális programok szintén ajánlottak, vagy akár a

85

gasztroturisztikai események, borkóstolók. Extrém kínálati elemek is előfordulnak a

szabadidő-eltöltési szokásaikban: Flying fox, mely igazán extrém kaland, kötéltechni-

kai megoldásokkal épített és kialakított pályákon különböző aktivitásokat próbálhat-

nak ki a résztvevők. Átcsúszás 50-200 méter hosszú drótkötélpályán, biztosítás mel-

lett, nagy magasságban. Ilyen extrém kínálati elem még: Vietnami híd, az előbbihez

hasonló, kötélen egyensúlyozva, kötelekbe kapaszkodva, biztosítás mellett átkelés a

másik oldalra. Szervezhetünk nekik: motoros sárkányrepülést, gokartozást, búvárko-

dást, síelést, kajakozást, kenu vagy canyon túrát is akár.

74–75. kép: Canopy és vadvízi túra a patakon felfelé

25–60 közötti felnőttek jellemzői és rekreációs programkínálata

A felnőttek csoportja életkori kategóriát tekintve elég széles. Az a közös bennük,

hogy elérték képességeik csúcsát, esetleg már a stagnálás vagy a hanyatlás is megfi-

gyelhető. Önálló diszkrecionális jövedelemmel rendelkeznek, a szabadidős tevékeny-

ségeik a motivációtól, érdeklődési körtől, fittségi és egészségi állapottól és a diszkre-

cionális jövedelmüktől függ.

Mivel a korcsoport nagyon tág, így az, hogy milyen sport és fizikai aktivitások java-

solhatók nekik, nem elsősorban az életkoruktól, mint inkább az életmódjuktól és a

fizikai fittségi állapotuktól függ.

A felnőtteket az életkori sajátosságok és motiváció szerint további három csoportba

sorolhatjuk:

25–35 évesek csoportja

A karrierjük és pályájuk elején vannak, így fontos számukra a munkahelyen való

helytállás és a karrierépítés. Még nem gondolkodnak a családalapításon, így gyerek

nélkül vesznek részt a szabadidős tevékenységekben. Kedvelik az aktív, sportos sza-

badidő-eltöltési formákat. Az aktív sportos életmódot élő fiataloknak a divatos ext-

rém sportokat ajánlhatjuk, a természeti és más sportokat is, hiszen magas fizikai fitt-

ségi szintjük van és jól terhelhetőek. Aktívan, mozgással, sportolással töltik el szabad-

idejüket. Nem ragaszkodnak sem termál-, sem a gyógyvíz közelségéhez, de preferálják

86

a medencével – úszó- és élménymedence – rendelkező intézményeket. A sportszolgál-

tatásokon túl az úszómedence használata, a szauna-programok és csúszda-elemek

iránt támasztanak még keresletet.

76–77. kép: (a szerző felvételei)

A szórakozást kedvelő fiatalok számára nem elsősorban a sportprogramok jelentik

a legfőbb motivációt, leginkább nem a víz közelsége miatt érkeznek, de tartózkodásu-

kat meghosszabbíthatja akár egy élményfürdő vagy csúszdapark, akár egy városláto-

gatás vagy más program is. A csúszda, a medencés szolgáltatások, a közösségi prog-

ramok, a zenés estek iránt érdeklődnek.

Az egészségtudatos fiatalok az egészségtudatos életmód terjedésével egyre növek-

vő szegmens, nem elsősorban a fizikai aktivitás, hanem a szépségkezelések, tartalmas

pihenés céljával érkező, általában gyermektelen fiatalok. A beauty szolgáltatások, für-

dőszolgáltatások, csúszda elemek, életmód-programok, fittség-vizsgálat, a léböjt-

programok, a sportprogramok széles skálája jellemző a fogyasztási szokásaikra.

36–45 évesek csoportja

Már munkahelyükön a karrierjükben előre haladtak a ranglétrán, a családalapítás

sokuknál megtörtént. Általában fiatal kisgyermekes családokról van szó, akik a több

generációs szálláshelyeket a család- és gyerekbarát szolgáltatásokat keresik. Fontos-

nak vélik az élményfürdőzést, a gyerekanimációt és azokat a programokat, melyek a

gyerekek szórakozási lehetőségeit bővíti.

46–60 évesek csoportja

A gyerekek már egyedül mennek a szabadidős programokra, üdülésekre, így ezek a

házaspárok egyedül vagy esetleg az unokákkal, gyerekekkel (három generáció) vesz-

nek részt a rekreációs tevékenységekben.

25–60 közötti felnőttek programjai

Javasolt indoor tevékenységek

Népszerű mozgásprogramjaik lehetnek: aerobic, step aerobic, boksz-aerobic, aqua-

fitness, callanetics, streatching, kondicionáló torna, body-shaping, fitt-ball, zsírégető

és alakformáló torna, darts, sakk- és malomverseny, scrabble, activity parti, házas-

87

párbaj, retro Activity Party (a feladványok a 60–70–80-as évek közéleti jelenségeiből,

slágercikkeiből, reklám-film-zenei „terméseiből” legyenek összeállítva), kvízjátékok.

Közösségi programok szerepét is betölthetik az alábbiak: bowling, squash, biliárd,

teke, asztalitenisz, tenisz, páros tenisz, edzőtermi mozgásprogramok (csoportos kör-

edzés), wellness, fitnesz részleg kínálatai, zenés-táncos esti mulatságok, programok.

Javasolt outdoor tevékenységek:

Rekreációs programjaik lehetnek: floorball, strandfoci, streetball, strandröplabda,

asztalitenisz, lábtenisz, tollaslabda, íjászat, nordic walking, falmászás, szabadtéri óri-

ás sakk, mini-golf, petanque, lengőteke, vízipók-foci, vízi szkander bajnokság, felnőtt

olimpia, úszó váltó, vízi labdajátékok, gombfoci bajnokság, csocsó-party. Népszerűek

még a természeti sportok: tenisz, surf, vitorlázás, jet-sky, kajak, kenu, túrázás, lovag-

lás, lovaskocsizás, hőlégballon repülés, vitorlázás, lovaglás, íjászat, golf.

Kulturális programjaik lehetnek: művészeti galériák megtekintése, színházlátoga-

tások, múzeumlátogatás, városnézés, borkóstolók, pincelátogatások, kézműves bemu-

tatókon és vásárokon való részvétel, múzeumok, kiállítóhelyek, mozi, közművelődési

intézmények, művelődő közösségek látogatása, hobbitevékenységek űzése.

Tréfás versenyek, játékok is szervezhetők, mint a lisztfoci, playback show, lábszép-

ségverseny, pókerarc bajnokság, hegyhengergetés, ostorcsattogtatás, nevető olimpia,

vízicsata, szárazföldi sí, csapatépítő tréningek.

Ügyességi és fejlesztő játékok közül ajánlható: óriás jenga, vízi kvíz vetélkedő, po-

hár curling, karikahajtás, kincskeresés, logikai játékok, házas-párbaj, activity, vízi-

bomba riadó, gólyaláb-futam, izgi-frizbi, aranyhal horgászat.

60 év feletti korosztály jellemzői és rekreációs programkínálata:

A 60 év felettiek általában már nyugdíjasok, idős korban különféle változások kö-

vetkeznek be az emberi szervezetben. Megindulnak a leépülési folyamatok, a csontok

összetétele, az izomzat minősége és ereje negatív irányba változik. Az érzékszervek és

a belső szervek nem megfelelő működése is tapasztalható. Ezek a problémák, bár óva-

tosságra intenek bennünket, mégsem a mozgás ellen szólnak. A rendszeres testmoz-

gás ugyanis lassítja a meszesedési folyamatokat, az izom leépülését, az izomerő csök-

kenését, vagyis fékezi az öregedés tüneteit. Ebben a korban igazán fontos a mozgás,

elsősorban a keringésfokozó gyakorlatok és nyújtó, lazító gyakorlatok. Ez a korosztály

kevésbé fogékony az új dolgok iránt, szeretik a jól bevált programokat, mozgásformá-

kat. A szellemi játékokat, vetélkedőket is preferálják, és előnyben részesítik a kulturá-

lis programokat (színház, operett, irodalmi estek, opera) és zenés esteket.

Az e korosztálynak szervezett programok intenzitása alacsony legyen, időtartama

rövid vagy közepes hosszú legyen, a pihenőidő gyakoribb és hosszabb alkalmazása

szükséges. A terhelés növelését inkább az időtartam meghosszabbításával tervezzük.

88

Javasolt indoor tevékenységek

Olyan life-time programok javasoltak az időseknek, mint a gerinctorna, lazító gim-

nasztika, callanetics, jóga, autogén tréning, sakk- és malomversenyek, scrabble, szel-

lemi vetélkedők a kultúra köréből, darts, zenés est, látványgasztronómia.

Akiknél betegség vagy deformitás fordul elő, a gyógyászati kezelések igénybevételét

keresik, mint pl. a masszázs, a fürdő, és előnyben részesítik az egészségmegőrző elő-

adásokon való részvételt is.

Javasolt outdoor tevékenységek

Szabadtéri programjaik közül igen népszerűek: nordic walking, gyalogtúra, séta,

kirándulások, kerékpározás, kerékpártúra, minigolf, teke, tenisz, patkódobás, udvari

óriás sakk, lengőteke, golf, horgászat. Igen közkedvelt a kertészkedés és az állatok

gondozása is. A városlátogatások, vártúrák, barlangtúrák vagy a Nemzeti Parkok láto-

gatása is jó program lehet, amennyiben a célcsoport terhelhetőségének figyelembe

vételével szervezzük meg ezeket.

78–80. kép: (a szerző felvételei)

8.2. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja,

nők és férfiak rekreációja

A téma érintése azért fontos, mert eltérő a nők és a férfiak nemi, alkati, lelki, élet-

módbeli és fizikai terhelhetősége, így a rekreáció, a szabadidő-eltöltési szokásaik is

részben különbözőek.

A női szervezetre jellemző, hogy a biológiai funkciókban betöltött szerepe (fajfenn-

tartás) miatt teherbíróbb, pszichikailag is stabilabbak, kudarctűrésük magasabb, jobb

az alkalmazkodóképességük. A születéskor várható élettartam és az egészségben eltöl-

tött évek számának tekintetében is a nők rendelkeznek pozitívabb mutatókkal.

A férfiak jellegzetes betegségtípusai nehezebben gyógyíthatók, több a káros szen-

vedéllyel rendelkező közöttük, a gyakoribb fizikai munka következtében a mozgás-

szervi panaszok inkább körükben jellemzőek. Sok esetben a család felbomlásával a

férfiak kerülnek nehezebb, kilátástalanabb helyzetbe.

89

Ennek tükrében érdemes figyelembe venni a rekreációs tevékenységek szervezése-

kor az anatómiai, élettani és pszichológiai különbségekből adódó eltéréseket, az eltérő

érdeklődési kört, a családi munkamegosztásban elfoglalt helyet, a párkapcsolati és

családi rekreációban lévő lehetőségeket. (Szabó, 2004)

8.3. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja, ve-

szélyeztetett társadalmi rétegek és csoportok rekreációja

Mivel a társadalom és a környezet nem biztosít mindenkinek egyforma feltételeket,

ezért társadalmi egyenlőtlenségek hálójában élünk, s a cél az, hogy az esélyegyenlőt-

lenséget minél erőteljesebben csökkentsük. Mindig lesznek veszélyeztetett társadalmi

rétegek és csoportok, közösségek, akik az adott közegen belül hátrányokkal (sokszor

halmozott hátránnyal) rendelkeznek. A társadalom felelőssége mellett az egyén sze-

repe is fontos, hiszen fontos kérdés az, hogy a hátrányban lévő ember képes-e környe-

zete kihívásaival szemben cselekedni, felismeri-e a veszélyforrásokat.

Különböző veszélyforrások léteznek, alapvetően az alábbiak jelenthetnek hátrányt:

lakáshoz kötött emberek, fogyatékkal élők;

a társadalmi kirekesztettség veszélyének kitett idősebb emberek;

veszélyeztetett családban felnövő gyerekek;

álláskeresők;

alkohol- és drogproblémákkal küszködők, szenvedélybetegek;

hajléktalanok;

menekültek és menedékjogot kérők; bevándorlók;

etnikai, nyelvi, vallási vagy kulturális kisebbségek;

az iskolát túl korán elhagyók, szakképzetlen emberek; analfabéták, funkcio-

nális analfabéták;

kistelepülésen élők;

szegények;

nők;

elítéltek.

Sajnálatos módon a lakosság egy része nem csak egy veszélyforrással rendelkezik,

hanem halmozza azokat, nem ritka a három, négy vagy ötszörösen hátrányos helyzetű

egyén, család sem.

Az esélyegyenlőtlenség csökkentésében fontos szerepe van azoknak a rekreációs és

szabadidő-eltöltési lehetőségeknek, amelyek olyan pozitív értékeket közvetítenek,

melyek segítségével lehetőségük nyílik a veszélyeztetetteknek hátrányuk csökkentésé-

re. Fontos lenne, hogy ezek a programok, rendezvények, tevékenységek a lakosság

minél szélesebb körében elérhetővé váljanak, illetve a szervezők és a célcsoportok

specifikusan megtalálják egymást.

90

9. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI REKREÁCIÓS SZERVEZETEK ÉS IRÁNYZATOK. A SZA-BADIDŐSPORT TERÜLETÉNEK FELÉPÍ-TÉSE HAZÁNKBAN, MAGYARORSZÁGI

REKREÁCIÓS SZERVEZETEK.

Először a nemzetközi szervezeteket tekintjük át, aztán pedig a hazai viszonyokkal

foglalkozunk.

A rekreáció nemzetközi szervezetei

WLRA (Word Leisure and Recreation Association – Világ Szabadidő és Rekreáció

Szövetség) – Az 1956-os Eisenhoweri kezdeményezésből alakult az USA-ban, 1973-tól

szerepel ezen a néven. Elsődleges célja az emberek életmódjának, életminőségének

javítása a rekreációs eszközrendszer segítségével. (Szabó, 2004 és Kovács, 2004)

Sport for All (FISpT) Az egyik legjelentősebb sport-rekreációs nemzetközi szerve-

zet napjainkban. Az Európa Tanács 1975-ben Brüsszelben tette közzé alapdokumen-

tumát, amelyben a lakosság rendszeres fizikai aktivitásának, sportolásának fontossá-

gát és a szakemberképzés kiemelt feladatát rögzítették. A Nemzetközi Sport for All

Szövetség 1982-ben alakult meg Strassbourgban, Magyarország 1992-ben csatlako-

zott a szövetséghez. (Kovács, 2004 és Szabó, 2004)

ELRA (European Leisure and Recreation Association – Európai Szabadidő és Re-

kreáció Szövetség) – 1972-ben alakult 23 tagország részvételével. A Szövetség a sza-

badidő kultúra, a -tervezés, a -politika és a -kutatás, szakemberképzés területeivel

foglalkozik. (Kovács, 2004)

TAFISA (Trimm and Fitnes – Sport for All Association) – 1990-ben, Torontóban

alakult meg. Kormányzati és civil tagjai egyaránt vannak. Legismertebb programjuk a

Challenge Day, a kihívás Napja rendezvény. (Kovács, 2004)

Hazai szervezeti hálózat

A hazai helyzet áttekintéséhez először a rendszerváltás előtti időszak történéseit és

mozgalmait szükséges megvizsgálnunk, hiszen a különböző országok különböző szin-

91

tű, minőségű és rendszerű alapkorra építkeznek a rekreáció szervezeti felépítése kap-

csán.

A 90-es évek előtt is léteztek olyan tömörülések, mozgalmak hazánkban, melyek a

rekreációhoz kapcsolhatók (Országos Sport Napok, Kilián Mozgalom stb.), azonban

ezek szerveződésében igen erőteljes politikai ráhatás fedezhető fel. Ki kell emelnünk

azonban olyan kezdeményezéseket, melyekben megjelent ugyan a politika, de nem

itatódott át vele a program. Klasszikusan ide sorolhatóak a táborozások, melyek a

Magyar Úttörő Szövetség és helyi, iskolai tagszervezetei lebonyolításában kerültek

megvalósításra, vagy a Kék túra mozgalom, mely országos szintű hírnevet és elisme-

rést vívott ki magának. A rendszerváltás után megfigyelhető az a tendencia a

posztszocialista országokban, miszerint az állam feladatai közül elhagyta a szabadidő-

szervezés, a kulturálódás, az üdültetés és a táboroztatás jogát, feladatát. A korábban a

kisdobosokat és úttörőket tömörítő Magyar Úttörő Szövetség, a középiskolások és a

felsőoktatás diákságát összefogó KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség), a munkavál-

lalókat képviselő szakszervezetek, a Magyar Honvédelmi és Sport Szövetség (MHSZ)

és a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) támogatás hiányában összeomlottak,

illetve erősen leszűkült létszámmal és tartalommal dolgoztak tovább. (Szabó, 2004 és

Kovács, 2004)

A rendszerváltás környékén (1987–1992) jelentős átrendeződések történtek, létre-

jött a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) és a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszö-

vetség (MEFS), a különböző szabadidősporttal foglalkozó civilegyesületet tömörítő és

a lakosság sportrekreációs igényeit kiszolgálni hivatott Magyar Szabadidősport Szö-

vetség (MSZSZ) és néhány, üzleti vállalkozás (Budapest Sportiroda, Maraton Klub,

stb) A Magyar Szabadidősport Szövetség 38 szervezet képviseletében 68 alapító hozta

létre. Tevékenysége, majd híre széles körben elterjedt, népszerűsége, ismertsége fo-

lyamatosan nőtt. 1992-ben átvette az Országos Testnevelési és Sport Hivataltól a Ki-

hívás Napja főszervezői feladatait.

1993–96 között jelentősen gazdagodott a szövetség szakmai programja, kialakult

szakmai érdekképviseleti tevékenysége, elismertsége. 1996-ban Sporttörvényt foga-

dott el a magyar Országgyűlés, melyben a szövetség már nevesítve szerepelt. (Szabó,

2004 és Kovács, 2004)

A sportközélet időközi változásai során a szövetség a szabadidősport egyik legmar-

kánsabb szereplőjeként folyamatosan szerepet vállal. A 2012-ben életbe lépett sport-

törvényi változások a Magyar Olimpiai Bizottságot tették meg az egész magyar sport-

élet vezető szereplőjévé. A MOB létrehozta a szabadidősportért felelős tagozatát, me-

lyet a szövetség által javasolt összetételben állítottak össze.

Az 1987 óta működő Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) hazánk legnagyobb és

legnépesebb gyermek- és ifjúsági civil szervezete, amely a köznevelés és a sport terüle-

92

tén fejt ki tevékenységet. Az MDSZ tevékenysége során egyszerre valósít meg közokta-

tási és egyetemes sportérdekeket, valamint a szabadidő hasznos eltöltését célzó fel-

adatokat. A szövetség 2012 közepén átalakult, a tanulók iskolai sporton keresztüli

tehetséggondozásának támogatása mellett a pedagógusok segítést is felvállalta a mi-

nőségi testnevelés megvalósításában, és eszközeivel ösztönzi a diákok rendszeres test-

mozgáson keresztüli egészségfejlesztését. Az MDSZ közreműködik további, a fizikai

aktivitás által közvetített értékek terjesztésében is, mint az önkéntesség és a társa-

dalmi befogadás. A szervezet nemzetközi kapcsolatokat is ápol, tagja a Nemzetközi

Iskolasport Szövetségnek (ISF) és az Európai Testnevelők Szövetségének (EUPEA).5

A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) 1907. március 25-én

alakult meg a jelenleg működő MEFS jogelődje. A rendszerváltást követően 1991-ben

alakult újjá 5 egyetemi-főiskolai intézmény szándéknyilatkozata alapján. A MEFS a

felsőoktatási intézményekben sporttevékenységet folytató jogi személyek és magán-

személyek tevékenységét hangolja össze, mint önkormányzati elven alapuló közhasz-

nú szervezet. Szervezi és bonyolítja a felsőoktatási intézmények – intézményi kereteit

meghaladó – sportját. Rendezi a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Baj-

nokságokat (MEFOB), melyeknek célja, hogy eldöntsék a bajnoki címeket, a hall-

gatók körében népszerűsítsék a meghirdetett sportágakat, illetve elősegítsék a FISU

(Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség) és az EUSA (Európai Egyetemi Sportszövet-

ség) versenyekre (Universiade, egyetemi világbajnokságok és Európa-bajnokságok)

történő kiválasztását a sportolóknak. A bajnokságokat felsőoktatási intézmények, ki-

sebb számban sportegyesületek rendezik pályázat alapján, együttműködve az illetékes

országos és helyi sportági szakszövetségekkel. A pályázatokat a MEFS bírálja el és

szakmailag koordinálja. A versenyeken azok a sportolók vehetnek részt, akik a ver-

seny időpontjában valamely felsőoktatási intézmény hallgatói. Az elmúlt évek statisz-

tikái alapján MEFOB versenyeken évente kb. 3500 versenyző vesz részt. A szervezet

képviseli hazánkat a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetségben (FISU), az

Universiádéra és a Főiskolai Világbajnokságok utazó csapatok szakmai és gazdasági

feladatait látja el.6

A Magyar Természetjáró Szövetség egy 140 éves múltra visszatekintő, szervezett ma-

gyar természetjárás méltó reprezentánsa közel 250 tagszervezetével, majd 12 ezer igazolt tag-

jával a Magyar Természetjáró Szövetség – a Nemzetközi Természetbarát Szövetség (NFI) és

az Európai Gyalogos Turistaszövetség (EWV) magyar tagszervezete. A szövetség sokoldalú,

szerteágazó tevékenységet folytat. A hat szakág (gyalogos, kerékpáros, vízi, túrasí, hegymá-

szás, barlangászat) rendszeres túráival, változatos programjaival vár minden érdeklődőt és a

természetben túrázni, kikapcsolódni vágyót. Minden megyében, nagyobb városokban műkö-

5 www.mdsz.hu/mdsz/rolunk/ 6 www.mefs.hu/versenysport/mefob-bemutatasa

93

dik természetjáró szervezet, akik szívesen látnak érdeklődőket rendezvényeikre, új tagokat

soraikba. A szövetség elkötelezett híve környezetünk és a természet védelmének, a biológiai

sokféleség és gyönyörű erdeink fennmaradásának. A túravezetők és a vizsgázott polgári ter-

mészetőrök tanácsaikkal, észrevételeikkel segítik, tájékoztatják a túrázókat, kirándulókat. Az

ország területén majd 20 ezer km jelzett turistaút található, melynek kataszterezése, karbantar-

tása, járhatóságának folyamatos biztosítása a sok évtizedes hagyomány alapján a szövetség

önként vállalt feladata. Mindez az utóbbi éveket leszámítva minimális anyagi támogatás mel-

lett, a vandálok és önjelölt piktorok okozta károkkal szemben is működött.

(http://termeszetjaro.hu/tortenetunk)

A fent említett szervezetek mindegyike azért dolgozik, hogy hozzá tudjon járulni a

minőségi élet feltételeinek minél szélesebb körű megteremtéséhez.

94

FELHASZNÁLT IRODALOM

Andorka R.(1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó. Budapest.

Aszmann A. (1998): Egészség és magatartás - Az iskola szerepe az egészség magatar-

tás befolyásolásában. In Aszmann A., Barkó É., Barna M., Bellei Á., Blatniczky

L., Cserháti E.: Az iskola-egészségügy kézikönyve. Anonymus Könyvkiadó, Bu-

dapest, 60–61.

Balázsi Z. (szerk.) (1997): Szabadidős tevékenységek. Eötvös József Könyvkiadó, Bu-

dapest, 188-190.

Biró E. (2007): Az interkulturális kompetencia fejlesztésének csapdái. Iskolakultúra.

2007/8. 26.

Csíkszentmihályi M. (1997): Flow. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája.

Akadémiai Kiadó, Budapest 228.

Dumazedier, J. (1960): Leisure Basic Concepts. Reston, VA

Falussy B. (2004): Az időfelhasználás metszetei. Új Mandátum Kiadó, Budapest,

2004, 7–11.

Ferge Zs.(1976): Adalékok a magyar időmérleg-vizsgálatokhoz In Falussy B. (szerk.):

A szabadidő szociológiája. Gondolat Kiadó, Budapest, 254.

H. Sas J. (szerk.) (1969): Éljünk jól szabadidőnkkel. Népművelési Propaganda Iroda,

Budapest, 25–35.

http://termeszetjaro.hu/tortenetunk 2015.10.19.10:13

http://www.mdsz.hu/mdsz/rolunk/ 2015. 10.16. 22:32

http://www.mobilitas.hu/?m=4&am_op=view&kid=1 2015.08.11.15:26

http://www.mobilitas.hu/?m=4&am=view&kid=10 2015.07.22. 11:56

http://www.mefs.hu/versenysport/mefob-bemutatasa 2015.09.03.13.51

Szabó A.- Bauer B. (szerk.) (2009): Ifjúság 2008 gyorsjelentés. Szociálpolitikai és

Munkaügyi Intézet publisher, 135.

Kovács K. (2011): A gyermekek szabadidős tevékenységének alakulása a lakóhely

függvényében. Iskolakultúra 2011/2–3. 59–68.

Kovács T. A. (2004): A rekreáció elmélete és módszertana. Budapest, Fitness Aka-

démia.

Könyves E. –Müller A. – Ködmön J. (2013): Az egészségturizmus fókuszai. Debreceni

Egyetemi Kiadó. Debrecen. 199–221.

Mihály I. (2003): Iskolások, iskolák és a szabadidő. Új Pedagógiai Szemle 2003/4.

Murphy, J. F. (1981) : Concepts of leisure. Prentice-Hall, Inc.

Nash, J. B. (1960): Philosophy of Recreation and Leisure, William Brown,

Dubuque, IA

95

Pikó B. (2002): Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas

támogatás tükrében. Budapest, Osiris Kiadó. 19. o.

Sántha P. (1980): Szabadidő-közösségek az iskolában. Budapest, Tankönyvkiadó. 5, 7.

Szabó J. (2004). Rekreáció. Az elmélet és gyakorlat alapjai. JGYF Kiadó, Szeged.

Tibori T. (2002): A szabadidő szociológiája. Budapesti Gazdasági Főiskola

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara, Budapest.

Várhelyi T. – Müller, A. – Torday, J. – Kovács, B.(2009): Világtrendek a turizmus

iparban. Az egészségturizmus nemzetközi gyakorlata. Szolnoki Főiskola.

Vitányi I. (1976): A szabadidő-tevékenységek megoszlása és szerkezete. In A szabad-

idő szociológiája. Gondolat kiadó, Budapest, 1976, 131–167.

Vitányi I. (2001): A szabadidő új paradigmája. Kézirat. Budapest.

Vitányi I.(1995): Szabadidő és társadalmi átalakulás. In A szabadidő új problémája a

mai társadalomban (szerk.: Tibori Tímea). Magyar Szabadidő Társaság, Buda-

pest, 383.