A régiók gazdasági kohéziója
description
Transcript of A régiók gazdasági kohéziója
A régiók gazdasági kohéziója
Rechnitzer János MTA RKK NyuTI, Széchenyi István Egyetem, Győr
Régiók félúton Pécs, 2007. szeptember 14-15.
Regionális gazdasági kohézió értelmezése
• karakteres gazdasági jellemzők, tevékenységek térbeli koncentrációja (agglomerációs előnyök I.: termelési dimenzió; növekvő mérethozadék)
• gazdasági egységek határozott intraregionális kapcsolatai (agglomerációs előnyök II.: együttműködési dimenzió; lokális/regionális externáliák)
• regionális versenyelőnyök jelenléte (regionális/lokális piac, oktatás-tudásipar, kultúra,magas életminőség, vonzó település/regionális környezet, fejlett közszolgáltatások, korszerű infrastruktúra)
A regionális kohézió ellen ható tényezők
• gazdasági szerkezetváltás; rendszerváltozás, privatizáció, külföldi tőke megjelenése, korábbi ágazati struktúrák leépülése, új gazdasági tényezők, új szempontok a telepítésben (piac, munkaerő-tudás, földrajzi fekvés: logisztika - makrorégió)
• globalizáció, gazdaság nemzetközivé válása; nemzetközi vállalat kapcsolati rendszere kialakult (minőségi követelmények, versenytársaktól való félelem, helyi gazdaság nem ismerete, ösztönzők hiánya, beszállító megtelepítése)
• új menedzsment rendszerek megjelenése (költséggazdálkodás, döntési kompetencia, egységes marketing stratégia, humánmenedzsment)
• gazdaságpolitika nem volt „területbarát”, csak áttételesen és nagyvonalakban volt régió párti (elmaradott térségek erőltetett támogatás, nem átlátható telepítési ösztönzők, külföldi preferencia, magas beruházási követelmények)
• gyenge regionális intézményrendszer: megosztott, változó jogosítványok (pl. kamarák), nem definiált szereplők, forráshiány, minimális kompetencia
A regionális kohéziót erősítő tényezők • lokális gazdaság megerősödése: lokális piaci kereslet
átalakulása, KKV szektor térnyerése, új fogyasztási igények, erős versenyhelyzet, kooperációs lehetőség a nagyokkal, külföldi vállalatokkal
• helyi/regionális nagyvállalkozók megjelenése: vállalkozások sokszínűsége, új piacok keresése, helyi/regionális befolyás erősödése
• intenzív helyi gazdaságfejlesztés (nem politika!): önkormányzati aktivizálódás, helyi foglalkoztatási feszültségek levezetése, eszközök biztosítása (föld, helyi adó), elsősorban a külföldieknek
• gazdasági externáliák kiépülése és hasznosítása: reagálás a keresletre, szolgáltatások sokszínűsége, egymásra épülése, helyi volt, meglévő adottságok érvényesítése (vállalati kultúra, kapcsolatok, termelési tényezők, erőforrások, helyzet)
Interregionális gazdasági kohézió jellemzői
• időbeli összehasonlítása öt tényezőnek: területi GDP, beruházások, egyéni vállalkozások, külföldi tőke, kutatás-fejlesztés,
Megnevezés
1995 2004
Főváros 179 205
A leggazdagabb megye Győr-Moson-Sopron 109 Győr-Moson-Sopron 122
A legszegényebb megye Nógrád 60 Nógrád 54
A 3 leggazdagabb megye átlaga
1. Győr-Moson-Sopron2. Vas3. Fejér
1051. Győr-Moson-Sopron2. Komárom3. Vas
109
A 3 legszegényebb megye átlaga
1. Nógrád2. Szabolcs-Szatmár 3. Pest
681. Nógrád2. Szabolcs-Szatmár3. Békés
57
A 3 leggazdagabb és legszegényebb megye átlagának hányadosa
1,56 1,91
Főváros és a leggazdagabb megye hányadosa
1,64 1,77
Főváros és a legszegényebb megye hányadosa
3,00 3,79
A területi GDP alakulása(egy főre jutó érték alapján, változatlan áron, az országos érték százalékában)
Interregionális gazdasági kohézió jellemzői
• időbeli összehasonlítása öt tényezőnek: területi GDP, beruházások, egyéni vállalkozások, külföldi tőke, kutatás-fejlesztés,
• regionális különbségek a leglátványosabban a jövedelemi mutatóban (GDP) növekedtek
Egy lakosra jutó összes beruházás (az országos érték százalékában)
Megnevezés
1994 2005
Főváros 246 174
A legmagasabb értékkel rendelkező megye
Győr-Moson-Sopron
198 Komárom-Esztergom 227
A legalacsonyabb értékkel rendelkező megye
Nógrád 59 Nógrád 55
A 3 legmagasabb értékkel rendelkező megye átlaga
1. Győr-Moson-Sopron
2. Komárom-E.3. Fejér
156
1. Komárom-Esztergom
2. Fejér 3. Somogy
182
A 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlaga
1. Nógrád2. Bács-Kiskun3. Jász-Nagykun-Sz.
681. Nógrád2. Békés 3. Szabolcs-Sz.-B.
64
A 3 legmagasabb és a 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlagának hányadosa
2,30 2,87
Főváros és a legmagasabb értékkel rendelkező megye hányadosa
1,24 0,77
Főváros és a legszegényebb megye hányadosa
4,20 3,15
Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek
Egy lakosra jutó összes beruházás (az országos érték százalékában)
Megnevezés
1995 2005
Főváros 247 174
A legmagasabb értékkel rendelkező megye
Vas 198 Komárom-Esztergom 227
A legalacsonyabb értékkel rendelkező megye
Nógrád 55 Nógrád 55
A 3 legmagasabb értékkel rendelkező megye átlaga
1. Vas2. Fejér3. Győr-Moson-
Sopron
178
1. Komárom-Esztergom
2. Fejér 3. Somogy
182
A 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlaga
1. Nógrád2. Békés3. Szabolcs-Sz.B.
561. Nógrád2. Békés 3. Szabolcs-Sz.-B.
64
A 3 legmagasabb és a 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlagának hányadosa
3,16 2,87
Főváros és a legmagasabb értékkel rendelkező megye hányadosa
1,25 0,77
Főváros és a legszegényebb megye hányadosa
4,47 3,15
Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek
Egyéni vállalkozások száma
(az országos érték százalékában)
Megnevezés
1995 2005
Főváros 719 522
A legmagasabb értékkel rendelkező megye
Győr-Moson-Sopron
234 Komárom-Esztergom 246
A legalacsonyabb értékkel rendelkező megye
Nógrád 35 Nógrád 39
A 3 legmagasabb értékkel rendelkező megye átlaga
1. Pest2. Somogy3. Bács-Kiskun
1621. Pest2. Borsod-A.-Z.3. Bács-Kiskun
162
A 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlaga
1. Nógrád2. Vas3. Tolna
521. Nógrád2. Tolna3. Békés
56
A 3 legmagasabb és a 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlagának hányadosa
3,08 2,9
Főváros és a legmagasabb értékkel rendelkező megye hányadosa
3,07 2,12
Főváros és a legszegényebb megye hányadosa
20,71 13,53
Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek
Egy lakosra jutó külföldi (befektetett) tőke(jegyzett tőke; az országos érték százalékában)
Megnevezés
1995 1999
Főváros 450 501
A legmagasabb értékkel rendelkező megye
Győr-Moson-Sopron 211 Győr-Moson-Sopron 257
A legalacsonyabb értékkel rendelkező megye
Szabolcs-Szatmár-B. 14 Tolna 17
A 3 legmagasabb értékkel rendelkező megye átlaga
1. Győr-Moson-Sopron
2. Vas3. Komárom-E.
158
1. Győr-Moson-Sopron
2. Pest3. Fejér
176
A 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlaga
1. Szabolcs-Sz.-B.2. Tolna3. Jász-Nagykun-Sz.
221. Tolna2. Szabolcs-Sz.-B. 3. Bács-Kiskun
21
A 3 legmagasabb és a 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlagának hányadosa
7,08 8,44
Főváros és a legmagasabb értékkel rendelkező megye hányadosa
2,13 1,95
Főváros és a legszegényebb megye hányadosa
32,34 29,41
Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek
Egy lakosra jutó külföldi (befektetett) tőke
(saját tőke; az országos érték százalékában)Megnevezés
2000 2003
Főváros 582 444
A legmagasabb értékkel rendelkező megye
Győr-Moson-Sopron
325Győr-Moson-
Sopron276
A legalacsonyabb értékkel rendelkező megye
Szabolcs-Szatmár-B.
14 Tolna 16
A 3 legmagasabb értékkel rendelkező megye átlaga
1. Győr-Moson-Sopron
2. Vas3. Pest
221
1. Győr-Moson-Sopron
2. Pest3. Komárom-E.
223
A 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlaga
1. Szabolcs-Sz.-B.2. Tolna3. Nógrád
201. Tolna2. Szabolcs-Sz.-B. 3. Bács-Kiskun
19
A 3 legmagasabb és a 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlagának hányadosa
11,12 11,96
Főváros és a legmagasabb értékkel rendelkező megye hányadosa
1,79 1,61
Főváros és a legszegényebb megye hányadosa
40,30 27,57
Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek
Interregionális gazdasági kohézió jellemzői
• időbeli összehasonlítása öt tényezőnek: területi GDP, beruházások, egyéni vállalkozások, külföldi tőke, kutatás-fejlesztés,
• regionális különbségek a leglátványosabban az összevont mutatóban (GDP) növekedtek,
• más gazdasági tényezőkben valamelyest csökkentek (beruházás, egyéni vállalkozás, külföldi tőke terjedése),
Egy főre jutó kutatás-fejlesztési ráfordítások (az országos érték százalékában)
Megnevezés
1995 2005
Főváros 617 675
A legmagasabb értékkel rendelkező megye
Csongrád 309 Hajdú-Bihar 238
A legalacsonyabb értékkel rendelkező megye
Nógrád 3 Nógrád 2
A 3 legmagasabb értékkel rendelkező megye átlaga
1. Csongrád2. Veszprém3. Hajdú-Bihar
2031. Hajdú-Bihar2. Csongrád3. Veszprém
191
A 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlaga
1. Nógrád2. Zala3. Komárom-E.
41. Nógrád2. Tolna 3. Zala
10
A 3 legmagasabb és a 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező megye átlagának hányadosa
50,12 19,15
Főváros és a legmagasabb értékkel rendelkező megye hányadosa
1,99 2,84
Főváros és a legszegényebb megye hányadosa
203,1 369,74
Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyvek
Interregionális gazdasági kohézió jellemzői
• időbeli összehasonlítása öt tényezőnek: területi GDP, beruházások, egyéni vállalkozások, külföldi tőke, kutatás-fejlesztés,
• regionális különbségek a leglátványosabban az összevont mutatóban (GDP) növekedtek,
• más gazdasági tényezőkben valamelyest csökkentek (beruházás, egyéni vállalkozás, külföldi tőke terjedése),
• a megújítást jelentő szellemi erőforrásokban, a tudásiparban, a kutatás-fejlesztésben viszont megint jelentősen nőttek a területi különbségek (főváros még erősebb lett, egyetemi központok)
• a fejlődés centrumai változatlanok (főváros, észak-nyugati tengely), új területek jelennek meg (teljessé válik a tengely: Komárom), s egy villanás figyelhető meg (Somogy beruházás, vélhetően autópálya, Borsod egyéni vállalkozások)
• a lemaradók tartósan lemaradnak: periférikus megyék: Nógrád, Békés, Szabolcs, Tolna, Zala, minimális pozitív elmozdulás,
• tartósan érvényesülnek a regionális különbségek, a területi egységek kohéziója gyenge, erőtlen, a szerkezetek tartósak, időállók!
Az intraregionális kohézió sajátosságai
• a régiók különböző fejlettségű és gazdasági szerkezettel, környezettel rendelkező területi egységek (pl. észak-nyugati tengely)
• régión belüli nagy különbségek; Nagy a Kicsiben, az ország a régióban megismétlődik!
• intraregionális kohézió kutatás nincs, vagy minimális (kistérségi GDP kísérletek, kistérségi fejlettség vizsgálatok, mint állapot elemzések, összehasonlítás)
• klasszikus elemzések hiányoznak (input-output), de újabb közelítések már megjelentek (hálózatok)
• nagy hiánya a regionális tudománynak, hogy nem készülnek elemzések (regionális fejlesztési koncepciók)
V
Beszállító 75%
Ügyfél 74%
Más cég 74%
K+F magán 26%Egyetem 24%
InnovációsIntézmény 21% K+F állami 8%
Régió
Ország többi része
Külföld
Max. 20%-os arány
21-40%-os arány
41-50%-os arány
60% fölötti arány
Az innovatív cégek együttműködési kapcsolatainak területi jellemzői a
hét kapcsolattípus szerinti bontásban (Nyugat-Dunántúl) (Forrás: Csizmadia Z. 2007.)
A gazdaságpolitika politika törekvése a intraregionális kohézióra
• Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 1990 alakult, megyei szinten, KKV támogatás, mikrohitel, helyi gazdaságfejlesztés; nem regionalizált, nem erősíti a területi kapcsolatokat
• Ipari parkok, GKM, 1997-től meghirdeti, 190 Ipari Park cím került kiadásra, új integrátor ipari park (innováció, logisztika); régiók véleménye, helyi/önkormányzati kezdeményezés, belső kapcsolatok gyengék, gazdasági infrastruktúra elem, de jó lehetőség, kedvező keret
• Klaszterek, azonos gazdasági tevékenységet végző szereplők együttműködése, közös fejlesztés, piaci kapcsolatok, beszállítói láncok; jó példák (Nyugat-Dunántúl: autóipar, termálturizmus, faipar), számos kezdeményezés, kampány jelleg (2000-2002), OP-ben nem jelenik meg, regionális Op-k támogatják, időigényes (6-8 év); klaszter-zavar a pólusokban
• regionális fejlesztési koncepciók a sajátosságokat emelik ki, azok fejlesztését, de nem tudatos a
– hálózat szervezés,– a belső együttműködések, – lokális specializációk erősítése, – innovációs bázisok kiépítése (RIS + RIÜ)
Megállapítások, ajánlások • interregionális kohézió: a regionális különbségek nem csökkentek, a
régiók egymás közötti kohéziója gyenge, mérsékelt elmozdulások, a regionális politika ebben sem sikeres,
• intraregionális kohézió:– nem kellően feltárt és kutatott, minimális információ– igény jelentkezik, megjelenik a programokban, eltérő hangsúllyal és
értelmezésben régiókként, de szólamok és nem követendő célok– európai modellek tanulmányozása és nem másolása kampányszerűen– tapasztalható elmozdulások (klaszterek, innovációs stratégiák, hálózati
kapcsolatok), régiókként nagyon eltérő, más és más a fejlesztési irány és igény– regionálisan egységes gazdaságfejlesztési intézményrendszer nélkül nem
megoldható (nem lévő, de megosztott intézmények)– egyértelműen decentralizált forrásokat kell biztosítani a régiók önálló
gazdaságfejlesztésére (pl. helyi adók egy részének regionalizálása, illetve regionális adó)
– Európai Uniós források ezt nem segítik, illetve azok értékelésénél nem szempont (programok, pályázatok, indikátorok)
– a intraregionális gazdasági kohézió és annak különböző formái jelentősen javíthatják a régiók versenyképességet!