ÁRA: 250 FT

Édes

ÉA

A NYELVEK VILÁGÁBÓL • WWW.ANYANYELVÁPOLÓ.HU

Anyanyelvünk2012. FEBRUÁR XXXIV. ÉVF. 1. SZÁM

A TARTALOMBÓL:

Büky László:Az tõl a ig

Balázs Géza:Google és Magoogle fia vagyok én...

Kemény Gábor:valamire

Mészár Kata:

Minya Károly:Szó, szó, szó

Boksay Zoltán:A típusú nevek

Heltainé Nagy Erzsébet:és

a nyelvi tanácsadásban

És:2012 nyelvészeti programjai,

hírek, keresztrejtvény,nyelvi játékok

egér frissítés

Hajaz

Adom!

Gáborék

Helyes helytelen

Heller Ödön: Kisvárosi részlet télen(1908)

IFJÚSÁGI MELLÉKLETTEL

TARTALOM

Lapunk az új esztendõben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

Kecskés Judit: Európai Nyelvi Díj a magyar nyelvtanításáért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

Büky László: Egy csöppnyi magyarmûvelõdéstörténet az egértõl a frissítésig . . . . . . 4

Balázs Géza: Miért érdekes? Google és Magooglefia vagyok én... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Málnási Ferenc: „Olajágat viselõ Noé galambja...” 6

Kemény Gábor: Új szavakat tanulok.Hajaz valamire . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Mészár Kata: Adom! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Hajdu Endre: Ne „képzelõdjünk”! . . . . . . . . . . . . . 8

Minya Károly: Szó, szó, szó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

Boksay Zoltán: A Gáborék típusú nevek eredete . 10

Maróti István: „A szeretet, a szépséga hitvallásom...”Beszélgetés Pozsgai Györgyi tanárnõvel . . . . . . 11

Kemény Gábor (egy másik):Rézlovas – bronzlovas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Holczer József: Fókuszál – oltári – alkatrész . . . . . . 12

Grétsy László: Éder Zoltán. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Balázs Géza: Pomogáts Béla . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Szamosvölgyi Péter: Megnyitó . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Szakonyi Károly: Zárszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Heltainé Nagy Erzsébet: Helyes és helytelena nyelvi tanácsadásban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

www.manyszi.hu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Hírek, események. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

Pontozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Keresztrejtvény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Új szavak, kifejezések (68.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek. . . . . . . . . . . . . . 20

Ifjúsági melléklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I–IV.

Amikor pezsgõ- és petárdadurrogás közben készüllapunk, abban reménykedünk, hogy 2012-ben az ÉdesAnyanyelvünk mindenki megelégedésére szolgál. Régitervünk volt, hogy a lap terjedelmét bõvítsük: szóbakerült egy 6. szám megjelentetése is, de jobbnak lát-tuk, ha minden szám 4 oldallal gazdagabb lesz, ígygyakorlatilag egy teljes számmal bõvül az évfolyam.Több cikket jelentethetünk meg, és talán hamarabb.Több információt nyújthatunk az anyanyelvi mozga-lomról, de arra törekszünk, hogy minden, a magyarnyelvi kultúrát érintõ eseményrõl beszámoljunk. Min-den évben egyszer ifjúsági melléklettel jelentkezünk(igaz, ez már régóta így van), s ez kivehetõ négy oldallesz, mert a fiatalok ezt a mellékletet külön is terjesz-tik. Talán kevesen tudják: lapunk 5000 példányban je-lenik meg.

Szerkesztõségünk elhatá-rozta, hogy a terjedelem nö-vekedésével párhuzamosanigyekszünk a lapot szellõseb-bé (ezáltal olvashatóbbá)tenni, vagyis – ha van rá mó-dunk – több képet, rajzot is

közlünk. Sikeres rovatainkat megtartjuk, s örömmelfogadjuk új szerzõk jelentkezését is. Az írásokat ter-mészetesen lektoráljuk. Információs rovatunk (Hírek,események) egyre gazdagabb, s ide is várjuk a híreket,eseményeket, friss könyvek adatait.

2012-ben a kormány jelentést kér a magyar nyelvhelyzetérõl. Szövetségünk elkészítette javaslatát, eztáprilisi számunkban közreadjuk.

Hosszú idõ óta elõször emeljük a lap árát – de mégígy is csak alig haladja meg egy napilapét, s nem éri elegy buszjegy árát. Ez persze támogatóinknak köszön-hetõ. És Önnek is, ha tagdíjával, támogatásával, 1%-osfelajánlásával segíti az Anyanyelvápolók Szövetségét.

Boldog, sikeres új évet kíván olvasóinknak:a szerkesztõség

Lapunkaz új

esztendõben

ÉDES ANYANYELVÜNK • AZ ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA

Megjelenik évente ötször – februárban, április-ban, júniusban, októberben és decemberben –a Magyar Tudományos AkadémiaMagyar Nyelvi Bizottságánakés a Magyar Nyelvtudományi Társaságnaka támogatásával.

Kiadja: az Anyanyelvápolók Szövetsége

Felelõs szerkesztõ és kiadó: Grétsy László

A szerkesztõség tagjai:Balázs Géza, Kemény Gábor, Maróti István

A szerkesztõség címe:1053 Budapest, Károlyi M. u. 16.

Honlap: www.anyanyelvapolo.hu(vagy: www.anyanyelvápoló.hu)

Villámposta: ea@anyanyelvapolo.huElõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.).Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél.

E-mail: hirlapelofizetes@posta.huFax: 303-3440Információ, reklamáció: 06 80 444-444További terjesztõk: Magyar Lapterjesztõ Rt.és Könyvtárellátó Kht.

Ára: 250 Ft.

Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaia lapot a tagdíj fejében illetménylapként kapják.Tagdíj: 2000 Ft/év, tanulóknak, nyugdíjasok-nak: 1500 Ft/év.

Belépési nyilatkozat kérhetõ:Anyanyelvápolók Szövetsége,1053 Budapest, Károlyi M. u. 16.Tel.: 317-3062, 317-3611/208Az Édes Anyanyelvünk szerkesztõbizottsága:Balázs Géza, Bencédy József (a szerkesztõ-bizottság elnöke), Grétsy László,Heltainé Nagy Erzsébet, Juhász Judit,Kemény Gábor, Maróti István

Mûszaki szerkesztõ: Kovács Gyula

Lapunk kiadását

a Nemzeti ErõforrásMinisztérium,

a Nemzeti KulturálisAlap,

a Brokernet JövõAlapítvány,

a Magyar Fejlesztési Bank

segíti.

ISSN 0139-0457 (nyomtatott)ISSN 1588-0311 (online)

Nyomdai elõkészítés: Opticult Bt.Nyomás: mondAT Kft.

A címoldalon látható kép festõje, Heller Ödön Buda-pesten született 1878-ban. Képzõmûvészeti tanulmányaitBudapesten, Münchenben és Párizsban végezte. 1906-banés 1907-ben a nagybányai mûvésztelepen dolgozott, majd1908-ban Szegeden telepedett le, ahol fõleg életképeket,tájképeket és portrékat festett. 1921-ben gyilkosság áldo-zata lett, halálának körülményei felderítetlenek maradtak.Egyes feltételezések szerint politikai indíttatásból, másokszerint féltékenységbõl gyilkolták meg. Barátja, Móra Fe-renc A festõ halála címû elsõ regényében örökítette megHeller Ödön tragikus sorsát. Kevesek által ismert, hogyHeller Ödönnek Radnóti Miklós az unokaöccse volt.

Az Európai Nyelvi Díjat 1998-ban alapította azEurópai Bizottság az idegen nyelvek tanításábankiemelkedõ, innovatív oktatási, képzési progra-mok elismerésére. A versenyben 2002 óta vehetnekrészt hazai pályázók, s idén a díj történetében elõ-ször a magyar nyelv tanításáért ítélte oda azt aszakmai zsûri az Együtthaladó programnak.

Pista magyar állampolgár. Õ Magyarországon él. Magyar isko-lában tanul. Magyar az anyanyelve.

Chen nem magyar állampolgár. Õ Magyarországon él. Magyariskolában tanul. Nem magyar az anyanyelve.

A fenti mondatok az állító és tagadó mondatfajta gyakorol-tatására szolgálnak a program egyik segédkönyvében, ugyan-akkor valós élethelyzetet, problémát írnak le. Hazánkban egy-re több külföldi gyermek él. Ezek agyermekek az életkoruknak meg-felelõ közoktatási intézmények-ben tanulnak tekintet nélkülmagyar nyelvtudásuk szintjé-re. A magyar nyelvet magán-tanártól vagy nevelõnõtõl sa-játítják el, sokan járnak cso-portos nyelvoktatásra, snéhány szerencsés gyer-mek olyan iskolába kerül,ahol magyar mint idegen nyelv tantárgyat is tanul.

De mit csinál Chen a matematikaórán? Mennyit ért meg atermészetismeret tankönyv szövegébõl? Miért nincs sikerél-ménye a nyelvtanórán, noha a magyar nyelvi órán õ a legügye-sebb? Hogyan értékelje a tanár magyar irodalomból Chen tel-jesítményét, ha õ még az olvasott verset sem érti, nemhogy an-nak mûfaji sajátosságairól tudna ékes magyar nyelven beszél-ni? Ezek azok a kérdések, amelyekre válaszokat kerestünk aziskolalátogatások során, s amelyek mentén kollégáimmal, aMiskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Inté-zetének nyelvész oktatóival és pedagógiai szakértõnkkel kidol-goztuk az Együtthaladó programot. A program fõ célja az álta-lános iskolai oktatásban tanuló (5–8. osztályos) migráns gyer-mekek magyar nyelvi készségeinek fejlesztése az iskolai tan-tárgyakon keresztül. Mert Chen, aki a matematikatanárnál isgyorsabban számol, nem tudja megoldani a szöveges feladato-kat, így nem azt csinálja a tanórán, amit a többi gyermek. Aprobléma megoldását a tartalomalapú nyelvoktatás nyelvköz-pontú felfogásában láttuk, ezért olyan segédkönyveket készí-tettünk, amelyek a matematika, magyar nyelv és irodalom, ter-mészetismeret (biológia) tanórákon használhatók, tartalmukmegfelel a NAT témaköreinek, követik az OM által elfogadottkerettanterveket. Így a migráns diákok is ugyanazzal a téma-körrel foglalkozhatnak a tanórán, mint a többi gyermek, de asegédkönyvben lévõ feladatok a témához tartozó mondatoknyelvi alkatát gyakoroltatják. Például a kivonás témakörében a

8 – 3 = 5 matematikai leírás mondattá formálása a feladat, s a-ból/-bõl rag illeszkedésére hívja fel a figyelmet egy ikon.

Chen a természetismeret-tankönyv többszörösen összetettmondatait nem érti; megtanulta, hogy a tehénnek szarvasmar-ha a neve, ezt azonban nem tudja kiejteni, és nem érti a kérõ-dzõ állat kifejezést. A hazai tankönyvek a magyar anyanyelvûgyermekek nyelvi kompetenciájára vannak szabva, ígykönnyen beláthatjuk, hogy azokat nem tudja haszonnal forgat-ni a külföldi kisdiák. Ezért segédkönyveink három nyelvtudásiszinthez igazodó feladatokat tartalmaznak. Az európai refe-renciakeretnek megfelelõ A1, A2 és B1 szinthez illeszkedõ fel-adatainkkal kívántuk elérni, hogy már azok a diákok is hasz-nálni tudják, akik alapfokon írnak-olvasnak magyarul.

Chen a nyelvórán szépen halad, magabiztosan beszél ma-gyarul a család, a közlekedés, az öltözködés stb. tárgykörök-ben, még sincs sikerélménye a tanórákon, mert a nyelvóra ahétköznapi szókincsét gazdagítja, az iskolában pedig a tantár-gyi szakszókincsre van szüksége. Fontos tapasztalat volt ez szá-munkra a program kidolgozása elõtt, ezért készítettünk Lexi-kai mátrixot, amelyben a tantárgyak szakszókincse osztályokés témakörök szerinti bontásban, A1–B1 (és Egyéb) szintig be-sorolva megtalálható. Ez a szószedet indexálva jelzi, ha a szak-szó érintkezik a hétköznapi élet valamely tárgykörével, vagy hamás tantárgyban is használatos. A mátrix szavait változatosgrammatikai környezetben gyakoroltatják a segédkönyvi fel-adatok, a szaktanároknak pedig azért ajánljuk, mert segítségé-

vel fejleszthetik a különbözõ nyel-vi szinten lévõ gyermekek szak-

szókincsét.Az iskolai élethelyzet

nemcsak Chen számára ki-hívás, hanem az õt tanítópedagógusoknak is, akik-nek fejleszteniük és mérni-

ük kell Chen tudását. Aprogramot elõkészítõ interjúk

során sok lelkes pedagógust ismertünk meg, akik szabadidejükegy részét arra fordították, hogy feladatokat gyártottak amigránsoknak, lefordították a leckéket valamelyik közvetítõnyelvre, s már-már glosszáriummá alakították át a tankönyveta szavak, szószerkezetek, mondatok magyarázatával. Ezért aprogram másik célja a migránsokat tanító pedagógusok szak-mai segítése volt. Nekik készítettük a Grammatikai és szintak-tikai mátrixot, amely a nyelvkönyvek felosztását alapul vévemutatja be a magyar nyelv grammatikai elemeit. Ennek isme-retében a tanár könnyen meghatározhatja azt a nyelvi szintet,amely megfelel a migráns gyermek nyelvtudásának, s kijelöl-heti, hogy a segédkönyvek három szintje közül melyiken dol-gozzék a gyermek. A mátrixon kívül Módszertani útmutató írjale a program jogi, pedagógiai és nyelvészeti elméleti alapjait,ismerteti a matematika, nyelvtan, irodalom, természetismeret(biológia) segédkönyvek felépítését.

Hogyan vizsgázott a program? 2010-ben az 5–6. osztályossegédkönyveket két iskolában, idén a 7–8. osztályos anyagothárom iskolában próbálták ki különbözõ oktatási módszerekkeretében. A tanárok hasznosnak és jól alkalmazhatónak mi-nõsítették munkáinkat. A gyerekeknek nagyon tetszenek agazdagon illusztrált kiadványok, s nem csoda, hogy szívesen ta-nulnak belõlük, hisz ezek azok a könyvek, amelyekkel nekik issikerélményük lehet az órán. A szakmai zsûri véleményét pe-dig az Európai Nyelvi Díj tükrözi.

Kecskés Judit

Európai Nyelvi Díja magyar nyelv

tanításáért

TAGDÍJ Tisztelt Tagtársunk! A decemberi elnökségi ülés úgy határozott, hogy a tagdíjat 2000 (tanulóknak, nyugdíja-soknak 1500) forintra emeli. Ez továbbra is magában foglalja a lap elõfizetési díját is.

1% Kérjük, hogy személyi jövedelemadójának 1%-ával támogassa az Anyanyelvápolók Szövetségét. Adószámunk:19663155-1-43. Az internetrõl is letölthetõ, az ügyfélszolgálati irodákból beszerezhetõ 1%-os nyilatkozatot az adóbevallás-sal együtt kell eljuttatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

Édes Anyanyelvünk 2012/1. 3

4Édes Anyanyelvünk 2012/1.

A toll, a ceruza és az írógép után a szövegszerkesz-tõ masinák korszakába kerültünk. A kézírás és agépírás tiszta lapra történt, a szövegszerkesztõ be-rendezések azonban számos utasítást, eligazítást ismegjeleníthetnek az írás közben vagy után. Vala-mennyivel több technikai tudás is szükségeltetik. Aszámítógép-használó tudja, hogy mi a merevlemez,mi az egér, mi a frissítés é. í. t.

A számítógép merevlemeze – amelyet egy évtizedejobbára csak vincseszternek mondtak – mágnesezhe-tõ anyaggal bevont merev tárcsa, az információs egy-ségeket (a biteket) erre rögzíti mágneses állapotkénta berendezés, illetõleg ezt a mágneses állapotot ol-vassa vissza. Amit beírunk a szövegszerkesztõbe, aztutasításra „menti” a gép, vagyis mágnesezett állapo-tot hoz létre a merevlemezen. „Menti merev lemezdokumentum módosításait?” – kérdezi az egyikfajtaszövegszerkesztõ mindenkitõl – ki tudja, hányszor. Akérdés szokásosabb magyarsággal és helyesírássalígy volna kívánatos: „Mentse a merevlemez a doku-mentum módosításait?” Mindenesetre a menti ige-alak, azután egy másik utasításnak, a „Mentés más-ként…”-nek a fõneve a szövegszerkesztõn dolgozókszóhasználatában egyre-másra elõjön. Ezt olvashat-tuk például egy napilapban: „A levitézlett, »le-elvtárslott« politikai elit mentette át magát informá-cióként a gazdasági merevlemezre.” Eredeti metafo-ra ez a gazdasági merevlemez, amelyhez még a mentige is kapcsolódik, a teljes párhuzam ki van építve. Arádióhallgatók ismerhetik a „Mentés másként” címûmûsort, amelyik szó szerint átveszi a szövegszer-kesztõ nyelvi mintáját. Egy egyetemi hallgató ígymagyarázta elégtelen osztályzatát: „Megállt ben-nem a merevlemez.” Ezt is mondhatta volna: „Lefa-gyott az agyam a vizsgán.” – Nos: a példák jelzik, mi-ként hat a kifejezésmódra a szövegszerkesztõ nyel-vezete.

Hasonló a felülír ige használatánál is tapasztalha-tó. Ha szótárainkban keressük ezt az igét, csupán anagy, hétkötetes értelmezõ szótárban leljük föl,amely csaknem ötvenesztendõs kiadvány. A Magyarértelmezõ kéziszótár (2003) hetvenezres adattömegeviszont nem tartalmazza, pedig manapság a sajtó-nyelvben és a politikai élet nyelvében meglehetõsengyakori használatúnak látszik. Eredeti jelentése:’egy már leírt szöveget úgy tesz érvénytelenné, hogya tetejébe vagy (az eredetit általában törölve, áthúz-va) föléje javítva mást ír’, például: „Felülírja a cím-zést” – „Petõfi általában kéziratainak kevés helyétírta fölül”.

A mai nyelvhasználatban e mellett a jelentés mel-lett mást is találunk. Olvassuk csak: „A tiszai

szennyezésrõl akartam filmet készíteni, de az élet fe-lülírta a forgatókönyvet.” – „A megfelelési vágy na-gyon sokszor felülírja a tapasztalatot.” – „A sajtóér-tesülésekkel kapcsolatos cáfolatait számos esetbenfelülírták a tények.” – „Elhiszem, hogy szívbõl gyû-löli a miniszterelnököt, de az ortodoxiát [itt: a csökö-nyös maradiságot] nem lehet felülírni.” Ez az újabbkeletû használat a ’valaminek az eredetihez képestvaló megváltoztatása’ jelentést kapcsolja a felülírigéhez.

A szövegszerkesztõ bizonyos mûveletkor megkér-dezi, hogy felülírja-e a meglévõ régi adatállományt (afájlt). Minthogy a ma írással hivatásszerûen foglal-kozók zöme ezzel a felülírral nap mint nap találko-zik, nem csoda, ha elõször az újságírók szóhasznála-tában sokasodott meg az új jelentésû felülír ige.

A számítógép szintén megváltoztatta, illetõleg újjelentéssel bõvítette egér szavunkat. A Magyar értel-mezõ kéziszótárnak az imént említett új kiadásamár tartalmazza a szónak azt a jelentését, amely bõegy évtizede csatlakozott az egyébként ’apró rágcsá-ló állat’-ot (latin tudományos neve: Mus musculus)jelentõ szavunkhoz. Az egér szó még a finnugor kor-ból származik, a rokon nyelvekben (vogul, osztják,finn, észt stb.) megfelelõje rendre föllelhetõ. A nyelv-járásokban és a köznyelvben kissé gúnyosan, tréfá-san az apró termetû lovat is nevezték így. Arany Já-nos – aki alighanem az egyik legjobb ismerõje éshasználója volt a magyar nyelvnek – egyik versébenis olvasható: „Gyékényes, abroncsos alföldi szekér, /Honnan cipel a sors – s e három egér?” (Vásárban).Más jelentése a szónak legfeljebb egyes nyelvjárá-sokban volt.

Azt a maroknyi eszközt, amelynek mozgatásávalés a benne lévõ kapcsolókkal irányítani lehet aszámítógépet, ugyancsak egérnek nevezzük. S nemcsupán mi. Ha ilyet vásárolunk, sokszor angol nyel-vû ismertetõt kapunk hozzá a boltban, s abban is„egér”-nek (mouse) nevezik ezt a vezetékkel a számí-tógéphez kapcsolódó kelléket, sõt némelyikre a már-kafeliratba egérfigurát is rajzoltak a grafikusok. Azelnevezés nyilván a szerkezet ma már kicsiny méreteés a farkincaként is felfogható csatlakozókábel, to-vábbá az ide-oda mozg(at)ás alapján jött létre hason-lósági képzettársítással. Ezt az egér metaforát vetteát a magyar nyelv is elõször az informatika szaknyel-vi használatában. Az egeret legtöbbször az úgyneve-zett „egérpad”-on mozgatjuk. Ez jó arasznyi (mû-anyag) lap, amely a (megint csak angol nyelvû) cso-magolásokon is pad; azonban az angol pad (olvasva:ped) jelentése ’alátét’. Véletlenül ez a szó magyarulolvasva „pad”, amely általánosan ismeretes ülõbú-tor, illetõleg bizonyos munkára alkalmas állvány-vagy asztalszerû emelvény. S voltaképpen mindegyikegér(ké)hez képest tekinthetõ padnak a szóban forgóalátét, amelyen az egeret futkostatjuk, bár újabbanszegény jószág már farkincátlan: drót nélküli(egyébként angolul is: wireless).

Ha az olvasó mindezt átböngészve elfáradt, aján-lom a frissítést: „Mindig foglalkoztatott a történe-lem, most azért jöttünk el a múzeumba, mert ránkfér a frissítés” – mondja egy rádióriporter, akire bi-zonnyal szintén hatott a szövegszerkesztõ ugyan-ilyen mûveleti parancsszava.

Büky László

Egy csöppnyi magyarmûvelõdéstörténet

az egértõla frissítésig

Édes Anyanyelvünk 2012/1. 5

janus panoniusa panon GSM diCSr&e

edig digitália �GYn tRm&ek csak a tLFonos �vLek,de most, hogy a panon GSM is ontja a mobiltLFono@t,NgM is sok� <csül� már, a no>a is büsz@ le7 rám.

szLMM 1 �diCSb, SMSeim% hírS e �d.

Janus Pannonius:A Pannon GSM dicsérete

Eddig Digitália földjén termettek csak a telefonos levelek,de most, hogy a Pannon GSM is ontja a mobiltelefonokat,

engem is sokra becsülnek már, a Nokia is büszke lehet rám.Szellemem egyre dicsõbb, sms-eimrõl híres e föld.

Megvalósítandó munkámban egy gondolattal játszomel: mi lenne, ha a világ- és a magyar história és literatúranagy írói, levelezõi – nemcsak szellemiségükben, hanem amaguk fizikai valóságában is bizonyítva halhatatlanságu-kat – feltámadnának, és néhány ma is élõ társukkalegyütt, számítógépes-mobiltelefonos korunk követelmé-nyeihez igazodva, „hadarva írt”, lehetõleg egy, de még aterjedelmesebb mûfajok esetében is legfeljebb három nor-mál sms hosszúságú, tehát maximum 459 karakteres, úgy-nevezett „láncolt” üzenetként továbbítható formában al-kotnák meg „exegi monumentum aere perennius”, „ércnélmaradandóbb” – ahogy én „így írnátok ti” módon elképze-lem õket – opusaikat.

Az én – „kisdedként” anyanyelv-édesanyja emlõibõltáplálkozó s immár „mobiltelefonos süvölvényként” is adrága jó szülõ ölébe bújó – „kamasz” sms-nyelvemet arraszeretném „nevelni”, hogy a gazdaságosságra, takarékos-ságra törekvés mellett az „általánost” sokféle „couleur

locale”-lal is színesítse, gazdagítsa, vagyis segítsen megva-lósítani azt a vágyamat, hogy rajta keresztül mondanivaló-mat a lehetõ legkevesebb nyelvi elem – a betûk, a számokés az általam sokféle új jelentéssel felruházott írásjelek –felhasználásával, egyéni módon, érdekesen és gazdagonfejezhessem ki.

Az informatikai vagy technokulturális kor-szak, a mobiltelefon sms-technológiája, valamintaz internetes levelezõ-, csevegõrendszerek(e-mail, chat, MSN, twitter stb.) alig húsz év alattlétrehoztak egy új írásbeliséget, a több ezer évealakuló elsõdleges írásbeliségen alapuló, de sok-féle keverék formát mutató másodlagosírásbeliséget.

A másodlagos írásbeliségben felbuk-kannak a „nyelvek fölötti” piktogramok,az egyes írásrendszerekre jellemzõ szótagírás, amagánhangzó-kihagyás, a 90 fokkal való elfordítás, akiejtésközeliség (jáccik), kevert formák stb. Ezt a másodla-gos írásbeliséget nem tanítják az iskolában, mégis folya-matosan alakul és terjed. Sok területen az elsõdleges írás-beliség helyére lép (magánlevél, de olykor már a magyar-dolgozatban is felbukkannak elemei, pl. Radnóti 6ása...).Az informatikai technológiák kulturális-nyelvi hatásaitmár a nyelvészet sajátos területe, a netnyelvészet is kutat-

ja, szakdolgozatok, PhD-disszertációk születnek e témá-ban. A Gutenberg-galaxis a Google-galaxissal találkozik(Google és Magoogle fia vagyok én...)

Ha figyelmesen szemléljük a jelenségeket, azt érezzük,amit egykor Janus Pannonius („Eddig Digitália föld-jén...”), vagyis, hogy új (anya?)nyelvû írásmód, sõt annakirodalmi formája, egy emelkedett másodlagos írásbeliség iskeletkezik. Sokan megdöbbennek: lehet sms-ben irodal-mat mûvelni? Igen, ez is lehetséges. Elõzményként említ-

hetjük az epigrammákat és a haikukat. A ma-gyar nyelv éve (2009) kapcsán meghirdetett„sms-irodalmi” versenyre született Szilvási Csa-ba csaknem kötetnyi sms-verse – amely újraírjaa világ- és a magyar irodalmat. Ám ezt nagyonsajátos sms-nyelven teszi, nem úgy, ahogy a gye-

rekek leveleznek, hanem ebbõl kiinduló, demagasabb, bonyolultabb szintre emelt jel-

rendszerrel. Ezzel megszületett a másod-lagos írásbeliség további szintje: az irodal-mi, a költõi. Úgy is mondhatnánk, ezek aszövegek többszörösen vannak átkódolva.

Mutatványként két verset közlünk Szilvási Csaba újra-írt verseibõl két változatban: költõi másodlagos írásbeli-ségben és elsõ írásbeliségben, hogy 45 év feletti olvasóinkis élvezhessék a nyelvi és költõi leleményeket. SzilvásiCsaba néhány sora – pontosan az itt közölt két vers elsõ so-ra – már szállóigévé is vált, és gyakran idézgetik.

Balázs Géza

Miért érdekes?Google és Magoogle fia

vagyok én...A másodlagos írásbeliség irodalma

RészletSzilvási Csaba elõszavából

ady &�

gogl & magogl fia vagyok *gogl & magogl fia vagyok *,a holnapok & honlapok fia,computRS, tLFonos �g*y,

blogos, iwiwS dalia.hulámok gyûrûz������

s míg a monitorom lSM,régmúlt imé�k Mlé@

bódít szRLmSN.CSnd van. a képRNYzúgás

már majdnM �húz, altat, bFed,mikor �csipog mobilom:

„J5 1 SMSed!”

Ady Endre:Google és Magoogle fia vagyok én

Google és Magoogle fia vagyok én,a holnapok és honlapok fia,

computeres, telefonos legény,blogos, iwiw-es dalia.

Hullámok gyûrûznek köröttem,s míg a monitorom lesem,régmúlt email-ek emléke

bódít szerelmesen.Csönd van. A képernyõzúgás

már majdnem lehúz, altat, befed,mikor felcsipog mobilom:

„Jött egy sms-ed!”

6Édes Anyanyelvünk 2012/1.

Emlékezet, önéletirat, memoriálé, vallomás, ment-ség, „emlékezetül hagyott írás”, diárium, mind-minda magyar nyelvû emlékírás elsõ hajtásai, szerzõik:Kemény János (1607–1662), Szalárdi János (1616–1666), Kornis Gáspár (1625–1683), Cserei Mihály(1667–1756), Apor Péter (1676–1752)… Közéjük sorol-juk az emlékiratírás legkiválóbb szerzõjét, Bethlen Mik-lóst (1642–1716), aki írói érdeme mellett korának egyiklegmûveltebb fõura, világlátott,széles látókörû államférfi isvolt. Szüntelenül tevékeny éle-tét annak a feladatnak szentel-te, hogy a német és a török közt,a kuruc és a labanc közt, a kato-likus és a protestáns elfogult-ságok között is minél nagyobbbékét, biztonságot és kölcsönösmegértést érjen el Erdély népeiszámára. Célját végsõ politikaielmélkedésében határozta meg:„…törökkel, oláhokkal és mol-dovaiakkal való örökös és töké-letes békesség elérése” (Olaj-ágat viselõ Noé galambja). A 20.században József Attila is eztvallotta A Dunánál címû versé-ben, és a 21. században is erre azörökös és tökéletes békességrekellene törekednünk, ezt kelle-ne valahogyan megvalósíta-nunk.

A fiatal Miklós professzoraés mindhalálig vállalt példaképeApácai Csere János volt. DeBethlen János, az apa is mûveltarisztokrata, aki fiát Gyulafe-hérvár és Kolozsvár után németés holland egyetemekre küldtetanulni. Miklós a hazatérése (1664) után jelentõs szere-pet vállalt Erdély politikai életében – fõispán, titkos ta-nácsos, s pályáját egy esztendei börtön sem törte meg.Egy olyan idõpontban, amikor nem volt mód kikerülni akis ország Habsburg-megszállását, nagyon okos diplo-máciával érte el Bécsben, hogy a Diploma Leopoldinum(1690) az adott körülmények között viszonylag a legna-gyobb szabadságot biztosítsa Erdélyben a nemeseknek,de a magyar, székely, szász és román nem nemeseknekis. Erdély szabadságát, közbiztonságát célzó elmélkedé-se Rabutin tábornagy kezébe került, aki elfogatta, elõbbSzebenben, majd Bécsben õriztette, végre kétévi rabos-kodás után Bethlen szabadlábra került, de haza márnem juthatott, magára hagyatva Bécsben érte utol a ha-lál.

A latinul, németül, franciául, olaszul és hollandusulbeszélõ, fogalmazó író-államférfi (aki görög és héberszövegeket is megértett) szépirodalmi fõmûvét, vallo-másokkal, forrásértékû történelmi adatokkal teljes ön-életrajzát magyarul írta meg: Behlen Miklós élete írásamagáról (1708–1710). Mûvét elsõ, szebeni fogsága ide-jén kezdte írni, bécsi rabként folytatta, az õt ért vádakellen kívánta tisztázni magát. A megtörtént dolgokvalóságos leírása a célja, de a mûvészi hatáskeltés vágyais dolgozott benne, amikor szigorú önmegfigyelésvezette tollát, amikor az embereket, eseményeket szen-vedélyes rajzokban, képekben, jelenetekben mutatta be.

1644 õszén a fiatal Bethlen Miklós a költõ és hadvezérZrínyi Miklós vendége volt Csáktornyán, és részt vettazon a vadászaton… A tragikus esemény pontos körül-ményeit a szemtanú elõadásában ismerhetjük meg:„…gyalog a sûrûbe béfuték én, hát ott fekszik, még balkezében, mint tetszett, a pulzus gyengén vert, de szeme

sem volt nyitva, sem szólott,csak meghala… mert a fején há-rom seb vala: egy balfelõl, a fü-lén felül, a feje csontján mentcsak el a kannak agyara, a hom-lok felé szakasztotta rútul a fejebõrit; más ugyan a bal fülén, alólaz orcáján, a szeme felé, rút sza-kasztás, de e kettõ semmi, ha-nem a harmadik jobbfelõl a fü-lén alól a nyaka csigájánál mentbé s elé a torka felé ment, és anyakra járó minden inakat ket-tészakasztotta, az ölte meg, véreelmenvén…”

Bethlen hajlékony, kifejezõstílusa hol velõsen, tömören, holpedig kanyargós körmondatok-ban, mélyen átérzett õszinteség-gel bontakozik ki elõttünk. Ér-zékletes szóképei, hasonlatai ésszínes leírásai változatossá te-szik mondatait, szövegét.

Bethlen Miklós élete és ön-életírása ma már irodalomtörté-net-oktatásunk szerves része.Örvendetes, hogy erdélyi kö-zépiskolásainknak is taníthatjuk(’89 után magam is a diákjaimkezébe adhattam önéletírását,

felolvashattunk belõle, megnézhettük a korabeli illuszt-rációkat, és irodalmi kirándulásaink során három alka-lommal is sikerült felkeresnünk Bethlenszentmiklóst,megcsodálhattuk az író tervezte, õsi kastélyt, az erdélyibarokk építészet ma is ragyogó alkotását).

Bethlen Miklós a békesség és a méltányosság hitvalló-ja, gyakorlati politikusa volt. A reneszánsz után és a fel-világosodás elõtt õ az egyik legjobb prózaírónk. Önélet-rajzát diákjaimnak mindig hasznos olvasmányként ok-tattam, s felhívtam a figyelmüket, hogy ezt a mûvet Jó-kai, Mikszáth vagy Móricz legjobb regényeinek sorábanhelyezzék el, s elolvasása után a mai fiataloknak is szólóértékként „mentsék el” memóriájukban.

Málnási Ferenc

„Olajágat viselõNoé galambja…”Emlékezés a 370 éve született

Bethlen Miklósra

Édes Anyanyelvünk 2012/1. 7

Új szavakat tanulokHajaz valamire

A címül írt ige a legutóbbi idõkig szókincsünk perifériáján ten-gõdött mint népies és enyhén régies jellegû szó. A Magyar értel-mezõ kéziszótár szerint négy hajaz szavunk van. Ezek homoni-mák, vagyis nem közös eredetûek, csak hangalakjuk azonos. Aköznyelvi, de igen ritka hajaz1 jelentése: ’hajszálat hullat valami-be, valamire’, a tájnyelvi hajaz2: ’hámoz’, a népies hajaz3: ’nád-vagy zsúpfedéllel fed’.

Minket azonban most csak a hajaz4 érdekel. Ezt a hétkötetesrégebbi értelmezõ szótár csak a hajaz valamihez szerkezet tagja-ként veszi fel, önállóan nem. A hajaz valamihez szókapcsolatnakhárom jelentését tünteti fel: a) ’lassan kezdi érteni’; b) ’konyít va-lamihez’; c) ’egy kissé hasonlít valakihez, valamihez’. A Magyarértelmezõ kéziszótár a két elõbbi jelentést összevonja: ’kapiskálja,konyít hozzá’, másodikként pedig a népiesnek vagy bizalmasnakminõsített hajaz valakihez, valamihez, illetve valakire, valamireszerkezetet tartalmazza ezzel az értelmezéssel: ’(némileg) hasonlíthozzá, rá’. Megnéztem szavunkat az Új magyar tájszótárban is. Eszótárunk szerint a ’konyít valamihez’ jelentésû hajazik ikes ige(Kisújszállásról hoz rá adatot), a tárgyatlan hajaz: ’hasonlít valaki-re’ (Sókszelõce, Naszvad), a tárgyas hajaz: ’kerülget (valamelybeszédtémát)’ (Vác). Ez utóbbi értelmû használatára másutt nincsadat, talán a hímez-hámoz ikerszóval függ össze.

Az utóbbi években a hajaz ige váratlanul új erõre kapott, és ép-pen ott, ahol ezt a legkevésbé várhattuk volna: a világháló szlen-ges, oldott stílusú nyelvhasználatában. Ennek szemléltetésére kö-vetkezzék néhány válogatott példa az interneten található többmint 450 000 (!) szóelõfordulásból (azért élek ezzel a kényszere-dett megjelöléssel, mert egy adat ott többször is elõfordul, ezért azadatok száma ennél kisebb):

Hullámokra hajaz az új dubai torony?A csokitelefonra hajaz az LG saját navigációs készüléke is;Luxusmodellekre hajaz az új Volvo;Ûrállomásra hajaz az új reptéri terminál;A túlszabályozott demokrácia a diktatúrára hajaz.A fenti példákból két következtetést lehet levonni: 1. a hajaz

kezd divatszóvá válni; 2. az ige állandó határozói bõvítménye,vonzata következetesen -ra, -re ragos, eltérõen a szótárakbanregisztrált -hoz, -hez, -höz vonzattól (bár a legújabb értelmezõszótárban, mint láttuk, már benne van a -ra, -re is).

A hajaznak ez a feléledése felkeltette érdeklõdésemet a szómúltja iránt is. Megnéztem tehát a készülõ nagyszótár (A magyarnyelv nagyszótára) cédulagyûjteményét és a Magyar NemzetiSzövegtár nevû elektronikus korpuszt (ez az MTA Nyelvtudomá-nyi Intézetének honlapján keresztül érhetõ el, és regisztráció utánszabadon kutatható).

A nagyszótári cédulaanyag átnézése 17 adatot eredményezett,ebbõl 14 Jókaitól származik, három máshonnan, de mindegyik 19.századi. A Jókai-adatok kettõ kivételével a ’hasonlít valamihez’jelentést mutatják, bennük a bõvítmény következetesen, kivételnélkül -hoz, -hez, -höz ragos:

„még a szakállát is levágta, hogy hozzá hajazzon”;„homályos rémarcza Fabricziuséhoz hajaz”;„[a kókuszdió] belsõ magszéke friss aludttejhez hajaz”;„Ez már úgy hajaz az igazsághoz”;„madársikoltáshoz hajazó hangon kiáltá: »Lizándra!«”.Csupán néhány idézet dokumentálja a ’(fokozatosan) rájön va-

lamire, kapiskál valamit’ jelentést:„Most már kezdett hozzá hajazni Ráby, hogy mi az a kontra-

bont” (Rab Ráby);„Kezdtem hajazni hozzá, hogy ebben az idõtájban Maros-

szögön mért nincsenek halpaprikás-estélyek” (Sebõk Zsigmond:Elbeszélések).

A szó életének további alakulását a Magyar Nemzeti Szövegtáradatainak tükrében próbáltam nyomon követni. Ezek már egy-tõl-egyig 20. századi szépirodalmi mûvekbõl valók. Nagy többsé-gük a ’hasonlít, emlékeztet valamire’ jelentést reprezentálja, a

vonzatszerû határozó itt már -ra, -re ragos, mint a jelenkori pél-dákban:

„Szó szóra ment, ez a szó a másikra hajazott” (Móricz: Barbá-rok, 1932);

„[Ady] Egyben-másban a nyugati francia dekadensekre hajaz,de férfiasabb, naívabb [!], keletibb azoknál” (Németh László: Ki-sebbségben, 1942);

„[…] pedig leginkább a kígyó Samáel dolgaira hajaz ez azegész” (Kiss Anna: Az alvadtvér színe, 1986);

„Következtetése […] mély emberismeretrõl tanúskodott, s amaga paraszti józanságával a bécsi Freud tanár mélyen járó elmé-leteire hajazott” (Lengyel Péter: Macskakõ, 1988).

A ’kapiskál valamit’ és a ’konyít valamihez’ értelmû adatok azelektronikus korpuszban is csak elvétve fordulnak elõ:

„Haha! Pedzem már! Hajazom erõsen!” (Határ Gyõzõ:Golghelóghi, 1976);

„a klasszika filológiához és a többi tudományokhoz nemigenhajaztak” (Várkonyi Nándor: Pergõ évek, 1972).

Hogyan lett Jókai -hoz, -hez, -höz ragos vonzatából a Nyugatkorszakára -ra, -re? Feltehetõleg úgy, hogy a hasonlít valamihezmellett korábban is megvolt hasonlít valamire analógiája bizo-nyult erõsebbnek, ennek nyomán a ’hasonlít’ jelentésû hajaz hatá-rozója is -ra, -re ragossá vált.

Ami a hajaz4 etimológiáját illeti, nem világos, hogy melyik hajfõnévnek a származéka. Valószínûnek látszik, de nem biztos, hogyaz ’emberi fejen növõ szõrzet’ értelmû haj az alapszava, de nemzárható ki az sem, hogy a héj fõnév népies haj alakváltozatábólered. A TESz. nem tárgyalja, késõbbi, német nyelvû etimológiaiszótárunk sem foglal állást, a hajaz igét „von ungeklärterZugehörigkeit” (tisztázatlan hovatartozású) származékként említ-ve. Az interneten egy hozzászóló a hámoz igével hozza kapcsolat-ba, ez azonban aligha egyéb laikus etimologizálásnál:

Szerintem (!) zöldséghámozásból (pl. krumpli) ered. Aki ügye-sen pucol krumplit, annak a krumplijának az alakja a pucolás elõttés után is hasonló lesz. A kis különbség a levágott héj (haj). (Na-gyon kis eltérés.)

Persze mindaddig, amíg a szakemberek nem tisztázzák a ha-jaz4 eredetét, szabad a vásár, lehet találgatni. (Én azonban ezt mostnem teszem.)

A hajaz valamire ’hasonlít valamire’ mindenesetre divatszólett. Utolsó példámat egy miskolci egyetemi hallgatóm házi dolgo-zatából másolom ide: „Az egész idézet amúgy is erõsen hajaz aköltõi megformáltságra”. Ez azt mutatja, hogy a szó a választékos(illetve annak látszani kívánó) írott stílusba is beszivárog.

Kárhoztassuk-e ezért? A fentebb már idézett hozzászóló – egykorábbi elmarasztaló véleménnyel vitába szállva – megvédi:

A kifejezés eléggé használatos, közkeletû. Az, hogy Önnek nemtetszik, az erõsen szubjektív. Használatára nem kötelezi Önt senki.Azt kérem, hogy másokat ne tántorítson el a használatától, így ispusztul eléggé a nyelvünk. [?] Azok is ritkulnak, akik használnitudják. Kis túlzással: ha azt kérné a grafikusoktól, hogy csak egye-nes vonalat húzzanak, mert Önnek nem tetszik a görbe, akkor ha-sonlóan korlátozná a mozgásterüket. Ez nem valami laborban ki-talált szó… […] ez az életbõl jött. Kérjük, hagyja meg azoknak,akik használni szeretnék. […] Ettõl nem szegényebbek, hanemgazdagabbak lesznek.

Mindezzel (a nyelvünk „pusztulását” vizionáló közbeszúrástleszámítva) én magam is egyetértek. De hadd tegyek hozzá vala-mit, nem a fórumon, hanem csak itt, a mi lapunkban: ha egy kifeje-zés, mint most a hajaz valamire, ennyire felkapottá válik, kerülniszoktam a használatát.

Kemény Gábor

8Édes Anyanyelvünk 2012/1.

Mindig is érdeklõdve figyeltem a velem egykorúakszóhasználatát, ki miként fejezi ki magát egy adott hely-zetben, illetve hogyan reagál egy bizonyos dologra,problémára. Ez gyakran meglepõ és érdekes, de idõn-ként eléggé megbotránkoztató is lehet.

A gimnazista korú fiúknál és lányoknál még ma is di-vatját éli az obszcén szavak írásjelet helyettesítõ betol-dása, egyetemistáknál pedig megfigyeltem az idegen ki-fejezések tömeges használatát – amolyan szlengpótló,lásd én milyen mûvelt vagyok hozzád képest célzattal –,ezeknek egy mondaton belüli száma háromtól egészen avégtelenségig terjedhet.

Az utóbbi idõben egy – számomra – elég érdekes dol-got tapasztaltam: egy újabb szlenges kifejezés „látottnapvilágot”, amire fiatal létemre is felkaptam a fejem.Éppen az egyik közösségi portálon böngésztem, mikorbelebotlottam egy ismerõsöm által újonnan feltöltöttképbe. Itt is, mint más portálokon, bárki kifejtheti véle-ményét a regisztráltak által feltett dologgal kapcsolat-ban, így én is kíváncsian lejjebb görgettem a kommentá-rokhoz. Az eredmény elég érdekes volt az elvárthoz ké-pest, ami nálam olyasmi, mint „Szép vagy!”, esetleg „Mi-lyen jól áll neked ez a smink!” és hasonlók, de itt csakannyi volt olvasható: „ADOM!”

Elõször eléggé értetlenül álltam a dolog elõtt, és so-káig nem tudtam hová tenni ezt a kifejezést, de mára si-került elhelyezni a képzeletbeli szlengszótáramban vala-hol a „lájkolom” és a „flesselem” között. Manapság egy-re több angol szó épül be a magyar fiatalok szlengjébenagyrészt az internetnek köszönhetõen, mint pl. posztol,kommentel vagy diszlájkol. Ezek jelentése azonbankonkrétan körülírható és meghatározható: közzétesz,

kommentál, nemtetszését nyilvánítja. Ez azonban azadom esetében nem mondható el. Ennek a kifejezésneka kiindulópontját sikertelenül kerestem – de azinternetet jelölném meg valószínû forrásként –, és angolmegfelelõje sem ismert. Értelmileg nem sok köze van azad igénkhez, legfeljebb elvontan, vagyis tetszésemetadom, avagy nyilvánítom, de ez is csak részben igaz. Mi-vel megmagyarázni nem lehet, ez esetben inkább pél-dákkal élek:

– Hé, Józsi, holnap megyünk a Potyagólba bulizni?

– Adom! (Benne vagyok.)

vagy: – Öcsém, király ez a verda!

– Adom! (Jó a szó, tesó!)

Ezenkívül még olyan, ennél is magyartalanabb kon-textusban is fellelhetõ ez a gyöngyszem, mint „nagyonadom ezt a filmet!”, „jaj de adom azt a csajt!” vagy „adjaez a hely!”.

Érdekes mindenesetre, hogy ismét sikerült egy régótaközhasználatban lévõ szavunkat univerzálissá, úgymondbármit kifejezõvé – ergo semmitmondóvá – varázsolni,aminek köszönhetõen ennél is több mondat megformá-lásától mentesülünk. Az új szlengszó a célt tökéletesenelérte, mert az idõsebbek biztosan meg sem próbáljákértelmezni, de véleményem szerint a fiatalok többségesem, akiknek használniuk kellene, vagy akik mégsemakarnak kilógni a sorból, és beillesztik a mindennaposszavak közé, azok sem értik igazán, mit is beszélnek.Semmi baj, egy értelmes mondattal már túl egyszerû len-ne az egymás közötti kommunikáció, egyébként pedigjobb a boldog tudatlanság.

Mészár Kataegy. hallgató

A d o m !

Sajnálatos módon szinte példátlan népszerûségrevergõdött, divatszóvá vált egy fontoskodó, eredeties-kedõ, de rendszerint fölösleges és a lényeget ponto-sabban kifejezõ szavakat kiszorító szó, az elképzelhe-tõ. Melyet – furcsa módon – többnyire nem is olyanesetekben használnak, amikor valami bizonytalanvagy valószínûtlen, nehezen hihetõ eseményrõl, do-logról van szó, mondjuk a Himalája csúcsán virágzópipacsmezõrõl vagy az atom szerkezetérõl, hanemvalamilyen szinte biztosan bekövetkezõ és semmifé-le képzelõerõt nem kívánó ügyrõl. E divatszó hasz-nálói nem azt mondják, ami indokolt volna, hogy aszóban forgó ügy lehetséges, megtörténhet, valószínû,megeshet, bekövetkezhet stb., hanem azt, hogy elkép-zelhetõ. Ilyesmiket olvashatunk, hallhatunk például:„Elképzelhetõ, hogy a közeljövõben emelkedni fog-nak az árak” (jó is lenne, ha csupán képzeletben tör-ténne meg!). Miért kellene ilyen, szinte biztosan be-következõ eseményhez képzelõdés? A fölösleges és adolgot nem is pontosan kifejezõ elképzelhetõ ez eset-ben is más, indokoltabb szavakat szorít ki. Használ-

juk az egyszerû és a mondanivalót pontosan kifejezõszavakat a ködösítõ, alaptalanul választékosnak tû-nõ elképzelhetõ helyett!

Epicentrum

Ez a szó is „fényes” karriert fut be egy idõ óta,mégpedig azért, mert használói többnyire nem tud-ják, hogy mit is jelent. Röviden arról van szó, hogy aföldrengések centruma, fészke a föld mélyében van,de helyét nehézkes – és fölösleges – volna pontosanmegadni, ezért nem a rengésfészek helyét adják mega híradásokban, hanem a fészek földfelszínre esõ ve-tületének helyét (amely eshet a tenger felszínére is).Ezért teljesen hibás például a gyakran hallott mon-dat: „az epicentrum ... méterrel a föld alatt volt”.

Az „új munka”

Mi a csuda lehet az az „új munka”, amelyrõl mos-tanában annyit hallunk? Pl. így: „A szakszervezetekelvetik az új munka törvénykönyvének tervezetét.”Csak nem a Munka törvénykönyvének új tervezeté-rõl van szó?

Hajdu Endre

Ne „képzelõdjünk”!

Édes Anyanyelvünk 2012/1. 9

– Mi az, amit olvas, fönséges úr?– Szó, szó, szó.

A helyességre, illetve a helytelenségre vonatkozó ér-tékítéletek általában két dologból fakadnak: a nyelvi ba-bonákból, valamint a szavak megítélésébõl. Az alábbiak-ban ez utóbbiról kívánok szólni. A szavak értékelése le-het kedvezõ, semleges és elítélõ. Leggyakrabban ezutóbbi. Ennek kitûnõ forrásai az újságban fellelhetõ ol-vasói levelek. Lássunk mindjárt erre egy példát, bár afentieket némileg árnyalni, valamint magyarázni szüksé-ges. „Munkanélküli-segélyben nem részesülõ ismerõ-söm kérésére egy napilapban megjelent álláshirdetésiránt érdeklõdtem a megadott mobilszámon. Egy idõ-pontot és helyszínt megjelölve közölte a hölgy, hogy ottés akkor minden felvilágosítást megkapok. A kérdésre,milyen képesítést kérnek, vagy vállalkozói igazolványszükséges-e, milyen munkáról van szó, a válasz szinténaz idõpont közlése volt. Munkanélküli ismerõsömnekmég a telefonköltség is gondot jelent, a buszköltség szin-tén jelentõs, nem beszélve az esetleges felesleges beuta-zásról. Sajnos, a legtöbb hirdetésbõl nem derül ki a mun-kalehetõség jellege. Miért nem lehet konkrét, érthetõhirdetéseket feladni? Egyébként a legtöbb esetben kü-lönbözõ kifogások miatt sikertelen az álláskeresés, pél-dául: nyelvtudás hiánya, túlképzettség, túlkorosság. Ért-hetetlen és bosszantó egyébként a reklámhirdetésekbena magyartalan kifejezések használata is, például: Ön ki-nél bankol?”

Észrevehetõ egyrészt, hogy az olvasói levél nagy részeaz állásszerzés nehézségérõl szól, majd az utolsó gondo-lat mintegy slusszpoénként a bankol szó minõsítése.Mintha mindenrõl ez tehetne. A szövegelõzmény elárul-ja, hogy a bankol szónak a tartalma bosszantja a nyelv-használót. Ingerli, hogy valaki bankol, bár ez jelenthetiazt is, hogy kölcsönt vesz fel, nem okvetlenül az anyagijólétet.

Egy általam igen tisztelt szépíró a következõket írta:„Borbarát? Gerincbarát? Gyûlöletbeszéd? Ha ezeket azúj, divatossá vált szóösszetételeket hallom, lúdbõröznikezd a hátam közepe. Erõltetett plakátszó valamennyi.Az újságoldalt, amelyen ilyen csinálmányszavakat talá-lok, mindig összetépem.”

Az új szavak nagyon sokfélék: hol informatívak s ez-zel együtt az adott idõszakot tükrözõk, hol csupán lát-szólag öncélúan érdekesek. Ez utóbbi esetben, össze-gyûjtve, akár szótárregényrõl is beszélhetünk. Nézzünkmeg néhány új kifejezést! Hogy milyen az érzelmi viszo-nyulás hozzá, ki-ki maga döntse el! A válságkarácsonyjelentéssûrítõ összetétel, és szolid, olcsó ajándékokkarácsonyát jelöli. Példamondatban: „Válságkarácsony:fillérekért vehet mobilt a nagyinak.” A csúfságkirálynõ arútpofa-vágó világbajnokság gyõztese, míg a maradék-bírság pénzbüntetés azok számára, akik nem eszik megaz ételt. Aki dubajozik, az olyan, elsõsorban kelet-euró-pai nõ, aki a Közel-Keleten dolgozik prostituáltként. A

zimbes-zombis zombikat tartalmazó, illetve gyenge mi-nõségû film vagy számítógépes játék.

Katasztrófa, védelem! – talán így kiáltott fel egy lai-kus nyelvvédõ, purista, amikor elõször meghallotta akatasztrófavédelem szót. Hát már miért kellene védeni akatasztrófát? Elég baj az, ha bekövetkezik! – tette mégesetleg hozzá, nyilván a gyermekvédelem szóra gondolva,amely összetétel valóban ekképp bontható fel: a gyer-meknek a védelme, tehát birtokos jelzõs összetétel. De abalesetvédelem szó esetében már más a helyzet: balesetelleni védelem, mint ahogy katasztrófa elleni védelem ajelentése a katasztrófavédelemnek (jelentéssûrítõ össze-tétel). Tehát nem szabad ugyanúgy, állandó logikávalfeloldani, értelmezni az összetételeket. A lopásgátló va-lóban a lopást gátolja (jelöletlen tárgyas összetétel), de alakásriasztó már nem a lakást, hanem a tulajdonosokat, aszomszédokat, esetleg a rendõrséget riasztja (jelentés-sûrítõ összetétel). A kígyóméreg valóban a kígyó mérge,halált okozó váladéka, míg a patkányméreg patkányirtószer.

Visszatérve a katasztrófavédelemre, egy újságíró a szótárgyas jellegû értelmezését alapul véve fejtette ki szar-kasztikus gondolatait. „Honvédelemre is nyilván szük-ség van, hisz bármikor veszélybe kerülhet a haza. Nemkell, hogy ez a veszély okvetlenül háború legyen, lehet eza veszély akár egy váratlan katasztrófa is. A honvédelemkeretén belül épp ezért ki-emelt fontosságú a terrorel-hárítás és a katasztrófavéde-lem. Fõképp a katasztrófavé-delem. Védeni kell a kataszt-rófákat, igen, hisz veszélyez-tetettek szegények. Mi történne a világtengerrel, ha sen-ki sem védené meg az olajkatasztrófákat a víztõl? Ki-pusztulnának. Mármint szegény olajkatasztrófák. Hasenki se védené a katasztrófákat, mi lenne vajon velük?Õrület, ám határozottan van benne rendszer. Merthogya magyar nyelv szabályai szerint a katasztrófavédelem akatasztrófák védelmét jelenti. Ha a vagyonvédelem nema vagyon elleni védekezés, hanem a vagyon védelme, atermészetvédelem nem a természet elleni védekezés,hanem a természet védelme, és így tovább, akkor miértis jelentse a katasztrófavédelem a katasztrófák elleni vé-dekezést és nem a katasztrófák védelmét? Miért jelent-se? Vegyük észre most, ez a szó egy szemantikai abszur-dum, de annyian használják, hogy senkinek sem tûnik fölabszurditása. Vagy valójában nagyon is azt jelenti, amitjelent? Mármint a katasztrófák védelmét? Hisz fog-gal-körömmel ragaszkodunk ahhoz a létmódhoz, ahhoza világgazdasági trendhez, ahhoz a globális életvitelhez,amely egyre több jel szerint nyilvánvalóan katasztrófafelé vezet, abba fog torkollani.”

S végül Bodor Pál véleménye mindenképpen elgon-dolkodtató a szavakról, fõleg azok számára, akik aztvallják, hogy a szókincs vizsgálata nem is nyelvészeti kér-dés, hiszen a szavak olyanok, mint fán a levelek: lehull-nak, majd újra kinõnek. „Ki méri fel, hogy az ember leg-elsõképpen beszélõ lény?! Emberré válásában s még in-kább emberebbé válásában megszólalása a lényeg. Em-ber mivoltában jelesebb szerepet játszott a szókészítés,mint a szerszámkészítés…”

Minya Károly

A válságkarácsonytóla katasztrófavédelemig

Szó, szó, szó

„a lopásgátlóa lopást gátolja,

a lakásriasztó nem alakást riasztja...”

10Édes Anyanyelvünk 2012/1.

Gáborék és sok hozzá hasonló név, mint például:Novákék, Czeglédyék, egy-egy család megnevezésé-re, azonosítására alkalmas. Feltûnõ, hogy csak töb-bes számú alakban fordulnak elõ, ami a magyarbannagyon ritka, olyannyira, hogy csak keresve lehetmás példát találni rá. Ismerünk ugyan uralkodóhá-zakat jelölõ többes számú alakokat (Árpádok, An-jouk, Habsburgok), de nem zárható ki, hogy létre-jöttükben idegen minták (die Habsburg, the Tudors)is közrejátszottak. A Gáborék típusú kifejezés vi-szont egyértelmûen magyar fejleménynek látszik.A már említett többes számú alakja, minden mon-dattani következményével együtt, logikai ellent-mondásban van azzal, hogy egyvalamit, egyetlencsaládot nevez meg. Erre az ellentmondásra és a ki-fejezéstípus keletkezésére kísérelünk meg magya-rázatot találni.

A probléma megoldása végett valamilyen elkép-zelhetõ helyzetbõl indulunk ki, például a követke-zõképpen: egy fénykép Gábort egy asszony, egy di-áklány és egy kisfiú társaságában mutatja. Tudat-lanságot mímelve, kérdéseket teszünk fel, majd akérdésekre magunk válaszolunk. Mindezeket azáttekinthetõség kedvéért táblázatba foglaljuk.

Az utolsó elõtti sor egyesít képet, összesít, ésössze is von. A 4-es oszlopban az összevonás azonaz alapon lehetséges, hogy Anna, Kati és Lacikamind a hárman családtagok (különbözõ személyekvagy dolgok összevonásának a genus proximumszintjén nincs logikai akadálya; pl. 5 lány és 4 fiúegyütt 9 gyermek). Összesítésben a névmások meg-kapják a többes szám k jelét (a 2. és az 5. oszlop-ban), és ugyanezt a jelet kapja a birtokjeles szó (aGáboré) is. Az utolsó sor a lényegre redukálódik, éskiemelten tartalmazza azt a kifejezést, amelynekeredetét megismerni kívántuk.

Az idõk folyamán egy alapos jelentésbeli válto-zás ment végbe, szinte észrevétlenül. Oka, hogy aközgondolkodásban a családfõ a családdal szem-

A Gáboréktípusú nevek

eredete

ben elveszti különállóságát – ha nem is egyik pilla-natról a másikra –, és maga is családtaggá válik. Ez-zel párhuzamosan elhalványul az a kép, mely sze-rint a családban mindenki valamilyen címen a Gá-boré. Következésképpen a vizsgált kifejezésbe(Gáborék) beépült birtokjel sem igazi birtokjel töb-bé. A változás tehát eléggé mélyreható! A demok-ratikus színezetûvé lett családból bárki képviselhetiezt a négytagú családot, amelyet bármelyikükrõl ellehet nevezni. Anna rokonságában õket valószínû-leg Annuskáéknak, az iskolában Katiéknak, az óvo-dában Lacikáéknak fogják mondani. Bár a Szabóéknév hallatán Szabó úrra mint családfõre is gondol-hatunk, de a név egyszerûen magára a családra isvonatkozhat, melyben mindenkinek egységesenSzabó a vezetékneve. Idõvel megjelentek olyan ne-vek is, melyeknek nem tulajdonnév az alapja. Pél-dául: szomszédék, húgomék. Egyesek mellékjelen-tésként tiszteletet vagy rosszallást is kifejezhetnek,mint például a tanár úrék, illetve ricsajosék. Az ígyképzett szavak használata jelentõsen bõvült, ami-kor már nemcsak családokra, hanem más emberiközösségekre is alkalmazni kezdték, kiemelve a ve-zetõjüket. Kemény Dénesék néven a háromszorosolimpianyertes vízilabdázóinkat kell értenünk,Szörényiéken egy sikeres zenei együttest, Oláhékona Nobel-díjas Oláh Györgyöt és munkatársait. Vanpélda arra is, hogy egy-egy vezéregyéniség nevébõlhasonló módon képzett szóval jelölik meg valamelyirodalmi, mûvészeti irányzat, vallási, ideológiai ésegyéb nézet híveit, olykor még botrányt okozó civa-kodó csoportokat is.

A fenti esetektõl jelentõsen különbözik a követ-kezõ történet. Valahol egy Pest megyei kisvárosbanélt egy Paula nevû kutya. A környékbeli gyerekekkedvence volt. Õk a kutya gazdáit – természetesenkutyástul – Pauláéknak mondták. Az ilyen jelentés-bõvülés eléggé érdekes, de egyelõre nem tipikus.Így a definíció megfogalmazásakor figyelmen kívülhagyható.

Az -ék toldalékkal képzett nevek olyan emberekcsoportját jelentik, akiket a hovatartozásuk, nézet-azonosságuk vagy a törekvésük egyesít. A toldalékmelléknévhez kapcsolva egy adott közösségnek va-lamilyen jellemzõ viselkedését vagy állapotát emeliki.

Boksay Zoltán

1 2 3 4 5

Gábor mellett áll egy asszony. Ki õ? Anna. Gábornak a felesége? Igen, a Gáboré.

Gábor mellett áll egy diáklány. Ki õ? Kati. Gábornak a lánya? Igen, a Gáboré.

Gábor elõtt áll egy kisfiú. Ki õ? Lacika. Gábornak a fia? Igen, a Gáboré.

Hárman állnak Gábor körül. Kik õk? – Õk a Gábor családjánaka tagjai? Igen, õk a Gáborék.

Kik õk? Õk a Gáborék.

Édes Anyanyelvünk 2012/1. 11

Pozsgai Györgyi 2011 szeptembe-rében elmondhatta, hogy immár 34esztendeje az iskola tanára. A felgyü-lemlett pedagógiai tapasztalat figye-lemre méltó gondolatokat ébreszt-het.

Minek köszönhetõ ez a példátlan ra-gaszkodás, hûség? Ennyire jellemzõ, hogyalkalmazkodó típus, avagy „a hely szelle-me” késztette maradásra?

Kollégáim között az igazgatóval együttösszesen négyen vagyunk, akik itt kezd-tük a munkánkat, és sosem mentünk elmáshová. Abban az idõben csak szakmun-kásképzés folyt ebben az iskolában, a ha-gyományos, hároméves szakmunkáskép-zés. El kell mondanom, hogy mennyire se-gítõkészek voltak a gyerekek. Meghatott,hogy õk, akik a munkahelyükrõl érkeztekaz oktatásra, mennyire hálásak voltak atanulási lehetõségért. Sokkal könnyebbvolt velük bánni, mint manapság. Fiatal, kezdõ tanárkéntis elfogadtak és szerettek. Az iskola számukra a munkamellett felüdülés volt. Amikor még nem volt tankönyvük,olykor kiültünk a hársfa alá a kelenföldi telephelyünk ud-varán, ott olvastuk együtt Az ember tragédiáját.

Mi kell ahhoz, hogy egy tanár és egy diák között harmo-nikus kapcsolat alakuljon ki?

Egyrészt a hitelesség. Úgy érzem, azzal, hogy próbál-tam megkeresni nekik, ami szép, jó, vagy az épülésükreszolgál. Õk ezt nagyon jó néven vették, élvezték. Ma sok-kal több a gond a diákokkal a fegyelmezés terén, mint ak-kor.

Ennek társadalmi okai vannak, vagy az ok másban ke-resendõ?

Ha a régiekre visszatérek, bizonyára volt annak jelentõ-sége, hogy a nehéz fizikai munka után kifáradtak, és hamég valami szépet is hallottak, az nekik pihentetõ volt. Aszépséggel meg lehet nyerni az embereket, a diákokat is. Amásik, ami fontos a gyereknek, a következetesség. Bizton-ságot ad neki. Van számára iránymutatás. Például ha vala-mit az egyiktõl elvárok, a másiktól ugyanazt követelemmeg. Nagyon fontos a tanárképzés. Akkor lesz valaki jó ta-nár, ha a tanult pedagógiai szabályokat a gyakorlatbantudja alkalmazni oly módon, hogy ki tudja alakítani a sajátmódszereit. Fontos a rátermettség. Aki az elején elbizony-talanodik, az jobb, ha más hivatást választ.

Milyennek ítéli meg jelenleg a magyar nyelv és irodalomtanítását, amely jelentõs mértékben összefügg az olvasásiszokásokkal, az olvasási kedvvel?

Idõnként nagyon nehezen boldogulunk, mert nagyonmegváltozott a gyerekek szokásrendszere. A családi prob-lémákat ismerjük, de fontosabbnak látom azt, hogy válo-gatás nélkül a média mindenevõivé váltak a mai diákok. Atechnikai forradalom türelmetlenné tette õket. Sokszorolyan sebességet kívánnak a tanártól, amit nem mindenkitud követni. Zömében azon kell a tanárnak gondolkodnia,

hogyan tudja megnyerni a gyereket a témának, ehhez pe-dig újszerû, modern eszközökre van szükség. Jelenleg egynyelvi elõkészítõ osztályban tanítok. Öt évig tanulják azt,amit más osztályok négy évig. Az elsõ évben lehetõségemadódik nyilvános beszédet tanítani, ahol minden memori-tert számon kérek, elemzem az elõadásmódot. Kreativitá-sukra sokkal jobban tudok hagyatkozni, megtanítom õketa lényegkiemelésre. Új módszereket tanítok, mint példáula gondolattérkép készítését. A könyvet elsõsorban úgyszoktam használtatni, hogy egy kis részt elolvastatok belõ-le, és ábrát készíttetek róla. Ha a diák az ábra alapján felel,jobban látja a lényeges összefüggéseket. Így aztán aki in-dul az „Édes anyanyelvünk” országos nyelvhasználati ver-

senyen, már nagyobb rutinnalrendelkezik.

Megjelent a Szakoktatás címûfolyóiratban egy tanulmánya társ-szerzõként arról, hogy az alultelje-sítõ gyerekek között is lehetnek te-hetségesek. Kérem, bontsa ki ezt agondolatot! Mirõl is van szó?

A szakiskolai képzésbe elsõsor-ban azok a gyerekek jelentkeznek,akik nem kiváló tanulmányi ered-ményeikrõl voltak híresek. Bebi-zonyított tény, hogy akik elmélet-ben nem tudnak megfelelõen tel-jesíteni, hozzák magukkal kudar-caikat, mert nem szûrték ki másirányú tehetségüket. Ha a tanársok módszert alkalmaz az órákon,észrevehet olyan rejtett tehetség-vonalakat, amelyekbõl kiindulvapozitív megerõsítést adhat. A cikktársszerzõjével, Fülöp Mártával

országos versenyt fogunk szervezni, amelynek lényege azinformatikai eszközök használata egy meghatározottmunkafolyamatban és egy alkotás létrehozása. Ilyen pél-dául egy társasjáték kitalálása és megvalósítása.

Ahogy hallgatom, érzem, hogy életében, gondolkodásá-ban szerves egységben jelenik meg az anyanyelv ismerete,tisztelete, szeretete és az irodalom iránti érdeklõdés. 2004óta jelennek meg önálló kötetei. Jól érzem-e, hogy ez a sze-repvállalás egyúttal tanári pályájának tükörképe?

Valóban így van. Nagyon remélem, hogy a gyerekek eztérzik is. Egy idõben túl szemérmes voltam ahhoz, hogy agyerekekkel a saját írásaimról beszéljek. Az utóbbi idõbenfelolvasok, ha erre van alkalom. Így volt ez legutóbb a köl-tészet napján, amikor megismertettem velük József Atti-la-esszémet. Szándékaimat meghatározza annak felisme-rése, hogy számtalan kisdiák szeretetéhségben szenved.Egy-egy osztályban a gyerekeknek minimum a fele, a szak-iskolásoknál legalább a háromnegyede bizonytalan szülõiháttérrel rendelkezik. Ahol viszont minden rendben van,ott a szülõk rohannak, nincs idõ a megfelelõ családi légkörmegteremtésére. Leginkább pénzben mérik a törõdést.Életem során számtalan hatás ér, sok mindent találok, amimiatt érdemes élni. A szeretet, a szépség az, ami az én hit-vallásom. Ezt érdemes adni és kapni. Minden ember a ma-ga hangját szeretné megtalálni. Ahány ember, annyi csen-gettyû. Én mindenki hangját szeretném felfedezni és meg-szólaltatni.

Ebben a sokféle elfoglaltságban jut-e hely az anyanyelviversenyeknek?

Vezetõhelyettesként már kevésbé tudok ezzel tevõlege-sen foglalkozni, átadtam a stafétabotot fiatalabb kollégá-imnak. Számtalan versenyzõnkre gondolok jó szívvel, akikKazinczy-érmet nyertek Gyõrben, magam pedig büszkénemlíthetem, hogy Kazinczy-díjas munkaközösség tagja le-hettem.

Maróti István

„A szeretet,a szépség

a hitvallásom...”

Pozsgai Györgyi, a Terézvárosi

Kereskedelmi Szakközépiskola

és Szakiskola tanára

12Édes Anyanyelvünk 2012/1.

V I S S Z H A N GRézlovas – bronzlovas

Nemrég került kezembe az Édes Anyanyelvünk júniusilapszáma, melyben a réz szó körüli érdekességekkel foglal-kozik egy cikk (Holczer József: Rézgaluska, rézpaplan).Kedvencem a réz-zöld, melyet ezúton ismertem meg.

Viszont a rézlovassal kapcsolatban én a cikkíróval ellen-tétben helyeslem a fordítók megoldását, mivel a köztériszobrokat és a gépalkatrészek egy részét fémtechnológiaiokok miatt nem rézbõl, hanem bronzból (ez a réznek ónnalkevert ötvözete) készítik. (Más használati tárgyakat, pl.fúvós hangszereket pedig sárgarézbõl, ami réz-cink ötvö-zet. A németben külön szó is van a vörös- és a sárgarézre:Kupfer és Messing.) Ettõl kapják a szobrok sajátos színü-ket, amely barnább, mint a réz vöröse. Kérdés az is (nemtudom rá a választ), hogy az eredeti nyelvben a mednij szócsak a vörösrezet jelenti-e. Ahogy pl. a magyarban a kõ semcsak terméskövet, ásványt jelent, hanem sok esetben be-tont, ún. mûkövet – ami betonféleség –, de akár aszfaltot,sõt padlóburkoló lapot, csempét is. Hogy én is J. A.-t idéz-zem: „Kioson, kenyeret szel a konyha kövén / s majszoljariadtan a gyermek.”

Üdvözlettel:Kemény Gábor (egy másik)

F

Fókuszál – oltári – alkatrész

Az Édes Anyanyelvünk 2011. decemberi számának 4.oldalán Büky László ezt írja: „A fókuszál ige egyik szótár-ban sem szerepel, ami mutatja, hogy valóban új a képzõd-mény.” Ha a szerzõ a pár sorral föntebb – a fókusz fõnévkapcsán – említett két értelmezõ szótárunkra gondol, ak-kor tökéletesen igaza van. Ha azonban általánosan, tehátvalamennyi szóba jöhetõ szótártípusra utalna, akkor ok-vetlenül ki kell egészítenünk e sommás megállapítását!Ráadásul nem is jelentéstani, hanem helyesírási megfon-tolásból. Az elsõ ízben 1999-ben kiadott Magyar helyesírá-si szótár még fokuszál alakban, tehát rövid o-val hozza.2002-ben a Szalay Könyvkiadó megjelentette Nagy ma-gyar helyesírási szótárban már fókuszál; hasonlóképp azOsiris Kiadó Laczkó–Mártonfi-féle Helyesírás kötetében is(2004). Ekkorra már ez a hang (és betû) gyõzött, ami ért-hetõ is: én például sosem hallottam „fokuszál”-ként ejtve.Olykor (ritkán) magam is kimondom vagy leírom e szót,ám kezdettõl nekem is fenntartásaim vannak vele kapcso-latban. Egyetértek Büky Lászlóval abban, hogy szinoni-mák sorával helyettesíthetõ (és persze megvan a veszélyeannak, hogy épp ezeket szeretné kiszorítani). Én még min-dig valamiképpen álmagyar szónak érzem. Sajnos, magam

is kicsit késõn jöttem rá: egy esetleges – továbbra is hosszúó-s! – fókuszol vagy fókuszoz magyarosabb képzés lehetne(lehetett volna).

Ugyanebben a számban a 7. oldalon igen tanulságosnakítéltem Kemény Gábor Oltári csöndet! címû írását. Egyet-értek a szerzõvel abban, hogy máig lappang „valami zava-ró kétértelmûség e körül a jelzõ körül”. Ezért is érzemörökzöldnek a Timár György Nevetõ lexikonában lévõ szó-cikket: „Oltári. Mälle Oltaari, finn szépségkirálynõ...” Éstöbb mint tíz soron keresztül szóba se kerül a templom aszó elsõ jelentésével... Ad vocem: el kell mesélnem egy ide-vágó történetet. Köztudott, hogy a II. vatikáni zsinatig(ennek is vagy három helyesírási variánsa létezik!) latinnyelven folyt a szentmise. E fél század elõtti jeles eseménynyomán kezdõdhetett meg a népnyelven folyó misézés, ná-lunk is. Talán a legeslegelsõ, afféle kísérleti misszálé végremegjelent, és az akkori pesti házfõnökünk ekképp adtatudtul (valami reklámfélét is tartva a kezében): „Kedvesrendtársak, megjelent az Oltári Nagy Misekönyv!” Itt énmost így írom, nagybetûkkel; maga a kötet nem került akezembe, hiszen még csak évek múlva szentelõdtünk. Nocomment! – mondhatom, hiszen gondolhatjuk: mennyirehangsúly, hanghordozás, kiejtés kérdése lehetett... És per-sze kis híján dõltünk a nevetéstõl. Talán tagolni lett volnaérdemes. És maguk a fordítók, szerkesztõk sem gondoltakarra, hogy mellékhatásra is kell/lehet számítani. Talán ígyírtam volna a címadást: Oltári Nagymisekönyv; Oltári,Nagy Misekönyv. Legszerencsésebben pedig: Nagy OltáriMisekönyv.

Ugyanitt a 12. oldalon Kovács Józsefnek maximálisanigaza van (Csirkealkatrészek címû írásában): „Az élõlé-nyeknek nem alkatrészei vannak, hanem részei, testré-szei.” Ám hogy mennyire nem új az általa hozott példábanjogosan ostorozható alkatrész szónak élõkre alkalmazása,álljon itt egy nagyjából ötven év elõtti – szépirodalmi, ígystílusfestõ szándékkal használt – elõfordulás. SomogyiTóth Sándor Gyerektükör címû könyve 1963-ban jelentmeg a Magvetõnél, tehát az elsõ kiadásból idézek, és mind-járt a legelejérõl. A 14 éves Andris véletlenül benyit a für-dõszobába, ahol meztelenül áll 13 éves húga, Kati. Apjaészreveszi, és talán kissé félreérti a szituációt, ezért meg-feddi fiát:

„– Nem tudsz kopogni? – mondja szigorúan. – Hát nincsbenned egy szemernyi tapintat?

A törülközõt forgatom. Ingerel a hangjában bujkálógyanakvás. Egyáltalán nem vagyok kíváncsi a Kati alkat-részeire.” (I. m. 8.)

Holczer József

Hirdetés59 nyelvész 77 rövid összefoglalójából áll a Nyelvészetrõl mindenkinek címû kötet (szerk. Balázs Géza). Néhány nyelvésze-

ti terület elsõ magyar összefoglalója itt olvasható. Ízelítõ „érdekes” lingvisztikákból: antropo-, bio-, digitális, e-, etno-, folk-lór-, funkcionális, gender-, generatív, geo-, igazságügyi, interkulturális, kognitív, kontrasztív, korpusz-, kulturális, marke-ting-, öko-, pszicho-, strukturális, szocio- és teolingvisztika. A 384 oldalas kötet ára: 3900 Ft.

A kötet kapható a Bookline internetes hálózatában, az ELTE BTK jegyzetboltjában, valamint a Magyar Nyelvi Szolgálta-tó Irodában. 1148 Budapest, Örs vezér tere 11. fszt. 1. Tel.: 36-318-9666. Ímél: iroda@e-nyelv.hu. E hirdetés felmutatói aMagyar Nyelvi Szolgáltató Irodában 500 forint kedvezménnyel juthatnak hozzá a könyvhöz.

Ugyanitt több nyelvészeti kötet közül is vásárolhatnak kedvezményesen. A kínálat megtekinthetõ a www.e-nyelv.hu hon-lap Kiadványaink rovatában.

Édes Anyanyelvünk 2012/1. 13

Az Anyanyelvápolók Szövetségének 2011. december 10-i ülésén – a hagyományokhoz híven – ismétketten vehették át a Lõrincze Lajos emlékére 1993-ban alapított Lõrincze-díjat. A két jeles tudóst mél-tató laudációkat itt közöljük.

2011 LÕRINCZE-DÍJASAI

Éder ZoltánA jeles nyelvész és irodalomtörténész, Éder Zoltán, aki

épp az idén töltötte be 80. életévét, Budapesten született, saz ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte tanulmá-nyait 1951–1955-ig, magyar–olasz szakos tanári diplomátszerezve. Tíz éven át tanárként tevékenykedett Budapes-ten, majd az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudomá-nyos munkatársa lett, s az intézet Lõrincze Lajos nevévelfémjelzett mai magyar nyelvi osztályán dolgozott. Ez meg-határozó volt életében, mivel ebben az idõben s itt váltnyelvmûvelõként is a magyar nyelv elkötelezett hívévé. Azintézetben ugyanis ezekben az években folytak a leginten-zívebben a Nyelvmûvelõ kézikönyvnek, ennek a kétköte-tes, több ezer oldalas mûnek a munkálatai. Éder Zoltán be-lecsöppent ebbe a munkába, s derekasan kivette belõle arészét. Több száz szócikket õ írt meg, közülük – részbenegyedül, részben társszerzõkkel – kereken száz névvel isjelzettet, azaz olyat, amely öt, tíz, tizenöt sorosnál terjedel-mesebb, sõt jó néhány közülük három, négy oldalnál is tes-tesebb: hat, hét, sõt, tíz-tizenöt oldal terjedelmû; ezek ön-magukban is értékes tanulmányok. Szemléltetésül csupánnéhány az általa írt cikkekbõl, nem tematikus, hanem be-tûrend szerinti sorrendben: címek és rangok, hangsúly,idegen szavak kiejtése és alakváltozatai, kezét csókolom!,kiejtés, köszönésformák, külföldön élõ magyarok nyelve,levelezési formulák, megszólítás és formái, nyelvmûvelõintézmények, személytelen megszólításformák, szervuszés változatai, szótagolás, társalgási formák, udvarias ésudvariaskodó nyelvhasználat, viszonthallásra! stb. E cik-kek, illetve tanulmányok nélkül sokkal szegényebb lenne akézikönyv.

Éder Zoltán azonban nem csupán nyelvmûvelõként, ha-nem a nyelvészet más régióiban, sõt más tudományterüle-teken is maradandót alkotott. Hat évet a Nápolyi KirályiEgyetemen töltött vendégtanárként, majd a magyar mintidegen nyelv oktatása vált egyik fontos munkaterületévé.Az ELTE-n e fontos témát tanszékvezetõ docensként más-fél évtizeden át oktatta is. S akkor még nem szóltam iroda-lomtörténeti és tudománytörténeti munkásságáról, amely– mindkettõ – egész életét végigkísérte. Több mint tízkönyve jelent meg, nem egy közülük német vagy olasznyelven. Irodalomtörténeti munkásságának jeles bizonyí-téka elsõ megjelent könyve, a Babits a katedrán címû kö-tet, amely még gimnáziumi tanár korából származik.Ugyanis tanári pályáját abban az újpesti gimnáziumbankezdte meg, amelyikben korábban Babits Mihály is okta-tott. Mint az említett könyv fülszövegében írja: „Ez adta agondolatot, hogy felelevenítsem Babits ottani mûködésé-nek emlékét.” Tudománytörténeti munkásságának érté-két pedig számos jeles munka bizonyítja Révai Miklósról,Benkõ Józsefrõl, Verseghy Ferencrõl, Gyarmathi Sámuel-rõl, Szabó T. Attiláról és másokról. A sort még tovább foly-tathatnám.

Folytathatnám, de szükségtelen, mert megítélésemszerint már az eddigiekbõl is látszik, hogy Éder Zoltánnapjaink egyik legsokoldalúbb, jeles tudósa – ráadásulmunkássága egyik korszakában még Lõrincze Lajosnakközvetlen munkatársa is –, s ezért messzemenõen érde-mes az Anyanyelvápolók Szövetsége rangos díjának, aLõrincze-díjnak elnyerésére.

Grétsy László

Pomogáts BélaPomogáts Béla a magyar nyelv, a magyar nyelvi kultúra

egyik legmeghatározóbb és legjelesebb szellemi képviselõ-je. Szinte nincs nyelvi-irodalmi rendezvény, emlékezés,ahol ne tûnne fel, s megnyilatkozásaival szellemi öröksé-günk feltárására és fenntartására buzdít. Irodalomtörté-nészként a mûvészi szövegeknek az összmagyarsághozszóló üzenetét erõsíti fel. A magyar kultúra és irodalomönként vállalt kulturális követeként évente több tízezerkilométert utazik, a legkisebb erdélyi szórványtól a Ma-gyar Tudományos Akadémiáig, hogy szóljon a magyarnyelvrõl és irodalomról, bátorítsa az anyanyelvi kultúramegõrzését. Kiemelten említendõ a határon túli, sokszorveszélyeztetett magyar nyelv és kultúra melletti határo-zott kiállása. Valószínûleg minden irodalomkedvelõ isme-ri, hiszen több mint negyven könyve és sok ezer elõadásaismertté tette mindenhol, ahol a magyar nyelvet beszélik.De azért dióhéjban az életrajza: 1934. október 22-én szüle-tett Budapesten. A Piarista Gimnáziumban érettségizett,az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudomá-nyi Karán szerzett tanári diplomát. Részt vett az 1956-osforradalomban, ezért internálták. Hosszú hányattatásután 1961–1965-ben technikumi tanár, 1965-ben az MTAIrodalomtudományi Intézetének munkatársa, késõbb osz-tályvezetõje, 1992–1996-ban igazgatóhelyettese lett. Azirodalomtudomány kandidátusa, majd doktora. Fõként akét világháború közötti és az 1945 utáni magyar irodalom,az erdélyi és a nyugati magyar irodalom történetével fog-lalkozik. Számos folyóirat szerkesztõje, szerkesztõbizott-sági tagja, számos (fõként határon túli magyarokat támo-gató) alapítvány kurátora. 1995 és 2001 között a MagyarÍrószövetség elnöke.

Lõrincze Lajos örökségét vállalva lett 1992-ben a Ma-gyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke.Legutóbb, az anyanyelvi juniálison lírai sorokkal emléke-zett a jeles nyelvmûvelõre. Lõrinczérõl írja, de saját hozzá-állását is mutatja: „Lõrincze tanár úrnak ki kellett lépnie akönyvtári csendbõl és vállalnia kellett a közszereplést, mitöbb, a nyilvános küzdelmeket – egy jótékony, szelíd, mégishatározott és kitartó pedagógiát…” Pomogáts Béla ugyan-ilyen „szelíd, határozott és kitartó” pedagógiával beszélanyanyelvrõl, irodalomról, hazáról, immár sok évtizede.Már több díjat megkapott (József Attila-díj, 1956-os Em-lékérem, Kisebbségekért Díj, Nagy Imre-emlékplakett, aMagyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, Széche-nyi-díj), de anyanyelvit még nem. Pomogáts Bélát példa-mutató irodalomtörténészi, kulturális „nagyköveti” mun-kája önmagában is érdemesíti a Lõrincze-díjra, de egyúttalazt is jelzi, hogy a jeles nyelvmûvelõ hatása mennyire egye-temes a magyar szellemi életben.

Balázs Géza

Elhangzott az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökségiülésén, a Lõrincze-díj átadásán, 2011. december 10-én aPetõfi Irodalmi Múzeumban.

14Édes Anyanyelvünk 2012/1.

A 39. Édes anyanyelvünk verseny megnyitója és zárszava.Részletek. Sátoraljaújhely, 2011. október 14–16.

Szamosvölgyi PéterRemélem, sokan tudják a teremben, hogy Sátoraljaújhely

ebben az esztendõben ünnepli várossá nyilvánításának 750. év-fordulóját. 1261-ben V. István Árpád-házi király adta a kivált-ságlevelet. Bár földrajzi adottságaink nem voltak tökéletesek,és sok versenytárs is volt (Patak, Zemplén, Nagymihály), öt-száz évvel késõbb a település önerejébõl Zemplén vármegyeszékhelye lett. Ez a fejlõdés 1920-ban megtört. Ekkor a semmi-bõl kezdtük újra, és 1945 után most harmadszor állunk talpra.

Kedves vendégeink!Büszkék vagyunk, hiszen eseményekben, alkotásokban gaz-

dag hónapok vannak mögöttünk: Múzsák a Magas-hegy tövé-ben, meséskönyv, bélyeg, érem, színdarab és persze az ország-ban egyedülálló egész alakos Kazinczy-szobor. Elmondhatjuk,sikerült ünnepi hangulatot teremteni. Ebbõl szeretnénk vala-mit átadni Önöknek. Például azzal az idézettel, amely bemu-tatja 1901-bõl városunk tiszteletét nyelvünk iránt. Ezt BajuszJózsef helyi költõ így fogalmazta meg:

„Szabadságát – ha elveszti – / Kivívhatja még a nemzet; / De anyelvét soha többé... / Ha az elvész: minden veszett! // Nyelvedbenélsz mi nemzetünk! / Ezt mûvelve, ezt emelve / Erõsbödik a sza-badság / És a haza szent szerelme! // A magyar szót dallamossá /Azért tette a jó Isten, / Hogy a magyar – e szép nyelven – / Szabad-ságot, Hazát zengjen!”

Kedves fiatalok!Nemrégen láttam egy felmérést, amelynek eredménye el-

gondolkodtató volt. A magyar fiatalok meghatározó százalékakülföldre szeretne menni dolgozni, élni, érvényesülni. Bennevan ebben a kilátástalanság, az egzisztenciális lehetõségek kö-zötti különbség. Döntését mindenki maga hozza meg, mégisarra kérnélek benneteket, ha lehet, maradjatok, hiszen ti te-hetségesek vagytok! És most olyan világot élünk, amikor a leg-jobbakra nagy szükség van. Ha mégis az elõbbi történik, ne fe-lejtsétek, bárhol élhetünk e Földön, de egy a hazánk, egy anemzetünk! És ezekkel szemben van felelõsségünk és köteles-ségünk is. Tudom, nehéz szavak, súlya van mindegyiknek. Eb-bõl egyik nyelvünk szeretete, helyes használata, mely megkü-lönböztetõ jelünk, összetartozásunk záloga.

Kedves felkészítõ tanárok, tisztelt bíráló bizottság!Ez a verseny sosem volt öncélú. Bár a résztvevõk száma a

középiskolások számához képest elenyészõnek mondható,mindig volt kisugárzása, mely a versenyzõn, a felkészítõ taná-ron és a bíráló bizottság tagjain keresztül hatással volt a ma-gyar nyelv tanítására, használatára.

Ennek alátámasztására álljon itt ez a rövid idézet JuhászIstvánné tanárnõ soraiból:

„Jó érzés újhelyi magyar embernek lenni! 20 éve – az anyanyel-vi verseny idején – mindig ezt érzem. Végigkíséri tanári pályámat:voltam szemlélõje, voltam versenyzõmért izguló felkészítõ tanár,és voltam, vagyok vendéglátó házigazda. Az október lehet hideg,ködös, esõs, nekem szívet melengetõ érzés látni a népes vendég-csapatot, amely az anyanyelv ügyéért látogatott ide. Új hitet és erõtad a további munkámhoz.”

Kedves vendégeink!Ahogy végignézek a közönség sorain, felmerül a kérdés:

van-e jövõnk? Van-e jövõje az országnak? Egy biztos, valakikélni fognak benne, csak azt nem tudjuk, milyen nyelven beszél-nek majd. Van-e jövõjük az itt ülõknek, nekünk és gyermeke-inknek? A választ Sátoraljaújhely példája adhatja meg. Azakarat, az összefogás, a hazaszeretet és a becsületes munkameghozza gyümölcsét. Ebben bízhatunk.

Szakonyi KárolyNemzeti közösségünket anyanyelvünk tartja egyben. Ha a

nyelv romlik, ha romlása pusztulásba viszi, szellemi értelem-ben földönfutókká leszünk. Egy nemzet addig létezik, amígnyelve él. Tudunk különbözõ okok miatt elsorvadt vagy eltûntnyelvekrõl. Ez a veszély elsõsorban a kis népeket fenyegeti.Hubay Miklósnak, a nemrég elhunyt jeles drámaírónknak vanegy megrendítõ drámája, az Elnémulás, melynek megírását azészak-olaszországi, Trieszt–Velence–Udine háromszögébenlévõ Friuli tartományban élõk, a friuli nyelvet beszélõk támo-gatták. Meghívták a mestert, s addig el sem engedték, amígmeg nem írta nyelvük, illetve a kisebbségben élõk nyelvéneksorsáról a szomorú rekviemet. Ezt a nyelvet ötvenkétezrenbeszélik, de leginkább csak maguk között. A darabban márcsupán egy, a megszállók által halálra ítélt asszony õrzi anya-nyelvét, akitõl a siralomházban õt felkeresõ „janicsár” pap azéjszaka folyamán még megpróbál megjegyezni valamennyitnépük veszendõ szavaiból.

Hubay példázatát a kisebbségben élõk, mint a friuliak is,mélyen átérezhetik. Ha távol áll is tõlünk ez a veszély, a nyelvápolását mégsem vehetjük félvállról. Természetesen nem kér-hetjük számon a hétköznapok nyelvhasználatán ugyanazt,amit például a versenyzõinktõl várunk, a mindenkor helyeshangsúlyozást, a tiszta kiejtést, a központozás kellõ figyelem-bevételét, de ha soha nem lenne mérce, támpont, ha nem len-nének a nyelvnek olyan õrei, mint önök is, a torzulás egyre na-gyobb lenne. Minden nyelv csak a maga törvényei szerint tudmegmaradni. Ahogy a dallamos olasz, a különös torokhangok-kal, nyelvpörgésekkel teli francia, a nazális, a szóvégek elõttfelkapott, majd elnyújtott hangsúlyú angol és így tovább, csakisönnön zenéjében hallatszik érthetõen és szépen, akként a ma-ga hangzásában a magyar is.

Hiszen nyelvünk romlásával elveszíthetjük jellegünket, sõtjellemünket, elveszíthetjük a múltunkat, mindama szellemikincsünket, amit õseink hagytak ránk, amit íróink, költõink ne-velgettek, ápolgattak évszázadokon át.

Sokan feleslegesnek tartják a túlzott õrködést, mondván, anyelv élõ, eleven, változik, újjáteremtõdik, fejlõdik. Magam ishiszem, hogy a nyelv képes megvédeni önmagát, befogadja,amit magába olvaszthat, kiveti, ami idegen anyag. De cseppetsem felesleges figyelni rá. Mi itt, ezeken a versenyeken ezttesszük.

El kell jutni a szavak lelkéig. Ehhez nem okvetlenül mûal-kotást kell létrehozni, még csak nem is elõadást, szónoklatottartani, hiszen társalgásunkban is ugyanúgy érvényre juthat agondolatok minél pontosabb, árnyaltabb, választékosabb nyel-vi kibontása. Hétköznapi megszólalásainkban is éppen úgy él-vezhetjük nyelvünk gazdagságát, a kifejezések bõségét, mintírásbeli munkáink vagy a mûvek írása közben. Játszani lehet anyelvvel, formálgatni, behatolni szellemvilágába. Felfedeznisokrétûségét. És szeretni a muzsikáját.

Ezen a versenyen úgy éreztem, a diákok törekedtek közeljutni anyanyelvünk szelleméhez. Szép szerepléseket hallot-tunk. Elhangzottak a szakmai bírálatok, a professzor urak el-mondták tanárnak, diáknak, hogy mi volt jó, min kell javítani,de ezek az észrevételek inkább a biztatást jelentették, mintsema bírálatot. Nem nyerhet mindenki, hiszen azért verseny a ver-seny, hogy legyenek kiemelkedõ teljesítmények. Azonban necsüggedjen senki. Se felkészítõ tanár, se díj nélkül maradt diák.Mert szép volt együtt lenni a közös ügyért, szép volt az igyeke-zet, a hûség Kazinczy szelleméhez.

Édes Anyanyelvünk 2012/1. 15

Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Nyelvmûvelõ ésnyelvi tanácsadó csoportjában közvetlenül felhasználjuk anyelvtudomány részterületeinek az eredményeit. Ilyen alkal-mazott tevékenység a nyelvi tanácsadás, amely a nyelvhaszná-lók folyamatos igényébõl adódóan mûködik. Kutatások igazol-ják, hogy a kifejezõkészséget, a nyelvtanilag helyes és választé-kos beszéd készségét, a helyesírási készséget és tudást a ma-gyar beszélõközösség tagjai igen nagyra értékelik a társadalmiérvényesülésben. Tanácsadó szolgálatunk népszerûsége azt ismutatja, hogy a mai társadalomban is fontos az Akadémiánaka magyar nyelv gondozására, fejlesztésére, mûvelésére tett el-kötelezettsége, tekintélye: „Önöknél illetékesebb helyre nemfordulhatok”; „Ezt Önök tudhatják a legjobban”; „Hasson odaaz Akadémia, hogy…” – fogalmazzák meg a hozzánk fordulók.

A nyelvi tanácsadás egyik formája az azonnali válaszadásralehetõséget adó telefonos közönségszolgálat (kedden és csü-törtökön 10—14 óráig), a másik pedig az elektronikus levele-zés (a tanacs@nytud.hu és a nevtanacs@nytud.hu címen),amely nyelvi produktumok véleményezését teszi hatékonnyá.

A tanácsadó szolgálat feladata a nyelvhasználókban megfo-galmazódó nyelvi kérdések szakszerû megválaszolása. Ez sok-féleképpen történhet, alapvetõen tanácsadással, a lehetõsé-gek, a változatok, a nyelvi változók bemutatásával, a normatívnyelvhasználatra vonatkozó következtetések levonásával:„Szíveskedjenek állást foglalni az alábbi kérdésben: Azokat abolti dolgozóinkat, akik a munkába állást követõen néhány hé-tig ún. betanuláson vesznek részt, a német Einarbeiter szóbólszó szerinti fordítással betanulónak nevezzük. Mit gondolnak,használatos a magyar nyelvben ez a szó?” – Igen, válaszoltuk, abetanuló, betanul, betanulás olyannyira használatos, hogy aMagyar értelmezõ kéziszótárban is benne van. Igaz, némiképpkorábbi jelentésárnyalatban: betanulja, azaz megtanulja a ver-set, a szerepet. De az alapjelentés egy: ’gyakorlással megszerzia készséget valamire’. A munkába meg beletanul, betanul. Akiezt végzi, az a betanuló. Az Einarbeiter szó tükörfordítása a be-dolgozó, aki ’valahova (otthonról) bedolgozik’.

A kérdezõk bizonytalan véleményükben kérnek megerõsí-tést, útmutatást. A tanácsadás célja ilyenkor a kérdezõk véle-ményalkotásának segítése egy-egy új nyelvi jelenség megítélé-sében, mások nyelvi produktumainak értékelésében: „Szeret-ném a véleményüket megkérdezni a következõ dologgal kap-csolatban: a betámad, bevállal, besértõdik, beájul kifejezések azélõbeszéd mellett a nyomtatott médiában is szinte normáváváltak. Helyes ez? Elképzelhetõ, hogy a közeli jövõben ez azigekötõs forma teljesen kiszorítja az igekötõ nélküli vagy a másigekötõs változatot? Ha a nyelv elsõsorban a nyelvhasználókáltal létezik, és õk alakítják, akkor lehetséges, hogy pl. támadnivagy megtámadni már nem is lehet a közeljövõben, csak betá-madni? Mit tegyen az, aki ezen inkább megsértõdik, mint besér-tõdik?” – Kétségtelen, válaszoltuk, a be- igekötõs neologizmu-sok bõvítik az igekötõ megszokott jelentéstartalmát. Az is igaz,hogy nem a presztízsváltozat, a sztenderd, hanem egyes cso-portnormák körében használatosak, de a nyelvi alkotókedvet,a játékosságot, a tömörítési lehetõséget mutatják. Hogy idõvela köznyelvi norma részévé válnak-e, vagy megmaradnak bizal-mas stíluselemnek, azt egyelõre nem tudhatjuk. Vannak, akikbesértõdnek ezen, de ettõl még nem lassul be ez a nyelvi válto-zás. (Vö. Nádasdy Ádám: Ízlések és szabályok. Magvetõ, Bu-dapest 2003, 285–8; Ladányi Mária: http://ladanyi.web.elte.hu/LM_Rendszer_norma.pdf.)

A nyelvi tanácsadás jellegébõl adódóan olyan tevékenység,amelyben a nyelvhasználati jelenségek, a nyelvi produktumokváltozatainak bemutatása mellett szükség van az egyes elemekminõsítésére, értékelésére is. Az értékeléshez pedig megala-pozott minõsítési rendszer alkalmazására. A tanácsadót szótá-rak, grammatikák, nyelvmûvelõ kézikönyvek segítik ebben. Alexikai és stílusminõsítésekre támaszkodó nyelvhasználati mi-nõsítési rendszerek legfõbb meghatározó szempontja a helyes-ség kritériuma. A helyesség a sztenderd nyelvváltozatnak valómegfelelést jelent, a sztenderdhez mint legfõbb normához valóviszonyítást, amely a társadalmi, kulturális érvényesülés szem-pontjából ma is alapvetõ. Ez a szemlélet történetileg adichotómiában (jó-rossz, helyes-helytelen) és egyértelmû ka-tegóriákban gondolkodó racionalista filozófiára épül, hagyo-mányában akaratlanul is támogatja a helyes-helytelen szembe-állítást a nyelvrõl, a nyelvhasználatról való tudományos és min-dennapi gondolkodásban.

Mutatják ezt a hozzánk érkezõ kérdések is: a helyesség kri-tériuma a hétköznapi, tagolatlan (népi nyelvészeti) szemlélet-ben a nyelv és a sztenderd azonosítását eredményezi. „Jók, he-lyesek” a normatív, a köznyelvi formák; „rosszak, zavarók” aszokatlan nyelvjárási, regionális változatok: „Egyre gyakrab-ban hallom az alábbi kifejezéseket: El kell menjek. Meg kell te-gyem. Szerintem a helyes változat így lenne: El kell, hogy men-jek vagy el kell mennem. Meg kell tennem vagy meg kell, hogy te-gyem. Szeretném megkérni Önöket, magyarázzák el, hogynyelvtani szempontból melyik a helyes változat és miért.” –Természetesen nyelvi és nyelvtani szempontból helyes mind-egyik, használati szempontból van köztük eltérés: az egyik aköznyelvi, normatív, a másik a regionális változat.

A változatok nyelvi szempontból azonos értékûek, különb-ség használati körük, a nyelvi normákban betöltött helyük, sze-repük szerint van köztük. Fontos szem elõtt tartania a tanács-adónak azt is, hogy a helyes-helytelen, jó-rossz szembenállásraegyszerûsített megközelítés a nemsztenderd változatok beszé-lõi számára stigmatizációt, a nyelvi otthonosságérzet elveszíté-sét jelentheti. „Szeretném segítségüket kérni. Keresem apertyeget szó jelentését, mert én néha használom, de a környe-zetemben rajtam kívül senki sem ismeri ezt a szót, sõt ki is ne-vetnek. Úgy emlékszem, nagymamám használta még, Tõle ta-nulhattam. Sajnos õ már nem él, és így nem tudok utánajárni aszó eredetének, illetve annak, hogy jelentésében valóban jólhasználom-e.” – Ha nagyanyjától ismeri, biztosan létezõ tájszóa pertyeget – válaszoltam, használja bátran! A ’sír, pityereg’ ér-telmû, a Dél-Dunántúlon (is) használatos pertyeg gyakorítóképzõs alakja.

A nyelvhelyesség eszménye tehát nem lehet azonos asztenderd formák mindenkori elvárásával, hanem az adottközléshelyzetnek megfelelõ, az adott közösségben elfogadott,az adott normában elvárt közlésformákhoz kapcsolható. Anyelvi helyesség így: helyénvalóság, illõség, adekvátság (meg-felelõség), Lõrincze Lajos szavával: „helyzethez illõ helyes-ség”. Ehhez azonban – a kérdések rámutatnak erre is – szükségvan a nyelvi változatosság összetettebb megjelenítésére, példá-ul az adott jelenség elõfordulási gyakorisága alapján: „Azt sze-retném megkérdezni, hogy a melyiktek szó helyes-e, szabályo-san használható-e manapság? Sok irodalmi mûben megtalál-ható, és az internetes elõfordulása is nagyon gyakori.” – A ta-nácsadó ilyenkor intézeti adatbázisokra támaszkodhat, adatol-hatja az elõfordulásokat. A Nagyszótár anyagában példáulszépirodalmi elõfordulásait találja a melyiktek-nek, a MagyarNemzeti Szövegtár keresõfelületébõl pedig megerõsítheti õketTersánszky, Németh László, Nádas Péter szövegrészleteivel(az adatbázisok hozzáférhetõk az Intézet honlapján:www.nytud.hu/adatbázisok).

Heltainé Nagy Erzsébet

A szerzõ az Intézet tudományos fõmunkatársa, a Nyelvtechnológi-ai és Élõnyelvi Osztály Nyelvmûvelõ és Nyelvi Tanácsadó Kutatócso-portjának vezetõje. (A szerk.)

A Nyelvtudományi Intézetmûhelyeibõl

Helyes és helytelena nyelvi tanácsadásban

16Édes Anyanyelvünk 2012/1.

? Hogyan kell írni a Pál()völgyi()barlangrend-szer elnevezést?

! A fórumokon vita folyik arról, hogy melyikalak helyes: Pál-völgyi-barlangrendszer vagy Pál-völgyi-barlangrendszer. A vitában fölmerültekegyéb kettõsségek: Gellérthegy – Gellért-hegy,Dobogókõ – Dobogó-kõ (az elõbbi település-vagy településrész-név, a másik földrajzi objek-tum). A Manyszi állásfoglalása szerint is vitat-ható a kérdés, de a földrajzi nevek helyesírásaeligazít: háromelemû földrajzi nevek – ha kételemû névhezközszói elõtag vagy földrajzi utótag járul – esetében mindhá-rom tag közé kötõjelet teszünk: Hosszú-alsó-barlang, Tar-pa-taki-vízesés, tehát: Pál-völgyi-barlangrendszer. Ezt a megoldástjavasolja a barlangnévtan alapvetõ kötete, Balázs–Lieber–Varga A jelek mélyvilága. Barlangi helynevek címû könyve is.

? Négyosztályos, hatosztályos gimnázium, de: négyévfolyamosvagy négy évfolyamos gimnázium? Az évfolyam összetett szó, ezváltoztat a helyesíráson valamit?

! Igen, ha egy tõszámnév, valamint egy -s képzõs melléknévkapcsolatában akár a számnév, akár a melléknév, akár mind-kettõ összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk amelléknévi tagtól (AkH. 119.): négy évfolyamos gimnázium.

? Hogyan írjuk: pikk()pakk (megcsinál valamit)?! A kérdezett kifejezés helyesírását sem a szabályzat, sem a

helyesírási szótárak nem rögzítik. Analógiát kínálhat egyfelõl ahasonló hangzású és felépítésû cikcakk ikerszó, amelyet egybe-írunk, az elsõ tagján csak egy k-val. Az internetes találatokbólazonban az látszik, hogy a pikkpakk, a pikk-pakk és a pikk pakkforma együttesen kb. háromszor olyan gyakori, mint a pikpakk,és közülük is a kötõjeles tûnik a legelterjedtebbnek. Ezek alap-ján egy késõbbi helyesírási szabályozás valószínûleg a pikpakkés a pikk-pakk közül választ majd.

? Mi az együttgondolkodás szó helyes írásmódja?! Az együtt gondolkodás kifejezést két szóval írjuk le. Az

együtt határozószót nem írjuk egybe az utána következõ igével,illetve fõnévvel, ha nem ad hozzá semmilyen jelentéstöbbletet.Pl. együtt muzsikálás, együtt marad, együtt halad, együtt haladás.Viszont: az együttérzés, együttélés már egybeírandó (l. OH.2004. 629–30).

? Hogyan írjuk helyesen: Beatrix(-)szal kötött házasságot?! A helyesírási szabályzat 216. b) pontja szerint a mással-

hangzót jelölõ nem magyar betûre, betûkapcsolatra végzõdõtulajdonnevekhez és közszavakhoz úgy járul a -val, -vel rag,hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz.A helyes írásmód tehát ez: Beatrixszal (esetleg Beatrixszel) kö-tött házasságot.

? Hogyan helyes: „A Föld népeinek kultúráját meg kell õriz-nünk” vagy „A Föld népeinek kultúráit meg kell õriznünk”?

! A Nyelvmûvelõ kéziszótár szerint „ha több 3. személyûbirtokosnak egyenként egy birtokáról van szó, a hagyomány-nak az felel meg jobban, ha egy birtokra utaló birtokos sze-mélyjelet használunk: lemásolta a könyvek címét (nem pedig:címeit)”.

Hasonló a Magyar nyelvhasználati szótár álláspontja is:„Ha több harmadik személyû birtokoshoz is egy-egy birtok tar-tozik, a birtokszót egyes és többes számban is használhatjuk.Mivel a magyar nyelv kedveli az egyes szám használatát, azegyes számú alak sem hibáztatható: »Az osztályok elindultaktermük felé«”. Ezek alapján tehát mindkét változat elfogadha-tó, de az egyes számú alak a hagyományos: „A föld népeinekkultúráját meg kell õriznünk.”

? Holdraszállás vagy holdra szállás?! Elképzelhetõ a nagybetûs, különírt Holdra szállás forma –

akkor, ha hangsúlyozni kívánjuk, hogy Földünk holdjára szálltle valamilyen ûreszköz vagy emberes expedíció. Ebben az eset-ben a kisbetûs holdra szállás kapcsolat ûrszondának más boly-

gó holdjára való leszállását jelölheti. Ezt a he-lyesírási különbséget egy esetleges késõbbi csil-lagászati szabályozás talán megerõsíti, de ilyenszabályzat egyelõre még nem készült. Az egybe-írt, nagybetûs Holdraszállás forma azonban nemajánlható, mert az egybeírást nem indokolja sejelentésváltozás, se hagyomány.

? Hogyan írjuk a könnyûgépkezelõ szakma és akönnyûgépkezelõ szavakat?

! A nehézgépipar és a nehézgépjármû szavakategybeírjuk, ezek mintájára a könnyûgépkezelõ is egybeírható(bár három tagból áll, de csak hat szótagos). A pékszakma,könyvkötõszakma stb. alapján a könnyûgépkezelõ + szakmaalakulat is egybeírandó, ez azonban négy összetételi tagból áll,és meghaladja a hat szótagot is, ezért a fõ összetételi határonkötõjellel tagolandó: könnyûgépkezelõ-szakma (vö. AkH. 138.pont).

? Írható-e a campus – mint egyetemi területi egység –kampusznak?

! A legtöbb szótár csak a campus alakot közli. Egyelõre in-kább a latinos írásmódot használjuk, de megkezdõdött a szójövevényszóvá válása, ezért a magyaros írásmód sem hibáztat-ható. Érdekesség, hogy szintén a latin campus ’mezõ’ szóra ve-zethetõ vissza az angolból átvett kemping, melynek magyarosátírása már teljesen elfogadott.

? A csihatag szó jelentésére vagyok kíváncsi: „Valahol itt atengerparton rágta a bõrt csihatag korában”.

! A csihatag tájnyelvi kifejezés. Az Új magyar tájszótárbanezt olvashatjuk róla: „nyugtalan, fickándozó. Biz az a csihatagcsikó még a hámot se nagyon tûri a testén, hát még a lovast”. A„Valahol itt a tengerparton rágta a bõrt csihatag korában”mondat csihatag szavának jelentésében benne van a fiatal kor-ra jellemzõ nyugtalanság is, amelyet tipikusnak mondható jel-zett szavának, a csikónak jelentése (’fiatal ló’) még inkábbmegerõsít.

? Hogyan írjuk helyesen az alábbi szavakat: gesztenye-krémleves, fokhagymakrémleves, aszaltszilva()krémleves?

! A krémleves utótagot egybeírjuk az elõtte álló minõségjel-zõvel, amely azt jelöli, mibõl készült az étel: gesztenye-krémleves, fokhagymakrémleves (vö. zellerkrémleves, OH.1488). Az aszaltszilva-krémleves esetében kötõjelet alkalma-zunk, mert a háromtagú összetétel szótagszáma a hatot meg-haladja (Vö. sárgarépa-fõzelék, OH. 1255).

? Kell-e a hospice elõtagú összetételek tagjainak összetarto-zását kötõjellel jelölni (pl. hospice-mozgalom, hospice--munkatárs), vagy a különírás a helyes?

! A kérdés nem egyszerû, hiszen szótárainkban csak önma-gában szerepel a hospice kifejezés. Jelentései: 1. Angliából1967-ben indult mozgalom, melynek célja, hogy a súlyos bete-gek, haldoklók számára biztosítsa a testi-lelki szenvedésekcsökkentését, a kínzó tünetek enyhítését; 2. ritk Öregek nyug-díjasháza ellátással, gyógykezeléssel. Közszóként a hospice’mozgalom’ fõnév az ellátás, szolgálat szavakkal jelentéstömö-rítõ összetételt alkot (’a hospice által nyújtott szolgálat, ellá-tás’). Mivel az idegen szó néma e-re végzõdik, az egybeírás he-lyett kötõjelesen kapcsolódik: hospice-ellátás, hospice-szol-gálat. Az írásgyakorlat alapján kötõjeles az írásmód a mozga-lom, munkatárs szavakkal alkotott kapcsolatokban is.

Összeállította: Pölcz Ádám

www.manyszi.hu

Kérdések és válaszok

Édes Anyanyelvünk 2012/1. 17

HírekA 43. Kazinczy Napok rendezvényét 2011.

október 28–29-én tartották Kassán a JázminSzállóban. Elõadást tartott – többek között –Kolár Péter, Pomogáts Béla, Sándor Anna,Vanèoné Kremmer Ildikó, SzabómihályGizella, Dede Éva, Minya Károly és BalázsGéza.

*Lapunk elsõ felelõs szerkesztõjét, Bencédy

József nyelvészt köszöntötte 90. születésnap-ján a Magyar Nyelvtudományi Társaság ma-gyar nyelvi szakosztálya 2011. november 8-án.

*Megemlékezések. Az Anyanyelvápolók

Szövetsége kezdeményezésére Deme László90. születésnapja alkalmából november 12-énemlékezõ konferenciát tartottak. – November28-án az MTA-n Benkõ Loránd-emlékülésttartottak. – Születésének 125. évfordulójakapcsán november 11-én szülõvárosa, Zala-egerszeg emlékülést szervezett Pais Dezsõtiszteletére, amelyen Kiss Jenõ és Pusztai Fe-renc is elõadást tartott. – A 100 éves MagyarIrodalomtörténeti Társaságot nyelvészek,Kiss Jenõ és Szathmári István is köszöntöttéka 2011. december 15-én az MTA-n tartott ün-nepi ülésen. – Halálának 10. évfordulóján azÚjvidéki Egyetem Magyar Nyelv és IrodalomTanszéke emléktáblát állított Penavin Olgaemlékére azon a palicsi házon, amelyben éltés alkotott 1944-tõl egészen haláláig.

*A 13. Kossuth-szónokverseny konferenciá-

jának fõ témája a retorikai elemzés volt. 2011.november 18-án elõadást tartott Adamik Ta-más, Lózsi Tamás, Major Hajnalka ésTremmel Flórián.

*Megjelent A magyar nyelv nagyszótárának

3. és 4. kötete, amelyek a B betûs szócikkekettartalmazzák. A szótár új köteteinek sajtóbe-mutatóját – Pálinkás József, az MTA elnökejelenlétében – november 29-én tartották aNyelvtudományi Intézetben. November 8-ána PIM-ben írók méltatták a nagyszótár újabbköteteinek jelentõségét.

A 2011. évi Kazinczy Gálán megszületettelképzelés szerint létrejön a Kazinczy Hang- ésFilmarchívum, amely gyûjti az összes anya-nyelvi esemény (konferencia, tábor, verseny,díjátadás stb.) hang-, kép- és filmdokumen-tumait. A csatlakozni kívánók Maróti Istvánfõtitkárral vehetik fel a kapcsolatot (1053 Bp.,Károlyi Mihály u. 16.)

*Január 21-én az Anyanyelvápolók Szövet-

sége és az MTA Nyelvtudományi Intézeteközös szervezésében tudományos ülésszakotrendeztek a Petõfi Irodalmi Múzeumban Azegynyelvû szótárak és a nyelvhasználat cím-mel. A résztvevõket és a népes közönségetGrétsy László, Kenesei István és a házigazda,Maróti István köszöntötte. Pusztai Ferencelõadását öt korreferátum követte (SzatmáriIstván, Keszler Borbála, Ittzés Nóra, HeltainéNagy Erzsébet, Kiss Gábor). A tanácskozásKemény Gábor zárszavával ért véget.

Életének 75. évében elhunyt PápaynéKemenczey Judit nyugalmazott könyvtár-igazgató, aki megalapítója és több mintnegyed századon át lelkiismeretes gazdájaés egyúttal gondos szervezõje volt a szol-noki születésû Verseghy Ferencrõl elneve-zett, általános iskolai tanulók számáraévenként megrendezett nyelvmûvelõ ver-senyeknek. A versenysorozat megyei ren-dezvénynek indult 1976-ban, de néhány évalatt országos versennyé terebélyesedett,sõt határainkon túli magyar iskolákból isrendszeresen voltak résztvevõi, fõleg Er-délybõl és a Vajdaságból. A versenyekneknagy szerepük volt a felnövekvõ új nemze-dék(ek) nyelvi mûveltségének gyarapítá-sában. Drága halottunk emlékét megõriz-zük.

Az elsõ magyar nyelv napjaAz elsõ magyar nyelv napja központi ün-

nepségét a Nefmi és az Anyanyelvápolók Szö-vetsége közösen rendezte meg november13-án, a Petõfi Irodalmi Múzeum zsúfolásigmegtelt dísztermében. Kubik Anna olvasta fela köztárasági elnök üzenetét, majd beszédetmondott Hoffmann Rózsa és Szõcs Géza ál-lamtitkár. Két személyes emlékezés is elhang-zott Jókai Annától és Jankovics Marcelltõl. Amagyar nyelv megtartó erejét sugárzó versek,énekek, zenék színesítették még az eseményt.

Kibõvített elnökségi ülésDecember 10-én kibõvített elnökségi ülést

tartott az Anyanyelvápolók Szövetsége. Azülés elején kapta meg az idei Lõrincze-díjatÉder Zoltán és Pomogáts Béla. Majd GrétsyLászló elnök beszámolt a Nefmi és az ASZegyüttmûködésének tapasztalatairól (anya-nyelvi pályázat, a magyar nyelv napja, helyzet-kép az anyanyelv használatáról). Balázs Gézaügyvezetõ elnök 11 pontban foglalta össze a2011. év tapasztalatait, Kerekes Barnabástárselnök pedig az ifjúsági szervezet munkájátértékelte. Balázs Istvánné tájékoztatást adotta 2010. és 2011. évi pénzügyi helyzetrõl. Azelnökség Terjéki Tamás elõterjesztésére egy-hangúlag elfogadta, hogy a tagdíj 2012-tõl2000 Ft-ra (diákok, nyugdíjasok esetében1500 forintra) emelkedjen – s továbbra is ma-gába foglalja az ÉA. elõfizetési díját.

Miskolci szónokok2011. december 16-án negyedszer rendez-

ték meg a Miskolc város ifjú szónoka versenyt.Ezen a város és vonzáskörzete végzõs középis-

kolai tanulói vettek részt. A feladat Ariszto-telész örökbecsû szavai jegyében („AmicusPlato, sed magis amica veritas”) az igazságról,az õszinteségrõl szóló beszéd tartása volt.

Helyezettek: I. hely (a „Miskolc város ifjúszónoka” cím birtokosa): Deme Barnabás(Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, felkészítõtanára Soltész Ágnes); II. hely: Sereg Péter(Földes Ferenc Gimnázium, felkészítõ tanáraJobbágy László); III. hely: Tóth Judit (FényiGyula Jezsuita Gimnázium, felkészítõ tanáraLöveiné Árva Melinda); IV. hely: Molnár Gá-bor (Andrássy Gyula Szakközépiskola, felké-szítõ tanára Tatárné Cselei Csilla); V. hely:Mácsay Vivien (Földes Ferenc Gimnázium,felkészítõ tanára Jobbágy László); VI. hely:Tóth Máté (Diósgyõri Gimnázium, felkészítõtanára Orosz Beáta).

Nyelvészeti könyvekAdamik Béla: A latin nyelv története.

Argumentum, Budapest, 2009.Bakró-Nagy Marianne és Forgács Tamás

szerk.: A nyelvtörténeti kutatások újabb ered-ményei VI. SZTE Magyar Nyelvészeti Tan-szék, Szeged, 2011.

Ittzés Nóra (fõszerk.). A magyar nyelvnagyszótára. 3–4. köt. MTA NyelvtudományiIntézet, Budapest, 2011.

Jakab István: Nyelvhasználat – nyelvtudo-mány – nyelvmûvelés. Madách-Posonium, Po-zsony/Bratislava, 2011.

Pusztay János: Gyökereink. A magyarnyelv elõtörténete. Milyen áfium ellen kellorvosság? Nap Kiadó, Budapest, 2011.

Szépe György: A folyton megújuló nyelvé-szet. Vál. és szerk.: Terts István. Tinta, Buda-pest, 2011.

Szikszainé Nagy Irma (szerk.): A stílus-kohézió eszközei a modern és a posztmodernszövegekben. Debreceni Egyetemi Kiadó,Debrecen, 2011.

Tóth Szergej: Nyelv, kép, hatalom. Alkal-mazott nyelvészeti mesterfüzetek 4. SZTEJGYPK, Szeged, 2011.

Várnai Judit Szilvia – Mészáros AndreaÉva: Fordítókalauz. Hogyan igazodjunk el azangol nyelvû és európai uniós szövegek út-vesztõiben? Tinta, Budapest, 2011.

Voigt Vilmos: Jeltudomány. Alkalmazottnyelvészeti mesterfüzetek 5. SZTE JGYPK,Szeged, 2011.

2012. évi eseményekbõlFebruár 23–25. Implom József középisko-

lai helyesírási verseny, GyulaMárcius 3. Práter anyanyelvi nap – általá-

nos iskolás Beszélni nehéz! körök versenye,Práter utcai Általános Iskola, Budapest

Március 30–április 1. Szép magyar beszédverseny félországos döntõ általános iskolá-soknak, Kisújszállás

Április A magyar nyelv heteÁprilis 12–14. Szép magyar beszéd verseny

félországos döntõ általános iskolásoknak,Balatonboglár

Április 12–14. Társadalmi változások –nyelvi változások. 22. Manye-konferencia,Szeged

Április 20–22. Szép magyar beszéd versenyországos döntõ középiskolásoknak, KazinczyFerenc Gimnázium, Gyõr

A Hírek rovatba szánt információkata megjelenés elõtti 40. napig várjuk abalazsge@due.hu címen.

Schmitt Pál köztársaságielnök üzenete

a magyar nyelv napján

A magyar nyelv nálunk különösbecsben van. Illyés Gyula felhívja a fi-gyelmet arra, hogy alig van ország,ahol, mint nálunk, a szépírók kötetnyimûvet írtak az anyanyelvrõl. A MagyarOrszággyûlés ellenszavazat nélkül fo-gadta el, hogy november 13-a legyen amagyar nyelv napja. Ez is mutatja,hogy a kultúra és a nyelv mindennéljobban összekapcsol bennünket. Nyel-vünkben éljük meg a jelent, de bennevan a múlt, és nyelvünk üzenet a jövõnemzedékek számára is. Ezért egyszer-re kell õriznünk értékeit és okosanhasználnunk, valamint tudatosan fej-lesztenünk. Kazinczy Ferenc, nyelvünkmegújítója ezt így fogalmazza meg: „Anyelv dolgában nem a szokás a fõ tör-vény, hanem a nyelv ideálja, hogy anyelv az legyen, aminek lennie illik: hív,kész és tetszõ magyarázója mindannak,amit a lélek gondol és érez.” A magyarnyelv napján emlékezzünk meg mind-azokról, akik azért cselekedtek, hogymost magyarul beszélhessünk.

HÍREK – ESEMÉNYEK

18Édes Anyanyelvünk 2012/1.

Grétsy László rovata

Mindenekelõtt a 2011. októberi számunkban közölt rejtvé-nyek helyes megfejtését adjuk meg.

I. A körben a megfejtés! 1. Kicserél. 2. Bezsúfol. 3. Szónokol.4. Hajópark. 5. Csalétek. 6. Csinosít. A kör alakban elhelyez-kedõ kockákból kiolvasható megfejtés: Katona József.

II. Még egyszer: oda-vissza! 1. Mécs – Csém. 2. Sebe – Ebes.3. Rege – Eger. 4. Lágy – Gyál. 5. Ó romok – Komoró. 6. Rútõzem – Mezõtúr. 7. A nyomor – Romonya. 8. Degesz – Szeged.9. Epét – Tépe. 10. Ennyit – Tinnye.

III. Író és mûve. 1. Bánk bán. 2. Április. 3. Balsors. 4. Szap-phó. 5. Piroska. 6. Kipling. 7. Golgota. 8. Komárom. 9.Döbrögi. 10. Vasorrú. 11. Élektra. A rejtvényábra középsõ so-rában olvasható színmû címe: Kispolgárok. Szerzõje a 75 éveelhunyt író: Makszim Gorkij.

IV. Kígyórejtvény. Arcátlan – Norvég – Gereblye – Evakuál –Lapu – Ugrifüles. A kezdõ- és a kapcsolódó betûkbõl összeol-vasható verscím: Angelus. Szerzõje a hetven éve elhunytReményik Sándor. (Több megfejtõnk jelezte, hogy tévesen ne-veztük a keresendõ személyt erdélyi pap költõnek, mivel nemvolt pap. Az amúgy sem könnyû feladvány ilyen szándéktalantovábbi nehezítéséért mind a szerzõ, mind a szerkesztõ elné-zést kér.)

V. Szójátékos csattanó. Harmadjára pedig azt mondta, hogymost már szabad a gazda.

Azok közül a megfejtõink közül, akik megoldásukkalelérték a sorsolásban való részvételhez szükséges 70 pontot,a következõk részesülnek könyvjutalomban, amely ezúttalSzathmári István Hogyan elemezzünk verset? címû munkája:Csernyik Szilvia, Balassagyarmat, Áchim András u. 6–8.(2660); Deutsch Anna Mária, Budapest, Nezsider park 11. II.em. 6. (1142); Fábián György, Csongrád, Dália u. 13. (6640);Gyárfás István, Aszód, Pesti út 2/5. (2170); Ilyésné Tóth Viktó-ria, Nyíregyháza, Zerge u. 19. (4481); Mezey László, Józsa,Sillye Gábor u. 70. (4225); Németh Ibolya, Budapest, Balázspark 7. I. 3. (1142); Rába Ildikó Mariann, Békésszentandrás,Áchim L. András u. 12. (5561); Tripolszki Dalibor, Szerbia,24400 Zenta, Munkás u. 3.; Varga Irén, Celldömölk, Hunyadiu. 34. A nyerteseknek gratulálunk!

A Pontozó új feladataiI. Oda-vissza – harmadszor! Balog Lajos szerzõnk jóvoltá-

ból a múlt évben kétszer is közöltünk egy-egy olyan feladvány-sort, amelynek meghatározásaira mindig egy olyan szóval kel-lett válaszolni, amely visszafelé olvasva egyik településnevünk-kel azonos. Az érdekes rejtvény egy megfejtõnket is megihlet-te, s õ is küldött be egy hasonló, természetesen eddig még nemszereplõ helyneveket tartalmazó sorozatot. Olvasóinknak azemlített módon ismét tíz olyan szót kell megtalálniuk s bekül-deniük, amelyek visszafelé egy-egy településnevet adnak. Min-den helyes megoldásért 2 pont jár, összesen tehát 20.

1. Parasztvezér volt 2. Balkezes3. Gubós növény 4. Kenõcs5. Mázsál 6. Ruhát tisztít7. Folyadékot 8. Düledéket9. Hegyfok 10. Hossz

II. Egy verscím. Rejtvényünkben tíz meghatározást adunk,s mindegyik meghatározás alá egy betûsort, amelynek betûibõlválaszolni kell a kérdésre, de úgy, hogy a megadott betûkbõlkettõ vagy három mindig megmaradjon. Ha olvasóink megfej-tése helyes, akkor a megmaradt betûket összeolvasva Koszto-lányi Dezsõ egyik versének címét kapják meg. A meghatározá-

sok megfejtésén kívül ezt a verscímet is be kell küldeni. A he-lyes megoldás 20 pontot ér.

1. A . . . . . kísértet (Krúdy regénye):O, P, R, É, D, I, L, I, N, O2. Ház és tört is lehet ilyen:E, E, E, E, G, I, M, L, T, S

3. Európai hegyvonulat:K, D, Á, A, P, R, T, K, O, Á

4. . . . . . . . tanár úr (ismert filmcím):A, B, L, N, N, J, H, K, I, Á5. Könnyû betûrejtvény: S/S:Á, N, E, E, E, K, S, S, P, R

6. Móricz Zsigmond regénye:R, E, O, G, Y, K, O, N, O, K

7. Csokonai Dorottyájának színhelye:K, E, R, T, O, A, P, S, Á, V8. Görög eredetû férfinév:K, R, L, E, I, N, Ó, S, T, F9. Fûszer- és gyógynövény:

K, Ö, R, K, Û, F, K, K, U, A10. Egry József kedvenc témája:

B, A, L, T, A, Ö, N, O, M, E

III. Mû és alkotója. Olvasóink feladata a függõleges sorok-ra helyes választ adni. Ha ez sikerrel jár, akkor a középsõ, teháta negyedik vízszintes sorban egy 200 éve született angolregényíró ismert mûvére találhatnak rá. A regény címéért ésalkotójuk nevéért egyaránt 10 pontot lehet szerezni, összesentehát 20-at.

A függõleges sorok meghatározásai: 1. Vetélkedés. 2. Házi-állatok legeltetõje. 3. Olyan, mintha méhek gyûjtötték volna. 4.Szórakozóhely elkülönített fülkéje. 5. Erdei állat. 6. Munka-bér. 7. Boldogságból született lángolás. 8. A legtöbb vadász-puska ilyen. 9. Könyörgés. 10. Orbán is okozhatja. 11. Nász-utasok városa. 12. Mesebeli szörny.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

IV. Szójátékos csattanó. Megfejtésül a Bolondos számtancímû, túloldali rejtvény csattanóját kell beküldeni. A helyesmegfejtésért 25 pont jár.

Az e számunkban közzétett rejtvények együttes értéke 85pont, de már 70 pont is elég ahhoz, hogy a megfejtés beküldõjerészt vehessen a sorsolásban, és egy értékes könyv nyertese le-hessen. Könyvjutalomban tíz megfejtõ részesül. A feladványokmegoldását 2012. április 1-jéig kell elküldeni címünkre: ÉdesAnyanyelvünk, Pontozó, Budapest, Károlyi Mihály u. 16. vagya rovat vezetõjének e-mail címére: gretsyl@t-online.hu.

Minden olvasónak jó szórakozást és sikeres megfejtést kí-vánnak a rejtvények készítõi:

Harmati Gizella (III.), Mercsek Timea (I.),Takács István (II.), Schmidt János (IV.)

Édes Anyanyelvünk 2012/1. 19

Szójátékos csattanóBOLONDOSSZÁMTAN

– Hány fekvõtámaszttudsz csinálni, pajtás?

– Tízet-tizenkettõt.– Na, ezzel alaposan le-

maradnál a diliházban!– Honnan veszed?(A választ az ábra fõ sorá-

ban rejtettük el.)

Új szavak, kifejezések(68.)

Nem szótározott szavaktárháza

csikus – kismalac. Pl. „Doktor úr,beteg a csikus” (Borsod megye)

dizájner drog – olyan kábítószer,amely hatásában felveszi a versenyt ille-gális társaival, de fogyasztását, illetveárusítását nem tiltja a törvény (MagyarNemzet, 2010. júl. 17.)

fidesznyik – Fidesz-aktivista (HetiVálasz, 2011. szept. 8.)

gépez(ik) – számítógépezik

illatol – szagol

kulthely – kultikus hely, kultuszhely,különösen: szórakozóhely

nadrágvadász – férfiakra utazó nõ; aszoknyavadász mintájára alkotott szó

netceleb – az interneten felfutó hí-resség

Palócia – a Palócföld tréfás megne-vezése

pánikgomb – vészjelzõ (bankokban,boltokban, amelynek segítségével arendõrséget lehet hívni)

parisztozik, szétparisztozik – szét-fröccsen, szétspriccel (Erdély)

pizsamázás – esti (ottalvós) összejö-vetel, buli, másként: pizsi-parti

a szegények adója - az áfa szóképesmegnevezése

termálháromszög – Sárvár, Hévíz ésBük közös megnevezése (Vas Népe,2011. okt. 6.)

ütközés – összezördülés, konfliktus.Pl. „hogy megosszák a nyilvánossággal... emberi gyarlóságaikat, ütközéseiket,sikereiket és kudarcaikat” (MagyarNemzet, 2010. jan. 9.).

A rovat 1998–2010. között megjelentanyagát tartalmazza a következõ kötet:Jelentés a magyar nyelvrõl. Új szavak,kifejezések. Szerk.: Balázs Géza.Inter-MSZT, Budapest, 2010. Új ide-gen szavak magyarítását megnézhetivagy ajánlhatja a www.szomagyarito.huhonlapon. 2011 novemberétõl a honlapelkezdte az új magyar szavak és kifeje-zések gyûjtését és megosztását is!

B. G. és B. M.balazsge@due.hu

20

Wagner Alfréd budapesti olvasónk azt nehezményezi,hogy a reklámban préselt disznósajtot hirdetnek, holott –mint írja – „préselés nélküli disznósajt már hosszú ideje nemlétezik. Néhány évtizeddel ezelõtt ugyanis sokan megbete-gedtek a disznósajttól, s ezért a hatóság elrendelte az erõ-sebb kisajtolást, hogy a legkevesebb levegõ, illetve víz se ma-radjon a gömböcben, s ezáltal elkerüljék a fertõzést”. Ha ígyvan, akkor csakugyan miért kérkedünk a préseléssel?

Erre az épületes szövegre a Gyógyszerészet cí-mû folyóirat figyelt fel, majd be is mutatta olvasói-nak. Azt hiszem, mint „gyöngyszemet” a Nyel-vész-leletek között is érdemes „közkinccsé” tenni– írja Láng Miklós balatonalmádi olvasónk, egy-úttal kollégánk. Tanácsát máris megfogadjuk!

Én úgy ismerem ezt a közmondást, hogy A szomszéd rétje mindig zöldebb, sjobb is lett volna ennél maradni, mivel a fû fõnév birtokos személyjeles alakjai-ban nem a szótári tõ (fû-), hanem a megrövidült és v-vel bõvült melléktõ (füv-)áll a toldalék elõtt: füvem, füved, füve stb. Arról pedig ne is beszéljünk, érde-mes volt-e egy ilyen gyönge poén kedvéért négy hónapon belül kétszer is meg-szegni a magyar nyelv alaktanának egyik szabályát. (A lapkivágatokat és kom-mentárjukat K. G.-tõl, a Nemzeti Sport rendszeres olvasójától kaptuk.)

Igaz, hogy a sajtóhibákkal Dunát lehetne rekeszteni, de a dunna szót to-vábbra is két n-nel írjuk. (A hibát Ostorházy József, a Borsodi Apró hirdetõ-újság olvasója vette észre; közzéteszi: K. G.)

Kettõ ön? Inkább 2-n! (Holczer József,Kecskemét)

Ami sok, az sok! (H. J.)

I.Ifjúsági melléklet

Lám, a kevés is lehet(elég) sok

(Alulírott elismerem, hogy a történet szereplõi nem ki-talált személyek; a leírtak valóságos, megtörtént esemé-nyeken alapulnak, nem a fantázia szüleményei.)

Az egyik budapesti aluljáróban történt. Egy fejkendõsidõs asszony három súlyos csomaggal igyekezne a villa-moshoz. Két csomagot felemel, majd elindul a lépcsõkönfölfelé. Visszanéz az õrizetlenül maradt harmadikra.Visszamegy, az egyik táskát leteszi, az elsõre otthagyottatfölveszi, egy-két bizonytalan lépést tesz, majd megáll,visszafordul. Tanácstalan. Egy fiatalember – látva az idõsnõ küszködését – megszólítja: „Jó napot kívánok! Segíthe-tek?” Majd két csomaggal elindul fölfelé a járdaszigetre.Az asszony két-három lépcsõfoknyi távolságból követi,közben láthatóan bizalmatlanul méregeti a segítõt. Né-hány másodperc múlva befut a villamos a megállóba; a fia-talember fölteszi a három csomagot a jármûre, s egy hal-vány mosoly kíséretében elköszön. Mielõtt a vezetõ be-csukná az ajtót, az asszony még annyit mond segítõjének:„Uram, hálásan köszönöm! Ön visszaadta a hitemet azemberekben!”

Kerekes Barnabás

Kincskeresésa 21. században

Tanárként nap mint nap sok-sok tizenéves fiatallal va-gyok kapcsolatban, és gyakran megdöbbenve tapasztalom,mekkora generációs szakadékot jelent már az a 8–10 év is,amennyi köztük és köztem van. Elég csak egy kicsit körül-néznem, hogy megértsem az okát. Ha szemügyre veszem aközeget, amelyben õk felnõnek, sajnálni kezdem a fiatalo-kat, beleértve magamat is. Másmilyen ez a világ, mint aszüleimé volt vagy a gyerekkoromé: felgyorsult, önzõ,anyagias. Sokszor felmerül bennem a kérdés, hová lettekaz értékek? Mármint az igaziak, a kincsek… Két példátszeretnék felidézni a közelmúltból.

Az egyik a Péchy Blanka-emléknapon történt. Két diá-komat kísértem a versenyekre. Láthatóan jól érezték ma-gukat, egyikük például csillogó szemmel újságolta, milyenjót beszélgetett a szünetben a „vetélytársával”, és mond-tak egymásnak verseket is. Igen, verseket! Csak úgy. A ma-guk és egymás szórakoztatására. Aztán hazafelé utunkbanmegütötte a fülünket, hogyan szórakoztatja egymást kéttizenéves fiú. Nem szeretném idézni, és nem is tûrnék mega lap hasábjai. Elég annyi, hogy a lányok felsóhajtottak:„Hát igen, errõl beszélt az a tanár úr a megnyitón…” (Ke-rekes Barnabás tanár úr beszélt ott a beszéd és a magatar-tás eldurvulásáról, az egymás iránti tisztelet eltûnésérõl.)

Hasonló a tanulsága a másik esetnek is. Szeptemberbena Kazinczy-díj Alapítvány idei gálamûsorán Szakonyi Ká-roly többek között arról beszélt, milyen jó volt, amikormég létezett a Vers mindenkinek címû televízió-mûsor.Hallottam, amint erre mögöttem, a közönség soraiban va-lakinek halkan kiszalad a száján: „Most meg a Való világmegy…” Még akkor is ezen gondolkodtam, amikor márSinkovits Imrét néztük és hallgattuk a kivetítõn, amintegy Illyés-verset szavalt. Tudom, költõi a kérdés, de csakaz járt a fejemben, hogy ha manapság minden ócska, sem-mit érõ hulladékot el lehet adni, akkor EZT miért nem?Miért éppen erre nem kíváncsi senki?

Leginkább csak egyvalamit szeretnék a diákjaimnakadni. Mindnek egy-egy kincskeresõ kisködmönt.

Dömötör Andrea

TanulságosIskolába menet Budapesten a 6-os villamoson voltunk

fültanúi az alábbi beszélgetésnek. Két fiatal férfi társal-gott (nem tizenévesek); annyira megrökönyödtünk a hal-lottakon, hogy a leszállást követõen szó szerint lejegyez-tük azt, amit mondtak. Aligha kell hozzáfûznünk bármifé-le magyarázatot is! Íme:

– Te, mikor lesz már karácsony?– Decemberben.– De tavaly is akkor volt.– Jó, de idén 24-én lesz.– De tavaly is akkor volt.– De most még 26-án is karácsony lesz.– Ne mondd már, tavaly is még 26-án is karácsony volt.– Ez érdekes.– Tudom már, ez azért van, mert idén szökõév van.A szem- és fültanúk:

Marton Péter, Vikár András

A sport sem magyar, akkor a nyelve?Az elmúlt években a sportnyelv is változott. Ez egyrészt

az újságíróknak köszönhetõ, másrészt pedig annak a tény-nek, hogy egyre több olyan sportágról is szólnak a hírek,amelyekrõl a rendszerváltás elõtt csak keveset hallhat-tunk. Ez az újszerûség vajon hogyan hathat a szavak ma-gyar megfelelõinek megalkotására? Érdemes-e egy angolszó vagy kifejezés helyett a magyart használni? (Megjegy-zem: a sport szó sem magyar eredetû, ugyanis SzéchenyiIstván Naplójában idegen szövegben jelenik meg. A szótmagyar textusban elõször Petrichevich Horváth LázárHonderûje közli az 1843. november 4-i számban: „A k.ladányi vadászatok f. hó 8. napján bevégeztetnek… Az ideisport igen jól ütött ki.”)

Sokszor már a sportágak elnevezésekor bajban van azember (fõként az amerikai eredetûek esetében). Például abaseball nõi változatára, a softballra nehéz magyar megfe-lelõt találni. Nem beszélve a szabályok ismertetésérõl, akülönbözõ szakszavakról. Az amerikai futball esetébenálljon itt néhány példa: a) False start: a támadó egységbõlvalaki a labda megindulása elõtt bemozdul. 5 yard. b)Offensive holding: egy play során a támadó egység vala-mely tagja szabálytalan blokkolással segíti a labdás em-bert. 10 yard. Ez utóbbi szabály magyar ismertetésébõl iskitûnik, hogy a play szóra sem mindig a játék fordítás amegfelelõ. A bonyolult szabályok miatt meggondolandó,hogy érdemes-e ezekben a sportágakban magyar szavakathasználni. Bizonyos esetekben, ha egyszerûsíthetõ egy ki-fejezés, mint pl. a támadó vagy a védekezõ, akkor érdemes,ám a bonyolult, csak körülírással lefordítható esetekbenaz angol alkalmazása is elfogadható.

Brézai Zoltán

A bátorság béreÉletem nagy áldásának tartom, hogy többször is részt ve-

hettem az Anyanyelvápolók Szövetsége ifjúsági tagozatánakrendezvényein (pl. táboraiban) és a Beszélni nehéz! mozgalomeseményein. Középiskolásként igen hamar rájöttem, hogy jóemberek, nagyszerû fiatalok közé kerültem. Természetesnektartottam, hogy az egyetemre bekerülve szakkört szervezünk, sfolytatom a Komáromban elkezdett nyelvmûvelõ munkát.Meglepetésemre meghívót kaptam a körvezetõk (ön)tovább-képzõ táborába. Bevallom, az ifjúsági rendezvények remek ta-pasztalatai ellenére bõven volt bennem kétség, hiszen a tábo-rozóknak egy része többször volt ilyen egyhetes programon,mint ahány éves vagyok. „Bátorságom bére” egy felemelõenszép hét élménye. Ennek a tábori beszámolónak a megírásátazért is vállaltam, hogy megnyugtassam a hozzám hasonló ko-rú fiatalokat: bátran mondjanak igent, ha meghívást kapnak.Teljes jogú résztvevõként, egyenrangú partnerként lehetünkott, a hangulat a „csongrádi” táborokét idézi.

De mazsolázgassunk a hét történéseibõl! A körvezetõk 25.továbbképzõ táborát július 5–10. között Szegeden rendeztékmeg, a Karolina Általános Iskola Kollégiuma volt a „bázi-sunk”.

Az esemény rangját jelezte, hogy a Városháza pazar dísz-termében volt a megnyitó, itt kezdõdtek meg a Deme pro-fesszor úrról szóló megemlékezések. Rendkívüli volt „A mimúzeumunk” program, a körvezetõk levelekkel, régi fényké-pekkel, izgalmas történetekkel idézték fel a Beszélni nehéz!mozgalom 24 táborának emlékezetesebb pillanatait.

A reggeleket rendszerint mondatjelöléssel kezdtük VadászGusztávné és Kerekes Barnabás vezetésével. Vincze Klárátólérdekes történeteket hallhattunk a szegedi boszorkányokról;megtekintettük a Bálint Sándor-emlékházat, ahol a híres sze-gedi paprikáról egy sereg új dolgot tudhattam meg. Táborozótársunk, Tilless Béláné József Attila verseibõl összeállított elõ-adással lepett meg minket. Nagy L. János professzor az új stílu-sú népdalokról tartott elõadást; Schirm Anita a reklámok vilá-gába kalauzolt bennünket. Bagdy Emõkét már nagyon vártam,életfeladatainkról tartott elõadásában szerintem mindenkimegtalálta a neki szóló útravalót. A Dómban orgonakoncert-tel vártak minket. Hódmezõvásárhelyre is eljutottunk: a Beth-len Gábor Református Gimnázium könyvtárának kincseinámulhattunk, majd az Emlékpont kiállításainak segítségévelvisszasétálhattunk a rendszerváltás elõtti idõkbe. Ambrus Sán-dor fazekasmesterhez, illetve Szakál László citerakészítõhöz isellátogattunk, majd Nagymágocsra és Orosházára mentünk,ahol a szívélyes vendéglátók, szervezõk nagy örömünkre beik-tattak a programba egy meglepetés dzsesszkoncertet is.

Az utolsó napra is jutottak csemegék: Kiss Gábor bemutat-ta a sokak által ismert Tinta Könyvkiadót, és néhány érdekesszótárat is hozott a gyûjteményébõl. Kováts Dániel tanár úrrala rab Kazinczy nyomába eredtünk, Rozsnyai Jenõné kétArany-balladát elemzett. Meszlényi László zseniális elõadásamindenkinek a tetszését elnyerte, Liszt Ferencet mutatta beegy kicsit másféle megközelítésbõl.

A vállalkozóbb kedvûek Ópusztaszerre kirándultak, másoktartalmas szegedi programokkal múlathatták az idõt. Az utol-só estére maradt táboraink kedvenc programpontja, aBordi-est. Most sem okozott csalódást, a közös éneklés mégközelebb hozott bennünket egymáshoz.

Ezúton is szeretném megköszönni a szervezõknek,Némethné Balázs Katalinnak, Szabó Máriának, RozsnyaiJenõnének és Bozó Klárának a rengeteg munkát és törõdést.Azt hiszem, minden résztvevõ nevében mondhatom, hogy re-mek hét volt, mindenbõl a lehetõ legjobbat kaptuk. Új táboro-zóként már az elsõ naptól otthon éreztem magam, hála nekikés a szeretetteljes, befogadó körvezetõknek.

Skoda Fanni

Anyanyelvápolók találkozásaKolozsváron

Október 29-én, egy szombat délelõttön Kolozs-váron újra találkoztunk néhányan, erdélyiek ésmagyarországi vezetõségi tagok. Különleges alkalomvolt, úgy örültem, hogy ott lehetek a Georgius Aran-ka Társaság elsõ évnyitó találkozóján.

Nem tudtam, hogy milyen lesz, mire számítsak, delassan minden letisztult, ahogy elkezdõdött a ta-nácskozás. A Csicseri borsó, bab, lencse címû népdaljó kezdetnek bizonyult, hiszen Egyed Emese, azAranka Társaság elnöke nagyon ötletesen állítottapárhuzamba a népdalban említett lány csinosításátanyanyelvünk csinosításával, amelyet mindannyi-unknak feladatunknak kell tekintenünk. Ezután afelszólalók közül mindenki az elõtte szóló szavairatámaszkodva osztotta meg velünk gondolatait. Tõ-kés Erika, a társaság társelnöke volt a második fel-szólaló, aki az Aranka György Nyelv- és Beszédmû-velõ Verseny megalakulásáról, versenyformáirólszólt pár szót. Kerekes Barnabás tanár úr, az Anya-nyelvápolók Szövetsége társelnöke az Aranka-ver-seny és a magyarországi versenyek hasonlatosságai-ról, jellegzetes feladataikról és a pontozásról beszélt.Beszámolt a szövetség által rendezett táborokról,rendezvényekrõl, és ízelítõt adott a 2012-es év prog-ramjaiból, amelyeknek koronája a „csongrádi tá-bor”, amelyet idén huszadik alkalommal rendeznekmeg. A „huszadikság” ténye magában hordozza aztis, hogy különlegesnek kell lennie, ezért nem egy ma-gyarországi, történelmi nagyvárosban lesz, hanem akis kalotaszegi faluban, Zsobokon, összefûzve a IV.Aranka György táborral. Ezt követõen megnéztük apécsi és zsoboki táborokról készült filmeket, majdTerjéki Tamás bemutatta a szövetség és az ArankaTársaság akkor frissen elkészült új honlapját(http://aranka.anyanyelvapolo.hu), beszélt az inter-netes anyanyelvi játékról, a Rejtvénypárbajról is.

Délután a Házsongárdi temetõben részt vettünk aSzilágyi Domokos sírjánál tartott megemlékezésen,aztán meglátogattuk Dsida Jenõ, Kós Károly, BerdeMózes, Apáczai Csere János és még sok neves köl-tõnk, írónk sírját.

Reméljük, a 2012-es év a Jóisten segítségével meg-ajándékoz bennünket még sok ilyen együtt töltöttpillanattal és új baráttal, akiknek a szívében van egykis zug, ahol az anyanyelv iránti szeretet, tisztelet ésalázat rejtõzik. Szerencsére ez összehozza az embe-reket, és alkalmat ad arra, hogy láthassuk még egy-mást.

Szabó Rita

További beszámolók olvashatók a rendezvényrõlaz Aranka Társaságnak (http://aranka.anyanyelv-apolo.hu) és az ASZ ifjúsági szervezetének (http://aszisz.anyanyelvapolo.hu) honlapján.

II.Ifjúsági melléklet

III.Ifjúsági melléklet

Végre egy kezdeményezés, amely elsõdleges céljául azanyanyelv védelmét, megõrzését tûzte ki, ráadásul olyan for-mában, hogy az a lehetõ legtöbb emberhez eljusson. Sokszorgondot okoz Erdélyben, hogy hogyan is szóljunk egy eladóhoz,közintézményben dolgozó személyhez, taxishoz, kisebbségbenélõ magyarként vagy idelátogató, magyar anyanyelvû turista-ként. Mindkettõre megoldást jelenthet, ha széles körben elter-jed a kolozsvári civil szervezetek által életre hívott „Igen, tes-sék!” mozgalom, melynek célja – mint honlapjukon szerepel –„a magyar nyelv nyilvános használatának elõsegítése olyannagyvárosokban, ahol a magyar nyelvû népesség kisebbségbenvan”. A módszer rendkívül egyszerû: egy ingyenesen beszerez-hetõ matricát kell elhelyezni jól látható helyen, ott, ahol leg-alább egy alkalmazott beszél magyarul. (Persze, az még kérdés,hogy a nem magyar tulajdonban lévõ vállalkozásoknál mennyiakarat lesz erre, de ezt egyelõre nem tudjuk, ugyanis még csakmost indult a mozgalom.)

Mikor elõször megláttam a matricát egy vegyesbolt ajtaján,azt gondoltam, hogy az elsõdleges célközönség az idelátogatómagyarok lehetnek, akik nem tudnak az állam nyelvén. Tény,hogy ennek az elvárásnak is eleget tesz a mozgalom, ám nemez a legfõbb célja, hanem – közvetve vagy közvetlenül – anyelvõrzés, a nyelvmentés. Kisebbségi környezetben, ahol amagyarság aránya legtöbbször 20–30% körül van (vagy inkábbaz alatt mozog), az embernek eszébe sem jut nyilvános helyenmagyarul megszólalni. Nem is azért, mert attól fél, hogy emiattvalamiféle hátrányt szenved, hanem egy általános kényelmes-ség miatt; hiszen minek megfutni egy fölösleges kört, mikor va-lószínûleg úgyis oda lyukadunk ki, hogy románul kell majd be-szélnünk. Persze, emiatt gyakran két magyar ember románulbeszél egymással, csupán azért, mert egyik sem tudja a másik-ról, hogy anyanyelvükön is beszélhetnének. Holott egysze-rûbb, könnyebb, gördülékenyebb volna a társalgás, nem kelle-ne hosszú percekig azon gondolkodni, hogy ezt vagy azt hogy ismondják szépen, szabatosan románul.

A nyelvmentés azonban nem csupán a fent említettekbenérhetõ tetten. Sok ember számára már a helyes magyar szómegtalálása is gondot jelent – a mozgalom honlapján kitûnõpéldát olvashatunk: „aki a hentesnél sohasem hallotta magya-rul: »Kérem, vegye vissza a mócsingot!«, csak azt, hogy »Hai,nu mai puneþi atâta zgârci!«, valószínûleg már nem fog olvasásközben elvigyorodni Buzgó Mócsing nevén (ha még olvas egy-általán Rejtõt)”. Valóban, aki nem igyekszik tudatosan hasz-nálni az anyanyelvét, az az otthoni és esetleg vallási élet kerete-in kívül esõ területeket nem fogja magyarul ismerni, hisz hiva-talosan sosem használhatja például a hátszín, a tarja, a karaj, azáfás számla, a nyugta, a vény vagy akár a motorháztetõ, a bizton-sági öv, a nyerges vontató stb. szavakat, kifejezéseket. Észrevét-lenül sorvad, hal el így a nyelv, hiszen a beszélõk azt hiszik, õkmagyarul beszélnek, de szavaik fele, kétharmada nem magyarszó. Akarattal, odafigyeléssel természetesen lehet ez ellen ten-ni, de a fogalmak magyar megfelelõinek használata így is csakegy szûkebb körben lehetséges. Ha azonban a mozgalom elter-jed, most (még) szokatlannak tûnõ helyzetekben is használhat-juk majd az anyanyelvünket, és így talán visszahozhatók lesz-nek a köztudatba olyan kifejezések, amelyek már a passzív szó-kincsünkben is alig élnek.

Széman E. Rózsa

További részletek olvashatók a mozgalom honlapján, ahttp://igentessek.ro oldalon.

A munka világába belépve szembesülnöm kellett azzal aténnyel, hogy nem ismerem kellõen az irodai szakzsargont, hiábatanultam évekig angolul. TLA-k (magyarul HBR-ek) repkedtekszóban és írásban egyaránt, mindenki rohanásban volt, én pedigcsak kapkodtam a fejemet. Szerencsére digitális bennszülöttként,mert állítólag az vagyok, ASAP sikerült ezt a hiányosságomat pó-tolni, hiszen tudtam: STFG.

Ha irodában fogsz dolgozni, már most érdemes draftot írnod,mert a következõ kifejezések ismeretével és használatával az elsõheteket könnyedén túlélheted, már-már az irodai kommunikációprofesszorának fogod érezni magad.

Ha egy projektet kell leadelned, ne felejts el timingolni, illetvea TBD feladatokat megismertetni. A legcélravezetõbb, ha asupporttól a következõ nap EOB-ig kéred bulletpontosítva adraftot. Ha ez idõben megérkezett, és sikerült kommenteket fûz-nöd hozzá, küldjed vissza mailben, TO-ban azokat feltüntetve,akiknek még dolgozniuk kell vele, CC-ben pedig azok a kollégákkapják meg, akiknek már nincs dolguk. Ezt követõen jó, ha a PPTASAP elkészül. A slide-ok tartalmazzák a fõbb message-eket, ter-mészetesen bulletpontokban. Érdemes néhány diagrammal is szí-nesíteni a prezentációt.

Multinacionális környezetben általában negyedévekben kellgondolkodni, így már most érdemes megjegyezni, hogy az elsõ ne-gyedév a Q1, a második Q2, és így tovább. Ha a sales-esekkel ésmarketingesekkel kapcsolatba kerülsz, gyakran el fog hangzani,hogy egy-egy termék milyen BTL-en, ATL-en, DM-ben fog fel-tûnni. Ha pedig szabadságra mész, ne felejtsd el beállítani az OOOüzenetet.

Úgy gondolom, sikerült elérnem a kitûzött targetet, a TLA-sKPI-mutatóm biztosan túlteljesült a cikkben.

Idõ kellett ahhoz, hogy megszokjam az új környezetet, nagynehezen megértsem a körülöttem repkedõ munkahelyi szakzsar-gon tényleges jelentését. Igyekszem kerülni az idegen kifejezésekés rövidítések indokolatlan használatát, de be kell ismernem,azoknak egy része, sajnos, így vagy úgy, mégis beszivárgott a min-dennapi nyelvhasználatomba. A napi munkát nagyban segíti, haegy nyelvet beszélünk, azonban hiszem, ha az idegen szavak he-lyett a magyar megfelelõt alkalmaznák az emberek, a szakzsargonsem gyarapodna ilyen mértékben.

Horváth Krisztina

SZÓTÁRASAP (As Soon As Possible): amilyen gyorsan csak lehetATL (Above The Line): hagyományos reklámeszközök gyûjtõneve,

pl. rádió, televízió, nyomtatott sajtóBTL (Below The Line): nem hagyományos reklámeszközök gyûjtõ-

neve, pl. DM, telemarketingbulletpont (bulletpoint): vázlatpontCC (Carbon Copy): elektronikus levelezésben a másolatot kapó

személyDM (Direct Mail): közvetlen levéldraft: vázlat, tervezet, piszkozatEOB (End of Business Day): az üzleti nap végeFYI (For Your Information): figyelmedbe ajánlom, szíves tájékoz-

tatásulHBR: hárombetûs rövidítésmail: elektronikus levél, villámpostamessage: üzenetOOO (Out of Office): „házon kívül”, nem tartózkodik az irodábanKPI (Key Performance Indicators): fontos teljesítménymutatóklead: irányít, vezetPPT (PowerPoint Presentation): PowerPoint bemutató, amely pre-

zentációk készítésére szolgálQ1 (Quarter 1): 1. negyedévsales-es: értékesítõSTFG (Search The Fine Google): „Keresd a Google-on!”slide: dia, a PowerPoint programban készülsupport: támogatástarget: célTBD (To Be Defined): meghatározásra vár, meghatározandótiming: idõzítés, ütemezésTLA (Three Letter Abbreviation): hárombetûs rövidítésTO: elektronikus levelezésben a címzett

Kedves Olvasó! FYI,avagy a multi-szakzsargon

IV.Ifjúsági melléklet

ÉA ifjúsági melléklet, 2012. februárAz Anyanyelvápolók Szövetsége Ifjúsági Tagozatának

hírlevelét Kerekes Barnabás szerkesztette.Cím: 1053 Budapest, Károlyi M. u. 16.Villámposta: ea@anyanyelvapolo.hu

Az Anyanyelvápolók Szövetségének Ifjúsági Szervezete2005-ben indította útjára internetes anyanyelvi rejtvény-játékát. Kéthetente újabb és újabb feladványokat lehetettmegfejteni, majd a legjobb megfejtõket az aktuális tanévvégén könyvjutalommal díjaztuk. A játék ötéves mûködésesorán összegyûjtött tapasztalatok alapján gondoltuk to-vább az anyanyelvi játékok internetes megjelenési formá-ját. Így született meg az Anyanyelvi rejtvénypárbaj TerjékiTamás elgondolásában, Mihály Balázs Attila programjávalés az ifjúsági tagozat vezetõségének gondozásával.

A rejtvénypárbaj egy valós idejû böngészõs játék. A re-gisztrált játékosok többféle rejtvénytípussal tudnak ját-szani egyenként, vagy akár csapatban is. A típusok sokféleterületet ölelnek fel, vannak köztük logikai alapú és lexi-kális tudást igénylõk is. Épít az anyanyelvi ismeretekre ésaz általános mûveltségre. Formájukat tekintve készülnekrejtvények és kvízkérdések is. Megtalálhatjuk a közked-velt képrejtvényeket, anagrammajátékokat vagy palindro-mokat, de ezeken kívül számos hagyományos és új típus ishelyet kapott.

A játékos a feladványtípusokat egyénileg gyakorolhatja,így felkészülhet a többiek elleni játszmákra. Egymás ellenkétféleképpen játszhatunk. A párbaj 2–6 játékos vagy csa-pat között zajlik. A nehézségi szinttõl függõen 3–7 felad-ványtípust kapnak a játékosok 5–5 feladvánnyal. A megfej-tések megadására típustól és nehézségi szinttõl függõen10–90 másodperc áll rendelkezésre. A licitjáték a hagyo-mányos licit szabályait követi. Megadott mennyiségû zse-tonból a játékosok vagy csapatok licitálhatnak a válasz-adás jogára. A játékmenet a párbajhoz hasonlóan zajlik.Mindkét esetben az a játékos vagy csapat nyer, aki (amely)a legtöbb pontot gyûjti össze.

A megnyert játékok, megfejtett feladványok és meg-szerzett pontok alapján a játékosok nevét egy összesítettranglistába rendezzük, így megtudhatjuk, ki volt az azna-pi, a múlt heti vagy akár a tavalyi legjobb játékos. Mind-emellett a játékosok egyéni statisztikájuk alapján rango-kat kaphatnak, amelyek új, nehezebb, esetleg hosszabbjátékmódok elérését teszik lehetõvé.

A késõbbiekben tervezünk rejtvénypárbaj-bajnokságo-kat is az ASZ helyi csoportjai, valamint általános és közép-iskolák, egyetemi közösségek, baráti társaságok között is.

Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy na-gyon sokan kedvelik a játékot. Új rejtvények, új funkciókkészülnek és jelennek meg az év során. Jelenleg is közel5000 anyanyelvi feladvány található adatbázisunkban,ezeket végigjátszva igazán jó gyakorlatot szerezhetünk azelkövetkezõ csatákhoz.

A játék elérhetõ a http://rejtvenyparbaj.hu oldalon.Szívbõl ajánljuk mindenkinek!

TT

Soha ennyi megfejtést nem kaptunk még, mint az Ál-bölcsességek címû rejtvényünkre. Köszönjük! Ez nagyöröm számunkra, még ha a megfejtések javítása, értékelé-se jóval több munkával járt is. Játékostársaink alaposanmegdolgoztak a megfejtésért, számtalan variációt küldteka szólásokból, közmondásokból.

Szinte minden megfejtés hibátlan lett volna, ha nemcsúsznak elírások a levelekbe. (Pl. Sok gyerek közt elvész abába.) Lám, az ellenõrzés nem csak a matematikában fon-tos.

Reméljük, hogy valamennyien jártasabbá váltak a szó-lások, közmondások világában, s akkor már megérte ve-lünk játszani.

A nyertesek: Bani-Akoto Anna (Dr. Kemény FerencÁltalános Iskola, Eger), Gulyás Marcell (Dr. Kemény Fe-renc Általános Iskola, Eger), Nátz Kata (Markaz),Ozsváth Mária Hajnalka (Tasnád, Románia), SomogyiAnett (Nyíregyháza). Gratulálunk a szerencséseknek, dea többi megfejtõnknek is!

Az Álbölcsességek rejtvény egyik lehetséges megoldásaa következõ:

1. A rest kétszer fárad. 2. Iszik, mint a kefekötõ. 3. Veriaz ördög a feleségét. 4. Sok bába közt elvész a gyerek. 5.Egy gyékényen árulnak. 6. Nagy gyökeret ránt. 7. Gyenge,mint a harmat. 8. Az nevet, aki utoljára nevet. 9. Csengõsmacska nem fog egeret. 10. Fejétõl bûzlik a hal.11. Kecské-re bízta a káposztát. 12. Nyakába szakadt (valami). 13. Soklúd disznót gyõz. 14. Hasára süt a nap. 15. Csörög a szarka,vendég jön. 16. Alig áll a lábán. 17. Ki a tolvajt védi, maganagyobb tolvaj. 18. Itatja az egereket. 19. Bolond lyukbólbolond szél fúj. 20. Rendben van a szénája. 21. Rájár a rúd.22. Könnyû Katát táncba vinni. 23. Hamar munka ritkánjó. 24. Késõ bánat ebgondolat. 25. Elhúzták a nótáját.

És most lássuk a medvét, azaz az új feladványt! A címe:Betûmozaik. A meghatározások alapján válassza ki a sza-vakból a szükséges betûket. Egyet, kettõt, hármat, négyet– ezt Önnek kell eldöntenie. (Példa: szivárvány közepe –kiemelhetem az árv, ár, vár, várv betûcsoportot a szivár-vány szóból.)

Ha jól dolgozott, akkor az összeadások eredménye min-den esetben egy értelmes magyar szó. A keresett szavak-hoz nem adunk meghatározást, de az egyenlõségjel utánodaírjuk, hogy hány betûjegybõl áll a mozaikokból össze-illesztett szó, a megfejtés.

1. kabaré közepe + póráz vége + dada fele + bika eleje+ tollas közepe + egér eleje + kel közepe + tetõ vége = 16

2. vagon vége + dolmány eleje + lakat vége + iskolástközepe + avat közepe + sóhaj eleje = 14

3. halmaz fele + málha vége + takaró eleje + katlan kö-zepe + angol eleje + esõ közepe + ágya fele = 14

4. énekel vége + teke eleje + költõ vége + kaszál vége +lomha eleje + ásás fele = 14

5. virág vége + irodalom fele + lohad vége + járatlaneleje + mulat vége = 15

6. virul eleje + jóság vége + fekete közepe + kevert vége+ mész vége + etetõk közepe = 14

A megfejtéseket 2012. március 31-ig várjuk a követ-kezõ címre: Jókai Mór Gimnázium, Parlando szakkör,2900 Komárom, Táncsics M. u. 32. A helyes megfejtéstbeküldõk közül öten könyvjutalomban részesülnek.

Anyanyelvirejtvénypárbaj

Kedves Rejtvényfejtõk!