A Mogyoródi-patak környezeti állapota és

rehabilitációs lehetőségei

Pásztor Tamás

Környezetkutató geográfus

http://www.elopatak.blogspot.com

Mogyoród, 2012. január

1

Tartalomjegyzék

Bevezetés ...................................................................................................... 3

1. Kutatástörténet ........................................................................................ 4

2. A Kisvízfolyásokról általában ................................................................ 5

2.1. Kisvízfolyások és állapotuk napjainkban .............................................................. 5

2.2. Vízfolyásrendezés és kezelés ................................................................................... 6

2.3. A víz, mint élőhely .................................................................................................... 8

2.4. Vízfolyások szennyezése .......................................................................................... 8

2.5. EU Vízkeret irányelv ............................................................................................... 9

3. A vizsgált vízfolyás és vízgyűjtőjének természetföldrajza ................. 11

3.1. A Gödöllői-dombság .............................................................................................. 11

3.2. A Pesti-síkság .......................................................................................................... 12

3.3. A forrásvidék természetföldrajza ......................................................................... 12

3.4. Mogyoród természetföldrajza ............................................................................... 14

3.5. A Gödöllői-dombság és Szilas-patak vízrendszere ............................................. 15

3.6. A Mogyoródi-patak ................................................................................................ 16

3.7. Mogyoród község és a patak ................................................................................. 21

4. A Mogyoródi-patak környezeti állapota ............................................. 25

4.1. Völgy és medermorfológia ..................................................................................... 26

4.2. Növényzet ................................................................................................................ 30

4.3. Antropogén hatások ............................................................................................... 34

4.4. Vízminőség vizsgálat .............................................................................................. 37

4.4.1. A Vízminőség osztályozása ......................................................................... 37

4.4.2. A vizsgálatok időpontja és módszere ......................................................... 38

4.4.3. Az eredmények értékelése .......................................................................... 40

2

5. Rehabilitáció .......................................................................................... 45

5.1. Vízfolyások helyreállításának új szempontjai és módszerei .............................. 45

5.2. Tulajdonviszonyok, kezelés ................................................................................... 46

5.3. Meder és partrendezés ........................................................................................... 47

5.4. Hulladék lerakás, szennyvíz beengedés felszámolása ......................................... 49

5.5. Lassú fajcsere ......................................................................................................... 49

5.6. Parki tansétány kertépítészeti tanulmányterv .................................................... 50

5.7. Hazai és külföldi helyreállítási példák ................................................................. 52

6. Civil összefogás ...................................................................................... 53

Összegzés .................................................................................................... 54

Mellékletek ................................................................................................. 55

Irodalomjegyzék ........................................................................................ 64

3

Bevezetés

Az emberi tájformálás hatására, vizeink jelentős része mára leromlott öntisztuló

képességű, egyhangú, mesterkélt képet mutat. Ezen természetromboló folyamatokat

felismerve, fogadták el 2000-ben az EU Víz Keretirányelvet. Fő célkitűzése elérni a

vizek jó ökológiai állapotát 2015-ig, a vízfolyások fenntartásának és rendezésének

természetközelibb, ökológiai szemléletmódján keresztül.

Szerencsére a Mogyoródi-pataknak csak a rövid budapesti szakaszára igazak a

fentebb leírtak. A főváros határától, Dunakeszin és Fóton át Mogyoród belterületéig

tartó középső, jellemzően külterületen található szakasz, mentes a zártabb beépítéstől és

a jelentősebb antropogén zavarástól, degradációtól. A vízfolyás Mogyoród község

területén található zártabb beépítésű felső szakasza, viszont egy elhanyagoltabb, néhol

erősen bolygatott, leromlott állapotú vízfolyás képet mutatja, ezt jól tükrözi, hogy mind

a 4 forráság szemét és hulladék anyagok alól tör felszínre a Csíkvölgyekben.

Gyerekkorom óta foglalkoztat a patak sorsa, történetek egykori állapotáról és a falu

életében betöltött létfenntartó szerepéről mindig is lenyűgöztek. Manapság sokat

gondolkozom azon, hogy a patak hogyan szerezhetné vissza régi varázsát és szerepét a

község életében.

A dolgozat rövid kutatástörténettel indul, majd a kisvízfolyások helyzetét és a

vízgyűjtő természetföldrajzi viszonyait tekinti át röviden. A dolgozat második felében

megfigyeléseim és vízminőség vizsgálatok alapján, jellemzem a vizsgált felső szakasz

környezeti állapotát. Kutatásaim célja, a természeti értékek, valamint azon problémák,

folyamatok feltárása, amelyek a vízfolyás jelenlegi leromlott, gondozatlan állapotát

eredményezték. Az utolsó fejezetekben a felismert problémákra keresem a megoldást

különböző helyreállítási lehetőségeken és a civil összefogáson keresztül.

4

1. Kutatástörténet

Kisvízfolyások kutatása és helyreállítása összetett feladat. Célja a vízfolyások által

kialakított, természeti értékek felmérése, a lehetséges állapot javításuk előkészítése, az

önkormányzatok, hatóságok és a lakosság együttműködésével, összehangolásával. Fő

problémát általában a szétaprózott tulajdonviszonyok és a patakokról készült kutatások,

tanulmányok hiánya okozza, ami a Mogyoródi-patakra különösen igaz. Ezzel a

problémával szembesülve, ezért olyan egyszerűbb, leíró jellegű, de hiánypótló

vizsgálatokat, megfigyeléseket végeztem, melyek a további tanulmányokat és a

helyreállítást is megalapozhatják.

A kutatómunkát 2010 áprilisában kezdtem, először csak a patakot jártam és

fotóztam, majd mozgalmat indítottam az elhanyagolt vízfolyás megmentése céljából.

Több szemétszedési akciót szervezetem a patak mentén, és cikkeim is jelentek meg a

helyi lapokban. A szervezkedések során vettem fel a kapcsolatot az Önkormányzattal és

a Szent László Általános Iskolával, akik újabb dokumentumokkal és segítséggel láttak

el. Majd a környék egyik sikeres természetvédő egyesületét, a veresegyházi Tavirózsa

Egyesületet is megkerestem, így kerültem kapcsolatba Tatár Sándor botanikussal, aki

2010 őszén ellátogatott Mogyoródra, és vízmintát is vett a patak vízből. Később a tőle

kölcsönkapott műszerekkel újra megvizsgáltam a Mogyoródi-patak vízminőségét. Az

önkormányzat közreműködésével felkerestem a Tájrajz Bt-t az általuk tervezett

tansétány tervei miatt. A környék és a kisvízfolyások bemutatáshoz a VKKI és a MTA

FKI könyvtáraiban találtam anyagokat.

A patak feltárást folyamatosan végeztem, először csak fotóztam, később már a

növényzetet és a mederformákat és azok változásait is megfigyeltem, feljegyzeteltem.

Az eddigi eredményeimet és megfigyeléseimet szeretném a következő fejezetekben

összefoglalni.

5

2. A Kisvízfolyásokról általában

2.1. Kisvízfolyások és állapotuk napjainkban

A kisvízfolyások mentén létrejött buja zöld élőhelyek, környezetünk egyik legszebb

színfoltjai, ráadásul ökológiai folyosó szerepük miatt sem elhanyagolhatók, emellett

általában a településeink szerves részét is képzik. Ezért állapotuk megőrzése és

kutatásuk nagyobb figyelmet érdemelne (BOGNÁR GY. 1989).

Hazánkban az elmúlt évszázadok során a legtöbb nagy folyót (Dráva kivételével)

végig szabályozták, töltések közé szorították, de a kisebb vízfolyások is kisebb-nagyobb

mértékben átestek vízrendezési beavatkozásokon, először ott ahol a nagyobb folyók

visszaduzzasztó hatása fenyegetett. Majd később ott is, ahol a társadalmi és a gazdasági

igények a víz minél gyorsabb elvezetését követelték meg (szorosan beépített

települések, hasznosítható völgytalpak, ármentesített térszínek, közlekedési útvonalak

mentén). Előbb a nagyobb folyókon, majd a kisvízfolyásokon is technikai szemlélettel

valósultak meg a vízrendezések, ami a vízfolyások egyensúlyi állapotba való helyezését

célozták meg, a meder állandósításával. Ezen munkálatok legtöbbször töltésekkel

szegélyezett, kiépített medrű patakokat eredményezetek. Az ily módon szabályozott

vízfolyásokat elvágták árterüktől, így az egykor buja ártéri galéria erdők és a mozaikos

vízfolyások is eltűnőben vannak. A vízrendezések következtében part élig érő művelés

és egyhangú rossz ökológiai állapotú kanálisszerű vízfolyások alakultak ki. (1. ábra)

1. ábra. A Mogyoródi-patak a Csömöri-patak torkolatánál

A dombvidéki kisvízfolyások jelentős részét elkerülték a drasztikusabb vízrendezési

6

munkálatok, ezért a természetes állapotú patakok szinte csak középhegységeinkben

vizsgálhatók. Sajnos azonban elmondható, hogy a dombvidéki vízfolyások is jelentős

mértékben őrzik a természetkárosító emberi beavatkozások nyomait: illegális szennyvíz

bevezetés, szemétlerakás, meder és part feltöltés és a patakokat kísérő galériaerdők

(vízfolyások menti buja erdősáv) letarolása, felbolygatása.

Az fentiekben felsorolt közvetlen, illetve közvetett beavatkozások felborították a

vízfolyások természetes egyensúlyát. Ennek felismerése a vízfolyásrendezés és kezelés

újragondolását sürgeti.

2.2. Vízfolyásrendezés és kezelés

Nemcsak a természet alakította ki a legbonyolultabb életközösségeket a

vízfolyások mentén, de az ember által létrehozott első nagyobb civilizációk is folyók

mentén jöttek létre. Öntözőcsatornák építésével kitolták a megművelhető fölterületek

határait, így már nagyobb népességkoncentrációkat, városokat is képesek voltak ellátni

elegendő élelemmel az ókorban. Ezek az ősi folyam menti civilizációk a végletekig

kiaknázták a természet adta lehetőségeket, így vízzel történt fenntarthatatlan

gazdálkodásuk is nagymértékben hozzájárulhatott összeomlásukhoz. Az elmúlt

évszázadokban az öntözés mellet, a víz energiáját is egyre jobban kiaknáztuk.

Napjainkban a völgyfenéken haladó közlekedési útvonalak, a művelt földterületek

és az épületek védelme miatt váltak szükségessé a vízrendezési munkálatok, melyek

sajnos a fentebb felvázolt állapotokat eredményezték. Az áttörést a kisvízfolyásaink

rendezése szempontjából mégis a szocialista időszak jelentette (BOGNÁR GY. 1989): a

korábbi felaprózott tulajdonviszonyok okozta jogi korlát megszűnt, a vízfolyások és az

őket szegélyező termőföldek, erdők állami tulajdonba kerültek. Az extenzív

földművelésnek köszönhetően hirtelen megnőtt a vízjárta völgytalpak és gyakran áradó

patakok rendezése iránti igény. Így mára a vízfolyásokat szegélyező szántók gyakran

egész a part élig benyúlnak a művelés alá volt öntésterültek egykori helyén. A szűk

töltések közé összeszorított patakok nagyvízszintjei a szabályozások után

többszörösükre emelkedtek (2. ábra.).

A 20. század második felétől a munkagépek megjelenése (3. ábra) felgyorsította a

szabályozási, karbantartási folyamatokat, és sajnos ezek káros ökológia hatásait is.

7

2. ábra. A Mogyoródi-patak nagyvízkor Káposztásmegyeren

Az elhibázott technikai szemlélet (adott vízfolyás hossz és keresztszelvényeit

egységesre tervezte), mely sokszor sikertelenül oszlatta el a szintkülönbségeket, egyes

mederszakaszok folyamatos feliszapolódását eredményezi. Az ilyen helyeken a kaszálás

és gyomtalanítás mellett, a meder kotrása (3. ábra) is a kezelő feladatkörébe tartozik

(BOGNÁR GY. 1989).

Utóbbi a lehető legdrasztikusabb beavatkozás, mert a patakban található

élőhelyeket teljesen tönkreteszik a benne közlekedő gépek (3. ábra). Ennek

következtében a kiépített medrek élővilága hiába tudna idővel újraéledni, a folyamatos

kotrások, karbantartó munkálatok következtében újra és újra leegyszerűsödik.

3. ábra. Karbantartási munkálatok

Az előbb említett tényezőkön kívül a vizeinkbe jutott lakossági, mezőgazdasági és

ipari eredetű szennyező anyagok szerepe sem elhanyagolható. Legtöbb

kisvízfolyásunkban a mezőgazdaság által használt kemikáliák és a lakossági szennyezés

is kimutatható, utóbbi azzal vált jelentőssé, hogy szennyvízcsatornán történő elvezetése

helyett sokan szivárgó emésztő gödrökbe vagy vízfolyásokba vezetik szennyvizüket

(Budapest szennyvízének jelentős része évtizedeken keresztül ömlött a Dunába).

8

A kisvízfolyások „puffer kapacitása” a legtöbb helyen nem elegendő, vagy a

„technikai szemléletű” szabályozások miatt már nem elegendő az ilyen nagy

mennyiségű használt víz feldolgozásához, így a szennyezések gyakran

visszafordíthatatlan módon felborítják a patakok ökológiai állapotát.

2.3. A víz, mint élőhely

A vízfolyásokba állandóan kerül, így szállítódik különböző szervetlen és szerves

anyag. Ennek függvényében a vízben lebegő plankton társulások is megjelennek,

melyek ezen anyagokkal táplálkoznak. A fitoplankton (fénygazdag, eutróf vizeket

kedveli) a tápláléklánc alapja, őket a zooplanktonok fogyasztják, míg a szerves anyagok

lebontását a bakterioplankotonok (baktériumok) végzik. Mennyiségük és milyenségük

visszahat a víz minőségére. A fitoplanktonok a nitrogén- és foszforformák

felhasználásával, szerves anyagot és oxigént termelnek, amit más élőlények

használhatnak fel (BOGNÁR GY. 1989).

A környezeti adottságoktól függ, hogy adott élőhelyen a különböző élőlények,

élőlénytársulások milyen arányban fordulnak elő. Ha egy vízfolyást szennyvízzel

terhelünk, akkor az addig kialakult sokszínű, stabil, bizonyos mértékig öntisztulni képes

rendszer létét veszélyeztetjük. Hiszen egyes szerves, szervetlen anyagok arányának

hirtelen megnövekedése túllépheti az eddig máshoz szokott élőlények ingerküszöbét,

így a kevésbé toleráns fajok előbb utóbb eltűnnek a szennyezett vizekből. Az új

életkörülményeknek megfelelően kevesebb faj, de nagy mennyiségben lepi majd el a

szennyezett vizeket (eutrofizáció).

2.4. Vízfolyások szennyezése

Az előbbiek okán a tiszta folyószakaszokon a szervetlen-anyag – fitoplankoton

(szerves anyag felépítés) – zooplankton – hal – szervesanyag – bakterioplankton –

szervetlen anyag ciklus zavartalanul tud működni (BOGNÁR GY. 1989). Viszont egy

esetleges szennyvíz terhelés hatására a gyorsan elszaporodó szerves anyag

(fitoplankton) lebontó baktériumok megnövekedő oxigénigényük miatt más élőlények

oxigén felvételét nehezítik meg. Kismértékű szennyezésnél a növények még pótolni

tudják az oxigént, de ha túl nagy terhelés esetén felborulhat az ökoszisztéma stabilitása

9

az oxigénhiányos állapot miatt.

Pontosabban vizeinkben a szennyvíz, a talajokból kimosódó nitrogén műtrágya

származékai és rovar-irtószerek használata miatt megnövekszik a nitrogénformák

oxidációs ciklusának (ammónia→nitrit→nitrát) végeredményeként keletkező nitrát-ion

koncentráció, mely a vízi növényzet fő tápanyaga, így eutrofizációt = elnövényesedést

eredményez, a megnövekedett mennyiségű bomlástermékek, pedig oxigénhiányos

állapotot eredményezhetnek.

Az előzőek következtében ahhoz, hogy megismerjük egy vízfolyás

szennyezettségének fokát, a víz fizikai, kémiai tulajdonságait, valamint az élővilág

összetételét is vizsgálhatjuk. Leggyakoribb módszerek a mintavételen alapuló fizikai,

kémiai vizsgálatok és a makro-gerinctelen (szabad szemmel is vizsgálható) fauna

vizsgálata. A dolgozatban később két korábbi és egy saját magam által készített

vízminőség vizsgálat eredményeit mutatom be. Az adatok és az esetleges összefüggések

csak tájékoztató jellegűek. Komolyabb értékeléshez azonos műszerrel és módszerekkel

történt rendszeres, szabványos mérések szükségesek.

2.5. EU Vízkeret irányelv

Az emberiség környezettel szembeni igényeinek kielégítése a passzív

beavatkozástól, az utóbbi évtizedekben eljutottak az aktív beavatkozásokig, melyek

nagyrészt figyelmen kívül hagyták a vízrendezések ökológia, biológiai és esztétikai

következményeit. Az ilyen szemléletben történt vízrendezés tájidegen, leromlott

öntisztuló képességű, egyhangú, mesterkélt, csatornaszerű kisvízfolyásokat

eredményeztek. A ’90-es évek végén az EU és az Európai Környezetvédelmi

Ügynökség felismerve, hogy a ’80-as évek óta nem javult jelentősen, sőt sokszor

romlott a kisvízfolyások állapota, az addig elfogadott vízügyi rendeletek, irányelvek

rendszerbe foglalását sürgette meg. Ezért 2000. december végén elfogadásra került a Víz

Keretirányelv, mely a vízgazdálkodás új irányelveit foglalta össze (NAGY ZS.–

BARDÓCZYNÉ SZ. E. 2005).

Fő célkitűzése elérni 2015-ig az európai vizek jó ökológiai állapotát. Az irányelv

kiemeli a komplexebb vízgyűjtő gazdálkodást, az ökológiai szemlélet fontosságát és

hangsúlyozza a mérnökök, természetvédők és a lakosság összefogását.

10

Az ökológiai állapotot a vízi és vízpart ökoszisztémák sokszínűsége határozza meg,

míg a vizek jó kémiai állapotához az szükséges, hogy a szennyezőanyagok

koncentrációja ne lépje túl az elfogadott határértékeket. A VKI további főbb céljai:

vízgyűjtő szinten történő integrált tervezés

lakosság bevonása a döntések meghozatalába

többszintű monitoring (vízhozam, vízminőség) rendszer létrehozása

fenntartást igénylő patakszakaszokon természetközeli kezelésre váltás

11

3. A vizsgált vízfolyás és vízgyűjtőjének természetföldrajza

3.1. A Gödöllői-dombság

A Mogyoródi-patak a Gödöllői-dombság ÉNy-i térségéből ered, így nem

elhanyagolható a Cserhát déli nyúlványaként fokozatosan az Alföldbe simuló dombság

részletesebb ismerete, melynek magassága 344 és 130 m között változik (SZABÓ L. –

Tóthné S. K. 2003). Három markáns területre osztható: az ÉNy-DK irányban húzódó

Úri- és Valkói-hátra és a köztük elterülő Isaszegi-csatornára

Az ellenállóbb alsó-középső miocén korú kőzetek csak Fót és Csomád környékén

kerülnek a felszínre. Máshol ezeket a kőzetrétegeket lazább szerkezetű pannon agyagos-

homokos üledékek, pliocén folyóvízi keresztrétegzett homok, homokkő és fiatalabb

üledékek borítják. Az előbb felsorolt neogén kőzetek csak az útbevágásokban és a

dombság legmagasabb ÉNy-i tetőin (Gyertyános, Bolnoka 329 m) kerülnek felszínre,

mivel a dombság felszínét leginkább pleisztocén üledékek (agyag, homok, lösz) borítják

az ÉNy-i térséget kivéve (LÁNG S. 1967). A csekélyebb erózióval sújtott területeket akár

40 m vastagon is negyedidőszaki lösz-paleotalaj sorozat boríthatja, de a magaslatokról a

lösz már általában leerodálódott.

A mai felszínformák kialakulását LÁNG SÁNDOR (1967) a felső-pliocén kezdetére

tette, mivel csak ekkortól vált szárazulattá. Ezután az aszimmetrikusan süllyedő (dél-

felé lejtő) területet az északról érkező ős vízfolyások (Duna, Ipoly, Garam) töltötték fel

folyóvízi homokkal, ezáltal hordalékkúpszerű felszín alakult ki, melynek északi részén

durva kvarckavicsból álló takaró is lerakódott. Az egykori lapos felszínen foltokban

édesvízi mészkő is képződött a pliocén végén, ezek a vékony mészkőfoltok elszórtan a

dombság egész területén megtalálhatók, Mogyoródtól (Gyertyános 325 m) a

Rákoscsaba-Maglód közötti tetőig. A pliocén-pleisztocén határon bekövetkezett

kiemelkedések (ÉNy-DK irányú vetők mentén) és a későbbi pleisztocén kéregmozgások

következében a relief energia elérhette a 100-150 m-t. A pleisztocénben a periglaciális

hatások és a nem elhanyagolható erózió formálta a felszínt, melyek hatására egyes

helyeken felszínre kerülhettek a neogén kőzetek (Csomád, Fót, Mogyoród). A

negyedidőszakban kialakult idősebb Duna terasz szintek (V, IV.) a Gödöllői-dombság

nyugati peremére is felhúzódnak (Mogyoródtól és Kistarcsától DNy-ra).

12

3.2. A Pesti-síkság

3.3. A forrásvidék természetföldrajza (Fót-Mogyoród térsége)

A patak forrásvidékét és felső-szakaszát kutattam részletesen, ezért a térséggel (4.

ábra) kiemelten foglalkozom, egyébként is érdemes külön kezelni a dombság más

részétől - ahogy azt PÉCSI MÁRTON (1958) és LÁNG SÁNDOR (1967) is tette - mert

mozaikossága és geológiai sokszínűsége miatt eltér tőle.

A vízfolyások vonalvezetését, szakaszjellegét és mederanyagát nagymértékben

befolyásolhatták a bonyolult vető rendszerek (Csíkvölgyek) és az emiatt kialakult

kőzettani változatosság. Így a Mogyoródi-patak mederanyagának és vízrendszerének

megértéséhez, feltétlen szükséges a vízfolyás környezetének pontos geológiai ismerete.

4. ábra. A Mogyoródi-patak környezetének DTM modellje

(részletesen vizsgált szakasz zölddel)

Az Úri-hát északi részén található forrásvidékre jellemzők a dombság legnagyobb

szintkülönbségei (Ruszkiczay R. Zs. et al. 2007), amit az ÉNy-DK irányú törések

(pliocén-pleisztocén határtól), valamint a későbbi ÉK-DNy és É-D-i irányú

kéregmozgások eredményezhettek. A víz- és vetővonal hálózat jól tükrözi ezeket az

irányokat (4. ábra). A Fóti-Somlyó és a Mogyoród környéki rögperemek (Nagyhomok,

13

Berektető, Gyertyános, Juhállás) kiemelkedését a Veresegyházi-medence és a Pesti-

síkság között (SZABÓ L. – TÓTHNÉ S. K. 2003) is az előbb leírtak eredményezték.

Az erózió a kiemelt rögsort az eltelt évezredek során még jobban kihangsúlyozta. A

rögsor fóti feltárásaiban összecementált homokos-kavics, andezit, riolit, tufa és édesvízi

mészkő lelhető fel. Mogyoródon ez az előzőek mellett pannon homokkal és pliocén

homokkővel egészül ki. A dombhátakat negyedidőszaki homok (Nagyhomok) fedi, a

védettebb völgyekben vastag lösztakaró is fellehető (5. ábra). Kisebb jelentőségű, de a

dolgozat témája miatt fontos megemlíteni a patak menti homok és kavicsüledékeket,

illetve az öntésterületek (Kisvíz) iszap és tőzegképződményeit (Fóti tőzeg). Fót (Kő-

hegy) és Mogyoród (Juhállás) dombtetőin is megtalálható a mindel korszaki IV. számú

Duna terasz maradványa. Tőlük keletre (É-Csömör, D-Kistarcsa, Cinkota térségében),

5. ábra. Löszfal a Csíkvölgyek forrásainál

a még idősebb günz korú V. terasz kavicsanyaga is fellelhető, de az újabb kutatások

szerint ez a kavicstakaró azonban már biztos nem dunai eredetű. BURJÁN BALÁZS

(2004) szerint az észak-kelet felőli lehordási irányból arra lehet következtetni, hogy a

térségben található V. Duna terasz képződményeit valamely a Cserhát irányából érkező,

a mai Dunánál jóval szerényebb ősi vízfolyás rakhatta le a dombság ezen részén.

14

3.4. Mogyoród természetföldrajza

Mogyoródi-patak völgyfőjétől (népi nevén: Csíkvölgyek) kiindulva PÉCSI MÁRTON

(1958) és HOJNOS REZSŐ (1922) bonyolult törésrendszert fedezett fel kutatómunkája

során. Mogyoród község magja is egy markánsabb É-D irányú, vetődéses - meredek

falakkal határolt (lösz, tufa, konglomerátum és kavicskő anyagból, 6. ábra) - völgyében

található a patak két oldalán. Az U-alakú szerkezeti völgy tengelyében a Mogyoródi-

patak vájt magának lankásabb fluviális völgyet, ebben az összetett kettős völgyben

folyik déli irányba, a Csíkvölgyekből eredő vízfolyás is.

6. ábra. Kavicsos kőzet a Mogyoródi-patak bal partja fölött

PÉCSI M. (1958) leírásai szerint a Csíkvölgy jobb oldalán végighúzódó meredek

falat 8-10 m vastag lösz (5. ábra) és az erre települt 2-3 m vastag homok építi fel. Ezzel

szemben a völgy másik oldalán pannon homok, andezit tufa, vulkáni agglomerátum, és

kavicskő halmozódott fel (6. ábra). A mozaikos kőzetfelépítés a patak meder anyagában

és fluviális völgyében is egyértelműen tükröződik. A község határában található

rögökről a fentebb már említett kutatók a következőt írták. A Nagyhomok nagy részét

negyedidőszaki homok fedi, csak a legmagasabb helyzetű tető szintbe bukkan felszínre

idősebb pliocén keresztrétegzett homok, ma már ezt a területet akác és fenyőerdők

borítják. A Mogyoródi-Somlyót (Gyertyános) alapját pliocén édesvízi mészkő építi fel,

melyre pannon üledékek rakódtak. Az északi magasabb tetőt még mindig gyertyános-

tölgyes borítja, amit neve is tükröz. A falutól délre található Juhállás-tetőn a Duna

teraszainak kavicsos anyagát tárták fel (Pécsi M. 1958). A települést körülölelő

15

dombokat akácosok, kisebb részben tölgyesek és erdei fenyvesek borítják. A patakot

égerliget, majd puhafa ligeterdő szegélyezi, ami a 7. ábrán is jól kirajzolódik (a bal alsó

sarokban található Főtértől kezdődően kettészeli a községet a patak mentén).

7. ábra. Mogyoród légifotón nyugati irányból

3.5. A Gödöllői-dombság és Szilas-patak vízrendszere

Az elmúlt évszázadokban a legtöbb patak átesett kisebb-nagyobb emberi

beavatkozáson. A Sződ-Rákos, a Rákos és a Mogyoródi patakot is azért duzzasztották

fel több helyen elődeink, hogy a rajtuk létesített vízimalmokat hatékonyabbá tegyék (I.,

II., III. Katonai térképezés) amellett, hogy az így létrejött tavak az élelmiszertermelést is

segítették, a halászat és a földek öntözése által. A kisvízfolyások szabályozása ilyen, a

természetet egyes helyeken teljeses átalakító, de összességében vízhez kapcsolódó

ökoszisztémákat nem felborító, sőt a sokszínűségüket gyarapító (pl. veresegyházi

Malom-tó) beavatkozások lehettek az elsők a Gödöllői-dombság területén is.

Kutatási területemhez tartozó Mogyoród térségéből 3 jelentős, a Dunába torkolló

patak is ered. A Pesti-síkság északi felét felszabdaló Szilas- és vízrendszeréhez (8. ábra)

16

8. ábra. A Szilas-patak vízrendszere

tartozó, Csömöri- és Mogyoród-patak. Eredetük mellett (vetőrendszerekhez kapcsolódó

forrás és vízhálózat) sorsuk is igen hasonlóan alakult. A Mogyoródi és a Csömöri-patak

forrás vidékeit szemétlerakók és feltöltések szegélyezik, melyekből jelentős szemét

rakódott le a mederben, illetve fedi be a forrásokat. A Szilas-patak forrásvidéke viszont

viszonylag természetközeli állapotban fennmaradt. A 3 patakot Budapest határától

töltésekkel szegélyezett szűk beton teknőbe szorították (15. ábra), majd egyesülve

Káposztásmegyer után a Megyeri-hídtól délre ömlenek a Dunába.

3.6. A Mogyoródi-patak

A vizsgált vízfolyás teljes hosszáról csak egyetlen átfogó tanulmány készült

(DUKAY IGOR 2004), ez alapján mutatom majd be ebben a fejezetben a Mogyoródi-

patakot. A patak körülbelül 13 km hosszú, szélessége 1-2 m között változik. A vízfolyás

által táplált ligetes erdősáv szélessége átlagosan 10 méter. DUKAY a meder-, a

völgymorfológia, illetve karakteres növénytársulások és a közvetlen környezet

hasznosítása alapján a következő szakaszokat határozta meg:

fkm Szöveges bemutatás

I. 8+900 – 12+500 Mogyoród → Fót, Gyermekváros

II. 7+300 – 8+900 Fót: Gyermekváros, gazdaság

III. 5+500 – 7+300 Fót: Gyermekvárostól az alagi vasúti megállóhelyig

IV. 5+050 – 5+500 Fót: az alagi vasúti megállóhelytől a 2A-ig

V. 3+500 – 5+050 Dunakeszi: 2A → MO

VI. 0+000 – 3+500 Budapest (XV. és IV. ker.): MO → torkolat

9. ábra. A Mogyoródi-patak szakaszai DUKAY nyomán, saját magyarázattal

17

10. ábra. A Mogyoródi-patak I. szakasza, forrás: Google Föld

Jelmagyarázat: F (kék) – Csíkvölgyi források, F (Fehér) − hármas forrás (Hungaroring → Temető-

víz→Mogyoródi-patak.); Függőleges téglalap − I. 2. patak szakasz, fektetett téglalap − fektetett téglalap

− I. 4. szakasz (1-3. melléklet)

I. szakasz („felső-szakasz”: források → Mogyoród → Fót)

A forrásoktól a fóti Gyermekvárosig tartó szakasz (10. ábra) természetközeli,

egyes helyeken teljesen természetes állapotban (Égerliget a forrás után) van. A patak

mély, meredek partoldalak között folyik a forrásoktól, amíg az autópályát elérve DNy-

ra nem fordul, itt biztonsági okokból (M3 töltését védő) betonelemekkel bélelt árokba

került, az M3 mentén (12. ábra). A Kisvíztől (Mogyoród belterületének végétől) Fótig,

újra természetes mederben, „kimondottan meanderező” vízfolyás képe (13. ábra) tárul

elénk, itt a vízfolyás szurdok-szerűen bevágódik a homokból felépülő völgytalpba.

A patak Mogyoród Főterétől északra található forráserekkel és aszó völgyekkel

szabdalt Csíkvölgyi-dűlő területéről ered (1. melléklet). Miután a különböző forráságak

vizei összegyűlnek, a patak a Csíkvölgyi utcával párhuzamosan folyik a dél − dél-

nyugatnak a Főtér felé, amit elérve rövid szakaszra a tér mentén kibetonozott mederbe

kerül. A kiépített mederszakasz után (2. melléklet) elhanyagolt viszonyok között, folyik

tovább délnek, előbb a Fóti út és a Dózsa György út házai között, majd a Harsányi

háztól (Posta fölötti 4. ház) az autópályáig már mindkét oldalt kertek szegélyezik.

18

11. ábra. Kanyar és Forrás

A Kisvízig az autópálya és a Bajcsy-Zsilinszky utca kertjei között folyik

kibetonozott mederben. Ezen szakasz végén folyik bele a patakba a Temető-víz. Az

említett vízfolyás a községtől DK irányban húzódó völgy, völgyfőjéből (Hungaroring

belsejében található erdőből, 4. és 10. ábra) ered, szintén több forrásból („hármas

források”). Érdekessége ennek a területnek, hogy a versenypálya megépítése óta,

teljesen el van zárva, a pálya közepére került erdővel együtt.

12. ábra. Az elhanyagolt vízfolyás az autópálya mentén (I. 3. szakasz)

A Temető-víz befolyása után a Mogyoródi-patak vízhozama jelentősen nő. A

Kisvíztől újabb markáns szakasz különíthető el, a vízfolyás ÉNy-i irányba veszi az

irányt és a völgytalpa bevágódva kanyarog Fót felé. Fóton csak egy rövid szakon (az ó-

falu déli részén) folyik át igazi beépített belterületen, de itt sem kerül olyan zártan

beépítésre a patak környéke (termőföldek határoljak), mint Mogyoródon. Ez jó

összehasonlítási alapra adhat lehetőséget a későbbiek során.

19

13. ábra. Vízesés és meander a Kisvíz után (I. 4. szakasz)

II. szakasz

Beérve a Gyermekváros területére a vízfolyás két ágra szakad, az északabbi ág a

gyermekvárosi tavain átfolyva a Fóti legelő nádasait és a Tőzeg-tavat táplálja. A déli ág

kiegyenesített, a patak mélyen meredek töltések között folyik a park idős fái alatt.

III. és IV. szakasz (14. ábra)

A Gyermekváros és gazdaság területét elhagyva a patak az ex lege országosan

védett Fóti legelőre ér. A vízfolyást legelők, kaszálók, nádas kíséri és a fóti

vasútállomás közelében egy tó is található (Tőzegtó). A láp a Mogyoródi-patak

ökológiai folyosójának magterülete, ezért leggyakoribb és védett fajai a többi szakaszon

is megtalálhatóak.

V. szakasz

A patak két ágra szakadva halad át a 2A jelű út alatt, majd az M0-ás előtt újra

egyesül és úgy halad át alatta. A Dunakeszi külterületén található vízfolyást füzek,

nyárfák és kisebb sásos-nádas foltok szegélyezik, átlagosan 10 m-re szűkült a meder és

a zöld sáv, DUKAY Igor szerint ez a természetes fejlődés eredménye lehet. A völgytalp

széles, élő- és holtágakkal tagolt.

20

14. ábra. Alsó szakasz (II-VI. szakasz), forrás: Google Earth)

Kék ovális: Mogyoródi-patak kiépített budapesti szakasza

15. ábra. Mogyoródi-patak és a Szilas-patak Káposztásmegyeren

VI. szakasz

A Mogyoródi-patak mielőtt átfolyik az M0-ás körgyűrű alatt, kiépített mederbe

kerül, majd a Csömöri-patak torkolata előtt magas töltésezést is kap (2. ábrán és a 14.

ábra. kékkel jelölt területeken jól kivehető). A Káposztásmegyeri lakótelepet északról

és nyugatról megkerülve éri el befogadóját, a Szilas-patakot. A Szilas nem sokkal

később a Megyeri-hídtól délre torkollik a Dunába. A szabályozások eredményeképpen a

békásmegyeri vízfolyások életidegen csatornákká alakultak át, melyeket a töltéseken túl

parlagon heverő, gyomosodó területek szegélyeznek (1., 2. és 15. ábra. ).

21

3.7. Mogyoród község és a patak

„A víz az, ami a domborzattal együtt értelmezhetővé teszi a falut a tájban.” (Tájrajz

Bt. 2009). A vizekben való gazdagságnak, valamint a védettséget adó völgyeknek

köszönhetően az ember már jóval időszámításunk előtt letelepedett. A legrégebbi leletek

a neolitukumból származnak, de a rézkori ember által használt eszközökre is rátaláltak a

település határában (Farkas Gy. 1979). A katonai felmérések alapján nyugodtan

állíthatjuk, hogy az őstelepülés a Csíkvölgyek irányából dél-felé ollószerűen

kiszélesedő völgyben lehetett a mai Dózsa György és Fóti utak által bezárt területen (2.

melléklet), a kiszélesedést dél felől a mai Bajcsy-Zsilinszky utca zárta le. A térképekről

jól kivehető, hogy már az 18. század végén (I. katonai felmérés) is a maihoz hasonló

volt az ó-falu utca hálózata. De legjobban a II. katonai felmérésen (1819-1869)

figyelhető meg (16. ábra), a maival szinte teljesen megegyező a Csíkvölgyi-patakra

felfűzött település szerkezet. A már említett két fő utca (Dózsa György és Fóti út) patak

felőli oldalain felépült lakóházak mögötti kertek mélyen benyúltak a patak völgyéig,

ahogy azt a zölddel színezett kertek mutatják a falu déli részén. A völgy észak felé

egyre jobban elkeskenyedik, amit háztáji kiskertek eltűnése is mutat. Ez a térség a mai

Posta és a Főtér közötti szakaszra tehető, itt a patak egyik oldalán az út, a másik oldalon

pedig már a lakóházak sorakoznak, szinte kert nélkül, hely hiányában. A térkép szerint a

Kútvölgy irányából (Tóvég) érkező patak mellékágon egy tavat is rekesztettek, ami azt

valószínűsíti, hogy korábban több víz folyhatott abból a mellékágból. A Temető-víz

(térképen: Kerek Tó Patak) a mai torkolattól keletebbre ömlött a Mogyoródi-patakba a

Kálvária dombtól nyugatra a Kisvíz előtt.

Elődeink gyakran rekeszthették el Mogyoród vízfolyásait, erre utalnak a következő

elnevezések: Kisvíz, Kerek-tó, Basaberek, Mélygát, Tóvég (4. melléklet). Egyes

elmesélések szerint a Kisvíznél egykor halásztak is a patakból, olyan mély volt az

elrekesztés. A réti csík biztos előfordult benne, hiszen a Csíkvölgyi dűlő is erről a

maximum 30 cm-re növő halról kapta a nevét (FARKAS GY. 1988).

22

16. ábra. II. Katonai felmérés

A Csíkvölgy mentén felfelé (16. ábra.) haladva valószínűleg a meredek,

szurdokszerű bevágódás okán a lakóházak teljesen eltűnnek (a Csíkvölgyi utca után, a

mai Veresegyházi út mögött 1. melléklet.) a patak mentéről. A völgyfőkhöz közeledve a

patak völgye kétfelé ágazik, így teszi ezt ma is, hiszen a legtöbb vizet adó források (1.

és 2. forráság) ebből a két meredek löszfallal határolt szurdokból erednek. Amit ezek

alapján le lehet szögezni, hogy a lakosság kezdetektől fogva oda telepedett le, ahol a

völgytalp elért egy bizonyos szélességet, illetve a meredekségi viszonyok is

megfelelőek voltak a megtelepedéshez. A lakóházak mögötti kerteket meredek fal vagy

a patak zárta le, ez arra enged következtetni, hogy a víz mellett a védelmet és lakhelyet

adó meredek falak is fontos szerepet játszottak a telepítő tényezők között.

Az elmúlt 100-200 év alatt a település a déli lankásabb kiszélesedett völgytalp -,

illetve a Berektető - (Öreg Szöllök in. II. Katonai felmérés) és a Hév állomás felé

terjeszkedett. A patak helyett napjainkban a főút és az autópálya (8. ábra) vált a falu

tengelyévé, ami meg is látszik állapotán.

Társadalmunk az elmúlt évszázad robbanásszerű fejlődése során elérte azt a

fejlődési szintet, hogy már nem kell vízért a patakhoz menni, fáért illetve vadért az

erdőbe, sőt az istállók és legelők nagy része is üresen áll. Szinte minden szükségletünk

házhoz jön cső- és vezetékhálózaton, illetve négy keréken. Hamar elfelejtettük, hogy

23

mit ad nekünk a természet, a vele való közvetlen kapcsolat megszűnése miatt. A

hétköznapi ember csak azt látja, hogy csővezetéken jön az víz és minél többet fogyaszt,

annál többet fizet, pedig a cső végén nem a szolgáltató, hanem a természet áll, nem a

vízművek állítja elő és tisztítja meg a vizet, hanem a természet adja egy stabil körforgási

folyamat eredményeként. Sajnos sokak azért, hogy spóroljanak kiadásaikon, szemetüket

és szennyvizüket a patakba eresztik, öntik, így veszélybe sodorják a vízi ökoszisztémák

stabilitását, elcsúfítják lakókörnyezetüket és szennyezik a vizeket.

Azt esszük meg, amit kifőztünk magunknak, és ez minden környezetkárosító

tevékenységünkre igaz a vízszennyezéstől, a talaj- és levegőszennyezésig. Akkor,

amikor nagy szükségünk lesz minden csepp tiszta vízre (inni, fürdeni, öntözni), mert a

boltokban hiánycikké válik, és a csapból is akadozva jön, akkor fogják csak igazán

megérteni, hogy mennyit is jelent Mogyoródnak a patak.

Amikor a szeméttel teleöntött, szennyvíztől és szeméttől bűzlő patakparti bozótban

sétálok, mindig eszembe jutnak nagyszüleim és a szüleim által felvázolt korabeli

életképek, a patakban vidáman játszó és fürdőző gyerekekről, ők és szüleik még

tisztelték a természetet.

Vajon, hol vannak azok a

gyerekek és hol van az a patak?

17. ábra. Gyermek a Bajcsy-híd alatt (forrás: www.mogyorod.hu)

http://www.mogyorod.hu/

24

18. ábra. Ez fogad ma minket a Rózsa utca alatt

Elpusztított természeti értékeink nem pótolhatók anyagi javakkal (BOGNÁR GY.

1989). A vízfolyások nem ismerik az ember által meghúzott önkényes telekhatárokat,

így nagyvízkor elöntik, illetve elmossák a partjukra legtöbbször engedély nélkül

létrehozott építményeket, birtokba veszik azt, ami hozzájuk tartozik (Rózsa utcai

csuszamlás esete), ha csak nem költünk milliókat a meder illetve a partfalak kiépítésére,

viszont ez ellenkezne az EU Vízkeret irányelv ökológia szemléletével. Legésszerűbb, ha

visszaadjuk a pataknak a medrét, rendezzük a tulajdonviszonyokat és újra értéket

kovácsolunk belőle, nagyszüleink példáját követve.

A következő fejezetekben patak és környezetének jelenlegi állapotára szeretnék

részletesebben rávilágítani, valamint néhány lehetséges és tervbe vett helyreállítási

lehetőséget bemutatni.

25

4. A Mogyoródi-patak környezeti állapota

A rendezési munkálatokat mindig alapos előtanulmánynak kell megelőznie, ezek

alapjai a használható adatok és megfigyelések. Fentebb már elhelyeztem a vízfolyást a

környezetében és a falu életében. Most az általam végzett megfigyeléseket mutatnám

be. Némelyikük nagyon egyszerű, leíró jellegű, de az állapot javításhoz felétlen

szükséges, míg vannak laborban végzett műszerigényes vízminőségi vizsgálatok is. A

különböző vizsgálatok eredményei ok-okozati összefüggésben, esetleg átfedésben

vannak egymással, ez segíthet a problémák feltárásában is.

Hangsúlyozandó, hogy nem elég csak önmagában a patak vízminőségének ismerete

az állapot felméréséhez. Hatékony helyreállítási tervet csak úgy lehet kidolgozni, ha

komplexebb kutatómunkát végzünk. Ebből nem maradhat ki a teljes vízgyűjtő (felszíni

és felszín alatti) természetes és épített környezetének részletes ismerete, valamint az ott

zajló emberi aktivitás és tájformálás jellegének (lakossági, ipari, mezőgazdasági)

feltérképezése. Ebben a tanulmányban, csak a patak szűkebb környezetének vizsgálatára

szorítkozom. Az általam vizsgált I. szakaszt mely a továbbiakban felső szakasz (10.

ábra), a következő részegységekre különítettem el, a könnyebb átláthatóság érdekében:

I. 1. szakasz, Forrás → Főtérig (1. melléklet)

I. 2. szakasz, Főtér → Posta → Oratórium (2. melléklet)

I. 3. szakasz, Oratórium híd → Temető-víz

I. 4. szakasz, Kisvíz → Fót (3. melléklet)

26

4.1. Völgy és medermorfológia (5. melléklet)

A patakvölgy, meder, part és partfal jellemzői összefüggésben lehetnek a

törésvonalakkal, kőzetviszonyokkal, a vízfolyás esésével, valamint az ember általi

tájformálással egyaránt. Ahol csökken az esés, ott szétterül a víz és kevésbé vágódik be

a patak az általában homokos mederbe, míg azokon a helyeken (Posta és Főtér alatt),

ahol megnő az esés, ott nagy szemű kavics borítja a meder fenekét, itt a bevágódás

elérheti akár az 50 cm-t is. Ezek alapvetően meghatározzák a meder mikrodomborzatát,

kihatnak a növényzet elrendeződésére és az állatvilágra, valamint a társadalmi

hasznosítás lehetőségeire. A meder bevágódásával és a partfalak alámosásával

jellemezhető szakaszokat térképvázlatokon fogom ábrázolni, a lehetséges

összefüggésekkel együtt.

I. 1. szakasz (1. melléklet)

A hátravágódó forráserek határozzák meg a forrásvidék képét, napjainkban már

csak 4 jelentősebb forrás létezik. Az 1. és 3. 4. forráság szélesebb kiöblösödött

szurdokból tör legyezőszerűen a

felszínre. A 2-es forráság által

kialakított szurdok viszont jóval

keskenyebb, így ezen forrás vize

folyamatosan mossa alá a

szurdokvölgy falát (19. ábra). A 4

forráság összefolyása után a patak

bevágja magát a kiszélesedett

völgytalpba, a bevágódás az égerliget

vége felé folyamatosan csökken, majd

a Csíkvölgyi utca mögött megszűnik.

Problémát nem okoz, hiszen házakat

és kerteket sem veszélyeztet.

Ezután a patak az aszimmetrikus

völgytalp jobb (folyásirány szerinti)

19. ábra. A 2. forráság

27

oldalára kerül. Ezt a főtérig tartó szakaszt a víz szétterülése jellemzi, a meder a jobb

partfaltól a kerítésekig tart, a nagyvízi és kisvízi meder nem különül el markáns

küszöbbel, mint az alsóbb szakaszokon. A fonatos meder mélyebb, gyorsabb folyású

része folyamatos elöntés alatt van, míg a magasabb (dm-es kiemelkedések) nagyvízi

mederrészeket csupasz átnedvesedett homok borítja. A Főtér felé a patak völgye

folyamatosan szűkül, majd a Főtéren kiépített V alakú töltésszerű falak határolják. A

meder csak a Rózsa utcával párhuzamos rövid szakaszon iszapos, alatta már apróbb

kavics béleli a mederágyat.

I. 2. szakasz

Erre a szakaszra kettős osztatú völgy szerkezet jellemző. Hiszen a vetődéses

eredetű meredek falakkal határolt U-alakú szerkezeti völgy tengelyében található egy a

patak által kivájt, néhol lankásabb, de legtöbbször meredek falú fluviális völgy is.

20. ábra. Főtér

A főtér kiépített medrű szakasza (betonba ágyazott terméskő burkolat) egy hosszú

20-25 m-es surrantó szerű, terméskőszórással biztosított szakaszon csatlakozik a nem

kiépített természetszerű alsóbb mederszakaszhoz. A meder bevágódása a Harsányi ház

előtti kanyarig folyamatosan csökken, itt a patak csak a jobb partfalat mossa alá egyes

esetekben, a kisvízi és nagyvízi meder éles padkával különül el. A Posta fölötti

eséscsökkentő műtárgy hatása következtében a kanyar és a műtárgy között megszűnik a

bevágódás, hiszen a gát helyi erózióbázisként viselkedik, így a homlokszintje alá nem

28

vágódhat a patak, ezért a víz csak az ember által feltöltött partfalakat mossa alá az

említett szakaszon. A gátról lezubogó víz üstszerű mélyedést vájt magának, a víz ezután

szintén szűk völgyben folyik, a Postáig már nem jellemzi sem alámosás, sem

bevágódás. A Posta híd és az Oratórium híd között viszont szintén jelentős bevágódás

kezdődik el, ez két helyen a kerítések alámosását is eredményezte.

Az meder bevágódásának sebességét a 9. melléklet képei kitűnően illusztrálják.

Szűk egy év leforgása alatt a patak a meder alatt lévő ellenálló fűzfa gyökerek szintje

alá mosta magát, így idén tavasztól a Posta híd után, rövid 2-3 méteres szakaszon a víz a

fák gyökérzete alá furakodva halad.

Ezen a szakaszon a patak völgye folyamatosan ellankásodik és szélesedik az

Oratóriumig. A meder általában kavicsos, csak a lassabb folyású és kisebb esésű

szakaszokat béleli homok (pl. az uszadék torlaszok fölött).

I. 3. szakasz

Az Oratórium után a meder bevágódás teljesen megszűnik a Bajcsy híd alatti

eséscsökkentő gát hatása okán. A patak medre szinte minimálisra szűkül, mindkét

oldalról 2-3 m magas falak, jobb oldalt betonozott

partfalak határolják. A fentebb már említett

eséscsökkentő műtárgy hatása okán a medret

homok béleli a gátig. A gát után patakvölgy

legkeskenyebb 20 métere következik. A meredek

falakat jobbról beton gyepráccsal és beton fallal

erősítették meg, hogy az alámosást megelőzzék.

Kiérve erről a részről a szurdokszerű partfalak

folyamatosan ellaposodnak. A patak itt az autópálya

töltései és a Bajcsy Zs. utca kertjei között folyik

tovább DNy-ra fordulva, az M3-s mentén a medret

betonlapokkal bélelték ki a pálya építése során. A

mesterséges meder bal partja jelentős szakaszon

teljesen benövényesedett a karbantartás hiányában.

nem borítja hordalék, a nagy esés miatt, ezután a 21. ábra.

29

mederágyat mindenhol kavicsos-homokos üledék béleli, változó vastagságban. A

kiépített meder a kotrási munkálatok hiányában feltöltődött, visszatermészetesedett.

A patak ezután balról összegyűjti a Temető-víz vizét, majd elhagyva a Bajcsy Zs.

utca kertjeit kilép beton medréből a Kisvíz (rét a Mogyoródi falu végén) területére,

melyet gyakran elönt a víz, hiszen a meder kapacitása jelentősen csökkent az

eddigiekhez képest.

I. 4. szakasz

A legszemrevalóbb természetes mederformák itt figyelhetők meg a patak mentén,

hiszen külterületen folyik és kevés a feltöltés, így a partfalak is épek. A patak meredek

homokfalak között kanyarog, gyakoriak a

kisebb vízesésszerű képződmények az

uszadék torlaszok, a meder szintkülönbségei

és a csuszamlások gyakorisága miatt.

22. ábra. Meredek homokos partfal

30

4.2. Növényzet (6. melléklet)

A növényzet felmérésének során, időhiány miatt, részletesebben inkább csak a fás

vegetáció felmérésre törekszem az önkormányzattól kapott dokumentumok (I. 2.

szakasz-ról) és saját felismerések alapján. Az özön- és bolygatásra utaló növényfajtákat

igyekszem kiemelni és térképvázlaton feltüntetni.

A patakot kezdetben égerliget és puhafa ligeterdő szegélyezi, majd ezt Fót felé

akácos váltja fel. A legjellemzőbbek ezért a különböző éger, fűz és nyár fajok, valamint

a gyorsan terjedő tájidegen fehér akác (Robinia pseudoacacia) és zöld juhar (Acer

negudo). A vízparti erdősávok befolyásolják a fényviszonyokat és kihatnak a

mikroklímára, ezáltal meglétük létfontosságú a vízhez kapcsolódó életközösségek

számára.

I. 1. szakasz (1. melléklet)

A forrástól a Főtérig tartó szakaszt végigjárva, sokszínű, mozaikos élővilágot

figyelhetünk meg. A megbolygatott forrás szurdokok felszínét borostyán (Hedera helix)

borítja, elszórtan erdei pajzsika

(Dryopteris filix-mas) és kapotnyak

(Asarum europaeum) is megjelenik. A 2.

forráság faállományát az idegenhonos

fehérakác (Robinia pseudo-acacia), a

keleti ostorfa (Celtis australis) és ezek

bedőlt törzsei határozzák meg (19. ábra).

A szélesebb 1. és 3-4. forráság mentén a

nád (Phragmites australis) és parti sás

(Carex riparia) is megfigyelhető a

ritkásan álló fehér fűz (Salix alba) és

szürke nyárfák (Populus canescens)

mellett. Ettől a tágasabb nehezen

átlátható kiöblösödéstől kezdődik az

égerliget (23. ábra) a folyásirány

mentén, mely a Csíkvölgyi utca kezdetéig tart. Kezdetben csak egy-egy mézgás éger

23. ábra. Égerliget

31

(Alnus glutinosa) figyelhető meg elszórtan, patak menti fűzekkel, nyárfákkal elegyedve,

később azonban már 4-5 fasor szélesre szélesedik ki az égerliget. A fák alatt gyakori a

gyöngyvirág.

A Csíkvölgyi utca mögötti szakasz teljesen más karakterű, a patakmedret balról

kertek határolják, így ebből az irányából a napfény könnyen beszűrődik. A patak

mentén és a mederben előfordulnak kisebb-nagyobb fűz csoportok. A patak képét

alapvetően a szétterülő patakvízben sarjadó parti sás (Carex riparia), nád (Phragmites

australis) és zsurló (Equisetum) határozza meg, melyek nagyobb foltokban mozaikosan

váltják egymást a Rózsa utcáig.

I. 2. szakasz

A Főtértől délre a patakvölgy egy erősen felbolygatott 30 m-es szakasszal

kezdődik, az egykori terebélyes idős nyárfákat még a Főtér átépítése előtt kivágták. A

bolygatás hatására, invazív fajok jelentek meg: futónövények, Japán keserűfű

(Reynoutria japonica) és akác (Robinia

pseudoacacia) sarjak képeznek bozótot a Főtér

alatt az egykori fák helyén.

Később az idősebb árnyékot adó

fehérakácok és zöld juharfák alatt, a japán

keserűfű helyett a zöld juhar (Acer negundo)

sarjai teszik nehezen járható bozótossá a

partokat. Ezen kívül gyakori a fekete bodza

(Sambucus nigra), az eperfa (Morus alba), de

előfordul a lepényfa (Gleditsia triacanthos) is. A

Postáig szinte alig találkozhatunk őshonos

fafajtákkal a vénic szilen (Ulmus laevis) kívül,

attól kezdve viszont a fehér fűzek (Salix alba) és

szürke nyarak (Populus canescens) is

megjelennek utóbbi két fafaj inkább csak a híd

mellett jellemző.

Posta alatti kiszélesedett völgytalpon fűzek, 24. ábra. Az Oratórium mögött

32

fekete bodza (Sambucus nigra), zöld juhar (Acer negudo) és a meredek rézsűn

megtelepedett akác, eperfa (Morus alba) és zöld juhar sarjak dominálnak. A Posta alatti

kiszélesedést elhagyva az Oratóriumig szinte eltűnnek a nagyobb, árnyékot adó termetes

fák, a meglévőket a jobb parton borostyán (Hedera Helix) a bal parton tatárszalag

(Polygonum aubertii) és ritkábban komló (Humulus lupulus). Nyáron a cserjékre felfutó

tatárszalag szinte mindent beborít.

Az Oratórium mögött a patak bal partján és rézsűjén a termetes fűzfákat is

beborította a tatárszalag (24. ábra). Jobb oldalt viszont 1-1 szép magyar kőris (Fraxinus

angustifolia subsp. pannonica) és fehér nyár (Populus alba) díszlik fasorszerűen.

I. 3. szakasz

Az Oratórium híd utáni szakaszt jobbról csonkolt fűzek és fekete bodza (Sambucus

nigra) szegélyezi, balról és később jobbról is az idősebb bedűlt fehér fűz (Salix alba),

zöld juhar és akácfák lombja miatt nehezen

járhatóvá válik a meder a Bajcsy hídig. A híd

után az esés csökkentő gát előtt megjelenik a

mezei juhar (Acer campestre) és a

vadgesztenye (Aesculus hippocastanum). A

gát után a meder bal oldalán a japán keserű

fű (Reynoutria japonica) telepedett meg. Fák

a keskeny, szurdokszerű völgy tetejéről

árnyékolják a völgyet. A zsalugáterezett

jobboldali partfal megszűnése után már

mindkét oldalt falszerűen japán keserűfű

borítja, nyáron ez a szakasz szinte

átjárhatatlan, hiszen ez az invazív faj a

25. ábra. Japán keserűfű meder fölé borulva akadályozza az átjárást.

Átjutva a nehezen járható részen egy tisztásra érünk. Jobb oldalt valószínűleg felvették

a harcot a keserűfűvel, míg a bal parton továbbra is falat alkot, az akác és zöld juharok

(Acer negudo) tövében. A tisztást egy-egy termetes fűz és szürkenyár (Populus

canescens) zárja le a kiépített szakasz előtt.

33

Ezután a meder mindkét oldalát a japán keserűfű (Reynoutria japonica) borítja,

majd a jobb parton egyre ritkul az állománya, majd egy idő után csalán, bodza és futó

növények veszik át a helyét. A Kisvízig már csak rövidebb szakaszon bukkan fel a

keserűfű a jobb parton. A Temető-vízhez közeledve egyre több helyen díszlik mezei

juhar (Acer campestre) és fűzfa, a nád (Phragmites australis) és parti sás (Carex

riparia) is egyre többször veti meg a lábát a partokon. A Temető-víz torkolatánál

jelentős parti-sás folt található, állományát sajnos a jobb partról terjeszkedő japán

keserűfű veszélyezteti.

I. 4. szakasz

A Kisvíznél kezdődő egykori ligeterdő értékes fáit pár éve kivágták így annak

egykori helyét, zöld juhar és akác sarjak borítják. A patakparton ismét falat alkot a japán

keserűfű. mely elnyomja az őshonos parti- és rostostövű sás (Carex appropinquata

schumacher) foltjait, valamint a nádas részt.

A Kisvizet elhagyva újra visszatér a puhafa ligeterdő és egy készélesedett sávban

idős nyár és fűzfák határozzák meg a galériaerdőszerű tájképet. A patakparti

aljnövényzetet kapotnyak (Asarum

europaeum), japán keserűfű

alkotja, távolabb a medertől a

csalán (Urtica dioica) alkot nagy

foltokat és a tatárszalag is felfut a

fákra. Fót felé, a filmstúdiót

elhagyva a ligeterdő folyamatosan

belelaposodik az akáccal, zöld

juharral szegélyezett patak menti

erdőbe, ami kíméletlen tarvágások

eredménye.

26. ábra. Puhafa ligeterdő

34

4.3. Antropogén hatások (7. melléklet)

Érdekes lehet a következő megfigyelési pont, hiszen szinte minden emberi

tevékenység ide tartozik, ami a kisvízfolyások életközösségét felboríthatja. Közülük a

leglátványosabbak a szeméttel, építési törmelékkel és zöld hulladékkal történő

feltöltések, de a puszta bolygatással, a természetes növényzet megbontásával is óriási

károk keletkeznek, hiszen az ilyen területeken hamar elterjednek a különböző

gyomnövények (pl. Japán keserűfű). De ne feledkezzünk meg a szennyvíz bevezetésről

sem, amit a tisztább vízhez szokott fajok nem tolerálnak.

A vízfolyás zártsága miatt kevesen látják, hogy mennyi szemét van a partokon

valójában. Még a nehezen megközelíthető szakaszokon is igen nagy a szemét illetve a

„sitt” terhelés, a patakot szegélyező kertvégek irányából.

I. 1. szakasz

A források környékét és a szurdokok elvégződéseit is jelentős mértékben

feltöltötték. A beavatkozások volumene műholdfelvétellel bizonyítható (8. melléklet),

melyen az 1. forrás ág szurdokának

feltöltése látható. A 2-es forráság egy

csőből bukkan felszínre több méter

szemét alól, majd újra szemét és

nagyobb bedobált kőzettömbök alá

kerül. A 4-es forrás szintén szemét alól

tör a felszínre. Szerencsére a forrásoktól

távolodva, így az ágak összefolyásnál a

szemétnek már nyoma sincs, így itt a

természetes tájkép csodálható. Összességében elmondható, hogy a források és a kertek

irányából kapta a patak a szemét és építési törmelékterhelést, melyet szerencsére a

hosszú évek során beborított a borostyán.

A források környékén ültetett akácos miatt a terület mára megközelíthetetlen a

Veresegyházi út vége felől, így a szemetelés és feltöltés mára már csak a Veresegyházi

úti kertek irányából várható.

A kevésbé bolygatott égerligetet elhagyva a vízfolyás a Csíkvölgyi út kertjei

27. ábra. A Rózsa utcai patakpart

35

mögött csorog tovább. A patak bal partján sokan helyezik el zöld hulladékukat

komposztálás helyett, a meder feltöltés csak egy-két kert végében jelentős a Rózsa

utcával szemben. A patak jobb partját és partfalát a Rózsa-vég (Rózsa utca) felől viszont

nagy mennyiségű szemét és sitt borítja, ami a forrásokkal ellentétben az utóbbi 5-10 év

eredménye. Valószínűleg ez a szinte szeméttelep nagyságú terület a forrása a patak alsó

szakaszain az uszadék torlaszok mögött felgyülemlő, nagyméretű műanyagpalack

halmoknak. A patak jobb partfala a Rózsa utca mentén pár 10 centiméteres csúszásnak

indult a 2010-es év intenzív tavaszi és nyári esőzései következtében, ami valószínűleg a

gyenge konzisztenciájú (állagú) nagy vastagságban feltöltött partfalaknak is köszönhető.

A Főtér területén betonba ültetett terméskő mederbe kerül a patak és a partfal teljes

szélességében beton gyepráccsal kerül megerősítésre, sajnos gyep nélkül, így a

nagytömegű V-alakúvá alakított mesterséges meder eltereli a figyelmet a vízfolyásról.

I. 2. szakasz

A szakasz Főtértől a Postáig tartó partfalait jelentős vastagságban borítja az emberi

feltöltés eredménye. Ennek egyik oka a főút alapjának megerősítése nagyméretű

terméskövekkel, illetve a kertek végéből a

patak felé öntött hulladék anyagok (építési

törmelék, hamu, zöld hulladék, ágak, föld,

sírkő, trágya). Ezen beavatkozások

következményeként az amúgy is meredek

partfal még meredekebb lett, ráadásul

konzisztenciája (állékonysága) is

csökkent. A partfal alámosást és

csuszamlást így ezen a szakaszon

antropogén hatások erősíthették fel azzal,

hogy beszűkítették a vízfolyás

mozgásterét. Az előbb felsorolt emberi

beavatkozások a látványt is jelentősen

rontották, így ez a szakasz egyáltalán nem

nevezhető már szemet gyönyörködtetőnek. 28. ábra. Feltöltött partfal

36

A Posta alatti szakaszon viszont ezek a beavatkozások már kisebb volumenűek, egyedül

a mederhez jogtalanul közel épített kerítések jelentenek komoly gondot.

Az Oratórium és a Posta híd között félúton a kivágott terebélyes lombú és

gyökérzetű fák hiánya jelent már problémát. Ezek hiányában az invazív, idegenhonos

fajok és az alámosás is veszélyezteti a kerteket. Az Oratórium mögött folyamatosan

lerakott zöldhulladék melegágya a gyomoknak.

I. 3. szakasz

Az egyik legnehezebben járható szakasz, a

mederbe benyúló beton gyepráccsal és betonfalakkal

erősített meredek völgyoldalak miatt (29. ábra). A

szakasz legnagyobb beavatkozása a Bajcsy híd alatti

eséscsökkentő gát és az autópálya menti szakasz

beton elemekből álló árokba terelése. Mindkettő

megépítése indokolt, hiszen így az alámosás már

kevésbé veszélyezteti a M3-s pályát és kerteket.

29. ábra. Függőleges beton partfalak

I. 4. szakasz

A szakasz nagy része már külterületen található, így a feltöltés már kevésbé érinti,

nagyobb problémát jelent viszont a meggondolatlan fakivágás, mely az őshonos puhafa

ligeterdő visszaszorulásához vezet, az akác és zöld juharral szemben. Fontos

megemlítetni a nagyméretű műanyag palack halmokat, melyek a bedőlt fatörzsek

mögött gyakran halmozódnak fel.

37

4.4. Vízminőség vizsgálat

Nemcsak a vízfolyásainkat szegélyező növény- és állatvilágra, hanem a vízben élő

növények és állatok (pl. makro-gerinctelen) sokszínűségére is figyelmet kell fordítani

(BOGNÁR GY. 1989). Változatosságuk fenntartása érdekében vizeink jó ökológiai

állapotban tartása nélkülözhetetlen, ezért a szennyezett vizek vízfolyásokba engedését

meg kell szüntetni, a szennyezett talajvíz már így is elég kárt okoz (lásd Mogyoródi

patak forrásának nitrát szennyezése). Ráadásul a kisebb vízfolyások a jóval

érzékenyebbek, mivel a szennyezéseket kevésbé képesek hígítani.

4.4.1. A Vízminőség osztályozása

Az eredményeket 1993-as felszíni vizek minősítéséről szóló MSZ 12749 szerint

kategorizáltam. A minősítés során öt kategóriába sorolják a vizeket, az előírt

határértékek alapján (10. melléklet):

I. osztály. kiváló víz

II. osztály. kismértékben terhelt

A vízi élőlények fajgazdasága nagy, egyedszámuk kicsi.

III. osztály. tűrhető víz/mérsékelten szennyezett

Esetenként szennyezésre utaló szag és szín is előfordul.

IV. osztály. szennyezett víz

Szennyező anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt. Zavaros,

erősen szennyezett víz .

V. osztály. erősen terhelt, esetenként toxikus víz.

38

4.4.2. A vizsgálatok időpontja és módszere

A három vizsgálat különböző módon és időpontban történt, a mintavétel helyei

egybe esnek, a saját vizsgálatom plusz három mintavételi pontot is tartalmaz (10. ábra)

1. vizsgálat. 1994. 05. 24

Az Általános Iskola Környezetvédelmi csoportja végezte Zelnikné Török Ilona

biológia tanár vezetésével, a Folyófigyelő Hálózat keretein belül. A növényi tápanyagok

mérése HACH kolorimetriás műszerrel, a PH mérése tesztcsíkkal történt. A többi

komponenst műszeres méréssel kapták a helyszínen, vagy számították. Három vízminta

vételre került sor 1994 májusában: Forrás (2. forráság után kb. 30 méterrel), Főtér

(Híd), Posta (Orvosi rendelő), mely pontokról mindhárom méréskor történt minta vétel.

A következő eredmények születtek:

30. ábra. Az iskolások 1994-es mérési eredményei

2. vizsgálat. 2010. 10. 14

A következő mérés 15 évvel később készült, Tatár Sándor segítségével, ezért ennek

a mérésnek már én is részese voltam. A pH, a vezetőképesség, az oldott oxigén és a

vízhőmérséklet mérése a Voltcraft műszereivel történt (PH-100 ATC, WA-100 ATC,

DO-100) a helyszínen. A többi komponens a Visocolor Eco Analysenkoffer reagenseivel

történt, ami egyébként szintén kolorimetrián alapszik, mint az iskolások mérései. A

mérés azért készült, hogy tájékozódjunk a patak szennyezettségének állapotáról, ezért a

mintákat az 1994-es mintavételi helyekről vettük. Az 1. (Jobb ág) és a 4. számú forrást

(Bal forrás) is vizsgáltunk a helyszínen:

39

2010.10.14 Forrás Jobb ág Bal forrás Főtér Posta

Vízhőmérséklet C° 12,8 12,8 10,8 11,7 12,2

Oldott oxigén mg/l 9,2*** 8,4 9,1 9,1 9,5

Vezetőképesség µS 560 870 970

pH 7,6 8,07 8,05

Nitrát mg/l 25 60 50

Nitrit mg/l 0,02 0,15 0,2

Ammónium mg/l 0,08 0,05 0,04

Foszfát mg/l 2,5 1,5 1,4

Összes keménység** (ÖK=VK+ÁK) nK° 14 (12+2) 20 (13+7)

14

(12+2)

** csak tájékoztató adat, mert a reagens lejárt!

*** a kövön megtört vízbe sok oxigén keveredett

31. ábra. Tatár Sándor mérésének eredményei

3. vizsgálat. 2011. 04. 18

Az utolsó talán legpontosabb mérésért már én feleltem. A vizsgálat a

szakdolgozatom számára készült. A helyszíni mérések (pH, vezetőképesség) ismét a

Voltcraft műszereivel készültek, az oldott oxigén adatok hiányoznak a műszer

meghibásodása miatt.

A mintavételek számát és helyét én határoztam meg. Úgy döntöttem, hogy az eddig

jól bevált 3 mintavételi pontot (Forrás, Főtér, Posta), még kettővel kiegészítem a

Mogyoródi-pataknak azon szakaszán, mely már nem határos „kertes házakkal”. Ezért a

patakból a Temető-víz torkolata előtt, illetve után (Kisvíz 1. és 2.) és magából a

Temető-vízből is vettem mintákat. A Források mérése ezúttal nem a 2. számú fő

forráságból (Tatár Sándor és az iskolások mintavétele is itt történt), hanem 20-30 m-rel

lentebb, a négy forráság egyesülése után történt, így a három mintavétel forrásoknál és a

Főtéren történő összehasonlítása megkérdőjelezhető.

A hat mintavétel eredménye leginkább arról ad tájékoztatást, hogy Mogyoród

község belterületi szakaszán mekkora terelést kap a Mogyoródi-patak, valamint két

különböző forrásból eredő és más jellegű vízgyűjtővel rendelkező kisvízfolyás

(Mogyoródi-patak és Temető-víz) állapotáról is tájékoztatást kaphatunk, egy mérés

keretében.

A pH és vezetőképesség helyszíni mérésein kívül minden eredmény, az ELTE

Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Vízföldrajzi laboratóriumában végeztem, Fehér

Katalin tanszéki mérnök irányításával és segítségével. A lúgosság, összes keménység,

40

kalcium- és kloridion tartalom meghatározását titrimetriával határoztam meg. A kálium-

és nátriumtartalom mérése lángfotometriás módszerrel történt P/B-levegő gázeleggyel

működtetett Buck PFP típusú készülékkel. A nitrát, nitrit, ammónium, foszfát, szulfát

tartalom meghatározását Fehér Katalin végezte Jenway 6705 UV/VIS típusú

spektrofotméterrel. Az eredmények a 4. mellékletben olvashatók.

4.4.3. Az eredmények értékelése

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, hiszen rendszertelenül vett minták, eltérő

módszerekkel kapott eredményeit nem célszerű érdemben összevetni és értékelni.

Először a három mérés eredményeit hasonlítom össze grafikonon, majd külön kitérek az

általam készített talán legpontosabb vizsgálat eredményeinek jellemzésére.

A víz oldott oxigén tartalma az első két mérés alapján kiválónak mondható, hisz

bőven meghaladja a 7 mg/l-es határértéket. A pH mindhárom méréskor 8 körül

ingadozik, az utolsó vizsgálatkor stabilan 8,2 körül állt be a legtöbb mérő ponton, ez

már csak a jó víz kategóriájába esik.

A három vizsgálat eredményeit a következő diagramokon vetettem össze. A kék a

piros és a zöld vonalak a 1994, 2010 és 2011-es vizsgálatok eredményeit mutatják

különböző komponensekre vetítve, a forrásoktól a község belterületének határáig. A

más forrásokból eredő, a Kisvíz 1. és Kisvíz 2. között a Mogyoródi-patakba ömlő

Temető-víz torkolat előtt mért vízminőségi adatait utolsó oszlopban található zöld körök

jelzik.

A fajlagos vezetőképesség - mely a vízben oldott szervetlen ionok mennyiségétől és

minőségétől függ - mindhárom méréskor mérőpontról - mérőpontra nőtt, tehát a

források jó minőségi kategóriába eső vize, a községet elhagyva már a szennyezett

kategóriába esett. (32. ábra).

A patak ammónium tartalma (friss szennyvíz bevezetésre utalhat) az első két mérés

csökkenő folyamata helyett a 2011-es méréskor növekedett, vagyis ellentétes tendencia

rajzolódott ki, ezért további részletes vizsgálatok után lehet csak biztosabbat mondani a

valós viszonyokról. A patak vize a Főtértől a legutolsó mérés szerint nagyon szennyezett

(5.) kategóriába esett, ahogy a Temető-vízé is (33. ábra).

A nitrit tartalomban a 3 vizsgálat eredményei között szoros hasonlóság látható, de

41

szerencsére ennél a komponensnél csökkenő tendencia figyelhető meg az évek során. A

Főtér után a legfrissebb eredmények is szennyezett kategóriába (IV) esnek.

32. ábra. Vezetőképesség változása a Mogyoród belterületén a Mogyoródi-patakban

33. ábra. Az Ammónium változása a Mogyoród belterületén a Mogyoródi-patakban

42

34. ábra. A Nitrit változása Mogyoród belterületén (1994, 2010, 2011)

35. ábra. Nitrát

A nitrát tartalomnál a legújabb mérések teljesen más folyamatokról árulkodnak,

mint a korábbi két vizsgálat eredményei. Az adatok azt mutatták, hogy a felszínre törő

2. forráság vize még a szennyezett kategóriába esik és csak Főtér előtti szakaszon válik

erősen szennyezetté a patak. A 2011-es eredmények viszont, a Forrás összefolyásnál

mutatják a legnagyobb nitrát tartalmat (erősen szennyezett, 5. kategória), az eltérés

abból is adódhat, hogy korábbi két mérés csak a központi 2. forráságból vett mintát, míg

43

a 2011-es mintavételkor 30 méterrel lejjebb történt, ahol a fő ág (2. számú) már felvette

a másik három jelentős forráság vizét. Így a Források kiugró értékeit az is okozhatta,

hogy 2011-ben a 4 forráság összefolyása után történt a mérés (1. melléklet). Érdemes

összehasonlítani a Temető-víz nitrát tartalmát a Mogyoródi-patakéval. A

Csíkvölgyekből eredő Mogyoródi-patak nitrát tartalma ugyanazon mintavétel során

minden mintavételi ponton sokszorosa a Temető-vízének.

A foszfát tartalom eredményei alakultak a legérdekesebben. A két korábbi vizsgálat

eredményeit a pontatlanabb mérési módszerek miatt nem érdemes figyelembe venni. A

2011-es mérések alapján elmondható, hogy a Forrásoktól a Kisvíz felé a foszfát

tartalom folyamatosan nő. A Posta után a foszfát tartalom a IV. osztályú (36. ábra).

36. ábra. Foszfát mg/l

Az utolsó 2011. 04. 18-i vizsgálat foszfor és nitrogén formáinak összehasonlítása

során a következők figyelhetőek meg (37. ábra.):

44

37. ábra. Foszfor és Nitrogén formák változása 2011

Ezen komponensek mennyiségének változása bizonyíthatja leginkább a szennyezés

mértékét, amit a patak a település belterületen kap. A Források jó (II.) vagy tűrhető (III.)

minőségű vize (ammónia, nitrit, foszfát tartalmat tekintve) a Főtérre érve akkora

terhelést kap, hogy eléri a szennyezett (IV.- nitrit, foszfát) vagy erősen szennyezett (V.-

ammónia) kategóriát. Utána a terhelés tovább folytatódik egészen a község végig. A

Kisvíz két mérőpontja között beömlő szennyeződésekkel kevésbé terhelt (ez alól kivétel

az ammónia kivételével) Temető-víz általában csökkenő nitrit, foszfát és nitrát tartalmat

eredményez a Kisvíz 1. és Kisvíz 2. mérőpontok között a Mogyoródi patakon. A nitrát

tartalom viszont az előzőekkel ellentétben a Forrástól lefelé csökken.

A tájékoztató jellegű eredményeim, alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a

legtöbb esetben a lakosság illegális szennyvíz/hulladék, trágya és zöldhulladék patakba

engedése, helyezése okozhatja a problémát. A források magas nitrát tartalma, a

forrásokat tápláló magas nitrát tartalmú felszín alatti vizekből is származhat.

A pontosabb diagnózis érdekében javaslom a források és a belterületi szakasz

jövőbeni részletes vízminőségi vizsgálatát és a lehetséges diffúz és pontszerű szennyező

források feltérképezését.

45

5. Rehabilitáció

Rehabilitáció a helyreállítási és állapot javító beavatkozások széles körű,

vízgyűjtőre is kiterjedő, átfogó terv szerint haladó tevékenységeinek összességét jelenti.

Célja a leromlott állapotú, funkcionálni kevésbé képes vízi és vízparti élőhelyek

újjáélesztése, a tájban lévő potenciál helyreállításával (Nagy I. R. – Novák T. J. 2007).

5.1. Vízfolyások helyreállításának új szempontjai és módszerei

„Azért, hogy elkerüljük a vízfolyások öntisztuló képességének további

csökkenését, a vízparti életközösségek leromlását, esetleg kipusztulását, a tájképi

elemek és az összkép jellegének az elvesztését, az fajok számának csökkenését és még

számtalan, az ember számára káros vagy kellemetlen következményt, új módon kell

megközelíteni a vízfolyás szabályozás teljes kérdéscsoportját” (BOGNÁR GY. 1989).

A technikai elemeket alapul vevő vízrendezéseket a jövőben ki kell egészíteni

ökológiai követelményekkel, és nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy minden

vízfolyás sajátos hidrológia – hidraulikai – ökológia rendszer. A sablonos sémák szerint

történő vízrendezés helyett, az egyedi, jól előkészített megoldásokra kell törekedni.

Vízfolyásrendezéshez sorolják mindazokat a beavatkozásokat, melyek az árvizek

károkozás-mentes levezetését, visszatartását célozzák meg, vagy esetleg a vízkivétel és

a talajvízszint csökkenését segítik elő.

Ehelyett a Mogyoródi-patak esetében, a vízfolyás (alatta értve a víz, a meder és a

hozzá kapcsolódó környezet egészét) természetbe és településbe illeszkedő

helyreállításra kell törekedni (EU Vízkeret Irányelv). A vízfolyás egyedi karakterének

védelme és kihangsúlyozása, jelen esetben az egyedülálló forráshely, a természetes

növényzet (égerliget) és a meanderek (fejlett folyó kanyar) védelme, valamint patak

visszaintegrálása a község életébe a legfontosabb. A beavatkozást tehát nem szabad

egyetlen szempont szerint megvalósítani, ez csak újabb problémákat szül, mint a Főtér

esetében történt meder és part kiépítés, ami elcsúfította a község hagyományos

faluközpontját. Törekedni kell a lehető leginkább kedvező kompromisszum

megvalósítására. A meder stabilizálásánál (elsősorban belterületi szakaszokon

46

szükséges) betonelemek helyett, a természetes dinamikus egyensúly fennmaradását

lehetővé tevő megoldásokra kell törekedni.

A fentebb ismertetett vizsgálatok alapján a következő feladatok elvégzése indokolt:

társadalmi szemléletformálás

a patakpart járhatóvá tétele a lakosság számára

fenntartási munkálatok, figyelő szolgálat elindítása

hulladék lerakás, szennyvíz beengedés felhagyása, lerakók felszámolása

tulajdonviszonyok rendezése, természetvédelmi oltalom alá helyezés

illegális kerítések eltávolítása a patak mederből és a partokról

meder stabilizálása egyes belterületi szakaszokon

lassú fajcsere őshonos fajokra

5.2. Tulajdonviszonyok, kezelés

A legelső mindent megelőző lépésként meg kell keresni a patak gazdáját és

megbízott fenntartóját. A helyzetet az bonyolítja, hogy Mogyoródon ez szakaszonként

változik. A tulajdonosoknak, fenntartóknak és az önkormányzatnak meg kell egyezniük,

mert a helyzet tarthatatlan.

Fenntartási munkálatok beindítása:

kaszálás, gyomtalanítás, invazív fajok visszaszorítása

partok és növényzet ápolása

mederrongálás helyreállítása, kotrásra elvileg nincs igény

műtárgyak fenntartása

Jelenleg csak nehézkes a lejutás a patak partra, és itt is csak kizárólag a hidak

melletti néhány méter vehető szemügyre a járhatatlan és átláthatatlan állapotok miatt

gumicsizma nélkül. A rehabilitáció során olyan megoldást kell megvalósítani, ami

lehetővé tenné gyalogosan a hosszirányú átjárást (Tájrajz Bt.). Erre legalkalmasabb a

Forrástól az Oratóriumig tartó, illetve a Kisvíztől Fótig tartó szakasz lehetne. A

rehabilitációs és rekonstrukciós javaslatok közül csak egy készült el, a Főtér

rekonstrukció, ennek során a patak több méteres kibetonozott töltések közé került,

szerencsére csak rövid szakaszon. A patak melletti járható út és az ökológiai szemlélet

47

teljesen kimaradt a tervből, így jöhetett létre a monumentális kiépített meder az egykori

zöldellő patakpart hűlt helyén. A Főtér alatti szakaszra viszont ökológiai szempontokat

már figyelembe vevő terv is készült a Tájterv Bt. által, amit érdemes tovább gondolni.

5.3. Meder és partrendezés

A vízfolyások kialakult természetes vonalvezetését, medrét és esését csak

kényszerű okokból, földek, kertek, épületek alámosása, elöntése miatt, közlekedési

útvonalak és a lakókörnyezet védelme érdekében érdemes megváltoztatni. Tudatában

kell lenni annak, hogy a vízrendezés és a kiépítés mértékével nőnek az ökológiailag

kedvezőtlen következmények. Valamint a szabályozott, mesterséges medrek sokkal

nagyobb fenntartási, karbantartási költséget (kotrás, kaszálás) igényelnek, mint a

természetes meder és mederkörnyezet. Ezért a kiépítés mértékét minimalizálni kell

(BOGNÁR GY. 1989).

Az utóbbi évtizedekben a Mogyoródi-patak mogyoródi szakaszán a következő

beavatkozások történtek:

Belterületen 2 vízmosáskötő gát (Posta-híd fölött, Bajcsy híd alatt) is épült (Pécsi

M. 1958), melyek eséscsökkentő funkciót látnak el. Az M3-as építésekor az autópálya

menti szakasz betonelemekkel biztosított árokba került a Kisvízig az út védelme

érdekében, és ugyanezen okokból a Temető-víz betorkolását is Fót irányába tolták át. A

Főtér menti rövid szakasz szintén ezen okok miatt jutott a kiburkolás sorsára, a tér

átépítésekor. Mogyoród területén más dombsági területekhez hasonlóan az alámosás és

a bevágódás mérséklése indokolta az eddigi beavatkozásokat.

Az élővilág hosszirányú átjárásának biztosítása érdekében, javaslom a fentebb

említett függőleges, gátak surrantó szerű átépítését. Ez a módszer nagyesésű

mederfenékbe süllyesztett kőrakatokat jelent, mely a gyors folyású szakaszokon

természetes élőlények számára átjárható formában teremti meg a meder stabilitását

(csökkentve a bevágódást), valamint a víz oxigénfelvétele szempontjából is kedvez.

A patakmeder és –völgy vízbefogadó képessége elegendő az „árvizek”

elkerüléshez, így emiatt külön beavatkozások nem indokoltak a Mogyoródi szakaszon.

Az alsóbb síkvidéki szakaszok (Fóttól) elöntéseinek megakadályozása érdekében

viszont indokolt lehet egy árvízi tározó építése, mivel Fótot gyakran elárasztja a víz,

48

talán a Gyermekvárosban található gát hibás használata miatt (sajnos kevés erről az

információ). Az ilyen tározók általában csak árvizes időszakokban kapnak nagyobb

vízmennyiséget. Megépítésükkor a tározó alatti vízfolyás szakasz közvetlen

beavatkozásoktól mentesül, viszont a felsőbb szakaszokon a tározó helyigénye és az

esés viszonyok megváltozása miatt már jelentősebb változás állhat be a beavatkozások

okán. Egy kisebb árvízi tározó az egykori mélygát (5. ábra) helyén is elférhetne, hiszen

évszázadokon keresztül rekesztették itt a mogyoródiak és az egykor itt élő szerzetesek a

patakot. Azóta a Kisvíznél megépült új lakóházak és az autópálya védelme miatt

valószínűleg csak jóval távolabb a falutól épülhetne meg egy ilyen létesítmény. Egy

ilyen tóban rejlő rekreációs lehetőségeket sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Belterületen a patak part-, illetve völgyfalának meredek feltöltése miatt nehezebben

megoldható a meder megkötése, így ezeket a szakaszokat a lehető legtermészetesebb

módon kell stabilizálni, a hulladékkal és építési törmelékkel való feltöltés helyett. Ilyen

munkálatok tervezésekor a stabil természetes módon megkötődött partokat kell mintául

venni (Posta alatti fűz liget). A fák gyökere hosszú távon tökéletesen megköti a partokat.

Komolyabb alámosásnál rézsűlábhoz támaszkodó száraz kőszórás alkalmazható, ha

lehetséges, kerülni kell az idegen anyagokat (beton, betonburkoló idomok, betonba

rakott terméskő). A szárazon rakott terméskő nem teszi lehetővé a vegetáció