A makrogazdaság piacai
description
Transcript of A makrogazdaság piacai
1
A makrogazdaság piacai
• Fogyasztási javak piaca• Tőkejavak piaca• Pénzpiac• Munkapiac
Árupiac}
2
Árupiaci egyensúly lényege:
A makrogazdasági kereslet egyenlő az árupiaci kínálattal.
3
A makrogazdasági árupiaci kereslet
A makrogazdasági árupiaci kereslet a javak azon mennyisége, amelyet a gazdasági szereplők adott árszínvonalon vásárolni szeretnének.
4
A makrogazdasági árupiaci kínálat
A makrogazdasági árupiaci kínálat az a termékmennyiség, amelyet a vállalati szektor szereplői adott technológiai kapacitások mellett és adott árszínvonalon hajlandók termelni.
5
A makrogazdasági és a mikroökonómiai kereslet és kínálat összehasonlítása
6
A makrogazdasági kereslet függ:
• A tervezett jövedelemtől,• A pénzmennyiségtől,• A tervezett jövedelmet és a pénzmennyiséget
befolyásoló tényezőktől
7
Egyszerűsítő feltevések
• A pénzmennyiség állandó• Az árszínvonal állandó• Kétszektoros makrogazdasági modell
8
Árupiac
TőkepiacHáztartás Vállalat
C
YISH SV
W
Kétszektoros makrogazdasági modell
9
A makrogazdasági kereslet összetevői
Makrogazdasági kereslet = Fogyasztás + Beruházás
YD = C+I
10
A makrogazdasági fogyasztási kereslet
Makrogazdasági fogyasztási keresletnek nevezzük a makrogazdasági jövedelemnek azt a részét, amelyet a gazdasági szereplők szükségleteik kielégítésére szándékoznak elkölteni.
11
A fogyasztási kereslet összetevői
• Autonóm fogyasztás (c0)• Jövedelemtől függő fogyasztás (ĉY)
12
Autonóm fogyasztás (c0)
Autonóm fogyasztásnak (c0) nevezzük a fogyasztási keresletnek azt a részét, amelynek nagysága nem függ a tervezett makrogazdasági jövedelem nagyságától.
13
Jövedelemtől függő fogyasztás =
fogyasztási határhajlandóság • tervezett makrogazdasági jövedelem
ĉ • Y
14
Fogyasztási határhajlandóság
A fogyasztási határhajlandóság mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a makrogazdasági fogyasztás, ha egységnyivel megváltozik a tervezett makrogazdasági jövedelem.
1YCC0
15
Makrogazdasági fogyasztási függvény
Makrogazdasági fogyasztási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely a tervezett makrogazdasági jövedelem minden szintjéhez a makrogazdasági fogyasztást rendeli hozzá.
YcC)Y(C0
16
Y C(Y)0 100
100 175200 250300 325400 400500 475600 550700 625800 700900 7751000 850
17
• (175-100)/(100-0)=0,75• C(Y)=100+0,75Y
18
100 200 300 400 500 600 700 800 900 100011001200
-200
-100
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
1100
1200
0
C
C0
Y
Y75,0100)Y(C
19
A makrogazdasági megtakarítás
A makrogazdasági megtakarítás a makrojövedelemnek az a része, amelyet a gazdasági szereplők nem költenek el fogyasztásra.
20
A makrogazdasági megtakarítás összetevői
• Autonóm megtakarítás (s0) • Jövedelemtől függő megtakarítás ŝ•Y
21
Autonóm megtakarítás
Az autonóm megtakarítás a makrogazdasági megtakarításnak az a része, amely nem függ a makrogazdasági jövedelem nagyságától.
22
Jövedelemtől függő megtakarítás =
Megtakarítási határhajlandóság • tervezett makrogazdasági jövedelem
ŝ•Y
23
Megtakarítási határhajlandóság
A megtakarítási határhajlandóság mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a makrogazdasági megtakarítás, ha egységnyivel megváltozik a tervezett makrogazdasági jövedelem.
1YSs0
24
Megtakarítási függvény
Megtakarítási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely tervezett makrojövedelem minden szintjéhez a makrogazdasági megtakarítást rendeli hozzá.
YsS)Y(S 0
25
Összefüggés a fogyasztás és a megtakarítás között
Makrogazdasági jövedelem = Fogyasztás + Megtakarítás
Y= C+SMegtakarítás = Makrogazdasági jövedelem – fogyasztás
S=Y-C
26
Y C(Y) S(Y)0 100
100 175200 250300 325400 400500 475600 550700 625800 700900 775
1000 850
27
Y C(Y) S(Y)0 100 -100
100 175 -75200 250 -50300 325 -25400 400 0500 475 25600 550 50700 625 75800 700 100900 775 1251000 850 150
28
A fogyasztási és megtakarítási függvény fölírása
ĉ=(250-175)/(200-100)=0,75250=C0+0,75*200
(250-0,75*200)= C0
C0=100
C(Y)=100+0,75Y
29
A fogyasztási és megtakarítási függvény fölírása
ŝ=(-75-(-100))/(100-0)=0,25-75=S0+0,25*100
-75-0,25*100=S0
S0=-100
S(Y)=-100+0,25Y
30
100 200 300 400 500 600 700 800 900 100011001200
-200
-100
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
1100
1200
0
C
C0
Y
Y75,0100)Y(C
C0
Y25,0100)Y(S
45o
31
A fogyasztási és a megtakarítási függvény kapcsolata
)Y(CY)Y(S )YcC(Y)Y(S 0
0CYcY)Y(S
0CY)c1()Y(S
32
A megtakarítási határhajlandóság
1YS)c1(s0
33
Az autonóm megtakarítás az autonóm fogyasztás forrása.
00 CS
34
Beruházás
A Beruházás a tőkeállomány pótlása és bővítése.
35
• A beruházási tevékenységben lényegesen nagyobb szerepet játszik az időtényező és a kockázat vállalás, mint a fogyasztásban.
• A beruházók számára a profit a cél, a makrojövedelem többi összetevője (munkabér, kamat, bérleti díj) számukra költségtényező.
• A megtakarításból nem lesz automatikusan beruházási kereslet.
A beruházás autonóm keresleti tényező, mert független a tervezett makrojövedelemtől és állandó:
36
A beruházási kereslet függ:
• A profit kilátásoktól,• A kamatlábtól.
37
A pofitkilátások változásának hatása a beruházási keresletre
•A javuló profitkilátások hatására nő a beruházási kereslet.•A romló profitkilátások hatására csökken a beruházási kereslet.
(A beruházás a profitkilátások növekvő függvénye.)
38
A kamatláb változásának hatása beruházási keresletre
• A növekvő kamatláb hatására csökken a beruházási kereslet.
• A csökkenő kamatláb hatására nő a beruházási kereslet.
(A beruházás a kamatláb csökkenő függvénye.)
39
Beruházási függvényBeruházási függvénynek nevezzük azt az összefüggést, amely adott profitkilátások mellett, a kamatláb minden szintjéhez a beruházási keresletet rendeli hozzá.
I(i) = I0 – ai
iIa
40
Kamatláb (i) Beruházás (I)0 4001 3502 3003 2504 2005 1506 1007 508 0
41
a=(300-350)/(2-1)=-50300=I0-50*2
I0=300+50*2=400
I(i)=400-50*i
42
I
0100200300400500600700800900
0 2 4 6 8 10i
I(i)I0I1
i0 i1
43
A beruházás hatása a makrogazdasági árukeresletre
Y C(Y) I YD
0 100 200100 175 200200 250 200300 325 200400 400 200500 475 200600 550 200700 625 200800 700 200900 775 2001000 850 200
44
A beruházás hatása a makrogazdasági árukeresletre
Y C(Y) I YD
0 100 200 300100 175 200 375200 250 200 450300 325 200 525400 400 200 600500 475 200 675600 550 200 750700 625 200 825800 700 200 900900 775 200 9751000 850 200 1050
45
A beruházás hatása a makrogazdasági árukeresletre
YD
0100200300400500600700800900
0 100 200 300 400 500 600 700 800 900Y
I
0100200300400500600700800900
0 2 4 6 8 10i
I(i)
C(Y)
YD
I0
i0
46
Egyensúlyi jövedelem
• Egyensúlyi jövedelemnél a tervezett makrojövedelem (YS) értéke egyenlő a tervezett fogyasztás és a szándékolt beruházás (YD) összegével, azaz egyensúlyi jövedelem esetén megegyezik a megtermelni szándékozott jövedelem (YS) az elkölteni szándékozott jövedelemmel (YD)
47
Y C(Y) S(Y) I YD
0 100 300
200 260 300
400 420 300
600 580 300
800 740 300
1000 900 300
1200 1060 300
1400 1220 300
1600 1380 300
1800 1540 300
2000 1700 300
2200 1860 300
2400 2020 300
2600 2180 300
48
Y C(Y) S(Y) I YD
0 100 -100 < 300 400
200 260 -60 < 300 560
400 420 -20 < 300 720
600 580 20 < 300 880
800 740 60 < 300 1040
1000 900 100 < 300 1200
1200 1060 140 < 300 1360
1400 1220 180 < 300 1520
1600 1380 220 < 300 1680
1800 1540 260 < 300 1840
2000 1700 300 = 300 2000
2200 1860 340 > 300 2160
2400 2020 380 > 300 2320
2600 2180 420 > 300 2480
}Túlkereslet
Egyensúlyi jövedelem
}Túlkínálat
49
YYe
S(Y)=-100+0.2YI0=300
C(Y)=100+0.8Y
YD=400+0.8Y
Ye
YD
500 1000 1500 2000 2500-200
200
400
600800
10001200140016001800
2000
22002400
2600
0
50
Egyensúlyi jövedelem
YD =100+0,8Y+300YD=400+0,8Y
YS = = YD
Y=400+0,8YY-0,8Y=400Y(1-0,8)=400
20004008,01
1Ye
51
Egyensúlyi jövedelem
YD =C0 +ĉY+I0
YS = = YD
Y=C0 +ĉY+I0
Y- ĉ Y=C0 +I0
Y(1- ĉ )=C0 +I0
00e ICc1
1Y
52
Kiadási múltiplikátor
A kiadási múltiplikátor kifejezi, hogy hány egységgel változik meg az egyensúlyi jövedelem, ha egységnyivel megváltozik valamely autonóm keresleti tényező.
c11
53
Az egyensúly alapfeltételeMegtermelni szándékozott jövedelem = Elkölteni szándékozott jövedelem
YS=YD
YS = W +SV = YD = C+IW +SV= C+I
W= C+SH C+SH +SV= C+IC+S = C+I S = I
Megtakarítás = Beruházás
54
A makrogazdasági árupiac állapotai
• Egyensúly, ha S = I• Túlkereslet, ha S < I• Túlkínálat, ha S > I
55
Az output készletek változásának szerepe az egyensúly kialakulásában
a) Túlkereslet (Y < YD ) estén a tervezett szint alá csökkennek a raktárkészletek, és ez a vállalati szektort a termelés növelésére ösztönzi. Ha termelést növelik, akkor a makrojövedelem is emelkedik.
56
Az output készletek változásának szerepe az egyensúly kialakulásában
b) Túlkínálat (Y > YD ) estén a tervezett szint fölé növekednek a raktárkészletek, és ez a vállalati szektort a termelés csökkentésére ösztönzi. Ha a termelést csökkentik, akkor a makrojövedelem is csökken.
57
A kamatláb változásának hatása az egyensúlyi jövedelemre
a) Ha a kamatláb (i) nő, akkor a beruházás (I) csökken. Ha a beruházás (I) csökken, akkor a makrokereslet (YD) csökken. A makrokereslet (YD) csökkenése az egyensúlyi jövedelem (Ye ) csökkenéséhez vezet.
Következtetés:Ha a kamatláb emelkedik, akkor az egyensúlyi jövedelem csökken.
58
A kamatláb változásának hatása az egyensúlyi jövedelemre
b)Ha a kamatláb (i) csökken, akkor a beruházás (I) nő. Ha a beruházás (I) nő, akkor a makrokereslet (YD) is nő. A makrokereslet (YD) növekedése, a egyensúlyi jövedelem (Ye ) növekedését idézi elő.
Következtetés:Ha a kamatláb csökken, akkor az egyensúlyi jövedelem nő.
59
500 1000 1500 2000
500
1000
1500
2000
0
YD
Y
YD=200+0.8YYD=300+0.8Y
C(Y)=100+0.8Y
S(Y)=-100+0.2Y
I0=100I1=200
Ye0 Ye1
60
200 400 600 800 1000 1200 1400 1600
-200
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
0
YD
Y
YD=250+0.8YC(Y)=100+0.8Y
S(Y)=-100+0.2YI0=150
Ye