A magyar nyelvi vitalitás területisége Moldvában

A magyar nyelvi vitalitás A magyar nyelvi vitalitás területisége Moldvábanterületisége Moldvában

Bodó CsanádELTE, Budapest

NKFP 5/056/2004. sz. pályázata NKFP 5/056/2004. sz. pályázata (futamidő: 2004–2007., (futamidő: 2004–2007., projektvezető: Kiss Jenő)projektvezető: Kiss Jenő)

Az előadáshoz nyújtott segítségért Az előadáshoz nyújtott segítségért köszönet Vargha Fruzsina Sárának, köszönet Vargha Fruzsina Sárának, Vékás Domokosnak és Eris Elvirának.Vékás Domokosnak és Eris Elvirának.

Bodó Csanád: A magyar nyelvi vitalitás területisége MoldvábanBodó Csanád: A magyar nyelvi vitalitás területisége Moldvában

– Etnolingvisztikai és nyelvi vitalitás– A moldvai magyar–román nyelvcsere

általános jellemzése– A terjedő innovációként értelmezett

folyamat területisége– Két feltevés a nyelvcsere területi

megoszlásáról


Az etnolingvisztikai vitalitás (EV) elmélete (Giles, Bourhis és Taylor 1977)

objektív EV:– státus (gazdasági, politikai stb.)– demográfia (területi koncentráció, vegyes

házasságok stb.)– intézményi támogatás (iskolák, média stb.)


Az objektív EV demográfiai tényezője

– megoszlás:

területi koncentráció, számarány

– számok:

abszolút számok, születési arány, vegyesházasságok, el- és bevándorlás

Bodó Csanád: A magyar nyelvi vitalitás területisége Moldvában

Az EV elméleti kiterjesztése

a) beszélőközösségi vitalitás: a nyelvi/etnikai/vallási csoport vitalitása

b) nyelvi vitalitás: a nyelvi/etnikai/vallási csoport nyelvi repertoárját alkotó nyelvváltozatok vitalitása

Tánczos Vilmos becslése a magyarul (fekete körcikk) és a csak románul (szürke körcikk) beszélő moldvai katolikusok arányáról az egyes településeken az 1990-es évek első feléről (Tánczos 1997)


Mi a nyelvi vitalitás?

– A nyelvi vitalitás nem azonos a nyelvtudással.– A nyelvi vitalitás viszonyfogalom.– Egyik központi összetevője a nyelvválasztás

gyakorisága, a másik a nyelvátadás folytonossága.– Egy beszélőközösség helyi nyelvváltozatáról akkor

mondhatjuk, hogy relatív vitalitása nagy mértékű, ha a beszélők különböző kontextusokban gyakran használják ezt a változatot, valamint továbbadják a felnövekvő korosztályoknak.


A moldvai magyar–román kétnyelvű beszélőközösségek nyelvi vitalitásának általános jellemzése:

folyamatban lévő változás: a román nyelv használatának növekvő gyakorisága

a nyelvi szocializáció nyelvének megváltozása: magyar román


Módszerek I.

a MCsNyA. követéses vizsgálata (a kutatás fő célkitűzése diakrón és multimédiás, “beszélő” nyelvatlasz létrehozása)

kvótamintás adatfelvétel: falvanként 3 korosztály (6–6 fő), 2 nem (9–9 fő)

a nyelvföldrajzi rész (250 kérdés) mellett nyelvszociológiai kérdések az adatközlők nyelvtudásáról, nyelvi attitűdökről, a beszélők nyelvválasztásáról egyes kétnyelvű beszédpartnerekkel


Módszerek II.

a nyelvválasztási adatok skaláris jellege:

a magyar és a román nyelv használatának gyakorisága önbevallás alapján

látszólagosidő-vizsgálat (3 korcsoport)


A magyar nyelvi vitalitás jellemzői Moldvában

1. tétel: a román nyelv használatá-nak növekvő gyakorisága – lásd a szülőkkel választott nyelv megoszlását tíz faluban életkori csoportok szerint (N = 170)


11–2930–60

61–83

0.00

20.00

40.00

60.00

80.00

100.00

Relatív gyakoriság (%)

"Magyarul vagy románul beszél(t)-e többet az apjáékkal?"

inkább magyarulegyformáninkább románul


A magyar nyelvi vitalitás jellemzői Moldvában

2. tétel: a nyelvi szocializáció nyelvének megváltozása –

lásd a különböző korú beszédpartnerek-kel választott nyelvre vonatkozó kérdésre adott válaszok megoszlását tíz faluból


egykorúakkalfiatalabbakkal

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

A válaszok relatív gyakorisága (%)

Magyarul vagy románul beszél-e többet...?

többet magyarulegyformántöbbet románul

Nyelvválasztás az idősebb beszéd-partnerekkel (az adatközlőnagyszülei és szülei):

magyar (fekete),magyar és román (kék)román (piros)

Nyelvválasztás az egykorú beszéd-partnerekkel (házastárs, testvér, kortárscsoport):


Nyelvválasztás a fiatalabb beszéd-partnerekkel (gyerekek, unokák):


Idősebbekkel

Egykorúakkal

Fiatalabbakkal


Feltevések a magyar nyelvi vitalitás területiségéről

I/1. hipotézis (területi koncentráció):

Azokra a településekre, amelyek a nyelvi/etnikai/vallási közösség valamely viszonylag homogén tömbjébe tartoznak, nagyobb arányú nyelvi vitalitás jellemző.

A területi koncentráció

mutatója

1 = nagyobb tömb központi települése (Trunk, Klézse, Somoska)

2 = nagyobb tömb periferikus települése (Lujzikalagor)

3 = kisebb tömb központi települése (Szitás, Újfalu)

4 = kisebb tömb periferikus települése (Szőlőhegy, Bahána)

5 = szórvány (Pusztina, Frumósza)


I/2. hipotézis (területi koncentráció):

A területi koncentráció egyes településekre jellemző mutatójának értékei egyenesen arányosan növekednek a románnyelv-választás gyakorisági mutatóival.


A településtípus hatása a románnyelv-választásra

0

1

2

3

4

5

6

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

A románnyelv-választás relatív gyakorisága (%)

A településtípus mutatója

Település



II. hipotézis (számarány):

II/1. Ahol a nyelvi/etnikai/vallási közösség nagyobb arányban van jelen, nagyobb arányú nyelvi vitalitás figyelhető meg. –

De hogyan határozzuk meg az “ahol”-t?


A közösség számarányának vizsgálatához a többség releváns alcsoportjait kell azonosítani.

A nyelvi folyamatok szempontjából azok a többségi csoportok lehetnek jelentősek, amelyek nyelvi mintát kínálnak a szocializáció új útjaihoz.

Ezeknek a csoportoknak a hatását a gravitációs modellben elemezzük.


A gravitációs modell az innovációk térbeli terjedésének humán

geográfiai elmélete (T. Hägerstrand) nyelvészeti alkalmazásai (P. Trudgill,

Hernández Campoy) I(a-b) = (Pa * Pb)/d(a-b)2

az elmélet kritikája: eltekint (a) a távolság perceptuális és szociális tényezőitől, (b) a közösségek társadalmi rétegzettségétől


A gravitációs modell alkalmazása a román nyelvű szocializáció mint nyelvszociológiai innováció térbeliségének elemzésében

II/2. hipotézis: Az újításban való részvétel intenzitása egyenesen arányos a település lakosságának nagyságával és fordítottan arányos a gravitációs központtól (közeli város) való távolsággal

A környéki város hatásának mutatója

Pl. Bákó (a) hatása Klézsére (b):

I(a-b) = Q * (Pa * Pb)/

d(a-b)2 = 0.0001 * 175.500 fő * 4366 fő /40 perc2 = 48


A környéki város(ok) hatása a románnyelv-választásra az

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

A románnyelv-választás relatív gyakorisága (%)

A városi hatás mutatója

Település

KövetkeztetésekKövetkeztetések

A nyelvi vitalitás elméletének demográfiai összetevője elégtelenül ad számot a nyelvcsere folyamatának területiségéről.

A folyamat mint innováció a vizsgált esetben nem áll összefüggésben a területi koncentrációval.

Többnyire a gravitációs elméletből levezetett feltevésnek megfelelő tendenciát mutat, de nem teszi lehetővé az alternatív közösségi válaszok elemzését.

A nyelvcsere teljesebb megértéséhez Fishman klasszikus kérdését (Who speaks what language to whom and when?) ki kell egészíteni a “hol?”-ra vonatkozó kérdéssel.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

TOVÁBBI RÉSZLETEK MEGTEKINTÉSÉHEZKERESSE FEL A

HTTP://GEOLINGUA.ELTE.HUHONLAPOT

A magyar nyelvi vitalitás területisége Moldvában

Documents

Transcript of A magyar nyelvi vitalitás területisége Moldvában