A MAB szerepe a magyar felsőoktatásban

Bazsa Györgya MAB elnökewww.mab.hu

Magyar Pedagógiai TársaságFelsőoktatási szakosztálya Budapest, 2009. január 30.

A (magyar) felsőoktatás minőségügyének 3 + 3 szereplője van:

3 belső (direkt hatás):a) (felső) oktatáspolitika (az állam szervei)b) felsőoktatási intézményekc) quality assessment (QA): a FOI és a MAB

3 külső (visszahatás):a) a végzett hallgatók (pályakövetés)b) hazai munkaerőpiac (stakeholders)c) külföld (academic és professional oldal)

a) A magyar felsőoktatáspolitika

- lényegében a törvény (Ftv.) és a rendeletek tartalmazzák (policy paper nincs)

- a miniszter felfogása: az expanzív mennyiségi szakasz után a minőségé a főszerep

- kiemelt elem: Minőségi-díj – csak a FOI minőségbiztosítási rendszeréért, nem az intézmény kiválóságáért pályázható

b) A felsőoktatási intézmények

Hagyományosan minőségelvűek- az egyetem a tudás fellegvára,- itt hozzák létre és adják tovább az új tudást, a tudományos eredményeket, - a professzor van a tudáspiramis csúcsán.

Logikus következmény:- ha itt a legjobb a minőség, ki az aki kívülről ezt értékelni, minősíteni tudná? (Bár pl. az ipari forradalom nem innen indult. Talán a tudás társadalma?)

C) QA: mikor jelent meg a minőség kérdése?Az USA-ban a XIX. Század végén elszaporodtak a

gyenge intézmények (a mai diplomagyárak): A jó minőségű (elit) egyetemek megszervezték

diplomájuk értékének védelme érdekében az addreditációt. Ez a rendszer önvédelme: egyszerre érték- és érdekvédelem.

Az academic mellett kiépült a professional accr.

Akkreditáció: (minőség) hitelesítés – egy adott minőségkritérium (küszöb) elérése, megfelelés egy minőségi minimumnak. (De mi a minőség?)

Érdemi következményekkel jár:Presztizs – támogatás – létezés kérdése lehet.

Európa és Magyarország felsőoktatása

A XX. Század utolsó harmadában lassan ismerte fel a minőség önálló jelentőségét. Addig is volt rang és hírnév, de szervezet és rendszer nélkül.

A minőségügy kiépítésének egyik oka a tömegképzés megjelenése a felsőoktatásban (1968), társadalmi háttere a termelési verseny, a nagy kínálatban a vásárló hiteles tájékoztatása.

A másik: milyen teljesítményért fizessenek az adófizetők? (Főleg, ha a felsőoktatás közjó.)

A hazai és nemzetközi verseny és a kínálati többlet a felsőoktatásban is erősödik.

1994-95 European pilot project on QA1998 Recommendation of the Council1999 Bologna Declaration (incl. QA)2000 ENQA (Network) megszerveződik )MAB is)2004 ENQA (Association) megerősödik (MAB is)2003? A CRE/EUA önkéntes audit-ot szervez2003 Berlin: E4 felkérése egységes standardokra2005 Bergen: ESG elfogadása2007 London: döntés a Register létrehozásáról2008 A Register (EQAR) létrejön

Itthon:

1993 Ideigl. Országos Akkreditációs Biz. (IOAB)1993 Ftv.: Országos Akkreditációs Biz. (OAB)2000 Ftv.: Magyar Akkreditációs Biz. (MAB)2005 Ftv. M. Felsőoktatási Akkreditációs Biz. (MAB)

Európa legrégibb átszabás nélkül folyamatosan működő felsőokt. Addreditációs rendszere.

Létrehozását a magyar felsőoktatás akkori vezetői kezdeményezték, aminisztérium és az országgyűlés is támogatta, legalizálta és működési feltételeit megteremtette.

Jogi háttér:

- az Ftv. (1993,2005)- felsőoktatási ágazati minőségpolitika (OKM)- 69/2006. (III.28.) korm.r. a MAB-ról- 79/2006 (IV.5.) korm.r. (Ftv.végrehajtás)- 33/2007. (III.7.) korm.r. (doktori iskolák)- EU „hatások”: oklevelek ekvivalenciája, EKR- alkotmánybírósági releváns határozatok- oktatási miniszteri rendeletek (pl. kkk-k)- MAB alapító okírata és- a miniszter által jóváhagyott SZMSZ-e

109.§ (1) A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszer működésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakértői testület.

- közreműködik az ágazati minőségpolitika elveinek elkészítésében és figyelemmel kísérésében,- javasatot tesz az egy.tanári követelményrendszerre,- figyelemmel kíséri a QA EU harmonizációját,-a FOI megkeresésére véleméynt nyilvánít képzési, tud.kutatási és művészeti alkotótevékenységről, továbbá doktori szabályzatáról,- elkészíti és közzéteszi a felsőoktatási szakértői névjegyzéket

A MAB konkrét feladatai:

Bemenet= input= ex ante (igény szerint):- alap- és mesterszak létesítések- alap- és mesterszek indítások- doktori iskolák létesítése- egyetemi tanári pályázatok (évente ~150)- intézmény- és karlétesítés

Ezek szakértői véleményezése – valamilyen formában – közel nékülözhetetlen funkció: a magyar felsőoktatás ambiciózus, fejlődő, expanzív – de olykor (ön)kritikátlan, a…, g…:

A Bologna-rendszer a frontális bevezetés miatt hatalmas ex ante feladatot rótt a MAB-ra.

A MAB az ex ante akkreditációhoz:

- akkreditációs követelményeket fogalmaz meg,- a beadványokhoz Útmutatót publikál,- beadványokat (dokumentumokat) értékel –

nyilvános értékelési szempontok alapján (nem győzné a helyszíni értékelést, de egyes indokolt esetekben kommunikál az intézménnyel),

- szakértői minősítik annak tartalmát (vs. Kkk),- elfogadja az oktatók tőle független minősítését

(besorolás, PhD, DSc)- elhiszi az infrastruktúra adatait (kapacitás addred.

Folyamat = process = ex post (8 évente)- benne: kimenet = output értékelés

Fázisai (ehhez is adunk útmutatókat):- önértékelési dokumentum- helyszíni látogatás (komponált LB)- akkreditásiós jelentés és határozat (8 évre).

Jellege: akkreditáció és audit – vegyesen, így nem csak értékelő, de támogató, segítő is.

Tartalma – témája:- párhuzamos szak-akkreditációk: képzés- intézményakkreditáció: szervezet, működés, személyi állomány, minőségbiztosítás

Az ex ante akkreditációk főbb adatai

Szakértői feladat Össz. T NT NT%

Alapszak létesítés 150 141 9 6%

Alapszak indítás 1.082 805 277 23%

Mesterszak létesítés 416 322 94 23%

Mesterszak indítás 907 653 254 28%

Professzori pályázat 876 617 259 30%

Ex post intézményi és párhuzamos szak-akkreditációk: évente 8-14 (mérettől függően)

A FOI belső minőségbiztosítása

20.§(4) A felsőoktatási intézményben minőségbiztosítási rendszert kell működtetni,

21.§ (6) A felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési programot készít. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását. Az intézményiminőségfejlesztési programban kell szabályozni az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény évente áttekinti az intézmény minőségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánossára hozza.

Erre alapozva működhet majd a „meta-akkreditáció”.

Mi is hát a minőség: a tevékenység (termék, szolgáltatás, diplomás) eredménye (a kimenet) megfelel-e a célnak? És mi a cél?

3 külső értékelő (visszacsatolások):

a) Diplomások: a maguk módján értékelik önmagukat. Rólunk visszacsatolást kérünk (=pályakövetés).

b) Munkáltatók (munkaerőpiac): esetileg igen (alkalmazza, nem alkalmazza, továbbképzi, előlépteti, elbocsátja), szervezetten itthon nem. Van erre jó megoldás: a professional accreditation. (pl. az American Bar Association a jogászokat, és ennek révén komoly következményekkel a képző intézményeket akkreditálja.)

c) Külföld: jon-e hallgató, fogadják-e a végzetteket, vannak-e képzési/kutatási együttműködések (kivel) nemzetközi „akkreditációk” (ranking, labelling)

A MAB alapvetése: a felsőoktatás minősége elsődlegesen az intézmények felelőssége, a képzés, kutatás és a belső minőségbiztosítás révén ez ott dől el. A MAB szerepe a minőségi követelmények kialakítása, a feltételek, a teljesítmény és a QA külső értékelése, összességében a minőség hitelesítése.

- a MAB a felsőoktatás és tudomány autonómiája egyik képviselője (kollektív megtestesítője)

- kiemelten közhasznú szervezet (nyilvános)

- a testület delegálással jön létre:- a FO-i autonomia része, ezért FO többség van,- a felhasználói szféra: MTA, kamarák, OKNT,

kisebbségi önkormányzatok

A MAB szervezete

- 29 tagú testület (plénum: +6 fő)- elnökség (elnök, 4 alelnök + 2 tag)- 4 kollégium- 15 képzési ági bizottság (KÁB)- 8 elnökségi bizottság: EtKoll; Doktori, QA, Stratégiai, Felhasználói, Etikai, MTT, NTT- titkárság (főtitkár, főtitkárhelyettes, gazdasági igazgató, referensek, ügyintézők)- anonim szakértők

A MAB a szféra része, kiegészítésekkel:

- az előny (hozzáértés, tapasztalat, szakmai tekintély) és- hátrány (érintettség, érdekeltség, belterjesség)

Határozott tapasztalatom és véleményem:A MAB tagok és közreműködő szakértők döntő többsége tárgyilagos, felelős, minőségelvű munkát végez és ilyen véleményt formál (szavaz).A nem támogatásnál nem az igen/nem a döntő hanem annak elemző, tárgyilagos, konzekvens, segítő indoklása.

A MAB értékelése külföldön: az élvonalban

- ENQA tagságunk megújítása: OKM + MRK szervezete nemzetközi panel a MAB újabb 5 évre teljes jogú ENQA tag action plan

- Nemzetközi Tanácsadó Testület: a MAB másfél évtizede az európai minőségügyi élvonalban van.

- Megkeresések munkánkról (Sw, Au, Ro)

- Személyes elismerések, felkérések:Szántó Tibor ENQA alelnök, Rozsnyai Krisztina, Penninger Antal, Sima Dezső, Zalai Ernő, Bazsa György

- a CEEN-t a MAB menedzseli (Rozsnyai Krisztina)

A MAB értékelése itthon: „célkeresztben”

- Hiller István fórumon kétszer is pozitívan értékelt.- A MAB testületének és titkárságának önértékelése.- A rektorok (50%) is értékelték a MAB-ot egyetemiek jóra, főiskolaiak rosszabbra.- Az NBB/MRK szakfelülvizsgálat első összeállítása

a MAB-ról csak kritikát tartalmazott (-1 mondat), a 2. már mérsékeltebb lett (az FTT ezeket ismeri).- Az MRK a MAB-ba delegáltjaival „elbeszélgetett”.- A sajtó is kritizált: de csak az elutasításokat, s nem

azok indok(oltság)át! („vérengzés” a hír!).- A Educatio tematikus száma (Polónyi cikke).- ÉS-vita Kenesei Istvánnal a doktori adatbázisról.

A MAB értékelése itthon: korlátozva

Egy képviselői (MB + SK) törvénymódosítási javaslat MAB-ot érintő elemeket is tartalmazott:

- „akkreditált” külföldi FOI programja itthoni FOI-nel indulhat magyar akkreditáció nélkül (program, humán erőforrás és infrastruktúra?). A kérdés: ez kiskapu vagy nagykapu lesz? (Január 10: már csiripelt az első fecske)

- Az összeférhetetlenséget biztosítani kell az értékelési folyamatban (most is megvan)

- A szakértői (személyek és) vélemények nyilvánosságát biztosítani kell (ez a gyakorlatunk)

- + a módosítás deklarálja a miniszter lehetőségét a MAB-tó eltérő döntés meghozatalára

Hogy alakul a felsőoktatási testületek szerepe?

- A képzések szükségességéről, méreteiről, arányairól korábban az FTT adott szakértői javaslatot. Ma ez a funkciója korlátozott – a piac kapott meghatározó szerepet.

- A képzések minőségéről a MAB nyilvánít(ott) szakértői véleményt. A piac most itthon e téren is növekvő szerepet kap(ott). Nem úgy, mint Európában. (PhD nyilvántartási, minőségfejlesztési tanácsadási funkciót „elvették” de sajnos azóta nem működik.)

Miközben Európában erősödik a minőségügy szerepe, itthon sokan gátnak tekintik, amit le kellene bontani. Csakhogy most még erős az árvízveszély! Mikor lesz meta-akkreditáció?

Meg tudjuk-e őrízni a minőség elsőbbségét a mennyiségi (pénzügyi) nyomással szemben?

Az érték vagy az érdek lényegesebb?

A mennyiség vagy a minőség fontosabb?

Quo vadis magyar felsőoktatás minősége?