A KÖZÉPKORI VILÁGI IRODALOM

(Arthur: Üdvözlöm. Arthur vagyok a britek királya. Kié az a

vár?

Asszony: Kinek a királya?

Arthur: A briteké.

Asszony: Kik azok a britek?

Arthur: Mi vagyunk. Mindannyian.

Asszony: Mit szólsz? Van királyunk. Azt hittem autonóm

közösség vagyunk.

Dennis: Ne áltasd magad asszony, diktatúra ez a javából.

Abszolút autokrácia, ahol a munkásosztályt…

Asszony: Megint belehergeled magad ebbe az osztály

micsodába!

Arthur: Pillanat jó emberek. Abban a várban ott ki lakik?

Asszony: Nem lakik senki.

Arthur: Hát ki az uratok?

Asszony: Nincs nekünk urunk.

Arthur: Micsoda?

Dennis: Mondtam már! Anarchoszindikalista közösség

vagyunk, ahol hetenként felváltva más gyakorolja a hatalmat.

De csak azoknak a döntései jogerősek, amit a 2 hetente

összeülő tanács elfogad…

Arthur: Most már elég! Megparancsolom, hogy hallgass!

Asszony: Nézzenek oda! Mit képzelsz magadról, ki vagy te?

Arthur: A királyod vagyok!

Asszony: Én ugyan nem szavaztam rád.

Arthur: Királyra nem is szavaznak.

Asszony: Akkor, hogy lett belőled király?

Arthur: A tavak királynője nekem adta a szent szablyát, az

Excaliburt, azzal, hogy én Arthur legyek annak őrizője. Ezért

vagyok én a királyotok!

Dennis: Na várj csak! Egy vízben hancúrozó, és karddal

hadonászó menyecske nem dönthet az államforma felől.

Hatalommal csak a tömegek ruházhatnak fel.

Arthur: Elég! Tartsd a szád!

Dennis: Ha elkezdeném mondogatni, hogy én vagyok a

császár, mert egy elázott tyúk fejbe vágott egy buzogánnyal,

hát rögtön kinyírnának!

Arthur: Pofa be! Most már aztán, pofa be!

Dennis: Mindenki láthatja, hogy ez egy erőszakrendszer!

Elnyomnak!

KORAI KÖZÉPKOR

A korai középkorban az európai műveltség már meglévő két

eleméhez, az antik görög–római és a keresztény

kultúrkörhöz egy harmadik járult hozzá: a barbár törzsek

ősi hagyományai.

Az ő kereszténység előtti időkbe visszanyúló irodalmi

hagyatékukat nevezzük hősi költészetnek.

Erkölcsi eszményük a bátorság, erő, leleményesség,

vendégszeretet.

Tetteik indítéka a dicsőségvágy, harci kedv és bosszú.

HŐSMONDA

A kor igazi kifejezési formája.

Kiindulópontja:

– nagy történelmi esemény,

– kiemelkedő történelmi

személy.

Maga a monda önmagában

még nem irodalom, csak

anyag későbbi irodalmi

művek számára.

KRÓNIKÁSÉNEK: CHANSON DE GESTE(sanzon dü zseszt)

Dalnokok énekelték várakban, vásárokon, búcsújáró helyeken.

• Beowulf

• Edda-dalok

• Nibelung-ének

• Arthur-mondakör

„A chanson de geste azonban még nem udvari irodalom.

Olyan hősköltészet, amely mindenki, az egész társadalom

előtt nyitva áll. A lovagi-udvari kultúra viszont arisztokratikus,

csak a művelt kiválasztottaknak szól. Kialakulásához még

hiányzik két fontos mozzanat. Az első szociológiai: az új rend

találkozik a hatalom újfajta központjaival, a civilizálódó

főnemesi udvarokkal, s ebben a találkozásban artikulálja

magát és ezeket az udvarokat is. A másik ideológiai: a hűbérúr

és Isten szolgálata mellé a kiválasztott nőnek való szolgálat.”

(Zemplényi Ferenc)

LOVAGI KULTÚRA

A XI. század utolsó harmadától aközépkori kultúra kolostori központjaimellett egyre nagyobb szerepet töltöttekbe az uralkodói udvarok, a főúri kastélyok,amelyek kultúráját nagymértékbenmeghatározta a lovagok jelenléte.

A lovagok egy-egy uralkodó, fejedelemvagy főnemes szolgálatában álló,katonáskodásra kötelezett, többnyirefiatal nemesek voltak.

Később, a keresztes háborúk idejénlovagrendekbe tömörültek, és a Szentföldmeghódítására indultak („athleta Christi”– Krisztus katonája).

• Lovagi erények

• Egy XIII. századi szabálygyűjtemény szerint:

a kereszténység védelmezése a hitetlenekkel szemben

urának, a gyengéknek, nőknek, özvegyeknek és árváknak a védelme

testedzés szarvas-, vaddisznó- és farkasvadászattal, valamint lovagi

tornákon való részvétellel

bíráskodás és munkafelügyelet (a felügyelők, tiszttartók a lovagok

közül kerülnek ki)

bátorság, bölcsesség, jótékonyság, hűség

a büszkeség, káromkodás, lustaság, bujálkodás, árulás (feljebbvaló

megölése, feleségének elcsábítása vagy várának feladása) megvetése

udvariasság, nemes beszéd, jólöltözöttség, nagylelkűség, igazságosság,

bátorság, bőkezűség, szerénység

LOVAGEPOSZOK

A krónikásénekek írott változatai.

A XII–XIII. századi Franciaországban, Németalföldön és

Németországban terjedtek el.

Magasztos célokért vívott hősi harcokról szóló verses, énekelt,

később olvasott lovagi elbeszélések.

LOVAGREGÉNYEK

A XIV–XV. században a

lovageposzok szerepét a

prózaformájú

lovagregények veszik át,

melyek kifejezetten

olvasásra szánt, a nemesség

és a polgárság körében is

népszerű alkotások.

Trisztán és Izolda

LOVAGI KÖLTÉSZET

A lovagi irodalom körébe tartozó lírai művek összessége.

A lovagi epika alkotásaival szemben elsősorban nem a

lovagság vitézi helytállását, hősi erényeit magasztalja, hanem

az érzelmek, mindenekelőtt a szerelem áll középpontjában.

A világi zene első kivirágzása a trubadúrének. A trubadúrok,

az eszményi udvari szerelmet és a lovagi erényeket

megéneklő költők, követőik a német Minnesängerek

TRUBADÚRLÍRA

A trubadúrlíra szülőhelye Dél-Franciaország volt.

A trubadúr a szó szélesebb értelmében lovagköltőt

jelent.

Ekkor kezdték az eredetiséget és a

formaművészetet a tartalommal egyenértékűnek

tartani.

Anyanyelvi költészet.

Ez magyarázza meg, hogy a lovagköltők már nem

maradtak névtelenségben, épp ellenkezőleg: büszkék

voltak egyéni művészetükre, megelőlegezve ezzel a

reneszánsz egyéniségkultuszát.

A TRUBADÚROK SZERELEMTANA –FIN’AMORS

Ez a nőt ellenállhatatlan szépségnek, magasabb rendű lénynek

láttatta.

Az eszményítés lényegi vonása, hogy a trubadúr hölgyéhez

fűződő kapcsolatát a hűbéres és a hűbérúr között létrejött

viszonyként jelenítette meg: a „szerelmi szolgálatot” metaforikusan

a hűbéri szolgálattal azonosította, és hölgyétől ugyanúgy

viszonzást várt „szolgálata” fejében, akárcsak a valóságos

hűbéresek hűbéruruktól.

A hódoló szerelmet a távolság jellemezte, ami az imádott

hölgytől való tényleges térbeli, de társadalmi vagy erkölcsi távolság

is lehetett.

HŰBÉRI VISZONY

• A férfi-nő viszonyt a feudális függés és hűség formuláibanképzelte el.

• A lovag felajánlja szolgálatait, a Hölgy elfogadja, ennek jeléülesetleg egy csókot vagy gyűrűt ad, különféle feladatokat róhat alovagra.

• A Hölgy nem szerelmes, légiesebb annál, már csak azért is,mert rendszerint férjes asszony. A róla festett képkonvencionális: fehér bőr, szőke haj, csupa érték, finomság.

• A lovag a hölgynek feltétlen hűséggel tartozik, a Hölgy alovagnak nem tartozik semmivel, de ha akarja,megjutalmazhatja.

„ÉGI SZERELEM”

MINNESÄNG

A trubadúrok német követői a Minnesängerek (német Minne – szerelem).

Itt a trubadúrlíránál nagyobb szerepet kaptak a konkrét testi utalások. A XIV. század végétől a költészetnek ezt a formáját iparosok, kereskedők és városi polgárok is művelték.

Mesterdalnok-iskolákat hoztak létre a céhek mintájára, és évente dalnokversenyeket rendeztek. Esetükben az emelkedett lírai nyelv sokszor érintkezett a pajzán városi költészet szókimondásával.

WALTER VON DER VOGELWEIDE

Pályájának első szakaszátBabenbergi Frigyes osztrákherceg bécsi udvarában töltötte.A herceg halála után mecénástkeresve vándoréletet élt.

1213-tól II. Frigyes mellészegődött, és a császártólhűbérbirtokot kapott.

A szabadszájú, csipkelődő, evést-ivást magasztaló vágánsköltészetis hatott rá.

A HÁRSFAÁGAK CSENDES ÁRNYÁN

A hársfaágakcsendes árnyán,ahol kettőnknek ágya volt,ott láthatjátoka gyeppárnán,hogy fű és virág meghajolt.Fölöttünk az ág bogánEjhajahujj!dalolt ám a csalogány!

Vigan futottamki a rétreés kedvesem már várt reám.Oly izgatottanjött elémbe! –Mily boldogság volt, Máriám!Hogy megcsókolt-e? Meg biz ám!Ejhajahujj!Most is pirul belé a szám.

S tréfás-kacagvahamar ágyatvetett szép pázsitos helyenNevethet rajtas titkon vágyatérezhet aki arra jön,mert jól láthatja a nyomotEjhajahujj!amit a fejem nyomott.

Ha tudná más azt,hogy mi jártunkott! ó hogy szégyelném magam!Nem sejti más azt,mit csináltunk,csak ő maga meg én magam,meg egy kis madár a fánEjhajahujj!az nem árul el talán.

„FÖLDI SZERELEM”

A férfi–nő kapcsolat új koncepciója:

két ember szerelmét kölcsönös

örömforrásként mutatja be.

A refrénszerűen visszatérő táncszó a

beszélő boldogságérzetét hivatott

kifejezni.

A találka természetes környezete a

népköltészetből is ismerős lehet.

VÁGÁNS IRODALOM

• A vallásos irodalom mellett és ellen született a jókedved árasztó, szabadszájú diákköltészet.

• a városok fejlődtek

• a polgárság megerősödött

• a kereskedelem előtérbe került

• a pénz szerepe nőtt

Az egyetemes tudományokat (studium generale) oktató univerzitások önállósultak.

Négy kart működtettek: filozófiai (alapozó), teológiai, jogi és orvosi.

Az egyes karok élén a dékán áll, az egyetem vezetője pedig a rektor volt.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/fc/Laurentius_de_Voltolina_001.jpg

A XII–XIII. századi világi líra egyik jelentős ága a feudális

tekintélyelvűséggel szembehelyezkedő, lázadó hangú

vágánsköltészet.

Lázad:

– a hűbéri kötöttségek ellen,

– a pénz hatalma ellen,

– a születési kiváltságok ellen,

– az egyház ellen.

A vágánsok tehát független szellemű lázadók.

A vágánsok külön rendet képeztek:

– egyházi iskolák és egyetemek

tanulmányaikat soha be nem fejező

vándordeákjai,

– az egyház kötelékébe nem lépő, vagy onnan

kiugró klerikusok,

– szökött szerzetesek,

– más kétes elemek.

Iskolázottságukból fakadóan komoly teológiai, irodalmi és zenei

képzettséggel rendelkeztek.

Többnyire latin nyelven írták gunyoros és szatirikus műveiket.

Az antik költők közül alkotásaikra leginkább „Naso pápa” (Ovidius)

hatott, aki a szerelmi csábításról írt tankölteményt.

Nyelvi kifejezésmódjukat a profán, szabadszájú stílus jellemezte.

Verseiket zenei kísérettel adták elő, a leggyakrabban népszerű

dallamokra írták őket.

Miközben keserű indulattal ostorozzák a fennálló társadalmi rendet, a

legfőbb témájuk továbbra is az életöröm hirdetése maradt, a

tavasz, a bor és a szerelem dicsérete, az ifjúság

magasztalása.

CARMINA BURANA

A Carmina Burana a középkorból

fennmaradt vágánsdalok legjelentősebb

gyűjteménye, mely több mint 200

verset tartalmaz.

A szövegek frivol hangvétele,

egyházkritikai éle és erotikus töltete

miatt egészen 1803-ig nem hozták

nyilvánosságra a kódexet.

CARL ORFF FELDOLGOZÁSA

Carl Orff német zeneszerző 1935-ben oratóriumot írt a Carmina Burana 24

dalának feldolgozásával.

Ennek legismertebb darabja: http://www.youtube.com/watch?v=AdIpoE2LEps

Félre, könyvek, doktrinák,

hív az édes dáridó!

kivirult az ifjuság,

szűzi csokrát szedni jó,

vénhez illik a komolyság,

neki már csak az való!

Ránk dohosul az idő

könyvek börtönében,

tréfa és csók, nóta, nő

az igazi éden!

ANONYMUS: GESTA HUNGARORUM– A MAGYARORSZÁGI UDVARI EPIKA KEZDETEI

A gesztaíró nem mindig tart időrendet, fő célja, hogy legitimálja (törvényessé tegye,

hitelesítse) az uralkodóház trónhoz való jogát, illetve egy nemzetség tiszteletet

parancsoló származását igazolja.

A leghíresebb gesztaíró Anonymus (Névtelen), akinek személyét nem tudjuk

pontosan beazonosítani: ő magát P-nek mondott mesternek nevezi. Valószínűleg III. Béla

király nagy műveltségű udvari krónikása volt.

Elutasítja a meséket, regéket, mégis számot vet velük.

Kézai Simon gesztája (Gesta Hungarorum) a 13. század végén, 1283 körül

keletkezett. Művének újszerűsége, hogy a hun–magyar rokonságot a két nép

azonosságáig tágítja. Munkájának első, nagyobbik részében a hun históriát, Attila

történetét meséli el, a honfoglalást pedig mint a hunok (magyarok) visszajövetelét írja

le.

A hun–magyar azonosság elképzelését veszik át későbbi történetíróink is. Kálti Márk

(14. század) gesztájának szövege az ún. Képes Krónikában, ebben a 41 miniatúrával és

95 iniciáléval díszített, gazdag aranyozású kódexben maradt fenn.

SZENT ISTVÁN INTELMEI IMRE HERCEGHEZ

Fejezetek

A katolikus hit megőrzéséről

Az egyházi rend becsben tartásáról

A főpapoknak járó tiszteletről

A főemberek és vitézek tiszteletéről

Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról

A vendégek befogadásáról és gyámolításáról

A tanács súlyáról

A fiak kövessék az elődöket

Az imádság megtartásáról

A kegyességről és irgalmasságról, valamint a többi

erényről

• Szent István az első magyar író? A legenda szerint igen...

• Ha nem is ő írta, ő ad rá utasítást.

• Az atya az állam kormányzására ad tanácsokat és útmutatást fiának, akit örökösének szán.

• A királytükör vagy fejedelmi tükör olyan, az ókorban,majd a középkorban és a reneszánsz idején is divatosdidaktikus (tanító) célú mű, irodalmi műfaj, mely aleendő uralkodó számára fogalmazza meg az eszményiállamfő szerepét és kötelességeit, intelmek jellegét öltvead tanácsokat az uralkodáshoz. Lásd még: Machiavelli: Afejedelem

• Olvasnivaló: Szent Imre-legenda (egyszerre egyháziirodalom is)

http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file=055_059_Imre_legenda

„Így Szent Imre megelégedett kevés alvással.

Minden éjjel, amikor a többiek már

lefeküdtek, ő – mint királyi sarjhoz illik –

maga előtt két gyertyával világított, Istennek

zsoltárokat énekelve virrasztott, és

mindegyik zsoltár végén szíve töredelmével

kért bocsánatot. Ezt atyja óvatosan, sőt

titokban a fal repedésén keresztül gyakran

megfigyelte, de családjából senkinek se

akarta tudomására hozni.”

A KÖZÉPKORI VILÁGI IRODALOM KÖREI

• hősmondák/hősi énekek – krónikás ének

• udvari/lovagi irodalom (trubadúrok,

lovagregények...)

• vágáns költészet

KULCSSZAVAK

világi, barbár, hősi költészet, hősmonda,

krónikásének, lovageposz, lovagregény,

trubadúr, minnesänger, szerelem, gesta,

intelem, monda, líra, epika, hűbéri viszonyok,

nőkép, lovagi erények, vágáns, deák,

Anonymus, krónika...