MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

A kutatás-fejlesztési szektor, illetve annak területi jellemvonásai Izraelben

Grünhut Zoltántudományos segédmunkatársMTA Regionális Kutatások Központja

A tudás szerepe a regionális fejlődésbenA Magyar Regionális Tudományi Társaság VIII. Vándorgyűlése

Debrecen, 2010. november 18–19.Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

2

K+F kiadások a GDP-hez viszonyítva (OECD)

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

3

K+F kiadások a GDP-hez viszonyítva 1999 és 2008 (OECD)

Forrás: OECD Factbook 2010

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

4

Főállású kutatók száma ezer munkavállalóra vetítve(OECD, 2003)

Forrás: OECD Factbook 2004; Israeli Central Bureau of Statistics 2004

17,7

13,9

12,2

11 10,6 10,4 10,2

9,1 9

7,7 7,7 7,4 7,4 7,3 7,1 6,9 6,8 6,7

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

Finnorsz

ágIzr

aelIzla

nd

Svédország Japán

Új-Zéland

USA

Norvégia

Dánia

Kanada

Franciao

rszág

Oroszorsz

ág

Belgium

OECD átlag

Egyesült K

ir.

Németország

Dél-Korea

Luxemburg

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

5

Egy évben közölt tudományos publikációk száma (db)millió lakosra vetítve (OECD, 2003)

Forrás: OECD Factbook 2008

791,24

604,35

636,59

289,17

981,63

287,28

810,83

997,89

516,22

342

830,61

701,76

1037,57

470,34

738,19

22,59

102,22

247,1

536,9

731,43

428,72

109,13

1153,54

1142,78

751,1

725,6

0

200

400

600

800

1000

1200Au

sztrá

liaAu

sztria

Belgi

umCs

ehor

szág

Dánia

Dél-K

orea

Egye

sült K

ir.Fin

norsz

ágFr

ancia

orsz

ágGö

rögro

szág

Holla

ndia

Izlan

dIzr

ael

Japá

nKa

nada

Kína

Luxe

mburg

Magy

arors

zág

Néme

torsz

ágNo

rvégia

Olas

zors

zág

Oros

zorsz

ágSv

ájcSv

édors

zág

Új-Zé

land

USA

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

6

K+F-ráfordítások Izraelben a finanszírozó és támogatott szférák szerint %-ban (2007)

Forrás:: Israeli Central Bureau Of Statistics Annual Report 2008

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

7

Kormányzati K+F-ráfordítások kutatási szektor szerint (%-ban)

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

8

A K+F szektor legfontosabb szereplői Izraelben

• A kormányzat szerepe pénzügyi és szervezési szempontból is releváns

• Felsőoktatási szféra

- Egyetemek (összesen 7 + 1 db)

- Főiskolák és tanárképző főiskolák (összesen 32 + 24 = 56 db)

• Kutatóintézetek – köztük a közszférához tartozók és független intézmények

• Egészségügyi intézmények kutatóközpontjai

• Non-profit kutatóintézetek

• Gazdasági vállalkozások és befektetőcsoportok – izraeliek és külföldiek egyaránt (a fő

finanszírozók)

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

9

A K+F szektor ösztönzését segítő programok, alapok

• Magneton – A kutatói és a gazdasági szféra közötti technológia- és tudástranszferről gondoskodik

• Magnet – A kutatói és a gazdasági szféra közötti konzorcium-ösztönzés érdekében

• Noffar – A nanotechnológiai típusú kutatások esetében hivatott ugyanezen együttműködések

kialakulásáról gondoskodni

• Tnufa – Technológiai innovációs és fejlesztési alap kezdeti stádiumban lévő projektek számára.

Igénybe vehetik gazdasági és közszférába tartozó szereplők is

• Heznek – Vállalkozásfejlesztési alap

• Beta-Site Stage – Az elméleti fejlesztések és szabadalmaztatások után, a második, gyakorlati

hasznosítási és alkalmazási fázis támogatása érdekében

• Matimop – Izraeli kutatóintézetek és gazdasági vállalkozások külföldi K+F-jellegű projektben való

részvételét elősegítő alap

• Technológia inkubátorok – Fejlesztési központok szerte az országban a K+F-típusú projektek

eredményessége érdekében. Minden egyetem rendelkezik innovációs inkubátorházzal

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

10

Külföldi kutatási alapok

Szubnacionális kutatási alapok

• Európai uniós kutatási alapok

• Global Enterprise RD Cooperation Framework

Kétoldalú programok

• U.S. – Israel Bi-National Research and Development (BIRD)

• U. S. – Israel Science and Technology Commission

• Britain – Israel Technology Foundation (BRITECH)

• Canada – Israel Research and Development Foundation (CIIRDF)

• Korea – Israel Industrial Research and Development Foundation (KORIL – RDF)

• Singapore – Israel Industrial Research and Development Foundation (SIIRD)

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

11

Az izraeli K+F szektor főbb ágazatai

Informatikai és kommunikációs technológiák (ICT)• Izraelben működik a világ második legnagyobb ICT kutatóhálózata

• A szféra éves szinten körülbelül 13,5 milliárd dollár tőkét vonz és 8 milliárdos exportot biztosít (az ország ipari kivitelének felét adja)

• Az ICT-ágazat több mint 70 000 embernek ad munkát, akiknek a 65%-a mérnők és technikus

• A legjelentősebb izraeli cégek: Alvarion, Amdocs, BATM, Cardguard, Checkpoint, Comverse, ECI, El Op, Elbit, Emblaze, Formula, Gilat, Indigo, Israel Aircraft, Magic, Mercury, Interactive, M-Systems, NDS, Nice, Nova, Optibase, RAD, Scitex, Tadiran, VCON, Vocaltec…

• Legjelentősebb külföldi cégek: Applied Materials, Flextronics, Hewlett Packard, KLA Tencor, IBM, Intel, Microsoft, Motorola, Qualcomm, TI…

Élettudományok, génkutatások, biotechnológia• Minden harmadik nem-katonai kutatás foglalkozik élettudományi kérdésekkel

• Széles kutatói bázissal rendelkező szféra (egyetemek, főiskolák, speciális intézetek, kórházak és biotechnológiai intézetek biztosítják a humánerőforrást) [900 oktató és a phd-fokozatot szerzők 1/3]

• Fő területei: agrártudomány, diagnóziselemzés, gyógyszerfejlesztés, egészségügyi alkalmazások és eszközök innovációja

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

12

Az izraeli K+F szektor főbb ágazatai

Repülés- és űrkutatás• 60 000 embert foglalkoztató, 1 milliárd dollár éves exportot biztosító szféra

• Fő területei: repülőgépek regenerálása, UAV-fejlesztések, légi fegyverzet és rakéták, irányító- és szoftverrendszerek, felderítés, radarok, kommunikáció, stb.

• Az egyetemek és egyéb kutatóintézetek mellett 200-at meghaladó számban érdekeltek különböző nagyságú vállalkozások az ágazat részfolyamataiban

• Izraeli cégek: Israel Aircraft Industries (IAI), Elbit Systems Ltd. Rafael, Cyclone Aviation, Bet-Shemesh Engines, Silver arrow, Radom Aviation

Nanotechnológia• Főként az egyetemi szférában folytatnak nanotechnológiai kutatásokat – hat egyetemen működik ilyen

típusú kutatóközpont, illetve azoknak egy egyesített központi szerve

• Az egyetemi kutatói programok a kormány által elfogadott keretirányelv szerint működnek

• Két periódusos projekt időszak; Gyakorlati alkalmazás fontossága

• A legjelentősebb izraeli cégek: Nanosize Ltd; Cerel Ceramic Technologies Ltd; PCB Laser Ltd; Nanopowders Industries Israel Ltd; Nanolayers Ltd; Nanonics Imaging Ltd; Solubest Ltd; B.G.Polymers Ltd; Nano-Or Technologies Ltd; Applied Nanomaterials Ltd; Nanomotion Ltd; Sol-Gel Technologies Ltd; Advanced Nanoparticles Ltd; Newgal Ltd.

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

13

Az izraeli K+F szektor főbb ágazatai

Energiahatékonyság• Az ország földrajzi, hidrológiai, klimatológiai adottságai miatt kézenfekvően prioritást élveznek az e

szegmenshez tartozó kutatások

• Főbb területek:

- napenergia és felhasználása

- tengervíz sótalanítás

- szennyvíz újrahasznosítás

- geotermikus energiák

• Több mint 200 különböző nagyságú vállalkozás érdekelt e szférában – komoly nemzetközi elismerést kapnak

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

14

Következtetések

Általánosan az izraeli K+F szektorral kapcsolatban• A nyolcvanas évek elején kapott prioritást, ma Izrael legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazata• Stabil alapokon áll – kedvező távlati lehetőségeket biztosít• A jelenlegi válság kezelésében kulcsfontosságú tényezőnek bizonyult

A K+F területi aspektusai tekintetében• A kormányzat igyekszik a szektorban mutatkozó területi egyenlőtlenségeket különböző módon (alapok,

programok, infrastrukturális fejlesztések, beruházási kedvezmények, stb.) csökkenteni• A gazdasági szféra kevésbé érdekelt ebben• A centrum körzetek (Tel-Aviv, Jeruzsálem, Haifa és vonzáskörzetük) és a lemaradó térségek (Észak- és

Dél-Izrael) közötti különbségek növekednek• Speciális státuszú térségek problematikája (Golán, Szamária, Júdea)• Arab lakossági többségű települések és területek leszakadása

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

Köszönöm a figyelmüket!

Grünhut Zoltángrunhut@rkk.huwww.magen.hu

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

16

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

17

Kormányzati és független kutatóintézetek Izraelben

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

18

Technológiai inkubátorok Izraelben

• A kilencvenes évek elején hozták létre az elsőt

• Jelenleg 20 helyszínen 24 fejlesztőközpont működik

• Ezek közül 15 leszakadó térségben

• A projektek 2-3 éves időszakra szólnak (a nanotechnológiai kutatásoknál van második szakasz is)

• Inkubátorházanként kb. 10-12 projekt - egy periódusban országszerte legalább 200 db.

• A projektek szakterület igen differenciáltak

• A projektköltségvetések 80%-át biztosítják a megvalósító szerv számára

• Egyre növekvő arányban a gazdasági szféra, habár a kormányzati támogatások mértéke is

folyamatosan emelkedik

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

19

Technológiai inkubátorházak területi elhelyezkedése

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

20

A technológiai inkubátorházakban megvalósított projektek a kutatási szektorok szerint (%-ban)

8%2%

6%

10%

12%

18%

41%

1%1%

KörnyezetvédelmiAgrártudományiElektrotechnikaiKommunikációsSzoftverfejlesztésBiotechnológiaOrvostudományi-gyógyszerészetiNanotechnológiaEgyéb

MTA

Reg

ioná

lis K

utat

ások

K

özpo

ntja

21

A technológiai inkubátorházakban folytatott projektek pénzügyi forrásainak megoszlása